﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3479. számú
törvényjavaslat
a népszavazás kezdeményezéséről
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. június
2011. évi... törvény
a népszavazás kezdeményezéséről
Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között,
elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az
ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is
részt vehessenek. Ugyanezen jogok a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzat
közösségét is megilletik.
Ezekre az elvi alapokra figyelemmel, az Alaptörvény 8. cikkének és 31. cikk (2) bekezdésének
végrehajtására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	§ (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 1997. évi C.
törvény (a továbbiakban: Ve.) Első részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.
(2) Az Országos Választási Bizottság állásfoglalást adhat ki az e törvény hatálya alá tartozó
népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes
joggyakorlat kialakítása érdekében. Az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak
helye nincs. Az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
II.	Fejezet
Országos népszavazás kezdeményezése
1.	A választópolgári kezdeményezés szervezője
2.	§ (1) Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést
a)	olyan magánszemély, aki az országgyűlési képviselők választásán választó lehet,
b)	párt,
c)	társadalmi szervezet a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben
szervezhet.
(2)	Egy kezdeményezésnek több szervezője is lehet. Ebben az esetben a szervezők egy személyt
jelölnek ki a választási szervekkel való kapcsolattartásra.
2.	A népszavazásra javasolt kérdés benyújtása
3.	§ (1) A szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán, az
aláírásgyűjtés megkezdése előtt - a kérdés hitelesítése céljából - be kell nyújtania az Országos
Választási Bizottsághoz.
(2)	Egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet
1
(3)	A magánszemély szervező a kérdés benyújtásakor a nevét, lakcímét és személyi azonosítóját
közli az Országos Választási Bizottsággal.
(4)	A párt és egyéb társadalmi szervezet a kérdés benyújtásakor a társadalmi szervezetek
bírósági nyilvántartásából kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonatot is benyújtja az Országos
Választási Bizottsághoz. A nem párt társadalmi szervezet a létesítő okiratát is csatolja a kérdés
benyújtásakor.
4.	§ (1) A kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával
ellátva kell benyújtani.
(2)	A támogató aláírások gyűjtését megelőzően a szervezőnek az adatkezelést az adatvédelmi
nyilvántartásba be kell jelentenie.
(3)	A támogató választópolgár aláírására a 15. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(4)	Az Országos Választási Iroda a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a
választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján ellenőrzi a szervező és a
támogató választópolgárok választójogát.
(5)	A támogató választópolgárok számának megállapításakor a magánszemély szervezőt is
figyelembe kell venni.
5.	§ A köztársasági elnök és a Kormány az általa kezdeményezett népszavazásra javasolt kérdést
-	hitelesítés céljából - benyújtja az Országos Választási Bizottsághoz.
6.	§ (1) A kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.
(2)	A benyújtás időpontjának a kérdés Országos Választási Irodánál történő érkeztetése számít.
7.	§ A kérdés benyújtását követő munkanapon az Országos Választási Iroda nyilvánosságra
hozza a benyújtott kérdést, a benyújtás időpontját, valamint a szervező nevét.
8.	§ (1) A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés
a)	a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig,
b)	a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,
c)	az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig,
d)	a népszavazás élrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,
e)	a népszavazás megtartásáig vagy
J) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.
(2)	Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok - akár részben - azonos
vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
9.	§ A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen
válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy
terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
2
3. A kérdés hitelesítése
10.	§ (1) Ha a hitelesítésre benyújtott kérdés az országos népszavazás jogintézményének
alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 3. §-ban, a
4.	§-ban, a 6. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá ha az aláírásgyűjtő ív
nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, az Országos Választási Iroda vezetője a kérdést a
benyújtásától számított három napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti az Országos
Választási Bizottság elé. Az elutasító határozat tartalmára és közlésére a választási bizottság
határozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Az Országos Választási Iroda vezetőjének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a
szervező a kérdést ismételten benyújthatja. Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését az Országos
Választási Bizottság napirendjére kell tűzni, kivéve, ha a támogató választópolgárok száma -
beleértve a magánszemély szervezők számát is - nem éri el a húszat.
(3)	Ha a szervező a kérdést az Országos Választási Iroda vezetője elutasító határozatának
közlését követő tizenöt napon belül nyújtja be ismételten, a 8. § alkalmazásában az első benyújtás
időpontját kell a kérdés benyújtása időpontjának tekinteni.
11.	§ Az Országos Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a
benyújtásától számított harminc napon belül dönt. Az Országos Választási Bizottság a kérdést akkor
hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott
követelményeknek megfelel.
12.	§ A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő
ív is megfelel a j ogszabályban foglalt előírásoknak.
13.	§ Az Országos Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról szóló
határozatát - nyolc napon belül - a Magyar Közlönyben közzéteszi.
14.	§ (1) A kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét vagy
jogorvoslat esetén a Kúria hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítő döntésének
a Magyar Közlönyben való közzétételét követő öt napon belül az Országos Választási Iroda
vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a
szervezőnek.
(2)	Az Országos Választási Bizottság elnöke a köztársasági elnök vagy a Kormány által
benyújtott kérdés hitelesítéséről a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő
eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén a Kúria hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a
kérdést hitelesítő döntésének a Magyar Közlönyben való közzétételét - követő öt napon belül
tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
4.	Az aláírásgyűjtés
15.	§ (1) Országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezést az
aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányáról készített másolaton lehet
támogatni. A támogató aláírás nem vonható vissza.
3
(2)	Az aláírásgyűjtő íven a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése
céljából - fel kell tüntetni a választópolgár olvasható családi és utónevét, valamint személyi
azonosítóját. A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(3)	Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja, a további aláírásai
érvénytelenek.
(4)	Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy feltünteti nevét és személyi azonosítóját,
továbbá az aláírásgyűjtő ívet az aláírásával látja el.
16.	§ (1) Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -
bárhol lehet gyűjteni.
(2)	Nem gyűjthető aláírás:
a)	az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg
munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése
közben,
b)	a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati
feladat teljesítése közben,
c)	tömegközlekedési eszközön,
d)	állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
e)	egészségügyi szolgáltató helyiségében.
(3)	Az aláírásért a választópolgárnak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni,
valamint az aláírásért előnyt kérni, előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.
17.	§ A 15. §-ban foglaltaknak nem megfelelő vagy a 16. §-ban foglalt rendelkezések
megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen.
18.	§ (1) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzatok általános választásának
napját megelőző és követő negyvenedik nap között szünetel az aláírásgyűjtés.
(2)	Ha a szervező az aláírásgyűjtést országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzatok általános
választásának napját megelőző negyvenedik napig nem fejezi be, az addig összegyűjtött aláírásokat
tartalmazó aláírásgyűjtő íveket legkésőbb a szavazás napját megelőző harminckilencedik napon át
kell adnia az Országos Választási Bizottságnak. A határidőben át nem adott aláírásgyűjtő íveken
gyűjtött aláírás érvénytelen.
(3)	A szavazás napját követő negyvenedik napon az Országos Választási Iroda vezetője új
hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést kizárólag az új
hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyű jtő ív másolatán lehet folytatni.
5.	Az aláírások ellenőrzése
19.	§ (1) A szervező az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítési záradékkal történő
ellátását követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére
4
irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íveit az Országos Választási Bizottsághoz az
aláírások ellenőrzése céljából.
(2) A késedelmesen, pótlólag, valamit a nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven
szereplő aláírás érvénytelen.
20.	§ Az aláírásgyűjtő ív benyújtását követően a szervező nem vonhatja vissza a népszavazási
kezdeményezést.
21.	§ (1) Az Országos Választási Bizottság gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről. A 19. § (2)
bekezdése szerint benyújtott aláírásgyűjtő íven lévő, továbbá a 17. § szerinti aláírást az Országos
Választási Bizottság nem ellenőrzi.
(2)	Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények
teljesülését, azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-
e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.
(3)	A kezdeményezést aláíró polgár azonosítását és választójoga megállapítását az aláírásgyűjtő
íven feltüntetett adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem
rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adataival való összevetésével kell elvégezni.
(4)	Az aláírások tételes ellenőrzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogy
a)	az érvényes aláírások száma á kétszázezret eléri vagy
b)	az érvényes aláírások száma százezer alatt marad vagy
c)	az érvényes aláírások száma a százezret eléri, de kétszázezer alatt marad.
(5)	Az aláírások számának megállapításakor a kezdeményezés hitelesítésre történő benyújtását
támogató választópolgárok számát is figyelembe kell venni.
22.	§ (1) Az aláírások ellenőrzése során a szervező képviselője jelen lehet.
(2) Az aláírások ellenőrzését az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított hatvan napon belül
kell lefolytatni.
23.	§ Ha az érvényes aláírások száma legalább százezer, az aláírások ellenőrzésének
eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül -
az Országos Választási Bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
6.	A személyes adatok védelme
24.	§ (1) A választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem
nyilvánosak, azokról — az aláírást ellenőrző szerv által az aláírások érvényességének megállapítása
céljából vezetett technikai nyilvántartás kivételével - másolatot készíteni tilos.
(2)	A választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár adatait, valamint a technikai nyilvántartást az
Országos Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda és a bíróság ellenőrizheti.
(3)	A szervezőnek a be nem nyújtott aláírásgyűjtő ívet a benyújtására rendelkezésre álló határidő
lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A
jegyzőkönyvet három napon belül az Országos Választási Bizottságnak át kell adni.
5
(4)	A benyújtott aláírásgyűjtő ívet, valamint a technikai nyilvántartást az Országos Választási
Iroda az érvényes aláírások számának megállapítását követő harmincadik és negyvenötödik nap
között megsemmisíti.
(5)	A szervező személyes adatait - a kezdeményezés benyújtására való jogosultsága ellenőrzése
és a kapcsolattartás céljából — az Országos Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda és a
bíróság kezeli, azokat az Országos Választási Iroda - a 7. § alapján nyilvánosságra hozott adatok
kivételével - a (4) bekezdés szerint törli.
7.	A népszavazás elrendelése
25.	§ (1) Az Országgyűlés elnöke a kezdeményezést a 14. § (2) bekezdése vagy a 23. § szerinti
tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti.
(2) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről az (1) bekezdés szerinti bejelentést
követő harminc napon belül dönt az Országgyűlés. A határidő számításánál az ülésszakok közötti
szünetet, valamint az elnapolás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
26.	§ A köztársasági elnök és a Kormány a népszavazás elrendeléséig visszavonhatja az általa
benyújtott népszavazási kezdeményezést.
27.	§(1) Az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a
népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a
kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.
(2) A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az
Országgyűlés elnöke a népszavazás elrendeléséről tájékoztatja a köztársasági elnököt.
8.	Jogorvoslatok
28.	§ (1) A kérdés hitelesítésével, az aláírásgyűjtéssel és az aláírások ellenőrzésével, valamint a
népszavazás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatra a Ve. 130. §-ának rendelkezéseit is
alkalmazni kell.
(2) Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása az Országos Választási Bizottság
hatáskörébe tartozik.
29.	§ (1) Az Országos Választási Bizottságnak a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése
elleni felülvizsgálati kérelmet - a Kúriának címezve - úgy kell benyújtani, hogy az a határozat
közzétételét követő tizenöt napon belül megérkezzen az Országos Választási Bizottsághoz.
(2)	Az Országos Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követő öt napon
belül megküldi a Kúriának.
(3)	A Kúria a felülvizsgálati kérelmet kilencven napon belül bírálja el. A Kúria az Országos
Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja, döntése ellen további
jogorvoslatnak helye nincs.
(4)	A Kúria határozatát a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közzé kell tenni.
6
30.	§ (1) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő
népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni felülvizsgálati kérelmet - az
Alkotmánybírósághoz címezve — úgy kell benyújtani, hogy az a határozat közzétételét követő
tizenöt napon belül megérkezzen az Országos Választási Bizottsághoz.
(2)	Az Országos Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követő öt napon
belül megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha a felülvizsgálati kérelmet közvetlenül az
Alkotmánybírósághoz nyújtották be, arról az Alkotmánybíróság haladéktalanul tájékoztatja az
Országos Választási Bizottságot.
(3)	Az Országos Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról haladéktalanul
tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni
felülvizsgálati kérelemről a köztársasági elnököt is.
(4)	Az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati kérelmet kilencven napon belül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az
Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.
(5)	Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közzé kell tenni.
9.	A népszavazás kötőereje
31.	§ (1) Az Országgyűlés — ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet -
köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes
népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.
(2) A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás
törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig
kötelező.
III.	Fejezet
Helyi népszavazás kezdeményezése
10.	A helyi népszavazás tárgya
32.	§ (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-
testület hatáskörébe tartozó ügyben.
(2)	Nem lehet helyi népszavazást tartani
a)	a költségvetésről és a zárszámadásról,
b)	a helyi adókról,
c)	a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről,
d)	a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
7
33.	§ (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni a következő kérdésekben:
a)	a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló
kezdeményezése,
b)	a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
c)	új község alakításának kezdeményezése,
d)	lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
e)	a fővárosi kerületi tagozódás megváltoztatása,
f) a fővárosból kiválás és a fővároshoz csatlakozás,
g)	társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá
h)	abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés á)-j) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett
településrész, község, kerület választópolgárai vehetnek részt.
34.	§ (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet
a)	a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b)	a képviselő-testület bizottsága,
c)	az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a
választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt
százalékáiiál.
(2)	A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati
rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
11.	A választópolgári kezdeményezés szervezője
35.	§ (1) Helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést
a)	olyan magánszemély, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választó lehet,
b)	párt,
c)	társadalmi szervezet a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben
szervezhet.
(2)	Egy kezdeményezésnek több szervezője is lehet. Ebben az esetben a szervezők egy személyt
jelölnek ki a választási szervekkel való kapcsolattartásra.
12.	A népszavazásra javasolt kérdés benyújtása
36.	§ (1) A szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán az
aláírásgyűjtés megkezdése előtt - a kérdés hitelesítése céljából - be kell nyújtania a helyi választási
bizottsághoz.
(2)	Egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet.
(3)	A magánszemély szervező a kérdés benyújtásakor a nevét, lakcímét és személyi azonosítóját
közli a helyi választási bizottsággal. A helyi választási bizottság a személyiadat- és
8
lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása
alapján ellenőrzi a szervező választójogát.
(4)	A párt és egyéb társadalmi szervezet a kérdés benyújtásakor a társadalmi szervezetek
bírósági nyilvántartásából kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonatot is benyújtja a helyi választási
bizottsághoz. A nem párt társadalmi szervezet a létesítő okiratát is csatolja a kérdés benyújtásakor.
(5)	A képviselő-testület tagjai és bizottsága az általuk kezdeményezett népszavazásra javasolt
kérdést - hitelesítés céljából - benyújtják a helyi választási bizottsághoz.
(6)	A kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.
(7)	A benyújtás időpontjának a kérdés helyi választási irodánál történő érkeztetése számít.
37.	§ A kérdés benyújtását követő munkanapon a helyi választási iroda nyilvánosságra hozza a
benyújtott kérdést, a benyújtás időpontját, valamint a szervező nevét.
38.	§ (1) A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés
a)	a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig,
b)	a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,
c)	a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,
d)	a népszavazás megtartásáig vagy
e)	az 60. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.
(2)	Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok — akár részben - azonos
vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának a képviselő-testületre.
39.	§ A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen
lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján a képviselő-testület el tudja dönteni,
hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen, milyen döntés meghozatalára köteles.
13.	A kérdés hitelesítése
40.	§ (1) Ha a hitelesítésre benyújtott kérdés a helyi népszavazás jogintézményének alkotmányos
céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 36. §-ban és a 38. § (1)
bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi
feltételeknek, a helyi választási iroda vezetője a kérdést a benyújtásától számított három napon belül
határozattal elutasítja, és a kérdést nem teijeszti a helyi választási bizottság elé. Az elutasító
határozat tartalmára és közlésére a választási bizottság határozatára irányadó szabályokat kell
alkalmazni.
(2)	A helyi választási iroda vezetője vezetőjének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de
a szervező a kérdést ismételten benyújthatja. Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a helyi
választási bizottság napirendjére kell tűzni.
(3)	Ha a szervező a kérdést a helyi választási iroda vezetője elutasító határozatának közlését
követő tizenöt napon belül nyújtja be ismételten, a 38. § alkalmazasában az első benyújtás
időpontját kell a kérdés benyújtása időpontjának tekinteni.
9
41.	§ (1) A helyi választási bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a
benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A helyi választási bizottság a kérdést akkor
hitelesíti, ha az az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
(2)	A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív
is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
42.	§ A helyi választási bizottság a kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon
belül az önkormányzat hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon közzéteszi.
43.	§ (1) A kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét -
jogorvoslat esetén a bíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítő
döntésének közlését - követő öt napon belül a helyi választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal
látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. Az aláírásgyűjtő ív
átadásának feltétele, hogy a szervező az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentse.
(2)	A helyi választási bizottság elnöke a képviselő-testület tagjai vagy bizottsága által benyújtott
kérdés hitelesítéséről a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét -
jogorvoslat esetén a bíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó vagy a kérdést hitelesítő
döntésének közlését - követő öt napon belül tájékoztatja a polgármestert.
14.	Az aláírásgyűjtés
44.	§ (1) Helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő
ív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányáról készített másolaton lehet támogatni. A támogató
aláírás nem vonható vissza.
(2)	Az aláírásgyűjtő íven a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése
céljából - fel kell tüntetni a választópolgár olvasható családi és utónevét, valamint személyi
azonosítóját. A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(3)	Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy feltünteti nevét és személyi azonosítóját,
továbbá az aláírásgyűjtő ívet az aláírásával látja el.
(4)	Egy választópolgár a kezdeményezést csak egyszer támogathatja, a további aláírásai
érvénytelenek.
45.	§ (1) Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -
bárhol lehet gyűjteni.
(2)	Nem gyűjthető aláírás
a)	az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg
munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése
közben,
b)	a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati
feladat teljesítése közben,
c)	tömegközlekedési eszközön,
d)	állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
10
e)	egészségügyi szolgáltató helyiségében.
(3)	Az aláírásért a választópolgárnak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni,
valamint az aláírásért előnyt kérni, előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.
46.	§ A 44. §-ban foglaltaknak nem megfelelő vagy a 45. §-ban foglalt rendelkezések
megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen.
15.	Az aláírások ellenőrzése
47.	§ (1) A szervező az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítési záradékkal történő
ellátását követő harminc napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére
irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íveit a helyi választási bizottsághoz az aláírások
ellenőrzése céljából.
(2)	A késedelmesen, pótlólag, valamit a nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven
szereplő aláírás érvénytelen.
48.	§ Az aláírásgyűjtő ív benyújtását követően a szervező nem vonhatja vissza a
kezdeményezést.
49.	§ (1) A helyi választási bizottság gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről. A 47. § (2)
bekezdése szerint benyújtott aláírásgyűjtő íven lévő, továbbá a 46. § szerinti aláírást a helyi
választási bizottság nem ellenőrzi.
(2)	Az aláírás ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 44. §-ban foglalt követelmények
teljesülését, azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-
e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.
(3)	A kezdeményezést aláíró polgár azonosítását és választójoga megállapítását az aláírásgyűjtő
íven feltüntetett adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem
rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adataival való összevetésével kell elvégezni.
(4)	Az aláírások tételes ellenőrzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogy az
érvényes aláírások száma a választópolgárok helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges
számát eléri vagy az alatt marad.
(5)	Az aláírások ellenőrzése során a szervező képviselője jelen lehet.
(6)	Az aláírások ellenőrzését az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított negyvenöt napon belül
kell lefolytatni.
50.	§ Ha az érvényes aláírások száma eléri a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges
számot, az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre
emelkedésétől számított nyolc napon belül - a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a
polgármestert.
11
16. A személyes adatok védelme
51.	§ (1) A választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem
nyilvánosak, azokról - az aláírást ellenőrző szerv által az aláírások érvényességének megállapítása
céljából vezetett technikai nyilvántartás kivételével - másolatot készíteni tilos.
(2)	A választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár adatait, valamint a technikai nyilvántartást a
választási szervek és a bíróság ellenőrizhetik.
(3)	A szervezőknek a be nem nyújtott aláírásgyűjtő íveket a benyújtásukra rendelkezésre álló
határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisíteniük, s erről jegyzőkönyvet kell
készíteniük. A jegyzőkönyvet három napon belül a helyi választási bizottságnak át kell adni.
(4)	A benyújtott aláírásgyűjtő íveket, valamint a technikai nyilvántartást a helyi választási iroda
az érvényes aláírások számának megállapítását követő harmincadik és negyvenötödik nap között
megsemmisíti.
(5)	A szervező személyes adatait - a kezdeményezés benyújtására való jogosultsága ellenőrzése
és a kapcsolattartás céljából - a választási szervek és a bíróság kezeli, azokat a helyi választási iroda
-	a 37. § alapján nyilvánosságra hozott adatok kivételével - a (4) bekezdés szerint törli.
17.	A népszavazás elrendelése
52.	§ A polgármester a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő kezdeményezést a 43. § (2)
bekezdése vagy az 50. § szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi testületi ülésen
bejelenti.
53.	§ A népszavazás elrendeléséről az 52. § szerinti bejelentést követő harminc napon belül dönt
a képviselő-testület.
54.	§ A képviselő-testület bizottsága, valamint tagjai a népszavazás elrendeléséig
visszavonhatják az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezést.
55.	§ (1) A képviselő-testület népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a
népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a
kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.
(2)	A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a
helyben szokásos módon közzé kell tenni. A polgármester a népszavazás elrendeléséről tájékoztatja
a helyi választási bizottság elnökét.
18.	Jogorvoslatok
56.	§ (1) A kérdés hitelesítésével, az aláírásgyűjtéssel és az aláírások ellenőrzésével, valamint a
népszavazás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatra a Ve. 130. §-ának rendelkezéseit is
alkalmazni kell.
(2)	Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása a helyi választási bizottság hatáskörébe
tartozik. A helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezést a területi választási bizottság
bírálja el.
12
57.	§ (1) A helyi választási bizottságnak a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni
felülvizsgálati kérelmet - a megyei vagy fővárosi bírósághoz címezve - úgy kell benyújtani, hogy
az a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül megérkezzen a helyi választási bizottsághoz.
(2)	A helyi választási bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követő öt napon belül
megküldi a bíróságnak. Ha a felülvizsgálati kérelmet közvetlenül a bírósághoz nyújtották be, arról a
bíróság haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási bizottságot.
(3)	A megyei vagy fővárosi bíróság a felülvizsgálati kérelmet harminc napon belül bírálja el. A
bíróság a helyi választási bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megváltoztatja, döntése
ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
58.	§ (1) A képviselő-testület népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő
népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni felülvizsgálati kérelmet - a megyei vagy
fővárosi bírósághoz címezve - úgy kell benyújtani, hogy az a határozat közzétételét követő tizenöt
napon belül megérkezzen a helyi választási bizottsághoz.
(2)	A helyi választási bizottság a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követő öt napon belül
megküldi a bíróságnak. A helyi választási bizottság elnöke a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról
haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(3)	A megyei vagy fővárosi bíróság a felülvizsgálati kérelmet harminc napon belül bírálja el. A
bíróság a képviselő-testület határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és a képviselő-
testületet új határozat meghozatalára kötelezi.
19.	A népszavazás kötőereje
59.	§ A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott,
és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott
kérdésre azonos választ adott.
60.	§ (1) A képviselő-testület - ha a népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet - köteles a
népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás
döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni.
(2)	A népszavazással hozott döntés a képviselő-testületre a népszavazás napjától - ha a
népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendelet kihirdetésétől — számított egy
évig kötelező.
20.	A területi szintű helyi népszavazás
61.	§ (1) A megyei és a fővárosi szintű helyi népszavazásra e fejezet rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
(2)	Az e fejezetben a helyi választási bizottság számára megállapított hatáskört a területi
választási bizottság, a területi választási bizottság számára megállapított hatáskört az Országos
Választási Bizottság, a helyi választási iroda és annak vezetője számára megállapított hatáskört a
területi választási iroda és vezetője gyakorolja.
13
IV.	Fejezet
Az európai polgári kezdeményezés
62.	§ Az európai polgári kezdeményezésre a 16. § és a 28. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
63.	§ Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató
nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás
kiállítása az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.
64.	§ (1) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat
formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell
állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, továbbá meg kell állapítani az érvényes támogató
nyilatkozatok számát
(2)	A támogató nyilatkozatot aláíró polgár azonosítását az aláírásgyűjtő íven feltüntetett
adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint szükség esetén az úti okmány
nyilvántartás vagy a személyazonosító igazolvány nyilvántartás adataival való összevetésével kell
elvégezni.
(3)	Az aláírások ellenőrzése során a szervezők képviselője jelen lehet.
V,	Fejezet
Záró rendelkezések
21.	Felhatalmazó rendelkezések
65.	§ Felhatalmazást kap a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg az aláírásgyűjtő ív mintáját és az aláírások ellenőrzésének
részletszabályait.
66.	§ Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza
meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
22.	Hatályba léptető rendelkezés
67.	§ E törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.
23.	Átmeneti rendelkezések
68.	§ Az e törvény hatálybalépését megelőzően
a)	benyújtott kérdés hitelesítésére,
b)	benyújtott aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzésére,
c)	hitelesített népi kezdeményezésre
a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
14
24.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
69.	§ E törvény 75. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
25.	A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés
70.	§ E törvény IV. fejezete a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének, e törvény 71. §-a és 76. §-a a rendelet 14.
cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
26.	Módosító rendelkezések
71.	§ A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-a és az azt megelőző I. Cím
helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. cím
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről szóló
törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
a)	a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy
anyagi juttatással szerez ajánlást,
b)	népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal,
fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c)	jogosultság nélkül szavaz,
d)	jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e)	arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári
kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg
anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
j) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g)	meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári
kezdeményezés eredményét,
bűntettet követ el és három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
72.	§ A Ve. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130. § (1) A kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására és
elbírálására rendelkezésére álló határidő - a névjegyzékkel és külképviseleti névjegyzékkel
kapcsolatos jogorvoslat elbírálásának határideje kivételével - öt nap.
(2)	Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi
munkanapon jár le.”
73.	§ A Ve. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § Az I—X. Fejezet rendelkezéseit - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti
szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével -, valamint a 122. § (2) és (3) bekezdése, a
123. §, a 126. §, a 127. § és a 130. § rendelkezéseit a helyi népszavazáson az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.”
15
74.	§ A Ve. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § A helyi népszavazás időpontját a helyi választási bizottság, fővárosi vagy megyei
népszavazás esetén a területi választási bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló határozat
jogerőre emelkedésétől számított százhúsz napon belüli időpontra tűzi ki.”
75.	§ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról,
hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozó
választópolgár kezdeményezheti az (1) bekezdés módosítását. A kezdeményezésre az országos
népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Országos Választási
Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének
állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.”
76.	§ A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 156. §-a és az azt megelőző alcím
helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Tiltott helyen való aláírásgyűjtés népszavazási kezdeményezés és európai polgári
kezdeményezés támogatására
156. § (1) Aki a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényben megállapított tiltott helyen,
népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt, százezer forintig
terjedő pénzbírsággal sújtható.”
77.	§ (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 23. §-ának a) pontjában a „a népi kezdeményezésről” szövegrész helyébe az „az európai
polgári kezdeményezésről” szöveg lép.
(2)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) 32. §-ának g) pontjában a
„népi kezdeményezésről” szövegrész helyébe az „európai polgári kezdeményezésről” szöveg, 34. §
(1) bekezdésében a „népi kezdeményezés” szövegrész helyébe az „európai polgári kezdeményezés”
szöveg, 36. §-ának d) pontjában a „népi kezdeményezést” szövegrész helyébe az „európai polgári
kezdeményezést” szöveg, f) pontjában az „a népi kezdeményezést” szövegrész helyébe az „az
európai polgári kezdeményezést” szöveg lép.
(3)	A Ve. 18. § (2) bekezdésében az „a népi kezdeményezést” szövegrész helyébe az „az európai
polgári kezdeményezést” szöveg, 1. számú mellékletében az „Alkotmány” szövegrész helyébe az
„Alaptörvény” szöveg lép.
27.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
78.	§ Hatályát veszti
a)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezete, valamint 56. § (2)
bekezdésében a „népi kezdeményezéssel” szövegrész,
16
b)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 24. § (1) bekezdésében az „és népi kezdeményezésen a lakóhelyén”
szövegrész,
c)	a Szaz.tv. 32. § m) pontjában a „népi kezdeményezésről” szövegrész, 36. § n) pontjában a
„helyi népi kezdeményezés,” szövegrész, 36. § j) pontjában az „a munkacsoportnak”
szövegrész,
d)	a Ve. preambulumában az „és népi kezdeményezési” szövegrész, 2, § g) és h) pontja, 117-
-121. §-a és az azokat megelőző „A népszavazás kezdeményezése” alcím, a 122. §-t megelőző
alcímben az „elrendelése és” szövegrész, 122. § (5) bekezdésében a „népszavazás
elrendeléséről és a” szövegrész, 124/A. § (3) bekezdés b) és c) pontja, XIV. fejezete, a 133. §-
t megelőző alcím, a 138. §-t megelőző alcímben az „elrendelése és” szövegrész, 133-140. §-a,
142. §-ában a „népszavazás elrendeléséről és a” szövegrész, 143/A. § (2) bekezdés a) pontja,
146. §-a és az azt megelőző alcím, XVI. fejezete, 149. § i) pontja, 1. számú mellékletében az
„és népi kezdeményezésre” szövegrész,
e)	az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény,
f)	a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (2) bekezdés a) pontjában az „és népi
kezdeményezés” szövegrész.
17
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy az állampolgárok közvetlen politikai részvételének (népszavazás
kezdeményezése, európai polgári kezdeményezés) módját szabályozza. A javaslat biztosítja, hogy
az országos és a helyi kezdeményezések közötti indokolatlan különbségek megszüntetésével a
választópolgárok egységes szemléletű eljárás keretében élhessenek e jogaikkal.
Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A
véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az Alaptörvényben az országos
népszavazásra vonatkozó rendelkezések teijedelme.
Az Európai Parlament és a Tanács megalkotta az európai polgári kezdeményezésről szóló
211/2011/EU rendeletet, amelynek értelmében lehetővé válik az uniós szintű kezdeményezés
támogatása. A javaslat tartalmazza a rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A javaslat a fentieken kívül az Alkotmánybíróság 23/2005. (VI. 17.) és 100/2007. (XII. 6.) AB
határozatában megállapított, a népszavazás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos
alkotmányos mulasztásokat is orvosolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat egyaránt
tartalmaz. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. § i) pontja alapján az e törvény
hatálya alá tartozó eljárások során a választási eljárási törvény általános szabályait alkalmazni kell.
A 2. §-hoz
A javaslat megkülönbözteti a kezdeményezést szervező polgárokat a kezdeményezést aláíróktól.
Kezdeményezést csak választójoggal rendelkező magánszemély, továbbá párt vagy egyéb
társadalmi szervezet szervezhet. Az a társadalmi szervezet, amely nem minősül pártnak, csak olyan
kérdésben lehet népszavazási kezdeményezés szervezője, amely a létesítő okiratában rögzített
tevékenységi körébe tartozik.
A 3. §-hoz
A népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdését megelőzően hitelesíti az Országos
Választási Bizottság.
;	A 4. §-hoz
A kezdeményezések komolyságának megőrzése érdekében a javaslat előírja, hogy a kérdés
hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell.
A komolytalan kezdeményezések kiszűrésére több más megoldási javaslat is felmerült:
•	ügyvédkényszer bevezetése (hátránya, hogy a tapasztalatok alapján a komolytalan
kezdeményezések részben ügyvédektől származnak),
18
•	a szervezők számának növelése: a szervező csak egy legalább 5 főből álló csoport lehet
(hátránya, hogy a választási szervekkel való kapcsolattartás megnehezül, valamint az egyéni
szervezői felelősség is csökken),
•	igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének előírása (hátránya, hogy alkotmányos politikai
alapjog gyakorlásának lehetőségét köti pénzfizetéshez),
•	az OVB elnöke saját hatáskörben elutasíthatja a komolytalan kérdést, de bármely OVB-tag
kérheti, hogy mégis tűzzék a testület napirendjére (hátránya, hogy nem nyújt garanciát a
kérdés visszaélésszerű elutasítása esetére).
A támogató aláírások gyűjtése is adatkezelésnek minősül, ezért a szervező már a kezdeményezés
legelső szakaszában köteles azt bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.
Tekintettel arra, hogy a támogató aláírások gyűjtése még nem hitelesített kérdésre, nem hitelesített
aláírásgyűjtő íven történik, a benyújtható támogató aláírások számát a javaslat harmincban
maximálja. így megelőzhető a hitelesítést megelőző tömeges aláírásgyűjtés.
Ha a kezdeményezést magánszemélyek szervezik, az ő aláírásukat is be kell számítani a szükséges
20 támogatói aláírásba. Természetesen annak sincs akadálya, hogy egyszerre 20-an legyenek
szervezők, s ebben az esetben további támogatói aláírások gyűjtésére nincs szükség.
Az 5. §-hoz
A köztársasági elnök és a Kormány által kezdeményezett népszavazásra javasolt kérdést is az
Országos Választási Bizottság hitelesíti.
A 6. §-hoz
A népszavazásra javasolt kérdés benyújtásának módját határozza meg. Mivel a támogató aláírások
csatolása csak eredeti dokumentumon lehetséges, a kérdés elektronikus úton nem nyújtható be.
A 7. §-hoz
A már benyújtott kérdések nyomon követhetősége érdekében az OVI közzéteszi, hogy milyen
kérdésekben van folyamatban kezdeményezési eljárás. A kérdés mellett a szervező nevét is
nyilvánosságra kell hozni, így a választópolgárok akkor, amikor aláírásukat adják egy
kezdeményezéshez, tisztában lehetnek azzal, hogy ki felelős adataik kezeléséért. A szervező
névének nyilvánosságra hozatala a komolytalan kezdeményezések kiszűrését is szolgálja.
A 8. §-hoz
Annak érdekében, hogy ugyanazon tartalmú kérdésekben ne futhasson párhuzamosan több
kezdeményezés, a javaslat az elsőként benyújtott kérdésnek ad elsőbbséget. Újabb kezdeményezés
csak az első kezdeményezés meghiúsulását követően, illetőleg - érvényes és eredményes
népszavazás esetén — a népszavazás kötőereje 3 éves időtartamának elteltével nyújtható be.
Két kérdés akkor minősül azonos tartalmúnak, ha mindkét népszavazás megtartása esetén az
Országgyűlés ugyanazon konkrét jogviszonyt ugyanolyan módon vagy egymástól elterő módon
lenne köteles szabályozni.
A 9. §-hoz
A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségére vonatkozó szabályozás — az Alkotmánybíróság
gyakorlatával összhangban - két elemet foglal magában: egyrészt a népszavazásra javasolt
kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie, másrészt az Országgyűlés számára
egyértelműnek kell lennie, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, s ha igen, milyen jogalkotásra
köteles (jogalkotói egyértelműség).
19
A 10. §-hoz
A hitelesítésre benyújtott kérdések előzetes formai ellenőrzését az Országos Választási Iroda
vezetője végzi. Ha a kérdés formai szempontból nem megfelelő, erről határozatot hoz, és
tájékoztatja a szervezőt, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy a kérdés vagy az aláírásgyűjtő ív
kijavításával érdemi elbírálásra alkalmassá tegye, a kezdeményezését.
Az ismételten benyújtott kérdést már nem vizsgálhatja az Országos Választási Iroda vezetője, azt
minden szempontból az Országos Választási Bizottság bírálja el. Kivétel ez alól a szükséges számú
választópolgári támogatás meglétének hiánya, amit a komolytalan kezdeményezések kiszűrése
indokol. Ez az eljárás nem jelent érdeksérelmet a szervezőnek; valójában inkább segítséget nyújt
számára a kezdeményezés helyes benyújtásához, ugyanakkor az Országos Választási Bizottságot
tehermentesíti a formai hibás és komolytalan kezdeményezések tömegétől.
Annak érdekében, hogy az Országos Választási Iroda vezetőjének - jogorvoslattal meg nem
támadható - döntése ne eredményezze azt, hogy egy másik szervező által időközben ugyanazon
tárgyban benyújtott kezdeményezés megelőzze az eredeti kezdeményezést, a szervező az Országos
Választási Iroda vezetője által hozott határozat közlésétől számított 15 napon belüli ismételt
benyújtásával biztosíthatja eredeti helyét a kérdések benyújtásának sorrendjében.
A 11. §-hoz
A népszavazásra javasolt kérdést - ha az a törvényes feltételeknek megfelel - az Országos
Választási Bizottság harminc napon belül hitelesíti, ellenkező esetben a hitelesítést - ugyancsak
harminc napon belül - megtagadja.
A 12. §-hoz
A népszavazás választópolgári kezdeményezése során az Országos Választási Bizottság nemcsak a
kérdés, hanem az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának jogszabályi megfelelőségét is megvizsgálja.
A 13. §-hoz
A jogorvoslathoz való jog érvényesülésének, valamit a választópolgárok tájékoztatásának
elősegítése érdekében az Országos Választási Bizottságnak a kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntését a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
A 14. §-hoz
Ha az Országos Választási Bizottság hitelesíti a kérdést, határozatának jogerőssé válását követően
az Országos Választási Iroda vezetője a hitelesítés megtörténtét hitelesítési záradékkal igazolja az
aláírásgyűjtő ív mintapéldányán.
Ha a népszavazást a köztársasági elnök vagy a Kormány kezdeményezi, nincs aláírásgyűjtés, az
Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítő határozat jogerőre emelkedését követően az
Országgyűlés elnökét tájékoztatja a hitelesítés megtörténtéről annak érdekében, hogy az
Országgyűlés dönthessen a népszavazás elrendelésének kérdésében.
A 15. §-hoz
Az aláírásgyűjtő ív Országos Választási Iroda vezetőjétől átvett, hitelesítési záradékkal ellátott
mintapéldányáról készített másolatokon gyűjthető a választópolgárok aláírása. A javaslat rögzíti,
hogy a választópolgár nem vonhatja vissza az aláírását.
A kezdeményezés támogatásakor a választópolgárnak csak a nevét és a személyi azonosítóját kell
megadnia. A lakcím megadása a javaslat szerint már nem szükséges, ugyanis a polgár
választójogosultsága a személyi azonosító alapján ellenőrizhető.
20
Az egyes íveken gyűjtött aláírások hitelességének garanciáját jelenti, hogy az aláírásokat gyűjtő
személynek fel kell tüntetnie az íven a saját személyes adatait, amelyek alapján beazonosítható. Ez
az ív érvényességének feltétele is.
A javaslat - a választópolgárok akaratának figyelembe vétele érdekében - a többszörös aláírás
esetén egy aláírást érvényesnek fogad el, csak a második és további aláírások érvénytelenek.
A 16. §-hoz
Az aláírások gyűjtésével kapcsolatos szabályok a jelöltajánlásra irányadó rendelkezéseken
alapulnak. A javaslat a munkahellyel kapcsolatos gyűjtési tilalmat pontosítva rögzíti, hogy a tilalom
az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyére és munkaidejére vonatkozik. Ugyancsak pontosítás,
hogy a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen és a szolgálati feladat
teljesítése közben senki nem gyűjthet, és senki nem adhat aláírást. A javaslat az aláírásgyűjtési
tilalmi helyeket kiegészíti az egészségügyi szolgáltatók helyiségeivel.
A 17. §-hoz és a 19. § (2) bekezdéshez
Érvénytelen az aláírás, ha
•	nem a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatán szerepel,
•	a választópolgár a nevét, a személyi azonosítóját vagy az aláírását nem, vagy nem azon az
oldalon tünteti fel, amelyen a kérdés szerepel,
•	a választópolgár második vagy további alkalommal írta alá az ívet,
•	az íven nem szerepelnek az aláírást gyűjtő személy adatai és aláírása,
•	tiltott helyen gyűjtötték,
•	tiltott módon előnyt adtak vagy ígértek, kértek vagy elfogadtak érte,
•	az aláírásgyűjtő ívet késedelmesen vagy pótlólag nyújtotta be a szervező,
•	az aláírásgyűjtő ívet nem a szervező nyújtotta be.
A 18. §-hoz
A javaslat az aláírásgyűjtési moratóriumra irányadó hatályos szabályozást kiegészíti az Európai
Parlament tagjainak, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok általános választásával, valamint —
annak érdekében, hogy (ha á választást vasárnap tartották) a határidő ne heti pihenőnapra essen - a
41 napos tilalmi időszakot 40 naposra módosítja.
A 19. §-hoz
A javaslat az aláírások benyújtására vonatkozó hatályos szabályozást kiegészítve rögzíti, hogy a
nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő ívek érvénytelenek. így az egyetlen, a benyújtásra
rendelkezésre álló alkalmat nem merítheti ki egy aláírásgyűjtő vagy a kezdeményezést aláíró
választópolgár egy ív esetleges beküldésével.
A 20. §-hoz
A javaslat -az Alkotmánybíróság által megfogalmazott követelménynek megfelelően - rendezi a
kezdeményezés visszavonhatóságának kérdését. Míg a köztársasági elnök és a Kormány egészen a
népszavazás elrendeléséig ura marad a kezdeményezésnek, a választópolgári kezdeményezés esetén
a szervező csak az aláírások benyújtásáig jogosult a kezdeményezés folyamatának megszakítására.
Az aláírások benyújtását követően már a támogató választópolgárok a kezdeményezés urai, másnak,
így a szervezőnek sincs lehetősége a kezdeményezéstől eltérő jognyilatkozatot tenni.
21
A 21. §-hoz
A benyújtott aláírások ellenőrzése a javaslat szerint a választópolgárok adatainak tételes
vizsgálatával történik. Ez a módszer a korábbi statisztikai módszernél pontosabb, hiteles eredményt
ad. Nincs szükség valamennyi aláírás ellenőrzésére: csak addig kell folytatni az ellenőrzést, amíg a
már érvényesnek elfogadott aláírások száma eléri a kezdeményezéshez szükséges számot, vagy
amíg - az érvénytelennek talált aláírások miatt - a még nem ellenőrzött aláírásokkal együtt már
nincs matematikai esélye a kezdeményezés érvényességének.
Azoknak a választópolgároknak, akik már a kérdés hitelesítésre való benyújtását támogatták
aláírásukkal, a kezdeményezést nem kell ismételten aláírniuk: a hitelesítést támogató aláírásukat
érvényes aláírásként kell elfogadni akkor is, ha az aláírásgyűjtő ívet nem írták ismét alá.
A 22. §-hoz
A tételes vizsgálatra tekintettel a javaslat az aláírások ellenőrzésére rendelkezésre álló határidőt 45
napról 60 napra emeli.
A 23. §-hoz
Ha a kezdeményezés sikeres, erről az Országos Választási Bizottság elnöke - az Országgyűlés
döntésének meghozatala érdekében - tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
A 24. §-hoz
A javaslat az aláírásgyűjtő ívet aláíró, az aláírásokat gyűjtő és a szervező választópolgárok
adatainak védelmét biztosító szabályokat állapít meg.
A 25. §-hoz
Az Országos Választási Bizottságtól kapott tájékoztatást követő ülésnapon kell az Országgyűlés
elnökének bejelentenie, hogy
a)	a köztársasági elnök vagy a Kormány által kezdeményezett kérdést az Országos Választási
Bizottság hitelesítette, vagy
b)	a választópolgári kezdeményezés érvényes aláírásainak száma eléri az Alaptörvényben
meghatározott minimumot.
Az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást, ha az érvényes aláírások
száma eléri a kétszázezret, illetőleg döntenie kell arról, hogy elrendeli-e a népszavazást, ha az
érvényes aláírások száma százezer és kétszázezer között van.
A 26. §-hoz
A köztársasági elnök és a Kormány egészen a népszavazás elrendeléséig ura marad a
kezdeményezésnek, és azt visszavonhatja.
A 27. §-hoz
A javaslat a hatályos szabályozást tartalmazza, azzal az eltéréssel, hogy a népszavazás kötőerejéről
-	mivel a véleménynyilvánító népszavazás intézménye az Alaptörvény szerint megszűnt - nem kell
rendelkezni az Országgyűlés határozatában.
A 28-30. §-hoz
E §-ok a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos jogorvoslati szabályokat állapítanak meg.
Az aláírásgyűjtéssel és az aláírások ellenőrzésével kapcsolatos jogorvoslati határidők - a Ve. 130.
§-ának módosítása révén - a jelenlegi 3 napról 5 napra hosszabbodnak.
22
A kérdés hitelesítésével kapcsolatos OVB döntés elleni jogorvoslat elbírálása az
Alkotmánybíróságtól átkerül a Kúriához. Változás, hogy ha a Kúria nem találja törvényesnek az
Országos Választási Bizottság határozatát, azt meg kell változtatnia, s nincs lehetősége arra, hogy
az OVB-t új eljárásra utasítsa.
Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével kapcsolatos döntésével szembeni jogorvoslati fórum a
javaslat szerint az Alkotmánybíróság marad. Az Országgyűlés határozatának felülvizsgálata során
megmarad a kasszációs jogkör, hiszen az országgyűlési határozatban kell rendelkezni a népszavazás
költségvetéséről is, amely hatáskört az Alkotmánybíróság nem vonhat el az Országgyűléstől a
jogorvoslati eljárásban.
Új rendelkezés az is, amely szerint az Alkotmánybíróság és a Kúria - az eddigi bizonytalan „soron
kívüli” eljárás helyett - 3 hónapon belül köteles döntést hozni.
A 31. §~ho2
Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, e
kötelezettségének 6 hónapon belül köteles eleget tenni. Ez az időtartam a népszavazás napját követő
jogorvoslati eljárások hosszát - beleértve a szavazás egyes szavazókörökben történő
megismételtetését is az ülésszakok közötti szüneteket, a jogalkotási határidőket figyelembe véve
elegendő a szükséges törvény elfogadásához.
Az érvényes és eredményes népszavazási döntés három évig köti az Országgyűlést.
A 32-34. §-hoz
E §-ok a helyi önkormányzatokról szóló törvény helyi népszavazással kapcsolatos rendelkezéseit
veszik át.
A helyi népszavazási tárgykörök tekintetében nincs jelentősége annak, ha a törvényességi
felügyeletet ellátó szerv az Alaptörvény rendelkezése szerint rendeletet alkot a rendeletalkotási
kötelezettségét elmulasztó önkormányzat rendeletének pótlására.
A javaslat a helyi népszavazás tiltott tárgyköreit kiegészíti a zárszámadással, valamint a helyi
adókkal kapcsolatos minden kérdésben megtiltja a népszavazást. A kötelező népszavazási
tárgyköröket kiegészíti a fővárosi területszervezési kérdésekkel.
A javaslat a népszavazás kezdeményezésére jogosultak közül - mint a jogintézménytől idegen
elemet - kiveszi a helyi társadalmi szervezet vezető testületét.
A javaslat - a hatályos szabályozással ellentétben - nem nevesíti a helyi népszavazás tárgykörei
között az önkormányzati rendelet megerősítését, tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendelet
tartalma a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyként egyébként is népszavazás tárgya lehet.
A 35-60. §-hoz
E §-ok a helyi népszavazás kezdeményezésére irányadó rendelkezéseket az országos népszavazás
kezdeményezésének szabályaival összhangban tartalmazzák. Az országos népszavazási
kezdeményezéstől való fontosabb eltérések a következők:
A helyi népszavazási kezdeményezés kérdésének hitelesítésére irányuló eljáráshoz nem szükséges
választópolgári támogatás. Ebből következik, hogy helyi népszavazás kezdeményezése esetén
elegendő a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív átadásáig bejelentkezni az adatvédelmi
nyilvántartásba.
Az aláírásokat egy hónapig lehet gyűjteni.
A kérdés hitelesítésével, valamint a helyi népszavazás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat
elbírálása a megyei vagy a fővárosi bíróság hatáskörébe tartozik, amely 30 napon belül dönt.
Az érvényes és eredményes népszavazás döntése a képviselő-testületre egy évig kötelező..
23
A 61. §-hoz
Helyi népszavazást nemcsak települési (vagy településrészi) szinten, hanem megyei vagy fővárosi
szinten is lehet kezdeményezni. Az ilyen területi szintű helyi népszavazásra a települési szintű
népszavazás szabályait kell alkalmazni, a helyi választási szervek helyett azonban a területi
választási szervek járnak el.
A 62-64. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács európai polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i
211/2011/EU rendeletének végrehajtására a javaslat az OVB-t jelöli ki az online gyűjtési rendszer
megfelelőségéről szóló igazolás kiállításáért, valamint az aláírások ellenőrzéséért felelős
hatóságként.
Az európai polgári kezdeményezés támogatásának nem feltétele a választójog, ezért a
kezdeményezést támogató polgárok választójogát nem, csak állampolgárságát és nagykorúságát kell
ellenőrizni. Mivel a kezdeményezés támogatásához a személyi azonosító helyett az útlevélszám
vagy a személyazonosító igázolvány száma is megadható, ezen okmányok nyilvántartását is fel kell
használni az aláírások ellenőrzéséhez.
A 65-70. §-hoz
E §-ok felhatalmazással, a hatálybalépéssel kapcsolatos, átmeneti, továbbá a sarkalatosságra
vonatkozó rendelkezéseket és jogharmonizációs záradékot tartalmaznak.
A 71. §-hoz
A javaslat a népi kezdeményezés intézményének megszűnése miatt, továbbá a tényállásnak az
európai polgári kezdeményezésre való kiteqesztése érdekében a büntető törvénykönyv 211. §-át
módosítja.
A 72. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 23/2005. (VI. 17.) AB határozatában megállapított mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet megszüntetése érdekében, a választópolgárok
jogorvoslathoz való jogának minél teljesebb érvényesülésének biztosítására a népszavazással
kapcsolatos jogorvoslati határidőket - a két napos általános határidőtől eltérve - öt napban állapítja
meg úgy, hogy ha a határidő utolsó napja nem munkanap, akkor a határidő a következő
munkanapon jár le.
A 73-78. §-hoz
E §-ok módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket állapítanak meg.
24