﻿Országgyűlés Hivatala
irományszámrT
>űb
2011. évi ... törvény	Érkezeti: 2011 JÚN 1 0*
egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról
I. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
l.§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 2. § a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény céljai és alapelvei:]
„a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és
az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új
technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától
független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt
segítő szabályozás megteremtése;”
(2)	Az Eht. 2. § ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény céljai és alapelvei:]
„ b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi
szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a
fogyasztók]
,,ba) rendelkezésére álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az
elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, illetőleg a
szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz továbbá használhassák az általuk választott
alkalmazásokat és szolgáltatásokat,”
(3)	Az Eht. 2. § d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A törvény céljai és alapelvei:]
,,d) az azonos földrajzi térséghez tartozó fogyasztók és meghatározott társadalmi
csoportok, különösen a fogyatékos személyek az időskorú és szociális szempontból
rászoruló felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele, különös tekintettel arra, hogy
e személyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő
végberendezéseket biztosítsanak, valamint, hogy választék, az ár és a minőség tekintetében
a lehető legnagyobb előnyökhöz jussanak;
e)	az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon, ide értve a tartalom továbbítását is, a
versenyt torzító vagy korlátozó akadályok különösen a különböző földrajzi térségekben
speciálisan jellemző, illetve jelentkező akadályok felszámolása, és a hatékony verseny
továbbfejlődésének elősegítése;”
1
(4) Az Eht. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény céljai és alapelvei:]
,,g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az
elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme,
továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása,, valamint a
hatékony beruházás és innováció előmozdítása;”
2-§
Az Eht. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben
kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, vagy nemzetközi szerződésekben
meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő
interfészek, hálózatrészek, -elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen
működő rendszert alkothassanak, és biztosítsák az egyes hálózatok és szolgáltatások
együttműködési képességét.”
3-§
(1)	Az Eht. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány]
„a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum politikát és információs
társadalom politikát, amely politikák meghatározzák különösen az elektronikus hírközlési és
informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető
elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére
irányuló állami programokat és megalkotja e politikák végrehajtásához szükséges
rendeleteket, illetve gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok
megvalósításáról;”
(2)	Az Eht. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány]
„ c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását
az elektronikus hírközlés és informatika területén és gondoskodik az ehhez szükséges
jogalkotási feladatok megvalósításáról;”
(3)	Az Eht. 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány]
„ d) gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, ennek keretében meghatározza
az elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetői szerződése, általános szerződési feltételei
2
részletes szabályait, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban
meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;”
(4)	Az Eht. 4. § (1) bekezdése a következő j) pontokkal egészül ki:
[A Kormány]
,,j) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében úgy alakítja ki az a) pontban
említett politikákat és programokat, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű
személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá az
elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető
telefonszolgáltatáshoz,”
4-§
(1)	Az Eht. 5. § (1) bekezdése a következő a)-c) pontokkal egészül ki:
[Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény,
továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:]
„a) biztosítja, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a harmonizált közérdekű
szolgáltatások létezéséről és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó
személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül, valamint hogy a fogyatékos személyek a
lehető legnagyobb mértékben hozzá tudjanak férni ezen szolgáltatásokhoz, továbbá ösztönzi
a harmonizált közérdekű szolgáltatások nyújtását;
b)	biztosítja, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a "112" egységes európai
segélyhívó szám létezéséről és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamok között
utazó személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül, továbbá hogy a fogyatékos
személyek segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a többi végfelhasználóéval
egyenértékű legyen;
c)	a feladat- és hatáskörét érintő szakági területen széles társadalmi, iparági érdeket
megjelenítő, vagy tudományos tevékenységet végző szervezetekkel kialakítandó közvetlen
együttműködésre irányuló partnerségi, együttműködési megállapodásokkal gondoskodik az
infokommunikációs stratégiai célkitűzések érvényre jutásáról;”
5-§
(1)	Az Eht. 10. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
,,g) hivatalból vagy kérelemre eljár a hatáskörébe utalt elektronikus hírközlésre
vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve a szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén
indított eljárásokban; ”
2) Az Eht. 10. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
,,j) a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és
3
azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák
és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését
szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság
megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat;”
(3)	Az Eht. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
,,m) - a 150/A. §-ban meghatározott kivétellel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek
védelme körében általános felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi a
hatáskörébe utalt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési
szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén,”
(4)	Az Eht. 10. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
„ q) a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának
biztosítása érdekében - a hálózat egységes és zavartalan működésének és
fenntarthatóságának figyelembevételével - az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára
követelményeket határozhat meg,”
(5)	Az Eht. 10. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
„ r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi
tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában és
végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja a Magyar
Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi
szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, más tagállami szabályozó
hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a
továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;”
(6)	Az Eht. 10. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
„ t) a Kormány által 4. § szerint meghatározott politikák és programok alapján biztosítja,
hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó
számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési
szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz.”
(7)	Az Eht. 10. § (1) bekezdés a következő u)-v) ponttal egészül ki:
[A Hatóság]
„ u) a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus
hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában.
4
x) gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de
legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során gondoskodik az észak-
atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről;
y) gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások
közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók
Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább
háromévenként történő felülvizsgálatáról;
v) a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes
polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására
vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek
frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási
követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati
feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább
háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról.”
6.§
Az Eht. 11. § (1) bekezdés nyitó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság,
mint polgári frekvenciagazdálkodó hatóság, a nem polgári célú frekvenciagazdálkodó,
önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: KFGH), mint nem
polgári frekvenciagazdálkodó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó
hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:”
7-§
Az Eht. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Az Elnök a frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályok
megalkotása során a következő szempontok vizsgálatát követően ír elő egyedi
engedélyezési kötelezettséget:
a)	a káros zavarás elkerülése,
b)	a szolgáltatás műszaki színvonalának biztosítása,
c)	a hatékony spektrumhasználat biztosítása, vagy
d)	a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott egyéb közérdekű célok
elérése.
(2)	Egyedi engedélyezési kötelezettség esetén az engedélyek számának korlátozása a
spektrum hatékony kihasználásának biztosítása érdekében történik.
(3)	Az elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára felhasználható frekvenciasáv esetén,
amennyiben a frekvencia használatához egyedi engedély szükséges és az engedély
határozott ideig hatályos, az időtartam meghatározása során a miniszter figyelembe veszi
a)	az elérni kívánt célt,
b)	a befektetés amortizációs idejét, valamint
c)	a nyújtani kívánt szolgáltatást.
(4)	A tíz vagy tíz évnél hosszabb ideig hatályos engedélyek esetén, amennyiben a
frekvenciahasználati jog nem ruházható át és nem adható haszonbérbe, az Elnök az
engedély hatályának ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az (1) bekezdésben
foglaltak alapján indokolt-e az egyedi engedélyezési kötelezettség fenntartása vagy az
5
átruházhatóság vagy haszonbérbe adhatóság kizárása. Amennyiben indokolt, az Elnök
frekvenciahasználati jog szerzésekor fennálló szabályokat az Elnök módosíthatja.”
8.§
Az Eht. a következő új, 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A Hatóság kapcsolatot tart az Európai Hírközlési Hivatal (a továbbiakban:
ECO) Európai Bizottság által közös hozzáférési pontként kijelölt frekvenciainformációs
rendszerével (a továbbiakban: EFIS) abból a célból, hogy az internet segítségével a
rádióspektrum használatára vonatkozó összehasonlítható adatokat bocsásson a
közvélemény rendelkezésére.
(2)	A Hatóság a rádiófrekvenciás tartomány használatáról a következő adatokat köteles
az EFIS-be feltölteni:
a)	frekvenciasávonként:
aa)	a Nemzetközi Rádiószabályzatban meghatározottaknak megfelelően a
rádiószolgálati felosztást,
ab)	az EFIS-ben érvényes kategóriáknak megfelelő rádióalkalmazásokat,
ac)	a (3) bekezdésben meghatározott formátumnak megfelelő rádióinterfész-
előírásokat,
ad)	a (4) bekezdés szerint az egyedi frekvenciahasználati jogokkal kapcsolatos
információkat azon elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára igénybe vett frekvencia-
sávok esetében, amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság, illetve jog átruházható,
vagy amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság megszerzése árverési vagy pályázati
eljárás keretében történik;
b)	annak a nemzeti kapcsolattartó pontnak az EFIS által igényelt adatait, amely képes
megválaszolni a közvélemény kérdéseit az európai spektruminformációs portálon nem
elérhető hazai spektruminformációk körében, valamint tájékoztatást adni a
frekvenciahasználati jogok kijelölési folyamatának eljárásrendjéről és feltételeiről.
c)	amennyiben rendelkezésre áll nemzeti rádióspektrum-politikát, és a nemzeti
spektrumstratégiát tartalmazó jelentést.
(3)	A Hatóság a rádióinterfész-előírások feltöltése során - a vonatkozó szabvány
megjelölésével vagy szöveges ismertetéssel, az esetleg szükséges megjegyzések
kíséretében - a következő paramétereket köteles megadni:
a)	csatomaelrendezés;
b)	moduláció, elfoglalt sávszélesség;
c)	duplex irány, duplex távolság;
d)	adási teljesítmény, teljesítménysűrűség;
e)	a csatorna-hozzáférés és a csatomafoglalás szabályai;
f)	engedélyezési mód;
g)	a 80. § (3) bekezdése szerinti további alapvető követelmények;
h)	a frekvenciatervezés kiinduló feltételei.
(4)	A Hatóság a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott frekvenciasávokra
vonatkozóan - a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseivel, valamint az
üzleti titokra vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban - köteles megadni:
a)	a frekvencia használatára jogosult személyét;
b)	a frekvencia használati jogosultság vagy jog lejárati napját vagy ennek hiányában a
jog fennállásának várható időtartamát;
6
c)	a frekvencia használati jogosultság vagy jog területi hatályát legalább annak
megjelölésével, hogy helyi (vagyis egy állomásra vonatkozó), regionális vagy országos
jogról van-e szó;
d)	azt, hogy a jogosultság, illetve a jog átruházható-e.
(5)	A Hatóság a nemzeti frekvenciafelosztási és frekvenciafelhasználási információkat
tartalmazó táblázatokat a szabályozás hatálybalépését követő három hónapon belül
megküldi az ECO-nak az általa meghatározott elektronikus formátumban.
(6)	A Hatóság a (2) bekezdésben meghatározott információkat évente legalább kétszer
frissíti. Az ehhez szükséges adatfeltöltést az interneten keresztül manuálisan vagy előírt
adatcsere-formátumot követve automatikus adatfeltöltő mechanizmus alkalmazásával kell
végezni.
(7)	Az Európai Unió rádióspektrum-politikájával összefüggő uniós jogi aktus által előírt
ellenőrzési, figyelemmel kísérési, valamint az Európai Bizottság felé történő jelentési,
értesítési feladatokat az Hatóság látja el. A Hatóság az Európai Bizottság felé küldendő
jelentését a miniszterrel előzetesen egyezteti.”
9-§
Az Eht. 13. §-át követően „Az Elnök” alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az Elnök és a Hivatal
14. § A Hatóság szervezetéről, az Elnökről, Elnökhelyettesről és a Hivatalról a
médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezik.”
10. §
Az Eht. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A Hatóság esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói
címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg.”
11.	§
Az Eht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal,
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos,
fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.
(2)	A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles
biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.
(3)	A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve
mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának,
forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal
is.
7
(4)	A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira
-	évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a
fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(5)	Az (4) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság
többek között meghatározza azt a tájékoztatási rendet, amely lehetővé teszi, hogy mindkét
hatóság előtt megindított eljárásokban az e törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelemre
vonatkozó hatáskörök megfelelően érvényesülésjenek és gyakorolhatók legyenek.”
12.	§
Az Eht. a 21. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Együttműködés az Adatvédelmi Biztos Hivatalával
22.	§ (1) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az elektronikus hírközlési
piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos,
a személyes adatok megsértését érintő ügyekben együttműködik
(2)	A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az együttműködésük részletes
szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a
Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3)	A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos
Hivatala többek között meghatározzák azokat az együttműködési feltételeket, amelyek e
törvényben foglaltak szerinti adatvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelő
érvényesülését és gyakorolhatóságát biztosítják.”
13.	§
Az Eht. IV-VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
23.	§ A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások
kivételével, figyelemmel a 44. § (6) bekezdésére a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)
rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza.
Eljárási alapelvek
24.	§ (1) A Hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:
a)	a törvényesség,
b)	az egyenlő elbánás,
c)	a tárgyilagosság,
d)	az átláthatóság,
e)	az arányosság,
j) a nyilvánosság,
8
g)	a megalapozott és indokolt módon való eljárás,
h)	a pártatlanság,
i)	a hatékonyság
alapelveit.
(2)	A Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a továbbiakban: 2002/21/EK irányelv) 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott
bizottsági ajánlásokat és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapcsolódó
iránymutatásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről -
álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot.
(3)	A Hatóság a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia
előmozdítására irányuló céljait támogatja, valamint eljárása során a legnagyobb mértékben
figyelembe veszi a BEREC által kiadott közös álláspontokat, véleményeket és a
szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatot.
Bejelentő
25.	§ (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban
az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással, illetve a
jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására
vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén bárki a Hatósághoz címzett
bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján
nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).
(2)	A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő - a Két. kérelemre vonatkozó
szabályaiban meghatározott - adatait, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetve azt
a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.
(3)	A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat.
Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben -
indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.
(4)	A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem
válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban
hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.
(5)	A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését.
(6)	Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek
minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával
kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt, ezen kívül egyéb eljárási cselekményt
nem tesz.
Jogutódlás
26.	§ (1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.
(2)	A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe - amennyiben az nem lehetetlen -
jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a
teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával - a jogutód a
kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben
is megállapodhat.
9
(3)	A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának
minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a
tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.
(4)	Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás
jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében
megállapítja.
(5)	Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás
szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges
jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye
nincs.
Titoktartás
27.	§ (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló, vagy állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban
előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését
követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával
kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, vagy üzleti titkot,
valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles
törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban
tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem
hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.
Elektronikus kapcsolattartás
28.	§ (1) A Hatóság e törvényben meghatározott hatáskörei és eljárásai tekintetében a
Hatóság Elnöke rendeletben meghatározhatja azon eljárások körét, amelyekben
kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.
(2)	A kizárólag elektronikus hírközlési szolgáltatókat érintő eljárásokban elektronikus
kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(3)	Felhasználókat és fogyasztókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás
kizárólagosan nem írható elő.
Az eljárás megindítása
29.	§ (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja,
kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.
(2)	Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal
szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában
-	hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás
hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Két. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni
kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó
ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(3)	Az Elnök rendeletben meghatározza a Hatóság azon eljárásait, amelyekért
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata
10
30.	§ (1) Hatáskör vagy illetékesség hiányában, a Hatóság jogosult - a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóság hatáskörének vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy az eljárást megszüntetni.
Ügyintézési határidő
31.	§ (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő
szabályokat nem állapít meg - negyvenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2)	Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő
hatvan nap, amely határidőbe az egyeztetés időtartama nem számít be és amely indokolt
esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3)	A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt
esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
Kérelem
32.	§ (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon -
kizárólagos elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.
(2)	Amennyiben a fogyasztó kérelmét nem űrlapon nyújtja be a Hatóság nyolc napon
belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő
felhívás mellett - felhívhatja a kérelem megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás
nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszüntetheti, kivéve, ha az űrlap kitölthető
és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt
közzétéve.
Iratok megtekintése, törvény által védett titok
33.	§ (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban,
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók - a minősített adatok kivételével
-	korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére.
(2)	Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik - a közérdekből nyilvános,
vagy jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem
minősíthető adatok, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a törvény által
védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá
jelentős hírközléspolitikai, vagy hírközlési piaci versennyel összefüggő szempontra
hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az
esetben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni,
amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3)	Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül, nem minősíthető üzleti
titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek
a szerződéskötés során, jogszabály alapján általában rendelkezésre bocsátana (így
különösen az ár, összekapcsolási pontok vagy közös eszközhasználati, illetve
helymegosztási feltételek).
(4)	A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során a benyújtott
észrevételek nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.
(5)	A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges
mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá - a Hatóság mérlegelése szerint -
más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott
adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.
11
(6)	Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, vagy a jogérvényesítés,
valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az
ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés
feloldására.
(7)	Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti
minősítést nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás
gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges -
elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél és az eljárás egyéb
résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az
ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság
végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Kizárás
34.	§ (1) Az ügy érdemi elintézésében a Két. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben
foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve
az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése
mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn,
illetve akinek hozzátartozója
a)	az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy
tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,
b)	az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
c)	olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági
viszonyban, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel
rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,
d)	olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél
felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást,
vagy kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
(2)	A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha
vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés
elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A
Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt és szükség esetén kijelöli a Hivatal
eljáró alkalmazottját.
(3)	A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben
kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes
teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az
Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az
Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal hogy döntését köteles
megküldeni az Elnöknek, vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek
valamelyikét.
(4)	Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást
megtagadó végzésben e törvény szerinti eljárási bírsággal sújtható.
(5)	Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt
elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.
A tényállás tisztázása
12
35.	§ (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(9) bekezdésben foglalt
eltérésekkel a Két. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait
alkalmazza.
(2)	A Hatóság jogosult az elektronikus hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással
kapcsolatos - akár törvény által védett titkot, vagy külön jogszabály felhatalmazása alapján
minősített adatot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot,
dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(3)	A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait,
alkalmazottait, vagy az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban
állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott,
összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás
adására kötelezheti.
(4)	A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen
és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra,
bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az
adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz
halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes
eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak
helye nincs.
(5)	Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet
nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása
vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 38. § szerinti jogkövetkezményekre
történő figyelmeztetés mellett.
(6)	A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett - hiánypótlásra kötelezheti
az ügyfelet.
(7)	A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az
ügyféltől a titoktartás alól.
(8)	A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, vagy egyéb
bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja,
amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony
jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.
(9)	A Hatóság eljárása során e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében -
az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy
akadályozása mellett - jogosult
a)	az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint jogi
személyiséggel rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő
telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
b)	minta és ellenminta vételére,
c)	próbavásárlás végzésére,
d)	az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek
átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, vagy a helyszínen
más módon tájékozódni,
e)	méréseket és vizsgálatokat végezni,
j) bizonyítási eszközöket lefoglalni, vagy zár alá venni.
36.	§ A Hatóság a lefoglalásról vagy a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél
a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. E jogorvoslat benyújtásának a végzés
végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek
meghallgatása után, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság
végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
13
Ideiglenes intézkedés
37.	§ (1) A Hatóság hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a
környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy
kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy
működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes
intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, rádiófrekvenciák és azonosítók használatát,
valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását megtilthatja; a tevékenység
folytatásához használt eszközt, vagy berendezést lepecsételheti.
(2)Az	ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt,
egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az alapeljárás jogerős befejezéséig tart, de
legfeljebb kilencven napig maradhat hatályban. Abban az esetben, ha a végrehajtási
eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
(3)Az	ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(4)	Az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók
széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében,
valamint a rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használatának megállapítása
kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
Eljárási bírság
38.	§ (1) A Hatóság bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - az
ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőjét, valamint a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személyt az eljárás szabályainak megsértése esetén, így
különösen, ha
a)	téves vagy hamis adatot közöl,
b)	az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
c)	felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,
d)	az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve
az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza, vagy
e)	az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós
tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti.
(2)	Az eljárási bírság legkisebb összege a - (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel -
ötvenezer forint, legmagasabb összege a jogsértő - 49. § (11) bekezdése szerinti - nettó
árbevételének 0,1 %-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság
mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb tízmillió forint.
(3)	Természetes személy jogsértő esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer
forint, legmagasabb összege egymillió forint.
(4)	A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségek, a
referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített
vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával, valamint a hírközlési ágazati
vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az
eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11)
bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5 %-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel
közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió
forint.
(5)	Az (l)-(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az
adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól
14
hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles -
a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.
Nyilvános meghallgatás
39.	§ (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja vagy amennyiben feladatainak
ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, az elektronikus hírközlést
érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, vagy a jogalkalmazói
gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények
megismerése céljából - e törvény hatálya alá tartozók, valamint szakmai önszabályozó
szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett - nyilvános
meghallgatást tart.
(2)	A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról
szóló információkat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább harminc nappal
megelőzően közzéteszi.
(3)	A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő
dokumentumokat - az üzleti titkok kivételével - legalább tíz nappal megelőzően
közzéteszi.
(4)	A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes
honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus
dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.
(5)	A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít,
amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve
az észrevételt, vagy javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az
összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.
Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben
40.	§ (1) A Hatóság
a)	a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása tárgyában hozott hatósági
döntés,
b)	a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek
határozatban történő előírása,
c)	referenciaajánlatokkal kapcsolatos döntés,
d)	frekvenciagazdálkodás körében előírható korlátozásról szóló döntés
meghozatalát megelőzően, valamint ha megítélése szerint egyébként szükséges, hatósági
hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményez az érdekeltekkel (a továbbiakban:
egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább harminc
nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az
adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat.
(2)	A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított húsz
napon belül bárki írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett döntésre vonatkozó
álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett
észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és a
hatósági döntés meghozatala során a Hatóság ezeket nem köteles figyelembe venni.
(3)	Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott hatósági ügyek, döntések kivételével
a Hatóság hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét, vagy amennyiben egyeztetést
kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembe vételét vagy figyelmen kívül hagyását
sem köteles indokolni.
15
(4)	A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem
válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony
alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés
észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.
Hatósági szerződés
41.	§ (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság, hatáskörébe tartozó ügyben
az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése
érdekében - a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - hatósági szerződést köthet.
(2)	A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek
tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére
hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági
szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat
megszegi, akkor a szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak
minősül.
(3)	A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel
jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési
feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal
kötelezhető lenne a szerződő fél.
(4)	Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél, az ügy hatósági szerződéssel
történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidőbe nem számít be a hatósági
szerződéskötés időtartama a szerződés megkötéséig, illetve a hatósági szerződéskötés
sikertelenségének az ügyfél vagy a Hatóság általi megállapításáig.
42.	§ (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben
foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági
szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a
szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-,
gazdasági- és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a
szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy
a döntés megsértése tárgyában a Két. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény
szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(2)	Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő
végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés
közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A
bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül
nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés
végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek
nincs helye.
(3)	Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti
jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával
szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.
(4)	A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában -
indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5)	A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem
befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik
halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.
16
Közlés
43.	§ (1) A Hatóság a Két. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes
honlapján történő közzététellel teljesíti. A Hatóság a közzététel időpontját köteles
hitelesen tanúsítani.
(2)	A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes
honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel
-	közzéteszi.
(3)	Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a
hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság
internetes honlapján kell közzétenni.
A Hivatal döntése elleni jogorvoslat
44.	§ (1) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági határozat ellen az ügyfél az Elnökhöz
fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen a Két. vagy e törvény alapján nincs
helye fellebbezésnek.
(2)	A Hivatal elsőfokú határozata ellen kizárólag azon - az eljárásról szabályszerűen
értesített - ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.
(3)	Az Elnök által a Hivatal elsőfokú döntése elleni fellebbezés során másodfokon
hozott határozat felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó
rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy
birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti kereset indításával -
jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon
belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.
(4)	A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a
keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.
(5)	A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(6)	A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát, vagy jogos
érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a
Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban,
egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
Az Elnök döntése elleni jogorvoslat
45.	§ (1) Az Elnök elsőfokú hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az
Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá
vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a
szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti -
jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon
belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól az Elnök elleni kereset indításával.
(2)	Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági
eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó
előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a
keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.
(4)	Az Elnök a keresetlevelet - az ügy irataival és nyilatkozatával együtt - annak
beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.
(5)	Az Elnök hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.
17
46.	§ (1) A bíróság az e törvényben szabályozott hatósági döntések bírósági
felülvizsgálatára irányuló eljárásait soron kívül köteles lefolytatni.
(2)	A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3)	A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja.
Adatszolgáltatás
47.	§ (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési
tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót minden olyan adat
szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt
feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok
kivételével - törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye
nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni
jogorvoslati kérelemben támadható.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem
vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a
felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
(3)	A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági
határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(4)	A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági
határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba
épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5)	A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók
adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában
szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési
szolgáltató a Hatóság kötelező döntése alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus
hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. §-ok szerinti
eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.
(6)	A Hivatal (2)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A
határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági
határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt
napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának
a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(7)	Az Elnök (2)-(5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti -
jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon
belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a
felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes
eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A
Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(8)	A (2)-(5) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet
jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.
(9)	Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(5) bekezdésben foglalt
adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot
szab ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért 49. § (11) bekezdése szerinti nettó
árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének
legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének
hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen
túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság
18
ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés
esetén sújtani köteles - a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(10)	A (9) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van
helye.
(11)	A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és
egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az
adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.
(12)	Az adatszolgáltatásra - az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is - megfelelő
teljesítési határidőt kell meghatározni.
(13)	Az (l)-(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat
tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért,
ellenőrizhetőségéért és helyességéért.
Jogkövetkezmények
48.	§ (1) A Hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, valamint az általános
szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben
jogkövetkezményt alkalmazhat a jelen alcímben meghatározottak szerint.
(2)	A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a
fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve
ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes
körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos
jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a
jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.
49.	§ (1) A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét - a jogsértés jellegétől
függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a
jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott
érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a
jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb
szempontokra tekintettel állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a
jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság - a jogsértés tényének
megállapítása és figyelmeztetés mellett - megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt
a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint
a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(3)	Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel
nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség
kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás
nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az elektronikus hírközlésre
vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg,
további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel.
(4)	A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa
a)	elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében, vagy az
általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve
bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;
b)	a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés
minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;
c)	szabálytalan, vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve
azonosítóhasználat esetén a jogsértő árbevételének 1%-a,
19
d)	a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított
kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése
esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;
e)	egyéb, az a)-d) pontban nem szereplő piacszabályozási ügyekben, elektronikus
hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1 %-a;
f)	árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább
ötvenezer forint, de legfeljebb százmillió forint.
(5)	Ismételt jogsértés esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő
bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához,
jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
(6)	Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult - a
hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal
felmondani.
(7)	A Hatóság
a)	kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a
jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a
határozatban meghatározott módon és ideig;
b)	a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban
foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos
érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;
c)	a kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10-90 napig terjedő
időtartamra felfüggesztheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó
jogosultságot, illetve a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;
d)	kiemelten súlyos és ismételt jogsértés esetén megtilthatja az elektronikus hírközlési
tevékenység végzését, visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára
vonatkozó engedélyeket;
e)	elrendelheti a frekvenciahasználati jog kényszerértékesítését vagy haszonbérbe adását;
f)	elrendelheti a piacelemzést követően kiszabott kötelezettségek tekintetében a versenyt
jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését
vagy késleltetését;
g)	a 3 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati
díjtartozás esetén indokolt esetben a jogosított engedélyeit (a frekvenciakijelölést,
rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) a Hatóság visszavonja;
h)	egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazhat.
(8)	A (4)-(7) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is
megállapíthatók.
(9)	A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
(10)	Ismételtségnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított
jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon
tárgykörben valósítja meg.
(11)	E § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési
tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó - a határozat meghozatalának
időpontjához képest - előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.
50.	§ Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata esetében a Hatóság
jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt, vagy jogosultság nélkül használt
eszközt, illetve berendezést az Elnök rendeletében meghatározott eljárás szerint lepecsételni,
valamint lefoglalni.
V.	Fejezet
20
A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI
51.	§ A Hatóság egyes eljárásaiban a Két. és e törvény szabályait az egyes eljárástípusok
keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza.
Nyilvántartások vezetése
52.	§ (1) A Hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.
(2)	A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:
a)	az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;
b)	az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő
végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;
c)	az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;
d)	az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös
eszközhasználatáról;
e)	az Elnök rendeletében meghatározott egyedi engedélyekről;
g)	a Hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;
h)	a nem azonosítható hívószámokról;
i)	a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek
belföldi forgalomba hozataláról;
(3)	A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti,
kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.
(4)	A Hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb
nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és
minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó
jogszabályoknak megfelelően.
r
Általános hatósági felügyelet
53.	§ (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében -
jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az elektronikus
hírközlésre vonatkozó szabály, érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési
feltételekben foglaltak teljesítését.
(2)	Amennyiben a Hatóság, hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a
hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények,
valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy
a hatósági döntés megsértése tárgyában a Két. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény
szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(3)	Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e
törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
53/A. § (1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.
(2)	E hatósági ellenőrzésre a Két. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók
azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként nem
állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt,
körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra
feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a
Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.
(4)	A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve
Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos
21
megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és
szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a
felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként
hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban
támadhatja meg.
Piacfelügyelet
54.	§ (1) Az Elnök és a Hivatal - saját hatósági hatásköre keretében - az elektronikus
hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési
tevékenységet végzők, az előfizetők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és
hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai
megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet
végez.
(2)	A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus
hírközlési piac működését, az arra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályokban, valamint
az előfizetői szerződésben foglaltak érvényesülését és arról - nem hatósági hatáskörben -
elemzést, értékelést készít.
(3)	A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök
és a Hivatal piacfelügyeleti tervét egységesen tartalmazó - éves piacfelügyeleti tervet készít a
tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán
közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai
alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, az Elnök jóváhagyásával
módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától
számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.
(4)	A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.
(5)	A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként az Elnök és a Hivatal egységes,
egybefoglalt hatósági döntésében
a)	értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő
jogérvényesülést, amelynek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat
egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint alkalmazza az e
törvény szerinti jogkövetkezményeket,
b)	meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés
előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás
irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, hírközlés-politikai
következtetéseit.
(6)	Az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket
állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.
(7)	A Hatóság évente - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tevékenységét egységesen
tartalmazó - beszámolót készít piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről,
piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti
döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság
annak - Elnök általi - elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján
közzéteszi.
(8)	Az Elnök és Hivatal piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti
tevékenységet.
54/A. § (1) A piacfelügyeleti eljárást - ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó
piacfelügyeleti eljárást is - megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.
22
(2)	A piacfelügyeleti ellenőrzésre a Két. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései
irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a piacfelügyeleti ellenőrzés
eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására,
kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját
hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a
Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.
(4)	A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök,
illetve Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének
pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének
megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a
felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként
hozott érdemi hatósági határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban
támadhatja meg.
Egyedi engedélyek
55.	§ (1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a
Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni.
Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag
versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati
jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati
jogosultságról hatósági szerződés is köthető.
(2)	A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, és
rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a
Hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a Hatóság a nem
polgári célú frekvenciagazdálkodó, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, a
KFGH útján adja ki.
(3)	A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárásban a Hatóság nyílt,
tárgyilagos, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján határoz a
frekvenciahasználati jog kiadásáról. A frekvenciahasználati joggal, vagy jogosultsággal
kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait az Elnök rendeletben határozza meg.
(4)	A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Pályázat
vagy árverés útján megszerezhető jogosultságok esetén az ügyintézés határideje legfeljebb
nyolc hónappal meghosszabbítható.
(5)	Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy
eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig
felfüggeszthető.
(6)	A Hatóság a rádióspektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarások
elkerülése érdekében vagy közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot
korlátozhatja vagy megtagadhatja.
(7)	A közszolgálati médiaszolgáltatóra rótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez
szükséges frekvenciahasználati jogosultság kiadása során a közszolgálati médiaszolgáltató
kérelme elsőbbséget élvez.
(8)	A Hatóságnak a frekvenciahasználatra irányuló kérelmet el kell utasítania, ha
a)	a kérelem teljesítése műszaki, vagy frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;
b)	a frekvencia használata a meglévő vagy tervezett frekvencia felhasználásokban káros
rádiófrekvenciás zavart okozna;
c)	a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj-fizetési kötelezettsége van a Hatósággal
23
szemben.
(9)	A frekvenciahasználati jog jogosítottjának kérelmére a frekvenciahasználati jogot a
hatóság visszavonja. A visszavonás egyéb feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg.
(10)	Amennyiben a médiaszolgáltatási jogosultság műsorszolgáltatási vagy hatósági
szerződésen alapul, a műsor szórására vonatkozó rádióengedély a szerződésben foglalt
határozott időtartam leteltének napjával, vagy a szerződés közös megegyezéssel történő
megszüntetése esetében a megszüntetés napjával - külön anyagi jogi visszavonásra irányuló
hatósági eljárás és hatósági döntés nélkül - megszűnik.
(11)	Amennyiben a médiaszolgáltatási jogosultság műsorszolgáltatási vagy hatósági
szerződésen alapul, a műsor szórására vonatkozó rádióengedély a szerződés Médiatanács
általi felmondása alapján történő megszűnése napjával - külön anyagi jogi visszavonásra
irányuló hatósági eljárás és hatósági döntés nélkül - megszűnik.
(12)	A (11) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a felmondás tárgyában hozott
hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás felfüggesztése
tekintetében a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem alkalmazhatók - a
vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig - amennyiben a felmondás tárgyában hozott
hatósági határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.
(13)	A rádióengedély tartalmazza az engedély hatályát és a (10)-(12) bekezdések szerinti
megszűnésének eseteit.
(14)	A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával,
kijelölésével és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat a műsorterjesztés és a
digitális átállás szabályairól szóló törvény, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését
szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló Elnök által kiadott rendelet, valamint az Elnök
a frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló rendeletben állapítja meg
55/A. § (1) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások
zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók
hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.
(2)	A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi
időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott
résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a
Hatóság engedélyezi. Az azonosító kijelölésének nem feltétele a lekötés, a kijelölési
engedélyt a Hatóság lekötési engedély nélkül is kiadhatja.
(3)	A Hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére
figyelemmel hozza meg.
(4)	Az azonosító használatot a Hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás
szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.
Zavarelhárítás
56.	§ (1) Elektronikus hírközlő berendezést, nagyfrekvenciás berendezést, valamint minden
olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely
működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, továbbá azokat a villamos
vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket (a továbbiakban együtt: villamos
vagy elektronikus berendezés), amelyek alkalmasak arra, hogy elektromágneses zavart
okozzanak, vagy amelyek működésére ilyen zavar hatással lehet, úgy kell üzemben tartani,
hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos vagy
elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.
(2)	A hírközlő berendezés működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a
zavart megelőzni, a keletkezett zavart megszüntetni.
24
(3)	A Hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben
tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag
elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a
Hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének
korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt határozat meghozatalának akkor is helye van, ha a zavart
okozó villamos vagy elektronikus berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és
használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel - a
zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart villamos vagy elektronikus berendezés
áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával - meg lehet szüntetni.
(5)	A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus
berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart
villamos vagy elektronikus berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő,
akkor annak üzemben tartóját terhelik.
Eljárás jogvitában
57.	§ (1) Az a szolgáltató, vagy egyéb vállalkozás, akinek egy másik szolgáltató
elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, az ez alapján kötött szerződésben, vagy e
törvény szerinti hálózati szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát
vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), a Hatósághoz fordulhat.
(2)	A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben tanácsban jár el.
(3)	A Hatóság eljáró tanácsának (a továbbiakban: eljáró tanács) elnöke és két tagja van.
(4)	Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy - a Szervezeti és Működési Szabályzatban
szabályozott módon - az Elnökhelyettes.
(5)	Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető besorolású
alkalmazottai közül.
(6)	Az eljáró tanács eljárására vonatkozó - e törvényben nem szabályozott -
rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
58.	§ (1) A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek a Két. kérelemre vonatkozó
rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az 57. § (1) bekezdésben
meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének
alapját képező konkrét jogszabályi, és szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának
vagy jogos érdekének igazolását.
(2)	Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, tartalmának megállapítását kéri
az eljáró tanácstól, köteles szövegszerűen - egyértelműen és világosan - megjelölni a
létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalmat.
(3)	A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető, valamint abban nyilatkozni
kell arról, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.
(4)	Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem
megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, az eljáró tanács legfeljebb nyolc
napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a
hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, az eljáró
tanács a kérelmet tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5)	Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem
megfelelően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben az eljáró tanács öt
napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a
hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, az eljáró
tanács a szerződés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a
25
döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok
alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.
(6)	A kérelmet az eljáró tanács - amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el -
megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határidő tűzésével felhívja
nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél
részére történő egyidejű megküldésére.
(7)	Az eljárás során az eljáró tanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között.
59.	§ (1) Az eljáró tanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és
egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és
észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás
nem nyilvános.
(2)	A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás
megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített
alapos okkal előzetesen kimentheti, ez esetben az eljáró tanács a tárgyalást elhalaszthatja.
(3)	A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az eljáró tanács azonban, ha
a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - új
tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja.
(4)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját a
kérelmező köteles hitelt érdemlően bizonyítani.
(5)	Az eljáró tanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre
kötelezheti.
(6)	Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes
intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen
alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem
hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az
intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
(7)	Ideiglenes intézkedésként az eljáró tanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását,
meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget
határozhat meg.
(8)	Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes
intézkedést az eljáró tanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja,
megszüntetheti.
(9)	Amennyiben az eljáró tanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedést
elrendelő végzés ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat.
A bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság
végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem benyújtásának a végzés
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(10)	Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában az eljáró tanács nem hoz külön
végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.
60.	§ (1) Az eljáró tanács jogvitás eljárásban jogosult az elektronikus hírközlésre
vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a
szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában - 58. § (2) bekezdésben
foglaltaknak megfelelő kérelem esetén - a szerződés létrehozására, módosítására, és a
szerződés tartalmának megállapítására.
(2)	Amennyiben az e törvény szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatás ellenértékére
kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, az eljáró tanács megtilthatja az ellenérték további
alkalmazását, egyidejűleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és
kötelezheti az elektronikus hírközlési szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.
(3)	A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között
referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában
26
kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban az eljáró tanács külön jogszabályban
meghatározott eltérésekkel jár el.
61.	§ (1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a Hatóság mellett más
tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a Hatóság
eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési
szabályozó hatóságok véleményét.
(2)	A jogvita rendezése érdekében a Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot
megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.
VI.	Fejezet
PIACSZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK
Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók
azonosítása és kötelezettségek előírása
62.	§ (1) Az Elnök azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló
versenyt, valamint annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem hatékony,
a)	azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót,
szolgáltatókat; valamint
b)	a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben
foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok
által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első
elvégzését megelőzően jogszabályban, vagy azt követően a határozatában megállapított
legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.
(2)	Az Elnök a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben
kihirdetett alapelvek és az Európai Bizottság harmonizált jogalkalmazásra vonatkozó
határozatai és ajánlásai alapján, versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el
figyelembe véve a földrajzi piacon a versenyfeltételekben, és a fogyasztók jellemzőiben
megjelenő eltéréseket.
(3)	A piacelemzés alapján az Elnök jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként
azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági
verseny nem hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben
van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a
versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül
folytassa.
(4)	A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során az Elnök
figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy
kapcsolódó (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti
kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a
másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti. A kapcsolódó piacon, amennyiben
indokolt, az arányosság elvét követve, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató
számára a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek írhatók elő, kivéve a 106. §-ban
foglalt kötelezettséget.
(5)	Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének
időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem
27
határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti
az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.
(6)	Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi
területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök
a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai
Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival
együttműködve végzi el.
63.	§ (1) Az Elnök az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra az azon
a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által
feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű
kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott
kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.
(2)	Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi
területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök
a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését
az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó
hatóságával együttműködve végzi el.
(3)	Amennyiben valamely jelentős piaci erejű szolgáltató esetében jogutódlás
következik be, a szolgáltató kérelmére az Elnök hatósági szerződés keretében rendezheti,
hogy a jogutód szolgáltatót vagy szolgáltatókat a jogelőd szolgáltatók terhelő
kötelezettségek közül melyik milyen tartalommal terheli.
(4)	Amennyiben az Elnök megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi
kötelezettség alkalmazását megszünteti.
(5)	Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség
módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve
megszüntetésre kerülő kötelezettséget a határozatban foglalt átmeneti ideig hatályban
tarthatja. A kötelezettség módosítása esetén az Elnök rendelkezik módosított kötelezettség
hatályba lépése időpontjáról.
64.	§ Amennyiben az Elnök - kivételes és indokolt esetben - a XI-XIV. fejezetben
meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő, illetve
funkcionális szétválasztásra vonatkozó kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes
indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A
határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 71. § (5) bekezdése szerinti
határozatának meghozataláig az Elnök eljárása felfüggesztésre kerül.
65.	§ (1) A piacelemzést az érintett piacokon az Elnök rendszeresen, de legalább az
előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő
három éven belül ismételten elvégzi. Ez az időszak azonban legfeljebb három további
évvel meghosszabbítható, amennyiben a Hatóság a javasolt meghosszabbításról szóló,
indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak, és ezzel kapcsolatban a Bizottság az
értesítéstől számított egy hónapon belül nem emel kifogást.
(2)	Az Elnök a Bizottságnak korábban be nem jelentett érintett piacok esetében a
piacelemzést a Bizottság által az érintett termékpiacokról és szolgáltatási piacokról kiadott
ajánlás felülvizsgálatának elfogadásától számított két éven belül folytatja le.
(3)	Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából
jelentős körülmény jut a Hatóság tudomására, az Elnök a piacelemzést haladéktalanul
lefolytatja az adott érintett piacon, vagy piacokon.
28
(4)	Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján
a)	új érintett piac vagy piacok meghatározása,
b)	valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése,
c)	jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként
való azonosítás megszüntetése, vagy
d)	jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy
megszüntetése
válik szükségessé, az Elnök a 40. § és a 62. § szerinti eljárásokat lefolytatva soron kívül
határozatot hoz.
66.	§ (1) Ha a Hatóság a 108/A. § szerinti feltételek fennállása esetén funkcionális
szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, határozattervezet formájában
javaslatot nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:
a)	a Hatóságnak a 108/A. § (1) bekezdés szerinti megállapításait alátámasztó
bizonyítékait;
b)	az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy ésszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi
az esély arra, hogy kialakuljon a hatékony és fenntartható infrastruktúraalapú verseny;
c)	a Hatóságra, az érintett szolgáltatóra, különösen a szétválasztott szolgáltató által
foglalkoztatott munkaerőre, az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint-
figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét
-	az ágazati befektetések ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás,
így különösen az infrastruktúraalapú versenyre gyakorolt várható hatás, és a fogyasztókkal
kapcsolatos esetleges hatások elemzését;
d)	azon okoknak az elemzését, amelyek igazolják, hogy ez a kötelezettség lenne az
azonosított versenyproblémák, piaci kudarcok kezelését célzó eszközök végrehajtásának
leghatékonyabb eszköze.
(2)	A Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott határozattervezetnek tartalmaznia kell a
következőket:
a)	a szétválasztás pontos jellegét és mértékét, meghatározva különösen a létrejövő
önálló gazdasági egység jogállását;
b)	a létrejövő önálló gazdasági egység eszközei, valamint az általa szolgáltatandó
termékek vagy szolgáltatások megjelölését;
c)	a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti
függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;
d)	a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;
e)	a gazdasági tevékenység - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát
biztosító szabályokat; és
f)	a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés
közzétételét is.
(3)	Az Európai Bizottság által a határozattervezetről meghozott döntést követően a
Hatóság a 62-66. §-ban foglaltak szerint elvégzi az intézkedéssel érintett piacok
összehangolt elemzését. Értékelése alapján a Hatóság a 62-66. § rendelkezéseivel
összhangban dönt a kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy
visszavonásáról. Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a Hatóság
határozata alapján valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül,
akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben
meghatározott kötelezettség, és a 62.-65. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.
(4)	Ha az egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató
előzetesen - a tervezett jogügyletet megelőzően legalább 90 nappal - tájékoztatja a
Hatóságot, hogy
29
a)	a helyi hozzáférési hálózati eszközei teljes egészét vagy jelentős részét más
tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánja átruházni, vagy
b)	ha önálló gazdasági egység et kíván létrehozni abból a célból, hogy valamennyi
kiskereskedelmi szolgáltató részére - saját kiskereskedelmi részlegét is beleértve - teljes
mértékben egyenértékű hozzáférési szolgáltatásokat biztosítson, a Hatóság felméri, hogy a
tervezett jogügylet hogyan befolyásolja az e törvény alapján kirótt hatályos szabályozási
kötelezettségeket.
(5)	Ebből a célból a Hatóság a 62-65. §-ban megállapított eljárással összhangban
elvégzi a szétválással érintett piacok összehangolt elemzését.
(6)	Értékelése alapján a Hatóság a 62-65. § rendelkezéseivel összhangban dönt a XII.
Fejezet szerinti kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy
visszavonásáról.
(7)	Ha a jogilag vagy működését tekintve önálló gazdasági egység a Hatóság határozata
alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben
e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség,
és a 64. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.
Referenciaajánlat elfogadása
67.	§ (1) Az Elnök határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére
kötelezett szolgáltató (a 67-68. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e
törvényben, az Elnök határozatában vagy a referenciaajánlatokra, a hálózati
szerződésekre, valamint azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló
jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét
jóváhagyásra az Elnökhöz benyújtani.
(2)	Az Elnökhöz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:
a)	a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó,
valamint minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek az Elnök számára
szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így
különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályoknak,
b)	az összekapcsolásról, hozzáférésről szóló mintaszerződést,
c)	a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a
kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,
d)	az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(3)	A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik
a referenciaajánlat részét.
(4)	A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét az Elnök állapítja meg.
(5)	Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a
referenciaajánlat-tervezetet - az Elnök eltérő rendelkezése hiányában - az Elnök által
jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.
67/A. § (1) Az Elnök a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott
referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre
vonatkozó szabályokban foglaltaknak.
(2)	Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet
hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre
vonatkozó szabályoknak, vagy ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában
megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.
30
(3)	Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlat-
tervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.
(4)	Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatot és a referenciaajánlatot a
Hatóság internetes oldalán közzéteszi. Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott
határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének
időpontjáról. Az Elnök által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles
a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.
(5)	Az Elnök indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását
hivatalból előírni.
67/B. § (1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a
referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e §
szerinti eltérésekkel.
(2)	A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat
módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat
a)	módosításának indokát,
b)	módosuló részeit és a módosítás tartalmát.
(3)	A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell
a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint
a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.
(4)	Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó
szabályokat a 611 A. § (5) bekezdése szerinti eljárás során.
(5)	Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó
eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet
megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a
referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.
67/C. § (1) Ha az Elnök határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett
szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi
kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató
akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik
szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.
(2)	A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1)
bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos
felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál
hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel
gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.
Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása
68.	§ (1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban:
számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben, a számviteli
nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló jogszabályban
valamint az Elnök határozatában foglalt szerkezetben és tartalom szerint összeállított
számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként a számvitelről szóló törvény szerinti
éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül köteles az Elnöknek jóváhagyásra
benyújtani.
(2)	Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott, számviteli kimutatás hiányos és
nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót
megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban foglaltak
31
késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök bírságot szabhat ki.
(3)	Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli
szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az
elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.
(4)	Az Elnök jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő
adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.
Hírközlési ágazati vizsgálat
69.	§ (1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése,
és az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása
érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a
hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, - a piaci folyamatok
megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.
(2)	Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci
magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat
lefolytatására irányuló hatáskörét.
(3)	A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az
elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Két. vonatkozó rendelkezéseitől
eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában
meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati
vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdetőtáblájára való
kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást
megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell
kézbesítettnek tekintetni.
(4)	Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy
vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny
torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök
gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal
versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.
(5)	A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján
a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban,
azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos
vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati már korábban ágazati vizsgálatot
folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja.
(6)	Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy
hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság saját
hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.
Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos
eljárások
70.	§ (1) Az Elnök a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI.
fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.
(2)	Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség
előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó
eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy érintett piac helyett
a kötelezettséggel érintett hálózati elemek és kapcsolódó eszközök, jelentős piaci erővel
rendelkező szolgáltató helyett kötelezett szolgáltató kerülnek meghatározásra.
32
(3)	Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell
megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Elnök a jogvitás eljárásban résztvevő
szolgáltatóval szemben jogosult hivatalból eljárást indítani annak érdekében, hogy a XI.
fejezet szerinti kötelezettségek a kötelezett szolgáltatót valamennyi szolgáltatóval
szemben terheljék.
Egyeztetés az Európai Bizottsággal, a BEREC-kel és a tagállami
elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal
71.	§ (1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően az Elnök
a)	az érintett piacok meghatározására,
b)	a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek
előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,
c)	a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására
vagy hatályon kívül helyezésére
vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai
Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó
hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre
hatással lehet.
(2)	Amennyiben az Európai Bizottság, a BEREC vagy egy tagállami elektronikus
hírközlési szabályozó hatóság a Hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől
számított 30 napon belül észrevételt tesz, a Hatóság a határozatot ezen észrevételek
figyelembevételével adja ki, hozza meg. Az elfogadott észrevételekről a Hatóság
tájékoztatja a Bizottságot, valamint a meghozott határozatokról tájékoztatja a Bizottságot
és a BEREC-et.
(3)	Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött olyan
határozattervezettel szemben, amely
a)	az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, vagy
érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy
b)	jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés
megszüntetésére vonatkozik, és
c)	ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,
mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi
jognak való megfelelése erősen kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának
kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett
határozattervezetet.
(4)	Amennyiben az Európai Bizottság - a (3) bekezdésben meghatározott határidőn
belül - részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, vagy
szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi az Elnököt, az köteles
az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint, az Európai Bizottság határozatának
meghozatalától számított fél éven belül eljárni. Módosított határozattervezet esetén az
Elnök a 40. § és a jelen § (l)-(2) bekezdése szerinti eljárást ismételten lefolytatja.
(5)	Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött
határozattervezetben foglalt, a 100-108/A. §-okkal összefüggésben álló kötelezettségek
kiszabására, módosítására vagy visszavonására vonatkozóan, az Elnök a Bizottság
kifogásának kézhezvételétől számított 90 napig nem közölheti határozatként a kifogással
érintett határozattervezetet.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül az Elnök szorosan együttműködik
az Európai Bizottsággal és a BEREC-kel a szabályozási céloknak leginkább megfelelő
kötelezettségek kialakítása érdekében. Az Elnök az Európai Bizottság és a BEREC
33
véleményének legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett módosíthatja, visszavonhatja,
vagy indokolással ellátva fenntarthatja a határozattervezetet.
(7)Az	Elnök az Európai Bizottságnak az (5) bekezdésben meghatározott időszak végét
követő egy hónapon belül kiadott ajánlásától vagy kifogásának visszavonásától számított
egy hónapon belül - amely időszak meghosszabbítható a 40. § szerinti eljárás lefolytatása
érdekében - megküldi az elfogadott végleges határozatot az Európai Bizottságnak és a
BEREC-nek.
(8)	Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében
az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes
határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben az Elnök az ideiglenes határozatot,
annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak, a
BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az
ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve
határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás megérkezését követő naptól számított
tizenöt napon belül határozatban dönt.
(9)	Az Elnök ideiglenes határozata ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az
ideiglenes határozat fenntartása tárgyában hozott határozatban támadható.”
14.	§
(1)	Az Eht. 76. §-ának (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:]
„ e) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja, amely időpont a bejelentéstől
számított 180 napnál nem lehet későbbi időpont.”
(2)	Az Eht. 76. §-ának (6)-(8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles tájékoztatni a hatóságot a szolgáltatás
tényleges megkezdésének időpontjáról. A Hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha
annak nyújtását az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentetésben megjelölt tervezett
kezdési időpontig nem kezdi meg.
(6a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban
bekövetkezett változásokat, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának
megszüntetését 15 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak. Ha a szolgáltató a
bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat vagy az elektronikus hírközlési
szolgáltatás nyújtásának megszüntetését határidőn belül nem jelenti be, a hatóság a
mulasztó elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben bírságot alkalmazhat.
(7)	A Hatóság által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a Hatóság közzéteszi, és abba
bárki betekinthet.
(8)	A Hatóság az (1), (6) és (6a) bekezdés szerinti bejelentés egy példányát annak
nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul megküldi - az elektronikus úton tett
bejelentéseket továbbítja - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki jellemzőivel kapcsolatosan a
bejelentőtől információt kérhet, amelyet a bejelentő 30 napon belül köteles teljesíteni.”
15.	§
Az Eht. 83. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
34
„(3) A Hatóság biztosítja, hogy internetes honlapján az e § szerinti jogokkal összefüggő
jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges
információhoz a minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, és ezen információkat
rendszeresen felülvizsgálja.”
16. §
Az Eht. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabályban meghatározott esetekben rádióberendezést, rádióállomást,
rádiótávközlő hálózatot és rádiórendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, üzemben
tartani rádióengedély alapján lehet az Elnök által rendeletben meghatározott ideig.”
17.	§
Az Eht. 85. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azonosítót használni - az (1) bekezdésen meghatározottakon kívül - csak kijelölési
engedély alapján lehet. Az Elnök rendeletében meghatározott egyes azonosítók előzetesen
leköthetők.”
18.	§
Az Eht. „Közös eszközhasználat” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök
megosztása
90. § (1) Az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával
rendelkező szolgáltatót a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásának
biztosítására - beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is - szerződéskötési
kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához
környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő
más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége.
(2)	A kötelezettség kiterjed különösen az építményre, az építmény bejáratára, az
építmény kábelezésére, a tartóoszlopokra, az antennákra, a tornyokra és egyéb
támasztószerkezetekre, az alépítményekre, kábelcsatornákra ellenőrzőaknákra és
szekrényekre. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló
építmények e funkciót betöltő részére.
(3)	A jogosult szolgáltató kérheti a vezetékek építményeken belüli vagy - amennyiben
azok az építményen kívül találhatók - az első gyűjtő- vagy elosztási pontig tartó
megosztását amennyiben ezen infrastruktúra megkettőzése gazdaságtalan vagy fizikailag
kivitelezhetetlen lenne (a továbbiakban: közös eszközhasználat).
(4)	Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény
tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények
bármelyike fennáll:
a)	az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, és rendeltetésszerű használatot
aránytalanul akadályozza;
35
b)	a helymegosztáshoz, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök
megosztásához és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem
vállalja;
c)	a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása
más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket aránytalanul súlyosan sért;
d)	a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve
elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja, illetve az ehhez szükséges
fizikai helymegosztás megvalósíthatatlansága miatt nem képes.
(5)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a
kapcsolódó eszközök megosztása érdekében az elektronikus hírközlési építményt át kell
alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek
kivételével - az új használót terhelik. A helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a
kapcsolódó eszközök megosztásának - adott esetben a kockázat figyelembevételével
módosított - költségeit a felek érdekeltségük arányában viselik.
(6)	Ha az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező
szolgáltató a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés
megkötésére nem volna köteles, a helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a
kapcsolódó eszközök megosztására ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az
elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételét. A közös használat
érdekében ráfordított, adott esetben a kockázat figyelembevételével módosított, indokolt
költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.
(7)	Ha a felek a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök
megosztásával kapcsolatos ajánlatról, a költségekről, a fenntartás terheiről nem tudnak
megállapodni, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat, a Hatóság a jogviták rendezésére
irányadó eljárás szabályai szerint, a jelen §-ban foglaltaknak megfelelően állapítja meg a
helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztására
vonatkozó szabályokat azzal, hogy a Hatóság által hozott döntésnek meg kell felelni az
objektivitás, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és arányosság követelményeinek.
