﻿ÖTSSáíiCípi-üS
irományszsm
érkezett: 2011 iÚM 1 4,
2011. évi ...törvény
az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények
módosításáról
1.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
l-§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 3. § (3) bekezdésének
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a
nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetőleg a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság
intézkedésének elmulasztása miatt - e törvényben meghatározottak szerint -
jogorvoslatnak van helye.”
2-§
A Be. 17. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész - a legfőbb ügyész döntése
alapján - az eljárás ésszerű időn belül való illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása
végett vádat emel.”
3-§
A Be. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a
főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a legfőbb
ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz. Amennyiben a helyi ügyészség
ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránt bejelentett kérelem egyúttal
a főügyészt is érinti, úgy a kizárásról a legfőbb ügyész határoz.”
4.§
A Be. 64/A. §-a az alábbi c) ponttal egészül ki:
/A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni/
,,c) az 554/B. § szerinti kiemelt jelentőségű ügyben.”
5.§
A Be. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a
tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait
1
[85. § (2) bekezdés] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a
tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó
hatóság tekintheti meg. Ha az e törvényben előírt feladat - így különösen a megalapozott
gyanú közlése, a vádemelés, az ügydöntő határozat meghozatala - másként nem
teljesíthető, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság egyes személyes adatot, a
személyes adatok zártan kezelésének elrendelése esetén is, az általános szabályok (63.§)
szerint kezelhet.”
6. §
A Be. 195. § (1) és (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás
részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés
elrendeléséről (VIII. Fejezet) további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról valamint
vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést
tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2) A feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek
nem sértettje.”
7-§
A Be. 196. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Akinek az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének
elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított
nyolc napon belül panasszal élhet.”
8.	§
A Be. 209. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A nyomozási bíró eljárására a bírósági eljárás általános szabályai az e címben foglalt
eltérésekkel alkalmazandók azzal, hogy a nyomozási bíró eljárásában köteles figyelemmel
lenni a nyomozó hatóság és az ügyész speciális, kizárólag a nyomozás során
érvényesíthető nyomozástaktikai szempontjaira, így különösen arra, hogy a gyanúsított és
a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok
alapján ismerhetik meg.”
9.§
A Be. 221/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési
(Btk. XIII. fejezet), illetőleg a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult
büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetőleg önkéntes
hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Amennyiben e bűncselekményekkel halmazaiban
a terhelt más bűncselekményt is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az
elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó.
2
(2)	A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a
gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell
törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását
megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a
büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra
utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését részben vagy
egészben már önként megtette.”
10.	§
A Be. 221/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot a sértettel, a feljelentővel és a
magánindítvány előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és -
eredményes közvetítői eljárást követően - a büntetőeljárás megszüntetéséről értesíteni kell
a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei
(fővárosi) igazságügyi szolgálatot is. Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást
elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
11. §
A Be. az alábbi 222/A. §-sal egészül ki:
„222/A. § Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztéssel
nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a
vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos.”
12. §
A Be. 224. § (1) és (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész - ha a vádemelés elhalasztása mellett magatartási szabályok megállapítását
vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek - a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó
felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, majd ennek elkészülte után a gyanúsítottat
meghallgathatja. A meghallgatás során - tekintettel a pártfogói véleményben foglaltakra is
-	tisztázni kell, hogy a gyanúsított a kilátásba helyezett magatartási szabályok megtartását
és kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni. Ha ez szükséges, a pártfogó
felügyelő is meghallgatható.
(2)	Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatti
vádemelés elhalasztása esetén magatartási szabály előírása kötelező.”
13.	§
A Be. 226. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész az eljárást a vádemelés elhalasztásának lejártától számított harminc napon
belül formális határozat meghozatala nélkül, a vádemelés meghozataláról szóló
határozatra írt, a megszüntetés tényét rögzítő feljegyzéssel megszünteti, ha a vádemelés
elhalasztásának tartama eredményesen telt el.
3
14.	§
A Be. 268. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt vevő személyek indítványára intézkedik
aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Ennek
érdekében - határidő tűzésével, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett -
megkeresheti az ügyészt, továbbá pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.
Az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására, továbbá - ha a bizonyítás
felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján nem lehetséges (304. §), és a
bizonyítás kiegészítése tárgyaláson nem végezhető el - bizonyítási eszköz felkutatására és
biztosítására irányulhat.”
15.	§
A Be. 278. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A tanács elnöke a vádirat kézbesítésétől számított 30 napon belül megvizsgálja a
vádlott és védőjének esetleges bizonyítási indítványait, és megállapítja a tárgyalás
határnapját, gondoskodik a tárgyalás megtartásának előkészítéséről, az idézésekről és
értesítésekről.”
16.	§
A Be. 286. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § (1) A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik.
(2)	Amennyiben a vádlott a 117. § (1) bekezdésében, illetve a tanú a 85. § (2)
bekezdésében felsorolt személyes adatairól a nyomozás vagy a tárgyalás során korábban
már nyilatkozott, úgy az iratokban rögzített adatok egyeztetését a tárgyaláson kívül más
személy - így bírósági fogalmazó, titkár, tisztviselő, jegyzőkönyvvezető - is végezheti.
Ilyen esetekben a tanács elnöke a 288. § (2) bekezdésében, illetve 293. § (1) bekezdésében
írtak során csak az egyeztetés megtörténtét és az adatokban bekövetkezett esetleges
változásokat rögzíti.
(3)A	tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni.
(4)	A vádlott és a tanú kihallgatását, illetőleg a szakértő meghallgatását követően
hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél,
valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő kérdést tehet fel.”
17.	§
A Be. 287. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető a tárgyalás. A tárgyalás
anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra,
hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A
figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.”
