﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3415. számú
törvényjavaslat
egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2011. június
2011. évi ... törvény
egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról
1.	§
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a
a következő 26-28. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„26. szakmaközi szervezet: a mezőgazdasági piacok közös szervezetének
létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi
rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október
22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az egységes közös piacszervezésről
szóló rendelet) 123. cikk előírásainak megfelelő, a miniszter által elismert jogi személy;
27.	reprezentatív szakmaközi szervezet: az egységes közös piacszervezésről szóló
rendelet 125l. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmaközi szervezet;
28.	szabályok kiterjesztése: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l.
cikke alapján a piacfejlesztési intézkedés jogszabályban történő kihirdetése.”
2.	§
A Tv. a következő 29/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szakmaközi szervezet a zöldség-gyümölcs ágazatban
29/A. § (1) A reprezentatív zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet a miniszternél
kezdeményezheti a szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy
összehangolt magatartás (a továbbiakban együtt: piacfejlesztési intézkedés) jóváhagyását, és
a jóváhagyott piacfejlesztési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása
a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő piaci szereplők számára is kötelező legyen.
A piacfejlesztési intézkedés jóváhagyásáról, és annak kiterjesztéséről a miniszter dönt.
Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedésről a rendelet
kihirdetését követő 3 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot. A kiterjesztett
piacfejlesztési intézkedést a miniszternek az Európai Bizottság erre vonatkozó döntése
közlésétől számított 15 napon belül hatályon kívül kell helyeznie.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti, az uniós jogi aktusokban meghatározott
feltételeknek megfelelő kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés vagy annak alkalmazása nem
minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.
(3)	Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de az
egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikkében meghatározott esetekben
bizonyítottan élvezi az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiterjesztett piacfejlesztési
intézkedés előnyét, köteles a szakmaközi szervezet részére a szakmaközi szervezet tagjaival
azonos módon és a tagokat terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű,
az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikke szerinti piacfejlesztési
hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére.”
3.	§
A Tv. a következő 29/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szakmaközi szervezet a szőlő- és bor ágazatban
29/B. § A borágazatban elismert szakmaközi szervezet az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek
elvégzéséhez tagjaitól piacfejlesztési hozzájárulás formájában marketing járulékot szedhet.
Az így megfizetett marketing járulékot a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló
2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Btv.) 24/A. §-ának (3) bekezdése szerint
megfizetett összegnek kell tekinteni, és a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdésében meghatározott
célokra használható fel. A marketing járulékként megfizetett összeget a Btv. 24/A. §-ának
(7) bekezdése szerint felhasználható összeg részének kell tekinteni.”
4.	§
A Tv. a következő 29/C-29/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére és a piacfejlesztési intézkedés végrehajtására
vonatkozó szabályok
„29/C. § (1) A 29/A. és 29/B. § szerinti piacfejlesztési hozzájárulást közvetlenül a
jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.
(2)	Önkéntes teljesítés hiányában a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési
kötelezettséget a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja
meg. A piacfejlesztési hozzáhárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási
szerv hivatalból is megállapíthatja. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésének teljesítésére
legalább 30 napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacfejlesztési
hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a piacfejlesztési hozzájárulás
határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási
bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet. A piacfejlesztési hozzájárulásnak a
mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 138. §-ában
foglaltakat nem kell alkalmazni.
(3)	A szakmaközi szervezetnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a 29/A. § (3)
bekezdésében, illetve a 29/B. §-ában foglalt feltételek fennállását.
(4)	A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a
piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy
alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes
teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi
százezer forintig terjedhet.
(5)	A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy a végrehajtási bírságot a
(2) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a
teljesítési póthatáridő lejártától a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetéséig terjedő
időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell
végrehajtási bírságot fizetni.
(6)	A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a
fizetendő piacfejlesztési hozzájárulás mértékére, a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési
kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacfejlesztési
hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.
29/D. § (1) A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági
igazgatási szerv ellenőrzi.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci
szereplő a piacfejlesztési intézkedés rendelkezéseit megsértette, termékpálya-felügyeleti
bírságot szab ki. Ebben az esetben a termékpálya-felügyeleti bírság legkisebb mértéke
ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által - a
jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel
tíz százaléka.
(3)	A piaci szereplő által - a bírság jogerős kiszabásától számított - két éven belül
ismételten tanúsított bármely a piacfejlesztési intézkedésbe ütköző magatartás esetén a
termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem
lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kettőszázmillió forint azzal, hogy
annak összege a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát
megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet.
(4)	A termékpálya-felügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így
különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a
jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő súlyára - tekintettel kell meghatározni.
29/E. § (1) A jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve termékpálya-felügyeleti bírságot mind a
kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
(2)	A piacfejlesztési hozzájárulás, a végrehajtási bírság, illetve a termékpálya-
felügyeleti bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül nem fizette
meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási
szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
(3)	A végrehajtási bírság, illetve termékpálya-felügyeleti bírság a mezőgazdasági
igazgatási szerv saját bevétele.”
5.	§
A Tv. 32. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:]
„d) az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben foglaltak végrehajtása
érdekében
da)	a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacfejlesztési
intézkedés hatálya alá tartozó szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét,
db)	a piacfejlesztési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a
fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját”
[érintő részletes szabályokat - a Közös Agrárpolitika szabályozásával összhangban -
rendeletben állapítsa meg.]
6. §
A Tv. a következő 33. §-sal egészül ki:
„33. § E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezetének létrehozásáról,
valamit egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egyes
közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi
rendelet 125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja.”
7.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba, és - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - rendelkezéseit a
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	A 4. § a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 8. és 9. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő
hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
8.	§
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény
40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 40. §-a a következő
(3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén
jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének harminc
százaléka - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - az illetékes települési önkormányzatot
illeti meg.
(3a) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó
esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor - a központi költségvetés
központosított bevétele.”
9.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 58. § (2) bekezdésnek b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:]
„b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén
jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a
veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott
környezetvédelmi bírságok kivételével,”
(2)	A Kvt. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A környezetvédelmi hatóság által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság
teljes összege - ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet
kihirdetésére került sor - a központi költségvetés központosított bevétele.”
10.	§
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tagsági
viszonyból eredő jogait csak személyesen gyakorolhatja. Az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott jog képviselő útján is gyakorolható.”
11.	§
E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezetének létrehozásáról, valamit egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egyes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet
125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja.
Indokolás
Általános indokolás
A Magyarországon termelt, előállított, forgalmazott, a gazdaságot erősítő magyar
termelés védelmében szükséges igénybe venni minden olyan eszközt, amely a piaci
kiszolgáltatottságot a minimálisra csökkenti, az adott termék piacát biztonságossá és
kiszámíthatóbbá teszi. A mezőgazdasági termelés védelmében szükséges az olyan
jogszabályok adta lehetőségek kiaknázása, amelyek a termelői, kereskedői szemléletet
pozitívan befolyásolják, és ráébresztik a piaci szereplőket az együttműködés, a koncentrált
fellépés, és a minőségi árutermelés fontosságára. A törvénymódosítással elérni kívánt
előnyök legfőképp a termelők érdekeit szolgálják, hiszen a magyar mezőgazdaság, a
mezőgazdasági termelés védelme elsődlegesen és alapvetően a termelők érdeke.
A szakmaközi szervezet egy korszerű európai piacszervezési és piacszabályozási
modell, amely a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul és a közös döntések
érvényre juttatásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét.
A módosítással a zöldség-gyümölcs-, és borágazat termelőinek piaci
kiszolgáltatottsága csökken, valamint a hazai mezőgazdasági termékek kereskedelme
biztonságossá és kiszámíthatóbbá válik.
Az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája, a gazdasági válság, és nem utolsó sorban a
jelentős veszteségeket okozó 2010. év katasztrofális időjárása miatt fellépő piaci krízis
okozta rendkívül nagy károk, a piacvesztés, a termelői veszteségek további megelőzésére
leginkább célravezető megoldást jelenthet a termelői szerveződésekre épülő, európai
normáknak megfelelő, szakmai tagságot biztosító szervezeteken keresztül történő
kereskedelmi fejlesztések megvalósítása és a termelői összefogás.
A mezőgazdasági piacok közös szervezetének létrehozásáról, valamit egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egyes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet
(a továbbiakban: tanácsi rendelet) az olivaolaj és az étkezési olajbogyó ágazat, a
dohányágazat és a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében előírja a rendeletben foglalt
feltételek fennállása esetén a szakmaközi szervezetek tagállam által történő elismerését, a
borágazat esetében az elismerés lehetőségét.
A zöldség-gyümölcs ágazat vonatkozásában, amennyiben egy tagállam adott
régiójában működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának,
kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, az érintett
tagállam az említett szakmaközi szervezet kérésére - korlátozott időszakra - kötelezővé
teheti a szervezethez nem tartozó piaci szereplők - egyének vagy csoportok - számára az
elismert szakmaközi szervezeten belül létrejött egyes megállapodások, döntések, vagy
összehangolt magatartások követését, szigorú betartását.
Egy szakmaközi szervezet akkor minősül egy termék vonatkozásában reprezentatív
szakmaközi szervezetnek, amennyiben a szervezet a tagjain keresztül a termék
előállításának (termelésének), kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad
részében érintett. A reprezentativitást a szakmaközi szervezetnek kell bizonyítania.
Az egyéb piaci szereplőkre vonatkozóan azoknak a szabályoknak a kiterjesztése
kérhető, amelyek a tanácsi rendeletben meghatározott célokra irányulnak és már legalább
egy gazdasági év óta hatályban vannak. E kiterjesztett szabályok legfeljebb három
gazdasági évre tehetők kötelezővé és az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem
okozhatnak semmilyen kárt más piaci szereplőknek.
A tanácsi rendelet lehetővé teszi, hogy a szabályok kiterjesztése azonnal kérhető, ha
az érintett szabályok többek között a betakarítás megkezdésének, a forgalmazás lépcsőzetes
beindításának meghatározott időpontjaira; minimális minőségi és méretkövetelményekre;
előkészítésre, kiszerelésre, csomagolásra, és jelölésre; vagy a termék eredetének
feltüntetésére vonatkoznak. Ezekben az esetekben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy
gazdasági évre alkalmazható.
A piac védelmét és erősítését szolgálják azok a szakmaközi szervezeten belül
létrejött, az egyéb piaci szereplőkre kiterjeszthető szabályok, amelyeknek célja lehet az
előállításra vonatkozó szabályok előírása, a piaci jelentéstétel, a közösségi vagy nemzeti
szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok bevezetése, a közösségi
szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése, forgalmazási szabályok,
környezetvédelmi szabályok, a termékben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását
szolgáló intézkedések előírása, a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a
minőséget megjelölő címkék és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések
meghozatala.
A tanácsi rendelet előírja, hogy a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot
azokról a szabályokról, amelyeket egy vagy több meghatározott régióban az összes piaci
szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek
ítélt módon közzéteszi. A mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek, társulások,
szakmaközi szervezetek vonatkozásában a tanácsi rendelet 176. cikke, 176a. cikke, az
Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a
továbbiakban: Szerződés) Versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései adják meg a
megfelelő szabályozást. A tanácsi rendelet 176. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a
Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a közzétételre kerülő
kiterjesztett jogszabály piacfejlesztési intézkedése megfelel-e a 176. cikk (1) bekezdése által
meghatározott kivételek feltételeinek.
A Bizottság úgy határoz, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a
szabályoknak a kiterjesztéséről hozott döntését:
a)	amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés
kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet,
vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;
b)	amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikk (1) bekezdése vonatkozik az
egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó határozatát
csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;
c)	amennyiben az ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az ezen alszakaszban
foglaltakat nem tartották be.
Azokban az esetekben, amikor a szabályokat kiterjesztik, és amikor az adott
tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet folytatja, és e tevékenységek azoknak a
személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége
kapcsolatban van az érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy
azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek,
de amelyek az említett tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai
által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a
hozzájárulást a szakmaközi szervezet a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos
költségek közvetlen fedezésére használják fel.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések között szükséges a szakmaközi szervezet, a reprezentatív
szakmaközi szervezet, és a szabályok kiterjesztésének e törvény értelmében használandó
pontos fogalmát megadni.
a 2. §-hoz
A szakmaközi szervezetek vidékfejlesztési miniszter által történő elismerésére a
felhatalmazást az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 96. § (4) bekezdés f) pontja
adja meg.
A tanácsi rendelet a zöldség-gyümölcs ágazatban működő reprezentatív szakmaközi
szervezetek részére lehetőséget ad arra, hogy a tanácsi rendeletben meghatározott
tevékenységeik keretében olyan szabályokat határozzanak meg, amelyek szigorúbbak, mint
a közösségi vagy a nemzeti szabályok. Fontos kiemelni, hogy a szabályok a tanácsi
rendeletben meghatározott területek szabályozására, és csak az adott termék vonatkozásában
reprezentatívnak minősített szakmaközi szervezet részére megengedett, biztosítva ezzel a
szabályozni kívánt ágazat, illetve termék előállítói, kereskedelmi, illetve feldolgozási
tevékenységet folytató szereplői érdekeinek maradéktalan érvényesülését.
A szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodások, döntések vagy
összehangolt magatartások szabályainak kiterjesztése a tanácsi rendelet 125l. cikk (3)
bekezdésében meghatározott célok és egyéb feltételek esetén történhet meg.
Elengedhetetlen feltétel többek között, hogy a szakmaközi szervezet ilyen döntései már egy
év óta hatályban legyenek, azaz a szervezet által képviselt termelők, előállítók,
kereskedelmi vagy feldolgozási tevékenységet folytatók magukra nézve kötelezően az előírt
feltételek és célok keretei között már egy év óta eredményesen alkalmazzák. Tekintettel
arra, hogy a szakmaközi szervezet jogi személy, a szervezeten belül, azaz tagjai által a
legfőbb döntéshozó szerven keresztül elfogadott megállapodások, döntések, összehangolt
magatartások szabályainak alkalmazási hatályukról is rendelkeznie kell a szakmaközi
szervezetnek annak érdekében, hogy az időbeli hatályosulást kiterjesztésre irányuló kérelem
esetén bizonyítani tudja.
A tanácsi rendelet 125m. cikke szerint a tagállam köteles a kiterjesztett jogszabályról
haladéktalanul értesíteni a Bizottságot. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa
megfelelőnek ítélt módon a szabályokat közzéteszi.
A mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek, társulások, szakmaközi szervezetek
vonatkozásában a tanácsi rendelet 176.cikk, 176a. cikk és az Európai Unióról szóló
szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályokra vonatkozó
rendelkezései adják meg a megfelelő szabályozást. A tanácsi rendelet 176. cikk (2)
bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak
eldöntésére, hogy a közzétételre kerülő kiterjesztett jogszabály piacfejlesztési intézkedése
megfelel-e a 176. cikk (1) bekezdése által meghatározott kivételek feltételeinek.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kiterjesztett szabályok nem felelnek meg a
versenyszabályoknak, a 125h. cikkében foglaltak szerint a szabályok hatályon kívül
helyezésére kötelezi a tagállamot.
A fenti szabályok miatt az inkoherencia elkerülése érdekében szükséges kimondani a
(2)	bekezdésben foglalt rendelkezést.
A tanácsi rendelet 125n. cikke a szabályok kiterjesztése esetén az intézkedés érdekeit
élvező nem szakmaközi tagok részére pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget ír elő,
amely összeget az érintett szakmaközi szervezet köteles a szóban forgó tevékenység
végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére fordítani.
A tanácsi rendelet 125l. cikkében meghatározott, és kiterjesztendő megállapodások,
döntések, összehangolt magatartások vonatkozásában a tanácsi rendelet 176a. cikke írja elő
a vonatkozó versenyszabályokat.
a 3. §-hoz
A borágazat marketingtevékenységének szervezését a termelőkhöz leginkább közel
álló szakmaközi szervezet hatékony és eredményes módon képes megszervezni.
Amennyiben a szakmaközi szervezet erre vonatkozóan döntést hoz, abban az esetben
szükséges biztosítani a marketingtevékenység végzéséhez szükséges források közvetlen
biztosítását. Az ágazat szereplői kötelező mértékű befizetéseinek növekedését azonban el
kell kerülni. Ennek érdekében a marketing járulék címén megfizetett összeg levonható a
Bortörvény szerint megfizetett bor forgalomba hozatali járulék összegéből. Ez lehetővé teszi
a bormarketing tevékenység hatékonyságának növelését, illetve biztosítja, hogy az ágazat
szereplői számára a járulékfizetés maximális összege ne növekedhessen. Nincs szükség a
Bortörvény módosítására, és a miniszter a felhatalmazások alapján a marketing járulék
maximális mértékét is megállapíthatja.
a 4. §-hoz
A mind a zöldség-gyümölcs, mind a borágazat szakmaközi szervezete által
meghatározott piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének szabályait rögzíti, illetve meg
nem fizetés esetén a szankciót helyezi kilátásba, mely a piacfejlesztési hozzájárulás
megfizetésének garanciális szabályait jelenti. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kiterjesztett
piacfejlesztési intézkedés önkéntes meg nem fizetése esetén, míg a borágazatban a
marketing járulék céljából szedett piacfejlesztési hozzájárulás meg nem fizetése esetén kerül
sor állami szerv által történő beszedésre. A piacfejlesztési hozzájárulást a szakmaközi
szervezeteknek a tanácsi rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére
kell igazoltan fordítani. A meghatározott feladatok elvégzésének tervezéséhez
nélkülözhetetlen, hogy az elvárt összeg befolyjon.
A szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodások, döntések, vagy
összehangolt magatartások, azaz a piacfejlesztési intézkedések szabályainak miniszteri
rendeletben történő kiterjesztésének alkalmazási garanciáját szolgája az ellenőrzésre
vonatkozó szabályok előírása és a szankció kilátásba helyezése.
az 5. §-hoz
A törvényben bevezetett új rendelkezések szükségessé teszik, hogy a kapcsolódó
felhatalmazó rendelkezések is ennek megfelelően kiegészítésre kerüljenek.
a 6. §-hoz
A harmonizált uniós jogi aktus beillesztése a jogharmonizációs záradékba.
a 7. §-hoz
A törvénymódosításhoz kapcsolódó hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
a 8-9.§-hoz
A módosítás célja, hogy abban az esetben, ha veszélyhelyzet kerül kihirdetésre, akkor
az ennek alapjául szolgáló esemény miatt kiszabandó környezetvédelmi bírság teljes
összege központosításra kerüljön.
a 10. §-hoz
Az utóbbi időben több esetben is komoly feszültséget szült, hogy a hegyközségi
közgyűléseken egyes tagok képviselő útján gyakorolják tanácskozási és szavazati jogukat.
Több esetben is felmerült annak a gyanúja, hogy az érintett tagok megfelelően artikulált
véleményének hiányában a képviselők elsősorban saját érdekeiket követik. E módszer
esetleges tömeges alkalmazása olyan helyzetet eredményezhetett, amelyben a közgyűlés
döntései a tagoké helyett elsősorban egyes érdekcsoportok érdekeit tükrözhették.
A szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen
megnöveli az egyes tagokra történő befolyásgyakorlás költségét. Ennek megfelelően
minden szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott
felvetésekkel és érvekkel, és azok hatására sokkal rugalmasabban alkothat véleményt.
Feltételezhető továbbá, hogy a közgyűlésen a hegyközség ügyei iránt jobban elkötelezett
tagok akarata érvényesül, hiszen a döntéshozatalban csak azok vehetnek részt, akik annak
költségeit (azaz közgyűlésen való személyes részvételt) is felvállalják.
A javaslat hozzájárul a hegyközségi döntéshozatal hatékonyabbá tételéhez.
a 11. §-hoz
A harmonizált uniós jogi aktus beillesztése a jogharmonizációs záradékba.