(8)	A Hatóság a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök
megosztása és közös eszközhasználat érdekében az elektronikus hírközlési építmény
tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót az érintett létesítmények
tekintetében a létesítmény jellegére, hozzáférhetőségére, földrajzi elhelyezkedésére
vonatkozóan adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság által e körben szolgáltatni kért adat
nem minősíthető üzleti titokká. A Hatóság az adatok beszerzése érdekében más
közigazgatási szervet is megkereshet.
(9)	A Hatóság biztosítja az érdekelt szolgáltató indokolt kérelmére a (8) bekezdés
szerinti adatokba történő betekintést.”
19.	§
Az Eht. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hatóság biztosítja az internetes honlapján, hogy a használati jogokkal összefüggő
jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges
információhoz a minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, ezen információkat rendszeresen
felülvizsgálja.”
20.	§
Az Eht. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
36
„100. § (1) A Hatóság a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - e fejezetben meghatározott kötelezettségeken kívül más
kötelezettségeket nem írhat elő, és hatályában nem tarthat fenn.
(2)	Az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében a
végfelhasználói hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a Hatóság határozatában foglaltak
szerint hálózatát más szolgáltató hálózatával összekapcsolni, és a szolgáltatások közötti
átjárhatóság érdekében szolgáltatások együttműködést biztosítani. Ezzel összefüggésben a
Hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti
kötelezettségeket, és e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket.
(3)	A Hatóság a határozatával előírhatja, hogy a szolgáltató a 90. § szerinti közös
eszközhasználatra vonatkozó szolgáltatását valamennyi azt igénylő másik szolgáltató számára
nyújtsa, amennyiben a szolgáltatás tárgyát képező eszközök megkettőzése gazdaságtalan
vagy fizikailag kivitelezhetetlen.
(4)	A szolgáltató köteles a Hatóság határozatában meghatározott eszközökhöz tisztességes,
ésszerű és az egyenlő elbánás követelményének megfelelő feltételek mellett hozzáférést
biztosítani más szolgáltatók számára a digitális rádió- és televízió-műsorok végfelhasználók
általi elérése érdekében
(5)	Ha a szolgáltató a Hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a Hatóság
hivatalból a szolgáltatót annak teljesítésére kötelezi.”
21.	§
Az Eht. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság határozatában átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő a
nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató
számára összekapcsolással, valamint hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a szolgáltató
számára meghatározott információk, így különösen
a)	számviteli és műszaki információk, hálózati jellemzők,
b)	a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, ideértve a szolgáltatások és
alkalmazások használatát vagy az azokhoz történő hozzáférést korlátozó bármilyen feltételt,
c)	az árak nyilvánosságra hozatalát, valamint
d)	a fogyatékos végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott
intézkedésekre vonatkozó információk összehasonlítható, megfelelő és naprakész
közzétételét.”
22. §
Az Eht. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben e törvény vagy a Hatóság határozata alapján a szolgáltatót a hálózati
infrastruktúrához való nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettség terheli, a
nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles
legalább a Hatóság határozatában meghatározott tartalmú referenciaajánlatot közzétenni.”
23.	§
Az Eht. 104. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
37
[E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás elvébe ütköző magatartásnak minősülhet
különösen, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató:]
,,e) a hálózati szolgáltatás igénybevételének feltételeit vagy minőségi jellemzőit úgy
határozza meg, hogy azok nem lehetnek rosszabbak, mint az általa vagy ellenőrzése alatt
álló szolgáltató által nyújtott ezen alapuló kiskereskedelmi szolgáltatás megvalósításának,
igénybevételének feltételei vagy jellemzői.”
24.	§
(1)	Az Eht. 106. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a
szolgáltatót, hogy]
„a) hozzáférést biztosítson a Hatóság által meghatározott hálózati elemekhez és
kapcsolódó eszközökhöz, a helyhez kötött hálózat fizikai infrastruktúrájához való
nagykereskedelmi hozzáférést és a bitfolyam hozzáférést, többek között a
közvetítőválasztás vagy az előfizetői vonal (helyhez kötött telefonhálózathoz való
hozzáférés) viszonteladásának lehetővé tétele érdekében;”
(2)	Az Eht. 106. § (3) bekezdés a következő j) és k) pontokkal egészül ki:
[A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a
szolgáltatót, hogy]
,,j) hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek esetén, amennyiben az a hálózat
szabályos működésének biztosítása céljából szükséges, meghatározott műszaki vagy
üzemeltetési feltételeknek feleljen meg;
k) biztosítson hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, beleértve az azonosítási,
helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatásokat.”
(3)	Az Eht. 106. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő
szempontokat veszi figyelembe:]
„ a) az egymással versengő eszközök használatának vagy telepítésének műszaki
megvalósíthatóságát és gazdasági ésszerűségét a piac fejlődési ütemétől függően,
figyelembe véve az érintett összekapcsolás és hozzáférés jellegét, valamint típusát,
beleértve az egyéb, az adott hozzáférési szolgáltatás alapjául szolgáló eszközökhöz való
hozzáférés - például az alépítményekhez való hozzáférés - megvalósíthatóságát;”
(4)	Az Eht. 106. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő
szempontokat veszi figyelembe:]
38
,,c) az eszköz tulajdonosának kezdeti befektetését, figyelembe véve minden, a
befektetéshez kapcsolódó állami, önkormányzati és egyéb, nem magánbefektetés
kockázatait;
d)	a verseny hosszú távú védelmének szükségességét különös figyelmet fordítva a
gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre;”
(5)	Az Eht. 106. § (5) bekezdése a következő g)-h) pontokkal egészül ki:
[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő
szempontokat veszi figyelembe:]
,,g) az új és megújított infrastruktúrákban való hatékony befektetések és újítások
előmozdítása érdekében a beruházó szolgáltatók, vállalkozások kockázatát, valamint
amennyiben lehetséges, a beruházók és a hozzáférést igénylő felek között a beruházási
kockázatok megosztását célzó különféle együttműködési formákat;
h)	az innováció ösztönzésének szükségességét.”
(6)	Az Eht. 106. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az összekapcsolási, és hozzáférési szerződés részletes feltételeit, valamint az erre
irányuló ajánlattal és tárgyalással kapcsolatos eljárási szabályokat a Hatóság határozza
meg.”
(7)	Az Eht. 106. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a Hatóság e § rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására
vonatkozó kötelezettségeket ír elő az elektronikus hírközlési hálózatot üzemeltető
szolgáltató számára, indokolt esetben a hálózat szabályos működésének biztosítása
céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthat meg e szolgáltató vagy a
jogosult szolgáltató terhére összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
nem kötelező szabványok vagy előírások jegyzékével, illetve az európai szabványügyi
szervezetek által elfogadott szabványokkal vagy előírásokkal.”
25.	§
(1)	Az Eht. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatának meghozatala során a befektetések -
különösen az újgenerációs hálózatokba történő befektetések - ösztönzése érdekében
figyelembe veszi a hatékony szolgáltató befektetését, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat, a
befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, továbbá figyelembe veheti az
összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegelheti
az érintett nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is.”
(2)	Az Eht. 108. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hatóság a piacelemzésre és piacmeghatározásra irányuló, vagy a kirótt
kötelezettség érvényesítésére irányuló eljárásban kötelezheti a szolgáltatót a díjak
megváltoztatására, illetve megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás
39
ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét vagy a
hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat. A Hatóság a mérték valamint a díj
megállapítása érdekében általa meghatározott költségszámítási és díjképzési módszert is
alkalmazhat.”
26.	§
Az Eht. a 108. § követően a következő alcímmel egészül ki:
„Funkcionális szétválasztás
108/A. § (1) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy a valamely érintett piacon
jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatóra kirótt 102. § - 108. § szerinti
kötelezettségek alkalmazásával sem valósult meg a hatékony verseny és egyes
nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatások piacain jelentős és tartós versenyproblémák,
piaci torzulások állnak fenn, arra kötelezheti a vertikálisan integrált, jelentős piaci erővel
rendelkező szolgáltatót, hogy az érintett nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatásával
kapcsolatos tevékenységét önálló gazdasági egység keretében végezze.
(2)	Ez az önálló gazdasági egység valamennyi szolgáltatónak - ideértve a felette
legalább a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező
önálló gazdasági egységnek legalább többségi befolyása alatt álló más önálló gazdasági
egységeket is - azonos szerződési feltételekkel - ideértve különösen az árra, a szolgáltatás
színvonalára, a teljesítési határidőre vonatkozó feltételeket is - valamint azonos műszaki
feltételek és eljárások alkalmazásával köteles nyújtani a hozzáférési szolgáltatásokat.
(3)	A Hatóság a határozatában előírja a szétválasztás részletes szabályait, meghatározva
különösen:
a)	a létrejövő önálló gazdasági egység jogállását;
b)	a létrejövő önálló gazdasági egység eszközeit, valamint az általa szolgáltatandó
termékeket vagy szolgáltatásokat;
c)	a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti
függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;
d)	a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;
e)	a gazdasági tevékenység - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát
biztosító szabályok;
f)	a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés
közzétételét is.”
27. §
Az Eht. XIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XIII. Fejezet
JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK EGYÉB
KÖTELEZETTSÉGEI”
28. §
Az Eht. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
40
„111. § (1) A helyhez kötött nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz történő
előfizetői hozzáféréssel és használattal kapcsolatos, az Elnök által érintett piacként
meghatározott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a Hatóság a
közvetítőválasztással kapcsolatos kötelezettségeket írhat elő. A kötelezett szolgáltató
köteles az előfizetője számára az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során
alkalmazandó közvetítő választásról szóló jogszabályban meghatározott módon lehetővé
tenni a közvetítőválasztást a helyhez kötött hálózat valamennyi hívásviszonylatában.
(2)	A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a közvetítőválasztással
összefüggésben nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét költségalapon köteles
kialakítani.
(3)	A szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetői szerződésben rögzített módon,
valamint hálózati szerződéseinek megkötése, vagy teljesítése során köteles biztosítani.
(4)	Közvetítőválasztás esetén az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítő
szolgáltatóval történő megállapodása esetén a közvetítő szolgáltató által megállapított
díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.
(5)	A közvetítőválasztás biztosítására köteles szolgáltató előfizetői szerződésben nem
zárhatja ki és nem korlátozhatja a közvetítő választást.
(6)	A közvetítőválasztás megvalósításával kapcsolatban közvetítő szolgáltatónként,
vagy előfizetőnként felmerülő költségeket a közvetítő szolgáltató, az előfizetői hozzáférést
nyújtó szolgáltató hálózatának a közvetítőválasztás biztosítására történő alkalmassá
tételéhez szükséges költségeket az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles
viselni.”
29.	§
Az Eht. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) Amennyiben valamely érintett nagykereskedelmi piacon a Hatóság
határozata alapján jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő szolgáltató a helyi
hozzáférési hálózati eszközei teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő,
önálló jogi személyre kívánja átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kíván
létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére - saját
kiskereskedelmi részlegeit is beleértve - teljes mértékben egyenértékű hozzáférési
termékeket biztosítson, köteles a tervezett ügylet megvalósulását legalább 90 nappal
megelőzően, erről tájékoztatni a Hatóságot.
(2)	A szolgáltató szintén köteles tájékoztatni a hatóságot az (1) bekezdésben foglalt
ügylet meg nem valósulásáról, valamint a szétválás folyamatának végeredményéről.”
30.	§
Az Eht. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető - a szolgáltatóhoz
intézett kéréssel - térítésmentesen letilthasson meghatározott típusú, vagy meghatározott
típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat vagy letilthassa az emelt díjas
szolgáltatásokat, valamint köteles biztosítani az egyes emelt díjas szolgáltatások előzetes
tiltását és a tiltás előfizetők kérésére történő díjmentes feloldását az Elnök által rendeletben
meghatározottak szerint.”
41
31.	§
(1)	Az Eht. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, és az előfizetői
szolgáltatást igénylő más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői
szerződést köthetnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi
előfizetői szerződésből áll.”
(2)	Az Eht. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvényben foglaltaktól a szolgáltató az előfizetői szerződésekben és az általános
szerződési feltételekben csak akkor térhet el, ha az eltérést a törvény, illetve a
felhatalmazása alapján kiadott Elnök által hozott kifejezetten megengedi. Az Elnök
rendeletben meghatározhatja azon előfizető szerződésekre és általános szerződési
feltételekre vonatkozó rendelkezések körét, amelyek alkalmazása kis és
középvállalkozásnak nem minősülő üzleti előfizetők esetében nem kötelező.”
(3)	Az Eht. 127. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az előfizetői szerződés időtartama a felek megállapodása szerint lehet
határozatlan vagy határozott.
(4b) A határozott időtartamú előfizetői szerződés legfeljebb 24 hónapra köthető meg
azzal, hogy a szerződés megkötését megelőzően fel kell ajánlani a 12 hónapig tartó,
valamint a határozatlan időtartalmú előfizetői szerződés megkötésének lehetőségét, és
bemutatni azok részletes feltételeit.”
(4)	Az Eht. 127. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előfizetői szerződésnek az előfizetők és felhasználók védelmével, a díjazás
hitelességével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő további feltételeit Elnök
rendeletben állapítja meg.”
32.	§
Az Eht. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„129. § (1) A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással -
így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. A nyilvános
előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az előfizetői szerződést az általános szerződési
feltételei szerint köti meg.
(2)	Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés
megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést írásban, az általános szerződési
feltételeket, pedig az előfizető kérése és választása alapján az általa igényelt módon és
formában - tartós adathordozón, elektronikus levélben, vagy nyomtatott formában - a
rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles
tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.
(3)	Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a természetes személy
előfizetőnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást
egyéni előfizetőként vagy nem egyéni előfizetőként kívánja igénybe venni. Ha az előfizetői
42
szerződést nem írásban kötik, a szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető egyszerű
módon és ingyen megtehesse az egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozatát. A
nyilatkozat megtételének módját, annak határidejét egyebekben a szolgáltatói általános
szerződési feltételek határozzák meg.
(4)	Az előfizető az előfizetői szerződés hatálya alatt a (3) bekezdésben meghatározott
nyilatkozatot az általános szerződési feltételekben meghatározott módon vonhatja vissza vagy
módosíthatja.
(5)	Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek, jól látható módon,
figyelemfelhívó jelleggel, jól értelmezhető módon tartalmaznia kell az általános szerződési
feltételekben foglaltaktól való valamennyi eltérést, továbbá a szolgáltatás sajátosságaira
figyelemmel az alábbi fejezetcímek és sorrend szerint legalább a következőket:
a)	személyes adatok
b)	szolgáltató adatai
c)	a szerződés tárgyát képező előfizetői szolgáltatás
d)	az előfizetői szerződés időtartama
e)	az általános szerződési feltételek elérhetősége, amennyiben az egyes fejezetek külön-
külön is elérhetők a fejezetek elérhetősége;
f)	az előfizető adatkezeléssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatai
megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának módjai, esetei és határideje
(különösen előfizetői névjegyzékhez, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok
nyújtásához, hírközlési szolgáltatások értékesítése, és üzletszerzés céljából történő személyes
adatok kezeléséhez, tételes számla igényléséhez, az előválasztással választott közvetítő
szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok, egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozat);
g)	a Elnök által rendeletben meghatározott további fejezetek.
(6)	Ha a természetes személy előfizető korlátozottan cselekvőképes, az utólag fizetett díjú
szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződés személyes adatok pontjában a természetes
személy előfizető törvényes képviselőjének adatait is tartalmaznia kell.
(7)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató - a 159/A. § (1) bekezdésben meghatározott
célból - a nem írásban megkötött előfizetői szerződések esetén is köteles rögzíteni az (5)
bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé
teszik.
(8)	Az előfizetői szerződés, annak létrejötte, módosítása, megszűnése részletes szabályait
az Elnök rendeletben szabályozza.”
33.	§
Az Eht. 130-131 §- ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„130. § (1) Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az
előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az
általános szerződési feltételeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni, a szövegben való
kereshetőség biztosításával. A meghatározott fejezetcímek mentén kialakított általános
szerződési feltételeknek meg kell felelniük a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és
áttekinthetőség követelményének.
(2)	A szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket az ügyfélszolgálatán, és
internetes honlapján könnyen elérhető módon, a nyitóoldalon, tárolható, megjeleníthető és
nyomtatható módon ingyenesen közzétenni. A szolgáltató általános szerződési feltételeit
tartós adathordozón vagy elektronikus levélben térítésmentesen, illetve az előfizető kérésére
nyomtatott formában köteles előfizetői számára rendelkezésre bocsátani.
43
(3)	Az általános szerződési feltételeket - azok minden módosítása esetén a módosítás
hatálybalépését 30 nappal megelőzően - egységes szerkezetben a (l)-(2) bekezdés szerint
kell közzétenni, valamint a Hatóságnak meg kell küldeni. Amennyiben az általános
szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a
módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem
érinti, a szolgáltató a módosítás hatályba lépését követő 8 napon belül köteles a Hatóságnak
megküldeni.
131. § (1) Az általános szerződési feltételek- az adott szolgáltatásra értelmezhetően - az
alábbi fejezetcímek és sorrend szerint legalább a következőket tartalmazzák:
a)	általános adatok, elérhetőség,
b)	az előfizetői szerződés megkötése és feltételei,
c)	az előfizetői szolgáltatás tartalma,
d)	az előfizetői szolgáltatás minősége, biztonsága,
e)	szünetelések, korlátozások,
f)	ügyfélkapcsolat, hibaelhárítás, panaszkezelés, jogviták,
g)	díjak, díjszabás, díjfizetés, számlázás, kártérítés, kötbér,
h)	a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai,
i)	szerződések időtartama,
j) adatkezelés, adatbiztonság,
k) az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok
módosításának, visszavonásának módjai, esetei és határideje (különösen előfizetői
névjegyzékhez, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok nyújtásához, értéknövelt
szolgáltatások nyújtásához, hírközlési szolgáltatások értékesítése, és üzletszerzés céljából
történő személyes adatok kezeléséhez, tételes számla igényléséhez, az előválasztással
választott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok, egyéni előfizetői minőségre
vonatkozó nyilatkozat),
l) az Elnök által rendeletben meghatározott további fejezetek.
(2)	A Hatóság az általános szerződési feltételeknek az elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályoknak való megfelelőségét a piacfelügyelet keretében rendszeresen vizsgálja.
(3)	A szolgáltatók általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat az Elnök
rendeletben állapítja meg.”
34.	§
(1)	Az Eht. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak
az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:
a)	az egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt
feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy - amennyiben jogszabály vagy elektronikus
hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik - a módosítás nem eredményezheti
a szerződés feltételeinek lényeges módosítását;
b)	jogszabályváltozás vagy hatósági döntés,
c)	a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható
lényeges változás,
d)	a műsorteljesztési szolgáltatás keretében kínált csatornák összetételében bekövetkezett
változás indokolja.”
(2)	Az Eht. 132. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
44
„(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján a szolgáltató az előfizetői szerződés egyoldalú
módosítására az alábbi feltételekkel jogosult:
a)	az általános szerződési feltételeiben és internetes honlapján az általa kínált
díjcsomagokban feltüntette az adott csatorna szerepeltetésének általa vállalt időpontját és ez
az időpont letelt, vagy
b)	az adott médiaszolgáltatás kivételét a kínálatból lakossági felméréseken alapuló
nézettségi adatok vagy a médiaszolgáltatóval kötött szerződéses jogviszony indokolják.”
(3)	Az Eht. 132. §-a (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben
jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítani, köteles a
módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket e
törvényben foglaltak szerint értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről
szóló tájékoztatással együtt.
(5)	Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz,
az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül
jogosult felmondani a határozott időtartamú az előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel
az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést ilyen esetben akkor, ha az
előfizetői szerződést a határozott időtartalomból eredő kedvezmények figyelembevételével
kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a
módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja a határozott
időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés
felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét.
(6)	A szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidőket az
általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános
szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a
módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket
nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely előfizetői díj csökken.”
(4)	Az Eht. 132. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szolgáltató az előfizető (vagy elhalálozás esetén az örökös) kérésére csak az
általános szerződési feltételekben foglaltak szerint módosíthatja az egyedi előfizetői
szerződést, ha az előfizető személyében szerződés, öröklés vagy egyéb jogcímen történő
jogutódlás következtében változás következik be (átírás).”
35.	§
Az Eht. a 132. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, valamint a 133. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Változás a szolgáltató személyében
133. § (1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató helyébe (régi szolgáltató) -
társasági forma megváltozása, egyesülési vagy szétválási szerződés létrejötte, vagy a
szolgáltatás nyújtásának adott területen történő megszüntetése következtében - más
szolgáltató (új szolgáltató) lép az érintett előfizetők felé a régi szolgáltató e törvénynek az
előfizetői szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosítására vagy az előfizetői szerződés
szolgáltató általi felmondására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.
(2)	A régi szolgáltató az egyoldalú szerződésmódosítást csak abban az esetben
45
alkalmazhatja, ha
a)	a régi szolgáltató általános szerződési feltételi lehetővé teszik az előfizetői szerződés
szolgáltató általi egyoldalú módosítását és tartalmazzák a 132. § (2) bekezdésének
megfelelő indokot (a szolgáltató érdekkörében felmerült, azaz belső körülményekben
bekövetkezett változás);
b)	a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását
(szolgáltatás igénybevételének feltételei, minőségi célértékek);
c)	az új szolgáltató általános szerződési feltételei a régi szolgáltató általános szerződési
feltételihez való közelítés érdekében úgy módosulnak, hogy annak lényeges elemei nem
változnak;
d)	a régi szolgáltató az alanyváltozásról a 132. § (4) bekezdése szerint értesíti az érintett
előfizetőket;
e)	az új szolgáltató a módosított általános szerződési feltételeit a 130. § (2a) bekezdése
szerint megküldi a Hatóságnak;
f)	mind a régi mind az új szolgáltató eleget tesz bejelentési kötelezettségének a 76. §-a
szerint.”
36. §
(1)	Az Eht. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási
határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani. Az előfizetői
szerződés bármely ezzel ellentétes kikötése semmis.”
(2)	Az Eht. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató az előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben,
amennyiben az előfizetői szerződésben az előfizető hozzájárult, olyan elektronikus
dokumentumban vagy elektronikus levélben köteles megküldeni, amelynek kézbesítése
hitelesen igazolható, kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni,
mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető e
módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az
előfizetőt a szerződés felmondásáról a 144. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb módon
is értesítheti.”
(3)	Az Eht. 134. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést a szolgáltató akkor
is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az előfizető a (6) bekezdés szerinti
jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a
műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a
kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.”
(4)	Az Eht. 134. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A határozott időtartamú előfizetői szerződés a meghatározott idő elteltével
megszűnik. A szerződés megszűnését megelőzően a szolgáltató köteles az előfizetőt a
számlalevél mellékletében, számlalevél hiányában írásban, postai úton vagy a szolgáltatás
jellegéhez igazodó elektronikus úton tájékoztatni a határozott idejű szerződésből hátralévő
46
napok számáról és a szerződés megszűnésének időpontjáról. A felek a határozott időtartamú
előfizetői szerződésben szabadon megállapodhatnak a határozott időtartamú előfizetői
szerződés megszűnését követő új előfizetői szerződés szerződéses feltételeiről, amely
esetben a létrejövő új szerződés csak határozatlan időtartamú lehet. A felek a határozott
idejű szerződés időtartamának meghosszabbításáról a szerződés megkötésekor és az
előfizető kifejezett nyilatkozata esetén a határozott idő elteltét megelőzően
szerződésmódosítással dönthetnek. A határozott idejű szerződés rendkívüli felmondásának
feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.
(15)	Amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződésben
kötelezettséget vállalt arra, hogy szolgáltatást vagy a hozzá kapcsolódó terméket igénybe
veszi, és a szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a
szerződést felmondja a határozott időtartam lejárta előtt, a szolgáltató kizárólag az előfizető
által igénybe vett kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos
jogkövetkezményt nem fűzhet.
(16)	Az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatások esetében a (14) és
(15)	bekezdés nem alkalmazható. E szolgáltatások esetében az előfizető általi
egyenlegfeltöltés új határozott idejű szerződés ráutaló magatartással történő megkötésének
minősül. Az előfizető általi egyenlegfeltöltéssel az előző határozott idejű szerződés
megszűnik azzal, hogy az előfizető hívószáma változatlan marad.”
37.	§
Az Eht. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az előfizetői szolgáltatás szünetelésének egyéb eseteit az Elnök rendeletben állapítja
meg.”
38.	§
(1)	Az Eht. 137. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által
indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló)
forgalom korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek
csökkentésére a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével a következő esetekben
jogosult:]
,,d) az előfizető fogyasztása túllépte az adott szolgáltatás tekintetében az általános
szerződési feltételekben illetve az egyedi előfizetői szerződésben az igénybevétel felső
korlátjaként meghatározott összeget vagy adatmennyiséget.”
(2)	Az Eht. 137. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A korlátozás a megtévesztést, valamint az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott
díjtartozás esetét kivéve, a műszakilag kivitelezhető mértékben, csak az előfizetői
szerződésszegéssel érintett szolgáltatásra terjedhet ki.
(2b) A szolgáltató a szolgáltatás korlátozásának idejére kizárólag a nyújtott szolgáltatással
arányos díjat számíthat fel.
(2c) A műsorterjesztő a szolgáltatás igénybevételének a korlátozására akkor is jogosult, ha
az előfizető a műsorjelet jogosulatlanul vételezi, a beérkező műsorjelet harmadik
47
személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.”
(3)	Az Eht. 137. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a szolgáltató az (1) bekezdés d) pontja szerint az általános szerződési
feltételeiben valamely általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás tekintetében az
igénybevétel korlátjaként összeghatárokat, adatmennyiségeket határoz meg, az erre
vonatkozó rendelkezéseket az egyedi előfizetői szerződésben meg kell jelenítenie és azt az
előfizetőnek, mint az általánostól eltérő szerződési feltételt külön nyilatkozattal el kell
fogadnia. A korlátozó feltételektől az előfizető és a szolgáltató az egyedi előfizetői
szerződésben egyező akarattal eltérhetnek.
(6)	A szolgáltató köteles a korlátozó feltételeket, és az azok bekövetkezéséhez fűződő
jogkövetkezményeket átlátható és ellentmondásmentes módon meghatározni.
(7)	Amennyiben a szolgáltatás természete lehetővé teszi, a korlátozó feltételt számszerű
és egyértelmű mértékben (értékhatár, adatmennyiség, stb.) kell meghatározni. A pénzügyi
vagy adatforgalmi korlát 80%-ának elérését követően a szolgáltató köteles haladéktalanul
SMS üzenet, e-mail, vagy a számítógépen felugró ablak formájában az előfizetőt erről
értesíteni és figyelmeztetni a korlát túllépésének következményeire.
(8)	A pénzügyi vagy adatforgalmi korlát túllépéséről a szolgáltató a (7) bekezdés
szerint köteles értesíteni az előfizetőt és tájékoztatni a teljes körű szolgáltatás további
igénybevételéhez szükséges teendőiről, feltüntetve a határértéken felüli igénybevétel
költségeit.
(9)	Az előfizetői szolgáltatás szünetelésének egyéb eseteit az Elnök rendeletben
állapíthatja meg.”
39.	§
Az Eht. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § A szolgáltató általános szerződési feltételeiben a 130. -131. §-okban és az Elnök
által rendeletben meghatározott módon köteles meghatározni az előfizetői szolgáltatásokra
vonatkozó minőségi célértékeket. A szolgáltató köteles a minőségi célértékek teljesítésére
vonatkozó információkat rendszeresen közzétenni a jogszabályban meghatározott
tartalommal, formában és módon, hogy az előfizetők - beleértve a fogyatékos személyeket
is - átfogó, áttekinthető, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát, naprakész
információhoz juthassanak.”
40.	§
(1)	Az Eht. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató a nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton elérhető ügyfélszolgálat
elérését köteles a megfizetendő, legalacsonyabb díjú hívás díjánál nem magasabb díjazású
hívhatósággal is biztosítani. E szabályt a belföldi hálózatból indított hívásokra kell
alkalmazni.”