4
18. §
A Be. 360. §-ának (1) bekezdése az alábbi g) és h) ponttal egészül ki:
/A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz/
,,g) ha az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást a 267. § alapján szüntette meg;
h)	ha a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot kizárólag a 379. § alapján bírája felül.”
19.	§
A Be. 424. § (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
/A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen határoz, ha/
,,d) az indítványt a 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján terjesztették elő.”
20.	§
A Be. 517. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő
kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé állíthatja, ha
a)	a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést
rendel,
b)	az ügy megítélése egyszerű,
c)	a bizonyítékok rendelkezésre állnak,
d)	a terheltet tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte.”
21. §
A Be. 532. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„532. § (1) Ha a terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik, az ügyész a vádiratban
indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg.
(2)	Ha a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a vádlott külföldön ismert helyen
tartózkodik, a bíróság felhívhatja az ügyészt, hogy kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak
a vádlott távollétében történő folytatását.
(3)	Ha az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében megkezdett tárgyalás során
állapítják meg, hogy a terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik a bíróság az ügyész
felhívása nélkül folytatja a tárgyalást.
(4)	Külföldön ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben elfogató parancs
kibocsátásának nincs helye, ha a vádiratban az ügyész szabadságvesztés büntetés
kiszabására nem tett indítványt.”
5
22. §
A Be. XXVI. Fejezetének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„XXVI. Fejezet
LEMONDÁS A TÁRGYALÁSRÓL
533.	§ A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az
e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
534.	§ (1) Ha a terhelt a vádemelést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő
vallomást tesz és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság az ügyész indítványára,
nyilvános ülésen hozott ítélettel megállapíthatja a vádirattal egyező tényállás, valamint a
vádirattal egyező minősítés miatt a vádlott bűnösségét, és büntetést szabhat ki, illetőleg
intézkedést alkalmazhat.
(2)	A bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban indítványozott nemű büntetést,
illetőleg intézkedést szabhat ki, illetőleg alkalmazhat. Szabadságvesztés kiszabásakor a
Btk. 87. §-ának (2) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel az irányadó.
(3)	A magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló a tárgyalásról lemondás alapján folytatott
eljárás lefolytatását nem indítványozhatja.
535.	§ (1) A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásra - az 537. § szerinti esetet
kivéve - nem kerülhet sor, ha a terhelt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
(2)	A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
536.	§ Az ügyész az ügy körülményeinek, így különösen a terhelt személye és az
elkövetett bűncselekmény figyelembe vételével a vádiratban indítványozhatja az ügy
nyilvános ülésen való elbírálását.
A tárgyalásról lemondás együttműködő terhelt esetén
537.	§ Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont)
követte el, és a nyomozás során az ügy, illetőleg büntetőügy bizonyításához hozzájárulva,
az ügyésszel, illetőleg a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a
nyomozás megszüntetésére bármely okból nem került sor, a tárgyalásról lemondás alapján
folytatott eljárásban a büntetést a Btk. 85/A. §-ának, illetőleg a Btk. 87/C. §-ának az
alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, a büntetést e büntetési tételkeret között
kell kiszabni.
538.	§ (1) Ha az ügyész a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt maga végezte,
ennek megtörténte után, ha pedig azt a nyomozó hatóság végezte, az iratok hozzá
érkezését követő harminc napon belül az ügy iratait megvizsgálja, és ennek eredményéhez
képest dönt arról, hogy a nyomozás során a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást
tevő terheltnek a tárgyalásról lemondásra irányuló kezdeményezését elfogadja-e. Ha az
ügyész a kezdeményezéssel egyetért, erről határozatot hoz.
(2)	Ha az ügyész a kezdeményezéssel nem ért egyet, erről a terheltet értesíti.
(3)	Az (1) bekezdésben megjelölt határidő a 216. § (3) bekezdés szerint
meghosszabbítható.
6
(4)	Ha az ügyész a terhelt kezdeményezését elfogadja, az eljárásban védő részvétele
kötelező. Az ügyész a terhelt részére - ha nincs védője - védőt rendel ki, és gondoskodik
arról, hogy a védő a nyomozás iratait megismerhesse.
(5)	Az ügyész a terhelt kezdeményezésének elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
követő harminc napon belül vádat emel.
(6)	Az ügyész a terheltet meghallgatja és közli
a)	a terhelt által beismert bűncselekmény leírását,
b)	a Btk. szerinti minősítését,
c)	továbbá azt, hogy milyen nemű, mértékű, tartamú büntetést, illetőleg intézkedést vesz
tudomásul.
(7)	Az ügyész az együttműködő terheltet tájékoztatja a tárgyalásról lemondás alapján
folytatott eljárás következményeiről, illetőleg arról, hogy a megállapodást a bíróság nem
köteles elfogadni. A tájékoztatást és a terhelt nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(8)	Ha a terhelt az ügyész (6) bekezdés szerinti közlését elfogadja, az ügyész és a terhelt
írásban megállapodik. A megállapodás tartalmazza a terhelt által beismert bűncselekmény
leírását, a Btk. szerinti minősítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy milyen nemű, mértékű, tartamú büntetést, illetőleg intézkedést vesz tudomásul.
(9)	A létrejött, írásba foglalt megállapodás a tárgyalásról lemondás alapján folytatott
eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(10)	Az ügyész a megállapodásban foglaltakkal azonos tényállás és minősítés miatt vádat
emel, és indítványt tesz az ügy nyilvános ülésen történő elbírálására, a megállapodásban
rögzített nemű, mértékű, tartamú büntetés, illetőleg intézkedés alkalmazására, annak alsó
és felső határának megjelölésével.
(11)	Az ügyész a vádirattal és a nyomozás irataival együtt a megállapodást és az annak
alapjául szolgáló jegyzőkönyvet is benyújtja a bíróságnak.
