﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3480. számú
törvényjavaslat
a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. június
2011. évi .... törvény
a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények
módosításáról
1.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása
1.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 271/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„271/A. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása
érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt
területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan,
felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.
(4)	Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(5)	A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a)	testi sértés [Btk. 170. § (2)-(4) és (6) bekezdés],
b)	hivatalos személy elleni erőszak [229. § (1)-(5) és (8) bekezdés], közfeladatot ellátó személy
elleni erőszak [230. § (1)-(2) bekezdés], hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §),
c)	garázdaság [271. § (1)-(3) bekezdés],
d)	rongálás [324. § (1)-(6) bekezdés].”
2.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
2.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/J. § (1) A rendőrség kezeli
a)	a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben meghatározott bejelentési adatait,
illetve a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó, rendőri biztosítást igénylő rendezvények
rendezőire, szervezőire vonatkozó adatokat két évig,
2
b)	a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó
személyek családi és utónevét, születési idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett
szabálysértés megnevezését, a kitiltás vagy eltiltás időtartamát, valamint a sportlétesítmények
megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a kitiltás vagy eltiltás hatálya kiterjed.
(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti adatállományból a rendőrség a közrend és közbiztonság, az
erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek
teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a külföldi rendőri szerv részére, valamint a
rendezvények biztonságának védelme, a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés
megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a
rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthat
adatot.”
3.	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
3.	§
(1)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 22/A. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § (1) A szabálysértési hatóság és a bíróság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló
intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással,
vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja bármelyik
sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint
bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló
sportlétesítményből.”
4.	§
Az Sztv. 27/D. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési nyilvántartó szerv a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló
személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, a 27/A. §
(1)	bekezdés b) pont ba) alpontban, valamint a 27/A. § (1) bekezdés e) pontban szereplő adatokat a
sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás részére történő adatátadás
útján a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a
jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthatja. ”
5.	§
Az Sztv. 142. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki nyilvános rendezvényen)
„ b) a rendező szerv vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, különösen a helyszín
elhagyására vonatkozó rendelkezésének nem tesz eleget,”
(ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.)
4.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
6.	§
3
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 23. § (1) bekezdése a következő d)
ponttal egészül ki:
(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok
mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles
megalkotni:)
„d) a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat.”
7.	§
(1)	Az Stv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket
biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a
továbbiakban: rendőrség), a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az
egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a
tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló
egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból
Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben
szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen
ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítményt
használó sportszervezet, több ilyen sportszervezet esetén a sportlétesítmény tulajdonosa vagy
üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott
engedély a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv
hozzájárulása nélkül nem adható meg. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője
jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.”
(2)	Az Stv. 63. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott
sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények tulajdonosának, üzemeltetőjének a
sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző
szervezetek által közösen elfogadott négy éves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a
továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A
fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés
keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak
megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a
sportlétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője vagy használója részére a biztonságtechnikai fejlesztés
irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a
tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében
az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és
kötelezettségekről.”
8.	§
Az Stv. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó versenyrendszer
működtetése esetén a szakszövetség, a sportági szövetség, valamint a versenyrendszerben részt
vevő sportszervezet szakirányú képesítéssel rendelkező biztonsági felelőst köteles alkalmazni.”
9. §
4
Az Stv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles megtenni és az illetékes
hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők
személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a jogsértések megelőzése érdekében
szükséges.”
10.	§
(1)	Az Stv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező köteles a jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-
eladást, a sportrendezvény helyszínére történő beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és
folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását - a
rendőrség által meghatározottak szerint - a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket
megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.”
(2)	Az Stv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendőrség határozattal megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását,
vagy korlátozza a nézők számát, ha
a)	a biztonságos megrendezésnek az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak,
b)	az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a szervező - rendező alkalmazása esetén a
rendező - nem tartja be, vagy
c)	a 63. § (3) bekezdésében meghatározott biztonságtechnikai ellenőrzés elmaradt.”
(3)	Az Stv. 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének az e törvényben és a sportrendezvények
biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem
megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a
biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, a szakszövetség a sportrendezvény megtartását vagy
a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a
sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza. A szervezőt és a rendőrséget a tiltásról, illetve a
korlátozásról a szakszövetség öt napon belül értesíti.”
(4)	Az Stv. 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása vagy egyéb körülmény a biztonságos
megrendezést veszélyezteti, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő
megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt. Ha a sportrendezvényen
résztvevők, valamint a nézők testi épségének, életének, illetve a sportlétesítmény megóvásának
érdekében szükséges, a sportrendezvényt meg kell szakítani. A rendőrség jelenlévő képviselője a
szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott
egyeztetést követően kezdeményezi a játékvezetőnél a mérkőzés befejezetté nyilvánítását. A
játékvezető a rendőrség kezdeményezésének köteles eleget tenni és a mérkőzést befejezetté
nyilvánítani. A mérkőzés befejezetté nyilvánítása esetén a szervező a sportrendezvényt befejezetté
nyilvánítja.”
(5)	Az Stv. 68. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
5
„(9) A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói
csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési
útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja.
(10)	Az ellenérdekű szurkolói csoportok közterületi összecsapásának megakadályozása érdekében a
rendőrség - amennyiben azt a biztonság fenntartása érdekében szükségesnek ítéli - a szervezetten
vagy szervezetlenül érkező szurkolói csoportokat a közterület egy bizonyos részének elkerülésével,
illetve meghatározott útvonalon a sportlétesítménybe kísérheti.
(11)	A jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény
helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől,
a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően
kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel,
valamint a rendezővel szemben. A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése
esetén a rendőrség határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a
nézők részvételével történő megrendezést.”
11.	§
(1)	Az Stv. 68/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények
biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes
egyeztetést követően - az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa
működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a
katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala, a
Legfőbb Ügyészség, a sportigazgatási szerv, valamint a sportágak országos sportági
szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó
részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(2)	Az Stv. 68/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli
biztonságért a szervező felel. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak
időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi
rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő
közreműködésre. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség
közreműködését térítés ellenében igénybe veheti.”
(3)	Az Stv. 68/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a szervező a biztonságos
lebonyolítás érdekében köteles
a)	a sportrendezvény térítés ellenében történő sportlétesítményen belüli biztosítását
kezdeményezni,
b)	a belépésre jogosító igazolások számáról a rendőrség részére tájékoztatást adni,
c)	a rendezői létszámot a rendőrség által meghatározott számra emelni,
d)	a szurkolók parkoltatását, az elhelyezett gépjárművek őrzését szervezni és biztosítani, valamint
e)	a rendezői listát előzetesen a rendőrség részére átadni.”
6
(4)	Az Stv. 68/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény
sportlétesítményen belüli biztosítását közfeladatként végzi.”
(5)	Az Stv. 68/A. § a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvényre utazó sportszervezet vagy annak
biztonsági felelőse a sportesemény biztonságos lebonyolítása érdekében köteles
a)	megszervezni a vendégjátékra utazó szurkolók szervezett utaztatását,
b)	intézkedni a sportszervezet szurkolóinak létszámával arányban álló számú, a vendég
sportszervezet által biztosított utazó rendező biztosításáról, valamint
c)	részt venni a szurkolói beléptetésben és a vendégszektor biztosításában.
(4b) A szervező a (3a) bekezdésben meghatározott feladatokat - a (3a) bekezdés a) pontjában
meghatározottak kivételével - kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles
végrehajtani.
(4c) Az utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a (3a) bekezdésben meghatározott
feladatokat kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.
(4d) A normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény térítés ellenében végzett
biztosításához szükséges rendőri erő- és eszközigényt, valamint annak ellenértékét a rendőrség és a
szervező a tervezett rendezői létszám, a sportlétesítmény biztonságtechnikai állapota, a
sportrendezvény időtartama, valamint a szükséges rendőri létszám figyelembevételével határozzák
meg.”
12. §
Az Stv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A szervező a sportlétesítmény beléptető-pontjainál jól látható hirdetményben köteles
meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat,
amelyeket - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell
tüntetni.
(2)	Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve a nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával
került megrendezésre, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a
sportrendezvény megszakadt, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.”
13.	§
Az Stv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott
sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni a
sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban,
valamint a 63. § (3a) bekezdésében meghatározott fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását, az
általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, valamint értékelni a tett és
elmulasztott intézkedéseket, illetve azok hatásait.
7
(2)	A helyzetjelentést a szervező a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon
belül megküldi a sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak.
(3)	A szövetség sportágában közreműködik a nézőtéri erőszak megelőzésében és felszámolásában, a
sportrendezvények biztonságának fenntartásában, amelynek során az e törvényben, a
sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben, valamint a nézőtéri erőszakkal
összefüggő nemzetközi egyezményekben meghatározottakkal összhangban
a)	biztonsági szabályzatban rendelkezik különösen a szövetség tagságát alkotó sportszervezetek
sportrendezvényeinek biztonságával összefüggő feladatairól és a feladatok végrehajtásához
szükséges költségek biztosításáról,
b)	a sportági jellemzőkre figyelemmel - a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább
30 nappal - elkészíti a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos éves sportági programot,
amely magába foglalja a sportrendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos felvilágosítási,
információszolgáltatási és a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel
való együttműködési feladatokat, valamint a sportrendezvények biztonságára vonatkozó
rendelkezéseknek a tagságát alkotó sportszervezetek körében történő érvényesülése sportszakmai
szempontból történő ellenőrzését,
c)	a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos feladatai ellátásának koordinációjára, a
sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködésre a
sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki, a
kapcsolattartók képzését és továbbképzését a Minősítő Bizottság biztosítja, valamint
d)	a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a Minősítő
Bizottságnak az előző évi sportrendezvények biztonságával kapcsolatos tevékenységéről készített
beszámolóját.
(4)	A Minősítő Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentést és a (3) bekezdés d)
pontjában meghatározott beszámolót a beérkezéstől számított 30 napon belül értékeli.
(5)	Az értékelés eredményét a Minősítő Bizottság a sportrendezvények biztonsági minősítése során
figyelembe veszi. A Minősítő Bizottság súlyos vagy ismétlődő hiányosságok esetén javaslatot tesz a
sportpolitikáért felelős miniszter részére a szakszövetség vagy a tagszervezeteként működő
sportszervezet állami támogatásának felfüggesztésére, illetve visszavonására.
(6)	A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentéseket évente rendszeresen
értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével. Az értékelést írásba foglalja és - különösen az
eltiltásokkal és azok érvényesítésével kapcsolatban - megteszi a fejlesztés végrehajtása érdekében
szükséges intézkedéseket.”
14.	§
(1)	Az Stv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló
törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak a hatóság által
kiállított személy-, vagyonvédelmi igazolvánnyal rendelkező - a képesítésekkel kapcsolatos
jogszabályban és a sportági szakszövetség belső szabályzatában meghatározott képesítési, képzési
követelményeknek megfelelő, a sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - személy
bízható meg.”
8
(2) Az Stv. 70. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormány rendeletben határozza meg azokat a sportrendezvényeket,
a)	amelyeken a rendezésre és a szurkolók utazásának biztosítására a sportszövetség által
akkreditált rendező szervet, valamint évente legalább egy alkalommal a sportrendezvények
biztosítására szakirányú továbbképzés keretében felkészített rendezőt kell megbízni,
b)	amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást
kötni.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti sportrendezvény felelősségbiztosítás nélkül nem tartható
meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen, bérleten és a beléptető-pontoknál kihelyezett
pályarendszabályokon is fel kell tüntetni.”
15.	§
(1)	Az Stv. 71. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:)
,f vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát, valamint
g)	tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető.”
(2)	Az Stv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem
felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a
sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja
személyazonossága igazolására. Amennyiben az eltávolítandó személy a felszólításnak nem tesz
eleget, a rendező - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a rendőrséget haladéktalanul
értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított
harmadik óra végéig a rendező az eltávolítandó személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a
visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor. A képfelvevő eszköz
által rögzített felvételek kezelésére a 74. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések
megfelelően irányadók. A visszatartott személy rendőrség által történő igazoltatása esetén a 65. §
(2)	bekezdésében meghatározott szervezőt kell a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24.
§ (4) bekezdése szerinti igazoltatást kérőnek tekinteni.”
(3)	Az Stv. 71. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles gondoskodni a
pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos
megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról. Amennyiben a be nem vihető
tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított két órán belül nem jelentkezik, a
szervező vagy a rendező a továbbiakban a felelős őrzés szabályai szerint jár el.”
(4)	Az Stv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás
lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható, piktogramokkal is ellátott,
aktualizált hirdetményeken, valamint a belépőjegyen és a bérleten köteles - magyar, angol, német
és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is - tájékoztatni.”
9
16. §
Az Stv. 72. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és
ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a labdarúgás sportág
tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú
sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz. A rendező a beléptetés során jogosult a
résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.
(2)	Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező
a)	csak névre szóló belépőjegyet, bérletet értékesíthet,
b)	személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya)
kiváltását teheti kötelezővé, valamint
c)	a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrzi,
és személyes adatait egybeveti a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya adataival.
(3)	Ha a beléptetéskor a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya birtokosának személyes adatai nem
egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést
meg kell tagadni.
(4)	A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, bérlet
eladásakor, valamint a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság
igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani.
(5)	Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező
megbízásából végző személy a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya eladásakor, valamint a
rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás
adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet vagy
klubkártya nem értékesíthető, az eltiltó és a kitiltó határozat szerinti sportrendezvény helyszínére,
illetve sportlétesítménybe történő belépését meg kell tagadni.”
17.	§
Az Stv. 72/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/A. § (1) A szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet
folytató szervezet e tevékenységi körében névre szóló belépőjegyet és bérletet - ha a szervező
sportszervezet, akkor klubkártyát is - állíthat ki és értékesíthet. A belépőjegyen, bérleten, valamint
klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és
idejét, valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező, valamint a szervező által megbízott,
sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet vagy sportszervezet a belépőjegy, a bérlet,
illetve a klubkártya érvényességének lejáratát követő 3 munkanapig nyilvántartja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az
abban szereplő személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény
helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy
szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényről való
eltiltás során használható fel.
10
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot
megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság részére büntető- vagy
szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.”
18.	§
(1)	Az Stv. 73. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított
személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a
sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A
sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak
területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit - általános szerződési
feltételként - magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is
fel kell tüntetni.
(2)	A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a
szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó eltiltás esetén a két évet, míg a
meghatározott sportlétesítményre vonatkozó eltiltás esetén a négy évet nem haladhatja meg.”
(2)	Az Stv. 73. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szervező az általa eltiltott személy nevét, születési helyét és idejét, az eltiltás időtartamát, a
sportlétesítmény megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyre az eltiltás hatálya
kiterjed, 3 napon belül továbbítja a sportrendészeti nyilvántartásba.
(6)	A sportrendészeti nyilvántartásból - a jegyértékesítés és a sportrendezvényre történő beléptetés
céljából -
a)	a sportrendezvény szervezője,
b)	a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy, valamint
c)	a szervező által alkalmazott rendező
igényelhet adatot.”
19. §
(1)	Az Stv. 74. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - képviselőj e a normál biztonsági
kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által
elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban - a résztvevők személyi- és
vagyonbiztonsága érdekében jogosult, a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény
ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által
meghatározott számban elhelyezett, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű
felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni.
(2)	A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok
kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a
belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar,
angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is tájékoztatni kell.
11
(3)	A szabálysértési, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok
és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező köteles a
rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 72 órán belül megtehető felszólításban
megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a
szervezőt vagy a rendezőt a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 30 napig történő
tárolására szólíthatja fel. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervező vagy a rendező a
rögzített adatokat a rögzítést követő 72 óra elteltével megsemmisíti.”
(2)	Az Stv. 74. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekből a jogszabályban meghatározott
nemzetbiztonsági, bűnüldözési, szabálysértési, illetve igazságszolgáltatási feladatai ellátása
céljából a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a
bíróság, valamint az érintett személy igényelhet adatot.
(6)	A kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a
szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel
kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek
során jelen lehet.”
20. §
Az Stv. 76. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A néző részvétele a sportrendezvényen
76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat. Nem
folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy
veszélyezteti a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók testi épségét,
vagy vagyoni javait.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző a Polgári
Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik. Több
károkozó esetén a károkozók egyetemlegesen felelnek. A kártérítési felelősség nem érinti a
résztvevő szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét. A károkozó a sportszervezet részére
minden, a károkozásból származó költséget köteles megtéríteni.
(3)	A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, valamint a szervezőnek, a rendezőnek
vagy a rendőrségnek a személyi- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett
felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.
(4)	A sportrendezvény és a nézők, valamint a további résztvevők biztonságára vonatkozó részletes
előírásokat jogszabály állapítja meg.”
21. §
Az Stv. a következő 76/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A sportrendészeti nyilvántartás
76/A. § (1) A rendőrség a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a
szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből
kitiltott személyek e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait a sportrendezvények
12
biztonságának védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi
együttműködési kötelezettségek teljesítése, mások jogainak védelme, a jegyértékesítés, valamint a
sportrendezvényre történő belépés megtagadásának megállapítása céljából kezeli.
(2)	A sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság
vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott személyek
nyilvántartása (a továbbiakban: sportrendészeti nyilvántartás) a hatálya alá tartozó személyek
következő adatait tartalmazza:
a)	a családi és utónév,
b)	a születési hely és idő, valamint
c)	az anyja születési családi és utóneve.
(3)	A kitiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza
a)	a kitiltott személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait,
b)	az elkövetett szabálysértést,
c)	a kitiltás időtartamát, továbbá
d)	a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre a kitiltás
hatálya kiterjed.
(4)	Az eltiltás hatálya alatt állók tekintetében a sportrendészeti nyilvántartás tartalmazza
a)	az eltiltott személy (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait,
b)	az eltiltó szervezet megnevezését,
c)	az eltiltás időtartamát, továbbá
d)	a sportlétesítmények megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyekre az
eltiltás hatálya kiterjed.
(5)	A rendőrség a sportrendészeti nyilvántartás adatait az eltiltás, valamint a kitiltás időtartamáig
kezeli. Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a
nyilvántartási idő eltelt.
(6)	A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség
a)	a közrend és a közbiztonság védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi
rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a
külföldi rendőri szerv részére a (2)-(4) bekezdésben foglalt,
b)	a rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a
jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása
esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek a (3)
bekezdés a) és d) pontjában, valamint az (4) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott
adatokat továbbítja.
(7)	A (3) bekezdésben foglalt adatok szolgáltatása során a rendőrség a központi szabálysértési
nyilvántartás adatait adja át.
(8)	A sportrendészeti nyilvántartás számára adatot szolgáltató szervező, valamint a (6) bekezdés b)
pontjában meghatározott adatigénylésre jogosultak technikai és szervezési intézkedésekkel,
13
ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodnak az adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés,
valamint az adatok jogosulatlan megváltoztatása és nyilvánosságra hozatala elleni védelemről.
(9)	A szervező gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag
köteles értesíteni a rendőrséget a később felfedett adathibáról és a helyes adatról.
(10)	A rendőrség az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a)	az adatigénylő megnevezését, székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv
nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját,
b)	a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját,
c)	az adatszolgáltatás célját és jogalapját, valamint
d)	az adatszolgáltatás alanyának nevét.
(11)	A rendőrség az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól
számított öt évig kezeli.”
22.	§
Az Stv. 77. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„s) sportlétesítmény: sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület.”
23.	§
Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pontja a következő bj) és bk) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
b)	rendeletben állapítsa meg)
„bj) a biztonságtechnikai fejlesztésre kötelezettek körét, és
bk) a sportrendezvény térítés ellenében végzett biztosítására vonatkozó részletes szabályokat.”
5.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
24.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
jogosult:)
„c) a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
sportrendezvényeken rendezői feladata során a sportról szóló törvényben meghatározottak szerint, a
sportrendezvényről eltávolítandó személyt visszatartani, ha az személyazonosságát felhívásra nem
igazolja.”
14
25.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 16. §-a 2012. július 1-jén lép hatályba.
26.	§
(1)	Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „biztonságára vonatkozó” szövegrész
helyébe a „biztonságára és a Minősítő Bizottság működésére vonatkozó” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti
a)	az Stv. 68. § (8) bekezdése és 75. §-a, valamint
b)	az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 10/A. §-a és az azt
megelőző alcím.
(3)	Nem lép hatályba az Stv. 72. §-ának a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve
fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2009.
évi LXXXIV. törvény 32. §-ával megállapított módosítása.
15
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A labdarúgó mérkőzéseken elszaporodott szurkolói rendbontások, nézői sportszerűtlen
magatartások, események károsan hatnak egyrészt magára a mérkőzésre, a labdarúgók
teljesítményére, másrészt a nézői látogatottságra, nem utolsósorban a mérkőzések bevételére, a
csapatok színvonalas működtetésére.
Hosszú évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az ez irányban tett erőfeszítések nem érték
el a kívánt célokat és eredményeket. El kell ismerni, hogy a hathatós, átütő javaslatoknak
rendszerint az anyagi lehetőségek és a jogszabályok gyakorlati hatályosulásának problémája, a
jogalkalmazás során tapasztalható hiányosságok szabtak korlátot.
Magyarországon a sport- (futball) huliganizmus megfelelő kezelésének kérdésében elméleti szinten
valamennyi érintett részéről történtek intézkedések, de az alapvető probléma mégis megmaradt. A
sportbiztonság lényegesen nem javult, mert csak részmegoldások születtek, a hatályos jogi
szabályozásban kizárólag egyes elemek váltak érvényesíthetővé és elmaradt a következetes
jogalkalmazás is.
A cél egy szolgáltató szemléletű, családbarát és a kulturált szórakozást előtérbe helyező stratégia
kialakítása, amelynek első lépcsőben a sportesemények helyszínének infrastrukturális és
biztonságtechnikai kérdéseivel kell foglalkoznia, hiszen ez képezi a teljes problémakör alapját,
amely egyébként meghatározza azt is, hogy megrendezhető-e egyáltalán egy nemzetközi színvonalú
sportesemény egy adott létesítményben.
A módosítás ennek érdekében több törvény módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag
hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva és a sportesemények rendezésében
közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében.
1.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításának indokai
A Büntető Törvénykönyv 2001. óta bünteti a sportrendezvényeken elkövetett garázda
magatartásokat. A rendbontás bűncselekmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai
reményeket, ezért annak módosítása vált szükségessé. A javaslat hatékony büntetőjogi fellépést tesz
lehetővé a sporthuliganizmus erőszak nélkül megvalósított alakzatai ellen is.
2.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításának indokai
Az Rtv. 91/J. §-ában meghatározott, a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott,
valamint a szabálysértési hatóság, vagy a bíróság által sportrendezvényről, illetve
sportlétesítményből kitiltott személyekre vonatkozó módosítások biztosítják, hogy a
sportrendezvény szervezője, valamint a jegyértékesítést végzők a nyilvántartásból adatot
igényelhessenek.
3.	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításának indokai
A javaslat a kitiltás jogintézményének alkalmazhatósági körét bővíti, még szélesebb körben teszi
lehetővé annak alkalmazását.
16
A sportrendezvények rendjének hatékonyabb védelme érdekében meg kell teremteni a rendbontók
megfelelő súlyú szankcionálhatóságát.
4.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításának indokai
A módosítások érintik a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel
kapcsolatos rendőrségi és szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére
vonatkozó új intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági
ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és a szövetségek felelősségét, biztonsággal
összefüggő feladatait, az annak megszegésére vonatkozó bővített szankciórendszert. Ezen
túlmenően egyértelmű szabályozásra kerül a fokozott kockázatú sportesemények rendőrség által,
térítés ellenében végzett biztosításának feltételrendszere is.
5.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosításának indokai
A módosítás a rendező visszatartási jogával kapcsolatban a sportról szóló 2004. évi I. törvénnyel
való összhangot teremti meg.
17
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A sporthuliganizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges a jelenleg hatályos
szabálysértési tényállások felülvizsgálata és a rendbontás büntető törvénykönyvi tényállásának
módosítása. A sportrendezvények rendjének megbontása jelenleg személyi szabadságot nem
korlátozó szankcióval fenyegetett szabálysértésnek minősül.
A Btk. 271/A. § (2) bekezdésének módosítása a jelenlegi szabálysértés elkövetését
bűncselekménnyé minősíti, megtartva a rendbontás alapesetének szubszidiárius jellegét. A tényállás
két évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendeli alkalmazni azzal szemben, aki
sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt
területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob. Ezzel lehetővé teszi,
hogy sportrendezvény esetében, sportlétesítményben elkövetett, erőszakot és fenyegetést nélkülöző
cselekmény is ezen elkövetési módokat magában foglaló garázdasággal és rendbontás alapesetével
megegyező szankcióval legyen sújtható. Ez nemcsak a megfelelő szankcionálhatóságot teremti
meg, de egy sor eljárási intézkedést is alkalmazhatóvá tesz. A szabadságvesztéssel fenyegetett
bűncselekmény elkövetője az előállítását követően bűnügyi őrizetbe vehető, előzetes letartóztatása
is elrendelhető.
A módosítás a minősített esetek körét kibővíti a különös visszaesőként történő elkövetéssel,
valamint meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyeket a különös visszaesés szempontjából
hasonló jellegű bűncselekményeknek tekint.
a 2. §-hoz
A sporthuliganizmus elleni küzdelem egyik alappillére a jogellenes cselekmény elkövetése miatt
korábban elmarasztalt személyek sportrendezvényektől történő átmeneti távoltartása, amelynek
hatékony végrehajtása aligha képzelhető el a kérdéses személyek releváns adatait tartalmazó
nyilvántartás megteremtése nélkül. A 2. § a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban:
Stv.) meghatározott ún. sportrendészeti nyilvántartás működtetése érdekében szükséges jogszabály-
módosítást vezeti át a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/J. §-
ának szövegén, pontosítva a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek tekintetében kezelhető
adatok körét, valamint a nyilvántartásból történő adattovábbítás alapvető szabályait.
a 3. §-hoz
A 2002/348/IB Tanácsi Határozat 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrejött a sporthuligánokra
vonatkozó adatbázis. Az Rtv. 91/J. § b) pontjában foglalt erre vonatkozó szabályok a szabálysértési
kitiltás gyakorlati alkalmazásának elégtelensége miatt nem töltik be a rendeltetésüket. Bár a
sporthuligán nyilvántartás tartalmazza minden, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által kitiltott,
illetve a sportrendezvény szervezője által eltiltott személy adatait, a gyakorlatban komoly problémát
okoz a szabálysértést nem a sportrendezvény során a sportlétesítményben, hanem az eseményt
megelőzően vagy azt követően a közterületen megvalósító szurkolók adatainak a hiánya.
E probléma megoldása érdekében a javaslat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a
továbbiakban: Sztv.) kitiltásra vonatkozó 22/A. § (1) bekezdését módosítva szélesíti a kitiltással
sújtható szabálysértések lehetséges elkövetési helyét. Így már nemcsak a sportrendezvényen való
részvétellel összefüggő, hanem a sportrendezvényre történő utazás és az onnan való távozás során
18
elkövetett szabálysértés is járhat kitiltással. A gyakorlatban ugyanis az jellemző, hogy kitiltásra csak
a sportrendezvény helyszínén elkövetett szabálysértés miatt kerül sor. Ugyanakkor biztonsági
szempontból ugyanilyen kockázatos a szabálysértésnek nem a sportrendezvény helyszínén, illetve a
sportlétesítmény területén, hanem az oda utazás, illetve az onnan történő távozás során történő
elkövetése is. Az ilyen elkövetőket szintén sporthuligánokként kell kezelni.
A módosítás ezen túlmenően még szélesebb körben teszi lehetővé a kitiltás jogintézményének
alkalmazását.
A jelenlegi helyzetben a rendőrség lényegesen szűkebb hatókörű adatbázis létrehozására szolgáló
felhatalmazással rendelkezik, ugyanakkor a bíróságok által kiszabott kitiltásokról szinte csak a
híradásokból értesül, továbbá a központi szabálysértési nyilvántartás erre vonatkozó adattartalma
hiányában a rendőrség mint szabálysértési hatóság által kiszabott kitiltásokat csak
rendőrkapitányságonként tudja összegyűjteni, a sportszervezetek által kiszabott eltiltásokról pedig -
tekintettel arra, hogy a szervezőt nem terheli jogszabályban nevesített továbbítási kötelezettség -
eseti jelleggel kérhet adatokat.
Nélkülözhetetlen, hogy az Stv. vonatkozó rendelkezése kiegészüljön a jogsértést a
sportrendezvényre utazás, vagy onnan történő távozás során elkövető személy adatainak
gyűjtésével.
a 4. §-hoz
Az Sztv. 27/D. § (2) bekezdésének módosítása az Stv. szövegén átvezetett módosításoknak
megfelelően állapítja meg a szabálysértési nyilvántartó szerv által átadható adatok, valamint az
adatátvételre jogosultak körét.
az 5. §-hoz
Az Sztv. 142. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása a biztonságra vonatkozó felhívások közül a
helyszín elhagyására vonatkozó rendelkezéseket külön kiemeli.
a 6. §-hoz
Az Stv. 23. § (1) bekezdésének új d) ponttal történő kiegészítését az indokolja, hogy a kötelező
szabályzatalkotás, illetve annak elmaradása megteremti a jogalapot arra, hogy az állami sportcélú
támogatásokról szóló miniszteri rendelet módosítását követően azon sportszövetségek, amelyek
nem rendelkeznek a fentiek szerinti szabályzattal vagy az abban foglalt rendelkezéseket a szövetség
tagságával nem tartatják be, az állami támogatások tekintetében szankcionálhatóak legyenek
(támogatás felfüggesztése, visszavonása). Ezzel az intézkedéssel a szövetségi felelősségi körök és
kompetenciák a nézőtéri erőszak elleni küzdelemben hatékonyabban számon kérhetővé válnak.
a 7. §-hoz
A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket
biztonságtechnikai szempontból ellenőrző eljárás szabályai megújulnak. A rendőrség, a
katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg
a sportlétesítmény részére a sportszövetségi verseny rendezésének jogát biztosító engedély.
Az Stv. 63. § (3) bekezdésének módosuló szövege megállapítja a versenyrendszerben szervezett
versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítmények biztonságtechnikai célú ellenőrzésére
vonatkozó részletszabályokat, amely szabályozás kellően széleskörű együttműködési jogosultságot
biztosít a sportszféra érintett szervei számára.
19
A sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrző szervezetek
által közösen elfogadott négy éves biztonságtechnikai fejlesztési terv megalkotásának előírása a
sportlétesítményben megszervezésre kerülő sportrendezvények biztonságát szolgálja. A vizsgálat
eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tehetnek a sportlétesítmény tulajdonosa,
üzemeltetője részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira, amely javaslatok teljesítését,
megvalósítását minden évben felülvizsgálják.
a 8. §-hoz
A módosítás új rendelkezéssel egészíti ki az Stv. sportrendezvények szervezésének feltételeire
vonatkozó szabályait.
Eszerint a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott
versenyrendszer működtetése esetén a szakszövetség, sportági szövetség, valamint a
versenyrendszerben részt vevő sportszervezet képesítéssel rendelkező biztonsági referenst köteles
foglalkoztatni.
Ezzel a rendelkezéssel a javaslat fokozott felelősségvállalásra készteti az érintett sportrendezvények
szervezőit. A saját biztonsági felelős alkalmazása növeli a sportrendezvények biztonságát.
a 9. §-hoz
A rendelkezés módosítja az Stv. 66. § (2) bekezdésében foglaltakat annak érdekében, hogy a
sportrendezvény szervezője - kihasználva a hatályos rendelkezés adta lehetőséget - ne csak és
kizárólag az illetékes hatóságnál kezdeményezzen minden olyan intézkedést, amely a
sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a
bűnmegelőzés érdekében szükséges.
A módosítással a szervező egyidejűleg lesz köteles saját maga megtenni és az illetékes hatóságnál
kezdeményezni minden szükséges intézkedést a személy- és vagyonbiztonság érdekében.
a 10. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a sportrendezvény szervezője megtesz bizonyos
intézkedéseket a sportrendezvények biztonsága érdekében, de - valószínűleg a költségekre
tekintettel - ezek az intézkedések a minimum szintre korlátozódnak. Nem elégségesek ahhoz, hogy
egy esetleges rendbontás esetében a rend rövid idő alatt helyreállítható, míg az elkövető büntethető
legyen.
Ezért az Stv. 68. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés módosítása következtében a szükséges
műszaki és biztonsági intézkedések szintjét a rendőrség határozza meg.
Az Stv. 68. § (3) bekezdésének módosítása megfelelő garanciát biztosít arra, hogy a szervező
érdekelt legyen a biztonságtechnikai ellenőrzés elvégzésében.
További szankciókat fogalmaz meg a törvény, ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének
feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó
feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre a szervezőnek felróható okból nem
kerülhetett sor.
Az Stv. 68. § (7) bekezdésének módosítása azt célozza, hogy ne csak és kizárólag a
sportrendezvény résztvevőinek magatartása eredményezze a sportrendezvény megszakításának
lehetőségét, hiszen fennállhat egyéb körülmény is, amely esetében ez feltétlenül szükségessé válik.
20
A módosítás már nem követeli meg a megbomlott rend helyre nem állíthatóságának konjunktív
feltételét. Ezen túlmenően felruházza a rendőrséget azzal, hogy kezdeményezheti a sportrendezvény
megszakítását, szükség esetén befejezetté nyilvánítását.
Az Stv. 68. § új (9) és (10) bekezdése az alkalmazott rendőri intézkedést teszi a résztvevők számára
egyértelművé, míg a (11) bekezdésben foglalt rendelkezés bevezeti a közigazgatási bírság
jogintézményét, rendelkezve az ismételt jogsértés esetén alkalmazandó szankciókról.
a 11. §-hoz
Az Stv. korábbi módosítása megszüntette a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő
Bizottságot. A módosítás visszaállítja a Minősítő Bizottság intézményét, ugyanakkor új alapokra
helyezi a testület feladatköreit és működését.
Az Stv. 68/A. § (1) bekezdésének módosuló rendelkezése meghatározza a Minősítő Bizottság
alapvető feladatát és összetételét, valamint felhatalmazást ad a testület működésére vonatkozó
részletes szabályok kormányrendeletben történő rögzítésére.
Az Stv. 68/A. § (3) bekezdésének módosítása arra kötelezi a fokozott biztonsági kockázatúnak
minősített sportrendezvény szervezőjét, hogy a helyi rendőrkapitányságot kérje fel a létesítményen
belüli rend fenntartásában történő közreműködésre. Mivel a normál biztonsági kockázatú
sportrendezvényen történő közreműködés nem része a rendőrség közbiztonság-fenntartási
feladatainak, ezért e szolgáltatás csak térítés ellenében vehető igénybe.
A javaslat az Stv. 68/A. §-át új (3a) bekezdéssel egészíti ki, amely egyértelművé teszi a fokozott
biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén a szervezőt terhelő kötelezettségek körét. A kiemelt
biztonsági kockázatú sportrendezvényekre irányadó hasonló rendelkezéseket az Stv. 68/A. § új (4a)
és (4b) bekezdései tartalmazzák.
Az Stv. 68/A. § új (4c) bekezdése az utazó sportszervezet, valamint annak biztonsági felelőse által
megteendő intézkedéseket rögzíti.
a 12. §-hoz
Az Stv. módosított 69. §-a, hogy előírja: a szervező a sportlétesítmény beléptető-pontjainál köteles
elhelyezni a részvétel feltételeire és - újdonságként - a magatartási szabályokra vonatkozó
tájékoztatást tartalmazó hirdetményt.
A módosítás továbbá arról is rendelkezik, hogy a belépőjegy ellenértékének visszatérítésére
vonatkozó kötelezettség a nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával megrendezett
sportrendezvény esetén is érvényes.
a 13. §-hoz
Az Stv. eddig is tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy külön jogszabályban meghatározott
sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa
szervezett sportrendezvények rendezői tapasztalatait, valamint értékelni a megtett és elmulasztott
intézkedéseket, illetve azok hatásait.
Jelen rendelkezés szerint a szervező évente köteles összegezni a sportrendezvény biztonságos
lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban, valamint a fejlesztési tervben
foglaltak megvalósítását is. A helyzetjelentést a szervező január 31-ig köteles megküldeni a
sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak értékelés céljából. A rendelkezés
21
kiegészítésének a célja az, hogy a sportszövetség, a rendőrség, valamint a Minősítő Bizottság is -
amelyben a rendőrség és az országos sportági szakszövetség is képviselteti magát - rendszeres,
átfogó tájékoztatást kapjon a sportrendezvények szervezési tapasztalatai mellett a biztonsági
szabályzatban és a fejlesztési tervben foglaltak megvalósításáról, hozzájárulva ezzel a
sportrendezvények szervezése feletti felügyelet és ellenőrzés fokozásához.
a 14. §-hoz
A módosítás pontosabb követelményeket fogalmaz meg a rendezők irányába. Eszerint nem
elegendő egy sportrendezvény biztonságos lebonyolításában való részvételhez a személy-
vagyonvédelmi igazolvány megléte. A jövőben követelményként jelentkezik majd, hogy a rendező
feleljen meg a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek, de ezen túlmenően eleget kell
tennie az előírt képzési követelményeknek is, valamint felkészültnek kell lennie a konkrét
sportlétesítmény jellemzőiből is.
A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen és a beléptető-pontoknál kihelyezett
pályarendszabályokon is fel kell tüntetni.
a 15. §-hoz
Az anonimitás felszámolásához szükséges, hogy a néző személyazonosságának megállapítása a
beléptetés során elvégezhető legyen. A módosítás ezt szolgálja, ezen túl megteremti a néző
hozzájárulásának feltételeit a képi- és hangrögzítő berendezésekkel történő rögzítéshez a
sportrendezvény időtartama alatti időszakban is.
A módosítás egyértelműen rendezi a rendező és a szervező átvett tárgyak tekintetében fennálló
kötelezettségeit.
A javaslat pontosítja továbbá a szervező és a rendező kötelezettségeit a belépés feltételeivel
kapcsolatban, miszerint a hirdetményeknek aktualizáltnak és piktogramokkal ellátottnak kell
lenniük. Előremutató lépés, hogy a feltételeket a magyar mellett legalább két világnyelven, valamint
külföldi vendégcsapat játéka estén annak nyelvén is feltüntetni rendeli.
A módosítás sajátos kényszerintézkedési szabályt alkot, amikor felhatalmazza a rendezőt arra, hogy
az eltávolítandó személyt személyazonossága igazolására szólítsa fel, amelynek megtagadása esetén
a rendező - a rendőrség egyidejű értesítése mellett - az eltávolítandó személyt visszatarthatja. A
visszatartás csak rövid tartamú lehet és főszabály szerint a rendőrség helyszínre érkezéséig, de
legfeljebb három órán keresztül tarthat.
a 16.§-hoz
Szükséges megakadályozni, hogy a jegyértékesítés során a kitiltottak vagy eltiltottak
nyilvántartásában szereplő személy jegyet, bérletet vásárolhasson, továbbá, hogy ilyen személy
beléptetésére sor kerülhessen. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában
közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXXIV.
törvény 32. §-a által 2011. július 1-jei hatállyal az Stv. jelenlegi 72. §-a helyébe iktatott
rendelkezések a beléptető rendszer működtetésének kötelezettségét írják elő, alapvetően a jelen
javaslat célkitűzéseit is megfelelően szolgáló módon. E rendelkezés nem fog hatályba lép.
A módosítás a labdarúgás sportág vonatkozásában 2012. július 1-jétől a beléptető rendszer
működtetésének kötelezettségét írja elő a kiemelt, valamint a fokozott biztonsági kockázatú
sportrendezvény esetén, míg egyéb esetben (pl. a kosárlabda, a kézilabda, a vízilabda, valamint a
jégkorong sportágak vonatkozásában a kiemelt, valamint a fokozott biztonsági kockázatú
22
sportrendezvény, vagy bármelyik sportág tekintetében a normál biztonsági kockázatú
sportrendezvény esetén) lehetőséget ad a beléptető rendszer működtetésére.
A javaslat csak kisebb terjedelmű - például a nyilvántartások adatainak az összevetésére, a
kötelezettségek címzettjére vonatkozó - módosításokat, pontosításokat hajt végre ebben a körben,
főszabály szerint azonban a korábban kidolgozott menetrendet hagyja érvényesülni.
a 17. §-hoz
A módosítás a korábbi 24 órás adatmegőrzési kötelezettségre vonatkozó határidőt három
munkanapra növeli annak érdekében, hogy egy esetleges későbbi eljárás során az eljáró hatóság az
érintett adatokhoz hozzáférhessen.
A módosítás eredményeképpen a jövőben már nemcsak a sportrendezvény helyszínén, hanem a
sportrendezvény helyszínének megközelítése vagy az onnan való távozás során elkövetett
bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárásban, továbbá a
sportrendezvényről való eltiltás során használhatóak fel a kezelt személyes adatok.
a 18. §-hoz
A módosítás a sportrendezvényről eltávolított személy sportrendezvény látogatásától történő
eltiltását szigorúbban, kötelezettségként szabályozza, a szervező mérlegelésén múló eltiltás
intézménye ugyanis a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A módosítás egyszersmind felszámolja a szervező által eltiltott szurkolókról rögzített adatok
nyilvántartását, ehelyett ezeknek az adatoknak az Rtv. 91/J. § (1) bekezdés b) pontja által
szabályozott sportrendészeti nyilvántartás részére történő továbbítását írja elő. Ezzel
adattakarékossági célok valósíthatóak meg, hiszen szükségtelen több nyilvántartást fenntartani
ugyanarra az adatkategóriára. A nyilvántartási szabályok átalakítása azért is szükséges, mert az Stv.
jelenleg nem oldja meg az eltiltott szurkolók központi nyilvántartását, ehelyett szervezőnként
érvényesülő partikuláris nyilvántartást irányoz elő, ami semmiképpen sem célravezető.
A módosítás megfelelően szabályozza a sportrendészeti nyilvántartásból történő adatigénylés
rendjét. Eszerint a sportrendezvény szervezője és a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző
személy, valamint a szervező által alkalmazott rendező szerv jogosult a jogszabályban
meghatározott adatok igénylésére.
a 19. §-hoz
A módosítás a kamerával történő megfigyelés részletszabályait tartalmazza, bővítve a megfigyelés
területét. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, hogy a rendőrség ebben a körben is szerepet
kapjon, mivel a szervezők ezidáig nem fektettek kellő hangsúlyt a kamerával történő megfigyelésre.
A módosítás ezen rendelkezés esetében is szól a piktogramos és az idegen nyelven történő
információszolgáltatásról.
A módosítás az adatmegőrzés kötelező tartamát 72 órára emeli.
A módosítás a szervezőt és a rendezőt kötelezi, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat tagját
feljogosítja az eseményeknek a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben történő
egyidejű megfigyelésére. A módosítás a nemzetbiztonsági szolgálatot a rögzített adatokból történő
adatigénylésre is feljogosítja.
23
a 20. §-hoz
Az Stv. 76. §-ának módosítása azért vált szükségessé, mert a „néző” fogalma szűkebb a „résztvevő”
fogalmánál. Azonban még a „résztvevő” fogalma sem foglalja magába a sportrendezvényre
érkezőket és az onnan távozókat.
Az Stv. 76. §-ának módosítása a néző esetleges károkozása esetén alkalmazandó kártérítési
szabályok, valamint a nézők és az egyéb résztvevők biztonságát garantálni hivatott egyes
rendelkezések pontosítását szolgálja. A javaslat expressis verbis kimondja, hogy a károkozó a
sportszervezet részére minden, a károkozásból származó költséget köteles megtéríteni.
a 21. §-hoz
Az Stv. újonnan beiktatott 76/A. §-a a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott,
valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a
sportlétesítményből kitiltott személyek meghatározott adatait tartalmazó ún. sportrendészeti
nyilvántartás működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket állapítja meg.
A nyilvántartás tárgyi hatálya elsősorban a sportrendezvények biztonságának védelmével, az
erőszak és a rendzavarás megelőzésével, illetve a nemzetközi rendőrségi együttműködési
kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatok ellátásához, valamint a jegyértékesítés és a
sportrendezvényre történő belépés ellenőrzése érdekében szükséges adatok körére terjed ki. A
jogszabály emellett pontosan meghatározza az adatkezelés, ennek keretében mindenekelőtt a
nyilvántartásból történő adattovábbítás, valamint a jogosulatlan hozzáférés elleni védelem törvényi
szintű szabályozást igénylő részletszabályait, továbbá az adattartalom pontosságát és helyességét
garantálni hivatott alapvető rendelkezéseket.
A sportrendészeti nyilvántartás kezeléséért felelős szervként a rendőrséget célszerű kijelölni.
a 22. §-hoz
A módosítás a „sportlétesítmény” fogalmának meghatározásával kibővíti az Stv. értelmező
rendelkezéseinek körét.
a 23. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés biztosítja, hogy a Kormány rendeletben állapítsa meg a
biztonságtechnikai fejlesztési terv készítésére kötelezettek körét, valamint a sportrendezvény térítés
ellenében végzett biztosítására vonatkozó részletes szabályokat.
a 24. §-hoz
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény módosítása a rendező visszatartási jogával kapcsolatban az Stv.-vel való
összhangot teremti meg.
a 25. §-hoz
Az Stv. szövegén átvezetni kívánt módosítások differenciált hatálybaléptetése - figyelemmel az Stv.
80. §-aként beiktatandó átmeneti rendelkezésre is - valamennyi rendelkezés esetében megfelelő időt
biztosít a megváltozó követelményekre történő felkészüléshez.
24
A módosítás a labdarúgás sportág vonatkozásában a kiemelt, valamint a fokozott biztonsági
kockázatú sportrendezvény esetén előírja a beléptető rendszer működtetésének kötelezettségét, amely
rendelkezés - kellő felkészülési idő biztosításával - 2012. július 1-jén lép hatályba.
a 26. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a módosuló, a hatályukat vesztő, valamint a hatályba nem lépő
jogszabályi rendelkezéseket.
25