﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3414. számú
törvényjavaslat
egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. június
1
2011. évi ... törvény
Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról
1.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
1.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) a
következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A Mellékletnek a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról szóló
2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított II. részét a Módtv. hatálybalépését
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
2.	§ A Rega tv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
3.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra
a)	- figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont
szerinti adómérték,
b)	- figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli
komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében
kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol
tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 12 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes
összege,
c)	az a) és b) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak
megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb
álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék
bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti adómérték,
d)	benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás,
értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,
e)	az a)-d) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-,
fűtőanyagkénti előállításnak, beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy
felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a
hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés
rendelkezésére is.”
4.	§ A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 9980 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de
legalább 18 510 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább
8320 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább
8320 forint/kilogramm.”
2
5.	§ A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 10 220 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka,
de legalább 18 950 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább
9080 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább
9080 forint/kilogramm.”
6.	§ A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 10 470 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka,
de legalább 19 400 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább
10 060 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább
10 060 forint/kilogramm.”
7.	§ A Jöt. 98/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Vis maior helyzetben a vámhatóság kérelemre engedélyezheti a referencia időszakban a (2)
bekezdésben meghatározottnál több - kizárólag a vis maior által érintett mennyiségű, fajtájú és
kiskereskedelmi eladási árú - adójegy megrendelését és kiadását.”
8.	§ A Jöt. 110. § (10) bekezdése hatályát veszti.
3.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
9.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 78. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési
meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték
összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A 16. § (1)
bekezdésének i) pontja vagy a 17. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti illetékmentesség
alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az
ügyiratra jegyzi fel.”
10.	§ Az Itv. a következő 99/C. §-sal egészül ki:
„99/C. § (1) A 78. § (1) bekezdésének az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló
2011. évi ... törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazható,
melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.
(2)	A 8. § (1) bekezdésének, a 12. § (5) bekezdésének, a 13. § (7) bekezdésének, valamint
17/A. §-ának az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel
megállapított szövegét a hatálybalépéskor az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált
illetékügyekben kell alkalmazni.”
11.	§ Hatályát veszti az Itv. 8. §-ának (1) bekezdésében a „ ,valamint az önálló orvosi
tevékenység működtetési jogának folytatását” szövegrész, 12. §-ának (5) bekezdésében a
3
„folytatása és” szövegrész, 13. §-ának (7) bekezdésében a „folytatása és” szövegrész és 17/A. §-
ában az „öröklési és” szövegrész.
4.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
12.§	(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles
könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási
tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás
végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. §
szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba
vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet
kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a
továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a
kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(2)	Az Szt. 151. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a
nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,)
„a) aki a 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és
ezen mulasztását nem tudja kimenteni,”
(3)	Az Szt. 151. § (8) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők)
„i) szakmai továbbképzési kötelezettségének teljesítését.”
(4)	Az Szt. 151. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy
neve, születési neve, anyja születési neve, regisztrálási száma, igazolványszáma, regisztrálási
szakterülete, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános,
azokról bárki tájékoztatást kaphat.”
13.	§ Az Szt. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket
naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek
érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket - a
miniszter által akkreditált szervezet, a miniszter által kreditpont-minősítési eljárásban minősített
szakmai továbbképzési program alapján végezheti.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség a 151. § (4) bekezdés szerinti
kormányrendeletben meghatározott egyéb módon is teljesíthető.
(4)	A továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet nyilvántartást
vezet, amely alapján a 151. § (4) bekezdésben hivatkozott kormányrendeletben meghatározott
módon és az alábbi adattartalommal megküldi a továbbképzési kötelezettség igazolásához
szükséges adatokat a miniszternek:
a)	az akkreditált szervezet sorszáma, neve, címe,
4
b)	a résztvevők adatai:
ba)	regisztrálási szám,
bb)	családi és utónév,
bc)	születési családi és utónév,
bd)	születési hely, idő,
be)	anyja születési családi és utóneve,
bf)	nyilvántartásban szereplő címe (irányítószám, helység, utca, házszám),
c)	a képzés azonosítója és kreditpont-értéke.”
14.	§ Az Szt. 152/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„152/A. § A 151. § (5) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásért, a 152. § (2) bekezdése szerinti
akkreditációs eljárásért, valamint kreditpont-minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.”
15.	§ (1) Az Szt. 177. §-a a következő (18)-(19) bekezdésekkel egészül ki:
„(18) A könyvviteli szolgáltatást végzők a 2011. évi továbbképzési kötelezettségüknek a 2011.
április 1-jén akkreditációval rendelkező szervezeteknél, a 2011. április 1-jén hatályos szabályok
szerint lebonyolított továbbképzések teljesítésével kötelesek eleget tenni.
(19) A 152. § alapján a 2011. évben kreditrendszerű továbbképzések teljesítésével megszerzett
kreditpontok a 2012. évi továbbképzési kötelezettség vonatkozásában vehetők figyelembe.”
(2)	Az Szt. 177. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény
17. §-ának i) pontjával módosított 155. §-a (3) bekezdése a) pontját először a 2012. évben induló
üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
(3)	Az Szt. 177. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény
17.	§-ának j) pontjával módosított 155. §-a (3) bekezdése a) pontját először a 2014. évben induló
üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
16.	§ (1) Az Szt. 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)
„d) a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége
engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak
nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és
a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból
való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölését, a kötelező
szakmai továbbképzés és a szakmai továbbképzés ellenőrzésének részletes szabályait, továbbá a
továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a
kreditpont-minősítési eljárásnak a részletes szabályait;”
(2)	Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli
szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért,
valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs
5
eljárásáért és a kreditpont-minősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj
megfizetésének részletes szabályait.”
17.	§ Az Szt.
a)	150. § (4) bekezdésében, a 151. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdésében, (5)
bekezdésének felvezető szövegében és (5) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „képesítéssel’
szövegrészek helyébe a „szakképesítésseF szöveg,
b)	151. § (1) bekezdés a) pontjában, 151. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 151. § (8)
bekezdés e) pontjában és (12) bekezdésében a „képesítés” szövegrész helyébe a „szakképesítés”
szöveg,
c)	151. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 151. § (8) bekezdés c) pontjában a „lakcímét
vagy levelezési címét,” szövegrész helyébe a „lakcímét és levelezési címét,” szöveg,
d)	151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „képesítésnél’ szövegrész helyébe a
„szakképesítésnél” szöveg,
e)	151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában és 151. § (8) bekezdés e) pontjában a
„képesítésnek” szövegrész helyébe a „szakképesítésnek” szöveg,
f)	151. § (5) bekezdés a) pont ae) alpontjában és 151. § (8) bekezdés g) pontjában a „pénzügyi,
ellenőrzési’ szövegrész helyébe „pénzügyi vagy ellenőrzési’ szöveg,
g)	151. § (9) bekezdés c) pontjában a „képesítéseket’ szövegrész helyébe a „szakképesítéseket’
szöveg,
h)	a 151. § (11) bekezdésében „a Hivatalos Értesítőben” szövegrész helyébe „az egységes
Kormányzati Portálon” szöveg,
i)	155. § (3) bekezdés a) pontjában a „100 millió forintot” szövegrész helyébe „200 millió
forintot” szöveg,
j) 155. § (3) bekezdés a) pontjában a „200 millió forintot” szövegrész helyébe „300 millió
forintot” szöveg
lép.
5.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
18.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-ának
helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért - a (2)-(4) bekezdés kivételével
-	az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele.
(2)	Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni
a)	a kamarai tagsági viszony, valamint a könyvvizsgáló cég engedélye megszűnésének
megállapításáért,
b)	a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítésének visszavonásáért,
c)	a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók
jegyzékéből történő törlésért,
d)	a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlésért,
indított kamarai hatósági eljárásért.
6
(3)	Az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki egyéni vállalkozóként kéri a 35. § szerinti eljárás
lefolytatását, mentesül ezen eljárás tekintetében az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól.
(4)	A könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó az 50. § (3) bekezdés szerinti
eljárás tekintetében mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege természetes személy ügyfelek
esetén 25 000 forint, gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 50 000 forint.
(6)	Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés díjköteles, melynek díja az (5) bekezdés
szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a.
(7)	A díjfizetés tárgyára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
28. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására
az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, a díj visszafizetésére az Itv. 32. §-ában
foglaltakat, a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy az ott nevesített állami adóhatóság helyett a kamarát, az illeték helyett díjat kell érteni.”
19.	§ A Kkt. a következő 208/B. §-sal egészül ki:
„208/B. § (1) Az az egyéni vállalkozó, aki 2008. január 1-jén - a Kkt. előírásai alapján - a
kamara tagja volt, 2008. január 1-jétől az e törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló
cégnek minősül.
(2)	Az (1) bekezdés szerint engedélyezett könyvvizsgáló cég 2008. január 1-jétől az e törvény
50. § (3) bekezdése szerint megszerzett minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló cégnek minősül
azon minősítések vonatkozásában, amelyekkel a könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni
vállalkozó 2008. január 1-jén rendelkezett.
(3)	A kamara az (1)-(2) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges hatósági eljárásokat
hivatalból folytatja le.”
6.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
20.	§ (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 69/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mérlegfőösszege tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező
hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a
jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a
javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt
egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.”
(2)	A Hpt. 69/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki,
akik az érintett hitelintézetben nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a hitelintézet
igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység
vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt
vehetnek.”
(3)	A Hpt.
a)	14. § (1) bekezdés r) pontjában az „alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje”
szövegrész helyébe az „alapvető kölcsöntőkéje, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéje és
járulékos kölcsöntőkéje” szöveg,
7
b)	74/A. § (1) bekezdésében az „alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke” szövegrész
helyébe az „alapvető kölcsöntőke, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, alárendelt
kölcsöntőke” szöveg,
c)	76. § (5) bekezdésében az „5. számú melléklet 19. pontjában” szövegrész helyébe az „5. számú
melléklet 31. pontjában” szöveg,
d)	234/B. § c) pontjában a „2011. május 31-től” szövegrész helyébe a „2011. augusztus 31-től”
szöveg
lép.
21.	§ Hatályát veszti a Hpt. 219/D. § (1) bekezdés a) pontjának a „[68. § (3) bekezdés]”
szövegrésze.
7.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
22.	§ (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy
kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3)
bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 100. § (1) bekezdés e) pont, 105-107. §,
121. §, 124-139. § és 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket
kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell
érteni.”
(2)	A Bszt. 182. § (1) bekezdésében a „2011. május 31-től” szövegrész helyébe a „2011.
augusztus 31-től” szöveg lép.
(3)	A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
8.	Záró rendelkezések
23.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 1. § és a 2. §, valamint az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(3)	A 3. §, a 4. § és a 7. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(4)	A 13. § és 14. §, valamint 15. § (1) bekezdése 2011. október 1-jén lép hatályba.
(5)	Az 5. §, a 15. § (2) bekezdése, valamint a 17. § i) pontja 2012. január 1-jén lép hatályba.
(6)	A 6. § 2012. július 1-jén lép hatályba.
(7)	A 15. § (3) bekezdése, valamint 17. § j) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
24.	§ E törvény 20. és 22. §-a a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési
könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási
politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i
2010/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklet 1. pontjának való megfelelést
szolgálja.

1.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
A Rega tv. Melléklete II. része táblázatának helyébe a következő táblázat lép:
I. „A gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma	II. A Melléklet I. része szerinti adótétel csökkenés mértéke
ig -i 2	0,06
3-4	0,10
5-6	0,14
7-12	0,20
13-24	0,31
25-36	0,41
37-48	0,49
49-60	0,56
61-72	0,62
73-84	0,68
85-96	0,72
97-108	0,76
109-120	0,79
121-132	0,82
133-144	0,85
145-156	0,87
157-168	0,89
169-	0,90”
9
2.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
A Bszt. 4. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző naptári évben az egyes hónapokban
végrehajtott megbízásainak összértéke átlagosan meghaladja az ötmilliárd forintot, és a tárgyévet
megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízásainak összértéke meghaladja a
hatvanmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a
kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását,
valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a
befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A
javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az
érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési
vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el
szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független
tagjai is részt vehetnek.”
10
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat hat, gazdasági tárgyú témakörben tesz javaslatot hét törvény módosítására: a
regisztrációs adóról, a jövedéki adóról, az illetékekről szóló törvényekben, továbbá a számviteli
törvényben, a könyvvizsgálói törvényben, valamint a hitelintézeti, illetve a befektetési
vállalkozásokról szóló törvényben irányoz elő változtatást.
A Javaslat a regisztrációs adó módosításával a piaci folyamatok követését szolgálja a használt
gépjárművekre kivetett regisztrációs adó számításához szükséges - 2007. óta változatlan -
avultatási skála felülvizsgálatával.
A Javaslat jövedéki adót érintő módosítása egyfelől vonatkozik az üzemanyagok jövedéki
adóztatására, másfelől a dohánytermékek jövedéki adómértékének fokozatos, többlépcsős
emelésére.
Az E85 üzemanyag és a benzin piaci árának összehasonlítása alapján az E85 - a rosszabb hatásfok
miatt indokolt értéknél nagyobb - árelőnyt élvez a benzinnel szemben. Ezért a Javaslat szerint
csökken az E85-re nyújtott jövedéki adókedvezmény mértéke. A Javaslat az indokolatlan árelőny
miatti jövedéki adóbevétel kiesés megszüntetését költségvetési szempontból fogalmazza meg.
A cigaretta esetében az uniós irányelv 2018-ra meghatározott egy minimális adótartalmat, melyhez
történő fokozatos közelítés miatt a cigaretta mennyiségi és minimum adójának emelése vált
szükségessé. Másrészt a dohánytermékek piacán a 2010-es évben olyan átrendeződés ment végbe,
és 2011 folyamán is olyan piaci folyamatok zajlanak, amelyek veszélyeztetik a költségvetési
bevételek tervezett alakulását. Ezért a Javaslat a cigaretta tételes és minimumadójának, továbbá a
fogyasztási dohány minimumadójának megemelését tartalmazza, mely a negatív piaci és
költségvetési bevételi folyamatok ellen hat.
Az adójegy rendszerben esetleg felbukkanó vis maior esetek (nyomdahibás adójegy, felhasználó
érdekkörén kívül eső, elháríthatatlan helyzet) kezelésére szükséges az egyedi elbírálás
lehetőségének bevezetése.
A vendéglátóipar adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a havi standolás kötelezettsége
megszűnik.
Az illetékekről szóló törvényben egyes illetékmentes ügyekben megszűnik az adóhivatal
határozathozatali kötelezettsége, melynek eredményeképp csökken az adóhatóság adminisztrációs
költsége, a felszabaduló kapacitásoknak az illeték-kiszabásra, illetve a végrehajtásra való allokálása
növelheti a költségvetés bevételeit. A Javaslat megszünteti az önálló orvosi tevékenység
működtetési jogának folytatásához kapcsolódó illetékkötelezettséget.
A Javaslat módosítja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, amely elsősorban a könyvviteli
szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének fejlesztését célozza. Rugalmasabb, a
kötelezettek egyedi szakmai igényeihez igazodó, valamint a mai kor követelményeinek jobban
megfelelő továbbképzési rendszert kíván kialakítani.
A Javaslat szerint a továbbképzés oktatási tematikáját a továbbiakban nem a számviteli
szabályozásért felelős miniszter határozza majd meg. A továbbképzést folytató szervezetek -
kreditpont-minősítési eljárás keretében - kérhetik a képzéseik minősítését a minisztertől, az oktatni
tervezett tematika megküldésével, a könyvviteli szolgáltatók pedig az így minősített programok
közül választhatják ki a szakmai igényeikhez igazodóakat a kötelezettségük teljesítése érdekében.
11
Mindezeknek megfelelően a Javaslat a jelenleg hatályos rendelkezéseket bővíti és pontosítja, illetve
a továbbképzéssel és igazgatási szolgáltatási díjjal összefüggő részletszabályok kormányrendeletben
és miniszteri rendeletben való kidolgozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket egészíti ki.
A Javaslat 2012-től 200, 2014-től 300 millió forintra emeli a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát.
A Javaslat módosítja továbbá a Magyar Könyvvizsgálói kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (a
továbbiakban: Kkt.). A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről
szóló 1997. évi LV. törvény előírásai értelmében az egyéni vállalkozó könyvvizsgálónak csak
természetes személy könyvvizsgálóként kellett regisztrálniuk ahhoz, hogy jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végezhessenek. Az 1997. évi LV. törvényt a 2008. január
1-jén hatályba lépő Kkt. hatályon kívül helyezte. A Kkt. előírásai értelmében az egyéni vállalkozó
könyvvizsgálóknak - a korábbi szabályozástól eltérőn - természetes személyként és könyvvizsgáló
cégként is regisztráltatniuk kell magukat, a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezetekre
vonatkozó előírásaival összhangban. A kettős regisztráció kétféle eljárási díj megfizetésével jár,
amely indokolatlan többletköltséget ró a könyvvizsgálókra. Ennek megszüntetése érdekében az
egyéni vállalkozó könyvvizsgálók a könyvvizsgáló cégként történő regisztrációért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj alól felmentést kapnak a jövőben.
A Kkt. módosításának másik indoka azokhoz az egyéni vállalkozóként tevékenykedő
könyvvizsgálókhoz kapcsolódik, akik a Kkt. 2008. január 1-jei hatálybalépését megelőzően
szereztek jogosultságot egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot
végezni. A módosítás értelmében az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a Kkt. hatálybalépését
megelőzően jogosult volt egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatot végezni, az a Kkt. hatálybalépését követően továbbra is ugyanúgy jogosult marad,
az ehhez szükséges hatósági eljárásokat azonban minden további kérelem nélkül, a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara hivatalból folytatja le.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
az 1. §-hoz
A § alkalmazási rendelkezést tartalmaz.
a 2. §-hoz
A Javaslat a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény melléklete II. részében található
táblázat (avultatási skála) módosítására irányul.
Az avultatás időtartama a jelenlegi 20 évről 15 évre rövidülne. Az új avultatási skála az 1. évi 20%-
os avultatási mértéket megtartva a 4. év végére megközelítené az 50%-os avultatást. Az avultatás a
gépjármű 15 éves korára érné el a 90%-ot. Így az új avultatási skála a jelenlegihez képest a 2. évtől
a 6. év végéig mintegy átlagosan 5-6 százalékponttal magasabb értékcsökkenést (2-3 százalékpont
szórással), a 7. évtől a 15. év végéig átlagosan 10 százalékponttal magasabb értékcsökkenést (1-2
százalékpont szórás mellett) tükrözne.
12
2.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
a 3. §-hoz
A Javaslat értelmében az E85 bioetanolon kívüli része továbbra is a benzin adómértékével adózik,
míg a bioetanol részre a benzin adómértékének 10%-ával megegyező mérték vonatkozna. Így a
benzin és az E85 piaci árának különbsége lecsökkenne a rosszabb hatásfok miatt indokolt mértékre.
a 4-6. §-hoz
A Javaslat meghatározza a cigaretta tételes és minimumadójának, továbbá a fogyasztási dohányok
minimumadójának ütemezett emelését, cigaretta esetében a következőképpen: A jogszabály
kihirdetését követő 45. napon közel 2,4%-kal, a jelenlegi 18.080 Ft/1000 szálról 18.510 Ft/1000
szálra módosul, majd 2012.01.01-én újabb, közel 2,4% emeléssel 18.950 Ft/1000 szálra,
2012.07.01-jei	hatályba lépéssel ismét 2,4%-os mértékben 19.400 Ft/1000 szálra változik
A fogyasztási dohány minimum adója a következőképpen emelkedik: A jogszabály kihirdetését
követő 45. napon közel 6%-kal, a jelenlegi 7.860 Ft/kg-ról 8.320 Ft/kg-ra módosul, majd
2012.01.01-én	újabb, közel 9% emeléssel 9.080 Ft/kg-ra, 2012.07.01-jei hatályba lépéssel 11%-os
mértékben 10.060 Ft/kg-ra változik. A két termékkör adóemelésében mutatkozó eltérés a
fogyasztási dohánynak a cigarettával szembeni, a fogyasztás összetételére negatív hatással bíró
árelőnyének csökkenéséhez vezethet.
a 7. §-hoz
A 2011-től szigorúbbá vált adójegy-készletezési szabályok miatt indokolt egy olyan elem beépítése
a rendszerbe, amely különösen indokolt esetben, így például környezeti katasztrófa elszenvedése
esetén, amikor egyértelmű, hogy a gazdálkodónak nem adóelőny megszerzése a célja, hanem
csupán a normál üzletmenetét szeretné folytatni, mérlegelési jogkört enged a vámhatóságnak az
általános szabályoktól való eltérésre.
a 8. §-hoz
A kisebb súlyú, de nem megfelelő teljesítés esetén bírságolásra lehetőséget teremtő havi standolási
kötelezettség megszűnik.
3.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
a 9. §-hoz
Az állami adóhatóság működésének egyszerűbbé és ezáltal olcsóbbé tétele érdekében a Javaslat
megszünteteti az állami adóhatóság határozathozatali kötelezettségét azokban az egyenes ági
rokonok közötti ajándékozási vagy öröklési illetékügyekben, melyek a 2010. nyarán, az I.
akcióprogram keretében elfogadott szabályozás értelmében - a megszerzett vagyontárgy(ak)
jellegétől és értékétől függetlenül - mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól. Az intézkedéssel
természetesen nem szűnik meg a bejelentési kötelezettség, az adóhatóság minden esetben
megvizsgálja, hogy valóban fennáll-e a mentesség alkalmazásnak lehetősége, majd az ügyiratot az
általános szabályok szerint irattározza. Azonban ez esetben is alkalmazható a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény 78. §-ának (3) bekezdése, mely
kimondja, hogy ha jogszabály rendelkezése alapján a döntést nem kell közölni az ügyféllel, a
hatóság kérelemre külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről. Így a
jogbiztonság érvényesülése érdekében az ügyfelek kérhetik annak igazolását, hogy a szerzésük
illetékmentes volt.
13
a 10. §-hoz
A § alkalmazási rendelkezést tartalmaz.
a 11. §-hoz
A Javaslat az Itv. 8. §-ának módosításával az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának
folytatását kiemeli az öröklési illeték hatálya alól. Ezzel együtt az ezzel összefüggő
részletszabályokat (illeték alapja mértéke, mentes szerzések köre) is hatályon kívül helyezi. A
változás eredménye az lesz, hogy e vagyonszerzések teljesen kívül esnek majd az Itv. hatókörén:
sem bejelentési, sem illetékfizetési kötelezettséget nem keletkeztetnek.
4.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
a 12. §-hoz
A Javaslat szerint a részletszabályokat meghatározó kormányrendelet a továbbképzés céljának
elérése érdekében a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a könyvviteli szolgáltatást végzők
továbbképzésének ellenőrzésére, továbbá kiegészül a kreditpont-minősítési eljárásról szóló
rendelkezésekkel.
A Javaslat egyebekben a továbbképzési kötelezettség alóli kimentésre vonatkozó, valamint
technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
a 13. §-hoz
A Javaslat eltörli azt a korábbi rendelkezést, mely szerint a továbbképzés kötelezően alkalmazandó
tematikáját a számviteli szabályozásért felelős miniszter határozza meg. A Javaslat szerint a
továbbképzést folytató - miniszter által akkreditált - szervezetek kreditpont-minősítési eljárás
keretében kérhetik a képzéseik minősítését a minisztertől. A könyvviteli szolgáltatást végzők a
kötelező továbbképzést ezen minősített programok alapján, valamint részben a kormányrendeletben
foglalt egyéb módon (pl. szakmai szervezeti tagsággal, vagy minősített szakmai kiadványok
tanulmányozásával) teljesíthetik.
A Javaslat kötelezettséget állapít meg az akkreditált szervezetek részére, hogy azok a
továbbképzésen résztvevőkről meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezessenek, amely
alapján a továbbképzési kötelezettség igazolásához szükséges adatokat meg kell küldeniük a
miniszternek.
a 14. §-hoz
A Javaslat a kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettséget írja
elő.
a 15. §-hoz
Átmeneti rendelkezésként tartalmazza a Javaslat, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők a 2011.
évi továbbképzési kötelezettségüket a továbbképzési év kezdő napján akkreditációval rendelkező
képző intézményeknél, az akkor hatályos szabályok szerint lebonyolított továbbképzéseken
kötelesek teljesíteni. A Javaslat rendelkezik azonban arról is, hogy 2011. évben az új,
kreditrendszerű továbbképzések teljesítésével megszerzett kreditpontok a 2012. évi továbbképzési
kötelezettség teljesítésébe beszámíthatók.
A Javaslat további átmeneti rendelkezést tartalmaz a könyvvizsgálat kötelező értékhatárának
emelésével kapcsolatos módosításra. Ez alapján a 2012-ben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell először alkalmazni a számviteli törvény azon rendelkezését, amely alapján akkor
nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a (2012. évben induló) üzleti évet megelőző két üzleti év
14
átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió
forintot, és a (2012. évben induló) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által
átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A Javaslat alapján a kötelező könyvvizsgálat értékhatára ugyancsak nő - 200 millióról 300 millióra
-	2014. január 1-jétől. Ehhez a módosításhoz kapcsolódik az az átmeneti rendelkezés, mely szerint
a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni ezt a rendelkezést.
a 16. §-hoz
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja a részletszabályok kormányrendeletben, illetve
miniszteri rendeletben történő kidolgozása érdekében.
a 17. §-hoz
A Javaslat a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát emeli meg a vállalkozói adminisztratív terhek
csökkentésére irányuló rövid- és középtávú kormányzati programról szóló 1133/2011. (V.2) Korm.
határozat 3. pontjának megfelelően. A módosítás alapján a kötelező könyvvizsgálat értékhatára a
2012-ben és 2013-ban induló üzleti évekre vonatkozó beszámolók esetében 100 millió forintról 200
millió forintra, a 2014-ben és azt követően induló üzleti évekre vonatkozó beszámolók esetében 200
millió forintról 300 millió forintra nő.
A Javaslat technikai jellegű pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
5.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
a 18. §-hoz
A módosítással az egyéni vállalkozó könyvvizsgálóknak csak a természetes személyként történő
regisztrációjuk igazgatási szolgáltatási díját kell megfizetniük, a könyvvizsgáló cégként való
regisztrációjuk ezt követően már nem jár további díj megfizetésével.
A módosítás igazodik továbbá ahhoz a korábbi módosításhoz, amely a Kkt. 5. §-ának g) pontját
2011. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte. Az említett pont hatályon kívül helyezésével az
okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga, a szakmai kompetencia vizsga,
valamint a különbözeti vizsga engedélyezése már nem minősül hatósági eljárásnak, így igazgatási
szolgáltatási díj sem kérhető értük, ezért ezeket az eljárásokat értelemszerűen nem kell megemlíteni
a hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjkötelezett eljárások alóli kivételként.
a 19. §-hoz
A módosítással azok a kamarai tag könyvvizsgálók, akik aki a Kkt. hatálybalépését megelőzően
jogosultak voltak egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot
végezni, azok a Kkt. hatálybalépését követően továbbra is ugyanúgy jogosultak maradnak, minden
további kérelemre indult jogi aktus nélkül, könyvvizsgáló cégként. Ezzel összefüggésben a
korábban megszerzett szakterületi minősítések is tovább alkalmazhatók a könyvvizsgáló cégben. A
szükséges hatósági eljárásokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara hivatalból folytatja le.
6.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
a 20. §-hoz
Az (1) és (2) bekezdés szerinti Javaslat kezeli azt a helyzetet, amikor a hitelintézet igazgatóságában
nincs három olyan igazgatósági tag, aki nem lát el szervezeti egység vezetését. Ebben az esetben
15
célszerű megengedni, hogy a javadalmazási bizottságban az adott hitelintézet felügyelő
bizottságának független tagjai is részt vehessenek.
A (3) bekezdésben foglalt módosítás indoka a belső hivatkozások pontosítása, valamint a megfelelő
felkészülési idő biztosítása.
a 21. §-hoz
A § belső hivatkozás pontosítását tartalmazza.
7.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
a 22.§-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt módosítás indoka, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet is
végző hitelintézetek esetében egyértelműen elhatárolásra kerüljön a hitelintézeti, valamint a
befektetési szolgáltatásokról szóló törvény alkalmazásának hatálya.
A (2) és (3) bekezdés szerinti Javaslat a hitelintézeti törvény módosításával megegyezően - a
befektetési vállalkozásokról szóló törvény 4. mellékletének módosításával - lehetőséget ad arra,
hogy az érintett befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságában a felügyelő bizottság független
tagjai is részt vehessenek, valamint módosítja az átmeneti rendelkezésben foglalt felkészülési időt.
8.	Záró rendelkezések
a 23. §-hoz
A Javaslat főszabály szerint a törvény kihirdetését követő napban rögzíti a rendelkezések hatályba
lépését, azonban azok a rendelkezések, amelyek adóemelést irányoznak elő csak a törvény
kihirdetését követően, legkorábban a törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba.
a 24. §-hoz
A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
Mellékletek
1.	számú melléklet
A regisztrációs adóösszeg kiszámításához szükséges avultatási skálát tartalmazza.
2.	számú melléklet
A 22. §-hoz adott indokolásnak megfelelően a Javaslat módosítja a befektetési vállalkozások
javadalmazási bizottságának összetételére vonatkozó szabályokat, megengedve, hogy a
javadalmazási bizottságban az adott befektetési vállalkozás felügyelő bizottságának független tagja
is részt vehessen, amennyiben az igazgatóságnak nincs három olyan tagja, aki nem lát el szervezeti
egység vezetését.