﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ	20vTmAJ 30.
Képviselői önálló indítvány
2011. évi ... törvény
az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról
l-§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény célja, hogy:
a)	biztosítsa az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását,
b)	fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését és ápolja a magyar anyanyelvi
kultúrát,
c)	hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához,
d)	meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami
szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elősegítve a kiegyensúlyozott, tervezhető szervezeti
működést,
e)	biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,
fi támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát,
g)	elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és
előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek
előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és
bemutatását,
h)	támogassa az előadó-művészeti szervezetek művészeti és gazdasági együttműködését,
hazai és külföldi vendégelőadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi
bemutatását,
i)	elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és
zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti
szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati
oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket
képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élők kulturális
igényeinek kielégítését,
j) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet,
k) megteremtse az állami támogatással érintett előadó-művészeti szervezetek működésével
érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását,
l) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti
szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe, valamint
m) előmozdítsa az előadó-művészek foglalkoztatáshoz fűződő és a hivatásgyakorlással
összefüggő méltányos érdekeinek védelmét.
(2)	Ezen célok megvalósítása érdekében a törvény:
a)	meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés
struktúráját és szabályait,
b)	meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti tevékenység központi költségvetési
támogatásának szabályait,
c)	megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami
feladatokat, valamint
d)	megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos
munkajogi szabályokat.”
2-§
Az Emtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Alkotmányban biztosított, művelődéshez való jog érvényre juttatásának
elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart
fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint
a települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az
önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a kisebbségi közszolgáltatási
feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá
pályázat útján és közszolgáltatási szerződés szerint támogatja az egyéb, az előadó-művészeti
tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.
(2)	Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet
fenntartásával vagy annak támogatásával (közszolgáltatási szerződés) valósíthatják meg.
(3)	Az állam e törvény szerinti feladatait az érintett fenntartókkal és a nyilvántartott előadó-
művészeti szervezetekkel, illetve e szervezetek, továbbá a művészi, művészeti és az előadó-
művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más munkakörökben foglalkoztatottak
érdek-képviseleti szervezeteivel együttműködve, a megfelelő érdekegyeztetést biztosítva látja
el. Az állam biztosítja a támogatási eljárások során hozott döntések nyilvánosságát.
(4)	Az állam az előadó-művészeti területet érintő támogatási gyakorlata során biztosítja az e
törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelő megvalósulását.
(5)	Az előadó-művészeti szervezet művészeti tevékenysége - a jogszabályban rögzített
vagy általa vállalt kötelezettségeken túlmenően - nem korlátozható. Az állami és
önkormányzati fenntartó az előadó-művészeti szervezetet művészeti évadterv benyújtására
nem kötelezheti, annak előzetes minősítésére, elfogadására, továbbá fenntartói feladatainak
ellátása körében az előadó-művészeti szervezet működésével összefüggésben tartalmi
művészeti, esztétikai elvárások érvényesítésére nem jogosult.
(6)	Az előadó-művészeti szervezet a fenntartó által biztosított, továbbá az államháztartás
alrendszereiből származó támogatás, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó
bevételei felhasználásával látja el feladatait.
(7)	Az előadó-művészeti rendszer működtetése az állam, az előadó-művészeti szervezet
működtetése a fenntartó feladata.
(8)	A fenntartó felelőssége, hogy - a költségvetési szervként működő előadó-művészeti
szervezet esetén az államháztartás működésének követelményeit érvényesítve - biztosítsa az
előadó-művészeti szervezet működésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit.”
3-§
Az Emtv. 4. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő g)
ponttal:
/A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak
szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben
a miniszter feladatai különösen/
»e) meghatározza a nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetként nyilvántartható
szervezetek körét,
f)	a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről a kiemelt előadó-
művészeti szervezet alaptevékenységét érintő jelentős szakmai változással, átalakításával, más
szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint
g)	működteti a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot, a Színházművészeti
Bizottságot, a Zeneművészeti Bizottságot és a Táncművészeti Bizottságot.”
4.§
Az Emtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEIT) az e
törvény által szabályozott jogviszonyokat érintő szakmai, szakmapolitikai és támogatási
kérdések érdekegyeztetési fóruma.
(2)	A NEIT 22 tagú. A tagok megbízatásának időtartama 4 év.
(3)	A NEIT tagjai:
a)	a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek által delegált (színházművészet 6,
melyből a báb- és cirkuszművészet 1-1, továbbá a táncművészet 2, zeneművészet 2) összesen
10 fő,
b)	a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek által
delegált 3 fő,
c)	a megyei Önkormányzatok és a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 1-1,
összesen 2 fő, a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, az országos kisebbségi
önkormányzatok által delegált 1 fő,
d)	az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények képviseletében delegált 3 fő,
e)	az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 2 fő.
(4)	A NEIT ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-
művészeti szervezetek képviselői, továbbá az 5/A. § szerinti bizottságok 1-1 képviselője.
(5)	Amennyiben a (3) bekezdés szerint több szervezet jogosult delegálásra, mint ahány fő
delegálása lehetséges, delegált(ak)nak a jogosult szervezetek többsége által közösen megjelölt
személy(eke)t kell tekinteni. Többségi jelölés hiányában a több jelölést kapott jelöltet kell
delegáltnak tekinteni, egyenlő számú jelölés esetén a delegált(ak) személyét sorsolással kell
meghatározni.
(6)	A NEIT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja
össze. A NEIT ülését a miniszter 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, ha legalább
nyolc tag az ok és a napirend közlésével azt írásban kezdeményezi. A NEIT működtetése
során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának
lehetőségét.
(7)	A NEIT-ülések jegyzőkönyvei, továbbá a NEIT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.
(8)	A NEIT tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.
(9)	A NEIT a miniszter jóváhagyásával maga állapítja meg ügyrendjét. A miniszter a
jóváhagyást indokolással, jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.”
5.§
Az Emtv. II. fejezete a következő 3.Címmel és 5/A-B. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg a II.
fejezet 3. Címének számozása 4. Címre módosul:
„3. Cím
Az előadó-művészeti bizottságok
„5/A. § „(1) Az előadó-művészeti bizottságok (a továbbiakban: bizottságok) a miniszter
véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testületei.
(2)	A miniszter 3 bizottságot hoz létre: a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti
Bizottságot és a Zeneművészeti Bizottságot. A bizottságok létszámát - mely nem lehet
kevesebb a Színházművészeti Bizottság esetében 5, a Táncművészeti Bizottság és a
Zeneművészeti Bizottság esetében pedig 3-3 főnél - a miniszter határozza meg.
(3)	A bizottságok tagjait az adott területen tevékenykedő elismert művészek és művészeti
szakemberek közül a miniszter kéri fel. A bizottsági tagság a felkérés elfogadásával, az abban
meghatározott feltételekkel jön létre, és felmentéssel vagy a tag lemondásával szűnik meg. A
bizottságok tagjai a felkérésben meghatározott mértékű díjazásban részesíthetők.
(4)	A bizottságok tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottságok ügyrendjüket - a
miniszter jóváhagyásával - és az éves munkatervüket - az 5/B. §-ban foglaltakra figyelemmel
-	maguk állapítják meg.
(6)	A bizottságok működéséhez - ideértve a tagok díjazásához - szükséges forrást az előadó-
művészeti államigazgatási szerv költségvetésében kell biztosítani.
5/B. § (1) A bizottságok feladata különösen:
a)	a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésre javaslatot tesznek az előadó-
művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,
b)	figyelemmel kísérik az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös
tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és szükség esetén
javaslatot tesznek a felülvizsgálatra,
c)	javaslatot tesznek a nemzetiként és a kiemeltként nyilvántartható előadó-művészeti
szervezetek körére,
d)	kidolgozzák, és a NEIT felé állásfoglalásra, a miniszter felé jóváhagyásra továbbítják a
felosztási szabályzatot,
e)	az előadó-művészeti szervezet munkáltató vezetője munkakörének betöltésére kiírt
pályázati eljárás során tagokat delegál a szakmai bizottságba,
j) a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pont szerinti szerződés
megkötéséről,
g)	szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § f) pontban foglaltakra
vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,
h)	kezdeményezi a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedő
művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,
i)	közreműködik a területét érintő minőségbiztosítási szempontrendszer szakmai
előkészítésében, valamint
j) tevékenységéről évente beszámolót készít.
