﻿Kósa Lajos
Országgyűlési képviselő
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
btmtmm. £011 «>ÚN í 5,
Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
egyes választási törvények módosításáról
1.	Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosítása
l-§
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. § (l)-(3) bekezdései
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen vagy
eredménytelen, vagy ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást
kell tartani.
(2)	Az e fejezetben lévő eltérésekkel az időközi választásra értelemszerűen kell alkalmazni az
általános választás szabályait.
(3)	Az egyéni választókerületben időközi választás esetén az első választási fordulóban az a jelölt
lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, függetlenül
attól, hogy a választáson a választókerület választópolgárai közül hányan szavaztak. Ha az első
választási fordulóban egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, a
második választási fordulóban
a)	azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább
tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első
fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük
időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;
b)	képviselő az ajelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.”
2-§
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 47. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„47. § Az egyes választási törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény rendelkezéseit a
módosító törvény hatályba lépésének napját megelőzően kitűzött időközi választások tekintetében
nem kell alkalmazni.”
3-§
(1)	Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete
I. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. Egyéni választókerület (az időközi választás kivételével)
1.	Érvényes és érvénytelen választási forduló:
a)	Érvényes első választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak
több mint a fele szavazott.
b)	Érvénytelen első választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél
kevesebb választópolgár szavazott.
c)	Érvényes második választási forduló
Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [\lb) és 2/b) pont] követő második
forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.
d)	Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [Mb) és 2/b) pont] követő második
választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az
egynegyede.
2.	Eredményes és eredménytelen választási forduló:
a)	Eredményes első választási forduló
Eredményes az az érvényes első választási forduló [1 la) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta
a szavazatoknak több mint a felét.
b)	Eredménytelen első választási forduló
Eredménytelen az az első érvényes választási forduló [1 la) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta
meg a szavazatoknak több mint a felét.
c)	Eredményes második választási forduló
Eredményes az az érvényes [1 la) pont] vagy az érvénytelen [1 !b) pont] első választási fordulót
követő második érvényes választási forduló, amelyen ajelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
d)	Eredménytelen második választási forduló
Eredménytelen az az érvényes [Mc) pont] második választási forduló, amelyen ajelöltek azonos
számú szavazatot kaptak.
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az ajelölt lesz, aki az első érvényes választási
fordulóban megkapta a 2la) pont szerinti szavazatszámot vagy a második érvényes választási
fordulóban 2le) pontban foglaltakra figyelemmel a legtöbb érvényes szavazatot kapta.”
(2)	Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete
a következő I/A. ponttal egészül ki:
„I/A. Időközi választás egyéni választókerületben
1.	Eredményes és eredménytelen választási forduló:
a)	Eredményes első választási forduló
Eredményes az első választási forduló, amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több
mint a felét.
b)	Eredménytelen első választási forduló
Eredménytelen az első választási forduló, amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak
több mint a felét.
c)	Eredményes második választási forduló
Eredményes a második választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
d)	Eredménytelen második választási forduló
Eredménytelen az második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot
kaptak.
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az első választási
fordulóban megkapta az Ma) pont szerinti szavazatszámot vagy a második választási fordulóban az
\/c) pontban foglaltakra figyelemmel a legtöbb érvényes szavazatot kapta.”
2.	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
4.§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 86/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell
kitűzni. Ha az időközi választás eredménytelen, a következő időközi választást az eredménytelen
választás napjától számított négy hónapon belülre kell kitűzni.”
3.	Záró rendelkezés
5-§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
\
i
Indokolás
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény hatályos rendelkezései
az időközi választások során is alkalmazni rendelik az érvényességi szabályokat. A gyakorlati
tapasztalatok az időközi választásokon alacsony részvételt mutatnak. Az érvényességi küszöb
alkalmazása újabb választási forduló tartását és újabb időközi választás kitűzését eredményezheti.
Azon szabályozás, hogy az ismételten kitűzött időközi választáson is alkalmazni kell az
érvényességi előírásokat, oda vezethet, hogy az országgyűlési képviselői mandátum hosszú távon
betöltetlen marad. A választói érdek sérelme mellett ugyanazon választókerületben kitűzött,
egymást követő időközi választások lebonyolítása sok esetben úgy járhat jelentős többletköltséggel,
hogy nem eredményezi mandátum betöltését.
A fenti szempontok figyelembe vételére tekintettel javasolt az időközi választások során az
érvényességi előírások alkalmazásának megszüntetése.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) Második Részének
Különleges rendelkezései keretében a jogszabály XI. fejezete szabályozza az országgyűlési
képviselők választásának speciális szabályait.
Annak érdekében, hogy a fenti szabályozás - az időközi országgyűlési képviselő választás esetében
az általános választásra irányadó érvényességi küszöb mellőzése - alkalmazásának külön
jogszabályokban lévő szabályai egymással összhangban álljanak, egyidejűleg javaslom a Ve.
időközi országgyűlési képviselő választásra vonatkozó rendelkezésének módosítását.
Budapest, 2011. június 15.
/. ( ____________.
./' ' )
^
^ Kosa Lsyos
országgyűlési képviselő
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
P
Kósa Lajos
Országgyűlési képviselő
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kövér László
Magyar Országgyűlés Elnöke
részére
Helyben
A Házszabály 85. § (2) bekezdése értelmében megküldöm az egyes választási törvények
módosításáról szóló törvényjavaslatomat.
A javaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2011. június 15.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelettel:
Kósa Lajos
Országgyűlési képviselő
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség