﻿• OMányfiffiám:
Érkezett: 2011 JŰM 1 h
Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány!
2011.	évi ... törvény
A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
és vallási közösségek jogállásáról
A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú
értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett, nevelési,
oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek-és ifjúságvédelmi,
valamint kulturális, sport és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is
jelentős szerepet töltenek be az ország életében.
Az Országgyűlés
-	a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését
tiszteletben tartó és ennek biztosítékaként az egyházak önállóságának biztosítása, az
állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából;
-	figyelemmel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi jogok és alapvető
szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint a lelkiismereti és
vallásszabadság alapvető emberi jogával kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi
dokumentumokra, valamint arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
17. cikke szerint az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg az egyházak
és vallási egyesületek vagy közösségek tagállamokban meglévő státuszát;elismerve,
hogy a magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő
fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői;
-	az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban, az állam és egyház különvált
működésének alkotmányos követelményét figyelemben tartva, de az
együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően érvényesítve;
-	folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben, különösen a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben testet öltő
hagyományt;
-	tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött megállapodásokat;
-	felismerve, hogy a közjó előmozdításának kulcsa az emberi személy méltóságának a
tisztelete, amely lehetővé teszi nem csak az emberek és a családok számára, hanem az
egyházak részére is, hogy szabadon teljesítsék küldetésüket;
-	külön is elismerve Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan
meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét
PREAMBULUM
a következő sarkalatos törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
A lelkiismeret és vallásszabadság joga
1§
(1)	Magyarország elismeri a lelkiismeret- és vallás szabadságát.
(2)	A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti
meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, megváltoztatását, valamint a
meggyőződés kinyilvánításának és megvallásának jogát.
(3)	A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja továbbá azt a szabadságot, hogy
vallását vagy más meggyőződését bármely természetes személy vallásos cselekmények,
szertartások és más cselekmények végzése útján, vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal közösen, nyilvánosan, akár kommunikációs eszköz útján, vagy a magánéletben
kinyilvánítsa, gyakorolja, tanítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze.
2-§
(1)	A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális,
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási
intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni.
(2)	A lelkiismeret és vallásszabadság joga a rendvédelmi és a honvédelmi szerveknél
szolgálati jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési
rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható.
3.§
A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi, vallási neveléséről,
vallásos oktatásáról döntsön és arról megfelelően gondoskodjék.
4-§
(1)	A lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és
megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy
hátrány nem érhet.
(2)	A lelkiismereti és vallásszabadság jogának gyakorlása csak az Alaptörvény I. cikk (3)
bekezdésében foglaltak szerint korlátozható.
5.§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben az állami hatóságok adatokat nem
gyűjthetnek és nyilvántartást nem vezethetnek. A népszámlálás során nem kötelező jelleggel,
azonosításra alkalmatlan módon kérhető adat a vallási hovatartozásról.
II.	FEJEZET
Az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállása
A vallási tevékenység
6-§
(1)	E törvény alkalmazásában vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó
tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik,
tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő
sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
(2)	Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a
a)	politikai és érdekérvényesítő;	,
b)	pszichikai vagy parapszichikai;
c)	gyógyászati;
d)	gazdasági-vállalkozási;
e)	nevelési;
f)	oktatási;
g)	felsőoktatási;
h)	egészségügyi;
i)	karitatív;
j)	család-, gyermek-és ifjúságvédelmi;
k)	kulturális;
1)	sport;
m) állat-, környezet- és természetvédelmi;
n)	hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési
tevékenység.
Az egyház
7-§
(1)	Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) az azonos
hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes
személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen
vallási tevékenység gyakorlása céljából működik. E törvény alkalmazása során egyháznak
minősülnek a vallásfelekezetek és vallási közösségek is.
(2)	Az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel
nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát,
valamint az emberi méltóságot.
(3)	Az egyház elnevezést csak e törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet viselheti.
8.§
(1)	Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik.
(2)	Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházzal.
(3)	A kiemelkedő jelentőségű társadalmi támogatottságú, történelmi és kulturális értékeket
megőrző, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek-
és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport intézményeket fenntartó (a továbbiakban:
közcélú tevékenység) egyházakkal működésük biztosítása érdekében az állam - illetékes
szervei útján - megállapodásokat köthet.
9-§
(1)	Az egyházakat azonos kötelezettségek terhelik és azonos jogok illetik.
(2)	Az egyházak tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott közcélú tevékenységet az
állam az egyházakra vonatkozó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való
kapcsolattartás során figyelembe veheti.
10.	§
(1)	Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem
működtethet és nem hozhat létre.
(2)	Az egyház hitelvei és belső szabályai, illetve szervei által hozott határozatok érvényre
juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azokat az állami hatóságok nem
vizsgálhatják. Az egyházi jogi személy belső egyházi szabályokon alapuló döntését állami
szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső
jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.
(3)	Az egyház a vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatokat belső szabályai
szerint kezeli, az érintett hozzájárulása nélkül - egyházon kívül - nyilvánosságra nem
hozhatja.
Az egyházi jogi személy
11.	§
(1)	Az egyház jogi személy, amely jogalanyiságát nyilvántartásba vétellel nyeri el.
(2)	Az egyház belső szabályai szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége vagy
szervezete jogi személy (belső egyházi jogi személy).
(3)	Nem minősül egyházi jogi személynek az egyházak belső szabályai szerint egyházi jogi
személyiséggel nem rendelkező, az egyház által létrehozott, külön jogszabály alapján
jogalanyisággal rendelkező szervezet (egyesülési jog alapján létrejött civil szervezet,
alapítvány, gazdasági társaság).
(4)	Az egyes belső egyházi jogi személyeket a bíróság az egyház egészének vagy legfőbb
szervének képviselője kérelmére külön nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a belső egyházi
jogi személyeket az adott egyház szerveiként tünteti fel.
(5)	A (4) bekezdésben nem említett, más belső egyházi jogi személyek jogi személyiségét az
egyház egészének, illetve legfőbb szervének, vagy az adott jogi személy közvetlen felettes
egyházi szervének bíróságon bejelentett képviselője, belső rendje szerint erre feljogosított
tisztségviselője igazolja.
Az egyházi intézmény
12. §
(1)	Az egyházi jogi személy nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív,
szociális, család-, gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport tevékenységet végző
intézményt létesíthet és tarthat fenn. Ezen intézmények az egyház belső szabályai szerint
rendelkezhetnek egyházi jogi személyiséggel.
(2)	Az egyházi intézmény világnézeti szempontból elkötelezett, így a felvételnél és a
foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a
sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg.
Az egyházi személy
13. §
(1)	Az egyházi személy az egyház belső szabályai szerinti szolgálatban álló természetes
személy, akit az egyház illetékes képviselője annak minősít.
(2)	Az egyház belső szabályzatában rendelkezhet arról, hogy az egyházi személy szolgálatát
sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban látja el.
(3)	Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot
érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.
(4)	Az egyházi személyek fokozott szabálysértési-, és büntetőjogi védelemben részesülnek.
III.	FEJEZET
Az egyház nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok
14.	§
(1)	Az egyház nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a vallási
tevékenységet is végző egyesület képviselője a Fővárosi Bírósághoz (a továbbiakban:
bíróság) nyújtja be.
(2)	A törvény 1. számú mellékletében szereplő egyházakat a bíróság e törvény 36.§ (1)
bekezdésében meghatározott módon veszi nyilvántartásba.
