﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Országgyűlés Hivatala
lrományszámfTj $$$ %
Érkezett: 2011 J’jN Q l
Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
a környezetvédelmi termékdíjról
Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve
csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló
tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék
előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve
közvetve terhelő vagy veszélyeztető tennék által okozott környezeti veszélyeztetések,
valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá
elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a
piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi
törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény hatálya
1-	§
(1)	A törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban:
termékdíj) kell fizetni.
(2)	E törvény hatálya a termékdíj-köteles termékre és a termékdíj-köteles termékkel
kapcsolatos tevékenységre teijed ki.
(3)	E törvény alkalmazásában termékdíj-köteles termék:
a)	az akkumulátor;
b)	a csomagolás;
c)	az egyéb kőolajtermék;
d)	az elektromos és elektronikai berendezés;
e)	a gumiabroncs;
j) a reklámhordozó papír.
(4)	A (3) bekezdés a) és c)-f) pontja szerinti termékdíj-köteles termékek vámtarifaszámok alá
osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1.
melléklet határozza meg.
1
2. Értelmező rendelkezések
2-	§
E törvény alkalmazásában:
1.	anyagában történő hasznosítás: a hulladék hulladékgazdálkodásról szóló törvény
szerinti újrafeldolgozása vagy visszanyerése, illetve biológiailag lebomló szerves
anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele;
2.	anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási
kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3.	ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet
veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet
elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a
hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladékártalmatlanítási műveletével végzett
tevékenység;
4.	belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket, valamint
a vámszabad-raktárakat is;
5.	bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyarországon
letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre
bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíj-
köteles termék előállítása, kivéve a bérgyártó által biztosított csomagoló anyagokkal
végzett csomagolás;
6.	csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó
kötelezett:
legfeljebb tárgyévi
a)	3000 kg üveg,
b)	300 kg műanyag [a műanyag (bevásárló-reklám) táska kivételével],
c)	75 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska,
d)	300 kg társított vagy rétegzett,
e)	500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f)	300 kg fém (ideértve alumínium), és
g)	300 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást
kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó, vagy saját
célra felhasználó gazdálkodó szervezet;
7.	csomagolás:
a)	valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a
nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére,
szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az
ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
2
b)	az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb
funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék
szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez
annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes
felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c)	a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a
forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer
használatos tételek,
d)	a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót
ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és
az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a
csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon
csomagolás részének kell tekintem, amelyikbe azokat beépítették;
8.	egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti
termékdíj-köteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a)	végső fogyasztótól, a kötelezett telephelyén történő önálló gyűjtése, ideértve a
kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen,
közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, illetve
b)	saját célú felhasználása esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése,
és az a) és b) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
9.	elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű,
illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek
rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ,
ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét
biztosító eszközöket is;
10.	forgalomba hozatal: termékdíj-köteles termék első belföldi értékesítése, ideértve más
termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését is;
11.	harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
12.	hasznosítás: a termékdíj-köteles termékből képződő hulladéknak vagy valamely
összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban a hulladékgazdálkodásról szóló
törvény szerinti hasznosítása;
13.	jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a
motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy
vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék, a gyermekkocsi és a talicska;
14.	kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös
Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009.
január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a)	2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldség lé, nem
erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag
hozzáadásával is,
b)	2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú
ízesített vagy színezett cukorszirup,
3
c)	2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a
természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy
más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a
laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d)	2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet
és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy
ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és
zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II.
kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e)	2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f)	2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust,
a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g)	2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy
aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más eijesztett ital (pl.:
almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és
alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00
vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék
alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-
alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és
más szeszes ital,
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló
külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét,
kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a műanyag (bevásárló-reklám)
táska;
15.	kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi
tevékenység;
16.	kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett:
legfeljebb tárgyévi
a)	9000 kg üveg,
b)	900 kg műanyag [a műanyag (bevásárló-reklám) táska kivételével],
c)	225 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska,
d)	900 kg társított vagy rétegzett,
e)	1500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f)	900 kg fém (ideértve alumínium), és
g)	900 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 3000 kg csomagolást
kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó, vagy saját
célra felhasználó gazdálkodó szervezet;
17.	környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelő, az adó megállapítási
időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető
termékdíj különbözete;
18.	külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
4
19.	műanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék
kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói vagy
gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek,
áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hord tasak vagy
hord táska-csomagolás;
20.	reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott
sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges
kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem
értve
a)	a bankjegyet és az értékpapírt,
b)	az ISSN számmal rendelkező nem elsősorban gazdasági reklám terjesztésére
szolgáló kiadványokat és időszaki lapokat,
c)	a közhasznú szervezet és állami, önkormányzati szerv által kiadott kiadványokat és
időszaki lapokat, továbbá
d)	a könyvet és tankönyvet;
21.	rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton)
csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására
szolgál;
22.	termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett
termékcsoportonkénti összessége;
23.	termékdíj-fizetési kötelezettség:
a termékdíjjal összefüggő
a)	bejelentkezési,
b)	bejelentési, változás bejelentési,
c)	termékdíj megállapítási,
d)	termékdíj bevallási,
e)	termékdíj befizetési,
f)	bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g)	nyilvántartás vezetési,
h)	adatszolgáltatási
i)	nyilatkozattételi
kötelezettség;
24.	termékdíj átalány, a kis- és csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó
kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő
kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
25.	termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal: a 73/2009/EK tanácsi rendelet
szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési
szerződés alapján, a termelői szerveződés által végzett forgalomba hozatal;
5
26.	újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során
a többször felhasználható, újratölthető tennék a forgási ciklusból történő kilépésekor
válik hulladékká.
3.	A termékdíj-fizetési kötelezettség általános szabályai
3. §
(1)	A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíj-köteles termék
forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.
(2)	A termékdíjat
a)	a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú
felhasználója,
b)	belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi
forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója, vagy
c)	bérgyártás esetén a termékdíj-köteles tennék bérgyártatója [a továbbiakban a)-c) pontok
együtt: kötelezett]
fizeti meg.
(3)	A termékdíj adók módjára behajtandó köztartozás.
(4)	Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíj-köteles tennék, ideértve más termék
tartozékaként vagy alkotórészeként:
a)	a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b)	a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba)	alapkutatás,
bb)	alkalmazott kutatás,
be) kísérleti fejlesztés,
bd)	beruházás,
be)	felújítás,
bj) karbantartás
keretében való felhasználása;
c)	megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;
d)	minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló
törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(5)	Csomagolás esetén saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a
terméktől.
(6)	Saját célú felhasználás címén termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik:
a)	a kötelezett jogutód nélküli megszűnését megelőző napon birtokában tartott termékdíj-
köteles termék után, melyre a termékdíj nem került megfizetésre, és
b)	a termékdíj-köteles termék mennyiségében bekövetkezett leltárhiány és annak
megsemmisülése esetén.
4- §
6
(1)	A termékdíj-köteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba
való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése, továbbá a vámjogi
szabadforgalomban nem lévő termékdíj-köteles termék belföldi értékesítése nem minősül
forgalomba hozatalnak.
(2)	Termékdíj-fizetési kötelezettség
a)	a termékdíj-köteles termék külföldre történő értékesítése,
b)	az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,
c)	természetes személy esetén a termékdíj-köteles termék személyes szükséglet
kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása,
d)	a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról
szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíj-köteles termék
forgalomba hozatala
esetén nem keletkezik.
4.	A termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
5. §
(1)	A termékdíj fizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal címén a számlán,
vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett
teljesítés napján keletkezik.
(2)	A termékdíj-fizetési kötelezettség saját célú felhasználás címén e törvényben foglalt
eltérésekkel a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3)	A 3. § (5) bekezdése szerinti esetben a kötelezett dönthet úgy, hogy a termékdíj-fizetési
kötelezettség a hulladékkezelőnek történő igazolt átadás-átvétel napján keletkezzen. A
kötelezett ezen döntését tárgyév során nem módosíthatja.
(4)	A termékdíj-fizetési kötelezettség
a)	a 3. § (6) bekezdésének a) pontja esetén a végelszámolás napján;
b)	a 3. § (6) bekezdésének b) pontja esetén a leltárhiány, vagy a termékdíj köteles termék
megsemmisülése tényéről felvett jegyzőkönyv kelte, annak nyilvántartásba vétele,
vagy könyvelése napján
keletkezik.
6- §
(1)	A kötelezett dönthet úgy, hogy tárgyévtől fennálló termékdíj-fizetési kötelezettsége a
termékdíj-köteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre
történő felvételének napján keletkezzen (készletre vétel).
(2)	A termékdíj-fizetési kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett -
köteles a tárgyévet megelőző év december 31-jén készleten levő termékdíj-köteles
termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a tárgyév nyitókészlete, és a termékdíjat - a
tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.
7
(3)	A termékdíj-fizetési kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a
termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem
változtathatja meg.
(4)	Ha a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban
foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év
fordulónapján készleten levő termékdíj-köteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten
levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után
az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.
5.	A termékdíj alapja, összetevői, mértéke
7.	§
(1)	A termékdíj alapja a termékdíj-köteles termék tömege.
(2)	A termékdíj tételeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3)	A termékdíj tételeit a (2) bekezdéstől eltérően a termékdíj-köteles termék egyéni
hulladékkezelése esetén a 3. melléklet tartalmazza.
6.	Eljárási szabályok
8.	§
(1)	Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.
(2)	Az e törvényben, valamint az Art.-bán nem szabályozott közigazgatási hatósági ügyben a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Két.) kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által
az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó
szabályokat nem kell alkalmazni.
(4)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a
továbbiakban: vámhatóság) jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása,
visszaigénylése, ellenőrzése során.
(5)	A vámhatóság a termékdíj fizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, az
önellenőrzésre, a termékdíj-fizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra és a termékdíj folyószámla
egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a
honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott
formanyomtatványként teszi közzé.
8
(6)	Elektronikus beküldésnek minősül, ha a kötelezett az általa használt szoftverrel előállított
XML formátumban nyújtja be a nyomtatványt. A kötelezett által használt szoftvert előzetesen
jóváhagyásra meg kell küldeni a vámhatóságnak. E bekezdés szerinti bevallás csak
jóváhagyott szoftver esetén érvényes.
7.	Képviselet
9.	§
(1)	A kötelezettet kizárólag az Art. szerinti állandó meghatalmazással és megbízással
rendelkező képviselő vagy a kötelezett helyett, a nevében eljáró, állandó meghatalmazással,
megbízással rendelkező képviselő képviselheti:
a)	a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b)	a bevallási kötelezettség teljesítése;
c)	az igazolások kérése;
d)	a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e)	az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
j) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
g)	a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;
h)	a termékdíj befizetése
során.
(2)	Az (1) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a termékdíj-fizetési
kötelezettség teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.
(3)	Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban
van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő
megbízása kötelező.
II. Fejezet
A termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése
8.	A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség
10.	§
(1)	A kötelezett a termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak
megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-
fizetési kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíj átalányfizetésre
jogosultként teljesíti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek tennék- és
anyagáramonként kell megtennie.
(3)	A vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott
azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.
9
9. A bevallási kötelezettség
11.	§
(1)	A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét havi bontásban nyilvántartja, és a
vámhatósághoz a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott
formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet
követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a termékdíj átalány fizetésre jogosult kötelezett a tárgyévet
követő január hónap 20. napjáig tejesíti bevallási kötelezettségét.
(3)	A kötelezettnek bevallást nem kell benyújtania, amennyiben a tárgynegyedévben
termékdíj-köteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, nem vett
készletre, és termékdíj-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.
10. A befizetési kötelezettség
12. §
(1)	A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra
vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban
fizeti be.
(2)	Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti
ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem
kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja
ki.
11.	A számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettség
13.	§
A számlán
a)	számlán történő átvállalás esetén, vagy
b)	a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számlaszöveget fel kell
tüntetni.
III.	Fejezet
A termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének különös szabályai
12.	A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása
14.	§
10
(1)	A termékdíj-fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható. Az átvállalt
kötelezettség tovább nem vállalható át.
(2)	A termékdíj-fizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra a kötelezettre vonatkozó
szabályok alkalmazandóak.
(3)	A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén sem az eredeti kötelezett, sem az
átvállaló nem lehet egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett.
(4)	Számla alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget
a)	csomagolás esetén a csomagolás összetevőjét a kötelezett számára gyártó vagy
forgalmazó belföldi vállalkozó,
b)	belföldi előállítású termékdíj-köteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi
forgalomba hozó, valamint
c)	belföldi előállítású termékdíj-köteles reklámhordozó papír esetén az első belföldi
forgalomba hozó,
annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.
