﻿2
iromány szám: 1 svfc
Étkezett: 2011 MÁJ 3 1.
2011. évi... törvény
a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
l-§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3.2.
2.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/3. A közcélú juttatások körében adómentes./
3.2/az az összeg, amelyet/
„3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a
nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő
sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális
rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvényben vagy
az annak felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben vagy külön jogszabályban
meghatározott eredményességi támogatásként vagy állami olimpiai jutalomként kap a
magánszemély;”
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 41-45. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
„41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a
jégkorong sportág;
42.	látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról
szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy
sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos
sportszervezetnek;
43.	látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-
csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:
a)	legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő (indulási jogot elnyert)
sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy
b)	alsóbb osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy
sportvállalkozás abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz;
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
2-§
44.	látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül
nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e
törvényben meghatározott jogcímeken;
45.	a látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás: olyan okirat,
amelyet a sportigazgatási szerv a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult
szervezet kérelmére állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás
igénybevételére jogosult szervezet részére.”
3- §
A Tao. a 22/B. §-t követően a következő címmel és 22/C. §-sal egészül ki:
„Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye
22/C. §
(1)	Látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre
nyújthat támogatást (juttatást):
a)	a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére
aa)	az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
ab)	a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti
hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint
díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként
személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható
ac)	az ad) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
ad)	a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott
biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
ae)	képzéssel összefüggő feladatokra;
b)	a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr
sportszervezet - ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a
szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - részére
ba)	az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
bb)	a szakszövetségen keresztül a versenyeztetéssel összefüggő költségek
támogatására,
be) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti
hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint
díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként
személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható
bd)	a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
be)	a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott
biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
bj) képzéssel összefüggő feladatokra;
c)	a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos
sportszervezet részére
ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
4
eb) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott
biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
ce) képzéssel összefüggő feladatokra - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott
támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a
támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról
(általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági
rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési támogatásként nyújtható
cd)	a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott
támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis)
támogatásként nyújtható
d)	a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére
da)	az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
db)	a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti
hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint
díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként
személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható —,
de) a dd) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
dd)	a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott
biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
de)	képzéssel összefüggő feladatokra;
e)	a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott
állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a
támogatást folyósító sportköztestület részére
ea)	a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti
hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint
díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként
személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
eb)	képzéssel összefüggő feladatokra.
(2)	Az adózó - kivéve az állami, többségi állami tulajdonú adózót — a (3) bekezdés
szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a
támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet
igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az
adóalap megállapításakor.
(3)	Az adókedvezmény a látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás
alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást a sportigazgatási szerv azt követően állítja ki,
hogy a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott,
a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési
programot jóváhagyja, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó
megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét,
valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának
számát, amelyre a támogató a sportigazgatási szerv által kiállított támogatási igazolásban
szereplő támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét
követően teljesíti.
(4)	A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet
jóváhagyott sportfejlesztési programjában szereplő,
5
a)	utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak 90 százalékát,
b)	versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90 százalékát,
c)	tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,
d)	tárgyévi képzési feladataival összefüggő kiadásainak
da)	általános képzés esetén 60 százalékát,
db)	szakosított képzés esetén 25 százalékát,
e)	tárgyévi beruházási, felújítási értéke - ideértve a biztonsági követelmények
teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is - 70 százalékát, kivéve, ha a beruházás,
felújítás ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére
kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a tárgyévben az
ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását
követően nyújtható támogatás.
(5)	Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel
kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha
a)	a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,
b)	a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,
c)	a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr
sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet
felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-
végelszámolás alatt,
d)	a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség, vagy a látvány-
csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a
bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló
törvény szerint eljárás nincs folyamatban,
e)	a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos
sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet
felszámolását,
f)	működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs
folyamatban,
g)	nem áll a sportigazgatási szerv által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt,
és
h)	a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet
ha)	az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt)
versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik
felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében - diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr
sportszervezet esetén a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett
versenyeken - részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy
hb)	valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján
biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal,
hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet
együttműködési megállapodást - kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar
működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel
együttműködési megállapodás -, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség
országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság)
valamelyik osztályában, vagy a főiskolai-egyetemi sportszövetségek által kiírt főiskolai-
egyetemi bajnokságban részt vesz.