(2)	A felosztási szabályzat tartalmazza
a)	a nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetek tevékenységének értékelési rendjét, a
nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek művészeti támogatásainak a művészeti
támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,
b)	a 17. § (3) bekezdésében foglalt adatok súlyozási értékeit,
c)	a 17. § (3)—(4) bekezdésében foglalt szempontok szerint felosztandó támogatások
művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,
d)	az évente az előző költségvetési év teljesítési adatai és a 17. § (5) bekezdése szerinti
évadbeszámolók ismeretében elvégzett tevékenységértékelés alapján elkészített, következő
költségvetési évre vonatkozó felosztási javaslatot,
e)	az évente a 20/A. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti szempontok súlyozási arányaira és
a következő költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.”
6.§
(1)	Az Emtv. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek
működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat/
„ a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti
szervezetekről, valamint az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai
érdekképviseleti szervezetekről, azok jogszabályban meghatározott adatairól hatósági
nyilvántartást vezet,
b)	ellenőrzi a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek e törvény szerinti
kötelezettségeinek teljesítését,”
(2)	Az Emtv. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek
működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:/
„ e) ellátja a NEIT és a bizottságok működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
biztosítja szakmai tevékenységük jogi, pénzügyi-gazdasági és műszaki szakértői
támogatását,”
(3)	Az Emtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által végzett nyilvántartási, igazgatási és
szolgáltatási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.”
7-§
Az Emtv. 7-9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) A költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített
szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati érdekegyeztetésben
részt vevő előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetekről az előadó-művészeti
államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott szervezet nevét, szervezeti formáját,
székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi
nyilvántartási számát, valamint
a)	az előadó-művészeti szervezet
aa)	művészeti tevékenységének jellege szerinti megjelölést: színház, zenekar, énekkar,
balett-együttes, táncegyüttes,
ab)	a művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölést: többtagozatos
színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus
zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big bánd,
ac)	működése szerinti típusmegjelöléseket: független színház, produkciós színház, befogadó
színház, szabadtéri színház, nemzeti etnikai és kisebbségi színház, valamint
ad)	fenntartójának nevét, szervezeti formáját, székhelyét, fenntartó hiányában az alapító,
illetve a képviselő nevét, lakcímét,
ae)	a nemzeti, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezeti megjelölést,
b)	az előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a működési terület
(színházművészet, zeneművészet, táncművészet) megjelölését.
(3)	A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak, és az előadó-művészeti államigazgatási
szerv honlapján hozzáférhetők.
8.	§ (1) A nyilvántartásba vételi eljárás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre
indul. A kérelmet az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában és a szakmai
érdek-képviseleti szervezetek esetében a szervezet képviselője nyújtja be.
(2)	Nyilvántartásba az az előadó-művészeti szervezet vehető, amely legalább három éve
működik. E rendelkezés az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti
szervezetekre nem alkalmazható.
(3)	Előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetként kérelmére az a társadalmi
szervezet vehető nyilvántartásba, amelyik létesítő okirata szerint előadó-művészeti területet
érintő szakmai érdekképviseleti tevékenységet végez, és a bírósági nyilvántartásba vételéről
szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva két év eltelt, vagy tagszervezeteinek több
mint fele állami, illetve önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet.
(4)	Az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi
eljárás hivatalból indul.
9.	§ (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a 7. §-ban meghatározott adatok
közlése, illetőleg igazolása esetén a jogszabályi előírásoknak megfelelő szervezetet
nyilvántartásba veszi.
(2)	Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a (7) bekezdésben meghatározott miniszteri
határozat és a (3)-(5) bekezdésben foglaltak alapján
a)	nemzeti előadó-művészeti szervezetként tartja nyilván azt az előadó-művészeti
szervezetet, amelynek a magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, továbbá a
művészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése,
fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű;
b)	kiemelt előadó-művészeti szervezetként tartja nyilván azt az előadó-művészeti
szervezetet, amelynek a fővárosi, illetve a megyei előadó-művészeti életben betöltött
művészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott művészeti szolgáltatások tartalma és
művészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási
szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja.
(3)	Nemzeti előadó-művészeti szervezetként az az előadó-művészeti szervezet vehető
nyilvántartásba, amely
a)	állam által fenntartott, vagy
b)	állammal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének
időtartama alatt hatályos, a 19. § (l)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő
közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, és
c)	tevékenysége során munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészeinek
-	ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 70%-a szakirányú felsőfokú
végzettséggel vagy a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel
rendelkezik, és
d)	a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt
szabályoknak megfelelően bízták meg.
(4)	Kiemelt előadó-művészeti szervezetként az az előadó-művészeti szervezet vehető
nyilvántartásba, mely
a)	önkormányzati költségvetési szervként működik, vagy
b)	önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési támogatás
igénybevételének időtartama alatt érvényes, a 19. § (1)—(2) bekezdés szerinti közszolgáltatási
szerződéssel rendelkezik, és
c)	tevékenysége során munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészeinek
-	ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplőket - legalább 60%-a szakirányú felsőfokú
végzettséggel vagy a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel
rendelkezik, és
d)	a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt
szabályoknak megfelelően bízták meg.
(5)	Nemzeti vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetként az az előadó-művészeti szervezet
vehető nyilvántartásba, mely ahhoz hozzájárul, és amelynek fenntartója, fenntartó hiányában a
szervezettel közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzat a (3), illetve (4) bekezdésben
foglaltak fennálltáról a miniszter határozatának kiadását megelőzően nyilatkozik.
(6)	A 7. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti előadó-művészeti szervezet esetében a (3)
bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7)	A nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetként nyilvántartható szervezetek köréről,
illetve annak módosításáról a miniszter az e törvényben meghatározott rendelkezések keretei
között, az érintett bizottság javaslata alapján, a NEIT előzetes álláspontjának mérlegelésével
határoz. A nyilvántartási mód január 31-i hatállyal, és - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel -
a hatályba lépést megelőzően legalább egy évvel korábban kiadott miniszteri határozatban
foglaltak szerint módosítható.
(8)	A (7) bekezdés szerint meghatározott előadó-művészeti szervezetek jegyzékét a miniszter
a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(9)	Nem tartható nyilván nemzeti vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetként az a
szervezet, amelynek tekintetében a nyilvántartásba vételt követően az annak alapjául szolgáló
feltételek vagy azok valamelyike - a (2) bekezdésben foglaltak tartósan, a (3), illetve a (4)
bekezdésben foglalt feltételek valamelyike - egy teljes évadot alapul véve nem áll fenn, vagy
nyilvántartásának megszüntetését az előadó-művészeti államigazgatási szervnél írásban
kezdeményezi.”
8.§
Az Emtv.12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az
előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - köteles bejelenteni az előadó-művészeti
államigazgatási szervnek a változástól (annak ismertté válásától) számított tizenöt napon
belül.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén
az előadó-művészeti államigazgatási szerv a támogatást igénylővel szemben ötvenezer forint
bírságot szab ki.”
9.§
Az Emtv. 13. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A nyilvántartásból törölni kell az előadó-művészeti szervezetet, ha/
„a) az előadó-művészeti szervezet nem felel meg a 7. § (1) és 8. § (2) bekezdésben
meghatározott feltételeknek,”
10.	§ .....
Az Emtv. 16-19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és kiegészül az alábbi 19/A.
és 19/B. §-sal:
„16. § (1) Az állam az előadó-művészeti szervezetek művészeti tevékenységéhez kapcsolódó
hozzájárulásként a fenntartó, annak hiányában az előadó-művészeti szervezet részére
a)	művészeti támogatást;
b)	működési támogatást; továbbá
c)	e törvény szerinti egyéb támogatást nyújt.
(2)	A több, támogatásra jogosult előadó-művészeti szervezetet fenntartó a művészeti
támogatás érintett szervezetek közti felosztásáról - a 17. § (1) bekezdésében, valamint az
egyes szervezetekkel kötött fenntartói megállapodásban foglaltak figyelembevételével - maga
határoz.
17.	§ (1) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti
tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások
igénybevételéhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz,
felhasználási jogok megszerzéséhez és eszközök - ideértve a színpadtechnikai eszközöket -,
anyagok beszerzéséhez nyújtott hozzájárulás. Az ilyen támogatást más célra felhasználni,
átcsoportosítani nem lehet.
(2)	A művészeti támogatást a költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg terhére
súlyozási értékek és arányszámok alkalmazásával úgy kell felosztani, hogy a felosztás során
figyelembevételre kerüljenek az arra jogosult nemzeti, illetve kiemelt előadó-művészeti
szervezet tevékenységével, szolgáltatásaival kapcsolatos általános támogatási, az e körbe nem
tartozó előadó-művészeti szervezetek esetében pedig a külön jogszabályban meghatározott,
irányadó minőségbiztosítási szempontok. Ezen szempontok érvényesülését a támogatással
érintett művészeti évadot megelőző utolsó lezárt évad művészeti tevékenységének,
szolgáltatásainak alapulvételével kell vizsgálni.
(3)	A művészeti támogatás mértékének megállapításakor általános támogatási szempontként
vizsgálni kell a nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetként nyilvántartott színházak,
balett- és táncegyüttesek
a)	által teljesített bemutatók számát, azon belül a kortárs és klasszikus magyar szerzők
műveinek a számát,
b)	által teljesített előadások számát, ennek keretében
ba)	a saját előadások arányát,
bb)	a balett- és táncelőadások számát,
be) az opera-előadások számát,
bd)	a klasszikus operett-előadások számát,
be)	a zenés színpadimű-előadások, illetve ezen belül az élő zenekarral, illetve énekkarral
teljesített előadások számát,
bj) a stúdió-előadások számát,
c)	fizetőnéző-számát, az össznézőszámát és jegyár-bevételének összegét,
d)	fizető átlag-nézőszám arányát a nézőtéri befogadóképességhez,
e)	a gyermek- és ifjúsági bemutatók és előadások számát,
f)	az állandó játszóhelyen kívüli helyi, a megyei, az országos vendég-, illetve táj előadások
és nemzetközi vendégelőadások számát, ezen belül
fa)	a belföldi előadások tekintetében a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott
régiókban,
fb)	a külföldi előadások esetében a Kárpát-medencei magyarlakta területeken
tartott előadások számát.
(4)	A művészeti támogatás mértékének megállapításakor értékelni kell továbbá az arra
jogosult előadó-művészeti szervezet
a)	társulati művészeti-szakmai közösségépítő tevékenységét,
b)	hazai és nemzetközi szakmai és művészeti kapcsolatépítési és együttműködési
gyakorlatát,
c)	a repertoár-játszáshoz és a többtagozatos művészeti struktúrához kapcsolódó művészeti
gyakorlatát,
d)	közönségkapcsolati rendszerét, a nézőszám növelésének gyakorlatát, valamint
médiakapcsolati tevékenységét, jegyértékesítési rendszerét,
e)	saját előadásokhoz kapcsolódó jegyár-bevételeken túli, egyéb bevételi források
feltárásával összefüggő tevékenységét és annak eredményességét,
f)	helyi művészeti, közoktatási, közművelődési és társadalmi, közösségi szervezetekkel való
kapcsolatépítési, továbbá az óvodai és iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatási-
nevelési programhoz, a tantervi oktatáshoz, helyi és országos turisztikai célokhoz való
kapcsolódás, a gyermek-, illetve ifjúsági korosztály igényes színházra nevelésének
gyakorlatát,
g)	vezetői pályázatában rögzített, a művészeti tevékenységgel összefüggő vállalások
teljesülését.
(5)	A (3)-(4) bekezdés szerinti adatokat és információkat tartalmazó művészeti
évadbeszámolót az érintett előadó-művészeti évadra vonatkozóan június 10. napjáig köteles a
művészeti támogatásra jogosult az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére nyomtatott
és elektronikus formában megküldeni. Az évadbeszámoló a művészeti évad június és július
hónapjára vonatkozóan az érintett adatkörben tervszámokat tartalmaz. Az előadó-művészeti
szervezet augusztus 31. napjáig köteles a tervszámoktól eltérő tényadatokról az e bekezdés
szerinti formában tájékoztatást adni.
(6)	A NEIT-et a bizottságok 5/B. § (1) bekezdésnek d) pontja szerinti felosztási javaslatával
kapcsolatban véleményezési és javaslattételi jog illeti meg.
18.	§ (1) Az állandó játszóhellyel rendelkező színházak fenntartóját - az érintett területeken
jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben rögzített feltételek
fennállása esetén - létesítménygazdálkodási célú működési támogatás illeti meg.
(2)	A működési támogatás más célra nem fordítható és nem csoportosítható át.
(3)	A fenntartó gondoskodik az előadó-művészeti szervezet állandó, létesítő okiratban
meghatározott működési helye épületének rendeltetésszerű használatának biztosításáról. A
fenntartó köteles az épület lényeges műszaki adatairól, állapotáról, valamint a
színpadtechnikai eszközökről nyilvántartást vezetni.
(4)	A 16. § (1) bekezdés szerinti támogatások folyósításának feltétele, hogy az állam vagy
önkormányzat által fenntartott előadó-művészeti szervezet a fenntartóval legalább 3 éves
fenntartói megállapodást kössön. Fenntartói megállapodás csak teljes naptári évekre köthető.
A fenntartói megállapodásban a fenntartói elvárásokat
a)	művészeti tevékenységgel összefüggő teljesítmény [17. § (3)-(4) bekezdés],
b)	a létesítő okiratban meghatározott egyéb tevékenységgel összefüggő teljesítmény,
c)	a gazdálkodási teljesítmény (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése,
kapacitások kihasználtsága, eszköz- és erőforrás-gazdálkodás hatékonysága),
d)	az irányítási, szervezeti hatékonyság
bontásban, az adott területre jellemző mutatókkal, illetve megfelelő követelményleírással kell
meghatározni. A fenntartói megállapodásban más, a felek által lényegesnek tartott kérdés is
rendezhető.
(5)	A fenntartói megállapodásban az (1) bekezdés és a (4) bekezdés a-b) pontja szerinti
tárgykörökben költségnemenként fel kell tüntetni a feladatteljesítéshez rendelt forrást [3.§ (6)
bekezdés], több forrás esetén azok egymáshoz viszonyított arányát.
(6)	A fenntartó köteles az általa fenntartott előadó-művészeti szervezet tevékenységével
összefüggő, (3) bekezdés szerinti adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint az
előadó-művészeti államigazgatási szerv részére nyomtatott és elektronikus formában
megküldeni, az esetleges adatváltozást 30 napon belül bejelenteni. A (4) bekezdés szerinti
fenntartói megállapodást a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig kell benyújtani.
19.	§ (1) Az állam és az önkormányzat előadó-művészeti szolgáltatások (a továbbiakban:
szolgáltatások) tartós biztosítására állami vagy önkormányzati fenntartóval nem rendelkező
előadó-művészeti szervezettel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási
szerződést köthet. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza:
a)	az előadó-művészeti szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, bírósági
nyilvántartási vagy cégjegyzékszámát és adószámát,
b)	a szolgáltatások részletes leírását, helyének meghatározását és mutatószámait, továbbá a
kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
c)	a szolgáltatások ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
d)	a szolgáltatások folyamatos nyújtását biztosító feltételeket,
e)	a szolgáltatások teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök
tulajdonviszonyait, a szervezet birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott
eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
J) a szervezet vállalt szolgáltatásaival összefüggő jogait és kötelezettségeit,
g)	a szervezet tevékenységére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre
vonatkozó szabályokat,
h)	a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,
i)	a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
j) a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére
vonatkozó jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a
közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
k) az előadó-művészeti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés időbeli
hatályát.
(2)	A nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében - az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően - a közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell a 17. § (4)
bekezdésének f) pontja szerinti szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket is.
(3)	Az (1) bekezdés a)-d) és f)-j) pontjait megfelelően alkalmazni kell a 19/B. §, a 20/A. §
(3)	bekezdése és a 21. § (1) bekezdése szerinti támogatásokról szóló támogatási szerződések
során.
19/A. § A működési és a művészeti támogatás összegét a költségvetési törvény a színházakat,
bábszínházakat fenntartó, illetve támogató valamennyi önkormányzatra, a művészeti
támogatást az egyes színházakra is lebontva határozza meg.
19/B. § (1) A 9. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba nem vett színházak, balett- és
táncegyüttesek támogatása pályázati úton történik. A művészeti és működési támogatásra
irányuló pályázatokat legkésőbb tárgyév február 15. napjáig kell kiírni, és április 30. napjáig a
benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntéseket nyilvánosságra kell hozni.
(2)	A pályázatokról történő döntései megalapozásához a miniszter az érintett bizottság - az
(1)	bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezetei által
véleményezett - javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a
szakmai kuratórium - színháztípusonként, továbbá a balett- és táncegyüttesekre vonatkozóan
külön jogszabályban meghatározott minőségbiztosítási szempontrendszer szerinti értékelésen
alapuló - előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő
döntéseit a miniszter köteles megindokolni.
(3)	A minőségbiztosítási szempontrendszert a bizottságok javaslatai alapján a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek tárgyévi támogatási keretösszege
50%-a mértékéig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre
szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.”
11.	§
Az Emtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek és kiegészül az alábbi 20/A. §-
sál:
„20. § (1) A szimfonikus zenekar, kamaraszimfonikus zenekar, kamarazenekar (a
továbbiakban együtt: zenekar) és énekkar nemzeti előadó-művészeti szervezetként való
nyilvántartásba vételének — a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában és a (3) bekezdésében
foglaltakon túl - feltétele, hogy
a)	a zenekar évente legalább 50 hangversenyt tart,
b)	az énekkar évente legalább 40 hangversenyt tart,
c)	rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges, a jogszabályban meghatározott tárgyi
feltételekkel,
d)	a tárgyévet megelőző évben teljesítette a jogszabályban meghatározott fizetőnéző-
számot.
(2)	Zenekar és énekkar kiemelt előadó-művészeti szervezetként való nyilvántartásba vétele
során az (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 9. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A 9. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba nem vett zenekar és énekkar
nyilvántartásának további feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet legalább két éve
működik, és megfelel a (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételeknek.
20/A. § (1) A nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetként nyilvántartott zenekar és
énekkar fenntartóját külön a zenekarokra és külön az énekkarokra
a)	a zenekar és énekkar létszáma,
b)	a hangversenyek száma,
c)	opera-előadásokon történő közreműködések száma,
d)	az ifjúsági hangversenyek száma,
e)	a bemutatott kortárs magyar zeneművek száma,
f)	a fizető nézők száma,
g)	a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek, képfelvételek száma alapján
a költségvetési törvényben e szempontokra figyelemmel megállapított arányú központi
költségvetési támogatás illeti meg. A támogatás elosztásának és folyósításának részletes
szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti zenekar és énekkar létszámának megállapításához a tárgyévet
megelőző évben az előadó-művészeti szervezetnél, teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló vehető figyelembe. Művészi munkakörben, részmunkaidőben foglalkoztatott
munkavállalót a részmunkaidő arányában kell figyelembe venni.
(3)	A 9. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba nem vett zenekarok és énekkarok támogatása
pályázati úton történik. A pályázatokról történő döntései megalapozásához a miniszter az
érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a
szakmai kuratórium a zenekarokra és énekkarokra külön jogszabályban meghatározott
minőségbiztosítási szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló előterjesztése alapján az
érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles
megindokolni.
(4)	A 9. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba nem vett zenekarok és énekkarok tárgyévi
támogatási keretösszege 50%-a mértékéig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter
legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete
terhére.”
12.	§
(1)	Az Emtv. 21. § (1) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A miniszter pályázatot ír ki elsősorban:/
,,d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó és az e
törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében többletfeladatokat vállaló előadó-
művészeti szervezetek támogatására,
e)	a kimagasló színvonalú és az e törvényben meghatározott célok megvalósítását
előmozdító előadások országos és határon túli megjelenésére,
f)	a határon túli, Kárpát-medencei magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,”
(2)	Az Emtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról szóló döntései megalapozásához a
miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A
döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A
javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.”
13. §
Az Emtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A költségvetési törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy
táncegyüttesek, valamint zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit.
(2)	A működési támogatás mértéke az egyes jogosult előadó-művészeti szervezetek esetében
nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző költségvetési évben létesítménygazdálkodási
célokra ténylegesen folyósított fenntartói támogatások 50%-os mértékénél.
(3)	A működési támogatás folyósítása a 18. § (4) bekezdésének c)-d) pontjaihoz
kapcsolódóan, mutatószámmal meghatározott eredmény eléréséhez köthető.
(4)	A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat
tartalmazó fejezetben kell biztosítani:
a)	a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek fenntartóit, önkormányzati
fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi
költségvetési támogatás keretösszegét, valamint
b)	a nyilvántartott zenekarok és énekkarok fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a
közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás
keretösszegét.
(5)	A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)
költségvetési fejezetében kell biztosítani:
a)	a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek,
zenekarok és énekkarok központi költségvetésből származó támogatását,
b)	az e törvény 4. § d) pontja szerinti szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet
támogatását,
c)	a színházak pályázati támogatási előirányzatát,
d)	a zenekarok és énekkarok pályázati támogatási előirányzatát,
e)	azé törvény 21. §-a alapján nyújtható pályázati támogatások előirányzatát, valamint
f)	az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.”
14.	§
(1)	Az Emtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész,
magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott
foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve
felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott
számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a
31. § (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 40%-a mértékéig az elmúlt
évadban nem tudott és a következő évadban sem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-
művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.”
(2)	Az Emtv. 31. § (3) bekezdés b)-c) helyébe a következő rendelkezés lép:
/A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha
az évadonként teljesítendő előadásszám - ideértve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -/
„ b) magántáncos esetében legalább 40 előadás,
c)	magánénekes esetében legalább 40 előadás,”
(3)	Az Emtv. 31. § (3) bekezdés e) helyébe a következő rendelkezés lép:
/A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha
az évadonként teljesítendő előadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -/
,,e) segédszínész esetében legalább 120 előadás,”
(4)	Az Emtv. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknál 40%-kal, a d)~
f)	pontjában foglaltaknál 25%-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban
is megállapodhatnak.”
15. §
Az Emtv 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, melynek
részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
(2)	Zenekari tag, énekkari tag és tánckari tag határozott időre létesített foglalkoztatására
irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy
nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata előtt négy hónappal írásban
közli a foglalkoztatottal.
(3)	Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét,
köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő
feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
(4)	A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb a
szerződés lejártát megelőző három hónappal írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a
foglalkoztatott egy hónapon belül írásban nyilatkozik.”
16.	§
(1)	Az Emtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, az operaelőadások
és a színpadi próba esetében négy óra, a nem színpadi próbák esetében azok tényleges
időtartamát kell figyelembe venni.”
(2)	Az Emtv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben
foglalkoztatja, ha a munkaszerződés
a)	zenekar esetében legalább 40 hangverseny,
b)	énekkar esetében legalább 32 hangverseny,
c)	balett- vagy táncegyüttes esetében legalább 40 balett-, tánc- vagy mozgásművészeti
előadás, vagy
d)	zenekar, énekkar, balett- vagy táncegyüttes évadra vonatkozó szolgálatszáma legalább
80%-ának
teljesítését írja elő.”
(3)	Az Emtv. 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (l)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy
próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor - naponta legfeljebb egy
alkalommal - fél szolgálatot kell elszámolni.”
(4)	Az Emtv. 38. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szolgálatokban meghatározott munkaelrendelés száma havonta nem haladhatja meg az
(l)-(2) bekezdésben megállapított havi szolgálatszámot, egyebekben a munkáltató a 32. §
szerinti munkaidőkeretet alkalmazhatja.”
17.	§
(1)	Az Emtv. 39. § (5)-{6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a
javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az
előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a
fenntartó által meghatározott (az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti
vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással stb. kapcsolatos), továbbá a
nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében a 17. § (3) és (4) bekezdésében
foglaltakkal összefüggő további tartalmi követelményeket. A pályázati kiíráshoz
kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének
biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve
annak aktuális gazdasági helyzetét is.
(6)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér
fel, melynek tagjai:
a)	az érintett bizottság négy,
b)	a miniszter egy,
c)	az előadó-művészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy,
d)	a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá
e)	a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője.”
(2)	Az Emtv. 39.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A munkakör betöltéséről - a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve - a
munkáltatói jogkör gyakorlója harminc napon belül dönt. A nemzeti és etnikai kisebbségi
előadó-művészeti szervezet esetében a munkáltató - ha nem kisebbségi önkormányzat - az
érintett kisebbségi önkormányzat egyetértésével dönt. A döntést a szakmai bizottság
véleményével együtt nyilvánosságra kell hozni. A nyilvántartásba vett előadó-művészeti
szervezet a sikeres pályázat egy példányát a döntést követő 15 napon belül az előadó-
művészeti államigazgatási szerv részére megküldi.”
18.	§
Az Emtv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább
ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. E paragrafus tekintetében
szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az
intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász,
illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.”
19.	§
Az Emtv. 41. §-a a következő (3)-{5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vezető vezetői tevékenységével összefüggésben jutalomban vagy más, munkáltatói
döntésen alapuló egyéb többletjuttatásban abban az esetben részesíthető, ha az arra jogosító,
mutatószámokon alapulóan meghatározott többletfeladatra, illetve többletteljesítményre
vonatkozó feltételek a munkáltatóval kötött megállapodásban rögzítésre és teljesítésre
kerültek.
(4)	A vezető munkakörébe nem tartozó művészi, művészeti feladatok ellátásával kapcsolatos
rendelkezéseket a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a vezető ilyen
tevékenységeket az általa vezetett előadó-művészeti szervezetnél csak a munkáltatói jogkör
gyakorlójának előzetes, írásbeli engedélyével végezhet.
(5)	Az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet vezetőjének
határozott idejű munkajogviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet.”
20.	§
(1)	Az Emtv. 44. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„1. bábszínház: előadó-művészeti tevékenységét jellemző módon bábművészek
közreműködésével, a bábművészeti eszközök és megoldások felhasználásával végző, állandó
játszóhellyel rendelkező színház,”
(2)	Az Emtv. 44. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„3. befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat
nélküli színház, ideértve az olyan cirkuszművészeti szervezetet is, amely az előadást állandó
játszóhelyen, saját tulajdonú vagy rendelkezésű kőépületben valósítja meg,”
(3)	Az Emtv. 44. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„8. énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti
szervezet, ideértve a kamarakórust is, ha létszáma legalább 12 fő,”
(4)	Az Emtv. 44. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/	.
„12. fizetőnéző-szám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akiket az előadó-művészeti
szervezet előadás vagy hangverseny megtekintésére az általánosan érvényesített jegyár -
bérlet esetében egy előadásra, értékesített előadás vagy hangverseny esetében egy
belépőjegyre vetítetten - legalább 50%-os mértékét elérő fogyasztói áron közvetlenül vagy
közvetve feljogosított, feltéve, hogy az esetleges értékesítési jutalékkal csökkentett jegyár,
illetve az értékesített előadás vagy hangverseny ellenértéke az előadó-művészeti szervezetnél
tényleges saját bevételként jelentkezik, továbbá azt, hogy utóbbi esetben - amennyiben arra
sor kerül - a tényleges jegyértékesítést végző az általa értékesített belépőjegyek számáról az
előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,”
(5)	Az Emtv. 44. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„16. hangverseny: zeneművek - ideértve az operaelőadáson történő zenekari és énekkari
közreműködést is - személyes előadó-művészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő
nyilvános bemutatása, amelyben a közreműködő zenekar vagy énekkar az e törvényben az
érintett szervezettípus tekintetében meghatározott létszámot eléri vagy meghaladja
(amennyiben az előadott mű vagy művek jellege, illetve ifjúsági, iskolai hangverseny
esetében a helyszín igazolt befogadóképessége indokolja, kivételes esetben a létszám
legfeljebb 30 százalékkal kisebb lehet).”
(6)	Az Emtv. 44. § 18-19. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában:/
„18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet,
melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart is,
19.	kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek
létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is,”
(7)	Az Emtv. 44. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„23. közszolgáltatási szerződés: művészeti közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább
három évre szóló, e törvény szerinti tartalommal megkötött szerződés,”
(8)	Az Emtv. 44. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„29. saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal
a színház rendelkezik, az előadás a színházzal szerződéses kapcsolatban álló alkotó- és
előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház
költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,”
(9)	Az Emtv. 44. §-a kiegészül a következő 40-52. ponttal:
[E törvény alkalmazásában:]
„40. értéknövelő beruházás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott
tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások bővítését, illetve minőségének javítását, továbbá
az üzemeltetés hatékonyságát, költségeinek csökkentését szolgáló fejlesztés,
41 .felújítás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan egészére (teljes felújítás), illetőleg egy vagy
több ©szerkezetére, illetve a színpadtechnikára kiterjedő (részleges felújítás), időszakonként
szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti
műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti
használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az
eredetitől eltérő kialakításával növelik,
42.	gyermek- és ifjúsági színház: egy évadon belüli bemutatóinak legalább 80%-át kitevő
mértékig a 0-18 éves korosztályok életkori értelmi-érzelmi sajátosságainak megfelelő és e
korosztályok színházi igényeinek kielégítését célzó előadó-művészeti tevékenységet végző
színház,
43.	karbantartás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan és eszközök állagának, rendeltetésszerű
használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző munkák (időszerű vagy
tervszerű karbantartás), továbbá felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése,
illetőleg egyes berendezések cseréje (hibaelhárítás),
44.	klasszikus szerző müve: klasszikus szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet,
amely a bemutató időpontját megelőzően legalább 15 éve elhunyt szerzőtől származik.
Szerzőtársak esetében a később elhunyt szerzőtárs halálának időpontja irányadó,
45.	kortárs szerző műve: kortárs szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet,
melynek tekintetében a 44. pont szerinti feltételek nem állnak fenn,
46.	létesítménygazdálkodás: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós
használatában álló ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával (ide nem értve: a részleges és
teljes felújítást és az értéknövelő beruházást), a létesítő okirat szerinti tevékenységéhez
kapcsolódó eszközgazdálkodással, szolgáltatás-ellátással, ingatlangazdálkodással, továbbá az
egyéb, a művészeti tevékenységhez közvetetten szükséges tevékenység ellátása, az ahhoz
szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
47.	magyar szerző műve: e törvény alkalmazása szempontjából magyar szerző művének kell
tekinteni a magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló színműíró vagy zeneszerző
önálló szerzőként, illetve társszerzői vagy szerzőtársi közreműködésével alkotott szinpadi
művét,
48.	szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen, a munkakörnek megfelelő
alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség
vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség
és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében a tanári végzettség.
Ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai szakirányú felsőfokú képzés, akkor
szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges
szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai
végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő
szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály
alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez
előírt szakmai végzettséget;
49.	színpadtechnikai eszközök: épület alkotórészének nem minősülő, a színpadi előadó-
művészeti tevékenységhez szükséges, illetve azt segítő műszaki (fény-, hang-, videotechnikai)
eszközök, berendezések, továbbá az állandó játszóhelyen kívüli előadáshoz alkalmazott
színpadi eszközök (mobilszínpad),
50.	táj előadás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában megjelölt székhely
településen kívül játszott előadás,
51.	üzemeltetés: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló, a
művészeti alaptevékenységhez kapcsolódó ingatlan és eszközök rendeltetésszerű
használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek
biztosítása,
52.	vendégelőadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal
a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre vagy előadásszámra a vendégszínház
rendelkezik, az előadás a vendégszínház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek
művészi tevékenységével jön létre, és a fogadó színház szervezésével, a fogadó színház
költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé.”
21.	§
Az Emtv. 46. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) E törvény - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Tv.) megállapított - 8. § (2) bekezdését a Tv. hatálybalépésének
napján vagy az azt követően indult nyilvántartásba vételi eljárásokra kell alkalmazni.
(2)	A színházaknak, továbbá a balett- és táncegyütteseknek az e törvénynek a Tv.-vel
megállapított 9. § (3) bekezdésének c) pontjában és a (4) bekezdésének c) pontjában foglalt
feltételeknek 2018. január 1. napjától kell megfelelniük.
(3)	A 20/A. § (2) bekezdésében foglaltakat a kiemelt előadó-művészeti szervezetként
nyilvántartott szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1. napjától kell alkalmazni.
(4)	A 9. § (5) bekezdés szerinti hozzájárulást a Tv. hatálybalépésének napján már
nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek tekintetében megadottnak kell tekinteni, ha a
nyilvántartott szervezet a Tv. hatálybalépésétől számított 30 napon belül ezzel ellentétes
nyilatkozatot nem tesz.
(5)	A Tv. hatályba lépését követő 9. § (7) szerinti miniszteri határozat első alkalommal
történő kiadása során a 9. § (7) bekezdés második mondatának rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
(6)	A 39. § (5)-(6) bekezdését a Tv. hatálybalépésének napján vagy azt követően kiírt
pályázatokra kell alkalmazni.
(7)	A miniszter köteles a bizottság tagjait a Tv. hatálybalépését követő 60 napon belül
felkérni.
(8)	A Tv. hatálybalépését megelőzően kiírt pályázatokra a pályázat kiírásának napján hatályos
rendelkezések alkalmazandók.”
22.	§
(1)	Az Emtv. 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és
kiegészül az alábbi g) ponttal:
/Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg/
„a) a nyilvántartásba vétellel, a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetként való
nyilvántartás eljárásával és az igazolás kiállításával, a központi költségvetési támogatásokhoz
kapcsolódó adatszolgáltatás, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárás
részletes szabályait,
b)	a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetként nyilvántartott zenekarok és
énekkarok tevékenysége ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, a fizető nézőszám alsó
határát,
(...)
g)	a pályázati eljárásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási szempontrendszert.”
(2)	Az Emtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben évente rendeletben határozza meg a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti
szervezetként nyilvántartott zenekarokat és énekkarokat megillető központi költségvetési
támogatás elosztásának és folyósításának részletes szabályait.”
23 §
(1)	Az Emtv. II. Fejezet 2. Cím címe helyébe a „Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető
Tanács és az előadó-művészeti bizottságok” cím lép.
(2)	Az Emtv. III. Fejezetének címe helyébe „AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK ÉS
A SZAKMAI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA ” cím lép.
