﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3500. számú
törvényjavaslat
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. június
2
2011.	évi ... törvény
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról
Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a
munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése
érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1.	§
(1)	E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony
keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).
(2)	Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely
a)	törvény által előírt állami feladat,
b)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), valamint (3)-(4)
bekezdésében, 63/A. §-ában, 70. § (1) bekezdésében foglalt, kötelező vagy önként vállalt
feladat, vagy
c)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A.§ (1)
bekezdés 1. pontjában, a 30/A.§ és 30/B.§-ban foglalt kötelező vagy önként vállalt feladat,
vagy
d)	a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khszt.) 26. §
c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenység körébe tartozó feladat
ellátására irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy
kormánytisztviselői jogviszonyt.
(3)	Közfoglalkoztató lehet:
a)	helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
b)	költségvetési szerv,
c)	egyház,
d)	a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet,
e)	közhasznú szervezet, a Khszt. 2. § (1) bekezdés h) és j) pontjában foglaltak kivételével,
f)	az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a
célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
g)	vízitársulat, valamint
h)	erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében az erdőterület kommunális
szennyeződéstől való tisztítására kerül sor.
(4)	Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki
a)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki tizenhatodik életévét nem
töltötte be, valamint
b)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
szerinti álláskereső.
3
2. §
(1)	A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel.
(2)	Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet
hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott
támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam.
(3)	A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás
támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt
munkaidő lehet.
(4)	A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött
tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai
végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált
bérrel, azzal, hogy
a)	a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a
közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a
foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és
b)	a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat
megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.
(5)	A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 193/P. §-ában foglaltakon túlmenően:
a)	az Mt. II. részében foglalt munkáltatói jogok gyakorlásakor a közfoglalkoztatottakat a
munkavállalókkal azonos jogok illetik meg, őket a munkavállalói létszámba be kell számítani,
b)	az Mt. tizenhat éven aluli fiatal munkavállalóra vonatkozó 72. § (4)-(7) bekezdése nem
alkalmazható,
c)	külföldön történő munkavégzésre nem kerülhet sor, az Mt. 76/A. §-a nem alkalmazható,
d)	az Mt. határozatlan időre szóló munkaszerződésre vonatkozó 79. § (1) bekezdése és a (4)-(7)
bekezdése nem alkalmazható,
e)	az Mt. pályázatra vonatkozó 80. §-a nem alkalmazható,
f)	az Mt. 81. §-a nem alkalmazható,
g)	az Mt. munkáltatói jogállásváltozásra vonatkozó 86. § d) pontja nem alkalmazható; a
munkáltató jogállásváltozása a közfoglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti,
h)	az Mt.-nek a működési bizonyítványra vonatkozó 99. §-a nem alkalmazható,
i)	az Mt. 101. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatott nem kérheti a
jogviszonyba történő visszahelyezését,
j) az Mt.-nek a külföldi munkáltató munkavállalójára vonatkozó 106/A-106/B. §-a nem
alkalmazható,
k) az Mt.-nek a munkavállaló által folytatott tanulmányokra vonatkozó 110-114. §-a nem
alkalmazható,
l) az Mt.-nek a lakásépítés céljára biztosítandó fizetés nélküli szabadságra vonatkozó 140. §-a
nem alkalmazható,
m) az Mt. 144. §-a nem alkalmazható,
n) az Mt. 153. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a foglalkoztató a
közfoglalkoztatott számára a 3. §-ban meghatározott térítésmentes szállítást biztosít, utazási
költségtérítés nem illeti meg,
4
o)	az Mt.-nek a kétheti személyi alapbér kifizetésére vonatkozó 156. §-a nem alkalmazható,
p) az Mt.-nek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárbeli tagság támogatásával kapcsolatos
165/A. §-a nem alkalmazható,
q) az Mt. 193/H. § (8) bekezdése nem alkalmazható,
r) az Mt. 193/J. §-a nem alkalmazható, valamint
s) az Mt. 193/K. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt
a közfoglalkoztató csak a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ előzetes
hozzájárulásával szüntetheti meg.
3.	§
(1)	A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:
a)	ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta -
tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a
munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei
kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő
térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy
b)	ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta -
tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven
aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli
esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott
lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint
c)	amennyiben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi
egyszeri étkezést.
(2)	A közfoglalkoztató az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott elhelyezés biztosítása esetén
a heti pihenőidő igénybevétele érdekében a közfoglalkoztatott hazautazását a b) pontban
szabályozott módon biztosítja.
4.	§
A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási,
munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
5.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési
támogatásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés
jár.”
5
6. §
Az Flt. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki)
„b) az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1)
bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,”
7.	§
Az Flt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási
időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján meghatározott
járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb
munkabér napi összegének megfelelő összeg.”
8.	§
(1)	Az Flt. 27. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a
25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az
alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző
öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg
társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói
tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt:
jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt
az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben
meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy
részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn,
vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:”
(2)	Az Flt. 27.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy
nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a
kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3)	Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 180 nap.”
6
9. §
Az Flt. 30. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Nyugdíj előtti álláskeresési segély
30.	§ (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban:
álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a)	rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és
b)	a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez
legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az
álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és
c)	az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a b)
pontjában meghatározott életkort, és
d)	rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(2)	Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező
legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi
összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező
összeg.
(3)	Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj
jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
(4)	Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem
benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a
(3)	bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5)	Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (1) bekezdésének a)-c)
pontjában, e) pontjában vagy g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.
(6)	Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell.
(7)	Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását
a)	a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b)	a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c)	90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési
kötelezettséget elmulasztotta,
d)	ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott
keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
(8)	A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási
idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.”
7
10. §
Az Flt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával,
valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási
szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által
kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a
tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg
kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt
helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”
11.	§
Az Flt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő
lényeges tények, körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.”
12.	§
Az Flt. 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély valamint az álláskeresési
segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.”
13.	§
(3)	Az Flt. 41/A.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)
„a) közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló
kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,”
14.	§
(1)	Az Flt. 54.§ (9) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az 58.§ (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési
kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél”
(2)	Az Flt. 54.§-a a következő (10)-(10c) bekezdésekkel egészül ki:
8
„(10) Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban
részesülő álláskereső az 58.§ (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott
együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő
munkahelyet köteles elfogadni.
(10a) Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti
álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely
abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
(10b) A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely
akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta
történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
a)	a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a
közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
b)	a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az
illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott
engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről
a foglalkoztató gondoskodik.
(10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi
pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak
abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire
(különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos
következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat
jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.”
15.	§
Az Flt. 57/B.§-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis
57/B.§ (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt. szerint bérpótló juttatásra jogosult
személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci
helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás
megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős
miniszter, az állami foglakoztatási szerv, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai
eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot
megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése
céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).
(2)	Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok
ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetet bízhat meg.
(3)	Az adatbázis tartalmazza
1.	a bérpótló juttatásra jogosult személyek tekintetében
a)	az alábbi adatokat:
aa)	a jogosult természetes személyi adatai,
ab)	a jogosult állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,
9
ac)	a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helye,
ad)	az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,
ae)	a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),
af)	a bérpótló juttatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,
b)	a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. §
(4)-(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban
nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,
c)	a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:
ca)	munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,
cb)	munkaerőpiaci programban történő részvétel,
cc)	bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,
cd)	közfoglalkoztatásban való részvétel,
ce)	munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítése,
cf)	állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,
cg)	egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,
d)	az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:
da)	a nyilvántartásba vétel időpontja,
db)	a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;
2.	a közfoglalkoztatottak tekintetében
a)	a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében
aa)	az adatbázisba való felvétel időpontját,
ab)	a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét,
állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott,
menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint
önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,
ac)	legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ad)	foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,
ae)	eddig betöltött munkaköreit,
af)	a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,
ag)	a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,
b)	a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében
ba)	a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy
1.	tényleges közfoglalkoztatott-e
2.	képzésben vesz-e részt
3.	bérpótló juttatásban részesül-e,
bb)	a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,
bc)	a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),
bd)	a közfoglalkoztatási bér összegét,
be)	a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,
bf)	a közfoglalkoztató megnevezése és adószáma;
3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében
a)	a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét,
cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,
b)	a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,
c)	a munkavégzés helyét,
d)	az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,
e)	a munkavégzés időtartamát,
f)	a napi munkaidő mértékét,
g)	a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára
vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),
10
h)	az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i)	a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,
j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.
(4)	A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó
szempontok:
1.	Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki
a)	az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban, vagy
b)	nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); vagy
c)	50 éven felüli személy, vagy
d)	egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
e)	valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal
nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző
átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik; vagy
f)	egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy
szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási
esélyei egy biztos munkahelyen;
2.	Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;
3.	Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a)	a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy
b)	elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.
(5)	A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami
foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.
(6)	A (3) bekezdés 1. pont a) alpont szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője
rögzíti az adatbázisban.
(7)	A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a
közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője
írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.
(8)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba
felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.”
16 .§
Az Flt. az 57/B.§-t követően a következő 57/C. §-sal egészül ki:
„57/C.§ (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B.§ (1) bekezdésében meghatározott célok
teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési
önkormányzat jegyzője és a regionális képző központok számára az adatbázis adataihoz való
hozzáférést.
(2)	A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet
gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása
érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.
11
(3)	A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek
megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3)
bekezdés 1. pont b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában
szereplő adataiba tekinthet be.
(4)	A regionális képző központ a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének
területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az
57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)-b) alpontjaiban és 3. pont a)-e) alpontjaiban szereplő adataiba
tekinthet be.
(5)	A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása
feltételeinek ellenőrzése érdekében a kincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont
ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba
tekinthet be.
(6)	Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra
felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.”
17.	§
(1)	Az Flt. az 59/B.§-át követően a következő 59/C - 59/D.§-sal egészül ki:
„59/C.§ (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot,
álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
(2)	A 25.§ (1) bekezdés b) pont és a 26.§ (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27.§ (1) bekezdésének
bevezető szövegrészét, a 27.§ (2) és (3) bekezdése és a 30.§ rendelkezéseit a 2011. szeptember
1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően,
álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a
kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
59/D.§ (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a
közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
.....törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami
foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A.§ (3) bekezdés
rendelkezései alkalmazhatók.
(2)	A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig
működteti.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított
jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.”
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
18.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § (2) bekezdésének d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
12
(A Kormány felhatalmazást kap, hogy)
„d) a munkaerő-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit
és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a
kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre
irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza, és
ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő,”
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
19.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/C. § (1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások,
szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza
a)	a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott
adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,
b)	a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát,
igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c)	az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,
d)	a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.
(2)	Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében,
amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán
tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha,
szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.
(3)	Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok
közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell
nyilvántartásba venni.
(4)	Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban
részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a
nyilvántartásban rögzíteni.”
20.	§
Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb
feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete
rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A
lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által
életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület,
járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint
higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben
13
megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább
ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével
-	fel kell szólítania.”
21.§
Az Szt. 36.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való
jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
a)	aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az
Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a
közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a
közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
b)	akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők
nyilvántartásából;
c)	aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló
határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba
vételét;
d)	aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy
e)	aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b)
pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap
időtartamban
ea)	közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
eb)	kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint
létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott,
vagy
ec)	munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
ed)	az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt
vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.”
22. §
(1)	Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján)
„b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy”
(2)	Az Szt. 37. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel
megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell
megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel
megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is
fennáll - rendszeres szociális segély jár.
14
(4)	A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a
jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a
közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval,
munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e §
alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális
segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot
állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó
közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének
különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez
tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-
ának szorzatával.”
23.	§
Az Szt. 37/B. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben
tartására vonatkozó, a 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem
tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell
függeszteni.”
24.	§
Az Szt. 58/A. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 131/A. §-ban nem említett szociális szolgáltatások esetében
a)	az új szociális szolgáltató, intézmény,
b)	házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám,
c)	nappali és szakosított ellátásnál az új férőhelyek
után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való
jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe
vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak,
illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem
rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a szociális szolgáltatások területi lefedettségét
figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.”
25.	§
Az Szt. 94/C. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza)
„g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.”
15
26. §
Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban
vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését.
Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2)
bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti
jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett
ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más
személy nem tenné meg.
(2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban
vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj
különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, a
117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni,
ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön
előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem
tenné meg.”
27.	§
Az Szt. 131/A. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és
2012. január 1-jétől az utcai szociális munka működtetését az állam - a külön jogszabályban
meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási
szerződések útján támogatja.”
28.	§
(1)	Az Szt. 132. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„j) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos
jelentési rendszerbe és a 20/C. § szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére
vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését;”
(2)	Az Szt. 132. § (1) bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
,,p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és az
utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”
(3)	Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
16
„w) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak a
szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő
befogadására vonatkozó részletes szabályokat.”
(4)	Az Szt. 132. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)
„a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének
biztosítása körében előírt részletes szabályokat,”
29.	§
Az Szt. a 140/E.§-t követően a következő 140/F. §-sal egészül ki:
„140/F.§ Azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt, akinek 2011. augusztus 31-én
bérpótló jogosultsága áll fenn, 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra
jogosultnak kell tekinteni.”
30.	§
Az Szt. a következő 140/G. §-sal egészül ki:
„140/G.§ (1) Az Szt.-nek a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó,
valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi .....törvénnyel megállapított 37. § (4)
bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jén folyamatban lévő, az aktív korúak ellátására való
jogosultság megállapítása iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	A jegyző a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély
összegét, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi .....törvénnyel megállapított, az Szt. 37. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételeket 30 napon belül felülvizsgálja, és
a)	intézkedik arról, hogy a felülvizsgálatot követő hónapra járó rendszeres szociális segély a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi .....törvénnyel megállapított 37. § (4) bekezdésben foglaltak
szerinti összegre figyelemmel kerüljön folyósításra,
b)	amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2012. január 1-jén
hatályos 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétele nem áll fenn, de az aktív korúak
ellátására való jogosultsága egyébként fennáll, 2012. február 1-jétől a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell megállapítani azzal, hogy 2012. január
hónapjára a rendszeres szociális segélyt folyósítani kell.”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
31.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. §.
21.	pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
17
(21. Bér:)
„a) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a
munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére
tekintettel kapott végkielégítést);”
32.§
Az Szja. tv. 25. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a
magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául
szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló
tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér,
tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a
más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas
vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes
közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas
vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj).
Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel
egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott
bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3.
számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.”
33 .§
Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a következő 8.40 alponttal egészül ki:
(8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes)
„8.40. a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak a külön törvényben
meghatározott természetbeni ellátások.”
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
34.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdésének helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál
kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből,
munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű
szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati
viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából
eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából,
követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.”
18
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
35.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4.§ a) alpont 4. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Foglalkoztató)
„4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint
munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési
segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő
személy esetén az ellátást folyósító szerv,”
36.	§
A Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg
közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a
Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú
tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban:
munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben
történik,”
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
37.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 51. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet.
(5)	A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a
hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint
bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek
tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt:
bántalmazott család).
19
(6)	A krízisközpont a bántalmazott család számára
a)	alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra
aa)	lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a
mentálhigiénés és egészségügyi ellátást,
ab)	közreműködik - a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a
krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének
rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
b)	kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében
legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.
(7)	A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti
otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti
segítséget kell biztosítani.
(8)	A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy
a)	a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,
b)	a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban
való részvételt, és
c)	a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő
programban való részvételt.
(9)	A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint
kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási
szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.”
38.	§
(1)	A Gyvt. 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A miniszter pályázat útján, a fenntartó egyetértésével
a)	a bölcsődék, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó
intézményt,
b)	a családok átmeneti otthona, a nevelőszülői hálózatok, a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatok közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt
jelöl ki. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten
kijelölhető.”
(2)	A Gyvt. 96. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel
a)	a családi napközi szolgáltatással,
b)	a házi gyermekfelügyelet szolgáltatással,
c)	a családi gyermekfelügyelet szolgáltatással,
d)	a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátásokkal,
e)	a helyettes szülői ellátással,
f)	a gyermekek átmeneti otthonával,
g)	a különleges gyermekotthoni ellátással,
h)	a speciális gyermekotthoni ellátással
kapcsolatos módszertani feladatokat.”
20
39.	§
A Gyvt. 139. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából
nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a)	a személyes gondoskodásban részesülő személy
aa)	személyazonosító adatait,
ab)	hontalan jogállására, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot,
ac)	társadalombiztosítási azonosító jelét,
b)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi
szakellátás formáját, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c)	az intézmény, szolgáltató, hálózat ágazati azonosító jelét,
d)	a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.
(3)	Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat
a)	a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások esetén,
b)	házi gyermekfelügyelet esetén,
c)	gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást
követően tett intézkedéssel lezárható,
d)	a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka,
a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén.
(4)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének megszűnésétől számított öt év
elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartásból - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - adat nem továbbítható.
(5)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a Kormány által kijelölt szerv a (2)
bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatok szolgáltatását kérheti a személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
személyektől vagy intézményektől.”
40.	§
A Gyvt. 145. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való
jogosultságának feltétele a
a)	személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást
nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,
b)	gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és
utógondozói ellátás esetében az új férőhelyeknek
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön
jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve
férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett
21
jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területi
lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.”
41.	§
A Gyvt. a következő 159. §-sal egészül ki:
„159. § Családok átmeneti otthona krízisközpontot az 51. § (4)-(9) bekezdése szerinti
formában 2012. január 1-jétől működtethet.”
42.	§
(1)	A Gyvt. 162. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,o) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos
jelentési rendszerbe és a 139. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő adatközlés
módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy
szervek kijelölését,”
(2)	A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő v)-w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„v) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, hálózatoknak, illetve férőhelyszámnak a
szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő
befogadására vonatkozó részletes szabályokat,
w) a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont finanszírozásának rendjére
vonatkozó részletes szabályokat.”
(3)	A Gyvt. 162. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények és
személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint a szolgáltatás igénybevételére
való jogosultság feltételeinek részletes szabályait,”
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
43.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 15. § (3)
bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földbirtok-politika irányelvei:)
„q) szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;”
22
44.§
(1)	Az NFA tv. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának
elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen
tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat
(a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti
Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program
megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az
önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
(2)	A vagyonkezelésbe, illetve temető céljára a tulajdonba adás feltétele - a szociális
földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás
kivételével - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve
erdőművelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének
engedélyezéséről hozott jogerős határozat.”
(2)	Az NFA tv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az
önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a
közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott,
közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.”
45.§
Az NFA tv. 32. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása
céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait;”
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
46 .§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Kht.) 15.§ (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
23
„(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói
jogokat a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakigazgatási szerv vezetője
gyakorolja.”
(2)	A Kht. 15.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közfoglalkoztatási feladatok végrehajtását végző szakigazgatási szerv szervezeti
egységének kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakmai
irányító szerv vezetője gyakorolja, ebben az esetben a (3) és (4) bekezdés szabályai nem
alkalmazhatók.”
Záró rendelkezések
47.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált
bér mértékét rendeletben állapítsa meg.
48.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-14.§, a 17-18. §, a 21. §, a 29. §, a 31-36. §, a 43-47. §. §, a 49. §, valamint az 51. §
2011.	szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 20. §, a 22-24. §, a 28. § (4) bekezdése, a 30. §, a 40. §, valamint az 52. § (2) bekezdése
2012.	január 1-jén lép hatályba.
49.	§
E törvény nem érinti a hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatásra létesített munkaviszony
fennállását. Az e törvény hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatás céljából létrejött
munkaviszonyokra a 2011. augusztus 31-én hatályos szabályok vonatkoznak.
50.	§
(1)	Az Flt. 47.§ (3) bekezdésében a „Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis” szövegrész
helyébe a „Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis” szöveg lép.
(2)	Az Szt.
a)	20. § (2) bekezdés e) pontjában a „természetes személyazonosító adatai” szövegrész helyébe
a „neve, születési neve” szöveg,
b)	20. § (5) bekezdés c) pontjában a „családsegítés” szöveg helyébe a „családsegítés, közösségi
ellátások” szöveg,
c)	102. § (1) bekezdésében a „94/D” szövegrész helyébe a „94/C” szöveg
d)	122/C. § (1) bekezdésében a „Ha a szerződéssel érintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a
közbeszerzési értékhatárt,” szövegrész helyébe a „Szerződéses szolgáltatások esetén” szöveg
24
lép.
(3)	A Gyvt.
a)	134. § (6) bekezdésében az „igazságszolgáltatási és” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a
nyomozó hatóság, az” szöveg,
b)	138. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatait” szövegrész helyébe a
„személyazonosító adatait és a gyermek társadalombiztosítási azonosító jelét,” szöveg,
c)	140. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „139. §-ban” szövegrész helyébe a
„139. § (1) bekezdésében” szöveg,
d)	142. § (1) bekezdésében a „138-141. §-ok” szövegrész helyébe a „138. §, a 139. § (1)
bekezdése, a 140. § és a 141. §” szöveg, valamint a „jogosultság” szövegrész helyébe a
„jogosultság megszűnésétől” szöveg,
e)	162. § (1) bekezdés f) pontjában a „102. §-ban” szövegrész helyébe a „96. § (8a)
bekezdésében, a 102. §-ban” szöveg
lép.
51. §
(1)	Az Szt.
a)	4.§ (1) bekezdés i) pontjában a „bérpótló juttatás” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatás,
foglalkoztatást helyettesítő támogatás,” szöveg,
b)	18.§ k) pontjában, 25.§ (4) bekezdés b) pontjában, 25.§ (6) bekezdésében, 25.§ (10) és (11)
bekezdésében, 25. § (12) bekezdés b) pontjában, 34.§ (2) bekezdés e) pontjában, 35.§ (1) és (3)
bekezdésében, 37/C.§ (6) bekezdésében, valamint 37/C.§ (8) bekezdés a) pontjában a ”bérpótló
juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,
c)	19. § (1) bekezdésében az „az igazságszolgáltatási szervek” szövegrész helyébe az „a
bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg,
d)	25.§ (3) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában a „bérpótló juttatást” szövegrész helyébe a
„foglalkoztatást helyettesítő támogatást” szöveg,
e)	33.§ (6) bekezdésében, 35.§ (4) bekezdésében, 36.§ (1) bekezdés záró szövegében, 37/C.§
(9)	bekezdésében, valamint 124.§ (1) bekezdésében a „bérpótló juttatás” szövegrész helyébe a
„foglalkoztatást helyettesítő támogatás” szöveg,
f)	35. § (5) bekezdésében, valamint 37/C.§ (2) bekezdésében a „bérpótló juttatásnak”
szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak” szöveg,
g)	38. § (7) bekezdésében a „főre” szövegrész helyébe a „fogyasztási egységre” szöveg,
h)	50/A. § (3) bekezdésében, 50/C. § (3) bekezdés b) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a
„TAJ számát” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jelét” szöveg
lép.
(2)	Az Flt.
a)	14. § (4) bekezdés b) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra” szöveg,
b)	57/B.§ (1) bekezdésében, (3) bekezdés 1. pontjában és a (3) bekezdés 1. pont af) alpontjában
a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,
c)	az Flt. 57/B.§ (3) bekezdés 2. pont ba) alpont 3. pontjában a „bérpótló juttatásban”
szövegrész helyébe a „foglakoztatást helyettesítő támogatásban” szöveg
lép.
25
(3)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá
az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a)	1. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontjában, valamint 6.§ (1) bekezdés b) pontjában a „bérpótló
juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,
b)	1.§ (2) bekezdés 11. pontjában a „bérpótló juttatásban” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást
helyettesítő támogatásban” szöveg
lép.
52. §
(1)	Hatályát veszti az Szt. 122/B. § (1) bekezdésében a „- függetlenül a közbeszerzés vagy
pályáztatás alkalmazásától -” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Szt.
a)	18. § h) pontjában a „(TAJ szám)” szövegrész,
b)	26/A. §-a,
c)	35. § (2) bekezdése,
d)	86. § (2) bekezdés e) pontja.
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult
munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében szükséges
megteremteni az új közfoglalkoztatási intézményrendszert.
A munkanélküliek ellátása jelenleg az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély
tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától szóló 1991. évi IV.
törvény (Fltv.), a bérpótló juttatás, és a rendszeres szociális segély vonatkozásában a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) alapján történik.
Az Szt. a bérpótló juttatás helyett hasonló tartalommal bevezeti a foglalkoztatást helyettesítő
támogatási formát, amelyre valóban csak azok az aktívkorú munkaképes személyek válnak
jogosulttá, akik még a közfoglalkoztatás körében sem tudnak átmenetileg munkát végezni. A
foglalkoztatási rendszerben az Flt. szerint nyújtható támogatások köre, valamint a támogatások
folyósításának feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy az értékteremtő munka valódi
alternatívát jelentsen a tartós munkanélküliség és a munkaerő piacra való mielőbbi visszatérés
lehetősége között.
A visszatérés lehetőségének fontos eszköze, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási,
továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek.
A társadalmi felzárkózás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a közfoglalkozatás során a
munkavállalás szempontjából hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásba
történő bevonása prioritást élvezzen.
A Javaslat - annak érdekében, hogy a hogy a szociális ellátórendszerben kapható támogatások
nagysága ne legyen munkavégzés ellen ösztönző hatású - meghatározza az aktív korú,
megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkező, nem foglalkoztatott személyek jogán
a család által igénybe vehető, minimális jövedelmet biztosító pénzbeli ellátások - azaz a
foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély - együttes összegének
maximumát.
A Javaslat részét képezi az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásaira vonatkozó egyes
szabályainak - néhány kérdésben koncepcionális, de kisebb terjedelmű - módosítása. A
módosítások közül kiemelendő, hogy mindkét területen bevezetésre kerül a
kapacitásszabályozás, amely új szolgáltatók, intézmények létesítése, meglévő férőhelyek
bővítése, illetve ellátotti létszám növelése esetén a továbbiakban megalapozza a normatív
állami hozzájárulásra való jogosultságot. Fontos továbbá, hogy a szociális ágazatban
módosulnak a Társadalombiztosítási Azonosító Jel alapú nyilvántartás szabályai, illetve a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is megteremtődnek a TAJ alapú nyilvántartás alapjai
a finanszírozás ellenőrzése céljából kialakítandó egységes és nyomon követhető információs
bázis érdekében. Változás lesz a módszertani feladatok ellátásában is: egyes gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet fogja
országos hatáskörrel ellátni ezen feladatokat.
27
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény tárgyi és személyi hatályának meghatározásakor a Javaslat abból indul ki, hogy
közfoglalkoztatás közfeladatra szervezhető, és ehhez igazodóan a közfeladatot ellátó
szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók. Közfoglalkoztatott pedig csak a 16. életévét betöltött
személy lehet, hiszen álláskeresőként is csak e személyek jelenhetnek meg a munkaerőpiacon.
A közfoglalkoztatás a munkaviszonytól eltérő specialitásokkal (a foglalkoztatót terhelő
többletkötelezettségek, jogviszony létrehozásának és megszüntetésének sajátosságai, eltérő bér)
rendelkezik, ezért önálló közfoglalkoztatási jogviszony szabályozását tartalmazza a Javaslat.
A vállalkozások, ha regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak, támogatásban részesülhetnek. Az
ily módon foglalkoztatottakkal azonban az Mt. szerinti munkaviszonyt kell létesíteniük.
A 2. §-hoz
A Javaslat részletesen felsorolja a közfoglalkoztatási jogviszonyra a mögöttes jogszabályból, a
Munka Törvénykönyvéből nem, vagy eltéréssel alkalmazandó szabályokat, elhatárolva a
különbségeket, egyben megteremtve a kapcsolatot a jogviszony egyes kérdései és a
közfoglalkoztatási támogatások feltételrendszere között.
A 3. §-hoz
A Javaslat rögzíti a munkaviszonyhoz képest többletkövetelményeket jelentő foglalkoztatói
kötelezettségeket a közfoglalkoztatottak utaztatásával, elszállásolásával, ellátásával
kapcsolatosan. Ezáltal lehetővé válik akár jelentős létszámú közfoglalkoztatott átcsoportosítása
is az éppen szükséges egyes közmunkákra.
A 4. §-hoz
A közfoglalkoztatási jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül, ellátásokra jogosít, utána
az adó- és járulékterheket a munkaviszonyhoz hasonlóan kell megfizetni.
Az 5-14. §-hoz
A Javaslat e szakaszai Flt. módosítását tartalmazzák. A módosítás az álláskeresők ellátó
rendszerének átalakítását célozza. Egyrészt a módosítás eredményeképpen változik az
álláskeresési járadékra való jogosultsági idő, az álláskeresési járadék folyósítási időtartama,
mértéke. Megszűnik az álláskeresési segély, a jövőben csak azok válnak ilyen ellátásra
jogosulttá, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
Az álláskeresési segély megszűnése és a közfoglalkoztatási jogviszony önálló törvényi szintű
szabályozása miatt szükséges a jogintézményeket érintő további Flt. szabályok módosítása.
A közfoglalkoztatás körében a Javaslat a közfoglalkoztató számára a közfoglalkoztatott
munkahelyre történő szállítása, ellátása vonatkozásában további kötelezettségeket ír elő. Ezért a
közfoglalkoztatás körében csak megfelelő és a jegyző által igazolt indokkal lehet a felajánlott
közfoglalkoztatási munkahelyet visszautasítani. A közfoglalkoztatási lehetőség megfelelő
28
indok nélküli visszautasítása esetén az érintett foglalkoztatást helyettesítő támogatása
megszűnik.
I. Az álláskeresési ellátó rendszert érintő változások
1.Az	álláskeresési járadékot érintő változások
A szabályozás megőrzi az álláskeresési járadéknak, mint ellátásnak a biztosítási jellegű
vonásait. Ez azt jelenti, hogy az álláskeresési járadékra való jogosultság, valamint az
álláskeresési járadék folyósítási ideje továbbra is az álláskeresővé válást megelőző,
meghatározott időszakon belüli időszak alatt szerzett jogosultsági időtől függ, megmarad az
álláskeresési járadék folyósítási idejének két szakasza. Változik a folyósítási idő felső határa,
ami 270 napról 180 napra csökken. Négy évről öt évre nőne a számbavételi időszak és 1 nap
folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lenne szükség. Ezen
túlmenően a járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka
helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz.
Ennek a megoldásnak az előnye, hogy jobban igazodik az álláskeresési ellátó rendszer eredeti
céljához, miszerint az a munkahelyüket önhibájukon kívül elvesztett munkavállalók számára
biztosít ellátást addig, amíg munkát nem találnak. Miután a munkavállaló munkaerő piaci
járulékot fizet, ezért jobban különböztet a munkavállalók között abból a szempontból, hogy
mennyi jogosultsági idővel rendelkeznek. A minimális jogosultsági idő mértékének felemelése
pedig ösztönöz arra, hogy az álláskereső maga is részt vegyen a munkahelykeresésben.
2.	Álláskeresési segélyt érintő változások
A jelenlegi szabályozás az álláskeresési segélynek három formáját különbözteti meg:
a)	Az álláskeresési járadékot kimerítettek álláskeresési segélye,
b)	az álláskeresési járadék minimális jogosultsági idejét el nem érő jogosultsági idővel
rendelkezők álláskeresési segélye,
c)	az öregségi nyugdíjkorhatár megközelítő életkorúak álláskeresési segélye
A módosítással megszűnik az álláskeresési segély a) és b) pontban megjelölt formája. Indokolt
viszont fenntartani a c) pontban meghatározott formát, mert az ott megjelölt életkorban az
álláskeresők nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon.
A 15.-16.§-hoz
A Javaslat ezen szakaszai a jelenlegi Foglalkoztatási és Adatbázisra épülő, de annak helyébe
lépő Foglakoztatási és Közfoglalkoztatási nyilvántartás létrejöttének célját és tartalmát
fogalmazzák meg. Eszerint a nyilvántartásnak arra kell képesnek lennie, hogy pontos
információkat szolgáltasson az álláskeresők által igénybe vett munkaerőpiaci szolgáltatásokról,
a képesítésükről, képzésben, közfoglalkoztatásban való részvételükről és a közfoglalkoztatás
megszervezéséhez szükséges adatokról.
A rendelkezés meghatározza a nyilvántartás céljának elérése érdekében szükséges
adattartalmakat, és az azok rögzítésére kötelezettek körét. A foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra vonatkozó adatokat a jegyző, a közfoglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos,
továbbá a közfoglalkoztatás ún. „közfoglalkoztatói” vagy „felajánlói” oldalára vonatkozó
adatokat a munkaügyi kirendeltségek rögzítik. A jegyző ugyanakkor nem jogosult az
nyilvántartás teljes tartalmának a megismerésére, csak azokat az adatokat láthatja, amelyek az ő
hatáskörébe tartozó foglalkoztatást helyettesítő támogatás megítéléséről szóló döntés
meghozatalához szükségesek.
29
Tekintettel arra, hogy a regionális képző központok fontos szerepet játszanak a
közfoglalkoztatottak képzésének megszervezésében, számukra az adatbázis munkájukhoz
elengedhetetlenül szükséges adataiba betekinthetnek. Betekintési jogosultságot kell biztosítani
továbbá a Magyar Államkincstár számára az állami támogatás szabályos felhasználásának
ellenőrzése érdekében.
A rendszer működéséhez az adatok napi szinten történő folyamatos karbantartása szükséges,
ami nem működhet folyamatos adatkapcsolat nélkül. Ezt valamennyi végponton, minden
jegyzőnél és munkaügyi kirendeltségnél biztosítani kell.
A közfoglalkoztatás tervezéséhez és szervezéséhez szükséges, nem személyes adatok körének
megállapítására a Javaslat kormányrendeleti szabályozás megalkotására ad felhatalmazást.
A 17. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések - tekintettel arra, hogy a módosítás az előzetes együttműködőkkel
csökkenti a jogosulti kört - az ellátások továbbfolyósításával hosszabb felkészülési időt biztosít
a jogosultak számára. Szintén átmeneti rendelkezésbe kerül a Foglalkoztatási és Szociális
Adatbázisban a törvény hatálybalépésének idején meglévő adatok szolgáltatására vonatkozó
szabály, valamint - tekintettel arra, hogy az Szt. kapcsolódó rendelkezései 2012. január 1-jén
lépnek hatályba - az addig megállapított jogosultságokra vonatkozó adatok rögzítési
kötelezettségének határideje.
18.	§-hoz
Az Mt. hatályos szabályai most is lehetővé teszik a munkaerő kölcsönzést. Az aktív korú, de
munkahellyel nem rendelkező személyek nagyobb számban történő elhelyezkedésének
elősegítése érdekében az Mt. felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával lehetővé válik,
hogy a Kormány a közhasznú kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott
feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített,
munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben
határozza meg.
A 19. §-hoz
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata egy olyan nyilvántartás vezetése, amely
az ellátottak Társadalombiztosítási Azonosító Jelén alapul annak érdekében, hogy a
szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű, egységes rendszerben
nyomon követhető legyen. A módosítás a tevékenységadminisztrációhoz, illetve a szociális
számla bevezetéséhez igazodó nyilvántartási rendszer hosszabb távú átalakításának első lépése,
amely alapján a szolgáltatásokat nyújtók az Szt. 20/C. §-ában meghatározott adatokat egy
központi nyilvántartási rendszerbe is bejelentik. E kötelezettség részletes feltételeit végrehajtási
rendelet fogja tartalmazni.
30
A 20-23. §-hoz
A rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozás több ponton módosul az aktív korúak
ellátórendszerének átalakulása, valamint a feltételekhez kötött segélyezés bevezetése okán.
A törvényhely felhatalmazást tartalmaz a települési önkormányzatok részére, hogy -
összhangban a feltételekhez kötendő segélyezés elvével - rendeletben szabályozzák a
rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére előírandó, a lakókörnyezet
rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályokat.
A Javaslat az Flt. újonnan beiktatott rendelkezéseivel összhangban szabályozza azokat az
eseteket, amikor a megállapított szociális ellátást meg kell szüntetni, mert az érintett nem
fogadja el a számára felkínált közmunka lehetőségeket vagy nem rendelkezik a juttatás
felülvizsgálata időpontját megelőző egy évben meghatározott időtartamú munkára irányuló
vagy azzal egyenértékű jogviszonnyal, illetve az állami foglalkoztatási szervvel nem működik
együtt a foglalkoztatásának elősegítése érdekében.
A nyugdíjkorhatár emelkedése miatt rendszeres szociális segélyre életkoránál fogva - a korábbi
55. életév betöltését előíró szabály helyett - az lesz jogosult, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt
öt éven belül betölti. E rendelkezéssel az 55 év feletti személyek is foglalkoztathatónak
minősülnek, így nagyobb lehetőség nyílik visszavezetésükre a munkaerő-piarca.
Annak érdekében, hogy a hogy a szociális ellátórendszerben kapható támogatások nagysága ne
legyen munkavégzés ellen ösztönző hatású, a rendelkezés meghatározza az aktív korú,
megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkező, nem foglalkoztatott személyek jogán
a család által igénybe vehető pénzbeli ellátások (bérpótló juttatást felváltó foglalkoztatást
helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély) együttes összegének maximumát.
A törvényszöveg kétféle maximum-összeg meghatározását tartalmazza. Egyrészt arra az esetre
határoz meg maximum összeget, amikor a családban csak rendszeres szociális segélyben
részesülő személy van, másrészt arra az esetre, ha a családban rendszeres szociális segélyre és
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él. Ilyenkor az egy család által
igénybe vehető segélyek maximumának meghatározásánál a két ellátás együttes összegét
indokolt figyelembe venni.
A 24. §-hoz
A személyes gondoskodást nyújtó új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő
intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve egyes szolgáltatások ellátotti létszámának növelése
esetére bevezetett kapacitásszabályozás indoka a ténylegesen felmerülő szükségletekre reagáló
szolgáltatás-szervezés biztosítása, az arányos területi eloszlás érvényesítése, továbbá a
normatív állami támogatás felhasználásának racionalizálása.
A 25. §-hoz
A személyes gondoskodás igénybevételekor megkötött megállapodásban a módosítást
követően fel kell tüntetni az igénybe vevő természetes személyazonosító adatait, melyeket
eddig csak az igénybe vevőkről felvett nyilvántartás tartalmazta. A szolgáltatások pénzügyi
ellenőrzése során, a megállapodások hiányos adattartalmára tekintettel azonban szükséges
volt, hogy az ellenőrzést végző hatóságok a nyilvántartásokat is átnézzék ahhoz, hogy a
31
szolgáltatást igénybe vevő személye kétséget kizáróan beazonosítható legyen. Ezt az
ellenőrzést nehezítő, mind az ellenőrző szerv, mind az ellenőrzött munkaterhét növelő
körülményt számolja fel a módosítás.
A 26. §-hoz
Az önkéntes fizetési lehetőség körének kiszélesítése azért indokolt, mert a tapasztalatok szerint
sok hozzátartozó vállalna anyagi hozzájárulást anyagi körülményeihez mérten, és ezzel az
intézmény bevételei is növekedhetnének.
A 27. §-hoz
Az utcai szociális munka normatív finanszírozása eredményeképpen a szolgálatok száma
országszerte kimagaslóan megugrott. A szolgálatok pályázati úton történő támogatásával
lehetőség nyílik arra, hogy csak a megfelelő szakmai színvonalon működők kapjanak
támogatást. Ennél fogva a szolgáltatás kerül a középpontba, és jobban lehet a tényleges
szükségletekre reagálni. Emellett eredményességre, hatékonyságra és gazdaságosságra
ösztönöz. A pályázati rendszerben a jelenleginél magasabb éves támogatásban részesülhetnek a
szolgáltatók, és a nyújtott szolgáltatás színvonalának megfelelően differenciálható a támogatási
összeg. Másrészt kiküszöbölhető, hogy ellátatlan területek maradjanak országosan, illetve a
jelenleg párhuzamosan ellátott területek racionalizálhatóak.
A 28. §-hoz
A rendelkezés megteremti a felhatalmazást az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére
vonatkozó, a kapacitásszabályozás, valamint a Társadalombiztosítási Azonosító Jel alapú
nyilvántartásba történő adatszolgáltatás részletes szabályainak végrehajtási rendeleti szinten
történő megalkotására.
A 29-30. §-hoz:
A Javaslat a bérpótló juttatás átnevezéséhez kapcsolódóan, valamint a rendszeres szociális
segély folyósításának a módosítás hatálybalépését követő szabályaira vonatkozóan tartalmaz
átmeneti rendelkezéseket. A jegyző számára a hatályba lépést követően 30 nap áll
rendelkezésre, hogy a jogosulti kör változásából és a segély összegének maximálásából eredő
felülvizsgálati kötelezettségének eleget tegyen.
A 31-34. §-hoz
A törvényjavaslat e rendelkezésekkel, a hatályos szabályok módosításával teremti meg a
közfoglalkoztatási bér, mint jövedelem adókötelezettségét, a közfoglalkoztatottnak adható
egyes juttatások (szállás, étkeztetés) adómentességét és a közfoglalkoztatási bérből történő
végrehajtás lehetőségét.
A 35-36.§-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával a közfoglalkoztatási jogviszonyban
32
álló személyek, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők tekintetében
rendezi a Javaslat az ellátási jogosultság kérdését.
A 37. §-hoz
Krízisellátási tevékenység a jelenlegi formában 2005 óta folyik Magyarországon. Az ötéves
kísérleti program 2010-ben véget ért. A krízisellátás zavartalan működésének biztosítása
érdekében feltétlenül szükséges a tevékenység jogszabályban történő szabályozása.
A hozzátartozók közötti erőszak áldozatai speciális célcsoportot képeznek, speciális ellátást
igényelnek, krízis-specifikus szolgáltatás igénybevételére szorulnak. A kialakult krízishelyzet a
hagyományos támogató rendszerek együttműködésével sem kezelhető azonnal helyi szinten. A
krízishelyzet megszüntetését komplex, maximum 8 hetes, szükség szerinti teljes körű ellátás
biztosíthatja, amely az alapvető fiziológiai szükségletek ellátásának garantálásán túl
szakemberek bevonását is lehetővé teszi. A szakemberek segítségével elvégezhető a
krízishelyzetet előidéző tényezők pontos és részletes feltárása, az érintettek többszintű segítése,
támogatása. A kríziskezelő központok a szociális munka eszközeivel képviselik a
bántalmazottak érdekeit, családgondozást végeznek, együttműködnek a jelzőrendszer tagjaival
és más, a bántalmazás során érintett intézményekkel, szervezetekkel. Ez a fajta ellátás az eddigi
tapasztalatok szerint egy nagyon intenzív, sok költséggel járó gondozási folyamat, ehhez külön
kiemelt finanszírozás szükséges.
A félutas-kiléptető rendszer legfeljebb 5 év időtartamra lakhatást biztosít a bántalmazott
számára, mely időtartam alatt az életvezetéséhez szükség szerinti segítséget vehet igénybe. A
bántalmazottak három követelmény együttes fennállása esetén vehetik igénybe a szolgáltatást:
biztosítással járó jogviszony keretében való foglalkoztatás, részvétel az előtakarékossági
programban és részvétel a társadalmi reintegrációt segítő programban. A félutas házak léte
azért kiemelkedően fontos, mert a rövid távra nyújtott krízisellátás mellett, hosszú távú
megoldást nyújt a bántalmazottaknak, és segítséget ahhoz, hogy a társadalomba reintegrálódva,
ne kerüljenek vissza újra a krízisellátásba.
A 38. §-hoz
A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív
napközbeni ellátás [Gyvt. 41. § (4) bek.], a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti
otthona esetében a módszertani feladatok ellátása a gyakorlatban eddig nem működött
megfelelően. Egyes alapellátások esetében más típusú alapellátást nyújtó szolgáltatók látták el a
módszertani feladatokat, más esetben pedig nem is volt módszertani feladatok ellátására kijelölt
szolgáltató. Az egységes módszertani szemlélet és a magas szakmai színvonalú feladatellátás
biztosítása érdekében szükséges a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kijelölése
országos hatáskörrel a módszertani feladatok ellátására, amely az egyes módszertani
feladatokat az adott szolgáltatók, intézmények dolgozói közül kiválasztott szakértők
bevonásával megfelelően képes biztosítani. A gyermekvédelmi szakellátások közül a speciális
és a különleges gyermekotthoni ellátással összefüggő módszertani feladatok ellátását szakmai
szempontból szintén indokolt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez telepíteni.
A 39. §-hoz
A rendelkezés a szociális ágazathoz hasonlóan, az Szt.-vel megegyező adattartalommal a
gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában is bevezeti a
33
TAJ alapú nyilvántartást. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is fontos cél, hogy
rendelkezésre álljon egy, a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása szempontjából
releváns, naprakész, országosan egységes információs bázis.
A 40. §-hoz
Az Szt. módosításához hasonló tartalommal és indokkal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi
ágazatban is bevezetésre kerül a kapacitásszabályozás új szolgáltatók, intézmények létesítése,
és már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetére.
A 41. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés értelmében a törvényben szereplő módon a családok átmeneti otthona
2012.	január 1-jétől működtethet krízisközpontot.
A 42. §-hoz
A rendelkezés megteremti a felhatalmazást a kapacitásszabályozás és a krízisközpont
finanszírozásának rendjére vonatkozó, valamint a Társadalombiztosítási Azonosító Jel alapú
nyilvántartásba történő adatszolgáltatás részletes szabályainak végrehajtási rendeleti szinten
történő megalkotására.
A 43-45. §-hoz
A közfoglalkoztatási feltételek megteremtése érdekében a Javaslat módosítja a Nemzeti
Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt, ezzel lehetővé téve, hogy az önkormányzatok
közfoglalkoztatási célra minél nagyobb állami földterülettel rendelkezzenek. A Javaslat az
állami tulajdon védelme érdekében csak a termőföld ingyenes vagyonkezelésbe adását teszi
lehetővé.
A 46. §-hoz
A közfoglalkoztatási rendszer hatékony működtetése érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy
a közfoglalkoztatásért felelős miniszter az irányítási jogosítványainak gyakorlásán felül a
feladatot ellátó kormánytisztviselők felett munkáltatói jogkört gyakoroljon. A munkáltatói
jogkör kiterjesztése teszi szükségessé a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a
fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítását. A hatályos szabályozás a
kormányhivatal szakigazgatási szerve kormánytisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói
jogokat a szakigazgatási szerv vezetőjéhez telepíti, melynél a hivatalvezető egyetértési joga
érvényesül.
A tervezett módosítással a közfoglalkoztatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervek esetében
a munkáltatói jogkör gyakorlása a szakmai irányítást gyakorló szerv vezetőjéhez kerül.
47-52. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket, átmeneti rendelkezéseket és jogalkotási felhatalmazást
tartalmaz, valamint a bérpótló juttatás helyébe lépő foglakoztatást helyettesítő támogatás miatt
szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.