(3)	Az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelem akkor nyújtható be, ha
a)	az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez;
b)	tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik;
c)	legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon és
legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van.
Az időtartamba beszámít az e törvény hatályba lépése előtt egyházként történő
működés is;
d)	az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési
szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta;
e)	a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta;
f)	tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem
ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más
jogait és szabadságát.
15.	§
(1)	Az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez csatolni kell
a)	tanításának lényegét tartalmazó hitvallását vagy legfőbb vallási tanainak
összefoglalását;
b)	annak igazolását, hogy a szervezet 14. § (3) bekezdésének c) pontjában
meghatározott idő óta működik;
c)	a legalább ezer természetes személy tag nevét, magyarországi lakóhelyét, aláírását
tartalmazó aláírási ívet;
d)	az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési
szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot;
e)	a szervezet ügyintéző és képviseleti szervei tagjai személyazonosításra alkalmas
adatait;
f)	tagjai nyilatkozatát arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem
ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más
jogait és szabadságát;
g)	képviseleti szerve nyilatkozatát arról, hogy elnevezése, jelképrendszere,
szertartásrendje a már nyilvántartásba vett egyház nevével, jelképrendszerével,
szertartásrendjével nem azonos vagy összetéveszthető;
h)	legalább 5 éves egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót,
vagy azzal egyenértékű beszámolót;
i)	adószámát;
j) a törvényben meghatározott szakértői díj letétbe helyezéséről szolgáló igazolást.
(2)	Az egyház nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet benyújtó személynek saját
személyazonosító adatait is meg kell adnia a kérelemben.
(3)	A bíróság a beérkezett kérelemben feltüntetett adatokat a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás adataival összevetve ellenőrzi.
(4)	A bírósági nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	nyilvántartási azonosító;
b)	lajstromszám;
c)	az egyház nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, jogerőre emelkedésének
napja;
d)	az egyház neve, esetleg rövidített neve;
e)	az egyház székhelye;
f)	az egyház képviselőjének neve, lakóhelye és a képviselet módja;
g)az	egyház, címerének és lógójának képi megjelenítése és tartalmi leírása.
(5)	A nyilvántartásba szükség szerint bejegyzendő adatok:
a)	a létesítő okirat módosítása esetén
aa)	a létesítő okirat módosításának időpontja,
ab)	a módosítás nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, jogerőre emelkedésének
napja.
16. §
(1)	A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a
nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról.
(2)	A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított tizenöt napon
belül - a bíróságnak kell bejelenteni.
(3)	Az egyház nyilvántartásba vételét el kell utasítani, ha a 14.§-ban foglalt feltételek nem
állnak fenn.
(4)	Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül
ismételten kérik az egyház nyilvántartásba vételét, az elutasításhoz fűződő
jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratok egy
alkalommal ismételten felhasználhatók. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs
helye.
(5)	Az egyház nyilvántartásba vételének elutasítása esetén, a bejegyzési kérelem egy éven
belül ismételten nem terjeszthető elő.
(6)	Belső egyházi jogi személy bírósági nyilvántartásba vételére, valamint a nyilvántartásba
bejegyzett adatok változására az egyház nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat az
alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a nyilvántartásba vétel az egyház egészének, illetve legfőbb szervének, vagy az adott
jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője kérelmére történik;
b)	a nyilvántartás az egyház lajstromszáma alatt történik;
c)	a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag formai szempontból
vizsgálja;
d)	a bíróság a nyilvántartásba vételről soron kívül, legfeljebb 15 napon belül határoz.
17.	§
A bíróság a kérelmet benyújtó egyház bejegyzésének elrendelését megelőzően, külön
jogszabályban meghatározott feltételek alapján felkért szakértőket rendel ki a törvényben
foglalt vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek fennállásának megállapítására.
18.	§
Az egyháznak a nyilvántartásba vételét elrendelő, az azt elutasító, valamint a
nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozat ellen a kérelmező egyház képviselője, a
már nyilvántartásba vett egyházak képviselői és az ügyész fellebbezéssel élhet.
19. §
(1)	Az egyház külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba bejegyzett adatai
nyilvánosak.
(2)	A bíróság az egyházi nyilvántartás adatairól évente adatot szolgáltat az egyházakkal való
kapcsolattartásért felelős miniszternek.
IV.	FEJEZET
Az egyházak működése
20.	§
(1)	Az egyház elsősorban vallási tevékenységet végez, saját hitelvei és szertartási rendje
szerint működik.
(2)	Az egyház részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében
közcélú tevékenységet végezhet.
(3)	Az egyház céljai megvalósítása érdekében jogosult más, jelen törvény szerint gazdasági-
vállalkozási tevékenységnek nem minősülő feladatokat folytatni, vagy vállalkozásokat, civil
szervezeteket létrehozni, abban részt venni.
(4)	Az egyházak közcélú tevékenysége és intézményei a hasonló tevékenységet folytató
állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékű államháztartási finanszírozásra
jogosultak.
(5)	Az egyházak külön ágazati jogszabályok alapján az államháztartás alrendszereiből,
európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott
programokból származó, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés
alapján támogatásban részesülhetnek.
21.	§
(1)	Az egyházak bevételei elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi
személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból tevődnek össze.
(2)	Az egyházak a polgári jogviszonyokban korlátozás nélkül vehetnek részt.
(3)	Az egyházi jogi személy - az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott
módon - adományokat gyűjthet.
(4)	Az egyházak vonatkozásában - ide nem értve e törvény 6.§ (2) bekezdését - nem minősül
gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:
a)	hitéleti, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-,
gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport intézmény működtetése,
valamint az említett tevékenységek folytatása;
b)	üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén;
c)	hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése;
d)	egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása;
e)	temető fenntartása;
f)	a kizárólag hitéleti, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport tevékenységet szolgáló
immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha
megtérítését is);
g)	hitéleti, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-,
gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport tevékenységhez kapcsolódó
kiegészítő szolgáltatásnyújtás, a tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési
célú hasznosítása;
h)	az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott
termék, jegyzet tankönyv, kiadvány tanulmány előállítása és értékesítése;
i)	a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem
minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel;
j) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy
nyugdíjalap működtetése.
(5)	Az egyházak adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményekben
részesíthetők.
22.	§
(1)	Az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti.
Hitéleti célú bevételnek minősül a személyi jövedelemadó meghatározott részének egyház
számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, illetve az ennek helyébe lépő
juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése.
(2)	Az egyház és a belső egyházi jogi személy a meghatározott nem hitéleti célra adott állami
támogatásból származó bevételét és annak felhasználását a számvitelről és az
államháztartásról szóló törvény rendelkezései, valamint a könyvvezetéshez kapcsolódó
egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván.
(3)	Az egyházaknak nem hitéleti, de meghatározott célra adott állami támogatás
felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék,
az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból az állam
részvételével juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését jogszabály határozza meg.
23.	§
Az állam lehetőséget biztosít az egyházaknak - külön jogszabályban meghatározott eljárás
keretein belül - hogy részt vegyenek a jogalkotás kapcsán a jogszabály tervezetek és
jogalkotási koncepciók véleményezésében.
24.	§
Az egyházak, különösen az egyházi szertartások és az egyházkormányzat zavartalan
működése, illetve a templomok, temetők és más szent helyek védelmére fokozott
szabálysértési-, és büntetőjogi védelemben részesülnek.
