﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3359. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. május
2011.	évi ... törvény
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
Az Országgyűlés, elismerve a gazdasági és társadalmi párbeszéd szerepét, a nemzeti
gazdasági és társadalompolitikai stratégiák megvitatására, a társadalom különböző
érdekcsoportjai közötti konszenzus elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió
többi tagállamának tapasztalatait, valamint az Európai Uniónak a Magyar Köztársaságban a
2007. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett Lisszaboni Szerződésben foglalt alapelveit, az alábbi
törvényt alkotja:
1.	A törvény hatálya
1.	§
E törvény hatálya a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra (a továbbiakban: Tanács),
annak tagjaira, valamint a Tanács tekintetében feladatot ellátó kormányzati szervekre és
személyekre terjed ki.
2.	A Tanács létrehozásának célja, működésének elvei
2.	§
(1)	A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati
ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és
kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek
kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, a törvényhozástól és a
kormányzattól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és
munkavállaló érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén
tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a külön
törvény szerinti egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív
fóruma.
(2)	A Tanács
a)	a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti
szövetségek,
b)	az országos gazdasági kamarák,
c)	a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek,
d)	a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak, valamint
e)	a tudomány
hazai és határon túli magyar képviselőinek részvételével működik.
(3)	A Tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, működése során
figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot.
2
3.	A Tanács feladatai
3.	§
(1)	A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévő feladatkörében
a)	nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését,
b)	javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és
társadalmi problémák megoldására,
c)	megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom
széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a
foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető
kérdéseket,
d)	véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét
közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről,
e)	részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában,
amelyről tájékoztatja a Kormányt,
f)	konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről,
g)	megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a
Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz.
(2)	Az Országgyűlés elnöke, az országgyűlés bizottságok elnökei, a Kormány vagy a
Kormány tagjai a Tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti(k) fel, amelynek
a Tanács köteles 30 napon belül eleget tenni - erre irányuló felkérés esetén - azt az illetékes
országgyűlési bizottság számára szóban is ismertetni.
(3)	A Tanács által tett javaslatokat, véleményt annak címzettje mérlegelni, mérlegelése
eredményéről a Tanácsot tájékoztatni köteles.
4.	A Tanács tagjai
4.	§
(1)	A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:
1.	a gazdaság képviselői
a)	az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti
szövetségek elnökei,
b)	az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint
c)	a Magyarországon működő külföldi- és vegyes kamarák közös képviselője;
2.	az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti
szövetségek elnökei;
3.	külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén
tevékenykedő civil szervezeteket is;
4.	a tudomány képviselői
a)	a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
3
b)	a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói
Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és
társadalom-kutató,
c)	a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet
képviselője;
5.	a külön törvény szerinti egyházak képviselői.
(2)	A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a tanácsnak. A Tanács
tagjainak megbízatása négy évre szól.
(3)	A tagok a Tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
(4)	A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)-(8) bekezdésekben
meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
(5)	E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az
egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,
a)	amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal
kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
b)	amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók
munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(6)	Országos az érdekképviselet, amely az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a)	szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
b)	munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből vagy munkáltatói
szervezetekből álló tagsággal rendelkezik, és
c)	tevékenységét országos szinten szervezi.
(7)	E § alkalmazásában tagszervezeten a szakszervezeteket, szakszervezeti szövetségeket
vagy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleteket, szövetségeket vagy munkáltatói
szervezeteket kell érteni.
(8)	A Tanács tevékenységében részt vehet
a)	az a szakszervezeti szövetség, amely
aa)	legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő
tagszervezettel rendelkezik, és
ab)	legalább nyolc megyében tagszervezettel, vagy tagszervezetei területi, illetve megyei
szervezettel rendelkeznek, továbbá
ac)	tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a
tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, valamint
ad)	tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;
b)	az a munkáltatói szövetség, amely
ba)	legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő
tagszervezettel rendelkezik, és
bb)	tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
bc)	amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve
vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább
százezer főt foglalkoztat, valamint
4
bd)	tagja európai munkáltatói szövetségnek.
(9)	A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti
szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(10)	A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagjainak kell tekinteni a törvény
hatályba lépésének időpontjában az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény
szerinti, Országos Részvételt Megállapító Bizottság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal
rendelkező szervezeteket.
(11)	A tanácsi tagsághoz szükséges (5)-(9) bekezdésekben meghatározott feltételek
fennállását a hatósági bizonyítványok lejárta után, illetve azt követően négy évenként az
érdekképviseletek felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményéről a Tanácsot haladéktalanul
tájékoztatni kell.
5.	A Tanács állandó meghívottjai
5.	§
(1)	A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt
állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt.
(2)	A Tanács plenáris ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a Gazdasági
Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese.
6.	A Tanács elnöke
6.	§
(1)	A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, szervezésével,
összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.
(2)	A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnökség az oldalak
rotációja szerint történik. A soros elnököt adó oldalak a 4. § (1) bekezdésben foglalt
sorrendben, három havonként követik egymást. A soros elnökséget betöltő oldal, saját tagjai
sorából jelöli a soros elnök személyét.
7.	A Tanács munkaszervezete, működése
7. §
(1)	A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi, amelynek előkészítésében állandó vagy
meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok működhetnek közre. A
plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A
plenáris ülést az elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább
két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi.
(2)	A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülő ügyekben
a)	konzultációt folytat, ennek alapján
b)	véleményt nyilvánít,
5
c)	állást foglal,
d)	javaslatot tesz,
e)	ajánlásokat fogad el,
f)	saját működésével kapcsolatban határozatokat hoz.
(3)	A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a
kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
gondoskodik.
(4)	A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik.
(5)	A Titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység.
Ennek alapján:
a)	elősegíti a Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatok
ellátását,
b)	biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit.
(6)	A Tanács tagjai egységes oldal-álláspontokat kötelesek kialakítani a konzultációk során.
Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a
Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit
egyszerű többséggel hozza.
(7)	A Tanács a működési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja
meg. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának
szavazata szükséges.
8.	A Tanács működésének nyilvánossága
8. §
(1)	A Tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a
Kormány honlapján nyilvánosságra hoz.
(2)	A Tanács véleményeit, állásfoglalásait és ajánlásait a Kormány honlapján közzé kell lenni.
(3)	A miniszter minden év március 31-ig jelentést készít arról, hogyan hasznosultak a
megelőző évben a jogszabályalkotásban, illetve a Kormány munkájában a Tanács véleményei,
állásfoglalásai, ajánlásai.
9. Záró rendelkezések
9.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10.	§
(1)	A Tanács tagjainak delegálására jogosult szervezetek képviselőikről, illetve az általuk
delegált személyekről a törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül kötelesek
írásban értesíteni a minisztert.
6
(2) A Tanács alakuló ülését e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap utolsó napjáig a
miniszter hívja össze.
11.	§
(1)	Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek
helyett az e törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteket,
illetve érdekképviseleti szövetségek képviselőit kell érteni
a)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. § (2) bekezdése, a 113. § (1)
bekezdése valamint (3) bekezdésében foglalt,
b)	a szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdés f)
pontjában, valamint a 13. § (3) bekezdésben foglalt,
c)	az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (1) bekezdésben, valamint 24. § (1) bekezdés b)
pontjában foglalt
rendelkezések tekintetében.
(2)	Ahol jogszabály az Országos Érdekegyeztető Tanácsot említi, azon a Nemzeti Gazdasági
és Társadalmi Tanácsot, ahol az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságát
említi, azon az Mvt. 78. §-a szerinti Munkavédelmi Bizottságot kell érteni.
12. §
(1)	A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény
a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba a Kormánnyal átfogó megállapodást
kötött egyházak delegálhatnak tagot.”
(2)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. § (1)
bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból
történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat,
b)	a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges
iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét.”
(3)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésének helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanács keretei között valósul meg.”
(4)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/A. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
7
„(6) A Testület tevékenységéről évente tájékoztatást adhat, valamint kérés esetén köteles
adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, beszámol az Országgyűlés illetékes
bizottságának.”
(5)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület három-három tagjára a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkező országos munkáltatói érdekképviseletek,
illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve
érdekképviseleti szövetségek, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idősügyi
Tanács tesz javaslatot.”
(6)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 4. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„4. § A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott
kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere
működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező
elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható
támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint
ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a
tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést. Az öt személy delegálásáról
szóló döntés során a Tanács figyelembe veszi e törvény 12. § (1) bekezdés a)-e) pontja
szerinti öt tevékenységi területet.”
(7)	A Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről szóló 129/2005.
(VII. 1.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkező országos
munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint
munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek egy-egy
képviselője,”
13.	§
Hatályát veszti
a)	az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény és a
végrehajtásáról szóló 21/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet,
b)	az Mt. 16. §-a, valamint a 17. § (2)-(4) bekezdései,
c)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdésében az „- a
Munkaerőpiaci Alap esetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének
előzetes kikérésével -,” szövegrész és a (3) bekezdés,
d)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
9.	§-a, 10. §-a, 10/A. §-a, 14. § (3) bekezdése, 39/A. § (1) bekezdésének a) pontja és (2)-
(5)	bekezdései, 39/B. § (5) bekezdése, a 20. § (4)-(5) bekezdésekben az „- a MAT
véleményének meghallgatásával -” szövegrész, a 39. § (3) bekezdés c) pontjában az „a
MAT működtetésére, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra,”
8
szövegrész, a 39/A. § (8) bekezdésében „a MAT véleményének meghallgatásával”
szövegrész, valamint a 39/B. § (1) bekezdésében „a MAT, illetőleg” szövegrész,
e)	a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) 78. §-ában az
„Országos Érdekegyeztető Tanács keretében” szövegrész és az Mvt. 79. § (1) bekezdés c)
pontjában a „továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács által hozzá utalt” szövegrész,
f)	a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D. §-a,
g)	a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése.
9
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a jelenleg párhuzamosan működő és sok esetben egymás
feladatköreit illetően is átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok helyett a
társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató,
konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival,
elemzéseivel, véleményével segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai
döntések meghozatalát.
A Javaslatnak ugyanakkor nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, valamint a
szektorális, illetve ágazati középszintű egyeztetési fórumoknak az átalakítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-2. §-hoz
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) és a
Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) jelenleg a munka világa, a gazdaság- és
társadalompolitika területén egymás mellett működő konzultatív testületek. Az előző években
azonban az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve
működött, míg a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben értekezett, ám
jogszabályon alapuló demokratikus legitimáció nélkül és számos kérdésben részben az OÉT-
tel párhuzamosan.
Indokolt és célszerű tehát e fórumok egyetlen konzultatív testületbe történő összevonása és a
működés törvényi szintű szabályozási alapjainak megteremtése. Ennek eredményeképpen az
új testület (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, továbbiakban: Tanács) már a gazdaság
és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti
stratégiák megvitatásáról, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés,
illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmoz-
dításáról, a gazdaságot és a társadalmat érintő nemzetpolitikai irányokról és azok
aspektusairól is konzultálhat.
Az uniós tagországokkal szembeni alapvető elvárás a szociális párbeszéd fenntartása. 1997-
ben, a Római Szerződés amszterdami módosítása során, a Szerződés végleges részévé vált az
eredetileg a Maastrichti Szerződéshez csatolt Szociálpolitikai Megállapodás. A
Szociálpolitikai Megállapodás 1. cikke alapján a tagállamok célkitűzése a társadalmi
partnerek közötti párbeszéd elősegítése. Ugyanakkor a párbeszéd konkrét tagállami
rendszerének meghatározása nemzeti hatáskör, ezért nincs olyan elsődleges vagy másodlagos
uniós jogszabályi kötelezettség sem, amely a jelenlegi hazai formában írná elő az aktuális
intézményrendszer fenntartását.
a 3. §-hoz
A felállítandó testület küldetése a gazdaság és a társadalom átfogó fejlődését érintő országos
ügyek, és az ezekben kialakítandó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák
megvitatása, a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az ehhez illeszkedő
szociális modell kidolgozásának és megvalósításának előmozdítása a szervezett civil
10
társadalom, a gazdasági szféra, a tudomány hazai és határon túli képviselőinek, valamint a
történelmi egyházak delegáltjainak bevonásával, az Európai Unió gyakorlatát is figyelembe
véve.
a 4. §-hoz
A Javaslat legfőbb szempontjai a nyitottság, az egyszerűsítés, átláthatóság és a széles körű
konzultáció, amely magában foglal olyan társadalmi egységeket is, amelyek korábban nem
vettek részt intézményesített egyeztetéseken. Az új rendszer struktúrájának kialakítása ahhoz
szükséges, hogy az alapelveknek megfelelően képes legyen minden érintett gazdasági
szereplő és társadalmi csoport érdekeit megjeleníteni és becsatornázni.