539.	§ (1) Ha az ügyész és a terhelt között a megállapodás nem jön létre, az ügyész a
terhelt kezdeményezéséről a bíróságot nem tájékoztathatja, az ezzel összefüggésben
keletkezett iratokat nem nyújthatja be a bírósághoz.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, továbbá ha a bíróság a megállapodás
tartalmával nem ért egyet, vagy az e fejezet szerint az ügyet tárgyalásra utalja, a
megállapodásban foglalt nyilatkozatok sem az ügyészt, sem a terheltet nem kötik.
(3)	Az ügyész az ügy nyilvános ülésen való elbírálására vonatkozó indítványát nem
vonhatja vissza. Ha az ügyész az ülés eredményéhez képest úgy látja, hogy a vádlott
súlyosabb bűncselekményben bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös,
indítványozza az ügy tárgyalásra utalását.
540.	§ (1) A nyomozás során beismerő vallomást nem tett terhelt a nyomozás befejezése
után, de legkésőbb a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az ügyésznél
kezdeményezheti, hogy az ügyész indítványozza az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.
(2)	Ha az ügyész a kezdeményezéssel egyetért, a meghallgatás során a terheltet részletesen
meghallgatja a vád tárgyává tett cselekményről, és közli, hogy milyen nemű, mértékű,
tartamú büntetést, illetőleg intézkedést vesz tudomásul. Az ügyész az 538. § (7)
bekezdésében foglaltakat is közli a terhelttel.
(3)	Ha az ügyész és a terhelt között az 538. § (8) bekezdésében megjelölt megállapodás
létrejön, az ügyész indítványt tesz az ügy nyilvános ülésen történő elbírálására, a
megállapodásban rögzített nemű, mértékű, tartamú büntetés, illetőleg intézkedés
alkalmazására. Az ügyész az indítványokkal kiegészített vádirattal együtt a megállapodást
és az annak alapjául szolgáló jegyzőkönyvet is benyújtja a bíróságnak.
7
(4)	Ha az ügyész és a terhelt között a megállapodás nem jön létre, az ügyész a terhelt
kezdeményezéséről a bíróságot nem tájékoztathatja, az ezzel összefüggésben keletkezett
iratokat nem nyújthatja be a bírósághoz.
A bíróság eljárása
541.	§ (1) Ha a bíróság a vádiratban megjelölt tényállással, minősítéssel és az ügyész által
indítványozott büntetés, illetőleg intézkedés nemével - az 537. §-ban meghatározott
személy elleni vádemelés esetén - mértékével, illetőleg tartamával egyetért, akkor az
ügyet az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követő hatvan napon belül nyilvános ülésre
tűzi ki.
(2)	A tárgyalásról lemondás esetén a bíróság egyesbíróként jár el. A nyilvános ülésen a
védő részvétele kötelező.
(3)	A nyilvános ülés előkészítésére a tárgyalás előkészítésének szabályai irányadók.
542.	§ (1) A nyilvános ülésen az ügyész - távollétében a bíróság - ismerteti a vádat, és az
ügynek a nyilvános ülésen alapuló elbírálására vonatkozó indítványt, továbbá a büntetés,
illetőleg intézkedés nemére - az 537. §-ban meghatározott személy elleni vádemelés
esetén - mértékére, tartamára vonatkozó indítványt.
(2)	A vád és az indítványok ismertetését követően a bíróság tájékoztatja a vádlottat a
tárgyalásról lemondás és a bíróság előtt tett beismerése következményeiről, különösen az
542/A. § (5) bekezdésében és az 542/C. § (1) és (3) bekezdésében foglalt
rendelkezésekről.
(3)	Ezt követően a bíróság a vádlottat felhívja, hogy nyilatkozzék lemond-e a tárgyalásról,
illetőleg a bűnösségét elismeri-e.
(4)	A nyilatkozat megtétele előtt a bíróság lehetővé teszi, hogy a vádlott a védővel
tanácskozzék.
(5)	Ha a vádlott a bűnösségét elismeri, a tárgyalásról lemond és a bíróság e tény, az eljárás
iratai, valamint - szükség esetén - a vádlotthoz és a védőhöz intézett kérdésekre adott
válaszok alapján nem látja akadályát az ügy nyilvános ülésen való elintézésének, a
vádlottat kihallgatja a vád tárgyává tett cselekményről. Egyéb esetben a bíróság az ügyet
tárgyalásra utalja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
542/A. § (1) Ha a vádlott a vallomástételt megtagadja, a bíróság az ügyet tárgyalásra
utalja, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Erre a vádlottat a kihallgatás
megkezdése előtt figyelmeztetni kell.
(2)	Ha a vádlott kihallgatását követően a bíróság úgy ítéli meg, hogy a vádlott beszámítási
képessége, beismerésének önkéntessége vagy hitelt érdemlősége iránt ésszerű kétely
mutatkozik, továbbá ha - az 540. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - a vádlott
vallomása a nyomozás során, valamint az ügyész előtt tett vallomásától lényegesen eltér,
az ügyet tárgyalásra utalja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3)	Ha a bíróság a tárgyalásra utalásra nem lát alapot, a vádlottat a büntetéskiszabási
körülményekre is kihallgatja.
(4)	A vádlott kihallgatásának befejezése után - amennyiben jelen van - az ügyész, ezt
követően a védő felszólalhat.
(5)	A bíróság a vádlott bűnösségét a beismerő vallomására és a nyomozás irataira alapítja.
(6)	Ha a vádtól eltérő minősítés látszik megállapíthatónak, a bíróság az ügyet tárgyalásra
utalja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(7)	A bűnösséget megállapító ítélet indokolásában a 258. § (3) bekezdés a)-c) pontjában
foglaltakon kívül a büntetéskiszabási körülmények és az alkalmazott jogszabályok
megjelölése mellett elegendő a tárgyalásról lemondás tényére utalni.
8
542/B. § Ha az ügyész a nyilvános ülést az 538. § (10) bekezdése alapján indítványozta,
és a bíróság a nyilvános ülésen az ügyet tárgyalásra utalta - feltéve, hogy a tárgyalás
megtartásának nincs akadálya a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja. A tárgyalásra a
XIII. Fejezet rendelkezései az irányadók.
A másodfokú bírósági eljárás
542/C. § (1) A bűnösség megállapítása, az 542/A. § (5) bekezdés szerint megállapított, a
váddal egyező tényállás, minősítés, a vádirat keretei között meghatározott büntetés,
illetőleg intézkedés neme, valamint - az 537. §-ban meghatározott személy elleni
vádemelés esetén - mértéke, tartama miatt nincs helye fellebbezésnek.
(2)	A fellebbezésben az (1) bekezdés korlátai között lehet új tényt állítani és új
bizonyítékra hivatkozni.
(3)	A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítélet tényállásának
megalapozottságára, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére
vonatkozó rendelkezéseit felülbírálja, de a bűnösség megállapítása, az 542/A. § (5)
bekezdés szerint megállapított, a váddal egyező tényállás, valamint a vádirati minősítéssel
egyező minősítés esetén az első fokú ítéletet akkor változtathatja meg, ha a terhelt
felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.
(4)	A másodfokú eljárásban bizonyítás az 542/A. § (5) bekezdésében meghatározott
keretek között vehető fel.
(5)	Ha az elsőfokú bíróság a nyilvános ülést a törvényi feltételek hiányában tartotta meg, a
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az új eljárás során e fejezet rendelkezései nem
alkalmazhatók.”
23.	§
A Be. az alábbi XXVIII/A. Fejezettel és 554/A.- 554/Q. §-sal egészül ki:
„XXVIII/A. Fejezet
A KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ÜGYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
554/A. § Kiemelt jelentőségű ügyben történő eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Általános rendelkezések
554/B. § Kiemelt jelentőségű ügy
a)	a hivatali visszaélés (Btk. 225.§),
b)	a közélet tisztasága elleni bűncselekmények [Btk. 250. § (2) bek. a.) pont, és (3) bek.,
255/B. § és 256. §], ha annak elkövetésével
ba)	a városi, megyei önkormányzat tagja, országgyűlési képviselő, állami vezető,
bb)	a városi, a megyei, a regionális, a központi költségvetési illetve közigazgatási szerv
vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetőleg elkövetőként kizárólag
az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e
9
személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága
ellenelkövetett bűncselekmények [Btk. XV. Fejezet VIII. Cím]
c)	a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése [Btk. 288.§ (1) és (2) bek.], a gazdasági
életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [Btk. 290.§ (4) bek.], a
versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B.§],
pénzmosás [Btk. 303.§ és 303/A.§] , a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű
bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310.§ (4) bek.], munkáltatással összefüggésben
elkövetett adócsalás [Btk. 310/A.§ (4) bek.]
d)	a különösen nagy értékre, kárt, hátrányt okozva illetve különösen jelentős értékre, kárt,
hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmények [Btk. XVIII. Fejezet].
554/C. § Kiemelt jelentőségű ügyben az eljárást soron kívül kell lefolytatni. Az eljárás
soronkívüliségét az eljárás minden részvevője a saját eszközeivel köteles biztosítani.
A bíróság
554/D. § Kiemelt jelentőségű ügyben a helyi bíróság és a megyei bíróság, mint első fokú
bíróság két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban jár el.
A védő
554/E. § Kiemelt jelentőségű ügyben folyó eljárásban védő részvétele kötelező.
A bizonyítási eszközök
554/F.§ Kiemelt jelentőségű ügyben a tanú vallomása poligráf alkalmazásával is
vizsgálható.
A szakértői kötelezettség megszegésének következményei
554/G. § A szakértőt rendbírsággal kell sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésére
rendelkezésére álló határidőt túllépi.
Az őrizetbe vétel
554/H. § Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat. Az
őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt nem találkozhat védőjével.
Az óvadék
554/1. § Kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi
körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg, ez azonban nem lehet
kevesebb hárommillió forintnál.
A nyomozás határideje
554/J. Ha a kiemelt jelentőségű ügyben a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a
meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179.§ (1) bekezdése szerinti kihallgatásától
számított egy évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193.§ (3) bekezdése alapján a
nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította.
10
A feljelentés kiegészítése
554/K. § Kiemelt jelentőségű ügyre vonatkozó feljelentés esetén a feljelentés kiegészítést
végző hatóság a feljelentőt, illetve a feljelentéssel érintett önkormányzat, közigazgatási
szerv, cég képviselőjét is meghallgathatja, illetve szaktanácsadót vehet igénybe.
A gyanúsított kihallgatása
554/L. § Kiemelt jelentőségű ügyben fogva lévő gyanúsítottat hetvenkét órán belül ki kell
hallgatni. Ha a kihallgatásra az őrizet első negyvennyolc óráján belül kerül sor, a
gyanúsított kihallgatásán nem vehet részt védő. Ebben az esetben a nyomozást a
gyanúsított folytatólagos kihallgatása nélkül nem lehet befejezni.
A vádirat közlése
554/M. § A tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően harminc
napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a 264-27l.§-okban foglalt rendelkezések
alkalmazásának.
A tárgyalás kitűzése
554/N. § A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a
soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával három hónapon belülre
úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn
belül be tudja fejezni.
A tárgyalás folytonossága
554/0. § (1) Elnapolás esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha -
az elnapolás okára tekintettel - kétséges, hogy a tárgyalást két hónapon belül folytatni
lehet.
(2)	A tárgyalást két hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács
összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.
(3)	A tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető a tárgyalás. A tárgyalás
anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra,
hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A
figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A vádlott kihallgatása
554/P. § A 289. § (2) bekezdésében írt figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást
kíván tenni, a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően
adhatja elő. Ezt követően az ügyész, a védő, majd a tanács elnöke, a bíróság tagjai, végül a
sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő tehet fel
kérdéseket.
11
A tanú kihallgatása
554/Q. § A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács elnöke a 85.§ (2) és (3) bekezdése
szerint jár el, majd ezt követően, ha a tanú vallomásának nincs akadálya, az hallgatja ki,
aki a kihallgatását indítványozta. Ezt követően a tanúhoz a másik fél és a vádlott, majd a
tanács elnöke, a bíróság tagjai, a sértett és a magánfél kérdéseket intézhet
2.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
24.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 185. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró bíróság
a)	azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent
meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül
eltávozott,
b)	azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a
véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a
következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,
c)	azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a
véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát
megelőzően a bíróságot nem értesíti,
az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság
egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. A
tanú illetve szakértő elővezetését el kell rendelni, ha a tanú illetve a szakértő a
szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére ismételten nem jelent meg, és elmaradását alapos
okkal előzetesen ki nem mentette vagy engedély nélkül eltávozott.
(2) A Pp. a 386. §-t követően a következő új ÖTÖDIK RÉSZ-szel, XXVI. fejezettel és
386/A-386/M. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi ÖTÖDIK RÉSZ számozása
HATODIK RÉSZ-re, a jelenlegi XXVI. fejezet számozása XXVII. fejezetre változik,
valamint a további részek és fejezetek számozása értelemszerűen megváltozik:
„ÖTÖDIK RÉSZ
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ PEREK
XXVI. FEJEZET
386/A. § (1) Az I-XIV. fejezet szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a megyei bíróság hatáskörébe tartozó
a)	a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - a 24. § és 25. § rendelkezései szerint számítva
400 millió forintot meghaladó - követelések érvényesítésére indított perekben,
b)	azokban a megállapításra irányuló perekben (123. §), amelyek esetében a per tárgyának
értéke - ha marasztalás kérhető lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket.
12
(2)	Az e Részben foglaltakat a XV-XXV. fejezet szerinti különleges eljárásokban nem kell
alkalmazni.
386/B. § A jelen fejezet szerinti kiemelt jelentőségű pereknél az elsőfokú bíróság köteles
erre irányuló kérelem hiányában is elrendelni az ügyek soron kívüli intézését. Az elsőfokú
bíróság által elrendelt soronkívüliség az eljárás minden szakaszára, a rendes és rendkívüli
perorvoslatokra is kiterjed.
386/C. § (1) A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság a keresetlevelet nyomban, de
legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított nyolc napon belül megvizsgálja annak
megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §),
nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása
nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A bíróság a
keresetlevél érkezésétől számított 60 napon belülre köteles a per első tárgyalását kitűzni,
kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját illetően korábbi időpontot határoz meg.
A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a
tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a
tárgyalás határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé.
(2)	A folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon belülre
kell kitűzni, kivéve, ha a szakértői bizonyítás következtében ennél hosszabb tárgyalási
időköz szükséges.
386/D. § A bíróság a 177. § szerint elrendelt szakértői bizonyítás során, a szakvélemény
elkészítésére legfeljebb 30 napos, különösen bonyolult ügyekben legfeljebb 60 napos
határidőt engedhet. A határidő különösen indokolt esetben egyszer és legfeljebb az
eredetileg meghatározott napok számával meghosszabbítható, kizárólag a szakértő
indokolt kérelmére.
386/E. § A bíróság a kiemelt jelentőségű perek elbírálása érdekében szükség szerint
egymást követő tárgyalási napokra is tűzhet tárgyalást, amennyiben a per körülményei ezt
lehetővé és indokolttá teszik.
368/F. § Az első fokú határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta
[218. § (1) bek.] - annak meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell
írásba foglalni és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az
ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az
írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem
jelent feleknek pedig három napon belül kézbesíti.
386/G. § A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb tizenöt
napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú eljárást befejező határozatot a
felekkel kézbesítés útján az elsőfokú bíróság közli az iratoknak az elsőfokú bírósághoz
való érkezését követő legkésőbb nyolc napon belül. Ha a másodfokú bíróság a határozata
kihirdetését elhalasztotta [218. § (1) bek.], a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő
feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
386/H. § (1) A bíróság a 213. § (2) illetve (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén
köteles rész vagy közbenső ítéletet hozni amennyiben ezt bármelyik fél indítványozza és e
körben a feleknek további, a bíróság által elrendelt bizonyítási indítványa nincsen. A
bíróság a rész vagy közbenső ítélet meghozatalára irányuló indítványt kizárólag abban az
13
esetben utasíthatja el, ha a 213. § (2) illetve (3) bekezdésben foglalt eljárásjogi feltételek
nem állnak fenn.
(2)	A bíróság a kérelem tárgyában legkésőbb a rész- vagy közbenső ítélet hozatalára
irányuló indítványt követő tárgyaláson határoz. A kérelemnek helyt adó döntésről a
bíróság külön, alakszerű határozatot nem hoz. A kérelem elutasításáról a bíróság külön
végzést hoz, mely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal, hogy az elutasító végzés
ellen csatlakozó fellebbezés nem nyújtható be. Az elsőfokú bíróság a végzés elleni
fellebbezést az elbíráláshoz szükséges periratokkal együtt a másodfokú bírósághoz a
fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül felterjeszti, és arról a
másodfokú tanács annak érkezésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül
határoz.
(3)	A bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem illetve keresetrész tárgyalását -
ha az ügy körülményei indokolttá teszik - a részítélet jogerős eldöntéséig felfüggesztheti.
A felfüggesztés tárgyában egyebekben a 155. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz az (1) bekezdése szerint indítványt, vagy
ugyanabban a perben ismételten alaptalan indítványt tesz, őt a rész- vagy közbenső ítélet
hozatalát elutasító határozatban pénzbírsággal kell sújtani.