25. §
(1)	Az egyházak az állam, önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási
intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a
felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A közoktatási intézmény
köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot,
az egyházi jogi személy pedig a hitoktató, illetve a hittanár személyét biztosítani. A
hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján -
az állam biztosítja.
(2)	Az egyházak külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi,
valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más szolgálatot végezhetnek.
26. §
(1)	Az egyház elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint közismerten használt
neve fokozott jogvédelemben részesül. Más szervezet elnevezése és jelképei nem kelthetnek
olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett
egyház működéséhez kapcsolódik.
(2)	Amennyiben valamely egyházi személy nem egyháztag számára végez szolgálatot, vagy
szolgáltatást és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége egyházával
kapcsolatba hozható, köteles az adott egyház nevét a szolgálat, vagy szolgáltatás felajánlása
előtt jól látható módon feltüntetni, nyilvánvalóvá tenni.
V.	FEJEZET
Az egyházak megszűnése
27.	§
Az egyház a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, az azt elrendelő határozat jogerőssé
válásának napján.
28.	§
(1)	Az egyház jogutódlással, az egyház képviselőjének kérelmére szűnik meg más egyházzal
való egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén.
(2)	Ha egyházból személyek vagy személyek csoportjai kiválnak, de a nyilvántartásba vett
egyház fennmarad, a kiválással keletkező új szervezetet a korábbi egyház vagyonából
részesedés nem illeti meg.
29.	§
Az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha
a)	feloszlását legfőbb szerve kimondta;
b)a	bíróság megszünteti;
c)	a bíróság megállapítja megszűnését.
30.	§
A bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti és törli a nyilvántartásból azt az egyházat,
amelynek tevékenysége az Alaptörvénybe, jogszabályba ütközik, illetve ha a bejegyzést meg
kellett volna tagadnia, vagy ha a tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vételre
nem kerülhetett volna sor.
31.	§
A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyház megszűnését és törli a
nyilvántartásból, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
32.§
Az egyház jogutód nélkül megszűnése esetén vagyona - a hitelezők követeléseinek
kielégítése után - a Magyar Állam tulajdonába kerül és közcélú tevékenységre kell fordítani.
33.§
(1)	Az egyház jogutód nélküli megszűnése esetén a belső egyházi jogi személyek is jogutód
nélkül megszűnnek.
(2)	Belső egyházi jogi személy megszűnése esetén a vagyoni kérdéseket az egyház belső
szabályai rendezik.
VI.	FEJEZET
Záró rendelkezések
1.
Felhatalmazó rendelkezések
34.	§
(1)	A Kormány a jelen törvény hatályba lépéséig a közcélú tevékenységet végző egyházakkal
megkötött megállapodások tiszteletben tartása mellett azokat áttekintse és szükség szerint új
megállapodásokat kezdeményez.
(2)	A Kormány az 1/B. mellékletben foglalt egyházakkal a megállapodásokat legkésőbb 2011.
december 31-ig megköti.
35.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló szabályokat rendeletben megállapítsa.
36.	§
(1)	Felhatalmazást kap az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter, hogy a jelen
törvény 1. számú mellékletében szereplő egyházak nyilvántartásba való bejegyzését a
Fővárosi Bíróság előtt kezdeményezze. A bíróság a megkeresésben foglalt egyházakat 30
napon belül nyilvántartásba veszi.
(2)	Az 1. mellékletben szereplő egyház az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzés
időpontjától függetlenül jogfolytonosan működik.
(3)	A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentésre új, a szervezet országosan egyedi
azonosítására alkalmas, négy számjegyből álló nyilvántartási azonosítót állapít meg és ad ki
bejelentő részére és erről az egyházat értesíti. A végzéssel szemben fellebbezésnek nincs
helye.
37.	§
Felhatalmazást kap az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter, hogy
a)	az egyházak bírósági nyilvántartásának ügyviteli szabályait, a nyilvántartásba vétel iránti
kérelem részét képező formanyomtatványok tartalmi kellékeit, a nyilvántartásba
bejegyzendő technikai és egyéb adatokat, valamint az egyház adatairól kért elektronikus
kivonat tartalmára vonatkozó szabályokat;
b)	az egyházak nyilvántartásával kapcsolatos szakértői testület tagjainak jogállására,
képesítési követelményei és szakmai gyakorlata meghatározására, valamint a szakmai
névjegyzékbe vétel feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa.
2.
Hatályba léptető rendelkezések
38.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-33. §-a, 35. §-37.§-a és 39-41. §-a, valamint 1. számú melléklete 2012. január 1-
én lép hatályba.
3.
Átmeneti rendelkezések
39.	§
(1)	A törvény 1. számú mellékletében foglalt egyházak kivételével, valamennyi 2011.
december 31-én egyházként nyilvántartásba vett szervezet vallási tevékenységet is végző
egyesületté válhat.
(2)	A törvény hatálybalépését követő harminc napon belül - a jelen törvény 1. számú
mellékletében foglalt egyházak kivételével - valamennyi 2011. december 31-én egyházként
nyilvántartásba vett szervezet - amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel -
kezdeményezheti a bíróságnál egyházként történő bejegyeztetését, vagy bejelentheti az
egyesületre vonatkozó törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat, különös
tekintettel a névre, székhelyre, képviseletre és az alapító tagokra.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén - amennyiben e határidő lejártát
követően a bíróság felhívására nyolc napon belül a szükséges adatokat 2011. december 31-én
jogosult képviselő nem jelenti be -, továbbá amennyiben a továbbműködésről nemlegesen
nyilatkozik, a szervezet jelen törvény rendelkezései alapján jogutód nélkül megszüntetésre
kerül.
(4)	Amennyiben a szervezet 2011. december 31-én jogosult képviselője a továbbműködésről
nyilatkozik, úgy a (2) bekezdésben foglaltakat kell az eljárás során irányadónak tekinteni.
(5)	A (2) bekezdés szerint, nyilvántartásba vett szervezet a korábban nyilvántartásba vett
szervezet általános jogutódja.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott szervezet nyilvántartásba vételére az egyesületre
vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadóak.
(7)	Az e törvény hatálybalépését követően vallási tevékenységet is végző egyesületté váló
közösségek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló törvény értelmében civil szervezeteknek tekintendők, és a civil
szervezetek részére felajánlható egy százalékra lesznek jogosultak, feltéve, hogy az
egyesületekre vonatkozó jogszabályok által támasztott feltételeket 2012. június 30-ig
teljesítik.
(8)	E törvény hatályba lépését követően csak az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelő
egyháznak nyújtható egyházi célú költségvetési támogatás.
(9)	A 2011. július 1-je és 2012. január 1-je közötti időszakban a szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények, hálózatok tekintetében - a szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában,
illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §
s) pont sb) alpontjában foglaltakon túl - megállapodás megkötése nélkül is egyházi
fenntartónak minősülnek a 2. mellékletben felsorolt egyházak, valamint ezek egyházi jogi
személyiséggel rendelkező önálló szervezetei, szervezeti egységei. Nem minősül egyházi
fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik,
így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított
szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított
szervezeti egysége és a gazdasági társaság.
4.
Módosuló jogszabályok és sarkalatossági záradék
40.	§
(1)	A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi ÜL törvény 4.§ (1)
bekezdés mb) pontja a következők szerint módosul:
,,mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
státusáról szóló 2011. évi törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház,
illetve az Ehtv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy;
nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal
rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított
szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti
egysége, a gazdasági társaság;".
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5.§ sb)
pontja a következők szerint módosul:
,,sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek jogállásáról szóló
2011.	évi törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, illetve az Ehtv.
13.	§-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy; nem minősül
egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik,
így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti
egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a
gazdasági társaság;".
(3)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény 2. § (7) bekezdése hatályát veszti.
(4)	E törvény az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
5.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
41. §
2012.	január 1. napján hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az
egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény.
1. számú melléklet
Magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
HA. számú melléklet
A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján bevett és
elismert egyházak
1	Magyar Katolikus Egyház
2	Magyarországi Református Egyház
3	Magyarországi Evangélikus Egyház
4-6	Zsidó vallásfelekezetek: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
7-11	Ortodox Egyház: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Magyarországi Román Ortodox Egyház Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)
12	Magyarországi Unitárius Egyház
13	Magyarországi Baptista Egyház
1/B. számú melléklet
Jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyekkel a Kormány
megállapodást köt
1	Magyarországi Metodista Egyház
2	Magyar Pünkösdi Egyház
3	Hetednapi Adventista Egyház
4	Erdélyi Gyülekezet
5	HIT Gyülekezete
6	Üdvhadsereg Szabadegyház
7	Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
8	Magyarországi Krishna-tudatú Hívők Közössége
1/C. számú melléklet
Országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi
kapcsolatokkal rendelkező további, az Országgyűlés által elismert vallási
közösségek
1	Keresztény Advent Közösség
2	Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (Mormonok)
3-7	Buddhista vallási közösségek: A Tan Kapuja Buddhista Egyház Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség Magyarországi Kínai Chanbuddhista Közösség Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség Gyémánt Út Buddhista Közösség
8	Golgota Keresztény Gyülekezet
9-	Iszlám közösségek:
10	Magyar Iszlám Közösség Magyarországi Muszlimok Egyháza
11	Keresztény Család Gyülekezet
12	Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete
13	Magyarországi Baha' i Közösség
14	Magyarországi Jehova Tanúi
15	Magyarországi Kopt Ortodox Egyház
16	Örmény Apostoli Ortodox Egyház
17	Magyarországi Örmény Egyház
18	Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet
19	Őskeresztyén Apostoli Egyház
20	Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház
21- 22	Progresszív zsidó hitközségek: Szim Shalom Progresszív Zsidó Hitközség Bet Orim Reform Zsidó Hitközség
23	Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezet
24	Shalom Nyitott Bibliai Gyülekezetek
2. számú melléklet
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)
Hetednapi Adventista Egyház
HIT Gyülekezete
Keresztény Advent Közösség
Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezet
Magyar Pünkösdi Egyház
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
Magyarországi Metodista Egyház
Üdvhadsereg Szabadegyház
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar nemzet nagyra értékeli a magyarországi egyházak történelmi hagyományait, a
nemzet erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett közösségteremtő törekvéseiket,
hitükből fakadó erőfeszítéseiket, elismerve a hazai vallási sokszínűséget és a történelmi
hagyományokkal rendelkező vallási türelmet, amely Magyarország történelmében mindig
meghatározó szerepet játszott. Szent István király a nyugati kereszténységet tette
államvallássá, de - csak úgy, mint utódai - biztosította a keleti kereszténység működését is.
Megtelepedhettek, és működhettek Magyarországon zsidó és muszlim közösségek is.
A XVI. századtól több törvény is törekedett Magyarországon és Erdélyben a szabad
vallásgyakorlás jogának biztosítására. Az 1790-91-es magyar országgyűlés az általa
elfogadott egyházi törvényekkel bevett vallásnak nyilvánította a katolikus vallás mellett a
református és evangélikus vallást, valamint az ortodoxiát, a két protestáns egyház és az
állam közötti viszonyt pedig az érintett egyházakkal egyetértésben szabályozta.
Megerősítette a zsidó felekezet türelmi rendeletben rögzített jogait. Az 1848. évi XX. te. a
törvényesen bevett vallásfelekezetek (latin, görög és örmény szertartású katolikus,
református, evangélikus, ortodox és unitárius) között különbség nélkül tökéletes
egyenlőséget és viszonosságot állapított meg. 1867-ben a magyar országgyűlés törvénybe
iktatta Magyarország izraelita felekezetű lakosainak polgári és politikai jogegyenlőségét. Az
1868. évi IX. törvénycikk a görög-keleti vallásúak ügyében elismerte az önálló szerb és
román metropóliát, és garantálta a görög-keleti vallás „se nem szerb, se nem román ajkú
híveinek"autonóm jogait (az tehát nemzetiségétől függetlenül kiterjedt valamennyi ortodox
vallású magyar állampolgárra).
Az 1895-ös egyházpolitikai törvények bevett vallásnak nyilvánították az izraelita felekezetet,
széleskörűen biztosították a szabad vallásgyakorlás jogát, a polgári és politikai jogok
gyakorlását teljes mértékben függetlenítették a vallásfelekezeti hovatartozástól,
megerősítették a bevett egyházak, felekezetek egyenlőségét, emellett azonban lehetőséget
adva az elismert egyházak működésére is. Az egyházat az államtól azonban ezek a
törvények nem választották el, a katolikus egyház autonómiáját nem szavatolták.
Az 1947. évi XXXIII. törvény megszüntette a bevett és elismert egyházak közötti jogi
különbséget. Az 1949. évi kommunista alkotmány az államot és az egyházat formálisan
elválasztotta egymástól, de a kibontakozó diktatúra megszüntette az egyházak autonómiáját,
az egyházak fölötti állami ellenőrzést gyakorolt, működésüket nagymértékben korlátozta. Az
1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot, illetve az egyházak létrehozását
széleskörűen biztosította, a későbbiekben azonban nyilvánvaló volt, hogy az egyházalapítás
rendkívül nagyvonalú feltételei lehetőséget adnak az alapjoggal történő visszaélésekre is,
mind az egyházaknak járó állami támogatások jogosulatlan igénybe vételére, mind pedig
ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek egyházként történő
bejegyeztetésére.
Magyarország 2011. április 25-én kihirdetett új Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása
megállapítja, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részévé tette
Magyarországot, elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüli országunk
különböző vallási hagyományait. Alapvetésének VI. cikke szerint mindenkinek joga van a
gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás, vagy
más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy
vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése
útján, vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a
magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az
állam a közösségi célok érdekében az egyházakkal együttműködik. Az egyházakra
vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Erre, valamint az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó
szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés preambulumában foglaltakra
tekintettel, mely ösztönzést merít Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből,
amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai kibontakoztak, figyelemmel az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkére, mely nemzeti hatáskörben hagyja az
egyházügyi szabályozást, ugyanakkor az Unió és a vallási közösségek között nyílt, átlátható,
rendszeres párbeszédet szorgalmaz, utalással az Európa Tanács által elfogadott, az emberi
jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint az Alapvető Jogok
Chartájára, illetve a vonatkozó EBESZ ajánlásokra, javasoljuk, hogy az Országgyűlés a
lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak státusáról szóló törvényt fogadja
el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
l.§-hoz
A lelkiismereti és vallásszabadság jogát Magyarország az Alaptörvényben és e
törvényjavaslatban is elismeri, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel
összhangban. A rendelkezés részletezi a lelkiismereti és vallásszabadság tartalmát: a vallás
vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását, elfogadását, kinyilatkoztatását,
megvallását, vagy annak szabad megváltoztatását. Másrészt meghatározza a lelkiismereti és
vallásszabadság gyakorlásának módjait is, mely történhet istentisztelet, különböző
szertartások, oktatási, kulturális vagy egyéb cselekmény végzése útján, ugyanakkor történhet
egyénileg gyakorolva vagy közösségben végezve, nyilvánosan, hírközlési eszközök útján
vagy a magánéletben. A törvény azonban nemcsak a szabadságjog gyakorlásának és
tanításának lehetőségét biztosítja, hanem annak mellőzését is.
2.	§-hoz
A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásának azon kiemelt intézményi területeit is
meghatározza a törvényjavaslat, ahol a szabadság gyakorlásának biztosítása az állam
részéről kiemelt módon történik, ezek oktatási, egészségügyi, szociális, családvédelmi,
gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi intézmények, büntetés-végrehajtási intézetek. Ezekben az
intézetekben a vallásgyakorlásra, egyénileg és közösségben is lehetőséget kell biztosítani.
A rendvédelmi és honvédelmi szerveknél szolgálati jogviszonyban állók számára is
biztosítani kell a lelküsmereti és vallásszabadságot, természetesen a szervezet működési
rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban. E jogok biztosításának
Magyarország jelenleg is eleget tesz, így a Tábori Lelkészi Szolgálat vonatkozásában a
Kormány és az érintett egyházak között külön egyezmények léteznek, amelyek a
törvényjavaslat elfogadását és hatályba lépését követően is hatályban maradnak.
3.§-hoz
Az Alaptörvény XVI. cikkének (2) bekezdése deklarálja a szülőknek azon jogát, amely szerint
joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A törvény a szülőknek és a
gyámnak az Alaptörvényben meghatározott ezen jogát bontja ki, amikor deklarálja a kiskorú
gyermek erkölcsi, vallási neveléséről, vallásos oktatásáról szóló szülői döntés lehetőségét. Ez
egyébként következik a Gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezményből is.
4.§-hoz
A lelkiismereti és vallásszabadság szabadságjogának gyakorlása miatt - különösen a vallási
meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása, megvallása vagy annak
megváltoztatása miatt - senki sem részesíthető előnyben és senkit sem érhet hátrány. Ez
következik az állam és az egyház alkotmányos különválásából, illetve a jogegyenlőség
követelményéből is.
E szabadságjog gyakorlásának korlátozására csak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében
foglaltak szerint korlátozható: alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt
céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
5.§-hoz
A törvényjavaslat rendelkezése szerint, hatósági nyilvántartásba a lelkiismereti és
vallásszabadsággal kapcsolatban adatot gyűjteni, felvenni nem szabad. Egyetlen kivételt
képez a népszámlálásra vonatkozó adatfelvétel, amely során nem kötelező jelleggel,
azonosításra alkalmatlan módon kérhető adat a vallási hovatartozásról.
E rendelkezés kiemelt védelmet biztosít a lelkiismereti és vallásszabadsággal - mint
alkotmányos alapjoggal - összefüggő személyes adatoknak.
6.§-hoz
A törvényjavaslat meghatározza azt, hogy az állam az egyházi regisztrációval
összefüggésben mit ért vallási tevékenységen: olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység,
mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság
egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos
magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy az állam teológiai kérdéseket nem dönthet el,
a lelküsmereti és vallásszabadság jogának egyéni és közösségi gyakorlásának kereteit
biztosítania kell, ugyanakkor meghatározhatja azt, hogy az egyházi státust - amely bizonyos
specifikus jogosítványokat, így pl. meghatározott feltételek esetén költségvetési támogatási
lehetőséget biztosít - milyen feltételekkel ismeri el (4/1993. (II. 12.) AB határozat).
A vallási tevékenységhez kapcsolódóan megfogalmazásra kerül az is, hogy milyen
tevékenységek nem minősülnek önmagukban vallási tevékenységnek, ezek: a politikai és
érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyító, a gazdasági-vállalkozási
tevékenység, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, karitatív, a szociális, a
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, valamint az állat-, környezet- és
természetvédelmi, illetve a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési
tevékenység.
E tekintetben utalunk arra, hogy ezek olyan tevékenységek, amelyeket az egyházak
egyébként végezhetnek és végeznek, ugyanakkor ezek alapvetően nem vallási jellegűek,
azokra egyházat alapítani nem lehet. Az 1990. évi IV. törvény megengedő feltételeit
kihasználva ugyanis számos esetben ténylegesen ilyen - alapvetően üzleti célokat szolgáló -
tevékenységre jegyeztettek be egyházat, állami költségvetési támogatás mellett. Ezek a
visszaélések is indokolják az egyházi státus új szabályozását.
7.§-hoz
Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség az azonos hitelveket valló természetes
személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen
vallási tevékenység gyakorlása céljából működik. Az egyház a lelkiismereti és
vallásszabadság alapjoga közösségi gyakorlásának önkormányzattal rendelkező, autonóm
szervezeteként kerül meghatározása. Az egyház, mint gyűjtőfogalom magában foglalja az
eltérő teológiai alapon nyugvó egyházat és vallási közösséget. Ennek indoka a már
ismertetett szempont, hogy teológiai kérdésekben az állam nem dönthet, másrészt pedig az,
hogy az elmúlt 20 évben az egyház a köznyelv szempontjából gyűjtőfogalommá vált, és így
az kiterjedt a nem keresztény vallásfelekezetekre és vallási közösségekre is.
Az egyház létrehozásának joga a törvény szerint, csak a Magyarországon állandó lakóhellyel
rendelkező, cselekvőképes természetes személyeket illeti meg, természetesen a vallásuk
gyakorlása céljából.
A Ptk. rendelkezései alapján, cselekvőképes minden nagykorú, feltéve, hogy a
cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Magyarországon nagykorú
az, aki a 18. életévét már betöltötte. Továbbá nagykorú kivételesen az is, aki ennél előbb
házasságkötése révén nagykorúvá vált. Az ember a 18. születésnapja 0 órájától válik
nagykorúvá.
Egyház csak és kizárólag olyan vallási tevékenység végzésére hozható létre, amely
tevékenység nem ütközik az Alaptörvénybe vagy más jogszabályba, valamint nem sérti más
jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságát. E szabályozás ismét az állam és az
egyház alkotmányos különválásából következik.
8.§-hoz
Az Alaptörvény VII. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározásra kerül az állam és
egyházak különvált működése, valamint - a korábbi teljes állami semlegességet deklaráló
elválasztással szemben - a közösségi célokért történő együttműködésük. Az állam és az
egyház együttműködésének a lehetőségét már korábban is kifejtette határozataiban az
Alkotmánybíróság. A törvény utal az egyházak kiemelkedő jelentőségű, nagy társadalmi
támogatottságú, történelmi és kulturális értékeket megőrző és közcélú tevékenységére. Az
állam az egyházak közcélú tevékenységének segítése, megbecsülése, előmozdítása
érdekében, az egyházak által fenntartott intézmények működésének biztosítása érdekében
megállapodásokat köthet.
Az állam és az egyházak között már eddig is több - nemzetközi és kétoldalú - megállapodás
jött létre, amelyeket a törvényjavaslat természetesen tiszteletben tart. Szükségessé válhat
azonban a törvényjavaslatban meghatározott feltételek esetén további megállapodások
megkötése, vagy akár a hatályos megállapodások közös megegyezéssel történő módosítása
is.
9.§-hoz
A törvény kimondja, hogy az egyházakat azonos kötelezettségek és jogok illetik meg,
azonban az egyházak társadalmi szerepe, valamint az általuk ellátott közcélú tevékenység
alapján, jogszabályok által meghatározott keretek között különbség tehető az egyházak
között.
Az alkotmányos elvek figyelembevétele mellette nincs akadálya annak, hogy a jogalkotó a
vallás és az egyházak sajátosságait figyelembe véve alkossa meg azokat a jogszabályokat,
amelyek a vallásszabadság alapvető jogát érvényre juttatják. Az Alkotmánybíróság ezen
túlmenően az általa a semlegesség elvéből következően egyenlően kezelendő egyházak
közötti különbségtételt is alkotmányosnak tekintette. Kimondta ugyanis, hogy az egyházak
egyenlőként való kezelése szintén nem zárja ki az egyes egyházak tényleges társadalmi
szerepének figyelembevételét. Abban az esetben ugyanis, ha jogszabály nem eleve
jogosultakat különböztet meg, a megkülönböztetés korlátja a pozitív diszkrimináció elvi
határa: az egyenlő méltóságú személyként való kezelés feltétlen betartása, illetve az
Alaptörvényben megfogalmazott alapjogok meg nem sértése. Ezen belül csak az követelhető
meg, hogy a nem egyenlő kezelésnek ésszerű oka legyen, azaz ne minősüljön önkényesnek.
Nem sérti az egyházak egyenlő kezelésének elvét, ha ingatlanrendezési, vagy más
kártalanítási folyamat csak azon egyházakra terjed ki, amelyek rendelkeztek olyan
tulajdonnal, amely államosításra került. Szintén nem sérti az egyenlőség elvét, ha az egyházi
közfeladat ellátással összefüggésben olyan egyházakkal történik egyeztetés, amelyek
közfeladatot ellátó intézményeket tartanak fent.
10.§-hoz
A törvényjavaslat - az állam és az egyház alkotmányos különválást tiszteletben tartva -
folytatja az 1990. évi IV. törvény szabályozási hagyományát abban a tekintetben, hogy az
állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre a továbbiakban sem.
Az állam és egyházak különvált működésének elvéből következően, az egyház belső
szabályai és egyes szervei által hozott határozatok érvényre juttatására állami kényszer nem
alkalmazható, azokat az állami hatóságok nem vizsgálhatják felül. E rendelkezések is
biztosítják az egyházak önálló, autonóm működését.
Az egyházak vallási tevékenységéhez kapcsolódó személyes adatok kezelését a törvény az
egyházak belső ügyének tekinti, azok kezelésére az egyház belső szabályai az irányadók. Az
általános adatvédelmi szabályok természetesen az egyházakra nézve is irányadóak, ebben az
esetben azonban indokolt elismerni az egyházak belső szabályait figyelembe vevő
adatkezelési specifikumokat.
ll.§-hoz
Az egyházat a törvényjavaslat alapvetően sui generis jogalanyként kezeli. A törvényjavaslat
értelmében belső egyházi jogi személynek minősül az egyház belső szabályai szerint jogi
személyiséggel rendelkező egysége, szervezete.
A törvényjavaslat kimondja, hogy nem minősül egyházi jogi személynek a külön jogszabály
alapján, más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkező szervezet, pl. az egyház által
létrehozott civil szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyesülés, stb.
Indokolt, hogy az ilyen típusú szervezetek ne egyházi jogi személyként, hanem a rájuk nézve
általánosan irányadó szabályok szerint működjenek.
A belső egyházi jogi személyeket is külön nyilvántartásba veheti a bíróság az egyház, vagy
legfőbb szervének kérelmére, mint az adott egyház szerveit.
A bíróságon külön nem bejegyeztetett, viszont jogi személyiséggel rendelkező egyházi
szervezetek jogképességét viszont a közvetlen felettes egyházi szerv bíróságon bejelentett
képviselője, illetve belső rendje szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja. E
szabályozás követi a jelenleg a gyakorlatban „egyház főhatósági igazolásként" ismert, az
egyház legfőbb szervének képviselője által kiadmányozott igazolást, mely az egyházi jogi
személy fennállását igazolja.
12.§-hoz
Az egyházak, egyházi jogi személyek a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos
alapjogából következően nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport tevékenységet végző
intézményt létesíthetnek és tarthatnak fenn, az állampolgárok pedig - szintén az
alkotmányos alapjogból eredően - igénybe vehetik ezeket az egyházi intézményeket.
Az egyházi intézmények önállóságáról szóló döntést a törvény az egyházi autonómia körébe
utalja: ezek az intézmények az egyház belső szabályai szerint rendelkezhetnek egyházi jogi
személyiséggel.
Tekintettel arra, hogy az egyház ezeket az intézményeket hitbéli elkötelezettségének
megfelelően működtetheti, indokolt, hogy az egyházi intézményekbe történő felvételnél,
valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, az intézmények fenntartásánál
és megszüntetésénél speciális feltételek is meghatározhatóak legyenek a kiválasztásnál.
A közfeladatok ellátásáért az egyházak, az állami, önkormányzati intézményekkel azonos
mértékű normatív finanszírozásra jogosultak. Az egyenlő finanszírozás elvét már 1997-ben
kimondta az Alkotmánybíróság, ezt követően pedig nemzetközi, és kétoldalú
megállapodásokba is bekerült, indokolt tehát annak a sarkalatos törvényben történő
rögzítése.
13.§-hoz
Az egyházi személy az egyház belső szabályai szerinti szolgálatban álló természetes személy,
akit az egyház illetékes képviselője annak minősít. Ez az előírás az egyház autonómiáját
biztosítja az egyházi személy státusának védelme érdekében, amelyet állami oldalról nem
lehet megkérdőjelezni. Az egyháznak ugyanis alanyi joga saját tisztségviselőinek
meghatározása, csak úgy, mint annak eldöntése, hogy az egyházi személy szolgálatát sajátos
egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban látja el.
Egyházi személy az egyházi szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő
bizalmas információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni. Ez az egyházi
szolgálati titok védelmét célozza, amely legáltalánosabban a gyónási titok védelmét foglalja
magában, a törvényjavaslat azonban a védelmet nem kívánja kizárólag azokra az egyházakra
korlátozni, amelyeknél a gyónás létezik.
Az egyházi személyek fokozott szabálysértési-, és büntetőjogi védelemben részesülnek.
Az egyházak sui generis jogi státusa, évezredes, illetve több évszázados magyarországi
tevékenysége, kiemelt közfeladat ellátó szerepe indokolják kiemelt védettségüket. Az
egyházi személyek vonatkozásában ugyancsak indokolt a közfeladatot ellátó személyekhez
hasonló védelem biztosítása.
14.§-hoz
Az egyházak nyilvántartásba vételével kapcsolatban a törvényjavaslat nem az egyházak
alapítását szabályozza, hanem nyilvántartásba vételüket, mellyel jogi személyiséget nyernek.
Vagyis a lelküsmereti és vallásszabadsághoz, a vallás szabad gyakorlásához fűződő jogot az
új törvény nem korlátozza: az egyházi státusz semmiképpen sem feltétele a közösségi
vallásgyakorlásnak, az egyházak státuszának és a közösségi vallásgyakorlás szabadságának
semmi köze nem lehet egymáshoz. A státusz hiánya nem érintheti a működés szabadságát,
így az egyházi státuszhoz nem kapcsolhatók olyan jogok, melyek a vallásszabadság
érvényesülésének elengedhetetlen tényezői.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása kizárólagos illetékességgel a
Fővárosi Bírósághoz kerül, ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthető
nyilvántartás vezetését.
A törvény 1. számú mellékletében felsorolt egyházakat a törvény erejénél fogva kell - a
miniszter kezdeményezésére - nyilvántartásba venni.
Az egyházként történő nyilvántartásba vétel kérelemre induló, nem peres eljárás során
történik. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelem akkor nyújtható be, ha
a)	az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez;
b)	tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik;
c)	legalább húsz éve szervezett formában működik Magyarországon és ezer
természetes személy tagja van;
d)	az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési
szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta;
e)	a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta;
f)	tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem
ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más
jogait és szabadságát.
A kérelem benyújtásának a feltételei azt célozzák, hogy egyértelműen csak vallási
tevékenységet végző szervezetek kérhessék az egyházként történő bejegyzésüket.
15.§-hoz
Az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez csatolni kell az alábbi
dokumentumokat is:
A tanításának lényegét tartalmazó hitvallást vagy legfőbb vallási tanainak összefoglalását,
melyből megállapítható, hogy az egyházat elsősorban vallási tevékenység végzésére hozták
létre. A hitvallásból vagy a vallási tanokat összefoglaló anyagból ki kell derülnie, hogy az
egyház olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység folytat-e, amely természetfelettire
irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak,
valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás-
követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
Az egyháznak igazolnia kell, hogy legalább húsz éve szervezett formában egyesületként
vagy e törvény hatályba lépése előtt egyházként működik Magyarországon.
A legalább ezer természetes személy tag nevét, magyarországi lakóhelyét és aláírását
tartalmazó aláírási ívet.
A vallási célra is működő egyesületnek az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét,
szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot is be kell
nyújtania a bírósághoz, mellyel a tényleges működést és a ténylegesen folytatott vallási
tevékenységet tudja igazolni az egyesület.
A kérelemhez csatolni kell a szervezet ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak
személyazonosításra alkalmas adatait.
Be kell nyújtania a bíróságra a tagjai (vezetője, képviseleti szerve) nyilatkozatát arról, hogy
az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel,
jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.
Képviseleti szervének nyilatkoznia kell arról, hogy elnevezése, jelképrendszere,
szertartásrendje a már nyilvántartásba vett egyház nevével, jelképrendszerével,
szertartásrendjével nem azonos vagy összetéveszthető.
Be kell nyújtania a bíróságra legalább 5 éves egyszerűsített beszámolóját vagy egyszerűsített
éves beszámolóját, vagy azzal egyenértékű beszámolóját, ezzel is igazolva a tényleges
gazdaságilag transzparens működését, valamint az adószámát.
A kérelemhez csatolni kell a szakértői testület költségének letétbe helyezésénekről szóló
igazolását.
16.§-hoz
A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a
nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról.
A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított tizenöt napon belül -
a bíróságnak kell bejelenteni.
Az egyház nyilvántartásba vételét el kell utasítani, ha a 14.§-ban foglalt feltételek nem állnak
fenn.
Az egyház nyilvántartásba vételének elutasítása esetén, a bejegyzési kérelem egy éven belül
ismételten nem terjeszthető elő.
17.§-hoz
A Fővárosi Bíróság a kérelmet benyújtó egyház bejegyzésének elrendelését megelőzően,
külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján felkért szakértőket rendel ki a
törvényben foglalt vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek fennállásának
megállapítására: a hitvallás lényegének, a szertartásrendnek és a szervezeti rendnek a
vizsgálatára. A bíróságtól nem várható el, hogy megítélje, az adott bejegyzést kérő vallási
közösség elsődlegesen vallási tevékenység folytatására jött-e létre, mivel ez adott esetben
speciális egyházjogi, egyháztörténeti, vagy teológiai képzettséget is igényelhet. E kérdés
megítélésben nyújtanak segítséget a felkért szakértők.
18.§-hoz
Az Alaptörvény XVIII. cikkének (7) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz,
hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely
a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésével összhangban a
törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egyház nyilvántartásba vételét elrendelő, az azt
megtagadó, valamint a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozat ellen az
érintettek (a bejegyzést kérő szervezet, de akár az a már törvényesen működő egyház,
amelynek jogát, vagy jogos érdekét a kérelmező egyházi bejegyzése sértené) és az ügyész
fellebbezéssel élhetnek.
19.§-hoz
A törvény az egyházi nyilvántartásba bejegyzett adatokat nyilvánosnak minősíti, ezzel is
elősegítve a jogbiztonságot.
A bíróság az egyházak nyilvántartásáról évente az egyházakkal való kapcsolattartásért
felelős miniszternek adatot szolgáltat, a nyilvántartásba kötelezően bejegyzésre kerülő
adatokról.
20.§-hoz
Az egyház elsősorban vallási tevékenységet végez. Ennek során saját hitelvei és szertartási
rendje szerint működik.
Az egyház részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében közcélú
tevékenységet végezhet.
Az egyház céljai megvalósítása érdekében jogosult más, jelen törvény szerint gazdasági-
vállalkozási tevékenységnek nem minősülő feladatokat folytatni, vagy vállalkozásokat, civil
szervezeteket létrehozni. Az egyház jogosult mindezen tevékenységeket szervezeti-
működési kereteit és rendjét önállóan szabályozni.
Az egyházak közcélú tevékenysége és intézményei a hasonló állami, önkormányzati
intézményekkel azonos mértékű államháztartási finanszírozásra jogosult.
Az egyházak, egyházi jogi személyek a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos
alapjogából következően nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport tevékenységet végző
intézményt létesíthetnek és tarthatnak fenn (ezzel lényegében közfeladatot vállalnak át), az
állampolgárok pedig - szintén alkotmányos alapjogukból eredően - igénybe vehetik ezeket
az egyházi intézményeket.
Az egyenlő finanszírozás elvét már 1997-ben kimondta az Alkotmánybíróság, ezt követően
pedig ez nemzetközi, és kétoldalú megállapodásokba is bekerült, indokolt tehát annak a
sarkalatos törvényben történő rögzítése.
Az egyházak külön ágazati jogszabályok alapján az államháztartás alrendszereiből, európai
uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból
származó, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján
támogatásban részesülhetnek.
21.§-hoz
Az egyházak bevétele elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség
nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból képződik. Az egyházi jogi
személy - az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott módon, külön
engedély nélkül - adományokat gyűjthet.
Az egyházak a polgári jogviszonyokban korlátozás nélkül vehetnek részt.
A törvény meghatározza, hogy az egyházak által végzett tevékenységek közül melyek nem
minősülnek gazdasági-vállalkozási tevékenységnek.
Az egyházak ágazati jogszabályokban meghatározott adókedvezményben és azzal egy
tekintet alá eső más kedvezményekben részesíthetők, az európai uniós normákra tekintettel.
22.§-hoz
A törvény az egyházak gazdasági autonómiáját is deklarálja, az egyházak belső szabályaik
szerint gazdálkodnak, állami szerv az egyház hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását
nem vizsgálhatja. Hitéleti célú bevételnek minősül többek között a személyi jövedelemadó
meghatározott részének egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési
kiegészítése, illetve az ennek helyébe lépő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak
kiegészítése.
Az egyház és az egyházi jogi személy a meghatározott közcélra adott állami támogatásból
származó bevételét és annak felhasználását a számvitelről szóló törvény, az
államháztartásról szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint
tartja nyilván, ezzel biztosítva a nemzetgazdaság szereplőinek transzparens gazdasági
működését.
23.§-hoz
Az állam lehetőséget biztosít az egyházaknak - külön jogszabályban meghatározott eljárás
keretein belül - hogy részt vegyenek a jogalkotás kapcsán a jogszabály tervezetek és
jogalkotási koncepciók véleményezésében, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi
részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény rendelkezései szerint. Ezzel összefüggésben az
érintett minisztériumok stratégiai partneri megállapodást köthetnek az egyházakkal is.
24.§-hoz
Az egyházak, különösen az egyházi szertartások és az egyházkormányzat zavartalan
működése, illetve a templomok, temetők és más szent helyek védelmére fokozott
szabálysértési-, és büntetőjogi védelemben részesülnek.
Az egyházak sui generis jogi státusa, évezredes, illetve több évszázados magyarországi
tevékenysége, kiemelt közfeladat ellátó tevékenysége, műemlékei, kegyeleti és szakrális
helyei indokolják kiemelt védettségüket.
25.§-hoz
Az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a
szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben
hitéleti tevékenységet folytathatnak. A közoktatási intézmény a hitoktatás számára megfelelő
tantermet és olyan időpontot biztosít, mely más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem
ütközik. A hitoktatót, illetve a hittanárt az egyházi jogi személy nevezi ki. A hitoktatás
költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam
biztosítja.
Az egyházak a Kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott
rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más
speciális szolgálatot végezhetnek.
26.§-hoz
Az egyház elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint közismerten használt neve
fokozott jogvédelemben részesül. Más szervezet elnevezése és jelképei nem kelthetnek olyan
benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett
egyház működéséhez kapcsolódik. Ez az előírás biztosítja a hosszú ideje folyamatosan
Magyarországon működő egyházak védelmét, az egyházi bejegyzéssel és működéssel adott
esetben más egyház kárára történő visszaéléseket kívánja kiszűrni, amelyekre az utóbbi
években több példa is volt. Alkalmas lehet azonban e szabályozás az egyházi jelképekkel
való gazdasági visszaélés kiszűrésére is.
Amennyiben valamely egyházi személy nem egyháztag számára végez szolgáltatást és akár
közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége egyházával kapcsolatba hozható, köteles az
adott egyház nevét a szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni. A törvényi
rendelkezésnek fogyasztóvédelmi célja is van: a szolgáltatást igénybevevő számára
egyértelműen beazonosítható legyen, ha az igénybevett szolgáltatás valamely egyház
tevékenységéhez kötődik. Ez a szolgáltatás igénybe vevőjének lelküsmereti és
vallásszabadsághoz való jogát is biztosítja.
27.§-hoz
Az egyházak megszűnésének szabályozása az elmúlt évek tapasztalata alapján vált
szükségessé. Az egyház a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, az azt elrendelő
határozat jogerőssé válásának napján.
28.§-hoz
Az egyházak megszűnhetnek jogutódlással vagy jogutód nélkül.
Az egyház jogutódlással, az egyház képviselőjének kérelmére szűnik meg más egyházzal
való egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén.
Ha egyházból személyek vagy személyek csoportjai kiválnak, de a nyilvántartásba vett
egyház fennmarad, a kiválással esetleg keletkező új szervezetet a korábbi egyház vagyonából
részesedés nem illeti meg.
29.§-hoz
Az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta, a bíróság
megszünteti, vagy a bíróság megállapítja megszűnését.
30.	§-hoz
A bíróság az ügyész keresete alapján törli a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek
tevékenysége az Alaptörvénybe, jogszabályba ütközik, illetve ha a bejegyzést meg kellett
volna tagadnia, vagy ha a tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vételre nem
kerülhetett volna sor.
Az e törvényben szabályozott keresetindításhoz az ügyész az egyház vezetőitől az egyház
törvényes működésével kapcsolatos iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg
megküldését, felvilágosítás adását kérheti. Az egyház képviselője az ügyész felkérésének
köteles eleget tenni.
31.	§-hoz
A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyház megszűnését és törli a
nyilvántartásból, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
32.§-hoz
Az egyház jogutód nélkül megszűnése esetén vagyona - a hitelezők követeléseinek
kielégítése után - a Magyar Állam tulajdonába kerül és az e törvényjavaslatban
meghatározott közcélra kell fordítani.
33.§-hoz
Az egyház jogutód nélküli megszűnése esetén a belső egyházi jogi személyek is jogutód
nélkül megszűnnek. A belső egyházi jogi személy megszűnése esetén a vagyoni kérdéseket
az egyház belső szabályai rendezik.
34.§-hoz
A törvényjavaslat - már a törvény kihirdetését követően - felhatalmazza a Kormányt a
közcélú tevékenységet végző egyházak vonatkozásában a létrejött megállapodások
áttekintésére és szükség szerint új megállapodások megkötésére. Ennek okai a következők: a
törvényjavaslat 1/B. melléklete tartalmazza azon egyházak jegyzékét, amelyekkel - jelentős
közfeladat ellátó tevékenységük okán - a Kormány megállapodást kíván kötni. Ezek olyan
átfogó együttműködési megállapodások lesznek, amelyek a közfeladat ellátással összefüggő
kérdéseket is tartalmazzák majd.
35-37.§-hoz
A törvényjavaslat ezen részei az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló szabályok, az egyházak bírósági
nyilvántartásának ügyviteli szabályai, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem részét képező
formanyomtatványok tartalmi kellékei, a nyilvántartásba bejegyzendő technikai és egyéb
adatok, valamint az egyház adatairól kért elektronikus kivonat tartalmára vonatkozó
szabályok, az egyházak nyilvántartásával kapcsolatos szakértői testület tagjainak jogállására,
képesítési követelményei és szakmai gyakorlata meghatározására, valamint a szakmai
névjegyzékbe vétel feltételeire vonatkozó szabályok megállapítására. Utóbbi vonatkozásában
a Fővárosi Bíróság a bejegyzés vonatkozásában hivatalból jár el, a bejegyzés feltételeinek
fennállását nem vizsgálhatja.
38.§-hoz
A törvényjavaslat e része a hatályba léptetésről rendelkezik.
39.§-hoz
Az Átmeneti rendelkezések a korábban egyházként nyilvántartásba vett szervezet vallási
tevékenységet is végző egyesületté történő átalakulásáról, az egyházként történő bejegyzés
kérelmezéséről, adott esetben e szervezetek jogutód nélküli megszűnéséről, a személyi
jövedelemadó egy százalékának az átalakuló szervezeteket érintő kérdéseiről rendelkeznek.
40.§-hoz
Módosítani kívánja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. § (7) bekezdése hatályát veszti, tekintettel arra, hogy az
egyházak tevékenysége során gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő
tevékenységek meghatározása e törvényjavaslatba kerül.
A törvényjavaslat sarkalatossági záradékot is tartalmaz.
A 41.§-hoz
A törvényj avaslat utolsó szakasza a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az
egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. hatályon kívül helyezésének időpontjáról rendelkezik.
Budapest, 2011. június 14.
Dr. Lukács Tamás
(KDNP)
Dr/Vfejkfey Im/e
(KDNP)
( Varga László
(KDNP)
Harrach Péter
(KDNP)
Országgyűlési képviselő
Dr. Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Úi változat a T/3503. szám helyett!
Törvényjavaslat kezdeményezése!
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdésének d.) pontja valamint a 98. § (1) bekezdése
alapján bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk "A lelkiismeret és vallásszabadság
jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról" szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat részletes indokolással ellátott szövegét mellékeljük.
Budapest, 2011. június 14.
Dr. Lukács Tamás	T^.^e^key imre Varga László Harrach Péter
(KDNP)	(KDNP)	(KDNP)	(KDNP)