﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3481. számú
törvényjavaslat
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi
LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII.
törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. június
1
2011. évi ... törvény
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi
LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII.
törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)
„c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel
kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása
érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem
minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;”
2.	§
Az Rtv. 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti
feladatának ellátása során)
„c) a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére
hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy
szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal
sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat
igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására
kötelezheti;”
2.	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
3.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 128/A. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A rendőri szerv az előkészítő eljárás anyagának bírósághoz történő áttételét megelőzően
-	az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében - ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont
személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatti előkészítő eljárás más
rendőri szervnél folyik-e.”
4.	§
Az Sztv. a következő 165/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezés
2
165/A. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1-jén hatályba lépő, az
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény 10. § (1)
bekezdése szerinti módosítása miatt azon szabálysértéseket, amelyek 2011. július 1-jétől
közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá esnek, de 2011. július 1. előtt
követték el, a 4. § első mondatában foglaltak szerint kell elbírálni.”
3.	A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosítása
5.	§
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Kpt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén
a)	magyar hatóság által kiállított vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott
járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve
b)	járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló
személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti
közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, továbbá a közúti közlekedés biztonságát
fokozottan veszélyeztető szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés
esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.”
6.	§
A Kpt. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pontrendszer alapján - a jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre
állapítható meg pont, amely miatt a járművezetőt mint elkövetőt a bíróság, a szabálysértési
hatóság, a közigazgatási hatóság, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős határozatával elmarasztalta - ide nem
értve a fegyelmi hatóság által alkalmazott megrovást, feddést -, vagy az elkövető a helyszíni
bírság, illetve a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabását a
jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.
(2)	A szabályszegés miatt eljáró hatóság által hozott határozatban, a helyszínen alkalmazott
közigazgatási bírság és a helyszíni bírság esetén az elismervényben (tájékoztatóban)
tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez - jogszabály által - rendelt pontok
számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt
hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabása esetén
a bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt
pontszámról.”
7.	§
(1)	A Kpt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
a)	gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,
3
b)	szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,
c)	szabálysértés elkövetése esetén 1-8,
d)	a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1-8 pont.”
(2)	A Kpt. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása
esetén az elbírált)
„a) bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt
pontszámot 5 ponttal kell növelni,”
(3)	A Kpt. 4. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása
esetén az elbírált)
„c) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén a b) pontban foglaltak szerint
kell eljárni.”
(4)	A Kpt. 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát
figyelembe véve]
„b) kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó
ba)	egyes szabálysértéseket és az azokhoz rendelt pontok számát,
bb)	egyes közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, és az azokhoz rendelt pontok
számát.”
8. §
A Kpt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel
csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal,
14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”
9.	§
A Kpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdés c)
és d) pontjában meghatározott ponthatárok között - a szabálysértés és a közigazgatási
bírsággal sújtandó szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve - a
pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegéseket, az azokhoz rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer
alkalmazásának részletes szabályait.”
10.	§
A Kpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.
4
4.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
11.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen
tevékenységet végző személy a megbízás teljesítése során, távfelügyeleti rendszer
alkalmazásával, ellenérték fejében távfelügyeleti tevékenységet végez, riasztás esetén köteles
a)	meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből ered,
valamint
b)	a riasztás valódiságát és kiváltó okát ellenőrizni.
(2)	A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen
tevékenységet végző személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését
követően - ha ez szükséges - kezdeményezheti a rendőrség intézkedését. A személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy
köteles a naplóba bejegyezni az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését, a
kötelezettséget teljesítő személy nevét, a teljesítés idejét és módját.
(3)	Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen
tevékenységet végző személy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítése
nélkül rendőrségi intézkedést kezdeményez, a rendőrség jogosult az azzal összefüggésben
felmerülő - az önköltségszámítás szabályai alapján kiszámított - költségeit a tevékenységet
végzővel szemben érvényesíteni.”
12.	§
(1)	Ez a törvény 2011. július 1-jén lép hatályba.
(2)	Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a menekültügyi hatóság és” szövegrész
helyébe „a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró, Kormány által kijelölt
szerv” szöveg lép.
(3)	A Kpt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „helyszíni bírság” szövegrész helyébe a „helyszíni
bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság” szöveg, a (2) bekezdésében a
„fegyelmi hatóság” szövegrész helyébe a „ közigazgatási hatóság, fegyelmi hatóság, a
helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság” szöveg, a 6. § (2) bekezdésében a „12-t elérte”
szövegrész helyébe a „13-at elérte” szöveg lép.
5
Melléklet a 2011. évi .... törvényhez
„1. melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez
A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények
Kódszám	Tényállás	Pontszám
01	Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. §]	11
02	Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §]	11
03	Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]	9
04	Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §]	11
05	Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §]	11
06	Cserbenhagyás [Btk. 190. §]	11
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításának indokai
Az ittas vezetés szabálysértési alakzatát megvalósító magatartás 2011. július 1-jétől
közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakul, ezért a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) előállítási okként kell meghatározni a közigazgatási
eljárásban történő mintavételt, valamint azt, hogy a hatóság az érintettet együttműködése
hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezhesse.
2.	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításának indokai
A rendőri szerv a módosítás hatálybalépését követően ellenőrizheti a tulajdon elleni
szabálysértés miatt indított eljárások során, hogy más rendőri szervnél folyik-e az eljárás alá
vont személlyel szemben ugyanolyan cselekmény miatt előkészítő eljárás, melyre az érték-
egybefoglalás intézményének alkalmazhatósága végett van szükség.
3.	A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosításának indokai
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés k)
pontja alapján az ittas vezetés szabálysértési alakzata 2011. július 1-jétől a közigazgatási
bírsággal sújtandó szabályszegések körébe tartozik. Ettől kezdve ez a tényállás kikerül a
szabálysértési jog hatálya alól. Erre figyelemmel módosítani kell a közúti közlekedési előéleti
pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Kpt.) is annak érdekében,
hogy hatálya kiterjedjen a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésekre is. Így az ittas
vezetés miatt továbbra is lehet előéleti pontot megállapítani.
A közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési szabályok notórius megszegőinek közúti
forgalomból történő kiszűrése érdekében elengedhetetlen a pontrendszer szigorítása, ugyanis
a jelenlegi alacsony pontszámok nem hatékonyak.
Az új szabályozás szerint nem lesz lehetőség sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén a
járművezetéstől történő eltiltásra, mivel az közigazgatási bírsághoz nem kapcsolódik, így a
pontrendszer szigorítása lehet az, amely a bírságok mellett a megelőzéshez, illetve a
járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.
4.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításának indokai
A rendőrség számára jelentős kiadást okoz, hogy számtalan esetben indokolatlanul kerül sor
rendőri intézkedés kezdeményezésére. A módosítás elősegíti, hogy a vagyonvédelmi
vállalkozások, magánszemélyek az általuk kötött szerződésből eredő tevékenység egy részét ne
végeztethessék el a rendőri szervekkel, ellenszolgáltatás nélkül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. és a 2. §-hoz
Az Rtv. módosítását indokolja, hogy a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ittas
vezetés szabálysértési alakzata 2011. július 1-jétől a közigazgatási bírsággal sújtandó
7
szabályszegések körébe tartozik. Ettől kezdve ez a tényállás kikerül a szabálysértési jog
hatálya alól.
A Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott, a járművezető szervezetében a szeszes
ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezések
megsértőivel szemben - a mintavétel jogalapjának hiányában - kizárólag abban az esetben
tud eljárni a rendőr, ha a helyszínen rendelkezik hiteles légalkohol-mérő berendezéssel, és az
ügyfél képes és hajlandó azt eredményesen működtetni, továbbá a mérés eredményét
elfogadja.
A módosítás eredményeként lehetővé válik a közigazgatási eljárásban az ittas vezetéssel
összefüggő mintavétel céljából történő előállítás, továbbá a módosítás a hatóságnak
felhatalmazást ad arra, hogy az ügyfelet együttműködése hiányában a mintavétel tűrésére
kötelezze.
a 3. §-hoz
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 157. § (6)
bekezdése szerint megfogalmazott, a tulajdon elleni szabálysértési ügyekkel összefüggésben
jelentkező - az azonos cselekmények miatt folytatott eljáráson alapuló - érték-egybefoglalás
intézményének alkalmazhatósága érdekében meg kell teremteni annak jogszabályi
lehetőségét, hogy az előkészítő eljárást megindító rendőri szervek a Robotzsaru NEO
általános moduljában hozzáférhessenek a korábban iktatott és folyamatban lévő tulajdon
elleni szabálysértési ügyek adataihoz.
a 4. §-hoz
Egyes jogsértések 2011. július 1-jétől nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságolás
hatálya alá tartoznak. Ez nem azt jelenti, hogy e cselekmények a jövőben nem jogellenesek,
hanem csak más eljárásban kerülnek elbírálásra. Az eddigi jogsértések miatt kiszabható
szankció a közigazgatási eljárásban súlyosabb, mivel általában a bírság magasabb és fix
összegű, ezen túl sem mérlegelési, sem méltányossági lehetőség nincs. A közigazgatási
eljárásban nincs lehetőség felelősséget kizáró, vagy megszüntető okok figyelembe vételére,
így a szabályszegés észlelése esetén a kiszabott bírság megfizetése alól nincs mentesülési ok.
A szabálysértési eljárásban a szankció lehet akár figyelmeztetés, akár a jogszabályban
meghatározott keretek közötti, mérlegelésen alapuló pénzbírság. Az intézkedésként
járművezetéstől eltiltás alkalmazása a jogalkalmazónak csak lehetősége, nem kötelező. A
közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés jogkövetkezménye szigorúbb, ezért az Sztv. 4.
§ első fordulatával összhangban, az elkövetéskor hatályban levő jogszabályok alkalmazását
mondja ki a törvényjavaslat.
az 5. és a 6. §-hoz
A Kpt. módosítása annak érdekében indokolt, hogy hatálya kiterjedjen a közigazgatási
bírsággal sújtandó szabályszegésekre is.
A módosítás a közigazgatási hatósággal bővíti azon hatóságok körét, amelyek előéleti pontot
állapíthatnak meg az elkövetőnek a szabályszegés miatt őt elmarasztaló határozat alapján.
A Kpt. 3. § (1) bekezdését pontosítani szükséges annak érdekében, hogy egyértelművé váljon,
hogy a szabálysértési eljárásban alkalmazott figyelmeztetés esetében is alkalmazni kell az
előéleti pontot. A jogalkotó a jogintézmény bevezetésénél a fegyelmi eljárásban alkalmazott
8
figyelmeztetést kívánta kivenni a pontrendszer hatálya alól, azonban szövegszerkesztési
hibára tekintettel a gyakorlatban ezt a szabálysértéseknél is alkalmazták.
a 7. §-hoz
A törvényjavaslat szigorítja a hatályos pontrendszert, mivel a jelenlegi alacsony pontszámok
nem hatékonyak. A módosítás eredményeként akár két „kiemelt” és egy kisebb fokú
szabályszegés miatt is elérhető a járművezető vezetői engedélyének visszavonását
eredményező 18 pont.
A szabálysértésnél az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekménynél az eddigi 6
helyett 9, szándékos bűncselekménynél 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra.
Új elemet képeznek a közigazgatási bírság esetében alkalmazható pontszámok, amelyek
igazodva a szabálysértésekhez, 1 -8 pont között kerültek meghatározásra. A pontrendszer
hatálya alá tartozó közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket és a kapcsolódó
pontokat a törvényi kereteken belül kormányrendelet határozza meg.
Az eddig szabálysértésnek minősített jogsértések közigazgatási bírság hatálya alá kerülésével a
társadalmi veszélyességük nem változott, ezért az előéleti pontok alkalmazása a közigazgatási
bírság mellett továbbra is indokolt. Szükségességét támasztja alá az is, hogy a közigazgatási
bírsághoz járművezetéstől eltiltás nem kapcsolódik, ezért a pontrendszer lehet képes arra, hogy
a járművezetőket visszatartsa a szabályszegések ismételt elkövetésétől.
a 8. §-hoz
A 7. §-ban megállapított magasabb pontszámokhoz igazodnak a pontszámcsökkentési
szabályok.
a 9. §-hoz
A módosítás eredményeként a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a közigazgatási
bírsággal sújtandó szabályszegéseket, az azokhoz kapcsolódó pontok számát is rendeletben
állapítsa meg.
a 10. §-hoz
A pontszámok megemelése miatt a Kpt.-nek az egyes bűncselekményekhez tartozó
pontszámokat meghatározó 1. mellékletét az új megemelt pontszámokat tartalmazó
melléklettel kell felváltani.
a 11 . §-hoz
A rendőrség számára jelentős kiadást okoz, hogy egyes vagyonvédelmi vállalkozások,
magánszemélyek, akik ellenérték fejében távfelügyeleti rendszert működtetnek, nem
gondoskodnak a beérkező jelzések leellenőrzéséről (szűréséről), hanem a jelzést követően
azonnal a területileg illetékes rendőri szerveket értesítik. A módosítás következtében törvényi
szinten meghatározásra kerül, hogy a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató
vállalkozást távfelügyeleti rendszer működtetése esetén milyen ellenőrzési és dokumentálási
kötelezettségek terhelik, mielőtt a rendőrséget értesítik. E kötelezettségek elmulasztása esetén
a vállalkozással vagy a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személlyel szemben
az indokolatlan riasztásból eredő költségeket a rendőrség jogosult érvényesíteni. Mindez
elősegíti, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások és ilyen tevékenységet folytató
9
magánszemélyek az általuk kötött szerződésből eredő tevékenység egy részét ne
végeztethessék el a rendőri szervekkel, ellenszolgáltatás nélkül.
a 12. §-hoz
A törvényjavaslat a Kkt.-vel összhangban rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról, valamint
szövegpontosítást tartalmaz a Kpt.-re, illetve az Rtv. 7. §-ára vonatkozóan a megbízhatósági
vizsgálattal kapcsolatban.