﻿Irományszám: ' |3 ^ 5 5
Érkezeit: 2Q11 JÓN 1 0.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények
módosításáról
l.§
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Har. törvény) 2. §-sa helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában
a)	helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ötv.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzat;
b)	adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság
adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. § (1)
bekezdés] kezdődik;
c)	hitelező: az adósságrendezés megindításának időpontjáig az, akinek a helyi
önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn;
az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői
igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt a pénzügyi gondnok
elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;
d)	vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának időpontjában
meglévő és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai, amelyeket a számvitelről szóló
2000. évi C törvény befektetett és forgóeszköznek minősít;
e)	adósságrendezésbe nem vonható vagyon:
ea)	az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek;
eb)	olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyon, melyhez az állam támogatást, hozzájárulást
biztosít;
ec)	az adósságrendezés alatt álló helyi önkormányzat részvételével működő, az
adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi
önkormányzati társulások bevételei és pénzeszközei; az adósságrendezés alá vont helyi
önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi kisebbségi önkormányzat(ok) bevételei és
pénzeszközei;
1
ed)	az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat vagy költségvetési szerve gesztori
közreműködése mellett támogatásban részesített, a megvalósítás szakaszában álló, pályázaton
elnyert, kizárólagosan célhoz kötötten - törvényben meghatározott kötelező feladat
ellátásához kapcsolódóan - felhasználható fejlesztési és működési források önerő- és
támogatásrésze;
ee)	a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII.
törvény és a Magyar Katolikus Egyház számára 2004. évben rendezésre javasolt
ingatlanokból, és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról szóló 1049/2004.
(V.14.) Korm. határozat alapján a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése
céljából helyi önkormányzat részére juttatott, elkülönítetten kezelt összeg, függetlenül attól,
hogy azok az adósságrendezési eljárást megelőzően, vagy az eljárás alatt kerülnek az
adósságrendezéssel érintett helyi önkormányzathoz, helyi önkormányzati költségvetési
szervhez;
f)	adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen
törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások
ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az adósságrendezésbe vonható vagyon
forgalomképes;
g)	adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Ötv. 82. § (1)
bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett, vagy követelésként
fennálló összege, valamint az Ötv. 83. §-ban szereplő átengedett központi adókból származó
bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések
megtérüléséig;
h)	reorganizációs hitel: a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének
biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi
önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is.”
2.§
A Har. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester (a főpolgármester), megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt:
polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt helyzet fennállásáról - ha ilyet
korábban a képviselő-testület létrehozott - a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja,
és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8
napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot
hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali
kezdeményezésére.”
3-§
A Har. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a polgármester az Ötv. 12. § (2) bekezdésében előírt bármely kötelezettségét nem
teljesíti, a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.”
2
4.§
A Har. törvény 8. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha]
,,c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el;”
5.§
A Har. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és
egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és
terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. Az óvadék tárgyából az
adósságrendezési eljárás megindításától számított 30 napon belül lehet kielégítést szerezni. A
szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog
megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban [31. § (1)
bek. b) pont] elfoglalt helyét.”
6.§
A Har. törvény 14. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi gondnok]
,,g) tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a
képviselő-testület vagy az adósságrendezési bizottság bármely tagja az e törvényben
meghatározott kötelezettségét nem teljesíti;”
7.§
A Har. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből - a (3)
bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - kizárólag az alábbi kiadásokat
finanszírozhatja:
a)	az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön törvényben kötelezően előírt
feladatok működési kiadásait;
b)	a helyi önkormányzatnál vagy az általa fenntartott költségvetési szerveknél
nyilvántartott olyan pénzeszközök felhasználását, amely pénzeszközök nem az adott
3
önkormányzatot, költségvetési szervet illetik, vagy felettük nem az adósságrendezés alá vont
helyi önkormányzat, költségvetési szerv rendelkezik, ilyennek minősülnek különösen a 2. §
ec)	pontban meghatározott pénzeszközök.”
8.§
A Har. törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az adósságrendezés
megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a pénzügyi gondnok köteles
ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV.
fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el.”
9-§
A Har. törvény a 20. §-sát követően a következő új 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Az adósságrendezési bizottság által elfogadott egyezségi javaslatot és a
reorganizációs program tervezetét a pénzügyi gondnok kamattámogatás igénylése céljából
megküldheti a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(2) A miniszter a kamattámogatás odaítéléséről - az államháztartásért felelős miniszter
véleményének kikérésével - 15 napon belül dönt. Támogató döntés esetén, döntésével
egyidejűleg ígérvényt állít ki. Bármely döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az
adósságrendezési bizottságot.”
10. §
A Har. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A reorganizációs programot, az egyezségi javaslatot azok elkészítését -
kamattámogatás igénylése esetén az erről szóló miniszteri döntést - követően a pénzügyi
gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé
terjeszti elfogadásra. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi
javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.”
11.	§
A Har. törvény a 22. §-sát követően a következő új 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Amennyiben a 22. § (4) bekezdése szerint a hitelező(k) a pénzügyi gondnok
részére átadták az egyezségi tervet (terveket), a hitelező(k) kérésére a pénzügyi gondnok
köteles azt a miniszter részére kamattámogatás igénylése céljából megküldeni.
(2)	A miniszter a kamattámogatás odaítéléséről - az államháztartásért felelős miniszter
véleményének kikérésével - 15 napon belül dönt. Támogató döntés esetén, döntésével
egyidejűleg ígérvényt állít ki. Bármely döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az
adósságrendezési bizottságot.”
4
12. §
A Har. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában
fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele - illetve amennyiben az
egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, úgy csoportonként legalább a hitelezők
fele - hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes
bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát.”
13.	§
A Har. törvény új 25/A.§- sál egészül ki:
„25/A. § (1) A hitelintézettel megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján az ígérvény
tényleges támogatásra váltható.
(2)	Az ígérvényhez megküldött banki ajánlatban foglalt kondíciókhoz képest a megkötött
reorganizációs hitelszerződés kedvezőtlenebb feltételeket nem tartalmazhat.”
14.	§
A Har. törvény 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság az eljárást befejező végzéssel egyidejűleg a pénzügyi gondnokot a tisztsége
alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díj megállapító rendelkezése ellen a pénzügyi
gondnoknak és a miniszternek van fellebbezési joga.”
15.	§
A Har. törvény 34. §-sa helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi
intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az
esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy
annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást
nyújthat, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott referenciakamat + 2
%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves
kötelezettségvállalásának mértékét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2) bek.] nem
vonatkozik.
(2)	A helyi önkormányzat a reorganizációs hitel(ek) teljes visszafizetését követően köteles az
állam részére - a miniszterrel történt megállapodás alapján - az igénybe vett kamattámogatást
visszatéríteni.
(3)	A reorganizációs hitel devizaneme forint, euró vagy svájci frank lehet, melyek árfolyama
a költségvetési törvényben rögzített devizaárfolyam alapján kerül figyelembevételre. Azon
önkormányzatok esetében lehet a reorganizációs hitel devizaneme a forinttól eltérő,
5
amelyeknél a korábbi hitelek vagy kötvények devizaneme nem forint volt. A forinttól eltérő
reorganizációs hitel devizaneme arányaiban is meg kell, hogy egyezzen a korábbi hitel vagy
kötvény devizanem arányával.”
16.	§
A Har. törvény a 34. §-sát követően a következő új 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
alkalmazása során az adósságrendezés elrendelése a felek által előre nem látható és
elháríthatatlan oknak minősül, melyre a Kbt-ben meghatározott jogkövetkezményeket lehet
alkalmazni.”
17.	§
A Har. törvény a következő új 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1)
bekezdésében a költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntés
(átalakító-, megszüntető okirat) kihirdetésére, közzétételére előírt, az átalakítás, megszüntetés
kérelmezett napját megelőző, az Áht. 96. § (1) bekezdésében rögzített határidő mellőzhető.”
18.	§
A Har. törvény a következő új 34/C. §-sal egészül ki:
„34/C. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (9) és (11) bekezdéseiben a fenntartói
döntések meghozatalára meghatározott időkorlátok nem alkalmazhatóak, amennyiben a
fenntartói döntés az elfogadott válságköltségvetésnek és reorganizációs tervben foglaltaknak
megfelel, és az nem sérti, vagy nem veszélyezteti a gyermekek, tanulók érdekét. Ez utóbbi
feltétel megállapításához a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által kijelölt, az
adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat által megbízott közoktatási szakértő
szakvéleménye szükséges.”
19.	§
A Har. törvény a következő új 34/D. §-sal egészül ki:
„34/D. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig
terjedő időtartamra az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat mentesül az építtetői
fedezetkezelői díj fizetésének kötelezettsége alól.”
6
20. §
A Har. törvény a következő új 34/E. §-sal egészül ki:
„34/E. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig
terjedő időtartamban, a miniszter egyedi döntése alapján, beruházási kiadások is teljesíthetők,
különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs
kötelezettség teljesítésére. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján
engedélyezett beruházások szerepelhetnek.”
21.	§
A Har. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37.§ (1) A törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: mód. törvény)
megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban az 1 milliárd
forint éves költségvetési főösszeget meghaladó költségvetésű önkormányzatok esetében kell
alkalmazni, amennyiben a törvény hatálybalépése napján a Har. törvény IV. Fejezete szerinti
eljárásban a bíróság a Har. törvény 29. § (6) bekezdése szerint a pénzügyi gondnok jelentését
végzésével még nem hagyta jóvá. Amennyiben a válságköltségvetés elfogadására a Har.
törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott 60 napos határidőből, vagy a reorganizációs
program és egyezségi javaslat elfogadására a Har. törvény 22. § (1) bekezdésében szabott 150
napos határidőből, vagy az egyezség létrejöttére a Har. törvény 25. § (5) bekezdésében
biztosított - az adósságrendezés megindításának időpontjától számított - 210 napos
határidőből a törvény hatálybalépése napján 15 napnál kevesebb van hátra, úgy az eredeti
határidő a hatálybalépés napjától számított 15. nappal jár le.
(2)	A mód. törvény hatálybalépését követően a képviselő-testület a már elfogadott
válságköltségvetését, elfogadott reorganizációs programját és egyezségi javaslatot - a (2)
bekezdésben előírt időkorlátok figyelembe vételével - módosíthatja.”
22.§
A Har. törvény melléklete helyébe az e törvény melléklete lép:
„1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra
használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).
2.	A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény).
3.	A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep
fenntartása (1991. évi XX. törvény).
4.	A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a
lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény, 1995. évi XLII.
törvény).
7
5.	A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a
csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és
belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).
6.	A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztán tartásának, a hó eltakarításának és az
út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút forgalmának biztonságát
veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. évi I. törvény).
7.	A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).
8.	Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes,
valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre
gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelező
védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI. törvény).
9.	A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű rendelet).
10.	Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti és etnikai
kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai
nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX. törvény).
11.	A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe
értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény).
12.	A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a
szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a
felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).
13.	Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek
tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt
nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más
fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a
tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az
iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek,
a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó
és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a
konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató
tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).
14.	Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői
ellátás (1997. évi CLIV. törvény).
15.	A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által
ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).
16.	A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti
alapellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti
szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) (1993. évi III.
törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
17.	A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekvédelmi szakellátás:
ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást nyújtó
intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott feladatok, otthont nyújtó
ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás (1993. évi III. törvény,
1997. évi XXXI. törvény).
18.	A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szakosított ellátások megszervezése
(1993. évi III. törvény).
19.	A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, a helyi döntésen
alapuló ellátások kivételével (időskorúak járadéka, bérpótló juttatás, rendszeres szociális
segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, közgyógyellátás,
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
8
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási
támogatás) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
20.	A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal
dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati
képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (1990. évi LXV. törvény).
21.	A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú (közszolgáltatási és
államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez kapcsolódó) foglalkoztatás szervezése
(1991. évi IV. törvény, 1993. évi III. törvény).
22.	A kulturális javak gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása, a régészeti
örökség védelme megyei múzeumi szervezet fenntartásával (1997. évi CXL. törvény).
23.	A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása (1997. évi CXL. törvény).
24.	A megyei (fővárosi) önkormányzatnál a megye települési (a fővárosi kerületek)
önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a
közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai
tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési
feltételeinek biztosítása (1997. évi CXL. törvény).
25.	A megyei (fővárosi) közlevéltár működtetése (1995. évi LXVI. törvény).
26.	A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú gazdálkodó szervezettel
érvényben lévő szerződésből eredő kötelezettségek (1991. évi IV. törvény).
27.	Megyei önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyhez az Országgyűlés
normatív állami hozzájárulást, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg.”
23.	§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület
ülését. Ha a képviselő-testület ülését a 98. § (2) bekezdés f) pontja alapján a helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv hívja össze, az ülés levezetésére a
képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök
köteles.”
24.	§
Az Ötv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző, ha pedig a képviselő-testület
ülését a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben a levezető elnök vezeti, a levezető elnök és a
jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.”
9
25.	§
Az Ötv. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért
felelős szerv, amely]
,,f) összehívja - és a levezető elnök megválasztásáig vezeti - a képviselő-testület ülését, ha a
12.	§ (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester az indítvány benyújtásától
számított tizenöt napon belül nem tesz eleget.”
26.	§
E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt az Országgyűlés 1996-
ban fogadta el, amikor néhány kisebb önkormányzat fizetésképtelenné válásának törvényi
rendezése vált szükségessé. Az azóta eltelt 15 év alatt elindult mintegy 40 eljárás döntően kis
költségvetésű önkormányzatot érintett. Az elmúlt évben azonban már nagyobb várost,
városokat, az elmúlt napokban pedig egy megyei önkormányzatot is elért az adósságkezelés
kérdése, s bebizonyosodott, hogy a Har. törvény már nem minden pontjában tudja betölteni
szerepét a nagyobb települések és a közben megváltozott gazdasági, politikai (EU-s tagság)
környezet miatt. Ezért a Har. törvény átfogó átalakítása szükséges, amelyet a Kormány a helyi
önkormányzatokról szóló törvény keretében tervez végrehajtani, de kisebb módosítások
elvégzése viszont azonnal indokolttá vált, hogy további károk ne keletkezzenek az érintett
önkormányzatoknál.
A fogalmi meghatározások pontosítása mellett bizonyos határidők jelentős kibővítésére, a
képviselő-testületi, közgyűlési döntéshozatal erősítésére és a megváltozott jogi környezetre
vonatkoznak a módosítások.
Tekintettel arra, hogy a javaslat módosítja a helyi önkormányzat képviselő-testületének
működését, ezért szükségessé vált az Ötv. módosítása is.
10
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz.
Újólag szabályozni szükséges az adósságrendezésbe nem vonható, illetve az
adósságrendezésbe vonható vagyoni kört. Az adósságrendezésbe nem vonható vagyon
egyrészt az Országgyűlés által állami hozzájárulásban, támogatásban részesített feladatok
ellátását érintő vagyonelemekkel bővül. Pontosítani kell, hogy nem az adott önkormányzatot
megillető pénzeszközök ne legyenek elvonhatok. Javasoljuk a pályázati pénzekkel
kapcsolatos szabályozás bevezetését a veszteségek minimalizálása érdekében.
A vagyoni elemek kibővültek a teljes saját bevételi körre, mert egy nagyobb település esetén
az adósságrendezési eljárás azonnal vagyonfelosztásba torkollhat, ha csupán a korábbi
szűkített bevételi körrel lehet számolni.
A 2. §-hoz.
A képviselő-testület/közgyűlés hatáskörét erősíti azzal, hogy csak az ő döntésével, vagy a
hitelezők által lehet elindítani az eljárást.
A 3. §-hoz.
A kötelezettségszegés 100 ezer Ft-ban megállapított bírsága a törvény 1996-os elfogadásának
időpontjában kellő visszatartó erővel rendelkezett, ma már ez nem így van, mértékének
emelése indokolt.
A 4. §-hoz.
Továbbvitele annak a módosításnak, hogy a képviselő-testület/közgyűlés felhatalmazása
szükséges az eljárás elindításához.
Az 5. §-hoz.
Korábban a pénzóvadék nem volt gyakorolt hitelbiztosíték, ez az utóbbi években került
előtérbe. A Har. törvény így nevesítetten nem emelte ki ezt a fontos elemet, ami ugyanúgy
működik, mint az elzálogosított egyéb vagyoni elemek, így részévé kell, hogy váljon az
adósságrendezési eljárásnak.
A 6. §-hoz.
Nemcsak a képviselő-testület/közgyűlés, hanem az adósságrendezési bizottság is meg tudja
akadályozni az eljárás törvényes lefolytatását, ezért van szükség e pont bővítésére.
11
A 7. §-hoz.
A pontosítás a válságköltségvetésből finanszírozható feladatok pontosítását, illetve a
korábbiaknak megfelelően a támogatási szerződéssel biztosított kiadások teljesíthetőségét
szabályozza. Ugyanez vonatkozik a nem az adott önkormányzatot, költségvetési szervet
megillető forrásokra illetve teljesítendő kiadásokra.
A 8. §-hoz.
Nagy önkormányzat esetén a 60 nap kevésnek bizonyul a válságköltségvetés elkészítéséhez,
ezért azt 90 napra indokolt emelni.
A 9. §-hoz.
Nagy összegű reorganizációs hitel esetében szükség van az állami költségvetés
kamattámogatására ahhoz, hogy az egyezség létrejöjjön, s ne kerüljön sor vagyonfelosztásra.
A kamattámogatást eddig csak utólag lehetett igényelni. Ez a § biztosítaná azt, hogy már az
egyezségi javaslat szakaszában biztosítható legyen a reorganizációs hitel igénybevétele, ha az
csak visszatérítendő kamattámogatással lehetséges.
A 10. §-hoz.
A reorganizációs program, az egyezségi javaslat képviselő-testületi elfogadását szabályozza,
egyet nem értés esetén rendelkezik azok átdolgozásáról.
A 11. §-hoz.
A szoros határidők miatt szükséges, hogy a kamattámogatásról szóló döntés nagyon rövid idő
alatt megszülessen és haladéktalanul eljusson a kérelem a döntéshozókhoz.
A 12. §-hoz.
Szövegpontosítás, egyértelművé tétel a hitelezői arányokról.
A 13. §-hoz.
A 9. és a 11. § szabályaihoz kapcsolódva szükséges annak kimondása, hogy a hitelintézettel
megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján az ígérvény tényleges támogatásra váltható.
A 14. §-hoz.
A szövegjavaslat terminológiai pontosítást tartalmaz.
12
A 15. §-hoz.
A helyi önkormányzatok adósságállományának 50 %-a nem forintban, hanem más
devizanemben keletkezett. Amennyiben a reorganizációs hitel csak forintban lenne
folyósítható, az azonnal elszenvedi az árfolyamveszteséget, ezért lehetővé kell tenni a
reorganizációs hitel EUR-ban, vagy CHF-ben való folyósítását azzal, hogy a kamattámogatás
természetesen forintban jár. Az adósságrendezési eljárás megindításával nemcsak a szállítói
tartozások, hanem a banki követelések is lejárttá válnak akkor is, ha semmilyen késedelem
nem mutatkozott ezekben. Ugyanúgy a reorganizációs folyamat részévé válnak e követelés
kielégítések is, mint az egyéb szállítói tartozások, tehát a reorganizációs hitel részévé is
válnak.
A 16. §-hoz.
A kiegészítés célja az adósságrendezés és közbeszerzési előírások kapcsolatának rendezése.
A 17. §-hoz.
A kiegészítés célja a költségvetési szervek átalakítására, illetve megszüntetésére vonatkozó
előírások rugalmasabbá tétele, abból a célból, hogy a válságköltségvetés az
intézményrendszer szükséges mértékű átalakítását biztosíthassa.
A 18. §-hoz.
A javaslat célja a fentiekkel azonos, a közoktatási törvény és az adósságrendezés eljárási
szabályának harmonizálása céljából.
A 19. §-hoz.
A cél az adósságrendezési eljárás idején a költségekkel való ésszerű gazdálkodás, az
egyszerűsítés.
A 20. §-hoz.
E javaslat célja az, hogy a miniszternek döntési jogosultságot adjon abban, hogy mely
támogatott beruházás kiadásai teljesíthetők a reorganizációs tervben. A javaslat a károk és
veszteségek lehetőség szerinti minimalizálására törekszik.
A 21. §-hoz.
A javasolt szöveg a Har. törvényre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
13
A 22. §- hoz
A törvény melléklete eddig kizárólag települési önkormányzati feladatokat tartalmazott, holott
a megyei önkormányzatokat számos egyéb törvényi kötelezettség is terheli, ezeket, illetve a
szociális ellátások körében egy pont kiegészítését tartalmazza a javasolt szöveg-kiegészítés.
A 23.§-25.§-hoz
A javasolt szakaszok az Ötv. a polgármester - az adósságrendezési eljárás során is
alkalmazandó - ülés-összehívási, és ülés-vezetési kötelezettségének megszegése során
alkalmazható hatályos szabályait javasolja kiegészíteni azokkal a szabályokkal, amelyek
önmagukban szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv által összehívott képviselő-testületi ülés levezethető legyen és
azon érdemi döntés születhessen.
A 26. §-hoz.
A hatálybalépés megállapítása ebben a szakaszban kerül megállapításra.
Budapest, 2011. június 10.
Kosa Lajos
FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség
Habis László
Kereszténydemokrata Néppárt
14
Kövér László úr
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „a
helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények
módosításáról” szóló törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. június 10.
Kosa Lajos
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
Habis László
Kereszténydemokrata Néppárt
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 JÚN 2 (t
Kövér László
Az Országgyűlés elnöke
Részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Kósa Lajos (Fidesz) „A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények
módosításáról” szóló törvényjavaslat ( T/3495) előterjesztője engedélyezem, hogy dr. Kocsis Máté
(Fidesz) képviselőtársam csatlakozzon benyújtóként az indítványhoz.
Budapest, 2011. június 20.
nfl. Uoc-s-is
Q&íL.