6
(6)	Ha a tárgyi eszköz beruházás, felújítás sport célú ingatlanra irányul, a támogatási
igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatott szervezet
a)	a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az adókedvezmény alapjául
szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sport célú, piaci alapon történő
hasznosítását - a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - fenntartja, valamint benyújtja a
sport célú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az
időtartamra - a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül - a Magyar Állam javára
az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül
bejegyzésre,
b)	bérelt vagy más jogcímen használt, nem a támogatott szervezet tulajdonában álló
ingatlan esetén a sport célú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja,
c)	a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén
nyilatkozik a sportigazgatási szerv felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást 5
évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja,
d)	a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás
esetén nyilatkozik a sportigazgatási szerv felé arról, hogy a sport célú ingatlanfejlesztésre
nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt
szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.
(7)	A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon
történő hasznosítási kötelezettségtől - az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül - a
sportcélú ingatlan nem versenyrendszerben szervezett szabadidősport események
lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat sportról szóló törvényben meghatározott iskolai
testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása céljából eltérhet.
(8)	A támogatott szervezet az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első
támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe
helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege Magyar Állam részére
történő megfizetése terhével.
(9)	A sportigazgatási szerv a jelenértékén legalább 500 millió forint értékű
sportfejlesztési program e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti
feltételekkel meghatározott jóváhagyó döntését a sportpolitikáért felelős miniszter és az
adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hozza meg. A miniszterek a
véleményükről 10 napon belül értesítik a sportigazgatási szerv vezetőjét. Ha a miniszterek
véleménye nem egyezik, a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó
jóváhagyó döntést megelőzően a sportigazgatási szerv vezetője a sportpolitikáért felelős
miniszternél a Kormány döntését kéri. A sportigazgatási szerv vezetője a Kormány
döntésének megfelelően jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény
szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult
szervezettel.”
4-§
A Tao. a következő 29/M. §-sal egészül ki:
„29/M. § A 4. § 41-45. pontjának, a 22/C. §-ának és a 3. számú melléklet B) fejezet
15. pontjának a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011.
7
évi......törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésük napját követően nyújtott
támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.”
5-§
A Tao. 30, §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány csapatsport egyes támogatási
jogcímein nyújtható támogatás (juttatás), a támogatás igénybevételének részletes feltételeit és
eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a
támogatást biztosító támogatási igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra
irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a
támogatási igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás
felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott
szervezet között a támogatásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a
tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
6-§
A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 15. pontjában a „4. § 36. vagy 38. pontja”
szövegrész helyébe a „ 4. § 36., 38. vagy 44-45. pontja” szöveg lép.
3.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
7-§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdése a következő g) ponttal
egészül ki:
/(2) A sportigazgatási szerv:/
„g) ellátja a látvány csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási
hatósági és szolgáltatási feladatokat:
ga)	dönt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét
képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb)	igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja
az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási
igazolást,
gc)	a látvány csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet
végez,
gd)	ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás
rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett
ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának
fenntartását,
ge)	kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti
támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás
felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást
nem rendeltetésszerűen vette igénybe,
gj) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő,
szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao.
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt
összege és kamata behajtását, ha a ge) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a
nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam
részére,
gg)	intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott jelzálogjognak
a magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;
gh)	ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;”
4.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. torvény
módosítása
8* §
(1)	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Ekho. tv.) 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A (2) bekezdésben említett összeghatár/
,,d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett
da)	évi 100 millió forint - a 2010. évben 50 millió forint ha a magánszemély az
adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú
versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,
db)	évi 50 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség,
országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője,
vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott
vezetőedzője (szövetségi kapitánya)”
/azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az
összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő./
(2)	Az Ekho. tv. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § Az Ekho. tv. 3. § (3)-(4) és (6) bekezdésének, 5. § (4) bekezdésének, és 6. §
(2)	bekezdés a) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010.
évi LXXXIII. törvénnyel, valamint a sport támogatásával összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi .....törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük
napját követően megszerzett bevételre kell alkalmazni.”
9-§
Az Ekho. tv. 3. § (3) bekezdésében a „3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs,
valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott
sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági
szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében
sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség
szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén
9
képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló
jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a
sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető,
versenybíró, sportorvos, gyúró” szövegrész helyébe a „3716 Hivatásos sportoló,
sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben
meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos
sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya
keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a
sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, továbbá a szövetség vagy a
sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek
gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott
tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a
jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel” szöveg lép.
5.	A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII.
törvény módosítása
10.	§
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII.
törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 8-12. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának
napját követő 15. napon lépnek hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának
napját — annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a
Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.”
11.	§
Nem lép hatályba a Mód. tv. 3-7. §-a.
12.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő napon hatályba.
(2)	A 2-7. § 2011. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 13. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő
15.	napon lép hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak
ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar
Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
13.§
A Tao. 22/C. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
1(1) Látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre
nyújthat támogatást (juttatást):/
,,c) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő
hivatásos sportszervezet részére
ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
eb)	a cc) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
cc)	a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott
biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
cd)	képzéssel összefüggő feladatokra,
ce)	a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás
az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély
összegű (de minimis) támogatásként nyújtható
11
Általános indokolás
Az adótörvények 2010 nyarán elfogadott módosítását követően a látvány-csapatsportot
(labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató adózó a támogatási
igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet
igénybe. Az tervezett intézkedések közül azok, amelyek az uniós szabályok alapján ún. állami
támogatásnak minősülnek, az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphetnek hatályba.
A bizottsági engedély megszerzése érdekében 2010 októberében tette meg Magyarország az
előzetes bejelentést (amelyet 2010 december elején és 2011 márciusában írásbeli szakértői
kapcsolattartás keretei között a felek többször konkretizáltak), majd 2010 decemberében és
2011 áprilisában személyes egyeztetésre került sor a magyar hatóságok (NEFMI, NGM, NFM
Támogatásokat Vizsgáló Iroda) és a Verseny Főigazgatóság illetékesei között.
A bizottsági informális egyeztetések eredményeként megállapítható, hogy szükséges az
intézkedéscsomag módosítása annak érdekében, hogy a Bizottság azt jóvá tudja hagyni. A
módosított intézkedésekben még nagyobb hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása,
kikerül a támogatható körből a profi sportolók bére, viszont a konstrukció keretében új
támogatási jogcímek alapján történő támogatásra van lehetőség pl. a támogatásra jogosult
országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek (klubok), utánpótlás-
nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványok képzési feladatainak támogathatósága
keretében. Új jogcím az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő feladataival
kapcsolatos díjak szövetségen keresztül történő igénybevételi lehetősége a támogatás terhére.
A módosított intézkedés nem csak az első és másodosztályú csapatokra korlátozódik, továbbá
az érintett kedvezményezetti kör legnagyobb részének talán legfontosabb módosításként az
utánpótlás-nevelési feladatok közvetlenül a sportszervezetek útján is támogathatók.
Az arányosság elvének való megfelelés érdekében csökkentek a támogatási mértékek. A
brüsszeli hatóságokkal történ egyeztetések eredményeként a törvényben megjelennek az
ellenőrzés folyamatának legalapvetőbb, garanciális rendelkezései, a támogatási igazolással, a
támogatás felhasználásával, az ellenőrzéssel és az esetleges szankciókkal összefüggő részletes
rendelkezéseket a törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
A brüsszeli egyeztetések eredményeként a magyar és a brüsszeli hatóságok a hivatalos
bejelentést megelőzően megállapították, hogy melyek az intézkedéscsomag állami támogatást
nem tartalmazó részei, melyek a bizottsági eljárástól függetlenül hatályba léptethetők, ezek:
a)	Utánpótlás-nevelés támogatása a szövetségek, hivatásos és amatőr klubok, valamint az
utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok (akadémiák) esetén.
b)	Tárgyi eszköz beruházás/felújítás (ideértve az ingatlan-fejlesztést is) a szövetségek, az
amatőr sportklubok és a közhasznú alapítványok (akadémiák) esetén.
c)	Személyi jellegű kiadások támogatása a sportköztestület (MOB), a szövetségek, az
amatőr klubok és az utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok (akadémiák)
esetén.
Az intézkedés-csomag ezen részei tehát a jelen törvényjavaslat hatályba lépését követően
minden további kiegészítő EU-s feltétel nélkül bevezethetők.
