﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3585. számú
törvényjavaslat
az alapvető jogok biztosáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. június
2011. évi... törvény
az alapvető jogok biztosáról
Az Országgyűlés az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének
megteremtése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdése
alapján a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladat- és hatásköre
l.§
(1)	Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatásköre mellett -
független, nemzeti megelőző, illetve ellenőrző jogvédelmi mechanizmusként jár el, ha erre
nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében kijelölik.
(2)	Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások
lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít
a)	a gyermekek jogainak,
b)	az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékeknek (a továbbiakban: a jövő nemzedékek
érdekei),
c)	az Alaptörvény XXIX. cikkében meghatározott jogoknak (a továbbiakban: a Magyarországon élő
nemzetiségek jogai), valamint
d)	a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak
a védelmére.
2.§
(l)Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt
jogsértésekről statisztikai kimutatást készít. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését
ellenőrző közigazgatási szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a
Független Rendészeti Panasztestület, valamint az oktatási jogok biztosa az alapvető jogok
3
biztosának megkeresése alapján a statisztikai kimutatáshoz személyes adatokat nem tartalmazó
összesített adatokat szolgáltat.
(2) Az alapvető jogok biztosa véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét.
3.§
(1)	Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese
figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és
a)	rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek
érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,
b)	felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját
érintő jogsértés veszélyére,
c)	az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,
d)	közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e)	javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.
(2)	Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó
helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és
a)	rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a Magyarországon élő nemzetiségek
jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,
b)	felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját
érintő jogsértés veszélyére,
c)	az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,
d)	közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e)	javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.
4
II.	Fejezet
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megbízatása
2.	Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztása
4.§
(1)	Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a javaslatára választja meg az alapvető jogok
biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét, valamint az alapvető jogok
biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét.
(2)	Az alapvető jogok biztosának helyettese felett - a megbízatás létrejöttének és megszüntetésének
kivételével - a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
5.§
(1)	Alapvető jogok biztosának és helyettesének minden olyan jogász végzettségű, az országgyűlési
képviselők választásán választható magyar állampolgár megválasztható, aki az e szakaszban előírt
követelményeknek megfelel.
(2)	Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy
legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik
életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy
tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(3)	Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó
helyettesét azok közül a harmincötödik életévüket betöltött jogászok közül választja meg, akik
kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és a jövő
nemzedékek érdekeit érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében
jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(4)	Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak
védelmét ellátó helyettesét azok közül a harmincötödik életévüket betöltött jogászok közül választja
meg, akik kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és
a Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy
tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
5
(5)	Nem lehet az alapvető jogok biztosa vagy helyettese az, aki a választásra irányuló javaslat
megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti
képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes
államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, nemzetiségi önkormányzat
tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és
rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy
alkalmazottja volt.
6.§
(1)	A köztársasági elnök az alapvető jogok biztosának a személyére az alapvető jogok biztosa
megbízatási idejének a lejártát megelőző kilencven napon belül, de legkésőbb a megbízatási idő
lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(2)	Ha az alapvető jogok biztosának a megbízatása a 16. § (1) bekezdés b)-g) pontjában
meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök a megbízatás megszűnésétől számított
harminc napon belül tesz javaslatot az alapvető jogok biztosának a személyére.
(3)	Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb
harminc napon belül új javaslatot tesz.
(4)	Az alapvető jogok biztosának javasolt személyt az Országgyűlés - az alapvető jogok biztosa
feladatkörét érintően - hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(5)	Az alapvető jogok biztosa egyszer újraválasztható.
7.§
(1)	Az alapvető jogok biztosa a helyettesének a személyére a helyettes megbízatási idejének a
lejártát megelőző kilencven napon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző
negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(2)	Ha az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása a 17. § (1) bekezdés b)-g) pontjában
meghatározott okból szűnt meg, az alapvető jogok biztosa a megbízatás megszűnésétől számított
harminc napon belül tesz javaslatot az alapvető jogok biztosa helyettesének a személyére.
(3)	Ha az alapvető jogok biztosa helyettesének javasolt személyt az Országgyűlés nem választja
meg, az alapvető jogok biztosa legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.
6
(4)	Az alapvető jogok biztosa a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó
helyettesének személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos nemzetiségi
önkormányzatok véleményét.
(5)	Az alapvető jogok biztosának helyettese egyszer újraválasztható.
3.	Összeférhetetlenség
8. §
(1)	Az alapvető jogok biztosának és helyettesének a megbízatása összeegyeztethetetlen minden más
állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
(2)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese más kereső tevékenységet nem folytathat, és egyéb
tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori
és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(3)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
felügyelőbizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett
tagja.
4.	Vagyonnyilatkozat
9.§
(1)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt
követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc
napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú
vagyonnyilatkozatot tesz.
(2)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös
háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az
alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3)	A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - az alapvető
jogok biztosa és helyettese megbízatását nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
(4)	A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát -
a családtag személyes adatai kivételével - az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (a továbbiakban:
7
Hivatal) főtitkára a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról
az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével
távolítható el.
(5)	A vagyonnyilatkozatokat a Hivatal főtitkára kezeli.
(6)	A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel
foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az
alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7)	Az alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az
Összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét
tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt
részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt
követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új
tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás
lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát
az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.
(8)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az
alapvető jogok biztosa, illetve helyettese köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában
feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban
bejelenteni. Az igazoló adatokba csak az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az
ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés
elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen
tájékoztatja az Országgyűlést.
(9)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal főtitkára a volt
alapvető jogok biztosa és helyettese, valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az alapvető jogok
biztosa, illetve helyettese megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.
8
5.	Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállása és javadalmazása
10. §
(1)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese az elődje megbízatásának megszűnésekor, vagy ha
elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.
(2)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt
tesz.
11.	§
Az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve,
tevékenységével összefüggésben nem utasítható.
12. §
(1)	Az alapvető jogok biztosa miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult azzal, hogy a vezetői
illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.
(2)	Az alapvető jogok biztosának helyettese államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(3)	Az alapvető jogok biztosát és helyettesét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti
meg.
13.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság
szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(2)	Az alapvető jogok biztosa és helyettese megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél
közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
6.	Mentelmi jog
14.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosát és helyettesét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog
illeti meg.
9
(2)	A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
7.	Az alapvető jogok biztosának helyettesítése
15.	§
Ha az alapvető jogok biztosa akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az alapvető jogok
biztosának jogkörét az általa kijelölt, ennek hiányában a korban idősebb helyettese gyakorolja.
8.	Az alapvető jogok biztosa és helyettesei megbízatásának megszűnése
16.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosának a megbízatása megszűnik
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a halálával,
c)	a lemondásával,
d)	ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e)	az összeférhetetlenség kimondásával,
f)	a felmentésével vagy
g)	a tisztségtől való megfosztással.
(2)	Az alapvető jogok biztosa megbízatásának a megszűnését az (1) bekezdés b) és c) pontja
esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetében a megbízatás
megszűnéséről az Országgyűlés határoz.
(3)	A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az alapvető jogok biztosának a
megbízatása a lemondásában megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének a napján
szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(4)	Ha az alapvető jogok biztosa az Összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc
napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi
ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az
összeférhetetlenségi bizottság véleményének a kikérése után - az indítvány kézhezvételétől
számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának a kérdésében. Ha az
10
összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az alapvető jogok biztosa a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
(5)	Felmentéssel szűnhet meg az alapvető jogok biztosának a megbízatása, ha az alapvető jogok
biztosa neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni
megbízatásából eredő kötelezettségeinek. A felmentést bármely országgyűlési képviselő
indítványozhatja. Felmentés esetén az alapvető jogok biztosa háromhavi külön illetményre jogosult.
(6)	Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg az alapvető jogok biztosának a megbízatása, ha az
alapvető jogok biztosa neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget
megbízatásából eredő kötelezettségeinek, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan
elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A
tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi
bizottság indítványozhatja.
17.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa helyettesének megbízatása megszűnik
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a halálával,
c)	a lemondásával,
d)	ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e)	az összeférhetetlenség kimondásával,
j) a felmentésével vagy
g)	a tisztségtől való megfosztással.
(2)	Az alapvető jogok biztosának a helyettese megbízatásának a megszűnését az (1) bekezdés b) és
c)	pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetében a
megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.
(3)	Az alapvető jogok biztosának helyettese a lemondást - az alapvető jogok biztosa útján - írásban
közli az Országgyűlés elnökével. Az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása a
lemondásában megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A
lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
11
(4)	Ha az alapvető jogok biztosának helyettese az összeférhetetlenséget a megválasztásától
számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli
indítványára - az alapvető jogok biztosa, valamint az összeférhetetlenségi bizottság véleményének
kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az
összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az
alapvető jogok biztosának helyettese a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot
megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
(5)	Felmentéssel szűnhet meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha neki fel
nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő
feladatainak. A felmentést az alapvető jogok biztosa, valamint bármely országgyűlési képviselő
indítványozhatja. Felmentés esetén az alapvető jogok biztosának helyettese háromhavi külön
illetményre j ogosult.
(6)	Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a
megbízatása, ha az alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven napon
túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt
szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát
követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.
III.	Fejezet
Az alapvető jogok biztosának eljárása és intézkedései
9.	Az alapvető jogok biztosának eljárása
18.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint
a)	közigazgatási szerv,
b)	helyi önkormányzat,
c)	nemzetiségi önkormányzat,
d)	kötelező tagság alapján működő köztestület,
e)	a Magyar Honvédség,
12
f)	rendvédelmi szerv,
g)	közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében,
h)	nyomozó hatóság,
i)	közjegyző,
j) megyei bírósági végrehajtó,
k) önálló bírósági végrehajtó vagy
l) közszolgáltatást végző szerv
(a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető
jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével visszásságot okozott, feltéve, hogy a
rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási
határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára
biztosítva.
(2)	Közszolgáltatást végző szerv — függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik -
a)	az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv,
b)	a közüzemi szolgáltató,
c)	az egyetemes szolgáltató,
d)	az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő
szervezet,
e)	a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint
f)	a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet.
A közszolgáltatást végző szerv kizárólag e tevékenységével összefüggésben vizsgálható.
(3)	Az alapvető jogok biztosa a nyomozó hatóságok, rendvédelmi szervek, valamint rendvédelmi
feladatot ellátó szervek által végrehajtott kényszerintézkedések vizsgálata során a
kényszerintézkedések végrehajtásának módját és körülményeit vizsgálhatja.
(4)	Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja
a)	az Országgyűlés,
b)	a köztársasági elnök,
13
c)	az Alkotmánybíróság,
d)	az Állami Számvevőszék,
e)	a bíróság,
f)	az ügyészség, valamint
g)	a választási szervek
tevékenységét.
(5)	Az alapvető jogok biztosa a hatóságok tevékenysége során felmerült, az alapvető jogokkal
kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytathat. A hivatalból indított
eljárás természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintő visszásság
kivizsgálására vagy egy alapvető jog érvényesülésének átfogó vizsgálatára irányulhat.
(6)	Ha az ügyben jogerős közigazgatási határozat született, az alapvető jogok biztosához ennek
közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
(7)	Az alapvető jogok biztosának a vizsgálati lehetősége az 1989. október 23-át követően indult
eljárásokra teljed ki.
(8)	Az alapvető jogok biztosa nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt
bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.
(9)	A beadványt benyújtó személy kilétét az alapvető jogok biztosa csak akkor fedheti fel, ha ennek
hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az
alapvető jogok biztosa nem fedheti fel. Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem
érhet hátrány.
19.	§
Az alapvető jogok biztosának eljárása ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hivatal előlegezi és viseli.
20.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa a hozzá benyújtott beadvány alapján - a (2) és (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - vizsgálatot folytat, és az e törvényben meghatározott intézkedést alkalmazza.
(2)	Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasítja, ha
14
a)	az nem felel meg a 18. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében vagy (6)-{8) bekezdésében
meghatározott feltételeknek,
b)	az nyilvánvalóan alaptalan,
c)	az ismételten előteijesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy
d)	a beadvány előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható
le.
(3)	Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasíthatja, ha
a)	azt névtelenül nyújtották be, vagy
b)	megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű.
(4)	A beadvány elutasítását minden esetben indokolni kell. Az alapvető jogok biztosa a beadvány
elutasításáról a beadványtevőt értesíti.
(5)	Az alapvető jogok biztosa a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt - a
beadványtevő egyidejű értesítése mellett - az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
10.	Az alapvető jogok biztosának vizsgálata
21.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során
a)	a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával
kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, valamint a keletkezett iratokról másolat készítését
kérheti,
b)	vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét,
vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét,
c)	közmeghallgatáson részt vehet, valamint
d)	helyszíni ellenőrzést folytathat.
(2)	Az alapvető jogok biztosának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott megkeresésének
az alapvető jogok biztosa által megállapított határidőn belül eleget kell tenni. A határidő nem lehet
rövidebb tizenöt napnál.
15
22. §
(1)A	helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa vagy a felhatalmazása alapján a
vizsgálatot végző munkatársa
a)	- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgált hatóság helyiségeibe beléphet,
b)	a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek
adatállományába betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, és
c)	a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja.
(2)	Az alapvető jogok biztosának vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársának
a helyszíni ellenőrzés során a Magyar Honvédség, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a
rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei,
valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó és középfokú szervei működésére szolgáló
területekre történő belépésének, tartózkodásnak és kilépésének rendjét a honvédelemért felelős
miniszter, a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
felügyeletére kijelölt miniszter határozza meg.
(3)	A vizsgált hatóság helyiségébe való belépést szabályozó jogszabály a helyszíni ellenőrzést
érdemben nem akadályozhatja.
(4)	A vizsgált hatóság munkatársa a meghallgatás során a válaszadást megtagadhatja, ha
aj az a személy, akit az alapvető jogok biztosa vizsgálatának az alapját képező beadvány érint, a
polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy
b)	a válaszadás során magát vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozóját,
bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
23.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa a Magyar Honvédséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a)	a Magyarország védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú
találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint a védelmi képesség fejlesztésére
vonatkozó olyan iratba, amelyből azok lényege megismerhető,
16
b)	a Magyar Honvédség hadrendje hadrendi kivonatát seregtestszintig bezárólag tartalmazó,
valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására, és széttelepítésére vonatkozó
összesített adatokat tartalmazó iratba,
c)	a Magyar Honvédség különleges jogrend időszakában történő alkalmazására vonatkozó terveket
tartalmazó iratba,
d)	az állami és a katonai felsővezetés védett vezetési rendszerére vonatkozó iratba,
e)	a Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értékesítési rendszerével kapcsolatos iratba, a
mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített iratba, valamint a katonai
területek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek összesített harckészültségi
terveibe és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó iratba,
f)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség híradása
megszervezésének összesített tervébe, a rendszeresített vagy alkalmazott különleges
információvédelmi eszközök kulcs- és egyéb dokumentációiba,
g)	a Magyar Honvédség részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába,
h)	nemzetközi együttműködési megállapodásba és tervbe, valamint a haditechnikai eszközök azon
adataiba, amit a nemzetközi együttműködésben részt vevő felek kölcsönösen „Szigorúan titkos!”
minősítési szintű adatnak minősítettek, valamint
i)	a hadászati felderítés eszközeire, azok működésére vonatkozó iratba, valamint a Magyar
Honvédség felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratba.
(2)	Az alapvető jogok biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő vizsgálata során nem
tekinthet be
a)	a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő magánszemélyek azonosítására szolgáló
nyilvántartásba,
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek
működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó
személyek azonosítását lehetővé tevő iratba,
c)	a rejtjeltevékenységgel és kódolással kapcsolatos iratba,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaival és állományával kapcsolatos biztonsági
dokumentumokba,
17
e)	a biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatos iratba,
J) olyan iratba, amelynek megismerése az információforrás azonosítását lehetővé tenné, valamint
g)	olyan iratba, amelynek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok
irányában vállalt kötelezettségeit sértené.
(3)	Az alapvető jogok biztosa a rendőrséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a)	más országok rendőri szervével, nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi együttműködési
megállapodásba és tervbe, a nemzetközi együttműködés során hozott együttes intézkedésbe és az
együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba,
információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik,
b)	a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó azon minősített megállapodásokba, amelyek a nemzetközi
szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket)
felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást
tartalmazzák,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az
abból származó, vagy arra vonatkozó minden, a (2) bekezdésben meghatározott adatot tartalmazó
iratba,
d)	a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzés-védelmi
terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba,
e)	a rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő iratba, kivéve
ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, és a kivizsgálást maga kéri,
j) a rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és
működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek
azonosítását lehetővé tevő dokumentumba,
g)	a rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos iratba, valamint a kormányzati célú frekvencia
nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokat tartalmazó iratba,
h)	a tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
elrendelték, valamint
i)	a Magyar Honvédséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési
megállapodásba, amelyet a felek „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatnak minősítettek.
18
(4)	Az alapvető jogok biztosa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó
szerveit és bűnügyi főigazgatóságát érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a)	más országok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi együttműködési
megállapodásba és tervbe, a nemzetközi együttműködés során hozott együttes intézkedésbe és az
együttműködés során keletkezett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve rendelkezésére
bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő
védelmét kérik,
b)	a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó azon minősített megállapodásokba, amelyek a nemzetközi
szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket)
felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást
tartalmazzák,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szervével történő
együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden, a (2)
bekezdésben meghatározott adatot tartalmazó iratba,
d)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által védett objektumok és személyek őrzésvédelmi terveibe, a
védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba,
e)	a rejtjeles híradással kapcsolatos iratba, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával
kapcsolatos összesített adatot tartalmazó iratba,
j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szervével titkosan együttműködő magánszemélyek
azonosítását lehetővé tevő iratba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a
kivizsgálást maga kéri,
g)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve által titkos információgyűjtésre használt eszközök
és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az
azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő iratba,
h)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve által végzett felderítés eszközeire, működésére
vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratba, valamint
i)	a zár- és adójegyek védelmével kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve által
alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák
forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a körözések elrendelésére, illetve a
katonai ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó iratba.
19
(5)	Az alapvető jogok biztosa a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről
szóló törvényben meghatározott feladatait érintő vizsgálata során nem tekinthet be a
rejtjeltevékenység szakirányításával és hatósági engedélyezésével, felügyeletével kapcsolatos
iratba.
(6)	Ha az alapvető jogok biztosa az ügy teljes körű feltárása érdekében az (1)—(5) bekezdésben
meghatározott iratok megvizsgálását is szükségesnek tartja, a feladatkörrel rendelkező minisztertől
kérheti azok megvizsgálását. A feladatkörrel rendelkező miniszter köteles az alapvető jogok biztosa
által megkívánt vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálat eredményéről az alapvető
jogok biztosát az általa megállapított határidőn belül tájékoztatni. A határidő nem lehet rövidebb
harminc napnál.
24.	§
(1)	Ha alappal tehető fel, hogy az alapvető jogok biztosa intézkedésének késedelme esetén
természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogai súlyosan sérülnének, az alapvető jogok
biztosának a felhatalmazása alapján vizsgálatot végző munkatársa a jogsérelem veszélyét a vizsgált
hatóság vezetőjének jelezheti, egyidejűleg az alapvető jogok biztosának az intézkedését
kezdeményezi. A jelzést az ügyiraton rögzíteni kell.
(2)	Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során olyan körülményt észlel, amelyből a
kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére lehet következtetni, erről a legfőbb ügyész
útján haladéktalanul értesíti az illetékes ügyészt.
25.	§
(1)Az	alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása, illetve a vizsgálat megtervezése
érdekében a vizsgált hatóság, a vizsgált hatóság vezetője, a vizsgált hatóság felügyeleti szervének
vezetője, a kért vizsgálat lefolytatására jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetője,
valamint a vizsgált hatóság munkatársa a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az
alapvető jogok biztosával együttműködik.
(2)	Ha a vizsgált hatóság az együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok
nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt
az éves beszámolójában külön kiemeli.
20
26. §
(1)	Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása érdekében az e törvény szerint hatóságnak
nem minősülő szervezet vagy személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság közreműködésre
köteles.
(2)	Az alapvető jogok biztosa az általa vizsgált ügyben a közreműködésre köteles szervezettől vagy
személytől, illetve a szervezet munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást
vagy véleményt kérhet.
(3)	Ha a közreműködésre kötelezett szervezet vagy személy a közreműködéssel kapcsolatos
kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok
biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön kiemeli.
27.	§
(1)Az	alapvető jogok biztosa eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben
kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás
gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve
amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
(2)	Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített
adatokat megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában
tarthatja.
(3)	Az alapvető jogok biztosának a vizsgálata során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök
nem nyilvánosak.
(4)	Az alapvető jogok biztosa és a hatóság, a közreműködésre kötelezett szervezet vagy személy,
valamint a kivételes vizsgálattal érintett szervezet között a kapcsolat elektronikus aláírással ellátott
elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható.
28.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a
feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.
21
(2)	Az alapvető jogok biztosának a jelentése nyilvános. A nyilvánosságra hozott jelentés nem
tartalmazhat személyes adatot, minősített adatot, a törvény által védett titkot és hivatás
gyakorlásához kötött titkot.
(3)	Az alapvető jogok biztosának a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult
szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan
adatot, amelyből a szerv adott ügyben folytatott titkos információgyűjtő tevékenységére lehetne
következtetni.
(4)	Az alapvető jogok biztosának a beadványt elutasító döntésével, valamint a jelentésével szemben
jogorvoslatnak nincs helye.
29.	§
Az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a
beadványtevőt értesíti.
30.	§
Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatok szakmai szabályait és módszereit
normatív utasításban határozza meg.
11.	Az alapvető jogok biztosának intézkedései
31.	§
(1)	Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az
alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - a vizsgált hatóság egyidejű
tájékoztatása mellett - ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az
ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás
kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
(2)	Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az erre vonatkozó közlés
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa tájékoztatja a felügyeleti
szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(3)	Ha az alapvető jogok biztosa az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából
új ajánlásnak kell tekinteni.
22
(4)	Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság
számára tesz ajánlást.
32.	§
(1)	Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot a vizsgált
hatóság saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a
vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton —
távbeszélőn, szóban vagy elektronikus levélben - is történhet, ez esetben a kezdeményezés
időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.
(2)	A vizsgált hatóság a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a
megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja
az alapvető jogok biztosát.
(3)	Ha a vizsgált hatóság a kezdeményezéssel nem ért egyet, - a 31. § (4) bekezdésében
meghatározott hatóság kivételével — a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon
belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felteijeszteni. A felügyeleti szerv a
felteijesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetve a
megtett intézkedésről az alapvető jogok biztosát értesíteni.
(4)	A felügyeleti szerv, illetve az alapvető jogok biztosa további eljárására a 31. § (1)—(3)
bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az alapvető jogok biztosa arról értesíti
a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként
tartja-e fenn.
33.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében a
legfőbb ügyész útján az illetékes ügyésznél törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Az
illetékes ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról,
esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
(2)	Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során alapvető joggal összefüggő visszásságot nem
állapít meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel, a beadványt a legfőbb ügyész útján
megküldheti az illetékes ügyésznek.
23
34.	§
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottak szerint az
Alkotmánybírósághoz fordulhat.
35.	§
(1)	Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját
észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha az alapvető
jogok biztosa vizsgálata során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját
észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi
eljárás lefolytatására jogosult szervnél.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - harminc napon belül, az eljárás eredményéről pedig az
annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az alapvető jogok biztosát.
36.	§
Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű
vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel,
bejelentéssel fordul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
37.	§
Ha az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a visszásság valamely jogszabály vagy közjogi
szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi
szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése
érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult
szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül
helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály előkészítését. A
megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az
alapvető jogok biztosát.
38.	§
(1)	Ha a vizsgált hatóság vagy felügyeleti szerve az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak
megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, a
24
megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé
terjeszti, és - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés
vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek
nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását
már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az
Országgyűlés dönt
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az alapvető jogok biztosa a 34. §-ban meghatározott
intézkedést tette, illetve a 37. §-ban meghatározott esetben az Országgyűlést kereste meg, az
alapvető jogok biztosa az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak
elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság feltárása minősített adatot érintene, az ügyet az
alapvető jogok biztosa éves beszámolójával egyidejűleg, vagy - ha a visszásság kirívóan súlyos,
illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti - az éves beszámolót megelőzően, a
minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítési szintű jelentésben az
Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a
bizottság zárt ülésen dönt.
12.	Kivételes vizsgálat
39.	§
(1)	Ha a beadvány alapján feltehető, hogy - a 18. § (4) bekezdésben megjelölt szervek kivételével -
a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek
nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen eljárhat
(a továbbiakban: kivételes vizsgálat).
(2)	A kivételes vizsgálatra a 18. § (6)—(9) bekezdését, a 19. §-t, a 20. §-t, a 27. § (1) és (4)
bekezdését, a 28-30. §-t és a 34—37. §-t kell alkalmazni.
(3)	A kivételes vizsgálat lefolytatása érdekében a hatóságnak nem minősülő szervezet
együttműködésre köteles.
(4)	Az alapvető jogok biztosa a hatóságnak nem minősülő szervezettől - a kivételes vizsgálat
lefolytatása céljából - írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.
25
(5)	Az alapvető jogok biztosa a kivételes vizsgálat eredménye alapján a hatáskörrel rendelkező
hatóság eljárását kezdeményezheti. A hatóság a kezdeményezés alapján az eljárást haladéktalanul
megindítja.
IV.	Fejezet
Az alapvető jogok biztosának éves beszámolója
40.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig teqeszti az
Országgyűlés elé.
(2)	Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban
a)	tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről,
b)	tájékoztat az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről, valamint
c)	az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértésekről készült statisztikai kimutatás alapján értékeli az
alapvető jogok helyzetét.
(3)	Az Országgyűlés a beszámolót benyújtásának évében megtárgyalja.
(4)	Az alapvető jogok biztosának a beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a
Hivatal honlapján közzé kell tenni.
V.	Fejezet
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
41.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosának a feladatával kapcsolatos ügyvitel és előkészítés teendőit a Hivatal
látja el.
(2)	A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja, és a főtitkár vezeti.
(3)	A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az alapvető jogok biztosa normatív utasításban
állapítja meg.
(4)	A Hivatal a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezetet irányító szerv
vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.
26
42.	§
(1)	A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2)	A főtitkár államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, naptári évenként negyven munkanap
szabadság illeti meg.
(3)	A Hivatalban foglalkozott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa nevezi ki és menti fel, a
munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
13.	Felhatalmazó rendelkezések
43.	§
(1)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az alapvető jogok biztosának a
Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok működésére szolgáló területre való
belépésének, tartózkodásának és kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.
(2)	Felhatalmazást kap a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy az alapvető jogok
biztosának a rendvédelmi szerv működésére szolgáló területre való belépésének, tartózkodásának és
kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.
(3)	Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy az
alapvető jogok biztosának a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei,
valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó és középfokú szervei működésére szolgáló területre
való belépésének, tartózkodásának és kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.
14.	Hatályba léptető rendelkezés
44.	§
Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
27
15.	Átmeneti rendelkezések
45.	§
(1)	Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető
jogok biztosa.
(2)	E törvény nem érinti a hatálybalépésekor hivatalban lévő állampolgári jogok országgyűlési
biztosának megbízatását azzal, hogy
a)	tisztségének elnevezése alapvető jogok biztosa,
b)	megbízatására a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 11-16. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell, és
c)	megbízatásának megszűnése után alapvető jogok biztosának egyszer választható meg.
(3)	A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa e törvény
hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak
védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa e törvény
hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó
helyettese; megbízatásukra e törvénynek az alapvető jogok helyettesére vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal, hogy
a)	megbízatásuk megszűnésére a 17. § (1) bekezdés b)~g) pontja alapján vagy az alapvető jogok
biztosa megbízatásának megszűnésével kerülhet sor, és
b)	megbízatásuk megszűnése után az alapvető jogok biztosa helyettesének egyszer választhatók
meg.
(4)	A Hivatal az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogutódja.
(5)	E törvény hatálybalépésétől az Országgyűlési Biztos Hivatala vezetője tisztségének elnevezése
főtitkár.
(6)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának
alkalmazása szempontjából az Országgyűlési Biztos Hivatala jogutódjának a Hivatalt kell tekinteni.
28
16. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
46.	§
E törvény 47. §-a és 49. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
17.	Módosító rendelkezések
47.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30. § (3) bekezdésében az
„Országgyűlési Biztos” szövegrész helyébe az „Alapvető Jogok Biztosának” szöveg, 1. számú
melléklet 9. pontjában az „országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosa és
helyettese” szöveg lép.
48.	§
(1)A	Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont j) alpontjában az
„országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosa és helyettese” szöveg, 137. §
1.	pont j) alpontjában az „Országgyűlés Hivatalánál” szövegrész helyébe az „Országgyűlés
Hivatalánál és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál” szöveg lép.
(2)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a)	1. § (2) bekezdésében az „országgyűlési biztos hivatala” szövegrészek helyébe az „Alapvető
Jogok Biztosának Hivatala”,
b)	44. § (5) bekezdésében az „országgyűlési biztos hivatalában” szövegrész helyébe az „Alapvető
Jogok Biztosának Hivatalában”, és
c)	49/N. § (2) bekezdésében az „országgyűlési biztost” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosát”
szöveg lép
(3)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (3) bekezdés i) pontjában az
„Országgyűlési Biztosok” szövegrész helyébe az „Alapvető Jogok Biztosának” szöveg lép.
(4)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 17. § (1) bekezdésében az „országgyűlési biztosok hivatalainak” szövegrész helyébe az
„Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának” szöveg lép.
29
(5)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2)
bekezdés k) pontjában az „országgyűlési biztossal” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosával” szöveg lép.
(6)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a)	12. § (1) bekezdés c) pontjában az „országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosa és helyettese”, és
b)	14. § (1) bekezdés a) pontjában az „Országgyűlési Biztos” szövegrész helyébe az „Alapvető
Jogok Biztosának”
szöveg lép.
(7)	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 4. § j) pont fa) alpontjában az „országgyűlési biztosok” szövegrész helyébe az „alapvető
jogok biztosa” szöveg lép.
(8)	A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény 1. § (2) bekezdésében az „Országgyűlési Biztos” szövegrész helyébe az „Alapvető Jogok
Biztosának” szöveg lép.
(9)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdés
q) pontjában az „országgyűlési biztossal” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosával” szöveg
lép.
(10)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 15. § (6) bekezdésében az „országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosa” szöveg lép.
(11)	Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény
8.	§ (2) bekezdés f) pontjában az „országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosa, az alapvető jogok biztosának helyettese” szöveg lép.
(12)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés j) pontjában az
„országgyűlési biztossal” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosával” szöveg lép.
30
(13)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 88. § (1) bekezdés o) pontjában az
„országgyűlési biztossal” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosával” szöveg lép.
(14)	A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2. §
e)	pontjában az „országgyűlési biztosok” szövegrész helyébe az „alapvető jogok biztosa” szöveg
lép.
(15)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a)	4. § (1) bekezdés j) pontjában az „országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosa”, és
b)	13. § (3) bekezdés g) pontjában az „országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „alapvető jogok
biztosa”
szöveg lép
(16)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 53. § (4) bekezdésében az
„Országgyűlési Biztos” szövegrész helyébe az „Alapvető Jogok Biztosának” szöveg lép.
18.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
49.	§
Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52. §-a.
50.	§
(1)	Hatályát veszti az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (12) bekezdése,
b)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. § (2)
bekezdése, és
c)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 107. § (4) bekezdése.
31
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogállam egyik tartalmi ismérve az alapvető jogokat biztosító garanciarendszer kiépítése. E
garanciák közé tartozik egyebek mellett a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának
általános bevezetése, az ügyészi törvényességi felügyelet, az Alkotmánybíróság létrehozása,
valamint az alapvető jogok védelmére - kizárólag az Országgyűlésnek felelős - biztos
intézményének létrehozása.
Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is bebizonyosodott, hogy e rendszer egyik
sarokköve a hatékony ombudsmani típusú jogvédelem kialakítása.
Az Alaptörvény az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének
megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, amelynek törvényi szintű
szabályait a Javaslat tartalmazza. Ennek keretében az elmúlt tizenöt év tapasztalatai mellett az
ombudsmani intézményt szabályozó hatályos törvény alkalmazásának tapasztalataira és az
ombudsman típusú jogvédelemben megfigyelhető folyamatokra is figyelemmel van.
Az államhatalom önellenőrző mechanizmusai fogyatékosságai kiküszöbölésének, az alapvető
jogok védelmét szolgáló garanciák biztosításának, valamint a parlament ellenőrző funkciója
gyakorlásának hatékony eszköze a parlamenthez kapcsolódó, a végrehajtó hatalomtól és a
bíróságoktól egyaránt független ombudsmani intézmény. A Javaslat az Alaptörvény vonatkozó
rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét határozza meg, amelynek során
kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa ellátja a nemzetközi egyezményben vállalt
kötelezettségnek megfelelően az abban szabályozott nemzeti mechanizmus feladatait, amennyiben
ilyenként az alapvető jogok biztosát jelölik ki, megjelöl olyan társadalmi csoportokat, amelyek
alapvető jogainak védelmére az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania.
Rendelkezik továbbá arról, hogy az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal összefüggésben
történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít, amelybe az alapvető jogokkal összefüggő
32
jogsértések minél teljesebb regiszterének kialakítása céljából az alapjogvédelemmel foglalkozó
más szervek adatot kötelesek szolgáltatni.
A 3. §-hoz
A Javaslat szabályozza az alapvető jogok biztosa helyetteseinek feladatát, amelynek keretében a
helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak
érvényesülésével kapcsolatban tájékoztatják az alapvető jogok biztosát, valamint közreműködnek
az alapvető jogok biztosának vizsgálataiban, és javaslatot tehetnek vizsgálat hivatalbóli
megindítására, valamint arra, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Felhívhatják továbbá az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb
csoportját érintő jogsértés veszélyére.
A 4-9. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvény rendelkezésével összhangban meghatározza az alapvető jogok biztosa,
valamint helyettesei tisztsége keletkezésének részletes szabályait, meghatározva a megválasztás
feltételeit, valamint azokat a tisztségeket, amelyek a biztos és helyetteseinek pártatlanságát
hivatottak szolgálni.
A kizáró feltételek egyrészt azt kívánják megelőzni, hogy az alapvető jogok biztosa saját korábbi
tevékenységét vizsgálhassa új tisztségében, másrészt politikai elfogulatlanságának biztosítékát
jelentik. A korábbi megbízatásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi okok köre kibővült az
Európai Parlament tagjával, az alpolgármesterrel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat tagjával.
Mivel a Javaslat alapján az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja sem az ügyészséget, sem az
Alkotmánybíróságot, nem indokolt sem az ügyészi, sem az alkotmánybírói megbízatás kizáró
okként történő szabályozása sem.
Az alapvető jogok biztosa helyetteseinek megválasztásával kapcsolatban a Javaslat az alapvető
jogok biztosával nagyrészt megegyező szabályokat állapít meg, azzal a kivétellel, hogy az alapvető
jogok biztosa helyettesének személyére az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot.
Az alapvető jogok biztosa függetlenségét célozzák a Javaslat szigorú összeférhetetlenségi
szabályai. Ennek értelmében az alapvető jogok biztosának megbízatása összeegyeztethetetlen
minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel. Az alapvető jogok biztosa -
szűk körű kivételektől eltekintve - más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb
tevékenységéért sem fogadhat el díjazást.
33
A Javaslat az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével megegyező
tartalommal szabályozza az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségét. A Javaslat rendelkezik a vagyonnyilatkozat kezeléséről, nyilvánosságáról, a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, valamint a
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás részletes szabályairól.
A 10-13. §-hoz
A Javaslat meghatározza az alapvető jogok biztosa és helyettese hivatalba lépésének időpontját és
eskütételi kötelezettségét. Az alapvető jogok biztosa függetlenségének megalapozása érdekében a
Javaslat kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van
alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható. A Javaslat meghatározza az alapvető
jogok biztosa, valamint helyettesei illetményét, szabadságának mértékét, valamint rendezi
társadalombiztosítási jogállásukat.
A 14. §-hoz
Annak érdekében, hogy tevékenységüket zavartalanul végezhessék, a Javaslat az országgyűlési
képviselőkkel azonos mentelmi jogot biztosít az alapvető jogok biztosának és helyettesének.
A 15. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az alapvető jogok biztosának helyettesítéséről arra az esetre, ha a tisztség
nincs betöltve, vagy az alapvető jogok biztosa akadályoztatva van.
A 16-17. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának megbízatása vagy megbízatási idejének leteltével, vagy olyan
módon szűnik meg, hogy az alapvető jogok biztosa nem tölti ki megbízatásának teljes időtartamát.
Ez utóbbi megszűnési okok közös jellemzője, hogy a megbízatás megszűnésére csak a megbízatás
további ellátását lehetetlenné tévő állapot, illetve rendkívül nyomós ok (pl. összeférhetetlenség)
miatt kerülhet sor.
A megszűnés azon eseteiben, amelyek kizárólag valamely magától értetődő ténnyel függenek
össze, a megbízatás megszűnését az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az alapvető jogok
biztosával szemben nemcsak megválasztásakor, hanem később, tevékenysége során is felmerülhet
összeférhetetlenségi ok. Ha az összeférhetetlenséget az alapvető jogok biztosa nem szünteti meg,
az Országgyűlés bármelyik képviselő indítványára megállapítja megbízatása megszűnését.
34
Előfordulhat, hogy az alapvető jogok biztosa valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni
megbízatásából eredő feladatainak. A Javaslat a következmény szempontjából különbséget tesz a
között, hogy az alapvető jogok biztosa neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni, vagy
pedig neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak.
Ha az alapvető jogok biztosa neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásának, vagy más
módon tisztségére méltatlanná vált, a tisztségtől való megfosztást az Országgyűlés mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja.
Az alapvető jogok biztosa helyettese megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok részben
megegyeznek az alapvető jogok biztosára vonatkozó szabályokkal, de az összeférhetetlenségi
eljárás során az alapvető jogok biztosának véleményét is ki kell kérni, továbbá a Javaslat
rendelkezik arról, hogy a helyettes felmentését és a tisztségtől való megfosztását a biztos is
javasolhatja.
A 18. §-hoz
A Javaslat szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a törvényben
felsorolt szervek (amelyeket a törvény együtt hatóságként nevesít) tevékenysége vagy mulasztása
a beadványt tevő személy alapvető jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével
visszásságot okozott. A közszolgáltatást végző szervek tevékenysége nem tekinthető hatósági
működésnek, ugyanakkor e szolgáltatások is jelentősen érintik az alapvető jogokat. Erre
figyelemmel az alapvető jogok biztosához való fordulás lehetőségét - az egyéb törvényi feltételek
fennállása esetén - e szervek eljárása (mulasztása) által előidézett alapvető jogokkal kapcsolatos
visszáság felmerülése esetén is indokolt biztosítani.
Tekintve, hogy az alapvető jogok biztosának intézménye az alapvető jogok védelmének rendkívüli
jogvédelmi eszköze, a fellépése iránti kérelemnek csak akkor lehet helye, ha az érintett a
rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve nincs számára
jogorvoslati lehetőség biztosítva. Nem folytatható vizsgálat azon ügyekben, amelyek az 1989. évi
XXXI. törvény hatálybalépése előtt indultak.
A Javaslat - annak érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy az alapvető jogok biztosa által
nem vizsgálható ügyészség és bíróságok ügy érdemére vonatkozó megállapításaival ellentétes
megállapítást tehetne - a büntetőeljárási kényszerintézkedések vizsgálati teijedelmét pontosító
rendelkezést tartalmaz.
Az alapvető jogok védelme kiemelkedő jelentőségére tekintettel a Javaslat a hivatalból való eljárás
lehetőségét is megadja az alapvető jogok biztosának.
35
A Javaslat meghatározza mindazon további eljárási előfeltételeket, amelyek teljesülése hiányában
az alapvető jogok biztosa nem járhat el, így a beadvány benyújtására rendelkezésre álló határidőt
is.
Az információs önrendelkezéshez való jog mind teljesebb biztosítása, és a beadványt előteljesztő
személy védelme érdekében a Javaslat főszabállyá teszi, hogy a biztos eljárása során a panaszos
kilétét nem fedi fel.
A 19. §-hoz
Az alapvető jogok biztosához való fordulás lehetőségének gyakorlati érvényesülését hivatott
elősegíteni a Javaslat azon rendelkezése, amely az alapvető jogok biztosának eljárása
ingyenességéről rendelkezik.
A 20. §-hoz ■
Az alapvető jogok biztosa a hozzá benyújtott beadványt elutasítja, ha az nem felel meg a
törvényben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, az ismételten előteijesztett és
érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy a beadvány előteijesztője kérte, hogy kilétét ne
fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le. A beadvány elutasításának lehetősége további
esetekben is fennáll számára, ha azt nem jogosult nyújtotta be, névtelenül nyújtották be, vagy az
alapvető jogok biztosának megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély
jelentőségű.
Lényeges garanciális szabály, hogy az elutasítást minden esetben indokolni kell, valamint a
beadványtevőt értesíteni kell a beadvány elutasításáról.
Ha az adott ügy nem tartozik az alapvető jogok biztosának a hatáskörébe, az alapvető jogok
biztosa a beadványt - a beadványt előteijesztő egyidejű értesítése mellett - az arra hatáskörrel
rendelkező szervhez átteszi.
A 21. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennállásának feltáráshoz megfelelő
eszközöket biztosít az alapvető jogok biztosa részére: felvilágosítást vagy vizsgálat lefolytatását
kérheti a vizsgált hatóságtól, részt vehet közmeghallgatáson, valamint helyszini ellenőrzést
folytathat.
36
A 22-23. §-hoz
A Javaslat a helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa, valamint a felhatalmazása
alapján vizsgálatot végző munkatársa számára rendelkezésre álló lehetőségeket szabályozza.
Ennek keretében biztosítja a vizsgált hatóság helyiségeibe való belépés, az iratokba történő
betekintés, illetve a vizsgált hatóság munkatársai meghallgatásának lehetőségét.
Egyes szervek sajátos jellegére tekintettel a Javaslat speciális szabályokat állapít meg a belépésre,
illetve az adatok megismerésére.
Garanciális szabály, hogy a válaszadásra és nyilatkozattételre felhívott személyeknek
meghatározott esetekben joguk van a válaszadás megtagadására.
A 24. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során előfordulhat olyan helyzet, amelyben alappal tehető fel,
hogy az alapvető jogok biztosa intézkedésének késedelme esetén természetes személyek nagyobb
csoportjának alapvető jogai súlyosan sérülnének. A Javaslat ilyenkor - hangsúlyozottan
kivételesen - előírja, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot végző munkatársa jelezheti ezt
az érintett szerv vezetőjének, egyúttal pedig az alapvető jogok biztosának intézkedését
kezdeményezi. Ezeket az ügyiraton rögzíteni kell.
A jogsérelem azonnali orvoslásának lehetőségét megteremtő szabály az is, hogy az ügyészséget
kell értesíteni, ha a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére lehet következtetni.
A 25. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata lefolytatása érdekében a vizsgált hatóság az alapvető
jogok biztosával köteles együttműködni. Ha ezt a kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem
vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves
beszámolójában külön is kiemeli
A 26. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása érdekében a törvény szerint hatóságnak nem
minősülő szerv vagy személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság közreműködésre
köteles, a kért magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt köteles az alapvető
jogok biztosa számára megadni. Ennek a kötelezettségnek a megalapozott indok nélküli
37
elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén ezt a tényt az alapvető jogok biztosa jelentésében
rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön is kiemeli.
A 27. §-hoz
A Javaslat kifejezetten és részletesen rendelkezik az alapvető jogok biztosának adatkezeléséről,
minősített adatokhoz való hozzáféréséről, arról, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálat során
beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak, valamint rendelkezik az alapvető
jogok biztosának elektronikus kapcsolattartásáról is.
A 28-29. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata jelentéssel zárul. A Javaslat meghatározza a jelentés
tartalmát, előúja annak nyilvánosságát, meghatározza a jelentés nyilvánossága
korlátozhatóságának eseteit.
A beadványtevő szempontjából lényeges biztosítékot nyújt az a rendelkezés, mely szerint az
alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a
beadványtevőt értesíti.
A 30. §-hoz
Az ombudsmani vizsgálatok szakmai szabályait, módszereit az ombudsman eddig is maga
alakította ki, azonban azt nem volt köteles nyilvánosságra hozni, a Javaslat éppen ezért a normatív
utasítás formájának előírásával biztosítja e szabályzatok nyilvánosságát.
A 31. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a visszásság feltárása esetén a fennálló helyzetet érdemben módosító
intézkedés megtételére nem jogosult. Ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a
visszásság fennáll, annak orvoslására ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, amiről
egyidejűleg a vizsgált hatóságot is tájékoztatnia kell.
A 32. §-hoz
Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a visszásságot a vizsgált hatóság saját hatáskörében meg
tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a
visszásság orvoslását. E kezdeményezés rövid úton is történhet. Ezt követően a vizsgált hatóság
ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról vagy intézkedéséről értesíti az alapvető jogok biztosát, ha
O
38
azonban a kezdeményezéssel nem ért egyet, továbbítja azt felügyeleti szervének. A felügyeleti
szerv is tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az alapvető jogok biztosa felé a megtett
kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontja illetve intézkedése tekintetében. A Javaslat garanciális
okból határidőket állapít meg a fentiek teljesítésére.
A 33-36. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogok biztosának lehetőséget ad arra, hogy - a hatékony jogvédelem
elősegítése érdekében - más hatóság vagy jogvédő szerv eljárását kezdeményezhesse. Ez - a
vizsgálat megállapításaitól függően - az Alkotmánybíróság, az ügyészség, vagy a szabálysértési,
fegyelmi vagy büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv lehet.
Az ügyészségre vonatkozóan további szabály, hogy az alapvető jogok biztosa akkor is
megküldheti a beadványt az ügyésznek, ha visszásságot nem állapított meg, de jogszabálysértésre
utaló körülményt észlel.
A Javaslat rendezi az alapvető jogok biztosa és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság közötti hatáskörmegosztást azzal, hogy amennyiben az alapvető jogok biztosa vizsgálata
során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok
megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel, bejelentéssel fordul a Hatósághoz,
saját eljárását pedig megszünteti.
A 37. §-hoz
Ha az alapvető jogok biztosának megítélése szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság
valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű
rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető
vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve a közjogi
szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél a jogszabály (közjogi szervezetszabályozó
eszköz) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. Az alapvető jogok biztosa a
jogszabály jogalkotási törvény szerinti előkészítőjéhez is fordulhat megkereséssel.
A 38. §-hoz
A Javaslat azt az esetet szabályozza, ha az alapvető jogok biztosa által megkeresett szerv az
érdemi állásfoglalás kialakítását és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy ha
az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, megtett intézkedéssel nem ért egyet, az alapvető
39
jogok biztosa az adott ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és kérheti,
hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. A kivizsgálás módjára az alapvető jogok biztosa is
tehet javaslatot.
Ha az alapvető jogok biztosa megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a
természetes személyek nagyobb csoportját érinti, a Javaslat indítványozási jogot biztosít az
alapvető jogok biztosa részére a tekintetben, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását
már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre.
Titokvédelmi szempontokra tekintettel speciális szabályokat tartalmaz a Javaslat arra az esetre, ha
a visszásság a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordult
elő és feltárása minősített adatot érintene. Ilyen esetekben az Országgyűlés helyett a kérdéses
üggyel annak hatáskörrel rendelkező bizottsága foglalkozik,
A 39. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a beadvány alapján tömeges mértékű és súlyos
jogsértésre lehet következtetni, az alapvető jogok biztosa olyan szervezetekkel kapcsolatban is
eljárást indíthasson, amelyek egyébként nem tartoznak a törvény hatóságfogalma alá.
Ebben a kivételes esetben az alapvető jogok biztosának jogosítványai nem a vizsgálatra irányadó
általános szabályok szerint alakulnak, hanem annál szűkebbek: arra terjednek ki, hogy írásbeli
magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérjen.
A kivételes vizsgálat eredményeképpen az alapvető jogok biztosa nem az általános intézkedéseket
alkalmazhatja, hanem - a jelentésével is biztosított nyilvánossághoz fordulás mellett - kizárólag a
hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti. A hatóság az eljárást köteles
haladéktalanul megindítani. Ennek a lehetőségnek kiemelt jelentősége van például
környezetvédelmi ügyekben, ahol a veszélyeztető magatartás széles, pontosan nem is feltétlenül
meghatározható teijedelmű, és nem ritkán visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet, és ahol
különösen fontos az, hogy a lehető legrövidebb időn belül abbamaradjon a veszélyeztető, károsító
tevékenyég, megkezdődjön a károk elhárítása.
A 40. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek évente beszámol, az Országgyűlés a beszámolót a
benyújtás évében megtárgyalja. A Javaslat szerint az alapvető jogok biztosa éves beszámolóját az
országgyűlési határozathozatalt követően a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
40
A 41-42. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli és előkészítő teendőket az
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala végzi. A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az
alapvető jogok biztosa állapítja meg. Az alapvető jogok biztosa, illetőleg hivatali szervezete
működésének, illetőleg önállóságának egyik fontos biztosítéka, hogy a működési költségeket és a
szükséges létszámot az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni. A fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.
A Javaslat meghatározza az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának irányítására és vezetésére
vonatkozó legfontosabb szabályokat, a főtitkár és a Hivatalban foglalkoztatottak jogállását.
A 43. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket állapít meg az alapvető jogok biztosának a Magyar
Honvédség, a rendvédelmi szervek, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal működésére szolgáló területre való belépésére vonatkozó részletes szabályok
megalkotásának céljából.
A 44. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvénnyel egyidejűleg, 2012. január 1-jén lép hatályba.
A 45. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok
országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódlásáról, valamint
meghatározza, hogy az átmeneti időszak során mikor kell az új jogszabály rendelkezéseit
alkalmazni. A Javaslat rendelkezik az Országgyűlési Biztos Hivatalának, valamint vezetőjének
jogutódlásáról is.
A 46. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy mely rendelkezései minősülnek az Alaptörvény alapján
sarkalatosnak.
41
A 47-50. §-hoz
A Javaslat elvégzi a jogrendszer egészében a Javaslat által bevezetett változások miatt szükséges
törvényi szintű jogszabály-módosításokat.