A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekre jogosult szervezetekre vonatkozó
szabályokat a Javaslat e §-a tartalmazza. A jelenleg hatályos szabályok alapján az
érdekképviseletek hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek arról, hogy részvételük törvényi
feltételei fennállnak. A hatósági bizonyítványok érvényességének lejártát követően, a
törvényben meghatározott feltételek fennállását a jövőben maguk az érdekképviseletek
vizsgálják felül, amelyről kötelesek tájékoztatni a Tanácsot. A hatósági bizonyítvány további
fenntartása szükségtelen, mivel az érdekképviseletek részvételi jogosultsági
szempontrendszerét a törvény rendezi, ezért az oldalak saját hatáskörében vizsgálhatják felül
a tagi jogosultság feltételeinek fennállását. A Tanács tájékoztatása a felülvizsgálat
eredményeiről szintén azt a célt szolgálja, hogy ne legyen visszaélés a szervezetek tagságát
illetően. Amennyiben a Tanács szükségesnek tartja, az esetleges további részletszabályok e
tárgykörben a Szervezeti és Működési Szabályzatban rendezhetők.
A Javaslat szempontjából az alábbi országos munkáltatói, illetve munkavállalói
érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek rendelkeznek a részvételre jogosító
hatósági bizonyítvánnyal:
A)	munkavállalók:
1.	Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)
2.	Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
3.	Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek)
4.	Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)
5.	Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ)
6.	Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)
B)	munkáltatók:
1.	Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)
2.	Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége
(ÁFEOSZ)
3.	Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)
1.	Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
2.	Magyar Iparszövetség (OKISZ)
3.	Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)
4.	Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
5.	Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)
6.	Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
11
az 5. §-hoz
Az egyeztetés új keretei között az egyeztetések fő szereplői a testület tagjait delegáló
szervezetek lesznek, annak munkájában a kormányzat képviselői állandó meghívottként, a
társadalmi partnerség elve mentén vesznek részt.
a 6. §-hoz
A Tanács soros elnökei háromhavonként váltják egymást a 4. § (1) bekezdésben foglalt
sorrendet követve. Így a Tanács alakuló ülésén az elnök a gazdaság képviselőiből kerül majd
ki. Az elnök személyét az oldal maga választja tagjai közül. Az oldalon belüli kiválasztás
folyamatát a szervezet maga alakítja ki, ezzel is hangsúlyozva a Tanács autonómiáját.
a 7. §-hoz
A Tanács plenáris ülés keretében végzi munkáját, tagjai értekeznek, összevetik az oldal-
álláspontokat, majd ezt követően szavaznak az egyes napirenden szereplő kérdésekről. A
Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza majd a döntéshozatal
részletszabályait. A Javaslat csupán a legfontosabb szervezeti keretszabályokat tartalmazza.
A Tanács Titkársága a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
felügyelete alatt működik, koordinációs, szervező feladatkört betöltve, a Tanács
függetlenségét tiszteletben tartva.
a 8. §-hoz
A Tanács állásfoglalási, ajánlásai a Kormányra nézve nem kötelezők, kötelező viszont
nyilvánosságot biztosítani a konszenzussal született döntésekről a Kormány honlapján.
a 9-13. §-hoz
A Javaslat hatálybalépésével a jelenlegi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek, az
új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell
megtartani. Az átmeneti időszak azonban nem veszélyezteti az érdekegyeztetés rendszerének
fenntartásával kapcsolatos uniós előírásokat, hiszen az ágazati, szektorális párbeszédek
továbbra is fennmaradnak, ez idő alatt is zökkenőmentesen működhetnek.
A § egyebekben az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény hatályon kívül
helyezéséről és az ezzel összefüggő jogszabály módosításokról rendelkezik.
12