A támogatási program versenyjogi szempontból állami támogatást tartalmazó és ezért
bizottsági jóváhagyáshoz kötött elemei a következőek:
12
a)	A profi klubok személyi jellegű (sportolók kivételével a sport szervezet által
foglalkoztatott, pl. edző, orvos, könyvelő) költségeinek támogatása.
b)	Profi klubok esetében a beruházási költségek támogathatósága (a sportrendezvények
biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését
szolgáló infrastruktúra-fejlesztés kivételével, ami bizottsági eljárástól függetlenül is hatályba
léptethető).
c)	Infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó illeték kedvezmény.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Szja tv. pontosításával rendezi, hogy mely, sportolóknak, volt sportolóknak,
vagy a felkészítésükben közreműködő sportszakembereknek nyújtott egyszeri, nem
rendszeres jellegű személyi juttatás adómentes.
A 2-6. §-hoz
A látvány-csapatsportok támogatását biztosító adókedvezmény szabályainak meghatározása
során az egyes lehetséges támogatási jogcímek a támogatás igénybevételére jogosult
szervezetek kapcsán kerültek meghatározásra.
A Javaslat tartalmazza az egyes jogcímeken igénybe vehető támogatási intenzitás mértékét,
valamint az adókedvezmény és a látvány-csapatsport támogatása nyújtásának,
felhasználásának legfontosabb garanciális szabályait, továbbá a tárgyi eszköz beruházás,
felújítás jogcím esetén a sportcélú ingatlanra, infrastruktúra-fejlesztésre irányuló támogatás
speciális szabályait és garanciális feltételeit. Kiemelendő, hogy az e körben meghatározott, a
fejlesztéssel megvalósuló beruházás, felújítás közvetlen sportcélra való 15 éves használati
kötöttsége azért is garanciális jelentőségű, mert az 1996-os sportingatlan-törvényben
biztosított sportcélú használati kötöttség éppen ezekben az években jár le tömeges jelleggel, a
szükséges intézkedés hiányában tovább zsugorodna a sport feltételrendszerének alapját
képező infrastruktúra további sportcélú hasznosítása.
A Javaslat rendelkezik a kedvezményes szabályok alkalmazásának kezdő időpontjáról.
A Javaslat a 2010 nyarán elfogadott javaslathoz képest - alapvetően a transzparencia, a
támogatási program hatékony működése és a visszaélések megakadályozása érdekében -
részletes kormányrendeleti szintű jogszabály megalkotására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezést tartalmaz.
A támogatás (juttatás) következtében felmerült költség, ráfordítás nevesítetten a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
A 7. §-hoz
A Javaslat az érintett törvények közötti koherens rendelkezések biztosítása érdekében
módosítja a sportról szóló 2004. évi I. törvényt, és a sporttörvény államszervezeti rendszerben
meghatározott állami sportfeladatok részének a sportigazgatási szerv feladataira vonatkozó
rendelkezését kiegészíti a közvetett sporttámogatást biztosító társasági adókedvezményként
megjelenő látvány-csapatsport támogatás ellenőrző feladataival.
13
A 8-9. §-hoz
A Javaslat a felkészült és javadalmazásában is elismert edzői állomány biztosítása érdekében,
az intézkedés hatására a központi költségvetés bevételi oldalának növekvő adóbefizetést is
generáló hatása céljából az edzők és válogatott vezető edzők (szövetségi kapitányok) esetén
az egyszerűsített közteherviselés alá eső bevételi értékhatár 50 millió forintra való felemelését
javasolja adóévenként.
A 10-13. §-hoz
Módosító és hatályba léptető, valamint a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült pontosító
rendelkezéseket tartalmaz.
Kiemelendő a 13. §, amely a hivatásos sportszervezetek brüsszeli, állami támogatásra
vonatkozó hivatalos vizsgálatra figyelemmel eltérő hatályba lépési időpontban történő
módosításra irányul a módosuló támogatási jogcímekre figyelemmel.
Budapest, 2011. május 26.
Bánki Erik
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési képviselő
Törvényjavaslat kezdeményezése
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján mellékelten benyújtom a sport
támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatolom.
Budapest, 2011. május 26.
Bánki Erik
FIDESZ - Maevar Poleári Szövetség
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 JÚN 1 5.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői ónálló indítványhoz
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Bánki Erik, Szalay Ferenc és Csizi Péter a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, valamint Dr.
Seszták Miklós a KDNP képviselőcsoportjának tagjai T/3376. szám alatt, „A sport
támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel, törvényjavaslatot
nyújtottak be 2011. május 31-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - a javaslat előteljesztőinek hozzájárulásával -
előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. június 15.
f\
Hadházy Sándor \
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség