﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3485. számú
törvényjavaslat a Magyar Művészeti Akadémiáról
Előadó: Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2011. június
2011. évi ... törvény
a Magyar Művészeti Akadémiáról
A nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez - a kulturális értékek
védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú
művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának
védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes
megbecsülése céljából - létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát.
Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
I. Fejezet
A Magyar Művészeti Akadémia jogállása és feladatai
1.	A Magyar Művészeti Akadémia jogállása
1.	§
(1)	A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) az önkormányzás elvén alapuló
köztestület, amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az
iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a
művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé
tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
(2)	Az MMA-t a rendes és a levelező, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok alkotják, akik a
jelen törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján - e törvényben
meghatározott módon - gyakorolják.
2.	§
(1)	Az MMA véleményét a hazai művészeti életet - és ezzel összefüggésben a közfeladatai
ellátását -, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok
vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni.
(2)	Az MMA az Országgyűlés vagy a Kormány, illetve a Kormány tagja felkérésére, valamint a
tagsága kezdeményezésére a művészet, valamint a közfeladatai ellátásához kapcsolódóan a
társadalom és a gazdaság kérdéseiben kinyilvánítja szakmai véleményét.
(3)	Az MMA székhelye Budapest.
(4)	A Magyar Művészeti Akadémia név használatára kizárólag az e törvény szerint létrehozott
köztestület j ogosult.
(5)	Az MMA a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően
közhasznú szervezetnek minősíthető.
3.	§
(1)	Az MMA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza az MMA által
irányított költségvetési szervek költségvetését is.
(2)	Az MMA gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei
rendelkezéseit a jelen törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2
2.	A Magyar Művészeti Akadémia feladatai
4.	§
(1)	Az MMA közfeladatként ellátott tevékenységével összefogja a magyar művészeti élet
kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőit.
(2)	Az MMA közfeladatai a következők:
a)	elősegíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes
alkotások megszületését,
b)	figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd
álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja,
c)	hozzájárul a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez,
d)	segíti a művészetoktatást és a művészképzést,
e)	segíti a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet,
f)	pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával ösztönzi a hazai művészeti életet,
g)	támogatja a művészeti alkotások nyilvánosságra kerülését, különösen felolvasó ülések,
kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével;
fórumot teremt a hazai művészeti élet számára,
h)	támogatja az új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és ismeretközlő
kiadványok megjelentetését, szaktudományos és ismeretközlő kiadványokat ad ki,
i)	művészeti könyvtárat és az MMA szervezetéről és működéséről szóló szabályzatban (a
továbbiakban: Alapszabály) meghatározott dokumentációs központot működtet,
j) részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának megvalósításában,
k) együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel, valamint a Magyar
Tudományos Akadémiával,
l) támogathatja a különböző művészeti ágak országos társadalmi szervezeteit,
m) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a művészeket közfeladat
ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben,
szervezetekben,
n) együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló
rendeltetésű intézményekkel,
o)	gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről,
p) a különböző művészeti ágak művelése érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.
(3)	Az MMA közfeladatait éves programterv keretei között valósítja meg.
5.	§
(1)	Az MMA elnöke kétévente beszámol az Országgyűlésnek az MMA munkájáról, valamint
tájékoztatást ad a magyar művészeti élet általános helyzetéről.
(2)	Az MMA elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az MMA munkájáról.
(3)	Az MMA a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez - a közzétett adatok
felhasználásán túl - az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más
szervektől való adatátvétel útján szerzi be, figyelemmel a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltakra.
3
II. Fejezet
A Magyar Művészeti Akadémia szervezete és működése
3.	A köztestületi tagok
6.	§
Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pártoló tagok. Az MMA tagjait - a 7. § (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.
7.	§
(1)	A rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt
felmutató művészek. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti
ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen
a)	a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy
b)	valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy
civil szervezet által alapított, művészek számára, vagy művészek számára is adományozható
elismerésben való részesülés.
(2)	A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai.
(3)	Az MMA rendes tagjainak száma nem lehet több 200 főnél.
(4)	Amennyiben valamely művész az MMA rendes tagjára vonatkozó, jelen törvényben, illetve az
Alapszabályban támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes
tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdés szerinti
tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a
közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.
8.	§
(1)	A közgyűlés a 7. § (3) bekezdés szerinti létszám felett a 7. § (4) bekezdésben meghatározott
módon levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdésben,
illetve az Alapszabályban meghatározott feltételeknek.
(2)	A levelező tag a 13. § (2) bekezdés és a 20. § (3) bekezdés szerint gyakorolja köztestületi
jogait.
9.	§
Az elnökség ajánlására az MMA tiszteletbeli tagjává kimagasló munkájáért hazai vagy
nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható.
10.	§
Az elnökség ajánlására az MMA pártoló tagjává az MMA érdekében kimagasló szellemi vagy
anyagi támogatást vállalt személy választható.
11.	§
A tagság egyéb feltételeiről és az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól e törvény
keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik.
4
4.	A társult szervezet
12.	§
(1)	Az MMA elősegíti a művészeket összefogó magyarországi székhelyű társadalmi szervezetek
szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a velük való
együttműködésre.
(2)	Az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt az (1) bekezdés szerinti társadalmi szervezettel való
együttműködésről, ennek keretében különösen a társult szervezeti státusz megadásáról és az
együttműködés feltételeiről.
(3)	Az MMA a társult szervezettel együttműködési megállapodást köt.
5.	A közgyűlés
13. §
(1)	A közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó szerve.
(2)	A közgyűlést a rendes tagok alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen szavazati joguk
útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek az MMA levelező,
tiszteletbeli, valamint pártoló tagjai és a társult szervezetek képviselői.
14.	§
Az MMA közgyűlése
a)	jóváhagyja az MMA Alapszabályát és szükség szerint módosítja azt;
b)	jóváhagyja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolókat;
c)	a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségviselőit;
d)	az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között jóváhagyja az
MMA költségvetési és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát;
e)	véleményt nyilvánít a művészeti élet, a művészet alapvető fontosságú kérdéseiben;
f)	dönt költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről;
g)	egyes közfeladatok ellátása érdekében az MMA tagjaiból munkacsoportot hozhat létre;
h)	határoz a 12. § (3) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötéséről, valamint
határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel
való együttműködésről, az együttműködés módjáról;
i)	a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően határoz az MMA vagyona;
ia)	elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a
25 millió forintot, valamint - értékhatártól függetlenül - a vagyon elidegenítése és megterhelése
elveiről,
ib)	használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;
j) dönt zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása, il yen
gazdasági társaságokban részesedés szerzése elveiről;
k) dönt - az ia) pontban foglaltakat ide nem értve - az MMA általi kötelezettségvállalásról (a
továbbiakban egyéb kötelezettségvállalás), amennyiben annak értéke meghaladja a 100 millió
forintot;
l) elfogadja a vagyongazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot;
m) jóváhagyj a a felügyelő testület ügyrendj ét;
n) dönt mindarról, amit jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
5
15. §
(1)	Az MMA szükség szerint, de évente legalább kétszer közgyűlést tart.
(2)	A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke hívja össze.
(3)	Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt - a napirend megjelölésével - a rendes tagok egyötöde
vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés
kötelező összehívásának további eseteit is.
16. §
(1)	A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van. A
határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(2)	A közgyűlés határozatait a jelenlevő rendes tagok több mint felének a szavazatával hozza,
kivéve, ha jelen törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott
tisztségviselők és a közgyűlés által választandó felügyelő testületi tag megválasztásakor titkos
szavazást kell tartani.
(3)	Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen megjelent rendes tagok
kétharmadának szavazata szükséges.
6.	Az elnökség
17.	§
(1)	Két közgyűlés között az elnökség az MMA döntéshozó testülete, azzal, hogy a 14. § a) -d), f)
és h-m) pontban meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosult, a 14. § ia) alpont
szerinti esetben értékhatártól függően, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.
(2)	Az elnökség két közgyűlés között az (1) bekezdés szerint hozott döntéseiről - a döntést követő
első közgyűlésen - a közgyűlés számára beszámolni köteles.
(3)	Az MMA elnökségének tagjai: az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a közgyűlés által három
évre választott négy rendes tag, illetve a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.
(4)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelő testület tagjait, a
művészeti tagozatok vezetőit és a társult szervezetek képviselőit.
(5)	Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a)	irányítja az MMA működését;
b)	előkészíti az MMA éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;
c)	megtárgyalja az 5. § (1) és (2) bekezdésben rögzített beszámolókat;
d)	megtárgyalja az MMA éves költségvetését és költségvetési beszámolóját;
e)	gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról;
f)	tájékoztatja a felügyelő testületet a közgyűlés és saját döntéseiről, valamint azok
végrehajtásáról;
g)	a 14. § i) ésj) pontja szerint meghatározott elvek szerint dönt
ga)	az MMA vagyona elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi
értéke nem haladja meg a 25 millió forintot,
gb)	az MMA vagyona használatba adásáról, egyéb módon történő hasznosításáról,
gc)	zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapításáról, ilyen
gazdasági társaságokban részesedés szerzéséről;
h)	dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja az
50 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
i)	ellátja továbbá mindazon a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a
hatáskörébe utal.
6
(6)	Az elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály
rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező
összehívásának eseteit.
(7)	Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt. Az elnökség határozatképességéhez a tagok több mint felének a jelenléte szükséges.
7.	A felügyelő testület
18.	§
(1)	A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a
vagyonkezelés és gazdálkodás során a jelen törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő
testület ellenőrzi. A felügyelő testület egy tagját a kultúráért felelős miniszter, egy tagját az
államháztartásért felelős miniszter, egy tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, egy
tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, egy tagját az
MMA magyar állampolgárságú tagjai közül a közgyűlés választja és hívja vissza. A felügyelő
testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület
megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak.
(2)	A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a közgyűlés és az
elnökség ülésének napirendjén szereplő, (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladata szempontjából
jelentős valamennyi előterjesztést.
(3)	A közgyűlés és az elnökség felkérheti a felügyelő testületet, hogy az általa meghatározott
kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. Ezen felkérésnek a felügyelő testület haladéktalanul köteles
eleget tenni.
(4)	A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MMA irataiba
betekinthet, az MMA tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(5)	A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg,
azt a közgyűlés hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülésének
összehívásáról, levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.
(6)	Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az Alapszabályt, az MMA
valamely testületének döntését vagy egyébként az MMA érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal,
az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az
Alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívására.
(7)	A felügyelő testület működésének részletes szabályairól, tagjai díjazásáról az Alapszabály
rendelkezik.
19.	§
(1)	Az elnök, az alelnök, a főtitkár és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli
hozzátartozója nem lehet a felügyelő testület tagja.
(2)	Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kinevezése esetén a megszüntetés módjáról az
érintett a kinevezése előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést
követően merül fel, az érintett az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított tizenöt napon
belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni.
(3)	Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem
szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt az érintett tisztségből való
visszahívásáról a felügyelő testület kezdeményezésére, illetve hivatalból határoz az érintettet a 18. §
(1)	bekezdés szerint kinevező személy vagy megválasztó testület.
(4)	Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
7
8. Tagozatok
20.	§
(1)	Az MMA közfeladatai ellátását művészeti áganként, vagy művészeti ágak csoportjaiként
szerveződő tagozatok segítik.
(2)	A tagozat az MMA-nak a rendes és a levelező tagjait magába foglaló egysége. A tagozatok
felsorolását az Alapszabály tartalmazza.
(3)	A rendes és a levelező tag egyidejűleg több tagozat tagja lehet, de szavazati joggal két
közgyűlés közötti időszakban egy tagozatban rendelkezik, egyéb tagozatban tagként tanácskozásra
jogosult.
(4)	A tagozat az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg a tisztségviselőit.
(5)	A tagozatra vonatkozó egyéb szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
(6)	Az Alapszabály a tagozat tagjává váláshoz a tagozat szerinti művészeti ág vagy ágak jellemzői
alapján e törvény keretei között a tag kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményének minősülő
különös feltételeket határoz meg, amelyek a rendes vagy levelező taggá választás 7. § (1) bekezdés
szerinti feltételének minősülnek abban az esetben, ha a felvételét kezdeményező művész valamely
tagozat szerinti művészeti ág képviselője és felvételét az MMA e meglévő tagozatába kéri.
9.	Tisztségviselők
21. §
Az MMA tisztségviselői az elnökség tagjai, továbbá a tagozatok vezetői.
22. §
(1)	Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés
választja; őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. Az elnök legfeljebb egy alkalommal
újraválasztható.
(2)	Az MMA tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az Alapszabályban
meghatározott módon az elnök irányítja és gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jelen törvény és egyéb
jogszabályok alapján. Az MMA-t az elnök képviseli. Az elnök ellátja az MMA költségvetési
fejezetét irányító szerv vezetőjének feladatait.
23.	§
Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben, illetőleg a nemzetközi
ügyekben - két, a közgyűlés által három évre a rendes tagok közül választott alelnök segíti. Az
alelnökök egy alkalommal újraválaszthatók.
24.	§
(1)	A főtitkárt - öt évre - a közgyűlés választja az Alapszabályban meghatározott módon. A
főtitkár legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.
(2)	A főtitkár vezeti a 28. § (1) bekezdésben meghatározott, az MMA működését biztosító
költségvetési szervet.
(3)	A főtitkár részletes feladatait - a (2) bekezdésre is figyelemmel - az Alapszabály és a 28. § (2)
bekezdés szerinti alapító okirat határozza meg.
8
25. §
(1)	A közgyűlés - az elnökség ajánlására - az MMA rendes tagja számára tiszteletbeli elnöki
címet adományozhat.
(2)	A tiszteletbeli elnök az elnökség tagja és az elnökség ülésein szavazati joggal rendelkezik.
(3)	Az MMA-nak egyidejűleg csak egy tiszteletbeli elnöke lehet.
(4)	A tiszteletbeli elnöki cím adományozásának feltételeiről az Alapszabály rendelkezik.
26. §
(1)	A tisztségviselők a tevékenységükért az Alapszabályban rögzített feltételek szerint díjazásban
és költségtérítésben részesülhetnek.
(2)	A tisztségviselők számára nyújtott személyi jellegű juttatás mértéke közérdekből nyilvános
adat.
III.	Fejezet
A Magyar Művészeti Akadémia gazdálkodása és vagyona
27.	§
(1)	Az MMA feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes
szabályait az Alapszabály határozza meg.
(2)	Az MMA tulajdonát az alábbiak képezhetik (a továbbiakban együtt: vagyon):
a)	ingatlan, ingóság,
b)	tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés,
c)	immateriális javak, vagyoni értékű jogok.
(3)	Az MMA vagyona lehet
a)	törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon,
b)	az MMA számára ingyenesen juttatott (felajánlott) vagyon (ideértve a 6. § szerinti tag által
juttatott vagyont is),
c)	az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontoktól eltérően a tulajdonába került
vagyon.
(4)	A vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, használatba adásáról (e §
tekintetében a továbbiakban együtt: hasznosítás) a jelen törvényben meghatározottak szerint a
közgyűlés vagy az elnökség dönt, a közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek
alapján.
(5)	Az MMA vagyonának hasznosítására kizárólag érvényes értékbecslés alapján kerülhet sor. A
vagyon hasznosítására az MMA nyilvános pályázatot köteles kiírni az Alapszabályban
meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi
érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az egy millió forintot
meghaladja.
(6)	Az MMA a vagyona hasznosításával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar
Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. Az MMA a vagyonhasznosítás
átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok
vásárlásával hasznosíthatja.
(7)	Az MMA a vagyona terhére - a jelen törvény céljával összhangban - zártkörűen működő
részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban
részesedést szerezhet, feltéve, hogy a gazdasági társaságban - ha törvény más feltételeket nem
határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik.
9
(8)	A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és
gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
(9)	Az MMA az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolítói,
végrehajtói feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet
alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve
tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet.
(10)	A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság által a vezető tisztségviselőknek és a felügyelő
bizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás,
jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből
nyilvános adat.
(11)	A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság köteles az MMA közgyűlését és elnökségét
értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja mérlegfőösszegének 10%-át.
(12)	Az MMA az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról
vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés megkötésére a 14. § k) pontban és a
17.	§ (5) bekezdés h) pontban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A vagyonhasználati
szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.
(13)	Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére - tulajdonába kerülő - adományokat,
támogatásokat fogadhat el.
(14)	Az MMA tulajdonába az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami
vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, az az MMA megszűnése esetén - a (13)
bekezdésben foglalt feltétellel - a Magyar Államot illeti, az az MMA hitelezői kielégítésére nem
szolgálhat.
(15)	Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.
28.	§
(1)	Az MMA a köztestületi feladatai szervezése, az MMA külön költségvetési fejezete igazgatási,
gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatai ellátására költségvetési szervet
alapít. E költségvetési szerv közfeladatokat ellátó alkalmazottai közalkalmazottak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv feladatait alapító okirat rögzíti, amelyet az MMA
elnöke ad ki.
IV.	Fejezet
Záró rendelkezések
10.	Hatálybalépés
29.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép
hatályba.
(2)	A 33. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 3. §-át, 14. § d) pontját, 32. § (3) bekezdését első alkalommal a 2012. évi
költségvetés előkészítésekor kell alkalmazni.
10
11.	Átmeneti rendelkezések
30.	§
(1)	A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - de legkorábban a (4) bekezdésben a
nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével - az MMA alakuló
közgyűlést tart.
(2)	Az alakuló közgyűlés előkészítésére nyolc tagú bizottság (a továbbiakban: Szervező
Bizottság) alakul, amelynek két tagját a köztársasági elnök, két tagját a miniszterelnök, két tagját az
Országgyűlés elnöke, két tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága kéri fel a
törvény hatályba lépését követő 15 napon belül.
(3)	A Szervező Bizottság feladata az alakuló közgyűlésen részt vevők minősítése és regisztrációja.
(4)	Az MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia
társadalmi szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak a
társadalmi szervezetnek és megfelelnek a 7. § (1) bekezdésben támasztott feltételeknek, és
amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatályba lépését követő 45 napon belül a Szervező
Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják.
(5)	Az alakuló közgyűlést a (4) bekezdés szerinti körben az (1) bekezdésben meghatározottak
szerint a Szervező Bizottság hívja össze. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról,
megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi
tagokat és a felügyelő testület egy tagját.
(6)	Az első felügyelő testület tagjait a törvény hatályba lépését követő 120 napon belül kell
kinevezni. A felügyelő testület a valamennyi tagja kinevezését, megválasztását követő 30 napon
belül köteles ügyrendjének megállapítására, amelyet az alakuló ülést követő első közgyűlés hagy
jóvá.
(7)	Az MMA az alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az MMA rendes
tagjainak száma 2012. december 31-éig lehetőleg elérje a 7. § (3) bekezdésben meghatározott létszámot.
12.	Módosuló rendelkezések
31.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a
gazdasági, illetve a szakmai kamara.”
32.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. § (3)
bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás
központi szintjébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az
Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a
Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és
a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,”
11
(2)	Az Áht. 18/B. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstári körbe tartoznak]
„ b) a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, mint köztestület
nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.”
(3)	Az Áht. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Művészeti Akadémia mint
köztestület által - nem gazdasági társaságként - működtetett szervezetek költségvetését.”
33.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:
[E törvény alkalmazásában kedvezményezett]
„i) a Magyar Művészeti Akadémia.”
34.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható]
„e) külön törvény szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy
önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos
Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, vagy az általa átvállalt állami közfeladat
ellátásának elősegítése érdekében,”
12
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Szükséges és időszerű, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a Magyar Művészeti
Akadémiáról (a továbbiakban: Akadémia).
A törvényi szabályozás azt az alapvető elvárást hangsúlyozza, amely szerint az Akadémia
mindenkori tagjainak olyan cselekvő közösségként kell működnie, amely szerteágazó
tevékenységével és szellemi kisugárzásával a magyar művészet értékeinek megőrzését, az
értékteremtést és az értékközvetítést szolgálja határon innen és túl.
2.	A törvényi szabályozást indokolja az az elvárás, hogy a kultúra és kiemelten a különféle
művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában, és aktív
szerepvállalásukkal járuljanak hozzá a kulturális érdekek hatékony érvényesítéséhez.
A kulturális értékek védelme, a nemzet művészeti hagyományainak megőrzése, átörökítése és
bemutatása, az új alkotások létrehozásának ösztönzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka
közösségi feltételeinek megerősítése, a művészeti élet kimagasló képviselőinek megbecsülése és a
nemzetek közötti művészeti együttműködés fokozott igénye ma olyan jelentőségű feladatokká
váltak, amelyek joggal vetik fel egy, a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló szerepkörű és
súlyú művészeti köztestület megalapításának szükségességét.
3.	Az Akadémia, közfeladatainak jellegéből adódóan, köztestület. Ezért a létrehozásához
legszükségesebb, garanciális elemeket törvényi szinten kell szabályozni. A további, a működésre
vonatkozó részletszabályok megalkotása - alapszabály formájában - a már létrejött Akadémia
közgyűlésének feladata.
Ily módon a szabályozási szintek kölcsönös harmóniája biztosítja a nemzet kulturális érdekeinek
szolgálatára létrejövő Akadémia jogi szempontból is egyértelmű és átlátható működését.
4.	Az Akadémia köztestületként való létrehozása kiemelt fontosságú, de nem önmagáért való
feladat. Hosszabb távon egy eddig nem tapasztalt inspiratív erőt kifejező kulturális közeg
kialakítását célozza.
A művészeti élet szabadsága és nyitottsága megköveteli, hogy az Akadémia ne léphessen fel
egyfajta „korlátozó tényezőként”, netalán művészi kérdésekben felülbírálhatatlan autoritásként,
vagyis működése során elvárható az igény, hogy egyrészt közös akaratból bizonyos szervezetekkel
együttműködjön, de más művészeti intézmények szervezeti-, illetve az egyes művészek
autonómiája minden körülmények között érintetlen maradjon.
A törvénytervezet ennek az alapvető követelménynek megfelelően határozza meg az Akadémia
feladatait és rendezi a demokratikus önkormányzatiság elvének feltétlen érvényesülése mellett
annak szervezeti felépítését.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. § (1) bekezdése az önkormányzás elvén alapuló köztestületnek nyilvánítja az
Akadémiát. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 65. §-a
értelmében a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, jogi
személy, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a társadalmi szervezethez
hasonlóan ún. személyegyesülés, amely közfeladatok - állami feladatkörbe illeszkedő feladatok -
ellátására, személyek meghatározott csoportja számára biztosítja az önigazgatást. Az igazgatás
önkormányzati formájának rugalmassága alkalmazkodik a köztestülethez rendelt egyes, a közösség
számára meghatározó, ugyanakkor a társadalom számára is fontos feladatok sajátos jellegéhez,
amellett, hogy kapcsolatot teremt a (köz)igazgatás és az érintettek között azáltal, hogy az
igazgatottak nemcsak tárgyai, hanem alanyai is az igazgatásnak: önmaguk igazgatják ügyeiket. A
Javaslat a preambulum elvi alapvetéséből kiindulva sorolja fel azon feladatokat, amelyek
közérdekűsége el nem vitatható, és megjeleníti az Akadémia országos jelentőségű intézményi,
köztestületi státuszát.
Az 1. § (2) bekezdés határozza meg, hogy kik alkotják a köztestületet és gyakorolják az
Akadémia önkormányzati jogait. Az Akadémia tagjai egyrészt a magyar művészeti élet kimagasló
eredményeket elért képviselői (7-8. §), akik az Akadémia testületeiben szavazati joguk révén a
köztestület képviselői. Másrészt az Akadémia testületeiben tanácskozási joggal helyet kapnak azok
a kimagasló hazai vagy nemzetközi jelentőségű személyek, akik a magyar művészet érdekében
kifejtett tevékenységükkel vagy szellemi, anyagi támogatásukkal pártoló- és tiszteletbeli tagként
segítik a köztestületi munkát (9-10. §).
A 2. §-hoz
A kultúra és a művészeti ágak jellegéből, működésük sajátosságaiból és a társadalomban betöltött
szerepükből adódóan az Akadémiának kezdeményező, illetve véleményező szerepet kell játszania a
művészeti életet befolyásoló folyamatokban és az azzal összefüggő kérdésekben. A társadalom
kulturális igényeinek szolgálata feltételezi, hogy a köztestület folyamatos kapcsolatot tartson a
művészeti életben döntésre hivatott vagy a művészeket tömörítő más szervezetekkel. Annak
érdekében, hogy a köztestület érdemben kiteljesítse azokat a feladatokat, amelyek ellátására
létrejött, vélemény-nyilvánítást gyakorol a művészeti életet érintő jogszabályok, kormányzati
programok vagy intézkedések, döntések előkészítése során, illetve az Országgyűlés vagy a
Kormány felkérésére.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmében közhasznú szervezetté
köztestület az esetben minősíthető, ha a létrehozásáról szóló törvény ezt lehetővé teszi.
A 3. §-hoz
Az Akadémia művészet műveléséért és fejlesztéséért kifejtett tevékenysége deklaráltan a
közérdeket, a közjót szolgálja; ekként az állam feladatának tekinti, hogy mindenkor anyagilag is
támogassa tevékenységét.
A 4. §-hoz
A Ptk. 65. §-ának értelmében a köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett
tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Az Akadémia, mint köztestület közfeladatai - a
Javaslat preambulumában rögzített célok megvalósítása érdekében - különösen a magyar művészet
14
közkinccsé tétele, új művészeti alkotások megszületésének támogatása, a művészet művelésének
fejlesztése, a magyar művészet, mint érték és a művészek, mint a társadalom értéket teremtő és
jelentő tagjainak képviselete valamint ezek megjelenítése az Akadémiától különböző fórumokon.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az Akadémia és az állam közötti intézményesített kapcsolatot definiálja - szem előtt
tartva e tekintetben az Akadémia közfeladat-ellátási jogát, kötelezettségét és állami támogatását -, s
rögzíti e körben az Akadémia beszámolási és tájékoztatási kötelezettségét az Országgyűlés és a
Kormány részére. Amennyiben az Akadémia közfeladatai ellátása vagy beszámolási, tájékoztatási
kötelezettsége teljesítése okán adatot kezel, vagy dolgoz fel, e tevékenységét a vonatkozó
jogszabályokkal összhangban fejtheti ki.
A 6-11. §-hoz
Az akadémiai tagság feltételrendszere, mint önkormányzati belső ügy, alapvetően alapszabályi
keretek között rögzítendő. A Javaslat a tagság tekintetében a legalapvetőbb szabályokról
rendelkezik, amikor meghatározza az egyes tagsági formákat (rendes tag, levelező tag, pártoló tag,
tiszteletbeli tag) és az azokhoz kapcsolódó köztestületi jogot (szavazati- vagy tanácskozási jog az
Akadémia különböző testületeiben), azzal, hogy alapvetően az Akadémia tagválasztási szabadságát
érvényesíti, minimális, a minőségvédelmet biztosító tagfelvételi eljárásrend és létszám
korlátozással. Ekként az akadémiai tagság sajátos személyes minősültséget is kifejez, hiszen olyan
kiváló teljesítménnyel kiérdemelt minősítés ez, amelynek rangját a művészet hasonló szintű
művelői nyilvánítják ki, amikor valakit az Akadémia tagjai közé ajánlanak vagy választanak.
Fontos megjegyezni, hogy a 7. § (3) bekezdésben foglalt létszám meghatározását részint
determinálták a Javaslat átmeneti rendelkezései: az Akadémia meghatározott társadalmi szervezet
bázisán alakul. A Javaslat az Akadémia nyitottságára azáltal helyez hangsúlyt, hogy az esetre is, ha
a Javaslatban nevesített társadalmi szervezet tagjai kivétel nélkül „alapító” tagok lennének,
biztosítja, hogy az Akadémia a megalakulást követően széles körben - nagyobb létszámban -
élhessen a tagválasztás lehetőségével.
A 12. §-hoz
A kultúra és a különféle művészeti ágak társadalomban betöltött szerepénél fogva az Akadémia
nem működhet elszigetelten a civil szférába tartozó szervezetektől. Az Akadémia köztestületi
jellegére és tevékenységére figyelemmel, munkájával megerősíti az ugyancsak
személyegyesülésként funkcionáló, művészeket tömörítő társadalmi szervezetekkel kialakuló
természetes szövetségét. Amennyiben az Akadémia úgy dönt, együttműködését valamely, a
tagságát tekintve hasonló társadalmi szervezettel külön megállapodás keretei között elmélyítheti,
azzal, hogy a társult szervezeti minőség adott társadalmi szervezet számára az Akadémia tagját,
tisztségviselőjét megillető jogot biztosít a köztestületben.
A 13-16. §-hoz
A köztestület törvény alapján biztosított önállósága, önkormányzatisága okán a Javaslat az
Akadémia szervezete tekintetében - a tagsággal kapcsolatos kérdésekhez hasonlóan - alapvető
szabályok megfogalmazására törekszik, garantálva a tagság részvételi jogát az önkormányzati jogok
gyakorlásában, a többségi elv érvényesülését a legfőbb szerv, a rendes tagok alkotta közgyűlés
döntéshozatalában, amelynek ülésein az egyéb tagok állandó meghívottak és tanácskozási joggal
rendelkeznek. A Javaslat egyidejűleg rögzíti, hogy az Akadémia működését meghatározó
15
legalapvetőbb kérdésekben dönteni kizárólag a közgyűlés [17. § (1) bekezdés], a tagjai többségének
jelenléte esetén jogosult.
Az önkormányzatiság elvét szem előtt tartva fontos garanciális eleme a Javaslatnak, hogy a
köztestület működését részleteiben megjelenítő alapszabály (a továbbiakban: Alapszabály)
elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatásköre és a rendes tagok minősített többségű támogatásához
kötött.
A 17. §-hoz
Az Akadémia köztestületként a közélet állandó résztvevőjévé lép elő, amelynek okán és
közfeladataira figyelemmel működése folyamatosságának biztosítása szükséges. A Javaslat az
Akadémia döntései tekintetében az igazgatási ügyek intézésében jellemző testületi elvet választja,
amikor úgy rendelkezik, hogy a legfőbb döntéshozó közgyűlés ülései közötti időszakban az
elnökséget, mint szervezetet állítja a döntéshozó státuszába, ide nem értve a kizárólagosan
közgyűlési hatáskörbe sorolt, az Akadémia működését meghatározó legalapvetőbb egyes
kérdéseket. Fontos, hogy az elnökség az egyébként közgyűlési hatáskörbe sorolt ügyekben született
döntéseiről a közgyűlésnek beszámolni köteles.
A 18-19. §-hoz
A köztestület gazdálkodását törvény alapján az Állami Számvevőszék és az ügyészség is
ellenőrizni jogosult. Mindazonáltal, mivel az Akadémia költségvetése a központi költségvetés része,
közfeladatainak ellátását az állam támogatja, az Akadémia gazdálkodásának folyamatos és
hatékony ellenőrzése céljából az Akadémia tisztségviselőitől és testületeitől elkülönült önálló
szervezet, felügyelő testület felállítása indokolt. A felügyelő testület összetétele, a tagok
kinevezésének módja megjeleníti a feladatai és gazdálkodása tekintetében az állami igazgatás és a
központi költségvetés szerves részévé váló új intézmény alapvető kapcsolatrendszerét.
A 20. §-hoz
Az Akadémia tagsága által reprezentált művészet jellegéből adódóan nem homogén terület; ezért
a tagság az Akadémián belül is a különböző művészeti tevékenységek mentén szervezi
tevékenységét, azzal, hogy a mindenkori tagságot leginkább megjelenítő egyes egységekről, a
tagozatokról, részleteiben az Alapszabály rendelkezik. Nem kizárt, hogy valamely rendes vagy
levelező tag egyidejűleg több tagozat részese legyen, ugyanakkor fontos, hogy a rendes és a
levelező tagok a tagozati köztestületi jogukat (szavazati jog) adott - két közgyűlés közötti -
időszakban kizárólag egy tagozatban gyakorolhatják.
A 21-26. §-hoz
A Javaslat 21-26. §-ai rendelkeznek az Akadémia tisztségviselőiről, az alábbiak szerint: elnök, két
alelnök, főtitkár, valamint a közgyűlés által megválasztott egyéb elnökségi tagok (az előző
tisztségviselők mellett további 4 fő rendes tag). A Javaslat szerint az Alapszabály további
tisztségviselőket nevezhet meg [ide értve különösen a tagozatok tisztségviselőit - 20. § (4)
bekezdés].
Az elnök az Akadémiát irányító és képviselő rendes tag, akit a közgyűlés a magyar
állampolgárságú tagjai közül három évre választ és akit - a Magyar Tudományos Akadémia
elnökéhez hasonlóan - e pozíciójában a köztársasági elnök megerősít.
16
Az elnök munkáját két alelnök segíti, azzal hogy az egyes alelnököket a közgyűlés a tagjai közül
kifejezetten a határon túli, illetve a nemzetközi kapcsolatok területére választja, ugyancsak három
éves időtartamra.
A Javaslat az Akadémia működtetésére hivatott, 28. §-ban nevesített szervezet vezetésére főtitkárt
jelöl, akit a közgyűlés öt évre választ. Az akadémiai közfeladatok ellátásának biztosítására a
köztestületi tagság mögött képződő szervezetrendszer hatékony, eredményes és gazdaságos
működtetésével járó feladatok sokrétűsége, ezzel összefüggésben a speciális szakértelem
érvényesíthetősége okán a Javaslat a főtitkár személyére nézve nem kívánja meg az akadémiai tagi
státuszt. A működés folyamatosságát, ugyanakkor a megújulás lehetőségét szolgálja, hogy a főtitkár
öt évre választható.
A Javaslat a tisztségviselők között rendelkezik a tiszteletbeli elnök cím adományozásáról, mivel e
cím adományozása esetén viselője az elnökség szavazati jogú tagjává válik. A tiszteletbeli elnök a
rendes tagok között is kiemelkedő, az Akadémia céljainak szimbolizálására egyedül is alkalmas
személyiség. A cím adományozásának feltételeiről az Alapszabály rendelkezik.
A 27. §-hoz
Az Akadémia a vagyonával önállóan gazdálkodik a Javaslat és a vonatkozó jogszabályok keretei
között. A vagyongazdálkodás részletes szabályait a közgyűlésnek az Alapszabályban - illetve
vagyongazdálkodási irányelvek útján, valamint vagyongazdálkodási szabályzatban - kell
meghatároznia.
A Javaslat meghatározza az Akadémia tulajdonát képezhető dolgok - az Akadémia vagyona -
fogalmát: ingóság és ingatlan, tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír (pl. részvény), egyéb
gazdasági társasági részesedés (pl. üzletrész), illetve immateriális javak, vagyoni értékű jogok A
vagyon fogalmát követően a Javaslat az Akadémia vagyonát képező vagyonelemekről rendelkezik,
úgy mint: törvény alapján az Akadémiának a tulajdonába adott vagyon, az Akadémia számára
ingyenesen juttatott (felajánlott) vagyon, ide értve az Akadémia tagja által juttatott vagyont is,
valamint az Akadémia közfeladatai ellátása érdekében az előzőektől eltérően a tulajdonába került
vagyon (pl. jogdíj, bérleti díj, szellemi alkotás).
A vagyon hasznosítása körében rendelkezik a Javaslat - e fejezet tekintetében - az értékesítésről,
a megterhelésről, illetve mindazon jogügyletről, amellyel az Akadémia a használat, a hasznok
szedésének a jogát másnak díj ellenében vagy ingyenesen átengedi. E tekintetben a Javaslat
kizárólag a 25 millió forint feletti forgalmi értékkel rendelkező vagyontárgy értékesítését és
megterhelését utalja a közgyűlés hatáskörébe, minden egyéb említett ügyben az elnökség jogosult
dönteni.
A Javaslat a gazdasági társaság alapítása vagy gazdasági társaságban való részvétel esetére
formakényszert érvényesít.
A 28. §-hoz
Az Akadémia fejezeti gazdálkodási feladatainak ellátására költségvetési szerv alapítása indokolt,
amelynek vezetője a főtitkár, alkalmazottai - az Akadémia közfeladat-ellátása okán -
közalkalmazottak.
A 29-30. §-hoz
Az Akadémia, mint köztestület felállása a köztestület szervezeti jellemzői okán az Akadémia
deklarációjából nem közvetlenül következik, a törvény hatályba lépése e tekintetben önmagában
nem irányadó; a köztestület jogszerű megalakulása megfelelő előkészítést kíván, ide értve
17
elsősorban az alakuló közgyűlésen részt vevők körének kialakítását, amelynek érdekében a Javaslat
szervező bizottság létrehozásáról rendelkezik.
A Javaslat az alakuló közgyűlésen résztvevők körét a törvény hatályba lépésekor azonos néven
létező társadalmi szervezetre, annak rendes tagságára építi, amennyiben az ahhoz önként
csatlakozott rendes tag a törvényben rögzített határidőben kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az
Akadémia alakuló közgyűlésén részt kíván venni, és a Javaslatban az Akadémia rendes tagjával
szemben támasztott feltételeknek megfelel.
A törvény hatályba lépését követő lehető legrövidebb időn belül indokolt az alakuló közgyűlés
megtartása - azon az Alapszabály elfogadása és a tisztségviselők megválasztása -, annak
érdekében, hogy a törvény hatályba lépését követő első költségvetési évben az Akadémia
megkezdhesse működését.
A megalakulás tekintetében a Javaslat a köztestület zökkenőmentes, gyors felállítására helyezi a
hangsúlyt a mielőbbi működés, annak megalapozott tervezhetősége érdekében. Ugyanakkor annak
érdekében, hogy a köztestületet a majdani tényleges működés során ne kizárólagosan a bázisát
jelentő társadalmi szervezet határozza meg, a Javaslat - az Akadémia nyitottságát szem előtt tartva
-	a köztestület kötelező tagválasztásáról rendelkezik, a lehető legszélesebb létszámot érintően és
rövid határidőt szabva.
A 31-34. §-hoz
A Javaslat az Akadémia működtetése szolgálatában javaslatot tesz egyes törvényi rendelkezések
módosítására, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiára irányadó szabályozások Akadémiára
történő kiterjesztése útján.
18