(5)	Szerződés alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget a kötelezettől
a)	az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíj-köteles tennék legalább
60%-át külföldre értékesíti;
b)	a bérgyártó;
c)	a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíj-köteles termék esetén
a termelői szerveződés
átvállalhatja.
13.	Termékdíj-átalány
15.	§
(1)	E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítését e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó
kötelezett, továbbá a (5) bekezdésben foglalt éves árbevétellel rendelkező, valamint a
tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő
kötelezett termékdíj-átalány fizetésére jogosult.
(3)	A kötelezett termékdíj-átalány fizetésére a 14. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti
átvállalás tárgyévben való igénybe vétele esetén nem jogosult.
(4)	A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíj-átalánya 12.000
Ft/év, a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíj-átalánya 60.000
Ft/év.
11
(5)	A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő
mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya 2.000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz
milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő
mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya 7.000 Ft/év. A tárgyévben kötelezetté váló
mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya 5.000 Ft/év.
(6)	A termékdíj-átalány fizetési jogosultság választása tárgyéven belül nem változtatható meg.
14. A termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény
16. §
(1)	A kötelezett hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során hasznosításának
helyétől függetlenül kizárólag Magyarország területén gyűjtött hulladék vehető figyelembe,
amelynek hasznosításra történő átvételét a hulladékot átvevő hasznosító a tárgyévben
teljesített átvételi elismervénnyel visszaigazol, és a tényleges hulladékhasznosítást a tárgyévet
követő év június 30-ig a kötelezett számára leigazol.
(2)	Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 75%-ot
el kell éljen.
(3)	Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 25%-os arányban
vehető figyelembe.
IV.	Fejezet
A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás szervezése
15.	A Termékdíj Bizottság
17.	§
(1)	A környezetvédelemért felelős miniszter a termékdíj-köteles termékek
hulladékgazdálkodási stratégiájának meghatározása érdekében 9 tagú Termékdíj Bizottságot
(a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
(2)	A bizottság
a)	1 tagját a környezetvédelemért felelős miniszter,
b)	2 tagját az Országos Hulladékkezelési Ügynökség vezetője,
c)	1 tagját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
jelöli ki.
(3)	A bizottság tagja az Országos Hulladékkezelési Ügynökség vezetője.
(4)	A bizottság 4 tagját a szakmai érdekképviseleti szervek maguk által meghatározott módon
jelölik ki.
12
(5)	A bizottság működésének feltételeit az Országos Hulladékkezelési Ügynökség biztosítja.
(6)	A bizottság ügyrendjét maga határozza meg.
18.	§
A bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a termékdíj-köteles termékek hulladékgazdálkodási
stratégiájának fő irányaira, amely keretében javaslatot tesz különösen
a)	a hulladékhasznosítási arányok meghatározására;
b)	a hulladékhasznosítás ipari megoldásaira, a potenciálisan elérhető hasznosítási eljárások a
társadalmi hasznosságon alapuló sorrendjére;
c)	a hulladékhasznosítási ipar támogatásának mértékére.
16.	Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség
19.	§
(1)	Az Országos Hulladékkezelési Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a
továbbiakban: OHÜ) a hulladékká vált termékdíj-köteles termékek hasznosításának az
érdekében létrehozott, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek
üzletrésze forgalomképtelen.
(2)	Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi
jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
(3)	Az OHÜ kizárólagosan jogosult a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékok
hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok
csomagolási hulladékának, illetve a gyógyszerek, továbbá növényvédő-szerek csomagolási
hulladékának közvetítői feladatai ellátására az OHÜ nem jogosult.
20.	§
(1)	Az OHÜ
a)	közvetíti a termékdíj-köteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és
hasznosítását szolgáltatás-megrendelés útján;
b)	végrehajtja az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT);
c)	nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás folyamatait;
d)	támogatja a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás
fejlesztését;
e)	közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők
ellátásában;
j) ellenőrizheti a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által
a termékdíj-köteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott
tevékenységet,
g)	a 37. § (2) bekezdése alapján befolyt összeg legalább 7%-át a lakosság
környezettudatos nevelésére fordítja;
13
h)	innovációs tevékenységet folytat a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.
(2)	Az OHÜ szervezeti és működési szabályzatát a környezetvédelemért felelős miniszter
hagyja jóvá.
(3)	Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzést az ellenőrzött telephelyén, vagy
szállító eszközein folytathatja, melynek során a rendelkezésre álló bizonylatokat, a
hulladéknak a tulajdonságait, különösen mennyiségét, tömegét, térfogatát, minőségét,
összetételét, állapotát, valamint a hulladék gyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését végző
eszközöket, rendszereket vizsgálhatja meg.
21.	§
(1)	Az OHÜ a tárgyévet megelőző év július 31-ig készíti el a tárgyévre vonatkozó OGyHT-t.
(2)	Az OGyHT tartalmazza az OHÜ által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és
hasznosítási mennyiségeket (a továbbiakban: célérték), valamint a tárgyévet megelőző évben
szétosztható mennyiséget (a továbbiakban: induló érték), amely a célérték legfeljebb 75%-a
lehet.
(3)	A célértéket termék- és anyagáramonként kell meghatározni.
(4)	Az OGyHT-t az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter
hagyja jóvá. Az OGyHT az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős
miniszter jóváhagyásával tárgyévben módosítható.
(5)	Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az OHÜ vezetője a (4)
bekezdéstől eltérően a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló
érték egyharmadával módosíthatja.
22. §
(1)	Az OHÜ a célértékek teljesítése érdekében pályázatokat, illetve szolgáltatás-
megrendeléseket végez.
(2)	A szolgáltatás-megrendelés a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint
történik.
(3)	Az OHÜ a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig írja ki a tárgyévi induló értékekre
vonatkozó pályázatokat és szolgáltatás-megrendeléseket.
(4)	A pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit a tárgyévet
megelőző év október 31-ig kell kihirdetni.
(5)	Az OHÜ a tárgyévet megelőző év november 30-ig köti meg a tárgyévre vonatkozó
szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.
14
(6)	Az (1) bekezdés szerinti pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések
kedvezményezetteivel kötött szerződésben rendelkezni kell az OHÜ 20 § (1) bekezdés f)
pontjában foglalt ellenőrzési jogkör biztosításáról.
V.	Fejezet
Nyilvántartás és adatkezelés
17.	Nyilvántartás
23.	§
A 23. és 24. § szerinti adatokat az OHÜ és a vámhatóság a kötelezett termékdíj-fizetési
kötelezettségének keletkezésétől számított 8 évig tartja nyilván.
18.	Adatkezelés
24.	§
(1)	Az OHÜ és a vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek,
határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából igény
esetén a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(2)	A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bevallásban a kötelezett által feltüntetett, az
adóigazgatási eljárás során - adóbevallások feldolgozása, adóbeszedés, visszautalás,
ellenőrzés - részére érkező adattartalmat kezeli, melyet negyedévente átad az OHÜ részére.
(3)	Az OHÜ az eljárásai során keletkező adatokat kezeli, melyeket havonta átad a vámhatóság
részére.
(4)	A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrizheti.
VI.	Fejezet
A termékdíj visszaigénylése
25.	§
(1)	A befizetett termékdíj
a)	a termékdíj-köteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása,
b)	a termékdíj-köteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és
állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése,
c)	a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység,
d)	az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja
megvalósításával összefüggő tevékenység,
e)	a termékdíj-köteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált
termékdíj-köteles termék felhasználása
15
esetén a teljes termékdíj visszaigényelhető.
(2)	A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíjának visszaigényelheti azon
részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíj-köteles
egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a
hasznosítás tényét igazolja.
(3)	A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb
okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további
feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb
okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által
kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a
kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak
mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj
mértékét és összegét.
VII.	Fejezet
Az egyes termékdíj-köteles termékekre vonatkozó különös rendelkezések
19.	A gumiabroncs termékdíja
26. §
(1)	A felújított (újrafutózott) gumiabroncs termékdíját nem kell megfizetni a felújítást (újra
futózást) végző belföldi gyártónak (újra futózónak), amennyiben a gyártáshoz (újra
futózáshoz) igénybevett gumiabroncs után a termékdíj megfizetésre került. A termékdíj
megfizetését igazolni kell a gumiabroncs
a)	behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, a belföldi eladó VPID számát
tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési
bizonylattal;
b)	belföldi vállalkozótól történt vétel/átvétel esetén a mennyiséget igazoló számlával;
c)	belföldi lakossági gyűjtés esetén, a felújításra átadó nyilatkozatával az átadott
mennyiség lakossági eredetéről.
(2)	A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő
felújítást követően a felújított gumiabroncsnak az országba történő behozatala esetén nem
keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. A passzív feldolgozást végrehajtónak rendelkeznie
kell országa vámhatósága által kiállított bevitelt és a kivitelt igazoló dokumentumokkal.
20.	A csomagolás környezetvédelmi termékdíja
27. §
(1)	Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a)	ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó
termékdíjtételt;
16
b)	ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű
anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt;
c)	ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely
a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt
kell alkalmazni.
(2)	Csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat az első forgalomba
hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben a kötelezett
nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az adott csomagolási típust azt a
tárgyévben 75%-nál magasabb arányban helyezte újra forgalomba. A külföldről behozott és
saját célra felhasznált csomagolás újrahasználható összetevőjére a termékdíjat saját célú
felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben a kötelezett az újrahasználható csomagolási
összetevőt a tárgyévben típusonként legalább 75%-ban külföldre igazoltan kiszállította. Egyéb
esetben az újrahasználható termékdíj-köteles termék után minden forgalomba hozatalkor
termékdíjat kell fizetni.
VIII.	Fejezet
Ellenőrzés
21.	Az ellenőrzés általános szabályai
28. §
(1)	A vámhatóság a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve
adóellenőrzés keretében vizsgálja.
(2)	A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:
a)	a termékdí j-fizetési kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíj -
köteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;
b)	a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;
c)	a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen
tett-e eleget;
d)	a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;
e)	korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt
kötelezettségek teljesítését.
(3)	A hatósági ellenőrzést a Két. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell
lefolytatni az alábbi eltérésekkel:
a)	a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;
b)	termékdíj-köteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is
megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;
c)	a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a
vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.
(4)	A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.
(5)	Az adóellenőrzést az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. Az
adóellenőrzés során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is
17
ellenőrzés alá vonhatók.
22.	A termékdíj-köteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás
ellenőrzése
29.	§
(1)	A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe
tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét
ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg a vámhatóság, amelyek
számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).
(2)	A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele
szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek ténylegesen megvalósulását, illetve azok
végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi.
(3)	Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan
személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve,
hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat
lefolytatása szükséges (keresztellenőrzés).
(4)	Az ellenőrzésekre az Art. 87. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevallás utólagos
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az (5)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(5)	A vámhatóság a gazdálkodónál az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés
ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A
szemle esetében az ellenőr - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve -
üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, felvilágosítást kérhet,
tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg. A gazdálkodó köteles a helyszíni szemle során
a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőr szolgálati
igazolvánnyal igazolja magát.
(6)	Amennyiben az ellenőrzött személy az eljárás során az együttműködési kötelezettségének
nem tesz eleget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sú jtható.
(7)	Az ellenőrzés lezárásaként a vámhatóság megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, melyet
az OHÜ részére átad.
(8)	A vámhatóság, a környezetvédelmi hatóság és az OHÜ szükség esetén együttműködik az
ellenőrzések során.
(9)	Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjas előírások érvényesítése érdekében szükséges
vizsgálati módszereket, továbbá a mérési és értékelési eljárásokat kidolgozza, folyamatosan
fejleszti, közzéteszi és alkalmazza.
23.	Hatósági felügyelet
30.	§
18
(1)	A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni,
eseti vizsgálattal.
(2)	Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:
a)	környezetvédelmi termékdíj-köteles termék előállítása, raktározása, szállítása,
felhasználása;
b)	környezetvédelmi termékdíj-köteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten
lévő környezetvédelmi termékdíj-köteles termék utáni adófizetési kötelezettség
rendezéséig.
(3)	A hatósági felügyeletet a Két. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell
végrehajtani.
(4)	A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen
értesíteni.
(5)	A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet,
melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
LX. Fejezet
Jogkövetkezmények
24.	Termékdíj bírság
31. §
(1)	Termékdíj-bírságot kell megállapítani a termékdíj
a)	hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása;
b)	jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése;
c)	egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.
(2)	A termékdíj-bírság mértéke
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 50%-a;
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíj-köteles termék mennyisége után e törvény
1. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;
c)	az (1) bekezdés c) pontja esetében a tárgyévre előírt gyűjtési és hasznosítási
mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített
mennyiséggel, valamint az 1. mellékletben meghatározott díjtételek
figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg.
(3)	Csomagolás termékdíjának hiányos megfizetése vagy megfizetésének elmulasztása esetén
az egyéb anyagok díjtételének alapul vételével szabja ki a vámhatóság a termékdíj bírságot,
ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyaga tételesen nem állapítható meg.
(4)	Nincs helye a termékdíj bírság mérséklésének, ha a termékdíj hiány a bizonylatok,
könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
19
25. Mulasztási bírság
32.	§
(1)	A kötelezettre a vámhatóság az Art. 172. §-ban meghatározott mulasztásáért az ott
megállapított mulasztási bírságot szab ki.
(2)	Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti
kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
A vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a
kötelezettet 500 ezer forintig teijedő mulasztási bírsággal sújthatja.
26.	Lefoglalás és elkobzás
33.	§
(1)	A vámhatóság a termékdíj-köteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás
tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást
rendelhet el.
(2)	A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni
vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, a vámhatóság a
lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
(3)	A lefoglalásról a vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek
hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíj-köteles
terméket és ha a termékdíj-köteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék
része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá
veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.
(4)	A vámhatóság, amennyiben
a)	a termékdíj-köteles tennék birtokosa a termékdíj-köteles termék eredetét vagy
felhasználásának célját nem igazolja, és
b)	az eljárás során felmerül
ba)	a termékdíj-köteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;
bb)	a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy
be) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve
c)	szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíj-köteles termék, valamint
előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi
bizonyítási eszközként történő lefoglalása,
a termékdíj-köteles terméket lefoglalja.
34.	§
(1)	A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.
20
(2)	A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással -
kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előteijeszteni
a lefoglalást végző vámhatóságnál.
(3)	A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A
kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4)	A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:
a)	ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíj-köteles termékre az eljárás eredményes
lefolytatása érdekében már nincs szükség;
h)	ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság vagy mulasztási bírság nem kerül
megállapításra;
c)	ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi
termékdíjat és termékdíj bírságot mulasztási bírságot és termék elszállításával,
tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra - elidegenítési
tilalom alkalmazása mellett - fizetéskönnyítést engedélyeztek;
d)	ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban
lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a
vámhatóságot megkereste.
35.	§
(1)	A lefoglalt tennék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja,
vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás
tényét igazolta.
(2)	Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről
kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(3)	A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a
szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen
végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére
kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(4)	A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására
használt eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a
lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási
költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan
felszámított díjtétel az irányadó.
36.	§
(1)	A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben
jogerősen termékdíj bírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az
esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Továbbá a jogerősen végrehajtható
környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett
ügyfél tulajdonában lévő tennék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével
kapcsolatos költségek együttes összege eléri a tennék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a
fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
21
(2)	Az elkobzott termékdíj-köteles terméket, illetve az elkobzott tevékenység eszközét a
keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a
vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó (Art. szerinti) szabályok alapján
értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(3)	Az elkobzott terméket nem kell megsemmisítem, ha a kötelezett a terméket
a)	a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság
elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett
terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet
területi szerve vezetőjének;
b)	a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet
végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására
vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint;
c)	az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíj-köteles termék esetében
hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének,
a vámhatóság vezetőjének jóváhagyásával átadja.
(4)	Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:
a)	az élelmiszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály
szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;
b)	azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló
tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a
megsemmisítés mellőzéséhez.
(5)	Nem kobozható el az áru, ha a 33. § (4) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében
részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt
munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő
lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.
(6)	A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését
megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak
van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése -
különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel -
aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés
elrendeléséről végzésben kell intézkedni.
27.	A termékdíjból befolyt összeg felhasználása
37.	§
(1)	A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetve az általa behajtott termékdíjat a tárgyhónapot
követő hónap 15. napjáig átvezeti a kincstár részére e törvény céljainak megvalósítása
érdekében.
(2)	A kincstár a termékdíjból, ideértve a vámhatósági ellenőrzés, kötelezetti pótbevallás vagy
önrevízió során, befolyt összeg 50 %-át negyedévente az OHÜ számára elkülönített számlára
utalja, amely ezzel az összeggel a feladatainak elvégzése érdekében, önállóan és teljes körűen
rendelkezik, kivéve a tárgyév utolsó negyedévére vonatkozó adóbefizetést, mely úgy kerül az
22
OHÜ számára elkülönített számlára utalásra, hogy a kincstár éves megmaradó termékdíj-
bevétele eléije a 24,5 milliárd forintot.
(3)	A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a befizetett,
behajtott termékdíj összegének az 5%-át, de legfeljebb 3 milliárd forintot, a vámhatóság
működési költségeinek a fedezésére a kincstár biztosítja.
(4)	A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatban a vámhatóság által kivetett bírság az
államháztartás központi kormányzata költségvetésének külön bevétele.
(5)	A vámhatóság a (3) bekezdésben foglalt összeget működési költség című előirányzatába
vezeti át.
X. Fejezet
Záró rendelkezések
28.	Felhatalmazó rendelkezések
38.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a termékdíj-fizetési kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének,
b)	a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve
szolgáltatás-megrendelés
részletes szabályait.
29.	Hatályba léptető rendelkezések
39.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. szeptember 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23-37. §-a, 42. §-a, valamint 1., 2., és 3.
melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.
30.	Átmeneti rendelkezések
40.	§
(1)	Az OHÜ 2011. évben a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t 2011. szeptember 15-ig készíti el.
(2)	Az OHÜ 2011. szeptember 30-ig úja ki 2012. évi induló értékekre vonatkozó
pályázatokat, illetve szolgáltatás-megrendeléseket.
(3)	A 2012. évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás
nyerteseit 2011. november 30-ig kell kihirdetni.
23
(4)	Az OHÜ 2011. december 15-ig köti meg a 2012. évre vonatkozó szerződéseket a
pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.
31.	Bejelentés az Európai Unió részére
41.	§
(1)	A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése
megtörtént:
a)	az Európai Parlament és a Tanács - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel,
továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve (1998. június 22.)
a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az
információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a
csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.
(2)	A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.
32. Hatályon kívül helyező rendelkezések
42.	§
Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény.
24
I.	melléklet a 2011. évi... törvényhez
Termékdíj-köteles termékek és anyagok köre
A * jelzéssel ellátott elektromos és elektronikai berendezés termékcsoportban a legfeljebb
bruttó 200 kg súlyú, vagy legfeljebb 4 kW teljesítmény felvételű termékek termékdíj-
kötelesek.
	A	B C	
1	Megnevezés	Vámtarifaszám	
		Vámtarifaszám és HR alszám	KN alszám
2	Gumiabroncsok		
3	Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 vtsz. alá tartozó termékeket	4011	
4	Újrafiitózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 vtsz. alá tartozó termékeket	4012	
5	Akkumulátorok		
6	Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 vtsz. kivételével	8507	
7	Egyéb kőolajtermékek		
8	Kenőolaj		
9	Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj	271019	81
10	Hidraulikus célú folyadék	271019	83
11	Fehérolaj, folyékony paraffin	2710 19	85
12	Differenciálolaj és reduktorolaj	271019	87
13	Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj	271019	91
14	Villamosszigetelési olaj	271019	93
15	Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok	271019	99
16	Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények	3403 11	00
17	Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fö alkotóként	3403 19	10
18	Más, kivéve kenőzsírok	3403 19	90
19	Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz	3819 00	00
20	Reklámhordozó papírok		
21	Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk	48	
22	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek	49	
23	Elektromos és elektronikai berendezések		
24	Háztartási nagygépek		
25	Ventilátor		
26	- Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel.	8414 51	
27	-Más	8414 59	
28	Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem		
25
	szabályozható:		
29	- Ablakra vagy falra szerelhető kompakt készülék	8415 10	10
30	Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:		
31	- Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép:	8418 21	
32	- Más háztartási hűtőgép	8418 29	
33	- Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal	8418 30	20
34	- Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal	8418 40	20
35	Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:		
36	- Ruhaszárító	8421 12	00
37	Mosogatógép:		
38	- Háztartási	8422 11	
39	Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8450	
40	Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép	8451 21	
41	Hőtárolós radiátor	8516 21	
42	Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék	8516 29	
43	Mikrohullámú sütő	8516 50	
44	Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8516 60	
45	Háztartási kisgépek		
46	Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket	8423 10	
47	Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat	8447 20	
48	Háztartási varrógép	8452 10	
49	Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó	8508 11	00
50	Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 vtsz. alá tartozók kivételével	8508 19	
51	Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 vtsz. alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8509	
52	Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8510	
53	Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló	8516 10	
54	Hajszárító	8516 31	
55	Villanyvasaló	8516 40	
56	Kávé- vagy teafőző	8516 71	
57	Kenyérpirító	8516 72	
58	Olajsütő	8516 79	20
59	Más elektrotermikus háztartási készülék	8516 79	70
60	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket	9101	
61	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket	9102	
62	Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket	9105	
63	Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)		
64	írógépek a 8443 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:		
26
65	- Más, elektromos írógép	8469 00	91
66	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:		
67	- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép	8470 10	00
68	- Nyomtatószerkezettel	8470 21	00
69	Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:		
70	- 10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz	8471 30	00
71	- Input- vagy outputegység, tárolóegységgel egy burkolatban is	8471 60	
72	Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő	851711	00
73	Szövegismétlő készülék telefonhoz	8519 81	11
74	Diktafon, amely csak külső áramforrással működik	8519 81	51
75	Telefon üzenetrögzítő készülék	8519 50	00
76	Szórakoztató elektronikai cikkek		
77	Hangszóró, dobozba szerelve is, kivéve a851821 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 21	
78	.. .kivéve a 8518 22 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 22	
79		8518 29	
80	Más fejhallgató és fülhallgató	8518 30	95
81	Hangfrekvenciás elektromos erősítő	8518 40	00
82	Elektromos hangerősítő egység	8518 50	00
83	Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8519	
84	Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket	8521	
85	Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével	8525 80	
86	Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, kivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket	8527	
87	Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor- vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8528	
88	Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10,9006 20,9006 30,9006 61,9006 62, 9006 69,9006 91, 9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai	9006	
89	Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91,9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok	9007	
90	Diavetítő	9008 10	00
91	Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)	9207	
96	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a		
27
	nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok		
97	Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú	8413 70	21
98	Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos	8433 11	10
99	Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő, kivéve a nem elektromos eszközöket	8467	
100	Forrasztópáka és -pisztoly	8515 11	00
101	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések		
102	Rádiós távirányító készülék játék működtetésére	8526 92	00
103	Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is	9503 00	30
104	Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból	9503 00	75
105	Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból	9503 00	79
106	Tévéhez kapcsolható videojáték	9504 10	00
107	Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű	9504 90	10
108	Ellenőrző és vezérlő eszközök		
109	Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével)	8423*	
110	Gépjárműhöz használt riasztóberendezés	8512 30	10
111	Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével	8531	
112	Adagoló automaták		
113	Bankjegykiadó automata	8472 90	30
114	Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:		
115	Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel	8476 21	00
116	Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel	8476 81	00
117	Rádiótelefon készülék		
118	Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők	8517 12	00
119	Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék		
120	Hordozható személyi hívó	8517 69	31
121	Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék	8517 69	39
122	Műanyag (bevásárló-reklám) táska		
123		3923 21	
124		3923 29	
	A	B	C
1	Megnevezés	Vámtarifaszám	
		Vámtarifaszám és HR alszám	KN alszám
2	Gumiabroncsok		
3	Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 vtsz. alá tartozó termékeket	4011	
4	Ujrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 vtsz. alá tartozó termékeket	4012	
5	Akkumulátorok		
6	Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 vtsz. kivételével	8507	
7	Egyéb kőolajtermékek		
8	Kenőolaj		
28
9	Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj	271019	81
10	Hidraulikus célú folyadék	2710 19	83
11	Fehérolaj, folyékony paraffin	271019	85
12	Differenciálolaj és reduktorolaj	2710 19	87
13	Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj	2710 19	91
14	Villamosszigetelési olaj	2710 19	93
15	Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok	2710 19	99
16	Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények	3403 11	00
17	Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fö alkotóként	3403 19	10
18	Más, kivéve kenőzsírok	340319	90
19	Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz	3819 00	00
20	Reklámhordozó papírok		
21	Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk	48	
22	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek	49	
23	Elektromos és elektronikai berendezések		
24	Háztartási nagygépek		
25	Ventilátor		
26	- Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel.	8414 51	
27	-Más	8414 59	
28	Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható:		
29	- Ablakra vagy falra szerelhető kompakt készülék	8415 10	10
30	Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:		
31	- Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép:	8418 21	
32	- Más háztartási hűtőgép	8418 29	
33	- Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal	8418 30	20
34	- Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal	8418 40	20
35	Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:		
36	- Ruhaszárító	8421 12	00
37	Mosogatógép:		
38	-Háztartási	8422 11	
39	Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8450	
40	Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép	8451 21	
41	Hőtárolós radiátor	8516 21	
42	Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék	8516 29	
43	Mikrohullámú sütő	8516 50	
44	Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8516 60	
45	Háztartási kisgépek		
46	Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket	8423 10	
29
47	Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat	8447 20	
48	Háztartási varrógép	8452 10	
49	Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó	8508 11	00
50	Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 vtsz. alá tartozók kivételével	8508 19	
51	Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 vtsz. alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8509	
52	Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8510	
53	Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló	8516 10	
54	Hajszárító	851631	
55	Villanyvasaló	8516 40	
56	Kávé- vagy teafőző	8516 71	
57	Kenyérpirító	8516 72	
58	Olajsütő	8516 79	20
59	Más elektrotermikus háztartási készülék	8516 79	70
60	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket	9101	
61	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket	9102	
62	Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket	9105	
63	Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)		
64	írógépek a 8443 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:		
65	- Más, elektromos írógép	8469 00	91
66	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:		
67	- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép	8470 10	00
68	- Nyomtatószerkezettel	8470 21	00
69	Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:		
70	-10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz	8471 30	00
71	- Input- vagy outputegység, tárolóegységgel egy burkolatban is	8471 60	
72	Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő	8517 11	00
73	Szövegismétlő készülék telefonhoz	8519 81	11
74	Diktafon, amely csak külső áramforrással működik	8519 81	51
75	Telefon üzenetrögzítő készülék	8519 50	00
76	Szórakoztató elektronikai cikkek		
77	Hangszóró, dobozba szerelve is, kivéve a 8518 21 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 21	
78	...kivéve a 8518 22 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 22	
79		8518 29	
80	Más fejhallgató és fülhallgató	8518 30	95
81	Hangfrekvenciás elektromos erősítő	8518 40	00
30
82	Elektromos hangerősítő egység	8518 50	00
83	Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8519	
84	Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket	8521	
85	Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével	8525 80	
86	Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, kivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket	8527	
87	Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor- vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8528	
88	Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10,9006 20,9006 30,9006 61,9006 62, 9006 69,9006 91,9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai	9006	
89	Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91,9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok	9007	
90	Diavetítő	9008 10	00
91	Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)	9207	
96	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok		
97	Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú	8413 70	21
98	Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos	8433 11	10
99	Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő, kivéve a nem elektromos eszközöket	8467	
100	Forrasztópáka és -pisztoly	8515 11	00
101	Játékok szabadidős és sportfelszerelések		
102	Rádiós távirányító készülék játék működtetésére	8526 92	00
103	Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is	9503 00	30
104	Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból	9503 00	75
105	Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból	9503 00	79
106	Tévéhez kapcsolható video játék	9504 10	00
107	Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű	9504 90	10
108	Ellenőrző és vezérlő eszközök		
109	Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével)	8423*	
110	Gépjárműhöz használt riasztóberendezés	8512 30	10
111	Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével	8531	
112	Adagoló automaták		
31
113	Bankjegykiadó automata	8472 90	30
114	Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:		
115	Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel	8476 21	00
116	Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel	8476 81	00
117	Rádiótelefon készülék		
118	Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők	8517 12	00
119	Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék		
120	Hordozható személyi hívó	8517 69	31
121	Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék	8517 69	39
122	Műanyag (bevásárló-reklám) táska		
123		3923 21	
124		3923 29	
32
2.	melléklet a 2011. évi... törvényhez
Az egyes termékdíj-köteles termékek termékdíjtételei
aJ Gumiabroncs
Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Gumiabroncs	32
bJ Csomagolás ba./ Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)	
Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag	28
Társított	44
Alumínium	16
Fém (kivéve alumínium)	13
Papír, fa, természetes alapú textil	16
Üveg	6
Egyéb	44
bbJ Kereskedelmi csomagolás	
Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	56
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	1300
Üveg	7
Társított csomagolás	150
Rétegzett italcsomagolás	120
Fém (ideértve alumínium is)	286
Egyéb anyagok	296
c./Egyéb kőolajtermék	
Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Kenőolaj	112
d./Akkumulátor	
Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
33
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	52
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	75
e./Reklámhordozó papír
Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Reklámhordozó papír	52
fjElektromos és elektronikai berendezés
Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Háztartási nagygépek	30
Háztartási kisgépek	30
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	30
Szórakoztató elektronikai cikkek	100
Elektromos és elektronikus barkács-gépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	30
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	30
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	30
Adagoló automaták	92
Rádiótelefon készülék	100
34
3.	melléklet a 2011. évi... törvényhez
Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok
termékdíj tételeinek meghatározása
Egy termékdíj-köteles tennék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő
kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada q0HU, az adott
termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.
A qf és qOHU értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:
a./ Gumiabroncs
Termékáram	qf felső hasznosítási arány	q0HU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Gumiabroncs	0,75	0,75
b./Csomagolás
ba./Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)
Anyagáram	qf felső hasznosítási arány	q0HU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag	0,65	0,25
Társított	0,65	0,25
Alumínium	0,65	0,40
Fém (kivéve alumínium)	0,65	0,60
Papír	0,65	0,60
Fa, természetes alapú textil	0,65	0,20
Üveg	0,65	0,60
Egyéb	0,65	0,25
bbJKereskedelmi csomagolás
Anyagáram	qf felső hasznosítási arány	tfoHlJ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	0,65	0,30
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	0,65	0,15
Üveg	0,65	0,32
35
Társított csomagolás	0,65	0,16
Rétegzett italcsomagolás	0,65	0,16
Fém (ideértve alumínium is)	0,65	0,17
Egyéb anyagok	0,65	0,30
c./Akkumulátor
Termékáram	qf felső hasznosítási arány	Qom OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	1,0	1,0
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	1,0	1,0
dJElektromos és elektronikai berendezés
Termékáram	qf felső hasznosítási arány	<Íohu °HÜ országos átlagos teljesítési hányad
Háztartási nagygépek	0,65	0,33
Háztartási kisgépek	0,65	0,18
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	0,65	0,33
Szórakoztató elektronikai cikkek	0,65	0,30
Elektromos és elektronikus barkács-gépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	0,65	0,05
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	0,65	0,05
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	0,65	0,05
Adagoló automaták	0,65	0,05
Rádiótelefon készülék	0,65	0,20
Az egyéni teljesítő által az adott tennék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi
általános formula határozza meg:
T = R + El+Kl
ahol
T a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
E} a megfizetendő fajlagos extemális költség,
pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.
A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíj-
köteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
36
a./ Gumiabroncs
Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Gumiabroncs	10
b./ Csomagolás
baJ Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)
Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Műanyag	4
Társított	4
Alumínium	2
Fém (kivéve alumínium)	2
Papír, fa, természetes alapú textil	1
Üveg	1
Egyéb	4
bb./Kereskedelmi csomagolás
Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska!	12
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	180
Üveg	1
Társított csomagolás	16
Rétegzett italcsomagolás	16
Fém (ideértve alumínium is)	36
Egyéb anyagok	26
c./Akkumulátor
Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	7
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	10
d./Elektromos és elektronikai berendezés
Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási
	alapköltség
37
	(Ft/kg)
Háztartási nagygépek	5
Háztartási kisgépek	5
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a	5
rádiótelefon készülék	
Szórakoztató elektronikai cikkek	5
Elektromos és elektronikus barkács-gépek, szerszámok, kivéve a	5
helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	5
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	5
Adagoló automaták	5
Rádiótelefon készülék	5
A megfizetendő extemális költség (£,) számítása a qe < qf esetben az
9/
képlet szerint történik, minden más esetben El = 0. A képletben szereplő E fajlagos
extemális alapköltség értékét a különféle termékdíj-köteles termék- és anyagáramok esetén az
alábbi táblázat tartalmazza:
aJ Gumiabroncs
Termékáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
Gumiabroncs	30
b./ Csomagolás
ba./Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)
Anyagáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
Műanyag	7,50
Társított	37
Alumínium	7,50
Fém (kivéve alumínium)	2
Papír, fa, természetes alapú textil	10
Üveg	0
Egyéb	37
bb./Kereskedelmi csomagolás
Anyagáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	27
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	1100
38
Üveg	0
Társított csomagolás	45
Rétegzett italcsomagolás	100
Fém (ideértve alumínium is)	202
Egyéb anyagok	182
c./Akkumulátor
Termékáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	40
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	40
d./Elektromos és elektronikai berendezés
Termékáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
Háztartási nagygépek	15
Háztartási kisgépek	15
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	15
Szórakoztató elektronikai cikkek	162
Elektromos és elektronikus barkács-gépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	15
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	15
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	15
Adagoló automaták	92
Rádiótelefon készülék	162
A megfizetendő kezelési költség (K,) számítása a qe < qOHU < qf esetben a
K1 = 1,13 • q°HU ~ 9e K
Qohu
Képlettel történik, a qe < q0HU és q0HU > qf esetben a
Kx =1,13-qf q‘-K
minden más esetben = 0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a
különféle termékdíj-köteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a./ Gumiabroncs
Termékáram__Fajlagos kezelési alapköltség
39
	(Ft/kg)
Gumiabroncs	22
b./Csomagolás
ba./Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)
Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Műanyag	20
Társított	20
Alumínium	10
Fém (kivéve alumínium)	9
Papír, fa, természetes alapú textil	9
Üveg	5
Egyéb	20
bbJKereskedelmi csomagolás
Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	30
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	400
Üveg	6
Társított csomagolás	80
Rétegzett italcsomagolás	80
Fém (ideértve alumínium is)	100
Egyéb anyagok	130
cJAkkumulátor
Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	45
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	65
d./Elektromos és elektronikai berendezés
Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Háztartási nagygépek	20
Háztartási kisgépek	20
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	20
Szórakoztató elektronikai cikkek	20
Elektromos és elektronikus barkács-gépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	20
40
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	20
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	20
Adagoló automaták	70
Rádiótelefon készülék	20
41
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) felváltásáról szóló jelen törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) teljes mértékben újraszabályozza a Kt. által átfogott területet.
A Javaslat célja új szabályozó rendszer kereteinek meghatározása, ezen keresztül az iparág
tevékenységének teljes megújítása, a többször felhasználható termékek szélesebb körű
elterjedésének előmozdítása (újrahasználat), valamint a hulladékhasznosítás mértékének
jelentős megnövelése, összhangban az Európai Unió elvárásaival és a magyar társadalom
általános érdekeivel.
A jelenlegi, koordinátorok által irányított rendszer bizonyos eredményeinek elismerése
mellett (egyes hulladékáramokban felső hasznosítási arányok elérése, részlegesen fejlődésnek
indult szelektív hulladékgyűjtés) megállapítható, hogy hiányosságai és rendszerhibái folytán
égetően szükségessé vált a teljes átalakítás, megújítás. A problémák szerteágazóak. A legfőbb
gondot az okozza, hogy az állam az iparágon belül jelenleg kontroll nélkül engedi
érvényesülni a piaci versenyt. Ennek köszönhető, hogy a hazai hulladékgazdálkodásban nincs
semmiféle ésszerű gátja a koordinátorok tevékenységének, ami korlátlan árversenyhez
vezetett, ez végeredményben a feladatok megoldásától elvonja a forrásokat, az EU által előírt
teljesítést veszélyezteti. Ez alapvető rendszerhiba, a szabad piaci folyamatok, az árverseny
általában helyes célkitűzése ebben az esetben ugyanis csak megfelelő körültekintéssel
érvényesíthető. Ennek oka, hogy az iparág szinte minden tevékenységét jelentős mértékű
extemális hatások és költségek jellemzik, melyek kiegyenlítése csak megfelelő kontroll
segítségével lehetséges.
A rendszer fenntarthatatlanságát jelzi, hogy a kezdeti impulzívabb fejlődést követően jelenleg
az anyagáramok jelentős részében a hasznosítási arányok tekintetében stagnálás, nagyon
alacsony mértékű fejlődés figyelhető meg. Ehhez az árverseny mellett elsősorban az vezetett,
hogy a koordinátorok a kötelezettekkel karöltve nem érdekeltek a rendszer felső hasznosítási
arányig történő fejlesztésében, mindössze a minimumként előírt szinteknek a valamilyen -
nem feltétlenül a társadalmi összérdeknek megfelelő - teljesítésében. Ezt az alapvető elvi és
működési hibát jórészt a termékdíjra vonatkozó mentességi szabályok okozzák, melyek a
törvény legfőbb céljának megvalósítását, a hulladéknak a lerakótól, égetőtől történő eltérítését
gyakorlatilag ellehetetlenítik.