386/1. § A kiemelt jelentőségű perekben a 272. § (1) bekezdés alapján benyújtott
felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől
számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni
kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati
kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó
napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás
csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
386/J. § A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése
érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás
sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.
386/K. § Az e fejezet rendelkezései alapján zajló perekben kiszabható pénzbírság
legmagasabb összege ötmillió forint.
386/L. § Az 56. § (3) bekezdés szerinti, a beavatkozást megengedő határozat ellen
fellebbezésnek helye nincs. A beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből
kizáró határozat ellen a beavatkozó fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a
beavatkozó a perben nem vehet részt, újabb beavatkozási kérelmet nem nyújthat be.
386/M. § A 173. § rendelkezései helyett a kiemelt jelentőségű perek tekintetében az alábbi
rendelkezések irányadóak:
(1)	A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét,
anyja nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy
ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles
válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú
személyi adatainak zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat
zártan kezeli, a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok
megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan kezeli.
(2)	Ezután a tanút a (3) bekezdésben foglaltak szerint részletesen ki kell hallgatni,
tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.
(3)	A kihallgatást az elnök vezeti. A tanú kihallgatását kezdeményező fél indítványa
esetén a tanúhoz először a tanúkihallgatást indítványozó fél intézhet közvetlenül
14
kérdéseket, majd - az ellenérdekű fél ilyen tartalmú indítványa esetén - az ellenérdekű fél.
A feleket követően az elnök valamint a bíróság többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket
intézni.
(4)	Amennyiben az egyik fél sem él a (3) bekezdés szerinti indítványtételi joggal a tanút
elsőként az elnök hallgatja ki, illetve a bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket
intézni. Ezt követően a tanúkihallgatást indítványozó, majd az ellenérdekű fél intézhet
közvetlenül kérdéseket a tanúhoz.
(5)	A fél részéről a tanúhoz intézett
a)	a tanú befolyásolására alkalmas, illetőleg a választ magában foglaló,
b)	az ügyre nem tartozó,
c)	indokolatlanul ismételten ugyanarra a tényre irányuló
kérdés esetén az ellenérdekű fél tiltakozást jelenthet be. Tiltakozással érintett kérdés
megengedhetősége felől az elnök határoz.
(6)	Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy személyesen meghallgatott félnek előadásával
ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni.”
3.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
25.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban :
Bjt.) 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a bíróság a Be. XXVIII/A. fejezete, valamint a Pp. XXVI. fejezete
szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása
érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni illetve mentesíteni
kell.”
(2)	A Bjt. 53. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek.
(2)	Az értékelés eredményeként a bíró
a)	kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,
b)	kiválóan alkalmas,
c)	alkalmas,
d)	alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,
e)	alkalmatlan
értékelést kaphat.
(3)	Amennyiben a Be. XXVIII/A. fejezete, vagy a Pp. XXVI. fejezete szerinti ügyet
tárgyaló bíró az ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt mulaszt, úgy e körülményt az
értékelésnél figyelembe kell venni és az értékelés eredményeként „alkalmas” értékelésnél
magasabb minősítést nem kaphat.”
(4)	A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban indokolni köteles, s azt a bírónak,
valamint - a legfelsőbb bírósági bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes
fellebbviteli bíróság kollégiumvezetőjének meg kell küldenie.
(5)	Ha a bíró az értékelés eredményeként „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt”
értékelést kap, az értékelő az értékelésben megállapítja a tapasztalt hiányosságokat,
rendellenességeket és megjelöli a kívánt változtatás fő szempontjait, amelyeket a következő
vizsgálat alkalmával meg kell vizsgálni. A következő vizsgálatot 2 éven belül el kell végezni.
15
A 12. § (6) bekezdése szerint ismét határozott időre kinevezett bíró vizsgálatát a határozott
idő leteltét megelőzően kell elvégezni.
(6)	A bíró a következő vizsgálatkor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha az
értékelése e vizsgálat alkalmával sem éri el legalább az alkalmas értékelést.”
4.	A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása
26. §
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„4. § (1) Nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartás (Pp.) XV-XXIII.
fejezetében szabályozott eljárásokban, továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a
jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja.
(2)	A Pp. XXVI. fejezetében szabályozott eljárásokban nincs helye választottbírósági
eljárásnak, amennyiben bármelyik pertárs a Magyar Állam, önkormányzat, költségvetési
szerv, országos hatáskörű vagy önálló szabályozó szerv illetve közvetlenül vagy
közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi
befolyásában álló gazdálkodó szervezet.
(3)	Az (2) bekezdés szerinti többségi befolyás, illetve közvetettség fennállásának
megállapítására a Ptk. 685/B §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
5.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása
27.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 85/A. §-
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„85/A. § (1) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §) a 85. § (1)-
(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók azzal, hogy a büntetést a bűnhalmazatban lévő
bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az
alapulvételével kell kiszabni.
(2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §), ha a törvény a
bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó
szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső
határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. §
alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.”
(2)	A Btk. 87/C. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„87/C. § Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §) a
szabadságvesztés mértéke
a)	az öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt a három évet,
b)	a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt a két évet,
c)	a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a hat
hónapot
nem haladhatja meg.”
16
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
29. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Be. 111. § (3) és (4) bekezdése, a
176. § (4) bekezdése, a 188. § (2) bekezdésének utolsó mondata és a 191. § (2) bekezdésének
utolsó mondata.
17
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A hazai igazságszolgáltatás eljárásjogi rendszerének több évtizedes alkalmazása során
megmutatkoztak azon szakmai és gyakorlati hiányosságok, melyek korrekciója a jogkövető és
jogkereső állampolgárok jogos elvárásai teljesítésének, valamint a gazdasági élet szabályszerű
működésének támogatása érdekében napjainkra halaszthatatlanná váltak.
A Nemzeti Együttműködés Kormánya és a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési
képviselőcsoportja kiemelt jelentőséget tulajdonít a törvényes rend, a köz- és jogbiztonság
fenntartásának és erősítésének, valamint a jó és olcsó állam megteremtése érdekében a
hatékony, gyors, az igazság szolgáltatására törekvő jogrendszer felépítésének. Az állam
irányában a polgárok részéről meglévő közbizalom fenntartásának fontos eleme, mind a
polgári, mind a büntető eljárásokban a nagy súlyú, kiemelt vagyoni értéket érintő és a
társadalom által nagy figyelemmel kísért ügyek hatékony, belátható időben lezárható,
jogszerű elbírálása. Jelen javaslat Országgyűlés általi elfogadása esetén a fenti célok elérését
segítő rendelkezésekkel, valamint a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályozás eljárásjogi
szabályainak megteremtésével egészül ki Magyarország jogrendszere.
Részletes indokolás
Az 1., 6. és 7. §- okhoz
A módosítás következtében csak a rendelkezések közvetlen érintettjei, a jogaikat ténylegesen
érintő rendelkezésekkel összefüggésben jelenthetnek be panaszt. Ezzel csökkenti a
törvényjavaslat a nyomozást felügyelő ügyészek munkaterhét, gyorsítja az eljárásokat,
miközben az indokolt körben a jogorvoslati jog nem sérül.
A 2. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel kerüljön sor a
vádemelésre azon bírói fórum előtt, ahol az ügy leggyorsabb befejezése várható.
A 3. §-hoz
A javaslat elkerülhetővé teszi, hogy az azonos kérelem tárgyában különböző fórumokon
különböző határozatok szülessen, melyek ellen külön-külön nyílik lehetőség panasz
bejelentésére.
A 4. §-hoz
A hatályos Be. 64/A. §-a ez ideig csak a kiskorúak sérelmére elkövetett egyes
bűncselekmények esetén írta elő a soron kívüli eljárást. A javaslat a kiemelt ügyek társadalmi
jelentősége miatt ebben a körben is kötelezővé teszi a soron kívüli eljárást.
18
Az 5. §-hoz
A személyes adatok zárt kezelésének túlzott alkalmazása az egyes tényállások beazonosítását
megnehezíti, a sorozat jellegű cselekmények bizonyítási eljárását áttekinthetetlenné teszi.
A 8. §-hoz
Szükséges elkerülni annak lehetőségét, hogy a nyomozási bíró eljárása során a terhelt és
védője - a BKv. 93. kollégiumi véleményben rögzített értelmezés alapján - olyan információk
birtokába jusson, melyeket a nyomozás szabályai szerint még nem ismerhetnének meg.
A 9. §-hoz
Ezzel a rendelkezéssel lehetővé válik a közvetítés akkor is, ha a meghatározó cselekmény
mellett olyan bűncselekmény is megtalálható, amely nem teszi lehetővé a közvetítést pl.
csalás - magánokirat-hamisítás. Másrészt a hatályos szabályozás indokolatlanul zárta ki a
közvetítői eljárásból és annak anyagi jogi következményeiből a jóvátételt mediátor nélkül
megkezdő személyeket.
A 10. §-hoz
A hatályos jogszabály szükségtelenül írta elő a közvetítői eljárás megtagadásáról szóló
határozat igazságügyi szolgálatnak történő megküldését.
A 11. §-hoz
A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a vádhatóság indokolt esetben az eddigiekhez
képest súlyosabb bűncselekmények esetén is dönthessen a vádemelés elhalasztásáról.
A 12. §-hoz
A javaslat a vádemelés elhalasztásának szabályait szinkronba hozza a közvetítői eljárás
szabályaival. A magatartási szabályok megállapításához vagy kötelezettség előírásához a
pártfogói vélemény beszerzése és a gyanúsított kihallgatása az ügyek nagy részében felesleges
és egyébként is rendkívül időigényes.
A 13. §-hoz
A vádelhalasztás adminisztratív terheinek csökkentésével növelhető annak alkalmazási köre.
A 14. §-hoz
A javaslat az ügyész indokolatlan megkeresésének elkerülése végett egyértelművé teszi a 268.
§ alkalmazásának körét.
A 15. §-hoz
A vádirat kézbesítését követően benyújtott bizonyítási indítványok elbírálására és a tárgyalás
kitűzésére a hatályos törvény semmiféle határidőt nem szab, ami az eljárások elhúzódásához
vezethet.
19
A 16. §-hoz
A tárgyaló bíró adminisztratív kötelezettségeinek csökkentésével, több vádlottas, jelentős
tanúbizonyítást igénylő ügyekben, órákban mérhető időmegtakarítást jelenthet.
A 17. §-hoz
A tárgyalás anyagának ismertetésének lehetősége a tárgyalás érdemi megismétlése helyett
egyszerűsíti és gyorsítja bírósági eljárást.
A 18. §-hoz
A nyilvános ülésen illetve tárgyaláson elbírálandó ügyek száma csökkenthető a javaslattal.
A 19. §-hoz
A javaslattal a rendkívüli jogorvoslati eljárások egy részének rövidülése érhető el.
A 20. §-hoz
A bíróság elé állításra alkalmas ügyek jelentős hányadában a 30 napos korlát miatt nincs
lehetőség az eljárásra pl. a tetten ért bolti tolvajok esetén - mivel nem veszik őket őrizetbe - a
30 napos határidő szinte mindig eltelik.
A 21. §-hoz
A külföldön ismert helyen tartózkodó vádlottal szembeni eljárás racionalizálását célozza a
javaslat.
A 22. §-hoz
A tárgyalásról lemondás alkalmazására az elmúlt öt évben a vádirattal megvádolt személyek
0,3-0,4 százalékával szemben került sor. A szűk körű alkalmazás a formai kötöttségek nagy
számára és a büntetési tételkeretek jelentős - a büntetési célok elérését veszélyeztető -
csökkenésére vezethető vissza. A javaslat alapján az ügyek nagy számában - külön
megállapodás nélkül - pusztán a terhelt beismerő vallomása és vádemelést megelőzően tett,
hozzájáruló nyilatkozata alapján; az ügyész indítványára; nyilvános ülésen kerülhetne sor a
bűncselekmény elbírálására és büntetés kiszabására, az enyhítő szakasszal megnyíló büntetési
tételkeretek között. A bírósági eljárás eddigi szabályait annyiban indokolt módosítani, hogy -
mivel a nyilvános ülésen bizonyítás felvételére nem kerülhet sor, a 72/2009.(VII. 10.) AB
határozat indokolásának IV/4-5. pontjaiban írtakra is figyelemmel - azon az ügyész részvétele
nem kötelező.
A 23. §-hoz
Indokolt a törvényben meghatározni a kiemelt jelentőségű ügyek körét és azok eltérő eljárási
szabályait, annak érdekében, hogy az ilyen ügyek a lehető leghatékonyabb módon és ésszerű
határidőn belül kerüljenek kivizsgálásra és elbírálásra.
20
A nyomozás nem kontradiktórius eljárás, ezért a hatályos Be. nyomozásra vonatkozó
szabályozásából indokolt meghatározott esetekben ezeket az elemeket mellőzni, mivel
lehetővé teszik az eljárás indokolatlan és rosszhiszemű elhúzását illetve ellehetetlenítését.
A jelenlegi Be-ben csak együttműködő gyanúsítottat lehet poligráffal vizsgálni, csak
lehetőség a szakértőt rendbírsággal súlytani határidő túllépés miatt, és csak a feljelentő
meghallgatására van lehetőség. A hatályos szabályok továbbá nem tartalmaznak határidőt a
tárgyalás kitűzésére, és a tárgyalás hat hónapon belüli folytatását teszik lehetővé. A kiemelt
jelentőségű ügyek esetén ennél szigorúbb szabályokat kell megállapítani.
A 24. §-hoz
Megteremti a lehetőségét annak, hogy amennyiben a tanú vagy szakértő második alkalommal
nem jelenik meg a bíróságon, kógens módon elrendelhető legyen elővezetésük. A kis értékű
perek analógiájára a kiemelt jelentőségű perek kategóriájának bevezetése speciális
lehetőséget, valamint az eljárás hatékonyabbá tételét jelenti a jogalkalmazók számára a a nagy
súlyú, kiemelt vagyoni értéket érintő és a társadalom részéről kiemelt figyelmet érdemlő
esetek vonatkozásában.
A 25. §-hoz
A módosítás következtében a Be. és a Pp. szabályai szerinti kiemelt ügyekben tárgyaló bírák
munkavégzését könnyítő rendelkezéseket tartalmaz, ugyanakkor szankciót arra az esetre
vonatkozóan, ha a kiemelt ügyet tárgyaló bíró a törvényben meghatározott határidőt
elmulasztja.
A 26. §-hoz
A javaslat Be. és a Pp. szerinti kiemelt ügyekben kizárja a választottbíróság alkalmazásának
lehetőségét abban az esetben, ha bármelyik pertárs a Magyar Állam, önkormányzat,
költségvetési szerv, országos hatáskörű vagy önálló szabályozó szerv, vagy közvetlenül,
illetve közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló gazdálkodó
szervezet, mert a választottbírósági eljárásban nincs jogorvoslati lehetőség, amely nem áll
összhangban a közvagyon kiemelt védelmének követelményével.
A 27. §-hoz
A tárgyalásról lemondás alkalmazására az elmúlt öt évben a vádirattal megvádolt személyek
0,3-0,4 százalékával szemben került sor. A szűk körű alkalmazás a formai kötöttségek nagy
számára és a büntetési tételkeretek jelentős - a büntetési célok elérését veszélyeztető -
csökkenésére vezethető vissza. A javaslat alapján az ügyek nagy számában - külön
megállapodás nélkül - pusztán a terhelt beismerő vallomása és vádemelést megelőzően tett,
hozzájáruló nyilatkozata alapján; az ügyész indítványára; nyilvános ülésen kerülhetne sor a
bűncselekmény elbírálására és büntetés kiszabására, az enyhítő szakasszal megnyíló büntetési
tételkeretek között. A bírósági eljárás eddigi szabályait annyiban indokolt módosítani, hogy -
mivel a nyilvános ülésen bizonyítás felvételére nem kerülhet sor, a 72/2009.(VII. 10.) AB
határozat indokolásának IV/4-5. pontjaiban írtakra is figyelemmel - azon az ügyész részvétele
nem kötelező. Elengedhetetlen a rendelkezések átvezetése a Btk.-ban is.
21
A 28. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 29. §-hoz
A jelenlegi szabályok kötelezővé teszik újabb szakértő kirendelését, abban az esetben is, ha a
szakvélemény megalapozottságával szemben semmiféle ésszerű kétség nem merült fel.
Kétség esetén nincs akadálya újabb szakértő kirendelésének, ezért célszerű az adott
rendelkezések hatályon kívül helyezése.
Budapest, 2011. június 14.
n
Dr. Balsai István
elnök
22
ALKOTMÁNYÜGYI, IGAZSÁGÜGYI ÉS ÜGYRENDI
BIZOTTSÁG
Kövér László úr
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság az Országgyűlés
Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. § (2) bekezdés c) pontja alapján
benyújtja „az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények
módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatot a gazdasági-társadalmi hatásait bemutató indokolással ellátva
mellékelem.
Budapest, 2011. június 14.
Dr. Balsai István
elnök