(2)	Az Eht. 140. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyfélszolgálat elérhetőségét biztosító telefon szolgáltatáson keresztül
reklámközlemény vagy ajánlat csak abban az esetben továbbítható, ha ezt az előfizető kérte
48
vagy ehhez a hívó fél előzetesen hozzájárul. Az ügyfélszolgálat elérhetősége e
hozzájáruláshoz nem köthető.”
41.	§
Az Eht. 141. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szolgáltató a saját érdekkörébe tartozó hiba elhárítását díjfizetéshez nem kötheti,
vagy egyéb, az előfizető közreműködését igénylő feltételt nem támaszthat.”
42.	§
Az Eht. 142. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles az (1)
bekezdésben meghatározottaknál részletesebb számlamellékletet csatolni
(hívásrészletező), amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és
számlázási adatokat tartalmazó kimutatást. Ilyen számlamellékletet (hívásrészletező) a
szolgáltató az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatást igénybe vevő előfizető részére is
köteles kiállítani, amennyiben az előfizető azt utólagosan kéri.
(3)	Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az
Elnök által rendeletben meghatározottak szerint kötbért köteles fizetni.”
43.	§
Az Eht. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § (1) Ha jogszabály, vagy a Hatóság valamely általános szerződési feltételnek
vagy más tájékoztatásnak (e bekezdésben a továbbiakban: tájékoztatás) a szolgáltató
ügyfélszolgálatán történő közzétételét rendeli el, ennek a szolgáltató a következők
teljesítésével tesz eleget:
a)	a tájékoztatást az ügyfélszolgálati helyiségben, ennek hiányában internetes honlapján
közzéteszi, és
b)	az abban foglaltakról a telefonszolgáltatás igénybevételével elérhető ügyfélszolgálat
szóbeli tájékoztatást ad.
(2)	A Hatóság előírhatja az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, hogy az
előfizetőik, és felhasználóik tájékoztatása céljából a Hatóság által meghatározott módon
közérdekű tájékoztatást állítsanak össze. A közérdekű tájékoztatás kiterjedhet - többek
között - az alábbiakra:
a)	a szerzői jogok megsértésére, más törvénybe ütköző használatra és az ártalmas
tartalom terjesztésével kapcsolatos információkra,
b)	a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tevő könnyen használható
és konfigurálható szoftverekre vagy szoftveropciók elérhetőségére, vagy
c)	az elektronikus hírközlési szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a
magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelem céljából
rendelkezésére álló eszközökre.
(3)	Ha jogszabály az előfizető értesítését írja elő és amennyiben a szolgáltató számla
levelet is küld, a szolgáltató köteles a számlalevél mellékletében értesíteni az előfizetőt.
49
(4)	Ha jogszabály az előfizető értesítését írja elő és a szolgáltató a szolgáltatás
jellegéből adódóan nem köteles számla levelet küldeni, a szolgáltató választása szerint az
értesítési kötelezettségének a következő módon tehet eleget:
a)	az előfizető közvetlen értesítésével az elektronikus hírközlési szolgáltatás jellegéhez
igazodó módon,
b)	elektronikus levélben az előfizető által e célra megjelölt email címre;
c)	egyéb elektronikus hírközlés útján, az internetes honlapon történő közzétételre
utalással, vagy
d)	az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább
két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az
értesítést az ügyfélszolgálatán is hozzáférhetővé tenni.
(5)	A (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értesítési módokat a szolgáltató akkor
alkalmazhatja, ha maradandó módon rögzíteni tudja, hogy
a)	a szóbeli értesítést az előfizető tudomásul vette, vagy
b)	elektronikus dokumentumban vagy elektronikus levélben foglalt értesítést az
elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó előfizetőnek hitelesen
igazolható módon megküldték.
(6)	A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott értesítési módot a szolgáltató kizárólag e
törvény 136. § (1) bekezdése és a 132. § (4) bekezdése szerinti értesítések esetén
alkalmazhatja, kivéve, ha az előfizetői szerződés tárgyát képező szolgáltatásra irányadó az
előfizető által fizetendő előfizetési díjak és egyéb kapcsolódó díjak - beleértve a
számhordozással kapcsolatos díjakat és a szerződés megszüntetésekor esedékes díjakat, az
előfizető számára nyújtott kedvezmények, valamint a költségek mértéke, a díjak
megfizetésének ideje, módja változik.
(7)	Az előfizető jogai gyakorlására nyitva álló határidőket a legkésőbbi értesítéstől kell
számítani.
(8)	A Hatóság - annak érdekében, hogy az előfizetők, és felhasználók megfelelő
információkkal rendelkezzenek - előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók tájékoztassák
az előfizetőiket:
a)	az általuk nyújtott szolgáltatásokról, különös tekintettel azon számokra, vagy
szolgáltatásokra alkalmazandó díjakról, amelyre egyedi díjszabási feltételek vonatkoznak,
b)	a szolgáltató által az egy hálózati összeköttetésen átmenő forgalom mérésére és
alakítására létrehozott bármely eljárásról, valamint arról, hogy ezen eljárások milyen
hatással lehetnek a szolgáltatás minőségére,
c)	a fogyatékos előfizetőiket a számukra kifejlesztett termékekről és szolgáltatásokról.
(9)	A szolgáltatások egyes kategóriái tekintetében a Hatóság megkövetelheti, hogy a
tájékoztatásra közvetlenül a hívás kapcsolása előtt kerüljön sor.
(10)	A Hatóság annak érdekében, hogy az előfizetők, és felhasználók megfelelő
információkkal rendelkezve a szolgáltatások minőségéről, az árakról és díjszabásokról,
összehasonlíthassák az egyes szolgáltatásokat és a választási szabadságnak megfelelően
ésszerű döntéseket hozzanak, előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók összehasonlításra
alkalmas módon az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről, valamint
áráról, adatokat szolgáltassanak a Hatóságnak, vagy ilyen adatokat tegyenek közzé.
(11)	A Hatóság a hírközlési szolgáltatók által benyújtott információk alapján
összehasonlító adatokat tesz közzé, hogy lehetővé tegye a felhasználók és az előfizetők
számára, interaktív útmutatók vagy hasonló műszaki megoldások, alkalmazások
segítségével a független költségértékelést.”
44. §
50
Az Eht. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldi híváskezdeményezés szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési
szolgáltató köteles ingyenesen - nyilvános telefonállomás esetén fizetőeszköz használata
nélkül - biztosítani, hogy végfelhasználója elérhesse a Kormány által rendeletben
meghatározott hívószámokon keresztül, ide értve a „112” egységes európai
segélyhívószámot is, a segélyhívó szolgálatok elérését.”
45.	§
Az Eht. 146. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„146. § (1) Minden, az előfizetőkhöz telefonszámokat rendelő szolgáltató köteles
teljesíteni minden olyan ésszerű kérést, amely a nyilvánosan elérhető tudakozószolgálatok
és telefonkönyvek szolgáltatása céljából a megfelelő információk egyeztetett formában,
tisztességes, tárgyilagos, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre
bocsátására irányul.
(2)	A telefon szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető igénybe vehessen bármely
országos tudakozó szolgáltatást.
(3)	Minden, az előfizetőkhöz telefonszámokat rendelő szolgáltató az előfizető
hozzájárulásától függően - az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra
hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát köteles térítésmentesen átadni a 117. § ej
pontja szerinti tudakozó szolgáltató részére. Az átadott információk csak az egyetemes
tudakozó szolgáltatáshoz használhatók fel.
(4)	A tudakozószolgálatokkal és telefonkönyvekkel, valamint a szolgáltatók ezzel
kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben
állapítja meg.”
46.	§
Az Eht. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Gazdasági Térség
bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem
földrajzi számokat, valamint elérhessék és használhassák a szolgáltatásokat, amennyiben ez
műszakilag lehetséges és gazdaságilag nem ésszerűtlen.”
47 §
Az Eht. „Hangfrekvenciás tárcsázás és hívószám azonosítás” alcíme helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az előfizetők érdekét szolgáló eszközök és szolgáltatások biztosítása
149. § (1) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előírások
sérelme nélkül a telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője
számára a hálózat egészében, amennyiben ez műszakilag lehetséges, és gazdaságilag nem
ésszerűtlen
a)	előfizetői hozzáférési ponttól - előfizetői hozzáférési pontig történő jelzésátvitel
esetében hangfrekvenciás (DTMF) jelzőhang használatát,
51
b)	a hívószám azonosítását biztosító szolgáltatást,
c)	a díjmentes szelektív hívásletiltást kimenő hívásokra, kimenő és bejövő emelt díjas
szolgáltatásokra (ide értve az „SMS” és „MMS” szolgáltatásokat is) és más hasonló
alkalmazásokra, valamint az egyes emelt díjas szolgáltatások előzetes tiltásának beállítását
és a tiltás előfizetők kérésére történő díjmentes feloldását az Elnök által rendeletben
meghatározottak szerint.
(2)	Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles biztosítani előrefizetési,
vagy előrefizetéses rendszert, valamint a csatlakozási/bekapcsolási díjak részletekben
történő megfizetését, továbbá az alternatív, kedvezményes díjjakkal kapcsolatos
tanácsadást, amennyiben ilyen díjakat is alkalmaz.
(3)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a számlák meg nem fizetése esetén arányos,
az egyenlő elbánás követelményének megfelelő, és megfelelő módon közzétett
intézkedéseket tehet. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az előfizető
előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatás nemfizetéséből következő
bármilyen korlátozásáról vagy megszakításáról.
(4)	A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározott módon köteles
biztosítani költségellenőrzés szolgáltatást, beleértve az egyéni előfizetők ingyenes
figyelmeztetését is rendellenes fogyasztási szokások vagy túlzott fogyasztás észlelése
esetén.”
48.	§
Az Eht. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak
az érintett felhasználó, vagy előfizető világos és teljes körű - az adatkezelés céljára is
kiterjedő - tájékoztatását követő előzetes hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy
az ott tárolt adathoz hozzáférni.”
49.	§
Az Eht. a következő 150/A. §-al egészül ki:
„150/A. § (1) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérve, az ügyfélszolgálattal, az előfizetői
számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével,
a számla tartalmával kapcsolatban e törvényben vagy az e törvény végrehajtására
kibocsátott jogszabályban meghatározott rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése
esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a
fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni.
(2)	A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérve, az e törvényben vagy az e törvény
végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató
általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és
az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve -
fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott
meghatározott szabályok szerint.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti e törvényben vagy az e törvény végrehajtására
kibocsátott jogszabályban meghatározott szabályok a fogyasztóvédelemről szóló törvény
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
52
50. §
Az Eht. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„156. § (1) A szolgáltató - szükség szerint más szolgáltatókkal közösen - műszaki és
szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a szolgáltatás biztonságának, valamint az
elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során kezelt előfizetői személyes adatok
védelméről.
(2)	Az előfizetői személyes adatok megsértését jelenti a nyilvánosan elérhető
elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben továbbított, tárolt, vagy
más egyéb módon kezelt vagy feldolgozott személyes adatok véletlen, vagy jogellenes
kezelése vagy feldolgozása, így különösen megsemmisítése, elvesztése, módosítása,
jogosulatlan felfedése, nyilvánosságra hozatala, vagy az azokhoz való jogosulatlan
hozzáférés.
(3)	A személyes adatok megsértésének az észlelése esetén az elektronikus hírközlési
szolgáltató haladéktalanul köteles azt a Hatóságnak bejelenteni.
(4)	Az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek olyan nyilvántartást vezetni a
személyes adatok megsértésének eseteiről, amely tartalmazza az ilyen esetek lényeges
körülményeit, hatásait, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató által megtett
korrekciós intézkedéseket is. A nyilvántartásnak minden olyan tényre és körülményre ki
kell terjednie, amely alapján a Hatóság ellenőrizni képes, hogy az elektronikus hírközlési
szolgáltató a (5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelt-e, vagy sem. A nyilvántartás csak az
említett cél eléréséhez szükséges információkat tartalmazza.
(5)	Ha a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti az előfizető, vagy
más magánszemély személyes adatait vagy magánéletét, akkor az elektronikus hírközlési
szolgáltató erről az előfizetőt vagy magánszemélyt is indokolatlan késedelem nélkül köteles
értesíteni. Nem kell az érintett előfizetőt vagy magánszemélyt értesíteni a személyes
adataival való visszaélésről, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóságnak
kielégítően igazolni tudja, hogy végrehajtotta a megfelelő technikai védelmi intézkedéseket,
vagy, hogy ezen intézkedéseket alkalmazták a biztonság sérelmével érintett adatok
tekintetében. Az ilyen technológiai védelmi intézkedéseknek értelmezhetetlenné kell
tenniük az adatokat az azokhoz való hozzáféréshez engedéllyel nem rendelkező személyek
számára.
(6)	Az érintett előfizetők vagy magánszemélyek értesítésére irányuló szolgáltatói
kötelezettség sérelme nélkül - amennyiben a szolgáltató még nem értesítette az előfizetőt
vagy magánszemélyt a személyes adatok megsértéséről - a Hatóság,az Adatvédelmi Biztos
véleményének kikérését követően, kötelezheti erre, miután megfontolta a biztonság
megsértésének várható hátrányos hatásait.
(7)	Az előfizetőnek vagy magánszemélynek szóló értesítés tartalmazza legalább a
személyes adatok megsértésének jellegét és azokat az információs pontokat, ahol az
előfizető további felvilágosítást kaphat, továbbá intézkedéseket javasol a személyes adatok
megsértése lehetséges hátrányos hatásainak enyhítésére. A Hatósághoz intézett értesítés
ezen túlmenően leírja a személyes adatok megsértésének következményeit, és az annak
orvoslására az elektronikus hírközlési szolgáltató által javasolt, vagy megtett
intézkedéseket.
(8)	A Hatóság iránymutatást adhat ki a jelen § szerinti bejelentési és értesítési
kötelezettség teljesítésének a módjára, és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési
szolgáltatók személyes adatok kezelésével kapcsolatos elérendő biztonsági szintre
vonatkozó legjobb gyakorlatokról.
53
(9)	A műszaki és szervezési intézkedéseknek - figyelembe véve a legjobb gyakorlatot és
a meghozandó intézkedések költségeit - a szolgáltatónál, a hálózat egységességével és a
szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő biztonsági
szintet kell nyújtaniuk.
(10)	A szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt a hálózat egységességével és a szolgáltatás
biztonságát veszélyeztető, a szolgáltató által megtett műszaki és szervezési intézkedések
ellenére fennmaradó, ismert kockázatokról és a védelem érdekében az előfizető által
tehető intézkedésekről.
(11)	Ha a hálózat egységességével és a szolgáltatás biztonságát érintő vagy
veszélyeztető esemény következtében korábban nem ismert, új biztonsági kockázat
jelentkezik, a szolgáltató legalább ügyfélszolgálatán és internetes honlapján haladéktalanul
tájékoztatja az előfizetőt a korábban nem ismert, új biztonsági kockázatról, a védelem
érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről, és azok várható költségeiről. A
szolgáltató által nyújtott tájékoztatásért külön díj nem kérhető az előfizetőtől. A
szolgáltató által nyújtott tájékoztatás nem mentesíti a szolgáltatót a védelem érdekében
teendő, a hálózat egységességével és a szolgáltatás megszokott biztonsági szintjének
visszaállítása érdekében szükséges intézkedések megtétele alól.
(12)	A szolgáltató a személyes adatok védelmével, a szolgáltatás nyújtása során
továbbított közlések bizalmasságával, valamint a szolgáltatás biztonságával kapcsolatos, e
törvényben meghatározott kötelezettségein túlmenően a személyes adatok kezelésének
részletes szabályait, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések és küldemények
bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, valamint az
azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg.
(13)	Amennyiben valamely értéknövelt szolgáltatás nyújtásához a forgalmi adatokon
kívüli helymeghatározási adatok szükségesek, a szolgáltató köteles a felhasználót, és
előfizetőt tájékoztatni ezen adatok típusáról, az adatfeldolgozás céljáról, időtartamáról,
továbbá arról, hogy az adatokat szükséges-e harmadik fél számára továbbítani.
(14)	A felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli
helymeghatározási adatokat - a 159. §-ba foglalt adatfeldolgozás kivételével - az
elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag a felhasználó, vagy az előfizető hozzájárulása
esetén dolgozhatja fel és csak olyan mértékben és időtartamig, amely szükséges az
értéknövelt szolgáltatás nyújtásához.
(15)	A felhasználó, és az előfizető a (14) bekezdésben foglalt hozzájárulását bármikor
visszavonhatja.
(16)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre külön törvény szerint jogosult
nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben
meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, kérelmükre köteles megállapítani
és részükre továbbítani a felhasználóval, és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi
adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.
(17)	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben, az
adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelmére az elektronikus
hírközlési szolgáltató köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval, és az
előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.”
51.	§
Az Eht. 157. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
54
„(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató értéknövelt szolgáltatások nyújtása, vagy
saját üzletszerzés céljából - az előfizető, vagy a felhasználó kifejezett előzetes
hozzájárulásával az ilyen szolgáltatások nyújtásához, illetve értékesítéséhez szükséges
mértékig és ideig- feldolgozhatja a (2) bekezdés szerinti adatokat. Az elektronikus
hírközlési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető és a felhasználó a
hozzájárulását bármikor visszavonhassa.”
52.	§
Az Eht. 161. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani az előfizetői névjegyzékből és a
címtárból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását,
különösen az adatok jogosulatlan vagy indokolatlan mértékű letöltését, továbbá más
tagállam felhasználóinak hívás vagy SMS útján történő közvetlen hozzáférését.”
53.	§
Az Eht. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer vagy előfizetői kapcsolat
létrehozására szolgáló más automatizált eszköz, vagy a gazdasági reklámtevékenység
alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. §-ának
hatálya alá nem tartozó tevékenység, az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható
közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- és piackutatás céljára, ha ehhez az
előfizető előzetesen hozzájárult.”
54.	§
Az Eht. 163. §-a a következő új, (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői
szerződéseket - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - 2011. november 1-ig
kötelesek e törvény szerint módosítani. Ebben az esetben a hatályban lévő egyedi előfizetői
szerződések az általános szerződési feltételek e törvény szerinti módosítása által érintett
részek tekintetében a törvény erejénél fogva módosulnak, erről külön értesítést az
elektronikus hírközlési szolgáltatók az előfizetőknek nem kötelesek megküldeni. Az újonnan
kötött előfizetési szerződésekre 2011. november 1-ig a jelen törvény 2011. június 1. napján
hatályos előfizetői szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)	Az Eht. 7. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot az egyes elektronikus hírközlési tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi .....törvény hatálybalépését követő két éven belül
kell elvégezni.”
55.	§
Az Eht. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„182. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:
55
a)	az elektronikus hírközlés politikát, a rádióspektrum politikát és információs társadalom
politikát, és e politikák végrehajtásához szükséges intézkedéseket;
b)	az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének
rendszerét, az államigazgatási szervek feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;
c)	az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos
információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott szervezetek
együttműködésének rendjét;
d)	a tudakozószolgálatokkal és telefonkönyvekkel, valamint a szolgáltatók ezzel
kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat;
e)	a kormányzati célú hálózatokra és az ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus
hírközlési tevékenységre vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat;
f)	az egyetemes szolgáltatás részletes pénzügyi és műszaki feltételeit, követelményeit,
g)	az e törvény szerinti hírközlési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot
nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:
a)	a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes
szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek
megtérítésének részletes szabályait,
b)	az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokra vonatkozó szabályokat az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
c)	a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését és
felkészülési feladataik meghatározását;
d)	piacmeghatározás, piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók
kijelölése és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;
e)	az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerének létrehozására,
működtetésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat, a szolgáltatók bejelentési és
kapcsolattartási kötelezettségeit;
f)	az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás és az
egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóval folytatott szerződéskötési eljárás részletes
feltételeit és szabályait;
(3)	Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:
a)	a nemzeti írek vénei afel o sztást;
b)	a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére kiírt árverés és pályázat szabályait,
c)	a frekvenciasávok felhasználási szabályait;
d)	a frekvenciakijelöléshez egyes esetekben szükséges műszaki terv elkészítésére
vonatkozó jogosultság képesítési feltételeit;
e)	frekvenciahasználati jogosultság, illetve jog átruházásának és haszonbérbe adásának
elveit és részletes feltételeit;
f)	az egyedi használati jog biztosításával kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a
frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az egyedi használati
jogok kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és kiadásának
megtagadására vonatkozó részletes szabályokat, a frekvenciahasználati jog gyakorlásának
feltételeit és a frekvenciahasználati engedélyben (frekvenciakijelölésben, rádióengedélyben
illetőleg frekvenciahasználati jogosultságban) foglalható feltételek részletes szabályait,
valamint a frekvenciahasználati jog érvényességének idejét a polgári célú
frekvenciagazdálkodás területén;
56
g)	idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;
h)	a rádióberendezések és elektronikus hírközlő végberendezések
megfelelőségigazolásának és elismerésének, valamint forgalomba hozatalának,
forgalmazásának, üzembe helyezésének részletes szabályait;
i)	a rádióamatőrökre vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a
vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeit;
j) az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét;
k) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés
forgalmazásának feltételeit, e törvény 79. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott
miniszteri rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásának módját, illetve az attól való
eltéréseket;
l) a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és
zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú
frekvenciagazdálkodás területén;
m) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket;
o)	az ANFT-t és az azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó részletes
szabályokat;
p) az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a előfizetők és felhasználók
védelmével összefüggő követelményeit, valamint az emelt díjas szolgáltatások nyújtásának
feltételeit;
q) a számhordozhatóság szabályait és a számhordozhatóság megvalósíthatósága
érdekében működő központi referencia adatbázis és a szolgáltatók együttműködésének
feltételeit és eljárási szabályait, valamint az adatbázishoz való hozzáférés minőségi
követelményeit;
r) a közvetítőválasztás szabályait;
s) az interfészek műszaki leírásának tartalmi követelményeit és az azokhoz való
hozzáférés előírását;
t) a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;
u) az elektronikus hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő
adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a
titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok
kezelését, az azonosítókijelzés és a hívásátirányítás feltételeit;
v) a segélyhívások megválaszolása céljából a hívó fél azonosítására, illetve a
helymeghatározásra vonatkozó adatok segélyhívó szolgálatok műszaki feltételeit és
rendelkezésére bocsátásának módját;
x) a nagyfrekvenciás villamos berendezések és a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást
keltő berendezések megfelelőségének igazolását, a megfelelőségi nyilatkozat feltételeit, a
megfelelőség alapvető követelményeit, az idegen honosságú megfelelőség tanúsítványok
kölcsönös elismerésének feltételeit az iparügyekért felelős miniszter egyetértésével;
y) az építésügyért és, a feladatkörükbe tartozó sajátos építményfajtára vonatkozó
szabályok tekintetében, az elektronikus hírközlési építmények más építményfajtákkal való
megközelítését, védelmét, illetve keresztezését a közlekedésért, az energiapolitikáért, illetve
a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben.
z) előfizetői szerződések, azok létrejötte, módosítása megszűnése, szolgáltatások
korlátozásának feltételeit, az egyedi előfizetői szerződések és a szolgáltatók általános
szerződési feltételei részletes szabályait.”
56. §
57
(1) Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény]
,,c) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának
létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009.
november 25.)
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg].”
(2)	Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő j)-1) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,,j) az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az
egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus
hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv,
az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a
magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok
alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK
rendelet módosításáról,
k) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és
kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló
2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési
szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról.”
I) a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra
vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról.”
57.	§
(1)	Az Eht. 188. §-a a következő l/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„l/a. Azonosítás szolgáltatás: olyan kapcsolódó szolgáltatás melyet az előfizető vagy
felhasználó személyére vonatkozó adatok igénybevételével nyújtanak.”
(2)	Az Eht. 188. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„19. Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a
hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások - beleértve
a nem aktív hálózati elemeket is -, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé
meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses
úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni
hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek
továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós
hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.”
58
(3)	Az Eht. 188. §-a a következő 30/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„30/a. Frekvenciafelosztás: egy adott frekvenciasávhoz egy vagy több rádiószolgálat
hozzárendelése abból a célból, hogy azok a frekvenciasávot meghatározott feltételek
mellett használják.”
(4)	Az Eht. 188. § 35-36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„35. Hálózati szerződés: a hálózati szolgáltatások igénybevételére, azokhoz való
hozzáférésre irányuló, szolgáltatók , vagy szolgáltató és valamely vállalkozás közötti
szerződés, ideértve a hozzáférésre és összekapcsolásra irányuló szerződést, továbbá a
lineáris médiaszolgáltató és a műsorterjesztő közötti, műsorterjesztési szolgáltatás
igénybevételére irányuló szerződést is.
36.	Hálózati szolgáltatás: hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más
szolgáltató, vagy vállalkozás számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő
szolgáltatások.”
(5)	Az Eht. 188. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„41. Helyhez kötött telefonszolgáltatás: helyhez kötött előfizetői végponton keresztül
igénybe vehető nyilvános telefonszolgáltatás, amely nem minősül nyilvánosan elérhető
mobil rádiótelefon szolgáltatásnak.”
(6)	Az Eht. 188. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„43. Helyi alhurok: a helyhez kötött nyilvános elektronikus hírközlő hálózatban
alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy előfizetői hozzáférési pontot
összeköt egy koncentrációs ponttal vagy egy meghatározott köztes hozzáférési ponttal.”
(7)	Az Eht. 188. § 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„45. Helyi hurok: a nyilvános helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely
előfizetői hozzáférési pontot egy rendezővel, vagy annak megfelelő eszközzel
összekapcsoló transzparens fizikai áramkör (így különösen a sodrott rézérpáras, illetve
koaxiális kábeles, illetve optikai szálas, vagy más, ezekkel egyenértékű átviteli közegen
létesített kapcsolat).”
(8)	Az Eht. 188. § 47-49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
59
[E törvény alkalmazásában:]
„47. Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi
hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató
számára, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra egy meghatározott részének,
például a frekvencia egy részének vagy ezzel egyenértékű résznek a használatát.
48.	Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi
hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára,
amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra teljes kapacitásának használatát.
49.	Helymeghatározási adat: az elektronikus hírközlő hálózatban vagy az elektronikus
hírközlési szolgáltatás során kezelt bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési
szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi.”
(9)	Az Eht. 188. §-a a következő 49/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
49/a. Helymeghatározási szolgáltatás: olyan kapcsolódó szolgáltatás melyet az
előfizető vagy felhasználó helymeghatározási adatainak megadásával nyújtanak.”
(10)	Az Eht. 188. §-a a következő 50/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„50/a. Hívás: nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás
igénybevételével megvalósított, kétirányú hangalapú kommunikációt lehetővé tevő
csatlakozás.,,
(11)	Az Eht. 188. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„56. Hozzáférés: eszközök, vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más
elektronikus hírközlési szolgáltató vagy vállalkozás részére meghatározott feltételek
mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások
nyújtása céljából, beleértve azt is, amikor ezeket az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások vagy lineáris médiaszolgáltatás nyújtására használják. A
hozzáférés kiterjed többek között a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz történő
hozzáférésre, amely magában foglalhatja
a)	a berendezések vezetékes vagy vezeték nélküli módon történő csatlakoztatását (ez
tartalmazza különösen a helyi hurokhoz és a helyi hurok révén történő
szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést);
b)	az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés,
ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából,
c)	az összekapcsolást;
d)	a bitfolyam hozzáférést;
e)	a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket
és tornyokat;
60
f)	a megfelelő szoftverrendszerekhez való hozzáférést, beleértve a működéstámogató
rendszereket, a számfordításhoz vagy ezzel egyenértékű funkciót kínáló rendszerekhez
való hozzáférést;
g)	a helyhez kötött és mobil rendszerekhez való hozzáférést, különösen barangolás
céljából;
h)	digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférési rendszereihez való
hozzáférést;
i)	virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést.”
(12)	Az Eht. 188. §-a a következő 60/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„60/a. Jelenlét- ellenőrző szolgáltatás: olyan kapcsolódó szolgáltatás, amelyet az
előfizető vagy felhasználó meghatározott állapotára vonatkozó adatok igénybevételével
nyújtanak.”
(13)	Az Eht. 188. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, illetve
elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, ahhoz igénybe vehető, illetve arra
alkalmas kapcsolódó szolgáltatások, fizikai eszközök és egyéb létesítmények vagy
elemek, ideértve többek között az épületek vagy az épületek kábelbevezetését, az épületek
kábelezését, az antennákat, a tornyokat és egyéb tartószerkezeteket, az alépítményeket, a
kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenőrzőaknákat és a szekrényeket.”
(14)	Az Eht. 188. §-a a következő 61/a.- 61/b. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„61/a. Kapcsolódó szolgáltatások: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve
elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik
illetve támogatják az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást,
vagy erre alkalmasak, beleértve a számfordítást, és az azzal egyenértékű funkcióval
rendelkező rendszereket, a feltételes hozzáférésű rendszereket és az elektronikus
műsortájékoztatókat, valamint egyéb szolgáltatásokat, mint például az azonosítás
szolgáltatást, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző szolgáltatást.
61/b. Kábelrendező: a helyi hurok értelmezésében olyan csatlakozásra megfelelő
szerelvény, amelyben az érintett helyi hurok vagy helyi alhurok egyedi leválasztó eszközei
találhatók.”
(15)	Az Eht. 188. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„68. Közvetítőválasztás: az elektronikus hírközlési szolgáltató előfizetőjének az a
lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közvetítő
61
szolgáltatót, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval összekapcsoláson
keresztül nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújt.”
(16)	Az Eht. 188. §-a a következő 70/b. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„70/b. MMS: Multimédiás üzenetküldés szolgáltatás.”
(17)	Az Eht. 188. § 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„75. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális
médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra
rendelt frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú
adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy
felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat (egyidejűleg több
frekvenciát használó, több adóval működő hálózat) vagy műsorszóró adó (ugyanazon
frekvenciát egyidejűleg, azonos módon használó egy vagy több adó) segítségével végzett
műsorterjesztés is.”
(18)	Az Eht. 188. §-a a következő 83/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„83/a. Nettó árbevétel: a szolgáltató számviteli törvény szerinti nettó árbevétele.”
(19)	Az Eht. 188. § 85-86. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan
elérhető, a hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató elektronikus hírközlési
szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat.
86. Nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás (telefon szolgáltatás): olyan, bárki
számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy
nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám, vagy hívószámok segítségével
közvetlenül vagy közvetve lehetővé teszi belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások
kezdeményezését és fogadását.”
(20)	Az Eht. 188. §-a a következő 88/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„88/a. Önálló gazdasági egység: olyan önálló szervezeti egység egy elektronikus
hírközlési szolgáltató társaság társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény és a
számvitelről szóló törvény szerinti olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége
(ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független,
a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez.”
(21)	Az Eht. 188. § 91.-94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
62
[E törvény alkalmazásában:]
„91. Rádióberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely
földfelszíni rádiótávközlés vagy űrtávközlés céljára szolgáló rádióspektrum
felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adása és vétele útján távközlésre.
92.	Rádióhullám: olyan, a térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses
hullám, amelynek frekvenciája nem nagyobb, mint 3000 GHz.
93.	Rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya.
94.	Rádiószolgálat: a Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban levő jogszabályban
meghatározott rádiótávközlési szolgálat, továbbá a rádiócsillagászati szolgálat.”
(22)	Az Eht. 188. §-a a következő 99/b. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„99/b. SMS: rövid szöveges üzenet szolgáltatás.”
(23)	Az Eht. 188. § 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„100. Transznacionális piac: az Európai Bizottság által meghatározott, az Európai
Gazdasági Térség egészét vagy annak jelentős részét, de legalább két tagállamot érintő
piac.”
(24)	Az Eht. 188. § 103. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„103. Telepítés: rádióállomás, rádiórendszer, vagy rádiótávközlő hálózat kiépítése,
üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét
megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, vagy kísérleti üzemeltetés nélkül.”
(25)	Az Eht. 188. § 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„107. Űr szegmens: műholdas távközlési rendszer része, amely magában foglalja a
műholdat és a műholdkövetési, távmérési és távvezérlési funkciókat, valamint a műholdak
részére logisztikai támogatást nyújtó földi berendezéseket.”
(26)	Az Eht. 188. §-a a következő 110/a-l 10/b. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„110/a. Végfelhasználó: olyan felhasználó, aki az adott hálózati hozzáférési pontot saját
érdekkörében használja, és azon nem nyújt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési
szolgáltatást.
63
110/b. Végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező vállalkozás: azon vállalkozás, amely
a végfelhasználó valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez történő
fizikai vagy logikai csatlakoztatása felett rendelkezési jogot gyakorol.”
(27)	Az Eht. 188. § 111. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„111. Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a
helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és
üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató
igényeit elégítik ki.”
58.	§
Az Eht. 10. § (1) bekezdés nyitó mondatában a „Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)” szöveg, 10. § (1) bekezdés n)
pontjában a „zártcélú” szövegrész helyébe a „kormányzati célú” szöveg, a 10. § (2)
bekezdésében az „Az Elnök ellátja az (1) bekezdés b), valamint d)-h) pontjában
meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat” szövegrész helyett „A Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés b), d)-g),
valamint x)-v) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat” szöveg, 10. §
(2)	bekezdésében a „Hivatal eljár az (1) bekezdés a), c), j), és l)-s) pontjaiban
meghatározott ügyekben” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés a) c) j), valamint l)-u), pontjaiban
meghatározott ügyekben” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „Médiatanács” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban:
Médiatanács)” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „főigazgató” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató)”
szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „káros zavaroktól” szövegrész helyébe a „káros
zavarástól” szöveg, 80. § (3) bekezdés f) pontjában a „fogyatékkal élő” szövegrész
helyébe a „fogyatékos” szöveg, 84. § (2) bekezdésében a „frekvenciasávok nemzeti
felosztására” szövegrész helyébe a „nemzeti frekvenciafelosztásra” szöveg, 84. § (5)
bekezdésében a „frekvenciahasználati jog” szövegrész helyébe a „frekvenciahasználati
jogosultság és jog” szöveg, 84. § (8) bekezdésében a „kártérítés” szövegrész helyébe a
„kártalanítás” szöveg, 102. § (2) bekezdésében a „jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltató” szövegrész helyébe a „nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltató” szöveg, 104. § (l)-(3) bekezdésében a „jelentős piaci erővel
rendelkező szolgáltató” szövegrész helyébe a „nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon
jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató” szöveg, 105. § (l)-(4) bekezdésében a
„jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató” szövegrész helyébe a „nagykereskedelmi
szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató” szöveg, 106. § (1) és
(7) bekezdésében a „jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató” szövegrész helyébe a
„nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató”
szöveg, 106. § (2) bekezdésében „az előfizetők” szövegrész helyébe „a végfelhasználók”
szöveg, 107. § (1) bekezdésében a „jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató”
szövegrész helyébe a „nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel
rendelkező szolgáltató” szöveg, 108. § (1) bekezdésében a „jelentős piaci erővel
rendelkező szolgáltató” szövegrész helyébe a „nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon
jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató” szöveg, a 109. §-t megelőző „előfizetői
64
szolgáltatások díjával kapcsolatos kötelezettségek” alcím helyébe a „Kiskereskedelmi
szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek”, a 109. § (1) bekezdésében a
„kötelezettségek” szövegrész helyébe a „nagykereskedelmi kötelezettségek” szöveg, 117.
§ (1) bekezdés a) pontjában a „telefonhálózathoz” szövegrész helyébe a „nyilvános
elektronikus hírközlő hálózathoz” szöveg, 117. § (1) bekezdés a) pontjában a „nemzetközi
hívások” szövegrész helyébe a „nemzetközi telefonhívások” szöveg, 117. § (1) bekezdés
b)	pontjában a „telefonállomás” szövegrész helyébe a „telefonállomás vagy más nyilvános
telefon hozzáférési pont” szöveg, 117. § (1) bekezdés b) pontjában a „telefonállomások”
szövegrész helyébe a „telefonállomások vagy más nyilvános telefon hozzáférési pontok”
szöveg, 118. § (3) bekezdésében az „alacsony jövedelmű, illetve fogyatékkal élő személy”
szövegrész helyébe az „alacsony jövedelmű, időskorú, és fogyatékos személy” szöveg,
134. § (7) bekezdésében az „5000 Ft-nál” szövegrész helyébe a „tízezer forintnál”, 134. §
(7) bekezdésében „az 5000Ft-ot” szövegrész helyébe „a tízezer forintot” szöveg, 136. §
(1)	bekezdés c) pontjában a „terroristaelhárítás” szövegrész helyébe a „terrorelhárítás”
szöveg, 136. § (1) bekezdés c) pontjában a „támogatott egyetemes szolgáltatást”
szövegrész helyébe a „szolgáltatást” szöveg, 146. §-ban a „felhasználó” szövegrész
helyébe a „végfelhasználó” szöveg, 157. § (2) bekezdés j) pontjában a „távbeszélő”
szövegrész helyébe a „telefon” szöveg, a 182. § (2) bekezdés g) pontjában a „fogyasztók”
szövegrész helyébe „az előfizetők és felhasználók” szöveg, 188. § 16. pontjában a
„valamint a Hatóság határozata” szövegrész helyébe a „Hatóság határozata és a Hatóság
által az ügyféllel kötött hatósági szerződés” szöveg, 188. § 62. pontjában a
„rádiónavigációs” szövegrész helyébe a „rádiónavigáció” szöveg lép.
59.	§
(1)	Hatályát veszti az Eht. 4. § (2) bekezdésében és 6. §-ban „a 36. §-ban foglaltak
értelemszerű alkalmazásával” szövegrész, 10. § (1) bekezdés l) pontjában a „polgári célú”
szövegrész, XII. fejezet címében „A NAGYKERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSI
PIACOKON” szövegrész, 105. § (2) bekezdésében a „valamint az árpréstilalom” szövegrész,
109. § (1) bekezdésében az „illetve a 111. §” szövegrész, az Eht. 188. § 69. pontjában „a
Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az arra vonatkozó eljárás
szerint, valamint” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Eht. 4. § (1) bekezdés b), e) és f) pontja, 5. § (1) bekezdés s) pontja és
(2)	bekezdése, 10. § (1) bekezdés h) pontja, „A Hatóság alkalmazottai” alcímet megelőzően
„A Hivatal” alcím, 20. § (1) bekezdés d) pontja, 75. §-a, „A bérelt vonali szolgáltatások
minimális készletének biztosítása” alcíme, 110. §-a, 113.-116. §-a, az „Árprés
alkalmazásának tilalma” alcíme, 151-152. §-a, 188. § 4., 5., 8., 38., 44., 52., 54., 58., 59., 73.,
96., 98., 102., és 104. pontja.
(3)	Az Elnök Eht. 182. § (3) bekezdés szerinti jogalkotási hatáskörébe tartozó, e törvény
hatálybalépését megelőzően kibocsátott jogszabályok az Elnök által azonos tárgykörben
kibocsátott jogszabályok hatálybalépéséig maradnak hatályban.
II. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII.
törvény módosítása
60.	§
Hatályát veszti a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 4.
§-a.
65
III. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
61.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 13. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezéseit]
,,g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló
tevékenység felügyeletével, a média- és hírközlési igazgatással, az elektronikus hírközlési
szolgáltatások, tevékenységek, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci
felügyeletével, piacszabályozásával, ellenőrzésével kapcsolatos eljárásban, ”
[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem
állapít meg.]
IV.	A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi
LXXIV. törvény módosítása
62. §
(1)	A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: Dtv.) 5. § (1) bekezdése a következő 2/a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„2/a. Digitális földfelszíni műsorterjesztés: olyan műsorterjesztés, amely magában foglalja
a)	a médiaszolgáltató által előállított egymással szinkronban lévő kép, valamennyi
hang, és adat jelek összességéből álló digitális rádió-, illetve audiovizuális
médiaszolgáltatási jelnek a fizikai kapcsolódási ponton történő átvételét, és eljuttatását a
multiplex szolgáltatás rendszeréhez;
b)	a médiaszolgáltatási jelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyam előállítását
(multiplex szolgáltatás), és e jelfolyam eljuttatását a műsorszóró adókhoz
(műsorszétosztás),
c)	e jelfolyam műsorszóró adók adott antenna rendszereinek kimenő pontjáról a
rádióengedélyekben foglalt paraméterekkel történő kisugárzását, amely kisugárzott jelnek
olyan szintűnek és minőségűnek kell lennie, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályban rögzített vagy egyéb módon vállalt lakossági ellátottságot biztosítsa.”
(2)	A Dtv. 5. § (1) bekezdés 13-14. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„13. Forgalomba hozatal: a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő
forgalmazása;
14. Gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját
nevében vagy védjegye alatt a terméket tervezteti, gyártatja vagy forgalmazza;”
66
(3)	A Dtv. 5. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-,
illetve audiovizuális műsorokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas
szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú
adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy
felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat (egyidejűleg több
frekvenciát használó, több adóval működő hálózat) vagy műsorszóró adó (ugyanazon
frekvenciát egyidejűleg, azonos módon használó egy vagy több adó) segítségével végzett
műsorterjesztés is;”
(4)	A Dtv. 6. § (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és egy új (7)
bekezdéssel kiegészül:
„(4) Az Mttv. hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások kivételével a bejelentésben meg kell
adni azokat az adatokat, illetve be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják az
adott műsor médiaszolgáltatójának médiaszolgáltatási jogosultságát. Ezen igazolási
kötelezettség alá eső médiaszolgáltatások tekintetében a bejelentés nyilvántartásba vétele
tárgyában hozott hatósági döntésben feltételként előírható, hogy a műsorterjesztő kizárólag
azon médiaszolgáltató műsorát terjesztheti, amelynek médiaszolgáltatási jogosultságát
megfelelően igazolta.
(5)	A bejelentésben meg kell adni azokat az adatokat, illetve be kell nyújtani azokat az
okiratokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok
védelméhez a szükséges intézkedéseket a műsorterjesztő megtette. A bejelentéshez csatolni
kell a médiaszolgáltatóval kötött szerződés vagy az adott műsor terjesztésére vonatkozó
jogosultság igazolását is.
(6)	A műsorterjesztő a (3)-(5) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a
Hatóságnak három napon belül köteles bejelenteni.
(7)	A Hatóság a műsorterjesztés e törvény szerinti jogszerűségét piacfelügyeleti eljárás
keretében ellenőrzi.”
(5)	A Dtv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét az Mttv.-ben, illetve az (1) bekezdés
szerinti pályázat során meghatározott továbbítási, illetve szerződéskötési kötelezettség
terheli. A digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét az (1) bekezdés szerinti pályázat során
meghatározott továbbítási és szerződéskötési kötelezettség terheli.”
(6)	A Dtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális
audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes
területén úgy, hogy országosan a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a
digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás,
és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi
eszközök (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az előzőekben meghatározott
feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások
terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek
teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb 2014.
december 31.”
67
(7)	A Dtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró
hálózatban található adónként vagy az adó és átjátszó adói vagy több adó és az átjátszóadók
által meghatározott területenként a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott módon
és időben kerülhet sor.”
(8)	A Dtv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közszolgálati műsorok digitális vételének biztosítása érdekében a digitális
vevődekóderek állami támogatására a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását
megelőzően legalább három hónapig, a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását
követően pedig legalább egy hónapig, verseny-semleges módon, a kizárólag analóg
foldfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben
és mértékben, kérelem alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint kerülhet sor.”
(9)	A Dtv. 45. § (2) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint módosul, illetve a bekezdés
jelenlegi c) pontjának megjelölése d) pontra változik:
[A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:]
,,c) a digitális átállással kapcsolatos állami kommunikáció az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott forrásból, pályázat útján; vagy”
(10)	A Dtv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke arra, hogy rendelettel állapítsa meg
a)	a digitális rádió- és televízió-médiszolgáltatások vételére alkalmas készülékek
együttműködő képessége érdekében szükséges intézkedések részletes szabályait;
b)	a digitális átállás forrásainak részletes felhasználási szabályait;
c)	az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjából a
digitális átállás forrásaként felhasználható mértékét;
d)	digitális műsorszóró hálózatok, illetve műsorszóró adók üzemeltetési jogosultságok
pályázati kiírási határidejét,
e)	a közszolgálati médiaszolgáltatások analóg műsorszórásának leállítására vonatkozó
szabályokat;
f)	az analóg és digitális televíziós vételre alkalmas vevőkészülékek forgalomba hozatala
műszaki feltételeinek és digitális műsorok vételére való alkalmasságának, az alkalmasság
megjelölésének részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg közszolgálati médiaszolgáltatások digitális
vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó
szabályokat.
(3)	Az Elnök jelen § szerinti jogalkotási hatáskörébe tartozó, 2011. augusztus 1. napját
megelőzően kibocsátott jogszabályok az Elnök által azonos tárgykörben kibocsátott
jogszabályok hatálybalépéséig maradnak hatályban.”
(11)	A Dtv. 34. § (2) bekezdésében a „műsorszolgáltatóra” szövegrész helyébe a
„médiaszolgáltatóra” szöveg, 39. §-a (2) bekezdés b) pontjában a
68
„közműsorszolgáltatókkal” szövegrész helyébe a „közösségi médiaszolgáltatókkal” szöveg,
43. § (2) bekezdésében a „közműsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „közösségi
médiaszolgáltató” szöveg, 43/H. § (1) bekezdés b) pontjában a „műsorszolgáltatási”
szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási” szöveg, 45. § (1) bekezdés a) pontjában a
„Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap” szövegrész helyébe a
„Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap” szöveg, a 45. § (3) bekezdésében a
„Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap” szövegrész helyébe a
„Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap” szöveg lép.
(12)	Hatályát veszti a Dtv. 43/A.§ (1) bekezdése, 46. § (1) és 60. § (4) bekezdése.
V.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény módosítása
63.	§
(1)	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
(a továbbiakban: Mttv.) 2. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új d) ponttal:
,,d) a kiadványokra.”
(2)	Az Mttv. 10. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt
előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a
műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a
médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető
számára tett hozzáférhetővé, vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást
alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy
hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a
Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.”
(3)	Az Mttv. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának vagy a szolgáltatását terjesztő
műsorterjesztőnek - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
2010.	évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban -
hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba
sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.”
(4)	Az Mttv. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„14. § A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más
módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban
történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.”
(5)	Az Mttv. 21. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
69
„21. § (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes
műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.
(2)	A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok éves
átlagban legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei
műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon.”
(6)	Az Mttv. 22. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban,
illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi
médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. §
(1)	bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként
a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának.”
(7)	Az Mttv. 35. § (2) bekezdésének h) pontja az alábbiak szerint módosul:
,,h) a képújságra, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,”
(8)	Az Mttv. 39. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új d) ponttal:
,,d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett
műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext
szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a
képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, és szó szerint kell tartalmaznia a hangsávon
elhangzó szövegeket.”
(9)	A 41 .§ (4) bekezdése kiegészül az alábbi j) ponttal:
[A Hivatal nyilvántartást vezet]
,j) a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető
médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról.”
(10)	A 42. § (11) bekezdésében a „kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bővítésének”
szövegrész helyébe a „kapcsolódásának” szövegrész kerül.
(11)	Az Mttv. 43. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:
a)	a bíró, az ügyész,
b)	a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető beosztású tisztségviselője, az Állami Számvevőszék
elnöke, alelnökei, főtitkára, vezetője, valamint a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,
c)	a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Hatósággal
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
d)	a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek közeli
hozzátartozója.”
(12)	Az Mttv. 46. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
70
,,b) a bejelentett sajtótermék címét”
(13)	Hatályukat vesztik az Mttv. 46. § (9) bekezdés b)-c) pontjai.
(14)	Az Mttv. 48. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult
a)	a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan
megszegte,
b)	a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesült, vagy
c)	a kérelem benyújtásakor médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.”
(15)	Az Mttv. 55. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal:
,,d) amely nem rendelkezik lejárt tartozással a Médiatanács felé.”
(16)	Az Mttv. 55. § (2) bekezdésben az „a)-c) pontban” szövegrész helyébe az ,,a)-d)
pontban” szövegrész kerül.
(17)	Az Mttv. 57. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha]
,,e) nem, vagy nem megfelelően tartalmazza az 56. §-ban felsoroltakat.”
(18)	Az Mttv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 57. § (2) bekezdésben foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak
kizárólag az 56. § b), c), de), df)-dm),j)-i) pontok tekintetében van helye.”
(19)	Az Mttv. 62. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától
kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott
részvételi feltételeknek. Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati eljárás esetén, ha
egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az
(1)	bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét.”
(20)	Az Mttv. 63. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(21)	Az Mttv. 63. §-a kiegészül az alábbi új (14) bekezdéssel:
„(14) A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelentenie, ha a
médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy a hatósági szerződésben szereplő adataiban
változás következik be.”
(22)	Az Mttv 64. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
71
[Nem engedélyezhető a hálózatba kapcsolódás,]
,,b) ha a médiaszolgáltatók bármelyike médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a
Médiatanács felé,
c)	ha a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne
meg a 71. §-ban foglaltaknak,”
(23)	Az Mttv. 65. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe
vételével - ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerződést köthet olyan helyi
médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására,
a)	amelynek a frekvenciatervét Hivatal a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban
hatósági szerződést még nem kötött,
b)	amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult
médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül
nem kezdődik meg, vagy
c)	amelyre vonatkozóan a Hatóság igazolja, hogy a médiaszolgáltatás másoknak okozott
zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható.”
(24)	Az Mttv. 65. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a kérelmező nevét, lakcímét, telefonszámát,
b)	a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,
c)	a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját,
d)	a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,
e)	a műsortervet,
f)	a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,
g)	az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a
médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról,
h)	a médiaszolgáltatási lehetőség megnevezését, vagy az (1) bekezdés c) pont tekintetében a
tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás telephelyét.”
(25)	Mttv. 65. §-a kiegészül az alábbi új (13) bekezdéssel:
„(13) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács abban az esetben köt ideiglenes
hatósági szerződést, amennyiben a médiaszolgáltató nem rendelkezik a Médiatanács felé
lejárt tartozással és az ideiglenes jogosultság teljes időtartamára - audiovizuális
médiaszolgáltatás esetén fél évre - fizetendő médiaszolgáltatási díj megfizetését legkésőbb a
szerződéskötés napján igazolja.”
(26)	Hatályát veszti az Mttv. 66. § (4) bekezdésének e) pontjában a „beleértve a képújság
időtartamát is,” szövegrész.
(27)	Az Mttv. 66. §-a kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:
„(7) A közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés elutasításáról vagy visszavonásáról
szóló határozat meghozatala esetén annak közlésétől számított fél éven belül a
médiaszolgáltató nem kezdeményezheti az (5) bekezdés szerinti eljárást.”
72
(28)	Az Mttv. 70. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók
meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése
szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így
különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - a Két. szerinti
hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.”
(29)	Az Mttv. 74. § (2) bekezdése törlésre kerül, és a (3)-(5) bekezdések számozása (2)-(4)-re
módosul. Az Mttv. 74. § (5) bekezdése [az előbbiek szerinti új (4) bekezdés] az alábbiak
szerint változik:
„(4) Az (l)-(3) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal
ellenőrzi.”
(30)	Az Mttv. 75. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az (l)-(ll) bekezdésben foglaltak megfelelő érvényesülését, a műsorterjesztő általi
teljesítését a Médiatanács hivatalból vagy a 145. § szerinti bejelentés alapján általános
hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti.
(16)	Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a
műsorteijesztő az (l)-(ll) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogsértés a
jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb
hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a Médiatanács felhívja a műsorterjesztő
figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsz napos határidő megállapításával, valamint a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.
(17)	Amennyiben a (16) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő
eredménytelenül telt el, vagy az (16) bekezdés alkalmazása kizárt, a Médiatanács hivatalból
megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.”
(31)	Az Mttv. 91. § (1) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul:
,,d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak,
szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,”
(32)	Az Mttv. 97. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el, költségei -
beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját - a Közalapítványt terhelik.”
(33)	Az Mttv. 97. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját
az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az
elnök és a tagok ezen felül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási
költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt
összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen irányadók.”
(34)	Az Mttv. 98. §-a kiegészül az alábbi (4)-(8) bekezdéssel:
73
„(4) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.
(5)	A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára
nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati
médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós
médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz
frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális
médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell
érteni.
(6)	A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti
médiaszolgáltatásokat is nyújthat.
(7)	Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási
lehetőségekről - ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is - a Médiatanács műszaki,
gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, az Alap
vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.
(8)	A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács -
az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a
következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati
célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a
közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati
médiaszolgáltatók számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja
azok rendszerét.”
(35)	Az Mttv. 108. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tag. E tagok tiszteletdíját az
Alap vezérigazgatója állapítja meg, rájuk a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt
összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak.”
(36)	Az Mttv. 108. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében -
vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás
végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához
való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett
tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő
bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatók céljainak elérésére használhatja fel.”
(37)	Az Mttv. 113. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Tekintettel a (8) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az
Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12
havi, a Hatóságtól származó nettó - azaz személyi jövedelemadóval csökkentett -
jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hatóság
költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk
megtérülése körében adómentes. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke
és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, 129. § (9) bekezdésben foglalt
tilalommal összefüggésben is.
(10)	Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a (4) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg,
a megbízatás megszűnésére a közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás
visszavonása esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
74
(38)	Az Mttv. 121. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az NHIT véleményezi a Kormány számára
a)	kormányrendeletek , miniszteri rendeletek tervezeteit,
b)	a Kormány, a miniszterelnök, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, vagy az
informatikáért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával
összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,
c)	az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai
előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját,
amelyre vonatkozó előterjesztést kizárólag az NHIT észrevételezését követően, az NHIT
véleményével együtt lehet a Kormány elé terjeszteni.
(3)	Az NHIT Elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülését megelőző állami
vezetői értekezlet, továbbá meghívásra a Kormány, (l)-(2) bekezdés szerinti előterjesztést
tárgyaló ülésén.
(4)	Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett
szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(5)	Összhangban a Kormánynak az informatika, a hírközlés és a média területén
megfogalmazott programjával, az NHIT az (1) és (2) bekezdésben foglalt témakörök
tekintetében önálló javaslatot, és kezdeményezést tehet a Kormány, vagy valamely miniszter
irányítása illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek felé az e témaköröket érintő
közfeladatuk hatékonyabb ellátása érdekében. A szerv vagy szervezet vezetője az NHIT
önálló javaslatával, kezdeményezésével kapcsolatos észrevételeiről 30 napon belül
tájékoztatja az NHIT elnökét.
(6)	A Kormány vagy a miniszterelnök felkérésére az NHIT hírközlési és informatikai
tudományos, célszerűségi valamint gazdaságossági szempontok alapján megvizsgálja a
Kormány vagy valamely miniszter irányítása illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb
szervezetek hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb pályázatait és azok teljesülését,
valamint egyéb hírközlési és informatikai tárgyú projektjeit, beszerzéseit. A vizsgálat
eredményeként megfogalmazott véleményét az NHIT megküldi a miniszterelnöknek. Az
NHIT a vizsgálat alapján a (5) bekezdés szerinti önálló javaslatot, kezdeményezést is tehet. A
Kormány valamely miniszter irányítása illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb
szervezetek kötelesek a vizsgálat lefolytatása érdekében az NHIT-vei együttműködni.
(7)	Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az
elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait - az összeférhetetlenségről való döntés
kivételével - szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(8)	Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(9)	Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell
biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.
(10)	Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai
teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.”
(39)	Az Mttv. 132. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„132. § A Médiatanács a 182-184. §-okkal összhangban:
a)	ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,
b)	ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos
erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat
elbírálásának feladatát,
75
c)	ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat - a műsor vagy műsorszám
rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági
megkeresés útján,
d)	a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
e)	véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
f)	rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
g)	állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer
fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
h)	kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával
kapcsolatos eljárásokat,
i)	beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai
Bizottság részére,
j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény
módosítását,
k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi
fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez
kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes
időszakos beszámoló elkészítésében,
l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban
meghatározott egyéb feladatait.”
(40)	Az Mttv. 134. § (1) bekezdése az alábbiakra módosul:
„134. § (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok
megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési
szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult, feladatai ellátásával
összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a
Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből - a bírság kivételével -
évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig
tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének,
feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el.”
(41)	Az Mttv. 134. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg e törvény alapján a
Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási
díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősülnek.”
(42)	Az Mttv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„136. § (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a
közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi
médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása,
a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban
bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb
vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb
tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.
(2)	Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
76
(3)	Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási
szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia
díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris
audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (8) bekezdés alapján
befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból,
illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételek, a kamatbevételek továbbá az
önkéntes befizetések.
(4)	A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális
médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A
közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az Állam
a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik
napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Az Alap a Médiatanács hozzájárulásával
jogosult a közszolgálati hozzájárulásból származó bevételeinek engedményezésére.
(5)	A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelős miniszter
legfeljebb hét évre szóló szerződést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás
megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló
törvényben előírt, külön országgyűlési felhatalmazás.
(6)	Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a
Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap
jogutódja.
(7)	Az Alap köteles a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni.
(8)	A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű
médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás
támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy
az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli
támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított
pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja.
(9)	Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.
Amennyiben az Alapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött
hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött
megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak
megfelelően kell felhasználni.
(10)	Az Alap támogatáspolitikáját, üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja
el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a
támogatáspolitikában, illetve üzleti tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek
terhére történő kötelezettségvállaláshoz a Médiatanács által meghatározott összeghatárt
meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges.
(11)	Az Alap képviseletére a vezérigazgató jogosult. Az Alap vezérigazgatója feletti teljes
munkáltatói jogkört - ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá
a munkáltatói felmondást is - a Médiatanács elnöke gyakorolja.
(12)	Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a
vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a
munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a
vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.
(13)	Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére,
elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-
(2)	bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben
foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.
(14)	Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza
meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.
77
(15)	Az Alap éves költségvetését - a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény
mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.
(16)	Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg.
(17)	A 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján Magyar Állam tulajdonába adott vagyon
vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét (vagyonkezelői jogokat)
az Alap gyakorolja. Az Alap vagyonkezelésébe adott, valamint az Alap által gazdálkodása
során egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek Alap által
történő gyakorlása, a vagyon hasznosítása, megterhelése a vagyonnal történő gazdálkodás
nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. Az Alap vagyonkezelésében és
tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Médiatanács határozza
meg.
(18)	Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak,
valamint a helyi adónak.”
(43)	Az Mttv. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati célú műsorszámok, a közösségi médiaszolgáltatók, az elsőként
filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatását
nyilvános pályázat útján kell biztosítani.”
(44)	Az Mttv. 149. §-a kiegészül az alábbi új (4)-(6) bekezdésekkel:
„(4) A médiatartalommal kapcsolatos jogsértések tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a
hatóság eljárása a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - az első
közzétételétől számított három hónapon belül kezdeményezhető.
(5)	Amennyiben a kérelmező a jogsértésről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem,
bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a
tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A médiatartalommal
kapcsolatos jogsértés tárgyában a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel
esetén - első közzétételétől számított hat hónapon túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető.
E határidő jogvesztő.
(6)	Az Smtv. 14-20. §, az Mttv. 9-12. §, 14. § és 23-36. § megsértésével kapcsolatban a
hatóság hivatalból a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első
közzétételétől számított egy éven belül indíthatja meg a hatósági eljárást.”
(45)	Az Mttv. 156. §-a helyébe a következő a rendelkezés lép:
„156. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az
ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre
kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás
elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.
(2)	Az eljárási bírság legmagasabb összege huszonötmillió forint, természetes személy ügyfél
esetében legfeljebb egymillió forint.
(3)	Az (l)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az
adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig
terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető
tisztségviselőjét is.
(4)	Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben
elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.”
78
(46)	Az Mttv. 167. § (1) bekezdésében a „hatósági döntéseiben” szövegrész helyére a
„hatósági döntéseiben, a műsorszolgáltatási szerződésekben” szövegrész kerül.
(47)	Az Mttv. 172. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy
műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra
vonatkozó szabály alapján kötött szerződésében, médiaigazgatásra vonatkozó szabályban
meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott
esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a
továbbiakban: jogvitás eljárás). A jogvitás eljárás a sérelem bekövetkezésétől számított hat
hónapon belül kezdeményezhető. Amennyiben a kérelmező a sérelemről később szerzett
tudomást, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a hat hónapos időtartam
a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A jogvitás eljárás
alapjául szolgáló sérelem bekövetkezésétől számított egy éven túl jogvitás eljárás nem
kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.”
(48)	Az Mttv. 182. § c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,c) felügyeli az Smtv. 14-20. §-ban foglalt követelmények betartását,”
(49)	Az Mttv. 184. § (1) bekezdés cd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1)A Hivatal hatósági hatásköreiben
c)	felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:]
„cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást nyújtó tulajdoni
viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes
adatok közzétételével kapcsolatos szabályok,”
(50)	Az Mttv. 184. § (1) bekezdés a következő ci) ponttal egészül ki:
[(1) A Hivatal hatósági hatásköreiben
c)	felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:]
,,ci) al75. §(12) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek,”
(51)	Az Mttv. 187. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az (l)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős
hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és
jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül
legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket.”
(52)	Az Mttv. 188-189. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„188. § (1) A műsorterjesztő a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának
felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben
kibocsátott hatósági határozatában.
79
(2)	A közvetítő szolgáltató a 189. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék
közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott
hatósági határozatában.
(3)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX.
törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-
én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam
joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős.
A 189. § alapján - figyelembe véve a 176-180. §-ban foglalt előírásokat - azonban a
médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági
hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.
189. § (1) Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott
jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles - a
határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által hivatalbóli hatósági eljárásban
kibocsátott hatósági határozat alapján - a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát
képező médiaszolgáltatás terjesztését megszüntetni.
(2)	Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés
b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval
szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó
határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a műsorterjesztő a
Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a
jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztésének
felfüggesztésére kötelezhető.
(3)	Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lineáris, lekérhető vagy kiegészítő
médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely
jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a
jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a
Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági
eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat
tárgyát képező lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítésének
felfüggesztésére kötelezhető.
(4)	Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187. § (3)
bekezdés b)-c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék
kiadójával szemben, és a kiadó a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó
határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a
Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a
jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező internetes sajtótermék közvetítésének
felfüggesztésére kötelezhető.
(5)	Az (l)-(4) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a megszüntetés, felfüggesztés
módját, feltételeit, megfelelő teljesítési határidejét, a megszüntetés, felfüggesztés időtartamát,
valamint a műsorterjesztőnek, közvetítő szolgáltatónak a médiaszolgáltatás terjesztésének,
közvetítésének megszüntetésével, felfüggesztésével, illetve a sajtótermék közvetítésének
felfüggesztésével kapcsolatosan felmerült költségeinek viselését, megtérítését.
(6)	A (2)-(4) bekezdésben meghatározott teijesztés, közvetítés felfüggesztése időtartamának
arányban kell állnia az alapjául szolgáló jogkövetkezmény súlyával, mértékével és nem
haladhatja meg a médiaszolgáltató, internetes sajtótermék kiadója általi - a vonatkozó jogerős
és végrehajtható határozatban megállapított - teljesítés időpontját, hozzászámítva a
felfüggesztés megszüntetéséhez szükséges időtartamot. A felfüggesztés műsorterjesztő,
közvetítő szolgáltató általi megszüntetésének időtartama - ideértve a műsorterjesztő,
közvetítő szolgáltató Médiatanács általi értesítését is - nem haladhatja meg a tizenöt napot.
80
(7)	A műsorterjesztés, közvetítés megszüntetésével, felfüggesztésével kapcsolatosan a
műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató felmerült költségeit a jogkövetkezménnyel sújtott
médiaszolgáltató, sajtótermék kiadója köteles viselni.
(8)	A Médiatanács (l)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A
határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági
határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.
A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül
nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat
végrehajtására nincs halasztó hatálya. A kérelemmel támadott hatósági határozat
végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól nem kérhető, a bíróság által nem függeszthető fel.
A határozat a nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásától függetlenül azonnal
végrehajtható. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(9)	Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (l)-(4)
bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a Médiatanács műsorterjesztővel vagy közvetítő
szolgáltatóval szemben hatósági eljárást indít, és a 187. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(10)	A 188. és jelen §-ban foglaltak nem alkalmazhatók a jelen §-ban foglalt
jogkövetkezményt tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás
felfüggesztése tárgyában a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem
alkalmazhatók - a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig - amennyiben a
jogkövetkezményt tartalmazó határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.”
(53)	Az Mttv. 192. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,c) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető
médiaszolgáltatások tekintetében,”
(54)	Az Mttv. 203. § 1. pontjában a „mozgóképeket” szövegrész helyébe a „mozgóképeket,
állóképeket” szövegrész kerül.
(55)	Az Mttv. 203. § 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„4. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele
természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi
közlemény céljait szolgáló vagy azzal azonos hatású közlemény abban az esetben is, ha nem
ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.”
(56)	Az Mttv. 203. § 21. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„21. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett olyan műsorszám,
amely elsősorban szöveges információközlésre szolgál, illetőleg emellett állóképet,
mozgóképet, hangot, vagy számítógépes grafikát is tartalmazhat.”
(57)	Az Mttv. 203. § 39. pontjában az „európai uniós aktus,” szövegrész helyébe az „európai
uniós aktus, műsorszolgáltatási szerződés,” szövegrész kerül.
(58)	Az Mttv. 203. § 47. pontjában a „mozgóképek” szövegrész helyébe a „mozgóképek,
állóképek” szövegrész kerül.
(59)	Az Mttv. 203. § 63. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
81
„63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely - audiovizuális médiaszolgáltatás
nyújtásával, illetve audiovizuális műsorszámok vagy filmalkotások készítésével nem
foglalkozó - vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy műsorszám finanszírozására
azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.”
(60)	Az Mttv. 203. § 70. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„70. Vállalkozás: természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, vagy más jogi
személy.”
(61)	Az Mttv. 207. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „A hatósági szerződéskötési eljárás
határideje jelen eljárásban ötven nap.” szövegrész.
(62)	Az Mttv. 207. § (4) bekezdésében az „e törvény 44. §-ában és annak (6) bekezdésében
meghatározott iránymutatásban foglaltak” szövegrész helyébe az „e törvény 44. § (5)-(6)
bekezdésében meghatározott szempontok” szövegrész kerül.
(63)	Az Mttv. 207. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A műsorszolgáltatási szerződés hatósági szerződéssé történő átalakításáig a
médiaszolgáltató köteles betartani a műsorszolgáltatási szerződésében foglalt
kötelezettségeket, abban az esetben is, ha az adott szerződéses kötelezettség az Rttv. egyes
olyan rendelkezéseit tartalmazza, amely e törvény értelmében már nem vonatkozik vagy más
tartalommal vonatkozik az adott médiaszolgáltatóra.”
(64)	Az Mttv. 208. § (4) bekezdésében az „internetes és sajtótermékeket” szövegrész helyébe
az „internetes sajtótermékeket” szövegrész kerül.
(65)	Az Mttv. 209. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) Az Rttv. alapján műsorszolgáltatási szerződéssel közműsor-szolgáltatást nyújtó, vagy
nem nyereségérdekeit médiaszolgáltató e médiaszolgáltatása tekintetében a 207. § alapján
2011.	június 30-ig köteles kezdeményezni szerződése hatósági szerződéssé történő
átalakítását. Az ilyen hatósági szerződéssel működő médiaszolgáltatásoktól a közösségi
médiaszolgáltatásként való elismerését a Médiatanács nem tagadhatja meg arra hivatkozva,
hogy a médiaszolgáltatás nem felelt meg a közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, feltéve,
hogy a médiaszolgáltató a közműsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelti minőségéből
eredő kötelezettségeinek a szerződés átalakításáig eleget tett. Amennyiben a Médiatanács
nem ismeri el közösségi médiaszolgáltatásként, akkor a médiaszolgáltatás kereskedelmi
médiaszolgáltatásként működhet tovább.”
(66)	Az Mttv. 214. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a felek a szerződés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik féllel
való közlésétől számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerződés
tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél jogvitás eljárást kezdeményezhet a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szabályai szerint.”
82
(67)	Az Mttv. kiegészül az alábbi új, 216. § (8) bekezdéssel:
„(8) A 129. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Médiatanács elnöke és tagjai
megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok
megbízatásának kezdetét kell tekinteni. A 113. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
Hatóság elnöke megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök
megbízatásának kezdetét kell tekinteni.”
(68)	Az Mttv. 1. § (2) bekezdése a) pontjában a „médiaszolgáltatás terjesztése” szövegrész
helyébe a „médiaszolgáltatás analóg terjesztése” szöveg, a 9. § (3) és (4) bekezdésében az
„éven aluli nézőben” szövegrész helyébe az „éven aluliakban” szöveg, 9. § (5) bekezdésében
a „hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra” szövegrész helyébe a „hogy
erőszakra, illetve szexualitásra utal” szöveg, a 10. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában
„műsorszámként” szöveg helyébe a műsorszámok között” szöveg, a 22. § (8) bekezdésében a
„minden év május 31-ig” szöveg helyébe a „havonta” szöveg, a 31. § (2) bekezdésében „A
nézőket” szövegrész helyébe a „nézőket és hallgatókat” szöveg,”, a 31. § (3) bekezdésében
„Az (l)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe „A (2) bekezdésben”, a 33. § (4) bekezdésben
a „vásárlás” szövegrész helyébe a „vásárlás és a műsorelőzetes” szöveg, a 35. § (1)
bekezdésében a „virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot,” szövegrész helyébe a
„virtuális reklámot” szöveg, 52. § (3) bekezdés b) pontjában „közszolgálati” szövegrész
helyébe a „83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok” szöveg, az 54. §-
ban a „minimális médiaszolgáltatási díj” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási alapdíj”
szöveg, a 55. § (4) bekezdésében az „Amennyiben egy a” szövegrész helyébe az
„Amennyiben a” szöveg, az 56. § ab) pontjában a „székhelyét” szövegrész” helyébe a
„lakcímét vagy székhelyét” szöveg, az 56. § dk) pontjában „közszolgálati műsorszámok”
szövegrész helyébe a „83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok” szöveg,
a 61. § (2) bekezdésében a „döntését a pályázókkal öt napon belül közli, valamint”
szövegrész helyébe „döntését” szöveg, a 62. § (4) bekezdésében a „döntését a pályázati
nyilvántartásban szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint” helyébe a „döntését”
szöveg, a 63. § (3) bekezdésében a „Helyi médiaszolgáltatásra” szövegrész helyébe a
„Médiaszolgáltatásra”, a 63. § (11) bekezdésében „A hatósági szerződésben meg kell
határozni a szerződésszegés következményeit, továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc
napig terjedő felfüggesztésének feltételeit” szövegrész helyébe „A hatósági szerződésben
meg kell határozni a szerződésszegés következményeit”, szöveg, a 65. § (1) bekezdés a)
pontjában a „Médiatanács” szövegrész helyébe a „Hivatal”, a 65. § (2) bekezdés a) pontjában
a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakcímét, székhelyét” szövegrész, 65. § (3) bekezdésében
a „tíz napon belül” szövegrész helyébe a „húsz napon belül” szöveg, a 65. § (6) bekezdésében
„a médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat” szövegrész helyébe „a
médiaszolgáltatóval hálózatba kapcsolódást, vagy” szöveg, a 66. § (4) bekezdés g) és h)
pontjában a „műsoridejének” szövegrész helyébe a „heti műsoridejének” szöveg, a 70. § (1)
bekezdésében a „(2)-(12) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(6) bekezdés” szöveg, a 134. §
(6)	bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Elnöke” szöveg, a 175. § (12) bekezdésben a „Hatóságnak” szövegrész helyébe a
„Hivatalnak” szöveg.
(69)	Hatályát veszti az Mttv. 145. § (1) bekezdésében a „vagy a jogszabályok alapján nem
minősülne” szövegrész, a 145. § (6) bekezdése és a 175. § (8) bekezdésében a „legalább
ötvenezer forint, de” szövegrész, valamint a 217. § és a 229. §.
83
VI. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
2010. évi CIV. törvény módosítása
64.	§
(1)	A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV.
törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 3. pontjában a „műsorszolgáltatáséhoz” szövegrész
helyébe a „médiaszolgáltatáséhoz” szöveg lép.
(2)	Az Smtv. 1. § 10. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„10. Burkolt kereskedelmi közlemény, olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele
természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a
kereskedelmi közlemény céljait szolgáló vagy azzal azonos hatású közlemény abban az
esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.”
(3)	Az Smtv. 1. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt médiatartalom-
szolgáltatók vagy médiatartalmak finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse saját
vagy más nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.”
(4)	Az Smtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar
Köztársaság területén letelepedettnek, ha:]
„ a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában
álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar
Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető
el,”
(5)	Az Smtv. 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Törvény a médiaszolgáltatások megkezdésének vagy végzésének, illetve a sajtótermékek
közzétételének feltételéül szabhatja a hatósági nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel
feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát.”
(6)	Az Smtv. 6. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más,
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban
tartására a bírósági és nyomozó hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott
információ közzétételéhez közérdek fűződött.
(3)	Bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy
bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen
indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót,
valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
személyt.”
84
(7)	Az Smtv. 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai,
nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási
csoport elleni gyűlölet keltésére.
(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi
és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport
kirekesztésére.”
(8)	Az Smtv. 20. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül
megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. Audiovizuális médiaszolgáltatás vagy
annak műsorszáma más audiovizuális médiaszolgáltatást végző, illetve audiovizuális
műsorszámok vagy filmalkotások készítésével foglalkozó vállalkozás által nem
támogatható.”
VII. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
65.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Helyreigazításának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a
sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
szerinti közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény
közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a
sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.”
(2)	A Pp. 343. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a
helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő
fél ellene keresetet indíthat.”
(3)	A Pp. 344. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a sajtótermék szerkesztősége, a
hírügynökség vagy a médiaszolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság
illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza.”
VII. Záró rendelkezések
66. §
85
E törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
67. §
(1)	Ez a törvény az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és
Hivatalának létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete
(2009. november 25.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az
egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus
hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az
elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a
magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok
alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK
rendelet módosításáról,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és
kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló
2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési
szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról.
c)	a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra vonatkozó
információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról.
86
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I. Bevezetés
Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya 2/A. §-ának (1) bekezdése
kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele
érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai
Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok
gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból
eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás
megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.”.
A fentiekre figyelemmel Magyarország Európai Uniós tagságából fakadó hazai jogalkotási
kötelezettségeknek való megfelelés alapvető fontosságú Magyarország számára.
Az elektronikus hírközlési szektor uniós szabályozását meghatározó, 2002-ben elfogadott
irányelvek felülvizsgálati záradékai - tekintettel a szektor gyors technológiai fejlődésére - 3
évenkénti felülvizsgálatot irányoznak elő. Erre hivatkozással a Bizottság 2005 végén két
szakaszból álló konzultációt indított. Az első igényfelmérési szakaszt a Bizottság
közleménye, valamint kapcsolódó munkadokumentuma és hatásvizsgálata követte a második
szakaszban, amelyeket az érdekeltek nyilvános konzultációban véleményezhettek.
A felülvizsgálati folyamat újabb állomása 2007. november 17-e volt, ekkor tette közzé a
Bizottság a szabályozás módosítására vonatkozó konkrét javaslatait és a nyilvánosságra
hozatalt követően 2008 januárjától kezdetét vette a javaslatcsomag tanácsi vitája, illetve az
Európai Parlamenti első olvasat. Az Európai Parlament és Tanács együttdöntési eljárásban 3
olvasatban fogadta el a javaslatcsomagot 2009. év végén. Az új szabályozási csomag 2009.
december 18-án lépett hatályba.
Az elektronikus hírközlési ágazat uniós szintű keretszabályozását módosító csomag a
következő jogszabályokból áll:
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az
elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz
és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló
2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési
szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról („Jobb
Szabályozás Irányelv”).
2.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az
egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és
elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló
2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok
kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
87
együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról („Az Uniós Polgárok
Jogai Irányelv”).
3. Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) az
Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC), és Hivatalának
létrehozásáról.
Az elektronikus hírközlési ágazat uniós szintű keretszabályozását jelentő irányelveket
módosító jogalkotási aktusokat magába foglaló csomag hazai jogrendbe történő átültetésének
határideje 2011. május 25-én lejárt. Figyelemmel erre, illetve a technológiai és piaci
folyamatokból eredő modernizációs igényre, szükséges a csomag gyors átültetése valamint a
hatályos szabályozás felülvizsgálata.
Az elektronikus hírközlési ágazat uniós szintű keretszabályozását jelentő 2002-ben megjelent
irányelveket a magyar jogba szintén keretjelleggel az elektronikus hírközlésről szóló 2003.
évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) emelte be, azonban egyes uniós jogi normákat a
műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: Dtv.) és a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) implementált a magyar jogba.
Emellett bizonyos módosítások kihatással vannak a más kapcsolódó törvényeke is. Ezért
szükséges e törvények egyidejű implementációs célú módosítása.
Jelen törvényjavaslat elsődleges célja, hogy törvényi szinten tegyen eleget az uniós
implementációs kötelezettségnek. Ezen túlmenően célja az előterjesztésnek a magyar
elektronikus hírközlési piac sajátosságaira figyelemmel, az Eht. hatálybalépése óta eltelt
időszakban felgyülemlett jogalkotói és jogalkalmazói tapasztalatokra támaszkodva, a
megváltozott kormányzati struktúrára, valamint a konvergens hírközlési hatóság megváltozott
alkotmányos és törvényi helyzetére tekintettel egy olyan jogszabályi környezet biztosítása,
amely az elektronikus hírközlési ágazat szereplőinek is széleskörű támogatását élvezi.
II.	Az átültetés tárgyát képező irányelvek rövid összefoglalása
Az irányelvek célja a belső elektronikus hírközlési piac létrehozása az Unión belül oly
módon, hogy eközben az erősebb verseny révén biztosított legyen a befektetések, az
innováció és a fogyasztóvédelem magas szintje.
2.1	Jobb Szabályozás Irányelv
Az irányelv célkitűzése a szabályozás hatékonyságának javítása és egyszerűsítése a Bizottság
jobb szabályozás kialakítására irányuló programjával összhangban. A javasolt módosítások 4
fő irányvonala:
1.	hatékonyabb frekvenciagazdálkodás, ezáltal az innováció előmozdítása,
2.	dereguláció ahol szükséges, illetve ahol lehetséges a szabályozás egyszerűsítése,
3.	a hálózat biztonság és a hálózat integritás javítása,
4.	a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének növelése, a piacelemzéssel
kapcsolatos eljárás racionalizálása.
2.2	Az Uniós Polgárok Jogai Irányelv
88
Ezen irányelv célkitűzése a fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerősítése és
javítása, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme a biztonsággal kapcsolatos
rendelkezések szigorítása és a végrehajtási mechanizmusok javítása.
A módosító irányelvek tagállami implementálási határideje 2011. május 25.
III.	A jogszabály módosítás jelentősége
Jelen törvény jelentőségét az adja, hogy a keretszabályozás implementálásán túlmenően a
korábbi szabályozás hatályba lépése óta eltelt időszakban összegyűjtött jogalkotói,
jogalkalmazói és iparági tapasztalatok alapján kijelöli a szabályozás következő irányait és
súlypontjait, alapvetően befolyásolja a szabályozási stratégiát, meghatározva az iparág
valamennyi szereplőjének mozgásterét.
A törvény novella szerűen módosítja az Eht., annak érdekében továbbra is az elektronikus
hírközlés általános, könnyen használható „kódexe” legyen.
A szabályozási javaslat az uniós előírások szem előtt tartásával, a magyar elektronikus
hírközlési piac sajátosságaihoz igazított olyan szabályozási környezetet kíván létrehozni,
amely egy fejlődést támogató, elsősorban versenyre építő, fair és hatékony szabályozás.
IV.	A törvény módosítás iránya és jellemzői az alábbi fő területeken
4.1	A szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása a jogalkotási hatáskörökön keresztül
Az Alkotmány 40/E § (4) bekezdése biztosítja az NMHH elnöke (a továbbiakban: az Elnök)
számára a rendeletalkotási jogot. Az Mttv.-ben - az Alkotmány felhatalmazása alapján - az
Elnök a Hatóság európai uniós keretszabályozásnak megfelelő pénzügyi függetlenségét
biztosító pénzügyi rendeletalkotási jogkört kapott.
4.1.1.	Az érintett jogalkotási témák
A törvénymódosítási javaslat a következő témakörökben tartja célszerűnek a jogalkotási
hatáskörök átadását az Elnök részére:
a)	a frekvencia és azonosítógazdálkodás körében:
•	a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai;
•	a frekvenciapályáztatás szabályai;
•	a frekvenciahasználati jog átruházásának feltételei;
•	a frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás szabályai, zavarelhárítás
szabályai;
•	a frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó szabályok;
•	nem polgári frekvenciagazdálkodás szabályai;
•	azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó szabályok;
b)	előfizetői jogviszony körében:
•	a szolgáltatás kiskereskedelmi minőségi paramétereinek szabályai;
•	számhordozhatóság szabályai;
•	közvetítőválasztás szabályai;
•	távirat-szolgáltatás szabályai;
•	segélyhívásokkal kapcsolatos szabályok;
c)	a szolgáltatók tevékenysége körében:
89
•	villamos berendezések megfelelőségigazolásának szabályai;
•	elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó szabályok.
A törvénytervezet által felvázolt rendszerben a hírközlés-politika, frekvenciapolitika és
információs társadalommal összefüggő politikák megalkotása továbbra is hagyományos
kormányzati feladat és hatáskör maradna, azonban a politikáknak megfelelő jogszabályok
megalkotása közvetlenül az NMHH-hoz kerülne.
4.1.2.	Bizonyos jogalkotási hatáskörök NMHH Elnökhöz való átkerülésének indokai:
a)	Általános indokok:
•	Az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság
egyesítéséből létrejött új szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a
továbbiakban: NMHH vagy Hatóság) - az alkotmányos jogvédelem miatt - a
szükségszerűen autonóm státuszt kellett, hogy kapjon. A törvénymódosítási javaslat
elsősorban az abból adódó problémákat orvosolná, hogy az NMHH autonóm
státuszából következően a kormánynak és a miniszternek kizárt a felügyeleti és
irányítási jogköre a Hatósággal szemben. A médiaigazgatás területén ez nem
jelentkezik problémaként, hiszen független médiahatóság tekintetében - az
Alkotmányban megfelelő alapjogok védelme érdekében - a kormány korábban sem
rendelkezett irányítási és felügyeleti jogkörrel, azonban a hírközlési igazgatás területén
a kormány és a miniszter felügyeleti és irányítási jogkört gyakorolt a Nemzeti
Hírközlési Hatóság felett. A jelenlegi rendszerben azonban éppen az irányítási és
felügyeleti jog hiánya miatt nem egyértelmű a hírközléssel összefüggő kormányzati
politikák végrehajtásának metódusa, hiszen míg ezeknek a politikáknak a
megfogalmazása és végrehajtása a hierarchikus viszonyrendszerben
(kormányhatározat) történik a kormány és a minisztérium között, addig az NMHH
autonóm státuszából következően jogi szempontból elvileg sem lenne köteles a
kormány által meghatározott politikát követni. A javasolt rendszer szerint a kormány
hírközléssel összefüggő politikáját jogszabályban (Kormányrendelet) fogalmazná meg,
és a hírközlési politika végrehajtása közvetlenül a Hatóság által megalkotott
rendeletekben öltene testet, úgy, hogy a részletszabályok kidolgozásának felelőssége
már az NMHH-t terhelné. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok az autonóm szervekre
is közvetlenül kötelezőek a kormányzati érdekek, politikák becsatomázása közvetlenül
megtörténhet ilyen módon, azonban a jelenlegi állapottal szemben nem sérülne az
NMHH autonómiája. így a jogalkotási hatáskörök átadása biztosítja csak teljes
mértékben, hogy a kormány elektronikus hírközlési politikája és infokommunikációs
politikája valóban megvalósuljon a tényleges jogalkalmazásban is.
•	A hírközlés gyorsan változó piacán rendkívül fontos szempont, hogy a jogalkotás a
lehető leggyorsabban reagáljon a piaci változásokra, azaz ezen a területen kiemelten
fontos az időtényező: a piaci viszonyok rendkívül gyors változásának lekövetése és a
piaci problémák hatékony és gyors kezelése. Ezen a piacon ugyanis a nem kellő időben
megtett szabályozói beavatkozás, a piaci problémák késve történő orvoslása komolyabb
piaci zavarokhoz vezethet, a piac egészének struktúrájára, jövedelmezőségére kihathat,
a nagy beruházási igény, és a lassú megtérülés miatt; és ezáltal végső soron a
fogyasztóknál jelentkező (pénzügyi, szolgáltatás megfelelőségi stb.) hátrányokhoz is
vezethetnek. A lassú, formálisan kötött minisztériumi/kormányzati hagyományos
jogalkotási struktúra útjainak „végigjárása” ezen gyors változásokat ugyanakkor az
esetek többségében egyszerűen nem képes lekövetni. Egyrészt azért, mert tényleges
jogalkotási igény így is mindig közvetítő szerveken, főként a jogalkalmazó NMHH-n
90
keresztül érkezik (az európai elsődleges és másodlagos jogi normáinak implementálását
kivéve), azaz a kormányzati jogalkotás reakciója nyilvánvalóan lassabb, mintha a
jogalkotási jogkör közvetlenül a hatóságnál összpontosulna. Másrészt a hagyományos
kormányzati jogalkotásnak annyi „belső lépcsőn” kell keresztül mennie, hogy az eleve
lassabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a jogalkotási folyamatot a Hatóság „egykapus”
jogalkotásával szemben. Az előfizetőket és szolgáltatókat közvetlenül érintő jogalkotási
hatáskörök NMHH-hoz való telepítése ezért jóval hatékonyabbá és gördülékenyebbé
tenné ezen a területen a jogszabályi környezet alakítását, tekintettel arra, hogy
ugyanazon Hatóság tudná kezelni jogalkotási eszközökkel is a piaci problémát, amely
feltárta azt. így egyrészt a jogalkotási igény nem közvetítő szerveken keresztül
jelentkezne, másrészt nem igényelné a minisztériumi igazgatás viszonylag lassabb
ügymenetének betartását, amely jelentős időmegtakarítást tesz lehetővé. Ezáltal
elkerülhető az a piaci szereplők által gyakran megfogalmazott azon kritika, hogy a
jogalkotás a hírközlés területén csak késve tud reagálni a gyors piaci változásokra.
Ezért a hagyományos jogalkotási struktúrának a nyilvánvaló időbeli kötöttsége miatt
sokkal több gyakorlati, a piacra ténylegesen kiható hátránya van, mint amennyi
esetleges hátrány abból származik, hogy a jogalkotás nem egy kézben (minisztérium,
kormány) összpontosul, hanem megoszlik az autonóm szabályozó hatóság és a
hagyományos kormányzati szervek között.
•	Kétségtelen, hogy az Európai Unióban elsősorban az angolszász országokban van
hagyománya a szabályozó hatóságok általánosságban kötelező normatív aktusalkotási
jogának, mindez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a szabályozó hatóság egy
másik jogrendszerben való meghonosítása nem követeli meg bizonyos - az adott
jogrendszerben szokatlan vagy ott egyáltalán nem fellelhető - eszközök alkalmazását.
A piaci közszolgáltatások (különösen a hírközlés) területén ugyanis kétségtelenül igaz,
hogy az azokat szabályozó, felügyelő közigazgatási ágazatokban a jogalkotó nem
feltétlenül képes (sőt általában nem képes) a hatósági tevékenység valamennyi
mozzanatát megfelelően és kellő mélységben szabályozni éppen a speciális tárgykör
miatt. Ez önmagában olyan - bár jogszabály által körülhatárolt - döntési kompetenciát
feltételez a szabályozó hatóság oldalán, amely felveti az általánosan kötelező
normaalkotási jogkör szükségességét is. Az uniós színtéren a tagállami álláspont
kialakítása és képviselete eddig is együttesen történt a minisztérium (kormány) és a
hatóság képviselői által, ez a jövőben semmiben nem változna, és az Európai Unióval
szemben fennálló kötelezettségeket szintén semmiben sem érinti az, hogy a konkrét
jogalkotási hatásköröket mely szerv gyakorolja, mivel erre nézve európai uniós
kötelezettség nem áll fenn.
•	A Hatóság az említett szabályozási területeken (frekvenciagazdálkodás, előfizetőket
érintő jogviszonyok, szolgáltatók hivatali hatáskörbe tartozó tevékenysége) jogszabály
által előírtan folyamatosan köteles a piacot monitorozni, ezért az itt szerzett
tapasztalatok jogszabályokba történő átültetése, felmerülő piaci igények kezelése
„helyben” történhet. Ezen szabályozási területek kapcsán elmondható, hogy a hatóság
egyedülálló tapasztalattal és információval rendelkezik a hírközlési piacon, ezért
biztosított, hogy a törvényi garanciák mellett - összhangban a Kormány által kialakított
hírközlés-politikával, illetve rádióspektrum politikával - oly módon tudja az egyes
szabályozási elemeket meghatározni, hogy az hatékonyan szolgálja a hírközlési és
kapcsolódó piacok egészséges fejlődését.
91
A jogalkotási és jogalkalmazási hatáskör kettőssége révén továbbá a Hatóság
mérlegelhetné, hogy a feltárt piaci problémát hatósági vagy jogalkotási eszközökkel
szükséges-e kezelni. Az adekvát, szabályozási igényeknek megfelelő problémakezelés
pedig nagyban javíthatja az előfizetői jogok érvényesülését és a káros piaci folyamatok
gyors kiszűrésének mechanizmusát. Az iparág felől érkező igényeket éppen az
aszimmetrikus versenyszabályozást megvalósító független hatóság tudja megfelelő
objektivitással kezelni, figyelmet fordítva valamennyi piaci szereplő érdekére. A
miniszteriális jogalkotásnál a hírközlés területén inkább érvényesülhetnek a
lobbyérdekek, hiszen a kisebb szolgáltatók hatékony képviselet hiányában eleve nem
tudják álláspontjukat artikulálni a jogalkotás felé, míg a hatóságnak rálátása van ezen
szolgáltatókra is a piacfelügyeleti, piacelemzési tevékenysége révén. Ezáltal éppen a
hírközlési piaci versenyt szabályozó hatóság képes adekvát módon annak felmérésére,
hogy egy piaci probléma hatósági vagy jogalkotási eszközökkel kezelhető-e
alkalmasabb módon, és így megszüntethetőek azok az anomáliák, hogy a gyors piaci
környezetben a hatóság a „jogalkotásra vár”, mert a piaci probléma hatósági
eszközökkel nem kezelhető.
Tekintettel arra, hogy a fenti jogszabályok megalkotásában, előkészítésében a Hatóság
eddig is aktívan részt vett, és a minisztérium részére folyamatos szakmai előkészítő
munkát végzett, lényegében nem jelentene új feladatot a jogalkotási hatáskör. A
jogalkotással kapcsolatos egyeztetési folyamatok jelenleg is kidolgozottak, tekintettel
arra, hogy az Mttv. megteremtette az elnöki jogalkotás feltételeit, és elnöki jogalkotásra
már zökkenőmentesen sor is került. A jelenleg hatályos Alkotmány biztosítja az
NMHH elnökének rendeletalkotási jogkörét, a későbbiekben ezt pedig sarkalatos
törvények határozzák meg, tehát a rendeletalkotás NMHH hatáskörbe utalása semmivel
sem illeszkedik kevésbé a hatályos szabályozás keretei közé, mint a jogalkotási
hatáskörök minisztériumi illetve kormányzati szinten való tartása.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jogalkotási feladatok ellátása a hatóságnak
jelentős többletköltséget nem okoz, minimális humánerőforrás többletet igényel, és
ezen feladat ellátását saját költségvetése terhére biztosítani tudja. így a törvényjavaslat
elfogadása esetén központi költségvetés terhei mindenképpen csökkennének,
ugyanakkor az NMHH részére a feladat ellátáshoz külső források biztosítása nem
szükséges, tekintettel arra, hogy saját bevételeiből gazdálkodó autonóm szerv.
A frekvenciagazdálkodással kapcsolatos speciális indokok:
•	A vagyontörvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon feletti
tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való
gazdálkodást. A vagyontörvény értelmében az állami vagyon felett a Magyar
Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), a
Magyar Fejlesztési Bank, illetve a törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervezet
útján látja el. Az állami vagyonnal való gazdálkodás a vagyontörvény értelmében
tehát fő szabályként valóban egy olyan tulajdonosi joggyakorlási sémára épül, mely
szerint miniszter a feladatát valamilyen tulajdonosi joggyakorló szervezet (fő
szabályként az MNV Zrt.) útján látja el.
Megállapítható ugyanakkor, hogy a frekvenciagazdálkodás egy speciális állami
vagyonnal való olyan speciális gazdálkodást igényel, amelyre a vagyontörvénynél
lényegesen speciálisabb szabályok vonatkoznak, és ennek megfelelően javasolt
átdolgozni a tulajdonosi joggyakorlás módját is, melyre a vagyontörvény lehetőséget
ad. így a vagyontörvénytől eltérően a törvényjavaslat benyújtása idején hatályos
rendszer is aszerint épül fel, hogy a frekvenciavagyon ugyan az NFM tulajdonosi
jogkörébe tartozik, de ezeket a tulajdonosi jogokat ténylegesen a Hatóság
gyakorolja, mivel a frekvenciákkal kapcsolatos versenyeztetési eljárások (pályázat
és árverés) tekintetében csak az NMHH rendelkezik/rendelkezhet hatósági
hatáskörrel, azaz azzal, hogy a pályázati/árverési eljárást lefolytassa és a nyertes
személyéről hatósági döntésben határozzon.
A frekvenciagazdálkodás területén a kormányzati politika végrehajtásának az a)
pontban kifejtett problémája ezért sokkal élesebben jelentkezik, mint más
területeken. Mivel a frekvenciákkal kapcsolatban a tulajdonosi joggyakorlást
kifejezetten az NMHH végzi (és az említett hatósági hatáskör miatt nem is
telepíthető más szervhez), ezért a frekvenciákkal kapcsolatos kormányzati politika
érvényesítése az irányítási és felügyeleti jogkör hiányában jelenleg nem adott. A
frekvenciadíjakkal kapcsolatos elnöki jogalkotás révén pedig - mivel az közvetlenül
befolyásolja a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályainak
alakítását - nem biztosított az sem, hogy az egyes frekvencia felhasználással
kapcsolatos jogalkotás területeken egységes szempontok és érdekek kerüljenek
figyelembe vételre. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a frekvenciadíjak tekintetében
a jogalkotási hatáskör - a hatóság EU irányelvekben előírt pénzügyi
függetlenségének biztosítása érdekében - jelenleg is az NMHH Elnökének
hatáskörébe tartozik. A frekvenciadíjakkal kapcsolatos elnöki jogalkotás révén pedig
- mivel az közvetlenül befolyásolja a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok
felhasználási szabályainak alakítását - az törvényjavaslat benyújtásának
időpontjában hatályos szabályozás szerint nem biztosított az sem, hogy az egyes
frekvencia felhasználással kapcsolatos jogalkotás területeken egységes szempontok
és érdekek kerüljenek figyelembe vételre. A jelenlegi rendszerben tehát nem történik
meg a hatáskörök pontos és egzakt szétválasztása, és a frekvenciákkal kapcsolatos
tulajdonosi jogokkal kapcsolatos felelősségi körök elhatárolása.
A javasolt törvénymódosítás ezen problémát feloldja azáltal, hogy a jogszabályi
szintű kormányzati politika figyelembe vételével az NMHH saját hatáskörben
alkothatná meg a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat,
részletszabályokat, mivel így nem jelentkezik a felügyeleti és irányítási jogkör
alkotmányos dilemmája (azaz, hogy a Hatóság úgy hajtja végre a kormányzati
politikát, hogy annak végrehajtására egyébként nem volna köteles).
Hangsúlyozandó, hogy kizárólag a törvénymódosítási javaslattal biztosítható a
tulajdonosi joggyakorlás tényleges tartalma, mivel a tulajdonosi jogok gyakorlása
szorosan összefügg az azt szabályozó feltételrendszer (azaz a jogszabályok)
megalkotásával, tényleges tulajdonosi joggyakorlás enélkül nem képzelhető el. A
jelenlegi rendszerben ugyanis jól látható, hogy a felelősségi körök a tulajdonosi
joggyakorlás esetén tisztázatlanok, mivel a kormány bár elhatározhatja, hogy egy
adott frekvenciasávot milyen formában és ütemezéssel szeretne értékesíteni, ennek
végrehajtására az NMHH jogilag nem köteles, azaz tényleges tulajdonosi
joggyakorlás nem tud megvalósulni, illetve ezzel kapcsolatban nincsenek elhatárolva
a tényleges felelősségi körök. A frekvenciagazdálkodás törvénymódosításban
93
javasolt rendszerében azonban a felelősségi körök teljesen egyértelműen rögzítettek
lesznek: a kormány felelős a frekvenciapolitika megalkotásáért, a Hatóság pedig
ennek figyelembe vételével felelős az állami vagyonnal való teljes körű
gazdálkodásért, beleértve az ezt szabályozó feltételrendszer (jogszabályok)
megalkotását is. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok az autonóm szervekre is
közvetlenül kötelezőek a kormányzati érdekek, politikák becsatomázása közvetlenül
megtörténhet ilyen módon, azonban a jelenlegi állapottal szemben nem sérülne az
NMHH autonómiája.
•	A hatékony frekvenciagazdálkodás a jelenlegi állapottal szemben a törvényjavaslat
elfogadása esetén szintén sokkal jobban érvényesülne, hiszen elsősorban a
szabályozó hatóság rendelkezik arra nézve átfogó piaci információval, hogy mely
frekvenciasáv milyen konstrukcióban, milyen időpontban és milyen feltételek
mellett hasznosítható a leginkább megfelelően a piaci és állami érdekeknek.
(Megjegyezésre érdemes, hogy a fontosabb frekvenciasávok értékesítése esetén ma
is fordított a folyamat, azaz a jogalkotás „leköveti” a szabályozó hatóság
frekvenciasáv tekintetében megtett értékesítési koncepcióját a kormányzati érdekek
figyelembevételével. Mivel a frekvenciagazdálkodás tekintetében az NMHH-t a
törvényjavaslat szerint is köti a kormányzati politika a kormányrendeletek útján,
ezért a kormányzati szempontok figyelembe vétele semmivel sem lenne
hatékonytalanabb a jövőben, az értékesítések piaci igényekhez való igazítása sokkal
hatékonyabban és gyorsabban történhetne, hiszen a jogalkotó szabályozó hatóság
közvetlenül foglalhatná jogszabályba az értékesítési koncepció alapján felmerülő
jogalkotási igényeket).
•	Nem elhanyagolható szempont, hogy a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos
jogszabályi háttér megalkotásának Elnökhöz kerülésével az eljárások időzítése és
lefolytatása az állami és a piaci igényeknek lehető legmegfelelőbben történhet.
•	A Hatóság történeti okoknál fogva folyamatosan részese és meghatározója a
frekvenciagazdálkodásnak, a hatóság a frekvenciagazdálkodási intézet jogutódja,
egyedülállóan felkészült szakembergárdával rendelkezik a frekvencia- és azonosító-
gazdálkodással kapcsolatban, így az ezzel kapcsolatos rendeletek meghozatala
előkészítésének a hatóságnál minden szakmai feltétele adott.
•	Mivel ezen jogszabályok előkészítésében az NMHH eddig is aktívan részt vett, az új
szabályozással lehetőség lenne arra, hogy a jogalkotó a lehető leggyorsabban és
legadekvátabban reagáljon a piac elvárásaira Fontos megjegyezni, hogy
szakmapolitikai (azaz a piaci szereplők által közvetített) vélemények, érdekek
becsatomázása a jogszabálytervezetek hatóság általi társadalmi egyeztetésével a
kormányzati és miniszteriális jogalkotáshoz hasonlóan teljes körűen megvalósul.
A fentieken túl a szabályozó hatóság jogszabályok (rendeletek) kibocsátására vonatkozó
felhatalmazása magában hordoz legalább négy olyan előnyt, amellyel a
kormánvzati/minsizteri jogalkotás nem versenyezhet:
•	A szabályozó hatóságok egyedi ügyektől elvonatkoztatott általános jellegű, normatív
tartalmú aktusai megfelelő garanciák mentén kellően alkalmazkodnak a távközlési
piac rohamosan fejlődő, folyamatosan változó működéséhez, a távközlési
szolgáltatások összetett technológiai, gazdasági alapjaihoz, sajátos jogérvényesítési
módszereihez.
94
•	A szabályozó hatóságok jelentős szakértelemmel, jogalkalmazói tapasztalattal
rendelkeznek a távközlési piac egészének bonyolult szerkezetét tekintve, különösen
a piacszabályozás, a piacvédelem, a piaci verseny közérdekű fejlődése és
közszolgáltatási tartalom garantálása szempontjából, amelyet a kormányzati
jogalkotás nem képes garantálni.
•	A hatóság szabályozási jogkörének biztosítása olyan társadalmi és gazdasági
viszonyok tekintetében, amelyek kialakulására, működésére a távközlésre vonatkozó
jogszabályok megalkotása idején nem lehetett számítani vagy olyan összetett,
újszerű elemeket tartalmaznak, amelyekre a jogi szabályozás még alapos,
körültekintő jogalkalmazás, jogszabály-értelmezés alapján sem adhat egyértelmű
megoldást.
•	Hatékonyabban biztosíthatja a távközlés piac - utólag korrigálhatatlan - alapvető
stratégiai irányainak kijelölését, közérdekű fejlődésének védelmét, illetve
szerteágazó gazdasági és társadalmi hatásainak garanciáit.
4.2.	Felhasználói és fogyasztói jogok megerősítése, védelme
Az Eht. hatályba lépése óta jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások, igények. Új és
komplex szolgáltatáscsomagok jelentek meg a piacon. Mindezen változások a fogyasztók
védelme és jogainak érvényesülése érdekében új hangsúlyokat, és megközelítést kívánnak
meg a szabályozás terén.
A jelen szabályozás kiemelt figyelmet fordít a felhasználók, előfizetők és fogyasztók, ezen
belül a fogyatékos személyek jogainak megerősítésére.
A szabályozás célja, hogy megfelelő garanciákat biztosítson, elősegítse az előfizetők, a
felhasználók és a fogyasztók jogainak érvényesítését a fogyasztóvédelem és a közérdek
szolgálatában egy technológiai szempontból konvergens környezetben. Mindez hozzájárul
ahhoz, hogy az információs társadalmi szolgáltatások mindenki számára elérhetővé váljanak.
Az elmúlt években az elektronikus hírközlési piacokon a verseny a szolgáltatások széles
választékának biztosításán túl további jelentős előnyöket hozott a fogyasztók számára,
számos esetben az árak abszolút értékben vett csökkenését is eredményezve. A verseny és az
innováció a piaci folyamatok összetettséget is növelte. Ennek megfelelően az új piacok
kialakulásával, a hírközlési szolgáltatások összekapcsolhatóságának és minőségének
védelmében, valamint az elektronikus társadalmi integráció (e-befogadás) célkitűzéseinek
érvényesítéséhez további lépések váltak szükségessé az átláthatóság biztosítása érdekében.
A felhasználói jogok, ezen belül a fogyatékkal élő felhasználók jogainak és a
fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek a megszilárdítása figyelembe veszi a technológiai és
piaci fejlődést, és ezáltal valamennyi felhasználó számára több választási lehetőséget és
nagyobb jogbiztonságot kínál.
Az új szabályok bevezetése révén a fogyasztók számára előnyös, hogy több és
összehasonlításra alkalmas módon juthatnak információhoz a szolgáltatásokat és azok árait
illetően. Az áttekinthetőség növelése és az összehasonlíthatóság érdekében kerültek
kidolgozásra az általános szerződési feltételekre és az előfizetői szerződésekre vonatkozó új
szabályok is, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók szerződési feltételeinek összevetését és
kereshetőségét. Törvényi szintű szabályozás rögzíti a határozott időtartalmú
95
„hűségszerződések” szabályait is, illetve elősegíti az ilyen szerződéses jogviszonyok jobb
megismerését és nyomkövethetőségét a fogyasztók számára.
4.3	Piacszabályozás
A jogszabály módosítás az uniós elvárásokkal összhangban kezeli a piacszabályozási
tevékenység során az elmúlt időszakban felmerült problémákat is.
Az Eht. módosításban a piacszabályozás fő elvei és eszközei megmaradnak, de a
keretszabályozás új hangsúlyokat fogalmaz meg és számos kisebb módosítást tartalmaz.
A szabályozási politika célja továbbra is a verseny erősítése és fenntartása, elsősorban a
versenyre bízva a választék, az árak és a minőség alakítását. Jelen törvénytervezet előnyben
részesíti az infrastruktúra alapú versenyt ott, ahol lehet, ösztönzi az infrastruktúra-
beruházásokat, szabályozza azokat a viszonyokat, ahol a verseny önmagában nem kínál elég
garanciát.
A harmonizált szabályozást hivatott szolgálni a az Európai Elektronikus Hírközlési
Szabályozók Testületével (BEREC) történő együttműködés szabályainak átültetése. A
jogalkalmazói tapasztalatok alapján került sor a szabályozás hatékonyságának javítása
céljából az új piacfelügyeleti jogkör megjelenésére és a hatósági eljárás rugalmasságát növelő
hatósági szerződés intézménye speciális alkalmazásának bevezetésére. Az egyes eljárások
pontosítása, egyszerűsítése és az új szankciórendszer szintén segíti a hatékony
piacszabályozást.
A verseny és az infrastruktúra befektetések ösztönzésének összehangolását célozza az új
generációs hozzáférési hálózatokba való befektetés kockázatainak megfelelő elismerése a
szabályozás során. A törvény hangsúlyozza, hogy a szabályozás során az általános elvek
alkalmazásán túl megfelelő figyelmet kell fordítani a földrajzi piacok és fogyasztói csoportok
jellemzőinek eltéréseire.
A fenntartható, infrastruktúraalapú verseny elősegítését és védelmét, a törvény olyan
eszközökkel kívánja biztosítani, mint a szűk keresztmetszetet jelentő infrastruktúra
elemekhez való hozzáférés elősegítése, a funkcionális szétválasztás előírásának lehetősége, a
vertikálisan integrált szolgáltató önkéntes szétválasztása esetére vonatkozó és kivételesen
alkalmazható szabályozás, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó követelmények
határozott érvényesítése a hozzáférési szabályozásban.
A törvényjavaslat szövege a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több ponton
egyszerűsödött és tisztult. Kikerült a törvényi szabályozás köréből néhány olyan szabályozási
elem, ami nem igényelt törvényi szabályozást. Nem igényel törvényi szabályozást az árprés
kezelése, ezt a Hatóság saját hatáskörében a szakmai sztenderdeknek megfelelően tudja
kezelni. A piac fejlődésének megfelelően egyszerűsödött a közvetítőválasztásra vonatkozó
szabályozás. Törlésre került több aktualitását vesztett, illetve funkció nélkülivé vált elem,
definíció.
A Keretirányelv jelentős hangsúlyt fektet a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és
kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos kérdések szabályozására. Az átültetést
követően a megosztással, hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek megfelelő konzultációs
96
előkészítés után nem jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra is kiróhatok
(szimmetrikus kötelezettségek) a hatóság határozata alapján.
4.4	Megújuló Intézmények, eljárási jogi módosulások
A jelen szabályozási javaslat a konvergens hírközlési szabályozó hatóság szakmai, személyi,
finanszírozási függetlenségét szem előtt tartva szabályozza a hatóság eljárásait, beleértve a
Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével való együttműködést, valamint a
hatósági eljárások hatékonyságának javítását is.
A fentiekkel összhangban új piacfelügyeleti hatáskör kerül bevezetésre, a hatósági szerződés
intézményének újszerű alkalmazása kerül rögzítésre, egyes eljárások pontosítása és
egyszerűsítése valamint a szankciórendszer átalakítása is végbemegy.
Az eljárások során kiszabott kötelezettségeknek, feltételeknek objektívnek, átláthatónak,
arányosnak és megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük., A jogsértés esetén alkalmazható
jogkövetkezményeknél a fokozatosság elve érvényesül.
Az uniós szemlélettel összhangban kiemelt szerepet kap a nyilvánosság és az információk
megfelelő közzététele. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésére megfelelő alternatívát nyújthat
az új típusú piacfelügyeleti eljárás, illetve az adatszolgáltatásra vonatkozó módosított
rendelkezések. A jelenlegi piacfelügyeleti eljárás „általános, hatósági felügyelet” néven
továbbra is megmarad a szabályrendszerben.
A Két. szabályaitól az ágazatra vonatkozó speciális eltérésekkel kerül rögzítésre a hírközlési
jogban a hatósági szerződés intézménye, amely szerint az ügyfél olyan kötelezettségeket is
vállalhat, amelyekre a hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek
teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Az ügyfél aláveti magát
annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze
jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.
A fenti új rendelkezéseknek megfelelően a jogorvoslati rendszer is pontosításra kerül.
4.4. Spektrum szabályozás
Hangsúlyos kérdés a felelős vagyongazdálkodás keretében a meglevő állami vagyonnal,
különösen a korlátos erőforrásainkkal, mint a frekvenciavagyonnal történő átgondolt
gazdálkodás. A rendelkezésre álló frekvenciakészlet hasznosítása és a felhasználás módja
jelentős mértékben kihat a gazdaságra, valamint hozzájárul a fogyasztói jólét
előmozdításához és mindezeken keresztül valamennyi magyar és hazánkba látogató
állampolgár mindennapi életére.
A frekvenciagazdálkodással kapcsolatos szabályozási elveink a következők:
•	rugalmas frekvenciagazdálkodás
•	technológia semlegesség (egy adott spektrum sávban bármely technológia
használható)
•	szolgáltatássemlegesség (egy adott spektrumsávban bármely szolgáltatás
nyújtható) elve,
a frekvenciákhoz való könnyebb hozzáférés biztosítása, egységesebb használati feltételek
kialakítása.
97
A gyorsan változó gazdasági környezet, valamint a technológiai fejlődés egyre gyorsuló
ütemére tekintettel elengedhetetlen, hogy a használati kötöttségeket jelentő szabályok
rendszeresen felülvizsgálatra kerüljenek és a kötöttségek, csak a szükséges mértékben és
ideig maradjanak fenn.
98
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1.-2. §-hoz
Az Eht. 2004. évi hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai és az uniós jogharmonizációs
kötelezettség alapján a törvény pontosítja a célokat és az alapelveket. Kiemelt hangsúlyt kap
az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése és a hatékony beruházás és
innováció előmozdítása.
a 3-4. §-okhoz
A törvény pontosítja és kiegészíti a kormány és miniszter feladatait.
a 4-10. §-okhoz
A törvény ugyancsak pontosítja és kiegészíti a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
elektronikus hírközléssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, megjenítve új jaogalkotási
hatáskörének egyes elemeit, továbbá az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók
Testületével (a továbbiakban: BEREC) való kapcsolattartás, valamint a működésében és
munkájában való részvétel is kimondásra kerül. Ezen felül az Európai Hírközlési Hivatal (a
továbbiakban: ECO) Európai Bizottság által közös hozzáférési pontként kijelölt
frekvenciainformációs rendszerével (a továbbiakban: EFIS) való a kapcsolattartás szabályai
is rögzítésre kerültek.
all. §-hoz
A törvény a fogyasztói jogok hatékonyabb védelme érdekében új alapokra helyezi a Hatóság
és a fogyasztóvédelmi hatóság együttműködését. Ennek során a hatóságok kölcsönös
tájékoztatása, illetve saját hatáskörükben való teljeskörű eljárásai lehetővé teszik, hogy
egyetlen fogyasztói panasz, bejelentés, kérelem sem maradjon elintézetlenül.
a 12. §-hoz
A törvény az elektronikus hírközlés adatvédelmi szabályainak hatékony érvényesítése
érdekében együttműködési kötelezettséget ír elő az Adatvédelmi Biztos Hivatalával.
a 13. §-hoz
A Hatóság, mint az Országos Rádió és Televízió Testület és az NHH jogutódja átalakuláson
ment át. Ezt tükrözték, hogy médiaigazgatás addig közigazgatási jogi szempontból kevésbé
szabályozott eljárásai helyébe a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló
2010.	évi CLXXV. törvény (Mttv.) részletesen szabályozza az NMHH médiaigazgatási
eljárásait, amelyhez az Eht. eljárási szabályait vette mintául. Az Mttv.-ben azonban már
megjelentek az Eht. hatályba lépése óta kialakult, a joggyakorlat és jogszabályi változások
által megalapozott eljárási módosítások. Mivel a Hatóság egységes hivatali szervezettel
rendelkezik ezért médiaigazgatási és hírközlés-igazgatási szabályait szükséges harmonizálni.
A törvény célja, hogy az Hatóság eljárásait harmonizálja, azonban a harmonizáció során a
törvény figyelembe vette a fogyasztók és szolgáltatók különös, hírközlési ágazatra vonatkozó
többlet jogosultságait.
99
Új jogintézményként jelenik meg az eljárási bírság elkülönítése az anyagi jogi bírságtól
továbbá jogkövetkezmények adatszolgáltatás és tényállás tisztázása rendjének egyértelmű
újraszabályozása, amely növeli a jogbiztonságot.
Ugyancsak kiemelten fontos újdonság a hatósági szerződés intézménye, amely révén a
hatósági ügyek eredményessége és a jogérvényesítés hatékonysága jelentősen megnőhet. A
piacfelügyeleti ügyekben eljárás hatósági szerződéssel történő lezárásának lényege, hogy a
szolgáltató a jogsértés önként vállalt megszüntetése és új kötelezettségek vállalása mellett
mentesülhet a szankciók alkalmazása alól. Természetesen, amennyiben a hatósági szerződés
rendelkezéseit nem tartja be, az eljárás folytatódik s szankció alkalmazására kerül sor. A
Hatóság részéről egyértelmű előnyként jelentkezik, hogy ebben az esetben a jogszabálynak
megfelelő magatartás és a jogkövetkezmények alkalmazására végrehajtási eljárást nem kell
indítani.
A hírközlési piacon elengedhetetlen a jogutódlás kérdésének Ket.-től eltérő szabályozása.
Számos esetben ez komoly problémákat okoz a határozatok és a jogi szabályozás
érvényesítése körében, a tekintetben, hogy a Két. nem tisztázza a jogutódlás körében a
polgári és a közigazgatási hatósági hatáskör közötti határvonalat, illetve, hogy a Két. nem
tesz különbséget a törvényes és szerződésen alapuló jogutódlás között. Ezeket a problémákat
a törvény feloldja.
A törvény fontos újdonságot hoz a tekintetben is, hogy elkülöníti a Hatóság általános hatósági
felügyeleti jogkörét a piacfelügyeleti jogkörtől. Míg az első elsősorban a Hatóság egyedi
határozataiban foglaltak ellenőrzésére irányuló hatáskört jelent, addig a piacfelügyelet
körében a Hatóságnak módja lesz nagyobb ügyféli kört érintő piaci problémák kezelésére egy
egységes határozat keretében.
A törvény a jogirodalmi álláspontokat megjelenítve elkülöníti a piacszabályozási eljárásokat
a klasszikusnak mondható hírközlési igazgatási hatósági eljárásoktól. Ezen eljárásokban a
törvény bevezeti az Eht. hatályba lépése óta kikristályosodott joggyakorlat és az uniós
szabályozás megkövetelte implementáció által megkívánt módosításokat.
a 14.-17. §-hoz
A törvény a kialakult jogalkalmazási tapasztalatok és az implementáció által megkívánt
módosításokat tartalmazza.
a 18. §-hoz
A módosítás az Eht. 90. §-át az uniós jogszabályoknak megfelelően modernizálja. Ehelyütt
lehetővé teszi az egyéni jogérvényesítést, ugyanakkor a 100. § és a kapcsolódó eljárási
szabályok alapján lehetőség nyílik a Hatóság számára, hogy az ezzel megegyező
kötelezettséget általános jelleggel is előírja, akár még a jelentős piaci erővel nem rendelkező
szolgáltató számára is. Ezáltal hatékonyabbá tehető a szolgáltatók és ezen keresztül a
hálózatok együttműködése.
a 19.-hoz
A törvény implementációs kötelezettséget hajt végre.
100
a 20. §-hoz
A törvény lehetővé teszi a Hatóság számára, hogy 90. §-al megegyező kötelezettséget
általános jelleggel is előírjon, akár a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára
is. Emellett a § rendelkezései pontosításra kerülnek.
a 21-29. §-okhoz
A módosítások a fenti irányelvek implementációját szolgálják - úgy mint a hozzáférési
kötelezettség feltételeinek részletesebb szabályozása, valamint a funkcionális szétválasztás
bevezetése - és megszüntetik az európai uniós szabályozástól eltérő, az Eht. hatályba lépése
óta bebizonyosodottan szükségtelen, illetve helyenként alkalmatlan kötelezettségeket.
a 30. §-hoz
A törvény a joggyakorlat és az implementáció megkívánta pontosításokat tartalmaz.
a 31-47. §-hoz
A törvény az implementáció és a joggyakorlat alapján az előfizetők és a fogyasztók
érdekeinek védelmét szolgáló rendelkezéseket ülteti át az Eht.-ba. Pontosításra kerülnek az
előfizetői szerződés megkötésére, teljesítésére, az általános szerződési feltételekre, a
szolgáltatás szünetelésére, korlátozására, módosítására vonatkozó szabályok. Számos esetben
a törvény a jelenlegi szabályozást áttekintette és az előfizetők és a szolgáltatók érdekeit
egyaránt szolgáló módon ésszerűsítette. A szakaszokba beépítésre kerültek a törvény hatályba
lépése óta kialakult piaci viszonyoknak megfelelő módosítások. Ilyen például a
„hűségszerződések” ügye, amelyet a törvény az előfizetők érdekeit kiemelten szem előtt
tartva rendez. Ide tartozik az előfizetők értesítése, amelyre vonatkozószabályok pontosítása
elengedhetetlen volt a jelenleg hatályos törvény anomáliáinak feloldása érdekében.
Olyan piaci jelenségek, mint a forgalomhoz kötött díjcsomagok esetében történő értesítés,
illetve a szokásos használattól eltérő használat esetén a bizonyos díj szintek átlépése, szintén
kezelésre kerültek.
Az előfizetői szerződések és az általános szerződési feltételek részletes szabályozását elnöki
rendelet tartalmazza majd, amely számos, az teljes implementációhoz szükséges
részletszabályt meg fog adni.
a 48.-53. §-hoz
A törvény jelentősen kiegészíti az adatvédelmi szabályokat a jogharmonizációs
kötelezettségnek megfelelően.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság és az NMHH közötti hatáskör megosztás
és a párhuzamos hatáskörök kérdése a jelenleg hatályos törvényben nem biztosított teljes
körűen, ezért ezen szakaszon belül megtörtént a hatáskörök pontos szétválasztása.
Ezen szakaszok pontosítják az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszerre
vonatkozó szabályokat is.
101
az 54.§-hoz
A törvény megfelelő felkészülési időt biztosít az előfizetőket és a szolgáltatókat érintő új
szabályok bevezetésére.
az 55. §-hoz
A törvény az előzőeknek megfelelően módosítja jogalkotásra felhatalmazó rendelkezéseket.
az 56. §-hoz
A törvény az előzőeknek megfelelően módosítja jogharmonizációs rendelkezéseket.
az 57. §-hoz
A törvény az előzőeknek megfelelően módosítja és pontosítja a fogalmakat.
az 58. §-hoz
A törvény a változott kifejezés használatnak megfelelően rendelkezik az Eht. egyes
kifejezéseinek módosításáról.
az 59. $-hoz
A törvény törli az Eht. egyes szükségtelen szabályait.
az 60. §-hoz
A törvény az előzőeknek megfelelően módosítja a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló
2004. évi CXXXVII. törvényt.
az 61. §-hoz
A Két. szabályaitól való eltérést biztosító Két. módosítás a tervezet 13. §-ában szereplő
rendelkezések érdekében.
a 62. §-hoz
A törvény az Eht. módosításainak megfelelően módosítja és kiegészíti a Dtv. rendelkezéseit.
Többek között pontosítja, kiegészíti a műsorterjesztési szolgáltatás nyilvántartásba vételére
irányuló eljárást. A javaslat alapján az Mttv. hatálya alá nem tartozó médiaszolgáltatás hazai
műsorterjesztői rendszeren történő továbbítása esetén a műsorterjesztő a bejelentés során
azokat az adatokat is köteles beadni, illetve azokat az okiratokat is köteles benyújtani,
amelyek igazolják az adott műsor médiaszolgáltatójának médiaszolgáltatási jogosultságát. A
javaslat alapján tehát csak médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatás
terjeszthető, az igazolási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatások tekintetében a bejelentés
nyilvántartásba vétele tárgyában hozott hatósági döntésben feltételként előírhatja a hatóság,
102
hogy a műsorterjesztő kizárólag azon médiaszolgáltató műsorát terjesztheti, amelynek
médiaszolgáltatási jogosultságát megfelelően igazolta.
Dtv. 8. § (5) bekezdésének módosítása technikai jellegű, indoka a rendszertani konzisztencia
megteremtése, ugyanis 2011. január 1 -ét követően a digitális műsorszóró hálózat
üzemeltetőjére vonatkozó továbbítási és a szerződéskötési kötelezettség szabályait már nem a
Dtv., hanem az Mttv. tartalmazza. A javaslat pontosítja továbbá a műsorszóró adó
üzemeltetésére vonatkozó pályázatban meghatározható továbbítási kötelezettség tartalmát,
egyértelműsíti, hogy a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség is terheli a pályázati
eljárásban meghatározott műsorok tekintetében.
A digitális átállás feltételeinek pontosítása a hatékony és kiszámítható hatósági jogalkalmazás
érdekében egyértelműsíti a digitális átállás feltételrendszerét.
a 63. §-hoz
(1)	A kiadványokra nézve is tartalmaz előírásokat a törvény (46. §), indokolt a hatálynál is
szerepeltetni azokat, illetve kiadójukat.
(2)	A kötelezettséget célszerű kiterjeszteni a műsorterjesztőkre is.
(3)	Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többségében a hatékony műszaki megoldást
valójában a műsorterjesztő képes nyújtani, mindenképpen indokolt a módosítás. Az
ajánlástervezet elfogadásakor a Médiatanács az előzőek alapján támogatta a javasolt
módosítást. A digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (Dtv.) 30. § (5)
bekezdése alapján a műsorterjesztőknek kell gyermekzár megoldást nyújtaniuk, így a javasolt
módosítás alapvetően nem ró rájuk további kötelezettséget.
(4)	A módosítás indoka a szöveg pontosítása, könnyebb értelmezhetősége.
(5)	A törvény szövege ennél a műsorkvótánál korábban nem tartalmazta azt az időtartamot,
amelyre vonatkozóan a magyar zenei kvótát teljesíteni kell.
(6)	Az egyes médiaszolgáltatások vételkörzeteiben nagyon nagy különbségek lehetnek.
Annak elkerülésére, hogy egy médiaszolgáltató több kisebb vételkörzetű
médiaszolgáltatásában magasabb arány teljesítésével a nagyobb vételkörzetű
médiaszolgáltatásában kirívóan alacsonyan tarthassa a magyar zenei műsorkvóta teljesítését,
indokolt egy kisegítő szabály törvénybe foglalása, amely 20%-ban határozza meg a
kötelezően teljesítendő magyar zenei kvótát.
(7)	A hatósági jogalkalmazás tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az Mttv.-ben
szereplő képújság fogalom megfeleltethető a korábbi Rttv.-ben szereplő képernyőszöveg
fogalomnak, és ez utóbbi kategória szerepeltetésének vagy megkülönböztetésének nincs
gyakorlati jelentősége.
(8)	A hallási fogyatékkal élők érdekeinek fokozottabb védelme miatt indokolt pontosítás.
(9)	A Médiatanács közszolgálati médiaszolgáltatásokat érintő döntési hatásköreivel
összefüggő módosítás. A Médiatanács döntése alapján indokolt, hogy a Hivatal egységes
103
nyilvántartást vezessen a közszolgálati médiaszolgáltatásokról is, hasonlóan a többi
médiaszolgáltatóhoz.
(10)	Technikai módosító: a bejelentés útján végezhető lineáris médiaszolgáltatások esetében
nem értelmezhető a vételkörzet-bővítés kategóriája, mivel a Hivatal a nyilvántartásában
egyszerű adatváltozásként - a vételkörzet-adatokban történő változásként - kezeli, ami nem
igényel médiatanácsi döntést.
(11)	Az Mttv. pontosítása azt a célt szolgálja, hogy az egyértelműen megfeleltethető legyen
az Állami Számvevőszék törvényben előírt szervezeti hierarchiájával, és ezzel megkönnyítse
a jogalkalmazást.
(12)	Az előírt ISSN igazolás beszerzése, mint a nyilvántartásba vétel feltétele túl nagy terhet
róna a sajtótermékek kiadóira, a javaslat könnyítené a bejelentés adminisztrációs terheit.
(13)	Az előírt adatok feltüntetése túl nagy terhet róna a kiadványok kiadóira, a javaslat
könnyítené a bejelentés adminisztrációs terheit. A módosítás révén tehát nem kell az
impresszumban feltüntetni a sokszorosító szerv megnevezését, a sokszorosításért felelős
személy nevét, a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát.
(14)	Az Mttv. jelenlegi szövege a módosításban b) pont alatt jelzett esetkörrel bővülne. Mivel
a figyelembe vehető súlyos szerződésszegések túlnyomó része a korábbi Rttv. hatálya alatt
kerülhetett megállapításra, indokolt a korábbi ORTT gyakorlat alapján a súlyos szankciónak
minősülő Rttv. 112. § (1) b) pont szerinti írásbeli figyelmeztetés szankció figyelembevétele
és kizáró szempontként történő érvényesítése.
Az ORTT az Rttv. hasonló tartalmú 107. § (3) bekezdését a 1835/2004. (XII. 15.) számú
határozatában akként értelmezte jogalkalmazási gyakorlatában, hogy nem újítja meg a a
jogosultságot, ha a műsorszolgáltatónak tartozása van vagy szerződésszegés miatt 112. § (1)
bekezdést b)-t kapott.
(15)	A hatósági jogalkalmazás tapasztalatai alapján indokolt kiegészíteni az analóg
médiaszolgáltatási jogosultságok elnyerésére irányuló pályázati eljárásban történő részvételt
egy további követelménnyel, miszerint az adott vállalkozás ne rendelkezzen a Médiatanács
felé tartozással.
(16)	A hatósági jogalkalmazás tapasztalatai alapján indokolt kiegészíteni az analóg
médiaszolgáltatási jogosultságok elnyerésére irányuló pályázati eljárásban történő részvételt
egy további követelménnyel, miszerint az adott vállalkozás ne rendelkezzen a Médiatanács
felé tartozással.
(17)-(	19) A pályázati eljárás technikai jellegű pontosítása.
(20)	A hatályát vesztő rendelkezés átkerül a 62. § (3) bekezdésébe, mivel rendszertanilag
nem a hatósági szerződés cím alá, hanem a pályázati eljárás eredményéhez tartozik.
(21)	A hatósági jogalkalmazás tapasztalatai alapján szükséges beiktatni a fenti rendelkezést.
(22)	A pályázati eljárás technikai jellegű pontosítása.
104
(23)	Az Mttv. jelenlegi szabályozása túlságosan leszűkíti a 30 napra adható ideiglenes analóg
médiaszolgáltatási jogosultság igénylésének esetkörét. Jelenleg csak a Médiatanács
látókörében szereplő - már megpályáztatott, vagy pályáztatásra előkészített - frekvenciák
esetében van lehetőség ideiglenes jogosultság igénylésére. A c) pont beiktatásával a korábbi
Rttv.-ben is megtalálható esetkörrel is bővül az ideiglenes jogosultság igénylésének
lehetősége. A Médiatanács tehát akkor is engedélyezheti az ideiglenes médiaszolgáltatást, ha
a kérelmező a Hatóság által kiadott igazolással tudja bizonyítani, hogy egy adott frekvencia
használata nem okoz másnak zavart.
(24)	Az ideiglenes médiaszolgáltatás iránti kérelem kötelező tartalma bővült a c) pontban
jelzett céllal, a médiatanácsi döntés szélesebb körű megalapozása érdekében.
(25)	A hatósági jogalkalmazás tapasztalatai azt mutatják, hogy a lejárt, újra nem
pályáztatható analóg televíziós jogosultságok és újrapályáztatás alatt lévő analóg rádiós
jogosultságok számára megadható ideiglenes jogosultság esetében szükség van bizonyos
feltételek - vagy más szempontból nézve elutasítási indokok - törvénybe foglalására.
(26)	Az Mttv. alkalmazása során szerzett hatósági tapasztalatok alapján egyértelművé vált,
hogy a képújság is a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás része, képújság másként, mint
lineáris szolgáltatásként, nem képzelhető el. Ennek megfelelően szükséges módosítani a
lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, a műsorszám és a képújság Mttv.-ben meghatározott
fogalmait.
(27)	A hatósági jogalkalmazás tapasztalatai rámutattak arra, hogy a közösségivé nyilvánítás
eljárása nem működőképes és a hatóság számára felesleges munkaterhét okozhat abban az
esetben, ha a médiaszolgáltatók a kérelmük elutasításának másnapján ismételten kérhetik a
médiaszolgáltatásuk közösségivé nyilvánítását.
(28)	A jogszabályhely tévesen hivatkozta a 70. § (7)-(12) bekezdéseit, mivel a Médiatanács
hatósági ellenőrzési eljárásáról csak a (2)-(6) bekezdések rendelkeznek.
(29)	A 74. §-ban foglalt szabályozás ellentmondott a 184. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt
hatásköri szabályoknak, mivel míg a 74. § az ott foglaltak ellenőrzési hatáskörét megosztotta
a Médiatanács és a Hivatal között, addig a 184. § (1) bekezdése ezt kizárólag a Hivatal
hatáskörébe utalja.
(30)	A kiegészítés azért szükséges, hogy egyértelművé tegye a médiaszolgáltatások
továbbításának kötelezettségével összefüggő hatósági eljárások hatásköri alapját, a
jogérvényesítés rendjét. A javaslat szerint a Médiatanács hivatalból vagy bejelentés alapján
általános hatósági felügyelet keretében ellenőrzi a továbbítási kötelezettség megfelelő
érvényesülését. A javaslat tehát a Médiatanács eljárását, illetve az eljárás alapjául szolgáló
hatáskört egyértelműen elválasztja a kizárólag kérelemre indítható ún. jogvitás eljárásoktól és
annak hatásköri alapjától.
(31)	A módosítás a "tartalomszolgáltatási terv" anakronisztikus és a gyakorlatban nem
használt fogalmát törli.
(32)	Rendezni kell annak a kérdését, hogy a Közszolgálati Testület költségei kit terhelnek.
(33)	A Közszolgálati Testület elnökét és tagjait megillető költségtérítés pontosítása, valamint
105
az összeférhetetlenségi szabályok megállapítása.
(34)	A jelenlegi Mttv. a korábbi Rttv.-vel szemben nem tartalmaz rendelkezést arra nézve,
hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók milyen típusú médiaszolgáltatások révén látják el a
törvényben meghatározott feladatukat, és nem ad iránymutatást arra nézve sem, hogy mely
szerv dönthet arról, hogy hány médiaszolgáltatást, milyen műsorterjesztési megoldások révén
működtetnek a közszolgálati médiumok. A javasolt szabályozás a korábbi Rttv. megoldásait
átvéve a Médiatanácshoz telepíti ezeket a döntési jogköröket, azzal a korlátozással, hogy a
Médiatanácsnak az Alap vezérigazgatójával kell konzultálnia ezekben a kérdésekben,
illetőleg a törvényben meghatározott további szempontok megfelelő figyelembevételével
dönthet.
(35)	Olyan tagokat célszerű delegálnia az ÁSZ elnökének, akik aztán nem vesznek részt a
közmédiarendszer gazdálkodásának ellenőrzésében. Rendelkezni kell a tiszteletdíjról és az
összeférhetetlenségről is.
(36)	Lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyos vállalkozási tevékenységet az Alap láthasson
el, és ezért ellenértéket ne fizessen a közszolgálati Zrt.-knek, hiszen a bevételeket enélkül is
mindenképpen a közmédiára kell fordítania.
(37)	Az Mttv. az Elnök illetve az elnökhelyettes, valamint a Médiatanács elnöke és tagjai
esetében összeférhetetlenségi szabályként egy év foglalkoztatási tilalmat állapít meg
jogviszonyuk megszűnése esetére, azonban az ezzel kapcsolatos kártalanításról az Mttv. nem
rendelkezett.
A 113. § (4) bekezdés d) pontja szerinti megszűntetése a megbízatásnak nem jelenti
automatikusan az NMHH-val fennálló foglalkoztatási jogviszony megszűntetését. Az
ilyenkor irányadó eljárási szabályokat állapítja meg ez a kiegészítés az irányadó jogszabályi
analógia meghatározásával.
(38)	Az NHIT számára olyan feladatokat állapít meg a jogszabály, amely erősíti a
kormányzati kontroll lehetőségét a kormányzati intézmények felett azzal, hogy speciális
szakértői vizsgálatok elvégzésével szakértői anyagok készítésével objektív és független
információkkal szolgál az adott szakterület működéséről. Másrészt a kormányzati szervek
működését is segíti az új típusú NHIT, hiszen javaslataival, kezdeményezésével,
vizsgálataival a hatékonyabb működés irányába mozdíthatja el azokat az intézményeket, akik
esetlegesen nem rendelkeznek e speciális szakterületen ilyen mélységű ismerettel, vagy
megfelelő szakapparátussal.
(39)	Technikai módosítás.
(40)	A kiegészítés azért szükséges, hogy egyértelművé tegye az állami vagyonról szóló 2007.
évi CVI. tv (vagyontörvény) tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogállását,
és ezzel garantálja, hogy az NMHH által kezelt, vagyontörvény hatálya alá tartozó állami
vagyon tekintetében maradéktalanul érvényesüljenek a törvény céljai és előírásai.
(41)	Technikai módosítás.
(42)	Az Alap gazdálkodásának szabályait pontosítani szükséges.
(43)	Technikai módosítás.
106
(44)	A tartalmakkal összefüggő panaszok benyújtásának, illetve a hatósági eljárás indításának
időbeli korlátozását célszerű előírni a megfelelő hatósági jogalkalmazás érdekében (évekkel
korábbi műsorszámok miatt ne legyen lehetséges a marasztalás, hiszen ilyenkor a szankció
már aligha éri el a kívánt hatást).
(45)	Az eljárási szabályok pontosítása.
(46)	A korábbi rendelkezésből hiányzott a médiaszolgáltatók kötelezettségeit a hatósági
szerződéssé történő átalakítás időpontjáig meghatározó műsorszolgáltatási szerződés, ezáltal
az általános hatósági felügyelet nem terjedt ki a hatósági szerződéssé történő átalakításig a
médiaszolgáltatók kötelezettségeit alapvetően meghatározó műsorszolgáltatási szerződésben
foglaltak teljesítésének ellenőrzésére.
(47)	A jogbiztonság és a médiapiac működésének sajátosságai megkövetelik, hogy a jogos
érdekükben érintett jogalanyok meghatározott időn belül kezdeményezhessenek hatósági
eljárásokat. A módosítás azt a garanciális elemet alapozza meg, hogy mind a jogsértő, mind a
médiapiac, a médiaigazgatás szereplői előzetesen számíthassanak arra, hogy a sérelmes
helyzetek tekintetében milyen időtartamban gyakorolható velük szemben közhatalmi,
hatósági beavatkozás.
(48)	Technikai jellegű pontosítás.
(49)-(51)	Technikai módosítások és egyéb kisebb kiegészítések.
(52)	A vonatkozó §-okban foglaltak garanciális hatósági eljárásjogi alapjának
egyértelműsítése, kialakítása, illetve közigazgatási médiajogi tartalmának és információs
társadalmi alapjának, rendszerének pontosítása képezi a módosítás indokát. A módosítás
kiemelt szempontja a jogkövetkezményt tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálatának,
teljesítésének jelen §-ban foglalt rendelkezésekkel való összhangjának, közigazgatási jogi
alapjának megteremtése, meghatározása.
(53)	Az Smtv. 13. §-a nem határoz meg kötelezettséget a lekérhető médiaszolgáltatások
számára.
(54)	Az Mttv. alkalmazása során szerzett hatósági tapasztalatok alapján egyértelművé vált,
hogy a képújság is a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás része, képújság másként, mint
lineáris szolgáltatásként, nem képzelhető el. Ennek megfelelően szükséges módosítani a
lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, a műsorszám és a képújság Mttv.-ben meghatározott
fogalmait.
(55)-(60)	A fogalmi rendszer módosítása, pontosítása.
(61)	Technikai módosítás: a §-ban két eljárási határidő szerepel.
(62)	Technikai módosítás, az Mttv. 44. §-ában nem szerepel az iránymutatás.
(63)	Az analóg frekvenciát használó médiaszolgáltatók pályázaton vállalt kötelezettségeit a
korábbi Rttv. rendelkezései alapján megfogalmazott műsorszolgáltatási szerződéseik
107
tartalmazzák. A pályázati eljárás tisztasága érdekében indokolt, hogy a pályázati nyertesek
továbbra is az akkori vállalásaiknak megfelelően működjenek.
(64)	Technikai módosítás.
(65)	Technikai módosítás.
(66)	Ne a Médiatanács, hanem az NMHH járhasson el olyan jogvitás esetben, amelyben a
közszolgálati médiaszolgáltató is érintett lehet.
(67)	A Médiatanács és a Hatóság zökkenőmentes működését biztosító kiegészítő szabály.
(68)	A törvény szövegének több apró pontosítása, javítása történt.
(69)	A törvény szövegének több apró pontosítása, javítása történt.
a 64. §-hoz
(1)	Technikai módosítás.
(2)-(3)	A fogalma pontosítása, kiegészítése.
(4)	A szöveg egyértelművé teszi, hogy csak az analóg terjesztésről szól.
(5)	Az Mttv. értelmében a lineáris médiaszolgáltatások megkezdésének feltétele a
nyilvántartásba vétel, de a lekérhetők esetében csak a végzés és nem a megkezdés feltétele.
Az Smtv. módosítása koherenciát teremt a két törvény között.
(6)	Technikai jellegű pontosítás, egyértelművé teszi azt az értelmezést, hogy a bíróságon
kívül csak nyomozó hatóság járhat el az információforrások felfedésére kötelezés
tekintetében.
(7)	A rendelkezés az egyes társadalmi csoportok, közösségek védelmét célozza, félreértés
lenne olyan értelmezése, amely alapján személyek is védelmet kaphatnának. A korábbi
médiahatóság gyakorlata is ennek megfelelően alakult, de indokolt az egyértelműsítés e
tekintetben.
(8)	Az AVMS irányelvnek való tökéletes és egyértelmű megfelelés céljából módosított
szöveg.
a 65. §-hoz
(l)-(3) Egyértelművé kell tenni, hogy a korábbi helyzethez hasonlóan, jelenleg is a
sajtótermékek szerkesztősége perelhető helyreigazítási eljárásban.
a 66.-67. §-hoz
A törvény az implementációs kötelezettség mielőbbi teljesítése érdekében rögzíti a hatályba
lépés időpontját, ugyanakkor az 52. §-ában megfelelő felkészülési időt biztosít a szolgáltatók
számára, hogy módosítsák általános szerződési feltételeiket.
108
A törvény az előzőeknek megfelelően tartalmazza az uniós jognak való megfelelési
záradékot.
Budapest, 2011. június 10.
/ ^
y/1
Rogán Antal
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
109
Országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
helyben
Az Országgyűlés házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján az
„egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánja benyújtani.
Budapest, 2011.június 10.
Tisztelt Elnök Úr!
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 JÚN 2 0.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/3505. szám
alatt „Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat”
címmel törvényjavaslatot nyújtott be 2011. június 10-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Rogán Antal - mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. június 20.
Tisztelettel:
Dr. Puskás Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség