﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3502. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2011. évi ... törvényről
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. június
1
2011. évi.....törvény a közbeszerzésekről
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
I. Fejezet
A törvény célja és alapelvei
1.	§ E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat
szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének
megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E
törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és
középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam
szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.
2.	§ (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig
tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
(2)	Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági
szereplők számára.
(3)	Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség,
valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.
(4)	Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem
előtt tartva kell eljárnia.
(5)	Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti
elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági
szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar
Köztársaságnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi
kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.
(6)	A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé
teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is.
3.	§ E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten
megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett
kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése
során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek
tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e
törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
II.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
4.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be;
2.	alvállalkozó: az a szervezet (személy), amely (aki) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött
szerződés teljesítésében az ajánlattevővel fennálló vagy kötendő vállalkozási vagy megbízási
szerződés alapján vesz részt, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján
végzi;
3.	az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: olyan beszerzés, amelynek tárgya
közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági,
honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, valamint
2
szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása
érdekében szükséges beszerzéseket is;
4.	dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes
mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott
követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan
ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági
követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő
előzetes ajánlatát;
5.	elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az
ajánlatoknak a 63.§ (4) szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, és az
ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb
ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan
teszi lehetővé;
6.	elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, és -továbbítást végző vezetékes,
rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;
7.	Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget,
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell,
kivéve a 9. § (1) bekezdés d) pontja esetében;
8.	fenntarthatósági szempont: A fenntarthatósági szempontok érvényesüléséről szóló
kormányrendeletben meghatározott szempont, így különösen az erőforrás- és energiahatékonyság, a
dematerializáció, az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés, valamint az adott termék/szolgáltatás
életciklusa során a lehető legkisebb környezeti hatással és terheléssel járó megoldások szempontjai;
9.	gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a
piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy
szolgáltatások nyújtását kínálja;
10.	hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat;
11.	hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;
12.	keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között
létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre
irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az
ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;
13.	közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges
cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, és
piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető)
hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;
14.	közbeszerzési eljárás megkezdése: A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás (38.§ (1))
megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi
felhívás - a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek
hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.
15.	közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így
meghatározott fogalom;
16.	meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább
eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
a)	a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,
3
b)	más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok
többségével egyedül rendelkezik,
c)	jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság
(felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja;
17.	postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom azzal, hogy a postai
küldemény fogalmának vonatkozásában az ott meghatározott tömeghatárok nem érvényesülnek;
18.	postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:
a)	postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a kézbesítést követő
küldeményrendező szolgáltatások);
b)	elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű
szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a
címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását is);
c)	a 17. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen
küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások;
d)	a 3. melléklet 6. csoportjában és a 9. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;
e)	bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások;
f)	postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, valamint a
raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);
19.	részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a két szakaszból álló közbeszerzési
eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be;
20.	szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális foglalkoztatás
engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és
a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendeletben így
meghatározott fogalom;
21.	támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi
előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;
22.	tervpályázat: olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az
ajánlatkérő szerv számára - főként az építészet és építés területén - egy olyan tervnek vagy
tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy
bírálóbizottság választott ki;
23.	védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet: a megváltozott
munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló,
valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók
akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló
kormányrendeletben így meghatározott fogalom.
III.	Fejezet
A törvény személyi és tárgyi hatálya
5.	§ Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés
megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása
érdekében (közbeszerzés).
Ajánlatkérő szervezetek
4
6.	§ (1) E törvény alkalmazásában ajánlatkérők:
a)	a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre
feljogosított szervezet;
b)	az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos
kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben
központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a
területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési
tanács, a regionális fejlesztési tanács;
c)	az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység
folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben
meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy
együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy
működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;
d)	a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
e)	az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114.
§ (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, és amely
felett az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve
meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói
tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
f)	az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott
egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a
114.	§ (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott
beszerzése során;
g)	a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó
szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d)
pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja vagy az
Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják;
h)	az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely
önként, vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése
alapján folytat le közbeszerzési eljárást.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű
tevékenység megítélésével összefüggésben, az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem
lényeges, hogy az ott meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más tevékenységet is
folytat-e haszonszerzési céllal, akár a szervezet egyéb tevékenységéhez képest jelentősen kisebb
arányban.
(3)	Amennyiben az (1) bekezdés alá tartozó ajánlatkérő hitelintézet, az általa igénybe vett pénzügyi,
vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, továbbá befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő
befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek.
(4)	az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely
jogszabályon, vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul,
és amely alapján a 114. § (2) bekezdése szerinti valamely tevékenység folytatására egy vagy csak
korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más
szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.
A közbeszerzés tárgyai
7.	§ (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési
koncesszió és szolgáltatási koncesszió.
(2)	Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető
ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy
5
anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást
és üzembe helyezést is.
(3)	Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik
munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
a)	az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy
kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b)	építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
c)	az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel,
vagy módon történő kivitelezése.
(4)	A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan
visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az
ajánlatkérő részéről.
(5)	Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az
építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése
pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében
vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.
(6)	A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a
szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a
hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz
kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.
8.	§ (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal
magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
(2)	Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és
szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.
Kivételek
9.	§ (1) E törvényt nem kell alkalmazni:
a)	a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy
a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre - az uniós értékhatárt elérő értékű
beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását
kizáró előzetes döntést hozott -, amely megrendelésére az e törvény alapján kiadott külön jogszabály
szerint kell eljárni;
b)	a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek,
lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére,
amelyek megrendelésére az e törvény alapján kiadott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha
az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban
az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény alapján kiadott külön
jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;
c)	nemzetközi szerződés, vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint
történő beszerzésre, ha a szerződés, vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására,
átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre),
visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés
megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;
d)	nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai
Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával
összefüggő beszerzésre vonatkozik;
e)	nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;
6
f)	olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő
számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános
elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét;
g)	a központi beszerző szervezettől az e szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru,
szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére;
h)	a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és
szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdése
szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a 20. § vagy a 121. § (2) bekezdése
értelmében e törvény XIV. fejezete lenne alkalmazandó;
i)	ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós
törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban
tájékoztatnia kell;
j) ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy
villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló
törvények hatálya alá tartozik, azzal, hogy az e törvények szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a
Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;
k) azokra a megállapodásokra, amelyeket
ka) a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó
szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás
ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű
feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó
szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a
gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követően az adott üzleti év nettó árbevételének legalább 90%-
a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik,
kb) a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással,
amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. § (1) bekezdés a)-d)
pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a
közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő
feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen
rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető
befolyásolására, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követően az adott üzleti év
nettó árbevételének legalább 90%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből
származik;
l) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási
feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény
intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.
(2)	Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés k) pontja szerinti
gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés k) pont szerinti további
feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási
szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv), mint ajánlatkérő vonatkozásában kell
fennállniuk.
(3)	Az (1) bekezdés k) pontja szerinti szerződések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozott
időre, legfeljebb öt évre köthetők. Az (1) bekezdés k) pontja alkalmazásában a szerződések
teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás
ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe
vevő személy fizeti meg.
(4)	Az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt
fenn kell állniuk. Amennyiben az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételek már nem
állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a
közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon.
(5)	E törvény szerinti eljárást, ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés - nem kell
alkalmazni a következő esetekben:
7
a)	meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a
megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen
formában megkötött) szerződést;
b)	a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb
pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a
monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat
adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a
jegybanki tevékenység;
c)	műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő
Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó
szerződés;
d)	választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;
e)	munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony,
bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonya;
f)	kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő
hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;
g)	ha a szolgáltatást a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy
általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja;
h)	ha valamely közfeladat ellátását egy 6.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik
6.§ (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőre ruházza át olyan módon, hogy az az átruházó
ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat
ellátását.
A közbeszerzési értékhatárok
10.	§ (1) A közbeszerzési értékhatárok:
a)	az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós
értékhatárok);
b)	a költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban:
nemzeti értékhatárok).
(2)	Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az
Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(3)	Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben
minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat,
tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra a
költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni.
(4)	Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a
Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az
uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok
nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.
A közbeszerzés értéke
11.	§ (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, vagy
kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18.§-okban foglaltakra tekintettel megállapított
-	legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes
ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális
rész értékét.
8
(2)	A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők,
vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő
teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.
(3)	Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.
12.	§ Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára,
vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:
a)	határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a
szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
b)	határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi
ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
13.	§ (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként
visszatérően kötött szerződés esetében:
a)	az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti
tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli
változással, vagy
b)	az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb
időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.
(2)	A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a
vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.
(3)	Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték
megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén
be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés
becsült értékét is.
14.	§ (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:
a)	határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás;
b)	határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi
ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a
következőket kell figyelembe venni:
a)	biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;
b)	banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb
ellenszolgáltatásokat;
c)	a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb
ellenszolgáltatásokat.
15.	§ A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:
a)	a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat, valamint
b)	annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást
követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek
(díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az
ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.
16.	§ (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket
kell figyelembe venni.
(2)	Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az
ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.
(3)	Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, vagy szolgáltatás becsült
értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon
megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, vagy szolgáltatás megrendelésére.
9
17.	§ (1) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő
szerződések becsült legmagasabb összértéke.
(2)	A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer
alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.
18.	§ (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a
közbeszerzést részekre bontani.
(2)	Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, szolgáltatások
megrendelésére, valamint egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét,
amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény harmadik része szerinti eljárás alkalmazható olyan
szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a (2) bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás
és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000
forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az
értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az
ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként.
(4)	Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3)
bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény harmadik része a
törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §).
(5)	Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő
ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének
meghatározásakor.
(6)	A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként külön kell
alkalmazni.
Az alkalmazandó eljárásrend
19.	§ (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második
részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik
részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
(2)	A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében e törvény harmadik része alkalmazható. Ha a
közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet
szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, e törvény harmadik része alkalmazható (ide nem
értve a harmadik részben meghatározott kivételeket), feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás
értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(3)	A 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell
közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban
a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell
az éves statisztikai összegezésben.
(4)	Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, e törvény harmadik része alkalmazandó.
(5)	E törvény második részét építési koncesszió esetében a XIII. fejezet szerinti különös
szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.
(6)	A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön
jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.
20.	§ (1) E törvény második részét a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén a XIV.
fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, amennyiben az ajánlatkérő
közbeszerzése a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának
célját szolgálja.
(2)	A XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. §
(1)	bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy
10
több tevékenységének folytatása és egyben azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is
szükséges, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 1 14. § (2) bekezdésében meghatározott,
közszolgáltatói tevékenysége ellátásához szükséges. Az egy közbeszerzési eljárás lefolytatása nem
szolgálhatja azt a célt, hogy a közbeszerzés a XIV. fejezet szerint kerüljön lefolytatásra vagy
kikerüljön e törvény hatálya alól, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a közbeszerzésnek a
különböző tevékenységek folytatásával összefüggő elemei egymástól elválaszthatóak-e.
(3)	Az I-XIII. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja
szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének
folytatása és az azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, és nem állapítható
meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges.
(4)	A XIV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja
szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének
folytatása és egyben azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges és nem állapítható
meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges.
(5)	A 6. § (1) h) pontja szerint e törvényt önként vagy szerződéses kötelezettség alapján alkalmazó
szervezet a XIV. fejezet szerint járhat el, amennyiben közbeszerzése a 114. § (2) bekezdésében
meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának célját szolgálja.
IV.	Fejezet
Az ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések
Az ajánlatkérő eljárása
21.	§ (1) Az ajánlatkérők - kivéve a 6. § (1) bekezdés g)-h) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek
az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a
Közbeszerzési Hatóságot értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól
számított harminc napon belül.
(2)	Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a javára ajánlatkérőként
közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó
ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.
(3)	Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk
közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.
(4)	A (2) és (3) bekezdések szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy
az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást.
(5)	A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők
nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről
szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Amennyiben az érintett szervezet az
(1)	bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet e
törvény hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság
eljárását kezdeményezheti.
22.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,
lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont
személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét,
összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás
során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket.
(2)	Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési
szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei
fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az
(1)	bekezdésben foglaltakat.
(3)	A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok
értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba
11
bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési,
jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.
(4)	Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú
bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás
vagy indokolás (69-70. §) megadását követő - 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására, A
bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a
közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági
munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati
lapjai.
Központosított közbeszerzés
23.	§ (1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását
rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok,
valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi
és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az
eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz
kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes
szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre
feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap
mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.
(3)	A központosított eljárás részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges
eltérő - szabályait külön jogszabály határozza meg.
(4)	Az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések számára a Kormány a közbeszerzések
központosított lefolytatását rendelheti el, ezen eljárások központosított lefolytatásának részletes - e
törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.
(5)	Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a
közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A közbeszerzés helyben
központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot. A helyben központosított közbeszerzési
eljárásokra e törvény és az önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
(6)	Több helyi önkormányzat is jogosult a közbeszerzéseket összevontan, központosítottan
lefolytatni. A központosított közbeszerzési rendszert létrehozó önkormányzatok együttműködésének
szabályait az önkormányzatok társulási megállapodása tartalmazza.
Összeférhetetlenség
24.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy
elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek
kialakulását.
(2)	Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő
nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására
bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel
fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3)	Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az
eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha
közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
(4)	Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével
kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele
szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
12
A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok
25.	§ (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek
maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
(3)	A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden
nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők
megjelölését.
(4)	Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja
elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §) a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §)
és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre
jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti
képviselőnek küldi meg.
(5)	Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (59. §) írja elő, a közös ajánlattevőknek
a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátania, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös
ajánlattevő részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti
meg.
(6)	A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
(7)	Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében
az ajánlattételi vagy két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás -
ideértve a gazdasági társaság átalakulását is - nem következhet be.
26.	§ Ha egy szervezet (személy) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó
mértékben fog a 4. § 2. pontjában foglaltak szerint közvetlenül részt venni a szerződés - részajánlat-
tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet
alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése
során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre
jelentkezőként) kell hogy szerepeljen. Egy személynek (szervezetnek) a szerződés teljesítésében való
részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának átalános
forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
27.	§ (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó
szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés
teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az eljárást megindító
felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen
rögzítenie kell.
(2)	Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó
szervezet létrehozását (projekttársaság), a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó
szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális
-	a szerződés értékével arányosan meghatározott - összegével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi
körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.
A verseny biztosítása
28.	§ (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -
részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a)	nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi
jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c)	más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre
jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja (55. § (5)).
13
(2) Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás
és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy
az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló
megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra
vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Fenntartott szerződések
29.	§ (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban
meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak
minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális
foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó
mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan
szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre,
amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a
tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.
(2)	Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles
biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven
százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes
szabályait külön jogszabály határozza meg.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő - a közbeszerzések becsült értékére is
figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.
V.	Fejezet
A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok
A közzététel, adatszolgáltatás és közbeszerzési tervezés szabályai
30.	§ (1) Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:
a)	a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;
b)	a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet
megindító részvételi felhívást, kivéve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel
meghirdetett és az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást
megindító részvételi felhívást;
c)	a 123. §-ban szabályozott eljárást megindító felhívást;
d)	a időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett, és az előminősítési
hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást meghirdető időszakos előzetes
tájékoztatót és előminősítési hirdetményt;
e)	az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
f)	a tervpályázati eljárás tervpályázati kiírását;
g)	a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
h)	a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.
(2)	Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót [(1) bekezdés e) pont] az ajánlatkérő legkésőbb a
szerződéskötéstől, vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a
szerződés megkötésének megtagadásáról [124. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz
munkanapon belül kell megküldeni. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.
(3)	Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően a keretmegállapodás alapján lefolytatott közbeszerzési
eljárása eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a keretmegállapodás alapján kötött
szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a keretmegállapodás
alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő tíz
14
munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes -
negyedévről nem kell külön hirdetményt közzétenni.
(4)	Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított tizenöt
munkanapon belül köteles az (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatót tartalmazó hirdetményt
megküldeni.
(5)	Az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és
módon kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérő az e törvény szerinti
hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott minta szerint köteles közzétenni. Az
alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a hirdetmények megküldésére,
ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint közzétételének rendjére vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
31.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik
honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy
önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni:
a)	a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait);
b)	a 9. § (1) k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;
c)	az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat;
d)a	közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
da)	a kérelem e törvényben meghatározott adatait [137. § (9) bekezdés],
db)	a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. § (4)
bekezdés];
e)	a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;
f)	a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a
szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás
teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét;
g)	a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti
titokra hivatkozással nem tagadható meg.
(2)	Az a) pont szerinti közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó
közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.
(3)	A b)-d) és f)-g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a 34. § (2)
bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.
(4)	Az e) pont szerinti szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan
elérhetőnek kell lennie.
(5)	Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított
tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött
szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni.
32.	§ (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót - a
XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint eljáró ajánlatkérő az ilyen eljárások esetében
időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét
hónapra tervezett
a)	összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű)
árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt;
b)	3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a értékhatárokat elérő vagy meghaladó
értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós
értékhatárt.
(2)	Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az
árucsoportot a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással kell
megadni.
15
(3)	Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti
szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.
(4)	Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót - a XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint
lefolytatandó eljárások esetében időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet a tervezett építési
beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy
meghaladja az építési beruházásra irányadó uniós értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít,
azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.
(5)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti közbeszerzési tárgyakról az előzetes összesített
tájékoztatót együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
(6)	A (4) bekezdés szerinti előzetes összesített tájékoztatót külön kell elkészíteni.
(7)	Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót, valamint a XIV. fejezet alkalmazásában az
időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján
teheti közzé.
(8)	Az előzetes összesített tájékoztatónak (időszakos előzetes tájékoztatónak) az ajánlatkérő
honlapján történő közzététele esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon
megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió
Kiadóhivatalának. Az előzetes összesített tájékoztató (időszakos előzetes tájékoztató) honlapon
történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére elektronikus úton
történő feladását követően kerülhet sor.
(9)	Az előzetes összesített tájékoztatót (időszakos előzetes tájékoztatót) tartalmazó hirdetmény
közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás
lefolytatásának kötelezettségét.
(10)	A XIV. fejezetet alkalmazó ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt
közzétehet fontosabb projektjéről, építési beruházásáról anélkül, hogy megismételné azokat az
információkat, amelyeket egy ilyen korábbi tájékoztatóban már közzétett, feltéve, hogy
egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítő jellegű.
(11)	A (7) bekezdés szerinti hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében a
hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő
közzétételének időpontja az irányadó.
33.	§ (1) A 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott ajánlatkérők - kivéve az XIV. fejezet
szerint eljáró ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre
feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített
közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett
közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A
közbeszerzési terv nyilvános.
(2)	A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a
tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.
(3)	A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás
lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő
közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is
lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás
merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb
változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.
(4)	Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő
ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.
Az eljárások dokumentálására, a kapcsolattartásra és a határidők számítására vonatkozó szabályok
34.	§ (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás
alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, vagy az eljárási cselekmények elektronikus
gyakorlása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint - elektronikusan
köteles dokumentálni.
16
(2)	A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a
közbeszerzési eljárás lezárulásától [30. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes
iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban
jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős
befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.
(3)	Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szervek
kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton
hozzáférést biztosítani.
35.	§ (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel - ha e törvényből más
nem következik - írásban történik.
(2)	Az írásbeli nyilatkozatok - ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván
meg - teljesíthetőek:
a)	az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján;
b)	faxon;
c)	elektronikus úton;
(3)	Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem
sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel
-	az elektronikus árlejtés esetének kivételével - nem követelhető meg az ajánlattevőktől.
(4)	A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható a legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály
szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.
(5)	Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak
kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.
36.	§ 1) Az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. A közbeszerzési eljárási
cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön Korm. rendelet rendelkezik, amely e
törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges
mértékben eltérhet.
(2)	Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a
közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.
(3)	Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely
dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő
a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles
elfogadni.
(4)	Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti
országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az
adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.
(5)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az
ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat
a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló,
elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti nyilvántartások is.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti - a közbeszerzési eljárások tárgyát tekintve gyakran alkalmazandó -
elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről a
Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki
(7)	Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő
lejárta és az eredményhirdetés, vagy - több szakaszból álló eljárásban - a részvételi határidő lejárta és
a részvételi szakasz eredményhirdetése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés
tényét és eredményét a közbeszerzési eljárás iratai között megőrzi.
37.	§ (1) Az e törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy
években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap
17
nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy
egyéb körülmény esik.
(2)	A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a
kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó
napján.
(3)	Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi
munkanapon jár le.
(4)	A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon
kezdődik.
MÁSODIK RÉSZ
Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai
VI.	Fejezet
A felhívás
Az eljárást megindító felhívás tartalma
38.	§ (1) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó
szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy a XIV. fejezet szerinti
eljárás sajátos szabályait meghatározó külön jogszabályban foglalt közvetlen részvételi felhívás.
(2)	Az ajánlati és részvételi felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti
hirdetmény útján köteles közzétenni.
(3)	A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:
a)	az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b)	a közbeszerzési eljárás fajtáját, gyorsított eljárás esetén annak indokolását;
c)	a dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy versenypárbeszéd esetében az ismertető rendelkezésre
bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. Meghívásos,
hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén a dokumentációra,
illetve ismertetőre vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásnak csak akkor kell tartalmaznia,
ha az ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátja, hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárásban pedig csak akkor, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a
dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d)	a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét;
e)	a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatják;
f)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g)	a teljesítés helyét;
h)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
i)	annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot;
j) az ajánlatok értékelési szempontját [71.§ (2) bekezdés], az összességében legelőnyösebb ajánlat
értékelési szempontja esetén a 71.§ (3) bekezdése szerinti adatokat a 71 .§ (5) bekezdésére
figyelemmel;
k) a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat;
l) az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a
megkövetelt igazolási módot;
n) az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt;
o)	az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét;
p) az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), annak feltüntetését, hogy a magyar
nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét és az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;
18
r) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével;
s) részvételi felhívás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;
t) az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó
információt;
u) az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre
(programra) vonatkozó adatokat.
(4)	A (3) bekezdés t) pont szerinti biztosítékokra vonatkozó részletes információkat a részvételi
felhívásban még nem kell megadni, de az ajánlati biztosítékra vonatkozóan már a részvételi
felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában való részvételt
milyen összegű biztosíték adásához fogja kötni, a szerződés biztosítékaival kapcsolatban pedig a 126.
§ (1) bekezdése szerinti adatokat kell feltüntetni.
39.	§ (1) Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a
gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést
nyújthassanak be.
(2)	A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni,
hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot
tenni.
40.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve
a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a)	a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre
jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
b)	az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt - az ajánlattételkor ismert - alvállalkozókat,
valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt
alvállalkozók közre fognak működni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való
felelősségét.
(3)	Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az
eljárást megindíthatja, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők
figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az
igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelynek
következtében ajánlatkérő a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné vált [76. § (1)
bekezdés d) pont, 124. § (9)].
Az ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és a dokumentáció módosítása, visszavonása
41.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan
előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális határidőt e törvény
nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a
benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által
benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi
jelentkezés összeállításához és benyújtásához.
(2)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi
határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, a határidőt rövidíteni nem lehet.
(3)	Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt
hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A
nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell
tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre [38. § (1) bekezdése] felhívott gazdasági szereplőket.
(4)	A (2)-(3) bekezdésben foglaltakat a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás ajánlattételi
szakaszában is megfelelően alkalmazni kell, ebben az esetben az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi
19
határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplőket az új határidőről.
42.	§ (1) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást
megindító felhívásban, valamint a dokumentációban (49. §) meghatározott feltételeket.
(2)	Az ajánlati felhívás módosított elemeiről, illetve a dokumentáció módosított elemeiről vagy -
amennyiben a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű - a dokumentáció módosításának
tényéről, módosított pontjainak felsorolásáról és a módosított dokumentáció rendelkezésre
bocsátásának módjáról, határidejéről, beszerzési helyéről az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta
előtt új hirdetményt kell közzétenni és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket,
akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt
átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek.
(3)	Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg
kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam,
de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától e törvény által előírt minimális ajánlattételi
határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti
ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell
meghosszabbítani. Amennyiben kizárólag a dokumentáció módosul és az ajánlattételi határidőt nem
kell meghosszabbítani, a (2) bekezdéstől eltérően nem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a
módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni
azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették.
(4)	Ha a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a módosításokkal egységes szerkezetbe
foglalt dokumentációt az 50-51.§-ok bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával kell rendelkezésre
bocsátani, azért további ellenértéket nem lehet kérni. Ha a dokumentáció részét képező terv, műszaki
leírás, vagy az árazatlan költségvetés nem változik, azt nem kell a módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni.
(5)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1)-(4) bekezdések szerint kell eljárni azzal, hogy
az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt hirdetmény feladása helyett egyidejűleg, közvetlenül
kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, és az ajánlattételi határidőt úgy kell
meghosszabbítani, hogy a módosításról szóló közvetlen tájékoztatás megküldésétől megfelelő
időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattételhez.
43.	§ (1) A meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás első szakaszában a
részvételi felhívást és - amennyiben ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban
rendelkezésre bocsátotta - a dokumentációt, valamint a versenypárbeszédben a részvételi felhívást és
az ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig az 42.§ (1)-(4) bekezdésében foglaltak
megfelelő alkalmazásával módosíthatja azzal, hogy ajánlattételi határidő helyett részvételi határidőt,
dokumentáció alatt pedig ismertetőt is érteni kell.
(2)	A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a
versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az
ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt).
(3)	A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a
dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.
(4)	A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben nem
módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi
szakaszában (szakaszaiban) közölt feltételek olyan jelentős mértékben változzanak, amely torzítaná a
versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete
alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a
közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik
ajánlattevő nem lenne képes ajánlatot tenni.
(5)	Nagyobb terjedelmű módosítás esetén az egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció
rendelkezésre bocsátására az 50-51. § megfelelően alkalmazandó.
20
44.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő
lejártáig visszavonhatja.
(2)	Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az (1) bekezdés szerinti határidő
lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a
gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló
eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az
ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket.
(3)	A meghívásos és a hirdetmény közzétételével (külön jogszabály szerinti közvetlen részvételi
felhívással) induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában, valamint a versenypárbeszéd
párbeszéd és ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő
lejártáig és csak akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa
előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés
megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az
ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A kiegészítő tájékoztatás
45.	§ (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező
vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - az eljárást
megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal
kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa
meghatározott szervezettől.
(2)	A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően a lehető leghamarabb, valamint az
ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy
nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások
részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3)	Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet olyan időpontban nyújtották be, hogy az ajánlatkérő
nem képes a kiegészítő tájékoztatást a (2) bekezdésben foglalt határidőben megadni, a kiegészítő
tájékoztatást csak akkor kell megadnia, ha a tájékoztatás elkészítése és (5) bekezdés szerinti
megküldése még az ajánlattételi, illetve részvételi határidő letelte előtt lehetséges.
(4)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő
tájékoztatást kellő időben kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást a (2) bekezdés
szerinti határidőben megadni. A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg
értesíteni kell valamennyi gazdasági szereplőt, amely az eljárás iránt érdeklődését az ajánlatkérőnél
jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában, valamint a nem hirdetménnyel
induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül
felhívott gazdasági szereplőt. A hirdetményben közzétett határidő meghosszabbítására nem kell
alkalmazni a 41. § (2) - (3) bekezdését, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta,
hogy a dokumentáció (ismertető) megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.
Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve
vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban
tájékoztatni.
(5)	A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni
valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a
több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési
eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági
szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a
kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat
információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
(6)	A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli az ajánlatkérő, hogy a
dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat,
információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér az eljárást
21
megindító felhívástól, a több szakaszból álló eljárás ajánlattételi felhívásától vagy e törvénytől. A
dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési
szerződésben nem alkalmazandó.
(7)	Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást
megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell
küldeni, vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági
szereplőknek.
(8)	Az (1)-(7) bekezdések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során
nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.
VII.	Fejezet
A közbeszerzés tárgyának meghatározása és a közbeszerzési műszaki leírás
46.	§ (1) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, és
mennyiségét.
(2)	A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb
vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva
az eltérés százalékos mértékét.
(3)	Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának
jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a
beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az
eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés
teljesítésével kapcsolatos más szempont szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles
lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.
(4)	A közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az eljárást megindító
felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni,
illetve részvételre jelentkezni.
(5)	A (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy
egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, de
ezt nem teheti kötelezővé.
47.	§ (1) Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú
(alternatív) ajánlatot.
(2)	Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében
legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot [71.§ (2) bekezdés b) pontja]
alkalmazza az eljárásban.
(3)	Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban
vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum
követelményeknek, és közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb
követelmények szerint kell elkészíteni. Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény, hogy
elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy
szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.
48.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni
a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.
(2)	A műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az
ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya
tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le,
hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.
(3)	A műszaki leírás meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály határozza meg.
22
VIII.	Fejezet
A dokumentáció
49.	§ (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt,
versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet,
kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult
szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni.
(szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.)
(2)	A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére
szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások,
nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek.
Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési
eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás
megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok
érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak
megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.
(3)	Az ismertetőre - a 105. § (2) bekezdése szerinti különbséggel - a dokumentációra vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban
meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást
megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére
tekintettel erre nem lenne képes.
(5)	Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció nyílt eljárás esetén az ajánlati
felhívás megjelenésének napjától, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén - amennyiben készül
dokumentáció - az eljárás megkezdésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás
megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.
(6)	Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként
legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak meg kell vásárolnia
vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.
50.	§ (1) Az ajánlatkérő a nyílt eljárás ajánlati felhívásában köteles megadni a dokumentáció
rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit.
(2)	Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó, ha az
ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem
küldte meg az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek.
(3)	Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes
terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa
meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek
eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.
51.	§ (1) Az ajánlatkérő több szakaszból álló eljárásban a dokumentáció tekintetében a 50. § (1)
bekezdés szerinti adatokat a részvételi felhívásban csak akkor köteles megadni, ha a dokumentációt
már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátja.
(2)	Ha az ajánlatkérő a dokumentációt az eljárás részvételi szakaszában még nem bocsátotta
rendelkezésre, az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg küldi meg az ajánlattételre
felhívott gazdasági szereplőknek a dokumentációt vagy az ajánlattételi felhívásban megjelöli azt az
elérési lehetőséget, amelyen a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton
hozzáférhetővé tette.
(3)	Ha a dokumentáció vagy ismertető nem az ajánlatkérőnél található vagy más okból indokolt, a
(2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megadja a
dokumentáció, illetve ismertető átvételének határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi
feltételeit. Ebben az esetben a 50.§ (3) bekezdés is alkalmazandó.
23
52.	§ (1) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő
rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget
alapul véve kell megállapítani.
(2)	A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha
a)	az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívást;
b)	az eljárás a 76.§ (1) bekezdés c, d), f vagy g) pontja alapján eredménytelen;
c)	az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati kötöttség ideje alatt nem közli az ajánlattevőkkel
vagy az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi felhívás megküldése időpontjaként megjelölt határidőig
nem küldi meg a részvételre jelentkezőknek.
(3)	Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető.
53.	§ Az ajánlatkérő - amennyiben a dokumentációt a részvételre jelentkezéskor még nem bocsátja
rendelkezésre - kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítésére is rendelkezésre
bocsáthat kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a
részvételre jelentkezők részére szükséges információkról tájékoztatást, a részvételre jelentkezés
részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét tartalmazhatnak. A kiegészítő iratokat is a
gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció
rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a rendelkezésre bocsátás
módjára az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell információt adnia. Az ajánlatkérő a részvételi
felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése érdekében rendelkezésre bocsátott
iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át
kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.
54.	§ (1) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a
környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint
köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó
olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell
felelni. A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé.
(2)	Ha az ajánlatkérő előírja az (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a
dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét
(elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.
IX.	Fejezet
Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények
A gazdasági szereplők szerződés teljesítésére való alkalmassága
55.	§ (1) A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az
ajánlatkérő által támasztott
a)	szakmai tapasztalatra és képzettségre,
b)	műszaki és technikai feltételekre,
c)	minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra,
d)	gazdasági és pénzügyi helyzetre
vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok (56-57.
§) hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve
szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti
körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni.
(2)	Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó
dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell
határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy
24
azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre
jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
(3)	Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell
korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés
teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
(4)	Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre
jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon, az (1) bekezdés d) pontja szerint
meghatározott követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a
gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg.
(5)	Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők más
szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől
függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, két szakaszból álló eljárásban a
részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának
megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása
érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A
kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles
igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a
szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének
időtartama alatt.
(6)	Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint
más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:
a)	ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott
erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni, vagy
b)	ha az alkalmassági minimum követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési
beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy
milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság
igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának
felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy
c)	a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha
az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az
alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az
ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának
megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás
teljesítésével összefüggésben érte, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.
Kizáró okok
56.	§ (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt
az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
a)	végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést
közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha az ajánlattevő
(alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga
szerint hasonló helyzetben van;
b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c)	gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított
bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; vagy
akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdés b), vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében
korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és
módon jogerősen korlátozta;
d)	közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;
e)	egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési
kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország
jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;
25
f)	korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott
és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a
jogerősen megállapított időtartam végéig;
g)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
ga)	15. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben jogerőre emelkedett
közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy
gb)	15. § (5) bekezdésének f) pont fb) alpontjában meghatározott, két évnél nem régebben jogerőre
emelkedett közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe
történő befizetésre kötelezéssel, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;
h)	a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény
bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az
európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy
személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény
elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült;
i)	korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött
szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési
kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a
fizetési határidőt követő 15 napot - annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a
részére határidőben fizetett -, és ezt két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási,
vagy bírósági határozat megállapította.
j) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot
szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti.
k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
ka) nem EU, EGT vagy OECD tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel,
mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy
kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti
országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adóvisszatérítések után
kifizetett adót figyelembevéve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi
forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha
Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a
fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem.
kc) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja
szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.
(2)	Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben
közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik
olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek
tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több,
mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként
adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja
szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű
ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott
adófizetési kötelezettséget kell érteni.
(4)	Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más
tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus
3.	cikkében meghatározott korrupciót, a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való
26
felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében
meghatározott pénzmosást kell érteni.
(5)	Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy az
alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős
bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben
vagy határnapon teljesíti.
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2) bekezdésekben
foglalt kizáró okokra.
(7)	Az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás
tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás időpontjának megjelölésével - köteles tájékoztatni a
Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés j) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról.
57.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet
ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában
olyan gazdasági szereplő, aki
a)	gazdasági, vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott -
jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;
b)	a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti - öt évnél
nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a
versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható
határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás
során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél
nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;
c)	korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését két éven
belül kelt jogerős közigazgatási, vagy bírósági határozat megállapította;
d)	a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;
e)	a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal,
vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik;
f)	három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést
vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el.
(2)	Ha az ajánlattevő (alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet) a letelepedése
szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az
eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt
jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) nem felel meg, vagy
arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes
személy jogosult.
(3)	A 56. § (1) bekezdésének e)-g) és i) pontjában, valamint a jelen § (1) bekezdésének c) és f)
pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától
kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi
határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is
elvégzi.
A részvételre jelentkezők és ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok
58.	§ (1) Az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára,
amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi
jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje
a)	az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre
bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását;
b)	azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák,
építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak.
27
(2)	A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok
ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve
köteles elfogadni.
(3)	Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatában, illetve - több szakaszból álló eljárás esetén
-	a részvételi jelentkezésben csak nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz
igénybe az 56. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa
alkalmasságának igazolására igénybevett más szervezet nem tartozik az 56. § szerinti kizáró okok
hatálya alá.
(4)	Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások,
nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől
információt kérni.
(5)	Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése céljából az
ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító
adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni. A
kizáró okok fenn nem állta ellenőrzésének keretében - a külön jogszabályban foglalt igazolási
szabályok szerint - a büntetlen előéletre vonatkozó adatról hatósági igazolás is kérhető.
Ajánlati biztosíték
59.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (e § alkalmazásában a
továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg
vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott
megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell,
hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték az ajánlati kötöttség
megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához
kötni.
(2)	A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő
fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés
alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az
ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
(3)	A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati
kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati
kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült
okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell
megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az
ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.
(4)	Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés
megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(5)	A biztosítékot vissza kell fizetni
a)	az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának
érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést
követő tíz napon belül;
b)	a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb
ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati
felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
(6)	Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített
biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon
belüli megfizetésére köteles
a)	az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott
vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;
b)	a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb
ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.
28
(7)	Amennyiben az ajánlatkérő a 65. § (2) bekezdése szerint felkéri az ajánlattevőket ajánlataik
további fenntartására, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosíték
egyszeres összegét kell visszafizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás
eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül, az ajánlatukat
fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő a 65. § (2) bekezdése szerinti felkérésben felhívja az ajánlati
kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték
fenntartására.
X.	Fejezet
Az ajánlatok és részvételi jelentkezések, az azok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok
60.	§ (1) Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati, több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és
részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai
követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.
(2)	Több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezést a részvételre jelentkezőnek a részvételi
felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és
benyújtania.
(3)	Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért
ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
(4)	A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
(5)	Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben továbbá az
ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása mellett
nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény
szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
(6)	Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti
ajánlat esetében a 62. § (3) bekezdés, részvételi jelentkezés esetében a 62. § (5) bekezdés szerinti
információkat.
(7)	Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig
módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését.
(8)	Az ajánlattevő ajánlati kötöttségére a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira vonatkozóan
meghatározott szabályok irányadóak.
61.	§ (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy
részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi,
illetve részvételi határidő lejártáig.
(2)	Az ajánlatkérő az ajánlatoknak és részvételi jelentkezéseknek az (1) bekezdéstől eltérő módon
történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlattételi, illetve részvételi
határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek
jogosulatlan felhasználóhoz.
(3)	A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés csomagolása az ajánlattevő, illetve
részvételre jelentkező személyének megállapítása céljából bontható fel, amelyről külön
jegyzőkönyvet kell felvenni.
62.	§ (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi,
illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a
határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.
(2)	Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott
személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön
jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek j elen.
29
(3)	Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét),
valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok)
alapján értékelésre kerülnek.
(4)Az	ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának
megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez
rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
(5)	A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét
(székhelyét, lakóhelyét).
(6)	Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő, (2) bekezdés szerinti - személy kéri, az ajánlat
ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 60. § (6) bekezdése szerinti
felolvasólapba.
(7)	A nem elektronikusan beadott ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a felolvasott
adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított
öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.
XI.	Fejezet
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályok
63.	§ (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok
megfelelnek-e a az ajánlati vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi
felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2)	Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak
megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy
alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizni lehet.
(3)	Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan
ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
(4)	Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont (71.
§) alapján, valamint a 71-73. §-okban foglaltakra tekintettel kell értékelni.
64.	§ (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a
jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban meghatározott
feltételeknek.
(2)	A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező szerződés
teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét,és a
hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3)	Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy
van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.
65.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást
olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való
értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.
(2)	Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti
az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati
kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti
időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben
nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja.
Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti
időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell
hagyni.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, az
elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz eredményéről a részvételre
jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás
megküldésének időpontját.
30
(4)	Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt
időpontot legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti időpont lejárta előtt minden
részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új
időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőeket
értesíteni.
66.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve,
ha a közbeszerzés megkezdését vagy két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az
ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében -
beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a
teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell
nyilvánítania.
(2)	Tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő a tárgyalást, illetve párbeszédet
köteles a lehető leghamarabb befejezni, kivéve ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa
előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés
megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az
ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A hiánypótlás és felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől, valamint részvételre jelentkezőktől
67.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára,
azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi
jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának
tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.
(2)	A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi
ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre
jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a
pótlandó hiányokat.
(3)	A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat
módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés
megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.
(4)	Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által
megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.
(5)	Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban
nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem
pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben ekkor is teljesíthető.
(6)	Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást
kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a
felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő
tárgyalásra.
(7)	A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:
a)	a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy
b)	az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott
tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával.
(8)	A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az
ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása
a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny
eredményét és az értékeléskor (63. § (4) bekezdése) kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
(9)	Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a
(3)	és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek
megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem megfelelően
teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet
figyelembe venni az elbírálás során.
31
Az ajánlatokban előforduló számítási hiba javítása és az irreális ajánlati elem
68.	§ Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható
számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya
elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített
ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba
javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
69.	§ (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó
adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt
egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel
aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg
tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül.
(2)	Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a
közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a
szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni.
Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1)
bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére
álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső -
anyagi fedezet összegétől.
(3)	Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az
ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az
ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az
ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot,
kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként
az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
(4)	Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a)	a gyártási folyamat, az építési beruházás, vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének
gazdaságosságára,
b)	a választott műszaki megoldásra,
c)	a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d)	az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, vagy szolgáltatás eredetiségére,
e)	az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos
munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
f)	az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(5)	Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha azt nem tartja elfogadhatónak
és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolásra és a (3) bekezdés szerinti
táj ékoztatásra tekintettel.
(6)	A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha
az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem
nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az
ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek
történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó
közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó
munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
(7)	Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához
az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott
ajánlati elemeket megalapozó adatokat.
(8)	Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást
tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban
előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a
kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az
ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot.
32
70.	§ (1) Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme
lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt
kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat,
valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt
egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
(2)	Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az
ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban
tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(3)	Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a
gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Az értékelési szempontok, az ajánlatok értékelése
71.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok
értékelési szempontját.
(2)	Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:
a)	a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b)	az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
(3)	Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles
meghatározni
a)	az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b)	részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével
arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c)	az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és
felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;
d)	azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi
követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a)	a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. §
(1)	bekezdése szerinti alkalmassága;
b)	a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
c)	a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell
alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az
ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok,
környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-
költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása,
készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a
munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során
megajánlott mértéke.
d)	a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e)	ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok -
tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont
megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal
kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal
összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni;
(5)	A (3) bekezdésben foglaltakat is az eljárást megindító felhívásban kell megadni [a c) és d) pont
esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes
ismertetése a dokumentációban is megadható.
(6)	A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési
Hatóság ajánlást készít.
(7)	Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton
(alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel
kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon
legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c)
33
pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni
olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.
72.	§ (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az
ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban
meghatározott ponthatárok között értékeli az 71. § (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározott
módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a
súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében
legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
(2)	Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat
minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos
ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott
részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot
kapott.
(3)	Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott
ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha
a)	az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja
kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben
tartalmazza, vagy
b)	az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az
összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3) bekezdés
b)	pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes
ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.
(5)	Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,
amennyiben azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés
részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
73.	§ Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító
felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71 . § (2)
bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot
tette.
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége
74.	§ (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
a)	azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
b)	az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi
jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az
összeférhetetlenségi követelményeknek (24. §);
c)	az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját vagy az alkalmasság igazolásában részt
vevő szervezetet az eljárásból kizárták;
d)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeknek;
e)	egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a
dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a
részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha:
a)	aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §];
b)	lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan
kötelezettségvállalást tartalmaz (70. §);
c)	az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt
mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.
34
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre
jelentkező ajánlatot tesz.
(4)	Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az
ajánlatot értékelnie.
75.§	(1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt,
alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a)	a kizáró okok (56-57. §) hatálya alá tartozik;
b)	részéről a kizáró ok (56-57. §) az eljárás során következett be.
(2)	Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
a)	azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2.
§ (5) bekezdése],
b)	azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti
elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése].
(3)	Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi Vámkódexről
szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.
(4)	A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (2) bekezdés alkalmazását megalapozó
kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.
A közbeszerzési eljárás eredménytelensége
76.	§ (1) Eredménytelen az eljárás, ha
a)	nem nyújtottak be ajánlatot vagy két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi
jelentkezést;
b)	kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;
c)	egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő
rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;
d)	az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné válása miatt
eredménytelenné nyilvánítja (66. § (1), 44. § (3) bekezdése);
e)	valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi
ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről
dönt;
f)	a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az
ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;
g)	a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő
új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az
ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást
lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás törvényessége
helyreállítható.
(2)	Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt,
az eredménytelenség az eljárásnak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg.
Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről, az előzetes vitarendezés
77.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az
eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az
ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának
megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt
érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a
lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.
(2)	Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön
jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról,
illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések
35
elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden
ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon
vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.
(3)	A 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles
tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról,
hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.
(4)	A részvételi jelentkezésekről készített írásbeli összegezésben a részvételre jelentkezők
alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján
kell indokolni.
(5)	Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési
Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban
meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az
összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni.
(6)	A részvételi jelentkezésekről készített összegezést a részvételre jelentkezőknek történő
megküldéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatóság részére minden esetben, a közbeszerzéshez
támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek
képviselőinek kérésre meg kell küldeni.
78.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők
részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség
esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől
elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség)
törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli
összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes
ajánlattevőnek megküldeni.
(2)	Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők
részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli
összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá
új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az
eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a
módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon
vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.
(3)	Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely
elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő
kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő
legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül
köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.
79.	§ (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult
a)	a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy
részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés,
illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett
bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
b)	bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű
kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt:
kérelmező) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, gyorsított,
vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők
lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy
részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.
(2)	A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési
kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény
jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját
alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek -
hivatkoznia kell.
36
(3)	Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő
részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem
megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon
tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott
válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is
tájékoztatja.
(4)	Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon
belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három
munkanapos határidővel hiánypótlás [67. §], felvilágosítás [67. §] vagy indokolás [69-70. §
bekezdése] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne
lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben
az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a
felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról
a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus úton -
tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket).
(5)	Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok
bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az
ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig akkor sem kötheti
meg a szerződést, (ha részajánlat tétele lehetséges volt a beszerzés érintett részére vonatkozó
szerződést), ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.
Az ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága és az üzleti titok védelme
80.	§ (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételre jelentkezésben
elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3)
bekezdés szerinti elemeket.
(2)	Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan
ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra
hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján a értékelésre kerül, de az ezek alapjául
szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az
árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(3)	Nem korlátozható, vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra
hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó,
külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A
közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül
üzleti titoknak.
(4)	Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően
nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani,
amely a (2)-(3) bekezdése körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti,
hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe
betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést
lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt
napon.
81.	§ Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a
nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől
számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit
is.
XII.	Fejezet
A közbeszerzési eljárás fajtái
37
82.	§ (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet.
Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
lehet.
(2)	Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak.
(3)	Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy
meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre
jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály határozza meg.
(4)	A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
Nyílt eljárás
83.	§ (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt
gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
(2)	A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul.
(3)	Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó
dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A
nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.
(4)	Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb
időtartamban.
(5)	Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét
nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó
hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót
tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, a (4) bekezdésben
előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni, az ajánlattételi határidő azonban nem lehet
rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc
napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető.
(6)	Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb
öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes
terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés
adatait.
(7)	A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez
(ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi
határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban
nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a
közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le
hatvan - napnál későbbi időtartamban.
A meghívásos eljárás
84.	§ (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első,
részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az
ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek
ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
(2)	A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.
(3)	Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi
jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
(4)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a
részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig
38
terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd
ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania
kell a valódi versenyt.
(5)	Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas
jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az
alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,
illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
85.	§ (1) A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb
időtartamban.
(2)	Kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő az (1 ) bekezdésben foglaltnál rövidebb
részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított eljárás). A gyorsított
eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
(3)	Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a
részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik - építési beruházás esetén, valamint ha a
közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le
hatvanadik - napnál későbbi időpontban.
86.	§ (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt
közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített
jelentkezőknek - amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a pénzügyi és
gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az
írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
(2)	Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az
ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
87.	§ (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
c)	a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és
pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg
és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d)	a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon
igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő,
illetve alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
e)	az ajánlattételi határidőt;
f)	az ajánlat benyújtásának címét;
g)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
h)	az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
i)	az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
j) az ajánlati kötöttség időtartamát;
k) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(2)	A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a
részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott
feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az
ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak
kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön
jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi
időtartamban.
(3)	Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban - az (1) bekezdés d)
pontja alapján - meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az
39
igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a
korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
88.	§ (1) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem
határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb
időtartamban.
(2)	Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót
tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a
tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1)
bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi
határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat
napnál.
(3)	Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb negyven napos, illetve - (2)
bekezdés szerinti - huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy
az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton
az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény
közzétételének a napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
(4)	A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem
határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb
időtartamban.
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
89.	§ (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló
közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek
a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második,
ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre
jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
(2)	Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat
a)	ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja
alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben
foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg;
b)	kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy
az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre
kiterjedő) meghatározását;
c)	építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez
az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés
költségeit fedezi;
d)	szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses
feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a
meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások
és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.
90.	§ (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul.
(2)	Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi
jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a
részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig
terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd
ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és
biztosítania kell a valódi versenyt.
(4)	Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas
jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az
40
alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,
vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(5)	Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több
fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a
tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az
ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők
létszámának csökkentésével a tárgyalás során.
(6)	A 85. § és 86. §-ban foglaltakat a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban is
alkalmazni kell.
91.	§ (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
c)	a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és
pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg
és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d)	a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon
igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő,
illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban
sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
e)	az ajánlattételi határidőt;
f)	az ajánlat benyújtásának címét;
g)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
h)	az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
i)	az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
j) az ajánlati kötöttség időtartamát;
k) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
l) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
m) az első tárgyalás időpontját.
(2)	A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a
dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások
befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi
felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc -
építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba
épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi időtartamban.
(3)	Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban - az (1) bekezdés d)
pontja alapján - meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az
igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a
korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
92.	§ (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra
irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb
feltételekkel köthessen szerződést.
(2)	Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők
számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek
meg kell adni.
(3)	Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a
tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.
(4)	Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás
következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését
követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és
részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.
(5)	A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
41
a)	a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan
jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági
szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna
az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e
részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a
tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,
b)	az értékelés szempontjai vagy módszere változna.
(6)	A 90.§ (5) bekezdése szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell
határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetve a megadott fordulót követő
tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel
folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő az (5) bekezdés szerint sem módosíthatja feltételeit,
az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot
tehetnek.
(7)	Az ajánlatkérőnek - amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos
információt - egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a
tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő - amennyiben a változások
nagyságrendje indokolja, új dokumentáció rendelkezésre bocsátásával - az ajánlattevőket felhívhatja
egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Építési beruházás esetében az ajánlati ár változásakor
az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kell nyújtani a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a
végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.
(8)	Ha az ajánlatkérő nem írja elő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását, az utolsó tárgyalás
befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az
ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek az értékelési szempont (részszempontok)
alapján értékelésre kerülnek.
93.	§ (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi.
(2)	Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget
nem eredményező (első) ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a
részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az
ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 92. § (5) bekezdés a) és b) pontjára
figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet
tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését
megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt
megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a
dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni.
Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások
befejezéséig kell pótolni;
(3)	A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok
megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 67- 70.§-t. Azon
nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a
tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes
végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési
szempont alapján értékeli.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
94.	§ (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás,
amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a
szerződés feltételeiről.
(2)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha
42
a)	a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) b) vagy c) pontja alapján
eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt
feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a
meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - 74. § (1) bekezdésének a)-d) pontja és (2)
bekezdésének c) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja;
b)	a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért
volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételre jelentkezést,
feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak
meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzési Hatóságon
keresztül - tájékoztatást adni;
c)	a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok
védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg;
d)	az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli
sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra
előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban
nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
(3)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás
vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha
a)	a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt
kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, vagy a
szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, vagy szolgáltatást műszaki
vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a
korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de
feltétlenül szükséges az építési beruházás, vagy a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési
beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, vagy
szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, vagy
szolgáltatás értékének felét;
b)	olyan új építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes
ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, vagy
szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, vagy szolgáltatás összhangban van
azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték,
és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást
alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, vagy a szolgáltatás becsült értékének
meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, vagy szolgáltatás becsült értékét is (a
közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban
csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
(4)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés
esetében, ha
a)	az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az
eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet,
illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
b)	a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes
ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki -
technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés
aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen
-	a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, vagy szerződések együttes időtartama azonban
nem haladhatja meg a három évet;
c)	az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
d)	az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági
végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő
értékesítés keretében szerzi be.
(5)	Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás
megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a
bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez
43
utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt)
meg kell hívni a tárgyalásra.
95.	§ (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a 94. § (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárás
kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével, a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben tárgyalási
meghívó megküldésével kezdődik.
(2)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek
ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő
olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi
felhívást.
(3)	Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az
ajánlattevőknek.
(4)	A tárgyalásos eljárás 94. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében,
valamint ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a 94. § (2)
bekezdés d) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt
kell ajánlattételre felhívnia.
96.	§ (1) Az ajánlattételi felhívásnak a 38. §-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a)	a tárgyalásos eljárás 94. § szerinti jogcímét;
b)	a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
c)	az első tárgyalás időpontját.
(2)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nem kötelező dokumentációt készíteni. Ha az
ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást és adott esetben a
nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az
ajánlattételi felhívásban köteles megadni.
(3)	A 94. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok
értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
(4)	Az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az
ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlattételi
felhívásban az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő nem határozhatja meg annak kezdetétől (a
tárgyalások befejezésétől) számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési
eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - későbbi
időtartamban.
97.	§ (1) A tárgyalásokra a 92. § (1)-(4), valamint (7)-(8) bekezdéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
a)	az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya,vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve
körülményében tér el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól,
vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás
alkalmazását
b)	az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan mértékben módosulnak
vagy egészülnek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások
befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy
c)	a bírálat szempontjai vagy módszere változna.
98.	§ (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi.
(2)	Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel
nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az
ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Már a tárgyalások
megkezdését megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani az ajánlattevő szerződés teljesítésére
való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat kizáró ok fennállása miatt
érvénytelen.
44
Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára
figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet
tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését
megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt
megállapítani, ha az olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban
meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatot
akkor is a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevő
nem felel meg - vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e - a szerződés teljesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeknek vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen. Az ajánlatban
foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig
kell pótolni.
(3)	A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok
megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó
hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni,
ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.
99.	§ (1) A 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az
ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a
rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.
(2)	Ebben az esetben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást vagy ha a körülmények által megkövetelt
rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését, tárgyalási meghívót küld az
alkalmas gazdasági szereplőknek.
(3)	A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban:
a)	az ajánlattevő alkalmasságát nem kell külön igazolni
b)	az ajánlattevőnek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 56. § szerinti kizáró okok,
valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá, továbbá
c)	legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia az ajánlattevőnek a kizáró
okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat.
100.	§ (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles
benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre
felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés
becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló
tájékoztatást.
(2)	A 94. § (2) bekezdés d) pontja esetében az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási
meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek
haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot az (1) bekezdésben foglaltak
szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni.
(3)	A 94. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő
köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton - benyújtani a
tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti
esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.
Versenypárbeszéd
101.	§ (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e
törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a
közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében,
majd ajánlatot kér.
45
(2) A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik:
a)	a részvételi szakasz
b)	a párbeszéd
c)	az ajánlattételi szakasz.
102.	§ (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha
a)	a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem
a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetve
b)	a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a
nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.
(2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő
mulasztásából.
103.	§ (1) A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A 90. § (1)-(5) bekezdését a
versenypárbeszédre is alkalmazni kell azzal, hogy tárgyalás helyett az eljárás párbeszéd szakaszában
lebonyolított párbeszédet kell érteni.
(2)	A versenypárbeszédben a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
(3)	A versenypárbeszédben az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében
legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
(4)	Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a
részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik - építési beruházás esetében, valamint ha a
közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le
hatvanadik - napnál későbbi időpontban.
(5)	Az ajánlatkérő - amennyiben ismertetőt a részvételi szakaszban még nem bocsát rendelkezésre -
a részvételi felhívásban a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit és követelményeit
részletesebben meghatározza.
104.	§ (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt
közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített
jelentkezőknek - amennyiben ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a
műszaki, illetve szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást
egyidejűleg megküldeni.
(2)	Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők párbeszédre felhívásával folytatja az eljárást. A
párbeszédben részvételre önállóan felhívott ajánlattevők közösen nem nyújthatnak be megoldási
javaslatot vagy tehetnek ajánlatot.
(3)	Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek
alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.
105.	§ (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
c)	az ismertető rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi
feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és az
ismertetőt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
d)	a megoldási javaslat benyújtásának határidejét (ajánlattételi határidő);
e)	a megoldási javaslat benyújtásának címét;
f)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e a megoldási
javaslat, illetve folytatható-e a párbeszéd;
g)	a megoldási javaslatok felbontásának helyét, idejét;
h)	a megoldási javaslatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
i)	a párbeszédre felhívás megküldésének napját;
j) a párbeszéd lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
46
k) amennyiben ajánlatkérő él a párbeszédben az ajánlattevők létszámának csökkentése lehetőségével,
a párbeszéd fordulóinak menetét és a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott résztvevői
létszám felső határát;
l) ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó - általa
meghatározott - előírásokat;
m) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - a megoldási javaslathoz
csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy
az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a
párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
(2)	Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó
közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan
mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes, valamint arra vonatkozó iránymutatást, hogy az
ajánlatkérő mely körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében
melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások.
(3)	A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell
a)	az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a (2) bekezdés szerinti körülményekre, továbbá
b)	az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, és
pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
c)	annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok, továbbá
d)	annak meghatározását, hogy az ajánlattevő hozzájárul-e megoldási javaslatának a beszerzés
tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához.
(4)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy a megoldási javaslat benyújtása
egyúttal magában foglalja az ajánlattevő hozzájárulását ahhoz, hogy - szellemi tulajdonnal egyébként
nem védett - javaslatát, ötleteit a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során
ajánlatkérő felhasználja.
(5)	A megoldási javaslatok benyújtására és bontására az ajánlatok bontásának szabályait alkalmazni
kell, a 74. § (1) bekezdés a) pontjában és a 76. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az ajánlattevők
által benyújtott megoldási javaslatokra is megfelelően alkalmazandóak.
106.	§ (1) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra
irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel
meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés
típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.
(2)	Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők
számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek
meg kell adni.
(3)	A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa
meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a közbeszerzés tárgya és a
részvételi felhívásban, ajánlattételi felhívásban, valamint az ismertetőben meghatározott feltételei
nem változhatnak olyan jelentős mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági
szereplők esélyegyenlőségét. A bírálat szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.
(4)	A 105. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a versenyben maradt résztvevőkkel folytatott
további tárgyalás során az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerint sem módosíthatja feltételeit, az
ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb megoldási
javaslatot tehetnek. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló
javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási
javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.
(5)	Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő hozzájárulása
nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel.
(6)	Az ajánlatkérőnek - amennyiben a párbeszédre szóbeli tárgyalásokon (is) kerül sor - minden
egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának
megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon
belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át
kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.
47
107.	§ (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a
párbeszédben - adott esetben annak utolsó fordulójában - részt vett ajánlattevőket ajánlatuk
benyújtására.
(2)	Ha megoldási javaslatában az összes résztvevő hozzájárult megoldási javaslatának a beszerzés
tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához,
továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy
vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési
műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételhez
dokumentációt készíteni.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási
javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot.
(4)	Az ajánlattételi felhívásban közölni kell
a)	az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,
b)	az ajánlatok bontásának helyét és időpontját,
c)	a (2) bekezdés szerinti esetben a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos
adatokat, amennyiben a felhívással együtt ajánlatkérő nem küldi meg a dokumentációt,
d)	az ajánlati kötöttség időtartamát,
e)	a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó
azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az
ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a párbeszéd
szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
(5)	Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlati
kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak
kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön
jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi
időtartamban.
(6)	Az ajánlatkérő az e törvényben meghatározottak szerint megvizsgálja az ajánlatok érvényességét
-	amennyiben az ajánlattételhez dokumentáció nem készült, a 63. § (1) szerinti vizsgálat az
ismertetőben meghatározott követelményeknek való megfelelés figyelembe vételével történik - majd
az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban közölt értékelési szempontok szerint
értékeli.
Keretmegállapodásos eljárás
108.	§ (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.
(2)	Ennek során
a)	nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak -
tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a 109. §-ban fogalaltak figyelmbe vételével;
b)	a keretmegállapodás alapján a beszerzést a 110. §-ban foglaltak szerint valósítja meg.
109.	§ (1) Keretmegállapodás négy formában köthető:
a)	egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés
megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;
b)	egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján
adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem
kötelező erővel tartalmazza;
c)	több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés
megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;
d)	több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján
adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem
kötelező erővel tartalmazza.
48
(2)	Az eljárást megindító felhívásban ajánlatkérő megjelöli, hogy az (1) bekezdésben foglaltak közül
melyik típusú keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás.
(3)	A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az
ajánlatkérő köteles megadni a 71 . § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike
szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú
ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás
sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.
A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az azonos ajánlatok elbírálására
a 72. § (2)-(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső
határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti keretmegállapodást csak akkor kell legalább három ajánlattevővel
megkötni, amennyiben az eljárásban legalább három alkalmas és egyben érvényes ajánlatot benyújtó
ajánlattevő vesz részt.
(5)	Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásban ajánlatkérő
megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein meghatározott részre kötelezettséget
vállal közbeszerzés megvalósítására. Az ajánlatkérő akkor nem köteles a keretmegállapodás alapján
közbeszerzést megvalósítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható
és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések)
megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az
ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a
Közbeszerzési Hatóságot.
(6)	A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. A keretmegállapodás
megkötésére irányuló eljárásban különös figyelmet kell fordítani a részajánlattétel lehetőségének
biztosítására a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében.
(7)	Az (1) bekezdés c) pontja szerint megkötött keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek
azok az objektív szempontok (pl. az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított
rangsor vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más
objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést egyik
vagy másik a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel megköti.
110.	§ (1) A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett
mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát, illetve a keretmegállapodásban
előirányzott teljes mennyiséget.
(2)	Amely esetben a keretmegállapodás alapján konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor,
a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultáció, illetve a verseny újranyitása során
lényegesen nem lehet módosítani.
(3)	Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés
megvalósítására sor kerülhet
a)	a 109. § (1) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint a
keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján;
b)	a 109. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén konzultációt követő
szerződéskötéssel. A konzultációra szóló felhívásban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a
keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban tett ajánlata kiegészítésére, az
ajánlatkérőnek a konzultációra felhívásban kell meghatároznia azokat a kiegészítéseket, amelyekre
figyelemmel az ajánlattevő ajánlatát kiegészíti. A konzultációra felhívásnak tartalmaznia kell az adott
közbeszerzés tárgyára és szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat. Az ajánlattevő a konzultáció
során csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb
ajánlatot tehet, a konzultáció során tett ajánlatához az ajánlattevő a konzultációra felhívásban
meghatározott határidőig kötve van. A konzultáció során tett ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról
az ajánlatkérő a 77. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával értesíti az ajánlattevőt.
(4)	A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés
megvalósítására sor kerülhet
49
a)	a 109. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint
keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján a 109. § (7)
bekezdése szerint kiválasztott ajánlattevőtől;
b)	a 109. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásával
elektronikus árlejtés vagy a (5)-(7) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásával.
(5)	Az ajánlatkérő a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi
felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b)	hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre és
közzétételének napját;
c)	hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
d)	az adott közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét;
e)	a szerződés meghatározását;
f)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
g)	a teljesítés helyét;
h)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
i)	az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak meghatározását, ha
az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt;
j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat;
k)az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben dokumentáció rendelkezésre bocsátásával
kapcsolatos információkat;
l) az ajánlati kötöttség időtartamát;
m) az értékelési szempontokat és az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja
esetén a 71. § (3) - (4) bekezdéseiben foglaltakat.
(6)	Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési
eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a
keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban - az eljárást megindító felhívásban
vagy a dokumentációban - azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az
összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító
felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell a 71. § (3) - (4)
bekezdéseiben foglaltakat is.
(7)	Az ajánlatok bontására, elbírálására és az ajánlatkérő döntéseinek közlésére, valamint a szerződés
megkötésére a X-XI. fejezet alkalmazandó.
XIII.	Fejezet
Az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályok
111.	§ (1) Építési koncesszió esetében a VI-XII. fejezet szabályait e fejezet rendelkezései szerint kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás
melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó
szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás nem
alkalmazható.
(3)	Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása
nélkül alkalmazhat. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 94. § (2) bekezdés a), b), c)
pontja vagy (3) bekezdés a) pontja alapján alkalmazható.
(4)	Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós
jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható
körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás
teljesítéséhez, feltéve, hogy
a)	a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős
nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy
50
b)	a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás
teljesítéséhez.
(5)	A (3) bekezdés szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi koncessziós jogosulttal
kötött - szerződés, vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti
építési koncesszió értékének felét.
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy
a)	az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési
beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni,
vagy
b)	az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett
részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.
(7)	A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában
növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum
százalékos mértéket.
(8)	A (6) bekezdés, valamint a 113. § alkalmazásában nem minősül harmadik személynek
a)	a közös ajánlatot tevők bármelyike;
b)	az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet
felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(9)	Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia a (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek
listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.
(10)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje
meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
112.	§ (1) Építési koncesszió esetében
a)	az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [71.
§ (2) bekezdés b) pontja] lehet;
b)	nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény
feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint a 83.§ (5)
bekezdése és a 88. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
(2)	Ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban:
koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett -
e törvény szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt - a 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a
4.	§-a, a 8. § (1) bekezdése, a 9. §-a kivételével - is megfelelően alkalmaznia kell. E törvény 77. § (2)
bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően
alkalmazandó.
Az ajánlatkérőnek nem minősülő koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való
szerződéskötés esetében
113.	§ (1) Ha a koncessziós jogosult nem minősül a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerint
ajánlatkérőnek - valamint a koncesszió elnyerésére nem a 9. § (1) bekezdés h) pontja alapján,
közbeszerzési eljárás nélkül került sor -, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló
szerződés megkötése céljából e törvény I-XII. fejezete szerint - a (2)-(5) bekezdés szerinti
eltérésekkel - kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt.
(2)	A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a
közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi
felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.
(3)	Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása
nélkül alkalmazhat.
(4)	A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati
felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától
számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidő pedig nem határozható
51
meg harminc napnál rövidebb időtartamban. Az 83. § (5) bekezdése és a 88. § (2) bekezdése nem
alkalmazható.
(5)	Gyorsított eljárás nem alkalmazható.
XIV.	Fejezet
A közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok
A közszolgáltatói szerződés
114.	§ (1) A közszolgáltatói szerződésekre az VI-XII. fejezetek szabályait a jelen fejezetben, valamint
a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Közszolgáltatói szerződésnek a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők azon
közbeszerzése minősül, amelynek megkötése a következő tevékenységek (a továbbiakban együtt:
közszolgáltatói tevékenységek) biztosítása céljából történik:
a)	ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén
közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy
üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő
ellátása;
b)	egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása
ba)	kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából,
vagy
bb)	repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi
fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából;
c)	közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, működtetése a vasúti,
automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő
közlekedés terén;
d)	postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez
utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.
(3)	A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes
hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a
rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján
nyújtják.
(4)	E fejezet szerinti kell eljárni akkor is (közszolgáltatói tevékenységnek minősül), ha a (2) bekezdés
a)	pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzési
eljárása
a)	vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az
ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt vagy az öntözési, illetve vízrendezési
létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy
b)	szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.
115.	§ (1) Az ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos közszolgáltatói
tevékenységek körében kivételt képez a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő által
működtetett hálózat ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása abban az
esetben, ha
a)	ivóvíz vagy villamos energia esetén az érintett szervezet nem közszolgáltatói tevékenység keretében
való felhasználás céljából állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, valamint a hálózat ellátása
kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladta meg az általa előállított ivóvíz vagy villamos
energia teljes mennyiségének harminc százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló
megelőző három év átlagát;
52
b)	gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltatói tevékenységétől eltérő tevékenysége
folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat
ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladta meg az érintett szervezet
forgalmának húsz százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év
átlagát.
(2)	A közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatokkal kapcsolatos tevékenységek körében
kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben,
ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos
feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást.
(3)	Az e fejezet szerint lefolytatandó közbeszerzési eljárások részletes - e törvénytől az ilyen eljárások
sajátosságai miatt szükséges eltérő - szabályait külön jogszabály határozza meg.
Kivételek
116.	§ (1) E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely
a)	a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő
célra, vagy
b)	az ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő
folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület
fizikai használatával.
(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzési Hatóságán keresztül -
tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe
tartoznak.
117.	§ (1) E törvényt nem kell alkalmazni
a)	az ivóvízzel kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;
b)	a villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával, valamint kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd
tüzelőanyag feltárásával, illetve kitermelésével kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató
ajánlatkérő energia-beszerzésére vagy energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok beszerzésére.
(2)	E törvényt nem kell alkalmazni olyan közszolgáltatói szerződésekre, amelyet harmadik fél részére
viszonteladás vagy bérbeadás céljából kötnek, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges
vagy kizárólagos joggal a szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek
az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.
(3)	Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül -
tájékoztatást adni azokról az áru-, vagy tevékenységcsoportokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt
kivételi körbe tartoznak.
118.	§ (1) E törvényt nem kell alkalmazni, ha
a)	az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést, amely vonatkozásában a
számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési
kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve
meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a
szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy
b)	kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott
közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérő
valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll, feltéve, hogy az Európai Unión belüli
árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti
szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti
viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának
vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre
53
vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti - elsősorban üzleti terve
bemutatásával - az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat.
(3)	Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos
vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló építési
beruházást az ajánlatkérő részére, e szervezetek által teljesített szolgáltatásokból vagy
árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.
(4)	Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül
ajánlatkérőnek és e szervezet az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében az
ajánlatkérővel megkötött szerződés teljesítéséhez huszonöt százalékot meghaladó mértékben egy
harmadik - e §-ban meghatározott alanyi körön kívül eső - szervezetet vesz igénybe, az (1) bekezdés
szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló
szervezet e harmadik szervezet kiválasztására a 6. § (1) h) pontja alapján közbeszerzési eljárást folytat
le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel
alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene
lefolytatni.
(5)	E törvényt nem kell alkalmazni továbbá, ha
a)	kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös
vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy
b)	az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt közszolgáltatói szerződést, amelynek maga is tagja,
feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven
keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők
legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.
(6)	Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)—(5) bekezdés alkalmazásával
kapcsolatban - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni a vele szerződést kötő
szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan körülményről,
bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a
szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak.
(7)	E törvényt nem kell alkalmazni közszolgáltatói szerződés megkötésére, ha a 2004/17/EK irányelv
30.	cikke alapján az Európai Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi
versenyfeltételek mellett történik, és ilyen tartalmú döntést hozott, vagy a Bizottság a döntésére nyitva
álló határidőn belül nem hozott határozatot.
(8)	Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK
irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint a 2005/15/EK bizottsági határozat irányadó. Az
Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról külön jogszabály
rendelkezik.
HARMADIK RÉSZ
Nemzeti eljárásrend
119.	§ E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a
nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási
koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a
törvény III. fejezete azt lehetővé teszi (18.§ (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés).
Kivételek
120.	§ E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő
54
a)	tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben
meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a
tankönyvjegyzékben;
b)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján
gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg
utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes
ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
c)	a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és
sportszolgáltatásokra;
d)	külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő
beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását
kizáró előzetes döntést hozott;
e)	a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és
tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;
f)	olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához
szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi
tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;
g)	hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;
h)	a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) 3. §
e), f), i), k) pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése,
a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen
megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében
történő beszerzésre;
i)	fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások,
illetve építési beruházás beszerzésére.
Az alkalmazandó eljárási szabályok
121.	§ (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor
a)	a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le vagy
b)	a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt
eltérésekkel.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a 20. §-ban foglalt szempontok megfelelő
alkalmazásával - közszolgáltatói szerződés (114. § (2) bekezdése) megkötésére a törvény Második
Részét a XIV. fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően kell alkalmazni.
122.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 56. § szerinti kizáró okok közül
egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles az 56. §
(1)	bekezdésének k) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról
az ajánlattevőnek csak nyilatkoznia kell, valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan
a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentumot benyújtania.
(2)	Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt
készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett
elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni.
(3)	Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nyílt eljárásban, meghívásos eljárásban - kivéve a
gyorsított eljárást - nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál
rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi
határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
(4)	A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben
alkalmazható.
(5)	A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben
köteles az ajánlatkérő megadni.
55
(6)	Az ajánlattételi vagy részvételi határidőt, az eljárást megindító felhívást vagy a dokumentációt
módosító hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidőig, annak eddig
megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti
ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt írásban közvetlenül, egyidejűleg tájékoztatni kell
azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így
különösen akik a dokumentációt átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek; a módosító hirdetmény
megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem
lehet.
(7)	Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:
a)	az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési
beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;
b)	a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak
rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb,
továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén
meghiúsulna;
c)	a közbeszerzés külképviselet számára történik.
(8)	A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő
a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három
ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. Ebben az esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi
felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és amelyek a
szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg
teljesíteni tudják.
(9)	Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben,
árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, ÁFA
nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés
szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe.
(10)	A (9) bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a
beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
(11)	A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (9)-(10) bekezdések
alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.
123.	§ (1) Az ajánlatkérő az uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatás
megrendelésre irányuló közbeszerzése megvalósításakor - választása szerint - az e törvény Második
Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.
(2)	Az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át
másikra; ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles
ezeket a szabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az eljárást megindító
felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő
eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
(3)	Az eljárást megindító felhívásnak mindazon információkat tartalmaznia kell, amely a gazdasági
szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükséges, így különösen az
odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és
az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer), az ajánlattételi (részvételi)
határidőt, valamint az ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információt. Az ajánlatkérő
köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok
felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény
útján köteles közzétenni.
(4)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül
egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban a törvényben
meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1)
bekezdésének k) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az
ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú
56
alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell az 55. § (3)
bekezdésében foglaltakat.
(5)	Az eljárási szabályok (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő e törvénnyel
összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát, hirdetmény nélkül
induló eljárást az ajánlatkérő csak olyan esetekben alkalmazhat, amikor e törvény szerint hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható.
(6)	Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az
Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint
képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések)
benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes
megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a
megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését.
(7)	Az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetés-mentes leírását; az
ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági
szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös
megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető
meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra,
tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia
kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a
megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
(8)	A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok,
valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárok alatti
árubeszerzésekre, illetve szolgáltatás megrendelésekre kötelezően alkalmazandó, az (1)-(7)
bekezdésnek megfelelő eljárási szabályokat alakíthat ki.
(9)	Az ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételre jelentkezőket, valamint a bontást megelőzően azokat
a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték, köteles írásban tájékoztatni
minden, az eljárás eredményére kiható döntésről és információról, valamint ezek részletes indokáról,
az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az
ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést
készíteni - és azt minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton
megküldeni - amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának
indokairól.
(10)	A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 74. § (1),
valamint (3) és (4) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti
okokat jogosult előírni.
(11)	Az eljárásban a 80-81. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
NEGYEDIK RÉSZ
A közbeszerzési szerződések
XV.	Fejezet
A szerződés megkötése, tartalma és az érvénytelenség
A szerződés megkötése
124.	§ (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) -
közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a
közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának
megfelelően.
57
(2)	A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel -
a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(3)	Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek
tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
(4)	Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése
esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített
szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
(5)	Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése
napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot
tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.
(6)	Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles
megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az
írásbeli összegezés megküldését követő tizedik napnál korábbi időpontban.
(7)	Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a
jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a
közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha
a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés].
Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet
vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.
(8)	A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a
szerződés
a)	ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;
b)	ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd
során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi
jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat
kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt vagy a döntést a Közbeszerzési
Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;
c)	ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;
d)	a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny
újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont].
(9)	Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a
közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli
összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében -
beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem
képes.
A szerződés tartalma
125.	§ (1) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve
környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre
utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt
szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy
előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a
közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és
gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az
adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen
a)	a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet, vagy szociális
foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;
b)	álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatása;
c)	gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az
ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és
58
gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben
történő foglalkoztatása;
d)	az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása.
(4)	Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy
a)	a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésének teljes tartama alatt
olyan költségeket, melyek 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság
tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére
alkalmasak.
b)	a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára
megismerhetővé teszi és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
(5)	Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges
olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni
tudjon - ha
a)	a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést
szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
b)	a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez
valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely
nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
(6)Az	(5) bekezdés szerinti felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már
teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
(7)	A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást
csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül
beszerezhet a pályázóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele
nélkül.
(8)	Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell
meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a
hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem
indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a
verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.
(9)	Amennyiben az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeret
kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 5 % -át.
126.	§ (1) Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni,
ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell.
(2)	A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a
szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.
(3)	A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként
legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték
köthető ki.
(4)	A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a
jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a
szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor vagy
amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre
bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell
rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de
legkorábban a szerződéskötés időpontjában.
(5)	A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek
az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési
eljárásban nem kérhető.
(6)	A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy egyéb rendelkezésre
bocsátandó biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban
59
a)	előírja, hogy e biztosítékok a (4) bekezdés szerinti határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél
választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési
számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján
kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel vagy
b)	megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a
biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megj elölt, vagy az
a) pontban meghatározott formában.
(7)	A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában ajánlatkérő a
szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő, a (6) bekezdés a) pontja szerinti
befizetés helyett a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó
ellenértékből levonás útján kerüljön biztosításra. Az ilyen módon az ellenértékből visszatartott
biztosíték aránya nem érheti el a biztosíték összegének 50%-át.
(8)	A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a
másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak
megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
A szerződés érvénytelensége
127.	§ (1) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha
a)	azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
b)	hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn
a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;
c)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [79. § (5) bekezdés, 124. § (6)-
(7)	bekezdés] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a
szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon
sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a
közbeszerzési eljárás megnyerésére.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha
a)	az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy
kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [ 9. § k) pont], mert úgy ítélte meg, hogy a
hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás
mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési
szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a
szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított
tizedik napon belül;
b)	kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.
(3)	A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes
teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az
érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos
közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor,
ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.
(4)	Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely
a)	kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények
alkalmazását, vagy
b)	a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a
jogosult terhére tér el.
(5)	E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a
közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött
szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.
A szerződés teljesítése és módosítása
60
128.	§ (1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként
szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet
létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (27. §) - a nyertes ajánlattevő
(ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban:
projekttársaság) kell teljesítenie.
(2)	Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet
közre, valamint - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és
szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában.
Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a
teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról
is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző
közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt.
(3)	Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki
vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak
az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a
szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott
lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak
egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval
együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként
szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.
(4)	Az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott
alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a
közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor (63. § (4) bekezdése) meghatározó körülménynek
minősült.
(5)	Az (1)-(2) bekezdések szerinti teljesítési kötelezettséget teljesítheti az ajánlattevőként szerződő
fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági
társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.
(6)	A teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt
százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót.
129.	§ (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők)
projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt
jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg,
illetve terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek
a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.
(2)	Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a
közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosságára, a
szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének
ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat - is alkalmazni
kell. Az ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt e törvénynek az alvállalkozók kifizetésére
vonatkozó szabályai alkalmazásakor a projekttársaságot is érteni kell.
(3)	A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen
felelnek.
(4)	A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet
végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint
nem alakulhat át.
(5)	A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést.
A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók
nem vonhatják el.
(6)	A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha
a)	a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az
egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
61
b)	a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési
szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a
projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.
(7)	A projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként a
projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek - a
részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.
(8)	Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja
elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés
aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.
(9)	Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik,
annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti
eltérésekkel kell az e §-ban és a 132. §-ban foglaltakat alkalmazni.
130.	§ (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés -
igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől,
vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles
nyilatkozni.
(2)	Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél,
amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az
átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi
meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely
legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a
teljesítésigazolást köteles kiadni.
(3)	Az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy -támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói
kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet e § alkalmazásában (a továbbiakban együtt:
ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:
a)	a fizetési határidő nem haladhatja meg a számla ajánlatkérőként szerződő fél (felek) általi
kézhezvételének napját követő 30 napot; a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között
megállapodás tárgyát;
b)	amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a számla kézhezvételének időpontja vagy az
ajánlattevőként szerződő fél a teljesítést megelőzően nyújtja be a számlát, a fizetési határidő nem
haladhatja meg a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építési
beruházás esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő 30 napot.
(4)	A szerződésben foglalt fizetési határidő a (3) bekezdés a)-b) pontjaiban megállapított
határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott
teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel
kapcsolatos más egyedi körülmények miatt az tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben
az esetben sem haladhatja meg a 60 napot.
(5)A	felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, ebben az
esetben minden részletre alkalmazni kell az e törvényben a kifizetésekre előírt szabályokat.
(6)Az	ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból
eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be,
a beszámítás azonban nem sértheti a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók jogait.
131.	§ (1) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű
szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az
ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10
millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Ez az előleg nem jár arra a részre vonatkozóan,
amelyet az ajánlatkérő az alvállalkozóknak közvetlen kifizetés útján teljesít.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a szerződésben a felek magasabb összegű előleg
nyújtásáról állapodjanak meg.
62
(3)	Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás, azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes
ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak,
külön kormányrendelet rendelkezései szerint az ajánlatkérő által közvetlen kifizetésben
részesülhetnek.
(4)	Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az (3)
bekezdés szerint az alvállalkozót közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvény alkalmazásában nem része a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet
vagyonának és nem tartozik a felszámolási eljárás körébe.
(5)	A közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozó tekintetében az ajánlatkérő teljesíti az Art. 36/A. §-a
szerint a kifizetést teljesítő kötelezettségeit, az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége a
köztartozásért azonban nem keletkezik.
(6)	A (3)-(5) bekezdéseket a támogatás folyósításában közreműködő szervezet által teljesített szállítói
kifizetésekre nem kell alkalmazni.
(7)	A 130.§-ban és az e §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről
nem vagy eltérően állapodtak meg.
A szerződés módosítása
132.	§ (1) A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek
a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha
a)	a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést
megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön)
kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik
ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy
b)	a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy
c)	a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest
új elemre terjeszti ki.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés
módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően - a
szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos
érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési
eljárásban az ajánlatok értékelésének (63. § (4) bekezdés) alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az
eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5 %- ot
meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát
a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.
ÖTÖDIK RÉSZ
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat
133.	§ (1) A közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző
magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.
(2)	A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a
szerződésnek az e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát -, valamint a
közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3)	Ahol e rész közbeszerzést, vagy közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni
kell.
A Közbeszerzési döntőbizottság eljárása
Általános rendelkezések
63
134.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján adott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt
indult eljárás lefolytatása, ideértve az előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról
való törlés miatt indult eljárást is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött
szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 123. §
szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult
eljárás lefolytatása.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet
(személy) (1)-(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
Az eljáró közbeszerzési biztosok
135.	§ (1) A 134. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési
ügy) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési Döntőbizottság három
közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács
elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával,
további egy tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező
közbeszerzési biztos lehet.
(3)	Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes
intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésen [a 139. § (3) és (4) bekezdése
és a Ket. 30. §-a, 31. § (1) bekezdése], valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a
továbbiakban: érdemi határozat) [152. § ] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan
intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság
hatáskörébe utal.
(4)	A 141. § szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa járhat el. A
Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost
jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró tanácsot (elnököt) említ,
azon az egyedül eljáró biztost is érteni kell.
136.	§ (1) A közbeszerzési ügyben - a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl
-	nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki
a)	az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az
eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet)
tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
b)	olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres
üzleti kapcsolatban áll;
c)	a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel
munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak
vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni
részesedéssel rendelkezett.
(2)	A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója
a)	az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági
viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;
b)	az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c)	olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági
viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban
tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
64
d)	olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy
alárendelt szervezete, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást, vagy kizárólagos jogot
biztosított.
(3)	A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb
az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a jelen §-ban
vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés
elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(4)	A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a
Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt.
A jogorvoslati eljárás
137.	§(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
(2)	Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik
ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre
jelentkező, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző
tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi
felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a
közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E
bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)
(3)	A kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától
számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a
jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés
megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(4)	Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetve ezek
módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő
lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti határidő ennél
később jár le, akkor a kérelmező a (3) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni.
(5)	A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell
tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen
felhívás kézhezvételétől, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított
tizenötödik napot;
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől
számított tizenötödik napot;
c)	a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő
jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli
összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a
Közbeszerzési Döntőbizottságnál;
d)	ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az
ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen
jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
e)	a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy
teljesítése esetében a szerződés módosításáról, vagy teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó
hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.
(6)	A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény
közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;
65
c)	a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének
időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által
történő megkezdését.
(7)	Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (3) bekezdés szerinti határidő leteltét
követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez
nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől
számított egy éven belül nyújthatja be.
(8)	A (3)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(9)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a
kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem
megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.
(10)	A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről - az általa
feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt,
illetve a beszerzőt értesíteni.
138.	§ (1) A kérelemben meg kell jelölni
a)	a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot
alátámasztó tényeket;
b)	a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés
tárgyát, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét,
székhelyét és a beszerzés tárgyát;
c)	a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;
d)	a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e)	a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait;
f)	ideiglenes intézkedés (144. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;
g)	a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét
(lakóhelyét);
h)	hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő
válaszát, melyet csatolni is kell.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni, amelynek mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)	A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert -
ügyfél az eljárásban részt vesz.
139.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 137. § (1)-(6)
bekezdéseknek és a 138. § -nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.
(2)	Ha a kérelem az 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az 138. § (2)
bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetve a meghatalmazott képviselő
meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok
nyolc napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be,
a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási határidő elmulasztása miatt
igazolásnak helye nincs.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat
nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy
a)	a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a
kérelmét újból hiányosan adta be;
b)	az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.
(4)	A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján
a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás
megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására.
(5)	A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat (152. §)
meghozataláig visszavonhatja.
(6)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
vagy a jogorvoslati eljárást a (4) bekezdésben foglalt okból végzéssel megszünteti, az igazgatási
66
szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem visszavonása esetén azonban a kérelmező nem
tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
140.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy
személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy
mulasztás jut tudomásukra:
a)	a Közbeszerzési Hatóság elnöke;
b)	az Állami Számvevőszék;
c)	a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;
d)	a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv;
e)	a kincstár;
f)	az országgyűlési biztos;
g)	a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján
közreműködő szervezet;
h)	a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;
i)	a Gazdasági Versenyhivatal;
j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv;
k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;
l) a legfőbb ügyész
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását
a)	az (1) bekezdés a), d)-i) és k) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától,
közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg -
teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon
belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetve - a közbeszerzési
eljárás mellőzése estén - három éven belül,
b)	az (1) bekezdés b), c) j) és l) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított
harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától,
vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő
megkezdésétől számított három éven belül,
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni
a 138. § (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f)
pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel
(közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését
követő munkanapon indítja meg az eljárást.
(5)	Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési
Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A
hiánypótlásra a 139. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kezdeményezés benyújtását követően haladéktalanul
gondoskodik a kezdeményezéssel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek
megnevezésének és a kezdeményezés megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján
történő közzétételéről.
(7)	A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő
megszüntetésére az 139. § (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni.
141.	§ (1) A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból
való eljárását
a)	ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a
Közbeszerzési Hatóságnak az éves statisztikai összegezést, továbbá
b)	ha az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a törvény
hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének,
valamint
67
c)	ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására, vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon
került sor.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre az 140. § (2)-(7) bekezdését kell alkalmazni.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során
megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési
eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok
beérkezésétől számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság
eljárását.
(4)	Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek fennállása, vagy az ajánlattételi
felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke telefaxon vagy elektronikus úton
felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására.
(5)	Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a
rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.
142.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési
ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A
Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetve a hivatalból indított eljárás
esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot.
(2)	Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjét, vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, vagy a
beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy amennyiben ez nem szükséges, az
általa meghatározott iratok 5 napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a
rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban
levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, melyről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot
értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával
meghosszabbítja.
143.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte
folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek
együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elrendelheti az előtte folyamatban levő ügy egyes részeinek
(kérelmi elemeinek) elkülönítését, ha az elkülönítést célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási
szempontok indokolják.
(3)	A kérelmező ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a
Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.
Ideiglenes intézkedések
144.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a
jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő
szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről
dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
a)	a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;
b)	felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3)	A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a
felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
68
(4)	Amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, vagy közérdek védelme (ideértve a
nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére
végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel
járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket, vagy közérdeket
(nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a
Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó
indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről
beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését
engedélyező végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése
145.	§ (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását
kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön
végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében
meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett
kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett
szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel
egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter részére is.
(2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a 156. § szerint külön
jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.
A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme
146.	§ (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, vagy a kezdeményezés alapján
vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (152. §) meghozatala előtt, ezek
vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt
jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérők esélyegyenlőségét, vagy
érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács jelzése alapján a
Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a
rendelkezésre álló adatok alapján súlyos jogsértés valószínűsíthető.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló
körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az
Állami Számvevőszéknek, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek vagy a Gazdasági
Versenyhivatalnak.
147.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (kezdeményező) és
az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet,
nyilatkozatot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 142. § (1)
bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb
érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb 5 napon belül kötelesek megtenni.
(3)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve
egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel
megtételére.
(4)	Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság
erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt, vagy nyilatkozatot. Az ügyben
tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további
észrevételeket, vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése
meghozatalakor.
69
148.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított 20 napon
belüli időpontban köteles megtartani.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is
-	személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás
befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.
(3)	A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy
annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha a minősített adat, üzleti
titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.
149.	§ (1) A közbeszerzési ügy kérelmezője (kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek
képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzési Hatóság tagja az
eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során
keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2)	Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére hivatkozással
-	indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását
vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű
adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.
(3)	Amennyiben az ajánlattevő, a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon,
üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás
során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell
tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési
jogának kizárását.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának
vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg - amennyiben az
az adott esetben értelmezhető - kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem
tartalmaz üzleti titkot.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési
eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, készíthetnek azokról másolatot,
feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a
minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba.
(6)	Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba. Nem
lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat
védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza
az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.
(7)	Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot a minősített adat
védelme érdekében zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen ügyben az
iratok megtekintésének is csak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározottak
alapján - a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
(8)	Az iratokba való betekintéshez az (1)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a
Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
150.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási
bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha
a)	hamis adatot közöl, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;
b)	felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
c)	a gazdasági, szakmai, vagy közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést
akadályozza;
d)	nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban
ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
(2)	Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 156. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van
helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.
70
151.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az
eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben
tárgyalás tartására nem került sor.
(2)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától
számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárást
befejezni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e
törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított hatvan
napon belül köteles az eljárást befejezni.
(4)	A 143. § (1) bekezdése szerinti egyesítés esetében az elintézési határidőt a legutoljára indult
eljáráshoz képest kell számítani.
(5)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig
legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal - meghosszabbítható; erről legkésőbb
az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás
megindításáról értesítettek.
(6)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata
152.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza
meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a)	az alaptalan kérelmet elutasítja;
b)	a hivatalból indított, vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c)	megállapítja jogsértés megtörténtét;
d)	megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt
jogkövetkezményeket;
e)	a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki;
f)	megállapítja a jogsértés megtörténtét és a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltiltja az
ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) a
közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
(3)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg
a)	a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra,
illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
b)	megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró
döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
c)	elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
d)	az ajánlattevőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban
való részvételtől;
e)	bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a
jogsértésért felelős személlyel, vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős
személlyel és szervezettel szemben.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki
a)	ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;
b)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést;
c)	ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem
álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;
d)	ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési
Döntőbizottság előzetes értesítését;
e)	ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzéis Döntőbizottság hivatalból
való eljárását (141. §) és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy az
ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének,
71
illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a
jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró
döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az
eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás
időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos
volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell
venni.
(6)	A bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza.
(7)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését,
az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül
új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése
meghozatala előtt be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy
ajánlatát fenntartja.
(8)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e § szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre,
illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az
ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított
harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől,
feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és nyilvánosságra hozatala
153.	§ (1) Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító
végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését
eredményező határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben
eljárás felfüggesztését elrendelő végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az
eljárást megszüntető végzés, az érdemi határozat vagy az ügy befejezését eredményező határozat
támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást
nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
(2)	A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi
határozatot, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot, valamint a szerződés
megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [144. § (4) bekezdés] meghozatala napján a
Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni,
ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 148. § (3) bekezdése alapján
kizárta.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát a honlapon akkor is közzéteszi, ha a
határozat bírósági felülvizsgálatát (157. §) kérték, erre a tényre azonban utalni kell.
(4)	A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés, az érdemi
határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait) - a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárásának megindítására irányuló kérelem 137. § (9) bekezdése, illetve 144. § (5)
bekezdése szerinti adatai és az ügy érdemében hozott határozat mellett - a Közbeszerzési Hatóság
honlapján szintén közzé kell tenni.
(5)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát
kérik, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés
megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.
Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás
154.	§ (1) Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárásra az e fejezet rendelkezéseit a (2)-
(4)	bekezdés szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Kérelmet nyújthat be a jelentkező az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról
való törlése ellen. A kérelem az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő
tizenöt napon belül nyújtható be.
(3)	A kérelemben meg kell jelölni
72
a)	a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b)	a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét;
c)	az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját;
d)	a megsértett jogszabályi rendelkezést;
e)	a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti
vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatala egységének biztosítása
155.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása
érdekében a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre,
ügycsoportokra kollégiumot működtethet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása
érdekében elemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás
jogalkalmazási kérdésekben.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa elvi kérdésben döntött, köteles a
döntését Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének bemutatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke
az elvi kérdésben hozott döntést az összkollégium elé terjeszti.
(4)	Amennyiben az összkollégium megállapítja, hogy a döntés vagy annak valamely része elvi
jelentőségű, a döntésről, vagy annak adott részéről a honlapján iránymutatást tesz közzé.
(5)	Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván
térni az iránymutatásban foglaltaktól, erről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét
tájékoztatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a tervezett döntést az adott ügycsoport
tekintetében illetékes kollégium vagy az összkollégium elé terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az
összkollégium véleményét. Az eljáró tanács köteles a döntéshez a kollégium vagy az összkollégium
állásfoglalását bevárni, az azonban nem köti, az eljáró tanács az iránymutatástól eltérő döntést is
hozhat. Az eljáró tanács és a kollégium vagy összkollégium egyetértése esetén az új iránymutatásról,
illetve az iránymutatás módosításáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság
honlapján tájékoztatást ad.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatalát
folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha arról szerez tudomást, hogy az eljáró tanácsok ellentétes elvi
alapokon nyugvó döntéseket hoztak, erről az összkollégiumot tájékoztatja. Az összkollégium a
döntéshozatal egységének biztosítása érdekében állást foglal az adott jogkérdésben. Az összkollégium
állásfoglalásától csak az (5) bekezdésben foglaltak szerint lehet eltérni.
(7)	A kollégiumok, illetve az összkollégium működésére vonatkozó szabályokat a Közbeszerzési
Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
156.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön
jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye
jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés, a
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés ellen is.
(2)	A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival
együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati
kérelmet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a
Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és
felülvizsgálatnak nincs helye.
73
(4)	A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetve a nemperes eljárás
jellegéből más nem következik.
157.	§ A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi
eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi
határozata sérti, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 140. § alapján kezdeményező
szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A felülvizsgálat
kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a
körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte,
minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.
158.	§ (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben foglaltakra
vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a
bírósághoz és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban
részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.
(3)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 136. §-
ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
159.	§ (1) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a
jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt
megküldi a felperes részére.
(2)	Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a
bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon belül határoz és
határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(3)	Az ellenérdekű felet, valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az (1) bekezdésben
meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a beavatkozást az értesítés
kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása
esetén igazolásnak nincs helye.
(4)	A perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, melyet
egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
160.	§ (1) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére
azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a
keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2)
bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését
alkalmazni kell.
(2)	A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a
bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási
eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidők
számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -
megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése
szerinti jogkövetkezményeket.
(4)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi
hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az
ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(5)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
74
(6)A	bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni
kell.
(7)	A bíróság a 152. § (2) bekezdés f) pontját és a (3) bekezdés d) pontját alkalmazó határozatát
megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés
miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per
161 . § (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a
határozat alapjául szolgáló szerződés - a 127. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatti -
érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag
ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a szerződő felek ellen
kell megindítani, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell
benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz
(2)	A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a 127. §
(1)	bekezdésében nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem kérelmezhető.
(3)	A perben a Pp. XX. fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a 158. § (2)
bekezdésben foglalt tájékoztatással és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt
a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz.
162.	§ (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
136.	§-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(2)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3)	Ha valamelyik fél tárgyalás tartását kéri, az ügyben tartott tárgyalást követően a bíróság felhívása
nélkül előterjesztett további észrevételeket, vagy nyilatkozatokat a bíróság nem veszi figyelembe
döntése meghozatalakor.
163.	§ (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -
megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése
szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül
helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak
megsértésére került sor.
(2)	Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét,
illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot
köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a
szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja,
bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -
legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.
(3)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége
tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát
megváltoztatja.
A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per
164.	§ (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1)
bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a
75
Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés
további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes
költségmentesség illeti meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának
meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság
honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott
esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy érdemében hozott határozat
megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését.
(4)	Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c)
pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától
kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(5)	Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét,
illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot
köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a
szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja,
bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -
legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti perre az a megyei bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon
közbeszerzési jogsértés ügyében a 157. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi
határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon
ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási per indul később - a 157. § szerinti
közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság
által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul
tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 1 27. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti
jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála
benyújtották.
(7)	A (6) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. fejezetét a 161. § (2) bekezdésében, a 162. §
(1)-(3)	bekezdésében, valamint a 163. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek
165.	§ (1) A 161. § (1) bekezdésében és a 164. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével a
közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított
bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság,
illetve - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést
jogerősen megállapítsa.
(2)	Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban
való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e
kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
a)	ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok
valamely rendelkezését, és
b)	valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
c)	a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.
Az Európai Bizottság eljárása
166.	§ (1) Amennyiben az Európai Bizottság a Második Rész szerinti közbeszerzési eljárásban a
közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2)
bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.
76
(2)	Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a
szerződés megkötéséig történő orvoslására.
(3)	Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzési Hatóságnak
köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés kézhezvételétől
számított huszonegy, a közszolgáltatói szerződéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás esetében
harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.
(4)	Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy
a)	a jogsértést orvosolták, vagy
b)	a jogsértést nem orvosolták, vagy
c)	az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság
jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos jogsértés
orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a
Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során
hozott határozatról.
(6)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóásg szintén haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás
eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről.
HATODIK RÉSZ
A Közbeszerzési Hatóság
167.	§ (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében
Közbeszerzési Hatóság működik.
(2)	A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) központi államigazgatási szervként működő
kormányhivatal, székhelye Budapest.
(3)	A Hatóság élén az elnök áll, egyszemélyi vezetőként, helyettesítését az alelnök látja el. Az elnök
államtitkári illetményre és egyéb juttatásokra, az alelnök helyettes államtitkári illetményre, valamint
egyéb juttatásokra jogosult.
(4)	A Hatóság elnökét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök
nevezi ki 6 évre. Az alelnököt a Hatóság elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki 6 évre. Az
elnök és az alelnök újraválasztható, ha megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel vagy
kizárással szűnt meg.
(5)	A Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzések Tanácsa jogutódja.
168.	§ (1) A Hatóság elnökének és alelnökének megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatás idejének lejártával,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel,
d)	kizárással,
e)	halállal,
f)	összeférhetetlenség kimondásával.
(2)	Az elnök, illetve az alelnök nem lehet
a)	köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes
államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés
elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja;
b)	helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi
szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló
személy;
c)	olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében
öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló
77
jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási
vagy vállalkozási jogviszonyban áll;
d)	az a) pont alá eső személy közeli hozzátartozója.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység
végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(4)	Az elnök, illetve az alelnök nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot
nem tehet.
(5)	A Hatóság elnöke, valamint alelnöke az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint
köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kijelölését követő harminc napon belül. A
vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők
vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(6)	Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Hatóság elnökének, alelnökének a megbízatását,
ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy
vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá amennyiben kinevezését
követően 30 napon belül nem igazolja hatósági bizonyítvánnyal azt a tényt, hogy büntetlen előéletű
és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkoztatási eltiltás hatálya alatt.
(7)	Az elnök, illetve alelnök megbízatása összeférhetetlenségi ok fennállása esetén, az ok
felmerülésétől, illetve keletkezésétől számított harminc napon belül a törvény erejénél fogva
megszűnik.
(8)	Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az elnököt, illetve az alelnököt cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezték.
(9)	A Közbeszerzési Hatóság főigazgatója a Közbeszerzési Hatóság elnökének irányítása alatt, a
j ogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Közbeszerzési Hatóság hivatali
szervezetét.
(10)	A főigazgatót az elnök nevezi ki határozatlan időre. A főigazgató helyettes államtitkári
illetményre és juttatásokra jogosult.
A Hatóság feladata és hatásköre
169.	§ (1) A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit
figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű
közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és
átlátható módon történő elköltését.
(2)	A Hatóság
a)	figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
b)	véleményezi a közbeszerzésekkel és a Hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
valamint jogszabály-koncepciókat;
c)	megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
d)	kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a
közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi
ügyeket;
e)	naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
ea)	a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját,
eb)	a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és azok
igazolási módjait,
ec)	a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét,
ed)	a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az
eltiltás idejét is;
f)	nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
78
g)	ellenőrzi az önkormányzati és a XIV. fejezet hatálya alá tartozó azon közbeszerzéseket, amelyeknél
más szervezet folyamatba épített ellenőrzést vagy támogatási források felhasználásával összefüggő
ellenőrzést külön jogszabály alapján nem végez;
h)	éves összesített statisztikai jelentést készít;
i)	gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” (a
továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással
kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e törvény által előírt
egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről;
j) honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem adatait, a
Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát,
továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait);
k) kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános
adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan,
ingyenesen, teljes körűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;
l)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyeztetve a közbeszerzési jogszabályok
alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján,
valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót honlapján, továbbá a
Közbeszerzési Értesítőben közéteszi;
m) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és
teljesítését;
n) elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok
használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek
támogatását;
o)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel együttesen részt vesz a közbeszerzési eljárásban
részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításában;
p) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel;
q) folyamatosan frissíti, karbantartja és honlapján közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy
megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;
r) előkészíti saját szervezeti és működési, valamint elfogadja más, működését érintő belső
szabályzatait - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának
eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;
s) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
(3)	A Hatóság évente beszámolót készít a Kormánynak tevékenységéről, a közbeszerzések
tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek
tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások
számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és
középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Hatóság a beszámolót tájékoztatásul az Állami
Számvevőszéknek is megküldi.
(4)	A Hatóság a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetése céljából jogosult a kérelmező
által megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és
végzettségre, szakmai gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni.
(5)	A Hatóság a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése céljából jogosult a
hivatalos közbeszerzési tanácsadó természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi címét,
végzettségét, a cselekvőképességére és büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a
tanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani, hogy a
tanácsadó jogosult-e az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében
meghatározott tevékenység folytatására.
(6)	A Hatóság az (5) bekezdésben foglalt adatokat a hivatalos közbeszerzési tanácsadó jegyzékből
történő törlését követően egy évig kezelheti. Törölni kell a névjegyzékből a hivatalos közbeszerzési
tanácsadót, ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek, ha a (7)
bekezdésben foglalt valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy
a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést követett el, ha a
névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és nem nyújtottak be megújítási kérelmet vagy azt a hatóság
79
elutasította, ha azt a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kéri, valamint a névjegyzékben szereplő
személy halála esetén.
(7)	Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki
a)	korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c)	közbeszerzési biztos;
d)	a Közbeszerzési Hatóság elnöke vagy alelnöke;
(8)	A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát is,
amelyek a (7) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják.
(9)	A Hatóság a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá azokról az
államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van a
külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve útmutatót ad ki.
(10)	A Hatóság feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye
fellebbezésnek.
A Közbeszerzési Döntőbizottság
170.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) feladata a
közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti
jogorvoslat intézése.
(2)	A Döntőbizottság a Hatóság elnöke által meghatározott számú és a Hatósággal közszolgálati
jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből és elnökhelyettesből áll, akik felett a
munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja.
(3)	A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Hatóság elnöke nevezi ki 6 évre, az elnökhelyettes
személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese
újraválasztható.
(4)	A Döntőbizottság elnöke az lehet, aki legalább tízéves közbeszerzési és legalább hároméves bírói
gyakorlattal vagy legalább tízéves közbeszerzési és legalább hároméves közbeszerzési biztosi
gyakorlattal, továbbá jogi szakvizsgával rendelkezik.
(5)	A Döntőbizottság elnökének közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló
törvényt, a közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni.
(6)	A Döntőbizottság elnöke helyettes államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb juttatásokra
jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.
171 . § (1) A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló
törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai
gyakorlattal, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(3)A	közbeszerzési biztos - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom
alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízatást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást
nem folytathat, nem lehet, gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető
tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag.
(4)	A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltakon túl nem lehet közbeszerzési biztos, aki
a)	országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, vagy kamarai tisztségviselő;
b)	gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetve huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni
részesedéssel rendelkezik.
(5)	A közbeszerzési biztost a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény előmeneteli szabályainak
megfelelően kell besorolni, azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb
besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult. A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos
osztályvezetői illetményre, a vezető-főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos pedig
főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(6)	Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell
sorolni.
80
(7)	A Közbeszerzési Döntőbizottság szakmailag függetlenül működik, a közbeszerzési biztost nem
lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában.
(8)	A Hatóság felügyeletét ellátó szervet nem illeti meg a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége
tekintetében a törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésre, a szerv döntésének
megsemmisítésére, megváltoztatására, a jogorvoslati döntésekkel kapcsolatban jelentéstételre vagy
beszámolóra való kötelezés joga.
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
172.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételével - 2011. augusztus 21-én lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-171.§ -a ; 172. § (3)-(7) bekezdései; a 173.§ (1) bekezdése; a 174-175. §-a, valamint
1-4. sz. mellékletei 2012. január 1-én lépnek hatályba, rendelkezéseiket a hatálybalépés után
megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati
eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított
jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A szerződés
teljesítéséről azon szerződések esetében sem kell hirdetményben tájékoztatót feladni, amelyeket
2012. január 1-jét megelőzően indított közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttek.
(3)	Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (1) bekezdése a
következők szerint módosul:
„17. § (1) A gyűjteményben - a 20/A. § -ban foglalt eltéréssel - közzé kell tenni a Legfelsőbb
Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat.”
(4)	Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a következő 20/A. § -al
egészül ki:
„20/A. § A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a
közbeszerzésekről szóló 2011. évi.....törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései
irányadók.”
(5)	Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja.
(6)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
„b) Közbeszerzési Hatóság”
(7)	Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat - és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 87. § -a a következő h) ponttal egészül ki:
„h) felügyeli a Közbeszerzési Hatóságot”.
Átmeneti Rendelkezések
173.	§ (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2012. január 1-én hatályát veszti,
rendelkezéseit a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési
eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban
81
kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes
vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell.
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. § (1) b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni:)
b)	a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek,
lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére,
amelyek megrendelésére az e törvény alapján kiadott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha
az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban
az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény alapján kiadott külön
jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;
(3)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„i) a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére,
szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat”
Felhatalmazás
174.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
1)	a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek
körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi
ellenőrzésére, valamint a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó
részletes szabályokat;
2)	A minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket, a minősített ajánlattevők jegyzékbe
vételének feltételeit és igazolási módjait, a jegyzék vezetésének szabályait, a jegyzék szerinti
igazolás által tanúsított, kizáró okokra és alkalmasságra vonatkozó követelményeket, valamint az
Európai Unió egy másik tagállamának szervezete által kiadott ilyen igazolás által tanúsított
követelményeket;
3)	a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciók alkalmazásának részletes
szabályait, a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható bírság és a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét;
4)	a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;
5)	a XIV. fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzési szabályait;
6)	az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint
az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a központosított közbeszerzési eljárások
részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére
fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
7)	Az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések központosított közbeszerzésének
részletes szabályait;
8)	az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi
szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított
közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással
felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
9)	az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés szabályait,
valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes szabályait;
10)	az építési beruházások közbeszerzéseire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az építési
beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződések teljesítésének, a szerződésben
foglalt ellenérték kifizetésének részletes szabályait;
82
11)	a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen
eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - sajátos szabályait;
12)	a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;
13)	a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk
beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos
szabályokat;
14)	a NATO Biztonsági Beruházási Programja, valamint az egyéb közös finanszírozású NATO
támogatott programok keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes szabályokat;
15)	a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat;
16)	a védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, valamint szociális
foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes
szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező
eseteit és módját;
17)	a közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített energetikai és
környezeti hatások megállapítására és figyelembevételére vonatkozó sajátos közbeszerzési
szabályokat, valamint a kapcsolódó jelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat;
18)	az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá az azok
vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a
Kormány közalapítványai közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának
központi ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, e szervezetek közbeszerzési szerződései
teljesítésének ellenőrzésére és módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat,
valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő, vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés
útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának
engedélyezését;
19)	az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint
az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárokat el nem érő
árubeszerzésekre, valamint szolgáltatás megrendelésekre e törvény 123. §-ának alkalmazásában
kötelezően alkalmazandó eljárási szabályokat;
20)	a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszára kiterjedő környezetvédelmi, fenntarthatósági
és energiahatékonysági követelmények tekintetében előírható részletes szabályokat, valamint az
általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a környezetvédelmi, fenntarthatósági és
energiahatékonysági szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és
módját;
21)	a Közbeszerzési Hatóság 169. § (2) bekezdése g) pontjában meghatározott ellenőrzési
feladata teljesítésének szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza
a)	a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait,
a hirdetmények ellenőrzésének rendjét, díjának mértékét, befizetését, a közbeszerzések éves
statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a
Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét
b)	a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját, a hirdetmények
egyes tartalmi elemeit;
c)	a hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységére, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói
tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására, a hivatalos
közbeszerzési tanácsadók névjegyzékére, annak vezetésére, valamint a névjegyzékbe vétel
feltételeire vonatkozó szabályokat;
d)	a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra
vonatkozó szabályokat, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével;
83
e)	a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő
adatok körét, továbbá a beszerzési tervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a
közbeszerzési eljárásokkal, valamint a nem közbeszerzési eljárás keretében megkötött, illetve
módosított, beszerzést megvalósító szerződésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására és kezelésére
vonatkozó részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza a
helyben központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a helyben központosított
közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles szervek körét, a helyben központosított közbeszerzés
során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő
költségeket fedező díj mértékét.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
175.	§ Ez a törvény
a)	az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével
kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21 -i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,
b)	a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési
eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeletei és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról szóló 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,
c)	a vízügyi, az energia-ipari, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek
közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31 -i 2004/17/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d)	az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
e)	a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének,
valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról
szóló 2005. szeptember 7-i 2005/51/EK bizottsági irányelvnek,
f)	a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a szerződés-odaítélési
eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról szóló 2007.
december 4-i 1422/2007/EK bizottsági rendeletnek,
g)	a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére
vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló
2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
h)	a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló
2007. november 28-i 213/2008/EK bizottsági rendeletnek,
i)	- a törvény végrehajtására a 221. § (1) bekezdésének n) pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott kormányrendelettel, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti
személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvénnyel együtt - a tiszta és energiahatékony közúti
járművek használatának előmozdításáról szóló 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
j) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal
szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i
2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának,
k) - a törvény végrehajtására a 221. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában adott felhatalmazás
alapján megalkotott kormányrendelettel együtt - a honvédelem és biztonság területén egyes építési
beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők
által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és
2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
84
85
1. melléklet a 2011. évi [...] törvényhez
A 7. § (3) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek jegyzéke
NACE					
F. ÁGAZAT			ÉPÍTŐIPAR		CPV-KÓD
Osztály	Csoport	Alcsopo rt	Tárgy	Megjegyzések	
45			Építőipar	Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok	45000000
	45.1		Építési terület előkészítése		45100000
		45.11	Épületbontás, földmunka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	épületek és egyéb szerkezetek bontása -	építési területek megtisztítása -	földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb. -	bányászati terület előkészítése: = takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: -	építési terület lecsapolása -	mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása	45110000
		45.12	Talajmintavétel, próbafúrás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	olaj - vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20 -	vízkútfúrás, lásd 45.25 -	aknamélyítés, lásd 45.25 -	olaj - és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20	45120000
	45.2		Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés		45200000
		45.21	Általános építési és mélyépítési munkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - valamennyi építménytípus építése	45210000 kivéve: -45213316 - 45220000
86
				-	mélyépítési munkák: = hidak -	az autópályahidakat is beleértve -	viaduktok, alagutak és aluljárók = nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek = városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek -	kiegészítő városi munkák -	előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	olaj - és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20 -	saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23 -	épületgépészeti szerelés, lásd 45.3 - befejező építés, lásd 45.4 -	építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20 -	építési projektirányítás, lásd 74.20	-	45231000 -	45232000
		45.22	Tetőszerkezet- és tetőépítés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában -	tetőszerkezet-építés -	tetőfedés -	víz és nedvesség elleni szigetelés	45261000
		45.23	Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése -	vasútépítés -	repülőtéri kifutópályák építése -	stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka -	útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése Ez az alcsoport nem tartalmazza	45212212 és DA03 45230000 kivéve: - 45231000 - 45232000 - 45234115
87
				az alábbiakat: - előzetes földmunkák, lásd 45.11	
		45.24	Vízi létesítmény építése	Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: -	vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb. -	védőgátak és töltések -	kotrás -	felszín alatti munkálatok	45240000
		45.25	Egyéb építési szakmunkák	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: = alapzat építése, a cölöpverést is beleértve = vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés = nem saját gyártású acélelemek felállítása = acélhajlítás = falazás és kőrakás = állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve = kémények és ipari kemencék építése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32	45250000 45262000
	45.3		Épületgépészeti szerelés		45300000
		45.31	Villanyszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők szerelése építményekben: = elektromos vezetékek és szerelvények = távközlési rendszerek = elektromos fűtési rendszerek = lakossági antennák = tűzriasztók = betörésvédelmi riasztók = felvonók és mozgólépcsők = villámhárítók stb.	45213316 45310000 kivéve: -45316000
		45.32	Szigetelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés egyéb építményekben Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22	45320000
88
		45.33	Víz-, gáz-, fűtésszerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	a következők beszerelése építményekbe: = csővezetékek és szaniterberendezések, gázszerelvények = fűtő, szellőző, hűtő és légkondicionáló berendezések és csatornák = spinklerrendszerek Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	elektromos fűtési rendszerek szerelése, lásd 45.31	45330000
		45.34	Egyéb épületgépészeti szerelés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése -	máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése építményekbe	45234115 45316000 45340000
	45.4		Befejező építés		45400000
		45.41	Vakolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat	45410000
		45.42	Épületasztalos-munka	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése -	belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43	45420000
		45.43	Padló- és falburkolás	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: - a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése építményekben: = kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok	45430000
89
				= parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat = szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve = mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok = tapéta	
		45.44	Festés és üvegezés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	az épületek belső és külső festése -	mélyépítési szerkezetek festése -	üveg, tükör stb. szerelése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	ablakok beillesztése, lásd 45.42	45440000
		45.45	Egyéb befejező építés	Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: -	magán-úszómedencék építése -	tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák -	egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: -	építmények belső tisztítása, lásd 74.70	45212212 és DA04 45450000
	45.5		Építési eszköz bérlése, személyzettel		45500000
		45.50	Építési eszköz bérlése, személyzettel	Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: - építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32	45500000
90
2. melléklet a 2011. évi
25.	árucsoport:
26.	árucsoport:
27.	árucsoport:
28. árucsoport:
29. árucsoport:
30.	árucsoport:
31.	árucsoport:
32.	árucsoport:
33.	árucsoport:
34.	árucsoport:
35. árucsoport:
37.	árucsoport:
38.	árucsoport:
39. árucsoport:
40. árucsoport:
/.../ törvényhez
r
Árujegyzék a védelem terén
Só; kén; föld és kövek; gipsz; mész és cement
Ércek; salakok és hamuk
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei;
bitumenes anyagok; ásványi viaszok
kivéve:
ex 2710: különleges motor-tüzelőanyagok
Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek
nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből és izotópokból
kivéve:
ex 2809: robbanóanyagok
ex 2813: robbanóanyagok
ex 2814: könnygáz
ex 2828: robbanóanyagok
ex 2832: robbanóanyagok
ex 2839: robbanóanyagok
ex 2850: mérgező termékek
ex 2851: mérgező termékek
ex 2854: robbanóanyagok
Szerves vegyi anyagok
kivéve:
ex 2903: robbanóanyagok
ex 2904: robbanóanyagok
ex 2907: robbanóanyagok
ex 2908: robbanóanyagok
ex 2911: robbanóanyagok
ex 2912: robbanóanyagok
ex 2913: mérgező termékek
ex 2914: mérgező termékek
ex 2915: mérgező termékek
ex 2921: mérgező termékek
ex 2922: mérgező termékek
ex 2923: mérgező termékek
ex 2926: robbanóanyagok
ex 2927: mérgező termékek
ex 2929: robbanóanyagok
Gyógyszerkészítmények
Trágyázószerek
Cserző és színező kivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok,
pigmentek és más színezékek, festékek és lakkok; gitt és masztix (simító- és
tömítőanyagok); tinták
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények
Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok,
műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és
hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati
készítmények
Fehérjeanyagok, átalakított keményítők; enyvek; enzimek
Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek
Különböző vegyipari termékek
kivéve:
ex 3819: mérgező termékek
Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és -éter; ezekből készült áruk
kivéve:
ex 3903: robbanóanyagok
Gumi, szintetikus gumi és ebből készült áruk
91
41.	árucsoport:
42.	árucsoport:
43.	árucsoport:
44.	árucsoport:
45.	árucsoport:
46.	árucsoport:
47.	árucsoport:
48.	árucsoport:
49.	árucsoport:
65.	árucsoport:
66.	árucsoport:
67.	árucsoport:
68.	árucsoport:
69.	árucsoport:
70.	árucsoport:
71.	árucsoport:
73.	árucsoport:
74.	árucsoport:
75.	árucsoport:
76.	árucsoport:
77.	árucsoport:
78.	árucsoport:
79.	árucsoport:
80.	árucsoport:
81.	árucsoport:
82.	árucsoport:
83.	árucsoport:
84.	árucsoport:
85. árucsoport:
86. árucsoport:
kivéve:
ex 4011: golyóálló gumiabroncsok
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr
Bőráruk; nyerges és szíjgyártó áruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló
tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk
kivételével)
Szőrme, műszőrme; ezekből készült áruk
Fa és faipari termékek; faszén
Parafa és parafaáruk
Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és
fonásáruk
Papíripari rostanyag
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból és kartonból készült áruk
Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék; kézirat, gépírásos szöveg és
tervrajz
Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei
Esernyő, napernyő, sétapálca, bot, botszék, ostor, lovaglókorbács és ezek
részei
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok;
emberhajból készült áruk
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból
készült áruk
Kerámiatermékek
Üveg és üvegáruk
Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém,
nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk; ékszerutánzat
Vas- és acél, valamint ezekből készült áruk
Réz és ebből készült áruk
Nikkel és ebből készült áruk
Alumínium és ebből készült áruk
Magnézium és berillium, valamint az ezekből készült áruk
Ólom és ebből készült áruk
Cink és ebből készült áruk
Ón és ebből készült áruk
Más nem nemesfém és ebből készült áruk
Szerszámok, kézművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből; ezek
alkatrészei
kivéve:
ex 8205: szerszámok
ex 8207: szerszámok, alkatrészek
Különféle áruk nem nemesfémből
Kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei
kivéve:
ex 8406: motorok
ex 8408: egyéb motorok
ex 8445: gépek
ex 8453: automata adatfeldolgozó gépek
ex 8455: a 84.53 vámtarifaszám alá tartozó gépalkatrészek
ex 8459: atomreaktorok
Elektromos gépek és elektromos felszerelések; ezek alkatrészei
kivéve:
ex 8513: távközlési felszerelések
ex 8515: átviteli készülékek
Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, más, sínhez kötött járművek
és alkatrészeik; vasúti és villamosvágány-tartozékok, felszerelések és
alkatrészeik; mindenféle mechanikus közlekedési jelzőberendezés
kivéve:
ex 8602: páncélozott villanymozdonyok
ex 8603: egyéb páncélozott mozdonyok
92
87. árucsoport:
89.	árucsoport:
90.	árucsoport:
91.	árucsoport:
92.	árucsoport:
94.	árucsoport:
95.	árucsoport:
96.	árucsoport:
98. árucsoport:
ex 8605: páncélozott vagonok
ex 8606: javítóvagonok
ex 8607: vagonok
Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött
járművek kivételével
kivéve:
8708: tankok és egyéb páncélozott járművek
ex 8701: traktorok
ex 8702: harci járművek
ex 8703: roncsszállító kocsik
ex 8709: motorkerékpárok
ex 8714: pótkocsik
Hajó, csónak és más úszó szerkezet
kivéve:
ex 8901 A: hadihajók
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós,
orvosi és sebészeti műszerek és készülékek; ezek alkatrészei és tartozékai
kivéve:
ex 9005: binokuláris távcsövek
ex 9013: vegyes eszközök, lézerek
ex 9014: távmérő berendezések
ex 9028: elektromos és elektronikus mérőműszerek
ex 9011: mikroszkópok
ex 9017: orvosi műszerek
ex 9018: mechanoterápiás készülékek
ex 9019: ortopédiai készülékek
ex 9020: röntgenberendezés
Órák és alkatrészeik
Hangszerek; hangfelvevő és -lejátszó készülékek; televízió hang- és
képfelvevő és -lejátszó készülékei; ezek alkatrészei és tartozékai
Bútor és részei; ágyfelszerelés, matrac, ágybetét, párna és más párnázott
lakberendezési cikk
kivéve:
ex 9401: repülőgépülések
Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek
Seprűk, kefék, púderpamacsok és szűrők
Vegyes iparcikkek
93
3. melléklet a 2011. évi [...! törvényhez
Szolgáltatások
Kate gória szám a	Tárgy	CPC-hivatkozási szám	CPV-hivatkozási szám
1	Karbantartási és javítási szolgáltatások	6112,6122,633, 886	50100000-6-tól 50884000-5-ig (kivéve 50310000-1-től 50324200-4-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) és 51000000-9-től 51900000-1-ig
2	Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását	712 (kivéve 71235), 7512,87304	60100000-9-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4, 60220000-6) és 64120000-3-tól 64121200-2-ig
3	Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását	73 (kivéve 7321)	60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000-2, 60421000-5) és 60500000-3, 60440000-4-től 60445000- 9-ig
4	Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása	71235,7321	60160000-7, 60161000-4, 60411000-2,60421000-5
5	Távközlési szolgáltatások	752	64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7 és 72700000-7-től 72720000-3-ig
6	Pénzügyi szolgáltatások a)	Biztosítási szolgáltatások b)	Banki és befektetési szolgáltatások	ex 81, 812, 814	66100000-1-től 66720000-3-ig
7	Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások	84	50310000-1-től 50324200-4-ig, 72000000-5-től 72920000-5-ig (kivéve 72318000-7 és 72700000-7-től 72720000-3-ig), 79342410-4
8	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások	85	73000000-2-től 73436000-7-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 73220000-0
9	Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások	862	79210000-9-től 79223000-3-ig
10	Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások	864	79300000-7-től 79330000-6-ig és 79342310-9,79342311-6
11	Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások	865, 866	73200000-4-től 73220000-0-ig, 79400000-8-tól 79421200-3-ig és 79342000-3, 79342100-4, 79342300-6, 79342320-2, 79342321-9, 79910000-6, 79991000-7, 98362000-8
12	Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások	867	71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve 71550000-8) és 79994000-8
94
13	Reklámszolgáltatások	871	79341000-6-tól 79342200-5-ig (kivéve 79342000-3 és 79342100-4
14	Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások	874, 82201-től 82206-ig	70300000-4-től 70340000-6-ig, és 90900000-6-tól 90924000-0-ig
15	Kiadói és nyomdai szolgáltatások, eseti vagy szerződéses alapon	88442	79800000-2-től 79824000-6-ig 79970000-6-tól 79980000-7-ig
16	Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások	94	90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve 90712200-3 90910000-9-től 90920000-2-ig és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0
95
4. melléklet a 2011. évii... ] törvényhez
Szolgáltatások
Kate gória szám a	Tárgy	CPC-hivatkozási szám	CPV-hivatkozási szám
17	Szállodai és éttermi szolgáltatások	64	55100000-1-től 55524000-9-ig és 98340000-8-tól 98341100-6-ig
18	Vasúti szállítási szolgáltatások	711	60200000-0-tól 60220000-6-ig
19	Vízi szállítási szolgáltatások	72	60600000-4-től 60653000-0-ig és 63727000-1-től 63727200-3-ig
20	Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások	74	63000000-9-től 63734000-3-ig (kivéve 63711200-8, 63712700-0, 63712710-3 és 63727000-1-től 63727200-3-ig) és 98361000-1
21	Jogi szolgáltatások	861	79100000-5-től 79140000-7-ig
22	Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások	872	79600000-0-tól 79635000-4-ig (kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000-0) és 98500000-8-tól 98514000-9-ig
23	Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat	873 (kivéve 87304)	79700000-1-től 79723000-8-ig
24	Oktatási és szakképzési szolgáltatások	92	80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1)
25	Egészségügyi és szociális szolgáltatások	93	79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2)
26	Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások	96	79995000-5-től 79995200-7-ig és 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6)
27	Egyéb szolgáltatások		
96
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
I.	Az új törvény kidolgozásának célja és a Javaslat szerkezete
1. A törvény célja, megalkotásának alapjai
Az első egységes hazai közbeszerzési törvényt, az 1995. évi XL. törvényt az Országgyűlés
azzal a céllal fogadta el, hogy biztosítsa az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését, a
közpénzek felhasználásnak átláthatóságát és széleskörű nyilvános ellenőrizhetőségének
megteremtését. A törvényt a 2003. évi elfogadása óta számos, évente akár több alkalommal is
módosították, és az az egyes módosítások révén mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált.
Mindezen okok miatt már nem volt elegendő a törvény egy újabb, átfogó módosítása, hanem
egy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvény elfogadása vált
szükségessé.
Az új törvény Javaslata áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés
alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának
biztosítását. A törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló
rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb
alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.
Lényeges pontja a Javaslatnak a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem,
valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. Ez
utóbbi cél elérését kívánják előmozdítani az olyan rendelkezések, melyek az adminisztratív
terhek csökkentését szolgálják; a könnyen, közbeszerzési tanácsadó nélkül is értelmezhető
szabályok; az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb
keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti
sajátosságokhoz, valamint a szerződés teljesítésének szakaszában a fizetési határidőkre, az
előlegre, a közvetlen kifizetésre, és a biztosítékra vonatkozó szabályok.
A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra
is; az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális,
illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Ehhez
kapcsolódóan a Javaslat tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is, mely alapján a Kormány
rendeleti szinten részletesebb szabályozást is adhat a szociális és környezetvédelmi
szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítéséről. Ezzel a rendelkezéssel a
jogalkotó rendeleti szintre helyezi a közbeszerzésekben alkalmazandó szociális és „zöld”
szempontoknak a meghatározását; lehetőséget teremtve azon jogpolitikai célok hatékonyabb
érvényesülésére, melyek nem kizárólag a közbeszerzési jog által kezelendőek.
A Javaslat megalkotása során az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek alapul vételével,
számos ponton az irányelvi rendelkezések értelmezését adó európai bírósági ítéletek
beépítésével történt a szabályozás kialakítása. A jogszabály előkészítését mintegy tíz uniós
tagállami közbeszerzési törvényt (rendeletet) felhasználó jogösszehasonlító munka is kísérte,
a Javaslat egyes elemeinél más tagállami szabályokból is merített.
97
2. A törvény szerkezete
A hatályos közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott legtöbb kritika - úgy mint
az átláthatatlan és bonyolult szabályozás - első sorban a törvény szerkezetére visszavezethető,
hiszen az az egyik eljárási fajta, a nyílt eljárás szabályainál tartalmaz alapvető rendelkezéseket
a közbeszerzési eljárás lefolytatására, majd a többi uniós eljárási típus és az uniós
értékhatárok alatti egyszerű eljárás esetében számtalan utaló rendelkezéssel, gyakran
többszörös visszahivatkozással adja meg az alkalmazandó szabályokat, amely jogalkotói-
szerkesztési módszer szükségszerűen vezetett követhetetlen és nehezen értelmezhető
törvényhez.
A Javaslat szerkezete alapvetően szakít a korábbi törvény felépítésével. A Javaslat Első
Részében rögzítésre került általános rendelkezések minden közbeszerzésre irányadóak. A
Javaslat Második Része az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza.
A Második Rész legnagyobb részében (a XI. fejezetig bezárólag) - hasonlóan más európai
törvények felépítésének logikájával - az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre
általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. A XII. fejezet írja le az egyes eljárási
fajták menetét, a XIII. fejezetaz építési koncesszió sajátos szabályait, a XIV. fejezet a
közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok magvát tartalmazza, amelyet egy
rendelet egészít ki. A Harmadik Rész a főként uniós értékhatár alatti beszerzésekre
alkalmazandó nemzeti eljárásrendről a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók
beszerzései tekintetében egységesen rendelkezik. A Negyedik Rész a közbeszerzési
szerződésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, amelyekre a szerződés tartalmát (pl. a
fizetési határidőt) meghatározó rendelkezések révén az ajánlatkérőnek szintén már az eljárás
előkészítésekor figyelemmel kell lennie. Az Ötödik Rész a közbeszerzésekkel kapcsolatos
jogorvoslatok szabályait, a Hatodik Rész a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat
tartalmazza.
A Javaslat Második és Harmadik Részei adják a két - néhány kivétellel - értékhatár alapján
elkülönülő fő eljárásrendet a szabályozásban. A közszolgáltatói szerződésekkel foglalkozó
XIV. fejezet a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettel együtt csak az ilyen
szerződések odaítélésére vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, amelyeket az
ajánlatkérő az uniós eljárásrend általános szabályaival együtt alkalmaz. A Javaslat általános
rendelkezéseket tartalmazó Első Részének III. fejezetében az alkalmazandó eljárásrendről
szóló alcím egyértelműen megadja a jogalkalmazók számára, hogy adott esetben melyik
eljárásrendet, azaz mely fejezet vagy rész szabályait kell alkalmazni.
A Javaslat megalkotása során tehát az egyik leglényegesebb feladat az átlátható szerkezet
kialakítása volt. Kikerülhetővé vált az átláthatatlan visszahivatkozások rendszere azáltal, hogy
a törvény a minden eljárási típusban követendő szabályokat nem egy eljárási fajta szabályai
között, hanem a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó általános rendelkezésekként
tartalmazza. A nemzeti eljárásrend szabályai megalkotásának fő szempontja az volt, hogy az
uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Több
tagállami szabályozás megvizsgálása után, a francia szabályozáshoz hasonlóan került a
nemzeti eljárásrend kialakításra, azaz az ajánlatkérő - árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás
esetében - egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett „szabad kezet kap” a
lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor, de választása szerint az uniós
eljárásrendben alkalmazandó formális eljárások szabályait is alkalmazhatja (ez esetben
viszont csak a kifejezetten megengedett mértékben térhet el ezektől a szabályoktól).
98
3. A törvény szabályozásának jellege
A törvény mindössze néhány helyen tartalmaz eltérést engedő szabályt, így alapvetően kógens
szabályozásról van szó, lényeges különbség ugyanakkor, hogy a nemzeti eljárásrendben nagy
teret kap a diszpozitivitás. A törvény rögzíti, hogy a jogszabályban nem rendezett
kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és
teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a
közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.
Az új Kbt. azt a filozófiát követi, hogy nem minden magatartás alapvetően tilos,
amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten (így pl. az ajánlatkérő akkor is előírhatja az
értékelemzés alkalmazását, ha azt a törvény nem engedélyezi külön), feltéve, hogy az a
törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes. A korábbi Kbt. alkalmazásával kapcsolatos
tapasztalat, hogy a törvény részletes szabályozásra törekedett, ám minden élethelyzetet lefedő
szabályokat alkotni nem lehetséges, szükséges ezért egyértelművé tenni, hogy amikor a
jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a
gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia.
A Javaslat egyik lényeges célkitűzése, hogy növelje az alapelvek szerepét a közbeszerzési
jogalkalmazásban. Hatékonyabb fellépést tehet lehetővé a visszaélésszerű magatartásokkal
szemben és az eljárás lefolytatása során jelentkező kérdésekkel kapcsolatban is jobb
megoldást nyújt, ha túlszabályozás helyett az alapelvek jutnak nagyobb szerephez. Ennek
megfelelően a Javaslatban több az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály, és új
alapelvek is erősítik az eljárások integritását: az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség,
valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős
felhasználásának elve is rögzítésre kerül.
A törvényi kereteket egyes speciális rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol
speciális jogszabályi rendezés indokolt. A különös szabályozás előnye egyrészt az, hogy az
érintett érdekelti körrel egyeztetve, az adott terület problémáit előtérbe helyezve,
törvénymódosítási igény nélkül igazodhat a szabályozás a gazdaság igényeihez, biztosítva
ugyanakkor a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok, a kormányzat
számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését. Másrészt a közbeszerzési eljárások
alapvető szabályait rögzítő törvény mellett a rendeleti szint lehet megfelelő olyan
részletszabályok rögzítésére, amelyek nem hagyhatóak el a szabályozásból, de jellegüknél
fogva elkülöníthetőek az eljárás garanciális kereteit meghatározó törvénytől.
Fentieknek megfelelően rendeletben kerültek szabályozásra egyes tárgykörök (a
hirdetmények megküldésével és közzétételével kapcsolatos egyes szabályok az ajánlatkérő
saját vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételi kötelezettségeivel együtt; a
Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzékekre, nyilvántartásokra vonatkozó szabályok; a
műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok; a kizáró okok és az alkalmasság körében
szükséges igazolások szabályai; a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaira vonatkozó
speciális szabályok; az elektronikus közbeszerzés egyes szabályai; az építési beruházások
közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek részletes szabályai; a tervpályázat
szabályai; egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében a törvény által lehetővé tett keretek
között pl. szociális, környezetvédelmi szempontok; az uniós értékhatárt el nem érő
beszerzések kis-és középvállalkozások részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése.
99
II.	A közbeszerzési szabályozás változásai a célkitűzések tükrében
1.	A közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele, egyes eljárási fajták
világosabb szabályozása
Az új törvény egyik lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak,
kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek.
Eredményhirdetés intézményének megszüntetése
Az új törvény megszünteti az eredményhirdetés intézményét, amely korábban sem tett hozzá
érdemben az eljárás jogszerűségének erősítéséhez, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli
összegezést olvassa fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára át kell
adnia, illetve az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie. Az új
szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt) lezáró döntése
meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára
megküldenie az írásbeli összegezést. Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének
pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség
időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot
megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás
megküldésének időpontjaként megjelölt
Szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok
Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az
ajánlatkérő a szerződést - adott esetben a szükséges moratórium kivárása után - az eredmény
közlését követő harminc napon belül köteles megkötni, jogorvoslati eljárás miatt megtartandó
moratórium esetén pedig az eljárás lezárultát követően, amennyiben ajánlatát a nyertes még
fenntartja. Korábban igen gyakran fordult elő, hogy a szerződést a felek nem pont a
felhívásban eredetileg megjelölt napon kötötték meg, amelynek sokféle, a felek hibáján kívül
álló oka is lehetett (pl. a képviselő éppen külföldön van, időbe telik, amíg postán elküldik az
aláírt példányt stb.), amely nem indokolta, hogy jogellenesnek minősüljön az ilyen
magatartás.
Természetesen a fentiek nem változtatnak azon, hogy az ajánlatkérő - kivételes és előre nem
látható esetektől eltekintve - köteles az ajánlatokat elbírálni és a nyertes ajánlattevővel a
szerződést megkötni, megszűnnek azonban olyan kötöttségek, amelyek az ajánlatkérő
eljárását megnehezítették, az ajánlattevők számára azonban nem jelentettek többlet garanciát
jogaik érvényesítéséhez.
A jogszabály előkészítését megelőző jog-összehasonlító munka tapasztalatai egyértelműen
megerősítették az eredményhirdetés tartásának és a szerződéskötés időpontja napra pontos
megadása elhagyásának indokoltságát a törvényből.
A gyorsítás igénye
A közbeszerzési szabályozással szemben rendszeresen igényként fogalmazódik meg az
eljárások gyorsítása. Utóbbi cél egyrészt az eljárási szabályok egyszerűsítése és az
adminisztratív terhek csökkentése útján érhető el, az eljárásban kötelezően előírt határidők
100
ugyanakkor már jelenleg is azt a minimumot jelenítik meg, amelynek megtartását az Unió
közbeszerzési irányelvei előírják.
Az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az
ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama
alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek, a javaslat a közbeszerzési eljárás egyes fajtáinak
szabályai között pedig rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő ajánlati
kötöttsége és annak fennállása legfeljebb meddig írható elő. Amennyiben az ajánlatkérő a
megjelölt határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a Javaslat is fenntartja a megadott
időtartam meghosszabbításának lehetőségét, mivel azonban az ajánlattevő az ajánlati
kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő időben
elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az
ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított
időtartamra. Utóbbi az ajánlatkérő számára erősíti annak kötelezettségét, hogy a lehető
leggyorsabban végezze az ajánlatok bírálatát.
Gyorsabb szerződéskötést tesz lehetővé, hogy a szerződéskötési moratóriumot csak olyan
esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják. Így gyorsabban
megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő
jogorvoslati jogát nem sérti.
A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a Javaslat a jogorvoslat szabályai között egyfokúvá
tenné a bírósági felülvizsgálatot, a bíróság döntésével szemben így az ítélőtáblához történő
fellebbezés lehetősége megszűnne és a jogerős döntéssel szemben a Legfelsőbb Bírósághoz
lehet felülvizsgálat iránt fordulni.
Egyes eljárástípusok megújítása, rugalmasabbá tétele
A Javaslat a tárgyalásos eljárás szabályai között iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy
milyen mértékben változhatnak az eredetileg meghirdetett feltételek a tárgyalások során,
valamint - teret engedve az ajánlattevők esetleg az előírtnál korszerűbb, jobb megoldási
javaslatainak felvetésére - mikor történik az ajánlatok elbírálása.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban osztrák példára került a törvénybe az
a szabály, hogy amennyiben lehetőség van rá, kis- és középvállalkozásnak minősülő
szervezetet kell ajánlattételre felhívni. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát tükrözi és
a jobb verseny elősegítését szolgálja továbbá, hogy az ajánlatkérőnek - amennyiben ezt a
rendkívüli sürgősség nem teszi lehetetlenné - legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia
ajánlattételre rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás esetén is.
A versenypárbeszéd annak érdekében, hogy jobban kifejezze a hirdetmény közzétételével
induló tárgyalásos eljáráshoz képest ezen eljárásfajta elkülönítését, három szakaszos
eljárásként jelenik meg. Az Európai Bizottság által a versenypárbeszédhez kiadott magyarázó
jegyzet felhasználásával változtak egyes szabályok, illetve emeli ki a törvény, hogy a
tárgyalásos eljárástól eltérően itt a konzultáció nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be,
hanem az eljárás egy önálló szakaszában zajlik.
101
A klasszikus szektor keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseit meghatározó irányelvi
szabályokról az Európai Bizottság által kiadott magyarázó jegyzet, valamint a törvény-
előkészítéshez kapcsolódó jog-összehasonlító munka tapasztalatai alapján teljes körűen
újrafogalmazza a törvény a klasszikus szektor keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó
szabályait.
Az uniós eljárásrendbe nem tartozó (nemzeti), Harmadik Rész szerinti eljárás - különösen a
kisebb önkormányzati ajánlatkérők helyzetére figyelemmel - jelentősen oldana a kisebb
értékű áru és szolgáltatás beszerzések kötöttségein.
2.	A visszaélések és korrupció visszaszorítása
Az alapelvek szerepének erősítése mellett (lásd az I.3 pontban írtakat) az új törvény
több olyan szabályozási „kiskaput” igyekszik bezárni, amelyek visszaélésszerű kihasználása a
közbeszerzési eljárás megkerülését vagy az ajánlattevők esélyegyenlőségének, illetve
jogorvoslathoz való jogának csorbítását eredményezhették.
A közszolgáltatók ne kerülhessék meg a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon
keresztül.
Az ajánlatkérő közszolgáltató nem szerződhet közbeszerzési eljárás megkerülésével a
meghatározó befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel akkor, ha az egy harmadik
szervezettel közbeszerzési eljárás nélkül köt szerződést az ajánlatkérővel fennálló szerződése
teljesítése érdekében, és e harmadik szervezettel kötött szerződés az ajánlatkérő beszerzési
igényének kielégítését szolgálja.
Fedezet összegének bontás előtti ismertetése
Új szabályként jelenik meg, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti,
hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére. Minden
ajánlattevő számára kiszámíthatóvá válik így annak az eredménytelenségi oknak az
alkalmazása, amikor egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot
tevő sem tett a fedezet mértékéhez mérten megfelelő ajánlatot. Ilyen módon nem használható
ez az eredménytelenségi ok olyan esetben, ha esetleg ennek útján szeretné az ajánlatkérő
elkerülni, hogy ne egy általa preferált ajánlattevővel kössön szerződést.
Alapvetően változtak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok.
Az Európai Bíróság ítéleteinek megfelelően a konkrét eset körülményeit figyelembe véve kell
megítélni az összeférhetetlenség kérdését.
Az ajánlati kötöttség tiszteletben tartása
A hiánypótlás és az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosítás kérése körében szintén a verseny
tisztaságának szem előtt tartásával szabályozza újra a Javaslat, mely körben kerülhet sor a
hiányok pótlására vagy felvilágosítás megadására. Az általánosabb, az egyedi körülményeket,
102
így az adott változtatás jelentőségét figyelembe véve lehet megítélni a hiánypótlás,
felvilágosítás j ogszerűségét.
3.	Az alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő
szervezetek új szabályai
A hatályos Kbt. egyik legtöbb vitára okot adó szabályozása az alvállalkozó-erőforrást nyújtó
szervezet kategóriáihoz kapcsolódott, amelyek a törvény sokszori módosítása révén mind
bonyolultabbá váltak és sok szempontból nem logikusak. Szükség volt ezért az ezzel
kapcsolatos fogalmak teljes újragondolására.
Megszűnik a sok kérdést felvető erőforrás nyújtó szervezet fogalma, a Javaslat általános
jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más
szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi
jellegétől függetlenül. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor indokolt, hogy olyan
szervezet, amelynek a szerződés teljesítésével semmilyen kapcsolata nincs, ne vehessen
részt az alkalmasság igazolásában. A Javaslat szerint ezért amennyiben egy külső szervezet
adatait olyan alkalmassági feltételek tekintetében használja fel az ajánlattevő, amelyeket a
szerződés teljesítése során nem tud ténylegesen igénybe venni (ilyenek különösen a
beszámoló adatai vagy a múltban teljesített szerződéses referenciák), az ajánlattevőnek
nyilatkoznia kell arról, hogy hogyan veszi igénybe a referenciák által jelzett szakértelmet, a
pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében pedig pénzügyi felelősséget kell vállalnia.
Az új törvény megszünteti a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozó külön szabályokat. Megszűnik az a
szabályozás is, amely a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozóktól is az ajánlattevőkhöz hasonlóan kívánta meg a kizáró okokkal kapcsolatos
igazolások benyújtását. Az alvállalkozókkal kapcsolatban elegendő lesz az ajánlatkérőnek a
kizáró okok igazolása körében egy olyan nyilatkozatot benyújtania, amellyel nyilatkozik,
hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Csökken tehát az
alvállalkozókhoz kapcsolódó igazolási kötelezettség az eljárásban. Amellett, hogy a kizáró
okok tekintetében csak az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arról, hogy nem vesz igénybe a
kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, nem írhatóak elő önmagában az alvállalkozóra
vonatkozó alkalmassági követelmények sem.
A megfelelő ajánlatkérő általi ellenőrzést - emellett a hosszú alvállalkozói lánc
kialakulásának akadályozását - szolgálja ugyanakkor - amellett, hogy a nyilatkozatok
valóságtartalmát ajánlatkérő maga is ellenőrizheti -, hogy ha egy szervezet a közbeszerzés
értékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés
teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem közös ajánlattevőként
kell szerepelnie.
4.	A szerződés módosítása
Az új törvény a szerződések módosítására vonatkozóan új szabályozást ad. Amellett, hogy
érvényesíti az Európai Bíróság gyakorlatából és a közbeszerzési kötelezettségből, valamint
103
az alapelvekből eredő korlátokat, jobban igazodik a valós szerződési gyakorlathoz, nem
tiltva meg minden olyan kisebb módosítást, amelynek a szerződés odaítélése szempontjából
egyébként semmilyen jelentősége nem volt. Az új szabály kifejezi, hogy nem jeleníthet meg
új beszerzési igényt a módosítás, nem sértheti a verseny tisztaságát és nem boríthatja fel a
szerződés gazdasági egyensúlyát, amely utóbbi körülmény az árváltozásokat szorítja
korlátok közé. A Javaslat szerint előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor
lehetséges olyan feltétel módosítása, amely befolyásolta az ajánlattevők eljárásban kialakult
sorrendjét, a módosítás jogszerűségének erősebb kontrollját biztosítja ugyanakkor, hogy az
ajánlatkérőnek ilyen esetben a módosításról és annak indokairól értesítenie kell az eljárásban
részt vett versenytársakat, amelyek érdekeltek lehetnek a jogorvoslati eljárás
kezdeményezésében.
5.	A szerződés teljesítése- a kis- és középvállalkozások részvételét és az alvállalkozók
kifizetésének biztosítását előmozdító szabályok
A szerződések teljesítésével kapcsolatban különösen az alvállalkozók érdekeinek
védelme érdekében számos újítást vezet be a Javaslat.
Egyaránt szolgálja az ajánlattevők és az alvállalkozók megfelelő kifizetését, hogy a
szerződésben foglalt fizetési határidő a harminc napot csak akkor haladhatja meg, ha a
szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve
hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi
körülmények miatt az tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem
haladhatja meg a 60 napot. Ezen szabályozás révén olyan ajánlatkérői gyakorlat sem
folytatható majd, amely a fizetési határidő bírálati részszempontként történő alkalmazásával
készteti a vállalkozásokat számukra - és alvállalkozóik számára - előnytelenül hosszú fizetési
határidők vállalására. A 60 napos határidő egyúttal megfelel a késedelmes fizetések
leküzdéséről szóló új 2011/7/EU irányelv szabályainak is, amelyet ugyan csak 2013
márciusáig kell majd átültetnie a tagállamoknak, az ajánlattevőként szerződő vállalkozások és
alvállalkozóik védelme azonban szükségessé teszi a maximális határidő bevezetését az új
törvényben.
Javít különösen a kis- és mikrovállalkozások esélyein és teljesítési képességén, hogy az új
törvény szerint építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás
megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak.
A kifizetés jelenlegi kétlépcsős szabályaival kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg,
különösen az ÁFA-jogszabályokkal való ellentétre hivatkozással. Az új törvény olyan
rendszer rendeleti szintű kidolgozásának alapjait adja meg, amely az alvállalkozók számára az
ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja. Ez több szempontból is előnyösebb lenne az
alvállalkozók számára, különösen arra a szabályra figyelemmel, amely biztosítaná, hogy a
nyertes ajánlattevő felszámolás alá kerülése esetén az igazolt teljesítés alapján az
alvállalkozónak közvetlenül járó összeg nem része a felszámolási vagyonnak.
104
Rögzítésre kerül, hogy a nyertes ajánlattevő engedményezés vagy a követelés elzálogosítása
útján - érvénytelenség terhe mellett - nem vonhatja el a közvetlen kifizetésre jogosult
alvállalkozók díjának fedezetét.
Segítséget jelenthet a kis- és középvállalkozások számára, hogy a jótállási és a szavatossági
igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben
lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő befizetés helyett a biztosíték meghatározott
része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből - amely nem érintheti a
közvetlen alvállalkozói kifizetésre elkülönített összeget - levonás útján kerüljön biztosításra.
6. Az uniós értékhatár alatti beszerzések
Az uniós eljárásrendbe nem tartozó közbeszerzésekre alkalmazandó eljárás szabályai szintén
jelentősen változtak. Az ajánlatkérő alkalmazhatja - építési beruházás esetén pedig köteles
alkalmazni - az uniós eljárásrend eljárási fajtáit, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb
határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a Javaslat lehetővé tesz.
Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén ugyanakkor az ajánlatkérő alkalmazhat
saját eljárásrendet is, amely a jelenleginél az ajánlatkérők számára jóval kötetlenebb eljárást
tenne lehetővé. Lényeges ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek saját eljárásrendje alkalmazása
esetén is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia,
amelyeket a törvény - a Harmadik Részben, valamint a minden közbeszerzés általános
szabályait tartalmazó Első Részben - előír, az eljárást hirdetményben kell meghirdetnie és az
eljárással kapcsolatos minden információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel.
A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli
közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. A garanciális
szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati fórumként ebben az
esetben is biztosítaná.
Az ajánlatkérő az általa választott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át
másikra. Amennyiben az eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat
az eljárást megindító felhívásban megjeleníteni, ezzel biztosítva a nyilvánosság és
átláthatóság elvének való megfelelést valamint azt, hogy a gazdasági szereplők egyenlő
eséllyel tehessenek ajánlatot.
7. A jogorvoslat szabályai
A hatályos közbeszerzési törvény jogorvoslatra vonatkozó szabályainak módosítását a
közelmúltban tette szükségessé a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a
közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának
javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv rendelkezéseinek való
maradéktalan megfelelés.
A Javaslat célja egyrészt továbbra is a jogorvoslati irányelvben foglaltaknak való
maradéktalan megfelelés; szükséges másrészt kiemelni, és - az irányelvben megfogalmazott
hatékony és gyors jogorvoslat követelménye mellett - különös hangsúlyt fektetni az
átláthatóság és a jogbiztonság követelményének érvényesülésére is.
105
A jogorvoslat jelentőségének újraértelmezésekor és szabályozásakor nagy hangsúlyt kell
helyezni a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepére, ami mint első jogorvoslati fórum
tagadhatatlanul kiemelt jelentőséggel bír.
A módosítások, a tervezett változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának
növelésére irányulnak, ugyanakkor a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítására nem kerül
sor. Az alapelveknek nagyobb szerepet szánó szabályozás mellett jelentős szerepe lesz a
mértékadó jogorvoslati döntéseknek. Ezzel összefüggésben fontos változást jelent, hogy a
Javaslat alapján a KDB elvi jelentőségű kérdésekben ún. elvi döntést hoz és tesz közzé a
honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes
szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal
azt a bizonytalansági tényezőt is, melyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben
gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok szültek. Ez az intézmény megteremti a
lehetőséget arra, hogy egyfajta kapcsolatot biztosítson a gyakorlati közbeszerzők, mindennapi
jogalkalmazók és a jogorvoslati fórumok között, és az egyes szintekbe beépített
visszacsatolások révén kiszámíthatóbbá kívánja tenni a jogorvoslati eljárás egészét; a
jogértelmezések honlapon történő közzétételével pedig gondoskodik a nyilvánosság állandó,
napra kész tájékoztatásáról, átláthatóbbá téve ezzel a jogorvoslati eljárás egészét.
A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a Javaslat meghatározott esetekben egyfokúvá teszi
a KDB határozatának bírósági felülvizsgálatára indított eljárást - részben megszüntetve így az
ítélőtáblához történő fellebbezés lehetőségét.
A nemzeti eljárásrend új szabályaival kapcsolatban biztosított lesz a jogorvoslat az uniós
közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzések esetén akkor is, ha az ajánlatkérő a
közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályainak önálló kialakítása esetén az általa az
eljárást indító felhívásban kikötött eljárási szabályokat megsérti. A hatályos szabályozás ezt
az ún. szabadon kialakított eljárást nem ismeri; erre tekintettel szükséges szabályozni azt az
esetet is, amikor a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult azért indít jogorvoslati eljárást,
mert az ajánlatkérő a saját maga által támasztott, a felhívásban megjelenített követelményeket,
szabályokat sérti meg.
Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként, ajánlattevőként vagy
egyéb minőségben részt vevőként a felek számára egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a
közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységük vagy mulasztásuk előre láthatóan milyen
jogkövetkezménnyel fog járni, a Döntőbizottság a Javaslat értelmében egységes
jogértelmezési gyakorlat kialakítására törekszik, és az így kialakított álláspontját mindenki
számára könnyen elérhetővé, hozzáférhetővé teszi a honlapján történő közzététel útján.
106
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-3. §
E §-ok a közbeszerzési szabályok célját, valamint a közbeszerzés alapelveit határozzák meg.
A Javaslat a közpénzek hatékony és átlátható elköltése mellett új célként jeleníti meg a
közbeszerzésről szóló jogszabályok számára a kis- és középvállalkozások közbeszerzési
eljárásban való részvételének elősegítését, a fenntartható fejlődés, az állami szociális
célkitűzései, a társadalmi felelősségvállalás, és a jogszerű foglalkoztatás szempontjainak
figyelembe vételét. A Javaslat ezen rendelkezése több olyan jogpolitikai célra utal, amelyek
érvényre juttatásában az utóbbi években az Európai Unióban és hazánkban is előtérbe került
törekvések szerint a közbeszerzésnek is szerepet kell játszania. E jogpolitikai célokat a
törvényben vagy külön jogszabályban foglalt konkrét szabályok juttatják érvényre. A
jogszabályi cél jellegénél fogva különbözik az alapelvektől, az ezeket megjelenítő jogszabályi
rendelkezés hiányában ezen célkitűzésekre önállóan jogot alapítani nem lehet, a
Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság döntésének alapjául egymagában e bekezdés nem
szolgálhat.
A közbeszerzés alapelveinek kiemelt jelentősége van a szabályozásban. Egyrészt a törvény
egyes részletszabályai külön is kibontják az alapelvekből eredő kötelezettségeket az eljárási
cselekmények vagy akár már a közbeszerzés útján megkötött szerződés teljesítésének
szabályozásában. Másrészt a törvény egyes szabályait mindig az alapelvekre figyelemmel kell
értelmezni, a javaslat 3. §-a külön is kiemeli, hogy a jogszabály értelmezése során az
alapelveknek és a törvény céljának kell meghatározó szerepet betöltenie.
Az előbbieken túl az alapelvek önálló generálklauzulaként is működnek, azokra a
közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak, az alapelvek megsértése önmagában is olyan
jogsértést valósít meg, amellyel szemben jogorvoslattal lehet élni a Közbeszerzési
Döntőbizottság előtt. Ezáltal valósul meg a közbeszerzés alapelveinek hézagpótló szerepe a
külön részletszabállyal nem rendezett kérdésekben. A Javaslat megalkotása során a szabályok
általánosabb megfogalmazása és a jogértelmezés szerepének növelése a jogalkotási munkát
meghatározó egyik alapvető elképzelés volt. A jelenleg hatályos törvény egyre bonyolultabb
és részletesebb szabályozása sem tudta lefedni a jogszabály alkalmazása során előforduló
valamennyi élethelyzetet, erre a jogalkotó nem is törekedhet, ezért kifejezetten szándéka a
Javaslatnak, hogy sokszor általánosabb szabályok mellett az egyedi helyzetekben az
107
alapelveken nyugvó jogértelmezés jusson nagyobb szerephez. Ezzel összhangban mondja ki a
Javaslat 3. §-a azt is, hogy a jogszabály által nem rendezett kérdésekben az alapelveket, mint
önálló szabályokat kell a jogalkalmazónak figyelembe vennie.
A közbeszerzési eljárásban a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezően érvényesülnie kell a
következő alapelveknek: a verseny tisztasága, nyilvánossága, az ajánlattevők
esélyegyenlőségének biztosítása, nemzeti elbánás biztosítása az Európai Unióban letelepedett
ajánlattevők (és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében) és a közösségi áruk számára,
valamint a nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevők (szolgáltatások), áruk
számára. A javaslat az előbbieket kiegészíti az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség elve,
valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás és a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának
elvével, valamint alapelvi szintre emeli a magyar nyelv használatának biztosítását az
eljárásban azzal, hogy a magyar helyett más nyelv használatát is lehetővé teheti az
ajánlatkérő, ezt azonban csak lehetőségként ajánlhatja a felhívás. Utóbbi értelmében nem
kötelezhető tehát az ajánlattevő arra, hogy magyar helyett más nyelven nyújtsa be ajánlatát
vagy például idegen nyelvű dokumentáció alapján készítse el ajánlatát.
Az átláthatóságot a közbeszerzési irányelvek is alapelvként rögzítik. Az átláthatóság túlmutat
azon, hogy a közbeszerzés ajánlatkérőjének milyen adatokat kell nyilvánosságra hoznia, és
magában foglalja az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát, a diszkrecionalitás kizárását
is.
A Javaslat a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét várja el a közbeszerzés résztvevőitől.
A jóhiszeműség és tisztesség elvét a magyar polgári jog alapelvi szintű elvárásként rögzíti
(Ptk. 4. § (1)), versenyjogi területen az ebből eredő követelményeket a jogalkotó részletesen is
szabályozta, az 1996. évi LVII. törvényben tiltva a gazdasági tevékenység tisztességtelen
folytatását, a tisztességtelen piaci magatartást. A közbeszerzési jog területe szorosan kötődik a
gazdasági élethez, a közbeszerzési eljárás a felek szerződéskötést megelőző magatartását
határozza meg, az eljárásban részt vevő felek cselekményeit gazdasági motivációk határozzák
meg. Szükséges ezért, hogy a közbeszerzési eljárásban is általános jelleggel kifejezze a
törvény a tisztességtelen eljárás tilalmát. A jóhiszeműség és tisztesség követelménye
általánosított - tehát nem az egyén szubjektív megítélését tükröző - etikai megalapozottságú,
a gazdasági életben kialakult elvárásokat megjelenítő zsinórmértéket fogalmaz meg az eljárás
résztvevőivel szemben.
108
A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye biztosítja, hogy egyes eljárási szabályok
konkrét alkalmazása ne fordulhasson szembe a közbeszerzési szabályok céljával és ne
vezethessen a törvény rendeltetésével ellentétes eredményre.
Látható, hogy mind a jóhiszeműség és tisztesség, mind pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás
követelménye összefügg a verseny tisztaságával és az esélyegyenlőség elvével is, az új elvek
rögzítése azt szolgálja, hogy az alapelvek teljes egészében fedjék le és tiltsák mindazon
visszaélést megvalósító magatartásokat, amelyek a közbeszerzés szereplői részéről
felmerülnek. Ezen elvek kimondása - amellett, hogy természetesen az ajánlatkérőre is
vonatkoznak - eszköz lehet az olyan ajánlattevői oldalon előforduló praktikákkal szemben is,
amelyek szankcionálása a jelenleg hatályos törvény alkalmazása során kevésbé jellemző.
A Javaslat 2. §-ának (2) és (4) bekezdése az általános és a különös szabály viszonyában áll
egymással: ha az adott ajánlattevő számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, az egyenlő
bánásmód biztosítása sem követelmény, és az ajánlattevő ki is zárható a közbeszerzési
eljárásból.
A Javaslat 3. §-a rögzíti, hogy a törvény szabályai alapvetően kógensek, azoktól való
eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az adott törvényi rendelkezés kifejezetten diszpozitív
szabályként kerül megfogalmazásra. Ilyen diszpozitivitás jellemzi alapvetően a törvény
harmadik részét, amely kifejezetten lehetőséget ad az ajánlatkérőknek, hogy igényeiknek és
a helyi viszonyoknak megfelelő, az uniós értékhatár feletti beszerzések szabályainál jóval
kötetlenebb eljárást alkalmazzanak. A 3. § egyben azt is kifejezi, hogy a törvény
rendelkezéseitől csak e törvény engedélye alapján lehet eltérni, más ágazati jogszabályok
esetleg ellentétes szabályai így nem befolyásolhatják a közbeszerzés törvényi szabályainak
érvényesülését.
E § ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a
közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a
közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek
tiszteletben tartásával kell eljárni. A jelenlegi Kbt-hez kapcsolódóan sokszor megjelenő
értelmezéssel szemben ezért a Javaslat kifejezi, hogy nem minden magatartás alapvetően
tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy valamely nem
szabályozott kérdésben az eljárásban részt vevők magatartása a törvénnyel és annak
alapelveivel nem ellentétes. Amennyiben azonban valamely kérdést a törvény kógens
szabálya rendez, attól eltérni nem lehet, így pl. az ajánlatkérő nem nyilváníthat
109
érvénytelenné egy ajánlatot olyan okból, amelyet a törvény nem szabályoz érvénytelenségi
okként.
A magyar jogban a szerződés alapvetően polgári jogi kategória, a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződések is - amellett, hogy a törvényben foglaltak szerint
meghatározott sajátosságokat mutatnak - polgári jogügyletek, rájuk a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
4.	§
A törvény alkalmazása szempontjából lényeges fogalom-meghatározásokat tartalmazza. A
jelenleg hatályos törvénytől való eltérések közül ki kell emelni, hogy a Javaslat a
közbeszerzési irányelvek szóhasználatából - ahogyan az más tagállami közbeszerzési
jogszabályokban is megfigyelhető - átveszi a gazdasági szereplő fogalmát, amely az
ajánlattevő és részvételre jelentkező fogalmának is alapját adja. Lényegesen változik az
alvállalkozó fogalma, a hatályos törvény alkalmazása során állandóan jelentkező elhatárolási
kérdéseket a Javaslat úgy oldja fel, hogy a jogviszony polgári jogi minősége szerint lehessen
megítélni, valamely szervezet alvállalkozóként vesz-e részt a szerződés teljesítésében. A
Javaslat alvállalkozó-fogalma nem csak azokat a gazdasági szereplőket fogja át, akik a Ptk.
szerinti vállalkozási jogviszonyban állnak az ajánlattevővel, hanem azokat is, amelyekkel a
nyertes ajánlattevő megbízási jogviszonyt létesít - akár tartós jogviszonyban állnak
egymással, akár kifejezetten a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében köttetik a
szerződés. Az alvállalkozó fogalma tehát tágabb a Ptk. szerinti alvállalkozásnál, szűkebb
ugyanakkor a jelenleg hatályos Kbt. szerinti meghatározásnál, amely olyan tág körét fogta át a
teljesítésben részt vevőknek, hogy a jogszabály megfelelő alkalmazása érdekében külön
kivételi körök nevesítése vált szükségessé. Az építőanyag-szállító, a gyártók, forgalmazók,
bérbeadók a Javaslat alvállalkozó fogalmán is - megegyezően a hatályos szabályokkal -
jellemzően kívül esnek.
A Javaslat megszünteti az erőforrást nyújtó szervezet külön fogalmát, amelynek az elmúlt
években többször módosult és mind bonyolultabbá vált szabályait nem indokolt fenntartani.
Az alkalmasság igazolása során bármely szervezet - így pl. alvállalkozó is - biztosíthat
erőforrást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Míg tehát a hatályos
törvényben elkülönül az alvállalkozó és az erőforrást nyújtó szervezet külön fogalma annak
110
alapján, hogy az adott szervezet bevonásra kerül-e a teljesítésbe, a Javaslat kizárólag az
alvállalkozók körét definiálja kifejezetten.
5.	§
A Javaslat 5. §-a a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezően határozza meg a közbeszerzés
fogalmát, amely fogalom egyben a törvény személyi és tárgyi hatályát is kifejezi a III.
fejezetben foglalt rendelkezésekkel együtt. Közbeszerzésnek minősül az ajánlatkérőként
meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a törvényben meghatározott tárgyra
irányul (egyúttal nem tartozik a tárgyi hatály alóli kivételek sorába), és amelynek értéke eléri
vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés visszterhes.
A visszterhességgel, mint a közbeszerzés egyik fogalmi elemének értelmezésével
kapcsolatban szükséges rámutatni, hogy a nyertes ajánlattevő által nyújtott szolgáltatás
ellenértékét nem feltétlenül az ajánlatkérő fizeti meg (tipikusan koncessziónál a szolgáltatást
igénybe vevők). Az Európai Bíróság gyakorlata olyan esetben, ahol a szolgáltatást fizikailag
nem az ajánlatkérő részére teljesítik, az ajánlatkérőnél megjelenő közvetlen gazdasági érdeket
fogadja el a visszterhes, azaz a beszerzési jelleg alátámasztására (C-451/08. sz. Helmut Müller
ügyben hozott ítélet).
6.	§
Ez a § határozza meg a Javaslat személyi hatályát, az ajánlatkérők körét.
Az alanyi kör szabályozása az európai unió közbeszerzési irányelvei (2004/17/EK,
2004/18/EK) alapján is összetett kérdés, az Európai Bíróság számos határozatában értelmezte
az ajánlatkérőket meghatározó irányelvi szabályozást, főként a közjogi intézmény fogalmának
pontosításával.
A hatályos Kbt. kombinálja a hatálya alá tartozó szervezetek meghatározásának módszerét:
felsorol konkrét szervezeteket (pl. MFB Zrt.) és szervezet-típusokat (pl. költségvetési szervek,
közalapítványok), valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetében egy
adott szervezet a közbeszerzési törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül. A korábbi
szabályozástól eltérően a Javaslat nem sorol fel név szerint konkrét szervezeteket az
ajánlatkérők körében és a hatályos szabályozásban a Kbt. 22. § (1) h) és j) pontjában
megjelenő feltételeket is elhagyja. Ennek oka, hogy a jelenleg hatályos szabályozás olyan
kategóriákat vagy konkrét szervezeteket is szükségtelenül felsorol, amelyek a Javaslat 6. § (1)
c)	pontja alapján (amely az irányelvek szerinti közjogi intézmény fogalmának felel meg)
111
egyébként is ajánlatkérőnek minősülnek. A szabályozás egyszerűsítése tehát nem jár azzal,
hogy a jogalkotó csökkentené az irányelvi szabályok szerint közbeszerzésre kötelezettek
körét. Ezen okból nem tünteti fel a Javaslat külön az elkülönített állami pénzalap kezelőjét
sem, mivel ezen szervezetek minden esetben beleesnek valamelyik szabályozott ajánlatkérői
kategóriába.
A 2004/18/EK irányelv 1. cikk (9) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 2. cikk (1)-(2)
bekezdése a közbeszerzési szabályok személyi hatályát a következőképpen állapítják meg.
A 2004/18/EK irányelv személyi hatálya: „Ajánlatkérő szerv”: az állam, a területi vagy a
települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve
közjogi intézmény által létrehozott társulás;
"Közjogi intézmény" minden olyan intézmény,
a)	amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy
kereskedelmi jellegű;
b)	amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint
c)	amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési
önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása
ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó
vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a
települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.
A 2004/17/EK irányelv személyi hatálya:
„ajánlatkérő szerv”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény,
továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás.
A közjogi intézmény fogalma megegyezik a 2004/18/EK irányelvben adott fogalom-
meghatározással.
„közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy
közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi
részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva.
Az ajánlatkérő szerv meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha a szerv valamely
vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:
-	a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy
-	a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével
rendelkezik, vagy
112
-	a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét
kinevezheti.
Az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni,:
a)	amelyek aj ánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 3-7. cikkben említett
tevékenységek valamelyikét folytatják;
b)	amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több
olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 3-7. cikkben említettek között szerepel, és
valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapj án
működnek.
A Javaslat 6. §-a a jelenlegi törvénytől eltérően egy helyen, egységesen szabályozza, hogy
mely szervezetek minősülnek közbeszerzési ajánlatkérőnek. A fent idézett irányelvi
rendelkezésekből látható, hogy a közszolgáltatói tevékenységet végző közvállalkozások és a
közszolgáltatói tevékenységet végző, különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő
szervek jelentik a különbséget a két irányelv személyi hatálya között. Ennek felel meg a
Javaslat szabályozása azáltal, hogy a 6. § (1) e)-f) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek csak
a XIV. fejezet alkalmazásában, azaz közszolgáltatói tevékenységükkel összefüggésben
minősülnek ajánlatkérőnek. Ezeknek a szervezeteknek - figyelemmel a Javaslat 20. §-ára -
csak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha a törvény XIV. fejezete szerinti
különös szabályok vonatkoznak rájuk.
A 6. § (1) a) pontja változatlanul hagyja azon központi szervek körét, amelyekre a
közbeszerzési irányelvek szabályai szerint alacsonyabb értékhatárok irányadóak az
árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés tekintetében.
A 6. § (1) b) pontjában megjelenő „az állam” az államot, mint a Ptk. 28. §-a szerinti jogi
személyt jelöli. A Javaslat ezen pontja értelmében ajánlatkérőnek minősül minden
költségvetési szerv is. A költségvetési szervek fogalmát az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény (Áht.) határozza meg. A Javaslat nem sorolja fel külön a költségvetési
szervek fajtáit, azokat az Áht. 88. §-a tartalmazza (központi költségvetési szerv,
társadalombiztosítási költségvetési szerv, helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi
kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, országos kisebbségi önkormányzati
költségvetési szerv, köztestületi költségvetési szerv), a Javaslat alapján azonban egyértelmű,
hogy minden szervezet, amely költségvetési szervként működik, egyúttal a Kbt. szerinti
ajánlatkérőnek is minősül.
113
A 6. § (1) bekezdésének c) pontja az uniós irányelvek közjogi intézmény kategóriáját jeleníti
meg a törvényben.
A „Közjogi intézmény” az irányelvek szerint minden olyan intézmény,
a)	amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi
jellegű;
b)	amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint
c)	amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy
egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete
alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely
tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi
intézmény nevezi ki.
Ennek megfelelően a Javaslat szerint ajánlatkérőnek minősül az a jogképes szervezet,
amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából
hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy
vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen,
közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy
működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
Az Európai Bíróság számos meghatározó határozatot hozott a közjogi intézmény fogalmi
elemeinek értelmezésével kapcsolatosan. A fogalom tág értelmezését tükrözi, hogy a Bíróság
megközelítése szerint az ajánlatkérő fogalmát - beleértve a közjogi intézmény fogalmát is -
funkcionálisan kell értelmezni. (C-337/06. sz., Bayerischer Rundfunk; az állam funkcionális
értelmezéséhez: Case 31/87 sz., Beentjes ügyben hozott ítélet)
A Bíróság egyértelművé tette, hogy a a)-c) pontokban foglalt mindhárom feltételnek fenn kell
állnia a közjogi intézménnyé minősítéshez (C-237/99. sz. Bizottság v. Francia Köztársaság;
C-393/06. sz. Fernwárme Wien; C-44/96. sz. Mannesmann Anlagenbau ügyben hozott
ítéletek).
Az első, a) pont szerinti feltétel két elemét önállóan kell megvizsgálni, és mindkét feltételnek
fenn kell állnia a közjogi intézménnyé minősítéshez. Különbséget kell tehát tenni az olyan
közérdekű tevékenységek között, amelyek ipari vagy kereskedelmi jellegűek és amelyek nem
ipari vagy kereskedelmi jellegűek. Ha a tevékenység kizárólag ipari vagy kereskedelmi
jellegű, vagy ilyen jellegű és egyben közérdekű, a szervezet az egyéb feltételek fennállása
114
esetén sem minősül ún. közjogi szervezetnek. A funkcionális értelmezésnek megfelelően
ugyanakkor a közérdekű és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység feltételét az
adott szervezet által végzett tevékenység objektív vizsgálatával kell eldönteni, és nem
releváns, hogy a tevékenység végzését milyen jogszabály vagy adminisztratív rendelkezés írja
elő. (C-360/96. sz. BFI Holding).
Az ipari vagy kereskedelmi jelleg megítélése talán a legnehezebb a közjogi intézmény
fogalmi elmeinek értelmezésekor. Az Európai Bíróság gyakorlata szerint annak vizsgálata
keretében, hogy az adott jogalany által követett közérdekű célok nem ipari vagy kereskedelmi
jellegűek-e, valamennyi releváns jogi és ténybeli elemet figyelembe kell venni, mint például
az érintett intézmény létrehozását motiváló körülményeket, valamint az intézmény
tevékenysége folytatásának a körülményeit. E tekintetben különösen fontos annak a
vizsgálata, hogy az érintett intézmény a tevékenységét versenyfeltételek között végzi-e, a
fejlett verseny megléte ugyanis arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan
közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű (C-393/06. sz., Fernwárme ügyben
hozott ítélet). A Bíróság ugyanakkor arra is rámutat, hogy önmagában a verseny fennállása, a
nyereségorientáltság vagy a non-profit jelleg még nem lehet egyedüli döntő szempont.
Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű, de nem ipari vagy
kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minősülő tevékenységet
is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek
minősüljön (C-373/00. sz. Adolf Truley, C-18/01. sz., Korhonen és társai ügyben hozott
ítéletek). Az Európai Bíróság azt is kimondta továbbá, hogy ha az adott szervezetet nem olyan
tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű,
ugyanakkor a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, közjogi szervezetnek minősül. Az
Európai Bíróság előbbiekben idézett gyakorlatát építi be a Javaslat 6. § (2) bekezdése abból a
célból, hogy segítséget nyújtson a jogalkalmazó szervezetek számára annak helyes
megítéléséhez, hogy milyen esetben tartoznak a közbeszerzési szabályok hatálya alá.
A Javaslat 6. § (1) bekezdés d) pontja a jelenlegi szabályokkal megegyezően ajánlatkérőnek
minősíti azon szervezeteket, amelyek egy másik ajánlatkérővel fennálló „házon belüli”
kapcsolatukra tekintettel közbeszerzési eljárás nélkül jutnak megrendeléshez.
A Javaslat 6. § (1) bekezdésének g) pontja a jelenlegi szabályokhoz képest jelentősen
leegyszerűsíti a támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségére vonatkozó szerteágazó
szabályokat, és az Európai Unió tagállamaiban jellemző szabályozáshoz hasonlóan
egységesen szabályozza a támogatottak közbeszerzési kötelezettségét.
115
A 6. § (1) bekezdésének h) pontja jeleníti meg azt a személyi kört, amely ugyan a
közbeszerzési szabályok szerint nem minősülne ajánlatkérőnek, de önként vagy külön
kötelezés alapján alkalmazza a törvény rendelkezéseit. Ilyen kötelezettség származhat az Áht.
33. § (8) bekezdéséből, amely szerint a Kormány az egyedi állami kezesség vállalásáról,
állami garancia vállalásáról szóló határozatában előírhatja, készfizető kezességvállalás esetén
pedig köteles előírni, hogy az állami kezesség, illetve állami garancia útján szerzett
pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell
alkalmazni.
7-8. §
E §-ok a Javaslat tárgyi hatályát határozzák meg. A jelenleg hatályos törvénytől eltérően a
Javaslat nem definiál minden eljárásrendben külön beszerzési tárgyakat. A közbeszerzési
tárgyak meghatározását a 7. § átfogóan szabályozza, amely mellett a kivételek köre és a 19-
20. §-ok alapján kell megítélni, hogy mely eljárásrend alkalmazandó az adott közbeszerzésre.
A közbeszerzés tárgyai az árubeszerzés, az építési beruházás, az építési koncesszió, a
szolgáltatás megrendelése és a szolgáltatási koncesszió.
Mivel az Európai Unió joga szerint a szolgáltatási koncesszió a Javaslat elkészítésének
időpontjában nem tartozik a közbeszerzési irányelvek hatálya alá - az Európai Bizottság a
Javaslat benyújtása idején készíti elő a koncessziókkal kapcsolatos módosító irányelv
tervezetét -, a szolgáltatási koncesszióra a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazandó. Nem
változtat a Javaslat azon sem, hogy a koncesszió a közszolgáltató ajánlatkérők körében nem
beszerzési tárgy, ez a törvény tárgyi hatálya alóli kivételek sorában jelenik meg.
Árubeszerzés alatt minden forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog beszerzését kell
érteni. Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, illetőleg
hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzésére is
irányulhat az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe
helyezést is (mint szolgáltatást). A Javaslat szerint kizárólag az ingó dolog beszerzése minősül
árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására
vonatkozó jognak a megszerzése nem tartozik a törvény hatálya alá (9.§ (4) a)).
Az építési beruházás meghatározása az irányelvi fogalom-meghatározással összhangban
három elemet foglal magában. Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek
tárgya:
116
-	A Kbt. 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka
kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt. Az 1.
mellékletben szereplő tevékenységek között vannak olyan tevékenységek, amelyek
megrendelése szolgáltatás-megrendelésnek minősülhetne e jogszabályi rendelkezés
hiányában
-	Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott
tervezése együtt.
-	Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen
eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
Az Európai Bíróság egyik ítéletében az „ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek
megfelelő” minőség kifejezetten az építési beruházás lényeges fogalmi elhatároló
ismérveként szolgált egy bérleti elemet is tartalmazó ügylet vizsgálatakor (C-536/07. sz.,
Bizottság v. Németország ügyben hozott ítélet). Az Európai Bíróság továbbá az építési
beruházás fogalmának fenti harmadik fordulatából is következtetett arra, hogy az
ajánlattevőnek az építési munkákat nem feltétlenül saját munkaként kell kiviteleznie, hanem
úgy is szerepelhet ajánlattevőként a közbeszerzési eljárásban, hogy a tényleges munka
kivitelezését nem maga végzi, hanem „bármilyen eszközzel” harmadik személyek útján látja
el. (C-389/92.sz., Ballast Nedam ügyben hozott ítélet)
A Javaslatban az építési beruházás fogalma egységes, megszűnik tehát az a különbségtétel,
amely a támogatásban részesített szervezetek vonatkozásában - abban az esetben, ha nem
kerül uniós forrás felhasználásra - jelenleg irányadó. A Javaslat az ajánlatkérők körében sem
tesz különbséget a támogatottak között a szerint, hogy a támogatás kizárólag hazai vagy
legalább részben uniós forrásból valósul-e meg.
A Javaslat az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint kiegészíti az építési koncesszió és
a szolgáltatási koncesszió fogalmát.
Az építési koncessziót az építési beruházástól, valamint a szolgáltatási koncessziót a
szolgáltatás megrendelésétől elkülönítő ismérv, hogy a díjazási mód, amelyben a felek
megállapodtak, a hasznosítás jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt amelynek - az Európai Bíróság következetes gyakorlata alapján -
magában kell foglalnia azt a feltételt is, hogy a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat a
koncesszor viseli. (lásd pl. a C-458/03.sz., Parking Brixen ügyben hozott ítéletet).
Koncesszióról kizárólag akkor beszélünk, ha az előbbi ismérvek együttesen teljesülnek az
adott szerződés tekintetében. A hasznosítás átengedésének egy formája lehet, amikor a
117
koncesszor részére járó ellenszolgáltatás az építmény vagy szolgáltatás igénybe vevői által
közvetlenül fizetett díjból származik, ilyenkor is csak akkor van szó azonban koncesszióról,
ha megvalósul a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatok átruházása. Így az igénybe vevők
közvetlen díjfizetése esetén sem minősül koncessziónak a szerződés, ha az állam valamilyen
módon biztosítja a koncesszor befektetéseinek megtérülését. A köz- és magánszféra
partnerségén alapuló (PPP) építési projektek sem minden esetben építési koncessziók a
beszerzés tárgya szerint, csak amennyiben a magánfél viseli az építmény hasznosításához
kapcsolódó gazdasági kockázatot.
Nem zárja ki a koncesszióvá minősítést, ha az ajánlatkérő pénzbeli ellenszolgáltatást is fizet a
koncesszornak, a hasznosítási jog átruházása mellett azonban az ajánlatkérő csak olyan
mértékben fizethet pénzbeli ellenszolgáltatást, amely nem csökkenti jelentősen a koncesszor
által vállalt gazdasági kockázatot. Amennyiben ugyanis a pénzbeli ellenszolgáltatás
következtében a koncesszor már nem visel jelentős kockázatot, a beszerzés tárgya nem
koncesszió lesz.
A hasznosítással járó kockázat vállalásával, mint elhatároló ismérvvel kapcsolatban
kérdésként vetődött fel, hogy a kockázatok pontosan milyen mértékű átruházása esetében
lehet koncesszióról beszélni. Az Európai Bíróság gyakorlata alapján akkor minősül a
szerződés koncessziónak, ha az ajánlatkérő szerv teljes egészében vagy legalább jelentős
részben a koncessziós jogosultra hárította az általa viselt működtetési kockázatot. (C-
206/08.sz., WAZV Gotha ügyben hozott ítélet; C-451/08.sz., Helmut Müller ügyben hozott
ítélet).
A fenti gyakorlatot tükrözi a Javaslatban az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió
fogalmának kiegészítése olyan módon, amely szerint koncesszió esetén a hasznosításhoz
kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő
viseli.
A részben azonos elnevezés ellenére a Kbt. szerinti építési és szolgáltatási koncesszió
közbeszerzési kategóriája független a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben (a
továbbiakban: koncessziós törvény) szabályozott koncessziós szerződés intézményétől,
amely utóbbi törvény egy olyan szerződéstípust szabályoz, amelynek speciális tárgya a
kizárólagos állami, önkormányzati tulajdon működtetése, vagy a kizárólagosan az állam
vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának átengedése. A Kbt.
fogalmai alapján önállóan kell megítélni, hogy a megkötni kívánt szerződés átfedi-e az
építési vagy szolgáltatási koncesszió közbeszerzési jogi kategóriáját is. Mivel ebben az
118
esetben - figyelemmel arra, hogy a koncessziós törvény tartalmaz pályáztatásra vonatkozó
szabályokat - problémát jelentene a két törvény különböző szabályozása, a Javaslat 112. §-a
a hatályos törvénnyel megegyezően rendezi, hogy ha az építési koncesszió egyben a
koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása
helyett - közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A koncessziós törvényt azonban - a
pályáztatásra vonatkozó, és a Javaslatban meghatározott szabályok kivételével - egyidejűleg
megfelelően alkalmazni kell, a közbeszerzési eljárásban készítendő írásbeli összegezés
tartalmára a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó. Az építési
koncesszióval szemben szolgáltatási koncesszió esetén ha a szolgáltatási koncesszió a
koncessziós törvény vagy az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról
vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről
szóló törvények hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek ezen jogszabály szerint kell
eljárnia és nem alkalmazandó a közbeszerzési törvény.
A Javaslat rendezi azt a helyzetet, amikor egy szerződés több közbeszerzési tárgyat foglal
magában: ilyen esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést
minősíteni. A közbeszerzés alapelveiből, az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettségéből és a
Javaslat 8. § (1) bekezdéséből is következik, hogy a meghatározó értékű beszerzési tárgy
csak akkor „nyelhet el” más beszerzési tárgyat vagy tárgyakat, ha a különböző beszerzési
tárgyak egymással szükségszerűen összefüggenek. Amennyiben azonban a különböző
beszerzési tárgyak beszerzése nem függ szükségszerűen össze, az ajánlatkérő nem
alkalmazhatja az előbbi szabályt annak érdekében, hogy a kisebb értékben megjelenő
beszerzési tárgyra ne kelljen külön közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Hasonló gondolatot
fejezi ki a Javaslat 16. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az építési beruházás
megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az
építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon
megkerüljék a törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás
megrendelésére.
9. §
A Javaslat 9. §-a a törvény tárgyi hatálya alóli kivételeket sorolja fel. A Javaslat e §-ában
foglaltak minden eljárásrendben kivételt jelentenek a törvény alkalmazása alól. A Javaslat
azon kivételi köröket, amelyek kizárólag a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó
119
szabályok vagy a nemzeti eljárásrend alkalmazása esetén teszik lehetővé a közbeszerzési
eljárás mellőzését, az adott eljárásrend szabályai között tartalmazza.
A kivételek meghatározása a jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz képest kisebb
mértékben változik. Egyes olyan esetek - így az in-house beszerzések köre vagy a törvény
hatálya alá nem tartozó koncessziók és a központi beszerző szervezettől történő beszerzés -
amelyek nem a kivételek felsorolásában szerepeltek korábban, most az egységesség
érdekében a kivételi körök sorában jelennek meg.
A Javaslat 9. § (1) a)-b) pontjaiban foglalt kivételi körök változása a honvédelem és biztonság
területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló,
ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak
összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, az
Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelvének (védelmi irányelv)
átültetéséhez kapcsolódik. A védelmi irányelv átültetése csak a kivételi körök
megfogalmazása, valamint az átültetést végző rendeleti szabályozásra vonatkozó felhatalmazó
rendelkezések tekintetében érinti a közbeszerzési törvényt.
Új kivételi körként jelenik meg két olyan esetkör, amelyek a közfeladatok ellátásának
átruházásához kapcsolódnak.
Az Európai Unió joga nem használja a közszolgáltatás kifejezést, hanem általános érdekű
szolgáltatásokat különböztet meg, amelyen belül általános gazdasági érdekű szolgáltatások és
általános érdekű, nem gazdasági jellegű szolgáltatások különíthetőek el. A megkülönböztetés
azért fontos, mert - ahogyan azt a Lisszaboni Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv az általános
érdekű szolgáltatásokról is egyértelművé teszi - az Unió belső piaci és versenyszabályai csak
a gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkoznak.
Azt, hogy mely szolgáltatás tekintendő gazdasági érdekű szolgáltatásnak, az Európai Bíróság
gyakorlata alakította ki. A Bíróság gyakorlata szerint tulajdonképpen majdnem minden
közszolgáltatás gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, mert azért valamilyen
ellenszolgáltatás jár, ezt a körülményt nem érinti az sem, ha azt nem a szolgáltatás
igénybevevője fizeti, hanem pl. a társadalombiztosítás finanszírozza és az sem releváns, hogy
non-profit szervezetről van-e szó. Így több ügyben is egyértelművé tette a Bíróság, hogy a
kórházi egészségügyi szolgáltatások, amelyeket az egészségbiztosítási pénztár finanszíroz,
gazdasági érdekű szolgáltatások (pl. C-157/99).
A fenti szigorú gyakorlattól eltérően az állam lakosság felé fennálló kötelező feladatát
teljesítő, állam által finanszírozott közoktatási feladat ellátását a Bíróság nem minősítette
120
gazdasági érdekűnek (pl. C-109/92). Ennek megfelelően a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, a helyi önkormányzat kötelező
közoktatási feladatának és a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának más
intézményfenntartónak történő átadása nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá.
A másik új kivételi kör, amelyet a Javaslat beépít a 9. § (4) h) pontjában azt szolgálja, hogy az
állami feladatellátás belső megszervezése érdekében kizárólag állami szervek között kötött
horizontális megállapodások - amikor azt az uniós jog értelmezése lehetővé teszi - ne
tartozzanak a közbeszerzési szabályok hatálya alá.
Az Európai Bizottság 2007. március 21-i IP/07/357 sajtóközleménye kimondja, hogy „nem
minősül a Szerződés 49. cikke szerinti díjazás ellenében végzett szolgáltatásnyújtásnak, ha
egy hatóság teljes mértékben átruház valamely közfeladatot egy másik hatóságra, amennyiben
a feladatot megszerző hatóság teljesen függetlenül, saját kizárólagos felelősségi körén belül
hatja végre az említett feladatot. A közfeladatok ilyen átruházása a szóban forgó tagállami
közigazgatás belső szervezését érinti, és ebben a minőségében nem tartozik a Szerződés,
valamint az abban foglalt alapvető szabadságok hatálya alá.” Az Európai Bizottság útmutatója
az Európai Unió állami támogatási, közbeszerzési és belső piaci szabályainak az általános
gazdasági érdekű szolgáltatásokra, és különösen az általános érdekű szociális szolgáltatásokra
történő alkalmazásáról (Brüsszel, 7.12.2010; SEC(2010) 1545 final) a következőképpen szól
az állami szervek közötti feladatátadás közbeszerzési szabályok alá nem tartozó köréről:
„Ezen felül több hatóság létrehozhat egy új jogalanyt, és teljes mértékben arra ruházhat át egy
konkrét feladatot. Ebben az esetben a hatóságok nem őrzik meg a szolgáltatás feletti
irányítást, hanem azt az új szervezet teljesen függetlenül - kizárólagos felelősségi körén belül
-	gyakorolja. Ilyen helyzetben semmiféle szolgáltatásnyújtásról nincs szó,
következtetésképpen sem a Szerződést, sem az irányelveket nem kell alkalmazni.”
Az előbbiek szerint fogalmazza meg a Javaslat, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá, ha
valamely közfeladat ellátását egy 6.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik
6.§ (1) bekezdés a)-c) szerinti ajánlatkérőre ruházza át olyan módon, hogy az az átruházó
ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a
feladat ellátását. Ilyenkor tehát az adott közfeladat ellátásáért való felelősség is egészében azt
a szervezetet terheli, amelyre a feladatellátást átruházták, és a feladatot átadó ajánlatkérő
szerv nem őrzi meg a szolgáltatás feletti irányítást.
121
A Kbt. 9.§ (1) bekezdésének k) pontjában került rögzítésre a házon-belüli (in-house)
beszerzések kivételi köre.
Az in-house szerződések kivételt képeznek mind az uniós, mind a nemzeti közbeszerzési
szabályok alól, szigorú korlátok között mellőzhetőek a közbeszerzésre irányadó szabályok.
Az in-house beszerzések lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő a vele szoros kapcsolatban álló,
de látszólag jogilag elkülönülő vállalkozásoknak - meghatározott feltételek mellett -
közvetlenül, ajánlattételi felhívás közzététele nélkül szerződéseket ítéljen oda.
Az in-house beszerzés fogalma a közbeszerzési irányelvekben nevesítve nem szerepel, annak
feltételrendszerét az Európai Bíróság joggyakorlata alakította ki. A Bíróság elsőként a Teckal-
ügy (C-107/98. sz. ítélet) kapcsán fogalmazta meg azokat a feltételeket („Teckal-
kritériumok”), amelyek fennállása esetén egy adott szervezet beszerzése házon belüli
beszerzésnek minősülhet. Az említett jogesetben a Bíróság megállapította, hogy házon-belüli
beszerzésekről akkor beszélhetünk, ha ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely
ugyan jogilag tőle elválik, ám (1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést
gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett („strukturális függés”) és (2) ez a személy a
tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi („gazdasági függés”).
A Bíróság egy későbbi ítéletében (C-26/03. sz. Stadt Halle ügyben hozott ítélet) kifejtette,
hogy az in-house feltételek szigorúan értelmezendők, és kimondta, hogy amennyiben az adott
szervezetben egy vagy több magánvállalkozás részesedéssel bír, még ha ez a részesedés
kisebbségi tulajdon is, kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szerv olyan
terjedelemben gyakorolja ellenőrzési jogait, mint azt a saját, belső szervezeti egységei
tekintetében teszi.
Fentiek alapján tehát lényeges szempont a házon-belüli beszerzés megítélésekor, hogy a
szervezet megőrizze közjogi voltát, amely így kizárja a magánszektor bármilyen minőségben
történő részvételét.
Az Európai Bíróság gyakorlata szerint teljesül a „strukturális függés” feltétele abban az
esetben is, ha több ajánlatkérő közösen gyakorol ellenőrzési jogokat az ajánlattevő felett (C-
324/07. sz. Coditel; C-573/07. sz. Sea ügyben hozott ítélet).
A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy a közfeladat ellátására létrehozott gazdálkodó
szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több ajánlatkérőnek
minősülő szervezet közös tulajdonában is állhat, azaz az egyszemélyes társaság egyetlen
üzletrészének, illetve részvényének több tulajdonosa kell hogy legyen ahhoz, hogy
megvalósuljon a házon belüli beszerzés előfeltétele. Tekintettel arra, hogy ez a szabályozás
122
mind a hazai, mind az uniós jogszabályi környezet szempontjából aggályos volt, a
rendelkezés felülvizsgálata vált szükségessé. Az új Kbt. Javaslatának 9.§ (1) kb) pontja úgy
rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a közfeladat ellátására létrehozott gazdálkodó
szervezet több ajánlatkérő tulajdonában van, azaz az üzletrészekkel vagy részvényekkel több
(ajánlatkérő) tulajdonos rendelkezik, akkor az adott ajánlatkérő a gazdálkodó szervezettel
házon belüli beszerzést folytathat le.
Fenti rendelkezéseket támasztja alá, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény (Gt.) indokolása szerint egyszemélyes társaság esetében irányadó az a szabály, hogy
az egy üzletrésznek csak egy tulajdonosa lehet, azt tehát közös tulajdonú üzletrésszel,
törzsbetéttel létrehozni nem lehet. Ha öröklés vagy jogutódlás következtében több személy
válna az egyedüli üzletrész tulajdonosává, úgy gondoskodni kell többszemélyes társasággá
való átalakulás felől és az egyedüli üzletrész megosztásáról.
A Javaslat fenti bekezdésének „teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek”
fordulata megfelel az Európai Bíróság gyakorlatának, amely az ellenőrzés együttes gyakorlása
esetén az egyébként kis tulajdoni hányaddal rendelkező ajánlatkérő tag tekintetében is
elfogadja az in-house feltételek fennállását. A Bíróság C-573/07. sz., Sea ügyben hozott
ítélete szerint: „El kell tehát fogadni, hogy abban az esetben, amikor több közjogi hatóság
tulajdonában áll az a társaság, amelyre az előbbiek valamely közfeladat ellátását bízzák, akkor
e társaságok közjogi hatóságok általi ellenőrzése gyakorolható e hatóságok által együttesen
(...) ha valamely közjogi hatóság kisebbségi tagja lesz egy teljes egészében köztőkével
rendelkező részvénytársaságnak abból a célból, hogy e társaság számára ítélje oda egy
közszolgáltatás végzését, az e társaságon belül társult hatóságok által a társaság felett
gyakorolt ellenőrzés azon ellenőrzéshez hasonlóként minősíthető, mint amilyet a saját
szerveik felett gyakorolnak, amennyiben e hatóságok együttesen gyakorolják azt.”
A C-324/07. sz Coditel ügyben hozott ítélet szerint akkor is megvalósul az együttes irányítás,
ha a társaság legfőbb szerve többségi szavazattal dönt valamely kérdésről: „abban az esetben,
ha a közjogi hatóság valamely közfeladat ellátásának átruházása érdekében olyan községközi
közös vállalathoz csatlakozik, amelynek összes tagja közjogi hatóság, akkor a közös vállalat
felett a csatlakozott közjogi hatóságok által gyakorolt ellenőrzést a saját szolgálataik felett
gyakorolt ellenőrzéshez hasonlónak lehet tekinteni, akár önállóan, akár együttesen - adott
esetben a többség szavazata alapján - gyakorolják azt.”
A Bíróság vonatkozó ítéletei egyértelműen arra mutatnak, hogy nem kell az ellenőrzött
szervezetnek egyszemélyes gazdasági társaságnak lennie, a döntések befolyásolásának
123
lehetősége, annak a Bíróság gyakorlata által elvárt szintje nem csak ilyen módon valósítható
meg, az irányítási és ellenőrzési jogok gyakorlása a bíróság gyakorlatában azt jelenti, hogy az
ajánlatkérők meghatározó befolyást gyakorolnak e társaságnak mind a stratégiai céljaira, mind
pedig a fontos döntéseire.
Fentieken túl a Javaslat kiterjesztő rendelkezést tartalmaz a beszerzés tárgyát illetően, hiszen
az nem csak a közszolgáltatás ellátására vonatkozhat, hanem a közszolgáltatás ellátásának
megszervezésével összefüggő feladat ellátására is. Az új szabályozás a hazai joggyakorlatot
tükrözi (pl. a Fővárosi Bíróság 13.K.33.199/2010/6. számú ítélete).
A Fővárosi Bíróság fenti számú ítéletében kifejtette, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság
szűkítően értelmezte a jogszabályt, és tévesen állapította meg, hogy az önkormányzatnak
közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az önkormányzat a közoktatás illetve annak
megszervezését előíró jogszabályban megfogalmazott felelőssége alapján köteles volt
biztosítani az iskola épületek működését, fejlesztését, és az említett feladat részét képezte a
beruházás műszaki ellenőrzése - a tevékenység nem vitatható módon egyidejűleg és azonos
súllyal kapcsolódott az építési beruházáshoz is -, annak beszerzésénél jogszerűen mellőzhette
a közbeszerzési eljárást azon az alapon, hogy a műszaki ellenőrzés a közszolgáltatás, illetve a
közszolgáltatás megszervezésével összefüggő szolgáltatás volt.
Az éves nettó árbevétel mértékét a korábbi törvényhez hasonlóan 90%-ban határozta meg a
Javaslat, melynek indoka egyrészt, hogy amennyiben az állam vagy más önkormányzat
tulajdonában álló vállalkozás aktív piaci szereplő lenne, úgy a házon belüli beszerzési mód
versenytorzító hatást fejtene ki, mivel a vállalkozás jövedelmező működésének biztosítására
közpénzből kerülne sor. Másrészt ezt támasztja alá a bírósági gyakorlat in-house
feltételrendszerének második fordulata is, amely a már fentebb említett „gazdasági függés”
keretében rögzíti, hogy ajánlattevő tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv
javára végzi.
A 9.§ (3) bekezdésében az in-house szerződések időtartamát illetően a korábbi három évvel
szemben a Javaslat szabályozása legfeljebb öt éves időtartamot enged. A hosszabb időtartam
meghatározását az indokolta, hogy lehetőséget adjon a közszolgáltatások hosszabb távú
tervezésére, amelyet a közszolgáltatások természete jellemzően megkövetel. Az új
szabályozás célja az lenne, hogy a szerződések csak tényleges probléma felmerülése esetén
kerüljenek módosításra vagy megszüntetésre.
A 9.§ (4) bekezdésben bevezetett szabály célja annak rögzítése, hogy amennyiben az in-house
szerződéskötés feltételei a szerződés hatálya alatt már nem állnak fenn tovább, ajánlatkérő
124
jogosult és köteles a szerződést felmondani. A jogosultság kikötését indokolja, hogy a polgári
jog szabályai szerint egy szerződés felmondására akkor kerülhet sor, amennyiben a
szerződésben a felek a felmondás jogát kikötik, vagy arra jogszabályi rendelkezés alapján
jogosultak. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés
nem feltétlenül rögzítené a felmondás jogát, a jogalkotó jelen bekezdésben törvényi
felhatalmazást ad ajánlatkérő számára, hogy felmondja a szerződést. Másrészt pedig köteles is
e jogát gyakorolni, hiszen ha az in-house feltételek már nem állnak fenn, a kivételi kör
alkalmazásának nincs meg a jogalapja.
10. §
A Javaslat a jelenleg hatályos törvénytől eltérően nem tartalmazza sem a nemzeti sem az
uniós közbeszerzési értékhatárok számszerű értékeit. Az értékhatárok meghatározott
időközönként változhatnak, az Európai Unió joga szerint két évente vizsgálják felül az uniós
értékhatárokat, valamint azok nemzeti valutákban meghatározott összegét, a nemzeti
közbeszerzési értékhatárok pedig minden évben a költségvetési törvényben kerülnek
meghatározásra. Az uniós értékhatárokat ugyan rendeletek tartalmazzák, de ezek a
rendeletek irányelvet módosítanak, így a módosított irányelvet kell átültetéssel megjeleníteni
a belső jogban. Erre figyelemmel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az aktuális uniós
értékhatárokat is a költségvetési törvényben kell átültetni.
Az elmúlt években előfordult, hogy a közbeszerzési törvényben nem a hatályos uniós
értékhatár szerepelt. Az értékhatárok változásaira figyelemmel a Javaslat ezért azt
szabályozza, hogy az értékhatároknak a megállapítása hogyan történik. Annak érdekében,
hogy a jogalkalmazók egyszerűen tájékozódhassanak az értékhatárokról, a Javaslat
előirányozza, hogy a Közbeszerzési Hatóság az - árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés
esetében a szolgáltatások, áruk és ajánlatkérők kategóriái szerint is meghatározott - uniós,
valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi.
11-18. §
125
A Javaslat 11-18. §-ai arra vonatkozó szabályokat tartalmaznak, hogy a közbeszerzés
megkezdése előtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a
közbeszerzés tárgyának értékét, amely egyúttal a közbeszerzési kötelezettség fennállásának és
az alkalmazandó eljárásrendnek a meghatározásakor is irányadó, és amelyet a Javaslat a
jelenlegi szóhasználattal megegyezően a közbeszerzés becsült értékének nevez.
A becsült érték a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált
-	általános forgalmi adó nélkül számított, a Javaslat 12-18.§-aiban foglaltakra tekintettel
megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. A teljes ellenszolgáltatásba,
amennyiben az ajánlatkérés egy része opcionális - tehát az ajánlatkérő fenntartja magának a
jogot, hogy a szerződésben meghatározott valamely szolgáltatást (annak egy részét) igénybe
vegye, vagy egy meghatározott további időtartamban is igénybe vegye a szolgáltatást,
azonban arra nem vállal kötelezettséget - bele kell érteni az opcionális rész értékét.
A Javaslat a közbeszerzés becsült érékének számítási módját egyes szerződésekkel
kapcsolatban külön is meghatározza.
A 13. § a rendszeresen vagy időszakonként visszatérő közbeszerzés becsült értékének
kiszámítására vonatkozó szabályt tartalmaz.
Az építési beruházás becsült értékének meghatározására vonatkozó szabály tartalmazza,
hogy az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó
ellenértéket kell figyelembe venni. A jelenlegi szabályozástól eltérően az építési beruházás
becsült értékének megállapítására vonatkozóan nem szükséges rögzíteni a több év során
megvalósuló építési beruházás kitételt, hiszen megszűnik az egybeszámítás egy éves bázisa,
a beruházás becsült értéke - a lenti egybeszámítási szabályokra is figyelemmel - a beszerzés
megkezdésekor számított teljes értéket jelenti.
A Javaslat 18. §-a a részekre bontás tilalmát a jelenleg hatályos törvénytől részben eltérően
szabályozza. A Javaslat továbbra is elvi éllel rögzíti, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség
vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a
közbeszerzést részekre bontani.
A Javaslat a jelenleg hatályos törvénytől eltérően az egybeszámítás referencia időszakaként
nem jelöli meg sem a 12 hónapot, sem a költségvetési évet, hanem az irányelvi
rendelkezésekkel összhangban rögzíti, hogy az egy időben megkezdett beszerzéseket kell
egybeszámítani.
A Javaslat szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére,
szolgáltatások megrendelésére, valamint az egy építési beruházás megvalósítására irányuló
126
szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzés megkezdésére egy időben kerül sor.
A Javaslat különbséget tesz az áru- és szolgáltatás tárgyú beszerzések, valamint az építési
beruházások tekintetében alkalmazandó szempontok között. A Javaslat értelmében
változatlanul csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással
egybeszámítani. Áru- és szolgáltatás esetében azokat a beszerzéseket kell egybeszámítani,
amelyek hasonlóak, és bár több szerződés útján kerülnek beszerzésre, a beszerzések iránti
igény egy időben merül fel.
A hasonlóság - amelyet minden esetben a joggyakorlatnak kell megítélnie - egyúttal
magában foglalja az azonosság esetét is.
Az építési beruházások esetében az egy építési beruházásra vonatkozó szerződések értékét
kell egybeszámítani. A gyakorlatnak kell majd megítélnie az adott eset körülményeinek
megfelelően, hogy mi minősül egy építési beruházásnak, az irányelvi rendelkezésekben írt
„építési projektnek”, amelynek értéke nem bontható részekre.
Az egy éves egybeszámítási bázis megszüntetésével több olyan közbeszerzés valósítható majd
meg az egyszerűbb nemzeti eljárásrend keretei között, amelyekre eddig - bár azt az
irányelvek nem követelték volna meg - az uniós eljárásrendet kellett alkalmazni. A részekre
bontás általános tilalmának érvényesülése ugyanakkor változatlanul tiltja, hogy az ajánlatkérő
visszaélésszerű magatartással kerülje meg a törvény alkalmazását.
A közbeszerzési irányelvek által adott lehetőséggel élve a Javaslat fenntartja, hogy nem kell
egybeszámítani több olyan szerződés értékét, amelyek bár egybeszámítandóak lennének,
értékük azonban nem éri el a Javaslatban az irányelvi rendelkezésekkel megegyezően
meghatározott összeget. A Javaslat szerint az ilyen kisebb értékű beszerzéseket mindig a
nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell megvalósítania az ajánlatkérőnek, nem
használható fel ilyen módon e rendelkezés arra, hogy több szerződésre bontva egy
beszerzést, az ajánlatkérő mentesüljön közbeszerzési kötelezettsége alól. Több beszerzés
valósulhat meg ugyanakkor a nemzeti eljárásrend keretei között, amely hozzájárul a
beszerzések egyszerűbb lebonyolításához. Szintén rögzíti a Javaslat, hogy ha egy kisebb
értékű szerződés odaítélése, bár a közbeszerzés egybeszámított értéke egyébként elérné az
uniós értékhatárt, de a 18. § (3) bekezdése alapján a nemzeti eljárásrend alkalmazható, ez
nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrend szabályai között meghatározott
kivételi köröket is figyelembe veheti és ezáltal kivezetheti beszerzését a törvény
alkalmazása alól.
127
19-20. §
A Javaslatnak az alkalmazandó eljárásrendet meghatározó §-ai szerint kell az ajánlatkérőnek
eldöntenie, hogy a közbeszerzési eljárást a törvény mely szabályai szerint kell lefolytatnia.
A Javaslatban elkülönülő két nagy szabályrendszer a törvény Második Része és a törvény
Harmadik Része. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre
alkalmazandó a Második Rész, míg az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő
értékű közbeszerzésekre a törvény Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni. Az előbbi
főszabálytól azonban a Javaslat eltéréseket is megfogalmaz.
Ilyen eltérés, hogy a törvény 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében a törvény
Harmadik Része alkalmazható, az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében
azonban azon rendelkezések kivételével, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény
alkalmazása alól kivételként határoz meg. A kevésbé kötött nemzeti eljárásrend
alkalmazásának lehetőségét az teremti meg, hogy a közbeszerzési irányelvek a
szolgáltatások e csoportjának beszerzését csak részben szabályozzák. Az irányelveken túl az
Európai Bizottság vonatkozó közleménye és a Bíróság gyakorlata megköveteli a verseny
tisztaságát és az átláthatóságot biztosító követelmények megtartását. A Harmadik Rész
alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor lényeges, hogy az ajánlatkérőknek nagy
szabadságot adó kötetlen eljárás lehetősége a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében is
csak akkor adott, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Az ennél
nagyobb értékű szolgáltatások beszerzésére a 122. § szerint kell eljárni.
Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4.
melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, hasonlóan a több beszerzési
tárgy esetéhez az lesz a döntő az alkalmazandó eljárásrend szempontjából, hogy melyik
szolgáltatás értéke a nagyobb. A törvény Harmadik Része akkor alkalmazható (ide nem
értve a harmadik részben meghatározott kivételeket), ha a 4. melléklet szerinti szolgáltatás
értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
A 4. melléklet szerinti szolgáltatások közül is eltérő szabály vonatkozik a jogi szolgáltatások
megrendelésére. Az Országgyűlés által 2010 őszén e szolgáltatások természetére, valamint a
szabad ügyvédválasztás jogára figyelemmel elfogadott szabályokat tartja meg a Javaslat.
Jogi szolgáltatások esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, a
szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt azonban a külön
128
jogszabályban meghatározott hirdetmény szerint közzé kell tenni és a szerződést
szerepeltetni kell az éves statisztikai összegezésben.
Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, figyelemmel arra, hogy a szolgáltatási
koncesszió a Javaslat elfogadása időpontjában nem tárgya az uniós közbeszerzési jognak, a
nemzeti eljárásrend alkalmazásával kell eljárni, szintén azzal a megkötéssel, hogy az uniós
értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében nem alkalmazhatóak azon rendelkezések,
amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg.
A tervpályázati eljárásra vonatkozóan a Javaslat csak néhány alapvető szabályt rögzít, a
tervpályázat fogalmát és becsült értékének meghatározási módját. Az eljárás lefolytatásának
szabályait és kötelező eseteit a Javaslat felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet
szabályozza.
A törvény Második Része a XII. fejezettel bezárólag minden, a Második Rész hatálya alá
tartozó közbeszerzésre irányadó szabályokat tartalmaz. Ezen szabályokat egyes
beszerzésekre további speciális rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni. Ha a
beszerzés tárgya építési koncesszió, a VI-XII. fejezetet a XIII. fejezet szerinti különös
szabályoknak megfelelően kell alkalmazni. Az építési koncesszió mellett a közszolgáltatói
szerződésekre is speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket részben külön jogszabály
rendez.
A törvény VI-XII. fejezetét a 6. § (1) bekezdése a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén a
XIV. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, amennyiben az
ajánlatkérő közbeszerzése a Javaslat 1 14. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több
tevékenysége folytatásának célját szolgálja. A Javaslat XIV. fejezete e szerződéseket nevezi
összefoglaló névvel közszolgáltatói szerződéseknek, az irányelvi rendelkezéseknek
megfelelően tehát az ajánlatkérő tevékenységéhez való kapcsolat szerint vonatkozik e
szerződésekre speciális szabályozás.
A Javaslat alapján egyértelművé válik, hogy a támogatott szervezetek, amelyek a
támogatástól függetlenül is ajánlatkérőnek minősülnek, azon szabályok alapján járnak el,
amelyek az ajánlatkérő beszerzésére egyébként irányadóak. A támogatott szervezet tehát a
közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályokat alkalmazza akkor, ha egyébként is
ajánlatkérő szervezet és a beszerzése közszolgáltatói tevékenységének folytatásával függ
össze. Ha a támogatott szervezet támogatás hiányában nem minősülne ajánlatkérőnek, a
klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.
129
A Javaslat 20. § (2)-(4) bekezdései azokat az eseteket kezelik, amikor a megkötendő
szerződés az ajánlatkérőnek több fajta tevékenységének célját is szolgálja.
A közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a
közbeszerzés egy ajánlatkérő szervezet - amely nem csak a közszolgáltatói tevékenységével
összefüggésben minősül ajánlatkérőnek, hanem azon kívüli tevékenységével kapcsolatban is
-	közszolgáltatói és egyéb tevékenységének biztosítása céljából is szükséges, első sorban
azonban a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges. Lényeges azonban, hogy e
rendelkezés alapján nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó
szabályok akkor, ha az eltérő jellegű tevékenységek beszerzése egyébként egymástól
elválasztható, a beszerzések együttes kezelése révén azonban a beszerzés egésze a XIV.
fejezet szerint kerülne lefolytatásra vagy a XIV. fejezetben foglalt kivételi rendelkezések
alapján kikerülne a törvény hatálya alól.
Nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó speciális szabályok, ha az
ajánlatkérő nem csak közszolgáltatói tevékenységével összefüggésben minősül
ajánlatkérőnek, a beszerzés az ajánlatkérő közszolgáltatói és az azon kívüli tevékenységének
folytatása céljából is történik, azonban nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban
mely tevékenység ellátásához szükséges.
Olyan ajánlatkérő szervezetek esetében, amelyek csak közszolgáltatói tevékenységükkel
kapcsolatban minősülnek ajánlatkérőnek, a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó
speciális szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a
közszolgáltatói tevékenységének folytatását és egyben azon kívüli tevékenységének
folytatását is szolgálja és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely
tevékenység ellátásához szükséges.
Az előbbi szabályokkal összefüggésben kell megemlíteni, hogy olyan ajánlatkérő
szervezetek esetében, amelyek csak közszolgáltatói tevékenységükkel kapcsolatban
minősülnek ajánlatkérőnek, a Javaslat 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közszolgáltatói
tevékenysége folytatásától eltérő célra történő szerződéskötéseknél nem kell közbeszerzési
eljárást lefolytatniuk. E bekezdés értelmezésekor a 20. § rendelkezéseire is figyelemmel azt
kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia, hogy első sorban a közszolgáltatói tevékenység
folytatásától eltérő célra irányul-e a szerződés megkötése. Az 5. §-ban foglalt közbeszerzési
kötelezettség e tekintetben is megköveteli, hogy az ajánlatkérő egyébként elválasztható
beszerzéseket összekapcsolva ne vezessen ki valamely közbeszerzést a törvény hatálya alól.
130
21-22. §
A Javaslat e §-ai az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
A 21. § (2)-(4) bekezdései szólnak azokról az esetekről, amikor az ajánlatkérő más
ajánlatkérő vagy ajánlatkérők nevében folytatja le az eljárást. A (3) bekezdés jeleníti meg
azt az esetet, amikor több ajánlatkérő szervezet valamely közös beszerzésének
megvalósítására történik a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Ilyenkor az ajánlatkérők
egyikét a többi ajánlatkérő meghatalmazza a közbeszerzési eljárás lefolytatására és az adott
eljárást - több ajánlatkérő nevében - ez a szervezet fogja ajánlatkérőként lefolytatni. A
rendelkezés megteremti annak jelenleg hiányzó jogi hátterét, hogy több ajánlatkérő
szervezet közösen vagy egy ajánlatkérő más ajánlatkérő megbízásából bonyolíthasson le
közbeszerzést, ezáltal hozzájárulhat ahhoz is, hogy beszerzések hatékonyabb megvalósítása
vagy kisebb önkormányzati ajánlatkérők tehermentesítése érdekében több ajánlatkérő
együttműködjön a közbeszerzési eljárások lefolytatása során. Nincs akadálya annak, hogy
tartós együttműködést is kialakítsanak ajánlatkérők, pl. helyi önkormányzatok
közbeszerzéseik hatákonyabb megvalósítása érdekében.
A 21. § kizárólag azokat az eseteket szabályozza, amikor egy szervezet más ajánlatkérő
meghatalmazása alapján ajánlatkérőként folytat le közbeszerzési eljárást. E szabályozástól
elkülönítendő és a törvény által nem szabályozott kérdés, hogy az ajánlatkérő a
közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokra szintén adhat meghatalmazást
valamely személynek vagy szervezetnek, ilyen esetekben azonban csupán arról van szó,
hogy egyes eljárási cselekményeket az ajánlatkérő képviselője végez, az eljárás
ajánlatkérőjének személye azonban változatlan.
A Javaslat a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezően fenntartja az ajánlatkérők
bejelentkezési kötelezettségét. Az ajánlatkérők nyilvántartását a Közbeszerzési Hatóság
vezeti, a nyilvántartást a Közbeszerzési Hatóság honlapján bárki megtekintheti. A Javaslat a
jogorvoslat szabályai között azt is rögzíti, hogy amennyiben az érintett szervezet a
Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a törvény hatálya alá tartozó
ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, a
Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból
való eljárását.
A Javaslat továbbra is az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy határozza meg az általa
lefolytatandó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének
131
felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg
szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Ennek
keretében meg kell határozni továbbá az eljárás során az egyes döntésekért felelős személyt,
személyeket, illetőleg testületeket is. A Javaslat alapján ha az ajánlatkérő nem készített a
közbeszerzéseire általánosan alkalmazandó közbeszerzési szabályzatot, legkésőbb az adott
közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket. Ha egy
ajánlatkérő szervezet más ajánlatkérő nevében folytat le eljárást, illetve közös ajánlatkérés
esetén az ajánlatkérők megállapodásának kell rendeznie, hogy hogyan működnek együtt,
milyen összetétellel állítják fel a bírálóbizottságot vagy ki jogosult az egyes döntéseket
meghozni.
A 22. § annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások szakszerűsége biztosított legyen,
továbbra is rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció
elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő
nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő
szakértelemmel kell rendelkezniük. A megfelelő szakértelem biztosításához a Javaslat
továbbra is fenntartja azt a követelményt, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgya
szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelem kell, hogy rendelkezésére álljon az
eljárás során.
A 22. § (4) bekezdése szabályozza, hogy az ajánlatkérő mely döntéseit megelőzően kell
bírálóbizottságnak eljárnia és a döntést meghozó személy vagy testület számára döntési
javaslatot készítenie. A bírálóbizottság létszáma legalább három fő. A Javaslat azt rögzíti,
hogy a bírálóbizottságnak csak az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti
értékelésére, valamint érvénytelenségének megállapítására kell döntési javaslatot készítenie.
A hiánypótlás, felvilágosítás kérésére, vagy irreálisan alacsony ár miatti indokolás kérésére
az előbbiek értelmében nem szükséges, hogy bírálóbizottsági előkészítés történjen. A
Javaslat által kötelezően előírt esetkörön kívül is lehetősége van azonban arra az
ajánlatkérőnek, hogy bírálóbizottságot állítson fel a döntések előkészítésére. Az eljárások
részvételi szakaszában meghozandó döntések előkészítése vagy a hiánypótlási felszólítás
megküldését megelőzően a hiányok megállapítása így szintén lehet az ajánlatkérő által
felállított bírálóbizottság feladata, amely egyéb feladatokat az ajánlatkérő a közbeszerzési
szabályzatban rögzíthet. A bírálóbizottság gyakorlati működését leíró ügyrendi szabályokat
szintén maguk az ajánlatkérők határozzák meg saját szervezetük jellegzetességeit
figyelembe véve.
132
23.	§
A 23. § a központosított közbeszerzési rendszer kialakításának, fenntartásának lehetőségét
tartalmazza. A Javaslat a Kormány számára kibővíti a központosított közbeszerzés
lehetséges szabályozási körét az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal. A központosított
közbeszerzés hatékony megoldást jelenthet bizonyos, több szervezet részére is általában
szükséges tárgyú szerződések megkötésére. A központosított közbeszerzés alapgondolata,
hogy a központi beszerző szerv a törvény szabályai szerint közbeszerzési eljárást folytat le,
azon ajánlatkérői kör, amelyek részére a központi beszerző szervezet eljár, a központi
beszerző szervtől vagy azon keresztül közbeszerzési eljárás nélkül rendelhetnek meg árut,
szolgáltatást vagy esetleg építési beruházást.
A Javaslat a helyi önkormányzatok számára a közbeszerzések helyben központosított
rendszerének megteremtését továbbra is biztosítja. A Javaslat annak a lehetőségét is
megteremti, hogy az önkormányzatok társulás útján központosított közbeszerzési rendszert
hozzanak létre. A központosított beszerzési módszerek alkalmazásának lehetősége a
közbeszerzési irányelvek alapján ugyanis nem korlátozott arra a körre, amelyet a jelenleg
hatályos törvény meghatároz, akár önkormányzati tömörülések is érdekeltek lehetnek
központi beszerző szerv útján történő beszerzésben, a Javaslat ezért megteremti ennek
lehetőségét. A 21. § ugyanakkor központi beszerző szerv létrehozása nélkül is lehetővé teszi
az ajánlatkérők összefogását közbeszerzések lefolytatása során, az önkormányzatok számára
így kizárólag a 21. § alapján is megvalósítható együttműködés kialakítása. A Javaslat ezen
kívül teremti meg a lehetőségét annak is, hogy igény esetén központi beszerző szervezet
útján, központosított közbeszerzési rendszer is működtethető legyen. Új elemként, a kisebb
önkormányzatok adminisztratív terheinek megszüntetése érdekében ad lehetőséget a Javaslat
arra, hogy a Kormány az 1000 fő alatti települések közbeszerzéseinek lebonyolítására
központosított rendszert hozzon létre.
24.	§
E § az összeférhetetlenség eseteit szabályozza. A jelenleg hatályos törvény az
összeférhetetlenség vonatkozásában részletező szabályozásra törekszik, az alkalmazásával
kapcsolatos tapasztalatok is rámutatnak azonban, hogy nem lehetséges valamennyi
133
esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, ezért a Javaslat rövidebb és
könnyebben átlátható szabályozást rögzít, amely elősegíti a közbeszerzés alapvető céljait: a
közpénzek elköltésének átláthatóságát és a verseny tisztaságának biztosítását. Az átfogó
összeférhetetlenségi szabályok a konkrét eset összes körülményeit figyelembe vevő, a
közbeszerzés alapelveivel és az uniós joggal is összhangban álló jogértelmezést segítik elő.
A jelenlegi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás objektív, azaz a tényállási feltételek
megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményez, hogy az érintett szervezet,
személy által való közreműködésből származott-e előny vagy azonos feltételrendszer mellett,
többletinformációk nélkül vehetett részt a versenyben. Ezzel szemben a Javaslatban rögzített
szabályok lehetőséget biztosítanak az érintett szervezetnek, személynek annak bizonyítására,
hogy az ajánlatkérő nevében eljárva képes funkcióinak pártatlan és tárgyilagos ellátásra,
illetve az eljárásban való részvétele ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként nem jár a
verseny tisztaságának sérelmével.
A Javaslat általános kötelezettséget telepít az ajánlatkérőre, amikor a 24. § (1) bekezdésében
kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak
érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny tisztaságának sérelmét
eredményező helyzetek kialakulását.
A jelenleg hatályos törvény részletekbe menő szabályozásával szemben a Javaslat 24. § (2)
bekezdése egy keretszabályt vezet be, amely szerint nem vehet részt az eljárás előkészítésében
és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak
pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból nem képes. Kiemeli a szabályozás
azonban a gazdasági érdeket vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más
közös érdeket, mint különös összeférhetetlenségi okot.
Az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe
bevont személy vagy szervezet vonatkozásában a Javaslat szintén átfogó szabályozást vezet
be, amikor a 28.§ (3) bekezdésében rögzíti, hogy nem vehetnek részt az eljárásban
ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezetként, amennyiben közreműködésük az eljárásban a verseny
tisztaságának sérelmét eredményezheti.
A fenti szabályozás megfelel az Európai Bíróság összeférhetetlenség tárgykörében hozott
ítélkezési gyakorlatának, amely megköveteli a konkrét tényállás alapján a tényleges
jogsérelem megállapíthatóságát (C-213/07. sz. Michaniki ügyben hozott ítélet), és bizonyítási
134
lehetőséget biztosítanak az érintett ajánlattevőknek, hogy az ő sajátos esetükben a
szabályozásban foglaltak nem állnak fent (C-21/03, C-34/03. sz. Fabricom egyesített ügyek).
Garanciális szabály továbbá az összeférhetetlenségi helyzetek kezelésére a 24. § (4).
bekezdése, amely szerint az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással
vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban
köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e összeférhetetlenség.
25.	§
A 25-27. §-ok a gazdasági szereplőkkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak, a 25. § a
közös ajánlattevők helyzetét szabályozza.
A Javaslat rögzíti, hogy közös ajánlattételre korlátozás nélkül lehetőség van a Kbt. szabályai
szerint. Előfordulhat, hogy maga a közös ajánlattétel valósít meg a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint a versenyt
korlátozó megállapodást (pl. a piacnak két meghatározó szereplője, akik egyedül is képesek
lennének a teljesítésre, együtt tesznek ajánlatot), ilyenkor az ajánlatkérő a 28. § (2) bekezdése
szerint köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulni.
A jelenleg hatályos törvény gyakorlatában több kérdés merült fel a közös ajánlattevők által
alkotott konzorciumok közbeszerzési eljárásban való részvételével kapcsolatban. A Javaslat
egyértelműen abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők csoportja, az általuk létrehozott
konzorcium a közbeszerzési eljárás során sem rendelkezik önálló jogalanyisággal. A
közbeszerzési jogszabályok alkalmazása a szerződés megkötése által szorosan kapcsolódik a
polgári jog szabályaihoz, a jogalkotó álláspontja szerint ezért a polgári jogképességtől a
közbeszerzési eljárásban részvétel képessége nem választható el. Az ajánlattevők között
létrejött konzorciumi megállapodás nem hoz létre új jogalanyt, a konzorcium jellemzően a
Ptk. szerinti polgári jogi társaság létesítését jelenti, amely a tagok közötti kötelmi jogviszony,
a konzorcium jogképesség hiányában saját nevében nem szerezhet jogokat vagy vállalhat
kötelezettségeket. A Javaslat értelmező rendelkezései között a gazdasági szereplő fogalma,
valamint a gazdasági szereplő fogalmára építő ajánlattevő és részvételre jelentkező
meghatározásából is egyértelműen következik, hogy ajánlattevők jogképességgel nem
rendelkező csoportja nem jelenhet meg a közbeszerzési eljárásban önállóan, mint ajánlattevő
vagy részvételre jelentkező, hanem közös ajánlattevőkként vagy részvételre jelentkezőkként
vehetnek részt az eljárásban. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a közös ajánlattevők,
135
illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak
egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy a közös részvételre jelentkezők
megjelölését. Minden esetben egyértelműnek kell tehát lennie, ha a közbeszerzési eljárásban
tett nyilatkozat a közös ajánlattevők képviseletében történik.
Közös ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés esetében alapvetően a csoport minden tagjára
alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a részvételre jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre
vonatkoznak, nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a közös ajánlattevők egy
egységes ajánlatot nyújtanak be, indokolt ezért, hogy egyes eljárási cselekmények esetében a
közös ajánlattevők egységes fellépését ismerje el a Javaslat.
Ilyen egységes kezelést jelent és könnyebbé teszi a felek közötti kommunikációt az
eljárásban, hogy ahol a Javaslat az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre
jelentkezők értesítését írja elő (pl. a felhívás módosítása, előzetes vitarendezés vagy
számítási hiba javítása esetén), valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása a hiánypótlás,a
felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő értesítését, tájékoztatását, illetve
felhívását a közös ajánlattevők képviselőjének küldi meg, és nem kell azt a közös
ajánlattevők mindegyikének megküldenie. Hasonlóan a közös ajánlattevők egységét ismeri
el az a rendelkezés, amely szerint a biztosítékot elegendő a közös ajánlattevőknek
ajánlatonként egyszer rendelkezésre bocsátania, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös
ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
Abból, hogy a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által alkotott konzorcium nem
önállóan és saját nevében vesz részt a közbeszerzési eljárásban, következik az a szabály,
hogy a közösen induló gazdasági szereplők csoportjában nem következhet be változás, nem
cserélődhet a gazdasági szereplők személye a részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtását
követően.
A közös ajánlattevőket a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemleges felelősség
terheli. Az ajánlatkérők - a Ptk. 574. §-ával is összhangban - jelenleg is rendszerint előírják,
hogy a közös ajánlattevőket egyetemleges felelősség terheli. E szabálynak kógens rögzítése
a Javaslatban a kialakult gyakorlatnak megfelelően a szerződés teljesítésének biztosítását
jelenti az ajánlatkérő számára, amely az ajánlatkérő szervek feladatellátásával
összefüggésben egyben a közérdeket is szolgálja.
26. §
136
A Javaslat 26. §-a fenntartja azt a 2010 szeptemberében bevezetett szabályt, amely szerint ha
egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben
venne részt alvállalkozóként a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy
részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni,
hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös
ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre jelentkezőként)
kell hogy szerepeljen.
A rendelkezés célja, hogy visszafogja a körbetartozások keletkezésének egyik tényezőjét, a
hosszú alvállalkozói láncok kialakulását. Ezt a hatást a szabály azzal a rendelkezéssel
együttesen fejti ki, amely a szerződés teljesítésével kapcsolatban rögzíti, hogy a teljesítésben
részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát
meghaladó mértékben alvállalkozót. Egyes összetett tevékenységek és a piac struktúrája - így
az építőiparban egy tevékenységre szakosodott, elaprózódott vállalkozási összetétel -
szükségessé teszi, hogy az alvállalkozó maga is alvállalkozót vehessen igénybe, a teljesítés
egynegyedének vállalása azonban már olyan mértékű hozzájárulást jelent, amelynek esetében
-	összhangban a hosszú alvállalkozói láncok kialakulását megakadályozni kívánó céllal -
megkövetelhető, hogy a vállalkozás ne egy alsóbb szinten kerüljön bevonásra.
A Javaslat 26. §-a nem azt határozza meg, hogy a szerződést meghatározott százalékban az
ajánlattevőknek kell teljesíteniük. A Javaslat nem zárja ki egyetlen gazdasági szereplő
indulását sem a közbeszerzési eljárásban, csak azt írja elő, hogy egy - a teljesítésben nagy
arányban résztvevő - szervezetet már nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem annak
ajánlattevői minőségben kell részt vennie a közbeszerzési eljárásban és a szerződés
teljesítésében.
Lényeges, hogy csak azon gazdasági szereplők esetén vizsgálandó a 25%-os szabály, amelyek
a 4. §-ban foglalt meghatározás szerint alvállalkozónak minősülnének. Nem alkalmazandó
tehát a szabály például valamely termék gyártójára, előállítójára, mivel az a körülmény, hogy
valamely gazdasági szereplő az általa gyártott terméket használja fel a szerződés
teljesítéséhez, nem vonja maga után e szervezetnek alvállalkozóirészvételét az ajánlattevő és
az ajánlatkérő közötti szerződés teljesítésében.
27. §
137
A 2004/18/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő szervek nem
írhatják elő a közös ajánlattevőknek, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az
ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a szerződés
elnyerését követően ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés
megfelelő teljesítéséhez szükséges. Az irányelvi rendelkezéssel összhangban rögzíti a
Javaslat, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részvételt nem kötheti gazdálkodó
szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő
szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. A
Javaslat szövegében annyiban túlmutat az irányelvi rendelkezésen, hogy nem csak közös
ajánlattétel esetén, hanem akár egyetlen ajánlattevőtől is megkövetelhető az adott projektre
gazdasági társaság alapítása.
A Javaslat egyúttal - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - azt is kifejezi, hogy a szerződés
teljesítésére az ajánlattevők akkor hoznak létre gazdasági társaságot, ha az ajánlatkérő azt
megköveteli, valamint akkor hozhatnak létre gazdasági társaságot, ha az ajánlatkérő azt
lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy
megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását, a dokumentációban megadja a létrehozandó
gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával,
az alaptőke minimális - a szerződés értékével arányosan meghatározott - összegével, a
gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével
függhetnek össze. A kifejezetten az adott szerződés teljesítése érdekében alakult társaságot a
Javaslat projekttársaságnak nevezi, a projekttársasággal kapcsolatos további szabályokat a
szerződés teljesítésének létszakaszára vonatkozóan a Javaslat 166. §-a tartalmazza.
28.	§
A Javaslat 28. §-ának (1) bekezdése a verseny tisztaságának biztosítása érdekében
korlátozza, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők (részvételre jelentkezők)
között milyen kapcsolat nem engedhető meg. A rendelkezés értelmében az a gazdasági
szereplő, amely a közbeszerzési eljárásban egy ajánlatban (részvételi jelentkezésben) már
ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) szerepel, nem indulhat egyúttal másik
ajánlatban (részvételi jelentkezésben) ugyanabban az eljárásban közös ajánlattevőként
(részvételre jelentkezőként). Szintén nem szerepelhet más ajánlattevő, illetve részvételre
jelentkező alvállalkozójaként az eljárásban és nem igazolhatja egy másik ajánlat (részvételi
138
jelentkezés) ajánlattevőjének (részvételre jelentkezőjének) szerződés teljesítésére való
alkalmasságát. Az előbbi összefonódások tilalmát a versenyt korlátozó megállapodások
megakadályozása érdekében mondja ki a Javaslat.
A versenykorlátozó megállapodások, vagyis a kartellek az egyik legfontosabb okát jelentik a
közbeszerzésekkel kapcsolatos olyan rossz tapasztalatoknak, amikor a hatékony
közpénzfelhasználás céljától eltérően az átlagos piaci árnál drágábban tud csak beszerezni az
ajánlatkérő. A 1996. évi LVI. törvény (Tpvt.) 11. §-a és az EUMSZ 101. cikke tilalmazza a
vállalkozások közötti olyan megállapodás és összehangolt magatartás tilalmát, amely a
gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást
fejthet ki. Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során a gazdasági versenyt
korlátozó megállapodást észlel vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt.
bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági
Versenyhivatalnak. Az ajánlatkérőnek nem kell feltétlenül bizonyítékokkal rendelkeznie a
versenyt korlátozó megállapodás fennállására, a kartellekre vonatkozóan az ajánlatkérőnek
ilyen bizonyíték a gyakorlatban nem is áll rendelkezésére, azt köteles jelezni a Gazdasági
Versenyhivatal részére, amennyiben a körülményekből alapos okkal feltételezi, hogy ilyen
megállapodás állhat fenn. Erre mutathatnak például a körülmények akkor, ha több hasonló
tárgyú eljárásban a piacon jelen lévő gazdasági szereplők közül mindig más nyer, ha látszólag
indok nélkül egy ajánlattevő visszavonja ajánlatát, a részvételi szakaszt követően nem nyújt
be ajánlatot, vagy nem teljesíti a hiánypótlási felhívást, ha korábban reális árat ajánló
gazdasági szereplők magasabb árat ajánlanak és ily módon egyetlen reális árú ajánlat marad.
29.	§
A 29. § tartalmazza annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való
részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntartsa védett
foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek,
továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek
ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben
ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben
fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
139
A Javaslat az értelmező rendelkezések között adja meg a védett foglalkoztató és védett
szervezeti szerződést kötött szervezet, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel
rendelkező szervezet fogalmát. Az ilyen szervezetek számára fenntartott eljárásban csak
olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely az előbbi minőségnek megfelel. A
fenntartott közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes szabályait
külön jogszabály határozza meg. A külön jogszabály alkotására vonatkozó felhatalmazás
egyértelműen rögzíti, hogy kormányrendelet meghatározott körben kötelezővé is teheti
szociális szempontok érvényesítését a közbeszerzésben, így adott esetben meghatározott
beszerzések védett foglalkoztatóknak történő fenntartását. A kötelezővé tétel olyan
meghatározott körben képzelhető el, amely termékeket a védett foglalkoztatók megfelelő
mennyiségben állítanak elő és amely egybeesik a kormányzat közbeszerzés keretében
kielégített igényeivel. Különösen azért szükséges a lehetséges körben rendeleti szinten
előmozdítani a védett foglalkoztatóktól történő beszerzést, mert az elmúlt évek tapasztalatai
azt mutatják, hogy az ajánlatkérők nem élnek a fenntartás lehetőségével, a Kormány
számára ugyanakkor fontos jogpolitikai cél a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásának elősegítése, amelyhez részben az állami megrendelések is
hozzájárulhatnak.
30-33. §
A Javaslat e rendelkezései adják az V. fejezetnek (A közzétételre és kommunikációra
vonatkozó szabályok) azt az alcímét, amely a közzététel, adatszolgáltatás és közbeszerzési
tervezés szabályait tartalmazza.
A jelenleg hatályos törvény a közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályokat nem
kezeli egységként, különböző törvényhelyeken, az adott eljárás szabályai között találhatók
meg a vonatkozó normák. A Javaslat ezzel szemben önálló fejezetben rögzíti a közzétételre és
kommunikációra vonatkozó szabályokat, ezzel is elősegítve a szabályozás átláthatóságát.
A 30. § (1) bekezdése egy felsorolást tartalmaz arról, hogy az ajánlatkérő mely felhívásokat,
tájékoztatókat köteles hirdetmény útján közzétenni. E rendelkezés mellett a Javaslat néhány
egyéb helyen (pl. jogi szolgáltatásokra megkötött szerződéseknél) is előír hirdetmény
közzétételi kötelezettséget.
140
A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest módosult az eljárás eredményéről szóló tájékoztató
megküldési határideje 10 munkanapra. A Javaslat szintén 10 munkanapra módosítja a naptári
negyedév utolsó napját követően a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során
kötött szerződésekről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldési határidejét.
A 30. § (3) bekezdése kiemeli, hogy a keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes
-	negyedévről nem kell külön hirdetményt közzétenni. A jelenleg hatályos szabályozásban
még nem szerepel a „külön” kifejezés, ez félreértésekre adhatott okot arra vonatkozóan, hogy
ezen időszaknak kell-e szerepelnie hirdetményben.
A Javaslat rögzíti, hogy az ajánlatkérő az a Javaslat szerinti hirdetményeket a külön
jogszabályban meghatározott minta szerint köteles közzétenni. Utal továbbá arra, hogy külön
jogszabály tartalmazza az alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a
hirdetmény megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint
közzétételének rendjére vonatkozó részletes szabályokat.
A Javaslat 31. §-a rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek milyen adatokat kell a közbeszerzési
eljárásokkal kapcsolatban honlapján közzétennie. Kiemelendő, hogy a szerződés teljesítéséről
szóló tájékoztató helyett a teljesítésre vonatkozóan a Javaslat által meghatározott adatokat az
ajánlatkérőnek honlapon kell közzétenni.
A Javaslat 32. §-a rendelkezik az előzetes összesített tájékoztató, illetve a közszolgáltatók
esetében időszakos előzetes tájékoztató szabályairól a 2004/18/EK irányelv 35. cikkében és a
2004/17/EK irányelv 41. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban.
Az előzetes összesített tájékoztató és az időszakos előzetes tájékoztató az ajánlattevői oldal
gazdasági szereplőinek nyújt tájékoztatást az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról.
Az érdekelt ajánlattevők az előzetes tájékoztató megismerésével megkezdhetik az eljárásokon
való részvétel előkészítését, az ajánlatkérő pedig az egyes eljárási fajtáknál megengedettek
szerint rövidebb határidőket alkalmazhat.
A Javaslat XIV. fejezetének sajátos szabályait részletező kormányrendelet rendelkezik arról
az esetről, amikor a közszolgáltatói szerződések megkötésére vonatkozó eljárásrendben az
időszakos előzetes tájékoztató feladása konkrét eljárás meghirdetésére irányul.
A Javaslat 32. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az összes árubeszerzés tárgyú vagy 3. sz.
melléklet szerinti szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárást fel kell tüntetni az előzetes
összesített tájékoztatóban, vagy közszolgáltató ajánlatkérő esetén az időszakos előzetes
tájékoztatóban, ha becsült értéke alapján az uniós értékhatárt eléri és kivételi körbe nem
tartozik és az ajánlatkérő az adott évben, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapban
141
tervezi az eljárást megindítani. Az Európai Unió Kiadóhivatalának gyakorlata szerint az
árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tárgyú, tervezett közbeszerzési eljárásokról az
előzetes összesített tájékoztatót együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.
Az előzetes összesítést árubeszerzés esetében árucsoportonkénti bontásban, a CPV-ről szóló
2195/2002/EK rendeletet módosító 213/2008/EK rendelet szerint a Közös Közbeszerzési
Szójegyzékre (CPV) történő hivatkozással, szolgáltatás megrendelése esetén a 3. melléklet
szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell megadni.
Az ajánlatkérő a tervezett építési beruházás megvalósulására vonatkozó döntést követően
készíthet előzetes összesített tájékoztatót, vagy közszolgáltatók esetében időszakos előzetes
tájékoztatót az építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, amennyiben a beruházás
becsült értéke eléri az uniós értékhatárt. Az előzetes összesített tájékoztatót építési beruházás
esetében külön kell elkészíteni. A közszolgáltatói szerződések megkötésére vonatkozó
szabályokat alkalmazó ajánlatkérő időszakos előzetes hirdetményt közzétehet fontosabb
projektekről, építési beruházásokról anélkül, hogy a korábbi tájékoztatóban közzétett
információkat megismételné. Ilyen esetekben egyértelművé kell tennie, hogy hirdetménye
kiegészítő jellegű.
Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót, közszolgáltatók esetében az időszakos
előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott hirdetmény útján teszi közzé. Ha az
ajánlatkérő a hirdetményt honlapján is közzéteszi (erre csak a hirdetmény feladását követően
kerülhet sor), a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából (lásd az egyes
eljárási fajtáknál a hirdetménnyel kapcsolatos határidőket) az ajánlatkérő honlapján való
közzététel időpontja az irányadó.
Az előzetes összesített tájékoztatót, közszolgáltatói szerződések esetében az időszakos
előzetes tájékoztató saját honlapon történő közzétételére csak azt követően kerülhet sor, hogy
a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt feladja (erről az ajánlatkérő visszaigazolást kap).
A fenti hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésekre
vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az itt szabályozottól eltérő az az eset,
amikor a közszolgáltatói szerződések megkötésére vonatkozó eljárásrendben az időszakos
előzetes tájékoztató feladása konkrét eljárás meghirdetésére irányul.
A Javaslat 33. §-a tartalmazza a közbeszerzési tervre vonatkozó szabályokat. A Javaslat
hatálya alá tartozó ajánlatkérők, ide nem értve a központosított közbeszerzés során
ajánlatkérésre feljogosított szervezeteket, valamint a közszolgáltatókat, minden költségvetési
142
év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az
adott évre tervezett közbeszerzéseikről.
A közbeszerzési tervben nem kell szerepeltetni a kivételi körbe tartozó, és a közbeszerzési
értékhatárt el nem érő beszerzéseket. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv
célja, hogy az ajánlatkérő szervek felmérjék az adott évre vonatkozó beszerzési igényeiket és
megelőzhető legyen a részekre bontás tilalmának megsértése, illetve a késedelmes vagy nem
megfelelő eljárások megindítása.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési terv elkészítése előtt is indíthat közbeszerzési eljárást,
amennyiben azt a tervben később megfelelően szerepeltette, és olyan közbeszerzési eljárást is
lefolytathat, amely nem szerepelt a közbeszerzési tervben, ha általa előre nem látható okból
előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel, valamint mellőzheti a tervben
szerepeltett eljárás lefolytatását. Ezen változások esetén a közbeszerzési tervet módosítani
kell, megadva a módosítás indokát is.
Az éves közbeszerzési terv jelentőséggel bír a közbeszerzések ellenőrzése szempontjából is,
mivel a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére köteles az
ajánlatkérő azt megküldeni.
34-37.§
A Javaslat e §-ok által alkotott alcíme az eljárások dokumentálására, a kapcsolattartásra és a
határidők számítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A Javaslat itt rendelkezik a közbeszerzési eljárások dokumentálásáról, illetve az így
keletkezett iratok megőrzéséről és rendelkezésre bocsátásáról.
Az átláthatóság követelményének megfelelően a közbeszerzési eljárás előkészítését,
lefolytatását, valamint a szerződés teljesítését írásban kell dokumentálni, illetve
elektronikusan. A Javaslat az ajánlatkérőre bízza, hogy milyen módon tesz eleget e
dokumentálási kötelezettségének, azonban a közbeszerzési szabályzatban, ennek hiányában az
előírt más megfelelő módon meg kell határoznia a közbeszerzési eljárás dokumentálásának
rendjét.
A Javaslat a 2004/18/EK irányelv 42. cikk (1) bekezdésével, valamint a 2004/17/EK irányelv
48. cikk (1) bekezdésével összhangban szabályozza az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők
közötti kapcsolattartás formáját. A szabályozás ennek megfelelően általánosan az írásban
143
történő nyilatkozattételt írja elő, amely történhet postai vagy közvetlen kézbesítés útján,
faxon, vagy elektronikus úton.
A 2004/18/EK irányelv 42. § (2) bekezdésével és a 2004/17/EK irányelv 48. § (2)
bekezdésével összhangban kimondja a Javaslat továbbá, hogy valamely kapcsolattartási forma
alkalmazása nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség
elvével áll összefüggésben, hogy az ajánlatkérő az eljárásban nem írhatja elő, hogy a
gazdasági szereplők csak elektronikusan nyújthatják be ajánlatukat, egyéb nyilatkozataikat,
sok kisvállalkozás vagy mikrovállalkozás ugyanis feltételezhetően nem rendelkezik
elektronikus aláírással, ezért egy ilyen előírás részükre egyértelműen hátrányt jelentene.
A kapcsolattartási forma kiválasztására irányadó továbbá, hogya törvény által előírt
tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben
vehető igénybe. A közbeszerzési eljárásban jellemző rövid határidők szükségessé teszik, hogy
az ajánlatkérők gyors kommunikációs eszközöket alkalmazzanak. Néhány esetben, ahol a fax
és elektronikus út alkalmazása kötelező azzal összefüggésben, hogy a Javaslat az irányelvek
által megengedett rövidebb határidőket ültet át, a Javaslat az egyes eljárási cselekményeknél
rögzíti, hogy ott kizárólag mely kommunikációs eszköz alkalmazható. A Javaslat így az
ajánlattételi és részvételi határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a hirdetményeket
kizárólag elektronikusan lehet feladni. A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat
rövidebb határidejének átvétele pedig megköveteli, hogy az írásbeli összegezés megküldése,
valamint az előzetes vitarendezés során a kommunikáció elektronikus úton vagy fax-on
történjen.
A Javaslat az elektronikuson úton benyújtható nyilatkozatokról is rendelkezik a 2004/18/EK
irányelv (37) preambulumbekezdésével, valamint 42. cikkével és a 2004/17/EK irányelv (48)
preambulumbekezdésével és 48. cikkével összhangban. A Javaslat szövege szerint
elektronikus úton nyújtható a nyilatkozat, ha legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírással ellátott. A Javaslat ezen bekezdése tekintetében az elektronikus aláírásról szóló
2001. évi XXXV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Elektronikus úton nyújtható
be a nyilatkozat továbbá, ha a Javaslat alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek
megfelelő elektronikus dokumentum formába foglalják. A Javaslat ezen rendelkezése
lehetőséget nyújt arra, hogy a későbbiekben a fokozott biztonságú elektronikus aláírás mellett
más módon kiállított elektronikus dokumentum is elfogadható legyen a közbeszerzési
eljárásokban.
144
A Javaslat 36. §-a az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló számos rendelkezést is
tartalmaz.
A Javaslat lehetőséget biztosít egyes eljárási cselekmények elektronikus módon történő
elvégzésére a közbeszerzési eljárások során. Az e-közbeszerzés előnyei közé sorolható az
eljárások fokozottabb átláthatósága, az eljárások egyszerűsödése, és gyorsítása. Az
elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait a Javaslat is érinti, a
közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól,
valamint az elektronikus árlejtés szabályairól külön kormányrendelet rendelkezik.
A 36. § (2) bekezdése értelmében nem szükséges jegyzőkönyvet kiállítani azon eljárási
cselekmények esetében, amelyek közjegyző jelenlétében folytak le és arról közokirat készült.
A 36. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérők nem követelhetnek meg eredeti vagy hiteles
másolati dokumentumokat. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy - a jelenleg hatályos törvény
szövegétől eltérően - nem csak igazolásokat, hanem egyéb nyilatkozatokat, dokumentumokat
(pl. beszámolót) sem lehet eredetiben vagy hiteles másolatban kérni az eljárásban. Így az
ajánlattevőknek nem kell esetlegesen több közbeszerzési eljárásra ugyanazokat az
igazolásokat, más dokumentumokat újra beszerezni és ennek ellenértékét viselni. A Javaslat
rendelkezik továbbá a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok fordításáról is, amely
szerint nem szükséges és nem követelhető meg hiteles fordítás benyújtása, elegendő az
ajánlattevő általi felelős fordítás is.
Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Javaslat előírja, hogy ha a közbeszerzési
eljárásban felmerülő tény vagy adat hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból
ingyenesen, magyar nyelven megismerhető, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel
kapcsolatban igazolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény pl. számos olyan hatósági nyilvántartást (névjegyzéket) szabályoz, melyek
elektronikusan hozzáférhetőek és a tervezésre, illetve építési beruházásra vonatkozó
közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők gyakran követelik meg olyan szakemberek
bemutatását, tevékenység végzési jogosultságának igazolását, akik ezen hatósági -
elektronikusan is hozzáférhető - nyilvántartásokban szerepelnek (pl. felelős műszaki vezető,
műszaki ellenőr, tervező). Az ajánlattételt egyszerűsíti, ha a Kbt. szerint ezeket az
igazolásokat nem kell beadni, hanem az ajánlatkérő ellenőrzi az Interneten. A Közbeszerzési
Hatóság útmutatót ad ki a közbeszerzési eljárásokban gyakran alkalmazandó elektronikus,
hatósági vagy közhiteles nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről.
145
A Javaslat a határidők számítására vonatkozó rendelkezései az időtartamokra, időpontokra és
határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Tanács 1971. június 3-i
1182/71/EGK/Euratom rendeletében foglalt szabályokkal állnak összhangban.
38-40. §
A Javaslat 38-40. §-ai alkotják a Javaslat VI. fejezetét, amely a közbeszerzési eljárást
megindító felhívásra irányadó szabályokat tartalmazza. A VI. fejezet a Javaslat Második
Részének első szerkezeti egysége. A Második Rész tartalmazza az uniós értékhatárt elérő
értékű beszerzések szabályait. A második részen belül a VI-XI. fejezetek olyan általános
eljárási szabályokat tartalmaznak, amelyek az uniós értékhatár feletti értékű közbeszerzési
eljárásokban általánosan alkalmazandóak. A közbeszerzési eljárást megindító felhívásra
irányadó szabályok ennek megfelelően minden uniós értékhatárt elérő értékű eljárásban
alkalmazandóak, ha valamely eljárási fajtánál speciális szabályok érvényesülnek, ott az adott
eljárás szabályai között a Javaslat azt külön említi. Az egyes eljárási fajtáknál a Javaslat
minden esetben megadja az eljárást megindító felhívás elnevezését. Az eljárást megindító
felhívás az alkalmazandó eljárásfajta szerint lehet ajánlati felhívás (nyílt eljárásban),
részvételi felhívás (meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban,
valamint versenypárbeszédben, ajánlattételi felhívás (hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárásban) és közvetlen részvételi felhívás (a közszolgáltatói szerződésekre irányadó különös
szabályok szerint lefolytatható meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, amelyet külön
kormányrendelet szabályoz). A felhívások előbbi típusai közül az ajánlatkérő az ajánlati
felhívást és a részvételi felhívást köteles hirdetmény útján közzétenni. A Javaslat tartalmazza
az eljárást megindító felhívás legfontosabb elemeinek felsorolását, a felsorolás azonban nem
zárt, maga a törvény tartalmaz az egyes eljárási fajták szabályai között további speciális
tartalmi elemeket. Ilyen további elem lehet például, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban
keretszámot határoz meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás
második szakaszában hány részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. Az
általános szabályok is utalnak az eljárást megindító felhívás további tartalmára. Ha például az
ajánlatkérő konzultációt tart, az eljárást megindító felhívásban kell megadnia a konzultáció
időpontját és helyét.
Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy az eljárást megindító felhívásban az
ajánlatkérőnek nem kell megadnia az eredményhirdetés napját, valamint a szerződés
146
megkötése időpontjának napra pontos meghatározását. Az új törvény megszünteti az
eredményhirdetés intézményét, amely jelenleg sem tesz hozzá érdemben az eljárás
jogszerűségének erősítéséhez, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvassa fel az
eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára át kell adnia, illetve az
eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie. Az új szabályok szerint az
ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt) lezáró döntése meghozatalát követően
egyidejűleg kell minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára megküldenie az írásbeli
összegezést. Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az
ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi
jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni,
amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként
megjelölt.
Ajánlati kötöttségről polgári jogi értelemben mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő oldalán
beszélhetünk, lényeges azonban, hogy a Javaslat a közbeszerzési eljárásban kizárólag az
ajánlattevő ajánlatához való kötöttségét nevezi ajánlati kötöttségnek. Ezt egyértelműen
kifejezi a Javaslat 83. §-ának (7) bekezdése, másrészt abból is következik az előbbi
értelmezés, hogy a Javaslat külön szabályozza az ajánlatkérő vonatkozásában, hogy mely
esetekben léphet vissza a közbeszerzési eljárás lefolytatásától, vonhatja vissza, módosíthatja a
felhívást vagy nyilváníthatja eredménytelenné az eljárást. Minden további esetben az
ajánlatkérő az eljáráshoz kötve van, tehát köteles annak eredményét kihirdetni. Külön
megjegyzendő, hogy a tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő
kötöttsége nem áll fenn annyiban, hogy bizonyos körben lehetősége van igényeit, feltételeit
módosítani, a törvényben meghatározott eseteken kívül ilyenkor sem állhat azonban el az
eljárás lefolytatásától.
Az előbbiekből következik, hogy az ajánlati kötöttség ajánlati felhívásban, vagy két
szakaszból álló eljárások esetében az ajánlattételi felhívásban megadott mértéke csak az
ajánlattevő kötöttségének időtartamát határozza meg. A javaslat a közbeszerzési eljárás egyes
fajtáinak szabályai között rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő ajánlati
kötöttsége. Az ajánlatkérő által megadott időtartam ettől az időponttól számítandó.
Az eljárást megindító felhívásban tehát az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja
határozza meg, hogy az ajánlatkérőnek mennyi idő alatt kell a részvételi jelentkezések
elbírálását elvégeznie. A nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban, több szakaszból
álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban megjelölt ajánlati kötöttség időtartama pedig azt
147
határozza meg, hogy mennyi idő alatt kell az ajánlatkérőnek az ajánlatokat elbírálnia. Az
egyes eljárási fajták szabályainál a Javaslat maximálja, hogy az ajánlatkérő milyen
időtartamban határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját és az
ajánlati kötöttség időtartamát, rákényszerítve ezzel az ajánlatkérőt a részvételi jelentkezések
és ajánlatok megfelelő időn belüli elbírálására. Amennyiben az ajánlatkérő a megjelölt
határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a Javaslat is fenntartja a megadott időtartamok
meghosszabbításának lehetőségét, különbségként jelentkezik azonban az ajánlatok esetében,
hogy mivel az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani,
amennyiben az ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség
időtartamának lejártát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn
ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. Utóbbi az ajánlatkérő számára erősíti annak
kötelezettségét, hogy a lehető leggyorsabban végezze az ajánlatok bírálatát.
Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az
ajánlatkérő a szerződést - a szükséges moratórium kivárása után - az eredmény közlését
követő harminc napon belül köteles megkötni (a nyertes ajánlattevő és adott esetben a
második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eredmény közlésének
időpontjától további harminc nappal a törvény erejénél fogva meghosszabbodik), jogorvoslati
eljárás miatt megtartandó moratórium esetén az eljárás lezárultát követően kötendő meg
szerződés. A jelenleg hatályos Kbt. alkalmazása során igen gyakran fordul elő, hogy a
szerződést a felek nem pont a felhívásban eredetileg megjelölt napon kötik meg, amelynek
sokféle, a felek hibáján kívül álló oka is lehet (pl. a képviselő éppen külföldön van, időbe
telik, amíg postán elküldik az aláírt példányt stb.), amely nem indokolja, hogy jogellenesnek
minősüljön az ilyen magatartás.
A Javaslat 39. §-a (1) bekezdésének generálklauzulája két követelményt támaszt az
ajánlatkérővel szemben az eljárást megindító felhívással kapcsolatban. A felhívást egyrészt
úgy kell összeállítani, hogy annak alapján egyrészt megfelelő ajánlatot vagy részvételi
jelentkezést lehessen benyújtani. Ez a követelmény vonatkozhat a beszerzés tárgyának pontos
és világos megadására, vagy a bírálati szempontrendszer elmeinek olyan meghatározására,
amelynek alapján az ajánlattevők számára egyértelmű, hogy az ajánlatkérő mely ajánlati
elemeket ítéli meg pozitívan és melyeket negatívan. Másrészt a felhívás alapján minden
gazdasági szereplő egyenlő eséllyel kell, hogy ajánlatot tehessen, amely a törvény alapelvi
rendelkezésének, az esélyegyenlőség elvének érvényesülését jelenti a felhívás
meghatározásakor.
148
A 39. § (2) bekezdése azt a követelményt támasztja, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó
adatokat az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő olyan módon adja meg, amely
egyértelműen körülírja az elvégzendő feladatok körét, nagyságrendjét, mennyiségét, és
annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot
tenni. Ez a törvényi előírás a nyilvánosság elvének érvényesítését szolgálja azzal
összefüggésben, hogy a hirdetménnyel induló eljárásban a megjelenő hirdetmény alapján a
gazdasági szereplők megfelelően megítélhessék, melyek az ajánlattétel feltételei az
eljárásban. Mivel a dokumentáció sok esetben csak ellenérték fejében vehető át az
ajánlatkérőnél, indokolt, hogy a felhívás alapján el lehessen dönteni, érdemes-e az adott
eljárásban megvásárolnia a dokumentációt egy gazdasági szereplőnek.
A Javaslat az eljárást megindító felhívás tartalmi elmeként jelöli meg, hogy az ajánlatkérő
írja elő az ajánlatban, illetve két szakaszból álló eljárásban már a részvételi jelentkezésben a
következő adatok megjelölését:
a)	a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő
(részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
b)	az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt - az ajánlattételkor ismert -
alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek
teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.
Változást jelent a jelenleg hatályos törvényhez képest, hogy a Javaslat nem tesz különbséget
tíz százalékot meghaladó és nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók
között. Az ajánlattevőnek minden - az ajánlattételkor ismert - alvállalkozót meg kell
neveznie az ajánlatban. A Javaslat értelmében tehát minden alvállalkozót meg kell jelölni,
egyúttal azonban csökken az alvállalkozókhoz kapcsolódó igazolási kötelezettség az
eljárásban. A kizáró okok tekintetében csak az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arról, hogy
nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, másrészt az alvállalkozók
alkalmasságát az ajánlatkérő nem ellenőrzi külön. Az alvállalkozók számára előírt
alkalmassági feltételek megszüntetése egyrészt az adminisztratív terhek csökkentésének
céljával, másrészt azzal áll összefüggésben, hogy a szerződés teljesítéséért felelős fél az
ajánlatkérő irányában minden esetben az ajánlattevőként szerződő fél, ő felel az általa
bevont közreműködők magatartásáért, ezért magának is érdeke, hogy az alvállalkozói
feladatok elvégzésére alkalmas alvállalkozót válasszon ki.
A Javaslat fenntartja annak a lehetőségét, hogy az az ajánlatkérő, amely pályázatot adott be
támogatás elnyerésére, már a támogatásra vonatkozó döntést megelőzően feladhatja,
149
megküldheti az eljárást megindító felhívást. Ilyenkor az ajánlatkérő feltételesen írja ki a
közbeszerzést, azzal, hogy amennyiben a támogatási igényt nem fogadják el vagy a Javaslat
szerint az ajánlatkérő által igényeltnél kisebb összegben fogadják el, az eljárást
eredménytelenné nyilváníthatja vagy amennyiben már az eljárás eredményéről is értesítette
az ajánlattevőket, mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól.
41. §
A Javaslat e. §-a az ajánlattételi és részvételi határidővel kapcsolatos általános
rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden, a Második Rész hatálya alá tartozó eljárásban
irányadóak. Az egyes eljárási fajtákra vonatkozó szabályok emellett külön szólnak az
ajánlattételi és részvételi határidő minimális hosszáról, amennyiben az adott eljárási fajtánál
ilyen minimális határidőt a törvény előír.
A Javaslat generális szabályként tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi
határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe
véve, valamint minden olyan esetben, amikor minimális határidőt e törvény nem határoz meg
úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat
összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó
dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi
jelentkezés összeállításához és benyújtásához.
A fenti szabály alapján mindig az adott helyzet egyedi körülményeire figyelemmel lehet
megítélni, hogy ajánlatkérő elegendő részvételi vagy ajánlattételi határidőt határozott-e meg.
Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő a törvény szerinti minimálisan megengedett határidőt
írta elő, nem teszi feleslegessé annak vizsgálatát, hogy az adott helyzetben az lehetővé tette-e
a megfelelő ajánlattételt.
Az ajánlattételi és részvételi határidő módosításának lehetőségét szabályozzák a § (2)-(4)
bekezdései. Az ajánlattételi és részvételi határidő módosítása kizárólag a határidők
hosszabbítását jelentheti. A határidő meghosszabbítása esetén követendő eljárás ahhoz
igazodik, hogy az érintett határidőt tartalmazó felhívást hirdetményben közzétették-e. Ha az
eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt
hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának
indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt
egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve - a közszolgáltatói
150
szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok szerint - közvetlenül részvételre felhívott
gazdasági szereplőket.
Ha az ajánlattételi határidő meghosszabbítására a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás
ajánlattételi szakaszában kerül sor, az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt
egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az új
határidőről.
42-44. §
A Javaslat ezen §-ai a felhívás és a dokumentáció módosítására és visszavonására vonatkozó
szabályokat tartalmazzák. A módosítás szabályait rendezi a 42-43. §, külön szabályozva
egyes eljárási fajták esetén követendő eljárást.
Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást
megindító felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeket. A
módosításról hirdetményt kell közzétenni az ajánlattételi határidő lejárta előtt. Ha a
dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a hirdetményben nem szükséges a módosítás
tartalmát megjeleníteni, elegendő a módosításának tényéről, módosított pontjainak
felsorolásáról és a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról,
határidejéről, beszerzési helyéről tájékoztatást adni a hirdetményben. A hirdetmény
közzétételével egyidejűleg közvetlenül is tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket,
akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a
dokumentációt átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. Az előbbi rendelkezésből
következik, hogy az ajánlatkérőnek fel kell vennie azon gazdasági szereplők adatait, akik az
eljárással kapcsolatban nála érdeklődtek, ez az érdeklődés lehet a dokumentációba betekintés
vagy e-mailben érdeklődés a dokumentáció átvételének lehetőségéről is.
Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt
meg kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben
megfelelő időtartam, de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától a Javaslat által
előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. A
nyílt eljárásban irányadó 45 napos ajánlattételi határidő esetében e szabály szerint az
ajánlatkérőnek legalább a módosító hirdetmény feladását követő 23 napban kell
meghatároznia az új ajánlattételi határidőt. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni azonban arra
az általános követelményre, hogy a megfelelő ajánlattételhez elegendő időt biztosítson az új
151
határidő. Ha ez az időtartam, amely tehát egyrészt legalább az eredeti határidő fele, másrészt
elegendő hosszúságú az ajánlattételhez az eredeti ajánlattételi határidő alapján is
rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani.
Speciális, az ajánlatkérők helyzetének könnyítését szolgáló szabályt tartalmaz arra az esetre a
Javaslat, ha kizárólag a dokumentáció módosul és az ajánlattételi határidőt nem kell
meghosszabbítani. Ebben az esetben a módosításról nem kell hirdetményt közzétenni,
elegendő a módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról
közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették. Nem
sérülnek ezáltal a gazdasági szereplők érdekei, hiszen a közvetlen értesítés hirdetmény
közzététele helyett csak olyan esetben alkalmazható, amikor a felhívás tartalma változatlan
marad.
A Javaslat szerint ha a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt kell az ajánlatkérőnek rendelkezésre bocsátania,
amelyért további ellenértéket nem lehet kérni. Ha a dokumentáció részét képező terv,
műszaki leírás, vagy az árazatlan költségvetés nem változik, azt nem kell a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szintén csak egy felhívást állít
össze, amelyet azonban nem hirdetmény útján tesz közzé, hanem közvetlenül küldi meg az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek vagy szereplőnek. A nyílt eljárásnál irányadó
szabályokat kell az ajánlattételi felhívás módosításakor is alkalmazni azzal a különbséggel,
hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt hirdetmény feladása helyett egyidejűleg,
közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, és -
figyelemmel arra, hogy ennél az eljárásfajtánál nincsen pontosan meghatározott minimális
ajánlattételi határidő - az ajánlattételi határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy a
módosításról szóló közvetlen tájékoztatás megküldésétől megfelelő időtartam álljon
rendelkezésre az ajánlattételhez.
A meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd
első szakaszában az ajánlatkérő részvételi felhívást tesz közzé. A részvételi felhívást és -
amennyiben ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre
bocsátotta - a dokumentációt, valamint a versenypárbeszédben a részvételi felhívást és az
ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja. A módosítás ugyanazon
szabályok szerint történhet, mint a nyílt eljárás ajánlati felhívásának módosítása, ilyenkor az
ajánlatkérőnek a részvételi határidőt kell módosítania.
152
Különbség a jelenleg hatályos szabályokhoz képest, hogy a Javaslat az irányelvi
szóhasználattal megegyezően csak azt a kiegészítő iratanyagot nevezi dokumentációnak,
amelyet az ajánlatkérő az ajánlattételhez bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésére és
amelynek tartalma a szerződéstervezet, a műszaki leírás, az értékelés során a pontkiosztás
módszerének részletes leírása. Amennyiben az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott
kiegészítő iratok mindezeket az érdemi információkat nem tartalmazzák, hanem a részvételi
szakaszban alkalmazandó nyilatkozatmintákat, egyéb technikai iránymutatást a részvételi
jelentkezés összeállításával kapcsolatban foglalnak magukban, ennek módosításakor nem
kell az ajánlatkérőnek kötelezően hirdetményt közzétenni és a részvételi határidőt
módosítani. Természetesen abban a kivételes esetben, amennyiben az ilyen kiegészítő
iratokban bekövetkezett módosulás akadálya lenne a megfelelő részvételi jelentkezés
benyújtásának, az alapelvi rendelkezések és a megfelelő részvételi határidő biztosításának
általános szabálya megkövetelheti, hogy az ajánlatkérő meghosszabbítsa a részvételi
határidőt.
A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a
versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával
módosíthatja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt). A
versenypárbeszédben két ajánlattételi felhívás is megküldésre kerül, az ajánlattételi felhívás
módosítása mindig addig a határidőig lehetséges, amely határidőre az adott felhívás alapján
ajánlatot vagy az első ajánlattételi felhívás alapján megoldási javaslatot kell benyújtani. Így
tehát az ajánlatkérő az első ajánlattételi felhívást a megoldási javaslat benyújtásának
időpontjáig, a második ajánlattételi felhívást a végleges ajánlattételi határidő lejártáig
módosíthatja.
A meghívásos eljárásban fennáll az ajánlatkérő kötöttsége az általa meghirdetett
feltételekhez, ezért az eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi
felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.
A rendelkezés azzal függ össze, hogy a meghívásos eljárás részvételi szakaszában nyilvános
hirdetményben közzétett feltételek módosítása az esélyegyenlőség, a verseny tisztasága és a
nyilvánosság alapelveinek sérelmével járhatna, visszaélésekre adhatna lehetőséget.
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd
jellegzetessége, hogy ezen eljárási fajtáknál a meghívásos eljárástól eltérően az ajánlatkérő
nincs kötve az eredetileg meghirdetett feltételekhez. A nyilvánosság, a verseny tisztasága és
153
az esélyegyenlőség biztosítása azonban ezekben az eljárásokban is megköveteli, hogy a
feltételek változása bizonyos korlátok között maradjon. Ennek megfelelően mondja ki a
javaslat, hogy ezen eljárások ajánlattételi szakaszában nem módosítható úgy az ajánlattételi
felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi szakaszában (a
versenypárbeszéd esetén szakaszaiban) közölt feltételek olyan jelentős mértékben
változzanak, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna
az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban
tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem
lenne képes ajánlatot tenni. A javaslat első sorban az alapelveket előtérbe helyezve írja körül
a módosítás lehetőségét. Az adott esetben mindig egyedileg kell megítélni, hogy a tervezett
változtatás olyan alapvető jelentőségű-e, amelynek ismeretében mások is érdekeltek lettek
volna abban, hogy részvételi jelentkezést nyújtsanak be vagy valamely gazdasági szereplő,
amely érvényesen tudott részvételre jelentkezni, az ajánlattételre már nem lesz képes. Az
előbbi körülmények bekövetkezése különösen akkor feltételezhető, ha a beszerzés tárgya
annak jellemzőiben vagy mennyiségében lényegesen változik. Egyértelműen fennállnak az
előbbi körülmények továbbá akkor, ha a részvételi szakaszban vizsgált alkalmassági
feltételek a módosulásra figyelemmel már nem tükrözik megfelelően a gazdasági
szereplőknek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.
A Javaslat 44. §-a a felhívások visszavonásának lehetőségét szabályozza.
Az eljárást megindító felhívást minden esetben az ajánlattételi vagy részvételi felhívás esetén
a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza az ajánlatkérő. Ez tehát az a határidő, amelynek
leteltéig az ajánlatkérő egyéb feltételek fennállása nélkül is meggondolhatja magát és az
eljárást megindító felhívás visszavonásával elállhat a közbeszerzés szándékától. Ha az
eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, a részvételi vagy ajánlattételi
határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni (a hirdetménynek tehát a
módosítástól eltérően nem kell megjelennie ezen időpontig, elég csupán feladni) és
egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél
érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta
előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott
gazdasági szereplőket.
154
A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a
versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő már nem dönthet szabadon a
felhívás visszavonásáról, az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig és csak
akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem
látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés
megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az előre
nem látható elháríthatatlan ok fennállását a Javaslat azért követeli meg, hogy az ajánlatkérő
az eljárásban érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők ismeretében már
ne dönthessen úgy, hogy ezen gazdasági szereplőkkel nem kíván szerződni. Egyúttal védi a
szabályozás az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit is, amelyek bízva az
eljárás befejezésében, költségeket vállaltak a közbeszerzési eljárásban részvétellel
összefüggésben. A Javaslat értelmében ugyanakkor az előre nem látható elháríthatatlan ok
fennállása esetén az ajánlatkérő jogszerűen nyilváníthatja az eljárást eredménytelenné. Ez a
szabályozás egyúttal annak kereteit is kijelöli, hogy milyen esetben terhelheti kártérítési
felelősség az ajánlatkérőt a polgári jog szabályai szerint a szerződéskötést megelőző
együttműködési kötelezettség megszegése miatt. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. szerint
jogszerűen áll el az eljárás lefolytatásától vagy az eredmény közlését követően a szerződés
megkötésétől, nem tartozik felelősséggel az ajánlattevők által elvállalt költségekért.
45. §
A Javaslat e §-a a kiegészítő tájékoztatás szabályait tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatás azt
szolgálja, hogy az érdekelt gazdasági szereplők a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi
jelentkezés érdekében szükséges tájékoztatást kérhessenek az eljárást megindító felhívásban,
az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal
kapcsolatban.
Kiegészítő tájékoztatást az a gazdasági szereplő kérhet, aki az adott közbeszerzési eljárásban
potenciálisan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet. E rendelkezés a hirdetménnyel
induló eljárások első szakaszában nem korlátozza a kiegészítő tájékoztatást kérni jogosultak
körét, hiszen az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásakor még értelemszerűen nem
vizsgálja a gazdasági szereplők alkalmasságát az adott eljárásban, ugyanakkor a
hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában potenciálisan bármely gazdasági szereplő
lehet részvételre jelentkező vagy nyílt eljárásban ajánlattevő. Az eljárást indító ajánlattételi
155
felhívás vagy a közszolgáltató ajánlatkérők eljárásánál alkalmazható közvetlen részvételi
felhívás megküldésekor, valamint a több szakaszból álló eljárások második
(versenypárbeszédnél továbbá harmadik) szakaszában már korlátozott azon gazdasági
szereplők köre, akik érdekeltnek tekintendőek és kiegészítő tájékoztatás iránt fordulhatnak az
ajánlatkérőhöz.
A kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a Javaslat a 2004/18/EK irányelv 39. cikk
(2)	bekezdésére, 40. cikk (4) bekezdésére és a 2004/17/EK irányelv 46. cikk (2) és 47. cikk
(3)	bekezdésére figyelemmel szabályozza. A határidők meghatározása részben eltér a
jelenleg hatályos rendelkezésektől. A Javaslat nem határoz meg objektív határidőt a
gazdasági szereplők számára a tájékoztatás kérésére. Ha ugyanakkor a kiegészítő
tájékoztatás iránti kérelmet olyan időpontban nyújtják be, hogy az ajánlatkérő nem képes a
kiegészítő tájékoztatást a Javaslat szerinti határidőben megadni, a kiegészítő tájékoztatást
csak akkor kell megadnia, ha a tájékoztatás elkészítése és megküldése még az ajánlattételi,
illetve részvételi határidő letelte előtt lehetséges. A Javaslat nem csak azt határozza meg,
hogy a részvételi vagy ajánlattételi határidő lejárta előtt hány nappal kell a tájékoztatást
megadni, hanem azt is előírja, hogy a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a
lehető leghamarabb kellajánlatkérőnek válaszolnia. Ez utóbbi határidő azt szolgálja, hogy a
gazdasági szereplők által feltett kérdésekre az ajánlatkérő válaszát mihamarabb megadja, és
ne úgy járjon el, hogy az akár hetekkel korábban benyújtott kérelmeket összegyűjtve, az
ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző hatodik napon adja meg az összes
ajánlattevői kérdésre vonatkozó válaszát. Az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi
határidőt a 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (7) bekezdésére és a 2004/17/EK irányelv 45.
cikkének (9) bekezdésére tekintettel köteles meghosszabbítani, ha a kiegészítő tájékoztatást
megfelelő időben kérték, az ajánlatkérő azonban a tájékoztatást nem tudja az előírt időben
megadni. Az ajánlatkérőnek ilyenkor nem kell hirdetményt feladnia a határidő
módosításáról, ha az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető)
megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat a gazdasági
szereplőket, akik már átvették a dokumentációt, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni a
határidő meghosszabbításáról, azokat, akik még nem vásároltak, illetve vettek át
dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban
tájékoztatni.
A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell
156
küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az
ajánlatkérőnél jelezte (így kiegészítő tájékoztatást kért, a dokumentációt átvette, a
dokumentációba betekintett, e-mailben érdeklődött a dokumentáció átvételéről) a több
szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló
közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül
felhívott gazdasági szereplő részére.
A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a Javaslat arra vonatkozó előírásokat is
tartalmaz, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető
legkevesebb információt osszon meg. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az
ajánlatkérő ezért nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel,
valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az
ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
A (6) bekezdés fenntartja az ajánlatkérő számára azt a 2010 szeptemberében bevezetett
lehetőséget, hogy a dokumentáció módosítására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül
kiegészítő tájékoztatásban közölje, hogy a dokumentáció (ismertető) valamely eleme
semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően
szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér az eljárást megindító felhívástól vagy a
törvény rendelkezéseitől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a
közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.
A (7)-(8) bekezdések a konzultáció és a helyszíni bejárás tartásának lehetőségét
szabályozzák.
46-48. §
A javaslat e §-ai arra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, hogy az ajánlatkérő hogyan
köteles megadni az eljárást indító felhívásban - valamint a műszaki leírás keretében a
dokumentációban - a közbeszerzés tárgyát, azaz annak az árunak, szolgáltatásnak vagy építési
beruházásnak leírását, amelynek megrendelése érdekében szerződést kíván kötni. Az eljárást
megindító felhívásban köteles az ajánlatkérő közzétenni a közbeszerzés tárgyának és
mennyiségének meghatározását.
Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során támasztott követelményeket alapvetően a
nyilvánosság alapelvének megfelelően a felhívásban kell megadnia. Ezt a megközelítést
helyezi előtérbe a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint az ajánlatkérő jogosult egyes
157
elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, ezek
azonban nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az eljárást megindító
felhívás alapján ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.
Noha a részletes műszaki leírást a dokumentáció adja, a felhívásban meg kell jelennie az
elvégzendő feladatoknak és lényeges paramétereknek, amelyek egyértelműen lehetővé teszik
az ajánlattevő számára az elvégzendő munkák körének, illetve annak megítélését, hogy tud-e
ajánlatot tenni a közbeszerzési eljárásban.
A mennyiség meghatározásával kapcsolatban a Javaslat fenntartja azt a szabályt, hogy a
mennyiséget úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a
legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét,
feltüntetve az eltérés százalékos mértékét. A szabályhoz kapcsolódó gyakorlatban rögzült,
hogy az ajánlatkérő csak egy irányban adhatja meg az eltérés lehetőségét, tehát emellett vagy
a legmagasabb vagy a legalacsonyabb mennyiségi értéket kell közölnie. Ezen a
megközelítésen a Javaslat nem kíván változtatni, az ajánlatkérők számára csak technikai
kérdést jelent, hogy igényüket egy középmérték meghatározásával és ahhoz képest +/- irányú
eltéréssel vagy a legfelső vagy legalsó mérték megadásával egy irányú eltérési lehetőséggel
határozzák-e meg. Természetesen amennyiben az ajánlatkérő ilyen módon keretjelleget épít
be a beszerzés tárgyába, a becsült érték meghatározása során a 11. § (1) bekezdése
értelmében a keretjelleggel meghatározott rész értékét is beszámítva, a lehetséges
legnagyobb mennyiségért járó teljes ellenérték összegét kell figyelembe venni.
A Javaslat a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében fenntartja az
ajánlatkérő arra vonatkozó kötelezettségét, hogy - amennyiben az a beszerzés tárgyának
jellegére figyelemmel lehetséges és egyéb szempontok szerint nem ésszerűtlen - tegye
lehetővé a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Az ajánlatkérő első lépcsőben azt
köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlat-tétel
lehetőségének biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyára tekintettel az objektíven
lehetséges, második lépcsőben azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy gazdasági, műszaki és
minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző
gazdasági szereplőkkel, több szerződést kötni. Az ésszerűség mindig az adott beszerzés
egyedi körülményei szerint ítélhető meg. A gazdasági szempontok esetén összefüggésben áll
a közpénzek hatékony és gazdaságos elköltésének követelményével. Az elvégzendő munkák
műszaki egysége is eredményezheti azt, hogy annak feldarabolása a munkavégzés
szempontjából rossz megoldás. De az adott helyzetben előfordulhatnak olyan egyéb
158
körülmények is - pl. rendkívüli sürgősséggel megkötött szerződéseknél - amikor a szerződés
teljesítéséhez kapcsolódó más körülmény indokolja a részekre bontás ésszerűtlenségét.
A részajánlat tételének biztosítása esetén az ajánlati vagy több szakaszból álló eljárások
esetén részvételi felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet
részajánlatot tenni. Az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban azt is megjelöli,
hogy egy ajánlattevő egy részre, egy vagy több részre vagy valamennyi részre nyújthat be
ajánlatot. Amennyiben ajánlatkérő a felhívásban a „valamennyi részre” opciót jelöli meg, ez
azt jelenti, hogy az ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt
ajánlatkérő nem teheti számára kötelezővé.
Figyelemmel arra, hogy alkalmassági követelményeket az ajánlatkérő a közbeszerzés
tárgyára korlátozva, legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig
írhat elő, részajánlattétel biztosításakor az alkalmassági követelményeket is az egyes
részekhez igazodóan kell meghatároznia.
A 47. § a többváltozatú (alternatív ajánlattétel) lehetőségét szabályozza, amelyet az
ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban szerepeltetnie kell. Az alternatív
ajánlattéttel azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a beszerzés tárgyának (vagy a szerződéses
feltételeknek) több változatára kér be ajánlatot az ajánlattevőktől - ilyenkor a felhívásban
vagy a dokumentációban meg kell határoznia az egyes változatok műszaki leírását és egyéb
követelményeit. Az ajánlatkérő - az irányelvi rendelkezések nyomán - csak akkor
rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb
ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza az eljárásban. Az
ajánlatkérő ilyenkor is csak egy értékelési szempontrendszert határozhat meg a felhívásban,
és ennek a szempontrendszernek kell alkalmasnak lennie arra, hogy a több változatú
ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztható legyen.
Nem érinti valamely ajánlatban benyújtott változat jogszabálynak való megfelelőségét az a
tény, hogy elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás
megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne, a
felhívásban és dokumentációban meghatározott követelményeken túl nem köti tehát az
ajánlattevőt az, hogy ajánlatkérő a felhívásban árubeszerzésként vagy szolgáltatás-
megrendelésként tüntette-e fel a beszerzés tárgyát.
159
A 48. § a műszaki leírás fogalmát határozza meg, amely mellett a műszaki leírásra vonatkozó
részletes szabályokat külön rendelet tartalmaz. A közbeszerzési műszaki leírás megadható a
felhívásban, de rendszerint a dokumentáció részét képezi.
49-54. §
A Javaslat VIII. fejezetét alkotó rendelkezések a dokumentációval kapcsolatos szabályokat
tartalmaznak. Különbséget jelent a jelenleg hatályos szabályokhoz képest, hogy a Javaslat
csak az ajánlattételhez szükséges dokumentációt szabályozza, és csak azt az iratanyagot
nevezi dokumentációnak, amelyet az ajánlatkérő az ajánlattételhez bocsát a gazdasági
szereplők rendelkezésére. A dokumentáció tartalmára vonatkozóan a Javaslat e címtől eltérő
helyen is tartalmaz rendelkezéseket, a dokumentáció tartalmának legfontosabb részét képezik
a szerződéstervezet, a műszaki leírás, az értékelés során a pontkiosztás módszerének
részletes leírása. Magában foglalja emellett a dokumentáció az ajánlat elkészítésével
kapcsolatos egyéb információkat és - segítve az ajánlat összeállítása során a teljesség
ellenőrzését - a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, építési beruházás esetén
árazatlan költségvetési kiírást. Ha az ajánlatkérő nyilatkozatmintákat bocsát rendelkezésre,
azok csak ajánlottak lehetnek, az ajánlatkérő tehát tartalmi szempontból vizsgálhatja, hogy
megfelelő-e az ajánlattevői nyilatkozat. Az átláthatóság és a nyilvánosság elveinek
megfelelően a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő jogosult egyes, a felhívásban
nem kifejtett elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban
meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást
megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció
szövegére tekintettel erre nem lenne képes.
A dokumentáció - versenypárbeszédnél ismertető - készítése az uniós értékhatár feletti
eljárásokban kötelező, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetét kivéve. A
versenypárbeszédben az ismertető elnevezés azt a különbséget tükrözi a dokumentációhoz
képest, hogy előbbi a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki
leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását csak olyan mértékben adja
meg, ahogyan az ajánlatkérő erre képes.
160
A dokumentációnak nyílt eljárás esetén az ajánlati felhívás megjelenésének napjától,
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén - amennyiben készül dokumentáció - az
ajánlattételi felhívás megküldésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás
megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig kell rendelkezésre állnia.
Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi
j elentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy
alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.
Nem lényeges tehát, hogy az a gazdasági szereplő, aki a dokumentációt átveszi, később a
részvételi jelentkezésben vagy ajánlatban milyen minőségben szerepel, és közös ajánlattevők
vagy részvételre jelentkezők közül is elég egynek átvennie a dokumentációt.
Az 50-51. § a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját határozza meg. Az egy és
több szakaszból álló eljárások között különbséget jelent, hogy a dokumentációt
(versenypárbeszédben az ismertetőt) - miután az az ajánlattételhez szükséges - a több
szakaszból álló eljárásokban főszabály szerint az ajánlattételi felhívással együtt kell
megküldeni, míg a nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban köteles megadni a
rendelkezésre bocsátás módjára vonatkozó információkat.
Az ajánlatkérő úgy is biztosíthatja a dokumentációhoz való hozzáférést, hogy azt
elektronikus úton közvetlenül elérhetővé teszi a gazdasági szereplők számára. Mivel a
dokumentáció átvételéhez a törvény különböző joghatásokat fűz (a dokumentációt átvett
gazdasági szereplőket értesíteni kell a felhívás vagy a dokumentáció módosításáról, a
kiegészítő tájékoztatást meg kell számukra küldeni), elektronikus elérés esetében is
megoldást kell találnia arra az ajánlatkérőnek, hogy a dokumentációt elektronikusan letöltő
gazdasági szereplők adatait (nevüket, székhelyüket, fax-számot és elektronikus
elérhetőséget) rögzítse.
A dokumentáció közvetlen elektronikus elérésének biztosítása esetén a Javaslat az egyes
eljárási fajták szabályainál rögzített módon lehetővé teszi az ajánlattételi határidő rövidebb
meghatározását.
A dokumentációt, amely a Javaslat szóhasználatában minden esetben az ajánlattételhez
szükséges dokumentációt jelent, a több szakaszból álló eljárásoknak már a részvételi
szakaszában rendelkezésre bocsáthatja az ajánlatkérő. A közbeszerzési irányelvek
rendelkezéseinek megfelelően (2004/17/EK irányelv 47. cikk (6) bekezdése; 2004/18/EK
161
irányelv 38. cikk (6) bekezdése) a dokumentáció elektronikus közvetlen elérhetősége csak
akkor eredményezheti a meghívásos és közszolgáltatói szerződéseknél a hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban az ajánlattételi határidő rövidítését (a külön
jogszabályban rendezettek szerint), amennyiben a dokumentáció már az eljárást meghirdető
hirdetménynek, azaz a részvételi felhívásnak vagy a közszolgáltatói szerződéseknél eljárás
meghirdetésére irányuló időszakos előzetes tájékoztató vagy előminősítési hirdetmény
megjelenésének időpontjában elérhető a gazdasági szereplők számára. Az elektronikus
közzététel mellett tehát a határidő rövidítéséhez az is szükséges, hogy a dokumentációt ne
csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg, hanem már jóval korábban, a hirdetmény
megjelenésekor rendelkezésre bocsássa az ajánlatkérő.
A Javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő ellenértéket kérjen a
dokumentációért, amely kizárólag az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő
rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült
költségek mértékéig terjedhet. A dokumentáció előállításának költsége nem csak az
adminisztratív költségeket, a fénymásolás, nyomtatás költségét foglalhatja magában, hanem
az előállításhoz igénybe vett szellemi tevékenység ellenértékét, pl. adott esetben tanácsadói
díjakat is. A Javaslat azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy a dokumentáció
ellenértékét valós költségekkel tudja alátámasztani, amennyiben erre nem képes, az
önmagában is megalapozza az 52. § (1) bekezdésének megsértését.
A Javaslat szerint az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés elkészítéséhez is kiegészítő iratokat
bocsáthat a gazdasági szereplők rendelkezésére. A részvételi jelentkezés elkészítését segítő
útmutatás és nyilatkozatminták a Javaslatban egyértelműen elkülönülnek a dokumentációtól,
amely az ajánlattételhez szükséges, elkészítése fő szabály szerint kötelező, és a Javaslat
meghatározza kötelező tartalmát, valamint egyéb jogkövetkezményeket is fűz hozzá
(változása esetén határidő-hosszabbítás; ha az ajánlatkérő már a részvételi felhívás
megjelenésekor közvetlenül elektronikusan hozzáférhetővé teszi, rövidebb ajánlattételi
határidő határozható meg). A különbségtétel azzal függ össze, hogy a közbeszerzési
irányelvek is csak az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz fűznek szabályokat, annak
tatalmára vonatkozóan rendelkeznek, míg a részvételi jelentkezés elkészítéséhez nyújtott
iratok - figyelemmel arra, hogy azok nem tartalmazzák az ajánlattételhez szükséges előírt
fontos érdemi információkat - nem szabályozottak. Természetesen az ajánlatkérőnek ezekkel
kapcsolatban is be kell tartania a Javaslat alapelveit, lehetővé kell tennie a megfelelő
162
részvételre jelentkezés benyújtását a gazdasági szereplőknek és a kiegészítő iratokat is a
gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a
dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával,
mindazon egyéb szabályok azonban, amelyeket a Javaslat a dokumentációval kapcsolatban
előír (kötelező tartalom, határidőre vonatkozó jogkövetkezmények), nem alkalmazandóak
ezen kiegészítő iratokra.
A Javaslat 54. §-a egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely részben az ajánlati vagy több
szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívás tartalmára vonatkozik. Építési beruházás
és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban
előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az
egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint köteles előírni, hogy
tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan
kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell
felelni. Ha az ajánlatkérő előírja az (1) bekezdés szerinti követelményekről történő
tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak)
a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. A
Javaslat a hatályos törvénytől eltérően nem ad felhatalmazást a hatóság tájékoztatás-
adásának módjára és díjára, az illetékes szerveknek a tájékoztatást ingyenesen, akár
honlapjukon közzétéve kell megadnia.
55. §
A Javaslat IX. fejezete az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos
követelményeket szabályozza, amelyek lehetnek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
jogi helyzetére, műszaki és szakmai feltételekre vagy gazdasági és pénzügyi feltételekkel
kapcsolatos követelmények. A jogi helyzetre vonatkozó előírásokat a Javaslat mint kizáró
okokat jeleníti meg, míg a műszaki-szakmai és gazdasági-pénzügyi feltételek a szerződés
teljesítésére való alkalmasság körében jelennek meg. Az 55. § ennek megfelelően rögzíti,
hogy a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely
megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek, és egyben
nem áll kizáró ok hatálya alatt. A több szakaszból álló közbeszerzési eljárásokban az
ajánlatkérő az előbbieket már a részvételi szakaszban ellenőrzi és érvénytelen lesz a
részvételi jelentkezése annak a gazdasági szereplőnek, aki a feltételeknek nem felel meg.
163
A kizáró okokat (kötelező és választhatóan előírható) a Javaslat taxatív módon felsorolja,
míg az alkalmasságra vonatkozó követelmények nem találhatóak meg a jogszabály
szövegében. Külön jogszabály határozza meg, hogy milyen igazolások, nyilatkozatok
kérhetőek be a gazdasági szereplőktől, az ajánlatkérő ezek ismeretében köteles az
alkalmasság feltételeit úgy meghatározni, hogy legalább egy a műszaki, illetve szakmai
alkalmasságra, valamint legalább egy a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozó
alkalmassági követelményt előírjon. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való
megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban
pontosan meg kell jelölni.
Az alkalmassági feltételek meghatározásakor az ajánlatkérőnek a következőkre kell
figyelemmel lenni:
-	pontosan határozza meg, hogy milyen körülmények megléte esetén alkalmas vagy milyen
körülmények hiányában alkalmatlan a szerződés teljesítésére a gazdasági szereplő. Az
ajánlatkérő pozitív módon (Alkalmas a részvételre jelentkező/ajánlattevő, ha...) vagy negatív
meghatározással (Alkalmatlan a részvételre jelentkező/ajánlattevő, ha.) is előírhatja az
alkalmassági feltételt.
-	az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára
kell korlátoznia. Az alkalmasság körében így pl. csak olyan referenciák követelhetőek meg,
amelyek az adott közbeszerzés tárgyához kapcsolódó tapasztalatot igazolnak, vagy csak
olyan műszaki felszereltség írható elő, ami az adott közbeszerzés teljesítéséhez szükséges.
-	azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez
ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az alkalmasság előírása arányos
kell hogy legyen az adott közbeszerzés jellemzőivel, nem követelhet meg többet, mint ami
valóban szükséges a teljesítéshez vagy pl. a referenciák esetében mint ami valóban
alátámasztja, hogy a gazdasági szereplő egy megegyező nagyságrendű feladatot teljesíteni
tud.
A Javaslat 55. § (4) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek a közös
ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek azon, a
pénzügyi-gazdasági alkalmasság körébe eső követelmények esetében pedig, amelyek
értelemszerűen csak egy gazdasági szereplőre vonatkoztathatóak, elegendő, ha egyikük
igazolja megfelelőségét. Utóbbi rendelkezés a közös ajánlattevők, illetve részvételre
jelentkezők helyzetén könnyít. Az ajánlatkérők által előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági
követelmények körében nyilvánvalóan csak egy ajánlattevőre vonatkoztatható például, hogy
164
mérleg szerinti eredménye negatív-e, a beszámoló különböző adataiból számolható
mutatószám megfelel-e az előírt mértéknek vagy számláján az ajánlatkérő által megjelölt
időszakban volt-e sorbanállás. Ilyen alkalmassági feltételek kizárólag úgy értelmezhetőek,
hogy azoknak a gazdasági szereplők egyenként tudnak megfelelni. Az árbevétel tekintetében
előírtak ugyanakkor teljesíthetők olyan módon is, hogy az ajánlattevők együttesen felelnek
meg az előírtaknak. Az előbbiek szerint a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők)
megfelelése jelentheti azt is, hogy valamely feltétel (pl. az árbevétel vagy a referenciák
száma) tekintetében az ajánlattevők adatai összeadódnak, valamint azt is, hogy több közül az
egyik ajánlattevő rendelkezik az ajánlatkérő által megkövetelt szakemberrel vagy
felelősségbiztosítással.
A Javaslat megszünteti a sok kérdést felvető erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, a Javaslat
általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők
más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat
jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, két szakaszból
álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az ajánlati (részvételi) felhívás
vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt
(követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő (részvételre jelentkező)
ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A Javaslatban zárójelbe tett „is” szócska
kifejezi, hogy a külső szervezet adtainak felhasználása egyrészt helyettesítheti az ajánlattevő
alkalmasság igazolása körében megjelölt adatait, másrészt kiegészítheti azokat.
A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon
köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles
nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak
majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Szükséges azonban rendelkezni arról, hogy
olyan esetekben, amikor az alkalmasság igazolásához bemutatottakat az ajánlattevő a
szerződés teljesítése során nem tudja ténylegesen igénybe venni (ilyen tulajdonképpen
minden, a múltra vonatkozó feltétel előírása, különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített
szerződéses referenciák), a visszaélések elkerülése érdekében a jogszabály tartalmazzon
olyan előírást, amely biztosítja, hogy a külső szervezet adatai valóban alátámasztják az
ajánlattevő alkalmasságát. Referenciák esetén az előbbiekre fgyelemmel az ajánlattevőnek
nyilatkoznia kell arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet,
amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, és a bevonás leírt módjának
ténylegesen lehetővé kell tennie e szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a
165
szerződés teljesítése során. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során a
ténylegesen rendelkezésre nem bocsátható pénzügyi kapacitásra vonatkozó adatokat pedig
csak akkor lehet külső szervezettel igazolni, ha az ajánlattevő ajánlatában (részvételi
jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet
nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére
kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az
ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben éri, és
amely más biztosítékok érvényesítésével nem térül meg. A kezességvállalással tehát a
Javaslat a visszaélések elkerülése érdekében komoly felelősségvállalást ír elő azon
szervezetek számára, amelyek olyan kapacitásaikkal igazolják az ajánlattevő alkalmasságát,
amelynek a teljesítés során konkrét felhasználása nem elképzelhető. A kezesség a Javaslat
háttérjogszabályát képező Ptk. 272. §-a alapján a hitelező (ez esetben az ajánlatkérő) és a
kezes (a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet) szerződésével jön létre. Kezességgel
feltételes és jövőbeni követelés is biztosítható, és bár a kezesség vállalása a Ptk. 272. § (2)
bekezdése alapján csak írásban történhet, a kezesi szerződés érvényessége a bírói gyakorlat
alapján nincs írásbeli alakhoz kötve, ezért a kezesség vállalásának elfogadása más módon is
megtörténhet (pl. ráutaló magatartással), a kezesség elfogadását nem kell feltétlenül írásban
visszaigazolni (BH1993.631, BH1995.108, BDT2007.1535). Az előbbieknek megfelelően
tehát a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet kezességvállaló nyilatkozata az
ajánlatkérő kifejezett írásbeli visszaigazolása hiányában is érvényesíthető
kötelezettségvállalást keletkeztet, amennyiben az alkalmasság igazolásához az ajánlatkérő a
nyilatkozatot elfogadja, ez egyúttal magában foglalja a jogszabály által előírt
kezességvállalás elfogadását is az ajánlatkérő részéről. A külső szervezet kezességvállalása
ugyanakkor többszörösen feltételes, felelőssége csak arra az esetre áll fenn, ha az az
ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevőként szerződő fél, amelynek alkalmasságát igazolta, az
ajánlattevő fizetésképtelen helyzetbe kerül, másrészt felelőssége csak azon károk
megtérítésére szorítkozik, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg az
ajánlatkérő számára.
56-57. §
A Javaslat 56-57. §-ai a kizáró okokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A kizáró okok
határozzák meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, a
részvételre jelentkező, az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet
az eljárásból kizárásra kerül. A kizárás esetleges későbbi jogkövetkezményei (a Javaslat 56. §
166
(1) j) pontja szerint) azt a szervezetet (személyt) terhelik, akinek vonatkozásában a kizáró ok
fennáll és emiatt az eljárásból kizárják, az érintett közbeszerzési eljárásban azonban az
ajánlattevő (részvételre jelentkező) mellett az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában
részt vevő szervezet kizárása is mindenképp kihat a teljes ajánlatra (részvételi jelentkezésre),
és annak érvénytelenségét eredményezi a Javaslat 74. § (1) c) pontja szerint.
Az 56. § azokat a kizáró okokat tartalmazza, amelyeket a közbeszerzési eljárásban kötelező
érvényesíteni és az ajánlattevői oldalon részt vevő minden szereplőre vonatkoznak
(ajánlattevő, alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet). Ezeknek a
kizáró okoknak a köre változik az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat
foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának átültetése révén. Ezen irányelvi rendelkezésen
alapul a Javaslat 56. § (1) gb) pontja, amely előírja, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet
ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet az a foglalkoztató, aki a
harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti engedély nélkül
foglalkoztat. Lényeges jogpolitikai célt jelenít meg, hogy az adóelkerülést célzó offshore
vállalkozások nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban sem ajánlattevői, sem
alvállalkozói vagy kapacitást biztosító szervezetként.
Az 57. § azon kizáró okok körét szabályozza, amelyek közül egy vagy több az ajánlatkérő
választása szerint írható elő az eljárásban. Ezek a kizáró okok - megelőzendő azok
megkerülését - szintén előírhatóak az ajánlatkérő választása szerint az ajánlattevő mellett az
alvállalkozókra vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetre is.
Kisebb változást jelent a választható kizáró okok körében, hogy a köztartozások esetére a
Javaslat nem tartja fenn azt az önkormányzati ajánlatkérőkre jelenleg vonatkozó eltérő
szabályt, hogy a helyi önkormányzati ajánlatkérő az önkormányzati adóhatóság által
nyilvántartott adótartozásra vonatkozó kizáró okot írhat elő. A rendelkezés elmaradása az
adminisztratív terhek csökkentésének céljával áll összefüggésben arra tekintettel, hogy a
helyi adóval kapcsolatban - nyilvánosan elérhető elektronikus adatbázis hiányában -
igazolást kell becsatolni, amely a fővárosban a kétszintű önkormányzati rendszer és az ehhez
igazodó helyi adókkal kapcsolatos hatás- és jogkör megosztása alapján mind a kerületi
adóhatóság, mind pedig a főváros önkormányzati adóhatósága igazolásának a csatolását is
167
jelenti. A jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ezen igazolási teher megszüntetése nem jelent
aránytalan könnyítést az ajánlattevők számára, ugyanakkor az eljárások gyorsabb és
eredményesebb lefolytatása érdekében indokolt.
58. §
Általánosan az igazolás-benyújtási kötelezettségekre vonatkozóan tartalmazza a Javaslat 58.
§-ának (1) bekezdése, hogy az ajánlatkérő kizárólag olyan igazolások benyújtását írhatja elő
a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek az ajánlatok vagy a részvételi
jelentkezések elbírálásához, mivel igazolják
c)	az ajánlattevők megfelelőségét, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a
kizáró okok fenn nem állását;
d)	azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák,
építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak.
Az előbbiekből következik tehát, hogy az ajánlatkérő a jogszabályban foglalt igazolási
kötelezettségen kívül csak olyan egyéb igazolások benyújtását írhatja elő, amely a
közbeszerzés tárgyával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknak való megfelelést szolgálja. Az
58.	§ (1) bekezdésének szabálya az előírható igazolások körét szabályozza, igazolásról
jellemzően akkor beszélhetünk, ha valamely körülményt az ajánlatevőtől különálló
személy/szervezet tanúsít.
Egyéb dokumentumok adott esetben a fenti két tárgykörön kívül is megkövetelhetőek, pl.
egy tartalomjegyzék vagy valamely szerződéses feltételre vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat
benyújtása, az ajánlatkérőnek azonban ilyen esetben is a rendeltetésszerű joggyakorlás
követelményére figyelemmel kell eljárnia, amelyből következik, hogy indokolatlan
kötelezettségekkel nem nehezítheti meg az érvényes ajánlattételt.
A Javaslat a jelenleg hatályos törvénytől eltérően nem sorolja fel az alkalmasság és a kizáró
okok tekintetében az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által benyújtandó
dokumentumok, igazolások körét. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az
ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok igazolására milyen igazolási módokat, illetve
milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő vagy köteles elfogadni. Utóbbi fordulat arra
utal, hogy ha egy gazdasági szereplő az ajánlatkérő által a gazdasági és pénzügyi
168
alkalmasság körében kért dokumentumot valamely jogos okból nem tudja benyújtani (pl.
nem tudja két évvel korábbi beszámolóját csatolni az eljárásban, mivel két éve még nem állt
fenn a cég) más egyéb, megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi
alkalmasságát. Az igazolási mód szabályait ebben a kérdésben is a külön jogszabály rendezi.
A Javaslat szerint a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozók, valamint az
alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében az ajánlattevő vagy részvételre
jelentkező a kötelező kizáró okokra vonatkozóan csak nyilatkozni köteles, hogy e
szervezetek nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, egyéb igazolásokat vagy
nyilatkozatokat e szervezeteknél nem szükséges csatolni a kizáró okokról.
Figyelemmel arra, hogy számos kizáró ok fenn nem állását az ajánlattevő nyilatkozata
igazolja, az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott
igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy
gazdasági szereplőtől információt kérni. Ezen jogosultságnak a biztosítása segíti az
ajánlattevő nyilatkozatának ellenőrzését olyan kizáró okok vonatkozásában, amelyeket az
ajánlatkérő egyébként nem tudna ellenőrizni, ha azzal kapcsolatban kétség merül fel.
59.	§
A § az ajánlati biztosíték szabályait rendezi.
Az ajánlatkérő - az eljárást megindító felhívásban - ajánlati biztosíték adásához kötheti a
közbeszerzési eljárásban való részvételt, amellyel az ajánlattevők ajánlati kötöttségének
megtartását biztosítja.
Az előbbiekből következik, hogy csak az ajánlattétel köthető biztosítékhoz, a több szakaszból
álló eljárásoknak a részvételi szakaszában történő részvétel nem. Az eljárást megindító
felhívásra vonatkozó rendelkezések szerint az ajánlati biztosítékra vonatkozóan ugyanakkor
már a részvételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi
szakaszában való részvételt milyen összegű biztosíték adásához fogja kötni. Erre azért van
szükség, hogy a gazdasági szereplők ebben a szakaszban megítélhessék, milyen terhet ró majd
rájuk az ajánlattételi szakaszban a biztosíték rendelkezésre bocsátása.
Az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az
ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig (ez
általában néhány nap az ajánlattételi határidőt megelőzően), az ott megjelölt mértékben kell
az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia is kell, hogy a
169
biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatában
nem csatolja az erre vonatkozó igazolást, azt hiánypótlás keretében nyújthatja be. Lényeges
különbség azonban, hogy amennyiben az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlatkérő által előírt
határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre, ajánlata
érvénytelen, magát az ajánlati biztosítékot tehát nem lehet hiányként pótolni.
A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az
ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy
biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó -
kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés
igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
A Javaslat az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban is érvényesíti azt az elvet, hogy az
ajánlattevőkkel szemben előírt követelményeknek arányosaknak kell lenniük. A biztosíték
mértékét ezért az ajánlatkérőnek azzal arányosan kell meghatároznia, hogy előre láthatólag
mekkora költségeket okoz számára az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti
visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő
meghiúsulása.
Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés
megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti
meg.
A biztosítékot vissza kell fizetni a Javaslat által meghatározott határidőben minden olyan
esetben, amikor az ajánlattevő ajánlati kötöttségéhez megfelelően tartja magát az eljárásban.
Az előbbiektől eltérően a nyertes ajánlattevő részére akkor nem kell visszafizetni a
biztosítékot, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító
mellékkötelezettséggé válik.
Az ajánlati biztosíték ugyanakkor az ajánlatkérőnek a törvényben meghatározott
kötelezettségei teljesítését is biztosítja. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt
biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének
megfizetésére köteles, ha nem tájékoztatja az elbírálásra rendelkezésére álló időtartam alatt
az ajánlattevőket az eljárás eredményéről vagy ha a nyertes ajánlattevővel a szerződést nem
köti meg.
Figyelemmel arra, hogy a Javaslat az ajánlati kötöttség időtartamát korlátozza, és - ha több
idő szükséges az elbíráláshoz - az ajánlatkérő felhívhatja az ajánlattevőket ajánlataik további
fenntartására, szükséges rendezni, hogy ebben az esetben mi lesz a biztosíték sorsa. Ilyenkor
170
ugyanis az 59. § (6) a) pontjától eltérően nem arról van szó, hogy az ajánlatkérő nem értesíti
időben az ajánlattevőket az eljárás eredményéről, hanem él azzal a törvény adta
lehetőségével, hogy az ajánlattevőket felhívja ajánlataik további fenntartására, amely idő
alatt azokat el tudja bírálni. Amennyiben az ajánlatkérő felhívására egy ajánlattevő - vagy
mindegyik ajánlattevő - úgy dönt, hogy nem tartja fenn ajánlatát, a biztosíték nem kétszeres
összegben jár vissza.
Mivel az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttséget biztosítja, a biztosítékot az ajánlatkérő is
csak ezen időszakra írhatja elő. Amennyiben sor kerül az ajánlati kötöttség
meghosszabbítására, az időközben lejárt kezességvállalás vagy bankgarancia megújítása
szükséges, amelyre az ajánlatkérőnek már abban a felhívásban fel kell hívnia az ajánlattevők
figyelmét, amelyben ajánlataik fenntartását kéri tőlük.
60.	§
Az ajánlatokkal és a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos általános szabályokat rögzít. Az
ajánlatot az ajánlattevőknek úgy kell elkészítenie, hogy megfeleljen az ajánlatkérő által az
ajánlattételi (vagy esetleg már a részvételi) felhívásban és a dokumentációban az
ajánlatokkal kapcsolatban támasztott feltételeknek, mind tartalmi, mind pedig formai
szempontból. Az ajánlatnak emellett a jogszabályokban meghatározott feltételeknek is meg
kell felelnie, hiszen az ajánlatkérő előírásain túl az is érvénytelenségi ok, ha az ajánlat
egyébként a jogszabályokban megszabott előírásoknak nem felel meg. A közbeszerzési
jogszabályoknak való megfelelés tekintetében a kettő nagy részben egybeesik, hiszen az
ajánlatkérő a Javaslat értelmében számos kötelezettségre a felhívásban köteles a figyelmet
felhívni.
Több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezést a részvételre jelentkezőnek a
részvételi felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell
elkészítenie és benyújtania. A Javaslat itt sorol még fel néhány olyan elemet, amelyet a
részvételi jelentkezésnek vagy az ajánlatnak tartalmaznia kell.
A Javaslat a hatályos törvénnyel megegyezően előírja, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell
az ajánlattevő kifejezett ajánlati nyilatkozatát, amelyben nyilatkozik az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért
ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
171
A részvételi jelentkezéssel kapcsolatos alapvető szabály, hogy abban a részvételre jelentkező
nem tehet ajánlatot.
Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben továbbá az
ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása
mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
Mind az ajánlatnak, mind a részvételi jelentkezésnek kell felolvasólapot tartalmaznia, amely
feltünteti azokat az információkat, amelyeket ajánlatkérő köteles a bontáson nyilvánosan
ismertetni.
Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig
módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését. Arra
vonatkozóan, hogy az ajánlattevőt az ajánlattételi határidő lejárta után hogyan terheli ajánlati
kötöttség, az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan meghatározott szabályok irányadóak.
61-62. §
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának módjára vonatkozó rendelkezéseket,
valamint a bontás szabályait rögzíti.
Az ajánlatokkal és a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos követelmény, hogy azokat
írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre
közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő
lejártáig. A Javaslat az érvénytelenség szabályainál nem teszi lehetővé, hogy olyan formai
követelmény hiánya miatt minősüljön egy ajánlat érvénytelennek, amelyet az ajánlatkérő írt
elő. A jogszabályban foglalt formai követelmények, az e §-ban foglalt írásbeli és zárt
csomagolású ajánlat hiánya ugyanakkor érvénytelenséghez vezet, hiszen természeténél fogva
nem olyan hibáról van szó, amelynek hiánypótlás keretében korrigálására sor kerülhetne.
Az ajánlatkérő az ajánlatoknak és részvételi jelentkezéseknek a postai és személyes
benyújtástól eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, így különösen az
elektronikus benyújtást, ha képes biztosítani, hogy az ajánlattételi, illetve részvételi határidő
lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek
jogosulatlan felhasználóhoz.
172
A Javaslat azt is rendezi, hogy a határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés
csomagolása az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező személyének megállapítása
céljából bontható fel, egyéb tekintetben az ajánlatkérő azokat nem vizsgálja és a felbontásról
jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az eljárásokban a nyilvánosság elvét jeleníti meg a bontás, mint eljárási cselekmény,
amelynek során a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők meggyőződhetnek
arról, hogy mely ajánlatok és részvételi jelentkezések érkeztek be határidőre, és a
versenytársak milyen ajánlatot tettek. Az ajánlatok bontása különösen azért garanciális
jelentőségű, mert az egy időben történő nyilvános bontás révén az ajánlatkérő nem oszthat
meg az ajánlattételi határidőt megelőzően semmilyen információt az ajánlattevőkkel pl. a
másik által tett ajánlati árról. Sem az irányelvek, sem más európai jogszabályok nem írják elő
a részvételi jelentkezések nyilvános bontását, amelynek funkciója csupán annyi, hogy
ellenőrizhessék a gazdasági szereplők, valóban határidőre érkeztek be a részvételi
jelentkezések. A nyilvánosság egyfajta garanciát jelent, ezért a Javaslat a részvételi bontás
intézményének megtartása mellett döntött, bár annak esetleg negatív hatásai is lehetnek az
egymással versenyző gazdasági szereplők ajánlattételt megelőző megismerkedésére
figyelemmel.
A bontáson a nyilvánosságot csak az ajánlatok bontására nézve korlátozza a Javaslat, mivel
csak itt hangzanak el érdemi információk az ajánlatokról, amelyekkel kapcsolatban a Javaslat
a gazdasági szereplők üzleti érdekeit védelemben részesíti. A bontáson az ajánlatkérőnek azt
is lehetővé kell tennie, hogy aki a jelenlétre jogosultak közül kéri, betekinthessen
felolvasólapba, ezáltal nem férhet kétség hozzá, hogy az ajánlatkérő valóban azt olvassa fel,
amit ajánlatában az ajánlattevő benyújtott. A bontásról az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell
készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes
ajánlattevőnek vagy a részvételi jelentkezések bontása esetén részvételre jelentkezőnek.
63-66. §
Az ajánlatok, valamint a részvételi jelentkezések felbontását követően az ajánlatkérő feladata
azok elbírálása, amely kötelezettség alól kizárólag akkor mentesül, ha a közbeszerzés
megkezdését követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott
173
lényeges körülmény miatt nem lenne képes a szerződés megkötésére, illetve a szerződés
megkötése esetén annak teljesítésére. A több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában
pedig csak akkor, ha az előre nem látható és elháríthatatlan akadály az ajánlattételi határidő
lejárta után következett be.
Az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérőnek meg kell ítélnie, hogy mely ajánlatok
érvényesek vagy érvénytelenek. Ennek keretében egyszakaszos eljárásokban meg kell
állapítania az ajánlattevő alkalmasságát vagy alkalmatlanságát (több szakaszból álló
eljárásokban ez a részvételi jelentkezések bírálatakor történik), illetve hogy van-e olyan
ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni, és az ajánlatok minden egyéb tekintetben
megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi vagy a már a részvételi felhívásban meghatározott
követelmények esetén a részvételi) felhívásban és a dokumentációban, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ennek a vizsgálatnak a keretében kerülhet sor
hiánypótlásra, felvilágosítás kérésére, számítási hiba javítására vagy irreálisan alacsony árral
összefüggésben indokolás kérésére.
Az ajánlatkérő feladata mindazon tények, adatok ellenőrzése, amelyek magyar nyelven
rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen
elérhetőek.
Az ajánlatkérő köteles a bírálat során megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és
hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ezt követően az érvényes
ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont, illetve
részszempontok alapján kell értékelni.
A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a
jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban
meghatározott feltételeknek, és meg kell állapítani a részvételre jelentkező szerződés
teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Az ajánlatkérő köteles megállapítani,
hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan részvételre
jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni. A részvételi szakaszban is helye van
hiánypótlásnak vagy felvilágosítás-kérésnek. Ha az ajánlatkérő élt azzal a lehetőséggel, hogy
korlátozza az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők számát, az érvényes részvételi
jelentkezést benyújtókat rangsorolja is a részvételi szakasz végén.
174
A 65. § azt határozza meg, hogy mennyi idő alatt kell az elbírálást elvégezni. Az ajánlatkérő
az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, legkésőbb azonban úgy, hogy
az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása
alatt sor kerüljön. Az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség
szabályai. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati
kötöttség időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek, a javaslat a közbeszerzési eljárás
egyes fajtáinak szabályai között pedig rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő
ajánlati kötöttsége és annak fennállása legfeljebb meddig írható elő. Amennyiben az
ajánlatkérő a megjelölt határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a Javaslat is fenntartja a
megadott időtartam meghosszabbításának lehetőségét, mivel azonban az ajánlattevő az
ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő
időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az
ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított
időtartamra. Utóbbi az ajánlatkérő számára erősíti annak kötelezettségét, hogy a lehető
leggyorsabban végezze az ajánlatok bírálatát.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket szintén köteles a lehető legrövidebb időn belül
elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz
eredményéről a részvételre jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban előre
feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját. Ha ez az időtartam az
elbírálásra nem elegendő, az ajánlatkérő - a részvételre jelentkezők értesítésével - további 30
nappal elhalaszthatja az ajánlattételi felhívás megküldésének eredetileg megjelölt időpontját.
67.	§
A hiánypótlás és az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől való felvilágosítás
kérésének célja egyaránt az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek érdekében a Javaslat
mindkét intézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára - feltéve, hogy az
ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányt vagy hibát mutat vagy abban nem
egyértelmű kijelentés található.
Az ajánlatkérő köteles minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára azonos módon
biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, nincs mód a hiánypótlás lehetőségének kizárására vagy
a Kbt. szabályaihoz képest korlátozására. Szintén kötelező a felvilágosítás megadására
felhívni az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a nem egyértelmű nyilatkozatok,
175
kijelentések tartalmának tisztázása érdekében. A hiánypótlási felhívásban pontosan meg kell
jelölni a pótlandó hiányokat. Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a
korábbi hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányt észlelt, lényeges azonban, hogy a
korábban már megjelölt hiányok az előírt hiánypótlási határidő lejárta után már nem
pótolhatóak. A hiánypótlási határidőn, illetve határidőkön belül van lehetősége az
ajánlattevőnek önkéntesen pótolni olyan hiányokat is, amelyeket az ajánlatkérő nem vett
észre, ezért a hiánypótlási felhívásban nem szerepelnek. A hiánypótlás rendeltetése, hogy az
ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben előforduló kisebb hibák és hiányosságok ne
okozzanak érvénytelenséget, ne vezessenek a verseny csökkenéséhez, a befektetett
erőforrások elvesztegetéséhez. Az előbbi jogszabályi célra figyelemmel a „hiánypótlás”
kifejezés tágan értelmezendő, iratok pótlását és azok hibáinak javítását is jelentheti.
Lényeges ugyanakkor, hogy a hiánypótlás és a felvilágosítás megadása ne adjon lehetőséget
valamely ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a verseny tisztaságát sértő előnyben
részesítésére. Ezt biztosítja egyrészt, hogy a Javaslat szerint a hiányok pótlása csak arra
irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati felhívás, a
dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, a felvilágosítás
kérése pedig csak arra, hogy az elbíráláshoz szükséges tisztázása valamely nem egyértelmű
kérdésnek megtörténhessen. Másrészt a Javaslat azt is rögzíti, hogy a hiánypótlás vagy a
felvilágosítás megadása nem járhat a verseny tisztaságának, az átláthatóságnak, az
esélyegyenlőségnek, a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás
elveinek sérelmével. Arra is figyelemmel kell továbbá lenni, hogy az ajánlati kötöttséget,
amely az ajánlattevő szakmai ajánlatához való kötöttségeként értelmezhető, ne sértse a
hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása.
Ez utóbbi alól azonban kivételt jelent, hogy a szakmai ajánlatban is javítható olyan nem
jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat
vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny kimenetelét és az
értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Nem cél tehát, hogy a szakmai ajánlat
kisebb hibáját ne lehessen javítani, ez a javítás azonban nem járhat az ár változtatásával vagy
az ajánlattevők sorrendjét vagy pl. több fordulós tárgyalásoknál az ajánlattevők számának
csökkentésekor a verseny eredményét befolyásoló módosítással. A szakmai ajánlat javítása
tehát egyrészt nem lehet átfogó és jelentős, másrészt a kialakuló sorrendet nem
befolyásolhatja.
176
Amennyiben a hiánypótlást vagy a felvilágosítást nem, vagy nem megfelelően, illetve a
fentiek szerint nem módosítható körben teljesítették, kizárólag az eredeti példányokat lehet
figyelembe venni a bírálat során.
68.	§
A 68. § az ajánlatkérő feladatává teszi az ajánlatokban előforduló és az értékelési
szempontok szerinti eredményt befolyásoló számítási hiba javítását. Az ajánlatkérő akkor is
végezhet számítási hiba-javítást az ajánlatban, ha a hiba nem az ellenértékben, hanem
valamely - értékelésre kerülő - más mennyiségi adatban fordul elő. Az ajánlatkérőnek arra
van lehetősége, hogy az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával végezzen
matematikai műveletet, az ajánlatban feltüntetett alapadatokat azonban nem változtathatja
meg.
69-70. §
A 69. § az irreálisan alacsony ár esetében követendő eljárást szabályozza. Az ajánlattevők a
közbeszerzési versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát sértő kötelezettségeket
vállalnak annak érdekében, hogy elnyerjék az ajánlatkérő megrendelését. A Javaslat a
„kirívóan alacsony ár” helyett aránytalanul alacsony árról szól annak érdekében, hogy
kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem első sorban egymáshoz, hanem a
szerződés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni. Az ár aránytalanul alacsony
voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően
végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi
fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik. Annak érdekében, hogy
a jogalkalmazók számára egy objektív határt is megállapítson a jogszabály, amely
megkönnyíti annak eldöntését, mikor van szó aránytalanul alacsony árról, a Javaslat előírja,
hogy köteles az ajánlatkérő alkalmazni az irreálisan alacsony ár esetén követendő eljárást
különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér
az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely
eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. Az anyagi fedezet összegét a
Javaslat szerint az ajánlatok, illetve végleges ajánlatok bontását megelőzően az
ajánlatkérőnek el kell árulnia.
177
Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos ajánlatkérői eljárás második lépcsője az
ajánlattevő által árának megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. A Javaslat
egyértelművé teszi, hogy az indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár
megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére
esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat rendelkezésre. Új elem a javaslatban
az ajánlatkérő döntésének segítése érdekében, hogy
az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott
ajánlati elemeket megalapozó adatokat. Az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani az
ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az
indokolást.
A 70. § az aránytalanul alacsony ár mintájára tartalmazza azt az eljárást, amelyet az
ajánlatnak az értékelési szempontok szerinti valamely aránytalan tartalmi eleme esetén
követnie kell ajánlatkérőnek.
71-73. §
A Javaslat az ajánlatok elbírálására kétféle értékelési szempontot rögzít a 2004/18/EK
irányelv szerződés odaítélésének szempontjairól rendelkező 53. cikke és preambulumának
(46) bekezdése, valamint a 2004/17/EK irányelv szerződés odaítélésének szempontjairól
rendelkező 55. cikke és preambulumának (55) bekezdése figyelembevételével. A Javaslat
értelmében tehát az ajánlatok értékelése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az
összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai szerint történhet. Az ajánlatkérő szabad
mérlegelési körébe tartozik, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása előtt melyik értékelési
szempontot választja ki. Egy komplex tárgyú szerződés esetén, ahol az ellenszolgáltatás
összege mellett más értékelési tényezők is jelentős súllyal bírnak, az összességében
legelőnyösebb ajánlat szempontrendszere lehet sok esetben célszerű. Ha ugyanakkor az
ajánlattevő egészen pontosan meg tudja határozni a felhívásban és a dokumentációban a
beszerzés tárgyának az ajánlatkérői igényeknek megfelelő tulajdonságait, a legalacsonyabb
ár szempontja is megfelelő minőség mellett érvényesülhet.
A közbeszerzési eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának érdekében a Javaslat
akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles az ajánlatok értékelési
178
szempontját és az értékelés teljes szempontrendszerét rögzíteni. Amennyiben az ajánlatkérő
az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, az ajánlati felhívásban meg kell
határoznia az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló résszempontokat,
az azok súlyát meghatározó szorzószámokat és a résszempontok szerinti tartalmi elemek
értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden résszempont esetében
azonos, valamint a résszempont ponthatárai közötti értékelés módszerét. A módszer
megadása történhet leíró módon, vagy matematikai képlet felhasználásával és részletes
ismertetése a dokumentáció körében is megadható.
Az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban meghatározni továbbá az
ellenszolgáltatást nem tartalmazó részszempontokkal összefüggő ajánlati elemek azon
legkedvezőbb szintjét, pl. maximális kötbér-vállalást, amelytől kezdve a vállalásokra a
ponthatár felső határával azonos pontszámot ad. Ugyanezen ajánlati elemekre minimális
elvárást is rögzíthet az ajánlatkérő a felhívásban.
A Javaslat 71. § (4) bekezdése állapítja meg azokat a követelményeket, amelyek az
összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontjának alkalmazása esetén a
résszempontok tekintetében alkalmazandók. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogértelmezési
gyakorlatának megfelelően a Javaslat szabályozása a 71 . § (4) bekezdésének c) pontjában
kimondja, hogy a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján
értékelhető tényezőkön kell alapulniuk. A nem mennyiségi alapon megítélhető tényezők
esetében is megkövetelt tehát, hogy az értékelés szakmai mérce alapján ellenőrizhető legyen.
A Javaslat rendelkezik az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelésének menetéről. Az
ajánlatkérő a tartalmi elemeket az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok
között értékeli a felhívásban vagy dokumentációban meghatározott módszer alapján, majd a
kapott pontszámot megszorozza a szintén a felhívásban már ismertetett súlyszámmal. Az így
kapott szorzatokat ajánlatonként összegzi. Az ajánlatok közül az az összességében a
legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb.
A Javaslat 72. § (2) bekezdése azt a helyzetet szabályozza, amikor több ajánlatnak azonos a
fent leírtak szerint kiszámított összpontszáma. Ilyen esetben az az ajánlat minősül az
összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz.
Amennyiben több ajánlatnak az összpontszáma és az ellenértéke is azonos, azt az ajánlatot
179
kell összességében legelőnyösebbnek tekinteni, amely a legmagasabb súlyszámú
résszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott. Amennyiben az eljárás nyertesét a fent
leírtak szerint sem lehet megállapítani, az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében
sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének
nyilvánítani. Sorsolást tarthat az ajánlatkérő akkor is, ha a legalacsonyabb összegű ajánlatot
kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat
azonos összegben tartalmazza.
A Javaslat rendelkezik az elektronikus árlejtés kezdeményezésének lehetőségéről, amelynek
részletes szabályait jelenleg a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható
eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés szabályairól szóló
257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rögzíti a 2004/18/EK irányelv 54. cikkével és a
2004/17/EK irányelv 56. cikkével összhangban.
A Javaslat meghatározása szerint az az ajánlattevő az eljárás nyertese, amely az ajánlati
felhívásban és a dokumentációban meghatározott legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás
vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja szerint a legkedvezőbb
érvényes ajánlatot tette.
74-75. §
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelenségének lehetséges eseteit a Javaslat ezen §-
ai tartalmazzák. A 74. § (1) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel, amelyek mind a
részvételi jelentkezés, mind az ajánlat érvénytelenségét maga után vonják. Érvénytelen az
elkésett, az összeférhetetlenséggel vagy kizárással érintett ajánlat vagy részvételi jelentkezés,
ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg az alkalmassági
követelményeknek, vagy egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi
felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Utóbbi esetkörből azonban a Javaslat kiemeli, hogy nem lehet érvénytelenné nyilvánítani az
ajánlatot vagy részvételi jelentkezést olyan formai hiba miatt, amely az ajánlatkérő által előírt
formai követelmény megszegését jelenti. Maga a Javaslat rögzíti, hogy formai követelmény,
180
hogy az ajánlatot és részvételi jelentkezést írásban és zártan, azaz fel nem bontott, fel nem
szakított csomagolásban nyújtsák be. Ezeknek a törvény által előírt minimális formai
követelményeknek való meg nem felelés eredményezheti egyedül az ajánlat formai okból
érvénytelenné nyilvánítását. A 74. § (2) bekezdése a csak az ajánlatra, a 74. § (3) bekezdése a
csak a részvételi jelentkezésre alkalmazható érvénytelenségi okot szabályoz.
A Javaslat 75. §-a a kizárás lehetőségét szabályozza. Az ajánlatkérő mindig azt a gazdasági
szereplőt zárja ki, amelyet a kizáró ok érint akár ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként jelenik meg, így a
kizárás későbbi hátrányos jogkövetkezményei - amelyek a hamis adatszolgáltatással
kapcsolatban merülhetnek első sorban fel - csak az adott gazdasági szereplőt érintik. Az
ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelenő bármely szereplő kizárása azonban az
adott közbeszerzési eljárásban az ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelenségét okozza.
Az eljárásból - anélkül, hogy a felhívásban azt ajánlatkérő előzetes jelezte volna - ki lehet
zárni azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást
nyújtani, valamint azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely
számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.
76. §
A Javaslat 76. §-a határozza meg, hogy a közbeszerzési eljárás milyen esetben
eredménytelen, azaz mely esetekben nem kerül sor a nyertes ajánlat kiválasztására.
A jelenleg is hatályos eredménytelenségi okok mellett az ajánlati kötöttség és az elbírálás
határidejének összefüggésében megjelenik, hogy eredménytelen az eljárás, ha az eljárásban
benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem
tartja fenn ajánlatát. Változást jelent, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti
az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő csak akkor nyilváníthatja erre
tekintettel eredménytelennek az eljárást, ha a jogszerűtlen döntés megsemmisítését követően
az eljárás törvényessége már nem állítható helyre egy új döntés meghozásával. A
rendelkezés célja, hogy megerősítse az eljárásban részt vevők jogorvoslati jogát, amely nem
érvényesülhet megfelelően, ha az ajánlatkérő az általa elkövetett jogsértés megállapítása után
úgy dönthet, hogy inkább nem fejezi be az eljárást.
77-78.§
181
A Javaslat előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt
írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás
eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés
teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi
jelentkezésének egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, és azok indokáról.
Az ajánlatkérő írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi
jelentkezésekről. A Javaslat megszünteti az eredményhirdetés intézményét, amely jelenleg
sem tesz hozzá érdemben az eljárás jogszerűségének erősítéséhez, hiszen az ajánlatkérő azt
az írásbeli összegezést olvassa fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő
számára át kell adnia, illetve az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell
küldenie. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt)
lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő (részvételre
jelentkező) számára megküldenie az írásbeli összegezést. Nem kell előre megadni az
összegezés megküldésének pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést
az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített
összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban
az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt.
Ha az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné válása
miatt eredménytelenné nyilvánítja, köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett
anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került
elvonásra, átcsoportosításra.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést módosíthatja, az
érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonhatja, a már megkötött szerződéstől elállhat,
ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény törvénysértő volt és a
módosítással a törvénysértés orvosolható.
Az ajánlatkérő a Javaslat szerint a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli
összegezést is módosíthatja, az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonhatja, és új
ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldhet, ha
az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény törvénysértő volt és a
módosítással a törvénysértés orvosolható. Az előbbiek értelmében tehát ajánlatkérőnek
182
lehetősége van olyan ajánlattevőt bevonni az eljárásba, amelynek részvételi jelentkezését
felismeri, hogy nem jogszerűen nyilvánította érvénytelennek. A Javaslat szerint ajánlatkérő
csak a jogszerűtlenül ajánlattételre fel nem hívott részvételre jelentkezőnek küld ilyenkor
ajánlattételi felhívást, és új ajánlattételi határidőt tűz, de egyidejűleg nem vonja vissza a már
kiküldött ajánlattételi felhívásokat.
79.§
A Javaslat rögzíti az előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosultak körét:
a)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben
jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a
közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
b)	az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő
tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az ajánlattételi, vagy részvételi
határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre
tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha
álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi
felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.
A kérelmező kérelmében meg kell, hogy jelölje a jogsértőnek tartott elemeket, továbbá a
javaslatát, észrevételét, az azokat alátámasztó adatokat, tényeket, dokumentumokat.
Ajánlatkérőnek módjában áll a vitarendezés nyomán az összegezés módosítása, mely az
eljárások eredményességét nagymértékben elősegíti. A Javaslat az eredményes eljárások és az
érvényes ajánlattétel érdekében lehetővé teszi, hogy egy alkalommal a hiánypótlás,
felvilágosítás vagy irreálisan alacsony árra vonatkozó indokolás benyújtására a vitarendezés
keretében akkor is felhívható az ajánlattevő, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már
nem lenne lehetőség, de az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján
orvosolható. Ezekre az eljárási cselekményekre az összegezés javításától eltérően a Javaslat
csak előzetes vitarendezés keretében ad lehetőséget, amelynek indoka, hogy az ajánlatkérő
esetleg egy neki nem tetsző végeredmény miatt ne próbálkozhasson egymagában az ajánlatok
bírálatának újranyitásával.
80-81. §
183
A közbeszerzési eljárásokban egyik főszabály a nyilvánosság, azonban az üzleti titok
védelmére figyelemmel felmerülhet annak szűk körű korlátozása. A 80. § (3) bekezdésében
foglalt rendelkezések célja az, hogy továbbra is biztosított legyen az az általános elv, amely
szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra
vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.
A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó közbeszerzési irányelv rendelkezései (2004/18/EK
Irányelv 6. cikke) szerint az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére
gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen
adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.
A közbeszerzési eljárásokban tipikusan az ajánlattevőnél merülhet fel az üzleti titok
védelmének szempontja, pl. ha ajánlatában olyan megoldással, alkotással pályázik, amely
részleteinek titokban maradásához méltányolható érdeke fűződik. A fentiekre tekintettel a
Javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát
megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban (részvételi jelentkezésben)
elkülönítetten kell elhelyezni. Az üzleti titkot tartalmazó iratok elkülönítésekor azonban nem
sorolhatóak ide olyan iratok, melyeket nem lehetne üzleti titoknak minősíteni.
A 80. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének
(székhelyének, lakóhelyének) valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy
adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de
az ezek alapjául szolgáló a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk,
alapadatok (pl. az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
A Javaslat továbbra is rögzíti, hogy nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra
hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben
meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.
A hatályos törvény azon megfogalmazása, mely szerint nem lehet olyan adat nyilvánosságra
hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amelyet az elbírálása során - döntése meghozatalával
összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett, olyan tág megfogalmazás, amelybe minden,
az ajánlat részét képező irat, dokumentum beleérthető. A Javaslat rendelkezései ezt hivatottak
184
kiküszöbölni, ennek megfelelően egyértelműen rögzítik, hogy az ajánlattevő (részvételre
jelentkező) más ajánlattevő ajánlatának (részvételi jelentkező részvételi jelentkezésének) azon
részeibe tekinthessen be kizárólag az iratbetekintés során, amely nem minősül üzleti titoknak.
A Javaslat - a korábbi Kbt. rendelkezéseihez hasonlóan - nem alkot önálló, a Javaslat
alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk. üzleti titok fogalmára
utal vissza.
A 81. § értelmében az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles
tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított
előnyeiről, ilyenkor sem fedhet fel azonban olyan adatot, amelyet jogszerűen minősített
üzleti titoknak a nyertes ajánlattevő és különített el ajánlatában.
82. §
A közbeszerzési eljárás fajtái az általános szabályok szerint a nyílt, meghívásos, tárgyalásos
eljárás és a versenypárbeszéd lehet. A tárgyalásos eljárás két fajtája a hirdetmény
közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. A
tárgyalásos eljárási fajták és a versenypárbeszéd csak akkor alkalmazható, ha az eljárási
fajták szabályainál meghatározott előfeltételek megvalósulnak.
Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak, ez egy olyan eljárástípus,
amely más eljárásfajtákra épül.
Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert is működtethet közbeszerzése
megvalósítására, ennek az elektronikus beszerzési rendszernek fogalom-meghatározását az
értelmező rendelkezések tartalmazzák, részletes szabályait pedig külön jogszabály rögzíti. A
közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra, az ajánlatkérő
tehát azon szabályok szerint köteles befejezni az eljárást, ahogyan azt elkezdte. A Javaslat
nem különíti el önálló eljárásfajtaként a gyorsított eljárást, a meghívásos eljárás és a
hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás szabályai között található meg a
gyorsított eljárás, amikor ezen eljárási fajták rövidebb határidőkkel folytathatóak le.
83. §
185
A nyílt eljárás szabályai. A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerkezeti felépítésével
szakít a Javaslat, nem a nyílt eljárás szabályaira történő visszahivatkozásokkal állapítja meg
az alkalmazandó jogszabályokat. Ennek megfelelően csak egy § rendelkezik a nyílt eljárás
szabályairól a 2004/18/EK irányelv 1. cikk 11. a) pontjával és a 28. cikkével összhangban. A
nyílt eljárás egyszakaszos közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági
szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő
hirdetmény útján köteles közzétenni.
Miután az eljárás egy szakaszban zajlik - a kizáró okok és az alkalmasság igazolására
vonatkozó dokumentumok az ajánlattal együtt kerülnek benyújtásra.
A Javaslat kimondja, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az
ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától
számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. Ez a rendelkezés megfelel a 2004/18/EK
irányelv 38. cikk (2) és (5) bekezdéseiben foglalt szabályoknak, mely szerint a nyílt
eljárásban az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától
számított 52 nap, azonban az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg, ezért
az elektronikus úton elkészített és továbbított hirdetményekre tekintettel a fenti határidő hét
nappal csökken.
A Javaslat az irányelvi szabályoknak megfelelően arról is rendelkezik, hogy ha az
ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét
nappal megelőzően, de legalább tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót
tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája
szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló
adatokat, akkor a fenti bekezdésben rögzített 45 napnál rövidebb határidő is megállapítható.
Ilyen esetben sem lehet az ajánlattételi határidő rövidebb 29 napnál, kivéve sürgésség
esetében, amikor az ajánlattételi határidő a 2004/18/EK irányelv 38. § (4) bekezdésében
meghatározott objektív legrövidebb határidőre, 22 napra rövidíthető.
Az ajánlattételi határidő további öt nappal rövidíthető a fent rögzített negyvenöt és
huszonkilenc napos határidő vonatkozásában, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt
térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára
hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a
hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Ez a rendelkezés összhangban áll a 2004/18/EK
irányelv 38. cikk (6) bekezdésével.
186
Az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegzést az ajánlati kötöttség
időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek, a Javaslat a nyílt eljárás vonatkozásában
rögzíti, hogy az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidőt követően kezdődik és
általánosan harminc, az építési beruházás és olyan közbeszerzési eljárások esetében,
amelyeket külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatnak le,
hatvan napig áll fent. Folyamatba épített ellenőrzési eljárások jelenleg a közbeszerzések
központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011 (III.25) Korm. rendelet és a 2007-
2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai
Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről
szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján folynak. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség
lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő elnyújtja az ajánlatok
bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejáratát követően az ajánlattevő úgy is
nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra.
A nyílt eljárásban kiemelkedő jelentőséggel bír az eljárás megfelelő előkészítése, mivel az
ajánlattételi felhívásban és dokumentációban rögzített feltételeket a későbbiekben nem lehet
megváltoztatni, tekintettel arra, hogy a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni és a benyújtott
ajánlatok változásának az ajánlati kötöttség korlátját képezi.
84-88. §
A Javaslat ezen §-ai részletezik a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat. A 2004/18/EK
irányelv 28. cikke alapján az irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérők főszabályként a nyílt és
a meghívásos eljárás között választhatnak. A Javaslat szerkezete ebben az esetben is eltér a
hatályos közbeszerzési törvénytől. A két szakaszos eljárás általános szabályai nem kerülnek
külön rögzítésre, a Javaslat a részletszabályokat az adott eljárástípusnál ismerteti. A
meghívásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. A részvételi szakaszban a
szerződés teljesítésére - pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai szempontok alapján -
alkalmas ajánlattevők kiválasztására kerül sor. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában
csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre
jelentkezők tehetnek ajánlatot. A 2004/18/EK irányelv 44. cikke (3) bekezdésével
187
összhangban a Javaslat lehetővé teszi a verseny szűkítését az eljárás második szakaszában,
amelyet azonban már a részvételi felhívásban jelezni kell.
A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul, amit az ajánlatkérő külön jogszabályban
meghatározott hirdetmény útján köteles közzétenni. Részvételi jelentkezést bármely érdekelt
gazdasági szereplő nyújthat be. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a
részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A meghívásos eljárás második szakaszában,
az ajánlattételi szakaszban történik az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott
jelentkezők ajánlattételre való felkérése, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a
megadott elbírálási szempont alapján történő értékelése.
A részvételi határidő vonatkozásában a Javaslat a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (3) a) és (5)
bekezdésével összhangban kimondja, hogy az ajánlatkérő a meghívásos eljárásban nem
határozhatja meg azt a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától
számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő szabályozása során
figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelentkezők egyenlő eséllyel nyújthassanak be részvételi
jelentkezést, és a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos igazolások
beszerzésére is elegendő idő álljon a rendelkezésükre. A részvételi határidő rövidítésére a
Javaslat lehetőséget biztosít a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (8) a) pontjával összhangban,
azonban a gyorsított eljárás alkalmazásának feltétele, hogy kivételesen indokolt és sürgős
helyzet álljon fent. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő a részvételi határidőt lerövidítheti,
amennyiben ennek szükségességét az eljárást megindító hirdetményben megindokolja.
Azonban a gyorsított eljárás esetében sem lehet a részvételre jelentkezés határideje rövidebb a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál.
Az ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró döntése meghozatalát követően az ajánlattételi
felhívás megküldésének megjelölt időpontja előtt küldi meg a részvételi jelentkezések
elbírálásáról szóló összegzést. Az ajánlattételi felhívás megküldésének legkésőbbi időpontja
pedig a részvételre jelentkezések bontását követő harmincadik, építési beruházás vagy
jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés esetén hatvanadik nap. Az ellenőrzési
eljárások jelenleg a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló
46/2011 (111.25) Korm. rendelet és a 2007-2013 programozási időszakban az Európai
Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból
származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet
felhatalmazása alapján folynak. Az ajánlattételi felhívás megküldésének határideje tekintettel
188
a kormányrendeletekben meghatározott ellenőrzés céljából beiktatott határidőre, 60 napra
hosszabbodik.
Ha a részvételi szakasz eredményes - azaz nem állnak fenn a Javaslat 76. §-ában foglalt
feltételek - az ajánlatkérő köteles az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt
közlésétől számított öt munkanapon belül megküldeni az írásbeli ajánlattételi felhívást az
alkalmasnak minősített részvételi jelentkezőknek. Amennyiben az ajánlatkérő keretszámot
határozott meg és az alkalmas részvételre jelentkezők száma meghaladja a keretszám felső
határát az ajánlatkérő a rangsorolás alapján kiválasztott jelentkezőknek küldi meg az
ajánlattételi felhívást. Amennyiben nem éri el a keretszám alsó határát az alkalmas és egyben
érvényes részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők létszáma, akkor is folytatja
az eljárást az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre való felhívásával. A verseny
biztosítására irányuló garanciális szabály, hogy az ajánlattételre felhívott jelentkezők
közösen nem tehetnek ajánlatot.
A Javaslat rögzíti az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit. A jelenleg hatályos
szabályozással ellentétben a Javaslat felsorolása már nem tartalmazza kötelező elemként a
hiánypótlás lehetőségéről szóló tájékoztatást, mivel az ajánlatkérő köteles az összes
ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a
hiánypótlás lehetőségét. A Javaslat az alapelvek között kimondja, hogy a közbeszerzési
eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti a magyar
helyett más nyelv használatát is. Ennek megfelelően az ajánlattételi felhívásban fel kell
tüntetni, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat.
A 87. § (2) bekezdése rendelkezik a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő kötöttségéről,
másrészt az ajánlattevő ajánlattételi határidő lejártát követő ajánlati kötöttségről. Az
ajánlatok elbírásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az ajánlattevő az
ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő
időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően
az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy azt nem tartja fenn tovább. Az ajánlati kötöttség
ideje általánosan harminc, a már ismertetett, ellenőrzés mellett lefolytatott eljárások és az
építési beruházás esetén hatvan nap.
A Javaslat a kizáró okokkal kapcsolatos ellenőrzés vonatkozásában rögzíti, hogy az
ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban -
ha szükséges - az ajánlatokhoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok
189
meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója az ajánlattételi
szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Nem kell az ajánlathoz csatolni azonban
azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez az ajánlattevő
már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az
előírtak bizonyítására.
A hatályos közbeszerzési törvény szabályozásával megegyezően a Javaslat kimondja, hogy
az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az
ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyven napnál
rövidebb időtartamban. Ez a rendelkezés megfelel a 2004/18/EK irányelv 38. cikkében
foglalt szabályoknak.
A Javaslat 88. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legalább
tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, 40
napnál rövidebb határidő is meghatározásra kerülhet. Ilyen esetben sem lehet az ajánlattételi
határidő rövidebb 26 napnál, ide nem értve a gyorsított eljárást, amikor az eljárást megindító
hirdetményben részletezett, kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlattételi határidő a
2004/18/EK irányelv 38. § (8). b) pontban meghatározott objektív legrövidebb határidőre, 10
napra rövidíthető.
Az ajánlattételi határidő további öt nappal rövidíthető a fent rögzített negyven és huszonhat
napos határidő vonatkozásában, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen
és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé
teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a
hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Ez a rendelkezés a 2004/18/EK irányelv 38.
cikk (6) bekezdésének felel meg.
A meghívásos eljárásban - a nyílt eljárással megegyezően - kiemelkedő jelentőséggel bír az
eljárás megfelelő előkészítése, az eljárásban nem lehet tárgyalni és az ajánlati kötöttség
korlátját képezi az ajánlatok változtatásának.
89-93. §
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás szabályaiban a Javaslat több olyan
kérdést rendez, amelyek az eddigi joggyakorlatban bizonytalanságot okoztak. Ilyen kérdés
volt, hogy a tárgyalások megkezdése előtt el kell-e bírálni az ajánlatok érvényességét és hogy
190
milyen mértékben változhatnak a közbeszerzés eredetileg meghirdetett feltételei a
tárgyalások során.
A közbeszerzés tárgyának, feltételeinek változása csak olyan mértékben lehet megengedhető,
amely még nem sérti a törvény alapelveit. Az előbbiekre figyelemmel rendelkezik úgy a
Javaslat, hogy a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban
közölt feltételek nem módosulhatnak vagy egészülhetnek ki olyan jelentős mértékben, amely
torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új
feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra
vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a
változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével
végleges ajánlatot tenni. Az adott esetben mindig egyedileg kell megítélni, hogy a tervezett
változtatás olyan alapvető jelentőségű-e, amelynek ismeretében mások is érdekeltek lettek
volna abban, hogy részvételi jelentkezést nyújtsanak be vagy valamely gazdasági szereplő,
amely érvényesen tudott részvételre jelentkezni, az ajánlattételre már nem lesz képes. Az
előbbi körülmények bekövetkezése különösen akkor feltételezhető, ha a beszerzés tárgya
annak jellemzőiben vagy mennyiségében lényegesen változik. Egyértelműen fennállnak az
előbbi körülmények továbbá akkor, ha a részvételi szakaszban vizsgált alkalmassági
feltételek a módosulásra figyelemmel már nem tükrözik megfelelően a gazdasági
szereplőknek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.
A verseny tisztaságának elve egyértelműen kizárja továbbá, hogy a tárgyalások során, az
ajánlattevők ajánlatainak ismeretében a bírálat szempontjai vagy módszere változzon.
A Javaslat szerint az ajánlattételi szakaszban kettéválik az ajánlatok bírálata. Figyelemmel
arra, hogy az első benyújtott ajánlatot még nem terheli ajánlati kötöttség, és a tárgyaláson az
ajánlattevők esetleg az előírtnál korszerűbb, jobb megoldási javaslatot vethetnek fel, a
tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai
ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el
az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az
ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. A szakmai ajánlat a beszerzés tárgyára
vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlatot jelenti. Az ajánlatkérő az ajánlattételi
felhívásban jelölheti meg, hogy - a változtatás korlátaira figyelemmel - melyek azok az
elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni
fog. Az ajánlatban foglalt, a szakmai ajánlaton kívüli egyéb nyilatkozatokkal,
191
dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint a
tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
A közbeszerzés gyakorlatát tükrözi a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint a tárgyalások
lezárásaként az ajánlatkérő - amennyiben a változások nagyságrendje indokolja, új
dokumentáció rendelkezésre bocsátásával - az ajánlattevőket felhívhatja egy végleges ajánlat
írásban történő beadására. Az ajánlatkérőnek ilyenkor is biztosítania kell, hogy az
ajánlattevők egyenlő alapon tehessenek ajánlatot, a tárgyaláson az ajánlatkérő által adott
bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni, és szükség esetén új
dokumentációt bocsát rendelkezésre ajánlatkérő. - A tárgyalási jegyzőkönyv azonban -
szintén a gyakorlatnak megfelelően - csak az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőt illeti,
hiszen abban ajánlatáról közölt fontos információk is találhatóak.
94-100. §
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egyszakaszos eljárásfajta, amelynek során nem
kerül sor a felhívás nyilvános közzétételére. Az eljárás főszabály szerint az ajánlattételi
felhívás közvetlen megküldésével kezdődik és az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és
alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés a szerződés feltételeiről.
Tekintettel arra, hogy az eljárás nem kerül előzetesen meghirdetésre, ezért a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárásban érvényesülnek a legkevésbé a közbeszerzés alapelvei, ezért
ezen eljárás alkalmazására csak a Javaslatban taxatív módon meghatározott feltételek
fennállása esetén kerülhet sor.
A Javaslat a 94. § (2) bekezdése a 2004/18/EK irányelv 31. cikk (1) bekezdésével
összhangban rendelkezik arról, hogy mely esetekben alkalmazhat az ajánlatkérő hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárást. A 94. § (2) a) pont a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
általános alkalmazásának feltételeként rögzíti, hogy a nyílt, a meghívásos eljárás és a
versenypárbeszéd eljárások azért lettek eredménytelenek, mert kizárólag érvénytelen
ajánlatok vagy részvételi jelentkezések kerültek benyújtásra vagy egyik ajánlattevő sem,
illetve az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére
álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot. Az eljárások fent rögzített
okokból való eredménytelenségén kívül további követelménye a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás megindításának, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az
192
ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a
tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd összes ajánlattevőjét
meghívja. Nem kell meghívni azonban a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd
azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata vagy részvételi jelentkezése azért érvénytelen, mert azt az
ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, az ajánlattevő, részvételre
jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az
alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenség
követelményeinek, az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját vagy az
ajánlatban az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták, az
ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeknek, vagy az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlatkérő által előírt
határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.
A 94. § (2) b) pont a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló
tárgyalásos eljárás vonatkozásában a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételeként
rögzíti, hogy az eljárások azért lettek eredménytelenek, mert az eljárásban nem nyújtottak be
ajánlatot vagy részvételre jelentkezést. Az eljárások fent rögzített okból való
eredménytelenségén kívül további követelménye a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
megindításának, hogy a felhívás és a dokumentáció feltételei időközben lényegesen nem
változtak meg.
A 94. § (2) c) pontja rögzíti, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást
alkalmazhat, amennyiben a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok
vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel vagy
személlyel köthető meg. A kizárólagos jogokra alapított eljárás többek között a szerzői jogra
alapított eljárás. A Javaslat szövege a hatályos törvényhez képest módosul, mivel a „kizárólag
egy meghatározott személy képes teljesíteni” szövegrészlet helyébe a „kizárólagos jogok
védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel vagy személlyel köthető meg”
rendelkezés lépett. A Javaslat a kizárólagos jog esetében nem követeli meg tehát, hogy egy
személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag teljesíteni, mivel ezen kritériumoknak
csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének meg, amelyeknek piacán nincsen verseny,
hanem arról az esetről van szó, amikor a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt
jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni.
A Javaslat 94. § (2) d) pontja szabályozza a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
alkalmazásának egyik leggyakoribb esetét, amely szerint az feltétlenül szükséges, mivel az
193
ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a
meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők
nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem
eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A fenti rendelkezés feltételeinek együttesen kell
fennállnia.
A Javaslat 94.§ (3) bekezdése a 2004/18/Ek irányelv 31. cikk (4) bekezdésével összhangban a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás további eseteit rögzíti építési beruházás és szolgáltatás
beszerzési tárgyak vonatkozásában. A 94. § (3) a) pontban szabályozott esetben hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható, amennyiben a korábban megkötött szerződés
vonatkozásában a korábbi ajánlattevővel kötött kiegészítő építési beruházás, illetve
szolgáltatás megrendelése szükséges előre nem látható okból. Az eljárás alkalmazásának
feltétele továbbá, hogy a kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatást műszaki vagy
gazdaság okok miatt nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha elválasztható,
akkor az feltétlenül szükséges az építési beruházás, vagy a szolgáltatás teljesítéséhez és egyik
esetben sem haladhatja meg a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás becsült összértéke az
eredeti építési beruházás, szolgáltatás értékének felét.
A 94. § (3) b) pontja a több évre szóló, komplex projektek vonatkozásában rögzíti, hogy az
ajánlatkérő a korábbi nyertes ajánlattevővel azonos vagy hasonló, az alapprojekttel
összhangban álló építési beruházás, szolgáltatás esetében - amennyiben azt már az eljárást
megindító hirdetményben jelezte és a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás becsült értékénél
is figyelembe vette az új építési beruházás, szolgáltatás becsült értékét - is alkalmazható a
hirdetmény kibocsátása nélküli tárgyalásos eljárás. A fentiekben ismertetett feltételek
fennállása esetén három éven belül lehet megindítani az eljárást.
A Javaslat 94. § (4) bekezdése - a 2004/18/EK irányelv 31. cikkének (2) bekezdésével
összhangban - határozza meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás olyan
esetköreit, amelyek kizárólag az árubeszerzés esetén irányadóak. A 94. § (4) a) pontja szerint
amennyiben az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból
állítják elő, alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, de csak abban az esetben,
ha az nem rentábilis, azaz a mennyiség nem alapozza meg a piacképességet, illetve nem
fedezi a kutatás-fejlesztés költségeit. A Javaslat 94. § (4) b) pontja rendezi az árubeszerzés
azon eseteit, amikor a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése
szükséges. Ennek tipikus esete az alkatrész és tartozék beszerzése. Ilyenkor az eredetileg
beszerzett árutól való eltérés, vagy más ajánlattevő igénybevétele legtöbbször nem
194
indokolható, mivel feltehetően a különböző fajtájú áruk illeszkedése csak többletköltséggel
biztosítható és az ilyen beszerzések aránytalan műszaki-technikai nehézséget
eredményeznének a működtetésben és a fenntartásban. Garanciális szabály azonban, hogy a
korábbi nyertes ajánlattevővel kötött, fenti tárgyú szerződések együttes időtartama nem
haladhatja meg a három évet. A Javaslat 94. § (4) c)-d) pontja értelmében az ajánlatkérő
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a beszerzés árutőzsdén jegyzett árura
irányul, illetve ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás,
végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetve az érintett szervezet személyes joga szerinti
hasonló eljárás során történő értékesítés útján szerzi be.
Szolgáltatás megrendelése esetén akkor is alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás a Javaslat 94. § (5) és a 2004/18/EK irányelv 31. cikk (3) bekezdésének megfelelően,
amennyiben a tervpályázati eljárások részletes szabályait tartalmazó külön jogszabályban
foglaltaknak megfelelően lefolytatott tervpályázati eljárás során a bírálóbizottság dönt a
pályázatok megfelelőségéről és ajánlást tesz az ajánlatkérő felé, hogy mely
pályázóval/pályázókkal kösse meg a szerződést.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplők tehetnek ajánlatot. A Javaslat kimondja, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás alapesetben ajánlattételi felhívással indul, ha rendkívüli sürgősség esetében nincs mód
ajánlattételi felhívást készíteni, akkor tárgyalási meghívó megküldésével indul. Nem
szükséges ajánlattételi felhívás vagy tárgyalási meghívó küldése azon speciális beszerzéseknél
(tőzsdei, végrehajtás stb.), ahol a sajátos eljárásrend miatt erre eleve nincs lehetőség. A
verseny biztosítása érdekében a Javaslat arról rendelkezik, hogy az ajánlattételre felhívott
gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő közös ajánlatot tegyen olyan gazdasági szereplőnek,
amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. A Javaslat meghatározza, melyek
azok az esetek, amikor lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell az ajánlatkérőnek
felhívnia az ajánlattételre, az ajánlattételi felhívás egyidejű megküldése útján. Ezen esetek
közé kerül a döntőbizottsági gyakorlatnak megfelelően - amennyiben ésszerűen lehetséges - a
rendkívüli sürgősség esete is.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak a közbeszerzési
eljárást megindító felhívás általános tartalmi elemein kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos
eljárás jogcímét, a tárgyalás lefolytatatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető
szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját. A Javaslat kimondja, hogy nem kötelező
195
dokumentációt készíteni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, ilyen esetben azonban a
szerződési feltételeket, a műszaki leírást és a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó
szervezettel kapcsolatos követelményeket - ha meghatároz ilyeneket az ajánlatkérő - az
ajánlattételi felhívásban köteles rögzíteni.
Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlattételi felhívásban határozza meg,
ami nem lehet hosszabb, mint a tárgyalások befejezésétől számított harminc, építési
beruházás, valamint folyamatba épített ellenőrzés esetén hatvan nap. Az ajánlati kötöttség
időtartama alatt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott
feltételekhez, az ajánlattevő pedig ajánlatához kötve van.
A 97. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
tárgyalási szabályai közül melyek alkalmazandóak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
vonatkozásában is. A Javaslat 97. § (2) bekezdése a változások törvényi korlátját rögzíti,
amely szerint az ajánlati kötöttség hiánya nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött
szerződés tárgya vagy feltétele oly mértékben térjen el a beszerzés megkezdésekor
meghatározott beszerzési tárgytól vagy szerződéses feltételtől, hogy az eltérés nem tette volna
lehetővé a tárgyalásos eljárás alkalmazását. Szintén kizárt a tárgyalás során az ajánlattételi
felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan mértékben történő módosítása vagy
kiegészítése, amelynek következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások
befejezésével végleges ajánlatot tenni. Nem változtatható továbbá a tárgyalások során a
bírálat szempontja, valamint a módszere.
A Javaslat kimondja, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatok elbírálását az ajánlatkérő két
szakaszban végzi. A tárgyalásokat megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani, hogy az
ajánlat megfelel-e a az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációkban meghatározott
feltételeknek, valamint az ajánlattevő alkalmas-e a teljesítésre, illetve áll-e fent kizáró ok az
ajánlattevő vonatkozásában. A tárgyalás tehát csak az alkalmas és kizáró ok hatálya alá nem
eső ajánlattevővel folytatható. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy
melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni szeretne. Az ajánlatok érvénytelenségét a
szakmai ajánlat nem megfelelősége miatt csak az ajánlat olyan elemének vonatkozásában
lehet megállapítani, amelyről nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt további
nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig van lehetőség
hiánypótlásra. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja a végleges
ajánlatokat, illetve hiánypótlást folytat le,valamint indokolást kér az aránytalanul alacsony ár
196
vonatkozásában, ha az szükséges. Amennyiben a végleges ajánlat érvényes, az ajánlatkérő az
eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján értékeli azt.
A Javaslat részletes rendelkezéseket rögzít a 94. § (2) d) pontjában meghatározott speciális
esetről, amikor az eljárás rendkívüli sürgősségre tekintettel folytatható le. Az ajánlatkérő
ilyen esetben ajánlattételi felhívást, vagy amennyiben annak elkészítésére a rendkívüli
sürgősség miatt nincsen lehetőség, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági
szereplő(k)nek. Ebben az eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a
szerződéskötési moratóriumi időszak megtartása nélkül - a tárgyalás befejezésekor írásban
szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes
teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlatkérő eleve az alkalmasnak minősített ajánlattevővel
tárgyal, az alkalmasság igazolására külön nincs szükség, az ajánlatban csak nyilatkozni kell
arról, hogy nem tartozik az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá, a kizáró okok fenn nem
állásának igazolásához szükséges igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt
napon belül kell csatolni.
A csak szigorú feltételekkel alkalmazható eljárásfajta ellenőrzése érdekében a Javaslat arról
rendelkezik, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésével egyidejűleg az
ajánlatkérőnek be kell nyújtania a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást,
valamint az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek/személyek adatairól, a becsült értékről,
valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményről szóló tájékoztatást.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásnak - illetve amennyiben a rendkívüli sürgősségi
helyzet azt nem tesz lehetővé - tárgyalási meghívónak megküldésével egyidejűleg a
Közbeszerzési Döntőbizottságot is haladéktalanul tájékoztatnia kell. Nem megengedett tehát a
Közbeszerzési Döntőbizottság felé való utólagos értesítés. Amennyiben az ajánlatkérő által
beszerezni kívánt áru árutőzsdén jegyzett, a tárgyalásos eljárás megkezdésének napján az
ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz elektronikus úton vagy telefaxon
eljuttatni az eljárást megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Amennyiben az árut
kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás, bírósági végrehajtás
vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés
útján szerzi be az ajánlatkérő a fentieken túl bejelenti az érintett szervezet nevét és címét is.
Ha a tájékoztatás alapján a Döntőbizottság bármely fenti esetben a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás alkalmazását jogsértőnek tartja, jogorvoslati eljárást indít.
197
101-107. §
A versenypárbeszéd szabályait a Javaslat több ponton változtatja annak érdekében, hogy
egyértelműbb szabályok álljanak a jogalkalmazók rendelkezésére és ezáltal az ajánlatkérők
nagyobb magabiztossággal válasszák ezt a hazánkban nem elterjedt, de összetett
beszerzéseknél jó lehetőségeket kínáló eljárásfajtát. A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési
eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet
folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos
meghatározása érdekében, majd miután kialakult a beszerzési tárgy és a szerződéses
feltételek ajánlatkérői igényeknek megfelelő meghatározása, az ajánlattevők arra tesznek
ajánlatot. A versenypárbeszéd sajátossága a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos
eljáráshoz képest, hogy a párbeszéd nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be, hanem egy
önálló eljárási szakaszban zajlik. A Javaslat ezért három szakaszos eljárásként szabályozza a
versenypárbeszédet.
Az ajánlatkérő versenypárbeszédet csak a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása
esetén alkalmazhat, amely feltételekből következik, hogy versenypárbeszéd összetett jellegű
beszerzési tárgy vagy bonyolultabb szerződéses konstrukció előkészítésekor jöhet szóba.
Különösen alkalmas lehet az eljárási fajta a köz- és magánszféra partnerségén alapuló
projektek megvalósítására.
A részvételi szakasz szabályai hasonlóan alakulnak mint a tárgyalásos eljárásnál, különbséget
jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy az ismertetőt - megegyezően az irányelvi
szabályokkal - nem kötelező már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátani. Az
ajánlatkérő - amennyiben ismertetőt a részvételi szakaszban még nem bocsát rendelkezésre -
a részvételi felhívásban a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit és követelményeit
részletesebben meghatározza annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők egyértelműen
megítélhessék, érdeklődésükre tarthat-e számot az eljárás.
Az eljárás párbeszéd szakasza szintén ajánlattételi felhívással kezdődik, amely elnevezést
azért alkalmaz a Javaslat a párbeszéd szakaszában is, hogy az általános szabályok pl. a
felhívás módosítása, visszavonása, az ismertető rendelkezésre bocsátása kapcsán megfelelően
értelmezhetőek legyenek.
198
Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be,
amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük. A versenypárbeszéd ajánlattételi
szakasza különböző módon alakul attól függően, hogy az ajánlattevők hozzájárultak-e
megoldási javaslatuknak vagy annak egy részének az ajánlatkérő általi felhasználásához a
beszerzés tárgyának az ajánlattétel alapját képező meghatározásakor. Amennyiben
hozzájárultak, az ajánlatkérő jogosult az ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási
javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást
és a szerződés feltételeit. Ha az ajánlatkérő így tesz, egyúttal köteles az ajánlattételhez
dokumentációt készíteni, amelynek alapján az egyes ajánlattevők tehát egységes alapokon
tehetnek ajánlatot.
Ha az ajánlattevők nem járultak hozzá megoldási javaslataik felhasználásához, az
ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot. Ilyenkor tehát az
ajánlatok részben eltérő alapon állnak, lényeges ezért, hogy az ajánlatkérő az értékelési
szempontokat már az elején olyan lényeges igényei szerint határozza meg, amely némileg
eltérő ajánlatok értékelésére egyaránt alkalmas. Az ajánlatok eltérőségének határt szab, hogy
a versenypárbeszédben is érvényesülnek azok az alapelvekből eredő korlátok, amelyekre
tekintettel az eljárás során a közbeszerzés tárgya alapvetően nem változhat meg.
A javaslat ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy - összhangban az Európai Bizottság
versenypárbeszédről kiadott magyarázó jegyzetével - az ajánlatkérő az ajánlattételi
felhívásban előírhatja, hogy a megoldási javaslat benyújtásával az ajánlattevő hozzájárul
ahhoz, hogy - szabadalommal, szerzői joggal, egyéb jogi oltalommal egyébként nem védett -
javaslatát, ötleteit a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során
ajánlatkérő felhasználja. Az ajánlatkérő ezzel tehát meghatározhatja, hogy az ajánlattétel a
fent leírt első megoldás szerint folyjon majd.
108-110. §
A Javaslat alapvetően megújítja a keretmegállapodás intézményét. Az ajánlatkérő
közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. A keretmegállapodás értelmező
rendelkezések között meghatározott fogalma szerint egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy
több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott
időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő
szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az
199
előirányzott mennyiséget. Az ajánlatkérő tehát ilyenkor közbeszerzését két lépcsőben
valósítja meg: először a keretmegállapodás megkötése érdekében folytat le eljárást, majd a
közbeszerzés megvalósítására a keretmegállapodás alapján kerül sor annak megfelelően,
hogy milyen típusú keretmegállapodást kötöttek a felek. A Javaslat egyértelműen rögzíti a
2004/18/EK irányelv alapján köthető keretmegállapodások négy típusát.
A keretmegállapodás tartalmazhatja az adott közbeszerzésekre vonatkozó minden feltételt.
Ilyenkor a közbeszerzés a keretmegállapodás alapján egyszerűen megvalósítható, az
ajánlatkérő megrendelését a keretmegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően küldi
meg az ajánlattevőnek. Természetesen a polgári jog szabályai szerint a konkrét szerződés
létrejöttéhez az ajánlattevő által annak elfogadása szükséges, amelyre a javaslat nem tér ki
külön figyelemmel arra, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban kötelezettséget vállal az
annak alapján érkező megrendelések teljesítésére.
Az Európai Bizottság keretmegállapodásokról szóló magyarázó jegyzete az ilyen, a
feltételeket előre kötelező erővel rögzítő keretmegállapodásokat - csak a különbség
szemléltetése érdekében -keretszerződésnek nevezi. A Javaslat nem alkalmazza a
keretszerződés terminológiát, mivel a keretmegállapodás önmagában még nem valósít meg
beszerzést, ahhoz szükséges második lépcsőben egy konkrét szerződés létrejötte. Kétségtelen
azonban, hogy amennyiben az ajánlatkérő olyan keretmegállapodást köt, amely minden
szükséges szerződési feltételt tartalmaz, és kötelezettséget is vállal arra, hogy meghatározott
mennyiséget mindenképpen megrendel, ilyenkor maga a keretmegállapodás is egy
keretjellegű szerződés lesz. Ebben az esetben tehát átfedheti egymást a kötelezettségvállalást
tartalmazó keretmegállapodás és a szerződés.
Ha a keretmegállapodás nem tartalmazza a szerződéses feltételeket kötelező erővel,
konzultáció vagy több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén a verseny újranyitása
útján köthető meg a közbeszerzési szerződés.
A keretmegállapodás másik lényeges ismérve, hogy egy vagy több ajánlattevővel köti-e meg
az ajánlatkérő. Egy ajánlattevőtől megrendeléssel vagy konzultációt követően létrejött
szerződéskötés útján lehet beszerezni. Amennyiben több ajánlattevő részese a
keretmegállapodásnak, ha a szerződés feltételei rögzítettek, a keretmegállapodásnak olyan
objektív szempontokat is tartalmaznia kell, amelynek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy az
adott szerződést melyik ajánlattevővel köti meg. Amennyiben a keretmegállapodásnak
többféle áru vagy szolgáltatás is tárgya, ezekre különböző objektív kiválasztási szempontot is
adhat ajánlatkérő, nem kell feltétlenül a keretmegállapodás megkötéséhez használt értékelési
200
szempontot választania. Előfordulhat például, hogy a keretmegállapodást többféle irodaszer
beszerzése érdekében kötik meg, és a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban az
összességében legelőnyösebb ajánlatot A vállalkozás nyújtja be, második lesz B és harmadik
C. Az ajánlatkérő meghatározza a keretmegállapodásban, hogy amennyiben golyóstollat
rendel meg, a megállapodásban részes ajánlattevők közül attól fog rendelni, amelyik
ajánlatában a golyóstoll a legolcsóbb. Itt tehát az adott termékre vonatkozó legalacsonyabb ár
alapján lehetséges, hogy éppen C-től fog rendelni.
Az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie, hogy a
keretmegállapodás melyik típusát kívánja megkötni. Ez azért indokolt, mert az ajánlattevők
ajánlatát alapvetően befolyásolja az az információ, hogy az általuk ajánlott ár és feltételek
képezik-e majd a konkrét szerződés alapját, avagy sor fog kerülni egy újabb konzultációra
vagy a verseny újranyitására.
Különbséget jelent a hatályos szabályozáshoz képest az is, hogy a több ajánlattevővel
megkötött keretmegállapodásban csak akkor kell legalább három ajánlattevőnek szerepelnie,
amennyiben az eljárásban legalább három alkalmas és egyben érvényes ajánlatot benyújtó
ajánlattevő vesz részt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a hatályos törvény
azon rendelkezése, amely szerint három érvényes ajánlat hiányában eredménytelen az
eljárás, nem a versenyt segítették elő, hanem inkább ellentétes hatást váltottak ki. Az
ajánlatkérők ugyanis a több ajánlattevővel megkötendő keretmegállapodás iránti eljárás
valószínű eredménytelenségétől tartva inkább eleve olyan keretmegállapodásra írták ki az
eljárást, amelyben csak egy ajánlattevő részes. Így az eredményesség három érvényes
ajánlathoz kötése valójában visszafogta a versenyt.
111-113. §
Az építési koncesszióra a Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz, az általános
közbeszerzési eljárás szabályait építési koncesszió esetében a Javaslat XIII. fejezetében
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Javaslat 7. § (5) bekezdése szerint az építési
koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az
építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése
pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes
egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.
201
Az építési koncesszió beszerzésére vonatkozó speciális rendelkezések a következők:
Gyorsított eljárás nem alkalmazható, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást
pedig feltétel nélkül választhatja ajánlatkérő. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
kizárólag az itt meghatározott jogalapon folytatható le.
Építési koncesszió esetében az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, tehát nem szükséges hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás lefolytatása sem, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem
szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a
szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő építési
beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt jelentős nehézség nélkül nem lehet
elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de
feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez. További feltétele az újabb
közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli megrendelésnek, hogy a kiegészítő építési
beruházásra kötött szerződés, illetve szerződések összértéke nem haladhatja meg az eredeti
építési koncesszió értékének felét.
Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő
jelölje meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
Amennyiben ajánlatkérő biztosítani kívánja alvállalkozók részvételét, azt van lehetősége
előírni, hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a koncessziós jogosult) köteles az
építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel
szerződést kötni. Ezt a százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A
koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum
százalékos mértéket; vagy az ajánlattevő ajánlatában meg kell, hogy jelölje az építési
beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő
harmadik személlyel szerződést fog kötni.
A koncessziós jogosulthoz képest nem minősül harmadik személynek: (1) a közös ajánlatot
tevők bármelyike; (2) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az
ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást
képes gyakorolni. Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia az ilyen szervezetek
listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.
202
Az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása
lehet. A 112. § (1) b) pontja tekintetében a beszerzési tárgy összetettsége indokolja a határidő
rövidítését lehetővé tevő szabályok kizárását.
Ha az építési koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az
ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett - közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.
A koncessziós törvényt azonban - a pályáztatásra vonatkozó, és a Kbt-ben meghatározott
szabályok kivételével - egyidejűleg megfelelően alkalmazni kell, a közbeszerzési eljárásban
készítendő írásbeli összegezés tartalmára a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően
alkalmazandó.
Az építési koncesszió jogosultját a közösségi közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházás
megvalósítása esetén közbeszerzési kötelezettség terheli a 113. §-ban foglaltak szerint.
Lényeges, hogy ez a közbeszerzési kötelezettség kizárólag harmadik személyekkel (lásd fent)
kötendő szerződések esetén áll fenn, így tehát pl. a nyertes ajánlattevők által létrehozott
projekttársaságnak nem kell a társaságot alapító tagokkal történő szerződéskötéshez
közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
114.	§
E §-al kezdődnek az ún. közszolgáltató ajánlatkérők - közösségi értékhatárokat elérő vagy
meghaladó értékű - közbeszerzéseit szabályozó rendelkezések (XIV. fejezet). A Javaslat a
közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályokat csak részben tartalmazza, az e
fejezet által szabályozott eljárások különös szabályait külön rendeleti szabályozás egészíti ki.
A közszolgáltatói szerződésekre a VI-XII. fejezet szabályait kell alkalmazni a XIV. fejezetben
és a külön rendeletben foglalt eltérésekkel.
A (2) bekezdés - a korábbi szabályozástól eltérően - egyszerre adja meg azt, hogy e fejezet
alkalmazásában kit kell ajánlatkérőnek tekinteni, és az ajánlatkérő pontosan mely
tevékenysége vonatkozásában beszélhetünk közszolgáltatói tevékenységről.
A Javaslat csak meghatározott ágazatokban tevékenykedő egyes szervezeteket von a
közbeszerzési szabályozás hatálya alá, nevezetesen a vízügyi, az energiaipari, a közlekedési
és a postai ágazatokban működő, meghatározott tevékenységet végző szervezeteket, a
2004/17/EK irányelvnek megfelelően.
203
A (2) bekezdés megfogalmazásából következően így megadásra került a közszolgáltatói
szerződés, valamint a közszolgáltatói tevékenységek fogalma is; melyekre a Javaslat a
továbbiakban így utal vissza.
Fontos még megjegyezni, hogy a Javaslat a hatályos szabályozástól eltérően nem a releváns
(közszolgáltatói) tevékenységgel „közvetlenül összefüggő” közbeszerzés oldaláról próbálja
meghatározni, hogy mely esetekben alkalmazandóak e fejezet szabályai; közszolgáltatói
szerződésnek az a szerződés minősül, amely a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatói
tevékenységek biztosítása céljából köttetik.
A (3) bekezdés meghatározza, hogy a (2) bekezdés értelmében mi minősül hálózatnak.
A (4) bekezdés további, közszolgáltatói tevékenységnek minősülő tevékenységekkel egészíti
ki a (2) bekezdést a 2004/17/EK irányelv 4. cikkének (1)-(2) bekezdésével összhangban.
115.	§
A 2004/17/EK irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdései, valamint 4. cikkének (3) bekezdése
alapján a § szerinti tevékenységek az ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával
kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységek körében kivételt képeznek. Jelen § célj a az, hogy
abban az esetben, ha az érintett szervezet az ivóvizet vagy a villamos áramot nem
közszolgálati tevékenység keretében való felhasználás céljából állítja elő, hanem azt eltérő
tevékenységhez kívánja felhasználni, illetve ha a gáz- vagy hőenergia termelése az érintett
szervezetnek a közszolgálati tevékenységétől eltérő tevékenységének következménye, akkor
ez a közszolgáltatói tevékenység alól kivételt képez.
A 2004/17/EK irányelv 5. cikkére figyelemmel kivételt képez az autóbusszal történő
közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában
vagy egy meghatározott földrajzi területen szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az
ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást (összhangban a 93/38/EGK irányelv 2. cikkének (4)
bekezdésével, melyre visszautal a 2004/17/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdése). Amennyiben
tehát az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás piacán a szolgáltató nincs
különleges helyzetben, az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása
nem fog olyan közszolgáltatói tevékenységnek minősülni, amely megalapozza a XIV. fejezet
alkalmazását.
204
116.	§
A 116. § (1) bekezdés a) -b) pontja a hatályos Kbt. 168. § -hoz hasonlóan határoz meg
kivételt, különbség azonban, hogy a Javaslat 116. § (1) bekezdés a) pontja - a korábban
írtakhoz hasonlóan - már nem használja a „közvetlen összefüggés” követelményét; ehelyett
egyszerűbben fogalmaz, amikor kimondja, hogy a törvényt nem kell alkalmazni, ha a 6. § (1)
bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységétől eltérő célra köt
szerződést. Ugyanezt fejezi ki a 6. § (1) bekezdésének e)-f) pontja ezen szervek ajánlatkérői
minőségének meghatározásakor. Szintén nem használja a Javaslat „az e fejezet szerinti
eljárást nem kell alkalmazni” kitételt, hiszen a Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy a
XIV. fejezet mely esetekben alkalmazandó, amennyiben pedig a XIV. fejezet alkalmazásában,
közszolgáltatói szerződéssel kapcsolatban áll fenn kivétel, nem csak a fejezet, de a törvény
szabályai nem alkalmazandóak.
A § (1) bekezdés b) pontja alapján a Javaslat - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan -
mentesíti az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól, ha a szerződés az
ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő
folytatásával függ össze. Az engedmény érvényesülésének feltétele azonban az is, hogy a
beszerzés nem járhat az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai
használatával.
Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles a Közbeszerzési Hatóságon keresztül
tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdés hatálya alá esnek.
117-118. §
További kivételeket állapítanak meg a közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérők
egyes beszerzései számára.
A 118. § (1)-(4) bekezdései a korábbi szabályozáshoz hasonlóan az ajánlatkérő és a vele
szerződő szervezet közötti tulajdonosi kapcsolatra (kapcsolt, valamint közös vállalkozás)
tekintettel határoz meg kivételt, összhangban a 2004/17/EK irányelv 23. cikkével. A kivétel
megállapíthatóságához a megkívánt tulajdonosi kapcsolat fennálltán túl meghatározott
pénzügyi feltételeknek is teljesülniük kell. Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére
ugyancsak köteles tájékoztatást adni annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti
205
viszony megfelel az itt foglaltaknak. A (4) bekezdés azt a helyzetet kívánja tisztázni, hogy mi
történik akkor, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem
minősül ajánlatkérőnek. Ez esetben nem lenne köteles a beszerzéseihez közbeszerzési eljárást
lefolytatni; azokban az esetekben viszont, amikor ez a szervezet az ajánlatkérővel megkötött
szerződése(i) teljesítése, az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében köt
szerződést harmadik szervezettel,
a kivételi lehetőség csak akkor alkalmazható, ha - önkéntesen alkalmazva a törvény
rendelkezéseit - az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet
közbeszerzés útján választja ki a közreműködőt.
. A szabály célja annak a kiskapunak bezárása, amelynek révén a közszolgáltató ajánlatkérők
egy ajánlatkérőnek nem minősülő vállalkozásuk közvetítésével beszerzési igényeiket
közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül elégíthették ki.
A § (7) és (8) bekezdései a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alá tartozó beszerzés esetén
alkalmazandó szabályokat tartalmazzák. Az Európai Bizottság a 30. cikk alapján állapítja
meg, ha egy adott tevékenység végzés valódi versenyfeltételek mellett történik; ez esetben a
törvény nem alkalmazandó. Az Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem
megküldése módjáról külön jogszabály rendelkezik.
119. §
A Harmadik Rész - Nemzeti eljárásrend alkalmazási körét határozza meg. E rész szerint kell
eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárt elérő értékű
közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió esetében. Pontos
hivatkozást tartalmaz továbbá a Javaslat 18. § -ának (3) bekezdésére, illetve a 19. § (2)
bekezdésére.
A 18. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési irányelvek által adott lehetőséggel élve a
Javaslat fenntartja, hogy nem kell egybeszámítani több olyan szerződés értékét, amelyek a
részekre bontás tilalmát kimondó szabály alapján ugyan egybeszámítandóak lennének,
értékük azonban nem éri el a Javaslatban az irányelvi rendelkezésekkel megegyezően
meghatározott összeget. A Javaslat szerint az ilyen kisebb értékű beszerzéseket mindig a
nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell megvalósítania az ajánlatkérőnek, nem használható
fel ilyen módon e rendelkezés arra, hogy több részre bontva egy beszerzést, az ajánlatkérő
206
mentesüljön közbeszerzési kötelezettsége alól. Több beszerzés valósulhat meg ugyanakkor a
nemzeti eljárásrend keretei között, amely hozzájárul a beszerzések egyszerűbb
lebonyolításához.
Az uniós értékhatárok alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre
a törvény Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni. Az előbbi főszabálytól azonban a Javaslat
eltéréseket is megfogalmaz.
Ilyen eltérés a 19. § (2) bekezdése szerint, hogy a törvény 4. melléklete szerinti szolgáltatások
esetében a törvény Harmadik Része alkalmazható, az uniós értékhatárt elérő értékű
közbeszerzés esetében azonban azon rendelkezések kivételével, amelyeket a törvény
Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg. A Harmadik Rész
alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor lényeges, hogy az ajánlatkérőknek nagy
szabadságot adó kötetlen eljárás lehetősége a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében is
csak akkor adott, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Az ennél
nagyobb értékű szolgáltatások beszerzésére a 122. § szerint kell eljárni.
120 . §
A Javaslat 9. §-ában jelennek meg azok a kivételek, amelyek minden eljárásrendben kivételt
jelentenek a törvény alkalmazása alól. Jelen § azokat a kivételi köröket tartalmazza, amelyek
kizárólag a nemzeti eljárásrend alkalmazása esetén teszik lehetővé a közbeszerzési eljárás
mellőzését. A jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz képest a kivételek meghatározása
csak kis mértékben változik.
A Javaslat egyik ilyen új elemként a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről
és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi
LXXIV. törvény 3. § e), f), i) és k) pontjaiban foglalt eseteket, valamint szükség- vagy
veszélyhelyzet esetére, ipari -, vagy közlekedési baleset okozta kér, vízkár, annak megelőzése,
vagy védekezési készültség, illetve azt közvetlenül követő helyreállítás esetén szükséges
beszerzéseket sorolja ide.
A másik új elem a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek
és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és
szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.)
Korm. rendeletben szabályozott beszerzések esete, melyek uniós értékhatárig kivételi körbe
kerülnek.
207
121. §
A nemzeti eljárásrend szabályai megalkotásának fő szempontja az volt, hogy az uniós jog
által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Az ajánlatkérő -
kizárólag árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetében - egyes garanciális rendelkezések
érvényesülése mellett „szabad kezet kap” a lefolytatandó eljárás szabályainak
meghatározásakor, de választása szerint az uniós eljárásrendben alkalmazandó formális
eljárások szabályait is alkalmazhatja (ez esetben viszont csak a 122. § -ban foglalt módon
térhet el ezektől a szabályoktól).
Amennyiben ajánlatkérő az uniós eljárásrend szabályainak alkalmazását választja, a
Harmadik Részben foglalt eltérésekkel akkor alkalmazza a XIV. fejezet szabályait, ha az
uniós eljárásrendben is a XIV. fejezet szerint kellene eljárnia. Ezáltal közszolgáltatói
szerződés megkötésekor a XIV. fejezetben foglalt kivételi körök, valamint a külön
jogszabályban foglalt sajátos eljárási szabályok is alkalmazandóak a nemzeti eljárásrendben.
122.	§
A hatályos törvény 2010. szeptember 15-i módosítása számos könnyítést bevezetett a nemzeti
értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában, ilyen szabály, hogy az
ajánlatkérő nem köteles, csak jogosult az eljárást indító felhívásban a törvény Második Része
szerinti kizáró okot vagy okokat előírni; ezt a szabályt a Javaslat megtartja, egyedüli
kivételként az illegális adóelkerülés és a korrupciós gyakorlatokat támogató átláthatatlan
tulajdonosi szerkezet érvényesítendő kizáró okként. A Javaslat alapján az ajánlatkérő csak
építési beruházás esetén köteles dokumentációt készíteni; egyéb esetekben csak készíthet.
Az ajánlattételi határidő vonatkozásában a Javaslat előírja, hogy az húsz napnál nem lehet
kevesebb olyan eljárási fajtáknál, ahol a törvény minimális ajánlattételi határidőt rögzít. Több
szakaszból álló eljárások esetében azonban nincs ez a megkötés a részvételi határidő
vonatkozásában, annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amennyi alatt megfelelően lehet
részvételre jelentkezni. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az ajánlatkérőnek a
törvény alapelveit az eljárás minden szakaszában és valamennyi eljárásrendben tiszteletben
kell tartania; tehát a részvételi határidő meghatározásakor is biztosítania kell az ajánlattevők
esélyegyenlőségét és az egyenlő bánásmód követelményeinek meg kell felelnie
ajánlatkérőnek.
A Javaslat értelmében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a
versenypárbeszéd nemzeti eljárásrendben minden megkötés nélkül alkalmazható.
208
Az (5) bekezdés ugyancsak azt a szándékot jeleníti meg, hogy a nemzeti eljárásrendben
alkalmazható rövidebb, rugalmasabb határidőket ne korlátozza , hogy minden eljárástípusra és
minden helyzetre általános érvényű, kötelezően betartandó határidőt ad meg a törvény a
kiegészítő tájékoztatás megadására. A törvény alapelveire ugyanakkor az ajánlatkérőnek ez
esetben is figyelemmel kell lennie.
A (6) bekezdésben foglalt eltérő szabály azzal függ össze, hogy a rövidebb ajánlattételi
határidőre tekintettel nem lenne már lehetőség arra, hogy a felhívás módosítása még az
ajánlattételi határidő előtt megjelenjen.
A (7)-(8) bekezdés a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának
eseteit bővíti: az ajánlattételi felhívás legalább három ajánlattevőnek történő közvetlen
megküldésével zajló eljárás a Javaslatban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásként jelenik
meg. A három felhívás kiküldésével lefolytatható eljárás előző évi újbóli bevezetésének
tapasztalatai azt mutatták, hogy az eljárás kedvez a mikrovállalkozások közbeszerzésekben
való részvételének. Erre figyelemmel, valamint az eljárásfajta rugalmasságát és egyszerűségét
tekintetbe véve építési beruházások esetében a Javaslat 150 millió forintra emeli az
alkalmazhatóság felső határát. Ebben az esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot
értesíteni az eljárás megkezdéséről, a jogpolitikai célt pedig azzal is erősíti a Javaslat, hogy
kifejezetten kimondja: ha lehetséges, kkv-nak kell az ajánlattételi felhívást megküldeni.
A § (9)-(10) bekezdései lehetővé teszik továbbá, hogy az ajánlatkérő a részvétel jogát
fenntartsa az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési
beruházás esetén egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Új elem a
szabályozásban, hogy a Kormány rendeleti szinten az általa irányított szervek vonatkozásában
kötelezően is meghatározhatja, hogy egyes esetekben az ajánlatkérők éljenek a fenntartás
lehetőségével.
123.	§
A nemzeti eljárásrendben alkalmazandó eljárás (Harmadik Rész) szabályai jelentősen
egyszerűsödnek. A jogalkotói szándék az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályozása
vonatkozásában az volt, hogy a közbeszerzést közelebb hozza a helyi viszonyok között
működő kisvállalkozások számára is; maga az eljárás egyszerűbb legyen, és a kis értékű
eljárásokban ne legyen szükség ajánlattevői oldalon speciális szakértelem igénybevételére az
ajánlattételhez. Nemzeti eljárásrendben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az
ajánlatkérő - választása szerint - saját eljárásrendet alkalmazhat, amely a jelenleginél az
ajánlatkérők számára jóval kötetlenebb eljárást tesz lehetővé.
209
Ez jelentős egyszerűsödést jelent, hiszen az ajánlatkérő a saját eljárási szabályainak
kialakításakor csökkentheti a benyújtandó igazolások és nyilatkozatok számát, az eljárásokat
rövidebbé teheti a határidők rövidítésével. A fenti adminisztrációs terhek csökkenésén túl az
is kedvezőbb helyzetet teremt az ajánlattevő kisvállalkozásokra nézve, hogy mivel az így
kialakított eljárás szabályait az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban
közzétenni, az ajánlattevők egyetlen forrásból értesülnek arról, hogy milyen feltételeknek kell
megfelelniük. Míg korábban mind az eljárást megindító felhívást, dokumentációt és magát a
törvényt is - gyakran szakértői segítség igénybevétele mellett - tanulmányozniuk kellett
ahhoz, hogy megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. A tervezet szerint az ajánlatkérő felelőssége
lesz az, hogy valamennyi szükséges információt az ajánlattevő rendelkezésére bocsásson a
megfelelő ajánlattételhez.
Lényeges mindemellett, hogy - összhangban az Európai Bizottság, a közbeszerzési
szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési
eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról (2006/C 179/02) szóló értelmező közleményével -
az ajánlatkérőnek saját eljárási szabályok előírása esetén is azokra az alapelvekre és alapvető
garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény - a Harmadik
Részben, valamint a minden közbeszerzés általános szabályait tartalmazó Első Részben -
előír. Az eljárást hirdetményben kell meghirdetnie és az eljárással kapcsolatos minden, az
eljárás eredményére kiható döntést és információt közölnie kell a részt vevő gazdasági
szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések
indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. A
garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati fórumként
ebben az esetben is biztosítja.
A 123. § (10)-(11) bekezdései határozzák meg azon érvénytelenségi okokat, amelyeket
köteles, illetve jogosult az ajánlatkérő előírni az önálló eljárási szabályok kialakításakor (nem
teremthet tehát újabbakat ajánlatkérő), valamint hivatkoznak az üzleti titokra vonatkozó
rendelkezésekre.
124.	§
A Javaslat Negyedik Része a közbeszerzési szerződések szabályait tartalmazza. A
szerződésekre a Ptk. szabályai irányadóak, a közbeszerzési eljárás útján megkötött
210
szerződésekkel kapcsolatban a jogszabály speciális rendelkezéseket is megfogalmaz. A
Javaslat 124. §-a a szerződés megkötésének szabályait tartalmazza. A szerződést a nyertes
ajánlattevővel vagy közös ajánlattétel esetén mindegyik ajánlattevővel kell írásban
megkötni. Ettől eltérően a második legkedvezőbb ajánlatot tevő, az összegezésben is
megjelölt ajánlattevővel is sor kerülhet a szerződéskötésre a nyertes ajánlattevő
visszalépése esetén. Amennyiben a közbeszerzés részeire is lehetett ajánlatot tenni, az
egyes részek nyerteseivel kell a szerződést megkötni.
A (6)-(8) bekezdések a szerződés megkötésének időpontját határozzák meg. A Javaslat
rendelkezése szerint a nyertes - valamint adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot
tevő - ajánlati kötöttsége az összegezés megküldésének napjától számított 30 nappal
meghosszabbodik, ezen időszak alatt köteles ajánlatkérő a szerződés megkötésére. Fennáll
azonban egy szerződéskötési moratóriumi időszak, amelynek értelmében a
szerződéskötésre az összegezés megküldését követő tizedik napnál korábban nem kerülhet
sor. Tovább hosszabbodhat a szerződéskötési moratórium jogorvoslati eljárás indulása
esetén. Ebben az esetben ugyanis a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Közbeszerzési
Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig nem köthető meg a szerződés, kivéve
ha ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság - halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek
vagy közérdek fennállására figyelemmel - kifejezetten engedélyezi. A szerződéskötési
moratórium megtartását a 2007/66/EK irányelv írja elő annak érdekében, hogy az
eljárásban érdekeltek jogorvoslathoz való joga hatékonyan érvényesülhessen, amelyre a
szerződés megkötését követően már nincs igazán lehetőség.
A (8) bekezdés a szerződéskötési moratórium alóli kivételeket tartalmazza. A Javaslatban
foglalt kivételi körök meghatározása a szerződéskötés gyorsabbá tételét szolgálja, ezen
esetekben ugyanis nincsen az eljárásban olyan érdekelt fél, amelynek jogorvoslathoz való
jogának érvényesítése érdekében a szerződéskötési moratórium időtartamához érdeke
fűződne. A Javaslat ezzel csak a fenti irányelv által megkövetelt körben teszi kötelezővé a
moratóriumi időszak megtartását.
A Javaslat a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kimondja, hogy ajánlatkérő csak akkor
mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha arra az
összegezés megküldését követően bekövetkezett elháríthatatlan lényeges körülmény miatt
nem képes.
125. §
211
A Javaslat 125. §-a lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzések teljesítését sajátos
feltételekhez kösse. Meghatározhat például szociális vagy környezetvédelmi célú
szerződéses feltételeket. Különösen a szociális feltételekkel kapcsolatban mondható el,
hogy az ajánlatkérőnek, amennyiben szociális szempontokat is érvényesíteni kíván, a
szerződéses feltételek között van legjobb lehetősége azokat előírni. Az ilyen speciális
feltételekkel kapcsolatban ugyanis - az alkalmassági feltételekkel és az értékelési
szempontokkal ellentétben - az irányelvekkel összhangban nem támasztja a Javaslat azt a
követelményt, hogy azoknak a szerződés tárgyának jellemzőihez kell kapcsolódnia, elég, ha
az adott szerződés teljesítéséhez kapcsolódnak.
Az ilyen sajátos szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell
tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.
A (2) bekezdés a sajátos feltételek meghatározásával kapcsolatos követelményeket adja meg.
A (3) bekezdés a közbeszerzési szerződések időtartamára vonatkozóan mondja ki, hogy az
ajánlatkérőnek a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a
szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési
feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés (pl. koncesszió esetében) nem
indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra,
amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik. A
rendelkezés iránymutatásul kíván szolgálni az ajánlatkérőknek a verseny fenntartása
érdekében, és közbeszerzési szempontból jogszerűtlennek minősíti azokat a szerződéseket,
amelyekkel a hatékony közpénzfelhasználással szemben, indokolatlanul és kirívóan hosszú
időtartamra kötötték le a piacot egy adott gazdasági szereplőnek. Az előbbi rendelkezést
alátámasztja, hogy az Európai Bíróság is kimondta gyakorlatában: a szerződés aránytalanul
hosszú időtartama a közbeszerzési szabályozás céljával is ellentétben áll. (C-451/08)
126 . §
E § arra vonatkozó korlátokat állít fel, hogy milyen módon és mértékben köthet ki az
ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot. A biztosítékok körét és mértékét már az eljárást
megindító felhívásban közölni kell. A Javaslat a kis- és középvállalkozások közbeszerzési
részvételének elősegítése érdekében két körben korlátozza, hogy milyen mértékű biztosítékot
lehet előírni. A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként
212
legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő
biztosíték, míg a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények
biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt
százalékát elérő biztosíték köthető ki.
Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban csak vállalnia kell, hogy az előírt biztosítékot
rendelkezésre bocsátja majd, a biztosítékot ténylegesen nyújtani később, a Javaslatban
meghatározott időpontban kell.
A Javaslat szabályozza, hogy a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött
biztosíték vagy egyéb célból, pl. az előleg visszafizetésének esetére kikötött olyan jellegű
biztosíték, amelyet meghatározott összegre kell nyújtani, több módon teljesíthető: az
ajánlattevő választása szerint az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési
számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés
alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel vagy az
ajánlatkérő által megjelölt más formában.
A biztosítékok nyújtásának megkönnyítését célozzák a Javaslat új rendelkezései, amelyek
szerint a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában
ajánlatkérő lehetővé teheti, hogy a biztosíték meghatározott - a felénél kisebb - részét az
ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján nyújtsák. A biztosítéki
formák közötti választás lehetősége az ajánlattevő részére a szerződés teljesítésének
időtartama alatt is fennáll, a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően
azonban a biztosítéknak folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
127.	§
A Javaslat 127. §-a a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
Az (1)-(3) bekezdések a 2007/66/EK irányelv rendelkezéseit ültetik át. Az irányelvi
rendelkezések átültetése - tekintetbe véve, hogy a szerződés érvénytelenségének klasszikus
polgári jogi szabályozása nem harmonizált jogterület, ezért az unió sem tud olyan
szabályokat alkotni, amelyek minden tagállam polgári jogába illeszkednek - eredményezi
azt, hogy a Ptk-nak a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai speciálisan
érvényesülnek közbeszerzési szerződéseknél. Az irányelvben foglalt rendelkezések
átültetésekor a jogalkotó a semmisség kategóriáját alkalmazta, fel kell azonban hívni a
figyelmet arra, hogy a Javaslat jogorvoslati részének szabályozása szerint „ha a bíróság az
213
(1)	bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint
meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve
érvénytelenné válik”. Ez utóbbi fordulat tehát - bár a Ptk. alapján a semmisség
megállapításához külön eljárásra nem lenne szükség, a semmis szerződés ipso iure
érvénytelen - mégis úgy rendelkezik, hogy az irányelv által előírt esetekben az
érvénytelenséget a bíróságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy a szerződés érvénytelennek
minősüljön. Az irányelv által előírt esetekben tehát ezzel a különbséggel érvényesülnek a
semmisség szabályai.
A bírósági eljárás szükségessége azzal is összefügg, hogy az irányelv által meghatározott, az
egyik esetben mérlegelést engedő feltételek fennállásakor a bíróságnak nem kell a szerződés
érvénytelenségét kimondania. Ezeket a feltételeket jeleníti meg a (2) bekezdés: az in-house
szerződéseknél előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény feladása vagy a szerződés
teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek. Utóbbi körben a gazdasági érdekek
csak korlátozottan vehetőek figyelembe, sokkal inkább valamely általános érdekre pl.
közszolgáltatás feltétlen szükségességére lehet sikerrel hivatkozni.
A (4) bekezdés más nem az uniós szabályok átültetése, a szerződés részleges
érvénytelenségének két esetét adja meg, ellensúlyozva azt a körülményt, hogy az ajánlatkérő
-	a tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd kivételével - a közbeszerzési szerződéseknél
valójában egyedül határozza meg a szerződéses feltételeket, amelyről az ajánlattevő azt
mérlegelheti, hogy az elfogadható-e számára vagy nem.
Az (5) bekezdés értelmében bár az irányelvi rendelkezések átültetésével a szerződés
érvénytelenségének speciális szabályai is vannak, ez nem zárja ki, hogy az (1) bekezdésben
foglalt eseteken kívül más jogsértésekre tekintettel is semmisnek minősüljön a szerződés a
Ptk. 200. §-a (2) bekezdése alapján.
128.	§
A 128. § a közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevők körét szabályozza. A
közbeszerzési szerződést a nyertes ajánlattevőknek vagy - ha az ajánlatkérő előírta vagy
lehetővé tette - az azok kizárólagos részesedésével létrehozott gazdasági társaságnak kell
teljesítenie.
214
Az ajánlattevő teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint
köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban
részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. A Javaslat szerint az ajánlatban
(részvételi jelentkezésben) minden, az ajánlattétel (részvételre jelentkezés) időpontjában már
ismert alvállalkozót meg kell jelölni. Ezután az időpont után is felmerülhet természetesen új
alvállalkozó bevonásának igénye, ekkor az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni,
ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett
meg. A bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt
alvállalkozó nem áll a kötelező kizáró okok hatálya alatt. Az új alvállalkozó bevonásához -
akár egy korábban megjelölt helyett - csak akkor kell az ajánlatkérő hozzájárulása, ha az
alvállalkozó részt vett az eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Ugyanez a
helyzet akkor, ha nem alvállalkozóról, hanem olyan saját szakemberről van szó, akit az
alkalmasság igazolásához az ajánlattevő bemutatott. Az alkalmasság igazolásában részt vett
alvállalkozó cseréjéhez további feltételek is szükségesek az ajánlatkérő hozzájárulása
mellett: a szerződéskötést követően beállott, előre nem látható lényeges körülmény, vagy az
alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése, amely miatt a szerződés vagy annak egy része
nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és az ajánlattevő az új alvállalkozóval
együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az
ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt
meg.
A 128. § (4) bekezdése az Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően szabályozza (C-
91/08), hogy az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy
meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait
figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó
körülménynek minősült, tehát kifejezetten az alvállalkozói teljesítésként bemutatott
szolgáltatás minőségére, jellemzőire figyelemmel nyerte meg az eljárást az ajánlattevő.
Az ajánlattevő vagy az alvállalkozó személye a teljesítés során akkor is változhat, ha ezek
valamelyike mint gazdasági társaság átalakul vagy a nem gazdasági társaságok esetében a
szervezet jogutódlással szűnik meg.
A Javaslat fenntartja azt a szabályozást, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem
vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót.
A szabály célja, hogy az alvállalkozók köre a kisebb munkákat leszámítva egy szintű legyen,
és ne alakuljanak ki hosszú alvállalkozói láncok, amelyekben tartozási láncok keletkeznek.
215
129.	§
Az ajánlattevőnek abban az esetben nyílik módja a szerződést projekttársaság útján teljesíteni,
amennyiben az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban előírta vagy lehetővé tette.
Az ajánlatkérő akkor teheti kötelezővé projekttársaság alapítását, ha a szerződés teljesítése
esetében az indokolt, így jellemzően a hosszabb időtartamú, nagyobb értékű beruházások
esetében kerülhet sor az intézmény alkalmazására.
Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi vagy megköveteli projekttársaság létrehozását, már a
dokumentációban ismertetnie kell a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos
követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális mértékével, a
gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével
függhetnek össze (27. §). A beruházás biztonságos megvalósítását segíti elő, hogy az
ajánlatkérő előírhatja a projekttársaság rendelkezésére bocsátandó alaptőke minimális
mértékét. A pénzügyi rendszer zártsága, a vállalkozó egyéb szerződéseivel kapcsolatos
kockázatok kizárása érdekében a projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése
érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó
szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át. A projekttársaságban a
nyertes ajánlattevőn kívül más nem szerezhet részesedést, a projekttársaság vagyonát pedig -
ide nem értve az osztalék kifizetését - az alapítók nem vonhatják el. Utóbbi rendelkezések
kizárják, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő külső, az ajánlatkérő által a
közbeszerzési eljárás során nem megismert cég számára értékesítse a projekttársaságot.
A Javaslat a hatályos törvénnyel megegyezően kimondja, hogy a projekttársaság és annak
tagjai a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. A projekttársaság így az ajánlatkérő
irányában nem valósít meg felelősségkorlátozást, hiszen a tagok - hasonlóan ahhoz, ahogyan
a társaság megalapítását megelőzően még konzorciumként egyetemleges felelősséggel
tartoztak - a projekttársasággal egyetemlegesen (nem is csupán mögöttesen) felelnek a
kötelezettségek teljesítéséért.
Az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek szerződést kötni, így
elkerülhető az alvállalkozói lánc felesleges meghosszabbítása, és az alvállalkozók nem
kerülnek ki az érdekeiket védő rendelkezések hatálya alól.
130.	§
216
A Javaslat 130. §-a a teljesítésigazolásra és az ellenszolgáltatás kifizetésére vonatkozó
szabályokat határozza meg. Ajánlatkérőnek a hatályos szabályozásnak megfelelően az
ajánlattevő teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül írásban kell nyilatkoznia a teljesítés elismeréséről vagy megtagadásáról, az
ellenszolgáltatás teljesítésére pedig az Európai Parlament és a Tanács késedelmes fizetések
elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvének 3. és 4. cikkében előírtakkal összhangban
megalkotott törvényi szabályok szerint köteles.
A Javaslat szerint a fizetési határidő nem lehet hosszabb a számla ajánlattevő általi
kézhezvételét követő 30 napnál, a visszaélések elkerülése érdekében az irányelvnek
megfelelően azt is kimondja a Javaslat, hogy a számla kézhezvételének napja nem képezheti
megállapodás tárgyát. Szintén az irányelvnek felel meg a Javaslat azon rendelkezése, amely
szerint amennyiben a számla kézhezvételének időpontja nem egyértelmű vagy azt ajánlatkérő
a teljesítést megelőzően nyújtja be, a fizetési határidő nem haladhatja meg a szerződésben
meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés napját követő 30 napot.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a megállapított kifizetési határidők csak akkor
hosszabbíthatók meg, ha a szerződésben halasztott teljesítésében állapodtak meg, de ebben az
esetben is csak akkor, ha az tényszerűen indokolt. A Javaslat kimondja ugyanakkor, hogy a
fizetési határidő ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot. A Javaslat célja ezzel annak
megakadályozása, hogy a kisebb vállalkozások számukra nagy terhet jelentő, aránytalanul
hosszú kifizetési határidő vállalására legyenek kényszerülve. Az új szabályozás egyrészt tehát
objektív korlátot állít fel a fizetési határidőre, másrészt a 60 napos maximum határidő is csak
tényszerűen indokolt esetben alkalmazható. Nem lesz lehetőség a Javaslat alapján arra sem,
hogy a törvényben foglaltaknál az ajánlattevő vállaljon hosszabb határidőt nagyobb értékelési
pontszám érdekében.
131.	§
A Javaslat 131. §-a a kifizetésre vonatkozóan olyan speciális szabályokat tartalmaz, amelyek
egyrészt a mikrovállalkozások, kisvállalkozások elindulását segítik a közbeszerzési
eljárásokban, másrészt az alvállalkozók kifizetésének célját kívánják előmozdítani. A Javaslat
szerint ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű
szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja,
az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de
legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Ez az előleg arra szolgál,
hogy segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára a munka megkezdéséhez. Ezzel függ
217
össze, hogy annak értékét 10 millió forintban maximálja a tervezet, a cél ugyanis kifejezetten
az, hogy a kisebb értékű beruházások során azoknak a kis- és mikrovállalkozásoknak nyújtson
induló segítséget, akik nem rendelkeznek az induláshoz szükséges összeggel. Az igénybe
vehető előleg kis összegben történt meghatározása államháztartási okokkal is összefügg, a
rendelkezés bevezetése ugyanis nem vezethet ahhoz, hogy jelentős, csak későbbi évekre
betervezett összegek kifizetését legyen köteles ajánlatkérő - akár maga is hitelfelvétel útján -
előrehozni. A Javaslatban foglalt előleg kifizetését az ajánlattevő kérheti, az itt rögzített
mérték tehát kizárólag azt rögzíti, hogy mekkora az az összeg, amelyre az ajánlattevő a
törvény erejénél fogva jogosult. Természetesen ez nem akadálya annak, hogy nagyobb
beruházásoknál az ajánlatkérő, amennyiben tud, nagyobb előleget adjon a teljesítés
megkezdésekor. Ez az előleg nem jár arra a részre vonatkozóan, amelyet az ajánlatkérő az
alvállalkozóknak közvetlen kifizetés útján teljesít.
A Javaslat az építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő,
amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók,
amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó
összegű díjazásra jogosultak. A kifizetés szabályait külön kormányrendelet szabályozná.
Az alvállalkozói kifizetés fedezetének elvonását akadályozná meg, hogy az ajánlattevőként
szerződő fél a közbeszerzési szerződésben foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését
csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az
alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága.
Az ajánlattevőként szerződő fél fizetésképtelenségének esetére jelentene védelmet, hogy
amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az
alvállalkozót közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény alkalmazásában nem része a felszámolási vagyonnak.
A Javaslat szerint a teljesítésigazolásra és kifizetésre vonatkozó szabályok a szerződésnek
akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.
132.	§
A szerződésmódosítás szabályait a Javaslat azon szempontok szerint újítja meg, hogy egyrészt
ne legyen indokolatlan akadálya az olyan módosításoknak, amelyek nem érintik az
ajánlattevők közötti verseny szempontját, másrészt viszont az Európai Bíróság gyakorlatának
megfelelően ne kerülhessen sor a szerződés lényeges módosítására (C-454/06), illetve a
Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatával összhangban (D. 277/15/2010.; D. 282/15/2010.)
218
új, az eredeti szerződésben nem foglalt feladat megvalósítására. Ennek megfelelően a Javaslat
úgy rendelkezik, hogy a felek nem módosíthatják a közbeszerzési szerződésnek a felhívás, a
dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha az a
verseny tisztaságával nem összeegyeztethető (a) pont), vagy ha a szerződés gazdasági
egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja (b) pont), tehát a nyertes ajánlattevő
gazdaságilag kedvezőbb helyzetbe kerül (pl. olyan áremelkedés esetében, amely a nyertes
ajánlattevő számára - nem jelentéktelen - gazdaságilag előnyt hoz, tartozásnak, biztosíték
nyújtásának elengedése stb.) vagy a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződéses
szolgáltatáshoz képest új elemre terjeszti ki (c) pont).
A (2) bekezdés ugyanakkor változatlanul elismeri, hogy lehetnek olyan előreláthatatlanul
felmerült, jogsérelmet okozó körülmények, amelyek szükségessé teszik a szerződés
módosítását. Mivel az ilyen körülmény előreláthatatlan, úgy kell értékelni, hogy az amiatt
szükséges módosítás nem sérti a verseny tisztaságát, ezért akár olyan feltétel is módosulhat
ilyenkor, amely az eljárásban az értékelés alapjául szolgált. Lényeges azonban, hogy ilyen
esetben sem kerülhet sor a b) és c) pont szerint a szerződés gazdasági egyensúlyának
megváltoztatására vagy a szerződés tárgyának kiterjesztésére.
Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési
eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban
részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni. A
rendelkezés célja a szerződésmódosítások nagyobb kontrolljának biztosítása, az érdekelt
versenytársak jogorvoslati eljárás indítása útján egymást is rászoríthatják a jogszerűtlen
utólagos szerződésmódosítások gyakorlatának megszüntetésére.
133.	§
E §-al kezdődnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályai (ötödik rész, 128-
166. §).
Az Európai Unió joga a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza,
mivel a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése
megköveteli az átláthatóság és a diszkriminációmentesség biztosítását. Ennek hatékonysága
érdekében a tagállamok kötelesek megfelelő jogorvoslati eszközöket biztosítani az
ajánlattevők számára az uniós jog közbeszerzési eljárás során történő megsértése esetén: a
219
megfelelő jogorvoslat hiánya ugyanis elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más
tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes uniós közbeszerzési piacot.
Az európai uniós jog külön-külön szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérők és az ún.
közszolgáltatók esetében a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén igénybe
vehető jogorvoslatokat. Az ún. klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseivel összefüggő
jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irányelv, az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseivel
kapcsolatos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv szabályozza, a két irányelv módosításáról
szóló 2007/66/EK irányelv ugyanakkor teljes mértékben egységesítette a két eljárásrendhez
kapcsolódó jogorvoslat szabályait.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó uniós irányelvek koordinatív
jellegűek, csupán a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok alapelveit határozzák meg,
ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Az irányelvek viszonylag
tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba
történő átültetése, a jogorvoslati rendszer kialakítása tekintetében.
Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők (és
ajánlattevők) jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek
rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a
jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések
megakadályozásának a követelményét jelenti. A jogorvoslat gyorsaságának a követelménye
azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerűsége minél előbb helyreálljon. Ennek
érdekében a jogorvoslati eljárásnak lehetőleg még a közbeszerzési eljárás lezárulta előtt meg
kell történnie ahhoz, hogy ne születhessenek jogellenes döntések.
A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell biztosítani ideiglenes intézkedések megtételére, az
ajánlatkérő jogsértő döntéseinek megsemmisítésére, továbbá biztosítani kell a kártérítés
lehetőségét. A jogorvoslati irányelvek azonos követelményként rögzítik, hogy a
tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslati fórum által hozott határozatok hatékony
végrehajtását. Továbbá, amennyiben nem bírói testület hatáskörébe tartozik a közbeszerzési
eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat, biztosítani kell, hogy az eljáró hatóság írásbeli
indokolással lássa el határozatát. Erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások
biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan
220
jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett
bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott
jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EK szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és
mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat hatályos rendszere is megfelel az európai uniós
követelményeknek; figyelemmel különösen a legutóbbi, nagyobb lélegzetű Kbt. módosításra,
melynek elsődleges célja a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési
szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása
tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelvnek való maradéktalan
megfelelés volt.
Az európai uniós jog alapvető követelménye, a jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony
jogorvoslat biztosítása, a hatályos szabályozás kialakításakor is figyelmet kapott. Az 1995-
ben kialakított rendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB, mint
jogorvoslati fórum, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetősége) kielégíti a jogorvoslati
fórumokkal szemben támasztott követelményeket. Az Európai Bizottság többször is
megerősítette mindezt.
A jogharmonizációs követelmények teljesítésén túl bizonyos további pontokon is kiigazításra
kerülnek a jogorvoslati eljárás szabályai, figyelembe véve az elmúlt évek gyakorlati
tapasztalatait. A módosítások, a tervezett változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások
hatékonyságának növelésére irányulnak. Fontos változást jelent, hogy a Javaslat alapján a
KDB elvi jelentőségű kérdésekben iránymutatást tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény
elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes szabályainak a KDB eljárása
során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal azt a bizonytalansági
tényezőt is, melyet a múltban sorra születő, sok esetben egymásnak ellentmondó indokolású
határozatok szültek. Ez az eljárás megteremti a lehetőséget arra, hogy egyfajta kapcsolatot,
kommunikációt biztosítson a gyakorlati közbeszerzők, mindennapi jogalkalmazók és a
jogorvoslati fórumok között, és az egyes szintekbe beépített visszacsatolások révén
kiszámíthatóbbá kívánja tenni a jogorvoslati eljárás egészét; a jogértelmezések honlapon
történő közzétételével pedig gondoskodik a nyilvánosság állandó, napra kész tájékoztatásáról,
átláthatóbbá téve ezzel a jogorvoslati eljárás egészét.
221
További fontos körülmény a nemzeti eljárásrend új szabályaival kapcsolatban, hogy
biztosított lesz a jogorvoslat az uniós közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzések esetén
akkor is, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályainak önálló
kialakítása esetén az általa az eljárást indító felhívásban kikötött eljárási szabályokat megsérti.
A hatályos szabályozás ezt az ún. szabadon kialakított eljárást nem ismeri; erre tekintettel
szükséges szabályozni azt az esetet is, amikor a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult
azért indít jogorvoslati eljárást, mert az ajánlatkérő a saját maga által támasztott, a felhívásban
megjelenített követelményeket, szabályokat sérti meg.
A fentiekkel összhangban a 134 § (3) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésre, illetve a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartáson vagy mulasztáson túl
az ajánlatkérő által a 123. § szerint kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy
mulasztás miatt is az ötödik rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.
Változatlanul jogorvoslat kezdeményezhető nemcsak a Javaslat rendelkezéseibe, de a Javaslat
felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási jogszabályokba ütköző magatartásokkal szemben
is. Hangsúlyozni kell, hogy továbbra is biztosított a jogorvoslat lehetősége minden olyan
beszerzéssel kapcsolatban, amely a Javaslat értelmében közbeszerzésnek (5. §) minősül;
továbbá bármilyen tárgyú közbeszerzés (közbeszerzési eljárás) esetén igénybe vehető a
jogorvoslat.
A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos
jogorvoslati kérelmek elbírálására is kiterjeszti. A 133. § (3) bekezdése egyértelművé teszi,
hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértések orvoslására is a közbeszerzésekkel
kapcsolatos jogorvoslati fórumrendszer keretében van lehetőség.
A 133. § (2) bekezdése a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörét határolja el
egymástól. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita (pl.
szerződésszegés esetei, a szerződés érvénytelensége), továbbá a közbeszerzési eljárással
kapcsolatos polgári jogi igények (pl. kártérítési igény) elbírálása a bíróság hatáskörébe
tartozik. Ez alól kivételt jelent a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a
Javaslatba ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása, mivel ezt a
Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja (134. § (3) bekezdés).
222
A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítását a Javaslat csak
meghatározott feltételek fennállása esetén teszi lehetővé; ugyanígy meghatározott
követelményeket támaszt a szerződés teljesítésével kapcsolatban is (128-132. § -ok). A
Javaslat a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt.
rendelkezéseinek megsértésével történő módosításához, illetve teljesítéséhez megfelelő
szankciót fűz, annak érdekében, hogy a szerződések utólagos módosítása, illetve nem
megfelelő teljesítése ne szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak
kijátszására.
Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Javaslat 132. §-
ában foglalt rendelkezésbe ütköző módon módosítják, azaz a szerződésnek a felhívás, a
dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül
módosítják, hogy teljesülne a 132. §-ban meghatározott feltételrendszer, akkor a
Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Ugyanígy,
amennyiben a szerződés teljesítése a vonatkozó rendelkezések megsértésével történik,
jogorvoslati eljárásra kerülhet sor. A Javaslat szerint az ajánlatkérő tájékoztatót (hirdetményt)
köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés módosításáról .
A Javaslat eljárás indítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik
és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütköző módon történő szerződésmódosítás, vagy
teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a Közbeszerzési
Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési
Értesítőben közzétett hirdetményből értesülhetnek az állítólagos jogsértésről, a teljesítéssel
kapcsolatos adatokról pedig az ajánlatkérő honlapjáról. A Javaslat továbbá a
szerződésmódosítás esetén bizonyos esetben az ajánlatkérő számára kötelezővé teszi a
versenytársak közvetlen értesítését is.. A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes
ellenőrző szervezeteknek, valamint a belső ellenőrzést végzőknek megküldi azokat a
hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 170. §-ba
ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető
vissza, amelyekért valamelyik fél felel.
A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást ebben az esetben az eljárására irányadó általános
szabályok szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a Javaslat - az
egyébként irányadó határidőnél - hosszabb elintézési határidőt (60 nap + 30 nap) állapít meg .
223
Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt bírsággal sújthatja,
arra azonban nincs joga, hogy a felek szerződéses jogviszonyába beavatkozzon. Határozata -
az általános szabályok szerint - a bíróság előtt megtámadható.
134.	§
A Javaslat értelmében - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - a Közbeszerzési Döntőbizottság
a közbeszerzési ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai alapján jár el a
Javaslatban meghatározott eltérésekkel. A Ket. rendelkezései csak mögöttes szabályként
érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban. A Javaslat csak
azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Ket.-ben foglalt
szabályokhoz képest.
E § szabályozza a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét, egyértelművé
téve, hogy a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, illetve a
közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat sértő magatartás (mulasztás), valamint az
ajánlatkérő által a 123. § szerint kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás
(mulasztás) miatt indult eljárás lefolytatása. A Döntőbizottság előtt tehát nem csupán a
Javaslat rendelkezéseinek megsértése miatt kezdeményezhető jogorvoslati eljárás, hanem a
végrehajtási jogszabályok megsértése miatt is. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött
szerződéssel kapcsolatos jogviták főszabályként továbbra is a bíróság hatáskörébe tartoznak.
Ugyanakkor a Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a közbeszerzési
eljárás alapján megkötött szerződésnek a Javaslat kógens szabályaiba ütköző módon történő
módosítása vagy teljesítése miatti eljárás lefolytatását is.
135.	§
A § a Közbeszerzési Döntőbizottság összetételét, a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési
biztosokkal kapcsolatos követelményeket szabályozza. A közbeszerzési ügyben főszabályként
-	a hatályos szabályozással egyezően - a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési
biztosból álló tanácsban jár el, akiket a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A
tanácsban történő eljárás alóli kivételeket a 1 41 . § tartalmazza; a Javaslat ezekben az
224
esetekben lehetővé teszi egy közbeszerzési biztos eljárását, tekintettel arra, hogy e
jogorvoslati kezdeményezések elbírálása egyszerűen megítélhető, nincs szükség a három
biztosból álló tanácsban történő eljárásra.
A Javaslat az eljáró tanács összetételével kapcsolatban azt a követelményt támasztja, hogy a
háromtagú tanács tagjai közül legalább kettőnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie, egy
további tagnak pedig lehetőleg az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy
főiskolai végzettséggel. Az eljáró tanács elnöke viszont kizárólag jogi szakvizsgával
rendelkező biztos lehet. Azokban az ügyekben, ahol a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy
egy közbeszerzési biztos járjon el, a Javaslat alapján csak jogi szakvizsgával rendelkező
biztos jelölhető ki eljáró biztosként. A Döntőbizottság elnöke e szempontokra tekintettel
köteles kijelölni a konkrét közbeszerzési ügyben eljáró tanácsot, illetve az egyedül eljáró
biztost. A Javaslat az eljáró tanács összetételére vonatkozó szabályok meghatározásakor abból
indult ki, hogy alapvetően jogkérdések eldöntése képezi a jogvita tárgyát a jogorvoslati
eljárásokban. Fontos biztosítani ugyanakkor azt is, hogy az eljáró tanácsnak a közbeszerzés
tárgya szerinti szakmai ismeretekkel rendelkező közbeszerzési biztos is tagja legyen.
Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes
intézkedésről való döntés, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzés [139. § (3)-
(4) bekezdései és a Ket. 30. §-a és 31. § (1) bekezdése] és a közbeszerzési ügy érdemében
történő határozathozatal (152. § (1) bekezdés) esetében kötelező a tanácsban való eljárás.
Egyéb határozatokat (pl. idézés), illetve intézkedéseket az eljáró tanács elnöke egyedül is
meghozhat, megtehet.
136§
A Javaslat részletesen szabályozza a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra
vonatkozó kizáró okokat, továbbá a kizárási eljárást. A kizárás intézményének célja az eljáró
fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása. A Javaslat jogrendszerünk eljárási
kódexeivel összhangban rendelkezik a kizárást megalapozó körülményekről, a kizárási
eljárásról, annak kezdeményezéséről, a kizárás kérdésében hozott döntésekről, és az ügyfél
rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményeiről.
Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok egyrészt a Ket.-ben, másrészt a
Javaslatban (136. §) kerültek meghatározásra. A Ket. 42. §-ának (1) bekezdés értelmében „Az
225
ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az
ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy
birtokosa. ", a (3) bekezdés pedig az elfogultság esetét nevesíti („az ügy elintézésben nem
vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése "). A Ket.
hivatkozott rendelkezéseiben foglaltakon túl a közbeszerzési biztossal szemben a Javaslat
további kizárásra okot adó körülményeket nevesít.
A Javaslat rögzíti a kizárási eljárás szabályait. Ennek értelmében a közbeszerzési biztos a
Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben
kizárási ok áll fenn. A kizárási okot azonban bejelentheti az ügyfél is. A kizárás kérdésében a
Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Az ügyfél a kizárást kezdeményező kérelmének
elutasítása ellen önálló jogorvoslattal nem élhet, de azt a közbeszerzési ügyben hozott érdemi
határozat elleni jogorvoslati kérelmében (a keresetében) kifogásolhatja.
A jogorvoslati eljárás szigorú határidejének betarthatósága érdekében rendelkezik úgy a
Javaslat, hogy az eljáró tanács tagjának kizárása esetében a kizárási eljárásra fordított időt az
eljárási határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményéről rendelkezik a 150. § (1)
bekezdésnek d) pontja, amelynek értelmében az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben
nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban
ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
137-139. §
A Javaslat a hatályos szabályozással egyezően mondja ki, hogy a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelemre induló eljárás
megindítására jogosultakat, az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőketjogorvoslati
kérelem kellékeita 137-138. §-ok, a hivatalból indítható jogorvoslati eljárás
kezdeményezésének szabályait a 140-141. §-ok határozzák meg.
Az uniós jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a
jogorvoslati rendszer valamennyi olyan személy számára elérhető legyen, akinek érdekében
áll (állt) valamely szerződés elnyerése, és akinek jogát, vagy jogos érdekét az állítólagos
226
jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslatra jogosultak között nem lehet hátrányos
megkülönböztetést tenni, sem anyagi jogi, sem eljárásjogi alapon, vagyis biztosítani kell azt,
hogy a nemzeti jogorvoslati fórum előtt a más tagállambeli vállalkozások is a hazai
vállalkozásokkal azonos feltételek alapján kezdeményezhessenek eljárást.
A Javaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan, és a jogharmonizációs követelményekkel is
összhangban - a jogalanyok széles köre részére teszi lehetővé az eljárás kérelemmel történő
megindítását: a közbeszerzési eljárás felein (ajánlatkérő, ajánlattevő, részvételre jelentkező)
kívül bármely egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a
Javaslatba ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati,
ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő
volta miatt kérelmet nyújthat be továbbá a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű
kamara vagy érdekképviseleti szervezet is.
Egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog-
vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. Nem
nevezhető közvetlen érdeknek például az a körülmény, hogy az állami és önkormányzati
szervek által végzett beszerzések közpénzből történnek, és így gyakorlatilag mint
adófizetőnek, minden állampolgárnak jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy ezek felhasználása
miként történik. Az ilyen értelmezés ahhoz vezetne, hogy bármely személy ügyfélképességét
el kellene fogadni a jogorvoslati eljárásban. Egyéb érdekeltnek minősül ugyanakkor például
az, aki a közbeszerzési eljárás jogsértő lefolytatása, vagy éppen jogtalan mellőzése miatt nem
vehetett részt a közbeszerzési eljárásban.
Nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként
(részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is: az ajánlattevő
(részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben
közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással
kapcsolatban. E módosítás a rosszhiszemű eljárás kezdeményezés visszaszorítására is
alkalmas lehet. A közbeszerzési eljárás során ugyanis az eljárás valamennyi résztvevőjének
közös érdeke az eljárás gyors, eredményes, a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése,
ugyanakkor a közbeszerzési eljárás során, vagy az eljárást lezáró döntés ellen előterjesztett
jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetve a szerződéskötést hosszú időre
félbeszakíthatja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran kerül sor
227
nyilvánvalóan alaptalanul, rosszhiszeműen indított jogorvoslati eljárásra, amikor a kérelmező
célja csupán az, hogy a szerződés megkötését minél tovább megakadályozza, bár tudatában
van annak, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek
egyrészt a Döntőbizottság munkaterhét növelik feleslegesen, másrészt az ajánlatkérőt
akadályozzák közbeszerzése minél előbbi megvalósításában.
A Javaslat szigorú jogvesztő határidőhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását. A
jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidők meghatározása során a Javaslat
alapvetően két szempontot próbált összehangolni: a jogorvoslat szükségességét és az
ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a közbeszerzés megvalósításához fűződő
érdekeit. Egyfelől fontos érdek fűződik ahhoz, hogy lehetőleg minden (de legalábbis minél
több) jogsértést jogorvoslati eljárás és megfelelő szankció kövessen, mert ez ösztönzi
leginkább a Javaslat szabályainak betartására (és ezáltal az ésszerű, szabályszerű
közpénzfelhasználásra) a jogalkalmazókat. Másfelől az sem hagyható figyelmen kívül, hogy
az ajánlatkérők nem öncélúan folytatnak le közbeszerzési eljárásokat, hanem valamely
konkrét beszerzési igényük megvalósítása érdekében, és a beszerzés elmaradása, elhúzódása
feladataik ellátását is veszélyeztetheti. A jogbiztonság szempontjára tekintettel ahhoz is fontos
érdek fűződik, hogy a jogviszonyok meghatározott idő után már ne legyenek
megbolygathatóak.
A fenti szempontokra tekintettel a 137. § (3)-(7) bekezdése rögzíti a jogorvoslati kérelem
benyújtására nyitva álló határidőket, illetve értelmezi, hogy egyes esetekben mit kell a
jogsértés tudomásra jutása időpontján, illetve a jogsértés megtörténtén érteni. Ez utóbbira
olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó
jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni,
míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének
időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél
által történő megkezdését. E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő
határidő.
Az eljárást megindító kérelem tartalmi kellékeit a Javaslat részletesen felsorolja. Tekintettel
arra, hogy a közbeszerzési ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem
minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a felekre és az ügyben érdekelt
228
más személyekre, továbbá a Döntőbizottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. Fel kell
tüntetni továbbá a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek az
időpontját azért, hogy a késve indított eljárásokat könnyen ki lehessen szűrni. A kérelemben
elő kell adni a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket is, továbbá a kérelemhez
csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását.
A kérelemre indult jogorvoslati eljárás díjköteles: a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre
indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a Kormány
rendeletben állapítja meg; az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával
egyidejűleg kell befizetni. Ha az ügyfél ezt elmulasztja, hiánypótlásra hívják fel, s ha ennek
nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
vagy a 139. § (4) bekezdésében foglalt okból végzéssel megszüntetni, az igazgatási
szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár; a kérelem visszavonása esetén azonban nem kerül
visszafizetésre. Korábban a Kbt. a visszafizetésről kifejezetten nem rendelkezett az igazgatási
szolgáltatási díj kapcsán és a jogalkalmazás ennek folytán meglehetősen bizonytalan volt a
kérdést illetően. A Fővárosi Bíróság 25.K. 35.486/2006/4. sz. ítéletében azonban a bíróság
éppen a Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontjával szemben foglalt úgy állást, hogy ha a
KDB a jogorvoslati kérelmet nem alaptalanság miatt, hanem valamely eljárási akadály folytán
érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, úgy a kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésére
kötelezni nem lehet. A Javaslat ennek a döntésnek a fényében tisztázni törekszik a kérdést.
A jogorvoslati eljárás megindításának napja a Javaslat rendelkezéseinek megfelelő, hiánytalan
kérelem beérkezését követő munkanap. A hiányos kérelem kiegészítésére nyolc napos
határidő áll rendelkezésre; a hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
Az elkésett kérelmeket, továbbá azokat, amelyekkel kapcsolatban a hiányokat - hiánypótlási
felhívás ellenére - sem pótolták, illetve ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító
hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta, a kérelmet a Döntőbizottság érdemi vizsgálat
nélkül elutasítja; ha pedig az elutasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a
Döntőbizottság tudomására, a KDB a jogorvoslati eljárást végzéssel megszünteti. A kérelmet
az előbbi okok alapján elutasító határozat (mint eljárás során hozott határozat), valamint az
eljárást megszüntető végzés ellen a Javaslat biztosítja a jogorvoslat lehetőségét: a 156. §
szerinti külön jogorvoslatnak van helye ebben az esetben.
229
140-141. §
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 140. § (1) bekezdésében meghatározott
szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik. A korábbi szabályozáshoz képest a
kezdeményezésre jogosultak köre kibővül a legfőbb ügyésszel; az eljárások eredményét
jogellenesen befolyásoló megállapodások elleni fellépés hatékonyságának növeléséhez
szükséges, hogy a büntetőeljárásban feltárt jogsértések becsatornázhatók legyenek a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásába.
A Javaslat a hivatalbóli kezdeményezés esetében is szigorú határidőhöz köti az eljárás
kezdeményezését; a kérelemre induló eljárásra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknál
azonban sokkal hosszabb határidőt hagy az eljárás megindításának kezdeményezésére. A
tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem e személyek, szervezetek esetében nem
érvényesül.
A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidő harminc nap, az
objektív határidőt viszont differenciáltan szabályozza a Javaslat. Az ellenőrzésre jogosult
szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a
vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság
előtt; egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évben
állapítja meg a Javaslat az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának további esetét jelenti az éves
statisztikai összegezés megküldésére, az ajánlatkérők listájába való bejelentkezésre, illetve
bejelentésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása, vagy ha valószínűsíthető, hogy a szerződés
módosítására vagy teljesítésére Kbt.-be ütköző módon került sor, a Közbeszerzési Hatóság
elnöke által kezdeményezhető eljárás.
A Javaslat továbbra is fenntartja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a
hatályos szabályozás szerinti döntőbizottsági kontrollt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 1999-es
módosítása során bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta
visszaszorításában. A Javaslat alapján a Döntőbizottság elnöke jogorvoslati eljárást indíthat a
jogosulatlanul indított tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén. A Javaslat továbbá
lehetőséget biztosít arra, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hiánypótlásra hívja fel az
ajánlatkérőt, amennyiben az általa megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a
230
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága feltételeinek fennállása, illetőleg az
előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. A Javaslat e rendelkezéssel azt a gyakorlatban
jelentkező problémát kívánja kezelni, amely szerint az ajánlatkérők által rendelkezésre
bocsátott adatokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő milyen eljárásfajtát
választott, illetve, hogy ennek feltételei fennállnak-e, és a felhívás jogszerű volt-e. A
Döntőbizottság elnöke ezekben az esetekben - eleget téve törvénybeli kötelezettségének -
megindítja a jogorvoslati eljárást, amelynek során gyakran "bebizonyosodik", hogy
ajánlatkérő jogszerűen indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, csak éppen
a megküldött iratokból nem derült ez ki egyértelműen. A hiánypótlás lehetőségével
mentesíthető a Döntőbizottság a feleslegesen indítandó és lefolytatandó eljárások alól.
142.	§
A § a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás megindítását követő feladatait
rögzíti, rendelkezik továbbá a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjének, ajánlattevőjének és az egyéb érdekeltek feladatairól is.
143.	§
A § a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügyek együttes elintézésére,
egyesítésére, elkülönítésre, illetve döntéseinek egybefoglalására ad lehetőséget.
144.	§
A § a jogorvoslati eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedéseket szabályozza. A Javaslat
alapján a Döntőbizottság kérelemre és hivatalból egyaránt elrendelhet ideiglenes
intézkedéseket. Erre a lehetőség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett
közbeszerzési eljárásban, vagy az ennek mellőzésével történő beszerzés során a szerződést
meg nem kötik. A Döntőbizottság köteles az eset összes körülményét mérlegelni, és ez
alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről. Így mérlegelnie kell a beszerzéshez
fűződő közérdek súlyát is, és ha ez alapján indokoltnak tartja, eltekinthet az ideiglenes
intézkedés tételétől.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el,
vagy felhívja az eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. A Javaslat
231
úgy rendelkezik, hogy ha a Döntőbizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban
előírt és folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak. Ez az
előírás szükséges ahhoz, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei
fennállnak.
A § (4) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a Döntőbizottság az ajánlatkérő
kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a
szerződéskötéssel járó hátrányokat. Erre azonban csak kivételes esetben kerül sor, akkor, ha
halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (nemzetgazdasági ok) védelme
indokolja. A Közbeszerzési Döntőbizottság szigorúan értelmezi a fenti kitételt, ezért a
kérelemben az okokat nem elég kifejteni, a kérelem benyújtását megalapozó indok
igazolására szolgáló dokumentumokat is csatolni kell a kérelemhez. A Döntőbizottság a
kérelem beérkezését követő öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Ezt követően, a szerződéskötést engedélyező végzés Közbeszerzési Hatóság honlapján történő
közzétételéről is a Döntőbizottság gondoskodik.
145.	§
A § az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről rendelkezik.
146.	§
A § a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét szabályozza, egyértelművé
teszi, hogy a Döntőbizottság eljárása során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben, illetve a
kezdeményezésben foglaltakhoz. A jelenlegi törvényszövegtől eltérően a Javaslat mérlegelést
enged a Döntőbizottságnak arra, hogy észlelt jogszabálysértés esetén kiterjeszti-e az eljárását.
Az eljárást kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá kívánja tenni az a rendelkezés, mely szerint az
eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt törvénysértés sérti a verseny tisztaságát
vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérők esélyegyenlőségét vagy kihatott az ajánlatkérő
döntésének érdemére.
A Javaslat - és a jelenleg hatályos törvény - szabályozási logikája szerint a Közbeszerzési
Döntőbizottság a saját észlelése alapján nem indíthat eljárást. Ezzel a szabályozással
összhangban állóan a jogalkotó megszünteti annak lehetőségét, hogy az eljáró tanács maga
232
döntsön az eljárás kiterjesztéséről és azt írja elő, hogy a kiterjesztésről az eljáró tanács jelzése
alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt.
A (2) bekezdés pedig azt rendezi egyértelműen, hogy a kérelem visszavonása esetén a
Döntőbizottság az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján súlos jogsértés
valószínűsítehtő. Ezt azért kell külön kimondani a Javaslatban, mert a Ket. 31. §-ának (1)
bekezdése c) pontja értelmében "a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás kérelemre
indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a
hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és
nem mindegyikük vonta vissza kérelmét". A Döntőbizottság eljárásának hivatalból való
megindítása sajátos, nem a klasszikus értelemben vett hivatalbóli eljárás (nem értve ide a
hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság elnöke által
megindítható eljárást), hiszen a Döntőbizottság a törvényben meghatározott személyek és
szervezetek kezdeményezése alapján indíthatja meg hivatalbóli eljárását. Erre tekintettel kell
ezt a kérdést egyértelműen rendezni a Javaslatban, kimondva, hogy a Döntőbizottság a
kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a
súlyos jogsértés valószínűsíthető.
A (3) bekezdésben a Javaslat - a jelenleg hatályos törvényhez hasonlóan - előírja a
Döntőbizottság illetékes szervek (nyomozó hatóság, Állami Számvevőszék, a Kormány által
kijelölt belső ellenőrzési szerv, vagy Gazdasági Versenyhivatal) felé való értesítési
kötelezettségét arra az esetre, ha más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel.
147.	§
A § az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítésének kötelezettségét mondja ki, valamint a
jogorvoslati eljárások megfelelő lefolytatásának elősegítése érdekében meghatározza az új
észrevételek előterjesztésének határidejét
148.	§
A § jogorvoslati eljárás során tartható tárgyalást szabályozza. A Javaslat mérlegelési joggal
ruházza fel a Közbeszerzési Döntőbizottságot e kérdésben.
233
Az ügy számos esetben eldönthető iratok alapján is, ebben az esetben Döntőbizottságnak nem
szükséges tárgyalást tartania. Amennyiben az iratok alapján nem dönthető el a jogvita, és a
tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes
meghallgatására, akkor indokolt tárgyalást tartani. Ennek megítélését - értelemszerűen - a
Döntőbizottságra kell bízni, azaz a Döntőbizottság mérlegelésébe kell utalni a tárgyalás
szükségességének a kérdését. Ez az eljárás gyorsítását is szolgálhatja, hiszen így kevésbé
formalizált az eljárás. A Döntőbizottság számára nagyobb rugalmasságot biztosít, több ügyet
tud elintézni, ugyanakkor az Ket. alapján köteles a tényállást felderíteni, tehát ha az iratok
alapján nem dönthető el, és ezért szükségesnek ítéli meg, akkor tárgyalást tart. A jogorvoslat
irányelvek tárgyalásra vonatkozó követelményei (független szerv, mely döntéseit
kontradiktórius eljárásban hozza - 2007/66/EK irányelv 1. cikk 1. pontja) a bírósági szakban
érvényesülnek.
Ha a Döntőbizottság tárgyalást tart, a tárgyalást az eljárás megindításától számított 20 napon
belüli időpontban köteles megtartani. A tárgyalás továbbra is nyilvános, de a Javaslat
biztosítja a Döntőbizottság számára azt a lehetőséget, hogy a tárgyalásról vagy annak egy
részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból - indokolt határozatával - kizárja,
amennyiben az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok
megőrzése végett feltétlenül szükséges. Határozata ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, de
az a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben
(keresetben) kifogásolható.
149.	§
A Javaslat átfogóan szabályozza az eljárás szereplőinek iratbetekintési jogát, külön figyelmet
szentelve az üzleti titok védelmének.
A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá
ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzések
Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési
eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot,
feljegyzést készíthet. A korlátlan betekintési jog azonban összeütközésbe kerülhet más
ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek az üzleti titok védelméhez fűződő jogával;
erre tekintettel került bele a javaslatba a fenti, tizenöt napos korlát, továbbá a Javaslat
234
kimondja, hogy az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő az üzleti titok védelmére való
hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog korlátozását. Ha a Döntőbizottság a kérelemnek
helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat elkészítésére,
amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A
határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott
keresetben támadható.
Eltérő a helyzet az eljárás egyéb résztvevőinek iratbetekintési jogát illetően. E személyek csak
akkor tekinthetnek be az iratokba, amennyiben az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik,
és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba.
A minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása és betartatása miatt került bele a
Javaslatba a (6)-(7) bekezdés. A (8) bekezdés szerint az iratokba való betekintéshez az (1)-(7)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
150.	§
A közbeszerzési ügy résztvevőjével szemben eljárási bírság szabható ki, ha a jogorvoslati
eljárás során hamis adatot közöl, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot
elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, a gazdasági, szakmai, vagy
közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza, vagy
nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban
ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. Az eljárási bírság
összegét a Javaslat a Ket. általános szabályaihoz képest eltérő határok között állapítja meg
(ötvenezer forinttól ötszázezer forintig).
A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye, amelynek a
végrehajtásra halasztó hatálya van.
151.	§
A jogorvoslati eljárás lefolytatására a Javaslat - egyéb hatósági eljárásokhoz hasonlóan -
elintézési határidőt ad.
152. §
235
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata többféle lehet. A jogorvoslati eljárást
lezáró határozatában alkalmazható jogkövetkezményeket a . § (2)-(4) bekezdései
szabályozzák, amelyeket a Döntőbizottság együttesen is alkalmazhat.
A jövőben is lehetőség lesz bírság kiszabására, a Javaslat szerint öt esetben kötelező a
bírságkiszabás: ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, ha a
felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést,
ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy
nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei, vagy
ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési
Döntőbizottság előzetes értesítését, valamint ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke
kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását és a Döntőbizottság
megállapítja a jogsértés megtörténtét. Az elsőként említett jogsértést tekinti Javaslat a
közbeszerzésekkel kapcsolatos legsúlyosabb jogsértésnek, erre tekintettel mondja ki a
kötelező bírságolást. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a rosszhiszeműség esetére
korlátozódik e szankció alkalmazási kötelezettsége, aminek indoka, hogy a Javaslat személyi
hatálya körében nem csupán nevesített szervezetek jelennek meg ajánlatkérőként.
A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság számára szempontokat ad a szankciók
alkalmazásához; a mérlegelési szempontokat tehát a törvény tartalmazza, míg a (3) bekezdés
szerint a bírság mértékét és a differenciáltabb szankciórendszer érdekében egyéb részletes
szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
A § annak következményeit is rendezi, hogy mi történik, ha a Döntőbizottság megsemmisíti
az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Javaslat mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt elállási joggal ruházza fel a jogorvoslati
eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében, amennyiben
a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre kiható
jogsértést állapít meg. E rendelkezés nélkül nem lenne lehetőség a szerződéstől való elállásra,
hiszen a Ptk. értelmében a feleket az elállás joga csak jogszabály kifejezett rendelkezése vagy
a felek erre irányuló megállapodása alapján illeti meg, tekintettel arra, hogy az elállás
egyoldalú nyilatkozattal, visszamenőleg bontja fel a szerződést.
236
153-154. §
A § -ok a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlésével és nyilvánosságra hozatalával
kapcsolatos szabályokat, valamint az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás
szabályait tartalmazzák.
155. §
A Javaslatban új jogintézményként jelentkezik az ún. elvi döntés intézménye, melynek
eredményeképpen a Döntőbizottság elvi jelentőségű kérdésekben iránymutatást tesz közzé a
honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes
szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal
azt a bizonytalansági tényezőt is, melyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben
gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok szültek. Ez az eljárás megteremti a
lehetőséget arra, hogy egyfajta kapcsolatot, kommunikációt biztosítson a gyakorlati
közbeszerzők, mindennapi jogalkalmazók és a jogorvoslati fórumok között, és az egyes
szintekbe beépített visszacsatolások révén kiszámíthatóbbá kívánja tenni a jogorvoslati eljárás
egészét; a jogértelmezések honlapon történő közzétételével pedig gondoskodik a nyilvánosság
állandó, napra kész tájékoztatásáról, átláthatóbbá téve ezzel a jogorvoslati eljárás egészét.
Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként, ajánlattevőként vagy
egyéb minőségben részt vevőként a felek számára egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a
közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységük vagy mulasztásuk előre láthatóan milyen
jogkövetkezménnyel fog járni, a Döntőbizottság a Javaslat értelmében egységes, a
jogalkalmazást könnyítő jogértelmezési gyakorlat kialakítására törekszik, és az így kialakított
álláspontját mindenki számára könnyen elérhetővé, hozzáférhetővé teszi a honlapján történő
közzététel útján.
156-160. §
A §-ok a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás során hozott végzése, valamint az érdemi
határozata ellen igénybe vehető jogorvoslat Pp.-től eltérő sajátos szabályait tartalmazzák.
237
Az ügy érdemében igénybevehető jogorvoslat formája a bírósági felülvizsgálat. Ezt keresettel
kell kérni a bíróságtól. Ez tehát azt jelenti, hogy a Döntőbizottság határozata ellen - az eljárás
gyorsítása érdekében - közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak.
A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1959. III. törvény (továbbiakban: Pp.) XX. fejezete
szerint jár el a Javaslatban meghatározott, - elsősorban az eljárás gyorsítását szolgáló -
eltérésekkel.
A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A Javaslat értelmében - a jelenleg
hatályos Kbt.-ben foglaltakhoz hasonlóan - a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható
szabályainak megsértésére került sor. Ez a szabály egységesen érvényesül a Közbeszerzési
Döntőbizottság érdemi határozatának felülvizsgálatára indított közigazgatási perben és a
szerződés érvénytelenségével kapcsolatos keresetről is döntő kombinált perben.
A 160. § (5) bekezdésében új szabályként jelenik meg, hogy a bíróság határozatával szemben
fellebbezésnek nincs helye, csak abban az esetben, ha a bíróság a Döntőbizottság határozatát
megváltoztatja. A döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatának egyfokúvá tétele azt
a célt szolgálja, hogy a jogorvoslati eljárások az eddigieknél lényegesen rövidebb idő alatt
befejeződjenek. A megváltoztatás esetén alkotmányos szempontból mégis indokolt fenntartani
a fellebbezés lehetőségét, amely az új döntéssel szemben biztosítja a jogorvoslathoz való jog
érvényesülését.
161-163. §
A §-ok a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés
közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per
szabályait tartalmazzák.
A Javaslat az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK Irányelvének 2d. cikk (1) bekezdés
(a) pontjával összhangban, mint a szerződések érvénytelenségére vonatkozó egyik előírás,
magában foglalja valamennyi, a 127. § (1) bekezdése szerinti esetet, amikor kimondja, hogy
az (1) bekezdés szerinti egységes perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés
érvénytelenségének megállapítását a 1 27. § (1) bekezdése alapján kérik.
238
A Javaslat szerint a kombinált perben amennyiben a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság
határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert
megszünteti. Annak érdekében, hogy a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés iránt
ne egy megismételt döntőbizottsági eljárást követően kelljen újabb pert indítani, a hatályon
kívül helyezés lehetőségét csak olyan esetekre indokolt fenntartani, ahol a döntőbizottsági
szakaszban történt jogsértés a bíróság eljárásában nem reparálható. A bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy
érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
A Javaslat - összhangban a 2007/66/EK Irányelv rendelkezéseivel - biztosítja alternatív
szankció alkalmazását arra az esetre is, amikor a bíróság a szerződést a határozathozatalig
terjedő időre hatályossá nyilvánítja; a Javaslat erre az esetre is bírság alkalmazását irányozza
elő. A bírság összegének megállapításakor a bíróság mérlegeli a jogsértés súlyát, illetve az
eset összes körülményét.
164.	§
A § a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti, a
Döntőbizottság által indított polgári per szabályait tartalmazza.
A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottságot eljárás-indítási joggal (és kötelezettséggel)
ruházza fel arra az esetre, amikor a Javaslat 1 27. § -a (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti
jogsértést állapít meg az ügy érdemében hozott határozatában. Ebben az esetben pert indít a
szerződés érvénytelenségének és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
A fenti szabályozás értelmében amennyiben a KDB olyan közbeszerzési jogsértést állapít
meg, amelynek következménye a szerződés érvénytelensége, az érvénytelenség megállapítása,
jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében még külön bírósághoz kell fordulnia. Mivel a
szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés a bíróság előtti polgári per útjára tartozik, a
jogorvoslati rendszer hatékonysága érdekében szükséges előírni, hogy ha a KDB megállapítja,
hogy olyan jogsértés történt, amelynek az Irányelv értelmében a kötelező jogkövetkezménye a
szerződés érvénytelenségének kimondása, akkor a KDB ideiglenes intézkedésként kérje a
bíróságtól a szerződés további teljesítésének megtiltását.
239
A Javaslat szerint a KDB az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától
számított harminc napon belül indítja meg; a perindításról a Döntőbizottság a Közbeszerzési
Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé.
Az (5) bekezdés - összhangban a 2007/66/EK Irányelv rendelkezéseivel - biztosítja alternatív
szankció alkalmazását arra az esetre is, amikor a bíróság a szerződést a határozathozatalig
terjedő időre hatályossá nyilvánítja; a Javaslat - megegyezően a kombinált pereknél
alkalmazandó szabállyal - erre az esetre is bírság alkalmazását irányozza elő. A bírság
összegének megállapításakor a bíróság mérlegeli a jogsértés súlyát, illetve az eset összes
körülményét.
A (6) - (9) bekezdések a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének
megállapítása iránt indított polgári per szabályait tartalmazzák a kombinált per szabályainak
alkalmazásával abban az esetben, ha a polgári per megindítása mellett egyúttal
kezdeményezték a közbeszerzési jogsértést megállapító döntőbizottsági határozat bírósági
felülvizsgálatát is. A korábbi gyakorlat azt mutatta, hogy a Döntőbizottság által indított
polgári per mellett párhuzamosan közigazgatási per is indult a Döntőbizottság határozatának
felülvizsgálatára, és a polgári per a közigazgatási per befejezéséig felfüggesztésre került.
Ennek következtében a szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó szankció nem fejtette ki
megfelelően hatását, hiszen a közigazgatási per lezárásig olyan hosszú idő is eltelhetett, amely
alatt a szerződés teljesedésbe ment és - hacsak az eredeti állapot természetbeni visszaállítása
nem volt lehetséges - az érvénytelenség megállapításán túlmenően a bíróságnak már nem volt
miről rendelkeznie. Ennek az állapotnak megszüntetését szolgálta egyrészt a szerződés
teljesítésének megtiltására vonatkozóan az ideiglenes intézkedés kérése, másrészt azon
rendelkezések, amelyek értelmében a közigazgatási pert és az érvénytelenséggel kapcsolatban
indított polgári pert egymással egyesíteni kell, és a kombinált perrel megegyező módon egy
perben történhet a közigazgatási jogi és a polgári jogi kérdés eldöntése.
165.	§
A § rögzíti, hogy bármely polgári jogi igény, amelyet a közbeszerzési eljárásra vonatkozó
szabályok megsértésére alapítanak - így különösen kártérítés - csak akkor érvényesíthető, ha
megelőzően jogerős döntőbizottsági vagy annak felülvizsgálata nyomán bírósági döntés
született az előkérdésről, tehát a közbeszerzési jogsértés megállapításáról.
240
Ha egy ajánlattevő jogsértés miatt lesz vesztes, egyfelől jogorvoslati eljárás révén
megpróbálhatja elérni a szerződés megkötésének megakadályozását, semmissé nyilvánítását, s
az új közbeszerzési eljárásban ismét pályázhat sikert remélve. A jogorvoslati, semmisségi
eljárások azonban elhúzódhatnak, s nincs garancia arra sem, hogy az új eljárásban a korábbi
vesztes lesz a nyertes, illetve érdekmúlás is beállhat az ajánlattevő oldalán. Az említett
jogorvoslati eszközökön túl a Ptk. szerint kártérítést is követelhet (jellemzően elmaradt haszna
miatt), de ennek megítéléséhez bizonyítania kell a jogsértéstő magatartást, az okozati
összefüggést és a kárt. E kártérítési perben jelentős nehézséget jelenthet az okozati
összefüggés igazolása, vagyis hogy a jogsértés vezetett az ő vesztességére, ha tehát jogsértés
nem történt volna, akkor ő nyer.
A jelzett nehézségek miatt a Javaslat speciális kártérítési tényállást tartalmaz, amelyben
megkönnyíti az ajánlattevő számára a bizonyítást, kiegészítve a jogsértés miatt hátrányt
szenvedők jogorvoslati eszköztárát. Lényeges, hogy ez a speciális szabály nem a teljes
kártérítés követelését könnyíti meg, csupán a „negatív interesse”, a költségeknek megtérítését
követelheti ilyen módon az ajánlattevő, olyan helyzetbe kell tehát hozni az ajánlattevőt,
mintha az eljárásban nem is indult volna. Ennek a kárigénynek érvényesítéséhez elegendő a
165. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt feltételeket bizonyítani.
166.	§
E §- az Európai Bizottság eljárását szabályozza a jogorvoslati irányelvek szabályaival
összhangban.
Az irányelvek alapján az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a
közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések
nyilvánvaló és egyértelmű megsértését észleli. A szerződés megkötését követően a
Bizottságnak már nincs lehetősége az eljárás kezdeményezésére. A Bizottság a tagállam és az
érintett ajánlatkérő felé jelzi, hogy milyen okok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a
vonatkozó uniós jog nyilvánvaló megsértéséről van szó. Az érintett tagállamnak klasszikus
ajánlatkérő esetében 21 napon, közszolgáltató esetében 30 napon belül kell a Bizottság
"panaszára" reagálnia. Válaszában köteles a tagállam a Bizottsággal közölni, hogy a jogsértést
kiküszöbölték-e, ha nem történt meg a jogsértés orvoslása, akkor annak okáról kell
nyilatkoznia, illetve azt, hogy - az ajánlatkérő döntése alapján, vagy jogorvoslati eljárás során
241
elrendelt ideiglenes intézkedés alapján - a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor. A
tagállam válaszában hivatkozhat arra is, hogy a jogsértés orvoslására azért nem került még
sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi. Ebben az esetben azonban a
tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot az eljárás lezárultáról, illetve az
eljárás során hozott döntésről. Amennyiben pedig korábban arról tájékoztatta a tagállam a
Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor, akár jogorvoslati eljárás
során hozott ideiglenes intézkedés alapján, akár az ajánlatkérő saját elhatározása alapján, a
tagállam köteles a Bizottságot értesíteni a felfüggesztett eljárás folytatásáról, valamint arról,
hogy a jogsértés orvoslásra került-e, illetve ha nem, miért nem.
A Javaslat az irányelvek fenti rendelkezéseivel összhangban szabályozza az Európai Bizottság
eljárását. Az Európai Bizottságot az eljárás kezdeményezési jogosultság - az uniós jogból
következően - az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekkel
kapcsolatban illeti meg. Az Európai Bizottság e jogával azonban csak a szerződés megkötése
előtt élhet, amennyiben a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés már megkötésre került, az
Európai Bizottság eljárására nem kerülhet sor.
Amennyiben az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek az ajánlatkérő (vagy a tagállam)
válaszát, illetve intézkedését megfelelőnek, az EK-szerződés 226. cikke alapján eljárást
kezdeményezhet.
167-171. §
A Közbeszerzési Hatóság szervezetére vonatkozó szabályok. 2012. január 1-jétől a
Közbeszerzések Tanácsát a Közbeszerzési Hatóság váltja fel, amely kormányhivatalként látja
el feladatait. A kormányhivatal a Kormány irányítása alá tartozó központi államigazgatási
szerv, ez a jogállás jobban lehetővé teszi majd, hogy a szervezetnél felhalmozódott
szakértelem a kormányzati közbeszerzési feladatok ellátásába megfelelően bekapcsolódjon. A
Közbeszerzések Tanácsa nem tudta betölteni az eredetileg neki szánt szerepet a
közbeszerzési politika alakításában. Lényeges ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési
Döntőbizottság, mint jogorvoslati fórum, függetlenül tudja tevékenységét gyakorolni. Ehhez
járul hozzá egyrészt, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai
és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény értelmében a kormányhivatal
törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható, másrészt a közbeszerzési biztost
242
sem lehet utasítani a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatban, a döntőbiztosok szakmai
függetlensége tehát továbbra is garantált.
A Döntőbizottság döntéseivel szemben bírói felülvizsgálatnak van helye, amely a 2007/66/EK
irányelv 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően biztosítja a közigazgatási határozat bíróság
általi felülvizsgálatát.
172-173 .§
A Javaslat rendelkezéseinek jelentős része 2012. január 1-jén lép hatályba. Tekintettel arra,
hogy a Javaslat elfogadása várhatóan 2011. júliusában történik meg, a hatálybalépés
időpontja úgy került meghatározásra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály
alkalmazására való felkészülésre - számításba véve, hogy a felkészüléi időt a végrehajtási
rendeletekkel együtt kell biztosítani.
A fenti rendelkezéseknek megfelelően a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre
kell a törvény szabályait alkalmazni. Az ezt megelőzően megkezdett közbeszerzésekre tehát
a megkezdésekor hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. Ez alól egyedüli
kivételt a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató feladásának kötelezettsége jelenti, amely
a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a korábban lefolytatott eljárások eredményeként
megkötött szerződések esetében sem szükséges a törvény hatályba lépésétől.
A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és
szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt
szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és
2004/18/EK irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 2009/81/EK
irányelvet 2011. augusztus 21-ig szükséges átültetni, erre tekintettel a Javaslat 149.§ (2) és
(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések 2011. augusztus 21-én lépnek hatályba.
A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések a Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kerültek megállapításra.
174.§
243
A közbeszerzések tárgykörében olyan rendelkezések alkotására is szükség van, amelyek
nem igényelnek törtvényi szintű szabályozást. Ezért a Javaslat a Kormány illetve az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére felhatalmazást ad több kérdés szabályozására.
A felhatalmazó rendelkezések nem mindegyike a törvény végrehajtási rendeletére ad
felhatalmazást, több olyan tárgykör szabályozására is itt található felhatalmazás, amelyek a
közbeszerzés alól kivételt képeznek és önálló eljárásrend alá esnek (nemzetbiztonsági
érintettségű, katonai tárgyú beszerzések). Rendeleti szinten jelennek meg az alkalmasság és
a kizáró okok igazolásának szabályai, és felhatalmazást kap a Kormány rendeletalkotásra
egyes jogpolitikai célok (környezetvédelem, szociális célok) hatékonyabb érvényesítése
érdekében is.
175. §
A közösségi jogra történő utalás, az Európai Unió átültetett jogi aktusainak feltüntetése.