﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3499. számú
törvényjavaslat
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. június
2
2011. évi .... törvény
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a
természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a
katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések
eredményességének növelése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény
XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése, 53. cikke és 54. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
1. Általános szabályok
1.	§
(1)	A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.
(2)	Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a
környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat,
továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.
2. §
(1)	A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a
különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok,
valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a
rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az
állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az
önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek és az erre a célra
létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és
előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt:
katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.
(2)	A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához
szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet
veszélyeztető hatásokról.
2.	Értelmező rendelkezések
3.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának
megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések
megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét,
feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.
2.	Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
3
súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási,
vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a
környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak
elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági
elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági
elemzésben leírt veszélyeztetéssel.
3.	Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására
szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző
politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes
belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket
azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és
értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a
létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell
szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.
4.	Dominóhatás: a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben bekövetkező olyan
baleset, amely a közelben lévő más, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre átterjedve a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli
vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit
súlyosbítja.
5.	Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem
érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a
lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy
mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények
felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő
védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok
és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve
nemzetközi segítség igénybevételét igényli.
6.	Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa
károsító hatása által érintett területen az alapvető életfeltételeknek a központi költségvetésben
létrehozott tartalékból történő biztosítása.
7.	Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: az a terület, ahol a természeti vagy
civilizációs katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati
intézkedés szükséges.
8.	Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési,
szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási,
riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa
kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok
megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét,
az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás
feltételeinek megteremtését szolgálják.
9.	Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen
lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal
veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
10.	Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely
katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő.
11.	Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül vagy meghatározott körülmények
között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.
4
12.	Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési,
védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi
feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a
polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel
rendelkező személy.
13.	Külső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság
mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a
végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az
adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része.
14.	Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e
törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de
az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön
jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.
15.	Lakossági riasztó rendszer: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kezelésében lévő lakossági riasztó, riasztó-
tájékoztató, viharjelző rendszerek és ezek működésével szorosan összefüggő eszközök,
berendezések összessége, amely lehet:
a)	lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan
berendezés, amely alkalmas a külön jogszabályokban előírt hangképek (légi-, katasztrófa-,
riadó feloldása-, morgató jelzés) lesugárzására.
b)	lakossági riasztó-tájékoztató végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló
olyan berendezés, amely alkalmas a lakossági riasztó végponttal szemben támasztott
követelményeken túlmenően élőbeszéd vagy előre tárolt üzenet lesugárzására is.
c)	viharjelző végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét előre jelző) olyan
eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelő vizuális
jelzés leadására alkalmas.
d)	speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az a)-c) pontokban felsorolt
eszközök működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlő központ,
átjátszó állomás, monitoring végpont, adatátviteli központ).
16.	Megelőzés: minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát
előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a
lehető legkisebbre korlátozza.
17.	Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás: külföldi államoknak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a
NATO-hoz vagy közvetlenül a Kormányhoz intézett, illetve regionális vagy határmenti
egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése nyomán a mentéshez és a
katasztrófa következményeinek a felszámolásához szükséges anyagok és információk átadása,
illetve kiküldött eszközök és mentő csapatok biztosítása.
18.	Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés: a magyar Kormánynak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a
NATO-hoz, illetve regionális vagy határmenti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi
segítségkérése, amelyben a hazai veszélyhelyzet vagy katasztrófa következményeinek a
felszámolásához anyagokat, információkat, eszközöket vagy mentő csapatokat kér és fogad.
19.	Önkéntes mentőszervezet: különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező,
speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak
kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet
mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés.
20.	Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek
célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az
életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak
leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.
5
21.	Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya
útján az e törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó
polgári védelmi feladatokat lát el.
22.	Súlyos káresemény elhárítási terv: küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely
tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló
intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit.
23.	Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes
anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, vagy
alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.
24.	Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény,
amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.
25.	Veszélyelhárítási terv: katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában
végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó, központi, területi (fővárosi),
települési (a fővárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer.
26.	Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott
ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék,
melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is,
amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.
27.	Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzem területén lévő technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol
egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása,
felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést,
szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt
szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb - felépítményt, amely
a létesítmény működéséhez szükséges.
28.	Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon
terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben - ideértve
a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben
(tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).
29.	Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag
kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar,
amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során
befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül
közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget,
illetve a környezetet.
30.	Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben,
küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai
folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és
az alábbi következmények egyikével jár:
a)	veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,
b)	veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,
c)	mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,
d)	oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kikerülése legalább
1 m3 mennyiségben,
e)	veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.
6
31.	Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások
felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges
méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet-
és vagyonbiztonságot.
32.	Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges
következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.
33.	Védendő adat: az üzemeltető által meghatározott üzleti titok és az üzem külső támadás
elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.
3.	A törvény hatálya
4.	§
(1)	E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén katasztrófa megelőzése érdekében,
Magyarország területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, veszélyhelyzetben,
katasztrófaveszély esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen Magyarország
területén védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
elleni védekezést is).
(2)	A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre,
küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó
szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.
(3)	A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:
a)	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia
alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és
kötelezettségekre,
b)	a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli közúti, vasúti,
légi vagy vízi szállítására,
c)	ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld
alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok
vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban
meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van,
d)	a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok,
meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és ülepítőmedencét is),
ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag
van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus
feldolgozásával jár együtt,
e)	a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes
anyagokkal foglalkozó létesítményekre.
(4)	Ez a törvény nem érinti a Magyar Honvédség vezetési-irányítási rendszerére, valamint a
katonai függelmi viszonyokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
7
II. Fejezet
A katasztrófák elleni védekezés irányítása
4.	A Kormány feladatai
5.	§
A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében:
a)	meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait,
b)	megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra,
valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi egyezményeket,
c)	összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási
és műszaki fejlesztési tevékenységet,
d)	létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert,
e)	kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzet idején bevezetésre kerülő rendeletek tervezeteit, és
megküldi azokat a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek,
f)	az éves költségvetésben tervezi a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható
előirányzat mértékét,
g)	gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a katasztrófavédelem
működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeiről,
h)	meghatározza a nemzeti kockázatelemzési, -értékelési és feltérképezési követelményeket,
i)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek a honvédelemért felelős miniszter
véleményének kikérését követően kialakított javaslatára meghatározza a polgári védelmi
szervezetek összlétszámát,
j) közvetlenül vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján irányítja a
megyei védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását.
6.	§
(1)	A Kormány megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás
összehangolását, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a katasztrófák
következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelőzés, a végrehajtás és a
helyreállítás feladatainak tárcák közötti koordinációját.
(2)	A katasztrófavédelem irányítása a szakirányítást végző kormányzati szervek
közreműködésével valósul meg.
(3)	A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során dönt
a)	a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételéről,
b)	a külföldi állam részére történő segítségnyújtásról.
5.	Kormányzati koordináció
7.	§
A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel
kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati
koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) működtet.
8
6.	A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai
8.	§
(1)	A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felelős az irányítása alá tartozó
hivatásos katasztrófavédelmi szerv működtetéséért.
(2)	A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
a)	kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi
szerv központi szerve vezetőjét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
b)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára kinevezi,
illetve felmenti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének helyettesét
vagy helyetteseit,
c)	elrendeli a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a polgári védelmi szervezetek részleges
alkalmazását,
d)	dönt az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra
hatáskörébe utalt előirányzat felhasználásáról,
e)	háromévente jelentést készít az Országgyűlésnek és a Kormánynak a főbb természeti
csapásokra és az ember okozta katasztrófákra kiterjedő kockázatelemzésekről, a katasztrófák
elleni védekezésre történő felkészülés helyzetéről, illetve a védekezésről,
f)	gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés (a továbbiakban: NATO CEP)
katasztrófavédelmi feladatainak hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, melynek érdekében
biztosítja a képviseletet a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságban (a
továbbiakban: NATO CEPC), ellátja a NATO CEPC katasztrófavédelmi szerveivel való
kapcsolattartást,
g)	gondoskodik az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és
végrehajtásáról, ennek keretében biztosítja a kapcsolattartást és a képviseletet az EU
intézményeiben,
h)	a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve részt vesz a nemzetközi
segítségnyújtásban,
i)	felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén,
j) jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet.
7.	A központi államigazgatási szerv vezetőjének feladatai
9.	§
A központi államigazgatási szerv vezetője felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület
katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért. Ennek
keretében:
a)	megállapítja az ágazati tevékenységgel összefüggő adatközlési, bejelentési, hatósági
engedélyezési kötelezettségeket, és végzi az érvényesítésükhöz szükséges szabályozási és
jogalkalmazói feladatokat,
b)	irányítja a megelőző védelmi feladatok ágazati végrehajtását,
c)	az állami költségvetési tervezés rendszerében az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével meghatározza az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek működéséhez
szükséges pénzügyi feltételeket,
d)	a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős
miniszterrel egyeztetve végrehajtja a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai,
valamint ágazati mérő- és ellenőrző rendszerek egységes irányítási rendszerbe illeszkedő
kialakítását és működtetését,
9
e)	kijelöli az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveit és a katasztrófavédelembe
bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkező civil szervezetek közül az állandó
együttműködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes
szervezeteket, meghatározza a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataikat, jogszabály
alapján intézkedik felkészítésükre és a működési feltételeik megteremtésére.
8.	A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai
10.	§
A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja
a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos
feladatainak ellátását és az arra való felkészülést.
11.	§
(1)	A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a
helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait.
(2)	A megyei, fővárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében:
a)	összehangolja a katasztrófavédelemben érintett szervek jogszabályokban és szakmai
irányelvekben meghatározott felkészülési feladatait,
b)	irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét,
c)	irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,
d)	szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást
és tájékoztatást,
e)	gondoskodik más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös
segélynyújtás feltételeinek biztosításáról,
f)	szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal és a társadalmi szervezetek területi szintű együttműködését,
g)	szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztásának és tájékoztatásának
előkészítését és végrehajtását,
h)	felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek
létrehozásáért,
i)	felelős a védekezéshez szükséges vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének
biztosításáért.
9.	A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai
12.	§
(1)	A felkészülés és a megelőzés időszakában a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a
bizottság döntésének megfelelően:
a)	biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi
szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot
határoz meg,
b)	biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban,
c)	irányítja a megyei, fővárosi védelmi bizottság által szervezett, a katasztrófák elleni
védekezésben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenőrzi a felkészülés hatékonyságát,
d)	felelős a riasztás, tájékoztatás előkészítéséért és végrehajtásáért, gondoskodik a lakosság és
a gazdálkodó szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök működtetéséről,
10
e)	a megyei, fővárosi védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő
szervek felkészültségéről szóló beszámolót,
f)	az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos
feladatokat,
g)	kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a
fővárossal kötött megállapodások alapján,
h)	egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára
vonatkozó - a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett - javaslatokkal
kapcsolatosan,
i)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi
területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására
vonatkozó javaslatait,
j) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek
együttműködését,
k) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek
megalakításáért, valamint a megyei (fővárosi) veszélyelhárítási terv elkészítéséért,
l) felelős a vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért.
(2)	A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a
védekezés irányítása terén:
a)	szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását,
b)	irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések
megtételét,
c)	magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester
helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét
meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet,
d)	halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet
és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az
állampolgárok kimenekítését, és erről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
útján haladéktalanul értesíti a Kormányt,
e)	folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderről jelentést tesz a
46.	§ (1) bekezdésében meghatározott miniszteri biztosnak és tájékoztatja a kormányzati
koordinációs szervet,
f)	elrendeli a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján - vagy
halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek
alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve vezetőjét,
g)	összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását,
ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését.
13.	§
Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg több szerv együttműködése
szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a megyei,
fővárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester, több megye területét
illetően a Kormány vagy bizottsága jelöli; a kijelölésig az események következményeinek
felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.
11
10.	A helyi védelmi bizottság elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatai
14.	§
A helyi védelmi bizottság elnöke:
a)	működési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét,
b)	utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a
hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
c)	intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és
bevonására.
11.	A polgármester feladatai
15.	§
(1)	A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és
szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására - a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve egyetértésével - közfoglalkoztatási támogatást
igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére, a külön jogszabályban
meghatározottak szerint.
(2)	A polgármester a felkészülés keretében:
a)	felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint
a helyi lehetőségek figyelembe vételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
b)	irányítja a védekezésre való felkészítést,
c)	gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az első fokú polgári védelmi hatósági jogkört,
amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,
d)	a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és
munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,
e)	felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet
megalakításáért,
f)	gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a
katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról,
g)	a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen
alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás
feltételeinek biztosítását,
h)	biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre
bocsátott technikai berendezések működtetését,
i)	részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által
szervezett felkészítéseken,
j) kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő
közbiztonsági referenst.
16.	§
A polgármester a településen a védekezés során:
a)	a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi
tevékenységet,
b)	halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak
védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint
12
illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi
védelmi bizottság elnökét,
c)	a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében
határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi,
d)	szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és
visszatelepítését,
e)	szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges
anyagi javakkal történő ellátását,
f)	elrendeli a megyei közgyűlés elnökének, a főpolgármesternek a rendelkezése alapján - vagy
halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - települési polgári védelmi
szervezetek alkalmazását,
g)	együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más
szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.
12.	A gazdálkodó szervezet vezetőjének feladatai
17.	§
A hatósági határozat alapján kijelölt gazdálkodó szervezet vezetője felelős a szervezet
védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében
a)	hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és
munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi
szervezet tagjait, és beosztásuk esetén gondoskodik a felkészítésükről, valamint a szervezet
működtetéséről,
b)	szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését,
c)	gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak (különösen élelmiszer-, víz-,
gyógyszer-, takarmánykészletek, állatállomány) műszaki-technikai, valamint radiológiai,
biológiai és vegyi megelőző védelméről,
d)	működési területén kívül közreműködik a károk csökkentésében, valamint a mentéshez
szükséges halaszthatatlan munkák végzésében,
e)	gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védőlétesítmények létrehozásáról,
fenntartásáról, az egyéni védőeszközök biztosításáról,
f)	a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye
szerint illetékes helyi szervének előzetes egyetértésével jóváhagyja a gazdálkodó szervezet
veszélyelhárítási tervét.
13.	A katasztrófák elleni védekezésben közreműködő önkéntes szervezetek feladatai
18.	§
(1)	Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel
összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött
megállapodás alapján vesznek részt.
(2)	Amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele
szükséges, az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendeli el.
(3)	Az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása
mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban.
(4)	Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelős
személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot.
13
(5)	A felkészülés időszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a
katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele terhére pályázat útján támogatás nyújtható.
14. Egyéb rendelkezések
19.	§
(1)	A megyei és a fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a katasztrófavédelmi
feladatoknak e törvényben meghatározott irányítása és végrehajtása során államigazgatási
jogkörben jár el.
(2)	A megyei és a fővárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester a katasztrófavédelmi
feladatait a megyei közgyűlés hivatala, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a
védelmi bizottság munkacsoportjai és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével
látja el.
(3)	A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a kormánytisztviselő, a köztisztviselő
és a közalkalmazott túlmunkára kötelezhető.
(4)	A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy a katasztrófák elleni védekezésben e
törvény alapján közreműködő részére a katasztrófavédelmi feladatok teljesítésével
összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási
rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő
balesetnek minősül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítő személyt a kötelezettség
teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menet közben éri.
15.	Általános jelzési kötelezettség
20.	§
Aki a katasztrófát vagy a katasztrófa veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez,
haladéktalanul köteles bejelenteni azt a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve az
önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.
21.	§
(1)	A lakossági riasztó rendszer elemeinek, végpontjainak idegen építményen történő
elhelyezésénél törekedni kell elsődlegesen az állami, önkormányzati építményeken történő
elhelyezésre. Amennyiben a magántulajdonú építménnyel szemben az állami, önkormányzati
területen történő elhelyezés aránytalanul nagy költségráfordítást, illetve technológiai változást
jelent, a lakossági riasztó rendszer magántulajdonú építményeken kerül elhelyezésre.
(2)	A lakossági riasztó rendszer végpontjainak telepítése és üzemeltetése céljából a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei javára ingatlanon
közérdekből szolgalmi jog alapítható. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás
módjáról és mértékéről az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat
megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelni. Megegyezés hiányában a szolgalom
alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve kérelmére a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg. A szolgalom alapítására
irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a
hatósági határozaton alapuló jog közérdekű szolgalomnak minősül.
(3)	A szolgalom jogosultja a szolgalmi jog alapján az idegen ingatlanon építményt építhet,
távközlési és energetikai vezetékeket, mérő, vezérlő és egyéb speciális berendezéseket
14
helyezhet el. A szolgalom alapján a központi, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
területi szervei jogosultak a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan
igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés,
az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében
szükséges intézkedések végrehajtására.
(4)	Az idegen ingatlanon elhelyezett lakossági riasztó rendszer végpontjaival kapcsolatos
üzemeltetési költség a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, illetve a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerveit terheli.
(5)	Az illetékes áramszolgáltatók a katasztrófák elleni védekezés támogatása érdekében külön
díjazás nélkül biztosítják a lakossági riasztó rendszer végpontjainak energiavételezését. A
lakossági riasztó rendszer végpontjait - a mindenkori érvényes szabványok és előírások
betartása mellett - az áramszolgáltatói méretlen hálózatra kötelesek kötni.
(6)	Az áramszolgáltató külön kérésére évente egy alkalommal a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv központi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az
áramszolgáltató illetékességi területén telepített lakossági riasztó rendszer végpontjainak
listájának megküldi.
III.	Fejezet
A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a
katasztrófavédelem végrehajtását végző szervek és feladataik
16.	Hivatásos katasztrófavédelmi szervek
22. §
(1)	A katasztrófavédelem megvalósításában résztvevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv:
a)	az országos illetékességgel működő központi szerv,
b)	a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek,
c)	helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok.
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv,
amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és
közalkalmazottak.
17.	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
23.	§
(1)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve önállóan működő és gazdálkodó
költségvetési szerv.
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője vezeti a központi szervet,
irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai
tevékenységét.
(3)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi irányítási és
felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl:
a)	javaslatot tesz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője helyettesének
vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,
b)	gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
állományába tartozó személyek felett.
15
(4)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás
irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:
a)	biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és
felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket,
b)	javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a
katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő
jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megalkotására,
c)	kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai
elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező
feladatokat, irányítja az alárendelt szerveknek a bekövetkezett események következményeinek
felszámolására irányuló tevékenységét,
d)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányításával közreműködik a
katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben,
e)	felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet
létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,
f)	meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok
végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai
munkáját és tevékenységét.
g)	ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és
alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és
szervezési feladatokat,
h)	biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz
a védelmi igazgatás tervezési feladataiban,
i)	együttműködik az országos illetékességgel eljáró szervek ágazati katasztrófaelhárítási
szervezeteivel,
j) feladatai ellátásához az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási
rendszerből, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi
szervtől adatot, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésére jogosult szervtől
földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket kér,
k) gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni
védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő
katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében.
(5)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a nemzetközi
együttműködéssel kapcsolatos jogkörében:
a)	közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződések szakmai
előkészítésében, részt vesz a nemzetközi együttműködésben, ennek keretében folyamatos
kapcsolatot tart fenn a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel,
b)	jelöli a NATO CEPC munkájában az állandó képviseletet ellátó összekötő személyét,
c)	jelöli a NATO CEPC alá tartozó polgári védelmi bizottság (CPG) munkájában a nemzeti
szakmai képviseletet ellátó személyt,
d)	biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi
gyorsriasztó és információs rendszereivel való kapcsolattartást, előkészíti, koordinálja és
biztosítja a nemzetközi szervezetekben és azok szakmai testületeiben való érdekképviseletet,
e)	ellátja az EU Lisszaboni Szerződésből eredő polgári védelmi tevékenységek
koordinálásával kapcsolatos feladatokat, és szoros kapcsolatot tart fenn a külpolitikáért felelős
miniszterrel a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtése érdekében,
f)	biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és
az azokon való részvételt,
g)	biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak
maradéktalan végrehajtását,
16
h)	biztosítja a regionális és határmenti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos
végrehajtását,
i)	részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi
együttműködésben,
j) szükség esetén - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - biztosítja a
nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam
katasztrófa sújtotta területeire történő kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa-
segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását, és folyamatos
kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a
különböző karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív
szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre előzetesen a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szervével megállapodást kötöttek,
k) szükség esetén - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - biztosítja a
nemzetközi segítség fogadását, elősegíti kapacitásai függvényében a nemzetközi segítségnek
a veszélyhelyzet vagy a katasztrófa károsító hatása által érintett területre való eljuttatását, és
szétosztását,
l) végzi az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő
katasztrófavédelmi feladatokat.
18.	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei
24.	§
(1)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve önállóan működő és gazdálkodó
költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a
jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a
katasztrófavédelmi kirendeltségeket.
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellátja az önkormányzati tűzoltóságok
felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek
tevékenységét.
(3)	A katasztrófavédelmi kirendeltségek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei
szervezeti egységeiként működnek.
IV.	Fejezet
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés
25.	§
(1)	Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre
építési engedély csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a IV. fejezet
alkalmazásában: hatóság) katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes
tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. Az építési
engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi
engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy
biztonsági elemzés két példányát.
(2)	Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot tartalmaz, az
üzemeltető egyidejűleg a nyilvánosságra hozható, védendő adatot nem tartalmazó biztonsági
jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére benyújtani.
17
(3)	A hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokért
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4)	A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó
szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat.
(5)	A IV. fejezet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat ellen közigazgatási
úton fellebbezésnek helye nincs, az felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem
semmisíthető meg.
26. §
(1)	Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági
elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a
hatósághoz történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra
hívja fel az üzemeltetőt.
(2)	Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos
hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos
üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység
végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
27.	§
(1)	A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását,
megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabály
szerinti településrendezési tervben. A településrendezési terv módosításának költségeit az
üzemeltető viseli. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet,
a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények figyelembevételével külön
jogszabály határozza meg.
(2)	Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti
üzem bezárását.
(3)	Az üzemeltető köteles külön jogszabály szerinti eljárásban bejelenteni a hatóságnak
a)	a veszélyes tevékenység ismételt folytatását,
b)	a működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy a
védekezés belső (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentős
változtatását,
c)	az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedését, illetve a veszélyes
anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának jelentős változását.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak hatóság általi
elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes
tevékenység nem folytatható.
28.	§
(1)	Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok
mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felső
küszöbértéket, az üzemeltető biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra
benyújtja.
18
(2)	Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok
mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felső küszöbértéket, az
üzemeltető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a
hatósághoz elfogadásra benyújtja.
(3)	A biztonsági elemzés és jelentés veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzésre és elhárítására vonatkozó előírásait úgy kell kialakítani, hogy képes legyen
biztosítani az egészség és a környezet magas fokú védelmét. Ennek érdekében tartalmaznia
kell a védekezéshez szükséges erőkre és eszközökre, a szervezési és vezetési rendszerre
vonatkozó elgondolást is.
(4)	A biztonsági elemzést és jelentést, működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén
a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább ötévenként az üzemeltető
felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított
biztonsági elemzést vagy jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a megküldött
biztonsági elemzés vagy jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak
feltételeiről.
29.	§
A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján
állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. A
hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési
célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására
a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának
kezdeményezésével. A hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a
lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.
30.	§
(1)	A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a
veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek
polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei),
valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
építésével vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.
(2)	A biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nyilvános, és a veszélyeztetett település
polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak
megfelelően bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés
védendő adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek vagy
biztonsági elemzésnek a védendő adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános
megtekintésre.
31.	§
(1)	A védendő adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az
üzemeltető vagy írásban meghatalmazott képviselője, a hatóság (a továbbiakban együtt:
eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be.
(2)	A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésről, illetve biztonsági elemzésről a hatóság
csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény
19
végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külső védelmi terv
készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.
32.	§
(1)	A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése
alapján a biztonsági elemzésében bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés
érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni.
(2)	A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a
veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi
tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A
külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.
(3)	A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint a bekövetkezett veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálására vonatkozó műszaki, szervezési és
vezetési információk gyűjtését, értékelését és készíti a nemzeti jelentéseket.
(4)	A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja az ágazati
hatósági feladatokat ellátó szervezetek (a IV. fejezet alkalmazásában: társhatóságok) hatósági
ellenőrzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére hatósági ellenőrzés foganatosítására
vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez.
(5)	A társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek tekintetében külön jogszabályban
rögzített feladat és hatáskörük szerint önálló engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési
tevékenységet végeznek, melyek eredményéről a hatóságot tájékoztatják.
(6)	A hatóság gyűjti az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá
tartozó üzemekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárási dokumentumait, továbbá a
hatósági engedélyeket - törvény alapján - nyilvánosságra hozza.
(7)	A hatóság a (6) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokhoz az (5) bekezdésben
megjelölt társhatóságok részére hozzáférést biztosít.
(8)	A társhatóságok az e §-ban meghatározott körben kötelesek a hatósággal együttműködni.
33.	§
(1)	A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az
üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve külön jogszabályban meghatározottak szerint
biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem építésére, vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
tevékenységének jelentős változtatására vonatkozó engedély kiadása előtt.
(2)	Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során a lakosság véleményt
nyilváníthasson.
34.	§
(1)	A hatóság a 25. § (1) bekezdés szerinti határozatát a veszélyeztetett települések
polgármestereivel, a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi,
megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a fővárosban a főpolgármesterrel közli.
(2)	A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követően
a veszélyes tevékenységet végzőkről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti
veszélyekről tájékoztatja a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes
20
megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot, az egészségügyi államigazgatási szervet, a
környezetvédelmi hatóságot, valamint az állami mentőszolgálatot.
35.	§
(1)	A hatóság az üzemeltetőt megfelelő határidő megjelölésével kötelezheti a IV. fejezetben
és a végrehajtási rendeletekben meghatározott üzemeltetői kötelezettségek teljesítésére, vagy
ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik, a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez és elhárításához szükséges intézkedések
megtételére. A hatóság az előírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes
tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el.
(2)	Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a
biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor a hatóság a 25. §
(1)	bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység
folytatását megtiltja. Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül
kezdi el, akkor a hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték alá
csökkentésével korlátozza.
(3)	A hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére:
a)	a rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az ott-tartózkodásának
megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését,
b)	a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény
biztonsági őrzését,
c)	a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök
ca)	elszállítását,
cb)	környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,
cc)	veszélyeztető jellegük megszüntetését.
(4)	Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy
üzemzavarral összefüggésben a megelőző, elhárító, helyreállító intézkedésekre, valamint a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó
kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.
(5)	A hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult:
a)	katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén,
b)	a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági
döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén,
c)	a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral
összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be
nem tartása esetén.
(6)	A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb
összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az
emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével arányos
mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni.
(7)	A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
21
(8)	A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint
az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság
adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(9)	A katasztrófavédelmi bírság a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bevétele.
36.	§
A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a
jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a
külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.
37.	§
Az üzemeltető köteles:
a)	gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő olyan belső
védelmi tervek kidolgozásáról és azok hatóságnak történő megküldéséről, amelyek
tartalmazzák azoknak az erőknek és eszközöknek, valamint annak az üzemvezetési
rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas
színvonalon biztosított,
b)	minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és a
helyreállításra,
c)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról
készült jelentést a hatóság részére megküldeni,
d)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül
tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről.
38.	§
Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy annak védelmét ellátó szervezetben a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő változtatás történik, az
üzemeltetőnek a belső védelmi tervet soron kívül pontosítania kell. Az üzemeltető a belső
védelmi tervet az utolsó módosítástól számított legfeljebb három éven belül felülvizsgálja és a
tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrzi.
A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A
pontosított tervet és a felvett jegyzőkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak.
39.	§
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére
vonatkozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belüli feladatokat az üzemeltetőnek a
belső védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemen kívüli feladatait a külső védelmi tervben kell meghatározni.
40.	§
(1)	A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet
a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti.
22
(2)	A hatóság a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője által küldött bejelentést megvizsgálja. A
vizsgálatok alapján, ha az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az
üzem által okozott veszélyeztetés azt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény
elhárítási terv készítésére kötelezi.
(3)	Az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és
dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról. Ha a benyújtott súlyos káresemény elhárítási
terv nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a
hatósághoz történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra
hívja fel az üzemeltetőt.
(4)	Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a súlyos káresemény
elhárítási tervvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak vagy a súlyos káresemény elhárítási
tervben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a 35.
§-ban meghatározott szankciókat alkalmazhatja.
(5)	A hatóság döntése alapján a küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásainak figyelembe
vétele érdekében a 32. § (2) bekezdése szerinti külső védelmi tervet kell készíteni.
(6)	A hatóság a küszöbérték alatti üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek megelőzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt
kötelezettségek teljesülése érdekében külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal
hatósági ellenőrzést tart.
41.	§
A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - amennyiben a hatóság azt részére előírja - köteles
a)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását, az
egészség és a környezet magas fokú védelmét biztosító súlyos káresemény elhárítási tervet a
hatóság részére jóváhagyásra benyújtani,
b)	a súlyos káresemény elhárítási terv részeként súlyos balesetek megelőzését és elhárítását
biztosító irányítási rendszert működtetni,
c)	a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges
feltételeket biztosítani,
d)	a súlyos káresemény elhárítási tervet a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de
legalább háromévenként felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani,
e)	a súlyos káresemény elhárítási terv végrehajthatóságát a külön jogszabályban
meghatározott módon gyakorlattal ellenőrizni,
f)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról
készült jelentést a hatóság részére megküldeni.
42.	§
Az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata
útján a hatóságot, továbbá a megyei védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések
polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:
a)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről,
b)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes
anyagokról,
c)	a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges
adatokról,
d)	a megtett intézkedésekről.
23
V. Fejezet
A katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet
19.	A katasztrófaveszély
43.	§
(1)	A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófavédelmi feladatok ellátása
keretében - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott
központi veszélyelhárítási terv szerint - azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz
szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának
biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése
érdekében.
(2)	A honvédségi erők igénybevétele a szükséges létszámnak megfelelően a Honvéd Vezérkar
főnöke, a honvédelemért felelős miniszter, illetve a Kormány döntése alapján történik.
(3)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a megtett intézkedésekről
haladéktalanul tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert.
20.	A veszélyhelyzet
44.	§
A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet
különösen a következő események válthatnak ki:
a)	elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:
aa)	árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt
legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan
jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,
ab)	belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat,
vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb
elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit,
ac)	több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy
hófúvás,
ad)	más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság
alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,
ae)	földtani veszélyforrások.
b)	ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:
ba)	a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő
anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan
veszélyezteti,
bb)	nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot
kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.
c)	egyéb eredetű veszélyek, különösen:
ca)	tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,
cb)	ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése,
cc)	bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban
meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,
24
cd)	a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a
lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.
21.	A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén
45.	§
(1)	Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a
Kormány rendeleti úton a 47. §-48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a
49.	§-51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat
felhatalmazást.
(2)	A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása
érdekében a 47. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és
b)	pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetők be. A következmények
elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos
irányítási szabályok nem érvényesülnek.
(3)	A Kormány rendeleteinek kihirdetésére - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -
veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és
helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap
meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar
Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni.
(5)	A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő
napon megjelenő országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni.
22.	A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok
46.	§
(1 ) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása
érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - legfeljebb a
veszélyhelyzet fennállásáig - miniszteri biztost nevezhet ki.
(2)	A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A
miniszteri biztos a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.
(3)	Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását -
helyszínre érkezésétől - a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
vezetője által kijelölt személy veszi át.
(4)	Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei
közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke
gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást megyei önkormányzati intézmény
átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a
települést is érinti.
(5)	Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el.
25
23.	Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok
47.	§
(1)	Veszélyhelyzetben rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő
rendelkezések állapíthatók meg.
(2)	Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási
feladatot rendelet is megállapíthat.
(3)	Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései
közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód
a)	a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körét,
b)	a hatáskör és illetékesség megállapítását,
c)	az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjét,
d)	a belföldi jogsegély szabályát,
e)	az ügyintézési és egyéb határidőt,
f)	a képviselet rendjét,
g)	az elővezetés szabályát,
h)	az eljárás felfüggesztését,
i)	a jogorvoslat rendjét,
j) a végrehajtás szabályait
érintően.
(4)	Rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása
érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet
folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A
szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet
határozza meg.
48.	§
(1)	A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából
gazdálkodó szervezet működése rendeletben - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - a
Magyar Állam felügyelete alá vonható.
(2)	A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár
el.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott személy
a)	áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,
b)	jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
c)	a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve
következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb
döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.
(4)	A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó
ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott
döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó
szervének a hatásköreit.
(5)	A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával
megegyező kártalanítással tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy által a
feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt
hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.
26
24.	Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható
rendkívüli intézkedések
49.	§
(1)	Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott
tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész
területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának
korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér
igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.
(2)	Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való
tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján,
valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
(3)	Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés
megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa.
(4)	Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a
szükséges időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhető a
lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik.
(5)	A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel
szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el.
(6)	Veszélyhelyzetben elrendelhető:
a)	az ország meghatározott területére történő belépés, az ott tartózkodás korlátozása, illetve
engedélyhez kötése,
b)	hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak
engedéllyel szabad,
c)	hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően
engedélyezhető.
(7)	Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében
a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy
használatának korlátozása.
50.	§
(1)	A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos
vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés).
(2)	A vagyontárgyak elszállítását:
a)	katasztrófavédelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b)	a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a fővárosi, megyei
védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy
rendelheti el.
(3)	A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (2) bekezdésben
megjelölt elrendelő határozza meg.
51.	§
(1)	Veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása.
(2)	Veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas
bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele.
27
(3)	A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben - kártalanítás mellett - elrendelhető
az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a
veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges.
VI.	Fejezet
A polgári védelmi szervezetek működése, a gazdasági és anyagi szolgáltatás
25.	A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai
52.	§
Polgári védelmi feladat:
a)	a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,
b)	a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez
szükséges anyagi készletek biztosítása,
c)	a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás,
d)	az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,
e)	védelmi célú építmények fenntartása,
f)	a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása,
g)	gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-,
takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről,
h)	a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az
ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos
halaszthatatlan intézkedések,
i)	a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése,
j) a veszélyelhárítási tervezés, szervezés,
k) közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni
védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek
elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó
tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
26.	A polgári védelmi kötelezettség
53.	§
(1)	A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a
létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében.
(2)	A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el.
54.	§
(1 ) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:
a)	a 18. éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy,
b)	a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve,
c)	a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig,
d)	a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig,
e)	a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza,
f)	aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági
rokonát vagy házastársát egyedül látja el,
28
g)	aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a
kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
(2)	A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával
teljesíti:
a)	az országgyűlési képviselő,
b)	az európai parlamenti képviselő,
c)	az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi
feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,
d)	a jegyző,
e)	a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,
f)	a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
g)	az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,
h)	a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,
i)	az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,
j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó
egyesület szaktevékenységet végző tagja,
k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,
l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,
m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.
55.	§
(1)	A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési
kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában.
(2)	A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a
település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett
lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok
kezelésének szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszűnését követő öt évig.
(3)	A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség
megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme
megváltozását a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló
esemény vagy változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni.
(4)	A polgári védelmi kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség
teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen
és súlyos veszélynek tenné ki.
56.	§
(1)	A polgári védelmi szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be
(felhívás), melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat
esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban
köteles megjelenni.
(2)	A felhívást a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell
kézbesíteni.
(3)	A kiképzést lehetőleg a kötelezett lakóhelyén, munkahelyén vagy katasztrófavédelmi
oktatási intézményben kell megtartani.
(4)	A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre
halasztást, illetve felmentést adhat.
29
(5)	A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőző öt
napon belül kell bejelenteni és igazolni.
57.	§
(1)	A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni.
(2)	A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül
vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben
meghatározottak szerint.
(3)	Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint
veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes
polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot
nem haladhatja meg.
58.	§
(1)	Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt
helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott
utasítást végrehajtani.
(2)	A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést
adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három
napon belül kell bejelenteni és igazolni.
(3)	Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt
venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban,
amelynek területén tartózkodik.
(4)	A mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati
feladatának ellátása, vagy honvédelmi kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt
haladéktalanul el kell hagynia, illetve a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.
27.	A polgári védelmi szolgálat elrendelése
59.	§
(1 ) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a
főpolgármester, valamint a polgármester jogosult.
(2)	A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok
ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a
munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A
felmentés időtartamára távolléti díj jár.
(3)	Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár
nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb
munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet
az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően
megfizetni.
(4)	A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató
részére téríti meg.
(5)	A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra
használt járművet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem
nemzetközi megkülönböztető jelével kell ellátni.
30
28.	A köteles polgári védelmi szervezetek
60. §
(1)	A polgári védelmi szervezetek a központi, területi, települési és munkahelyi polgári
védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az
önként jelentkezett személyekkel a 65. § (2) bekezdése szerint lehet kiegészíteni.
(2)	A polgári védelmi szervezetbe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a
lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be.
(3)	A területi, valamint települési rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe csak a település,
fővárosban a fővárosi kerület területén lakó vagy ezek területén munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt lehet beosztani.
(4)	A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a központi és területi polgári
védelmi szervezetbe való beosztás a települési és a munkahelyi szervezetbe való beosztást, a
lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi.
(5)	A polgári védelmi szervezetek technikai eszközökkel és anyagokkal való felszerelése
központi ellátás és gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése keretében
történik.
(6)	A polgári védelmi szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezés
irányításáért felelős személy irányítja.
(7)	A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz. Az eskü szövege a következő:
„Én............... esküszöm, hogy Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni
védekezésében legjobb tudásom szerint részt veszek. Magyarország polgárai és a
létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szolgálati kötelezettségeimet
teljesítem. Az emberi életet és méltóságot mindenkor tiszteletben tartom.
Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal Magyarország javát
szolgálom.”
(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)
„Isten engem úgy segéljen!”
(8)	A polgári védelmi beosztott személy jogosult:
a)	a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra,
b)	norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra,
c)	egyenruha viselésére,
d)	feladatának ellátásához szükséges felkészítésre,
e)	feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra,
f)	a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére,
g)	távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére.
(9)	A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó
megfizetése alól.
29.	A központi polgári védelmi szervezet
61.	§
(1)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi polgári védelmi
szervezetet hoz létre olyan szakfeladat ellátására, amely különleges szakértelmet és technikai
eszközöket igényel.
(2)	A központi polgári védelmi szervezet felépítéséről és létszámáról a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője dönt.
31
(3)	A központi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szerve vezetője jelöli ki.
30.	A területi polgári védelmi szervezet
62.	§
(1)	Területi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni annak a polgári védelmi feladatnak a
végrehajtására, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni.
(2)	A területi polgári védelmi szervezetek felépítéséről, létszámáról a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője határoz a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján.
(3)	A területi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szerve vezetője jelöli ki.
31.	A települési polgári védelmi szervezet
63.	§
(1)	Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben - ha a település
katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja - polgári védelmi kötelezettségen alapuló
települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni.
(2)	A települési polgári védelmi szervezet létszámát a település katasztrófavédelmi
besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető javaslata alapján a
polgármester állapítja meg.
(3)	A települési polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szerve vezetője jelöli ki.
32.	A munkahelyi polgári védelmi szervezet
64.	§
(1)	A munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi
feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell létesíteni.
(2)	A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki.
33.	A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés
65.	§
(1)	Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy külön jogszabály szerinti
nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás
feltételeit.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat alapján az önkéntesen jelentkező személyt
a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be.
(3)	A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és
kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és
kötelezettségeivel azonosak.
32
34.	Függelmi viszonyok a polgári védelmi szervezetben, utasítás a feladatok elvégzésére
66. §
(1)	A polgári védelmi beosztottak szolgálatukat függelmi rendben teljesítik.
(2)	A polgári védelmi szervezet egységében az elöljáró az adott egység vezetője, akinek joga
és kötelessége a beosztott személyek tevékenységének irányítása.
(3)	Az elöljáró az irányítási jogosítványát a védekezés irányítására jogosult személy által
meghatározott feladatoknak megfelelően gyakorolja.
(4)	Az elöljáró a hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli beosztottaitól, hogy
pontosan és időben teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, szervezi, irányítja és ellenőrzi
beosztottai munkáját.
(5)	Az elöljáró utasítása nem irányulhat a beosztottak indokolatlan foglalkoztatására, emberi
méltóságának megsértésére, életének és testi épségének közvetlen veszélyeztetésére.
(6)	A polgári védelmi szervezetbe beosztott köteles begyakorolni és alkalmazása idején az
elöljáró utasításai szerint végrehajtani a számára meghatározott feladatokat.
35.	A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
67.	§
(1)	A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettség kiterjed
a)	meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás
igénybevételének tűrésére,
b)	valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c)	az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d)	az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás].
(2)	A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti:
a)	a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,
b)	több megyét érintően, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni védekezésért
felelős miniszter.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt
adatszolgáltatás során nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos
olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:
a)	a vállalkozás gazdaságossági mutatóira,
b)	a hitel- és tőkekapcsolatokra,
c)	az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra,
d)	a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra,
e)	a szerződéssel lekötött kapacitásokra, továbbá
f)	a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosításra
vonatkozó adatok.
(4)	A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a
közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett
méltányos érdekeit.
(5)	A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alóli mentességek köre a honvédelemről
és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározottakkal azonos.
33
68. §
(1)	Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak
aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a
polgári védelmi feladatok ellátását, különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges
feltételek megteremtését.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a felkészülés
időszakában, e törvény alapján elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:
a)	az igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok és ezek adataiban történt
változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,
b)	a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése,
c)	a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési
feladatokat is,
d)	a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az
ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,
e)	a gyakorlatokhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.
(3)	A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat polgári védelmi
rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.
(4)	A szolgáltatás igénybevételének elrendelése szempontjából a rendkívüli állapot,
szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, illetve váratlan támadás során végrehajtandó
honvédelmi feladatok ellátása érdekében történő igénybevétel megelőzi a katasztrófavédelmi
feladatok ellátására történő igénybevételt.
69.	§
(1)	A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár.
(2)	A kártalanítást a szolgáltatást teljesítő kérelmére kell megállapítani. A kérelmet a teljesítés
helye szerint illetékes polgármesterhez kell benyújtani.
(3)	A kártalanítási igényeket a teljesítés helye szerint illetékes polgármester a szolgáltatás
elrendelésétől számított hatvan napon belül összesíti és megküldi a teljesítés helye szerint
illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére.
(4)	A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására első
fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult. A fellebbezést a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírálja el. Az ügyintézési határidő a kártalanítási
igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történő megérkezése napján
kezdődik.
(5)	A kártalanítás ügyében hozott jogerős határozat ellen a döntést sérelmező fél a határozat
közlésétől számított 30 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - keresettel fordulhat a
bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a polgári védelmi szolgáltatás
teljesítésére nincs halasztó hatálya.
70.	§
(1)	A kártalanítási kötelezettség a szolgáltatást elrendelőt terheli.
(2)	A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni:
a)	a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
b)	az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során
bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
c)	ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának,
kijavításának költségét,
34
d)	az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában
meglévő forgalmi értékét,
e)	a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban
meghatározott díj összegével,
f)	a biztosítás alapján megtérülő összeget.
(3)	A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.
(4)	A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerős döntés vagy bírósági ítélet
kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a megállapított összeget megfizetni.
(5)	Nem jár kártalanítás, ha az igénybevétel nem akadályozta az igénybevétel tárgyának
rendeltetésszerű használatát.
36.	Adatszolgáltatás, adatkezelés
71.	§
(1)	A polgári védelmi szervezetbe történő beosztás, a polgári védelmi kötelezettség
teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a polgármester és a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár
a)	személyes adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, nem, születési hely, idő
(év, hónap, nap), anyja születési családi és utóneve, lakóhely vagy tartózkodási hely,
munkahely, szervezeti beosztásra vonatkozó adatok),
b)	foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait
kezelheti.
(2)	A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából a megyei, fővárosi
védelmi bizottság elnöke, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 67. § (3)
bekezdésében meghatározott adatok kivételével egyéb, a gazdasági és anyagi szolgáltatásra
kötelezett technikai eszközeiről azonosító és műszaki adatokat, illetve a szolgáltatásra
kötelezett megnevezésére, székhelyének, telephelyének címére vonatkozó adatokat kezeli.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatkezelő az adatokat a következő forrásból
gyűjtheti:
a)	a munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatás,
b)	a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartása,
c)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartás,
d)	a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett járműnyilvántartás.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltató az adatszolgáltatást 15 napon belül
térítésmentesen teljesíti.
(5)	A hadkiegészítő parancsnokság a polgármester kiválasztási szempontokat is tartalmazó
megkeresésére adja át a beosztható személyeknek az (1) bekezdésben meghatározott adatait.
(6)	Azokat a kötelezetteket, akikről a (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt forrásokból
adat nem szerezhető be, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja
fel.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a következő adatokra
terjed ki:
a)	a szakképzettség,
b)	a foglalkozás,
c)	a munkahely megnevezése, címe,
d)	az 54. § (1) bekezdésében meghatározott mentességi ok és az 54. § (2) bekezdésében
meghatározott egyéb ok.
(8)	A polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása céljából a megyei, fővárosi védelmi
bizottság elnöke és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófák elleni védekezésben
35
közreműködő szervtől, államigazgatási szervtől személyes adatnak nem minősülő adatokat
kérhet.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott adatok szolgáltatása térítésmentesen, az adatkérésben
meghatározott határidőn belül történik.
72.	§
(1)	A polgármester az általa kezelt adatállományt a beosztásra jelölés céljából továbbítja a
hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, amely ennek alapján kijelöli a polgári védelmi
kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetbe beosztható személyeket, és erről
tájékoztatja a polgármestert.
(2)	A polgármester a kijelöltek adatállománya alapján kiválasztja azokat a kötelezetteket,
akiket a szervezetbe határozattal beoszt, és erről a jogerős határozattal tájékoztatja a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szervét, valamint a beosztottak adatairól a hadkiegészítő
parancsnokságot.
(3)	A polgármester a 71. § (1) bekezdése szerint összegyűjtött adatokról nyilvántartást nem
vezethet, az adatállományt a beosztó határozat jogerőre emelkedése és a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve tájékoztatása után haladéktalanul törli.
(4)	A (2) bekezdés szerint átadott adatok felhasználásával a polgári védelmi kötelezettség
teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
területi szerve nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a polgári védelmi szervezetbe
történő beosztáshoz, a polgári védelmi kötelezettség teljesítéséhez, és az igazolványban
szereplő adatok ellenőrzéséhez kapcsolódóan igényelhető adat.
(5)	A polgári védelmi szervezet tagját a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás, illetve a
polgári védelmi szervezet tagja önkéntes adatszolgáltatása alapján a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve igazolvánnyal látja el, amely a következő adatokat
tartalmazza:
a)	családi- és utónév,
b)	születési családi- és utónév,
c)	születési idő,
d)	a tulajdonos fényképe, aláírása,
e)	a tulajdonos vércsoportja,
f)	a polgári védelmi szervezet megnevezése, a beosztás megjelölése,
g)	az igazolvány kiállításának és lejáratának időpontja,
h)	az igazolvány száma,
i)	a kiállító hatóság aláírása.
(6)	A polgári védelmi szervezetbe való beosztás megszűnésekor az (5) bekezdésben
meghatározott igazolványt vissza kell vonni.
(7)	A nyilvántartás adatait a beosztás megszűnésekor haladéktalanul törölni kell.
(8)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a hadkiegészítő parancsnokság a hadkötelezettség
elsődlegességének érvényesítése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokat legalább évente
egy alkalommal egyezteti.
(9)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett
változások átvezetése céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.
(10)	Katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek az
intézkedések elősegítése céljából, legfeljebb azok időtartamának fennállását követő három
hónapig a település azonnali védekezési munkálataiba bevont, továbbá a katasztrófavédelmi
intézkedésekkel érintett, a polgári védelmi szervezetbe nem beosztott személyek alábbi
személyes adatait tarthatják nyilván:
a)	természetes személyazonosító adatok,
36
b)	lakóhely,
c)	ideiglenes tartózkodási hely.
(11)	A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból
a)	adatot szolgáltatni
aa)	a kitelepítés és befogadás szervezése, és a polgári védelmi szervezetbe történő beosztás
céljából a polgármesternek,
ab)	az ismeretlen helyen tartózkodó személy tartózkodási helyének meghatározása céljából a
rendőrségnek és a Magyar Vöröskeresztnek,
b)	felvilágosítást adni a hozzátartozóját kereső személynek
lehet.
VII.	Fejezet
A felkészülés és a védekezés költségeinek megtérítése és fedezete
73.	§
(1)	Az Országgyűlés
a)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei fenntartásával,
működésével és fejlesztésével összefüggő kiadások,
b)	a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek
működéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének,
c)	a polgári védelmi szervezeteknek a Kormány vagy a katasztrófák elleni védekezésért
felelős miniszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggő
kiadások, ezen belül
d)	a munkavállaló és a munkaviszonyban nem álló személy polgári védelmi kötelezettségének
teljesítésével összefüggésben a munkáltatónál felmerülő és igazolt költségeinek, valamint a
térítési díjnak,
e)	a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítésének, fejlesztésének, karbantartásának
és működésének
fedezetét évente a költségvetésről szóló törvény a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.
(2)	Az Országgyűlés más minisztérium esetén a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására a
forrást az adott költségvetési fejezeten belül elkülönítetten biztosítja.
74.	§
Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok számára biztosítja a megyei közgyűlés elnöke, a
főpolgármester és a polgármester katasztrófavédelmi feladatának ellátásához szükséges
anyagi feltételeket.
75.	§
(1)	A munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásával, működésével és fenntartásával
összefüggő kiadások fedezete a gazdálkodó szervezetet terheli.
(2)	A gazdálkodó szervezet a hatósági határozattal elrendelt katasztrófavédelmi feladatok
ellátásával összefüggésben felmerülő kiadásait költségként számolhatja el.
37
76.	§
(1)	Az állami szervek, a Magyar Honvédség, a védelmi bizottságok felkészülésének,
katasztrófa elleni védekezésének költségeit az állam viseli.
(2)	A felkészülés költségeit az érintettek az éves költségvetésükben tervezik.
(3)	A 18. § (2) bekezdése alapján a védekezésbe bevont önkéntes mentőszervezetek
védekezési költségeit az állam viseli.
(4)	Ha a védekezésben részt vevőt az egészséget károsító vagy halálos baleset érte, az üzemi
balesetre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján meg
nem térülő károkat és költségeket az állam téríti meg.
77.	§
(1 ) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetében katasztrófa-elhárítási célelőirányzatot kell létrehozni.
(2)	A katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bírságokból származó bevétele kizárólag
védekezési kiadásokra használható fel.
(3)	A katasztrófa-elhárítási célelőirányzat katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó
bevétele műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és
objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére,
valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes
mentőszervezetek támogatására használható fel.
78.	§
(1)	Az állami költségvetésből kell megtéríteni a védekezésbe bevont szervek és szervezetek
katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő költségeit.
(2)	A Kormány döntése szerint katasztrófa károsító hatása által érintett területen a károk
enyhítését is a központi költségvetésből kell fedezni.
(3)	Az állam nem természeti katasztrófa esetén annak okozójától, illetve előidézőjétől a
védekezés és a helyreállítás költségeinek megtérítését a polgári jog általános szabályai szerint
követelheti.
79.	§
(1)	Katasztrófavédelmi hozzájárulás címén kötelesek a központi költségvetésbe befizetni a
veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk
tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek az éves tárolt, gyártott és
feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó, éves nettó árbevétel 0,1%-át.
(2)	Amennyiben a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek közül
több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azután a tevékenység után
fizeti, amelyik a legnagyobb nettó árbevételt eredményezi.
(3)	Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek kötelesek tevékenységükről
külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szervének bejelentést tenni.
(4)	A veszélyes anyagokkal foglakozó üzem és a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője köteles
a veszélyes tevékenységével összefüggésben keletkezett éves nettó árbevételének 0,1%-át
katasztrófavédelmi hozzájárulás címén a központi költségvetésbe befizetni. Az e bekezdés
hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek mentesülnek az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás
befizetése alól.
38
(5)	Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség
ellenőrizhetősége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni.
(6)	A (4) bekezdés alapján fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede külön
jogszabályban meghatározottak szerint felhasználható a befizető gazdálkodó szervezet
veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki
intézkedésekre.
(7)	A katasztrófavédelmi hozzájárulás a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bevétele.
(8)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének a katasztrófavédelmi
hozzájárulás tárgyában hozott hatósági határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek
helye nincs, az felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg.
VIII.	Fejezet
Záró rendelkezések
37.	Felhatalmazó rendelkezések
80.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv területi szervei kijelölését, a hivatásos tűzoltóságok jogállását és kijelölését,
b)	a Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szerveknek a
megelőzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos működésének, riasztásának
rendjét - beleértve a reagálási időket -, részletes feladatait,
c)	a védelmi bizottság elnökének és a polgármesternek katasztrófavédelemmel összefüggő,
továbbá a katasztrófasegély nyújtásával kapcsolatos részletes feladatait,
d)	a katasztrófasegély nyújtásának szabályait,
e)	az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott
előirányzat felhasználásának rendjét,
f)	az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagok - az azokhoz
tartozó küszöbértékek - és ipari tevékenységek körét,
g)	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, tervezés rendszerét
és követelményeit, az üzemeltetői kötelezettségeket,
h)	a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés célját, tartalmi és formai követelményeit, a
biztonsági jelentésre, valamint a biztonsági elemzésre kötelezettek körét,
i)	a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket érintő lakossági tájékoztatással és a
nyilvánosság biztosításával kapcsolatos követelményeket,
j) a védekezésben résztvevők költségei megtérítésének szabályait,
k) a veszélyelhárítási tervezés tartalmi és formai követelményeit,
l) a katasztrófavédelmi hozzájárulás és a katasztrófavédelmi bírság befizetési és elszámolási
rendjét, felhasználásának és ellenőrzésének módját, valamint a katasztrófavédelmi
hozzájárulásra kötelezettek bejelentésének szabályait,
m) a küszöbérték alatti üzemek körét, katasztrófavédelmi hatósági felügyeleti rendjét és az
üzemeltetői kötelezettségeket,
n) az e törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemekkel és azok veszélyes
tevékenységével összefüggésben alkalmazható bírságok rendszerét és részletes szabályait,
o) a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a
nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő önkéntes mentőszervezetek tevékenységének,
39
védekezésbe történő bevonásának szabályait, valamint támogatását és az alkalmazandó
költségtérítést, a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének
szabályait, valamint az önként jelentkező szervezetek és személyek védekezésben való
közreműködésének szabályait,
p) a polgári védelmi szabályzat részletes szabályait,
q) a települések katasztrófavédelmi, illetve a fegyveres összeütközés idején érvényesülő
polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket,
r) az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a kitelepítés és befogadás általános
szabályait,
s) a mentésben való részvétel szabályait,
t) az autonóm államigazgatási szervek kivételével a központi államigazgatási szervek
katasztrófavédelmi feladatait,
u) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó hatósági koordináció szabályait,
v) a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami
alapadatok, illetve termékek, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok (jogok, tények) körét,
valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályait,
w) a gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítésének és a kártalanítással összefüggő
eljárásnak a részletes szabályait.
81. §
Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza:
a)	az irányítása alatt álló szervekre vonatkozóan a védekezés végrehajtásának egységes
rendjét,
b)	az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és működési rendjét, feladatait, a
hatáskörüket és jogkörüket, valamint a területi és a helyi szervek felépítését,
c)	az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait,
d)	a települések katasztrófavédelmi besorolását, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi
szerveinek illetékességi területét,
e)	a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának,
irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait,
f)	a katasztrófavédelmi felkészítés követelményeit,
g)	a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának Szolgálati Szabályzatát, valamint a
polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatát.
82. §
(1)	Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási
szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokat, igazgatási jellegű
szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre
vonatkozó egyéb szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatban a tervezési,
jelentési, adatközlési, együttműködési feladatokat, valamint a korai riasztási technikai
rendszer létrehozásának és működésének szabályait.
(3)	Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy - a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozzák:
40
a)	az ágazati tevékenységükkel összefüggésben az adatközlési, bejelentési, hatósági
engedélyezési feladatokat,
b)	a katasztrófavédelmi célú ágazati mérő- és ellenőrző, előrejelző és riasztó rendszerek
kialakításának, működtetésének feladatait,
c)	a katasztrófavédelemben résztvevők kijelölését, feladataikat, felkészítésük és működtetésük
feltételeit,
d)	a feladatkörüket érintő katasztrófavédelmi feladatokat és az ahhoz kapcsolódó hatósági
előírásokat.
38.	Hatálybalépés
83.	§
E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
39.	Átmeneti rendelkezések
84.	§
(1)	2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá
alakulnak át. Az állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a tűzőrség) a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság általános jogutódja. A jogelőd hivatásos önkormányzati
tűzoltóságok parancsnokai az új parancsnokok kinevezéséig ellátják a hivatásos tűzoltóságok
és tűzőrségek parancsnoki feladatait.
(2)	2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és
fenntartását szolgáló, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő, és a
tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam
tulajdonába kerül. Az ingatlanon fennálló jelzálogjog más, megfelelő értékű, az önkormányzat
tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanra történő átterheléséről (fedezetcsere) az
önkormányzat és a jelzálogjog jogosultja között egyezség létrehozását kell megkísérelni.
Egyezség hiányában a fedezetcseréről a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve dönt úgy, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelésnek az ingatlan tulajdonjogának
átadására irányuló eljárás megindításakor fennálló értékénél a fedezetül szolgáló ingatlan
értéke nem lehet kisebb. A fedezetcseréről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek helye
nincs. Fedezetcserének nincs helye, ha a jelzálogjog által biztosított követelés alapja az
önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel.
(3)	A hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, és az ingatlan átadásával érintett települési
vagy megyei önkormányzatoknak 2012. január 1. fordulónappal át kell adniuk az állami
tűzoltóság részére a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását
szolgáló, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő, és a tűzoltósági
feladatatok elvégzéséhez szükséges vagyonukat.
(4)	Az átadás-átvétel összehangolásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján gondoskodik.
(5)	Az állami tulajdonba kerülő ingatlanok ingatlan-nyilvántartási állapotának átvezetését a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője kezdeményezi.
85.	§
A lakossági riasztó rendszer végpontjainak listáját az áramszolgáltatók részére a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei 2012. március 1 -ig
41
megküldik. A lakossági riasztó rendszer végpontjaiban bekövetkezett változást, az azt követő
72 órán belül kell megküldeni az áramszolgáltatók részére.
40.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
86.	§
(1)	E törvény 52-66. §-ai, 71-72. §-ai és a 173. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk
(5)	bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.
(2)	E törvény 67-70. §-ai, 71-72. §-ai az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősülnek.
(3)	E törvény V. fejezete az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(4)	E törvény 90. §-a és 97. §-a az Alaptörvény 46. cikkére figyelemmel sarkalatosnak
minősül.
41.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
87.	§
E törvény 3. §-ának 1-4., 11., 13-14., 22-24., 26-33. pontjai és IV. fejezete a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december
9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
42. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
88.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XV. pont 1. cg) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke)
„cg) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
törvény IV. fejezete szerinti veszélyes ipari üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó
építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha
mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000
forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint,”
43.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
89.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:)
42
„i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv és a polgármester;”
(2)	Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében
-	a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -,
valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági
ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján
a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére
jogosultak.”
44.	A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
90.	§
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésének ba) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel
ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
b)	elvégzi)
„ba) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai,”
45.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
91.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (7) bekezdésének b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási
feladat- és hatáskörében)
„b) gondoskodik a közerők - ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a
közfoglalkoztatottak -, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések
összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők - ezen
belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak - általános
ellátásáról;”
43
46.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény módosítása
92.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a
köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az
országgyűlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek, a 19. §
(2)	bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint - a központi államigazgatási szervek területi
szervei, a rendőrség, a határőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási
szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a
Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar
Nemzeti Banknak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint mindezen
szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos
köztestület és közalapítvány levéltári anyaga.”
47.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
93.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének,
valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő
továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is végzi.”
94.	§
Az Lt. a következő 3/F. §-sal egészül ki:
„3/F. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 3. § (5) bekezdésében meghatározott
feladatkörében ellenőrzi:
a)	a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett
veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi
előírások betartását,
b)	a veszélyes áruk repülőtér területén végzett átrakását, tárolását, kivéve a légi jármű
fedélzetére történő átrakást.
(2)	Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg,
a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és bírságot alkalmaz.
(3)	Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogkör az állami célú légiközlekedésre nem terjed ki.”
44
95.	§
Az Lt. a következő 66/B. §-sal egészül ki:
„66/B. § (1) Nincs helye hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a
jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával
kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Ugyanazon jogszabálysértésért a légiközlekedési hatóság és a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.
(4)	Az e törvény 3/F §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a katasztrófa-elhárítási
célelőirányzat bevétele.”
96.	§
Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő aa) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„aa) a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett
veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi
előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és
bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes
szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét,
valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait.”
48.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
97.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási
szervezet;”
49.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
98.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”
45
99.	§
A Tvt. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi
és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.”
100.	§
A Tvt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban
együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a
magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e
törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az
élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.”
101. §
(1)	A Tvt. 4. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági
tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok
megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek
bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására;”
(2)	A Tvt. 4. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„k) honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és
az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a
magyar eljárási rendnek megfelelően magyar nyelven nemzeti szabványként közzétettek;”
(3)	A Tvt. 4. §-a a következő n)-r) pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére
létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság;
o) tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési,
tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége;
p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott,
önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság;
q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó
szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság;
r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési
feladatokban közreműködő társadalmi szervezet.”
46
102. §
(1)	A Tvt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a működési terület szerinti
állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságot, illetve önkormányzati
tűzoltóságot riasztó hírközpontba biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának
biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a hírközpont fenntartóját terhelik.”
(2)	A Tvt. 5. § (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen
távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset
jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.
(7)	A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget
élvez.”
103.	§
A Tvt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást
befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az
állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati
tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is
bejelenteni.”
104.	§
A Tvt. 8. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett
költségek megtérítésére az, aki)
„c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.”
105.	§
A Tvt. II. fejezetének „A TŰZMEGELŐZÉSI FELADATOK” címe helyébe a következő cím
lép:
„A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK”
106.	§
A Tvt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó
és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és
47
hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben
tűzvédelmi bírságot szab ki.”
107.	§
A Tvt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés és az azt megelőző alcím lép:
„Tűzmegelőzési feladatok
12.	§ (1) Aki
a)	tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata,
b)	tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szervei, hivatásos tűzoltóságai,
önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó
vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó,
c)	beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása,
javítása, telepítése, felülvizsgálata,
d)	tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó
központok távfelügyelete,
e)	tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés,
f)	tűzvédelmi szakvizsgáztatás
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak
bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a
bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról
nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza
a)	a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus
levélcímét,
b)	a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint
c)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzoltókészülék-javító műhely
címét.”
108.	§
A Tvt. 13/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely egy alkalommal
további hatvan nappal meghosszabbítható.
(5)	A jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget
késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti
bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás."
109. §
A Tvt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés és az azt megelőző alcím lép:
48
„Tűzvizsgálati feladatok
14.	§ (1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely egy alkalommal
további negyvenöt nappal meghosszabbítható.
(2)	A tűzvizsgálati eljárás során tartandó szemle a tűz keletkezési okának egyértelmű
megállapítása és a bizonyítékok megsemmisülésének megelőzése érdekében haladéktalanul
megtartható.
(3)	Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tűz mely tűzoltóság területén
keletkezett, vagy a tűz több megye területére is kiterjed, a tűzvizsgálat lefolytatására jogosult
szervet a közös felügyeleti szerv vezetője jelöli ki.
(4)	A tűzvédelmi hatóság bűncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet,
ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes
katonai nyomozó hatóságot.
(5)	A tűzoltóság, a tűzvizsgáló vagy a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset
helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az őrzését, amelyek a bűncselekmény
gyanújának bizonyítékául szolgálnak.
(6)	A tűzoltóság felhatalmazott képviselője a rendőrség helyszínre érkezéséig jogosult a
tűzeset helyszínén
a)	a területet lezárni,
b)	a veszélyeztetett területen lakókat, a lakóhelyük elhagyására kötelezni,
c)	az ügyfelet, tanút a helyszínen tartózkodásra kötelezni,
d)	a helyszínen tartózkodókat - a rendőrségről szóló törvény szabályainak megfelelő
alkalmazásával - személyazonosságuk igazolására kötelezni,
e)	helyszíni bírságot kiszabni.”
110. §
A Tvt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„(1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre
külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki
Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít.
(2)	A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság
írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat
30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani.
(3)	Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a
műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a
tűzoltóság részére.
(4)	Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de
legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.
(5)	A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át,
azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel.”
111.	§
A Tvt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„21. § (1) Minden építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció,
amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi
követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
(2)	Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező tűzvédelmi dokumentációt csak az a
természetes személy készíthet, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével
(tűzvédelmi tervezői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával
egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.
(3)	A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki
a)	büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott
rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az
abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint
építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész
kamarának a tagja, vagy
b)	a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő (építmények tűzvédelme, vagy építész-,
vagy elektromos-, vagy gépész-, vagy vegyipari-, vagy olajipari-, vagy gázipari tűzvédelmi
szakértő) jogosultsággal rendelkezik.
(4)	A tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt.
(5)	A kivitelező köteles a tűzvédelmi dokumentációban szereplő tűzvédelmi követelményeket
a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a
tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni.
(6)	A tervezőnek és a kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell
nyilatkoznia.
(7)	Hatósági ellenőrzés esetén a büntetlen előélet követelményének való megfelelést a tervező
igazolja.
(8)	Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenőrzés esetén az első hatósági
ellenőrzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a
tervező, a második és a további hatósági ellenőrzés esetén a névjegyzéket vezető szerv viseli.
(9)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezető szerv
a)	a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	hatósági ellenőrzés esetén annak időtartama alatt,
c)	a tűzvédelmi tervezői nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.”
112.	§
A Tvt. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A névjegyzéket vezető szerv a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást vezet, amely
-	a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a)	a természetes személyazonosító adatokat,
b)	az engedély azonosító számát,
c)	az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail).
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1 ) bekezdés b) pontjában
50
szereplő adatai is nyilvánosak. Az (1 ) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok
nyilvánossága tekintetében a tűzvédelmi tervező nyilatkozata irányadó.”
113.	§
(1)	A Tvt. 24. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
„a) előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb
szintű jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi
szerződések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása
útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki
mentést,”
(2)	A Tvt. 24. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
„c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára dönt a
hivatásos tűzoltóság létrehozásáról és megszüntetéséről,”
(3)	A Tvt. 24. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
„f) gyakorolja a hivatásos tűzoltóság, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló
jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkező minisztert megillető jogokat;”
114.	§
A Tvt. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője
a)	irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét,
b)	közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési
feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, működési
területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését,
c)	kezdeményezi a hivatásos tűzoltóság létrehozását, megszüntetését,
d)	kinevezi és felmenti a tűzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban
meghatározott - munkáltatói jogköröket,
e)	kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó
Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési
tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos
tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományát és
műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és
szervezési kategóriába sorolását, és a tűzoltósport versenyszabályzatát,
f)	koordinálja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok költségvetés tervezésével
kapcsolatos feladatait,
51
g)	folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek
költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását,
h)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenőrzi az önkormányzati
tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó
önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét.”
115.	§
A Tvt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete
a)	hozzájárulhat a hivatásos tűzoltóság, valamint hozzájárul - amennyiben területén működik
-	az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához,
b)	önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület alapításában vehet részt,
c)	gondoskodik az önkormányzati tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről,
d)	közreműködik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes
tűzoltó egyesület fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében,
e)	hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez.
(2)	Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete
a)	elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát,
b)	beszámoltatja az önkormányzati tűzoltóparancsnokot.
(3)	Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az
önkormányzati tűzoltóságot. A minisztert a döntésről legalább fél évvel a megszüntetés
tervezett időpontja előtt kell értesíteni.”
116.	§
A Tvt. 30. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A hivatásos tűzoltóság
30.	§ (1) A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.
(2)	Hivatásos tűzoltóságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének
javaslatára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter alapíthat.
(3)	A hivatásos tűzoltóság vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör
gyakorlója kikéri a működési területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi -
önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésről az
érintett önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell.
(4)	Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat a kinevezéssel
szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése
szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.
(5)	A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság
működési területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település
tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos
feladatokról.
(6)	Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat
nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén
a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
vezetőjéhez, a fővárosi önkormányzat közgyűlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
52
központi szerve vezetőjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve,
illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles az
önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek
keretében a tűzoltó parancsnok felelősségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat
eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv
területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles a
tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési,
szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.”
117.	§
A Tvt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A hivatásos tűzoltóság
a)	tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, és közreműködik közvetlen tűz- és
robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó
készenléti jellegű szolgálatot tart,
b)	a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el,
c)	székhelyén az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy
eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában.
d)	ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki
mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét.”
118.	§
A Tvt. 33. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Az önkéntes tűzoltó egyesület
33.	§ (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és
műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet, amely
alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette.
(2)	Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési
tevékenységben való közreműködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell
alkalmazni.
(3)	Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében
tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére
tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.
(4)	Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési
tevékenység körében
a)	az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati
tűzoltósághoz,
b)	a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle
elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy
egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek
megelőzésére,
c)	az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános
segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,
53
d)	a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz
oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik
közre.
(5)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az
önkéntes tűzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot
tapasztal, az önkéntes tűzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel.”
119.	§
A Tvt. a következő 33/A-33/G. §-okkal egészül ki:
„33/A. (1) Szaktevékenységet az önkéntes tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú,
cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja
végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt
kötelezettséget.
(2)	A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító
tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó
nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.
33/B. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos
elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó egyesület
alapszabálya az irányadó.
(2)	Az önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának
megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) e
törvényben foglalt eltérésekkel irányadó.
33/C. § Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja mentesíthető
részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
33/D. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet
kijelölni, aki
a)	tűzoltó szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában
b)	tűzoltó alaptanfolyami képesítést szerzett, és írásban vállalta a tűzoltó szakképesítés
megszerzését.
33/E. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást
köt a hivatásos tűzoltósággal.
(2)	Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy
a)	az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja tűzoltó szakképesítéssel
rendelkezik, és
b)	az egyesület működése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.
(3)	Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt az önkéntes tűzoltó
egyesület az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban indokolás
nélkül felmondhatja.
(4)	A hivatásos tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak
akkor mondhatja fel, ha
a)	az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem
áll fenn,
b)	az önkéntes tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten vagy
súlyosan megsérti.
(5)	Az együttműködési megállapodást bármely fél megfelelő indokolással, írásban, azonnali
hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó
kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.
54
(6)	A hivatásos tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület közötti együttműködési
megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tűzoltóság székhelye szerint
illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni.
(7)	Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.
33/F. § (1) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell
a)	az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó
kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét,
értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy az önkéntes
tűzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban:
tevékenységi terület),
b)	tűzoltóság részéről az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának
elősegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés,
gyakorlat szervezését az önkéntes tűzoltó egyesület részére, az időszerű tűzvédelmi
feladatokra vonatkozó, az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a
lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésre
bocsátásának rendjét,
c)	az önkéntes tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről, műszaki
mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.
(2)	Az önkéntes tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a
hivatásos tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet.
(3)	Az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki.
(4)	A hivatásos tűzoltóság a vele megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek támogatást
nyújthat.
33/G. § Az önkéntes tűzoltó egyesület a működés, a fenntartás, valamint a létesítés, a
fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért
felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz.”
120. §
A Tvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés és a megelőző alcím lép:
„Az önkormányzati tűzoltóság
34.	§ (1) Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati
társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy
az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely a települési
önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos
tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása
alapján tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti
szolgálatot lát el és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági
intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tűzoltóság kérheti közhasznúsági
nyilvántartásba vételét.
(2)	Az önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szerve vezetője egyetértésével a köztestület nevezi ki.
(3)	Az önkormányzati tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetéséből erre a célra biztosított
költségkeret mértékéig az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet biztosítja.”
55
121. §
A Tvt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő tűzoltási
és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A
létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és
fenntarthatja.”
122. §
A Tvt. 36. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések
36.	§ (1) Az önkormányzati, vagy a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1)
bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetve a
települési önkormányzattal.
(2)	Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a
tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást a működési terület szerinti hivatásos
tűzoltóságnak be kell jelenteni.
(3)	Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság esetében a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi a tűz elleni védekezési, műszaki
mentési tevékenység végrehajtását, az ehhez szükséges személyi, és technikai feltételek
meglétét, a tűz elleni védekezési, műszaki mentési feladatokra való felkészültség és
felkészülés helyzetét.
(4)	Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság a (3)
bekezdésben meghatározott ellenőrzés során hiányosságot tár fel, a mulasztót annak pótlására
hívja fel.
(5)	Ha az önkormányzati tűzoltóság a hiányosság pótlása iránt nem, vagy nem megfelelően
intézkedik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 34. § (3) bekezdése szerinti
költségfedezetet a hiányosságból eredő feladatellátási-képesség csökkenésével arányos módon
csökkenti.”
123.	§
A Tvt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az
ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt
munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti
meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkormányzati és
létesítményi tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és
indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(3)	Az önkormányzati önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa
elszenvedett kár megtérítésére, illetve kártalanítására, ha az igénybevétel
a)	a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási
határain belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetve a létesítmény
fenntartója,
56
b)	az a) pontban meghatározott területen kívül történt, akkor külön jogszabályban
meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.”
124.	§
A Tvt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó mentesíthető részben vagy
teljesen a helyi adó megfizetése alól.”
125.	§
A Tvt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület
tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelő egyenruha viselésére jogosult.
(2)	A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság
tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas.
(3)	Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a
hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem
használhat, illetve gépjárművön csak az önkormányzati, illetve létesítményi tűzoltóság
feliratot helyezheti el, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság bejegyzett elnevezésével.
(4)	Az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja részére - a
képesítési követelmények megszerzését követően - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
központi szerve egységes igazolványt ad ki.
(5)	Az igazolvány adattartalma:
a)	az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület megnevezése,
b)	a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja arcfényképe,
c)	a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja neve,
d)	az igazolvány érvényességi ideje.
(6)	Az (5) bekezdésében meghatározott igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
központi szerve a (7) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. Az igazolványt
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az érvényességi idő lejártakor
visszavonja vagy megújítja.
(7)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, a létesítményi
tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, az
önkormányzati, létesítményi tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület tevékenysége
jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzése érdekében az önkormányzati, létesítményi
tűzoltók és az önkéntes tűzoltó egyesület tagjáról vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban:
nyilvántartás) rögzíti:
a)	az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja családi és
utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési
címét,
b)	a képesítési követelményeknek való megfelelést igazoló okmány számát, a képző
intézmény megnevezését, a kiállítás időpontját,
c)	az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartásba
történő felvételének napját,
d)	annak az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságnak, önkéntes tűzoltó egyesületnek a
bejegyzett elnevezését és székhelyét, amelynek tagja,
57
e)	az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja igazolványának
számát, kiállításának keltét,
f)	az igazolvány cseréje, pótlása tényét, illetve ezek megtagadásának tényét,
g)	az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, a törlés időpontját és okát,
h)	az önkormányzati, létesítményi tűzoltó alkalmazása és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja
tagsága megszűnésének tényét és időpontját.
(8)	A (7) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat az
önkormányzati, létesítményi tűzoltóság vezetője, az önkéntes tűzoltó egyesület vezetője 15
napon belül szolgáltatja.
(9)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a nyilvántartásába kizárólag az e
törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból
adatot törölni.
(10)	A nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a (7) bekezdésben
meghatározott célra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára szolgáltatható adat.
(11)	Az önkormányzati, létesítményi tűzoltói tevékenység, az önkéntes tűzoltó egyesületi
tagság megszűnése, és az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület
tagjának halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az
adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb 5 évig a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az
önkéntes tűzoltó egyesület tagja tevékenysége későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.”
126.	§
A Tvt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az
önkormányzati és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget
az igénybe vevő fizeti meg.”
127.	§
A Tvt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A hivatásos tűzoltóság létesítésének, működésének, fenntartásának, fejlesztésének
költségeit a központi költségvetés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
költségvetésén keresztül biztosítja.
(2)	A központi költségvetésből történő támogatás mértékének meghatározása során a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák
elleni védekezésért felelős miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és
gépjárműállomány-táblázatban rögzítetteket kell alapul venni.
(3)	A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével
kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli
vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett
tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.
(4)	A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, és a tűzoltás irányítását ellátó
tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.
(5)	Az önkormányzati tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és
működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat,
és az önkormányzati tűzoltóság által védett települések önkormányzatai, valamint az általuk
58
végzett feladattal arányosan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervén keresztül a
központi költségvetés gondoskodik.
(6)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az önkormányzati tűzoltóság tagjai,
továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagja a külön
jogszabályban előírt képesítés megszerzésére kötelezett.
(7)	A képzés költségeit - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a küldő szerv
vagy a hallgató viseli.”
128.	§
A Tvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B”
részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak
1,5%-át hozzájárulás címén - a hivatásos tűzoltóságok és az önkormányzati tűzoltóságok
részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez,
valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és
monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, fejlesztésére és
az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó
célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának
céljára - a központi költségvetésbe befizetni. A hozzájárulás alapjának meghatározása során
csak azokból a biztosítási szerződésekből befolyt díjakat kell figyelembe venni, ahol a
kötelezettségvállalás tagállama Magyarország, ideértve azt az esetet is, ha a kockázatviselés
helye egy másik tagállam.”
129.	§
(1)	A Tvt. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)
„e) az önkormányzati tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát;”
(2)	A Tvt. 47. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)
„i) a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a névjegyzék
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy
hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket;
j) a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes
tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásának részletes szabályait.”
(3)	A Tvt. 47. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
59
„11. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályait, a TMNT
készítésével érintett létesítmények kiválasztására vonatkozó szabályokat, a TMNT tartalmi
követelményeit.”
(6)	A Tvt. 47. § (2) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„25. az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámára, létesítményeinek és felszereléseinek
minimális mennyiségére, minőségére, a szolgálat ellátására, az egyenruházatra és viselésére,
az egyenruházaton viselt jelzések rendjére, ki- és továbbképzésekre, az egyes beosztásokhoz
szükséges személyi és anyagi feltételekre, a kitüntetések viselésének rendjére, az
önkormányzati tűzoltó foglalkozás egészségügyi vizsgálata szempontjaira vonatkozó
szabályokat.”
(7)	A Tvt. 47. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)
„d) az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő
igazgatás szolgáltatási díj mértékét és körét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel”
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
130.	§
Hatályát veszti a Tvt. 13. § (6) és (7) bekezdése, a 25. §-át megelőző alcím, 46. § (3) és (4)
bekezdése, 47. § (2) bekezdésének 7., 8., 18., 20., 21. és 22. pontja.
50.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény módosítása
131.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres
szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati
viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”
132.	§
A Hszt. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
60
(E törvény alkalmazásában:)
,,e) országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője, a büntetés-végrehajtás országos
parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;”
133.	§
A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a
büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet,
párt nevében vagy érdekében — az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati
választásokon jelöltként való részvételt kivéve — közszereplést nem vállalhat.
(3)	A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos
állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.”
134.	§
A Hszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a
büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az
állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai
parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői
választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a
tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.”
135.	§
A Hszt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való
meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe
—	a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül — meghatározott
szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.”
136.	§
A Hszt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának,
akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri,
polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.”
137.	§
A Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
61
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya — az (5) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével — felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
„a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az országos
parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és
emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;”
138.	§
A Hszt. 180. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által
kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).”
139.	§
A Hszt. XIX/A. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A RENDŐRSÉG, A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV, A POLGÁRI
NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI
SZERVEZET, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA
VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK”
140.	§
A Hszt. 245/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„245/A. § A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.”
141.	§
A Hszt. XX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A RENDŐRSÉG ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HIVATÁSOS
ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
142.	§
A Hszt. 246. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„246. § A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára e törvény
rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
143.	§
A Hszt. 247. § (1) bekezdésénekf) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
62
(A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:)
„f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, és a vele azonos jogállású
szervek vezetői,
g)	tűzoltó parancsnok,”
144.	§
A Hszt. 265. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok”
145.	§
A Hszt. 265. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálatot
teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési
önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.”
146.	§
A Hszt. 270. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél szerződéses szolgálati viszony hivatásos
szolgálati - kivéve vezetői - beosztások ellátására létesíthető. Tiszthelyettesi beosztások
esetében szerződéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel
rendelkező jelentkezővel is létesíthető.”
147.	§
A Hszt. 274. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a fegyelemsértést több hivatásos tűzoltóság hivatásos állományába tartozók
együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az a tűzoltó parancsnok intézkedik,
akinek a működési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést az eljáró
parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tűzoltó parancsnokok
hozzák meg.”
148.	§
A Hszt. 93. § (6) bekezdésében a „polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati
tűzoltóságnál” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szervnél” szöveg lép.
63
149.	§
A Hszt. 6/B. számú mellékletében a „budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tűzoltó
parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fővárosi polgári védelmi
igazgató” szövegrész helyébe a „budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi illetékességű
hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, a tűzoltósági főfelügyelő, a
polgári védelmi főfelügyelő, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói” szöveg lép.
150.	§
Hatályát veszti a Hszt. 36. § (4) bekezdése, 49/A. § (5) bekezdése, 116/A. § (7) bekezdése,
127.	§ (4) bekezdése, 247. § (1) bekezdésének e) pontja, 265. § (2) és (3) bekezdése, 266. §-a,
268. §-át megelőző alcím, 268. §-a, 269. §-a, 271. § (2)-(3) bekezdése, 272. § (2)-(5)
bekezdése, 273. §-a, 274. § (1)-(8) bekezdése, 275. §-a, 276. § (1)-(3) bekezdése, 342. § (9)
bekezdése.
51.	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi LVIII. törvény módosítása
151.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési,
tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési,
környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti,
hő- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági, tűzvédelmi
szakterületeken, valamint a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki
szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és
kertépítészeti, belsőépítészeti, műemlékvédelmi és tűzvédelmi szakterületeken szakmai
tagozatokat hoz létre.”
52.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény
módosítása
152.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 7. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami
alapadatokat, illetve termékeket az adatok kezelője, illetve előállítója a külön jogszabályban
foglaltak szerint biztosítja a katasztrófavédelemben részt vevők számára.”
64
53. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
153.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus
Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy)
„c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az
ügyészség a törvényben meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok
lekérdezése céljából,”
54.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
154.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. §-ának
helyébe a következő rendelkezés lép:
„228. § (1) Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi
ellátás keretében történik.
(2)	E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minősül
a)	minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi
épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja
olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre
álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi
államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati
szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend
idején vagy azon kívül kerül sor,
b)	az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a
gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi
ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó
lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.
(3)	Különleges jogrend bevezetésekor a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi
válsághelyzet kihirdetése.
(4)	Különleges jogrenden kívül valamely eseményt - annak függvényében, hogy az egy
megyét (a fővárost) vagy több megyét érint - az egészségügyi államigazgatási szerv vagy az
egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeleti szerve minősítheti egészségügyi
válsághelyzetnek.”
(2)	Az Eütv. 147. § (1) bekezdés f) pontjában a „katasztrófa [225. § (2) bekezdés]” szövegrész
helyébe az „egészségügyi válsághelyzet [228. § (2) bekezdés]” szöveg lép.
(3)	Az Eütv. 94. (2) a) pontjában, a 230. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 231. § (2)
bekezdésében, a 232. § (1) bekezdésében a „katasztrófa” szövegrész helyébe „egészségügyi
válsághelyzet” szöveg lép.
(4)	Az Eütv. 229. § (1)-(3) bekezdéseiben a „Katasztrófa” szövegrész helyébe „Egészségügyi
válsághelyzet” szöveg lép.
65
(5)	Az Eütv. 229. § (1) bekezdésében az „a katasztrófa-helyzet” szövegrész helyébe „az
egészségügyi válsághelyzet” szöveg lép.
(6)	Az Eütv. 230. § (4) bekezdésének c) pontjában az „a katasztrófahelyzet” szövegrész
helyébe „az egészségügyi válsághelyzet” szöveg lép.
55.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
155.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)
„e) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó
bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen
bűncselekmény,”
56.	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
156.	§
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a
rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a
továbbiakban: rendvédelmi szervek), az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel,
társadalmi szervezettel, így különösen a helyi polgárőr szervezettel, valamint a feladatai
ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.”
57.	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
157.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. § f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság
jogkörét gyakorolják)
„f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;”
66
58. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
158.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a
polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c), d), g),
h)	és a 9. § (1) bekezdés d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével.”
59.	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
159.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ (5) A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat
kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az
Mvt.-ben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését.”
60.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
160.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) a következő 5/A.
§-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A veszélyes vagy szennyező áru belvízi szállításának hatósági ellenőrzését a
veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokban
meghatározottak szerint a hajózási hatóság, a rendőrség vízirendészeti szerve és a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv látja el.
(2)	Az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban meghatározottak mellett a
katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a)	a veszélyes áruk belvízi szállítására történő előkészítésének, valamint a belvízi úton
beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának
ellenőrzése,
b)	a veszélyes áruk kikötők területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzése.”
161.	§
A Vkt. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) Ha a veszélyes áruk belvízi szállításáról szóló törvényben meghatározott
előírások megsértőivel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzése során
jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50.000
forinttól 1.000.000,- forintig terjedő bírságot alkalmaz.
67
(2)	Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv a jogszabálysértővel szemben felelősséggel nem tartozik.
(3)	Ugyanazon jogszabálysértésért a hajózási, a vízi rendészeti hatóság és a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.”
162.	§
A Vkt. a következő 60/B. §-sal egészül ki:
„60/B. § (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a
jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával
kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az e törvény 60/A. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a katasztrófa-elhárítási
célelőirányzat bevétele.”
163.	§
A Vkt. 88. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„m) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk belvízi szállításának
ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályainak, továbbá az
egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegének, valamint a bírságolással
összefüggő hatósági feladatok általános szabályainak”
(rendeletben történő megállapítására.)
61.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
164.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 4. § (1)
bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány:)
„i) biztosítja a különleges jogrend idején a lakosság riasztásának rendszerét;”
(2)	Az Eht. 4. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Kormány:)
„j) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további
feladatokat.”
(3)	Az Eht. 182. § (4) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
68
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés
vonatkozásában:)
„l) a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését;”
62.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
165.	§
(1)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 120. § (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az elkobzott ásványolajtermékek)
„a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I-III.
fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata
polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelme
alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség
mellett - átadhatók;”
(2)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003.	évi CXXVII. törvény 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130. § Katasztrófa esetén a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló törvény szerinti megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei, illetve az
érintett területek polgármesterei felhatalmazást kapnak arra, hogy az üzemanyag-ellátás
biztosítására a vámhatóság bevonásával e törvény előírásaitól eltérően is intézkedhetnek.”
63.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
166.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a
következő 81/A.-81/C. §-okkal, és az azokat megelőző alcímmel egészül ki:
„A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatásköre
81/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a)	a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a vasúton beérkezett
veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése;
b)	a veszélyes áruk vasútüzemi létesítmények területén végzett átrakásának, tárolásának
ellenőrzése.
(2)	A jogszabályban előírt veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó előírások (RID)
megsértőivel szemben bírság szabható ki. Az e § alapján indított bírságolási eljárást a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le.
69
(3)	Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg,
a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50.000 forinttól 1.000.000,- forintig
terjedő bírságot alkalmaz.
(4)	Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.
(5)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított
szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni
intézkedésekről, a vizsgálat megindítását, vagy a helyszíni intézkedést követő 8 napon belül
hivatalosan értesíti a vasúti közlekedési hatóságot.
(6)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról, és annak eredményéről, az
azzal kapcsolatos döntéséről 8 napon belül értesíti a vasúti közlekedési hatóságot.
81/B. § (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a
jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával
kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Ugyanazon jogszabálysértésért a közlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv bírságot nem szabhat ki.
(4)	A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat
bevétele.
81/C. § (1) A veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett
vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását - ide értve az
ideiglenes tárolást is - végző személyek, szervezetek, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos
rendkívüli eseményről haladéktalanul kötelesek értesíteni a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv ügyeletét.
(2)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján
jogosult a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti
pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását - ide értve az
ideiglenes tárolást is - végző személyek, szervezetek felé intézkedni, a károk enyhítése
érdekében készített tervekben előírtak megtételére utasítást adni.
(3)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által adott utasításokat a veszélyes árut fuvarozó
vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtetők, a
veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását végző személyek, szervezetek kötelesek
haladéktalanul végrehajtani.”
167.	§
A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„n) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk
vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait,
továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással
összefüggő hatósági feladatok általános szabályait.”
(rendeletben állapítsa meg.)
70
64. A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény módosítása
168.	§
A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A polgárőrség tevékenysége során - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - köteles
együttműködni a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a
hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a
környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos és az önkormányzati tűzoltóságokkal,
a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, a közterület-felügyelettel, az erdészeti
szakszemélyzettel. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési
megállapodásban rögzíthetik.”
65.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
169.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következő 44.
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„44. a villamosenergia-rendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák
azonosításának kritériumrendszere, kijelölése, az érzékeny információ védelme, a
kapcsolattartás és a jelentéstételi kötelezettségek, valamint európai kritikus infrastruktúra
kijelölése esetén annak védelme, ellenőrzésének rendje, az előírások megsértése esetén
alkalmazható jogkövetkezmények szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
66.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
170.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„49. az együttműködő földgázrendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus
infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ
védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi kötelezettségekre, valamint európai kritikus
infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére, ellenőrzésének rendjére, az előírások
megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre”
(vonatkozó szabályokat.)
71
67. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
171.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 11. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal;”
68.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
172.	§
(1)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (5) bekezdés e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Rendvédelmi szerv)
„e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,”
(2)	Hatályát veszti a Ksztv. 1. § (5) bekezdés b) pontja.
(3)	Hatályát veszti a Ksztv. 83. § e) pontja.
69. Hatályát vesztő rendelkezések
173.	§
(1)	Hatályát veszti a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény.
(2)	Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény.
(3)	Hatályát veszti az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló
2004.	évi LVII. törvény 30. §-a.
(4)	Hatályát veszti a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2005. évi I. törvény Hatodik fejezete.
(5)	Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
módosításáról szóló 2006. évi VIII. törvény.
(6)	Hatályát veszti az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvény.
(7)	Hatályát veszti az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással
összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvény 2. § (43) bekezdése.
72
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
Bevezetés
A katasztrófavédelem a különböző, így a természetei és a civilizációs eredetű katasztrófák
elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási,
létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek
összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek
elhárítását, az élet- és vagyonbiztonságát, a mentés végrehajtását és a helyreállítás
feltételeinek megteremtését szolgálják.
A katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos
feladatok fontosságára a jelentősebb hatású hazai vagy külföldi káresemények,
veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. Az 1980-as években az Országgyűlés is több
alkalommal szorgalmazta az ország katasztrófavédelmének megnyugtató megoldását, az
1990-es évek elején ismét napirendre került a szabályozás, azonban törvény megalkotására
nem került sor. Az igényt jelzi, hogy egységes keret hiányában is megalkotásra kerültek az
ágazati, szakmai (pl. a tűzvédelemmel, polgári védelemmel, környezetvédelemmel
kapcsolatos) törvények.
A hosszas és alapos előkészítést követően 2000. január 1 -én lépett hatályba a katasztrófák
elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban:
katasztrófavédelmi törvény / Kat.), ezzel egységes, önálló jogszabály született a civilizációs
és természeti eredetű katasztrófák megelőzése, ilyen események bekövetkezése esetén a
különböző szintű állami, kormányzati, önkormányzati rendszerek tevékenységének
szabályozása és összehangolása, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelősségének és
teendőinek meghatározása érdekében.
A katasztrófavédelmi törvény az ország és a polgárok biztonsága érdekében végrehajtott
feladatok tapasztalatai alapján működőképes rendszert hozott létre. Ezen rendszer
meghatározó elemévé vált a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet.
Az elmúlt évtized igazolta, hogy a kialakított tervezési, irányítási, szervezeti és működési
rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú, lokális eseményektől a
jelentős, kiterjedt, súlyos veszélyhelyzetekig.
A katasztrófavédelmi törvény hatálybalépése óta azonban megnőtt a lakosságot, az anyagi
javakat és a környezetet veszélyeztető természeti és ökológiai katasztrófák száma,
összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Az
elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különböző fajtájú és
szintű beavatkozásokat igényeltek.
A társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett kisebb-nagyobb eseményeket szakszerűen,
emberségesen és az adott szituációban szakszerűen, összehangolt tevékenységgel végezzék az
erre hivatott szervek és szervezetek.
A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése
megköveteli a különböző természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését,
az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását.
A katasztrófavédelem jelenlegi jogszabályi környezetének átfogó módosításával, az állam
szerepvállalásának növelésével fokozható a Magyarország területén élő lakosság életének,
vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos
fenntartása.
73
A katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések
hatékonyságának fokozása céljából kidolgozandó jogszabály-módosítások főbb irányait a
katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére kidolgozott szabályozási koncepció
tartalmazta, melyet a Kormány is tárgyalt.
A szabályozási koncepcióban felvázolt szabályozási irányok társadalmi egyeztetése során
beérkezett vélemények túlnyomó része támogató volt. A megfogalmazódott fenntartások
javarészt két terület körül összpontosultak: egy részük a veszélyhelyzetre vonatkozó
elgondolást érintette azzal, hogy az egyszemélyi vezetési elv nem sértheti az ágazati szakmai
kompetenciákat, más részük a tűzoltóság állami kézbe helyezésével szemben támasztott
kifogásokat. A véleményezők egyetértettek abban, hogy megalapozott vélemény a
normaszöget elkészültét követően adható.
A törvényjavaslat az egyeztetések eredményeként véglegezett koncepció által meghatározott
irányok mentén készült el. A törvényjavaslat - a módosított joganyag nagy terjedelme miatt -
új katasztrófavédelmi törvény tervezetét tartalmazza, illetve számos más jogszabályt érint.
A törvény elfogadását követően nagy volumenű végrehajtási jogszabály (kormányrendelet és
miniszteri rendelet) megalkotására kerül sor, ezek hatályba lépése a törvény hatályba
lépéséhez fog igazodni.
A törvényjavaslat az Országgyűlés által a 2011. április 18-i ülésnapon elfogadott Alaptörvény
alapján, arra épülve készült. Annak terminológiáját alkalmazza, struktúráját, eljárási
szabályait követi (rendkívüli intézkedések) és az abból következő feladatok végrehajtását
szabályozza.
A törvényjavaslat tehát az új Alaptörvénnyel összhangban a minősített időszakok
rendszerének megújításával, illetve bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli
intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élő lakosság életének,
vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos
fenntartását.
A szükségállapot és a veszélyhelyzet fogalmának az Alaptörvényben történő megjelenítésével
párhuzamosan szükség volt a katasztrófavédelmi törvény olyan mértékű módosítására,
amellyel biztosított a bekövetkezett katasztrófa, vagy az azt közvetlenül megelőző
katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi rendszer megfelelő aktivizálása, illetve a
szükséges intézkedések bevezetése.
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi
igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében,
hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala a korábbiaknál szervezettebben
kerüljön végrehajtásra.
Az Alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi
kötelezettség tartalma is meghatározásra került - kiegészült a „katasztrófavédelmi feladatok”
ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre
kerülnek e kötelezettség részletszabályai, a személyesen teljesítendő és a vagyoni szolgáltatás.
Fentiek figyelembe vételével a változtatások főbb területei az alábbiak szerint foglalhatóak
rendszerbe.
74
I.	A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítése
Egyes üzemek olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági - műtrágya és növényvédőszer
raktározás), kémiai tevékenységet végeznek, melyek ellenőrizhetetlenné válása esetén azok
hatása tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a
környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Az ezekben az üzemekben bekövetkező balesetek
-	ahogyan azt legutóbb a Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta -
komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínűségének
csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési
tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával érhető el.
a)	engedélyezési eljárások kiterjesztése
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóságnak
különböző hatósági jogosítványai vannak; ezek azt a célt szolgálják, hogy a társaság
működése az ott dolgozókat és a környezetet ne veszélyeztesse. E jogszabályok azonban a
hatóságot akkor illetik csak meg, ha az üzemben található veszélyes anyagok mennyisége a
jogszabály által meghatározott módon számított szintet - az ún. alsó küszöbértéket - eléri. E
számítási mód a nemzetközi előírásoknak (Seveso II. Irányelv) megfelel.
Az elmúlt időszakban több baleset következett be az alsó küszöbérték alatti üzemeknél, ezek
főként veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett ipari balesetek döntő többségében
ilyen, a szabályozás hatálya alá nem tartozó üzemekben történtek. Az említett balesetek
többnyire veszélyeshulladék-feldolgozó üzemekben, húsipari üzemek területén, klórt
felhasználó gazdálkodó szervezeteknél és pirotechnikai üzemekben következtek be. Ilyen
jelentős súlyú és következményű események például a Budapest XV. kerületi
veszélyeshulladék-tároló telephelyen történt tűz és robbanás 2004-ben, a törökbálinti
pirotechnikai raktárban történt robbanás szintén 2004-ben, a balatonfűzfői veszélyes
hulladéklerakóban keletkezett tűz 2010. év során. Ismert a 2010. év október 4-én Kolontár
település külterületén bekövetkezett tároló sérülésével kapcsolatos ipari szerencsétlenség is.
Amennyiben ezekre az üzemekre az Irányelv szerinti hatósági tevékenység kiterjedt volna, e
balesetek bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető lett volna. Indokolt ezért a hatósági
jogosítványokat az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemekre is kiterjeszteni. A katasztrófavédelmi és súlyos ipari balesetek elleni szabályozás
alkalmazásának gyakorlati tapasztalati alapján legalább ilyen mennyiségben jelen lévő
mennyiségű veszélyes anyag okozhat katasztrófavédelmi mértékű súlyos ipari balesetet vagy
rendkívüli eseményt. Ez a körülmény teszi szükségessé a katasztrófavédelmi jogintézmények
(védelmi tervezés és hatósági ellenőrzés) alkalmazását.
A szigorúbb szabályozás az EU normáival nem ellentétes. Így például Hollandiában minden,
veszélyes anyagot előállító, tároló és forgalmazó üzem és tevékenység (szállítási ágazatok,
üzemanyag töltő állomások, teherpályaudvarok, kikötők, stb.) biztonsági jelentéshez hasonló
dokumentáció készítésének kötelezettsége alá esik, Nagy-Britanniában a csővezetékes
szállításra vonatkoznak szigorúbb előírások, míg Franciaországban külön szabályozás alá
kerültek a vasúti rendező pályaudvarok, melynek során kockázatelemzést kell benyújtani a
Seveso hatóság részére.
A törvényjavaslat az ellenőrzések kiterjesztéséhez szükséges törvényi szintű szabályozást
tartalmazza, az eljárási részletszabályok - a Seveso engedélyezési eljáráshoz hasonlóan -
kormányrendeleti szinten kerülnek kidolgozásra.
75
b)	katasztrófavédelmi bírság
A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek
feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú
jogsértéseket (pl. belső védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem
bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszer felülvizsgálatának elmaradása)
szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése.
A szankcionálandó szabálytalanságok száma a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek
tekintetében az eddigi tapasztalatok alapján évente megközelíti a 100 esetet.
Jelenleg az üzemek feletti szankciórendszer nem megfelelő és csupán három esetre
korlátozódik, így a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bezárására, a veszélyes
tevékenység folytatásának felfüggesztésére, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben,
veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök elszállítására és
megsemmisítésére.
A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében
javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás
minőségét.
Szintén fontos az illegálisan (engedély nélkül) működő üzem megfelelő szankcionálása is.
A törvényjavaslat alapján a katasztrófavédelmi bírság legalacsonyabb összege háromszázezer,
legmagasabb összege hárommillió forint. A törvény meghatározza a katasztrófavédelmi
bírság kiszabásának eseteit is, így katasztrófavédelmi bírság kiszabására lehetőség van
-	katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység esetén;
-	jogszabályban vagy hatósági kötelezésben foglalt előírások elmulasztásakor vagy
-	a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben
megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása
esetén.
c)	a szakhatóság közreműködésének megszüntetésével a hatósági tevékenység egyszerűsítése
Az elmúlt évben több ipari érdekképviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében,
hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb
legyen. Ennek keretében az olaj- és gázipari, a vegyipari és a gyógyszeripari üzemek,
valamint az üzemeltetői érdekképviseleti szervezetek is támogatták azt az elképzelést, hogy a
Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek engedélyezési és hatósági tevékenységét
szakhatósági közreműködés nélkül kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve lássa el, hatékonyabbá téve így az ügyintézést. A mintegy tíz éves, az ipari ágazat és az
EU által is elismert baleset-megelőzési felkészítéssel, jogalkalmazási és szakmai gyakorlattal,
személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szervénél, mint hatóságnál rendelkezésre áll minden olyan (személyi és tárgyi) feltétel, amely
az eddig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által végzett szakhatósági feladat
ellátásához szükséges.
A törvényjavaslat az ehhez szükséges törvényi módosításokat tartalmazza.
d)	a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakítása
A törvényjavaslat - az ágazati hatóságok hatáskörének megtartása mellett - megteremti annak
lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti
szállítását is ellenőrizhesse, egyidejűleg felhatalmazást ad a részletszabályok (így különösen
az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek) kormányrendeletben történő
kidolgozására. A veszélyes áru szállítás szabályainak megszegése esetén kiszabott
76
bírságösszegek és az alkalmazott bírsághatárok igazodnak az egyes közlekedési
alágazatokban végzett szállítási tevékenység általi veszélyeztetés mértékéhez.
e) iparbiztonsági hatóság létrehozása
A potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme érdekében, a
veszélyeztetés mértékében azonosított tevékenységek katasztrófavédelmi felügyeletét
egységes iparbiztonsági hatósági szervezet képes hatékonyan ellátni.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bázisán működő hivatásos
katasztrófavédelmi hatósági szervezet rendeltetése a nemzetgazdaságot, a lakosság életét,
egészségét és anyagi javait kiemelten veszélyeztető üzemekben (létesítményekben)
esetlegesen bekövetkező ipari katasztrófák, súlyos balesetek, jelentős tűzesetek és káresetek
megelőzése, felkészülés azok koordinált elhárítására és következményeinek csökkentésére.
Az iparbiztonsági tevékenységet végző szervezet
-	katasztrófavédelmi hatósági engedélyezési és ellenőrzési rendszert működtet a
legveszélyesebb üzemek (létesítmények) és tevékenységek esetében,
-	biztosítja a védelmi tervezési és irányítási rendszer felügyeletét a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemekben és létesítményekben a balesetek (káresemények) megelőzésére,
következményeinek elhárítására és hatásainak csökkentésére,
-	valamint - az ágazati hatósági engedélyezési és ellenőrzési hatáskörök elvonása nélkül -
koordinálja az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenőrzéseit.
II.	A lakosságvédelem erősítése
a)	A lakosságtájékoztatás, riasztás rendjének szabályozása
Hiányosság, hogy nem biztosított sem a civil lakosság, a tanulók, a pedagógusok, sem a
közigazgatási vezetők felkészülésének folyamatossága, továbbá az ismeretek elsajátításának,
átadásának kötelezősége.
A közoktatási intézményekben és a közigazgatási vezetőképző rendszerekben mindössze
lehetőség a katasztrófavédelmi oktatás/felkészítés, amelyhez igény esetén a szakemberek
segítséget nyújtanak.
A felkészítés így csak alkalomszerű. Gyakran valamely eseményhez, rendezvényhez
kapcsolódva tartanak bemutatókat, foglalkozásokat a szakemberek, ami igen hasznos és
népszerű, de nem adja meg a biztos, begyakorlott, alkalmazható tudást.
A leghatékonyabb akkor lesz a tanulók felkészítése, ha a közoktatási intézmények pedagógiai
programjában kötelezően belekerül a katasztrófavédelmi ismeretek, elsősegélynyújtás
oktatása tanórai és/vagy tanórán kívüli foglalkozásokba építve.
Erre vonatkozóan a törvényjavaslat előkészítésével együtt kidolgozásra került egy
kormányhatározat-tervezet is, melynek értelmében a Nemzeti Alaptanterv kidolgozása során a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos alapvető ismeretek és fejlesztési feladatok az iskolai
nevelés-oktatást meghatározó központi tantervi szabályozásba, továbbá a pedagógusképzésbe
és a közigazgatási vezetőképzésbe is beépülnek.
A szabályozás a közigazgatási vezetők ismeretanyagának fejlesztése céljából a
polgármesterek feladatai között megjeleníti a katasztrófavédelem által szervezett
továbbképzéseken való részvételt is.
77
A lakosság riasztásával kapcsolatos könnyebbség, hogy a szabályozási koncepcióban felvetett
egyes kérdéseket, így a média tájékoztató szerepét a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: médiatörvény)
időközben már szabályozta. A médiatörvény - többek között - például azt is kimondja, hogy
a közérdekű közleményt - amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján
indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kellő időben közölték - a közszolgálati
médiaszolgáltató köteles műsorának megszakításával közzétenni.
A törvényi szintű szabályozás a lakossági riasztó rendszer telepítésével, az e célból
megvalósuló tulajdoni korlátozással kapcsolatos szabályokat tartalmazza azzal, hogy a
lakossági riasztó rendszer elemeinek, végpontjainak idegen ingatlanon történő elhelyezésénél
törekedni kell elsődlegesen az állami, önkormányzati ingatlanokon történő elhelyezésre. A
törvényjavaslat ezen túlmenően - az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
módosításával - kormányrendeleti szintre utalja a lakosság minősített időszaki riasztása
rendszerének jogi háttérszabályozását.
b)	A veszélyeztetett terület elhagyásának, valamint az oda történő belépés korlátozásának
szabályozása
Az elmúlt évtized árvizei során gyakran előfordult, hogy a lakosság a hatósági figyelmeztetés
és felszólítás ellenére is életveszélyessé vált lakóépületekben maradt, a folyamatos ellátás és a
későbbi kimenekítés jelentős terhet rótt a védekezésben résztvevőkre. Ezt történt például
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a mentésben résztvevő erők határozott fellépésének
köszönhetően sikerült elérni, hogy emberéletben ne essen kár. A veszélyeztetett terület
elhagyása, őrzése és az oda történő belépés korlátozása az érintett rendőrség és más önkéntes
szervek részéről felvetődő költségek megnövelik a védekezés költségigényét.
A törvényjavaslat értelmében veszélyhelyzetben lehetőség van a lakosság lakóhelyének
elhagyására való kötelezésére, a területet megközelíthetők személyéről szóló döntésre (így pl.
a közüzemek, közszolgáltatók kárelhárításban érintett szakembereinek a katasztrófa által
érintett területre történő biztonságos bejutásáról és munkavégzéséről).
A katasztrófavédelmi törvény szabályainak megújításával a polgármester kötelezettségévé
vált a lakosság kitelepítésére és befogadására vonatkozó tervek elkészítésében való
közreműködés, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára a szükséges adatok
szolgáltatása.
c)	A helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása a képzett
közbiztonsági referens intézményének bevezetésével
A 2010. évi május-június hónapok folyamán levonuló árvizek során bebizonyosodott, hogy a
hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy helyi szinten a védekezésért felelős személyek
alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a katasztrófavédelem területén. Jelenleg hiányzik az
önkormányzati vezetők megfelelő felkészültsége, ezért az önkormányzati dolgozók közül is
kell kiképezni a szakmaiságot legalább minimum szinten biztosító képzett közbiztonsági
referenseket, akik közvetlenül segítenék elő az önkormányzatok katasztrófák elleni
felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi
ismeretekkel is.
78
A törvényjavaslat alapján referensnek az a polgármesteri hivatal állományába tartozó
köztisztviselő jelölhető ki és kerül beosztásra a települési polgári védelmi szervezet
vezetésébe, aki a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkezik.
A részletszabályokat kormányrendeleti szintű szabályozás fogja tartalmazni, a közbiztonsági
referensnek az értelmező rendelkezések között szereplő definíciójában foglaltakra
figyelemmel.
Jelenleg is kidolgozás alatt áll a meghatározott képzettséggel és szakmai tapasztalatokkal
rendelkező települési főmérnökre vonatkozó koncepció. Tekintettel arra, hogy a két feladatkör
egymással rokon, a települési főmérnökre, mint az önkormányzatnál alkalmazásban álló
műszaki szakértőre, illetve a közbiztonsági referensre vonatkozó szabályok összhangjának
megteremtése a települési főmérnökre vonatkozó szabályozás feladata lesz.
III.	A polgári védelem szerepének erősítése, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának
fejlesztése
a)	A polgári védelmi szervezetek fejlesztése
A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló
szervezet, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világméretű fegyveres
konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentősen csökkent, a polgári védelmi
tevékenység — a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének —
hangsúlya áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák kezelésére.
Az új katasztrófavédelmi törvénybe beépítésre került a polgári védelemről szóló 1996. évi
XXXVII. törvény, így a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával
kapcsolatos szabályok a katasztrófák elleni védekezés szerves részeként, a modern kor
kihívásaihoz igazodva és a koncepció tartalmának megfelelően kerültek megfogalmazásra.
A polgári védelem szabályainak a katasztrófavédelmi törvényben való megjelenésével
párhuzamosan az új honvédelmi törvény teszi egyértelművé, hogy a polgári védelmi
kötelezettség a honvédelmi kötelezettség részeként fog megvalósulni fegyveres
összeütközések idején. Ennek megfelelően a fegyveres összeütközések esetén ellátandó
polgári védelmi feladatok meghatározása a honvédelmi törvény szabályozási körébe tartozik.
A feladatok prioritásának módosulásával a polgári védelmi rendszer fejlesztése és átalakítása
is elengedhetetlenné vált, igazodva a megváltozott célokhoz, elsődlegesen a katasztrófák
kezeléséhez.
Fegyveres összeütközések esetén természetesen - a korábbiakhoz hasonlóan - a polgári
védelmi szervezetek továbbra is ellátják a Genfi Egyezmény I. és II. Kiegészítő
Jegyzőkönyveiben meghatározott humanitárius feladataikat a lakosság védelme érdekében.
A polgári védelmi kötelezettség személyes közreműködési és vagyoni szolgáltatási
kötelezettséget jelent. A polgári védelmi kötelezettség 18 éves korától a mindenkori öregségi
nyugdíjkorhatár eléréséig terjed ki azon magyar állampolgárokra, akik belföldön lakóhellyel
rendelkeznek.
A tervezet a korábbi szabályozáshoz hasonlóan felsorolja a kötelezettség alóli mentesség
eseteit, amelyek elsősorban a gyermekneveléshez és a kötelezettség alatt álló személy
egészségi állapotához igazodnak és csak ezen állapot fennállásáig érvényesek. A polgári
védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti az, aki
79
a felsorolt szervezetnél, avagy munkakörben dolgozik, vagy az ott megjelölt közfeladatot látja
el.
A polgári védelmi kötelezettség tartalma nem változik, továbbra is az adatszolgáltatási,
bejelentési, megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában,
melyek részletszabályait a tervezet tartalmazza.
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerülnek a polgári védelmi
szervezetek is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek
részvétele. A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási
részletszabályok teszik majd teljessé.
Az elmúlt időszak természeti és ipari eredetű katasztrófái során történt beavatkozások
tapasztalatai alapján indokolt volt egy olyan központi polgári védelmi szervezet létrehozása,
amelynek tagjai az adott esemény elhárításához szükséges speciális szakértelemmel bírnak.
Az új szabályozás alapján e szervezet létrehozása a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
központi szerve vezetőjének hatáskörébe kerül.
Az önkéntes szervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben nagy szükség
van, különösen az önkéntes mentőszervezetekre, speciális szakismeretük, felkészültségük
alapján. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai megerősítették e szervezetek
tevékenységének nélkülözhetetlenségét az elsődlegesen beavatkozó tűzoltóságok mellett.
A különleges kiképzésű speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és
veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, polgári védelmi feladat ellátására,
valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződések olyan
képességekkel rendelkeznek, amelyek sem az állami, sem az önkormányzati tűzoltóságoknál
nem állnak rendelkezésre, vagy állami-önkormányzati fenntartásuk indokolatlanul nagy
költséget jelentene. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük
sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. E feladatok
végrehajtásába történő bevonásuk szabályozottságát teremtik meg az új rendelkezések.
Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylő esemény
bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének
meghatározott mértékű aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára a
kormányzat részéről. A tervezet értelmében amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint,
vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében szükséges, a védekezéssel összefüggő feladatokat a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kinevezett miniszteri biztos hangolja
össze.
A védekezési feladatok ellátásának elsőbbsége, valamint a mentendő személyek és anyagi
javak biztonsága érdekében pontosan meghatározásra kerültek a kimenekítés és a kitelepítés
szabályai, a veszélyeztetett terület elhagyásának kötelezettsége, továbbá a csak engedéllyel
történő belépést biztosító rendelkezések.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza a természetes személyek, jogi személyek és a jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek polgári védelemmel kapcsolatos szolgáltatási
kötelezettségét.
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség olyan lehetőség a polgári védelem
lakosságvédelmi tevékenységének gyorsabb, hatékonyabb végrehajtására, amely a lakosság
80
képességeinek kiaknázására építkezik, ám az elérési folyamat eltér a hagyományos
értelemben vett, a hadkiegészítő parancsnokságok útján lebiztosított kapacitások
alkalmazásától.
Ez utóbbi lehetőség igénybevétele alapvetően minősített időszak kihirdetését követeli meg, de
a bevezetni kívánt vagyoni szolgáltatási kötelezettség nem igényli ezt, tehát hétköznapi
körülmények között, a kialakult veszélyeztető hatás gyors és hatékony kezelése érdekében
eseti jelleggel, más rendvédelmi szervek igényeinek veszélyeztetése nélkül rendelkezésre
állhat.
A vagyoni szolgáltatás alanyait érintő igénybevétel össztársadalmi szinten is előnyös, mert a
helyben rendelkezésre álló nemzetgazdasági erőforrások kerülnek felhasználásra a polgári
védelmi feladatok teljesítése érdekében.
A vagyoni szolgáltatási kötelezettség a jogállamiság követelményeinek megfelelő lehetőséget
biztosít a polgármester számára, hogy a természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezése
esetén technikai eszközöket, ingatlanokat és egyéb szolgáltatásokat használjon fel a lakosság
védelme érdekében.
A szolgáltatással összefüggő kártalanítási eljárásokban a tervezet értelmében első fokon a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv központi szerve dönt.
b)	A települések polgári védelmi besorolásának és védelmi követelményeinek megújítása
Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelőzése, az élet és anyagi javak
megóvása érdekében 1995-ben sor került hazánk települései többségének polgári védelmi
szempontú besorolására. Az elmúlt 10 év eseményei, elsősorban a természeti eredetű
veszélyforrások megváltozása (pl. szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása),
a lakosságot fenyegető tényezők megszaporodása szükségessé teszi a jelenlegi besorolás
felülvizsgálatát és ennek alapján hazánk valamennyi településének besorolását.
A Kolontár településen bekövetkezett katasztrófa is indokolja, hogy a települések jelenlegi
besorolását a valós kockázatokhoz szükséges igazítani, melynek érdekében olyan rugalmas
szabályozást kell kialakítani, amely követi a természetes és épített környezetben bekövetkező
változásokat. Mindezek felmérése újabb számítások és modellezések (pl.: árvízi elöntési
modell) végrehajtását teszi szükségessé. A települések polgári védelmi besorolásának
megújítása egyben a katasztrófák elleni védekezés kapcsán kialakítandó kártalanítási-
kármegelőzési pénzügyi rendszer egyik kulcselemét is képezi.
A települések polgári védelmi besorolásának megállapítása - a potenciális
katasztrófaveszélyekhez, a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás
lehetőségének biztosítása céljából - miniszteri rendeleti szintű szabályozást igényel. Az ehhez
szükséges felhatalmazó rendelkezést a törvényjavaslat tartalmazza.
c)	Polgári védelmi szabályzat létrehozása
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váló rendkívüli események (pl. árvizek,
felhőszakadások, jégesők) ráirányították a figyelmet arra, hogy szükség van nemcsak a
katasztrófavédelemben résztvevő szervekre, szervezetekre, hanem az állampolgárokra is
egyaránt kiterjedő, eddig jogszabályokban nem szereplő szabályok megalkotására.
A szabályzat a lakosság védelme érdekében eddig jogszabályokban nem szabályozott
területeire kíván általánosan alkalmazandó normarendszert rögzíteni, amely a társadalom
81
valamennyi szintjén kötelező érvényű. A szabályzatnak tartalmaznia kell a katasztrófa által
érintett területen tartózkodók alapvető magatartási formáit.
A polgári védelmi szabályzat - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat mintájára - a polgári
védelem hatósági, szakhatósági tevékenységének anyagi szabályozását alapozza meg. A
szabályzat a katasztrófavédelmi törvényben foglalt felhatalmazás módosításával kerülne
kiadásra kormányrendeleti formában.
A polgári védelmi szabályzatot nem szükséges törvényi szintre emelni, ennek megfelelően a
tervezet alapján a Kormány kap a megalkotására vonatkozó felhatalmazást.
d)	Polgári védelmi hatósági és szakhatósági jogkörök bővítése
A polgári védelem hatékony anyagi jogszabályainak hiánya miatt hatályon kívül helyezett
hatósági és szakhatósági jogköröket, a szükséges normatív rendelkezések pótlása mellett
vissza kell állítani, annak érdekében, hogy a katasztrófavédelem átfogó információkkal
rendelkezzen az épített környezet és az infrastruktúra változásairól, állapotáról.
A kritikus infrastruktúrával kapcsolatos területeken, a lakosságot veszélyeztető üzletekkel,
létesítményekkel, a lakosság kimenekítésével, a katasztrófák miatt bekövetkezett
kárfelméréssel kapcsolatos területeken szükséges a szakhatósági jogkörök visszaállítása, és az
anyagi jogszabályok megteremtése.
A törvényjavaslat alapján a szabályozásra a Kormány kap felhatalmazást, a részletszabályok
kidolgozására a végrehajtási szabálycsomag részeként kerül sor.
Az idei év árvizei felvetették, hogy a hatósági jogköröket a polgármesterektől, illetve a
megyei közgyűlés elnökeitől, részben, vagy egészben át kell telepíteni a
katasztrófavédelemhez. Ezzel el lehet kerülni az időszakonként változó hatáskört gyakorló
személy újbóli betanításából, gyakorlatszerzéséből adódó költségtöbbleteket, valamint az
ismeretek hiányából adódó, adódható szakszerűtlen beavatkozást. Tekintettel azonban arra,
hogy egyrészt a helyi viszonyokat a polgármester ismeri, másrészt ő az a védelmi
igazgatásban részt vevő személy, aki a katasztrófa bekövetkeztekor legvalószínűbben a
helyszínen tartózkodik, ezért az a törvényjavaslat a hatósági jogkörök más szervre
telepítésével kapcsolatos javaslatot nem fogalmaz meg, inkább - a közbiztonsági referens
útján - a polgármester munkájának szakmai segítése mellett foglal állást.
e)	Az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának, illetve támogatásának
szabályozása
A katasztrófavédelem „nemzeti ügy”, amelyben a társadalom legszélesebb köre vesz részt. A
katasztrófavédelemben jelentős szerep hárul az önkéntes és civil szervezetekre is. Az
önkéntes mentőszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben - speciális
szakismeretük, felkészültségük alapján - rendkívül nagy szükség van. E speciális
felkészültségű „készenléti egységek” különböző szervezeti formában - többségük karitatív,
társadalmi szervezetként - működnek. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységének nagy
hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország társadalmi, gazdasági fejlődésével számuk
és szakosodásuk nagymértékben megszaporodott. Feladataikat alapszabályukban
meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján
tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Ilyen
nemzetközi elvárás ma a földrengés sújtott területen bevethető (komplex mentésre alkalmas)
városi kutató-mentő-, vagy árvíz esetén az árvízi mentőcsapatok létrehozása és alkalmazása.
82
Több alkalommal került sor ezeknek a civil szervezeteknek hazai, és nemzetközi bevonására,
így például 2004/2005-ben a szökőár sújtott Sri Lankán, 2006-ban az árvízzel elöntött
Romániában, Szerbiában és hazai árvízi védekezés (2000., 2001., 2002., 2006.) során,
valamint 2009-ben a földrengés következtében segítséget kérő Indonézia, Nyugat-Szumátra,
majd 2010-ben Haiti térségében.
Az önkéntes mentőszervezet különleges kiképzésű speciális technikai eszközökkel felszerelt,
katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, valamint emberi élet
mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés olyan képességekkel, amelyek sem az
állami, sem az önkormányzati tűzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre.
A speciális eszközökkel felszerelt, komplex alakulat, katasztrófa-elhárítási feladat
végrehajtására állították össze vagy alakították meg, legtöbbször közhasznú szervezetként.
Európa számos országához hasonlóan hazánkban is meg kellett teremteni annak lehetőségét,
hogy a speciális eszközökkel és képzettséggel rendelkező szervezetek jogszerűen, megfelelő
szakmai irányítással és nem utolsó sorban a működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokkal
részt vehessenek a hazai védekezési tevékenységben, valamint az elmúlt 10 évben egyre
gyakoribbá váló nemzetközi segítségnyújtásokban.
A törvényjavaslat ennek megfelelően olyan civil szerveződésként határozza meg az önkéntes
mentőszervezetet, mely különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkezik, speciális
technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére,
felszámolására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen jött létre és közhasznú
minősítéssel rendelkezik. A szervezetek alkalmasságára vonatkozó követelményrendszer
kidolgozását miniszteri rendeletekre bízza a törvény. Az önként jelentkező társadalmi és
karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a
hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján, veszélyhelyzetben az
központi, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendelkezése
alapján vesznek részt.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy az önkéntes mentőszervezetek a védekezésért felelős
állami szervek alárendeltségében működnek és az általuk meghatározott feladatokat látják el.
A tervezet alapján elrendelt veszélyhelyzetben működésük költségeit az állami költségvetés
biztosítj a.
f)	A nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel szabályainak pontosítása
A törvényjavaslat jó alap ahhoz, hogy a nemzetközi katasztrófasegély nyújtásával, illetve
fogadásával kapcsolatos szabályrendszer - végrehajtási szabályban - pontosításra kerüljön. A
javaslat meghatározza a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás, a nemzetközi katasztrófa-
segítségkérés fogalmát.
A NATO és EU kötelezettségeinkből adódóan a hazai törvényi szabályozásban meg kellett
határozni a NATO veszélyhelyzeti tervezés (NATO CEP) rendszerében való részvétellel,
valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásával és végrehajtásával
kapcsolatos hatásköröket is. A törvényjavaslat alapján e feladatokat a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter látja el, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
részvétele és szakmai segítségnyújtása mellett.
83
IV.	A katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételével és a finanszírozással összefüggő
javaslatok
a)	A veszélyhelyzeti szabályozás megújítása
Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a várhatóan veszélyhelyzet elrendelését
igénylő eseményt megelőzően már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének
meghatározott mértékű aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára. A
veszélyhelyzetet megelőző időszak jogintézménye a katasztrófaveszély, mely esetén
intézkedésre van szükség a lakosság védelme, alapvető ellátásának biztosítása, valamint a
katasztrófa következményeinek csökkentése érdekében. Ennek eredményeként javul a
védekezés, a kárelhárítás hatékonysága és a veszélyhelyzet kihirdetése elkerülhetővé válhat.
Ezért nagyon fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan
intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a
kialakuló veszélyhelyzetek.
Az Alaptörvényben a veszélyhelyzetre vonatkozóan az alábbi szabályozás szerepel (53. cikk):
(1)	A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari
szerencsétlenség esetén, valamint következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet
hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2)	A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3)	A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a
Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4)	A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A tervezet az új alkotmányos szabályozással összhangban - még nem különleges jogrendként
-	a veszélyhelyzet megelőzése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a
„katasztrófaveszély” fogalmát.
A katasztrófaveszély időszaka lehetőséget biztosít arra, hogy - amennyiben a kialakult
helyzet a védelmi igazgatás helyi és területi szintjén előreláthatólag nem kezelhető - a
katasztrófavédelem, feladatellátása keretében, előre kidogozott terv alapján azonnal
intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus
infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa
következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.
Az új szabályozás világosan meghatározza, hogy veszélyhelyzet esetén mely szerveknek
milyen kötelezettségeik vannak.
Az Alaptörvényben definiált veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseményeket a tervezet
részletesen, de példálózó módon határozza meg.
A veszélyhelyzettől elhatárolva kerül szabályozásra a Kormány azon jogköre, amely szerint a
veszélyhelyzeti szabályozás egyes elemeit a katasztrófa károsító hatása által érintett területen
bevezetheti. Ennek oka, hogy a katasztrófa által érintett területen indokolttá válhat bizonyos
rendkívüli intézkedések megtétele, elsősorban a helyreállítás és újjáépítés zavartalan
84
lebonyolítása érdekében. Ehhez az új Alaptörvény szövege megfelelő alapot nyújt azzal, hogy
a már bekövetkezett események következményeinek elhárítása céljából is lehetővé teszi -
veszélyhelyzet kihirdetése mellett - rendkívüli intézkedések bevezetését.
A tervezetben részletezett rendkívüli intézkedések köre ily módon kerek egész folyamatot
alkot a katasztrófavédelmi feladatok fázisaival összhangban:
-	megelőzési feladatok - katasztrófaveszély
-	beavatkozások - veszélyhelyzet
-	helyreállítás, újjáépítés - bizonyos, csökkentett terjedelmű veszélyhelyzeti szabályok
bevezetése.
Az átlátható, következetes szabályozás egyértelműen elhatárolja a normál időszaki működés
és a rendkívüli időszaki működés kereteit, az alkalmazott jogi eszközöket, a csak ezen
időszakokban felhasználható pénzeszközök alkalmazását.
b)	Katasztrófa-elhárítási célelőirányzat létrehozása
Manapság egyre gyakoribbak a nem tervezett, de azonnali beavatkozásokat igénylő
katasztrófahelyzetek. Az ilyen helyzetek megoldása pénzügyi forrást igényel. Ezen forrás
fedezetéül a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat szolgál.
Ebből elsődlegesen a katasztrófa által érintett területen történő szakszerű és hatékony
beavatkozáshoz hiányzó anyagi- technikai feltételek pótlását szükséges finanszírozni.
Ugyanakkor a célelőirányzat lehetőséget teremt arra, hogy az azonnali beavatkozást igénylő
feladatok végrehajtásához, illetve a veszélyhelyzetet megelőző időszak tevékenységéhez
azonnal lehívható forrásfedezet álljon rendelkezésre, amelyekből a soron kívüli beszerzések,
illetve a működési biztonságot szolgáló feladatok azonnal finanszírozhatók. A célelőirányzat
biztosít fedezetet az állam általi helytállás teljesítésére is.
A tervezet értelmében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetében katasztrófa-elhárítási célelőirányzatot kell létrehozni.
A célelőirányzat bevételei:
-	a katasztrófavédelmi bírság;
-	a veszélyesáru-szállítással kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóság által kivetett
bírság (kivéve a közúti veszélyesáru-szállítás miatt kivetett bírságot), valamint
-	a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó összeg.
A szabályozás értelmében a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bírságokból származó
bevétele kizárólag védekezési kiadásokra, a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat
katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétele műszaki-technikai eszközök,
felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési
kiadásokra, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes
mentőszervezetek támogatására használható fel.
c)	Katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetése
A tervezet alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek
üzemeltetői, valamint veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti
veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek az éves
tárolt, gyártott és feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó, éves nettó árbevétel
0,1%-át kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulás címén befizetni a központi költségvetésbe.
A katasztrófavédelmi hozzájárulás a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bevétele.
85
A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői által
befizetett katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható a befizető gazdálkodó
szervezet veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló
műszaki intézkedésekre.
d)	Egységes állami tűzoltóság létrehozása
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Tvt.) értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az
önkormányzat intézményeként működik, vagyis az önkormányzati tűzoltóság parancsnokának
kinevezője és munkáltatója az önkormányzat, amely magával vonja az intézményi függőséget.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény kimondja,
hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a tűzoltóságok szakmai
feladatainak végrehajtása érdekében meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési feladatok
végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezetek
szakmai munkáját és tevékenységét, de ez a szakmai irányítás, felügyelet hatékony
tartalommal jogszabályi oldalról megtámogatásra nem került. Mivel az önkormányzatiság
megteremtésével párhuzamosan nem került megfelelően tisztázásra a tűzoltóságok feletti
szakmai felügyelet kérdésköre, ez azt eredményezte, hogy ellehetetlenült a szakmai hibák
korrigálása, a hibázók felelősségre vonása.
Ez hosszú távon azt eredményezte, hogy sérült a Tvt.-ben megfogalmazott azon elv, hogy a
hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szervezet
része, mivel az egységes elvek érvényesítésére nincs hathatós lehetőség.
E problémák kiküszöbölésére a tűzvédelem állami kézbe történő helyezésével nyílik
lehetőség.
A törvényjavaslatban szereplő módosítások eredményeképp egy helyi érdekektől mentes,
egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kerül kialakításra, amely
a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális
tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, és az anyagi
források ésszerű felhasználását teszi lehetővé.
A megszűnő hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe az egységes katasztrófavédelmi
szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép. A hivatásos önkormányzati
tűzoltóságok vagyonával kapcsolatban a törvényjavaslat azon az elvi alapon áll, hogy a
hivatásos önkormányzati tűzoltóság által használt vagyon a tűzoltóság által ellátott
közfeladathoz igazodik, így azzal, hogy a közfeladatot az állam átveszi, így indokolt az annak
ellátásához szükséges vagyontömeg átvétele is.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyonával kapcsolatban a törvényjavaslat azon, az
Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdésében meghatározott elvi alapon áll, mely szerint a helyi
önkormányzat tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Tekintve, hogy a
feladat ellátásának felelősségét az állam magára veszi, valamint, hogy ez a (cél)vagyon -
éppen a feladat ellátásának felelősségével együtt - az államtól került az önkormányzathoz, így
indokolt, hogy az ehhez a célhoz igazodó, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által használt
vagyon tulajdonjogának mozgása is a feladatellátáshoz igazodjon.
Az önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok a tervezet szerint a jövőben önkormányzati
tűzoltóságként, önkéntesen végezik a tűzoltási és műszaki mentési feladataikat.
Tevékenységükre továbbra is szükség van, hiszen jelenleg a 68 önkéntes tűzoltóság hazánk
területének körülbelül 20 %-án végez elsődleges tűzoltási, műszaki mentési feladatokat,
86
segítve ezzel az ott élő lakosság védelmét. Viszont nagyobb hangsúlyt kell fektetni az
önkéntesség megvalósulására, amit az önkormányzatok bevonásával lehet elérni.
87
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A tervezet az alapvető szabályok között rögzíti, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy, a
védekezés egységes irányítása állami feladat, illetve, hogy mindenkinek joga van, hogy
megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt és elsajátítsa az irányadó védekezési
szabályokat.
A 2. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a katasztrófavédelemben részt vevő szervek körét és a
tájékoztatással összefüggő kötelezettségeket.
A 3. §-hoz
Az értelmező rendelkezések bővítése a szabályozás kibővülése miatt indokolt.
A változtatások főbb pontjai részletesen:
A törvényben és végrehajtási rendeletében használt kifejezések (veszélyes ipari üzem,
veszélyes létesítmény) azt a látszatot kelthetik, hogy a vegyi anyaggal foglalkozó üzemek
katasztrófaveszélyesek, így felerősíti a társadalomban egyébként is meglévő, megalapozatlan
gyanakvást és félelmet a vegyiparral, a vegyi anyagokkal szemben. Ezzel ellentétben a tény
az, hogy a vegyipar által előállított anyagok nélkül ma már elképzelhetetlen az élet, és a
baleseti kockázata egy ilyen üzemnek kisebb, mint a közlekedési eszközök igénybevétele. A
Seveso irányelvben nem szerepelnek ezek a kifejezések, hanem olyan üzemekről,
létesítményekről ír, amelyekben a mellékletben meghatározott küszöbérték fölötti
mennyiségben végeznek veszélyes anyagokkal tevékenységet. A nyelvhelyesség is a
pontosítást indokolja, veszélyes ipari üzemek helyett valójában veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemekről van szó; ez a módosítás valamennyi érintett definícióban átvezetésre
került.
A 2. és 3. pont az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével (szakhatósági közreműködés
megszüntetése) kapcsolatos technikai pontosításokat tartalmazza.
A 2. pontban, a biztonsági elemzés törvényi fogalmában is szükséges kinyilvánítani a
biztonsági jelentéshez képest enyhébb, üzemeltetővel szemben támasztott
követelményrendszert. Ennek oka az, hogy az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemek általában a kisebb veszélyes anyagmennyiségek következtében kisebb
veszélyt jelentenek környezetükre.
A 7. pont a veszélyhelyzeti szabályozás felülvizsgálata miatt szükséges, a katasztrófa károsító
hatása által érintett terület törvényi definícióját adj a meg.
A 12. ponthoz: az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai bizonyították, hogy helyi szinten
szükség van olyan, katasztrófák elleni védekezéshez megfelelő képzettséggel rendelkező
személyekre, akik a polgármesterek számára megfelelő segítséget tudnak nyújtani a
megelőzési és védekezési feladatok során.
A 14. és a 22. ponthoz: az itt található módosítások a hatósági engedélyezési tevékenység
kiterjesztésére vonatkozó egyes szabályokat tartalmaznak. A törvény hatálya alá nem
tartoztak azok a kisebb létesítmények, amelyek szintén a Seveso-irányelv alapján született
végrehajtási szabályokban felsorolt veszélyes anyagokkal végeznek különböző
tevékenységeket, de az anyagok mennyisége nem éri a küszöbértéket. A gyakorlat azt mutatja,
hogy bár a kisebb üzemekben is be kell tartani a tűzvédelmi, munkavédelmi, humán-
88
egészségügyi előírásokat, mégis hiányzik az az összefogott biztonsági rendszer, amely a
balesetek megelőzésében, illetve a bekövetkezett balesetek hatásainak csökkentésében
fokozott hatékonyságot garantálna.
Ennek érdekében a törvényjavaslat alapján létrejön egy, a Seveso II irányelvben
meghatározott engedélyezési eljáráshoz hasonló, de annál lényegesen egyszerűbb
követelményrendszer alapján működő, a katasztrófavédelmi hatóság által végzett
engedélyezési eljárás létrehozása.
Az új rendszerrel - melynek alapja a Seveso-nál meghatározott küszöbmennyiségek negyede
(„küszöbérték alatti veszélyes üzem”) - jelentős mértékben emelkedhet nemcsak az üzemek
működési biztonsága, de a lakosság biztonsága is. A hatóság az engedélyeztetések során
információkat kap a felhasznált veszélyes anyagokról és mennyiségeikről, a létesítményekben
végzett tevékenységekről és az ehhez fűződő veszélyes áru szállításáról, így megnövekszik a
cselekvési lehetősége a felkészülés és a beavatkozások tervezése és szervezése terén.
A 20-21., 25. pontok a polgári védelmi szabályozás integrációja miatt kerültek be a
jogszabályba.
A 30. ponthoz: A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői számára nem
alkalmazható egyértelműen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarra vonatkozó
fogalom és a hozzárendelt tájékoztatási kötelezettség. Az üzemeltetők és a kötelezettséget
érvényesítő hatóság közötti jogalkalmazási bizonytalanság megszüntetése érdekében a
fogalom pontos meghatározásra került.
A 4. §-hoz
A rendelkezés - az értelmező rendelkezések között meghatározott fogalomtartalmakkal -
meghatározza a törvény alkalmazási körét.
Tekintettel arra, hogy a törvény IV. fejezete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi
irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja, ezért e vonatkozásban a hatály részletes kibontása az
uniós jogi aktusokhoz igazodik. Mivel a törvény hatályának bővítésével a szabályozás kiterjed
a veszélyes anyagok szállítás közbeni ideiglenes tárolási tevékenységekre (vasúti teher- és
rendező-pályaudvarokra, veszélyes áru kikötőkre, logisztikai raktárbázisokra), valamint
csővezetékes szállításra, ezért egyes rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt a
jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest.
A tervezet garanciális szabályként rögzíti, hogy a Magyar Honvédség vezetési-irányítási
rendszerét, illetve a katonai függelmi viszonyokat a szabályozás semmilyen formában nem
érinti.
Az 5. §-6. §-hoz
A rendelkezések a katasztrófavédelem irányítása terén a Kormány feladatait határozzák meg.
A tervezet garanciális szempontokra figyelemmel rögzíti, hogy a katasztrófavédelem
irányítása a szakirányítást végző kormányzati szervek közreműködésével (tehát nem
közvetlenül) valósul meg.
A Kormány határkörei közül kiemelendő, hogy a katasztrófavédelmi rendszer működési
feltételeinek és finanszírozási normatíváinak megteremtése a Kormány feladata.
Az EU Tanácsának „a Tanács következtetései a katasztrófakezeléssel kapcsolatos európai
uniós kockázatértékelés továbbfejlesztéséről” szóló tanácsi következtetése, valamint az ehhez
kapcsolódó bizottsági közlemény értelmében referencia forgatókönyvek kidolgozása, a létező
erőforrások azonosítása és feltérképezése, valamint ezen erőforrások mozgósítására szolgáló
89
veszélyhelyzeti reagálási tervek kidolgozása érdekében törvényi szinten kell rendelkezni az
ezzel kapcsolatos kormányzati felelősségről is.
A polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazásáért, működésük és fejlesztésük pénzügyi
feltételeiért, illetve a polgári védelmi szervezetek összlétszámának meghatározásáért szintén a
Kormány felel.
A 7. §-hoz
Tekintettel a katasztrófavédelemben résztvevő ágazati feladatokra és együttműködésre,
szükséges egy kormányzati szintű koordinációs szerv létrehozása, mely az ágazatok közötti
koordinációs és irányítási feladatokat a legfelsőbb szinten képes ellátni. A központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010.	évi XLIII. törvény 29. §-ára figyelemmel a kormányzati koordinációs szerv feladat- és
hatásköreit a kormánybizottság láthatja el, azonban kormánybizottságok kormányhatározat
hozhat létre. Törvényi szinten ennek megfelelően elegendő arra utalni, hogy ilyen szerv
működik.
A 8. §-hoz
Figyelemmel a katasztrófavédelem nemzetközi kötelezettségeire, a kritikus infrastruktúra
védelem hazai szabályozásából eredő feladatokra, valamint a törvényjavaslatban foglaltakra, a
tervezet e §-a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatainak egyértelmű
meghatározását és bővítését tartalmazza.
A 9. §-hoz
A törvény a központi államigazgatási szervek vezetőinek feladat- és hatáskörét rögzíti a
védekezésre való felkészülés érdekében és az irányítás területén. Meghatározza a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos ágazati területeket és felelősüket, függetlenül attól, hogy a
katasztrófa más ágazat irányítása alá tartozó területet is érinthet.
A központi államigazgatási szerv fogalmát a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény határozza meg.
A 10. §-14. §-hoz
A (katasztrófa)védelmi igazgatási feladatok letéteményesei a védelmi bizottságok, ezért e
rendelkezésekben pontosan és egyértelműen kerülnek meghatározásra a feladataik. Önálló
hatáskörrel bírnak a védelmi bizottságok elnökei, amely hatáskörök elkülönülnek a
felkészülés és megelőzés időszakában, valamint a védekezés irányítása során.
A védelmi bizottságok, valamint azok elnökei részére biztosított további jogok és hatáskörök
kellő lehetőséget nyújtanak a szakszerű felkészülés megszervezésére, végrehajtására, továbbá
a védekezés területén további intézkedések megtételére.
A normaszöveg meghatározza azt is, hogy amennyiben egyidejűleg több szerv
együttműködése szükséges, mely módon kerül meghatározásra a védekezést irányító személy.
A 15. §-16. §-hoz
A védelmi feladatok ellátása, illetve a felkészülés során a polgármester - helyi szinten -
továbbra is jelentős feladatokkal rendelkezik, melyek meghatározását tartalmazza a
törvényjavaslat.
90
A polgármester jogköreinek bővítésével (tervkészítési- és adatszolgáltatási kötelezettség,
közbiztonsági referens kijelölése) hatékonyabbá válik a katasztrófák elleni védekezésre való
felkészülés és a veszélyhelyzetek kezelése helyi szinten.
A polgármester feladatait a felkészülés és a védekezés időszakára elkülönítve határozza meg a
normaszöveg.
E feladatok közül kiemelendő a közfoglalkoztatás feladatköre. A közfoglalkoztatási
támogatás igénylése jó lehetőséget nyújt a munkahelyteremtésre és a nagy létszámú munkaerő
biztosítására a megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással összefüggő helyi
katasztrófavédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében. Ennek szükségességét az Állami
Számvevőszék „a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek
felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzéséről” készített jelentésében is igazolta.
A fenti módosítás eredményeképpen a polgármester a megelőzés, a védekezés és a
helyreállítás egyes feladatainak végrehajtásához a jövőben közfoglalkoztatási támogatást
igényelhet a központi költségvetésből, az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat
terhére.
A 17. §-hoz
E § - figyelemmel arra, hogy a törvény az alapelvek között rögzíti, hogy a
katasztrófavédelemben való közreműködés mindenki kötelessége - a gazdálkodó szervezetek
védekezéssel összefüggő feladatait határozza meg.
A 18. §-hoz
A § megteremti annak lehetőségét, hogy a speciális eszközökkel és képzettséggel rendelkező
szervezetek jogszerűen, megfelelő szakmai irányítással és nem utolsósorban a működésükhöz
szükséges pénzügyi forrásokkal részt vehessenek a hazai védekezési tevékenységben.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat a katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos fejezetben az
egyéb rendelkezések között rögzíti, hogy a védelmi bizottság elnöke és a polgármester a
védekezési feladatok irányítása során államigazgatási jogkörben jár el, illetve rögzíti a
dolgozók túlmunkára való kötelezhetőségének lehetőségét.
A polgári védelmi kötelezettség teljesítésének egyik garanciája a betegség - és
balesetbiztosításra vonatkozó előírások meghatározása. A baleseti ellátás fogalmát a
törvényjavaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvényben foglaltaknak megfelelően használja.
A 20. §-hoz
Az általános jelzési kötelezettség kapcsán a tervezet rögzíti, hogy a katasztrófát vagy annak
veszélyét mindenkinek jeleznie kell, ha arról tudomást szerez.
A 21. §-hoz
Jelentős probléma, hogy 1940 évektől napjainkig folyamatosan telepített, a lakossági riasztó
rendszerhez tartozó végpontok esetében az eszközelhelyezések jogi viszonyainak rendezése
teljes mértékben hiányzik.
91
A módosítási javaslattal az új eszközök elhelyezésének problémaköre és a régi eszközök
telepítésének kérdése is várhatóan megoldódna.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a lakosság védelme érdekében telepített
több lakossági riasztó végpont (Riasztó végpont) után bérleti díjat fizet. Az ingatlan
tulajdonosai nem szívesen engedik betelepülni a riasztó végpontokat. Betelepülés
engedélyezés esetén viszont olyan költséget kívánnak érvényesíteni a katasztrófavédelem felé,
mint a mobilszolgáltatók felé (az eddig betelepült végpontok esetén azonban sikerült
kialkudni egy köztes összeget). A bérleti szerződés nem ad lehetőséget szolgalmi jog
bejegyzésére, így a szerződés felmondásával (ez általában 3 hónap) a katasztrófavédelem
kereshet új telepítési helyet a riasztó végpont elhelyezésére. Az új telepítés miatt a következő
költségek merülnek fel: új bérleti ár, tervek átdolgozása, esetlegesen újabb riasztó végpontok
telepítése a lefedettség biztosítása miatt.
Erre figyelemmel a jogszabály - a bányaszolgalom alapításához hasonló eljárásban - hatósági
eljárásban teszi lehetővé közérdekű szolgalmi jog alapítását a jelzőberendezések elhelyezése
céljára.
A 22. §-hoz
Az elmúlt 10 évben bekövetkezett szervezeti változások, valamint a hivatásos önkormányzati
tűzoltóságok államosítása indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános
rendelkezések korrekcióját. Ezen túlmenően a hivatásos katasztrófavédelmi szervek
elnevezése is változik: a közbiztonság kiemelt prioritást élvez, amelynek a katasztrófavédelem
is szerves része. A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
mint rendvédelmi szerv a kormányrendeletben meghatározott
-	országos illetékességű központi szervből,
-	megyei illetékességű területi szervekből,
áll, illetve a szervezetrendszer részei a területi szerv szervezeti egységeiként működő
katasztrófavédelmi (volt polgári védelmi) kirendeltségek, és a külön jogszabályben
meghatározott jogállással rendelkező hivatásos tűzoltóságok.
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat újraszabályozza és újrastrukturálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
központi szervének, illetve vezetőjének feladat- és hatásköreit.
A törvényjavaslatban új elemként elsősorban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv nemzetközi
együttműködéssel kapcsolatos jogosítványainak jelentős bővítése jelenik meg.
A katasztrófavédelmi törvényben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
vezetője részére biztosított jogosítvány az uniós polgári védelmi együttműködési rendszerhez
való kapcsolódást szolgálja. A NATO és EU kötelezettségeinkből adódóan a
katasztrófavédelmi törvény részévé kellett tenni a NATO veszélyhelyzeti tervezés rendszerét,
valamint a polgári védelmet és a katasztrófák elleni védekezést érintő uniós feladatokat.
A feladatok között megjelennek a közfoglalkoztatással összefüggő kérdések is: a
közfoglalkoztatás keretében a foglalkoztatottak bevonásával és szakmai irányításával
lehetőség nyílik a településeken a csapadékvíz elvezető árokrendszerek, csatornák, átereszek
kitisztítására, karbantartására, valamint a szivattyúzási feladatok elvégzésében és a
figyelőszolgálat működtetésében való közreműködésre. A települési megelőzési és védekezési
feladatok mellett a kárterületen tevékenykedő beavatkozó erők megbízható logisztikai
támogatására (pl. az ár- és belvízvédelmi létesítmények, műtárgyak rendszeres tervszerű
karbantartására, tisztítására, ingatlanok, raktárak, objektumok, vezetési pontok épületeinek
92
általános karbantartási munkálataira, étkeztetésben, gépjárműjavító bázisokon, valamint a
lakossági riasztó rendszerek működtetésében történő munkavégzésre), valamint egyes
tűzmegelőzési feladatok ellátásában (pl. tűzgyújtási tilalom betartásának, illetve a tűzcsapok
meglétének ellenőrzése) is foglalkoztathatók.
A 24. §-hoz
A § a területi szervek jogállását határozza meg és rögzíti, hogy a katasztrófavédelmi (volt
polgári védelmi) kirendeltségek a területi szerv szervezeti egységeiként működnek.
A 25. §-hoz
A törvény 25. §-a nevesíti a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzésében eljáró hatóságot (a katasztrófavédelmi szerv központi szerve), valamint az
engedélyezési eljárás alapjait határozza meg. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy
létesítmény építéséhez, veszélyes tevékenység végzéséhez katasztrófavédelmi engedély
szükséges. Az engedély alapja az üzemeltető által benyújtott biztonsági jelentés vagy
biztonsági elemzés.
Korábban az építési, használatba vételi és veszélyes tevékenység megkezdési eljárás
katasztrófavédelmi engedéllyel zárult. Az eljárások egyszerűsítése és az üzemeltetők
adminisztratív terhének csökkentése érdekében összevonásra kerül a használatbavételi és
veszélyes tevékenység megkezdési eljárás.
Nagy a valószínűsége annak, hogy a biztonsági dokumentáció üzemi vagy üzleti titkokat is
érint. Ezek polgári jogi védelmet élveznek, ezért különös gondot kell fordítani arra, hogy e
titkok ne kerülhessenek nyilvánosságra, amivel az üzemeltetőt gazdasági vagy egyéb hátrány
érné. A (2) bekezdés a „védendő adat” fogalmával törvényi szinten definiálja a nyilvánosságra
hozható biztonsági dokumentációk fogalmát, egyúttal egységes fogalom-használatot biztosít a
végrehajtási rendelettel.
A (3) bekezdés rendelkezése a katasztrófavédelmi hatóság eljárásának igazgatási szolgáltatási
díj -kötelezettségét is megalapozza.
A (4) bekezdés felhatalmazza a hatóságot, hogy bármely gazdálkodó szervezetet
adatszolgáltatásra kötelezzen, telephelyén hatósági ellenőrzést tartson e törvény hatálya alá
tartozás megállapításának céljából. A korábbiakban jellemző volt e mulasztásos törvénysértés
a gazdálkodó szervezeteknél, akik gyakran vitatták a törvény hatályát.
A 26. §-hoz
A korábbi szabályozás nem változott, az a következőket tartalmazta. A veszélyes ipari
üzemekkel, veszélyes létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás, annak speciális
volta miatt szükségessé teszi a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 14.§-a (1) bekezdésének b) pontja
alapján az általános rendelkezésektől eltérő eljárási szabályok alkalmazását a hiánypótlás, a
helyszíni ellenőrzés, a szemle, valamint az iratokba történő betekintés tekintetében.
A Ket. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a biztonsági
dokumentáció hiányossága esetén a törvény a hatóság számára 45 napos hiánypótlási
határidőt biztosít.
A (2) bekezdés előírásai lehetőséget biztosítanak a hatóság részére, hogy a már működő
veszélyes ipari üzemek esetében, a hiánypótlást nem vagy nem megfelelő módon teljesítő
üzemeltetőkkel szemben hatékony szankcionálás lehetőségével élhessen. A közigazgatási
93
eljárást szabályozó jogszabály ilyen esetre csak a kérelem elutasítását teszi lehetővé, ami
működő veszélyes ipari üzemek esetében nem kielégítő megoldás.
A 27. §-hoz
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében történő fejlesztések során annak
veszélyeztető hatásait figyelembe kell venni. Ennek biztosítására a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemek veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a településrendezési
tervekben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos további eljárási rend és
követelmények külön jogszabályban kerülnek szabályozásra.
A területfejlesztési tervek nem tartalmaznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről
fontos információt, illetve olyan információkat, melyeket megvalósítás, változtatás vagy
megszüntetés esetén módosítani lenne szükséges. Ezért a szöveg a tervezetben pontosításra
került.
Jelenleg nem szabályozott a veszélyességi övezet településrendezési tervben való
feltüntetésének finanszírozása. A veszélyességi övezet első alkalommal történő kijelölése
állami érdek, melyet a központi költségvetés finanszíroz. A „szennyező, illetve a veszélyt
okozó fizet” elv alapján a veszélyességi övezet megváltoztatásával, illetve újbóli kijelölésével
kapcsolatos költségeket az üzemeltetőnek kell viselnie.
A szakasz további része az üzemeltetők bejelentési kötelezettségének teljesítési módját írja le.
A tevékenység ideiglenes szüneteltetését a Seveso II. Irányelv szerint nem kötelező
bejelenteni, ha az üzemeltető előre látja, hogy folytatni fogja tevékenységét változatlan
feltételek mellett. A hatósági eljárás egyszerűsödik, az üzemeltetők adminisztratív terhe
csökkenhet az újrainduláskor (tekintve, hogy nem kell új dokumentációt készíteni és
hatósághoz benyújtani). A bejelentési kötelezettséget a jelenlegi eljárás egyszerűsítése
érdekében az Irányelv eredeti 6. cikk 4. pontjához szükséges igazítani.
Az Irányelv rendelkezése szerint az üzem, létesítmény, tárolóberendezés, technológiai eljárás
módosításáról, csak akkor kell tájékoztatni a hatóságot, ha az a biztonságot hátrányosan
jelentős mértékben befolyásolja.
Az Irányelv előírása szerint be kell jelenteni az alkalmazott veszélyes anyagok
mennyiségének jelentős növekedését, illetve a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai
tulajdonságának jelentős változását is.
Ide kerül továbbá beépítésre e § (5) bekezdésében megjelenő, a védekezés belső
(létesítményi) rendszerével kapcsolatos bejelentési kötelezettség is.
A bejelentések rendjét és tartalmi követelményeit, valamint a biztonsági jelentés és elemzés
soron kívüli felülvizsgálatának eljárási rendjét a végrehajtási rendelet tartalmazza, amely kitér
a biztonsági jelentés és elemzés szükség szerinti módosítására és hatósághoz történő
benyújtására is, azonban az Irányelv alapján a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés
módosítását a jelentős változtatást megelőzően kell a hatóságnak benyújtani.
A 28. §-hoz
A biztonsági jelentés készítési kötelezettség a hatósági szabályozás egyik legfontosabb eleme:
a súlyos ipari balesetek elleni komplex (megelőzés és az elhárítás minden lényeges kérdését
tartalmazó) védelem helyzetéről tájékoztatja a hatóságot. A biztonsági jelentés magában
foglalja a létesítmény biztonságos üzemeltetését, és a súlyos balesetek elleni védekezés
megfelelő színvonalát bizonyító információkat. Mivel a biztonsági jelentés a további
feladatok kiinduló pontja, ezért fontos annak minden érintett államban való egységes
értelmezése. Ezért a biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeit a SEVESO II.
94
irányelv melléklete tartalmazza. A biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeit e
törvény végrehajtását szolgáló kormányrendelet tartalmazza.
Azoknak az üzemeknek, amelyeknek biztonsági jelentést nem kell készíteni, de
tevékenységük meghatározott veszélyességi szintet elér, biztonsági elemzést kell készíteni.
Ezen üzemek körét a végrehajtási rendelet határozza meg.
A biztonsági dokumentációkat időszakonként felül kell vizsgálni. A hatályos szabályozás a
biztonsági elemzés időszakos felülvizsgálata esetében indokolatlanul szigorúbb engedélyezési
kötelezettséget ír elő a biztonsági jelentésnél alkalmazott és a végrehajtási rendelettel
harmonizált rendelkezéssel ellentétben, ezért szükséges a rendelkezések egységes
követelmények szerinti módosítása.
A 29. §-hoz
A hatályos szabályozásban szerepel. Egy üzem biztonságának megítélésekor fontos tényező,
hogy egy közelében bekövetkezett esemény által keltett dominó hatás az adott üzemnél
vezethet-e súlyos baleset kialakulásához. A hatóság köteles a dominóhatás vizsgálatára
bármely eljárásban a benyújtott biztonsági jelenés vagy biztonsági elemzés vonatkozásában.
A § megfelel a Seveso II. Irányelv 8. cikke rendelkezéseinek. A hatóság a tett intézkedésekről
tájékoztatja az érintetteket. A dominóhatás lehetőségének meghatározásához a hatóságnak
információkkal kell rendelkeznie, a részletszabályokat a végrehajtási rendelet határozza meg.
A 30. §-31. §-hoz
A SEVESO II. irányelvben deklaráltan szerepel a nyilvánosság kiemelt szerepének
biztosítása. Mivel a súlyos ipari balesetből eredő veszély érinti az adott területen élő
lakosságot, ezért a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos eljárások,
biztonsági dokumentációk nyilvánosak, azokba meghatározott feltételek esetén bárki
betekinthet. A hatóság köteles a biztonsági jelentést, elemzést megküldeni az érintett
települések polgármesterei számára. Ugyanakkor biztosítani kell az üzemeltetőnek azt a jogát,
hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga
ne sérüljön. A nyilvánosság biztosításának alapvető letéteményese a polgármester és a
hatóság. E §-okban a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos főbb szabályok kerültek
rögzítésre, további részletszabályok a végrehajtási rendeletben találhatók.
A 30. § rendelkezése a hatályos jogszabályban szerepelt, jelen tervezet a fogalom-
meghatározásnak és a Seveso II. Irányelvnek megfelelő pontosítás. A 31. § rendelkezése az
engedélyezési eljárás egyszerűsítésével (szakhatósági közreműködés megszüntetése)
kapcsolatos technikai pontosítást tartalmaz.
A 32. §-hoz
Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztető hatások
kezelésére a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni.
Jelentős veszélyeztetés esetén az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemeknél is indokolt lehet a veszélyeztetett települések lakosságának és környezetének
védelme érdekében külső védelmi tervet készíteni. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemnél a Seveso II. Irányelv alapján kötelező a terv elkészítése, míg az alsó
küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében - az üzem által okozott
veszélyetetés értékelése alapján - a hatóság dönt a terv elkészítésének szükségességéről.
95
A további módosítás értelmében az iparbiztonsági felügyeletet végző szervezet
katasztrófavédelmi hatósági engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési rendszert működtet az
üzemeltetői megelőzési és következmény csökkentő intézkedések bevezetésének
érvényesítése céljából, melynek során nem veszi át az ágazati biztonsági szakterületek
(környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem, bányafelügyelet, műszaki biztonság,
ÁNTSZ stb.) hatósági tevékenységét és jogkörét, kizárólag - a hatóságok közötti üzemeltetői
tevékenységgel kapcsolatos információ áramlás elősegítésével - a veszélyes tevékenységek
katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletét teszi hatékonnyá.
Az iparbiztonsági hatóság a védelmi tervek elkészítésébe és azok begyakorlásába bevonja az
ágazati hatóságokat, amelyek hatósági ellenőrzésük eredményeiről tájékoztatják az
iparbiztonsági hatóságot annak érdekében, hogy - az üzemeltetői megelőzési és
következménycsökkentő intézkedések bevezetésével - az esetleges lakosságot és anyagi
javakat érintő veszélyeztető következmények megelőzhetőek legyenek.
Az iparbiztonsági hatóság a katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó üzemeket
felügyelő ágazati hatóságok hatósági tevékenységének eredményeiről - a hatósági
információcsere érdekében - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az egyes
társhatóságok ellenőrzési jegyzőkönyveit, hatósági döntéseit (határozatait), amelyeket a
társhatóságok részére hozzáférhetővé tesz. A hatóság a honlapján keresztül biztosítja a
lakosság részére, hogy az iparbiztonsági hatósági tevékenység alá tartozó üzemek hatósági
engedélyeit megismerhessék.
A 33. §-hoz
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek hatásterületén élők részére a nyilvánosságot,
illetve a vélemény-nyilvánítás lehetőségét biztosítani kell új veszélyes ipari üzem létesítése,
vagy a meglévő üzemek tevékenységében beálló változás, valamint a veszélyességi övezetben
tervezett fejlesztések esetén. A végrehajtási rendeletben szabályozott módon történő
közzététellel és a nyilvános meghallgatás lehetőségével ez biztosított.
A szöveg pontosításra került a tekintetben, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
módosítása esetén nem szükséges a lakossági véleménynyilvánítás biztosítása, elegendő azt a
jelentős változtatás során biztosítani.
A 34. §-hoz
A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó döntéséről tájékoztatja a súlyos
balesetek esetén elsődlegesen beavatkozó önkormányzati és állami szervezeteket annak
érdekében, hogy a hatóságnak a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó döntéséről
megfelelő időben értesüljenek és az adott veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos ipari
balesetekre felkészülhessenek. E rendelkezés a hatályos szabályozásban is szerepel.
A 35. §-hoz
A szabályozás a hatóság szankcionálási eszközrendszerének meghatározását tartalmazza, arra
az esetre, ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos, vagy a jogszabályokban
leírt kötelezettségeit nem teljesíti, illetve ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból
hiányzik. A hatályos szabályozás kiegészítésre került a következők szerint:
A hatékonyabb hatósági felügyelet érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértések
szankcionálása is. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit ezért a törvényjavaslat szerint
ki kell egészíteni a katasztrófavédelmi bírság jogintézményével.
96
A módosítás a bírság kivetésének felhatalmazó rendelkezését tartalmazza, annak egységes
szabályozása a felhatalmazás alapján a végrehajtási rendeletben történik meg.
Amennyiben a bírság csak bizonyos időszakonként, vagy csak egy szabálysértésért egyszer
szabható ki, a gazdálkodó szervezetnek esetenként olcsóbb a bírság kifizetése, mint a
szabálytalanság megszüntetése. Ezért indokolt a bírság többszöri kiszabásának lehetővé tétele.
A 36. §-hoz
A rendelkezés felhatalmazza a hatóságot hatósági ellenőrzés végrehajtására. A hatósági
ellenőrzés gyakoriságát, a végrehajtás részleteit a végrehajtási rendelet határozza meg.
A hatósági eljárás gyorsítása miatt az ellenőrzési jegyzőkönyv a helyszínen, illetve a Ket.
alapján kerül elkészítésre és átadásra. Amennyiben az ellenőrzés során tapasztaltak további
intézkedés megtételét igénylik, azt a hatóság határozatban írja elő az üzemeltető számára,
ezért a szakasz második mondata törlésre került.
A 37. §-39. §-hoz
A törvény szerint az üzemeltető köteles minden tőle elvárhatót megtenni a súlyos ipari
balesetek elkerülése érdekében, és ezt köteles az illetékes hatóságnak bizonyítani. Ezért
köteles belső védelmi tervet készíteni, amely tartalmazza a súlyos baleset megelőzését és
hatásai elleni védekezést szolgáló irányítási rendszert, szervezeteket, intézkedéseket, műszaki-
technikai rendszereket. A terv végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi és technikai
feltételekről a létesítmény üzemeltetőjének gondoskodnia kell.
A belső védelmi tervek rendszeres felülvizsgálata - a személyi, technikai és más feltételek
gyakoribb változása miatt - a biztonsági jelentések felülvizsgálatánál gyakrabban kell, hogy
megtörténjen. Természetesen minden lényeges változásnak mind a biztonsági jelentésben,
mind a védelmi tervekben az előírt (öt- illetve hároméves) határidő előtt tükröződnie kell. E
rendelkezések a hatályos jogszabályban is szerepelnek.
A 40. §-41. §-hoz
A rendelkezések egyrészt a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozó üzemeltetői
kötelezettségeket, másrészt a hatósági eljárás főbb szabályait határozzák meg. Ezek alapján a
küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - amennyiben a hatóság azt részére előírja - súlyos
káresemény elhárítási tervet készít, a súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító
irányítási rendszert működtet, a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt feladatok
végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítja. A terv részletes tartalma a végrehajtási
rendeletben kerül szabályozásra, a követelményeknek arányosnak kell lenni ezen üzemek
jelentette kisebb veszélyeztetéssel.
A 42. §-hoz
A SEVESO II. irányelv lényeges eleme - a biztonságot érintő eseményekről való - azonnali
tájékoztatási kötelezettség. Minden veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetet, üzemzavart,
azzal kapcsolatos információkat a katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálata útján jelenteni
kell. Ez a jelentési kötelezettség független a létesítmény tervében foglalt riasztási feladatoktól.
A hatályos szabályozás is tartalmazza, a szervezeti és fogalmi változások megjelenítése
történt a tervezet szövegében.
97
A 43. §-51. §-hoz
A fejezet az új Alaptörvényben foglaltakra és a katasztrófavédelmi rendszer ezzel összefüggő
feladataira figyelemmel a honvédelmi törvény szabályozási rendszeréből kiemeli és
meghatározza a különleges jogrendre vonatkozó szabályok körét.
Az új terminológia szerinti veszélyhelyzet meghatározásakor felülvizsgálatra és tudományos
eredmények felhasználásával kiegészítésre, korszerűsítésre került a lehetséges veszélyek köre.
Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylő esemény
valószínű bekövetkezése esetén már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének
meghatározott mértékű aktivizálására és a szükséges intézkedések meghozatalára a
kormányzat részéről.
Nagyon fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan
intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a
kialakuló veszélyhelyzetek - ez az időszak a „katasztrófaveszély” időszaka. A
katasztrófaveszély időszakában - az Alaptörvénnyel összhangban - még nem érvényesülnek
különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a törvényjavaslat megteremti annak
lehetőségét, hogy katasztrófaveszély esetén - egy előre rögzített veszélyelhárítási tervrendszer
alapján - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője katasztrófavédelmi
feladatellátása keretében felkészülési feladatok ellátásáról intézkedjen.
Veszélyhelyzet elrendelésekor, vagy azt követően, a Kormány rendelettel a törvényjavaslat
által meghatározott rendkívüli szabályokat határozhatja meg, illetve a törvényjavaslatban
meghatározott rendkívüli intézkedésekre adhat felhatalmazást.
A veszélyhelyzet kihirdetésével - a kihirdetésen kívül külön aktust nem igényelve - az
operatív, szakmai döntéshozatalt segítő sajátos irányítási szabályok kerülnek bevezetésre.
Az Alaptörvény alapján veszélyhelyzet kihirdetésére nem csak védekezés, hanem a
következmények elhárítása (tehát a helyreállítás) érdekében is lehetőség van. A tervezet
megteremti a Kormány azon jogkörét, hogy rendeletben dönthessen a katasztrófa károsító
hatása által érintett területen rendkívüli intézkedések bevezetéséről. Adódhatnak ugyanis
olyan helyzetek, amikor a katasztrófa sújtotta területen indokolttá válhat a helyreállítás és
újjáépítés eredményes és zavartalan lebonyolítása érdekében a tervezetben meghatározott
rendkívüli intézkedések megtétele.
A tervezet rögzíti, hogy a következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben
a sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek.
Az 52. §-72. §-hoz
A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény hatályon kívül helyezésével ebben a
fejezetben jelennek meg a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti
struktúrájával kapcsolatos szabályok, aktualizálva a modern kor kihívásainak és a koncepció
tartalmának megfelelően.
A polgári védelem a hatályos szabályos szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló
szervezet, feladat- és intézkedési rendszer.
Tekintettel arra, hogy világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi
években jelentősen csökkent, a polgári védelmi tevékenység - a lakosság és a létfenntartáshoz
szükséges anyagi javak védelmének - hangsúlya áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák
kezelésére. (A polgári védelem szabályainak az új törvényben való megjelenésével
98
párhuzamosan a polgári védelem fegyveres összeütközések idején hatályos feladatai és
működési specifikumai a honvédelmi törvényben kerülnek szabályozásra.)
A feladatok prioritásának módosulásával a polgári védelmi rendszer fejlesztése és átalakítása
is elengedhetetlenné vált, igazodva a megváltozott célokhoz, elsődlegesen a katasztrófák
kezeléséhez.
Fegyveres összeütközések esetén természetesen - a korábbiakhoz hasonlóan - a polgári
védelmi szervezetek továbbra is ellátják a Genfi Egyezmény I. és II. Kiegészítő
Jegyzőkönyveiben meghatározott humanitárius feladataikat a lakosság védelme érdekében.
A polgári védelmi kötelezettség az Alaptörvény értelmében személyes közreműködési
kötelezettséget jelent. A polgári védelmi kötelezettség 18 éves korától a mindenkori öregségi
nyugdíjkorhatár eléréséig terjed ki azon magyar állampolgárokra, akik belföldön lakóhellyel
(ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkeznek.
A tervezet a korábbi szabályozáshoz hasonlóan felsorolja a kötelezettség alóli mentesség
eseteit, amelyek elsősorban a gyermekneveléshez és a kötelezettség alatt álló személy
egészségi állapotához igazodnak és csak ezen állapot fennállásáig érvényesek. A polgári
védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti az, aki
a felsorolt szervezetnél, avagy munkakörben dolgozik, vagy az ott megjelölt közfeladatot látja
el.
A polgári védelmi kötelezettség tartalma nem változik, továbbra is az adatszolgáltatási,
bejelentési, megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában,
melyek részletszabályait a tervezet tartalmazza.
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerülnek a polgári védelmi
szervezetek is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek
részvétele. A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a kormány- és miniszteri
rendeletekben megfogalmazandó végrehajtási részletszabályok teszik majd teljessé.
Az Alaptörvény a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybe vételére katasztrófavédelmi célból
is lehetőséget nyújt. A törvényjavaslat ennek megfelelően részletesen szabályozza a
természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
katasztrófavédelemmel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettségét. A szolgáltatás alanyait érintő
igénybevétel össztársadalmi szinten is előnyös, mert a helyben rendelkezésre álló
nemzetgazdasági erőforrások kerülnek felhasználásra a katasztrófavédelmi feladatok
teljesítése érdekében.
A szolgáltatási kötelezettség a jogállamiság követelményeinek megfelelő lehetőséget biztosít
a védekezést irányító polgármester, a megyei védelmi bizottság elnöke, illetve a katasztrófák
elleni védekezésért felelős miniszter számára, hogy a természeti és civilizációs katasztrófák
bekövetkezése esetén technikai eszközöket, ingatlanokat és egyéb szolgáltatásokat használjon
fel a lakosság védelme érdekében. A tervezet a szolgáltatás alóli mentességek körét a
honvédelmi törvényben meghatározottakhoz köti, illetve meghatározza a szolgáltatással
összefüggő kártalanítás alapvető szabályait is.
A törvényjavaslat az adatvédelmi előírások figyelembevételével szabályozza, hogy a polgári
védelmi szervezetbe történő beosztás, valamint a polgári védelmi feladatok tervezése és
végrehajtása érdekében mely szervek milyen tartalmú adatgyűjtést végezhetnek. Tekintettel
az adatkezelés célhoz kötöttségének elvére, a polgármester az összegyűjtött adatokról
nyilvántartást nem vezethet, az adatokat a polgári védelmi szervezetbe beosztó határozat
jogerőre emelkedése és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tájékoztatása után haladéktalanul
törli.
99
A 73. §-78. §-hoz
A rendelkezések a felkészülés és a védekezés költségeinek megtérítésével és fedezetével
kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. A szabályozás értelmében a katasztrófa- és polgári
védelmi feladatok ellátásához szükséges forrásokat az Országgyűlés a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.
A rendelkezések értelmében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetében katasztrófa-elhárítási célelőirányzatot kell létrehozni.
A célelőirányzat bevételei:
-	a katasztrófavédelmi bírság;
-	a veszélyesáru-szállítással kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóság által kivetett
bírság (a közúti veszélyesáru-szállítás kapcsán kivetett bírság kivételével), valamint
-	a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó összeg.
A szabályozás értelmében a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat bírságokból származó
bevétele kizárólag védekezési kiadásokra, a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat
katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó műszaki-technikai eszközök, felszerelések
beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra,
valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes
mentőszervezetek támogatására használható fel.
A 79. §-hoz
A § a katasztrófavédelmi feladatok ellátását és a megelőzést szolgáló bevételek fajtáját
határozza meg. Ezek a bevételek a katasztrófavédelmi hatóság által kiszabott bírságok, a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőinek, valamint a veszélyes árut tároló,
gyártó, feldolgozó gazdálkodó szervezetek befizetései képezik.
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes tevékenységével
kapcsolatos éves nettó árbevétele után kell hozzájárulást fizetnie, így mentesül a veszélyes
áruként is besorolható áru tárolási, gyártási és feldolgozási tevékenységhez tartozó
hozzájárulás megfizetése alól. A katasztrófavédelmi hozzájárulás a katasztrófa-elhárítási
célelőirányzat bevétele, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede külön jogszabályban meghatározottak szerint
felhasználható a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek veszélyes tevékenysége által jelentett
kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre. Külön jogszabály
határozza meg a gazdálkodó szervezet által már befizetett hozzájárulás visszaigénylésének
eljárási rendjét és szabályait.
A 80. §-82. §
A felhatalmazó rendelkezések az új normaszöveg rendelkezéseinek, valamint az alkalmazott
szakkifejezéseknek megfelelő pontosításokat tartalmazzák.
Indokolttá vált a végrehajtási rendeletekben, valamint a katasztrófavédelmet és polgári
védelmet érintő miniszteri rendeletekben foglaltak áttekintése. A jövőben a részletszabályok
normatív határozat és normatív utasítás formájában kerülnek kiadásra.
A társadalmi és karitatív szervezetekre, az önkéntes mentőszervezetekre vonatkozó, valamint
a korábban a polgári védelemről szóló törvényben szereplő felhatalmazó rendelkezések
alapján a részletszabályok kormány- és miniszteri rendeleti szinten kerülnek kidolgozásra,
illetve módosításra.
100
A 83. §-hoz
A törvény hatályba lépése az Alaptörvény hatályba lépéséhez igazodik.
A 84. § -hoz
A rendelkezés a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok által használt vagyon tulajdonjogának
átszállására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyonával kapcsolatban a törvényjavaslat azon, az
Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdésében meghatározott elvi alapon áll, mely szerint a helyi
önkormányzat tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Tekintve, hogy a
feladat ellátásának felelősségét az állam magára veszi, valamint, hogy ez a (cél)vagyon -
éppen a feladat ellátásának felelősségével együtt - az államtól került az önkormányzathoz, így
indokolt, hogy az ehhez a célhoz igazodó, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által használt
vagyon tulajdonjogának mozgása is a feladatellátáshoz igazodjon.
A tervezet értelmében 2012. január 1. napjával a vagyon tulajdonjogának átszállása a törvény
erejénél fogva következik be.
A 85. §-hoz
A § a lakossági riasztó rendszer végpontjaival kapcsolatos átmeneti szabályokat határozza
meg.
A 86. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat egyes részei közvetlenül az Alaptörvényhez
kapcsolódó sarkalatos szabályozást tartalmaznak, az erre vonatkozó utalás a
törvényszövegben megjelenik.
A 87. §-hoz
A § az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó utalásokat tartalmazza.
A 88. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást tartalmaz, a jelen törvényjavaslattal hatályon kívül
helyezésre kerülő 1999. évi LXXIV. törvényre vonatkozó merev hivatkozást korrigálja.
A 89. §-hoz
Az elmúlt időszakok katasztrófái során szerzett tapasztalatok alapján szükséges, hogy egyes
személyes adatok, így pl. a lakcímek a katasztrófavédelmi tervezés során a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv rendelkezésére álljanak. E felhatalmazást teremti meg a vonatkozó
törvény módosítása.
101
A 90. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, mint rendvédelmi szerv
jogállásának megváltozása miatti terminológiai pontosítás.
A 91. §-hoz
Az ár- és belvízvédekezésben közreműködők között kiemelt szerep hárul a polgári védelmi
szervezetek és az önként jelentkező lakosság mellett a közfoglalkoztatottakra, akik
munkájukkal hozzájárulnak a védekezés eredményességéhez. A közerő fogalmát a hatályos
jogszabályok nem nevesítik, ezért szükséges volt a rendelkezés pontosítása azért, hogy
egyértelmű legyen az, hogy a közerő fogalmába a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és
a közfoglalkoztatottak egyaránt beleértendők.
A 92. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, mint rendvédelmi szerv
jogállásának megváltozása miatti terminológiai pontosítás.
A 93. §-96. §-hoz
A légi úton közlekedtetett veszélyes anyagok (áruk) szállításának hatósági felügyeletéért a
légiközlekedési hatóság a felelős.
A katasztrófavédelmi szerveknél a veszélyes anyagokkal és azok szállításával, illetve a
lefolytatott hatósági eljárásokkal kapcsolatosan felhalmozódott tapasztalatok alapján,
valamint a veszélyes anyagok (áruk) szállításának egységes szemléletmód szerinti
kontrollálása, szükségessé teszi, hogy e szállítások ellenőrzésében a katasztrófavédelmi
hatóság részt vegyen.
A veszélyes anyagok (áruk) tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik a legtöbb
és legalaposabb információval.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésért is, a katasztrófavédelmi
hatóság rendelkezik feladatkörrel és hatáskörrel, valamint a védekezéshez szükséges
eszközrendszerrel.
A fentieken kívül, a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik feladatkörrel és hatáskörrel a
lakosság magas szintű védelmének biztosítása területén. Miután a veszélyes áruk légi
szállításának útvonala legtöbb esetben a fővárost és a jelentősebb városok repülőtereit érinti,
így a nagy népsűrűségű és nagy lakosságszámú települések vannak kitéve a szállított
veszélyes áru tulajdonságaiból adódó fokozott veszélyeknek. Ennek megfelelően indokolt,
hogy a veszélyes anyagok „életútját” ne csak a keletkezés, vagy a felhasználás helyén
ellenőrizhessék, hanem a kettő közötti szállítás során is, függetlenül attól, hogy milyen
szállítási módot választottak a veszélyes anyagok (áruk) szállítására.
A vonatkozó rész a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt módosítja, úgy, hogy
a légiközlekedési hatóság feladat és hatáskörének változatlan formában történő meghagyása
mellett a veszélyes áruk légi szállításának egyes fázisait a katasztrófavédelem is
ellenőrizhesse azokon a kereteken belül, amelyeket számára az ágazati jogszabály lehetővé
tesz.
102
A 97. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, mint rendvédelmi szerv
jogállásának megváltozása miatti terminológiai pontosítás.
A 98. §-hoz
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság önkormányzati intézményből állami irányítás alá kerül
annak törvényi kimondásával, hogy a tűzvédelmet a hivatásos tűzoltóság látja el, így a
tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.
A tűzvédelmi feladatok a lakosság életének, testi épségének, vagyonának védelmével, a
közbiztonság fenntartásával kapcsolatos állami kötelezettségek fogalomkörébe sorolhatóak
be.
A tűzvédelmi, műszaki mentési feladatokat végző szervezetrendszer az állam egyik
elsődleges funkcióját látja el, így egységes irányítása, finanszírozása, a területi
kiegyensúlyozatlanságok megszüntetése csak akkor biztosítható teljes körűen, ha a feladat
ellátásának felelősségét az állam magára veszi.
A 99. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a
helyi közszolgáltatások körében különösen - többek között - gondoskodás a helyi
tűzvédelemről. Ebben a körben a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás
önkormányzati önkéntes tűzoltóságot hozhat létre. A § az ezzel kapcsolatos együttműködési
kötelezettséget határozza meg.
A 100. §-hoz
A rendelkezés a tűzoltósági szervezetrendszer megváltozása miatti pontosítás.
A 101. §-hoz
A § fogalomhasználati pontosításokat, illetve a szervezeti átalakulásoknak megfelelő új
fogalmak meghatározását tartalmazza.
Az államigazgatás nyelve hazánkban a magyar, azonban az angol nyelvű szabványok nem
teszik lehetővé, hogy az állampolgárok a tűzvédelmi kötelezettségeikkel teljes mértékben
megismerkedjenek. Ezért a jogszabály egyértelművé teszi, hogy alkalmazása szempontjából
csak a magyar nyelvre lefordított szabvány releváns.
A törvény bevezeti a tűzoltóőrs (tűzőrség) fogalmát annak érdekében, hogy a mentő
tűzvédelmi szempontból nem lefedett ún. fehér foltokat felszámolja oly módon, hogy kis
létszámú, de hatékony, valamely tűzoltósághoz tartozó kihelyezett állományt hoz létre. Ezen
túlmenően a tűzoltóőrs tűzvédelmi hatósági feladatokat is ellát, ezáltal az ügyintézés közelebb
kerül az ügyfelekhez.
A 102. §-hoz
A rendelkezések módosítását az önkormányzatiságból az állami rendszerre való áttérés
indokolja, illetve a jobb alkalmazhatóság miatt egyszerűsítésre kerültek a tűzjelzéssel
kapcsolatos rendelkezések annak érdekében, hogy a tűzjelzések (telefonos, automatikus
tűzjelző berendezés általi) minél gyorsabb eljussanak a tűzoltóságokhoz.
103
A 103. §-hoz
A rendelkezés a tűzoltósági szervezetrendszer megváltozása miatti pontosítás.
A 104. §-hoz
Az automatikus tűzjelző rendszerek által adott téves jelzésekkel kapcsolatban a tűzoltóságok
számos esetben vonulnak feleslegesen, mert ténylegesen a tűzjelző által jelzett helyen nem
keletkezett tűz. Az ilyen téves riasztások jelentősen megterhelik a tűzoltóságok
költségvetését, és ezek megtérülését célozza meg a szabályozás.
A 105. §-106. §-hoz
A tűzvizsgálatot is a hatóság végzi, amely eljárás megnevezése eddig hiányzott a
szabályozásból.
A 107. §-hoz
Pontosítás abból a célból, hogy a javító műhelyek jobban beazonosíthatóak legyenek, és a
szabályozás illeszkedjen a szolgáltatásokról szóló szabályozáshoz.
A 108. §-hoz
A piacfelügyeleti tevékenység az általános közigazgatási hatósági ügyekhez képest jelentősen
több időt igényel, mivel a termék megfelelőségének igazolására laborvizsgálatokat kell kérnie
a hatóságnak, amelyek jelentős időigényűek.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes
szabályairól szóló 139/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint: „A
piacfelügyeleti eljárásra - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény X. fejezetében foglalt eljárási szabályokat, valamint az áruk és
szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló
79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni”. Ezen rendelkezésre tekintettel a
piacfelügyeleti bírság adók módjára történő behajtásának a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvény 48. § (6) bekezdése a jogalapja.
A 109. §-hoz
A tűzvizsgálati tevékenység az általános közigazgatási hatósági ügyekhez képest jelentősen
több időt igényel, mivel egy leégett, jelentősen károsodott területen kell a hatóságnak
dolgoznia, számtalan tanú és ügyfélmeghallgatást kell megtartania, illetve szakértők széles
körét kell bevonnia. Ezek értékelése jelentős időbe telik. További problémát jelentett, hogy a
Ket. alapján a tűzvizsgálat során tartandó szemlét haladéktalanul lefolytatni csak törvényben
meghatározott esetekben lehet. Ennek a lehetőségét teremti meg a módosítás. Nagy
kiterjedésű tüzeknél, vagy erdőterületeken nem mindig lehet megállapítani pontosan a tűz
helyszínét, így az illetékességet sem. A szabályozás ezt a problémát kívánja kezelni.
104
A 110. §-hoz
A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre
miniszteri szintű szabályozás alapján jelenleg is készít Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet a
tűzoltóság. A törvényi szintű szabályozás az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás előírása miatt
indokolt. A tervezet egyértelművé teszi, hogy személyes adatokról nincs szó.
A 111. §-112. §-hoz
A kamarák részéről felmerült annak igénye, hogy a tűzvédelmi szakértőkön kívül más is
készíthessen tűzvédelmi tervfejezetet, ha van megfelelő szaktudása. Ezen társadalmi igénynek
tesz eleget a szabályozás. A módosítás megteremti a tűzvédelmi tervezők elismertségét,
illetve rendezi a tervezői jogosultságokat. A szabályozás az alapvető adatkezelési
rendelkezéseket is tartalmazza annak érdekében, hogy a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást
vezető szerv adatvédelmi szempontból megfelelő garanciákkal végezze e feladatát.
A 113. §-hoz
A rendelkezések a tűzvédelmi szervezetrendszer megváltozása miatti pontosítások.
A 114. §-hoz
A törvény egyértelműen rögzíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
vezetőjének a hivatásos tűzoltóság feletti irányítási jogát. A törvény részletesen ismerteti a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének jogkörét.
A 115. §-hoz
A helyi önkormányzatnak a tűzoltóság működésével kapcsolatos jogosítványait tételesen
felsorolja a törvény a tűzoltósággal egyáltalán nem rendelkező és az önkormányzati önkéntes
tűzoltósággal rendelkező önkormányzatok vonatkozásában.
A települési önkormányzat, „önvédelmi” képességének növelése érdekében támogathatja a
hivatásos tűzoltóságot, illetve támogatja az általa létrehozott önkormányzati tűzoltóságot,
melyet saját védelme érdekében hozott létre.
A 116. §-hoz
A § a hivatásos jogállására, alapítására és a hivatásos tűzoltóság vezetőjének kinevezésére és
az önkormányzat előtti beszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat határozza meg.
A 117. §-hoz
A rendelkezés a hivatásos tűzoltóságok feladatait határozza meg.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok jogutódai - bár azok állami szervezeti keretek között
működnek tovább - az önkormányzat által a székhely település továbbra is térítésmentesen
veheti igénybe középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló egyes feladatok elvégzésére.
105
A 118. §-119. §-hoz
A rendelkezések az önkéntes tűzoltó egyesületre vonatkozó, eddig külön törvényben
megjelenő szabályokat építi be a törvény szövegébe a tűzvédelmi szervezetrendszer egységes,
egy helyen történő szabályozása érdekében.
A 120. §-hoz
Az önkéntes tűzoltóság fenntartását jellemzően a székhely település önkormányzata végzi, a
működési terület szerinti többi település nem mindegyike járul hozzá a működés
finanszírozásához. Ezek a tűzoltóságok elsődlegesen főfoglalkozású tűzoltókkal látják el a
tevékenységüket, amely azt eredményezi, hogy állami normatívájuk jelentős részét bérjellegű
kifizetésekre fordítják. A beavatkozások műszaki-technikai feltételeinek javítására keveset
költenek, ami hosszú távon a beavatkozások minőségét rontja, a beavatkozó képesség
csökkenéséhez vezet. A főfoglalkozású tűzoltók alkalmazása az önkéntesség elvét rontja,
amely elv ezen tűzoltóságok fő rendező elve kellene, hogy legyen. Problémát okoz még, hogy
a hivatásos önkormányzati tűzoltóság tűzoltás vezetésére jogosult tagjának, az önkéntes
tűzoltóság önálló működési területén bekövetkezett tűz- vagy káreset helyszínén, a tűzoltás
vezetésének átvételére nincsen jogosultsága, holott magasabb szintű képzettsége és nagyobb
szakmai tapasztalata alapján hatékonyabban és eredményesebben irányítaná a káresemény
felszámolását. A fent említettek és a tapasztalatok, felmérések alapján kijelenthető, hogy az
önkéntes tűzoltóságok jelentős része nem működik megfelelően. Az ilyen módon működtetett
önkéntes tűzoltóság a tűzvédelem szempontjából nem valósította meg a kitűzött célokat.
Az új szabályozás szerint önálló működési területtel nem rendelkeznének - az elnevezésükben
önkormányzati tűzoltósággá átkeresztelt - önkéntes tűzoltóságok, így az ország teljes területét
lefedő hivatásos tűzoltóság az állami irányításból adódóan egységes elvek mentén tudja majd
biztosítani a tűzvédelmet. Az önkormányzati tűzoltóságok természetesen továbbra is
végeznének tűzoltási és műszaki mentési feladatokat, de most már nem elsődleges
beavatkozóként, hanem a hivatásos tűzoltóságot segítve, az általuk kötött együttműködési
megállapodás alapján.
A települési önkormányzat, „önvédelmi” képességének növelése érdekében létesíthet
önkormányzati tűzoltóságot az önkéntes tűzoltó egyesülettel együttműködve.
Ezek a tűzoltóságok az úgynevezett „fehér foltok” csökkentését szolgálják.
Az önkormányzati tűzoltóságok a finanszírozásához a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
költségvetésén keresztül támogatást kapnak.
A 121. §-122. §-hoz
A rendelkezések alapján az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok létrehozása és
megszüntetése, csak a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóságnak történt előzetes
bejelentés alapján történhet.
A létesítés együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre.
Ez a § határozza meg a hivatásos tűzoltóságnak az önkormányzati és létesítményi
tűzoltóságokkal kapcsolatos ellenőrzési jogosítványait és intézkedési lehetőségeit is.
A 123. §-124. §-hoz
A rendelkezések az önkormányzati és létesítményi tűzoltóknak a tűzoltással, műszaki
mentéssel, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára kiesett
jövedelmére, a tűzoltó ellátására vonatkozó szabályokat tartalmazzák, illetve megteremtik a
106
lehetőséget arra, hogy a készenlétet ellátó tűzoltót az önkormányzat rendeletében a helyi adó
megfizetése alól részben vagy teljesen mentesítse.
A 125. §-hoz
A korábbi tapasztalatok okán - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - az önkéntes és létesítményi
tűzoltók egyenruháján található jelzéseknek jelentős mértékben szükséges különböznie a
hivatásos állomány által használtaktól. Az önkéntesek egyenruhája nem lehet olyan, hogy
alkalmas legyen az állampolgárok megtévesztésére, és nem ösztönözheti őket
szereptévesztésre a hivatásos tűzoltókéhoz hasonló ruha viselete. Ugyancsak megtévesztő
lehet, ha az önkéntes tűzoltók olyan gépjárművel közlekednek, amely a felületes szemlélő
számára azt a benyomást kelti, hogy a hivatásos tűzoltóság kötelékébe tartoznak.
A § az önkormányzati és a létesítményi tűzoltók, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek
tagjainak egyenruha viselésére, nyilvántartására, igazolványára vonatkozó alapvető
szabályozást tartalmazza, az állami rendvédelmi szervekkel szembeni egyértelmű
megkülönböztetés érdekében.
A 126. §-hoz
A rendelkezés a tűzvédelmi szervezetrendszer átalakítása miatti pontosítás.
A 127. §-hoz
A rendelkezés a tűzoltóságok finanszírozásával kapcsolatos egyes alapvető szabályokat
tartalmazza. A hivatásos önkormányzatok tűzoltóságok jelenleg - az önkormányzatok
normatív finanszírozásán keresztül - költségvetési támogatásban részesülnek, ennek összege a
2011. költségvetési évben 35,1 Mrd forintot tett ki. Az önkormányzatok - a költségvetési
rendeleteik tanúsága szerint - a 2011. évben ennél 4,5%-kal, 1,65 Mrd forinttal többletkiadást
terveztek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok fenntartására.
Az önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok a tervezet szerint a jövőben önkormányzati
tűzoltóságként, önkéntesen végezik a tűzoltási és műszaki mentési feladataikat.
Tevékenységükre továbbra is szükség van, hiszen jelenleg a 68 önkéntes tűzoltóság hazánk
területének körülbelül 20 %-án végez elsődleges tűzoltási, műszaki mentési feladatokat,
segítve ezzel az ott élő lakosság védelmét. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor az
önkéntesség megvalósulására, amit az önkormányzatok bevonásával lehet elérni.
A (7) bekezdés az előírt képesítés megszerzése során a tandíjmentességgel kapcsolatos
kérdéseket alacsonyabb szintű szabályozásra utalja.
A 128. §-hoz
A tűzvédelmi bírság és a biztosítók 1,5 %-os hozzájárulása eddig is jelentősen segítette az
ország tűz elleni védelmét ellátó szervezetek technikai fejlesztését, laktanyák felújítását és
építését a kiképzés és fejlesztés lehetőségét, valamint a Monitoring és Lakossági
Riasztórendszer fejlesztését és üzemeltetését. A § pontosító jellegű módosítást tartalmaz,
kimondja, hogy csak azokból a biztosítási szerződésekből befolyt díjakat kell figyelembe
venni, ahol a kötelezettségvállalás tagállama Magyarország.
107
A 129. §-130. §-hoz
A rendelkezések a módosításokhoz kapcsolódóan a felhatalmazó rendelkezésekben
bekövetkezett változásokat vezetik át a törvényen, illetve megtörténik a feleslegessé vált
szabályok deregulációja.
A 131. §-150. §-hoz
A törvényjavaslat elfogadása esetén a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami
tűzoltósággá alakulnak át és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részeként működnek
tovább. A rendelkezések a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló törvényben átvezetik az ehhez kapcsolódó technikai módosításokat.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát -
a szerv megjelölésén kívül - a változások nem érintik, az átmeneti rendelkezések között
szerepel, hogy a hivatásos tűzoltóság a hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános
jogutódja.
A 151. §-hoz
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény
módosításával a Magyar Mérnöki Kamarán belül a tűzvédelmi szakterület is önálló szakmai
tagozatot kap.
A 152. §-hoz
Az emberi élet és anyagi javak védelme érdekében, a veszélyhelyzeti reagálás és annak
tervezése idején szükséges a digitális földmérési és térképészeti állami alapadatok biztosítása
a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére.
A 153. §-hoz
A veszélyelhárítási tervezés, illetve a veszélyhelyzeti beavatkozás során szükséges, hogy a
hivatásos katasztrófavédelmi szervek az adott ingatlan egyedi adataival rendelkezzenek. E
szakasz adja meg a hozzáféréshez szükséges felhatalmazást.
A 154. §-hoz
A katasztrófa-egészségügyi ellátás jogszabályi hátterét alapvetően két jogszabály adja, az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.), valamint a katasztrófa-egészségügyi
ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet. A hivatkozott jogszabályok a
katasztrófavédelmi tárgyú jogszabályokban nevesített fogalmaktól eltérő definíciókat adnak
és használnak a katasztrófa fogalmával kapcsolatban, ezért szükséges a jelenlegi - a
katasztrófavédelmi jogszabályokban és az Eütv-ben használt - terminológiák harmonizálása.
Ilyen módon a két jogszabály nyelvezetének összhangja biztosított.
A 155. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint vannak olyan ügyek, ahol a nyomozást kizárólag az
ügyészség végezheti. Ezt egyrészt az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetéssel
gyanúsítható terhelt személye, illetve a sértett személye indokolja. Az ügyészség kizárólagos
108
nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét a büntetőeljárásról szóló törvény
módosításával kiegészíti a törvény a katasztrófavédelem hivatásos állományú tagja által
elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekményekkel. A kizárólagos
ügyészségi nyomozási hatáskör indokai a rendelkezés hatálya alá vont személyekre nézve
ugyanúgy fennállnak, mint a hatályos szabályozásban felsoroltakra nézve, ezért a törvény
egységessé és következetessé teszi a vonatkozó jogi szabályozást.
A 156. §-hoz
A módosítás a közterület-felügyelet katasztrófavédelemmel történő együttműködését rögzíti.
A 157. §-hoz
A szabálysértési törvény jelenleg is tartalmazza, hogy helyszíni bírság kiszabására a hivatásos
tűzoltóság jogosult. A szabálysértési eljárás lefolytatását azonban tűzvédelmi szabálysértés
esetén a jegyző hatáskörébe utalja a törvény. Ezen eljárások a legtöbb esetben egyszerű
figyelmeztetéssel végződnek, mivel a jegyzők részben nincsenek tisztában a cselekmény
súlyával, másrészt a súlyosabb jogkövetkezmények mellőzése csökkenti az esetleges
jogorvoslati eljárások valószínűségét. A hivatásos tűzoltóság szabálysértési hatóságként a
megfelelő szakmai ismeretek birtokában jóval hatékonyabban tudná érvényesíteni ezen jogi
eszközben rejlő lehetőségeket.
A tűzoltóság részére a közvetlen tűz- és robbanásveszély észlelésének kivételével jelenleg
nem áll rendelkezésére olyan hatósági eszköz, amellyel jelentős késedelem nélkül fel tudná
számolni a fennálló veszélyhelyzetet.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-a értelmében a szabálysértési
hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt szabálysértési ügyekben járhat el. Ezért a tervezet
lehetővé teszi például, hogy a tűzvédelmi hatóság egy adott helyiségben a tűzvédelemi
szabályok betartását ellenőrizhesse és amennyiben jogsértést észlel az üzemeltetést a
tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtilthassa.
A 158. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, illetve a védelmi
igazgatási feladatokat ellátó személyek a járműnyilvántartásból adatokat igényelhessenek.
A 159. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást tartalmaz, a jelen törvényjavaslattal hatályon kívül
helyezésre kerülő 1999. évi LXXIV. törvényre vonatkozó merev hivatkozást korrigálja.
A 160. §-163. §-hoz
A vízi úton közlekedtetett veszélyes anyagok (áruk) szállításának ellenőrzéséért a hajózási
hatóság a felelős. A katasztrófavédelmi szerveknél a veszélyes anyagokkal és azok
szállításával, illetve a lefolytatott hatósági eljárásokkal kapcsolatosan felhalmozódott
tapasztalatok alapján, valamint a veszélyes anyagok (áruk) szállításának egységes
szemléletmód szerinti kontrollálása, szükségessé teszi, hogy e szállítások ellenőrzésében a
katasztrófavédelmi hatóság részt vegyen.
A veszélyes anyagok (áruk) tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik a legtöbb
és legalaposabb információval, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni
109
védekezésért is, a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik feladatkörrel és hatáskörrel,
valamint a védekezéshez szükséges eszközrendszerrel.
A fentieken kívül, a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik feladatkörrel és hatáskörrel a
lakosság, a természetes és épített környezet magas szintű védelmének biztosítása területén,
miután a veszélyes áruk vízi szállítási útvonala sok esetben lakot területen vezet keresztül,
melynek során a lakosság a szállított veszélyes áru tulajdonságaiból adódóan fokozott
veszélyeknek vannak kitéve. Ezen túlmenően a szállítás - jellegéből adódóan - alapvetően a
természetes (vízi) környezet igénybevételével történik. Ennek megfelelően indokolt, hogy a
veszélyes anyagok „életútját” ne csak a keletkezés, vagy a felhasználás helyén
ellenőrizhessék, hanem a kettő közötti szállítás során is, függetlenül attól, hogy milyen
szállítási módot választottak a veszélyes anyagok (áruk) szállítására.
Tekintettel arra, hogy egy esetleges baleset, rendkívüli esemény a vízi környezet azonnali
szennyeződését okozza, ezért javasolt kiegészíteni a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII.
törvényt olyan módon, mely megteremti a katasztrófavédelem ezzel kapcsolatos ellenőrzési
lehetőségét is.
A 164. §-hoz
A törvényjavaslat az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával egyértelművé
teszi, hogy különleges jogrend idején a lakosság riasztása rendszerének biztosítása az állam
feladata.
A 165. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást tartalmaz, a jelen törvényjavaslattal hatályon kívül
helyezésre kerülő 1999. évi LXXIV. törvényre vonatkozó merev hivatkozást korrigálja.
A 166. §- 167. §-hoz
A vasúti közlekedésről szóló CLXXXIII. törvény hatályos szövege alapján a vasúton
közlekedtetett veszélyes anyagok (áruk) szállításának ellenőrzéséért a vasúti közlekedési
hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) a felelős. A katasztrófavédelmi szerveknél
felhalmozódott tapasztalatok, valamint a veszélyes anyagok (áruk) szállításának egységes
szemléletmód szerinti kontrollálása szükségessé teszi, hogy e szállítások ellenőrzésében a
katasztrófavédelmi hatóság önállóan is részt vegyen.
A veszélyes anyagok (áruk) tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik a legtöbb
és legalaposabb információval, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni
védekezésért is, a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik feladatkörrel és hatáskörrel,
valamint a védekezéshez szükséges eszközrendszerrel.
A fentieken kívül, a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik feladatkörrel és hatáskörrel a
lakosság magas szintű védelmének biztosítása területén, miután a veszélyes áruk vasúti
szállítási útvonala sok esetben lakot területen vezet keresztül, melynek során a lakosság a
szállított veszélyes áru tulajdonságaiból adódóan fokozott veszélyeknek vannak kitéve. Ennek
megfelelően indokolt, hogy a veszélyes anyagok „életútját” ne csak a keletkezés, vagy a
felhasználás helyén ellenőrizhessék, hanem a kettő közötti szállítás során is, függetlenül attól,
hogy milyen szállítási módot választottak a veszélyes anyagok (áruk) szállítására. Erre
tekintettel javasolt kiegészíteni a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt
olyan módon, mely megteremti a katasztrófavédelem ezzel kapcsolatos ellenőrzési
lehetőségét is.
110
A 168. §-hoz
A polgárőrségről szóló törvény módosításával a tervezet együttműködési kötelezettséget ír elő
a polgárőrség részére a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel.
A 169. §-170. §-hoz
A törvényi módosítások a villamos-energetikai és a földgázrendszer kapcsán a kritikus
infrastruktúrákkal kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet megalkotásával
kapcsolatos felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazzák az ágazati tárca számára.
A 171. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, mint rendvédelmi szerv
jogállásának megváltozása miatti terminológiai pontosítás.
A 172. §-hoz
A Ksztv. módosításával a tervezet egyértelművé teszi, hogy rendvédelmi szervnek a
továbbiakban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintendő.
A 173. §-hoz
A törvénybe integrált szabályozásokat tartalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezése
indokolt.