Az állam mindezidáig - saját döntésének megfelelően - kívül maradt az iparág
működtetéséből, nem fordított figyelmet annak irányítására, és stratégiai kérdésekben nem
vállalt felelősséget. Ez a hazai hasznosítói rendszer kiépülését súlyos mértékben torzította,
egyes rész-iparágakban a primer és szekunder termelői ágazatok teljes eltűnéséhez járult
hozzá (pl. üveg), máshol elképesztő mértékű, a hazai kibocsátás sokszorosára rúgó,
kihasználatlan kapacitásokat hozott létre az adófizetők támogatásával (pl. gumi). Ezzel a hibás
gyakorlattal az államnak szakítania kell.
A cél az, hogy a koordináló szervezetek megszűnésével párhuzamosan a környezetvédelemért
felelős minisztérium felügyelete alatt működő, önálló, 100 %-os állami tulajdonban lévő
nonprofít Kft. szervezeti formában létrehozza az Országos Hulladékgazdálkodási
42
Ügynökséget (a továbbiakban: OHÜ), melynek feladata az államot illető jogok gyakorlása,
valamint az államra háruló feladatok ellátása, kötelezettségek teljesítése a termékdíj-köteles
termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos iparágon belül. Erre azért van szükség,
mert a hulladékok gyűjtése és hasznosítása területén az államot terheli a végső felelősség.
Amennyiben ugyanis nem sikerül teljesíteni a részben hazai, részben nemzetközi előírásokat
és vállalásokat, az állam köteles ezért helytállni (impeachment), vagyis végső soron az
államot terheli a fizetési kényszer. Ez csak úgy egyeztethető össze a szennyező fizet
alapelvvel, ha az állam az irányítást biztosító jogokat és kötelezettségeket átveszi, a szükséges
feladatokat és felelősséget felvállalja, azaz az állam a teljesítési kötelezettség mellé
érdekkörébe vonja az irányítást és ellenőrzést is, az eredmény garantálása érdekében.
Az új rendszerrel szemben a legfőbb elvárás, hogy a termékdíj-köteles termékekből képződött
hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható, az állam és így a társadalom
érdekeit lényegesen kedvezőbb feltételekkel szolgáló módon alakuljon át, és fejlődjék tovább.
Az elmúlt nyolc évben számos olyan kezdeményezés történt a mindenkori környezetvédelmi
irányítás részéről, amelynek célja egy átláthatóbb, alkalmasabb, az alapelveket jobban
kielégítő díjfizetési rendszer kidolgozása volt. Egyetlen ilyen típusú kezdeményezés se kapta
meg a szükséges támogatást. A Javaslat kidolgozása során kiemelkedő hangsúlyt és időt
kellett fordítani tehát a termékdíj mértékét megalapozó tanulmány elkészítésére. Az elemzés
során komplex, környezetközpontú, a teljes életciklus elemzésen alapuló értékelési
módszertan került kidolgozásra. Ezt követően az egyes termék és hulladékáramok
jellemzőinek meghatározása, majd a költségelemekre vonatkozó matematikai modellek
kidolgozása, végül az adatok kiértékelése következett. Eredményként adódott az egyes
termékáramok egymáshoz viszonyított értéksorrendje társadalmi összérdek szempontjából.
Teljesen új alapokra került a környezetvédelmi termékdíj költségszámításának módszertana.
Kidolgozásra kerültek a termékdíj költségelemek, melyek az irányítást és fejlesztést fedező
részelem (rendszerirányítási költség), a szennyezés megelőzését/elhárítását szolgáló részelem
(kezelési költség), valamint a termék által okozott szennyezést kompenzáló részelem
(extemális költség). A Javaslat ezeket az elemeket beépíti a termékdíj mértékébe, ezzel
biztosítva forrásokat a megfelelő mértékű gyűjtés és hasznosítás teljesítéséhez, továbbá a
szennyező fizet elvének érvényesítéséhez.
A Javaslat értelmében a kötelezettek továbbra is maguk választhatnak az egyéni és a kollektív
teljesítés között. Utóbbi esetben kizárólag az OHÜ láthatja el a közvetítői feladatokat. A
kollektív esetben a megfizetendő termékdíj átalányérték, mely az OHÜ tevékenysége által az
országos hulladékgyűjtés és hasznosítás átlagos mértékű teljesítéséhez szükséges forrásokat
biztosítja. Az egyénileg teljesítő kötelezettek számára a megfizetendő termékdíj a kötelezett
kibocsátásától, valamint hulladékhasznosítási teljesítményétől függ. A hulladékhasznosítási
teljesítmény új fogalma, a díjszámítás ezen alapuló új elvei egyszersmind a hazai gyűjtés és
hasznosítás ösztönzését szolgálják. A Javaslat továbbá a külföldön történő gyűjtés hazai
támogatásának elkerülését is biztosítani kívánja. A modell a gyártói felelősség érvényesülését
elősegíti, mivel az egyéni teljesítői modell rugalmasabb kialakítása kedvez az átlagostól jobb
teljesítmény nyújtására képes kötelezetteknek a költségek alacsonyabb szinten tartásával.
Az iparág irányítására a teljesen új szervezeti modell került kidolgozásra. A kétszintű
szervezeti struktúra egyik eleme a termékdíj bizottság, mely a környezetvédelemért felelős
miniszternek az iparág egészét befolyásoló stratégiai döntéseiben szakértő, tanácsadó, döntés
előkészítő testülete, továbbá az OHÜ, mely az iparági feladatok végrehajtásáért felel.
43
A termékdíj bizottság a szennyezést okozó két fél, az ipar és a társadalmat képviselő állam
partnerségen alapuló fóruma. A bizottság évről-évre ajánlásokat tesz a miniszter részére a
termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás
kereteire, többek közt a költségelemek mértékére, a gyűjtés és hasznosítás célszámaira,
valamint a hasznosítási rendszer belső prioritásaira (azaz, hogy mely hasznosítási eljárás élvez
elsőbbséget, elsősorban a környezetvédelem, valamint a hazai ipar érdekeinek megfelelően).
A bizottság másik fontos funkciója, hogy az iparág számára magas szintű szakmai fórumot
biztosít. A bizottságban az ipar, az önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a
kormányzat részéről az iparággal, annak tevékenységével kapcsolatban felmerülő kérdések,
problémák megvitatására, kivizsgálására, tisztázására, hiteles szakmai véleményalkotásra
nyílik lehetőség, továbbá az ezekből leszűrhető általános tanulságok alapján újabb ajánlások
készülhetnek a környezetvédelemért felelős miniszter részére.
Az OHÜ alapvető funkciója az iparági működés szervezése és felügyelete jelen Javaslat, a
kapcsolódó jogszabályok, valamint a miniszter által meghatározott feltételeknek megfelelően.
Az OHÜ hangsúlyozottan nem kíván közvetlenül gyűjtéssel és hasznosítással foglalkozni,
erre kifejezetten és legfeljebb abban az esetben kerülhet sor, ha a hulladékgazdálkodási célok
másképpen nem teljesíthetők. Az OHÜ működéséhez, valamint az általa támogatott
tevékenységek finanszírozásához a vámhatóság által beszedett termékdíjból részére biztosított
keret nyújt fedezetet.
Az OHÜ szervezeti struktúrája a tervek szerint egy adminisztratív, egy operatív és egy
stratégiai centrumból tevődik össze. Az adminisztratív centrum lényegében a szervezet
működését biztosítja, az operatív centrum feladata az iparági tevékenység (gyűjtés, szállítás,
hasznosítás) tervszerű, szoros és folyamatos nyomon követése, dokumentálása, valamint az
erre épülő adatbázis építéséhez és kiértékeléséhez folyamatos adatszolgáltatás, továbbá az
iparág tevékenysége során keletkező váratlan, illetve nem kívánt események gyors, rugalmas
kezelése. A stratégiai centrum funkciója a folyamatos megújítás biztosítása, mely a rendkívül
gyorsan változó technikai és gazdasági környezetünkben kulcsfontosságú a társadalmi
érdekek biztosítása, a folyamatos és fenntartható fejlődés, valamint a pazarlás elkerülése
szempontjából.
Az OHÜ tevékenysége az általa évről-évre elkészített Országos Gyűjtési és Hasznosítási
Terven alapszik. A terv kidolgozásához a keretet a környezetvédelemért felelős miniszter adja
meg, a termékdíj bizottság által tett ajánlások figyelembevételével. A tervezés során történik a
gyűjtési és hasznosítási mennyiségek éves célszámainak, valamint a tárgyévet megelőző
szerződéses időszak (harmadik, negyedik negyedév) során szétosztható kezdeti (induló)
mennyiségeinek meghatározása. Az OHÜ a mennyiségek szétosztása során a közszolgáltatók
és a már felépített egyéb begyűjtői hálózatok kapacitását veszi alapul. A szétosztás során két
egyenértékű célt kell a lehetőségekhez mérten egyszerre kielégíteni: a mind magasabb
gyűjtési és hasznosítási arány elérését, valamint a költséghatékonyságot. A hasznosítói
kapacitások feltöltése során azonosítani kell az egyes potenciális hasznosítók felkínált
eljárásainak környezetvédelmi és társadalmi összesített költségeit, az eljárás alkalmazásával
nyerhető előnyeit, valamint a reális feldolgozó kapacitását a piacra helyezhetőség, a
piacpotenciál szempontjából. Ennek eredményeképpen az egyes potenciális lehetőségek és
hasznosítók összemérhetővé, versenyeztethetővé válnak.
A gyűjtés és hasznosítás célértékei év közben változnak, illeszkedve a kibocsátás és
fogyasztás változásához. Ezt veszi figyelembe a tervezés negyedéves felülvizsgálata, mely a
44
célszámok negyedéves ciklusokban történő módosítását teszi lehetővé. Rendkívüli esetben
egy negyedéves ciklus alatt is lehetőség nyílik a célszámok módosítására.
Az OHÜ nem hatóság, ezért nincsenek hatósági feladatai és jogkörei. Ezeket a funkciókat
továbbra is a környezetvédelmi felügyelőségek és a NAV látja el az iparágon belül. Az OHÜ
magánjogi szerződéses viszonyt létesít partnereivel, melyben biztosítja magának azokat a
jogokat, melyek a partner megfelelő mértékű, statisztikai módszerekkel kiértékelhető
eredményeket biztosító ellenőrzését lehetővé teszik. Ennek legfontosabb eleme a megfelelő
feltételeknek megfelelő jogkör biztosítása a telephelyeken folyó tevékenység helyszíni
nyomon követésére, dokumentálására, mely a valós gyűjtési és hasznosítási mértékek
folyamatos meghatározására teszi alkalmassá a rendszert. A Javaslat ezen ellenőrzési funkció
ellátásához szükséges költséget fixen beépítette a termékdíjba (rendszerirányítási alapköltség).
A Javaslat fontos törekvése, hogy a gyűjtés és hasznosítás mértéke emelkedjék, mégpedig
hosszabb távon az ún. felső hasznosítási arány szintjéig, mely az iparág jelenlegi működési
struktúrája, valamint a tudomány állása szerint a hulladékgazdálkodás optimális szintjét
jelenti a társadalmi összesített költségek szempontjából. Emellett a Javaslat fontos célkitűzése
az anyagában történő hasznosítás mértékének fokozása. A minimális anyagában hasznosítási
arányok az egyes termék- és anyagáramok esetén, a gyűjtött mennyiségre vetítve legkevesebb
75%-os szintet kell, hogy eléijenek, ahol az energetikai hasznosítás nem lehetséges, ott pedig
a 100%-os hasznosítás a kötelezettség.
A gyűjtés és hasznosítás elérhető szintjét alapvetően a kirótt termékdíj mértéke határozza
meg. A Javaslat kidolgozása során egyrészt a 2010. és 2011. években a kötelezetteket terhelő
befizetések (licencdíj, termékdíj) jellemző mértéke jelentette a kiinduló alapot, másrészt az új
díjak meghatározása során a 2012-es (EU-s) és 2014-es (hazai, Országos
Hulladékgazdálkodási Terv) gyűjtési és hasznosítási szint elvárások, a jelenlegi gyűjtési és
hasznosítási valós költségek, valamint a gyűjtés és hasznosítás arányának és költségének
összefüggését leíró matematikai függvények képeztek.
A kiindulási adatok alapján elvégzett számítások során meghatározásra kerültek a különféle
jövőbeli gyűjtési és hasznosítási szintekhez tartozó költségváltozások. Ezt követően
megtörtént a kapott eredmények összevetése a jelenlegi terhelések mértékével, továbbá az
extemális hatások kiegyenlítését szolgáló költségigényekkel. Fontos elvárás volt ennek során
a kibocsátói iparágak, és ezen keresztül a társadalom túlterhelésének, így a díjmértékek túlzott
növekedésének elkerülése. Ez néhány esetben csak úgy volt teljesíthető, hogy le kellett
mondani a környezetvédelmi célok azonnali teljesítéséről, a fokozatosság elvének
megfelelően.
A díjszabás a Javaslat értelmében, a különféle szempontok figyelembe vételével, az alábbi
módon alakult. Az új díjak a jelenleg érvényes törvény szerinti termékdíjakhoz viszonyítva
mindösszesen két esetben növekedtek, a kenőolaj és a reklámhordozó papír esetében. Ezen
kiigazítások az elmúlt időszakban változatlan díjak következtében indokolt. A további
kategóriákban a díjszabás mértéke a kötelezetteket terhelő jelenlegi összesített költséghez
viszonyítva 10-30%-kal emelkedik, néhány kivétellel. Az egyik kivétel a nem kereskedelmi
csomagolás, ahol a díjfizetés a jelenlegi termékdíj mértékével válik azonossá (a műanyag
anyagáram kivételével), mely jelentős növekedés (50-100%-os) az amúgy indokolatlanul
alacsony, a költségek fedezésére elégtelen terhelésben. A kereskedelmi és nem kereskedelmi
csomagolás fogalmát el kell törölni, de a fokozatosság elvének betartásával ez csak több év
alatt lehetséges. A kereskedelmi csomagolások esetében a terhelés összesített mértéke kissé,
45
5-15%-ban növekedik, az italoskarton anyagáram kivételével, amelynek, elismerve e
csomagolásfajta társadalmi hasznosságát, csökken az összesített terhelése. Az egyes
csomagolások egymáshoz viszonyított előnyeit és hátrányait az új díjszabási arányok ezzel
helyesebben tükrözik. Fontos megjegyezni, hogy további korrekcióra lesz szükség a
következő években (egyutas üveg díjának rendezése, kereskedelmi és nem kereskedelmi
csomagolások közötti díjszakadék eltüntetése, stb.). Jövőbeni korrekció az egyes hasznosítói
iparágak teljesítményének növekedésével összefüggésben, az extemális költséghányad
mértékének csökkenésével is szükségessé válhat. Ennek érdekében lett úgy kialakítva a
rendszer, hogy a díjak mértéke évente felülvizsgálatra kerülhessen a Termékdíj bizottság
közreműködésével. A gumiabroncs termékáram esetében 45%-os növekedés az előirányzat.
Ennek speciális indoka a kiépített, és alapvetően jól működő rendszerben az utóbbi
időszakban megjelent, a vásárlóval a gumiabroncs szerelő által megfizettetett (kb. 10 Ft/kg
mértékű) „kezelési költség”, melynek megszűntetése fontos célkitűzés. Nem megengedhető
ugyanis, hogy a hasznosítás nevesített költségelemei mellett indirekt módon további,
indokolatlan költségek bukkanjanak fel. Az eddig nem említett termékáramokban (elektromos
és elektronikai berendezések, akkumulátor) az új díjszabás a jelenlegi terheléshez képest 10-
20%-os növekedést irányoz elő. Kivétel ez alól a szórakoztató elektronika, valamint a
rádiótelefonok köre, ahol a befizetendő díj mértéke lényegesen magasabban lett
meghatározva. E mögött az a szándék húzódik, hogy az elektromos és elektronikai
berendezések körében kifejezetten azokat a kategóriákat terhelje magasabb díj, amelyek
beszerzése nem tartozik a háztartások alapvető szükségleteihez.
Rendkívüli fontosságot tulajdonított a Javaslat annak a jogos kritikának, mely szerint a
jelenlegi rendszerben a kötelezettekre különösen, indokolatlanul magas terheket rónak az
adminisztrációs feladatok. Egyes becslések szerint a kötelezettek összesített adminisztrációs
költsége messze felülmúlja az összes általuk megfizetett licencdíjat és termékdíjat. Ennek
egyik legfontosabb oka a mentességi rendszer, mely szinte áttekinthetetlen bonyolultságú, a
kötelezettségek meghatározását már-már a szakértők számára is lehetetlenné teszi. Eltörlése
az adminisztrációs terheket önmagában jelentősen lecsökkenti.
Mindezek mellett az adminisztrációs terhek további csökkentését irányozza elő a Javaslat. Az
egyszerűsítés egyik legfontosabb eszköze két olyan csoport meghatározása, mely kibocsátásai
tekintetben kifejezetten alacsony mértéket képvisel, és ezért a részletes adminisztrációs terhek
alól kivonható. Ez a két csoport a legkisebb kibocsátókat tömörítő csekély mennyiségű
csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett'"-i kör, valamint az
ezeknél valamelyest magasabb kibocsátású ,Jcis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó
vagy saját célra felhasználó kötelezetf-\ kör. Mindkét csoportra jellemző, hogy termékdíj
átalányt fizet, évente egyszer, egyszerű bejelentőlapon. A megfizetendő termékdíj mértéke a
csekély kibocsátók esetén évi 12.000.- Ft, a kis kibocsátók esetén évi 60.000.- Ft. A
kialakított rendszer a kis és középvállalkozások általános versenyhátrányának kompenzálását
szolgálja, mind az adminisztráció, mind a díjfizetés csökkentett mértéke folytán. Az állam
ezen intézkedésétől azt várja, hogy a kötelezettek köre a jelenlegi 40.000-ről akár 100.000-re
is megnövekedhet, megfelelő tájékoztató és felvilágosító tevékenység esetén.
Az adminisztráció további csökkentésének másik különösen hangsúlyos eleme a többször
felhasználható termékek első forgalomba hozatalával összefüggő adóztatásának eltörlése. A
Javaslat értelmében, megfelelő feltételek teljesülése esetén, az állam a többször felhasználható
terméket kibocsátó, valamint az újrafelhasználással kibővített életciklusa során gondozó
kötelezett környezetvédelem területén tett erőfeszítéseit a díjfizetés eltörlésével kompenzálja.
Ez az érintett kötelezettek számára különösen jelentős adminisztrációs terheket szűntet meg,
46
míg az állam, az újrahasználható termékek alapelvéből következően minden esetben csak igen
csekély várható bevételéről mond le, mely elfogadható, társadalmi szempontból különösen
indokolt egyezség.
Az adminisztráció csökkentését további kisebb módosítások szolgálják, így például a
termékdíjjal kapcsolatos információk számlán történő feltűntetésének korlátok közötti
megkövetelése.
A Javaslat egy további fontos módosítása, hogy a lakossági tudatformálásra fordítható
költségek mértékét a jelenlegi 5%-os szintről 7%-ra emeli. Az erre fordítható keret ezzel
kétszeresére emelkedhet, amely különösen nagy jelentőségű. A Javaslat a tudatformálásra a
jelenlegi rendszerben egymástól függetlenül, szigetszerűen megvalósító koordinátorok helyett
egységes, koncentrált, a társadalmat jobban megszólítani képes megoldást biztosít.
A Javaslat tisztázza az egyes részletkérdésekben a jelenlegi jogi környezetben meglévő
pontatlanságokat, melyek a jogalkalmazást, valamint a jogkövető magatartást nehezítik,
illetve a kötelezettek és ezen keresztül a társadalom egyes rétegeire indokolatlan költségeket
ró. Ennek értelmében került a reklámhordozó papír definíciója pontosításra, hogy valóban
csak azok a termékek essenek a törvény hatálya alá, amelyek esetében egyértelműen
azonosíthatóan a reklám az elsődleges cél.
A Javaslat a készülő új hulladékgazdálkodásról szóló törvény várható fogalomalkotását,
szóhasználatát veszi át. Ennek értelmében kikerült néhány olyan fogalom a törvény 2.§-ából
(pl. gyűjtés/begyűjtés/visszagyűjtés, hasznosítást koordináló szervezet), amelynek a
definíciója hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatókörébe illeszkedik.
A hasznosítást koordináló szervezetek funkciója a Javaslat értelmében a nem termékdíj-
köteles anyagáramok esetében fennmarad (szárazelemek, továbbá gyógyszerek, valamint
növényvédő szerek csomagolóeszközeiből képződött hulladékokat koordináló szervezetek,
stb.), tevékenységüket továbbra is a hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazása
alapján végezhetik, a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodás területén a koordináló szervezetek funkciója megszűnik, ezeket átveszi
az OHÜ.
A Javaslat értelmében átmenetileg megszűnik a termékdíj kedvezmény intézménye, mert a
vizsgálatok azt igazolták, hogy a kedvezmény jelenlegi formájában nem fenntartható, a
kedvezményezhetőség szükséges feltételeinek fennállása nem igazolt.
Különösen fontos, hogy az új szabályozási környezetnek köszönhetően a gyűjtők, szállítók,
kezelők, hasznosítók, stb., az EU által is szorgalmazott, egyre növekvő mértékű
hulladékhasznosításnak köszönhetően, növekvő mennyiségű munkához juthatnak. A
megnövekedett munkamennyiség lehetőséget teremt a lakosság hátrányos helyzetű,
alacsonyan képezett rétegeinek bevonására a munka világába. A hulladékgazdálkodás
jellegénél fogva ez a lehetőség az ország egész terültén szétszórtan jelentkezik, amely a
megoldás további előnyös tulajdonsága. A Javaslat kidolgozása során több becslés és számítás
készült az új rendszer bevezetése esetén várható munkahelyszám gyarapodásra vonatkozóan.
A becslések a reális forgatókönyvek szerint 2-3 ezer új munkahely megteremtését
prognosztizálják, mely hozzájárulhat a kormány munkahely bővítési szándékának
megvalósításához.
47
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat az akkumulátorra, a csomagolásra, az egyéb kőolajtermékre, az elektromos és
elektronikai berendezésre, a gumiabroncsra, valamint a reklámhordozó papírra a törvény
céljának elérése érdekében termékdíjat vezet be. A termékdíj-köteles termékek körének
pontos meghatározása érdekében - a csomagolás kivételével - a termékdíj-köteles termékeket
vámtarifa számmal jelöli.
A 2. §-hoz
Meghatározza a Javaslat a törvény értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges
alapfogalmakat, így többek között az anyagáram, a termékáram, az egyéni hulladékkezelés, a
csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett, a
kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy sajátcélra felhasználó kötelezett fogalmát.
A 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely tevékenységek esetén keletkezik e jogszabállyal
kapcsolatos kötelezettség, így a korábban hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is az
első belföldi forgalomba hozatal, vagy saját célú felhasználás esetén. A termékdíj-fizetésre
kötelezett főszabályként így a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy
sajátcélú felhasználója. Kivételként megmarad továbbra is a kenőolaj és a reklámhordozó
papír, mely esetben az első belföldi forgalomba hozó első vevőjénél keletkezik a termékdíj-
fizetési kötelezettség, továbbá a bérgyártás, amely esetben a bérgyártató válik kötelezetté. A
Javaslat meghatározza továbbá, hogy milyen tevékenységek minősülnek saját célú
felhasználásnak.
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amelyek nem járnak termékdíj fizetési
kötelezettséggel. Ilyen esetek az adóraktárba való beraktározás és az adóraktáron belüli
értékesítés, a vámjogi szabadforgalomban nem lévő termékdíj-köteles termék belföldi
értékesítése, a külföldre történő értékesítés, az alapanyagként való felhasználás, saját célú
felhasználás természetes személy esetén, a hulladékká vált kőolajtermékből bizonyos, a
hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott eljárással előállított termék
forgalomba hozatala.
Az 5. §-hoz
A termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja függ a keletkezés módjától. A
termékdíj-fizetési kötelezettség a következő esetekben és időben keletkezhet:
Keletkezési mód	Keletkezés időpontja
Első belföldi forgalomba hozatal	Az ügylet teljesítését tanúsító okiraton feltűntetett teljesítés napján
48
Keletkezési mód	Keletkezés időpontja
Saját célú felhasználás	Költségként történő elszámolás napján
Kötelezett által a hulladékkezelőnek történő átadás	A hulladékkezelőnek történő igazolt átadás napján
Kötelezett jogutód nélküli megszűnése	Végelszámolás napján
Leltárhiány vagy a tennék megsemmisülése	A leltárhiány vagy a termék megsemmisülése tényéről felvett jegyzőkönyv kelte napján
A 6. §-hoz
A Javaslat értelmében a kötelezettnek lehetősége van a készletre vétel napján keletkeztetni a
termékdíj-fizetési kötelezettségét, amely döntését a tárgyéven belül nem változtathatja meg. A
készletre vétellel történő teljesítés esetén a kötelezettnek leltárt kell készítenie a megelőző év
december 31-én készleten lévő termékdíj-köteles termékeiről, és a termékdíjat a tárgyévben
érvényben lévő termékdíjtétel mértékével január 20-ig be kell vallania és meg kell fizetnie.
Ha a kötelezettség megállapítása ismét az 5. § alapján történik, a készleten levő termékek után
az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.
A 7. §-hoz
A Javaslat a termékdíj alapjának főszabályként a termékdíj-köteles termék tömegét határozza
meg. Ez alól kivétel a termékdíj-átalány esete. A megfizetendő termékdíj mértékének
kiszámítása attól válik függővé, hogy a kötelezett a hulladékkezelési kötelezettségeinek
teljesítésére nem egyéni, vagy egyéni módon vállalkozik. A nem egyénileg teljesítő
kötelezettek egységesen, a törvény 2. mellékletében meghatározott termékdíj tételeket
kötelesek megfizetni. Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett az önmaga által
finanszírozott begyűjtési és hasznosítási tevékenységének eredményeképpen csökkenti az
általa kibocsátott termékek által okozott környezetterhelést, ezért a begyűjtés és hasznosítás
mértékének növekedésével egyre csökkenő mértékű termékdíjat fizet. Ebben az esetben a
megfizetendő termékdíj mértékét a Javaslat 3. mellékletében meghatározott számítási eljárás
határozza meg. Egyéni hulladékkezelés két termékáram (egyéb kőolajtermék, reklámhordozó
papír) esetén nem választható, mert ezekben a termékáramokban nincs kötelező hasznosítási
szint.
A 8. §-hoz
A Javaslat meghatározza a termékdíjjal kapcsolatos eljárási szabályokat. Az eljárásokban - a
Javaslatban részletesen meghatározott kivételekkel - alkalmazandó szabályozások:
•	az adózás rendjéről szóló törvény, valamint
•	a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény.
A 9. §-hoz
A kötelezett a termékdíj kötelezettséggel kapcsolatos eljárásokban igénybe vehet képviselői
közreműködést. Ha a képviselet a termékdíj megfizetésére terjed ki, a képviselő és a
49
kötelezett felelőssége egyetemleges. Ha a kötelezett külföldön (harmadik országban)
telepedett le, a pénzügyi képviselő megbízása számára kötelező.
A 10. §-hoz
A termékdíj szabályozás működéséhez megfelelő nyilvántartás szükséges, melynek lényeges
eleme a kötelezettek bejelentési kötelezettsége. A kötelezetteknek termékáramonként külön-
külön nyilatkozniuk kell arról, hogy egyéni hulladékkezelés teljesítését vállalják, vagy nem.
Megengedett, hogy egy kötelezett egy termékáramban vagy anyagáramban (pl. egyutas
üvegpalackok) kollektív - OHÜ-n keresztül - teljesítést válasszon, míg egy másikban egyéni
hulladékkezelés teljesítését (pl. alumínium kanna). Ez biztosítja, hogy azok a vállalkozások is
választhassanak egyéni teljesítést, vagyis közvetlenül érvényesítsék gyártói felelősségüket,
amelyek nem minden termékáramban vagy anyagáramban vannak felkészülve erre a feladatra.
A bejelentés során a kötelezett (és amennyiben van, képviselője, pénzügyi képviselője) VPID
azonosító számot kap. A VPID szám a kötelezett egyetlen azonosítója a rendszerben, ami az
adminisztráció csökkentését segíti elő.
A 11. §-hoz
A Javaslat értelmében főszabályként a kötelezettek havi bontásban vezetik és negyedévente
vallják be a befizetendő termékdíj mértékét. Ez alól kivétel a termékdíj átalányt fizetők, akik
évente kötelesek bevallást adni. Ez utóbbiak számára is kötelező a nyilvántartás vezetése.
A gazdálkodó szervezeteket terhelő adminisztráció csökkentése érdekében nem kell bevallást
benyújtania annak, aki a tárgynegyedévben nem hozott forgalomba és saját célra sem használt
fel termékdíj köteles terméket.
A 12. §-hoz
A Javaslat értelmében a kötelezett a számára biztosított bevallási határidő napjáig köteles a
termékdíj fizetési kötelezettségét is rendezni. A jelenleg érvényes szabályozásban biztosított
mentesség megszüntetésre kerül, amelynek köszönhetően folyamatosan (minden
negyedévben) befizetés történik a kötelezettek részéről egy erre a célra elkülönített számlára.
Az állam és ezen keresztül a hazai hulladékkezelést irányító Országos Hulladékgazdálkodási
Ügynökség a negyedévente esedékes befizetéseknek köszönhetően folyamatosan forráshoz jut
feladatainak ellátásához.
A 13. §-hoz
A számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettségre vonatkozó szabályozás a Javaslat
szerint két esetre korlátozódik. Az adminisztrációs kötelezettség és költség ezzel jelentősen
csökkenthető, mert a gazdálkodók csak az indokolt esetekben (számlán történő átvállalás,
visszaigénylésre jogosult vevő partnerek) kötelesek feltűntetni a számlán a termékdíjat.
A 14. §-hoz
A Javaslat szerint termékdíj-fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján átvállalható,
de sem a kötelezett, sem az átvállaló nem lehet egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett.
Ennek indoka a termékdíj kötelezettséggel kapcsolatos visszaélések elkerülése.
50
A 15. §-hoz
A csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó
kötelezett, valamint a mezőgazdasági termelők által fizetendő termékdíj összegét
átalánydíjban határozza meg a törvény. Az átalány célja, hogy az ezen kategóriákba tartozó
kötelezettek adminisztrációs terheit a szabályozás ezáltal minimálisra csökkentse.
A csekély kibocsátók köre úgy került meghatározásra, hogy igazodjon a legkisebb
vállalkozások jellemző kibocsátásához, míg a kis kibocsátók által kibocsátott mennyiség a
csekély kibocsátókat legfeljebb háromszorosan meghaladó mértékű lehet. A mezőgazdasági
termelőre vonatkozó egyszerűsítési szabályok - a korábbi szabályozásoz hasonlóan -
megmaradtak.
A 16. §-hoz
A Javaslat bevezeti a hulladékkezelési teljesítmény fogalmát, valamint meghatározza azokat a
feltételeket, amelyeket a kiszámítás során figyelembe kell venni. A hulladékkezelési
teljesítmény bevezetésének célja a hazai hulladék gyűjtés mértékének folyamatos
növekedésének elősegítése, továbbá az esetleges visszaélések megakadályozása.
Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettek esetén a termékdíj fizetés alapjául szolgáló
hulladékkezelési teljesítmény meghatározásához kizárólag a hazánkban begyűjtött
hulladékmennyiséget kell alapul venni. Az egyéni hulladékkezelő teljesítményének
meghatározásához második feltételként a tárgyévben hasznosító részére átadott hulladék
számolható el. Erre azért van szükség, mert a begyűjtés és a hasznosítás időben nagyon
elhúzódhat, ami az elszámolást nehezítené.
Ugyanígy bármilyen jellegű támogatás csak arra a mennyiségre vehető igénybe, amely
ténylegesen az ország területén került gyűjtésre, mely csökkenti a hulladékok országok
közötti szabálytalan áramlásából származó visszaélések lehetőségét.
A Javaslat itt rögzíti, hogy minden termékdíj-köteles termékből képződött hulladékáram
esetén a hasznosításon belül az anyagában hasznosítás mértékének el kell érnie a 75%-os
értéket. Ahol ez mégsem teljesül, ott a hasznosításon belül a termikus hasznosítás legfeljebb
25%-ig vehető figyelembe.
A 17-18. §-hoz
A Javaslat alapján a környezetvédelemért felelős miniszter termékdíj bizottságot működtet a
termékdíj-köteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiájának meghatározása érdekében. A
Javaslat biztosítja, hogy a környezetvédelemért felelős miniszter mellett a termékdíj
beszedéséért felelős hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hulladékká vált termékdíj-
köteles termékek hasznosítása érdekében létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási
Ügynökség, valamint a szakmai érdekképviseleti szervek által jelölt tag részvétele is
biztosítva legyen a tennékdíj bizottságban.
A Termékdíj bizottság kilenc tagjából ötöt az állam négyet az ipar delegál. A bizottság
ügyrendjét maga határozza meg, amelyet célszerűen úgy kell kialakítani, hogy mind az állam,
mind pedig az ipar számára elfogadható döntéseket hozhasson, ajánlásokat tehessen. A
legfontosabb feladatai a bizottságnak az alábbiak:
51
-	Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára az érvényes felső hasznosítási
arányok mértékéről;
-	Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a megelőző év teljesítménye
alapján meghatározott q0HU OHÜ tényleges teljesítési hányad arányok mértékéről;
-	Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a termékdíj-köteles termékáramban
közreműködő hazai gyűjtők számára adható támogatás fajlagos és abszolút értékben
meghatározott mértékére;
-	Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a termékdíj-köteles termékáramban
közreműködő hazai hasznosítók számára adható támogatás fajlagos és abszolút
értékben meghatározott mértékére;
-	Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a termékdíj-köteles termékáramban
potenciálisan elérhető hasznosítói eljárások prioritási sorrendje, a különféle
hasznosítási eljárások teljes életciklus elemzésen alapuló társadalmi hasznosságából
kiindulva.
A 19-22. §-hoz
Az előírt célokat és kötelezettségeket teljesítő hulladékgazdálkodás megteremtéséhez és
fenntartásához a Magyar Állam, a környezetvédelemért felelős miniszter „felügyelete” alatt
felállítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társaságot, melyet az indokol, hogy az alábbi funkciók teljesítése a jelenleg érvényben lévő
szabályozás szerint nem, vagy nem megfelelően megoldott:
•	a termékdíj köteles termékkörből keletkező hulladékok begyűjtésének és
hasznosításának megfelelő mértékű nyomon követése a teljesítmény mind pontosabb
megítélése, valamint a visszaélések kizárására érdekében,
•	a begyűjtési és hasznosítási arányszámok pozitív irányú változását elősegítő stratégia
és támogatási rendszer kidolgozása,
•	a hazai hasznosítói kapacitások ésszerű, a társadalmi érdekeknek megfelelő kiépítése
és fejlesztése,
•	a lakossági tájékoztatás és tudatformálás magasabb szintű megvalósítása, az aktív
közreműködés elősegítése a szelektív hulladékgyűjtésben.
Az OHÜ szervezeti működési szabályzatát a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja
jóvá.
Az OHÜ feladata alapvetően a rendszerirányítás, közvetlenül gyűjtést, hasznosítást nem
végez, ezzel pályázatokon, szolgáltatás-megrendelésen keresztül piaci szereplőket bíz meg. A
gyűjtésre és hasznosításra Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet készít, mely célértéket
képez minden termékdíj-köteles termékáramra és anyagáramra.
A Javaslat értelmében az OHÜ támogatási rendszert hoz létre és tart fenn. A támogatási
rendszer éves ciklusokban ismétlődő feladatokat jelent, melyek első, legfontosabb lépése a
tárgyévet megelőző évben lefolytatott támogatás előkészítés, amelynek a határidői rögzítettek.
(Ezek az induló év (2012) esetében eltérőek az itt meghatározott általános dátumoktól, lásd
39.	§.) Biztonsági okokból a támogatás előkészítés során a célértékek legfeljebb 75%-a
osztható szét (induló érték). Erre azért van szükség, mert év közben az éves terv (célérték)
negatív irányban is módosulhat. Az OHÜ-nek ügyelnie kell arra, hogy ne kössön le olyan
gyűjtést és hasznosítást, amelynek a támogatása időközben elveszti szükségességét. A már
52
lekötött támogatásnak a támogatott hibáján kívüli visszavonása kizárólag a magánjogi
szerződésekre vonatkozó általános feltételeknek megfelelően történhet, ami ezt a lehetőséget
megnehezíti.
Az OHÜ év közben a kibocsátás és hulladékgazdálkodás függvényében további mennyiségek
támogatása mellett dönthet. Amíg ez nem haladja meg az induló érték egyharmadát, azaz a
célérték legfeljebb 25%-át, az OHÜ vezetője saját hatáskörében hajthatja végre a módosítást.
Ez lehetőséget biztosít számára az év során a teljes célérték saját hatáskörben történő
szétosztására.
Az OHÜ a támogatás egy részét közszolgáltatóknak közvetlenül osztja ki, a piac további
szereplői számára pályázatokon keresztül teszi elérhetővé. A támogatás elosztása igazodik a
lakosság, valamint az ipari hulladéktennelők területi eloszlásához.
Az OHÜ a hulladékgazdálkodás ellenőrzését a partnereivel megkötött magánjogi
szerződésben rögzített jogai alapján végzi. Az OHÜ ellenőrzése elsősorban a hulladékok
valóságos mozgásával, mennyiségével, összetételével, hasznosításával kapcsolatos
adatgyűjtésre teljed ki. Tevékenységének akadálytalan végzését az biztosítja, hogy
akadályoztatása esetén a támogatás mértékét csökkentheti, kifizetését megvonhatja.
A 23. §-hoz
A Javaslat szabályozza az adatok nyilvántartásának határidejét. Az adatokat a stratégiai
tervezés és a teljes körű ellenőrzések okán a vámhatóság és az OHÜ 8 évig tartja nyilván.
A 24. §-hoz
A Javaslat értelmében az OHÜ-nek olyan funkciókat kell ellátnia, amelyek maradéktalan
teljesítéséhez elengedhetetlen egy a hulladékgazdálkodás tekintetén mindenre kiteqedő
nyilvántartás létrehozása, fenntartása és kezelése. Ezért a vámhatóság a nyilvántartásában
szereplő, az OHÜ feladatainak végrehajtásához szükséges adatokat a rendelkezésére bocsátja.
A 25. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a befizetett termékdíj visszaigényelhető.
A Javaslat szerint ez visszaigénylési eljárás keretében lehetséges a jogosultság igazolásának
benyú jtása után.
A termékdíj visszaigénylésére a Javaslat a következő esetekben nyújt lehetőséget:
•	a környezetterhelés bizonyítottan nem Magyarország területén keletkezik,
•	a termékdíj köteles termékhez a gyártás során (alapanyagként) más, termékdíj köteles
termék felhasználása esetén,
•	további, kivételt biztosító nemzetközi egyezmények
A 26. §-hoz
A Javaslat meghatározza a gumiabroncs termékdíjával kapcsolatos különös rendelkezéseket.
A felújított (újrafutózott) gumiabroncs újra termékké válik, ebben az esetben gyakorlatilag
újrahasználatról beszélünk, a környezet terhelése nem, vagy csak kis mértékben történik meg.
53
A Magyarországon már forgalomban volt, majd passzív külföldi feldolgozása után, újra az
országban forgalomba hozott gumiabroncs esete ugyanilyen megítélésben részesül. Annak
érdekében, hogy egyazon termékre vonatkozóan ne kerüljön sor a termékdíj többszörös
megfizetésére, a gumiabroncsok esetében a következő szabályozások érvényesek:
•	A felújított (futózott) gumiabroncs esetében nem kell termékdíjat fizetni, ha a
gyártáshoz (felújításhoz) igénybevett gumiabroncs után a termékdíj bizonyítottan
megfizetésre került.
•	A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncsok esetében, azok passzív
feldolgozásának külföldi kivitelezése, majd az országba történő visszaszállítása esetén
szintén nem kell a termékdíjat megfizetni.
A 27. §-hoz
A Javaslat meghatározza csomagolás termékdíjával kapcsolatos különös rendelkezéseket. A
csomagolásra vonatkozó szabályozás sarkalatos, a környezetvédelem és a gyártók érdekei
tekintetében egyaránt különösen fontos újdonság, hogy a Javaslat értelmében az eredeti
funkciójában történő, megfelelő feltételeket kielégítő újrahasználat esetén a csomagolás első
forgalomba hozatala esetén sem kell a termékdíjat megfizetni. A Javaslat elősegíti a
környezettudatos gyártói magatartás erősödését nem csak a költségek, hanem az
adminisztráció mértékének csökkentésével is.
A Javaslat másik eleme az összetett vagy társított csomagolás után fizetendő termékdíj
meghatározásának feltételeit rögzíti. A csomagolás természete szerint lehet egy, vagy több
alapanyagból előállított. Ezekre az esetekre a Javaslat külön-külön határozza meg a fizetendő
termékdíj mértékét a következők szerint:
•	amennyiben a csomagolás az összetevőire szétválasztható, az összetevőkre vonatkozó
termékdíjat,
•	amennyiben a csomagolás nem szétválasztható és legalább 90%-ban egynemű
anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíj tételt,
•	amennyiben a csomagolás nem szétválasztható és nincs olyan összetevő, amely a
csomagolás 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíj tételt kell
megfizetni.
A 28. §-hoz
Az új szabályozási rendszerben minden lehetséges visszaélést meg kell akadályozni. Ennek
elengedhetetlen feltétele, hogy a vámhatóság, a környezetvédelmi hatóság és az OHÜ
együttesen és külön-külön is ellenőrzéseket hajthassanak végre. A Javaslat alapkoncepciója,
hogy az OHÜ nem hatóság, és ezért hatósági ellenőrzéseket önállóan nem hajthat végre.
Az OHÜ ellenőrzési jogkörét nem egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett
tevékenységével kapcsolatosan a kötelezett és az OHÜ között a támogatási (magánjogi)
szerződésben létrehozott jogosultság biztosítja, melynek kötelező elemeit (telephelyre
korlátlan bejárás a termékdíj-köteles termékből keletkezett hulladékok, valamint az azokkal
kapcsolatos folyamatok ellenőrzése céljából) a törvény rögzíti.
54
Az OHÜ ellenőrzési jogkörét egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett tevékenységével
kapcsolatosan jelen törvény nem biztosítja, ezt a jogkört a vámhatóságnak és a
felügyelőségnek kell ellátnia, amelyhez az OHÜ biztosít segítséget.
A 29. §-hoz
AiZ integrált, tervszerű, átfogó ellenőrzés az új termékdíj-rendszer egyik legfőbb tartópillére.
Ennek érdekében a hatóságoknak és az OHÜ-nek együttesen olyan jogosítványokkal kell
rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a jogszabályi keretekben megszabott időpontig
visszamenőlegesen ellenőrizni a kötelezettek termékdíjjal kapcsolatos tevékenységét.
A Javaslat értelmében definiált ellenőrzési típusok:
•	hatósági ellenőrzés (hatóság(ok), hatóságok és OHÜ együttesen végzik)
•	nem hatósági ellenőrzés (OHÜ végzi)
A törvény a vámhatóságnak az adó elévülési idő keretéig ad lehetőséget hatósági ellenőrzés
lefolytatására.
Az ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a kötelezettek a hulladékkezeléssel kapcsolatos
tevékenységüket a törvénynek megfelelően, jogkövető magatartást tanúsítva teljesítsék.
Amennyiben az ellenőrzések során a hatóság(ok), illetve a hatóságok és az OHÜ
szabálytalanságokat azonosítanak, a Javaslatban meghatározott jogkövetkezményeket
érvényesíthetek).
Az OHÜ ellenőrzési tevékenysége kapcsán vizsgálhatja (környezetvédelmi termékdíjas
termékek tekintetében):
•	a hulladékkezelési tevékenységet,
•	a hulladékszállítást,
•	a kezelt és/vagy szállított hulladékok tulajdonságait (tömeg, térfogat, összetétel,
állapot),
•	a rendelkezésre álló bizonylatokat,
•	a hulladékkezelő eszközöket.
A 30. §-hoz
A hatósági felügyelet célja, a termékdíj-köteles termékáramok kezelésének hatósági
ellenőrzése, s ezzel a szabályos kezelési tevékenység biztosítása, valamint a
szabálytalanságok feltérképezése.
A hatósági felügyelet történhet folyamatos jelenléttel, ekkor a vámhatóság előzetesen értesíti
a kötelezettet a tevékenységről.
Eseti felügyeleti tevékenység esetén a kötelezettet előzetesen értesíteni nem szükséges.
A hatósági felügyelet (ellenőrzés) a következőkre teijedhet ki (környezetvédelmi termékdíjas
termékek tekintetében):
55
•	tennék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása,
•	a termékdíjas termékkel kapcsolatos tevékenység, a termék utáni adófizetési
kötelezettség rendezéséig.
A vámhatóság jogosult a teljes készlet vizsgálatára, ekkor a készletfelvételről jegyzőkönyvet
állít ki.
A 31-32. §-hoz
A Javaslat alapján, ha az ellenőrzések kapcsán a hatóságok szabálytalanságot állapítanak meg,
a törvény szerint előírt jogkövetkezmények lépnek érvénybe.
Ezen jogkövetkezmények lehetnek:
•	termékdíj bírság,
•	mulasztási bírság,
•	lefoglalás és elkobzás.
Bírság mellett lefoglalást is foganatosíthat a vámhatóság. A termékdíj bírságot a termékdíjjal
kapcsolatos előírások kötelezett általi nem teljesítéséért kell kiszabni.
Ennek értelmében a termékdíj megfizetéssel kapcsolatos nem, vagy részleges teljesítés esetén,
illetve jogosulatlan visszaigénylés esetén, valamint az egyéni hulladékkezelési tevékenység
nem teljesítésekor kell a törvényben meghatározott mértékű bírságot kiróni.
Amennyiben a termékdíj bírság a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával,
megsemmisítésével függ össze, a bírság mértékének csökkentésére a Javaslat nem ad
lehetőséget.
Mulasztási bírság az Art. 172. § általános szabályainak megfelelő esetekben kerül kivetésre.
Az ettől eltérő esetekben legfeljebb 500 ezer Ft lehet a bírság mértéke.
A 33-36. §-hoz
Lefoglalást és elkobzást csak a vámhatóság rendelhet el. Lefoglalást a hatóság, valamely
tényállás tisztázása érdekében, vagy az elkobzás érvényesítése érdekében rendel el.
Lefoglalás során a lefoglalt tárgyak a kötelezett tulajdonában maradnak, így az eljárás
befejezését követően a kötelezettnek - a törvényben előírt feltételek mellett - azokat vissza
kell szolgáltatni. Ez alól kivételt képez, ha a lefoglalt tárgyak az eljárás során az elkobzás
hatálya alá kerülnek.
Elkobzás esetében a kötelezett tulajdonjoga az elkobzott tárgyra vonatkozóan megszűnik.
A vámhatóság a következő esetekben alkalmazza a lefoglalás eszközét:
a)	a termékdíj-köteles termék birtokosa a termékdíj-köteles termék eredetét vagy
felhasználásának célját nem igazolja, és
b)	az eljárás során felmerül
56
ba)	a temiékdíj-köteles tennék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;
bb)	a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy
be) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve
c)	szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíj-köteles termék, valamint
előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi
bizonyítási eszközként történő lefoglalása.
A vámhatóság a lefoglalást a törvényben meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően
végzi el.
Lefoglalásról a Javaslat alapján a vámhatóság végzésben dönt. A Javaslat szabályozza a
végzéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati eszközt.
A Javaslat szabályozza, hogy a lefoglalt tennék kinek a részére adható ki, illetve a lefoglalt
termék tárolásával kapcsolatos költségeket.
Szabályozza a Javaslat, hogy a lefoglalt terméket mely esetekben kell elkobozni, illetve az
elkobzott terméket mely esetekben kell megsemmisíteni.
A 37. §-hoz
A Javaslat szabályozza a termékdíjból befolyt összeg felhasználását. A vámhatóság a
Javaslatban meghatározottak szerint utalja át a termékdíjból befolyt összeget a Kincstár
számára. A Javaslat alapján a termékdíjból befolyt összeg egy része biztosítja az OHÜ
működését, illetve a vámhatóság működését.
A 38. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletben állapítsa meg a termékdíj-
fizetési kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a termékdíj-köteles
termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatás-megrendelés
részletes szabályait.
A 39. §-hoz
Rendelkezik a Javaslat a hatálybalépésről, mégpedig úgy, hogy a termékdíj-fizetési
kötelezettségre vonatkozó rendelkezések 2012. január 1-jén lépnek hatályba, míg 2011.
szeptember 1-jétől hatályba lépnek az OHÜ-re vonatkozó rendelkezések.
A 40-42. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szükséges átmeneti rendelkezéseket, így az OHÜ 2011. évre
vonatkozó működésével kapcsolatos szabályokat, az Európai Unió számára teljesítendő
bejelentési kötelezettségeket, valamint hatályon kívül helyezi a Javaslat a korábbi termékdíjas
szabályozást.
57
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat alapján, „a
környezetvédelmi termékdíjról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani. A
törvényjavaslat indoklással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2011. május 31.
Sebestyén László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség