﻿•	2	yf'K*í*öuifüíés Hlvstala
Értesít: 2011 jűr-J 1 i
2011. évi... törvény
a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
1.§
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési
társaság működésére és felügyeletére, valamint az e törvény szerinti projekttársaságra.
2.§
E törvény alkalmazásában
1.	induló tőke: a vállalkozás jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az eredménytartalékának
összege,
2.	projekttársaság: olyan, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság 100%-os tulajdonában álló,
belföldi székhelyű gazdasági társaság, amely kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenységet végez, és nem rendelkezik más vállalkozásban részesedéssel,
3.	szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott fogalom,
4.	vezető állású személy:
a)	a vezető tisztségviselő, az igazgatótanács tagja és a felügyelő bizottság tagja, továbbá
b)	minden olyan személy, akit a szabályozott ingatlanbefektetési társaság létesítő okirata, vagy a
működésre vonatkozó bármely belső szabályzat vezető állású személyként határoz meg,
5.	szabályozott ingatlanbefektetési társaság ingatlan-portfoliója: azon ingatlanok összessége,
amelyeknek a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint amelyeknek a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság projekttársasága a tulajdonosa.
6.	TEÁOR: az e törvény hatályba lépésekor hatályos Gazdasági Tevékenységek Osztályozási
Rendszere
3.§
(1)	Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság, amely
megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyet az állami adóhatóság - a
társaság bejelentése alapján - e törvény hatálya alá tartozó szabályozott ingatlanbefektetési
társaságként nyilvántartásba vett.
(2)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet,
amely
a)	kizárólag
aa)	saját tulajdonú ingatlan adásvétele (TEÁOR 6810),
ab)	saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 6820-ból),
ac)	ingatlankezelés (TEÁOR 6832),
ad)	vagyonkezelési (TEÁOR 6420);
3
tevékenységet végez Magyarország területén;
b)	nem állt és a bejelentés időpontjában sem áll végelszámolás, csődeljárás vagy a bíróság által
jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
c)	létesítő okirata alapján a külön jogszabályokban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető
eredményének legalább 90 %-át kifizeti osztalékként a számviteli beszámoló jóváhagyását követő
15 napon belül;
d)	projekttársaságon, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságon, valamint főtevékenységként
épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságon kívül más
gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel, azzal, hogy szabályozott ingatlanbefektetési
társaságban, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110)
foglalkozó gazdasági társaságban nem rendelkezhet a jegyzett tőkéhez viszonyítottan több mint
10%-os részesedéssel vagy szavazati joggal;
e)	kibocsátott részvényeit együttesen legfeljebb összesen 10%-ban tulajdonolják biztosítók és
hitelintézetek, valamint amelyben együttesen az összes szavazati jog legfeljebb 10%-át gyakorolják
biztosítók és hitelintézetek;
f)	legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével rendelkezik;
g)	kizárólag törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál;
h)	teljes jegyzett tőkéjéhez viszonyítottan legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke,
amelynek tulajdonosai egyenként - közvetve vagy közvetlenül - a sorozat össznévértékének 5 bo-
ánál kevesebb papírt birtokolnak (közkézhányad);
i)	legalább a közkézhányad mértékének megfelelő névértékben törzsrészvények önálló sorozatát
bevezeti a szabályozott piacra.
(4)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságként történő nyilvántartásba vétel érdekében a
bejelentést az adózó akkor teheti meg, ha nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál valamint
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. E tényről az adózó a bejelentéskor
nyilatkozik. Nem tehet bejelentést az az adózó, amelyet a bejelentést megelőző két naptári éven
belül a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok nyilvántartásából töröltek.
(5)	Az állami adóhatóság a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel tekintetében az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján jár el.
4-§
(1)	A jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek az állami adóhatóság által történő
nyilvántartásba vétel napjától illetik meg, illetve terhelik a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságot.
(2)	Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételről elektronikus úton haladéktalanul értesíti a
cégbíróságot, amely a nyilvántartásba vétel tényét automatikusan, elektronikus úton rögzíti.
5.§
(1)	A kérelmező a 3. § szerinti bejelentéséhez benyújtja:
a)	létesítő okiratát, illetve ennek módosítását;
b)	a jegyzett tőke teljes összegének rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c)	részvénykönyvének másolatát;
d)	szervezeti és működési szabályzatát;
e)	az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés
mértékének megjelölésével;
f)	könyvvizsgálója nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét); könyvvizsgáló cég esetén annak a
személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős;
g)	a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere,
számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására
alkalmas;
h)	a vezető állású személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet
igazoló - hatósági bizonyítványt, továbbá a vezető állású személy felsőfokú végzettségét igazoló
dokumentumot;
(2)	Az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vezető állású személyére
vonatkozó (1) bekezdés h) pont szerinti bűnügyi személyes adatot a 6. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság
nyilvántartásba vételéig vagy a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem elutasításáig kezelheti.
(3)	Az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság adózót határozattal törli a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságok nyilvántartásából, ha
a)	a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó 90 napon belül nem
pótolja; vagy
b)	a szabályozott ingatlanbefektetési társaság a tevékenységet a nyilvántartásba vételtől számított
hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
vagy
c)	a társaság a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a külön jogszabályban meghatározott
előírásokat súlyosan megszegi; vagy
d)	a társaság a nyilvántartásból való törlését kérelmezi.
(4)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság a változás bekövetkezésének, illetve a feltétel
megszűnésének napjától számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak, ha a
nyilvántartásba vételhez előírt adataiban, vagy a bejelentett projekttársaságok vonatkozásában
változás állt be, vagy már nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeinek, vagy a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság tevékenységét hat hónapot meghaladóan nem gyakorolja.
(5)	Az állami adóhatóság ellenőrizheti a nyilvántartásba vett szabályozott ingatlanbefektetési
társaságnak a nyilvántartásba vétel feltételeinek való megfelelését. Az ellenőrzés során az (1)
bekezdés h) pont szerinti bűnügyi személyes adatot az érintett igazolja. Az állami adóhatóság a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság vezető állású személyére vonatkozó (1) bekezdés h) pont
szerinti bűnügyi személyes adatot a 6. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel
ellenőrzése céljából, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság ellenőrzésének befejezéséig, illetve
a szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséig
kezelheti.
(6)	Ha az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság bejelentése alapján vagy
hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, végzésben - 90
napos határidővel - felszólítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot azok pótlására. Ha a
szabályozott ingatlanbefektetési társasága feltételeknek a határidőn belül nem tesz eleget, az állami
adóhatóság a nyilvántartásból a határidő leteltét követő nappal törli. A végzés ellen önálló
fellebbezésnek van helye.
6. §
(1)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál vezető állású személynek az választható meg,
illetve az nevezhető ki, aki
a)	felsőfokú pénzügyi, gazdasági, vagy jogi végzettséggel rendelkezik,
b)	legalább három év vezetői gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű.
(2)	Vezetői gyakorlatként a szabályozott ingatlanbefektetési társaság által végezhető tevékenységet
végző gazdasági társaságnál, továbbá hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési
alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, más szabályozott
ingatlanbefektetési társaságnál vezető tisztségviselőként eltöltött idő vehető figyelembe.
(3)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál vezető állású személy nem lehet vezető
tisztségviselő hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati
tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, más szabályozott ingatlanbefektetési
társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású személyként alkalmazó szabályozott
ingatlanbefektetés társaság nem rendelkezik részesedéssel.
7.§
(1)A	projekttársaság köteles a külön jogszabályokban meghatározottak szerint osztalékként
kifizethető eredményének 100 %-át kifizetni osztalékként a számviteli beszámoló jóváhagyását
követő 15 napon belül.
(2)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság a tulajdonába került, illetve a tulajdonából kikerült
projekttársaság nevét és adószámát - ezen események bekövetkezésétől számított 15 napon belül -
bejelenti az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az állami adóhatóság a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság tulajdonába került projekttársaságot nyilvántartásba veszi, a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság tulajdonából kikerült projekttársaságot a nyilvántartásából
törli.
8. §
(1)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszköz-portfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag
látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes
államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott
állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt,
elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott
ingatlanbefektetési társaság, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével
(TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, valamint
devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez
kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és
kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat.
(2)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak a számviteli jogszabályok szerinti
mérlegfőösszege legalább hetven százalékának megfelelő értékű ingatlanportfólióval kell
rendelkeznie.
(3)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság portfoliójában egyetlen ingatlan, vagy más
szabályozott ingatlanbefektetési társaságban fennálló részesedés értéke sem haladhatja meg a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság számviteli jogszabályok szerinti mérlegfőösszegének a
húsz százalékát.
(4)	A (2)-(3) bekezdés alkalmazásakor, amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, akkor a viszonyítás alapja az
összevont (konszolidált) mérleg mérlegfőösszege, egyéb esetben a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság - számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti -
mérlegének mérlegfőösszegéhez kell viszonyítani.
(5)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az üzleti évben a saját tulajdonú ingatlanainak,
valamint a projekttársaságai részesedéseinek eladásából származó pozitív eredmény 50%-ának
megfelelő összegű lekötött tartalékot képezhet az eredménytartalék terhére. Az így képzett lekötött
tartalékot ingatlanok, valamint projekttársaságokban való részesedés vásárlása esetén lehet
megszüntetni az eredménytartalékkal szemben, az eszköznek a számviteli törvény előírásai alapján
meghatározott bekerülési értéke összegében. Az e bekezdés alapján megképzett lekötött tartalékot
minden esetben meg kell szüntetni a lekötés üzleti évét követő második üzleti év végéig.
(6)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójában kimutatott, visszafizetési
kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai nem haladhatják meg az éves beszámolójában
kimutatott ingatlanok összértékének 65%-át, míg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság
projekttársasága éves beszámolójában kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen
forrásai nem haladhatják meg az éves beszámolójában kimutatott ingatlanok értékének 70%-át.
(7)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság más szabályozott ingatlanbefektetési társaságban
legfeljebb 10%-os mértékű részesedéssel rendelkezhet.
(8)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársasága nem köthet olyan szerződést,
nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely
a)	az osztalék kifizetését korlátozza,
b)	az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltakkal ellentétes szerződéses kikötés, egyoldalú kötelezettségvállalás
semmis.
9-§
(1)	A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban
egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan.
(2)	Az olyan egybefüggő (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokként történő megosztását az
illetékes építési hatóság jogerősen elbírálta vagy azt a hatályos Részletes Rendezési Terv előírja, a
befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány ingatlanra az megosztásra
kerül.
(3)	Az olyan felépítmény, amelyre az albetétek létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot
az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak
minősül, ahány különböző albetét kialakításra kerül.
10.	§
(1)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az ingatlanportfolióját legalább negyedévente, az
üzleti év adott negyedévének utolsó napjára vonatkozóan köteles piaci értéken értékelni.
7
(2)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a projekttársasága az ingatlanok (1) bekezdés
szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az
alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja. Az elszámolás során
köteles alkalmazni a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58. és 59. §-ában
meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírásokat.
11. §.
(1)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság portfoliójában lévő ingatlanok értékelése
a)	piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,
b)	hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy
c)	újraelőállítási költségen alapuló módszerrel
történhet, azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell, és a
továbbiakban minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.
(2)	Ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, projekttársaság úgy ítéli meg, hogy az (1)
bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas
az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb
becslést eredményez, az adott ingatlan esetében az értékelési módszert meg kell változtatni, és az
indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.
(3)	Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett szabályozott
ingatlanbefektetési társaság az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben bemutatja a
beszámolóban szereplő ingatlan-portfolió értékelésére alkalmazott módszert. Az összevont
(konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett szabályozott ingatlanbefektetési társaság
az éves beszámolója kiegészítő mellékletében bemutatja a beszámolóban szereplő ingatlan-portfolió
értékelésére alkalmazott módszert.
12. §
Az ingatlanértékelő az ingatlan értékelése során szakvéleményében
a)	ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha
valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz
nem fér hozzá,
b)	részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett
számításokat,
c)	ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be
nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát is), az ingatlan földrajzi és gazdasági
környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket,
d)	ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit,
e)	mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő másolatát, mindazon
megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez
szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül
arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.
13.	§
(1)	Szabályozott ingatlanbefektetési társaság által könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor
adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, kamarai tag könyvvizsgáló
(könyvvizsgálói cég) részére megbízás, ha
á) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a szabályozott ingatlanbefektetési társaságban közvetlen vagy
közvetett tulajdonnal,
b)	a könyvvizsgálónak nincs a szabályozott ingatlanbefektetési társasággal, vagy annak
projekttársaságával szemben fennálló lejárt követelése,
c)	a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és annak minősített befolyással rendelkező
tulajdonosa nem rendelkezik a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott korlátozást a könyvvizsgáló Ptk. szerinti
közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.
(3)	Az (l)-(2) bekezdéseket értelemszerűen alkalmazza a szabályozott ingatlanbefektetési társaság
projekttársasága is.
14.	§
A szabályozott ingatlanbefektetési társaság által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának
eredményéről a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot, az állami adóhatóságot és a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletét írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított
meg, amelyek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság belső
szabályzatának súlyos megsértésére utaló körülményt észlel,
c)	e törvényben vagy más jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményt
észlel,
d)	a szabályozott ingatlanbefektetési társaság kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni
értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,
e)	úgy ítéli meg, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság tevékenysége folytán a befektetők
érdekei veszélyben forognak,
f)	a szabályozott ingatlanbefektetési társaság belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát
vagy elégtelenségét állapítja meg,
g)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott ingatlanbefektetési társaság között,
a társaság fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság működése szempontjából lényeges kérdésben.
15.	§
(1)	A szabályozott ingatlanbefektetési társaság a 3. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba
vételének, valamint e nyilvántartásból való törlésének napjával, mint mérleg fordulónappal köteles
a számviteli törvény szerinti közbenső mérleget készíteni.
(2)	Köteles a számviteli törvény szerinti közbenső mérleget készíteni a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság projekttársasága azzal az időponttal, mint mérleg fordulónappal, amely
időponttól megfelel az e törvény szerinti, a projekttársaságra előírt feltételeknek.
(3)	Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a projekttársasága már nem felel
meg az e törvény szerinti feltételeknek és kikerül e törvény hatálya alól, a törvény hatálya alóli
kikerülés napjával mint mérleg fordulónappal köteles a számviteli törvény szerinti közbenső
mérleget készíteni.
9
16. §
E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
17.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő alcímmel és 23/D. §-sal egészül ki:
„A szabályozott ingatlanbefektetési társaság egyes vagyonszerzései
23/D. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétnek a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési
társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság) általi megszerzése esetén az illeték mértéke
a 19. § szerint meghatározott illetékalap után a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése
szerinti illetékmérték 25%-a, ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az
állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját
magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló
nyilvántartásban történő feltüntetés (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaságkénti
nyilvántartásba vétel) feltételeinek megfelel.
(2)	Az (1) bekezdés szerint vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi.
Amennyiben a vagyonszerző által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1)
bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint
megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére
pótlólag előíija.
(3)	Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az (1) bekezdésben
meghatározott illetéket fizeti a társaság Szit. tv. szerinti projekttársasága (a továbbiakban e §
vonatkozásában: projekttársaság), ha legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig
csatolja a társaság nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését
magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel. A
vállalás meghiúsulása esetén a (3) bekezdés szerinti pótilletéket az állami adóhatóság a társaság
terhére pótlólag előírja.”
18.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a következő alcímmel és 39/E. §-sal egészül ki:
„A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége
39/E. § (1) Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a
továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint ennek a Szit. tv
szerinti projekttársasága.”
19.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közjegyző a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti részvénykönyvvezetést is
végezhet.”
20.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.)
2.	§ (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)
10
„ a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az
egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az
európai szövetkezet,”
21.	§
A Tao tv. 4. §-a a következő 30/a-30/b. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
30/a. szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel, az állami adóhatóság által nyilvántartott
ingatlanbefektetési projekttársaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;
30/b. szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által ingatlanbefektetési
társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;”
22. §
A Tao tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott
ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja
esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.”
23.	§
A Tao tv. a következő alcímmel és 15. §-sal egészül ki:
„A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság adóalapja és az adó mértéke
15. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság adóalapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (2)-(5)
bekezdésében felsorolt tételekkel módosított pozitív összege.
(2)	Az adózás előtti eredményt csökkenti a 7. § (1) bekezdés b), cs), d), dz), dzs), g), gy),h), n),p),
q), r), ty) és u) pontja, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti összeg.
(3)	Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e),f), gy), h),j), m),
°),p),r) és t) pontja, valamint a 8. § (5) és (7) bekezdése szerinti összeg.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16. és 28. §-ok
rendelkezéseit.
(5)	Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem
tartozó kapcsolt vállalkozásával a 18. § hatálya alá tartozó ügyletet köt, az adóalap megállapítása
során köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.
(6)	Az (1) bekezdés szerint megállapított adóalapot társasági adófizetési kötelezettség - a (7)-(8)
bekezdés szerinti eltéréssel - nem terheli.
(7)	Ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot az állami adóhatóság törli a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságok nyilvántartásából, akkor az adóévnek a szabályozott
ingatlanbefektetési társasági időszakra jutó társasági adóját a nyilvántartásból való törlés napjával
11
készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adatai alapján, a 6. § (3) bekezdése
szerint kell megállapítani és megfizetni.
(8)	Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem
tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésükben olyan ellenértéket alkalmaz, amely a 18. §
alapján nem tekinthető szokásos piaci árnak, és ennek eredményeképpen a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adózás előtti
eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdés alkalmazásától
függetlenül köteles az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözete után az adót
bevallani és megfizetni.”
24.	§
A Tao tv. 17. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság az (1) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja.”
25.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bekezdése a következő f) ponttal
egészül ki:
(Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési
támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)
,,f) a szabályozott ingatlanbefektetési társaság nevét, adószámát, az ilyenként való nyilvántartásba
vétel dátumát, és a nyilvántartásból való törlés dátumát, valamint ezen társaságok
projekttársaságainak nevét és adószámát.”
26.	§
(1)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 202. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére - külön törvény szerinti -
elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek,
ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező
könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) valamint közjegyzőnek, jogtanácsosnak adhat
megbízást. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.”
(2)	A Gt. ,Jtíatályba léptető és átmeneti rendelkezések’ alcíme a következő 336/C. §-sal egészül ki:
„336/C. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi ... törvény (a
továbbiakban: Szit. tv.) 26. §-ával megállapított 202. § (2) bekezdését a Szit. tv., hatálybalépését
megelőző időponttól vezetett részvénykönyvekre is alkalmazni kell, amennyiben a
részvénytársaságot szabályozott ingatlanbefektetési társaságként az állami adóhatóság
nyilvántartásba vette.”
12
27.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ctv.) 27. § (4) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:
(Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében)
,,cc) az állami adóhatóság által - szabályozott ingatlanbefektetési társaságként - való nyilvántartásba
vétel és a nyilvántartásból való törlés időpontját.”
28.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a a következő r) ponttal
egészül ki:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„ r) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra
bevezetett nyilvánosan működő társaság részvényesével részvényesi meghatalmazotti jogviszonyt
létesítő személy meghatalmazotti jogviszonyának szabályaira.”
A Tpt. 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött
szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes
meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes
javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben - ide értve a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságot is - a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját
joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági
jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben
a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír
tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.”
13
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat megalkotja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (SZÍT) vonatkozó
szabályokat, annak érdekében, hogy Magyarország a Közép-Kelet európai régió pénzügyi
szolgáltató központjává váljon.
A SZÍT egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és
intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi
bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat
hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az ingatlanhasznosításból és fejlesztésből realizált
jövedelem túlnyomó részét (90%-át) pedig a részvényeseknek fizetné ki osztalék formájában. A
pénzügyi termék alapkoncepciója, hogy a SZÍT által realizált jövedelem csak a
részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában. Ennélfogva a
SZIT-részvény lényegében osztalékrészvényként funkcionálna, ennek köszönhetően a
részvényárfolyam volatilitása az átlagnál várhatóan alacsonyabb lesz.
A törvényjavaslat tartalmazza a SZIT-ek működésére vonatkozó szabályokat, valamint a SZIT-ekre
irányadó speciális - a nemzetközi gyakorlattal összhangban lévő - kedvező adó, illeték és eljárási
szabályokat.
A továbbra is virágzó nyugat-európai holding központok (Svájc, Luxemburg) számos olyan
adminisztratív védekezési lehetőséget nyújtanak a befektetők számára, melyek az adózási
előnyöktől függetlenül is a befektetői bizalom növelését szolgálják.
A jelen törvénymódosítás olyan megoldási lehetőséget tartalmaz, melyek a hazai környezethez
igazodva valósítják meg ezen elvárások érvényesítését.
Részvénykönyv vezetés
A módosítás előirányozza, hogy svájci, luxemburgi mintára a társaság ügyeit ellátó ügyvéd,
könyvvizsgáló, jogtanácsos, közjegyző is elláthassa a részvénykönyv-vezetés feladatát.
Ezen megoldás intézményesítése az alábbi pilléren nyugszik:
-	ki kell jelölni egy megfelelő szolgáltatói kört (letétkezelő bankok, ügyvédek,
könyvvizsgálók, közjegyzők, jogtanácsosok), akik a részvénykönyv vezetésre megbízást
kaphatnak,
A fenti kérdésekre számos nyugat-európai országban kialakult gyakorlat van. Ezek alkalmazása
esetén nemcsak az előzőekben megfogalmazott célok érhetőek el, hanem egyúttal egy átlátható, a
tőzsdei cégek esetében a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen jobban működő szabályozási környezet
alakítható ki.
14
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.
a(z) 2. §-hoz
A törvényben használt fogalmakat határozza meg.
a(z) 3. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy az állami adóhatóság mikor veszi nyilvántartásba a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságot, továbbá milyen feltételeket kell teljesíteni a nyilvántartásba
vételhez.
a(z) 4. §-hoz
A törvény meghatározza a szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak nyilvántartásba vételét
napját követő üzleti év végéig milyen feltételeket kell teljesítenie, valamint, hogy a törvényi
feltételek való megfelelés tényét a SZÍT 15 napon belül köteles bejelenteni az állami
adóhatóságnak. Az adóhatóság értesíti a cégbíróságot annak érdekében, hogy a cégnyilvántartásba
is bejegyzésre kerüljön ez a cégadat.
a(z) 5. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy a nyilvántartásba vételhez milyen iratokat kell benyújtania a
kérelmezőnek, továbbá meghatározza azt is, hogy mely esetben kerül törlésre a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság a nyilvántartásból.
a(z) 6. §-hoz
A törvény meghatározza a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vezető állású személyeire
vonatkozó előírásokat.
a(z) 7. §-hoz
A törvény előíija, hogy a projekttársaság köteles a külön jogszabályokban meghatározottak szerint
osztalékként kifizethető eredményének 100 %-át kifizetni osztalékként a számviteli beszámoló
jóváhagyását követő 15 napon belül.
a(z) 8. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszköz-portfóliója miből
állhat.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak a mérlegfőösszege legalább hetven százalékának
megfelelő értékű, közvetlen és közvetett tulajdonú ingatlannal kell rendelkeznie.
15
a(z) 9. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy mi tekintendő egy ingatlannak.
a(z) 10. §-hoz
Annak érdekében, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság esetén reális képe legyen a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság portfoliójában lévő ingatlanok értékéről, a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságnak saját szervezetétől elkülönült, független ingatlanértékeléssel
foglalkozó szervezetet vagy személyt kell megbíznia az ingatlanok rendszeres értékelésével.
a(z) 11. §-hoz
A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési társaság 100%-os
tulajdonában álló projekttársaság a tulajdonában lévő ingatlanokat piaci értéken értékeli, és
negyedévente, mivel a szabályozott ingatlanbefektetési társaság piacbefolyásoló információt hoz
nyilvánosságra, az ingatlanok piaci értékét újból meg kell határozni.
Az ingatlanok piaci értékének meghatározásához külső szakértőt, ingatlanbecslőt (ingatlanértékelő
természetes személyt, illetve ingatlanértékelő szervezetet) kell igénybe venni. A piaci érték
változását a számviteli nyilvántartásokban negyedévente keresztül kell vezetni, a számviteli törvény
57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés intézményének megfelelő alkalmazásával.
a(z) 12. §-hoz
A törvény az ingatlanértékelésre alkalmazandó módszereket határozza meg.
a(z) 13. §-hoz
A törvény a könyvvizsgálóra és az általa ellátandó feladatokat állapítja meg.
a(z) 14. §-hoz
A törvény kötelezi a könyvvizsgálót, hogy a vizsgálata eredményéről a vizsgált intézményt, az
adóhatóságot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét írásban haladéktalanul tájékoztassa a
törvényben felsorolt esetek bármelyikében.
a(z) 15. §-hoz
A szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve a 100%-os tulajdonában álló projekttársaság a
társasági adó és a helyi iparűzési adó fizetése alól mentességet élveznek. Tekintettel arra, hogy ezen
időszak kezdete üzleti döntés függvénye, amely nem kötődik az üzleti év mérleg fordulónapjához,
illetve az adóév záró időpontjához, az adómentesség időarányos megállapításához indokolt
közbenső mérleget készíteni. Ugyanez vonatkozik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság
100%-os tulajdonában álló projekttársaságra is, amennyiben élni kíván a törvény szerinti
adómentességekkel.
Abban az esetben, ha valamely szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve annak 100%-os
tulajdonában álló projekttársasága a későbbiekben már nem felel meg a törvényi feltételeknek, már
nem illetik meg az adómentességek, úgy az időarányos adómentesség megállapításához szintén
közbenső mérlegre van szükség.
a(z) 16. §-hoz
A törvény e hatálybaléptető rendelkezés szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (társaság) alapítását és működtetését ösztönzi
azáltal, hogy ingatlanok és belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek
16
megszerzését kedvezményes, az egyébként irányadó mérték 25 %-ának megfelelő illetékmérték alá
rendeli. A kedvezményt a társaság, illetve annak projekttársaságai is igénybe vehetik a törvényben
rögzített feltételek vállalása esetén.
Tekintettel arra, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társasági minőséghez támasztott
követelmények teljesülése, csak a szerzést magában foglaló adóév lezártával ellenőrizhető, a
Javaslat szerint már működő társaságnak azt kell vállalnia a szerzéskor, hogy az az adott adóév
lezárásakor meg fog felelni a státusz meghosszabbításához szükséges feltételeknek.
A projekttársaságokat kizárólag az őket 100%-ban tulajdonló társaságra tekintettel illeti meg a
kedvezményes illetékmérték. Tekintettel arra, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társasági
státusz megszerzésére, folyamatos fennállására, fennmaradására a projekttársaság nem lehet
hatással, a Javaslat a kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy e feltételek teljesülését a társaság
vállalja. Ebből következően a vállalás meghiúsulásából eredő pótilletéket is e társaságok viselik a
Javaslat szerint.
a(z) 18. §-hoz
A helyi adó törvény módosítása szerint mentes a helyi adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság és annak projekt társasága.
a(z) 19. §-hoz
A Gt.-nek a részvénykönyv vezetőkre vonatkozó módosítása miatt szükséges a közjegyzőkről szóló
törvény szerinti közjegyzői szolgáltatások körének a kiegészítése is.
Ezzel szemben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény kiegészítése nem szükséges, mivel
annak hatályos 5. § (3) bekezdés f) pontja már tartalmazza, hogy az ügyvéd elláthatja az olyan
tevékenységet is, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza;
ugyanígy a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 1. § (6) bekezdése
szerint a jogtanácsos is - külön jogszabályban meghatározott - egyéb tevékenységre is jogosult.
a(z) 20. §-hoz
A rendelkezés alapján a társasági adóalany gazdasági társaságok között külön is nevesítésre kerül a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény szerinti feltételeknek megfelelően
alapított és működő szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársaságai.
a(z) 21. §-hoz
A rendelkezés a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvénnyel összhangban
határozza meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság fogalmát
a(z) 22. §-hoz
A rendelkezés a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapjának megállapítására
vonatkozóan tartalmaz utaló rendelkezést.
17
a(z) 23. §-hoz
A rendelkezés szerint mentességet élvez a társasági adófizetési kötelezettség alól a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság és annak szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságai. A
rendelkezés meghatározza a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és azok szabályozott
projekttársaságai adóalapjának meghatározási módját arra az esetre, ha a mentességi feltételek
bármely okból nem teljesülnek. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot az állami
adóhatóság törli a nyilvántartásából, az adóév első napja és a nyilvántartásból való törlés napja
közötti időszakban még a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó szabályok szerint
kell a társasági adóalapot (adókötelezettséget) megállapítani. Az azt megelőző időszak tekintetében
utólagosan társasági adófizetési kötelezettség nem keletkezik
a(z) 24. §-hoz
A rendelkezés szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársaságai a
veszteségelhatárolási szabályok alkalmazására nem jogosultak.
a(z) 25. §-hoz
Az adóhatóság a honlapján közzéteszi a szabályozott ingatlanbefektetési társaság nevét, adószámát,
az ilyenként való nyilvántartásbavétel dátumát, valamint ezen társaságok külön törvény szerinti
projekttársaságainak nevét és adószámát.
a(z) 26. §-hoz
A részvénykönyv vezetésére vonatkozó megbízás adását a javaslat lehetővé teszi az eddigi személyi
körön kívül ügyvédek, és könyvvizsgálók, közjegyzők, jogtanácsosok részére is.
A Gt. módosítások alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
a(z) 27. §-hoz
A javaslat megteremti a lehetőségét a szabályozott ingatlanbefektetési társaság nyilvántartásba
vétele és törlése ténye bejegyzésére a cégjegyzékbe, így a társaság szabályozott ingatlanbefektetési
társaság jellege cégjegyzékadat lesz.
A tőkepiacról szóló törvény hatályát indokolt kitelj eszteni a szabályozással összefüggésben a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényesi meghatalmazott tevékenységére.
18
a(z) 28. §-hoz
A tőkepiacról szóló törvény hatályát indokolt kiteijeszteni a szabályozással összefüggésben a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényesi meghatalmazott tevékenységére.
Budapest, 2011. június 14.
fogán Antal
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján a
„szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról” a következő törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
Budapest, 2011.június 14.
Tisztelt Elnök Úr!
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 JÚN 2 1.
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/3538. szám
alatt ,y4 szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat” címmel
törvényjavaslatot nyújtott be 2011. június 14-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Rogán Antal - mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. június 21.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 JÚN 2 1.
ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/3538. szám
alatt A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat” címmel
törvényjavaslatot nyújtott be 2011. június 14-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Rogán Antal - mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. június 21.
Tisztelettel:
Manningej
Fidesz - Magyar P
Szövetség