﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3478. számú
törvényjavaslat
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről
Előadó:
Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2011. június
2
2011. évi .... törvény
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről
Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi
szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az
állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából,
a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös
tiszteletben tartása alapján,
más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől
tartózkodva,
az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták
megoldásának eszközét elutasítva,
a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá
az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi
szerződésekben foglaltaknak megfelelően,
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3)
bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján a következő
törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI
I.	Fejezet
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI, A HONVÉDELMI
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK
1.	§ (1) A honvédelem nemzeti ügy.
(2)	Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és
fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a
továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek
közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és
áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és
segítségnyújtására épít.
(3)	A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e
törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden
Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes
szolgálat teljesítésével vesznek részt.
(4)	A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat
aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
1.	A hadkötelezettség
2.	§ (1) A katonai szolgálati kötelezettség járulékos kötelezettségét képezi
a)	az adatszolgáltatási,
b)	a bejelentési,
c)	a megjelenési
3
kötelezettség (a katonai szolgálati kötelezettség és a járulékos kötelezettségek együtt:
hadkötelezettség).
(2)	Törvény határozza meg a hadkötelezettséggel összefüggő adatszolgáltatási, bejelentési
és megjelenési kötelezettségre, a nyilvántartásra és a sorozásra, valamint a honvédelmi célú
adatkezelésre vonatkozó szabályokat.
2.	A katonai szolgálati kötelezettség
3.	§ A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni.
3.	A fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat
4.	§ (1) A fegyveres katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok
végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra és a
Honvédség védelmi képességének erősítése. A fegyver nélküli katonai szolgálat célja a
Honvédség fegyverhasználat nélküli feladataiban történő közreműködés és az ehhez
szükséges felkészítés.
(2)	A katonai szolgálat teljesítésére kötelezett (a továbbiakban: hadköteles) fegyver nélküli
katonai szolgálatot csak az azt engedélyező jogerős határozat alapján teljesíthet.
(3)	A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő a katonai szolgálat megkezdésekor a
következő katonai esküt teszi le:
„Én, ...... esküszöm, hogy Magyarországot a törvények betartásával, a fegyver nélküli
katonai szolgálat követelményeinek megfelelően híven szolgálom.”
(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)
„Isten engem úgy segéljen!”
(4)	A parancsnoknak törekednie kell arra, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálatot
teljesítő katonát a fegyveres érintkezésből kivonja.
(5)	A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katona a katonai szervezetek
fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásaiban teljesít szolgálatot.
(6)	A fegyver nélküli katonai szolgálatot ellátó katonát e szolgálat ellátására kell
kiképezni.
4.	Behívás és bevonulás katonai szolgálatra
5.	§ (1) A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai
szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja
meg, a hadköteleseket fogadó katonai szervezeteket pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli
ki.
(2)	A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a katonai igazgatás területi
szerve a behívottnak kézbesít.
(3)	A behívásra kerülőket a katonai igazgatás területi szerve a Honvédség szervezeteinek
igénye alapján választja ki a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek közül. A fegyver
nélküli katonai szolgálat teljesítésére engedélyt kapott hadköteles katonát a jogerős
határozatot követő 15 napon belül szolgálatra be kell hívni.
(4)	Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,
a)	aki 18. életévét nem töltötte be, annak betöltéséig
b)	aki katonai szolgálatra alkalmatlan,
c)	aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott,
mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása
szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját
4
háztartásában,
d)	aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági
rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,
e)	aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el,
f)	akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként,
polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek
vagy megválasztottak, a jelöltsége, vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig,
g)	aki meghagyásban részesült,
h)	aki a Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja,
i)	akinek közös háztartásban élő házastársa katonai szolgálatot teljesít, továbbá
j) aki a korábban hatályos szabályok szerint a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette,
k) aki potenciális hadköteles annak az évnek december 31-től, amelyben 40. életévét betölti,
l) aki kiképzett tartalékos a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől.
6.	§ (1) A hadköteles a katonai igazgatás területi szerve által kiadott behívóparancsra, az
abban megjelölt okirataival, meghatározott időpontban és helyre köteles a katonai szolgálat
teljesítése céljából bevonulni.
(2)	A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai
szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy
megbetegedése nehezíti.
(3)	A hadköteles - járóképtelensége esetén - az akadályoztatását köteles haladéktalanul
írásban bejelenteni a katonai igazgatás illetékes területi szervének.
(4)	A bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, vagy a hadkötelest gyógykezelésben
részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját
is.
(5)	Bevonuláskor a hadköteles külföldre utazásra jogosító összes okmányát a bevonulás
helyén a katonai igazgatás területi szervének képviselője a fogadó katonai szervezet részére
átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt az okmányokat az állományilletékes katonai
szervezet őrzi. Az átvett okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell
adni.
(6)	A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdődik, amikor őt a katonai igazgatás területi
szervétől a katonai szervezet képviselője átvette.
(7)	Az átvétel előtt a hadkötelest - kérésére - orvosi vizsgálatnak kell alávetni.
5.	A katonai szolgálat félbeszakítása
7.	§ (1) Az állományilletékes parancsnok félbeszakítja azon hadköteles katona szolgálatát,
a)	akinek megelőző védelmi helyzet idején, 30 napon túl gyógyuló betegségét a katonai
szolgálat alatt állapították meg, betegsége megszűnéséig;
b)	akinek az 5. § (4) bekezdésének d) és e) pontja szerinti kötelezettségét a bevonulása után
állapították meg, e kötelezettsége fennállásáig;
c)	akinek előzetes letartóztatását rendelték el.
(2)	A katonai szolgálatot legkésőbb az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 8.
napon kell félbeszakítani.
(3)	A katonai szolgálat félbeszakítása iránti kérelemhez a félbeszakítás okát bizonyító
okiratot csatolni kell.
(4)	A katonai szolgálatnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség miatti
félbeszakítását a katona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kezdeményezheti az
állományilletékes parancsnoknál.
5
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt
előzetes letartóztatás esetén az ügyész javaslatára mellőzhető.
(6)	Akinek a katonai szolgálatát félbeszakították, azt a szolgálatból el kell bocsátani. A
félbeszakítás tartama a katonai szolgálat idejébe nem számít be.
(7)	A katonai igazgatás területi szervének vezetője a katonai szolgálat félbeszakítását
megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, vagy, ha a
családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói
kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
6.	Leszerelés a katonai szolgálatból
8.	§ (1) A katonai szolgálat időtartamának letöltése után a hadkötelest az állományilletékes
parancsnok parancsban leszereli.
(2)	Az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében, soron kívül leszereli a hadkötelest,
ha
a)	megszületett a harmadik gyermeke és fennállnak az 5. § (4) bekezdés c) pontjában
meghatározott feltételek a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul,
b)	katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát - szükséges gyógykezelést követően -
állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül,
c)	szabadságvesztés büntetése végrehajtását a bíróság nem katonai büntetés-végrehajtási
szervezetben rendelte el, amennyiben annak végrehajtása nem halasztható el, vagy
d)	az 5. § (4) bekezdés k) és l) közül a rá vonatkozó korhatárt elérte.
7.	A fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése
9.	§ (1) Fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet a sorozásig lehet
benyújtani. E határidő jogvesztő.
(2)	A kérelmet a katonai igazgatás területi szervének vezetőjéhez kell benyújtani. Az a
hadköteles, akinek a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét
elutasították, újabb kérelmet nem nyújthat be.
10.	§ (1) A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti
kérelmet a katonai igazgatás területi szervének vezetője annak beérkezésétől számított 8
napon belül bírálja el.
(2)	A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el
kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága
megállapítható.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden
olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges
vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.
(4)	A katonai igazgatás területi szerve vezetőjének határozata ellen fellebbezésnek helye
nincs.
(5)	A fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelem elutasítása esetén a határozat
kézhezvételétől számított 5 napon belül annak megváltoztatása iránt a hadköteles bírósághoz
fordulhat. A kérelmet a bíróság soron kívül, nemperes eljárásban bírálja el.
8.	A polgári védelmi kötelezettség
6
11.	§ (1) A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi
szervezetek humanitárius feladatokat látnak el, fegyveres vagy súlyos erőszakos
cselekmények elhárítására nem használhatók fel.
(2)	A fegyveres összeütközés miatt szükséges polgári védelmi feladatok ellátásának
célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az
állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek
megteremtésére.
(3)	A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok:
a)	riasztás,
b)	kiürítés és befogadás,
c)	óvóhelyek létesítése, fenntartása, működtetése,
d)	elsötétítési rendszabályok kidolgozása, alkalmazása,
e)	a lakosság és a lakosság ellátásához szükséges nemzetgazdasági javak mentése,
f)	elsősegélynyújtás, lelki gondozás,
g)	tűzoltás,
h)	a veszélyes területek felderítése és megjelölése,
i)	vegyi- és sugármentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,
j) szükségelszállásolás és ellátás,
k) szükségintézkedések a hadműveletek által sújtott területek rendjének
helyreállítására és fenntartására,
l) a létfontosságú közművek működési feltételeinek gyors helyreállítása,
m) a halottakkal kapcsolatos halaszthatatlan járvány- és közegészségügyi, továbbá
kegyeleti és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása,
n) közreműködés a lakosság túléléséhez szükséges nélkülözhetetlen létesítmények
működőképességének fenntartásában,
o)	a fenti feladatok végrehajtásához szükséges további kiegészítő tevékenységek,
ideértve többek között a tervezést és szervezést.
(4)	Fegyveres összeütközésesek idején az e törvényben meghatározott polgári védelmi
feladatok elsődlegességet élveznek minden más polgári védelmi feladattal szemben.
(5)	A törvényben meghatározott hivatásos katasztrófavédelmi szerveket, valamint
polgári védelmi szervezeteket ki kell képezni, illetve fel kell készíteni a fegyveres
összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátására.
(6)	A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi
feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó
részletes követelményeket az ország fegyveres védelmi terve tartalmazza.
9.	A honvédelmi munkakötelezettség
12.	§ (1) Az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében a
kötelezett tartós vagy időleges honvédelmi munkakötelezettség keretében, képességeinek és
egészségi állapotának megfelelő fizikai vagy szellemi munkát teljesít a számára kijelölt
munkahelyen.
(2)	Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:
a)	a várandós nő, a terhesség megállapításától kezdve,
b)	az anya, a gyermek 3 éves koráig,
c)	aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági
rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,
d)	az az egyedül élő, aki kiskorú gyermeket tart el saját háztartásában,
e)	akit fontos közérdekből a kötelezettség alól külön eljárásban mentesítenek,
f)	a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
g)	a 65. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő.
7
(3)	A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú
tagjaira, kormánytisztviselőire és közalkalmazottaira, valamint a rendvédelmi szervek
hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.
10.	A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
13.	§ (1) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed
a)	meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás
igénybevételének tűrésére,
b)	valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c)	az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d)	az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás].
(2)	Ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem
megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás
igénybevételével kell biztosítani:
a)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és
szolgáltatásokat,
b)	az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését,
c)	a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség helyreállítását,
d)	a fegyveres összeütközések időszakának polgári védelmi feladatai ellátását,
e)	az időszakos egészségügyi feladatok ellátását,
f)	a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők
ellátását.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már békeidőszakban
elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:
a)	a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok adataiban
történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,
b)	a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges
tartalékok és készletek képzése,
c)	a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési
feladatokat és a szervezetek létrehozását is,
d)	a bejelentések valódisága, a szolgáltatások teljesíthetősége céljából végrehajtásra kerülő
helyszíni ellenőrzésben való közreműködés, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok
megszüntetése,
e)	a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás működéséhez,
gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes
igénybevétele.
(4)	A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a
közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett
méltányos érdekeit.
14.	§ (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti
a)	az ország egész területére, vagy több megyét érintő részére a Kormány, vagy a Kormány
felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,
b)	illetékességi területén a megyei, fővárosi (a továbbiakban együtt: megyei) védelmi
bizottság elnöke, valamint a polgármester,
c)	a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a katonai igazgatás területi
szervének vezetője (a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt: igénybevételi
hatóság).
(2)	A Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerint elrendeli
8
a)	a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű szolgáltatások teljesítését,
b)	a szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében, ellátásuk céljából
a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.
(3)	A tevékenységért felelős miniszter a rendeletében meghatározott anyagi szabályok
szerint elrendeli a Kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési, ellátási
szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok előkészítését és igénybevételét.
(4)	A megyei védelmi bizottság elnöke
a)	elrendeli a területi közigazgatás működéséhez szükséges ingók és ingatlanok
igénybevételét,
b)	megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek körét,
valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét,
c)	elrendeli a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingók és
ingatlanok igénybevételét.
(5)	A polgármester
a)	elrendeli a települési közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez,
ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,
b)	igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat,
c)	dönt minden olyan esetben, amely nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe.
(6)	A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel
kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a katonai igazgatás területi szervének vezetője jogosult.
(7)	Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti
igénybevételi hatóság intézkedésének időigénye miatt a honvédségi érdekek sérelmének
súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes katonai szervezet parancsnoka közvetlenül a
szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki
munkagépek, üzemanyag-technikai eszközök, valamint a szükséges üzemanyag
igénybevételét.
15.	§ (1) Mentes a szolgáltatás alól:
a)	az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami
Számvevőszék, az Alapvető Jogok Biztosának munkaszervezete, a Miniszterelnökség, a
minisztériumok, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank,
b)	a Honvédség és a rendvédelmi szervek,
c)	a közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervek alaprendeltetésük, valamint honvédelmi
feladataik ellátásához szükséges mértékben,
d)	az egyházak azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti
feladatokat szolgálják,
e)	az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti
tevékenységhez szükséges mértékben,
f)	az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek országos
szövetségei azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk
ellátásához nélkülözhetetlenek,
g)	azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek - ideértve a légi
személyszállítást és légi árufuvarozást ellátó szervezeteket is -, amelyeket e tevékenység
végzésére hoztak létre, vagy amelyek e tevékenységet szerződés alapján végzik, a
létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben, valamint a
léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet,
h)	a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek,
különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést, kommunálishulladék-
eltávolítást végzők, és ezek üzemvitelét biztosító üzemek, a rendeltetésszerű feladataik
teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági
9
területeket is,
i)	a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási
tevékenységet végzők, ha mentesítésben részesültek.
(2)	A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás
nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni
egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a
továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatók) e minőségükben; a gyógyszertárak, valamint
ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők
igénybe.
16.	§ (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben
meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár.
(2)	E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a károk megtérítésére a polgári jog
szabályai az irányadók.
(3)	Nem jár kártalanítás, ha
a)	az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát,
b)	a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna,
c)	a kárt idegen hatalom a fegyveres összeütközés során okozta, vagy a kár ezzel közvetlen
összefüggésben a katonai szükségszerűség miatt következett be.
17.	§ (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének
megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.
(2)	A tevékenységért felelős miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén a miniszter, vagy a
Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter folytatja le
az elsőfokú eljárást. A Kormány vagy a tevékenységért felelős miniszter által elrendelt
szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs
helye.
(3)	A polgármester által elbírált kártalanítási eljárásban a fellebbezést a megyei védelmi
bizottság elnöke bírálja el.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott esetben a fellebbezést a honvédelemért
felelős miniszter irányítása alá tartozó, kormányrendeletben meghatározott szerv vezetője
bírálja el.
(5)	A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél
30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
11.	A honvédelemben közreműködő szervek
18.	§ (1) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben,
illetékességi területükön:
a)	ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat,
b)	ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét,
c)	támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában,
d)	részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi
feladatok ellátásában,
e)	közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában,
f)	együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában.
(2)	A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:
a)	az önálló szabályozó szervek,
b)a	központi államigazgatási szervek,
c)	a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek,
d)	a bírósági és az ügyészi szervezet,
10
e)	az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,
f)	az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,
g)	a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség,
h)	a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,
i)	a Magyar Nemzeti Bank,
j) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá
k) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy
honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
(3)	A (2) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása
keretében, működési területükön
a)	felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére,
b)	folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez
szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,
c)	gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról
és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,
d)	ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi
feladataikat,
e)	közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a
riasztásában,
f)	teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,
g)	közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések
végrehajtásában.
(4)	A társadalmi szervezetek, egyházak és karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a
védelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a honvédelmi feladatok
ellátásában.
II.	Fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
12.	Az Országgyűlés
19.	§ (1) Az Országgyűlés állapítja meg
a)	Magyarország biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, valamint az azokban előírt
feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit,
b)	a Honvédség részletes bontású létszámát, főbb haditechnikai eszközeit és biztosítja az
ezekhez szükséges anyagi forrásokat.
(2)	Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága folyamatosan figyelemmel
kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a
rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.
(3)	Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a Honvéd Vezérkar
főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt
nyilvánít.
13.	A köztársasági elnök
20.	§ (1) A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére
a jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét,
b)	kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét,
c)	az egységek és ezek elöljáró parancsnokságai, vagy a vezető szervek részére okirattal
csapatzászlót adományoz.
11
(2)	Az adományozó, vagy nevében képviselője a csapatzászlóra az átadás alkalmával
zászlószalagot köt.
(3)	A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást
kérhet a Kormánytól.
(4)	A köztársasági elnök e § szerinti döntéseihez és intézkedéseihez ellenjegyzés nem
szükséges.
14.	A Kormány
21.	§ (1) A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából
a)	meghatározza a honvédelemért felelős miniszter honvédelmi-ágazati irányítási, valamint
a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatait,
b)	az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló
határozati javaslatot,
c)	összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat,
d)	meghatározza a nemzetgazdaság honvédelmi célú felkészítésével kapcsolatos
követelményeket, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az
infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének, fejlesztésének és védelmének állami
feladatait, dönt a gazdaság mozgósításáról,
e)	meghatározza és összehangolja a miniszterek és - az autonóm államigazgatási szervek
kivételével - a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő
egyéb szervek honvédelmi feladatait,
f)	gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének
feltételeiről,
g)	gondoskodik Magyarország honvédelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-
előkészítés és döntéshozatal, valamint az f) pontban meghatározott feladat info-
kommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal összefüggő minősített információ
biztonságos tárolásáról, továbbításáról,
h)	gondoskodik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO)
Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a
NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét,
i)	meghatározza a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi
felkészítés feladatait,
j) a köz- és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának
végrehajtásáról.
(2)	A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen
a)	a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról,
b)	a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető
követelményekről,
c)	az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá
d)	a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.
(3)	A Kormány az éves költségvetési tervben
a)	megtervezi a Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit,
b)	az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel - ezen belül a
nemzetgazdaság felkészítésével, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési
feltételeinek, az info-kommunikációs rendszer fenntartásával és fejlesztésével, továbbá a
lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a
jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.
(4)	A Kormány évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség
felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.
12
15. A honvédelemért felelős miniszter
22.	§ (1) A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a
válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és
vezetéséért felelős tagja. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések
előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség
rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e
döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat,
amelyeket az Alaptörvény, vagy törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
(2)	A honvédelemért felelős miniszter ellátja a Kormány által meghatározott honvédelmi
ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.
(3)	A honvédelemért felelős miniszter összehangolja a honvédelemben résztvevő szervek
honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket.
16. A miniszter
23.	§ (1) A miniszter a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy
felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel
kapcsolatos tevékenységét.
(2)	A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a)	meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai
követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási
szervek együttműködésének rendjét,
b)	a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a
ba)	haditechnikai eszközök és anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásában, a
szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, beszerzésében, javításában, felújításában,
rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében,
bb)	légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári
légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés
szabályainak megállapításában,
bc)	katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenntartásában,
továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai
hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző - és riasztási rendszer
működőképességének biztosításában
meghatározott feladatokat,
c)	a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi
feladatok végrehajtásának költségeit.
17.	A területi és helyi igazgatás
24.	§ (1) A honvédelem területi és helyi igazgatása a honvédelem területi és helyi igazgatási
szerveinek, valamint a katonai igazgatás területi szerveinek a feladatkörébe tartozik.
(2)	A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei, amelyek
biztosítják a területi és helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok végrehajtását.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítására megyei és
helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön
végzik a hatáskörükbe utalt honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.
18.	A megyei védelmi bizottságok
25.	§ (1) A megyei védelmi bizottság a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási
13
szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára
megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. A
Kormány a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok
honvédelmi feladatainak végrehajtását.
(2)	A megyei védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási feladatok vonatkozásában
hatósági jogkört gyakorol.
(3)	A honvédelmi feladatok végrehajtásakor a rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet,
szükségállapot és váratlan támadás idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a
megyei védelmi bizottság teljes jogkörét annak elnöke a Honvédség állományába tartozó
elnökhelyettessel egyetértésben gyakorolja.
(4)	A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi
feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a
katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szervének vezetője. Tagjai:
a)	a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
b)	a megyei jogú város polgármestere,
c)	a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,
d)	a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,
e)	az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
f)	a vízügyi igazgatási szerv képviselője,
g)	a megyei védelmi bizottság titkára.
(5)	A megyei védelmi bizottság állandó meghívottja tanácskozási joggal az Országos
Mentőszolgálat képviselője. A megyei védelmi bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal
más személyeket is meghívhat. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt
vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.
(6)	A megyei védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét a
honvédelemért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
előzetes hozzájárulásával maga állapítja meg.
(7)	A megyei védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított
költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre
háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív
állami támogatásból kell biztosítani.
26.	§ (1) A megyei védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében
a)	irányítja a helyi védelmi bizottságokat,
b)	irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,
c)	ellátja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári
védelmi feladatokat,
d)	egyedi határozattal megállapítja a honvédelemben közreműködő szervek részére a
honvédelmi felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,
e)	kijelöli a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben közreműködő
egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat és erről a polgármestert értesíti,
f)	megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,
g)	biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli
intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,
h)	a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány
jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben
közreműködő szervek közreműködésével.
(2)	A megyei védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a Kormány általános
14
hatáskörű területi államigazgatási szervének közreműködésével látja el. A honvédelmi
feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervének kormánytisztviselője és munkavállalója
rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
19.	A helyi védelmi bizottság
27.	§ (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság
által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.
(2)	A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a
közigazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének
figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg.
(3)	A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság
munkájában tanácskozási jog illeti meg.
(4)	A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei
jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni
védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által
kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség
esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai:
a)	a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző,
b)	a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester,
c)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szervek és a központi
államigazgatási szervek területi szerveinek a honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője,
valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője.
28.	§ (1) A helyi védelmi bizottság a megyei védelmi bizottság irányítása alatt működő
közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi
felkészítés helyi feladatainak végrehajtását.
(2)	A helyi védelmi bizottság
a)	irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási
feladatok előkészítését, végrehajtását,
b)	közreműködik a honvédelmi körzetben működő szervek honvédelmi feladatainak
irányításában,
c)	összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettségek teljesítését,
d)	irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer
kialakítását és működését,
e)	közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó
feladatok végrehajtásában,
f)	béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás
idején szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos
feladatokat.
(3)	A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a fővárosi
kerület, a megyei jogú város, a város önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra
biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó
településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában
meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.
(4)	A helyi védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja
meg, melyhez a megyei védelmi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.
15
20. A polgármester
29.	§ (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel
kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat,
irányítja és összehangolja azok végrehajtását.
(2)	A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából
a)	biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, vagy más közigazgatási
feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket,
b)	szervezi és irányítja a Honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási
feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását,
c)	összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét,
d)	elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését,
e)	részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer
működtetésében,
f)	irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását,
g)	béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet valamint váratlan
támadás idején irányítja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában
végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátását, és az azokra történő felkészülést,
h)	közreműködik a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és
ellátásában.
(3)	A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a
helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések
polgármestereivel.
(4)	A polgármester a védelmi igazgatási feladatait fővárosi kerületben, városban, községben
a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A
honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül
a polgármesteri hivatal minden köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli
túlmunkára kötelezhető.
(5)	A polgármester e §-ban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek
és kiadások fedezetére állami támogatás biztosítható.
III.	Fejezet
A HONVÉDELMI TANÁCS
21.	A Honvédelmi Tanács hatásköre
30.	§ (1)A Honvédelmi Tanács az Alaptörvényben meghatározott feladatain túl
a)	meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,
b)	a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,
c)	gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő
feladatok ellátásáról,
d)	feloszlatja az Alaptörvénnyel vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen
működő képviselő-testületet,
e)	meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,
f)	közkegyelmet gyakorol.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács ellátja és gyakorolja
az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi feladat- és hatáskört, ha azokat az
Országgyűlés - akadályoztatása miatt - nem tudja ellátni vagy gyakorolni.
31.	§ (1) A Honvédelmi Tanács mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési
képviselőkkel azonos tartalmú mentelmi jog illeti meg.
16
(2)	A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli
állapot idején - függetlenül attól, hogy az őket törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi
Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése
esetén szükséges intézkedést a Honvédelmi Tanács elnöke (a továbbiakban e fejezetben:
elnök) teszi meg.
32.	§ (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén
a)	a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke,
b)	az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök,
c)	az Országgyűlési képviselőcsoport vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, az
Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő,
d)	a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter,
e)	a minisztert az államtitkár,
f)	a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese
helyettesíti.
(2)	Az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács tagja akkor van akadályoztatva, ha
a)	megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,
b)	külföldön tartózkodik,
c)	feladatkörének ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,
d)	az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi
Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik.
(3)	Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács
állapítja meg.
22.	A Honvédelmi Tanács működése
33.	§ (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvény és e törvény keretei között megállapítja
ügyrendjét.
(2)	A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként gyakorolja.
(3)	A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.
(4)	A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(5)	A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez - a mentelmi jog felfüggesztésére
vonatkozó döntés kivételével - a jelen lévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6)	A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött
tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy mást is helyettesít.
34.	§ (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen
kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az
információátvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli közlést
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2)	A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi
Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.
(3)	A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés
indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről,
vagy hatályának meghosszabbításáról.
(4)	A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács
tagja kezdeményezheti.
(5)	A Honvédelmi Tanács döntéseit az elnök és a miniszterelnök írja alá.
17
MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG
IV.	Fejezet
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
35.	§ (1) A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében
az önkéntességen, rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és
az általános hadkötelezettségen alapuló állami szervezet. Egyes szervei törvényben
meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.
(2)	A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel
együttműködve hajtja végre.
36.	§ (1) A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:
a)	a Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi
javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
b)	a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
c)	a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek -
különösen_a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,
d)	a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és
védelme,
e)	egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme,
f)	részvétel a szükségállapot idején az erőszakos cselekmények elhárításában (a
továbbiakban: felhasználás),
g)	talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés
ellenében való végrehajtása.
(2)	A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:
a)	közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
b)	katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
c)	részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
d)	közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott
hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában
és a kegyeleti tevékenységben,
e)	közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.
(3)	Az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatot a Honvédség térítés ellenében
láthatja el.
37.	§ (1) A Honvédség felhasználása esetén meg kell határozni annak célját, időtartamát, a
kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt
területét. A kirendelt erők a Honvédség állományába tartozó kijelölt parancsnok vezetésével
hajtják végre a feladatot.
(2)	A 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közreműködői feladatát az abban résztvevő
honvédségi szervezetek katonai függelmi rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják
végre.
(3)	A 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt szervezeteitől
legfeljebb 200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar
főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős
miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter - a
döntéssel egyidejűleg - az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát
tájékoztatja.
18
(4)	A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek
és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével,
megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.
V.	Fejezet
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE
23.	A szervezeti felépítés
38.	§ (1) A Honvédség szervezeti felépítését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint
a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi. Az egyes honvédségi
szervezetek konkrét feladatait jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint
a belső rendelkezések határozzák meg.
(2)	A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell
kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, és annak egyes elemei
tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására. A Honvédség szervezeti felépítésének
meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és
hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási,
rendfokozati kategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.
(3)	A Honvédséget a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők,
valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató
szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A
haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze. A katonai igazgatás
területi szervei a Honvéd Vezérkar főnöke alárendeltségébe tartoznak.
(4)	A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd
Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó Ludovika Zászlóalj állományába tartozik,
emellett a katonai felsőoktatást folytató intézménnyel előkészítő vagy hallgatói jogviszonyban
áll.
(5)	A Ludovika Zászlóalj a katonai felsőoktatást folytató intézményben folyó képzés
céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A zászlóalj - a katonai
felsőoktatást folytató intézménnyel együttműködésben - a honvéd tisztjelöltek kiképzésének
gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak felhasználásával, állami tulajdonú
és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló
ingatlanok igénybevételével biztosítja.
24.	A Honvédség szervezeteinek létrehozása és megszüntetése
39.	§ (1) A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős
miniszter jogosult. A szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.
(2)	A Honvédség szervezetei közül a hadrendbe az állománytábla szerint szervezett katonai,
a hadrenden kívüli szervezetek csoportjába pedig a munkaköri jegyzék szerint szervezett
egyéb szervezetek tartoznak. A Honvédség szervezeteinek felépítését, béke- és hadilétszámát,
rendszeresített technikai eszközeit állománytáblában, vagy munkaköri jegyzékben kell
meghatározni.
(3)	A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő
honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti
egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és
kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító
okiratában - jogi személyiséggel ruházható fel.
19
(4)	A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell
fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét.
VI.	Fejezet
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS SZERVEZETEINEK ELHELYEZÉSE
25.	A Honvédség személyi állománya
40.	§ (1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból (a
továbbiakban: tényleges állomány tagja), kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból és a
Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint megelőző védelmi
helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből
áll.
(2)	A tényleges állomány tagjai békében önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai
szolgálatot. A Honvédség folyamatos kiegészítése békében a hivatásos, szerződéses és az
önkéntes tartalékos katonai szolgálatra vagy honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt
jogviszony létesítésére toborzottak felvétele, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot
idején a fentieken túl hadkötelesek behívása útján is történik.
(3)	A tényleges állomány tagja a katonai szolgálat megkezdésekor a következő esküt teszi
le:
„Én^esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek.
Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az Alaptörvény
és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével,
életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik
tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
26.	A Honvédség tartalékos állománya
41.	§ (1) A Honvédség tartalékos rendszere önkéntesség és jogszabályi kötelezettség
alapján szervezett tartalék elemekből áll.
(2)	A tartalékos állományba az önkéntes műveleti tartalékos, az önkéntes védelmi
tartalékos, a kiképzett tartalékos, valamint a potenciális hadköteles tartozik.
(3)	A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott
személy csak rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség
bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.
(4)	A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült, korábban
hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített férfi tartozik.
(5)	Az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos önként vállalja,
hogy törvényben meghatározott feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és behívását
követően tényleges szolgálata teljesítésével közreműködik a Honvédség feladatai
ellátásában.
(6)	Az önkéntes tartalékos rendszer békeidőszaki működését munkáltatói ösztönző-
kompenzációs rendszer támogatja.
(7)	Az önkéntes tartalékosok kiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő
behívásának elrendeléséről a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a honvédelemért felelős
miniszter dönt.
20
27. A Honvédség szervezeteinek elhelyezése
42.	§ (1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához
rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által
vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak.
(2)	A katonai szervezetek kijelölés alapján használatba kapják az ingatlanokat.
VII.	Fejezet
A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
28.	A Honvédség függelmi viszonyai
43.	§ (1) A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben
teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák
tevékenységének irányítása, elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt.
(2)	Az elöljárói és felettesi, vagy alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés,
parancsnoklás elve, a szolgálati és a szakmai elöljárói, és a hivatali és a szakmai felettesi
irányítás és vezetés során érvényesül.
(3)	Az általános hatáskörű elöljáró, vagy felettes a szolgálati elöljáró, vagy a hivatali
felettes, a neki alárendelt katonák a szolgálati, vagy hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró
az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.
(4)	A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva
a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára
vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított döntési j og illeti
meg.
(5)	Az olyan elöljáró, vagy felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva
rendelkezési jogkörrel, szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes, akikre vonatkozóan
rendelkezési jogkörrel rendelkezik - állományviszonyuktól függetlenül - szakmai
alárendeltek. A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói
döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakmai elöljáró, vagy szakmai
felettes vezetői jogosultságait hatásköri szabály, és a szolgálati elöljáró állapítja meg.
(6)	A Honvédség irányítása és vezetése - a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti
alá-fölérendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló -
szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása - a jogszabályban meghatározott
kivételektől eltekintve - valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.
44.	§ (1) Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős.
Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is
azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is
azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.
(2)	Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb
rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.
(3)	A rendfokozat nélküli katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a
katonáknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.
(4)	Külföldi katonai szolgálat esetén - a jogi személyiséggel rendelkező ideiglenes
katonai szervezet kivételével - rangidős nemzeti képviselőt kell kijelölni az egy helyen
tartózkodó katonák közül, aki a jogszabályban nevesített egyes jogkörökben gyakorolja az
állományilletékes parancsnokot megillető jogköröket.
29.	A Honvédség irányítása és felső szintű vezetése
21
45.	§ (1) A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányítását személyesen,
szakirányítását a közigazgatási államtitkár útján, vezetését - valamint a katonai szakterület
vonatkozásában, jogszabályban meghatározott körben szakirányítását - a Honvéd Vezérkar
főnöke útján látja el kormányrendeletben meghatározott feladatrend szerint.
(2)	A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség törvényes működése érdekében
gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. E körben
a)	rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását,
b)	jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt,
c)	megsemmisíti, vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket, belső
rendelkezéseket,
d)	megsemmisíti, vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket.
(3)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért
felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép
hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó
elöljáró adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója
részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a
megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is
meghatározható.
(4)	A (2) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha
a)	a döntést a bíróság felülvizsgálta,
b)	a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot
sértene,
c)	a döntés meghozatalától, vagy jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
d)	azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra
tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
a)	az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe,
b)	a döntéshozó vagy a döntés-előkészítésben közreműködött személy a kötelességét
bűncselekményt megvalósító módon megszegte, és ez a döntést érdemben befolyásolta,
feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet
meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
(6)	Az (5) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, vagy jogerőre
emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.
46.	§ (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai
védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint a Honvédség
irányításáért és vezetéséért felelős központi államigazgatási szerv.
(2)	A közigazgatási államtitkár a Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a honvédelemért
felelős miniszter által vezetett minisztérium szerveinek tevékenységét.
(3)	A közigazgatási államtitkár irányítja a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe
tartozó döntések előkészítését, végrehajtásuk tervezését, szervezését, valamint - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - az általános katonai szakterület kivételével - felelős a
Honvédség szakirányításért. A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során
együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.
(4)	A Honvéd Vezérkar békében - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium részeként - az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű
tervező-szervező, és a Honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezető szerve.
(5)	A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar
főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati
elöljárója a Honvédség tényleges állományú tagjainak. Kormányrendelet, valamint a
22
honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között
felelős a hadrafoghatóságért, a Honvédség magas fokú fegyelméért, kiképzéséért és
felkészítéséért, valamint jogszabályban meghatározott körben, az alárendeltségébe tartozó
szervezetek tekintetében, a katonai szakterület vonatkozásában szakirányítási feladatok
ellátásáért. A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a
közigazgatási államtitkárral.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti szolgálati elöljárói jogkör tartalmi elemeit a Honvéd Vezérkar
főnöke e törvényben, más jogszabályban, a Honvédség irányítására, szakirányítására,
vezetésére és személyügyi hatásköreire vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolja.
(7)	A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségekre és adminisztratív feladatot ellátó szervezeti
egységre tagozódik. A csoportfőnökségek a minisztériumi főosztályokkal azonos jogállású
szervek. A csoportfőnökségek osztályokra tagozódnak.
(8)	A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeit a csoportfőnök vezeti, akinek munkáját a
Honvéd Vezérkar főnöke irányítja. A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeinek osztályait
közvetlenül a csoportfőnök, vagy olyan csoportfőnök-helyettes vagy osztályvezető vezeti,
akinek tevékenységét a csoportfőnök irányítja.
30.	A katonai szervezetek irányítása és vezetése
47.	§ (1) A haderőnemük, szaktevékenységük, vagy célszerűségi okok miatt a Honvédség
hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai
szervezeteket a középszintű vezető szerv vagy más magasabb szintű parancsnokságok élén
álló parancsnokok irányítják.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét a Honvédség irányításának
és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányrendeletnek megfelelően a honvédelemért
felelős miniszter határozza meg.
(3)	Külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek, valamint egyéni beosztást
betöltő katonák a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi
parancsnokság élén álló parancsnok hadműveleti irányítása és vezetése alá helyezhetők.
(4)	A katonai szervezetek hadműveleti irányítására és vezetésére vonatkozó előírásokat a
szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságának alárendeltségébe kerülő magyar katonai
szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok
figyelembevételével kell alkalmazni.
31.	A parancsnok
48.	§ (1) A katonai szervezet élén a parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt: parancsnok)
áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között vezeti a katonai
szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett katonai szervezet
működésének minden területére. A parancsnok a katonai szervezet szolgálati viszonyban álló
állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A
parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkező elöljáró nevezi ki.
(2)	A parancsnok teljes felelősséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a
személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés biztosításáért, az állomány
fegyelméért, a neki alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, gazdálkodásáért
az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.
(3)	A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a szervezetszerű
helyettes, annak hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy helyettesíti.
32.	A parancs és a parancsadás joga
23
49.	§ (1) A szolgálati elöljáró az alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem
ütköző parancsot adhat ki.
(2)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai
szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.
(3)	A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona
együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve.
(4)	A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében -
jogszabályban megállapított hatáskörében - a katona részére parancsot adhat.
(5)	A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot
adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el.
50.	§ (1) A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával
visszaélni tilos. A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a
végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.
(2)	A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és
az elöljárók parancsaival. A parancs nem irányulhat különösen az alárendelt indokolatlan
zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.
(3)	Tilos az olyan parancs kiadása, amely
a)	a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül
vagy súlyosan veszélyeztetné,
b)	bűncselekmény elkövetésére irányul,
c)	a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.
(4)	A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben.
Részükre kizárólag a hatáskörébe tartozó utasítást adhat ki. Utasítás kiadása a (3)
bekezdésben meghatározott esetekben tilos.
51.	§ (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha
azzal bűncselekményt követne el.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs végrehajtását
nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra
haladéktalanul köteles a parancsot adó figyelmét felhívni. Ha a parancsot adó a parancsát
ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. Ha ezt követően továbbra is
fenntartja, a jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
(3)	A felettes utasításának megtagadhatóságára és a végrehajtásért való felelősségre a
parancsra vonatkozó az (1) és (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
33.	A belső rendelkezések
52.	§ (1) Intézkedésben állapíthatók meg a szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok,
egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a
katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének
általános rendezést igénylő kérdéseit is, ha azokat jogszabály vagy közjogi
szervezetszabályozó eszköz nem rendezi. Intézkedés kiadására hatáskörének megfelelően a
szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult. Az intézkedés kiadására jogosult
akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - nevében helyettese adhat ki
intézkedést.
(2)	Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának
szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával,
javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat, ha azokat jogszabály vagy közjogi
szervezetszabályozó eszköz nem rendezi. Egy-egy szakterület alapvető szabályait
meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
24
minisztérium közigazgatási államtitkára, és - az általános katonai szakterület vonatkozásában
-	a Honvéd Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat meghatározó szakutasítás
kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szakmai
elöljárója, szakmai felettese jogosult.
(3)	Az intézkedés és a szakutasítás (a továbbiakban együtt: belső rendelkezés) nem lehet
jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes.
(4)	Azt a belső rendelkezést, amely a Honvédség személyi állományának egészét érinti,
vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érintheti - a minősített adatot tartalmazó
kivételével - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában
közzé kell tenni. A minősített adatot tartalmazó belső rendelkezés számát és címét kell
közölni a hivatalos lapban.
(5)	A hivatalos lapban közzétett vagy a közölt belső rendelkezés jogszabálysértés miatti
megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.
(6)	A hivatalos lapban a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint a szövetséges
fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is
közzétehetők.
VIII.	Fejezet
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE, AZ ŐRZÉS-
VÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, A
KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK
34.	A Honvédség készenléti és szolgálati rendszere
53.	§ (1) A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges állapotának,
hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének, továbbá a
haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos elérését a
készenléti rendszer biztosítja.
(2)	A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban a
veszélyeztetettséggel arányosan kell megteremteni.
(3)	A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával
kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező
eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása érdekében készenléti és ügyeleti szolgálati
rendszer működik.
35.	Az őrzés-védelem
54.	§ (1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait
fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell. Az őrzés
katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, és
ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.
(2)	Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó egységeket, valamint az eseti
intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel kell készíteni. Ennek
keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű elsajátítását. Az őrzés-
védelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést rendszeresen ellenőrizni kell.
(3)	A katonai őrség őrzés-védelmi feladatainak ellátásához biztosítani kell a szükséges
állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a megfelelő
szolgálati körülményeket.
36.	A katonai szervezetek fegyverhasználata
25
55.	§ (1) A katonai szervezetek fegyverhasználati joghoz kötött feladataik végrehajtására
rendszeresített fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, valamint a
jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják.
Kötelékben a katona csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja fegyverét. A
katonai szervezetek - a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékben -
törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak.
(2)	A katonai szervezetek e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására való
felkészülés érdekében a harckiképzés során is használják, működtetik fegyverzetüket.
(3)	A honvédelemért felelős miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyveresen,
fegyverhasználati joggal teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai
kötelezettségeket.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzetiségű katonai szervezet
műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján
kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más
kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban
nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell. A fegyverhasználat kilátásba helyezését
tartalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetést, céljától függően lehetőleg az ellenség vagy a
helyi lakosság nyelvén kell megtenni.
(5)	Ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé, hogy a katona az ellenséget egyedileg is
megadásra szólítsa fel, és ellenállás esetén a fegyverhasználatot kilátásba helyezze, vagy ha az
arra irányuló figyelmeztetés nem járt eredménnyel, akkor a fegyverhasználatát az általa kezelt
harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges
és arányos erőt alkalmazva, a nemzetközi hadijogban foglalt előírások és elvek
figyelembevételével végezi.
37.	A katona fegyverhasználata
56.	§ (1) A fegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek
során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona - saját elhatározásából vagy parancsra -
szándékosan személyre irányított, célzott lövést ad le.
(2)	Fegyveren az (1) bekezdés alkalmazásában a Honvédségnél rendszeresített egyéni
lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyvernek
kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszközt
is.
(3)	A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat,
vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül
szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert
használni:
a)	fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött, védett személyek,
létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy
az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,
b)	fogoly őrzésére, kísérésére irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt
megtámadja,
c)	katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a katonai rendészt
ért támadás elhárítására, és a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére.
(4)	A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:
a)	a fegyveres szolgálatot teljesítő katona élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a
katonát a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel,
veszélyezteti az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az
őrzött objektumba, lezárt, védett és biztosított területre való jogellenes behatolásra,
b)	a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, és tárgyak megrongálására,
26
használhatatlanná tételére, megszerzésére, birtoklására vagy megsemmisítésére irányul.
57.	§ (1) Katonával szemben lőfegyver használható - ha más intézkedésre, kényszerítő
eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt - az 56. §-ban
meghatározottakon túl:
a)	lőfegyver, robbanóanyag, robbantó szerkezet vagy azt magában foglaló haditechnikai
eszköz, és az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag
erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
b)	élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantó
szerkezettel való elkövetésének megakadályozására,
c)	szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
d)	közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy
megszakítására,
e)	a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás
eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.
(2)	Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a lőfegyvert
tömegben levő katonával szemben kell alkalmazni, a katona köteles a rendőrség segítségét
kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő, és a késedelem az
intézkedés eredményességét, a katona vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti.
58.	§ (1) A fegyverhasználatot - az 55. § (5) bekezdésének kivételével - meg kell előznie:
a)	felszólításnak cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására,
b)	más személy segítségül hívásának,
c)	lehetőség szerint más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
d)	figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és
e)	figyelmeztető lövésnek.
(2)	A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az
eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a késedelem az intézkedés
eredményességét, az intézkedő katona vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül
veszélyezteti.
(3)	Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(4)	Nincs helye fegyverhasználatnak:
a)	ha annak indoka már megszűnt,
b)	megtorlásként,
c)	ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
d)	ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a
fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
e)	magatehetetlen személlyel, valamint a konfliktusban részt nem vevő terhes nővel és
gyermekkorúval szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok
számára nyilvánvalóan felismerhetők,
f)	jogellenesen összegyűlt, vagy fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg,
katonai csoportosulás szétoszlatására,
g)	a Honvédség feladatairól szóló rendelkezések közül olyan esetben, amikor a feladatait
fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre.
(5)	Tömegben, katonai csoportosulásban levő katona ellen fegyver használata kizárólag
akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A
fegyverhasználatnak az egyes katona ellen kell irányulnia.
(6)	A tömegben, katonai csoportosulásban levő katonával szembeni fegyverhasználatot - a
következő sorrendben - meg kell előznie:
a)	a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására, vagy a jogellenes magatartás
27
megszüntetésére irányuló felhívásnak,
b)	a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz
alkalmazásának, valamint
c)	az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaknak.
38.	Az egyéb kényszerítő eszközök alkalmazása
59.	§ (1) Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő
katona, továbbá a szolgálati elöljáró, és parancsára alárendeltje egyéb kényszerítő eszközt is
alkalmazhat.
(2)	Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és
fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja
vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.
(3)	Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára nincs
lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei
fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(4)	Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört,
vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
(5)	E törvény alkalmazásában - súlyosságuk sorrendjében - a lőfegyveren kívül kényszerítő
eszközök a következők:
a)	testi kényszer,
b)	könnygázszóró készülék,
c)	gumibot,
d)	bilincs,
e)	szolgálati kutya.
60.	§ (1) A katona testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés kikényszerítésére
vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére
testi kényszert alkalmazhat.
(2)	Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség, a cél
elérésére könnygázszóró készülék vagy gumibot használható.
(3)	Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges
katona, vagy polgári személy
a)	támadásának vagy ellenszegülésének megtörésére, valamint
b)	önkárosításának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának, vagy ezek kísérletének
megakadályozására.
(4)	A katona szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő
eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(5)	A katona szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha
intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(6)	A katona szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a)	súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b)	személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető
magatartás elhárítására,
c)	az őrzött objektumok megtámadásának elhárítására, vagy illetéktelen behatolás
megakadályozására.
39.	A fegyver és más kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai
61.	§ (1) A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy
részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával,
28
segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi
elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről
értesüljön.
(2)	A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell,
aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd - a
műveleti területen végzett katonai tevékenység kivételével - álláspontjáról a kényszerítő
eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő
eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, annak jogszerűségéről a
Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást.
(3)	A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt nyolc
napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott,
haladéktalanul értesíteni kell.
40.	A légierőre vonatkozó különös fegyverhasználati szabályok
62.	§ (1) A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és nemzeti
légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő, vagy jogosulatlanul igénybe vevő,
az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott ellenséges tevékenységet
folytató, repülési szabályt sértő, továbbá a bajbajutott légi járművekre terjed ki.
(2)	A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének oltalmazásában
részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők a stratégiai parancsnok
alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik
szolgálatukat.
(3)	A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő nemzeti és szövetséges
légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz nyitható az
ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az
a)	fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy
b)	más módon fegyverrel vagy eszközzel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető
súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő, vagy
c)	egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti cselekmény
elkövetésére törekszik, és a légvédelmi készenléti erők felszólításának szándékosan nem tesz
eleget.
(4)	Az (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, és a figyelmeztető tűz
mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs idő, és a késedelem az élet-
és vagyonbiztonság sérelmével járna.
(5)	A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más tagállama
légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze
kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes
parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.
(6)	A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető
vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes
parancsnoka adhat.
(7)	Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen támadás
elhárítása érdekében - azonnali jelentési kötelezettség mellett - saját elhatározása alapján
tüzet nyithat.
(8)	A (3)-(7) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell tenni a
honvédelemért felelős miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről és a
megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul
tájékoztatja.
29
41.	A katonai jelképek és jelzések
63.	§ (1) Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a
történelmi zászlósor és a felségjel.
(2)	A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelemért felelős
miniszter vagy a Honvéd Vezérkar főnöke zászlószalagot köthet.
(3)	A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A
hadihajók árbocjelvénye az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő.
(4)	A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint
állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami
rendezvényein, és kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.
(5)	A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei, katonai járművek - a hadviselés
szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően - a nemzeti hovatartozásuk
jelzésére jelvényt, felségjelet viselnek.
(6)	A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell
alkalmazni. Ezek a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés és
csapatjelvény, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései, valamint
az összefoglaló honvéd elnevezés.
(7)	A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához, az
öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Honvédségnél rendszeresített
egyenruhát viselnek. Ha az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában - illetve a
szerződésében meghatározott esetben -, valamint a rendvédelmi szerv tagja a Honvédség
érdekében végez tevékenységet, részére az egyenruha viselése engedélyezhető. A
nyugállományúak egyenruha-viselését törvény állapítja meg. E személyi körön túl további
személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető
ruházat viselete tilos.
(8)	A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett
rendfokozati jelzések fejezik ki. Az önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes műveleti
tartalékos katona a szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített
rendfokozat viselésére kizárólag a tényleges állomány, a rendvédelmi szervek állománya,
valamint - a rá vonatkozó korlátozásokkal - e szervezetek nyugállományú tagja és az
önkéntes tartalékos jogosult.
(9)	A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti katonai
szervezethez való tartozásának és korábbi katonai szervezetének megkülönböztető jele.
HARMADIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
IX.	Fejezet
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS
VÁRATLAN TÁMADÁS IDEJÉN ALKALMAZHATÓ SZABÁLYOK
42.	Általános rendelkezések
64.	§ (1) A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot és váratlan
támadás idején alkalmazható szabályokat, a bevezethető rendkívüli intézkedéseket ez a fejezet
állapítja meg. A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések
önállóan, illetve a bevezetett rendkívüli intézkedésekkel összhangban alkalmazhatók.
30
(2)	A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a 65-79. §-ban meghatározott
rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(3)	A köztársasági elnök szükségállapot idején a 65. § (2)-(3) bekezdésében, a 66.§-ban, a
67.	§ (2) bekezdésében, a 68-75. §-ban, a 76. § (2) és (5) bekezdésében, és a 77-79. §-ban
meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(4)	A Kormány
a)	megelőző védelmi helyzetben és váratlan támadás esetén a 65-66. §-ban, a 67. § (1)
bekezdésében, a 68. § (4)-(5) bekezdésében, a 69-70. §-ban, a 72. §-ban, a 76. § (2)
bekezdésében, a 78. § (2)-(5) bekezdésében, és a 79. §-ban meghatározott rendkívüli
intézkedéseket,
b)	a megelőző védelmi helyzet kihirdetését megelőzően, annak kezdeményezését követően,
az alapvető jogok lényeges tartalmát nem érintve a 79. §-ban meghatározott intézkedéseket
vezetheti be.
(5)	Ahol ez a rész rendeletet említ, azon rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács
rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli
intézkedését, megelőző védelmi helyzetben és váratlan támadás esetén a Kormány rendeletét
kell érteni. Az ezekkel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.
(6)	A rendeletet - a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány döntése esetén
-	az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény
útján térítésmentesen, az aláírás napján ki lehet hirdetni.
(7)	A Kormány a jogalkotás rendjére előírt szabályok megfelelő alkalmazásával,
kihirdetésre alkalmas állapotba előkészíti a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök
rendeletének tervezeteit. A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős
személyek, szervek részére meg kell küldeni.
(8)	A hadköteles katona jogállását, illetve a honvédelmi munkakötelezettség részletes
szabályait tartalmazó törvényjavaslatot, vagy honvédelmi tanácsi rendelet tervezetét, már a
béke időszakában elő kell készíteni és rendszeresen felül kell vizsgálni.
43.	A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható rendkívüli intézkedések
65.	§ (1) A hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálat időtartama megelőző védelmi
helyzet idején legfeljebb 12 hónap. Rendkívüli állapot idején az időtartam a katonai
szükséghez igazodóan állapítható meg. A fegyveres katonai szolgálatot teljesítő a 40. § (4)
bekezdésében szereplő esküt teszi le a szolgálatteljesítés első napján.
(2)	A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó
szabályoktól eltérően - állapíthatók meg. Rendelet alapján:
a)	szünetel a Honvédség hivatásos állományába történő felvétel,
b)	a szolgálati idő kezdete és vége a megelőző védelmi helyzethez, rendkívüli állapothoz
vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható,
c)	a rendfokozatba történő előléptetésre eltérő szabályok állapíthatók meg, valamint a
szolgálat teljesítéséért és érdemeik elismeréséül érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek
alapíthatók,
d)	a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, az
ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, a méltatlanság, továbbá a szolgálat egyéb
szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók,
e)	az elöljárói érdekvédelem szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint a
jogos érdekek elismerése és védelme érdekében kell megállapítani,
f)	az illetmény a szolgálat sajátosságaira tekintettel a békeidőszak szabályaitól eltérően
állapítható meg, egy részét pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell
31
kezelni,
g)	a szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit valamint a szolgálatból sebesülés, baleset
vagy megbetegedés miatt leszereltek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segélyben
kell részesíteni.
(3)	Rendelet a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló
anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a szolgálatot teljesítőkre nézve
kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg:
a)	kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a szolgálatot teljesítő által szándékosan
vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet,
b)	az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a károkozás tényállásával
kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni,
c)	a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség tevékenysége
folytán bekövetkezett kárt és hiányt,
d)	a szolgálat idején kártérítés nem hajtható végre.
44.	A közigazgatásra, közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések
66.	§ (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladat ot rendelet
is megállapíthat.
(2)	A települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester,
a fővárosi közgyűlés feladat- és hatáskörét a főpolgármester, a megyei közgyűlés feladat - és
hatáskörét, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
(3)	A polgármester és a jegyző a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli
intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester
utasításai szerint látja el.
67.	§ (1) A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül
rendelettel állapítható meg:
a)	a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre,
b)	a hatáskör és illetékesség megállapítása,
c)	az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje,
d)	a megkeresés szabálya,
e)	az ügyintézési és egyéb határidő,
f)	a képviselet rendje,
g)	az elővezetés szabálya,
h)	az eljárás felfüggesztése,
i)	a jogorvoslat rendje,
j) a végrehajtás szabálya.
(2)	A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható.
Rendeletben más szabálysértési jogszabályok is módosíthatók.
68.	§ (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban együtt:
tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a közszolgálati média által
közölt adatokat használhatja fel tudósításához.
(2)	A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a
rendező szervtől meghívást kapott.
(3)	Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények
előzetes ellenőrzése és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése. A közzétételi
engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv adja ki.
(4)	Elrendelhető a rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek,
stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele,
32
használatra való átengedése vagy ezek használatának mellőzése.
(5)	Elrendelhető a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetése,
korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések
igénybevétele, az elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve
használatának mellőzése.
(6)	A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági
rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.
69.	§ (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott időszakára,
meghatározott területre (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy
meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
(2)	Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a
javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy
használatának korlátozása, a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás
teljesítése.
(3)	A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakossági
ellátási érdekekre tekintettel - a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős
miniszter, az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával - az (1) bekezdés alapján
megállapított korlátozástól, vagy tilalomtól eltérően rendelkezhet. E rendelkezés a
légiközlekedés körében nem alkalmazható.
70.	§ (1) Korlátozható, illetve megtiltható
a)	a magyar állampolgárok külföldre utazása,
b)	a külföldiek beutazása,
c)	a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és
kapcsolattartás.
(2)	Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési
kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig korlátozások vezethetők be.
(3)	Elrendelhető
a)	az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez
kötése,
b)	hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak
engedéllyel szabad.
(4)	Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges
időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a kitelepített lakosság új tartózkodási helye. A
lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.
(5)	Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a
továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a
sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására
kell hozni.
(6)	Közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés a védelmi érdekek sérelme esetén
megtiltható.
71.	§ (1) A nem honvédelmi és rendvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása,
forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.
(2)	Az ország egész területén vagy bármely részén
a)	megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása, cseréje,
fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala, valamint a nem katonai
célú lőterek használata,
b)	elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása, összegyűjtése és
33
biztonságba helyezése.
72.	§ (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása. Rendeletben
állapíthatók meg a harci cselekmények hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében
meghatározhatók:
a)	a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre vonatkozó
szabályok,
b)	a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk irányítására szolgáló
fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények,
c)	a lakosság magatartására vonatkozó szabályok.
(2)	A veszélyeztetett területekről - a megelőző polgári védelmi kiürítő intézkedés keretében
-	a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását
biztonságba helyezésük végett el lehet rendelni. A vagyontárgyak elszállítását:
a)	polgári védelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b)	egyéb fontos okból az illetékes ágazati miniszter,
c)	a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei
közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
d)	az a)-c) pontban foglaltakon kívüli esetben az illetékes katonai szervezet parancsnoka
rendelheti el.
(3)	A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére
biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet, állatállományt, egészségügyi anyagokat és
termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a
fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.
(4)	A befogadási területeket és az elszállítási útvonalakat a (2) bekezdésben megjelölt
elrendelő határozza meg.
(5)	A vagyontárgyak elszállításával, biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához
szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján is igénybe vehető.
73.	§ Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal
kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során vagy
viszonosság alapján követendő eljárás.
45.	Az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések
74.	§ (1) Rendelettel állapíthatók meg a büntetőeljárás, a büntetés-végrehajtás, a polgári
peres és nemperes eljárás szabályai.
(2)	Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és
ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők, illetékességi területük
megváltoztatható.
(3)	Rendelet eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a
bírósági és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati
szervek működése felfüggeszthető. A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba,
ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni.
(4)	Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági hatáskörbe tartozó kisebb
jelentőségű bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek. Rendeletben módosíthatók más
büntető anyagi jogi rendelkezések is, így új bűncselekmények állapíthatók meg, egyes
bűncselekmények büntetési tételei, tételkeretei módosíthatók, rendelet azonban új büntetési
nemet nem állapíthat meg.
(5)	A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által
meghatározott körben van helye. Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági
hatáskörbe tartozó kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható és
34
nem folytatható le.
(6)	Rendeletben fel kell függeszteni a folyamatban levő eljárást:
a)	azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs helye, és az
elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe,
b)	ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per tárgya
hadműveleti területen van,
c)	ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé.
(7)	A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási
határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb
joghátránnyal.
(8)	A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyek ben
bírósági eljárásnak nincs helye - és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv hatáskörébe -, az
elévülés nyugszik.
(9)	A bíróság első fokon egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket,
amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja. A bíróság első fokon
hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani.
75.	§ (1) Rendelet katonai bíróság felállítását írhatja elő. A katonai bíróság a hatáskörébe
utalt büntetőügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el.
(2)	Rendelet a katonai büntetőeljárásra az eljárás gyorsítását szolgáló szabályokat állapíthat
meg.
(3)	Rendeletben megállapított esetben:
a)	az ország egész területén vagy egy részén, illetve a katonai büntetőbíráskodás hatálya alá
tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el,
b)	a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a Honvédség készenléti
állapotát, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos bűncselekményekre,
valamint a háborús bűncselekményekre,
c)	a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele életfogytig tartó
vagy tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a büntetési tétel
csökkenthető.
(4)	A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtótermékben, rádióban, televízióban és egyéb,
helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5)	A rögtönbíráskodás a megyei, fővárosi és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik.
46.	A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendkívüli
intézkedések
76.	§ (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében az
igénybevételi hatóság a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére
szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó
termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.
(2)	Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések
állapíthatók meg. Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható
végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő
kiadások teljesíthetők, és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő, az adók és illetékek
mértéke módosítható, a mentességek megszüntethetők.
(3)	Elrendelhető a deviza és valuta kötelező vételre felajánlása. A deviza és valuta kiutalása,
átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető, a
mentességek megszüntethetők.
(4)	A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések
teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
35
(5)	Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való
felajánlása. Nemesfém forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető.
77.	§ (1) A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély
visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható.
Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.
(2)	Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az olyan
országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít,
mint más országból származó árut vagy járművet.
(3)	Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, javak forgalmának
korlátozása.
78.	§ (1) Rendeletben a honvédelmi munkakötelezettség körében kötött munkaerő-
gazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv
közvetítésével lehet létesíteni.
(2)	Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű,
műszaki és földmunkagép igénybevétele. A lakosság védelmének biztosítása érdekében
életvédelmi létesítmények, óvóhelyek kialakítása, építése rendelhető el.
(3)	Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a megyei
közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az illetékes katonai
szervezet parancsnoka.
(4)	Honvédelmi érdekből a már előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető:
a)	üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő-, szállító-, forgalmazó- és
ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a rendes gazdasági
tevékenysége során folytatja,
b)	az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése,
c)	az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése,
d)	gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek
tevékenységének szakszerű irányításában.
(5)	A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb
közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében rendeleti úton jegy- vagy
utalványrendszer vezethető be.
47.	A megelőző védelmi helyzet bevezetésével összefüggő rendszabályok és intézkedések
79.	§ A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében
elrendelheti
a)	a szövetséges államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos
állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére,
b)	az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek
készletezését, forgalmuk szabályozását, illetve korlátozását,
c)	a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a Honvédség, a honvédelemben közreműködő
szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök - egyszerűsített eljárásban
történő - feltöltését, túlmunka végzését,
d)	a közigazgatás, azon belül az államigazgatás egyes ágazatai fokozott védelmi,
honvédelmi szakirányítását, az irányítási, vezetési rendszerek egyszerűsítését, a közigazgatási
szervek munkarendjének, a hatósági eljárás - az ügyintézési határidők, hatáskör, illetékesség
megváltoztatását, szakhatóságok közreműködési - szabályainak módosítását,
e)	a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás terén korlátozó rendszabályok bevezetését,
speciális üzemmódok előkészítését,
f)	a magyar légtérben és a repülőtereken a katonai légiforgalmi irányítás szükséges mértékű
36
bevezetését,
g)	az ország védelme, a honvédelem szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra
védelmére a Honvédség, a rendvédelmi szervek erői és eszközei kirendelését,
h)	a nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes
személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeinek zárolását,
tulajdonjoguk korlátozását,
i)	speciális tartalékok képzését, az importból történő beszerzések felgyorsítását,
exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését,
j) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó speciális feladatok
végrehajtását, a megvalósításukra vonatkozó hatósági előírásoktól történő eltérést,
k) speciális terrorelhárító intézkedések bevezetését,
l) az államhatár forgalma ellenőrzésének nemzetközi előírásoktól és egyezményektől eltérő
szigorítását,
m) az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását,
n) a közintézményekbe és a közforgalmú helyekre különleges beléptető eljárások és
technikai ellenőrzések alkalmazását,
o)	a közigazgatás, a Honvédség, a védelemben közreműködő szervek telephelyeire,
épületeibe, létesítményeibe a személyek vagy a gépjárművek beléptetési szabályainak
szigorítását, feltételhez kötését vagy megtiltását, a megközelítési útvonalaik kiürítését, a
közforgalmuk korlátozását vagy elterelését,
p) a fenti objektumokban, illetve megközelítési útvonalukon közlekedők ruházata,
gépjárművei átkutatását, ismeretlen eredetű, őrizetlenül hagyott dolgok felkutatását,
megsemmisítését,
q) az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
X.	Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
48.	Értelmező rendelkezések
80.	§ E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában
a)	alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű használata, harctevékenység,
b)	államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történő belépése, az
országból való kilépése, valamint az átvonulás,
c)	állomásozás: a Honvédség szervezeteinek átvonulásához szükséges időt, illetve a
gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó tartós külföldi,
illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét,
d)	befogadó nemzeti támogatás: az ország, a Honvédség és a honvédelemben részt vevő
más szervek által, külföldi fegyveres erőknek az ország területén tartózkodásuk vagy azon
átvonulásuk során nyújtott egyoldalúan vállalt, vagy nemzetközi szerződéseken és azok
végrehajtási megállapodásain alapuló támogatás,
e)	békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek
hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának
elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,
37
f)	honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,
g)	honvédelmi érdek: az ország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó
módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen az alkotmányos rend
védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi
integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához a szövetségesi kötelezettségek
teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének
biztosításához fűződő érdekeket,
h)	Honvédség rendszeresített fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi
lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki jellemzőire és
alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére,
i)	humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével a Honvédség érdemi
közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti,
vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek
csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a
természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,
j) külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele
a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári
lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak
biztosítása érdekében,
k) meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely
során a meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe
kerülnek, és akiket ez alapján a katonai igazgatási helyi szerve behívásra ideiglenesen nem
tervezhető kategóriába sorol,
l) műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben álló felek
konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a
szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület,
m) ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan
alkalmazása, melynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem
az átvonulás technikai részcselekményeként történik,
n) NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések
összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében
tervez és - a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével - közterhektől mentesen
valósít meg,
o)	NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO készültségi és tervezési rendje a különböző
fokozatú válságkezelési és szükség esetén kollektív védelmi feladatok előkészítése érdekében,
p) parancs: meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására irányuló,
személyre vagy személyek egyértelműen meghatározott körére vonatkozó, szóban, írásban
vagy egyéb más módon kifejezett akaratnyilvánító rendelkezés,
q) potenciális hadköteles: a hadkötelezettség alá tartozó, ki nem képzett tartalékos,
r) rendvédelmi szerv: a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-
végrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok,
s) szakirányítás: az arra jogosultnak a Honvédség alaprendeltetés szerinti működésének
biztosítása érdekében, az irányítás rendszerében az irányított szervezetek szaktevékenységére
meghatározó befolyást eredményező, a szolgálati elöljárói jogkörtől független tevékenysége,
t) szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét
tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges államok
fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek,
u) szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-
szuverenitási felségjog-érvényesítési terület.
38
49. Felhatalmazás
81.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem ágazati irányításával, valamint a
Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatait, a szakirányítási és a vezetési
tevékenységet ellátó vezetők feladatkörét,
b)	a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer
rendeltetését, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit,
c)	légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait,
d)	a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait,
e)	a helyi védelmi igazgatási szervek szakmai felügyeleti, ellenőrzési rendszerét és rendjét,
továbbá a katonai igazgatás területi szervei illetékességi területeit,
f)	a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítását szolgáló
szabályokat,
g)	a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek a NATO Biztonsági Beruházási
Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a
jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint a
NATO vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyarország területén
kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és
külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját,
h)	a szövetségesi együttműködési kötelezettséghez kapcsolódó befogadó nemzeti támogatás
részletes kormányzati feladatait,
i)	a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása (erőforrásainak védelmi célú
igénybevétele) feladatai végrehajtásának szabályait,
j) a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel
kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
k) a hadkötelezettség teljesítésével összefüggő egyes költségek megtérítésének és a
díjazások folyósításának szabályait,
l) a Honvédség által védendő létesítmények, valamint a Szent Korona és a hozzá tartozó
egyes jelvények őrzésére vonatkozó szabályokat,
m) a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítése és a kártalanítással összefüggő eljárás
részletes szabályait,
n) az önkéntes tartalékos rendszer munkáltatói ösztönző-kompenzációs elemének részletes
szabályait,
o)	a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra
történő felkészítés követelményeit,
p) a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával összefüggő szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a)	a hadkötelesek katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének
rendjét,
b)	a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének engedélyezéséhez szükséges
formanyomtatványokat,
c)	a katonai futárszolgálat feladatait,
d)	a Szolgálati Szabályzat részeként
da)	a szolgálati tevékenység, a készenléti és ügyeleti szolgálati rendszer működéseinek
részleteit,
db)	az önkéntes tartalékos őrzésvédelmi és a katonai rendészeti tevékenység
teljesítését,
dc)	a kényszerítő eszköz alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának
részletes szabályait,
39
e)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős
miniszter közvetlen alárendeltségébe, irányítása, fenntartói irányítása és felügyelete alá
tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek jogi képviseletének és jogi
képviselete felügyeletének rendjét,
f)	a Honvédség személyi állományának élet-, szolgálati, és munkakörülményeivel
összefüggő juttatásainak, ideértve az egyes szociális juttatások, a laktanyai elhelyezés, és a
lakhatást célzó ellátás jogosultjainak körét, feltételeit és rendjét,
g)	a NATO-NYEU központi nyilvántartó, a NATO-NYEU központi rejtjel elosztó hatóság
működési rendjét, valamint a nyilvántartó rendszer működéséhez szükséges általános
követelményeket és eljárásokat,
h)	a meg nem térülő károk leírással és törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának
sajátos szabályait,
i)	az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a Honvédség munkakörei, beosztásai
betöltésével összefüggésben az alkalmassági vizsgálatra, annak elrendelésére,
véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,
j) honvédelmi ágazatban dolgozók igazolványának fajtáit, az igazolványok kezelését és
kiadását,
k) a behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra
való behívás időpontját,
l)	az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a hadkötelesek katonai szolgálatra való
alkalmassága elbírálásának, felülvizsgálatának rendjét,
m) a külföldi katonai szolgálat esetén a rangidős nemzeti képviselőt megillető jogköröket,
n) a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése
érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei
kijelölését.
(3)	Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy feladatkörükben eljárva a honvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozzák meg ágazatuk honvédelmi
feladatait, valamint az országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, az
infrastrukturális hálózatok előkészítésének és igénybevételének anyagi jogi szabályait.
50.	Hatálybalépés
82.	§ (1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti
a)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról
szóló 2010. évi XCIII. törvény,
b)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004.
évi CV. törvény kapcsolódó módosításáról szóló 2005. évi CXXIII. törvény,
c)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény,
d)	a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával érintett törvények
módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény,
e)	az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában való
részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény,
f)	a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXXIX. törvény.
51.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
83.	§ E törvény I-V. és VII-X. fejezete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI.
cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján
40
sarkalatosnak minősül.
52.	Átmeneti rendelkezések
84.	§ E törvény 25. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 27. § (4) bekezdése szerinti
honvédelmi elnökhelyettesi funkciót 2013. december 31-ig kormánytisztviselő is elláthatja.
53.	Módosító rendelkezések
85.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 37.
ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások)
„37. A hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos
államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított
közokirat.”
41
INDOKOLÁS
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
1.	Magyarország történetében a honvédelem ügye mindvégig a nemzet, az ország, az
állam fennmaradásának kulcskérdése volt.
A honvédelem modern értelemben vett jogi szabályozásának történetét a nemzeti
őrseregről szóló 1848. évi XXI. törvénycikktől számítjuk. E folyamat egyik jelentős alkotása
az 1939. évi II. törvénycikk, amely kisebb módosításokkal egészen 1960-ig hatályban volt. Az
1960. évi IV. törvénnyel a hadsereget az MSZMP Politikai Bizottsága, mint legfőbb vezető
szerv, s a párt első embere, mint főparancsnok alá rendelték anélkül, hogy ezt ténylegesen
kodifikálták volna.
Az 1970-es években a haderő fejlesztése, a gazdasági és politikai változások, továbbá
a nemzetközi enyhülés folyamatának együttes hatása vezetett az 1976. évi I. törvény
megalkotásához. A részletkérdésekben történt - többségükben pozitív irányú - változások
azonban nem érintették a legalapvetőbb koncepcionális kérdéseket. Ennélfogva változatlanul
fennmaradt a hadsereg közvetlen pártirányítása, továbbá a megszálló szovjet hatalom érdekeit
tükröző, s általa vezetett, támadó doktrínájú katonai szövetségi rendszer igényeinek feltétlen
kiszolgálása.
A rendszerváltoztatással párhuzamosan a honvédelem intézményrendszerében is -
ezen belül elsősorban a hadseregben - alapvető változtatásokra került sor, amelyek többsége a
törvény módosítását is igényelte. Az említett változások közül ki kell emelni a
rendszerváltozás előtti kormányzat egyik utolsó lépéseként a Magyar Néphadsereg
Parancsnokságának létrehozását, amely együtt járt az akkori Honvédelmi Minisztérium
átszervezésével és létszámának jelentős csökkenésével.
A Magyar Köztársaság - a szovjet csapatok kivonulása után - visszanyerte
függetlenségét; szuverén állammá vált. Ezzel összhangban, valamint a megváltozott
társadalmi, politikai és gazdasági viszonyoknak megfelelően kellett kialakítani a honvédelem
rendszerét.
2.	A szuverén államiság, a plurális demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság
kialakítása igényelte a társadalom és a nemzetgazdaság alapvető viszonyaira vonatkozó
szabályozások módosítását, vagy újak megalkotását. Ezek sorába tartozott a honvédelemről
szóló - többpárti konszenzussal kialakított - 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt1.)
elfogadása. A Hvt1. össztársadalmi ügyként kezelve meghatározta többek között a
honvédelem célját, a fegyveres erők irányítását, vezetését, a fegyveres erők feladatait, a
honvédelmi feladatok ellátásának rendjét, különös tekintettel a hadkötelezettség teljesítésére
vonatkozó rendelkezéseket, továbbá külön részben a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos
szabályokat.
A Hvt1. hatálybalépése óta számos alkalommal módosításra került. Ezek közül
kiemelendő a szolgálati törvények elfogadásával, a NATO-csatlakozással, a 12-ről 9 hónapos,
illetve a 9-ről 6 hónapos sorkatonai szolgálatra történő átállással, a Magyar Honvédség
vezetési és irányítási rendszerének korszerűsítésével (a Honvéd Vezérkar integrálása a
Honvédelmi Minisztériumba) kapcsolatos módosítás.
2002-ben az akkori Kormány programjában célul tűzte ki a hadkötelezettség béke
idején történő megszüntetését és az ehhez kapcsolódó honvédelmi intézményrendszer
átalakítását azzal, hogy ha a haza veszélybe kerül, minden arra kötelezett honfitársunknak a
honvédelem szolgálatába kell állnia. Elfogadásával a honvédelemről és a Magyar
42
Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt2.) az állampolgárokat
terhelő katonai szolgálati és az ehhez kapcsolódó számos részkötelezettséget szüntetett meg
béke idejére. Ebben az időszakban az eredeti elképzelés szerint az ország biztonságát és a
nemzetközi katonai kötelezettség teljesítését a reguláris haderőt felváltó professzionális
honvédség garantálta volna. Az elmúlt több mint fél évtized alatt a haderő a törvény szerinti
követelményeknek megfelelően átalakult, ugyanakkor felszínre kerültek a hadkötelezettség
békeidőszaki hiányának problémái is, amelyet elsősorban a Magyar Honvédség kiegészítését
biztosítandó kiképzett tartalékos erő fogyó aránya jelez.
3.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Hvt1. és Hvt2.
rendszerének fenntartható elemeit igazítja Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő
Alaptörvényéhez azzal, hogy a korábbiaknál szűkebb körben tartja fenn a sarkalatos törvényi
szabályozást. Ennek megfelelően különösen a honvédelmi adatkezelés, valamint a tényleges
állományú katonák szolgálatteljesítésének tárgyköre törvényekben kerül szabályozásra. A
hivatkozott két kapcsolódó törvényi szabályozás hatályba lépésének tervezett időpontja is
2012. január 1.
Az Alkotmányt felváltó új Alaptörvény a haza védelme tárgykörében a XXXI. cikk
szerinti kötelezettség körében továbbra is fenntartja a békeidőszaki önkéntességen alapuló
haderő koncepcióját, azonban megjelöli, hogy annak részeként Magyarország önkéntes
honvédelmi tartalékos rendszert is fenntart. A katonai szolgálati kötelezettséget, amely formái
szerint fegyveres, vagy lelkiismereti ok miatt fegyvertelen katonai szolgálat teljesítését jelenti,
csak rendkívüli állapotban, vagy az Országgyűlés döntése szerint már megelőző védelmi
helyzetben lehetséges teljesíteni a jövőben is.
A Javaslat az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésében, a XXXI. cikk (3) bekezdésében,
a 45. cikk (5) bekezdésében, valamint az 54. cikk (4) bekezdésében kapott felhatalmazások
alapján részletesen szabályozza a hadkötelezettség rendszerét és elemeit, a Magyar
Honvédség működésére, irányítására és vezetésére vonatkozó alapvető szabályokat, illetve a
rendkívüli jogrend intézményeit. E tárgykörökben - a jogalkotás általános szabályaira
tekintettel - a Javaslat mellőzi az Alaptörvény rendelkezéseinek ismétlését, csak az azokhoz
kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza. Az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának
Alaptörvény szerinti kötelezettség teljesítése jogi kereteinek kialakítása, a fegyver nélküli
katonai szolgálat, mint visszaállított szolgálati teljesítési forma visszaállítása, a polgári
védelmi kötelezettség kettős célú teljesítése és az Alaptörvényből fakadó egyéb pontosítások
igénye, valamint a Honvédség működéséből fakadó tapasztalatok azt indokolják, hogy az
Alaptörvény sarkalatos törvényi felhatalmazásainak egy új törvény előterjesztésével tegyen
eleget a Kormány.
A Javaslat négy részből és 10 fejezetből áll. Az első rész 3 fejezetben a honvédelem
alapjait, a második rész öt fejezetben a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség)
működését, a harmadik rész egy fejezetben a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik rész pedig
egy fejezetben a záró rendelkezéseket tartalmazza.
43
Részletes indokolás
ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI
I.	Fejezet
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI, A HONVÉDELMI
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a alapelvként rögzíti, hogy a honvédelem nemcsak a Honvédség, hanem az
egész nemzet ügye (nemzeten ebben az összefüggésben az ország lakosságát kell érteni). Az
Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásunk következményeként az ország egyéni
védelmi képességének fenntartása és fejlesztése mellett a Javaslat kifejezésre juttatja a
Washingtoni Szerződés szerinti kollektív védelmi képesség fenntartását és fejlesztését is.
Ezek vonatkozásában a Javaslat kifejezi, hogy a Magyarország nemzeti és szövetségi védelmi
képességének fenntartásában saját erejére: a nemzetgazdaság erőforrásaira, a Honvédség
felkészültségére, valamint az állampolgároknak a haza védelme iránti hazafias
elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik
együttműködésére és segítségnyújtására épít azzal, hogy az Alaptörvény XXXI. cikke szerint
egyes szolgáltatási kötelezettségek az állampolgárságtól függetlenül az ország területén
tartózkodáshoz kötődnek.
Szintén alapelvi tétel, hogy a honvédelemi kötelezettség teljesítése az érintettek számára
békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
Figyelemmel arra, hogy e Javaslat alapján valósul meg egyrészt a honvédelemre való
felkészülés, másrészt maga a honvédelem, tehát a haza fegyveres védelme, az időbeli hatály
mind béke, mind a rendkívüli jogrend időszakaira kiterjed, így időbeli hatály megállapítása
szükségtelen volt.
A 2-4. §-hoz
A honvédelmi kötelezettségek rendszerében kiemelkedő elem, hogy e kötelezettségek
rendszerét az Alaptörvény XXXI. cikke határozza meg, továbbá a szolgálati kötelezettség
békeidőszakban nem terheli az állampolgárokat, annak bevezetésére a megelőző védelmi
helyzet, illetve rendkívüli állapot kihirdetését követően kerül sor. A szolgálati kötelezettség
bevezetése rendkívüli állapot idején automatikus, míg megelőző védelmi helyzetben az
Országgyűlés külön - általános szabályok szerinti feles többséget igénylő - döntésétől függ.
A szolgálati kötelezettséget a kapcsolódó járulékos, adatkezelést megalapozó
kötelezettségekkel együtt a Javaslat a hadkötelezettség fogalmában foglalja össze azzal, hogy
a járulékos kötelezettségek részletezése külön törvény tárgya.
Az Alaptörvény XXXI. cikkének (3) bekezdése a Magyarország területén lakóhellyel
rendelkező nagykorú férfi magyar állampolgárok rendkívüli állapot, valamint - az
Országgyűlés döntése alapján - megelőző védelmi helyzet idején katonai szolgálati
kötelezettséget teljesítenek, amelynek lelkiismereti okból választható alternatívája a fegyver
nélküli katonai szolgálat. Mindkét szolgálati forma a Honvédség szervezeteinél teljesíthető
azzal, hogy a fegyver nélküli szolgálat célja a Honvédség fegyverhasználati joghoz nem
44
kötődő feladataihoz kapcsolódik. Ezzel is összefüggésben a fegyver nélküli tevékenységre
történő célirányos felkészítés ellenére sem zárható ki annak lehetősége, hogy a fegyver nélküli
katonai szolgálatot teljesítő személy a fegyveres konfliktus áldozatává váljon, bár ennek
lehetőségét a parancsnok minimalizálni köteles.
Az 5-6. §-hoz
Az Alaptörvény szerint a hadkötelezettség teljesítésére csak a megelőző védelmi helyzet és
rendkívüli állapot időszakában kerülhet sor. Bevezetése esetén minden magyar
állampolgárságú nagykorú férfire kiterjed, feltéve, ha az ország területén lakóhellyel
rendelkezik.
A szolgálati kötelezettség a hadkötelezettség legfontosabb részkötelezettsége. A Javaslat
rögzíti, hogy a szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot
teljesít, amelynek helyszíne a Honvédség valamely szervezeti egysége, vagy pedig engedély
alapján fegyver nélküli katonai szolgálatot, amelyhez speciális eskü is járul. A hadkötelesek
kiképzése, felkészítése a nemzeti és a szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében
szükséges. A szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzetben legfeljebb 12 hónap, míg a
rendkívüli állapot (háború) időszakában a szabályozás nem tartalmaz korlátot. Az időtartam a
Javaslat 65. §-ában kerül meghatározásra, mivel kizárólag két rendkívüli jogrendi helyzethez
kapcsolódik.
A Javaslat rendelkezik a katonai szolgálatra való behívás és bevonulás alapvető kérdéseiről.
A Javaslat meghatározza a be nem hívható hadkötelesek körét, e tekintetben teljes körű
felsorolást tartalmaz. A hadkötelezettség alsó korhatárát ugyan a nagykorúsághoz köti az
Alaptörvény, azonban - a gyermekkatonaság tilalmával összefüggő nemzetközi
egyezményekre tekintettel - nem mellőzhető a 18. életév alatti nagykorúsági esetek kizárása.
A felső korhatárt a Javaslat a katonai előképzettség szerint differenciáltan határozza meg.
Az esetek többségében a behívási tilalom előírása (pl. alkalmatlanság) magától értetődő.
Más esetekben meghatározott, társadalmilag elismert érdek érvényesítését biztosítja. Ilyen
érdek miatt nem hívhatók be pl. a 3 vagy ennél több gyermekesek, azok, akiknek házastársa
katonai szolgálatot teljesít, akik európai parlamenti, országgyűlési és helyi, illetve kisebbségi
önkormányzati képviselőjelöltek, vagy megválasztott képviselők, a polgári munkakörükben
meghagyott hadkötelesek. E felsorolás egyrészt a hadkötelezettség általánosságának pozitív
diszkrimináció általi indokolt feloldását, másrészt az alapjogi arányosság követelményét
jeleníti meg. Mindez nem jelenti azt, hogy a behívás alól ki nem zárt teljes állományt be is
kell hívni katonai szolgálatra.
A Javaslat külön mentesíti a szolgálati kötelezettség alól azokat, akik kérelmük alapján a
Hvt2. hatálybalépését megelőzően a polgári szolgálat teljes időtartamát teljesítették.
A 7-8. §-hoz
A katonai szolgálati kötelezettség megelőző védelmi helyzetre, valamint rendkívüli
állapotra vonatkozására figyelemmel, a Javaslat a katonai szolgálat félbeszakításának okait
szűk körben határozza meg, így arra kizárólag a hadköteles katona egészségi állapota,
családfenntartói kötelezettsége miatt, valamint előzetes letartóztatása elrendelése esetén
kerülhet sor.
A Javaslat fenntartja azt a lehetőséget, hogy a családfenntartói okból a szolgálat
félbeszakítása iránt az eltartásra szoruló hozzátartozó is nyújthasson be kérelmet. Ezt a
kérelmet azonban - célszerűségi okból - neki is annál a katonai szervezetnél kell
előterjeszteni, amelynek állományában a katona szolgálatot teljesít. Figyelemmel arra, hogy a
katonai szolgálat félbeszakítására e Javaslatban meghatározott esetek fennállása esetén, a
katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás kivételével mérlegelés nélkül kerül
45
sor, a félbeszakítással kapcsolatos döntést a Javaslat az állományilletékes parancsnok
hatáskörébe utalja.
A honvédelem érdekét biztosító szabály, hogy a honvédelmi igazgatás területi szerve a
szolgálat félbeszakítását megszüntetheti, ha annak oka megszűnik, vagy a hadköteles a
családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
A Javaslat rögzíti a katonai szolgálatból történő leszerelés alapvető kérdéseit is, elkülönítve
a soron kívüli leszerelés indokait.
A 9-10. §-hoz
A Javaslat részletezi a fegyver nélküli szolgálat Alaptörvényben biztosított lehetőségének
alapvető törvényi garanciáit az engedélyezési eljárástól a szolgálatteljesítésig. Alapvető
jelentőségű a szolgálat rendkívüli állapothoz és megelőző védelmi helyzethez kötése, az
engedélyezési eljárás gyorsított rendje és a lelkiismereti ok fogalmának tág kezelése.
Az engedély iránti kérelem legkésőbb a sorozásig nyújtható be azzal, hogy az elutasított
kérelem jogorvoslatait követően ismételt kérelem már nem nyújtható be.
A 11. §-hoz
Az Alaptörvény XXXI. cikke a katonai szolgálati kötelezettség mellett fenntartja céljaiban
pontosított kötelezettségként a polgári védelmi kötelezettséget és a honvédelmi
munkakötelezettséget. Mivel a fenti kötelezettségek mindegyike csak személyesen, más által
történő helyettesítés kizárásával teljesíthető, a személyes honvédelmi kötelezettségek
gyűjtőfogalma körébe vonhatók.
A személyes jellegű honvédelmi kötelezettségek keretében a Javaslat az Alaptörvény
szerinti célok közül a honvédelmi érdekű polgári védelmi kötelezettség célja kerül
konkretizálásra azzal, hogy a katasztrófavédelmi célú polgári védelmi kötelezettség külön
törvény tárgya.
A 12. §-hoz
A honvédelmi munkakötelezettségről szóló rendelkezés - a polgári védelmi
kötelezettséghez hasonlóan - csak az alapvető és az állampolgárokat érintő garanciális
rendelkezéseket tartalmazza. Az Alaptörvény XXXI. cikk (4) bekezdése szerint e
kötelezettséget csak rendkívüli állapot idején lehet elrendelni, a tevékenység célja pedig az
ország működőképességének fenntartása és helyreállítása.
A Javaslat - a szolgálati kötelezettségre is tekintettel - a mentességi okok körében
pontosítja a kötelezettség felső korhatárát. Időtartama szerint e kötelezettség lehet tartós vagy
időleges, jellege szerint pedig a kötelezettek egyaránt igénybe vehetők fizikai vagy szellemi
munkára.
A honvédelmi munkakötelezettség alóli további mentességi okokat is meghatározza a
Javaslat. Tételesen felsorolja azokat a személyes akadályozó tényezőket, amelyek miatt az e
körbe tartozó állampolgárok (elsősorban anyák) nem tudják e kötelezettségüket teljesíteni. A
Javaslat a honvédelmi munkakötelezettséget nem terjeszti ki a Honvédség és a rendvédelmi
szervek személyi állományára. E személyek ugyanis a rendkívüli állapotban a kiemelkedően
fontossá váló rendeltetésszerű feladatokat teljesítik.
A 13-17. §-hoz
A honvédelmi feladatok szükségessé teszik a Honvédség és a rendvédelmi szervek, az
állami anyagi tartalékok mellett az ország összes erőforrásának honvédelmi célokra való
46
igénybevételét.
Mind a természetes személyek - beleértve a külföldieket is -, mind a jogi személyek és a
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatásra
kötelezhetők az Alaptörvény XXXI. Cikkének (6) bekezdése alapján honvédelmi és
katasztrófavédelmi célból, amelyek közül a Javaslat a honvédelmi esetkört szabályozza. E
kötelezettségek közös jellemzője, hogy a kötelezett - aki a szolgáltatás tárgyával tulajdonosi
vagy birtokosi viszonyban van - vagyoni viszonyait érintik, ezért vagyoni szolgáltatásként
foglalhatók össze. E szolgáltatások a személyes honvédelmi kötelezettségek teljesítését nem
befolyásolják.
A Javaslat ennek megvalósítása érdekében az ország területén életvitelszerűen tartózkodó
természetes személyek, továbbá az ott működő jogi személyek, valamint a jogi személyiség
nélküli szervezetek terhére különböző gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket
állapít meg. Ezeket a Javaslat szolgáltatásoknak nevezi.
A gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás valamennyi gazdasági
területre kiterjedően biztosítja mind a felkészülés időszakában, mind a rendkívüli jogrendben
a védelem gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez szükséges jogi feltételeket.
A Javaslat a gazdasági és anyagi szolgáltatás fogalmi körébe vonja a termelő, a szolgáltató
és kereskedelmi tevékenységet, továbbá a tartalékképzést és -kezelést. A Javaslatban szereplő
gazdasági és anyagi szolgáltatásokat a Javaslat részletezi, amelyek kiterjednek:
-	meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás
igénybevételének tűrésére;
-	valamely tevékenységtől való tartózkodásra;
-	a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységekre;
-	az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.
Mindezek alapján már békeidőszakban biztosítható a honvédelmi feladatokra való
felkészülés (a tervezés, az ingó és ingatlan dolgok lebiztosítása, a szolgáltatásokra való
kijelölés stb.), továbbá a befogadó nemzeti támogatással összefüggésben jelentkező
infrastrukturális jellegű szövetségi feladatok teljesítése.
A Javaslat amellett, hogy általánosságban rögzíti a szolgáltatás teljesítésének
kötelezettségét, meghatározza azokat a társadalmilag kiemelt célokat, amelyeket a
szolgáltatások teljesítésével biztosítani kell.
A mentességi szabályok és a mentesítettek körének meghatározásával a Javaslat elősegíti a
társadalmi-politikai intézményrendszer zavartalan működését, illetve a lakosság
alapellátásához nélkülözhetetlen közellátási, közszolgáltatási funkciók fenntartását.
A Javaslat meghatározza a szolgáltatások igénybevételére jogosult szerveket, az ún.
igénybevételi hatóságokat és az igénybevételnél érvényesítendő szempontokat. A szolgáltatási
kötelezettséget:
-	az egész ország területén a Kormány vagy felhatalmazása alapján a feladatkörrel
rendelkező miniszter,
-	illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
valamint polgármester, továbbá törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a
katonai igazgatás területi szervének vezetője,
-	rendkívüli vagy szükségállapot esetén, ha szükséges, a felsoroltakon kívül az illetékes
katonai szervezet parancsnoka rendelheti el.
Részletesen meghatározza a Javaslat a különböző igénybevételi hatóságok szabályozási
feladatait és az igénybevétel elrendelésével kapcsolatban azok ágazati és helyi hatáskörét is.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási kötelezettségeket és az azok igénybevételének
elrendelésével kapcsolatos jogköröket a Javaslat - garanciális okból - tételesen felsorolja, azt
is biztosítja, hogy a szolgáltatásra kötelezetteket ezen túl más szolgáltatásra kötelezni nem
lehet.
47
A Javaslat abból az alapelvből indul ki, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítése miatt a
szolgáltatásra kötelezettek nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a szolgáltatás
tárgyával nem rendelkezők. Ezért előírja, hogy meghatározott esetek (pl. ellenség által
okozott kár) kivételével a szolgáltatással kapcsolatban az államot kártalanítási kötelezettség
terheli.
A kártalanítási eljárás lefolytatására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult
és kötelezett. A Javaslat meghatározza a másodfokú döntéssel rendelkező hatóságot is.
A 18. §-hoz
A honvédelem nemzeti ügy, ezért a Javaslat a honvédelem irányító szervei és a Honvédség
feladatai mellett meghatározza a honvédelemben érintett más szervek feladatait is. Ezeket két
nagy csoportba foglalja.
Egyik csoportba a rendvédelmi szervek tartoznak, amelyek - a korábbi fogalom
felülvizsgálatával - az értelmező rendelkezések között kerülnek maghatározásra. A
rendvédelmi szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladataik mellett
működnek közre egyes honvédelmi, különösen a hátországvédelmi feladatok végrehajtásában.
A honvédelemben érintett szervek másik nagy csoportját a polgári hatóságok, intézetek,
intézmények, vállalatok és más szervek alkotják. A Javaslat tételesen meghatározza a
honvédelmi feladatköröket, ahol e szervek részt vesznek a honvédelmi feladatok ellátásában.
Mindkét szervcsoportra vonatkozóan a részletes feladatokat és az azokhoz kapcsolódó
hatásköröket a Kormány, vagy a tevékenységi kör szerint felelős miniszter a honvédelmi
miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
A 18. § további rendelkezései szerint vehetnek részt a honvédelmi feladatok
megvalósításában a társadalmi szervezetek, együttműködve a helyi védelmi igazgatás
szerveivel. E szervezetek autonómiájuk érintetlenül hagyásával, önkéntesség alapján
elsősorban az országvédelem jelentőségének tudatosításával, a társadalom szerveinek és az
állampolgároknak erre történő mozgósítása elősegítésével kapcsolatos feladatokban
működhetnek eredményesen közre, mivel átfogják a lakosság széles rétegeit.
II.	Fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
A 19. §-hoz
A honvédelem irányításában kiemelkedő szerep hárul az Országgyűlésre, mint a legfőbb
népképviseleti szervre. A Javaslat az Országgyűlésnek az Alaptörvényben nem nevesített
döntési hatásköreit sorolja fel, a stratégiai fejlesztési irányokat tartalmazó biztonság- és
védelempolitikai alapelvektől a végrehajtás főbb irányainak és feltételeinek megállapításáig.
Az Országgyűlés jogkörei között kerülnek kiemelésre a honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottságának jogkörei az ellenőrzés és véleményezés során.
A 20. §-hoz
A Javaslat a köztársasági elnök Alaptörvényben meghatározott főparancsnoki hatásköréhez
igazodva - a Kormány működésirányítási hatáskörét alapul véve - egységesíti a köztársasági
elnöki döntések előterjesztési rendjét. Garanciális jellegű az a köztársasági elnöki jogosítvány,
miszerint a Honvédség működését érintő bármely kérdésben információt kérhet a
Kormánytól.
A védelmi tervet a Honvéd Vezérkar dolgozza ki, amely terv magában foglalja a fegyveres
48
küzdelem megvívásának, minden oldalú biztosításának és a hadszíntér - amely alatt védelmi
hadműveletek esetén az ország területe értendő - előkészítésének valamennyi kérdését. A
védelmi terv ugyanakkor nem nélkülözheti a kormányzat - ezen belül a honvédelmi miniszter
-	felelősségét sem.
A Javaslat a szolgálati viszonnyal összefüggő döntéseket mellőzi, mivel az teljes egészében
a jogállási törvény szabályozási körébe tartozik.
Szimbolikus jellegű jogosítványa a köztársasági elnöknek, hogy a miniszter előterjesztésére
a Honvédség katonai szervezeteinek katonai csapatzászlót adományoz.
Az Alaptörvény 9. cikk (5) bekezdése alapján a Javaslat az ellenjegyzési kötelezettség alól e
döntési jogköröket mentesíti.
A 21. §-hoz
A Javaslat részletezi a Kormánynak a honvédelemmel, vagy a Honvédség működésének
irányításával kapcsolatos hatáskörét. Abból indul ki, hogy az Alaptörvény 45. cikk (2)
bekezdés szerint a Honvédség működésének irányítása a Kormánynak, mint a végrehajtó
hatalom kizárólagos letéteményesének a feladata, amelyet politikai felelősség terhel a
Honvédség hadrafoghatóságáért, tevékenységéért. A működés-irányítás minden olyan
irányítási hatáskört felölel, amely nem tartozik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök
hatáskörébe.
A Kormány az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése szerint közvetlenül, vagy a
honvédelmi miniszter útján irányítja a Honvédséget.
A Kormány feladata a hosszútávra szóló biztonság- és védelempolitikai alapelvek
kidolgozása és az Országgyűlés elé terjesztése. A Kormány hatáskörébe tartozik a gazdaság
honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének meghatározása, valamint a
gazdaságmozgósításról való döntés, a részletes honvédelmi feladatok meghatározása,
összehangolása.
A Javaslat a Kormány hatáskörébe utalja a polgári védelmi felkészítés feladatainak
meghatározását azzal a céllal, hogy a támadó fegyverek és más események által okozott károk
megelőzésére, felszámolására, az ezzel összefüggő mentésre és mentesítésre, továbbá a
lakosság anyagi javainak háború idején történő védelmére már béke idején kell felkészülni. E
feladatokat - hasonlóan a gazdaságmozgósítás feladataihoz, a védelmi célú tartalékok
kialakításához stb. - már békeidőszakban meg kell kezdeni. A Kormány döntési hatáskörébe
tartozik a Honvédség készenléte fokozásának elrendelése is.
A Kormány irányítja, illetve összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű
szervek, a helyi közigazgatási, valamint más szervek honvédelmi tevékenységét, továbbá
kiadja a honvédelmi felkészüléssel és a gazdaságmozgósítással kapcsolatos szükséges -
feladatkörébe tartozó - jogszabályokat.
A működés-irányítás egyik alapvető eleme a Honvédség felső szintű vezetési rendjének
meghatározása. Ez a hatáskör magában foglalja a hatékonyság követelményének és a politikai
felelősségnek leginkább megfelelő felső szintű katonai vezetési szervezet kialakításának
lehetőségét is. A működés-irányítás körébe tartozik a honvédség területi elhelyezkedése,
felszerelése, felkészítése alapvető elveinek és a hadszíntér-előkészítés főbb követelményeinek
meghatározása is. Ez utóbbi jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy békeidőben az
ország területén létesített nagyobb állami beruházások - pl. utak, autósztrádák, hidak építése, a
hírközlés korszerűsítése - megvalósításánál a Honvédség védelmi hadművelethez igazodó
igénye is kielégítést nyerjen.
A Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek a honvédelmi politika megvalósításáról, a
Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről.
A 22-23. §-hoz
49
A honvédelemre vonatkozó irányítási hatáskörök megosztása úgy történik, hogy a
honvédelmi miniszter a honvédelmi feladatok végrehajtásáért felelősen gyakorolja
mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az Alaptörvény vagy törvény nem utal másnak a
hatáskörébe. A miniszterek hatáskörére vonatkozó szabályozási gyakorlathoz közelítve a
Javaslat a honvédelmi miniszter részletes feladat- és hatáskörét nem határozza meg, mivel az
kormányrendeleti szabályozási tárgykör. A Javaslat voltaképpen a honvédelmi miniszter
irányító tevékenységének két irányát, az ún. külső honvédelmi ágazati igazgatási funkciót és a
Honvédségre, mint szervezetre irányuló döntéshozatalt nevesíti.
A honvédelmi miniszternek a honvédelem országos méretű szervezésére, fejlesztésére
vonatkozó jogkörei összefüggnek a társtárcák honvédelmi feladataival, amelyek alapjait a
Javaslat határozza meg. Az általános szabályok alapján a miniszterek további részletes
honvédelmi feladatainak meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozik.
A 24-29. §-hoz
A Javaslat a katasztrófavédelemre és a veszélyhelyzetre vonatkozó koncepcióra is
figyelemmel szabályozza a védelmi igazgatás rendszerét, szervezeti és működési alapjait.
Legfontosabb eleme, hogy a fővárosi, megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalja az
illetékességi területükön a honvédelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok
irányítását, illetve koordinálását. Ezáltal biztosítható a honvédelmi tevékenység irányításának
hatékonysága, szakszerűsége és egységes szervezeti feltételrendszere.
A védelmi igazgatás működése érdekében a bizottságok hatáskörét minősített helyzetben,
honvédelmi ügyekben a kormánymegbízott gyakorolja.
A Javaslat tételesen határozza meg a védelmi bizottság összetételét és keretszerűen a
működésének szabályait.
A főváros kerületeiben, a megyei jogú és a védelmi bizottság által kijelölt városokban
(körzetekben) a városi (kerületi) polgármester vezetésével helyi védelmi bizottságok látják el
a helyi honvédelmi feladatokat.
A helyi védelmi bizottságok megalakítását az teszi szükségessé, hogy vannak olyan
honvédelmi feladatok, amelyeket egy-egy település önállóan nem képes megoldani, ezért
indokolt, hogy a természetes gazdasági-közigazgatási kapcsolatok figyelembevételével
kialakított, több települést összefogó honvédelmi körzetben helyi védelmi bizottságok
kerüljenek létrehozásra. A helyi feladatok szervezése és irányítása a polgármester hatáskörébe
tartozik. E feladatok egy része közigazgatási-szervezési hatáskör, nagyobb része pedig a más
állami, továbbá gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok honvédelmi
kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos hatósági hatáskör (pl. ingatlan igénybevételének
elrendelése, a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik szociális ellátása). Az
igénybevétel lehetősége tulajdoni formától függetlenül érvényesült.
Ez a szabályozás biztosítja, hogy a honvédelmi érdekek hatékony érvényesítése érdekében a
központi döntéshozó és a végrehajtásért felelős önkormányzati szervek közé irányító -
koordináló szerv illeszkedjék. A Javaslat tételesen meghatározza a helyi védelmi bizottságok,
valamint a polgármesterek honvédelemmel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladat- és
hatáskörét, garanciát teremtve arra, hogy egységesen és maradéktalanul teljesüljenek a
honvédelmi feladatok.
III.	Fejezet
A HONVÉDELMI TANÁCS
A 30-34. §-hoz
50
A Javaslat szerint a rendkívüli állapot kihirdetésével egyidejűleg létrehozandó Honvédelmi
Tanács az Alaptörvény által meghatározott személyi összetételű, kivételes hatáskörrel
rendelkező szerv, amely működése idején gyakorolja az Országgyűlés által átruházott, e
Javaslatban felsorolt jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány jogait.
A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején az ország honvédelmének és a
Honvédségnek legfelsőbb irányító szerve.
Ezzel összhangban a Javaslat meghatározza a Honvédelmi Tanács irányítási feladatait és
hatáskörét, a tagjainak mentelmi jogával és helyettesítésével kapcsolatos szabályokat.
A Javaslat rögzíti a Honvédelmi Tanács működésére vonatkozó szabályok között, hogy
ügyrendjét maga állapítja meg, hatáskörét testületként gyakorolja. Akkor határozatképes, ha
tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez - a Honvédelmi Tanács
tagja mentelmi jogának felfüggesztéséről való döntés kivételével - a jelenlévő tagok több mint
a felének a szavazata szükséges. Döntéseit a köztársasági elnök, mint a Honvédelmi Tanács
elnöke és a miniszterelnök írja alá, és azokat az országban működő műsorszóró rádió - és
televízióadók, napilapok és hirdetmények útján lehet kihirdetni, vagy pedig a Magyar
Közlönyben az általános szabályok szerint kell kihirdetni a Javaslat 64. §-a szerint.
A Honvédelmi Tanácsra vonatkozó további rendelkezések azt célozzák, hogy a
működésének előkészítése szempontjából alapvető jelentőségű feladatokat már béke idején
elvégezzék, annak érdekében, hogy a Honvédelmi Tanács létrehozását követően azonnal
képes legyen a reá háruló feladatokat megoldani.
MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG
IV.	Fejezet
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
A 35-37. §-hoz
A Javaslat meghatározza a Honvédség jogállását, jellegét. E szerint a Honvédség polgári
irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrális vezetésű fegyveres erő.
Békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban pedig az
önkéntesség mellett a hadkötelezettségen alapuló fegyveres állami szerv. A honvédelem
nemzeti ügy, ezért a Honvédség feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel
együttműködve hajtja végre.
A Javaslat az Alaptörvényben szereplő elemek összefoglalásával, a fegyverhasználati jog
terjedelme szerint elkülönítve fogalmazza meg a Honvédség feladatait. Kiemelkedően
legfontosabb feladat a védelem: a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének és
határainak katonai védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő közös védelem és a
békefenntartó és humanitárius feladatok ellátása. Az Alaptörvény 45. cikkének (3) bekezdése
ugyanakkor tartalmazza a katasztrófákkal összefüggő honvédségi közreműködés kérdését,
valamint az 50. cikk a szükségállapoti felhasználást.
A felsorolás tartalmazza ugyanakkor az Alaptörvény szövegébe be nem épült feladat -
elemeket is.
V.	Fejezet
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE
51
A 38-39. §-hoz
A Honvédség szervezeti felépítése az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdésére tekintettel
sarkalatos törvényi szinten nyer szabályozást. A Javaslat meghatározza a Honvédség
szervezetei kialakításának általános követelményeit. E szerint e szerveket a béke és háborús
működési rendnek megfelelően kell létrehozni úgy, hogy a Honvédség egésze, vagy annak
egyes elemei is képesek legyenek a meghatározott feladatok végrehajtására. A Javaslat rögzíti
a szervezeti felépítés konkrét követelményeit is.
A Honvédség szervezeti struktúrája három részre osztható: Honvédelmi Minisztérium, a
Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervek, valamint a Honvédség
hadrendje szerinti szervezetek. A Javaslat a katonai szervezetek szervezeti struktúráját is
részletezi.
A Javaslat felülvizsgálja a katonai ügyészi szervezetnek a Honvédség szervezeti
struktúrájában való eddigi elhelyezését, megszüntetve annak katonai szervezeti minősítését,
valamint utal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködő sajátos katonai
szervezetre, a Ludovika Zászlóaljra.
A Honvédség szervezeteinek létrehozása, átszervezése, megszüntetése költségvetési
tényező is. Ezért az alapítással, megváltoztatással vagy megszüntetéssel kapcsolatos
szabályokat a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell
megállapítani. Garanciális szempontok alapján a Javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi
szervezetek felépítését, állományát, technikai eszközeit állománytáblának, illetve munkaköri
jegyzéknek kell tartalmazni.
VI.	Fejezet
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS SZERVEZETEINEK ELHELYEZÉSE
A 40-42. §-hoz
A Honvédség személyi állományát az önkéntes haderőre történő áttérés óta tényleges
szolgálatot teljesítő katonák, kormánytisztviselők, közalkalmazottak és a Munka
Törvénykönyve szerinti munkavállalók alkotják; a hadkiegészítési állományát tartalékosok,
potenciális hadkötelesek, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a
hadkötelesek képezik.
Tételesen meghatározza a Javaslat a tényleges katonai állományba tartozók honvédek körét,
akik önkéntes jelentkezés alapján, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a
hadkötelezettség bevezetése után - az önkéntes jelentkezés mellett hadkötelezettség alapján
teljesítenek katonai szolgálatot.
A Javaslat a személyi állomány vonatkozásában meghatározza az állománytáblák,
munkaköri jegyzékek tartalmi követelményeit.
A Javaslat szabályozza a Honvédség szervezetei elhelyezéséhez, illetve a feladatok
ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok tulajdonosi viszonyait, vagyonkezelésének
kérdését. Tartalmazza az egyes katonai szervezetek elhelyezésére vonatkozó alapvető
szabályokat és az elhelyezés módjait.
VII.	Fejezet
A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
52
A 43-44. §-hoz
A Honvédség jogállásából következően a katonai szolgálat teljesítése függelmi rendszerben
történik. E függelmi viszonyok alanyai az elöljáró vagy felettes, illetve az alárendelt. A
Javaslat tisztázza a szolgálati elöljáró, hivatali felettes, illetve szakmai elöljáró, szakmai
felettes fogalmát, és meghatározza jogosultságaikat, valamint azok korlátjait. A Honvédségnél
fennálló függelmi rendszer sajátossága, hogy a függelmi jogviszonyokban az egyszemélyi
felelős vezetés (parancsnoklás) elve alapján a szolgálati és a szakmai elöljárói, valamint a
hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés érvényesül. Ezekre tekintettel a szabályozás
a Honvédség irányítására, vezetésére a szolgálati út betartását írja elő, amelytől csak
jogszabályban meghatározott esetekben lehet eltérni.
A 45-46. §-hoz
Az Alaptörvény 45. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a Honvédség irányítására az
Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter jogosult, továbbá
rögzíti a Honvédelmi Tanács legfelsőbb irányító szerepét az alkotmányosan kihirdetett
rendkívüli állapot idején.
A Javaslat határozza meg és határolja el a miniszter jogosultságát az ágazat és a Honvédség
irányításában, továbbá a közigazgatási államtitkár szakirányítási, valamint a Honvéd Vezérkar
főnöke katonai vezetési feladatát. E szabály azt az irányítói és vezetői munkamegosztást
takarja, amely szerint a Honvédség irányítása és vezetése a miniszter kezében összponto sul, a
Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője (a közigazgatási államtitkár)
gyakorolja a Honvédség nem katonai működésére irányuló szakirányítási hatásköröket, míg a
Honvéd Vezérkar főnöke látja el a Honvédség katonai vezetését, mint annak első számú
katonája, illetve szolgálati elöljárói jogköréhez kapcsolódva az általános katonai szakterület
szakirányítását is. A Hvt2.-től eltérően ugyanakkor a részletes feladatmegosztás
kormányrendeleti szintre, a statútum-rendeletbe kerül.
A Honvédség jogszerű működéséért a honvédelmi miniszter a felelős. A Javaslat biztosítja
az ehhez szükséges intézkedési lehetőségeket, és garanciális jogként szabályozza az
intézkedések egy része meghozatalának nyilvánosságát, illetve feltételrendszerét.
A Javaslat rendelkezik a Honvédelmi Minisztérium jogállásáról, amely szerint e
minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének és tervezésének,
szervezésének központi közigazgatási, valamint a Honvédség irányításának és felső szintű
vezetésének szerve, valamint ehhez kapcsolódva tartalmazza a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII.
törvényhez képest eltérő szabályokat.
A 47. §-hoz
A Javaslat törvényi szinten tartja a Honvédség szervezeti struktúrájának részét képező
katonai szervezetek középszintű irányítására és vezetésére vonatkozó alapvető szabályokat.
Ezen irányítás a középszintű irányító szervek, más magasabb szintű parancsnokságok
parancsnokainak a hatáskörébe tartozik. E hatásköröket a honvédelmi miniszter határozza
meg.
A NATO tagságunkra figyelemmel a szövetségi feladatok végrehajtása során egyes magyar
katonai szervezetek vagy szervezeti egységek a szövetséges fegyveres erők közös magasabb
kötelékének keretében, annak alárendeltségében működnek. Ilyen együttműködés történhet a
szövetségbe nem tartozó fegyveres erőkkel való viszonylatban is. E sajátos szolgálati
alárendeltség esetén, a közös kötelékbe tartozó nemzeti egységek vezetése során a magasabb
53
kötelék vezetési rendjére vonatkozó külföldi szabályok az elsődlegesek. A nemzeti szabályok
csak akkor és olyan mértékben alkalmazhatók, ha egyes konkrét esetekre a szövetséges
fegyveres erők szabályai nem megfelelők vagy nincsenek ilyen szabályok. A Javaslat ezért
rendelkezik a külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek szövetséges fegyveres
erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság parancsnokának
hadműveleti irányítása alá helyezésének lehetőségéről, az ilyen szervezetek adminisztratív
irányításáról, hadműveleti irányításáról és vezetéséről.
A 48-51. §-hoz
A Javaslat a Honvédség jogállására és a szervezetrendszerében fennálló függelmi
viszonyokra figyelemmel az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elvéből kiindulva
szabályozza a katonai szervezetek vezetését, a katonai szervezet élén álló parancsnok feladat-
és hatáskörét, helyettesítésének rendjét, és meghatározza a rangidős fogalmát. Garanciális
szabályként rögzíti, hogy a parancsnoklás gyakorlása, a vezetés csak a jogszabályok és az
elöljárók által meghatározott keretek között történhet.
A sajátos felelősségi alakzatokat eredményező vezetési eszköz, a parancs jellemzői közül a
Javaslat a parancs kiadására feljogosító helyzeteket, a végrehajtás rendjét és a tiltott
tárgyköröket nevesíti.
Az 52. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a Honvédség ún. belső rendelkezéseivel és azok közzétételével
kapcsolatos szabályrendszert, elkülönítve annak két elemét, az általános vezetési rendhez
kapcsolódó intézkedést és a szakirányításhoz kapcsolt szakutasítást. A Hvt2-től eltérően a
miniszteri utasításokról nem kellett rendelkezni, mivel a tárgykör nem tér el a jogalkotási
törvényben általánosan szabályozott miniszteri normatív utasítás-kiadási jogkörtől.
A Honvédség vezetésének hatékony működési feltétele, hogy az irányítás-vezetés jogi
eszközeinek tartalmát az érintettek megismerjék. Ezért a Javaslat szabályozza a vezetés
normatív eszközeinek közzétételét. Szövetségi kötelezettségünkből eredő feladatokra
figyelemmel a szabályozás rendelkezik arról, hogy a szövetséges fegyveres erők közös
parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.
VIII.	Fejezet
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE, AZ ŐRZÉS-
VÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, A
KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK
Az 53-54. §-hoz
A Javaslat fenntartja a Honvédség készenléti és szolgálati rendszerének alapvető szabályait
azzal, hogy a Honvédség Alaptörvény szerinti feladatai végrehajtásához szükséges
képességek elérése a készenléti rendszer útján történik. A készenlét fokozására a
veszélyeztetettséggel arányosan kerül sor. A részletes szabályok végrehajtási rendeletben
fejthetők ki.
Az őrzés-védelem olyan tevékenység, amely a katonai szervezetek objektumainak,
létesítményeinek, szállítmányainak, javainak őrzését, személyi állományának védelmét
szolgálja. Fontosságára figyelemmel szükséges törvényi szinten rendelkezni azokról a főbb
követelményekről, amelyekre e tevékenység részletes szabályozása épülhet. A Javaslat
54
szabályozza a feladat ellátásának alapvető feltételeit, módjait és eszközeit.
Az 55-58. §-hoz
A Honvédség, mint fegyveres erő jellege indokolja, hogy - az alaptevékenysége lényegével
összefüggő - fegyverhasználatát sarkalatos törvény szabályozza. A Javaslat kimondja, hogy a
katonai szervezetek a harci feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzeteiket
törvényben, nemzetközi szerződésekben, valamint jogszabályoknak megfelelő elöljárói
parancsokban meghatározottak szerint használják. A fegyverzet működtetése, használata a
Javaslatban meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés során is elengedhetetlen,
ezért a tervezet ennek lehetőségét fenntartja.
A Honvédség feladatai közé tartozik a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai
kötelezettségek teljesítése is. A kötelezettségek teljesítése során a honvédelmi miniszter által
kijelölt katonai szervezetek fegyverhasználati joggal, fegyveresen teljesítik feladataikat. E
műveletek sajátosságaira figyelemmel a Javaslat a fegyverhasználat eltérő, speciális
rendelkezéseit is tartalmazza.
A Javaslat garanciális szabályként meghatározza, hogy a Honvédség esetében mi minősül
fegyvernek (fegyverzetnek), rendelkezik - törvényben meghatározott feltételek teljesülése
esetén - más kényszerítő eszközök alkalmazásának a lehetőségéről. A Javaslat törvényi
szinten részletezi az egyes katona lőfegyver-használatára és az egyéb kényszerítő eszközök
alkalmazására vonatkozó szabályokat.
A lőfegyver használata az élethez és a testi épséghez való jog sérelme szempontjából a
legsúlyosabb kényszerítő eszköz, ezért alkalmazására törvényi szabályozás szükséges,
igénybevételét pedig különleges garanciákhoz kell kötni. Lőfegyverhasználatnak minősíti a
Javaslat azt az esetet, ha fegyveresen teljesített szolgálati feladat ellátása során - saját
elhatározásból vagy parancsra - a katona szándékosan személyre irányított (célzott) lövést ad
le. A fegyverhasználat alapvetően védelmi jellegű (pl. őr-, ügyeleti, futár-, fogoly őrzésére
rendelt) szolgálatokban bárkit, tehát katonát és polgári személyt egyaránt érinthet. Külön
szabályozza a Javaslat azokat az eseteket, amikor csak katonával szemben kerülhet sor a
fegyverhasználatra. Ezek döntően a katona által elkövetett meghatározott bűncselekmények
megakadályozására szolgálnak.
Garanciális szabályként rögzíti a Javaslat a fegyverhasználat módjára és tilalmára
vonatkozó rendelkezéseket. A fegyverhasználatot megelőző intézkedések célja egyrészt az,
hogy az intézkedéssel érintett személy számára felismerhető legyen, hogy vele szemben
milyen intézkedés történik, az intézkedés foganatosítása tőle milyen magatartást kíván, és
ezáltal a lőfegyverhasználat megelőzhető vagy elkerülhető legyen. Az előzetes figyelmeztetés
annak tudatosítására irányul, hogy a felszólítottal szemben - további engedetlensége esetén -
lőfegyvert fognak alkalmazni. A Javaslat tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor tilos
fegyvert használni, valamint külön rendelkezik a tömegben, katonai csoportosulásban lévő
katonával szembeni fegyverhasználat esetköréről.
Az 59-60. §-hoz
A Javaslat az egyéb kényszerítő eszközök között szabályozza a testi kényszer,
könnygázszóró készülék, gumibot, bilincs, vagy szolgálati kutya alkalmazásának feltételeit. A
szabályozás - a Honvédség feladataira figyelemmel - különbséget tesz a polgári személlyel és
katonával szembeni alkalmazhatóság esetkörei között.
A testi kényszer a támadás elhárításának, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy
abbahagyására irányuló intézkedésnek, valamint jogszerű intézkedéssel szembeni
ellenszegülés leküzdésének a legenyhébb, valamint legegyszerűbb módja, amelynek során a
fizikai erőfölényben lévő katona testi kényszerítést alkalmaz.
55
A bilincs a további támadás, az ellenszegülés, a szökés, valamint az önkárosítás
megakadályozására szolgáló megelőző, védelmi jellegű kényszerítő eszköz. Alkalmazásának
törvényi feltétele, hogy kizárólag személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni
szükséges katonával (polgári személlyel) szemben alkalmazható.
A könnygázszóró készülék, valamint a gumibot használatára csak abban az esetben kerülhet
sor, ha a testi kényszer nem érte el célját vagy alkalmazására nincs lehetőség.
A szolgálati kutya kényszerítő eszközként való alkalmazása szintén törvényi szintű
szabályozást igényel. A szolgálati kutya az előzőekben részletezetteknél súlyosabb
kényszerítő eszköznek minősül, így alkalmazásának módjait és feltételeit a Javaslat
részletesen szabályozza.
A 61. §-hoz
Garanciális rendelkezést jelent a Javaslatban az, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazása
során megsérült személy részére segítséget kell nyújtani, továbbá az alkalmazást min den
esetben - a szolgálati elöljárónak történő jelentési kötelezettség mellett - ki kell vizsgálni.
A 62. §-hoz
A Honvédség légvédelmi erőire az általánostól eltérő fegyverhasználati szabályok
megállapítása indokolt, amelyet a légierő alkalmazása körülményeinek sajátosságai
határoznak meg (jelentős pusztító erő, illetve annak elhárítására való képesség, az
ellentevékenységre rendelkezésre álló rendkívül rövid idő, összetett - a NATO-ban egységes
kialakítású - vezetési és együttműködési rendszer, a lakosság és az ország anyagi javainak
védelméhez fűződő kiemelt érdek stb.).
Az Észak-atlanti Tanács által jóváhagyott alkalmazási követelményekkel összhangban
meghatározásra kerül a légvédelmi készenléti erők feladatköre, azok alárendeltsége.
A fegyverhasználat szabályai megfelelnek a NATO Integrált Légvédelmi Rendszere
kialakítása során a szövetségben elfogadott elveknek, biztosítják az ellenséges
tevékenységnek minősülő - a fegyverhasználat alapjául szolgáló - cselekmények, helyzetek
pontos, a jogállami követelményeknek megfelelő meghatározását és a rendelkezésre álló időn
belüli döntéshozatal garanciális elemeit.
A fegyverhasználatra kizárólag az MH légierő ügyeletes parancsnoka megerősítésével (ill.
kifejezett parancsára) kerülhet sor, amely alól csak az elfogást végrehajtó légi jármű
önvédelmi célú fegyverhasználata jelent kivételt. Ez a megoldás a szövetségi rendszeren belül
is biztosítja az állami felségjog érvényesítését.
A Javaslat lehetővé teszi az ellentevékenység végrehajtását a NATO alárendeltségébe
tartozó, légvédelmi feladatokat ellátó erők mellett a nemzeti alárendeltségbe tartozó erők
részére is, amely a nemzetek nemzetközi jog által elismert önvédelemhez való jogának
érvényesítését is jelenti.
Figyelemmel a légierő fegyverhasználata esetleges (hazai, szövetségi, egyéb nemzetközi)
következményeire, indokolt a megjelölt állami vezetők tájékoztatása.
A 63. §-hoz
A Honvédség fegyveres erő jellegét, egységbe tartozását és eltérő külső megjelenését a
különböző katonai jelképek és jelzések szimbolizálják. Jelentőségük indokolja, hogy a rájuk
vonatkozó főbb szabályokat a Javaslat állapítsa meg.
A jelképek közül kiemelkedik a csapatzászló, amely a hazához, a nemzethez, az eskühöz és
a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság
jelképe. Hasonló jelentőségű a történelmi zászlósor. E rendelkezések között nyert elhelyezést
56
az állami felségjog jelzésére szolgáló hadilobogó használatára vonatkozó szabály is. A
honvédség szárazföldi, légi és vízi járműveit a hadviselés nemzetközi szabályainak
megfelelően felségjellel kell ellátni.
A katonai jelzések a személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére
szolgálnak.
A katonai egyenruha a Honvédség tényleges állományába tartozást, az egyenruhán viselt
rendfokozat pedig az állománycsoportba tartozást és a feljebbvalói viszonyt fejezi ki, ezeken
túl a csapatjelvény és csapatkarjelzés az azonos katonai szervezethez tartozás külső
megnyilvánulási formája.
A Javaslat a jelenleginél nagyobb védelmet biztosít az egyenruhának és a rendfokozatnak,
kezelve ugyanakkor olyan sajátos helyzeteket is, amikor a rendvédelmi szervek állománya
missziós területen a katonai kontingens részét képezi.
HARMADIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
IX.	Fejezet
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS
VÁRATLAN TÁMADÁS IDEJÉN ALKALMAZHATÓ SZABÁLYOK
A 64. §-hoz
Az Alaptörvényben szereplő különleges jogrend elemei közül a Javaslat III. részének
tárgykörét a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és a váratlan
támadás képezik, a veszélyhelyzetben bevezethető intézkedéseket önálló törvény határozza
meg. Az Alaptörvény 48-54. cikkében szabályozott időszakok az ország életének kivételes
időszakai, amelyekben az alaptörvényi feltételek megvalósulása esetén kivételes hatalom
(rendeleti kormányzás) érvényesül.
A rendkívüli intézkedések bevezetése és alkalmazása teszi lehetővé, hogy az ország
személyi és dologi erőforrásai közül a szükségesek a haza fegyveres katonai védelme vagy az
alkotmányos rend megóvása érdekében mértékben igénybe vehető legyen. Ezek az
intézkedések biztosítják az ország egész területén a közrend és közbiztonság fenntartását,
valamint a lakosság védelmét és alapvető életszükségleteinek folyamatos kielégítését.
A Javaslat meghatározza azokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyeket szükségállapot
idején a köztársasági elnök, rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, megelőző
védelmi helyzet vagy váratlan támadás esetén a Kormány rendeleti úton vezethet be. E
szabályok hatályba lépése tehát a jogalkotó szervek döntését teszik szükségessé.
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a Honvédelmi Tanács és a köztársasági elnök
rendelettervezeteinek előkészítésére, és azoknak a végrehajtásáért felelősök részére történő
megküldésére, valamint rendelkezik az atipikus kihirdetési szabályok alkalmazásának
lehetőségéről.
A 65. §-hoz
A fegyveres küzdelem fokozott követelményeinek megfelelően a Honvédség és a
rendvédelmi szervek állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok a Javaslat
szerint rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetése esetén lényegesen módosíthatók. A
rendkívüli körülmények között teljesített szolgálatért az érintettek hazafias, önfeláldozó
57
cselekedeteinek elismerése, megbecsülése és a követésükre való buzdítás érdekében érdemeik
elismerésével és a szociális érdekeik védelmével kapcsolatban az általánosnál kedvezőbb
szabályok (kitüntetések alapítása, illetmény, hozzátartozók ellátása stb.) állapíthatók meg.
A Javaslat e §-ban nevesíti a hadkötelezettségen alapuló szolgálat időtartamát is.
A 66-73. §-hoz
A hadműveleti tevékenység zavartalan végrehajtása, a lakosság életének kímélése és a
nemzeti vagyon megóvása érdekében a Javaslat szerint a közigazgatás, a közrend és a
közbiztonság szabályai is megváltoznak.
Ezek keretében többek között kijárási tilalom, meghatározott területekről a személyek és a
vagyontárgyak elszállítása (kitelepítés, kiürítés) rendelhető el, korlátozható a személy- és
áruforgalom, valamint az idegenforgalom. Megtiltható és korlátozható a gyülekezés, a
sajtótermékek előállítása és terjesztése, a rádió és a televízió működése stb.
A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatokat a Javaslat
szerint rendelet is megállapíthat, feladataikat a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a
főpolgármester utasításai szerint látják el, adott esetben a testületeket helyettesítő jogkörben
is.
Kivételes esetekben a diplomáciai mentesség intézménye is korlátozható vagy
viszonossághoz köthető.
A 74-75. §-hoz
A rendkívüli vagy szükségállapot körülményei indokolják az igazságszolgáltatással
összefüggő rendelkezések módosítását is.
Ezzel összhangban a Javaslat szerint rendelet alapján új bíróságok és ügyészségek
létesíthetők, egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróságok állíthatók fel, és
megállapíthatók a katonai büntetőeljárás külön szabályai. Módosulhatnak a bírósági eljárás
szabályai is. Így többek között egyes bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek, a
kisebb súlyú bűncselekmények miatti bírósági eljárásnak nincs helye, az elsőfokú bíróság
rendszerint egyesbíróként jár el stb.
A bírósági eljárás során a Javaslat alapján meghatározott ügyekben fel kell függeszteni a
folyamatban lévő eljárást. Az ország egész területén vagy egy részén rögtönbíráskodás
(statárium) vezethető be, és a hatáskörébe tartozó ügyekben életfogytig tartó vagy 10-15 évig
terjedő szabadságvesztés szabható ki. Módosíthatók továbbá a büntető - és szabálysértési
eljárás, a polgári peres és nem peres eljárás, valamint a közjegyzői eljárás szabályai.
A 76-78. §-hoz
Rendkívüli vagy szükségállapot idején szükségessé válik az ország összes személyi és
dologi erőforrásának a haza fegyveres védelme vagy az alkotmányos rend megóvása
érdekében történő mozgósítása.
A Javaslat ennek jegyében meghatározza a honvédelem felkészítésének időszakára
vonatkozó gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek körét, valamint a termelési,
ellátási és szolgáltatási kötelezettségek szabályait.
A rendkívüli vagy szükségállapot idején a szolgáltatási kötelezettség biztosítása érdekében
a Javaslat számos intézkedés bevezetését teszi lehetővé. Így többek között a szolgáltatásra
kötelezettek részére rendeletben szerződéskötési kötelezettség írható elő, elrendelhető a
devizaforgalom, a takarékszolgálat, az adók és illetékek szabályainak módosítása, a
külkereskedelmi forgalom korlátozása, továbbá kötött munkaerő-gazdálkodás bevezetése.
A Javaslat a fentieken kívül felhatalmazást ad a honvédelmi feladatok megvalósítása
58
érdekében egyes gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó rendkívüli
intézkedések megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás idején történő bevezetésére is.
A 79. §-hoz
NATO-tagsággal vállalt kötelezettségünk a szövetség alkalmazási, eljárási elveivel,
szabályaival harmonizáló nemzeti rendszer és szabályozás kialakítása.
A 79. §-ban foglaltak - a Kormány részére adott felhatalmazással együtt - tükrözik a
biztonság fogalmának komplex értelmezését. A Javaslat - garanciák mellett - hatékony
cselekvési lehetőséget biztosít a Kormány számára a társadalmi lét széles területén a
felkészülés időszakában, megelőző védelmi helyzetben, illetve annak kezdeményezésétől az
Országgyűlés döntéséig.
A Javaslat elkülönítve határozza meg azokat a rendszabályokat és intézkedéseket, amelyek
-	a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggésben, az Alaptörvény 51. cikk (3)
bekezdése alapján - a megelőző védelmi helyzet kihirdetését megelőzően is bevezethetők.
A rendelkezések alkalmazásával összefüggésben kiemelendő, hogy - a megelőző védelmi
helyzet kezdeményezését követően, annak kihirdetése előtt - azok csak a közigazgatási és
rendvédelmi szerveket, illetve a Honvédséget érinthetik, az állampolgárokra közvetlen
kihatásuk nem lehet.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
X.	Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
A 80-85. §-hoz
Ez a rész tartalmazza a hatályba léptetésre, az egyes kifejezések értelmezésére, az
illetékmentességre és a Hvt2. hatályon kívül helyezésére, valamint a sarkalatossági
beazonosíthatóságra vonatkozó rendelkezéseket.
A 80. § a kormányrendeleti felhatalmazások körét bővítve, a Hvt2. -től eltérően
differenciálva határozza meg. A miniszteri végrehajtási rendeleti felhatalmazások közül több
a Szolgálati Szabályzat kiadása során egységes szerkezetbe foglalva kezelhető.
A 81. § az értelmező rendelkezéseket a honvédelmet érintő valamennyi törvény
alkalmazása során egységesen határozza meg. A fogalmak egy része az Alaptörvény
csapatmozgásokra vonatkozó terminológiáit egyértelműsíti, illetve a nemzetközi katonai
együttműködés által érintett fogalmakat határozza meg.
A 82. § a hatályba lépés időpontját az Alaptörvény hatályba lépéséhez igazítja és elvégzi a
szükségtelenné vált korábbi honvédelmi törvénymódosítások hatályon kívül helyezését.
A 85 § értelmében illetékmentes a Javaslat, valamint a végrehajtásáról szóló jogszabály
alapján indított államigazgatási eljárás, hatósághoz benyújtott beadvány (jogorvoslat),
továbbá a hatósági igazolás céljára kiállított közokirat. Méltánytalan lenne ugyanis, ha a
honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy a jogai érvényesítése során nem élvezne tárgyi
illetékmentességet. A bírósági jogorvoslat során - ezzel szemben - az illetéktörvény 62. § (1)
bekezdése körében illeték-feljegyzési jog érvényesül.