﻿Orszagsjv uies Hivatala
2
■ro;Tiáí\ys2ám: I
Étkemé: 2011 JÚN 1 0.
Képviselői önálló indítvány
2011. évi.... törvény
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek
csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól
1.	§ (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) IV. fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó
eltérő rendelkezések”
(2)	A Cstv. IV. fejezete a következő 65. és 66. §-sal egészül ki:
(1)	A Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó
szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott körbe tartozó gazdálkodó
szervezeteket, amelyek jogerősen elrendelt csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak,
és
a)	adósságrendezésükhöz, hitelezőikkel való megegyezésükhöz, reorganizációjukhoz
nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy
b)	- ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség nem szüntethető meg - gazdaságpolitikai érdek
fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb és egységesített
eljárásrend szerint történjék.
(2)	A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő
időpontjától (10. § (3) bekezdés) 21 napon belül, felszámolási eljárás esetén a felszámolás
kezdő időpontjától (27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés) 30 napon belül hirdetheti ki.
(3)	Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó
szervezet,
a)	amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai,
energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi,
környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális
örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatás-
fejlesztési, népegészségügyi vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása
szempontból országos jelentőségűnek, vagy bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai
szempontból kiemelt vállalkozásnak tekinthető,
b)	amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg,
c)	amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el,
,65. §
3
d)	amely nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában,
kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült vagy koncesszióköteles
tevékenységet folytat, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel
jogviszonya áll fenn, vagy
e)	amely az a)-d) pontban nem említett, de nemzetgazdasági stratégai szempontból kiemelt
jelentőségű tevékenységet folytat.
66. §
(1)	A 65. § szerinti esetekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén az e törvény rendelkezéseit az e §-
bán foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	Vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt,
kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: állami
felszámoló) jár el.
(3)	A bíróság által a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban kijelölt vagyonfelügyelő
(felszámoló) felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről az eljárást lefolytató bíró a
65. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatályba lépését követő 8 napon belül hoz
végzést, és haladéktalanul elrendeli a végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A
Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A
bíróság végzésében rendelkezni kell a korábbi felszámoló számlával igazolt költségei
megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is, amely
legfeljebb 100 000 forint lehet, de különösen bonyolult ügyben magasabb díjazás is
megállapítható. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és csak a díjmegállapító
rendelkezése ellen lehet fellebbezéssel élni. A felmentett felszámoló kötelezettségeire a 27/A.
§ (11) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy a honlapján a felmentéséről szóló végzés
kézhezvételét követő napon közzé kell tennie a kijelölés megszűnésének dátumát, az állami
felszámolóval szemben együttműködési kötelezettség terheli, és elő kell segítenie az állami
felszámoló feladatátvételét.
(4)	Az állami felszámolóra, annak foglalkoztatottjaira és felszámolóbiztosaira az e törvényben
foglalt követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 27/A. § (4) bekezdés a)
pont ab) alpontja szerinti kizáró oknak nem tekinthető, ha az adós részben vagy egészben
állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, vagy ha az adós hitelezője az állam, a központi
költségvetés, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja,
államháztartási szervezet, részben vagy egészben az állam tulajdonában vagy tagságával
működő szervezet.
(5)	Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági
tevékenységet nem végezhet, ide nem értve a külön törvényben foglaltak szerint
meghatározott szervezetek - pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás,
befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár - felszámolását.
(6)	Az állami felszámolót nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a 27/C. §-ban
meghatározott adatait a felszámolók nyilvántartását végző közigazgatási szerv nyilvántartja.
Az állami felszámolónak a felszámolók nyilvántartását végző közigazgatási szerv által
4
nyilvántartott adatai közérdekből nyilvánosak. Az állami felszámolónak az e törvényben és
végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységére vonatkozóan a felszámolók
nyilvántartását végző közigazgatási szerv hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő
jogszabálysértés vagy mulasztás esetén kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami
felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá
a felszámolóbiztost 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja. A bírság kiszabása
során a hatóság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát,
egyszeri vagy ismétlődő jellegét.
(7)	A hitelező az állami felszámoló kijelöléséről szóló végzés (3) bekezdés szerinti
közzétételét követően csak az állami felszámolóhoz jelentheti be követelését. A 10. § (2)
bekezdés f) pontja és 37. § (l)-(2) bekezdése, valamint 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti
követelésbejelentési határidőt nem mulasztja el az a hitelező, aki igazolja az állami felszámoló
számára, hogy a felmentett felszámolónak az említett határidőben szabályszerűen bejelentette
a követelését.
(8)	A felszámolási eljárásban a követelések bejelentésének a 46. § (5) bekezdés c) pontjában
és 37. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határideje 120 nap.
(9)	A felszámolási eljárásban bejelentett követelések 46. § (6) bekezdése szerinti
megvizsgálásának határideje 40 nap, és a vitatható követelések bíróság számára történő
megküldésének határideje 10 nap. A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron
kívül dönt.
(10)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása
esetén a 38. § (5) bekezdés szerint az óvadék jogosultja számára - a Ptk. 271. §-a szerinti
jogai érvényesítésére — nyitva álló határidő két hónap, ezt követően követelésének
kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt.
(11)	Az állami felszámoló a 39. § (1) bekezdése szerinti hitelezői gyűlést 60 napon belül
köteles összehívni. A 39. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bíróság az állami
felszámoló felmentése helyett a társaságot és a felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő
pénzbírsággal sújtja. A bíróság az állami felszámolót vagy a felszámolóbiztost az e
törvényben meghatározott más kötelezettségeinek megszegése vagy elmulasztása esetén is
pénzbírsággal sújthatja, melynek összege legfeljebb 900 000 forint lehet. A bírság kiszabása
során a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát,
egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.
(12)	A 41. § (5) bekezdése szerinti egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől
számított 45 napon belül kell megtartani. Egyezség megkötésére a 44. § (1) bekezdését és 45.
§-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az egyezséget akkor is jóváhagyhatja,
ha az egyezséget támogató hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosult hitelezők
összes követelésének legalább a felét kiteszi.
(13)	Az adós tevékenységének a felszámolás alatti továbbfolytatása tárgyában a 46. § (3)
bekezdés szerinti hozzájárulást a hitelezői választmány egy év helyett másfél évi időtartamra
is megadhatja.
(14)	A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidő — a 46. § (4) bekezdése és az
52. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - 270 nap. A bíróság a felszámolási zárómérleget és
5
vagyonfelosztási javaslatot - az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a kézhezvételtől
számított 21 napon belül küldi meg a hitelezőknek.
(15)	Az 53. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági engedélyhez,
koncesszióhoz kötött tevékenységet vagy törvényben meghatározott közszolgáltatási
tevékenységet végző adósnak az e tevékenységével összefüggő iratait az adott tevékenységet
folytató szervezet részére kell átadni.
(16)	Az 56. § (2) bekezdés szerinti - a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen
vagyontárgyakat a hitelezők között felosztó - bírósági döntés meghozatalánál a (14) bekezdés
szerinti határidőket kell figyelembe venni.”
2.	§ A Cstv. a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó
szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvénnyel
megállapított 65. § (1) és (3) bekezdését, 66. § (l)-(7) bekezdését, a (11) bekezdésének az
állami felszámoló és a felszámolóbiztos bírságolására vonatkozó rendelkezését és a (15)
bekezdését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek
csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvény hatálybalépésekor a
bíróság által jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell,
ha még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalások lezárására, felszámolási
eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő
benyújtására. A Kormány a bíróság által már jogerősen elrendelt csődeljárások és
felszámolások esetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó
szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvény
hatályba lépését követő 30. napig hirdetheti ki a 65. § (1) bekezdése szerinti rendeletet. A 66.
§ (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a
bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az
állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti
továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1)
bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.”
3.	§ A Cstv. 84/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének
számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket rendeletben
meghatározza, és rendeletben kijelölje a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót,
b)	meghatározza a 65. § (1) bekezdése szerinti rendelet kiadásával összefüggő kormány-
előterjesztés kötelező elemeit,
c)	rendeletben meghatározza a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló adatai
nyilvántartásba vételével és az állami felszámoló hatósági ellenőrzésével összefüggő eljárási
szabályokat.”
4.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
6
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó
szervezetek esetében - ha azok csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülnek - akkor a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) Cstv. általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesülhessenek. Közérdek,
gazdaságpolitikai érdek, a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő elvárások fűződnek
ugyanis ahhoz, hogy az említett vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel való
megegyezése, reorganizációjuk, kiemelt ügyként valósuljon meg, ha pedig a vagyonhiányuk
és fizetésképtelenségük nem szüntethető meg, akkor a jogutód nélküli megszüntetésük
gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint, a felszámolás hatékonyabb szakmai
kontrolljával történjék.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A Cstv. új IV/A. fejezete szabályozza az ún. nemzetgazdasági szempontból kiemelt
vállalkozások csőd- vagy felszámolása esetén követendő sajátos szabályokat. Az eltérések
csak ott indokoltak, ahol ezen vállalkozási kör tevékenységének sajátos jellege, stratégai,
biztonsági megfontolások vagy a közszolgáltatásokkal összefüggő szempontok ezt indokolják.
Ezt a közérdeket a Kormány mérlegeli, amikor a fizetésképtelenségi eljárás alá került
vállalkozást ebbe a kategóriába sorolja.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások vagyonfelügyelőjeként és
felszámolójaként állami felszámoló társaság jár el, amely feladatra a Kormány csak az ilyen
tevékenységi profillal rendelkező, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági
társaságot jelölhet ki. Ezt a felszámolót nem kell bejegyezni a felszámolók névjegyzékébe,
ugyanazok a tőkekövetelmények, vagyoni biztosítékok és szakmai követelmények érvényesek
rá, mint a többi felszámolóra, intézkedései vagy mulasztásai ugyanúgy kifogással támadhatók
meg a bíróság előtt, továbbá magánjogi kártérítési felelőssége is ugyanaz, mint a többi
felszámoló cégé.
A Javaslat főként a felszámolási eljárásra nézve mond ki sajátos szabályokat a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások tekintetében. Ezek azt célozzák, hogy az
állami felszámoló gyorsabban, hatékonyabban dolgozzon, ugyanakkor azonban jobban elő
tudja segíteni az egyezségkötést a felszámolási eljárásban is. Az egyezségkötés elősegítése
azért kiemelt feladat, mert elsegíti a fizetőképesség visszanyerését, lehetővé teszi a
reorganizációt, munkahelymegtartást.
Ugyanakkor azonban a javaslat azt az esetkört is rendezi, amikor a fizetésképtelenség már
nem szüntethető meg, a cég annyira vagyonhiányos, illetve veszteséges, hogy
gazdaságpolitikai cél és közérdek a piacról történő minél gyorsabb kivezetése. A javaslat
elősegíti, hogy a felszámolás ezekben az esetekben rövidebb határidővel fejeződjön be.
2. §-hoz
7
A rendelkezés e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő csőd - és felszámolási
eljárásokra vonatkozóan az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
3.	§-hoz
A Javaslat kiegészíti a Cstv. felhatalmazó rendelkezéseit a Kormány részére rendelet
alkotására vonatkozó felhatalmazással: A Kormány nevesíti a nemzetgazdaságilag kiemelt
jelentőségű, és ezzel sajátos csőd- és felszámolási szabályok hatálya alá kerülő
vállalkozásokat, ha azok ilyen bírósági eljárás hatálya alá kerültek.
A Kormány kijelöli továbbá az állami felszámoló társaságot, és meghatározza a
nyilvántartásba vételével és hatósági ellenőrzésével összefüggő szabályokat.
Budapest, 2011. június 10.
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának
és felszámolásának különleges szabályairól” a következő törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
Budapest, 2011. június 10.
s
Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
R6gán
ORSZÁGÚ i ULh:: HiVAIAL.-
Érkezett: 2011 JuN 20*
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői ónálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja
-	T/3504. szám alatt, „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges
szabályairól szóló törvényjavaslat” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2011. június 10-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Rogán Antal - mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványokhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. június 20.
Tisztelettel:
Román István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség