﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3498. számú
törvényjavaslat
a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről
Előadó:	dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. június
2
2011. évi .... törvény
a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről
Az Országgyűlés a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi
szintű probléma kezelése, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti
tompítása és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tétele, továbbá a
lakóingatlanok egyidejű, tömeges kényszerértékesítésének és az ingatlanpiacra gyakorolt káros
hatásainak megelőzése érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
(1)	E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:
1.	devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi intézmény
között létrejött olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél
a)	a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,
b)	a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és
c)	a kölcsön fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított
zálogjog;
2.	fedezeti ingatlan: lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás biztosítására jelzálogjoggal
terhelt lakóingatlan, ha
a)	annak a lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke (vagy ha a
lakáshitel-szerződés erről nem rendelkezett, a hitelfolyósításkori forgalmi értéke) a 30 millió
forintot nem haladja meg és
b)	a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás megfizetése tekintetében több mint
90 napos késedelem áll fenn;
3.	fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti
csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan - nem e törvény
hatálya alá tartozó - megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst egy meghatározott
időtartamra a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi
törlesztési kötelezettség terheli;
4.	gyűjtőszámlahitel: gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a
devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt a hiteladós által meg nem
fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására, a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény által a
hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető
jelzálogjog fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön;
3
5.	hiteladós: az a természetes személy, aki pénzügyi intézménnyel devizakölcsönre
vonatkozóan kölcsönszerződést kötött és e szerződésből eredően tartozása áll fenn;
6.	hitelező: lakáshitel-szerződésből eredő követeléssel rendelkező személy;
7.	kényszerértékesítés kezdeményezése:
a)	zálogtárgyból való kielégítési jog gyakorlása érdekében a zálogtárgy bírósági
végrehajtáson kívüli értékesítése iránti intézkedés megtétele, ideértve a már megkezdett, de
jogszabály alapján felfüggesztett értékesítés folytatása iránti intézkedés megtételét is;
b)	végrehajtási kérelem előterjesztése a lakáshitel-szerződésből eredő tartozás
behajtására irányuló bírósági végrehajtás elrendelésére; kivéve, ha a hitelező a végrehajtási
kérelemben kifejezetten kizárja a fedezeti ingatlanra vezetett végrehajtást és e nyilatkozatának
későbbi megváltoztatását;
8.	lakáshitel-szerződés: magyarországi lakóingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az
önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 4.
pontja szerinti fogyasztóval megkötött hitel- vagy kölcsönszerződés;
9.	lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi
engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként
feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá
tartozó föld együttese;
10.	pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és
ott jogszerűen tevékenységet végző, a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást
nyújtó pénzügyi intézményt is;
11.	rögzített árfolyam: a devizakölcsön törlesztése körében a pénzügyi intézmény által a
forinttal szemben alkalmazott átváltási árfolyam;
12.	rögzített árfolyam alkalmazási időszaka: azon időszak, amely alatt a pénzügyi intézmény
a devizakölcsön törlesztési kötelezettség hiteladóst terhelő hányadának meghatározása során a
rögzített árfolyamot alkalmazza, és a keletkező különbözetre gyűjtőszámlahitelt folyósít;
13.	természetes személy:
a)	a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar
állampolgár jogai illetnek meg,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás
és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - a Magyar
Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
4
c)	a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben (a továbbiakban: Tv.) foglaltak
szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d)	a hontalan, ha a Tv.-ben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.
(2)	A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén
a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 200 HUF/100 JPY árfolyamot
alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka
a)	kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-
szerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat
pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére
vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap,
b)	záró időpontja a kezdő időponttól számított 36 hónap, de legkésőbb 2014.
december 31. napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam
figyelembevételével fennálló - tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik,
akkor a késedelem 91. napja.
2.	Állami kezességvállalás
2.	§
(1)	Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a Magyar Állam
a)	készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért a
rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt,
b)	egyszerű kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő, legfeljebb a rögzített
árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjában fennálló tartozások 25%-áért a rögzített árfolyam
alkalmazási időszaka záró időpontját követően.
(2)	A kezességvállalásért a gyűjtőszámlahitelt nyújtó pénzügyi intézmény a Magyar Állam
részére kezességvállalási díjat fizet. A pénzügyi intézmény a kezességvállalási díjat semmilyen
módon nem háríthatja át a hiteladósra. Az Európai Unió állami támogatási szabályainak való
megfelelés érdekében a kezességvállalási díj támogatástartalmat nem tartalmaz, mértékét,
számításának és megfizetésének módját kormányrendelet határozza meg.
(3)	A kezesség érvényesítésére a pénzügyi intézmény akkor jogosult, ha
a)	a készfizető kezesség esetén a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a
pénzügyi intézmény a hiteladós 90 napot meghaladó fizetési késedelme miatt a devizakölcsönt és
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést felmondta,
b)	az egyszerű kezesség esetén a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró
időpontját követően a pénzügyi intézmény a hiteladós 90 napot meghaladó fizetési késedelme miatt
a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést felmondta és a követelés
nem térült meg bírósági végrehajtás útján vagy a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli
értékesítésével, és ezen eljárások a követelés behajthatatlansága miatt fejeződtek be, vagy kerültek
felfüggesztésre.
5
(4)	A pénzügyi intézmény a készfizető kezesség érvényesítését a jogosultsága megnyílásától
számított 180 napon belül, az egyszerű kezesség érvényesítését a jogosultsága megnyílásától
számított 30 napon belül kezdeményezheti az állami adóhatóságnál.
(5)	Ha a kezesség érvényesítése vagy a tartozás behajtása során az állami adóhatóság
megállapítja, hogy a természetes személy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés
megkötése során hamisított, valótlan tartalmú irattal, nyilatkozattal megtévesztette a pénzügyi
intézményt, akkor a természetes személynek a kezesség érvényesítésekor kifizetett összeg 150 %-át
kell megfizetnie.
3.	A gyűjtőszámlahitel részletes szabályai
3.	§
(1)	Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2011. év
december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti devizakölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménynél, ha megfelel a következő feltételeknek:
a)	a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg 90
napot,
b)	a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt,
c)	a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont,
d)	a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által
meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió
forintot,
e)	amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi
intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés
tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás
nincs folyamatban.
(2)	A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő
program hatálya alatt.
(3)	A hiteladós jogosult valamennyi, e törvény feltételeinek megfelelő devizakölcsönéhez
kapcsolódóan gyűjtőszámlahitelre vonatkozó kérelmet benyújtani.
(4)	A pénzügyi intézmény gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a
hiteladóssal, ha a hiteladós kezdeményezi annak megkötését és megfelel az e törvényben
meghatározott feltételeknek.
4.	§
(1)	A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell
megfelelnie:
a)	a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a pénzügyi
intézmény a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének - ideértve az
előtörlesztést is - teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által
alkalmazott törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség forint összegét, a
teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja,
6
b)	a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből
eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró
időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás
alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg,
c)	a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra
meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg
ca)	a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus
kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális
mértékét,
cb)	a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő
végéig a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott
forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét,
d)	a hitelbírálat során, valamint a szerződésszerű teljesítése esetén az ügyleti
kamaton kívül egyéb járulék és díj jogcímén fizetési kötelezettséget a pénzügyi intézmény a
hiteladóssal szemben nem érvényesíthet,
e)	amennyiben a hiteladósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő
időpontjában a devizakölcsönből eredően 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozása áll fenn, e
tartozás teljes összegének - a kezdő időpontban érvényes hitelezői törlesztési árfolyam
alkalmazásával megállapított - forint ellenértékét a hiteladós a kezdő időpontban a
gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással megfizeti.
(2)	A devizakölcsön-szerződésnek a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés
megkötésére tekintettel történő módosításáért a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben
semmilyen költséget nem érvényesíthet.
(3)	A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg a felek
a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést írásban úgy módosítják, hogy
a)	hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztési
kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját
erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított
kölcsönből fizeti,
b)	amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a pénzügyi intézmény
által alkalmazott tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a hiteladós
akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztési kötelezettségét azzal, hogy a
többletbefizetést a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolni,
c)	amennyiben a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem
kamattartozása nem áll fenn, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a tényleges törlesztési
árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során
alkalmazni,
d)	a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos
szerződésszegés esetén a pénzügyi intézményt megillető felmondási jog a devizakölcsönre
vonatkozó kölcsönszerződés pénzügyi intézmény általi felmondását is megalapozza.
(4)	A devizahitel fedezetéül szabályszerűen alapított lakóingatlant terhelő jelzálogjog - a
zálogszerződés módosítása nélkül, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés és járulékai
erejéig - kiterjed a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből származó követelés
biztosítására is. Ha a hitelkövetelés kötelezettje és a zálogtárgy tulajdonosa különböző személy, ez
utóbbi kifejezett írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni.
7
(5)	A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi,
mint a devizakölcsön végső lejárata. A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó
hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg,
hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas
havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas havi törlesztési teher
mértékét kormányrendelet határozza meg.
(6)	A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott, e törvényben
nem szabályozott feltételeket a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatják, amely az állami
kezességvállalás érvényességét nem érinti.
5.	§
(1)	Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a
devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként
kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az
esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-
szerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi.
(2)	A pénzügyi intézmény a devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított
jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt akkor adja ki a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a
devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását
maradéktalanul megfizette.
(3)	A pénzügyi intézmény devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre
vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel.
4.	A lakáshitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendje
6.	§
A hitelező 2011. október 1-jétől 2014. december 31-éig csak annak a fedezeti ingatlannak a
kényszerértékesítését kezdeményezheti, amelyet ilyen célra e törvény szerint kijelölt.
7.	§
(1)	A hitelező által a megyében, fővárosban kényszerértékesítésre negyedévenként kijelölt
fedezeti ingatlanok számának a hitelezőnek a megyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján
meglévő összes fedezeti ingatlana számához viszonyított aránya nem haladhatja meg az e törvény 1.
mellékletében az adott megyére, fővárosra meghatározott kényszerértékesítési kvótát.
(2)	A tárgynegyedév első napján meglévő fedezeti ingatlanként nem lehet figyelembe venni
azt a fedezeti ingatlant, amelyet a hitelező (jogelődje) a megelőző negyedévekben
kényszerértékesítésre már kijelölt.
(3)	Nem jelölhető ki kényszerértékesítésre az a fedezeti ingatlan, amely esetében a
lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás megfizetése tekintetében fennálló késedelem a
tárgynegyedév első napján a 180 napot nem haladta meg.
8
(4)	Ha a hitelező a lakáshitel-szerződésből eredő követelést olyan személyre vagy
szervezetre engedményezi, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) hatáskörébe, az e követelést
biztosító zálogjoggal terhelt, kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlan a kijelölést követő
valamennyi negyedévben beleszámítandó az adott megyében, fővárosban kényszerértékesítésre
kijelölt fedezeti ingatlanok számába.
8. §
(1)	A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az
összes fedezeti ingatlanának a számát és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek
tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez.
(2)	A kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlan kényszerértékesítését a hitelezőnek a
tárgynegyedév végéig kezdeményeznie kell.
(3)	Ha a fedezeti ingatlan kényszerértékesítésére vagy kényszerértékesítésének
kezdeményezésére utóbb a lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás megszűnése miatt nem kerül
sor, a hitelező ehelyett - az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő - másik fedezeti ingatlant
jelölhet ki kényszerértékesítésre a kényszerértékesítési kvótát meghaladóan.
9.	§
(1)	A hitelező a fedezeti ingatlanok kényszerértékesítésre történt kijelöléséről a
tárgynegyedév 15. napjáig a következő adatok közlésével tájékoztatja a Felügyeletet:
a)	a megyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján meglévő összes fedezeti
ingatlanának száma,
b)	a kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlanok fekvése (település
megnevezése), helyrajzi száma, lakáshitel-szerződésben meghatározott (ilyen szerződési feltétel
hiányában a hitelfolyósításkori) forgalmi értéke és alapterülete ingatlanonkénti bontásban.
(2)	Az a hitelező, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik a Felügyelet
hatáskörébe, az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a fogyasztóvédelmi hatóság részére teljesíti.
(3)	A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni a (2) bekezdés szerinti hitelezőkkel szemben
a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok (6-8. §) és a (2) bekezdés megsértése esetén. A
fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban
Fgytv.) szabályai szerint jár el. E rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi
rendelkezések.
10.	§
(1)	A kötelezett által lakott, lakáshitel-szerződésből eredő tartozást biztosító zálogjoggal
terhelt lakóingatlan a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
257. § (2) és (3) bekezdése szerinti megállapodás alapján, a Ptk. 257. és 258. § alkalmazásával
2011. október 1-jéig csak akkor értékesíthető és tehető közzé az árverési hirdetmény az állami
adóhatóság által üzemeltetett elektronikus árverési felületen, ha
9
a)	a kötelezett az állami adóhatóságnál személyesen előterjesztett nyilatkozatában az
értékesítéshez hozzájárult, vagy
b)	a zálogjog olyan lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozást biztosít, amely
esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió Ft-ot, a lakóingatlan lakáshitel-
szerződésben meghatározott forgalmi értéke (vagy ha a lakáshitel-szerződés erről nem rendelkezett,
a hitelfolyósításkori forgalmi értéke) pedig a 30 millió Ft-ot.
(2)	A kötelezett az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát az árverési hirdetmény
közzétételét követően nem vonhatja vissza.
5.	Záró rendelkezések
11.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó állami kezesség mértékét, számításának és
megfizetésének módját, valamint érvényesítésének eljárási szabályait,
b)	a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul
magas havi törlesztési teher mértékét.
12.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. június 30-án lép
hatályba.
(2)	A 10. § és a 17. § 2011. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 2-5. §, a 15. § és a 16. § a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
(4)	A 6-9. § 2011. október 1-jén lép hatályba.
13.	§
A 2. § szerinti kezességvállalás iránti igényt a pénzügyi intézménynek a 2. § (2) bekezdés
szerinti kormányrendelet hatálybalépését követő 15. napon belül kell bejelentenie a Felügyeletnek.
14.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 303. §
(1)	bekezdésében a „2011. július 1-jéig” szövegrész helyébe a „2011. október 1-jéig” szöveg lép.
(2)	A Vht. 303. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) E § alkalmazásában lakáshitel-szerződés: a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet III.
Egyéb meghatározások 4. pontja szerinti fogyasztóval kötött,
10
a)	a Hpt. 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 5.1. pontja szerinti
lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint az 5.2. pontja szerinti lakáscélú pénzügyi
lízingszerződés, továbbá
b)	ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított
jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amely esetében
az adós a folyósított kölcsön összegét a fedezetként lekötött lakóingatlan vásárlására, építésére,
bővítésére, korszerűsítésére, felújítására vagy ezek egy részére fordította,
ha a hitelfolyósításkor a hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió Ft-ot vagy a lakóingatlannak a
lakáshitel-szerződésben meghatározott (vagy ha a lakáshitel-szerződés erről nem rendelkezett, a
hitelfolyósításkori) forgalmi értéke a 30 millió Ft-ot.”
(3)	A Vht. a következő 304. §-sal egészül ki:
„304. § A 303. §-nak a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvénnyel megállapított (1) és (9)
bekezdését azokban a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási
eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
(2)	Ha a végrehajtó a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény hatálybalépésének napján
a)	már kézhez vette a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő
kikényszerítését elrendelő végzést vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10)
bekezdése alapján előterjesztett kérelmét, illetve
b)	már elhalasztotta a lakóingatlan kiürítését a Vht.-nak a bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI. törvénnyel beiktatott 303. §-a vagy
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XVIII.
törvénnyel megállapított 303. §-a alapján,
a lakóingatlan kiürítését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a devizakölcsönök törlesztési
árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény
hatálybalépését követő naptól kezdődően halasztja el.
(3)	Azon ügyekben, amelyekben nincs helye a 303. §-nak a devizakölcsönök törlesztési
árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvénnyel
megállapított (1) és (9) bekezdése alapján a lakóingatlan kiürítése ismételt elhalasztásának, 2011.
július 1-jét követően kell a lakóingatlan kiürítése iránt intézkedni.”
15. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Jelzálog-hitelintézet jogosult a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről
szóló törvényben szabályozott gyűjtőszámlahitel nyújtására.”
11
16. §
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 1. § (2) bekezdés h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit)
„h) olyan törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott közérdeket szolgáló hitelre, amelyet korlátozott körben nyújtanak, és amely
kamatmentes, vagy amelyre vonatkozó hitelkamat a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb, vagy a
piacon szokásos mértékű hitelkamat mellett a piacon szokásos feltételeknél a fogyasztó számára
kedvezőbb; ideértve a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009.
évi IV. törvényben meghatározott áthidaló kölcsönt, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának
rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényben meghatározott
gyűjtőszámlahitelt, valamint a külön jogszabály szerint nyújtott hallgatói hitelt.”
17. §
Hatályát veszti
a)	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. § (4) bekezdése,
b)	a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 83/A. §-a,
c)	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16/A. §-a és 91. § (2)
bekezdése.
12
1. melléklet a 2011. évi.....törvényhez
A megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták
	A	B	C
1	terület	időszak	kényszerértékesítési kvóta
2	megyék, Budapest	2011. IV. negyedév	2%
3	megyék, Budapest	2012. I-IV. negyedév	3%
4	megyék, Budapest	2013. I-IV. negyedév	4%
5	megyék, Budapest	2014. I-IV. negyedév	5%
13
Általános indokolás
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakáshitelek fedezetéül
szolgáló ingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) célja kettős: a devizakölcsönzés okozta problémák kezelése, másrészt a
kényszerértékesítések ütemezett rendjének kialakítása.
A Javaslat elősegíti a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi
szintű probléma kezelését, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti
tompítását és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tételét.
A devizakölcsönnel (a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,
törlesztési kötelezettséget az adós forintban teljesíti, a kölcsön fedezete a Magyar Köztársaság
területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog) rendelkező természetes személy 2011. december
31-ig írásban kezdeményezheti a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb később 2014.
december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési
árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó speciális célú, a felelős hitelezés szabályai
alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt (a továbbiakban: gyűjtőszámlahitel). A Magyar Állam
készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyam
alkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-
ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően. A kezességvállalásért a
gyűjtőszámlahitelt nyújtó pénzügyi intézmény a Magyar Állam részére kezességvállalási díjat fizet.
Az Európai Unió állami támogatási szabályainak való megfelelés érdekében a kezességvállalási díj
támogatástartalmat nem tartalmaz, mértékét, számításának és megfizetésének módját
kormányrendelet határozza meg.
A lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok kényszerértékesítésének ütemezése az
elkövetkezendő három évre annak érdekében, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány
indokolatlanul magas hányada. Ezzel - a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó - piaci áresés
mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre
nehezedő teher is.
A lakosság jelentős adósságokat halmozott fel hitelek formájában, s a pénzügyi-gazdasági
válság következtében egyéb tartozásaik is megnőttek; emiatt ingatlanaikat értékesíteni kell és sokan
lakóingatlanaik elhagyására kényszerülnek. A Kormány javaslatára az Országgyűlés ezért fogadta
el a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI.
törvényt, amely speciális feltételekkel állapított meg kilakoltatási moratóriumot a 2010. augusztus
11-e és 2011. április 15-e közötti időszakra. Ennek célja az volt, hogy - néhány kivétellel - a
ténylegesen kilakoltatással fenyegetett valamennyi olyan adós, aki lakhatásáról nem tud
gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjon a lakása kiürítésére. Mivel azonban a moratórium egy
hangsúlyozottan ideiglenes, válságkezelő jogintézmény, s a szabályozásnak fokozatosan vissza kell
térnie a követelés-érvényesítés általános rendjéhez, a moratórium fenntartása csak azon adósok
esetében volt indokolt, akiket az állam kifejezetten segíteni kíván új életkezdésük érdekében
különböző célzott programokkal; ez a személyi kör a lakáshitel-tartozással rendelkező természetes
személyek köre. Ennek céljából fogadta el az Országgyűlés a közelmúltban a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XVIII. törvényt, mely
lényegében a lakáshitel-tartozással rendelkezőkre szűkítette a kilakoltatási moratóriumot 2011.
14
július 1-jéig bezárólag. Ezzel párhuzamosan - annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül
lekötött, a kötelezettek által lakott ingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése se tegye
visszafordíthatatlanná a lakáshitelesek helyzetét - került sor a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlanok
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítési (árverési) moratóriumának meghosszabbítására. A
Kormány már a múlt év nyarán elrendelte az árverések felfüggesztését; e moratórium 2011. április
15.	napjával ugyancsak lejárt, melyet a Kormány a kilakoltatási moratórium időtartamával azonos
ideig hosszabbított meg.
Mind a kilakoltatási, mind az értékesítési moratórium esetében az volt a jogalkotói cél, hogy
addig az időpontig, amíg életbe nem lépnek a lakáshitelesek megsegítését célzó kormányzati
programok, ne kerüljön sor az érintett körben értékesítésre, illetve kilakoltatásra. A devizahitelesek
megsegítését célzó intézkedés-csomagot a Kormány a közelmúltban elfogadta, így már adottak a
feltételei a moratóriumok fokozatos megszüntetésének. A moratóriumokat a hitelintézeti szektor
kintlévőségeinek fokozatosan megtérülése és a hitelezési hajlandóság növelése érdekében fel kell
számolni, de oly módon, hogy közben a felmerülő lakhatási kockázatok is minimalizálhatók
legyenek és a tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek. Ennek érdekében a Javaslat
a következőkről rendelkezik. A 2011. július 1-je és október 1-je közötti időszakra fenntartja az
árverési és kilakoltatási moratóriumot, de annak körét tovább szűkíti - kikerülnek a hatálya alól a
nagyértékű (a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és 20 millió forintnak megfelelő
hitelösszeget biztosító) ingatlanok -, október 1-jével pedig életbe lépteti az úgynevezett
kényszerértékesítési kvótát. A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió
forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át
kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-
ben pedig 5%; 2015. január 1-jével pedig újra teljes körűen működhet - a polgári jog általános
szabályai, valamint a hitelezésre vonatkozó joganyag rendelkezései szerint - a követelés-
érvényesítés rendszere.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések határozzák meg azt, hogy törlesztő részletek rögzítésére
vonatkozó konstrukció milyen fogalmakra és intézményekre épül, továbbá azt, hogy a
kényszerértékesítési kvóta milyen ingatlanokra vonatkozik és azt, hogy mit jelent a
kényszerértékesítés kezdeményezése, melyet korlátok közé terel a Javaslat.
A kényszerértékesítési kvótával érintett ingatlanok azok a lakóingatlanok, melyeket terhelő
jelzálogjog fogyasztóval kötött lakáshitel-szerződést biztosít és értékük nem haladja meg a 30 millió
Ft-ot. Ezek körében a 90 napos késedelemmel érintett lakáshitel-szerződéseket biztosító
úgynevezett fedezeti ingatlanok közül a Javaslat szerinti %-ban választhatja ki a hitelező azokat,
amelyek kényszerértékesítése kezdeményezhető (természetesen akkor, ha a kényszerértékesítés
kezdeményezésének egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak). A 30 millió Ft-nál nagyobb értékű
ingatlanok - hasonlóan ahhoz, ahogyan azokra az árverési és kilakoltatási moratórium sem terjed ki
július 1-je után - szabadon értékesíthetők.
A kényszerértékesítés kétféle igényérvényesítést jelent: a zálogtárgy bírósági végrehajtáson
kívüli értékesítését, valamint az ingatlanra is kiterjedő bírósági végrehajtást; ezek
kezdeményezhetőségére vonatkozik a kényszerértékesítési kvóta. Kiterjed továbbá a
15
kényszerértékesítési kvóta alkalmazása azokra a zálogtárgy értékesítésekre is, amelyeket a hitelező
már megindított, de az árverési moratórium folytán nem kerülhetett sor a tényleges értékesítésre;
ezekben az esetekben az értékesítési eljárás folytatásának indítványozása is csak a
kényszerértékesítési kvóta alkalmazásával történhet. A bírósági végrehajtási úton történő
igényérvényesítés tekintetében a Javaslat a kényszerértékesítés kezdeményezéseként a végrehajtási
kérelem előterjesztését jelöli meg; nem tartozik ezért e körbe az az eset, amikor nem a hitelező,
hanem egy harmadik személy végrehajtási kérelme alapján indul a zálogtárgyra vezetett végrehajtás
és a zálogjogosult hitelező ebbe kapcsolódik be a zálogtárgy vételárából való részesedés érdekében
(Vht. 140/A. §). A végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás ugyanis nem jelent előre tervezhető
hitelezői igényérvényesítést, a zálogtárgy értékesítésére pedig elsősorban a harmadik személy
követelésének érvényesítése miatt kerül sor.
A 2. §-hoz
A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-
ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből
eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően.
Ehhez a kezességvállalás iránti igényt a pénzügyi intézménynek be kell jelentenie; a bejelentés nem
egyedi ügyletre vonatkozik, hanem általában a pénzügyi intézmény által nyújtott, javaslat szerinti,
összes gyűjtőszámlahitelre.
A kezességvállalásért a gyűjtőszámlahitelt nyújtó pénzügyi intézménynek - amennyiben az
állami kezességre igényét bejelentette - a Magyar Állam részére kezességvállalási díjat kell
fizetnie. Az Európai Unió állami támogatási szabályainak való megfelelés érdekében a
kezességvállalási díj támogatástartalmat nem tartalmaz, mértékét, számításának és megfizetésének
módját kormányrendelet határozza meg.
A javaslat meghatározza, hogy mikor kerülhet sor a kezesség érvényesítésére. A pénzügyi
intézmény a készfizető kezesség érvényesítését a jogosultsága megnyílásától számított 180 napon
belül, a kezesség érvényesítését a jogosultsága megnyílásától számított 30 napon belül
kezdeményezheti az állami adóhatóságnál.
A 3. §-hoz
A § a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. A
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2011. év december
hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti devizahitelt nyújtó pénzügyi intézménynél.
Meghatározza a Javaslat, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a felek megköthessék; a feltételek fennállása
esetén a szerződést meg kell kötnie a pénzügyi intézménynek.
A 4. §-hoz
Meghatározza a Javaslat, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek
milyen feltételeknek kell megfelelnie. Így különösen, hogy a gyűjtőszámla kamatozása a rögzített
árfolyam alkalmazási időszakában a három havi BUBOR, azután a piaci kamat. Amennyiben a
rögzített árfolyam alkalmazásának időszakában a forint erősebb szinten áll, mint a rögzített
árfolyam, akkor is az utóbbit kell alkalmazni addig, amíg a gyűjtőszámla egyenlege nullára nem
csökken. Ezután a rögzített árfolyam és a tényleges törlesztési árfolyam közül az alacsonyabbat
16
(erősebb forint) kell alkalmazni. A gyűjtőszámla törlesztése a rögzített árfolyam alkalmazási
időszakának végével kezdődik meg, lejárata legalább az eredeti devizahitel lejáratával egyezik meg.
Az 5.§-hoz
A Javaslat a devizahitel és a gyűjtőszámla kapcsolatát szabályozza; így különösen azt, hogy
e két szerződés csak együttesen mondható fel.
A 6. §-hoz
A Javaslat célja a lakáshitel-szerződésekből eredő tartozások behajtása miatti
kényszerértékesítések kezdeményezésének korlátozása a 2011. október 1-je és 2014. december 31-e
közötti időszakra. Ebben az időszakban a követelés jogosultja a Javaslat rendelkezéseinek
figyelembevételével, a kényszerértékesítési kvóta alkalmazásával hozhatja meg döntését a
lakóingatlan kényszerértékesítésének kezdeményezéséről. A Javaslat 6-9. §-ában foglalt
rendelkezései nem érintik a kényszerértékesítésre vonatkozó joganyagot, a kényszerértékesítési
kvóta miatt nem kerül sor az érintett eljárások (végrehajtási eljárás, végrehajtáson kívüli értékesítési
eljárás) szabályainak módosítására, a Javaslat ugyanis ezek kezdeményezése tekintetében állít fel
korlátokat.
A 7. §-hoz
A kényszerértékesítési kvóta egy arányszám - a Javaslat mellékletében %-ban meghatározva
-, mely a hitelező által a megyében, fővárosban kényszerértékesítésre negyedévenként kijelölt
fedezeti ingatlanok száma és a hitelezőnek a megyében, fővárosban található összes fedezeti
ingatlanának száma között áll fenn; ezek egymáshoz viszonyított arányáról van szó. A
kényszerértékesítési kvótát a Javaslat melléklete negyedévenként és megyékre (Budapestre) nézve
állapítja meg; a Javaslat szerint a megyékben és a Fővárosban azonos kvóta érvényesül és 2012.
január 1-jétől négy negyedévente változik a kvóta-szám, folyamatosan emelkedve a Javaslattal
érintett időszakban.
A kvóta-számítás bázisa tehát a megyében lévő összes fedezeti ingatlan száma; a következő
negyedévben az előző negyedévben (negyedévekben) kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok
értelemszerűen már nem tartoznak a kijelölés bázisát képező fedezeti ingatlan állományba; ezeket
figyelmen kívül kell hagyni a számításnál, azaz, ha egy ingatlan értékesíthetővé válik az egyik
negyedévben, azután már az marad a következő negyedévekben is.
A kvóta alkalmazása az összes fedezeti ingatlan közül egyesek kényszerértékesítésre való
kijelölését jelenti - megyénként, negyedévenként, de ennek korlátját képezi az, ha 180 napnál nem
régebbi az ingatlan mögött álló ügylet tekintetében fennálló késedelem; ilyennel érintett ingatlant
tehát nem lehet kényszerértékesítésre kijelölni. A rendelkezés célja az, hogy - az ésszerűség és
társadalmi igazságosság érdekében - lehetőség szerint a „régebbi” kintlevőségek érvényesítését
kezdjék meg a hitelezők. Másik oldalról a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok számát növeli az
az ingatlan, amely olyan lakáshitel-tartozás fedezetét képezi, amelyet a hitelező a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének (Felügyelet) ellenőrzési körébe nem tartozó hitelező részére
értékesít.
17
A 8. §-hoz
A kényszerértékesítési kvóta szerinti kijelölést minden negyedév első napján az aktuális
(negyedév első napján meglévő) fedezeti ingatlan állomány alapulvételével kell elvégeznie a
hitelezőnek, mégpedig megyénként (külön a fővárosban), hogy a területi arányosság is biztosított
legyen.
Ha a kijelölés megtörtént, úgy a negyedév végéig a kényszerértékesítést ténylegesen is
kezdeményezni kell, hogy a későbbiekben a kijelölés ellenére sem torlódhassanak fel az
értékesítések (időbeli arányosság). A kijelölés meghatározza a kényszerértékesítések
kezdeményezését mind a tárgynegyedévben, mind pedig részben a későbbi negyedévekben is,
hiszen a kijelölt ingatlan a soron következő negyedévekben is megtartja „kényszerértékesítésre
kijelölt” státuszát, újabb fedezeti ingatlanok kényszerértékesítésbe történő bevonására csak a soron
következő negyedévi kijelöléssel van mód. Ez alól azt a kivételt határozza meg a Javaslat, ha utóbb
okafogyottá válik a kényszerértékesítés kezdeményezése vagy maga a kényszerértékesítés, mert
megszűnik az a tartozás, amelynek érvényesítésére az szolgált volna. Ez esetben másik fedezeti
ingatlannal helyettesíthető az eredeti ingatlan a tárgynegyedévi kvóta alapján kijelölt fedezeti
ingatlanokon felül.
A 9. §-hoz
A hitelezőnek a kényszerértékesítési kvóta alkalmazásáról a Javaslat értelmében a
Felügyelethez kell adatszolgáltatást teljesítenie annak érdekében, hogy az ingatlanpiaci folyamatok
nyomon követhetők legyenek, illetve hogy a kényszerértékesítési kvóta szabályos alkalmazása is
ellenőrizhető legyen. Az adatszolgáltatás a fedezeti ingatlanok számára és a kényszerértékesítésre
kijelölt ingatlanok legfontosabb adataira terjed ki (település, helyrajzi szám, forgalmi érték és
alapterület).
A kényszerértékesítési kvóta szabályainak alkalmazása döntő részben a pénzügyi
szervezetek feladata lesz; ennek megfelelően a Felügyelet hatáskörébe tartozik a rendelkezések
betartásának ellenőrzése és esetlegesen szankcionálása. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy lesz
olyan, lakáshitel-szerződésből eredő követelést megszerző hitelező, akinek a tevékenységét a
Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CL VIII. törvény 4. §-a
alapján nem látja el, a hitelező ugyanis nem tartozik ugyanis az ott megjelölt törvények hatálya alá.
Erre az esetre a Javaslat a fogyasztóvédelmi hatóság részére történő adatszolgáltatást és a
fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzést írja elő. Ennek érdekében a Javaslat a fogyasztóvédelemről
szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 45/A. § (2) bekezdésére figyelemmel - mely lehetővé teszi a
külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartásának
ellenőrzését - kifejezetten fogyasztóvédelmi rendelkezésként definiálja a kvóta alkalmazását és az
arról történő adatszolgáltatást, és kimondja, hogy ennek ellenőrzésével kapcsolatban a
fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szerint jár el az érintett személyi körben.
A 10. §-hoz
Az árverési moratórium (lényegében a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli
értékesítésének céljából tartott árverésről van szó) szabályai jelenleg a zálogtárgyak bírósági
végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet 8/G. §-ában
találhatók; a § hatályos szövegét legutóbb a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli
értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 58/2011.
(IV. 12.) Korm. rendelet állapította meg. Annak érdekében, hogy a kényszerértékesítések
18
korlátozásának szabályai áttekinthetően, egységesen törvényi szinten kerüljenek rögzítésre, a
Javaslat meghatározza a 2011. július 1-je és 2011. október 1-je között érvényesülő zálogtárgy
árverési moratórium tartalmát. Ez a kötelezett által lakott, lakáshitel-szerződésből eredő tartozást
biztosító zálogjoggal terhelt lakóingatlanra vonatkozik, ha az azt terhelő jelzálogjog lakáshitel-
szerződést biztosít és a lakáshitel-szerződés alapján folyósított hitelösszeg nem magasabb 20 millió
Ft-nál, a zálogjoggal biztosított lakóingatlan - ugyancsak hitelfolyósításkori - forgalmi értéke pedig
30 millió Ft-nál.
A 11. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára a kezességvállalással kapcsolatos
kormányrendeleti szabályok meghozatalára, valamint annak rendeletben történő meghatározására,
hogy mi minősül a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka után esetlegesen kialakuló aránytalanul
magas havi törlesztési tehernek.
A 12. §-hoz
A Javaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és
kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a
devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó - hatályon kívül helyező - rendelkezések június 30-án
és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyüjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a
Javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig
2011. október 1-jén lépnek hatályba.
A 13. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a pénzügyi intézménynek milyen időpontig kell igényelni az állami
kezességet: az időpont a kezességvállalási díjról szóló kormányrendelet hatálybalépéséhez
viszonyítva kerül meghatározásra.
A 14. §-hoz
A kilakoltatási moratórium szabályait a Vht. 303. §-a tartalmazza; a Vht. 303. §-a szerint a
moratórium lejártának időpontja 2011. július 1-je. Annak érdekében, hogy a moratórium korlátozott
körben fennmaradjon a kényszerértékesítési kvóták életbelépéséig (2011. október 1-jéig), a Javaslat
a moratórium lejártának a Vht. 303. § (1) bekezdésében meghatározott időpontját 2011. október 1-
jére módosítja.
A Javaslat a 2011. július 1-je és október 1-je közötti időszakra úgy tartja fenn a
moratóriumot, hogy annak hatálya alól kikerülnek a nagyértékű ingatlanok. Ezt a Javaslat úgy
valósítja meg, hogy a moratórium hatályát meghatározó Vht. 303. § (9) bekezdését módosítja:
szűkíti a moratórium alapját képező „lakáshitel-szerződés” definíció tartalmát. A Javaslat
értelmében a Vht. 303. § alkalmazásában a továbbiakban már csak az a hitel-szerződés számít
lakáshitel-szerződésnek, amely megfelel a 303. § (9) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak, s
emellett az annak alapján folyósított hitelösszeg a hitelfolyósításkor nem haladta meg a 20 millió
Ft-ot vagy a biztosítására zálogjoggal terhelt lakóingatlan forgalmi értéke a 30 millió Ft-ot.
A Javaslat rögzíti a moratórium korlátozott körű meghosszabbításához szükséges átmeneti
rendelkezéseket is a Vht. 304. §-sal történő kiegészítésével: vagy a már meghosszabbított
moratórium ismételt meghosszabbítására kerül sor a kisebb értékű ingatlanok esetében, vagy
19
pedig a kilakoltatás foganatosítására a 30 millió Ft-nál nagyobb értékű és 20 millió Ft-nál
magasabb összegű hitelt biztosító ingatlanok esetében.
A 15-16. §-hoz
A módosító rendelkezések a gyüjtőszámla-hitelhez kapcsolódnak. A Javaslat lehetővé teszi
a jelzálog-hitelintézet részére ezen szolgáltatás nyújtását, továbbá a fogyasztóknak nyújtott hitelről
szóló törvény rendelkezéseivel való összhangot is rendezi.
A 17. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezések olyan törvényi szabályokat érintenek, melyek a
jelzálog alapú devizahitelezést zárták ki; ennek eredményeként a jogrendszer a jövőben általános
jelleggel nem tiltja a jelzálog alapítását a devizahitelezéshez.