(3)	Az Emtv. IV. Fejezet 2. Cím címe helyébe „A színház, balett- vagy táncegyüttesek
központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei” cím lép.
(4)	Az Emtv. IV. Fejezet 3. Cím címe helyébe „A zenekarok és énekkarok központi
költségvetési támogatása igénybevételének feltételei” cím lép.
(5)	Az Emtv. 23. § (5) bekezdésében „az EMT” szövegrész helyébe „az érintett bizottság”
szövegrész lép.
24.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 45. napon lép
hatályba.
(2)	Az Emtv. e törvénnyel megállapított IV. Fejezete az Európai Bizottság jóváhagyó
határozata meghozatalának időpontját tartalmazó, a miniszter által a Magyar Közlönyben
közzétett egyedi határozat közzétételének napján lép hatályba azzal, hogy az annak alapján
nyújtható támogatások első alkalommal 2013-ban vehetők igénybe. A 2012. december 31-ig
igénybe vett támogatásokat az igénybevétel napján hatályos szabályok szerint kell elszámolni.
25.	§
Hatályát veszti az Emtv. 10-11. §-a, 21. § (3) bekezdése, 30. § (6) bekezdése.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. december 8-án fogadta el az előadó-
művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt.
A törvény azon jogalkotói felismerésnek volt az eredménye, hogy az előadó-művészeti
területet érintően nem volt ágazati szintű törvényi szabályozás. Ilyen szabályozás
hiányában nem volt biztosított a közpénzek hatékony és átlátható felhasználása, az előadó-
művészeti szervezetek tervezhető gazdálkodása, a terület foglalkoztatási sajátosságainak
megfelelő egységes jogi szabályozás. Bár a jogalkotást eredményező megfontolások
megalapozottak voltak, az elfogadott törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket,
hamar kiütköző fogyatékosságai és hiányosságai annak módosítását indokolják. E
megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy a jelentősebb szakmai szervezetek
mindegyike módosítási igényt fogalmazott meg.
A törvénymódosítás átalakítja az ágazati érdekegyeztetés struktúráját, létrehozza a
Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot (NEIT), amely a szakmai
szervezetek és a fenntartók delegáltjaiból áll, a módosítás - nem taxatív jelleggel -
meghatározza azon ügyek körét, melyekben a testületnek módja van a szakmai ágazati
érdekek megjelenítésére. Az érdekegyeztetéstől elkülönülten felállításra kerülnek a
miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő testületei, melyeknek tagjait a bizottságok
tevékenységének szakmai bizalmi jellegére tekintettel a miniszter kéri fel.
A törvénymódosítás az alapelvek meghatározásával tisztázza az állami szerepvállalás, a
támogatási szempontok kibővítésével pedig a támogatási gyakorlat megfontolásait.
Meghatározza továbbá a központi költségvetési forrásokból intézményi szinten támogatott
előadó-művészeti infrastruktúrával kapcsolatos állami és fenntartói felelősség mibenlétét
és az állami szerepvállalás korlátait. Az ágazati politikai felelősség jegyében a miniszter
meghatározza a nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetekként nyilvántartható
szervezetek körét, továbbá gondoskodik a támogatott szervezetek tevékenységének
törvényi szempontok szerinti értékeléséről, az állami támogatással elérni kívánt kulturális,
társadalmi célok, hatások megvalósulásáról.
Az állami támogatásból részesülő fenntartók - a fenntartott előadó-művészeti szervezettel
együttműködve, azzal egyetértésben - fenntartói megállapodásban határozzák meg az
általuk fenntartott előadó-művészeti szervezetek feladatait, azok tevékenységével és
gazdálkodásával kapcsolatos elvárásaikat. A pályázati forrásokból részesülő előadó-
művészeti szervezetek támogatási gyakorlata rendeletben, szervezettípusonként külön
meghatározandó minőségbiztosítási rendszerre épül. E rendelkezések a
közpénzfelhasználás eredményességét és hatékonyságát, az ezzel összefüggő közérdeket
szolgálják.
A törvénymódosítás a művészeti támogatástól elhatárolja a működési támogatást, módot
adva arra, hogy az előadó-művészeti tevékenységgel érintett infrastruktúra
működtetésének támogatása a létesítménygazdálkodás sajátos szempontjai szerint,
tervszerűen valósulhasson meg.
A gyakorlati tapasztalatok értékelése alapján módosulnak az előadó-művészeti területet
érintő egyes foglalkoztatási szabályok is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény céljainak bővítését indokolja, hogy a hatályos felsorolásból kimaradt több, az
előadó-művészeti terület működésével kapcsolatos sarkalatos megfontolás törvényi
szabályozási célként történő meghatározása.
A hatályos szabályozás lényeges hiányossága, hogy az állami szerepvállalás megfontolásait
nem tisztázza kellő mértékben. A törvény módosítása jelentős hangsúlyt fektet az állami
szerepvállalás módjának és korlátainak meghatározására, ezért fontos, hogy az erre való utalás
a törvényi célok között megjelenjen. Jogalkotási célként jelentkezik az előadó-művészeti
szervezetek kiegyensúlyozott, tervezhető szervezeti működésének elősegítése, ezt a célt
számos új jogintézmény szolgálja. Ilyennek tekinthető egyebek mellett a bevezetésre kerülő
fenntartói megállapodások rendszere, a minőségbiztosítási rendszer, továbbá a támogatási
szempontok törvényben történő részletes rögzítése. Az állami támogatásokkal érintett
szervezeti körben célként jelenik meg a meglévő erőforrások minél hatékonyabb kihasználása.
A törvény ösztönözni kívánja az egyes szervezeteket arra, hogy minél szélesebb körben
alakítsák ki az együttműködés lehetőségeit, ezzel a művészeti tevékenységük színvonalát,
hatóerejét növeljék, a gazdasági együttműködés révén pedig költségcsökkenést éljenek el.
Előbbire példa lehet a fesztiválok, csereelőadások létrehozatala, utóbbira a díszletek, jelmezek
cseréje, újrahasznosítása.
Az oktatási és nevelési célokhoz való kapcsolódás törvényi célként való deklarálása azon a
felismerésen alapul, hogy az egyes, jelentős állami szerepvállalással működő ágazatoknak
támogatniuk kell egymás működésének eredményességét. Különösen igaz ez az előadó-
művészet és az oktatás-nevelés viszonyára. Állami elvárásként jelentkezik a jövőben, hogy az
érintett területeken dolgozó szakemberek kidolgozzák és a gyakorlatban alkalmazzák azokat a
módszereket, amelyek révén az előadó-művészet sajátos eszközeivel is hozzájárulnak a
gyermek- és ifjúsági korosztály lelki, érzelmi és értelmi kiteljesedéséhez.
A törvény fontos kulturális örökségként kezeli a színházi épület-infrastruktúrát, melynek
megóvása, rendeltetésszerű használatának biztosítása önállóan megjelenik a támogatási
rendszerben. Ennek érdekében szükséges megteremteni az érintett körben azt a
vagyonkatasztert, melynek adatai alapján az ezirányú feladatait az állam tervezetten, az
indokolt módon és mértékben elláthatja.
A 2.§-hoz
A törvény gyakorlati alkalmazása során elengedhetetlen, hogy tisztázottak legyenek az ágazati
működés alapelvei. A törvény rögzíti az együttműködés elvét, a nyilvánosság elvét, a
közérdek érvényesülésének elvét, a művészeti szabadság elvét, az állami és a fenntartói
felelősség elvét. Ezeknek az elveknek egyidejűleg, egymással összhangban kell
érvényesülniük. Ezen elvek érvényesülése garantálja azt, hogy az előadó-művészeti terület
tevékenységével betöltse a társadalmi rendeltetését. A művészeti szabadság törvényben
rögzített elvéből következik, hogy az állam, illetve a fenntartó az előadó-művészeti
szervezetek művészeti és ahhoz kapcsolódó tevékenységének tartalmi kérdéseiben
(bemutatott művek, előadók, alkotók, egyéb szolgáltatók, megbízottak kiválasztása, azok
tevékenysége) közvetlen befolyásolási, beavatkozási, beszámoltatási lehetőséggel nem
rendelkezik. A fenntartó a közszolgáltatások és az intézményi működés biztosítása
(előadásszám, nézőszám, tájelőadásszám, vendégelőadások száma, jegybevétel, gazdálkodási
egyensúly fenntartása stb.) szempontjából jelentős teljesítmény-elvárások kialakításában
köteles közreműködni és azokat a fenntartói - az előadó-művészeti szervezettel egyeztetett -
megállapodásban rögzíteni.
A 3. §-hoz
Az ágazati miniszter feladatainak köre a nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetekként
nyilvántartható szervezetek körének meghatározásával bővül. A feladat a miniszter ágazati
irányítói politikai felelősségéből fakad, gyakorlásával a miniszter elhatárolja egymástól a
normatív támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezeteket a pályázati úton
támogatható szervezetektől. A miniszternek a normatív támogatásban részesíthető szervezetek
körének meghatározásakor a nemzetgazdaság teherbíró képességére és az e törvényben
meghatározott célokra egyaránt figyelemmel kell lennie. A miniszter a nemzeti és kiemelt
előadó-művészeti szervezetek körét határozza meg, a ténylegesen ilyen szervezetként történő
nyilvántartásról az előadó-művészeti államigazgatási szerv határoz, a törvényes feltételek
fennállásának vizsgálatát követően.
Az e § egyéb módosításai a törvénymódosításból következő értelemszerű módosítások.
A 4. §-hoz
Módosulnak az ágazati érdekegyeztetésre vonatkozó szabályok. A Nemzeti Előadó-művészeti
Érdekegyeztető Tanács (NEIT) létrehozatalát indokolja, hogy szükséges egy ágazati,
kifejezetten érdekegyeztető fórum létrehozatala. A NEIT funkciója, hogy megjelenítse az
ágazati működés során jelentkező lényeges szakmai és fenntartói álláspontokat, az állami és
szakmai együttműködés intézményesített fóruma legyen. A NEIT személyi összetételére a
miniszternek nincs befolyása, az kizárólag a törvényben feljogosított szervezetek által delegált
tagokból áll. A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy a NEIT gyakorolhassa a törvényes
jogosultságait.
Az 5. §-hoz
A törvény létrehozza a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti Bizottságot és a
Zeneművészeti Bizottságot. E testületek a miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-
előkészítő testületei. Létrehozatalukat az indokolja, hogy az előadó-művészeti területet
érintően szükséges az állami feladatok ellátása során olyan szakemberek közreműködése, akik
a terület működését, szakmai folyamatait jól ismerik, képzettségük, szakmai tapasztalatuk
révén az állami feladatellátáshoz (jogalkotás, támogatáspolitika, minőségbiztosítás stb.)
kapcsolódó művészeti szakmai tevékenységeket megfelelően elvégzik, elősegítve ezzel az
ágazati irányítás szakszerűségét, eredményességét. A bizottságok tevékenysége nélkülözi az
ágazati érdekérvényesítést, bizalmi jellegű, ezért tagjait az elismert művészek és művészeti
szakemberek közül a miniszter kéri fel, és ő állapítja meg díjazásukat is. A bizottságok -
szakmaiságuk biztosítékaként - tevékenységüket illetően nem utasíthatók.
A 6. §-hoz
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv nyilvántartási és egyéb feladatai bővülnek. Ezt a
megváltozott ágazati érdekegyeztetési, valamint támogatási szabályok, továbbá az újonnan
felállított testületek, bizottságok indokolják. A fentiek okán szükséges az ágazati
érdekegyeztetésben részt venni kívánó szakmai szervezetek nyilvántartása, az előadó-
művészeti szervezetekre vonatkozó nyilvántartási adatok bővítése (pl. az épületekre
vonatkozó műszaki adatok). Az előadó-művészeti államigazgatási szerv feladata továbbá az
is, hogy biztosítsa a testületek, bizottságok munkájához azt a szakértői támogatást, amelynek
birtokában azok megalapozott döntés-előkészítő és egyéb tevékenységet végezhetnek.
A 7. §-hoz
A törvény a megváltozott támogatási szabályokkal összhangban határozza meg a
nyilvántartás adatait. A jelenlegi, támogatási kategóriákba történő besorolás helyett a
módosult rendelkezés a nyilvántartásban történő megkülönböztető megjelölést írja elő.
Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek egyidejű fennállása esetén, a miniszter által
meghatározott szervezeti kört is figyelembe véve az előadó-művészeti államigazgatási szerv
az egyes előadó-művészeti szervezet esetében annak nemzeti, illetve kiemelt előadó-
művészeti szervezetként történő nyilvántartásáról határozzon. A miniszter fenti jogköre az
ágazati irányításért való politikai felelősségéből következik. A nyilvántartás módja
meghatározza az érintett szervezet támogatási helyzetét. A nemzeti és a kiemelt előadó-
művészeti szervezetek központi költségvetési forrásból történő támogatása intézményesen, a
17.	§ (3) és (4) bekezdésében foglalt általános támogatási szempontok szerinti értékelésen
alapuló mérték szerint történik. Az ezen a körön kívül eső szervezetek esetében az állami
támogatás pályázati alapú, a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerre
vonatkozó rendelkezések indokolják az előadó-művészeti szervezet művészeti
tevékenységének jellege, illetve működésének sajátos jellege szerinti megjelölést.
A 8. §-hoz
Az e §-ban foglaltak biztosítják a nyilvántartás tényleges állapotnak megfelelő, valós
adattartalmát, meghatározza továbbá a kötelezettségszegés jogkövetkezményét.
A 9. §-hoz
Az e §-t érintő módosítást az egyéb módosítások értelemszerűen indokolják.
A 10. §-hoz
A törvény részletesen szabályozza a fenntartóval működő, illetve a független előadó-
művészeti szervezetek részére nyújtható támogatások fajtáit és az igénybe vétel, illetve
felhasználás szabályait. A művészeti támogatáson és a törvény által biztosított, pályázati alapú
támogatásokon túlmenően működési támogatás igénybevételének lehetőségét biztosítja. E
megkülönböztetésből következik, hogy elkülönítetten, a támogatás célja szerint kell a
támogatást felhasználni. A művészeti támogatások és a működési támogatások eltérő
támogatáspolitikai megfontolásai és megállapításai szempontjai okán a törvény kifejezetten
tiltja a támogatások más célra történő felhasználását, átcsoportosítását. E rendelkezések
gyakorlati alkalmazását segítik elő a támogatási célok fogalmainak részletes kibontása. A
szabályozás kitér a több előadó-művészeti szervezetet fenntartókra, lehetőséget biztosítva
számukra a művészeti támogatást illetően a sajátos fenntartói koncepcióból fakadó esetleges
szervezetek közötti támogatásátcsoportosításra. A működési támogatás esetén az érintett
szervezet sajátosságaira tekintettel megállapított támogatás esetén erre nincs mód.
A szabályozás a művészeti támogatás esetében figyelembe veszi azt a sajátosságot, hogy a
művészeti évad nem esik egybe a naptári, illetve költségvetési évvel, ezért a művészeti
tevékenység értékelésénél az évadot veszi alapul.
Az általános támogatási szempontok esetében meghatározásra kerülnek a mutatószámmal
leírható teljesítményadatok és külön kerülnek meghatározásra azok a szempontok, amelyek
egy-egy mutatószámmal nem határozhatóak meg. A szabályozás célja, hogy az összetett
értékelési szempontok módot adjanak az érintett szervezet tényleges művészeti
teljesítményének megítélésére, és így a támogatások megalapozott felosztására.
A művészeti tevékenység általános értékelési szempontjai összhangban állnak a
meghatározott törvényi célokkal.
Annak érdekében, hogy a fenntartó és az általa fenntartott előadó-művészeti szervezet
kapcsolata rendezett legyen, a fenntartói elvárások, a szervezeti feladatok meghatározásra
kerüljenek, a törvény előírja a fenntartói megállapodások megkötését. A törvény részletesen
szabályozza a fenntartói megállapodás tartalmi elemeit azzal, hogy módot ad a feleknek az
általuk fontosnak ítélt egyéb kérdések rendezésére is. A fenntartói megállapodások rendszere
a közpénzek hasznosulása szempontjából fontos garanciát jelent, hiszen lehetőséget ad az
érintett szervezet működésének objektív értékelésére. Ezen túlmenően a megállapodás
jellegéből fakadóan konszenzust feltételez a fenntartó és az érintett szervezet között a
feladatok és a fenntartói kötelezettségvállalások tekintetében.
A törvénymódosítás a jelenlegihez képest részletesebben szabályozza a közszolgáltatási
szerződések tartalmát annak érdekében, hogy a felek vállalásai pontosan meghatározásra
kerüljenek, a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezménye tisztázott, a közpénzek
hasznosulása megfelelően garantált legyen. Ugyanezen megfontolások érvényesülnek a
támogatási szerződések megkötése során.
All. §-hoz
Az e §-sal érintett szabályozás lényeges új eleme a minőségbiztosítási szempontrendszer,
amely a pályázati alapú támogatások alapját képezi. A döntés-előkészítő szakmai kuratórium
kompetenciáját erősíti az, hogy a miniszter a javaslattól eltérő döntését indokolni köteles.
A 12.§-hoz
A jelenlegi szabályozástól való eltérést indokolja a törvényi célok megvalósításához fűződő
támogatáspolitikai érdek megjelenítése. A módosítással érintett pontok szerinti támogatások
esetében szükséges megjelölni azt a törvényi célt, amelyet a támogatás biztosításával a
döntéshozó előmozdítani kíván. A döntés-előkészítő szakmai kuratórium kompetenciáját
erősíti az, hogy a miniszter a javaslattól eltérő döntését indokolni köteles
A 13. §-hoz
A módosuló rendelkezések a kiszámítható működési feltételek elősegítését, a működési
költségek viselésében való fokozott fenntartói részvétel ösztönzését és költséghatékony
szervezeti működési gyakorlat folytatásának előmozdítását célozzák.
A 14. §-hoz
A javaslat a magánénekesek, a magántáncosok és a segédszínészek számára a művészileg
teljesíthető éves előadásszámra tesz javaslatot.
Az Emtv. 31. § (4) bekezdésének módosítása szélesíti a lehetőségét a változó mennyiségű
művészi feladatokról történő megállapodási lehetőségnek az érintett művész és
foglalkoztatója között.
A 15.§-hoz
A színházaktól eltérően a zenekaroknál és az énekkaroknál nem indokolt a
továbbfoglalkoztatásról, illetve a foglalkoztatás megszűnéséről szóló értesítést konkrét
dátumhoz kötni. A szabályozott időtartamok viszont a foglalkoztató és a foglalkoztatott
érdekeit egyaránt védik: a foglalkoztatónak időt adnak a hiányok pótlására, a munkavállaló
esetében pedig csökkentik a határozott idejű foglalkoztatás hátrányait.
A 16. §-hoz
Az Emtv. 38. § (7) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a munkáltató nem teremthet
bizonytalanságot a munkaelrendelés körében, azaz ha próbát rendel el, akkor előzetesen kell
tudnia annak időtartamát is.
Az Emtv. 38. § (9) bekezdésében a szolgálatszám havi felső határa kifejezetten azt a célt
szolgálja, hogy a művészeket ne lehessen - ide nem értve a rendkívüli munkavégzés esetét -
fizikailag olyan mértékben terhelni, amely veszélyeztetné további munkavégzésüket, akár
karrierjüket is, ezért a munkaidőkeretre vonatkozó szabályt is csak ennek figyelembevételével
lehet alkalmazni.
A 17. §-hoz
Az Emtv. 39. § (5) módosítása a pályázati felhívás kötelező tartalmi elemeit elválasztja a
lehetséges elemektől. így az önkormányzat dönthet úgy, hogy a pályázók által
megfogalmazott tartalmi elemeket tekinti az általa is támogatott működési célnak.
A módosítás figyelembe veszi az önkormányzati testületi ülések működési rendjét, erre
tekintettel 30 napra módosítja a döntések meghozatalának időpontját.
A nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet a sikeres pályázat egy példányát a döntést
követő tizenöt napon belül az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére megküldi.
A 18. §-hoz
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás megköveteli, hogy a munkáltató a
többletjuttatásokat többletteljesítményhez, többletfeladatok ellátásához kösse, és a tényleges
kifizetésre csak ezen feltételek teljesülése esetén kerülhessen sor.
Az előadó-művészeti szervezet vezetése felelős tevékenység, amely megköveteli az irányítási,
döntési, beszámoltatási stb. funkciók folyamatos ellátását. Jellemző gyakorlat, hogy az egyes
előadó-művészeti szervezetek vezetői posztját gyakorló művészek töltik be, ezért indokolt a
művészi, művészeti tevékenység vezetői tevékenység melletti ellátásának szabályait rendezni.
A törvénymódosítás célja, hogy a felek végiggondolják és meghatározzák az ilyen
feladatvállalás módját és feltételeit. A törvény e tekintetben tartalmi előírásokat nem határoz
meg, azokat az érintett felek szabadon állapíthatják meg az irányadó jogszabályok keretei
közt.
A vezetői jogviszony bonthatósági korlátait a művészeti tevékenység védelme és a jogviszony
határozott idejűsége indokolja, továbbá a munkáltatói jogok gyakorlóját a vezető kiválasztása
során a megfelelő körültekintésre sarkallja.
A 19. §-hoz
A „színházi” fogalom meghatározásánál a törvényalkotó korábban nem vette figyelembe,
hogy a cirkuszi műfaj eleve befogadó jellegű, hiszen előadóművészeket (artistákat,
zenészeket, táncosokat) fogad be, és az ő produkcióikból állítja össze műsorát.
Az ország egyetlen állandó játszóhellyel, kőépülettel rendelkező cirkusza a Fővárosi
Nagycirkusz ezen túl rendszeresen helyet ad különböző műfajú - a hatályos törvény szerint
előadó-művészetnek minősülő - produkcióknak, köztük színházi előadásoknak is.
A cirkuszművészet paradigmája magában foglalja a tánc, a zene és a színházművészet
elemeit; szervezeti kerete és annak tevékenysége közhasznú, és elválaszthatatlan az előadó-
művészeti tevékenységtől.
A Fővárosi Nagycirkusz a jelen szabályozás mellett nem tudja fogadni a nyereséges
gazdálkodású szervezetek, vállalkozások, cégek által felajánlott támogatást, a javaslat
költségvetési igénnyel nem jár, és megnyitja az adókedvezmény igénybevételének
lehetőségét.
A „saját előadás” fogalmának azért van a jogalkalmazás során jelentősége, mert ezeknek az
előadásoknak az aránya befolyásolja az intézményt illető művészeti támogatás mértékét.
A javaslat módosítja a „fizetőnéző-szám” fogalom-meghatározását annak érdekében, hogy az
a valós jogalkotói szándéknak megfelelően, szűkebb értelmezési lehetőséget adjon a
jogalkalmazóknak. A szabályozás egyértelműsítését és az értelmezési lehetőségek szűkítését a
társasági adókedvezmény fenntartásához fűződő ágazati érdek is indokolja.
A „kortárs szerző müve”, a „klasszikus szerző műve” és a „magyar szerző műve” fogalom-
meghatározásokat a megváltozott támogatási szabályok indokolják.
Az Emtv. 44. § 29. pontjában meghatározott fogalom értelmezési problémákat okozhat, mivel
a fogalom-meghatározás jogalkotói szándéka az volt, hogy az intézmény ne befogadó színház
legyen.
A hatályos szöveg alapján a saját előadás szerzői jogilag védett mű lehet csak, mivel kizárólag
ilyen művek esetében szükséges a felhasználási szerződés kötése. A már szabad
felhasználásban levő művek esetében az intézmény nem tud felhasználási szerződést kötni az
alkotóval a szerzői jogokról.
A szerzői jog fogalomrendszerében a védett alkotások felhasználására szükséges felhasználási
szerződést kötni, és a felhasználási szerződés szabályainak figyelembevételével kell az
előadóművészekkel is szerződnie az intézménynek (abban az esetben, ha nem alkalmazottai
vagy munkavállalói a színháznak). Az „által szerződtetett” megjelölés olyan, mintha a színház
saját alkalmazottaival meglevő jogviszony nem számítana a művészeti támogatás
megállapításának szempontjából.
A szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező művészek meghatározott arányú
foglalkoztatása törvényi kritériumként jelenik meg a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti
szervezetek tekintetében, ezért indokolt e fogalom törvényi meghatározása.
A javaslat önálló színháztípusként határozza meg a bábszínházát és a gyermek- és ifjúsági
színházat annak érdekében, hogy az intézmények sajátos művészeti tevékenységük szerinti
szabályok és támogatási feltételek között működhessenek.
A javaslat új támogatási szabályai indokolják, hogy a megfelelő jogalkalmazás érdekében a
művészeti támogatás felhasználása során érintett „színpadtechnikai eszközök”, illetve a
működtetési támogatással érintett „létesítménygazdálkodás” és az e fogalom alkalmazása
során az „üzemeltetés”, „felújítás”, „karbantartás”, „értéknövelő beruházás” fogalmak kellően
meghatározottak legyenek. A „tájelőadás” fogalma minisztériumi rendeletben már
meghatározásra került, azonban e kifejezés jelen törvényben való használata indokolja a
törvényi fogalom-meghatározást, ami egyébként azonos az említett rendeletben foglaltakkal.
A „vendégelőadás” kifejezés fogalom-meghatározásának indoka szintén a törvényi
szóhasználattal összefüggő megfelelő jogalkalmazási gyakorlat.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályának 85. §-a alapján a következő törvényjavaslatot
kívánom benyújtani „az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról”.
Budapest, 2011. május 30.
L. Simon László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Puskás Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Németh Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség