﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3497. számú
törvényjavaslat
a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. június
2011. évi... törvény
a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján a
következő törvényt alkotja:
1.	A köztársasági elnök székhelye
L§
(1)	A köztársasági elnök székhelye Budapest.
(2)	A köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elhelyezésére a
budavári Sándor-palota szolgál.
2.	A köztársasági elnök jogállása
2.§
(1)	A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat
megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az
Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja
meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a
lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2)	A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál
nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának
napján szűnik meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a
köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban,
ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
3.§
A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának, illetve
a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását bármely országgyűlési képviselő
indítványozhatja.
2
4.§
(1)	A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele
szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot. Ha a köztársasági elnökkel
szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt
megszüntetni,
(2)	Ha a köztársasági elnök a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg,
bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja az összeférhetetlenség kimondását.
5-§
A 3. § és a 4. § szerinti indítványról való szavazásra legkorábban az indítvány benyújtásától
számított nyolcadik napon, legkésőbb az indítvány benyújtásától számított tizenötödik napon
kerülhet sor. A szavazás titkos.
6.§
(1)	A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően
mínrlpin évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az
országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2)	A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös haztartasban élő
házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a köztársasági
elnök vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3)	A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig — a
köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
(4)	A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát —
a családtag személyes adatai kivételével - a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal
honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról a köztársasági
elnök megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5)	A vagyonnyilatkozatot a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője kezeli.
3
(6)	A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó
állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a
köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7)	A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az alkotmányügyi bizottság
elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan
tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a
kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan
alaptalan3 vagy az ismételtén benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz,
az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A
vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.
(8)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a
köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni,
jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az
adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés
elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen
tájékoztatja az Országgyűlést.
(9)	A köztársasági elnök által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a
volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök megbízatásának
megszűnését követő egy évig őrzi.
3.	A köztársasági elnök személyi védelme
7.§
A köztársasági elnök - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a
kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre
jogosult.
4
4.	A köztársasági elnök tiszteletdíja
8.§
(1)	A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese.
(2)	A köztársasági elnök a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából
közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből
származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(3)	A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek számít.
9.§
A köztársasági elnöknek minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
5.	A köztársasági elnök juttatásai
10.	§
(1)	A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
(2)	A köztársasági elnök - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára
jogosult.
(3)	A köztársasági elnök jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú
hírközlő hálózat használatára.
(4)	A köztársasági elnököt - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal
megállapodása szerint - térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.
11.	§
(1)	A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők
tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú
légiutazásra jogosult.
(2)	Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, a köztársasági
elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
5
(3)	Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával
kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(4)	A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos
külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek
használatára.
12.	§
A köztársasági elnök jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt a
köztársasági elnökkel együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa,
valamint szülője és unokája is - térítési díj ellenében - igénybe veheti. A térítési díj a szállás- és
étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
13.	§
A köztársasági elnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt:
özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit — egy összegben a köztársasági
elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
14.	§
(1)	A köztársasági elnök a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az
adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
(2)	A köztársasági elnök a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől
számított 15 napon belül visszafizeti.
(3)	A köztársasági elnököt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket
-	törvény eltérő rendelkezése hiányában — a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete
fedezi.
6.	A Köztársasági Elnöki Hivatal
15.	§
(1)	A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Hivatal segíti.
(2)	A Hivatal Alapító Okiratát a köztársasági elnök adja ki.
6
(3)	A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát - az Alapító Okirat alapján - a Hivatal jogi
ügyekért felelős vezetője adja ki, és a köztársasági elnök hagyja jóvá.
(4)	A Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete
biztosítja.
16.	§
(1)	A köztársasági elnök a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátásra elnöki
főtanácsadói, elnöki tanácsadói munkakört létesíthet. Az elnöki főtanácsadóra, elnöki tanácsadóra a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény politikai főtanácsadóra, politikai tanácsadóra irányadó
rendelkezéseit kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2)	Az elnöki főtanácsadó, elnöki tanácsadó kinevezése a köztársasági elnök megbízatásának
idejére szól. Az elnöki főtanácsadó, elnöki tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a köztársasági
elnök gyakorolja.
7.	A volt köztársasági elnök jogállása és juttatásai
17.	§
Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést
használni.
18.	§
(1)	A volt köztársasági elnököt — ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság
szempontjából biztosítottnak nem minősül — havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj
havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás illeti meg. Ha a volt köztársasági elnök
öregségi nyugdíjban részesül, a pénzbeli juttatást a részére járó nyugdíj havi összegével csökkentett
mértékben kell folyósítani.
(2)	A volt köztársasági elnök halála esetén a volt köztársasági elnökre tekintettel járó hozzátartozói
nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti pénzbeli juttatást kell a volt
köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
7
19. §
(1)	A volt köztársasági elnököt - kérelmére - megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E
jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is
megilleti. A lakást és annak fenntartását a Hivatal biztosítja.
(2)	Ha a volt köztársasági elnököt más közjogi tisztséggel összefüggésben lakáshasználati jog illeti
meg, azt csak egy lakásra vonatkozóan - saját választása szerint - érvényesítheti.
: 20. §
(1)	A volt köztársasági elnököt személyes gépkocsi-használat illeti meg, amelyhez
személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.
(2)	A volt köztársasági elnököt kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez a Kormány
helyiséget biztosít A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a Hivatal biztosítja.
(3)	A volt köztársasági elnököt - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal
megállapodása szerint - térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.
21.	§
(1)	A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományok
céljából - a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül,
külön soron tervezett - előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és egyéb
szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható, pártnak anyagi
támogatást nyújtó, illetve a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közvetlen
politikai tevékenységet folytató szervezet azonban nem támogatható. Az előirányzat a volt
köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, támogatási szerződés megkötése
nélkül felhasználható. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a kötelezettségvállalástól számított
tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott támogatás kedvezményezettjét, a
támogatás célját és összegét.
22. §
(1)	A volt köztársasági elnökre a 14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
8
(2)	A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok
és juttatások, ha megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt
meg.
(3)	A volt köztársasági elnök az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem
jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-
tételi kötelezettségének nem tesz eleget.
8.	Záró rendelkezések
23.	§
Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
24.	§
(1)	E törvény 1., 2., 4. és 5. alcíme, valamint 28. §-a az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvény 26. § (1) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(3)	E törvény 26. § (2) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
25.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a hivatalban lévő köztársasági elnökre és az e törvény hatálybalépését
megelőzően hivatalt betöltött volt köztársasági elnökre is alkalmazni kell.
(2)	A Hivatal e törvénynek megfelelő Alapító Okiratát, valamint Szervezeti és Működési
Szabályzatát a köztársasági elnök az e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül adja ki,
illetve hagyja jóvá.
(3)	E törvény 29. §-a nem érinti a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt
miniszterelnöknek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000.
9
évi XXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra való jogosultságát, ha e törvény
hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.
26.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.”
(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. §-a a következő (la)
bekezdéssel egészül ki:
„(la) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.”
27.	§
(1)A	köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-a a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.”
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 126. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„126. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság
elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX.
törvény 27. §-ában, valamint a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi
... törvény 21. §-ában foglalt előirányzatok felhasználása tekintetében e törvény 13/A. § (2) és (4)
bekezdéseit, 13/B. § (1) bekezdését, 15. §-át, valamint 101/A. §-átnem kell alkalmazni.”
(3)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 38. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
10
„(la) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.”
(4)	A Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény 5. §-
a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez
és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
(5)	A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.”	:
28.	§
(1)	Hatályát veszti a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezéséről szóló 2002.
évi XLI. törvény.
(2)	Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000.
évi XXXIX. törvény 1-19. §-a, 1. §-át megelőző alcíme, 27. § (2) és (4) bekezdése, valamint 27. §
(5)	bekezdésében az „és (4)” szövegrész.
29.	§
Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000.
évi XXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésében a „, valamint kérelmére - ha a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte - a 14. § szerinti juttatásra” szövegrész.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
E törvény az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdésének végrehajtására irányul, amely alapján a
köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza
meg.
A köztársasági elnök jogállására vonatkozó legfontosabb szabályokat, a megbízatás keletkezésére,
tartalmára és megszűnésére nézve is az Alaptörvény tartalmazza. A jogalkotó azonban nem kívánta
az Alaptörvény szövegét technikai részletszabályokkal terhelni, ezért a megbízatás megszűnésének
részletes eljárási szabályait a Javaslat határozza meg.
A köztársasági elnök kiemelkedő jelentőségű közjogi tisztségviselő, az Alaptörvény alapján a
nemzet egységének kifejezője, így indokolt, hogy a tisztségéhez méltó tiszteletdíjra és juttatásokra
legyen jogosult, amelyet a Javaslat részletesen meghatároz.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés m) pontja alapján a köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem
kötött hatáskörében alakítja ki a hivatala szervezetét. A Köztársasági Elnöki Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) szervezetére ezért a Javaslat csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja
meg, a többi kérdésről a köztársasági elnök dönt.
A köztársasági elnökök megbízatásuk megszűnését követően is a közélet fontos résztvevői
maradnak, ezért a Javaslat részletesen rendelkezik a volt köztársasági elnöknek méltó
életfeltételekről, valamint a közéleti részvételt is lehetővé tevő juttatásokról.
A Javaslat megszünteti az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő volt miniszterelnökök pénzbeli
többletjuttatásait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a köztársasági elnök székhelye Budapest, a köztársasági elnök és a Hivatal
méltó elhelyezését pedig a budavári Sándor-palotában kell biztosítani.
12
A 2-5. §-hoz
A Javaslat meghatározza a megbízatás megszűnésének Alaptörvényben rögzített okaihoz kötődő
részletes eljárási szabályokat.
A lemondás esetére a Javaslat tartalmazza a köztársasági elnök által figyelembe veendő formai
követelményeket, az Országgyűlés jogát arra, hogy a köztársasági elnöktől a lemondás
megfontolását kéqe, valamint pontosan meghatározza a megbízatás megszűnésének időpontját.
A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapota, illetve a
megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítása, valamint az összeférhetetlenség
kimondása tekintetében a Javaslat rendelkezik az indítványozói jogosultságról, a szavazás módjáról
és időpontjáról. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a köztársasági elnök az összeférhetetlenség
kimondása előtt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntesse.
A 6. §-hoz
A Javaslat a köztársasági elnök jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében a
köztársasági elnökre az országgyűlési képviselőkkel azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
állapít meg. A Javaslat részletesen rendelkezik a vagyonnyilatkozat köréről, nyilvánosságáról,
kezeléséről, elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A vagyonnyilatkozat tartalmával kapcsolatban
felmerült kétség esetén vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásnak van helye, amit az
Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága folytat le, az eljárás
eredményéről pedig - a nyilvánosság biztosítása érdekében - az Országgyűlést is tájékoztatni kell.
A 7. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a köztársasági elnök személyi védelemre jogosult, amelynek
részletszabályait a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet
határozza meg.
13
A 8-9. §-hoz
A Javaslat a köztársasági elnöknek a hivatalához méltó tiszteletdíjat állapít meg, valamint
rendelkezik a köztársasági elnök társadalombiztosítási és munkaügyi jogállásáról, illetve a
köztársasági elnököt megillető szabadság mértékéről is.
A 10-14. §-hoz
A köztársasági elnök a tiszteletdíj mellett a megbízatása ellátásához szükséges, valamint a
tisztségéhez méltó juttatásokra jogosult. Ilyen juttatás a rezidencia-használat, a személygépkocsi-
használat, a rádiótelefon- és internethasználat, a térítésmentes egészségügyi ellátás, a Kormány
központi üdülőjének használata.
A Javaslat rendelkezik a köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetéseivel összefüggő
juttatásokról is, beleértve az utazás módját, a napidíjat és költségtérítést, valamint a repülőtéri
kormányváró helyiségek használatát.
A köztársasági elnök halála után házastársát, illetve élettársát, ennek hiányában pedig örököseit a
köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A köztársasági elnök juttatásainak igénybevételével kapcsolatos költségeket a központi költségvetés
Köztársasági Elnökség fejezete fedezi.
A 15-16. §-hoz
A köztársasági elnök munkaszervezete a Hivatal. A Javaslat rendelkezik a Hivatal szervezetének
legfontosabb szabályairól.
A Javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy a köztársasági elnök a tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására elnöki főtanácsadói, elnöki tanácsadói munkaköröket létesítsen. Az
elnöki főtanácsadóra, elnöki tanácsadóra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény politikai
főtanácsadóra, politikai tanácsadóra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a köztársasági
elnök a Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkre irányadó szabályokhoz képest nagyobb
szabadsággal rendelkezik e munkakörök betöltőinek kiválasztásánál, munkájuk és illetményük
meghatározásánál. Ennek megfelelően az elnöki főtanácsadók, elnöki tanácsadók kinevezése a
köztársasági elnök megbízatásának idejére szól.
14
A 17-22. §-hoz
A volt köztársasági elnök a megbízatása megszűnése után is jogosult a megbízatására utaló
elnevezést használni, és a megélhetését biztosító, valamint a közéletben való aktív részvételét
elősegítő juttatások illetik meg.
A Javaslat ilyen juttatásként állapítja meg a tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű
pénzjuttatást, a kérelemre biztosított lakáshasználati jogot, a gépkocsi-használatot, a térítésmentes
egészségügyi szolgáltatást.
A közéletben való aktív részvétel elősegítésére hivatott a kétfős titkárság alkalmazásának lehetővé
tétele, valamint egy olyan előirányzat, amelyet a köztársasági elnök pályáztatás nélkül közcélú
felajánlásokra, adományokra fordíthat.
A volt köztársasági elnök nem jogosult a Javaslat szerinti juttatásokra, ha megbízatása
összeférhetetlenség kimondásával vagy megfosztással szűnt meg.
A 23-25. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, továbbá rendelkezik arról, hogy
az Alaptörvény alapján mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak.
A 26-27. §-hoz
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja alapján a törvény által a köztársasági elnök
hatáskörébe utalt döntések ellenjegyzéshez kötöttek. Az Alaptörvény 9. cikk (5) bekezdése alapján
azonban törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt
döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. A Javaslat az ellenjegyzéshez nem kötött köztársasági
elnöki hatáskört előíró törvényeket kiegészíti az ellenjegyzés kizárására irányuló rendelkezéssel.
A 28. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről.
15
A 29. §-hoz
Egy 2008. évi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a volt miniszterelnök - ha az öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte, és ezt kéri - élete végéig a mindenkori miniszterelnöki illetményt kapja,
függetlenül attól, hogy a miniszterelnöki megbízatást mennyi ideig töltötte be. A Javaslat
megszünteti ezt a juttatást, nem érinti viszont azon volt miniszterelnökök helyzetét, akik a törvény
hatálybalépésekor már részesülnek a juttatásban.
16