﻿iíon'ián sí f ~fj q	Képviselői önálló indítvány
Érkezeti: 2011 JÚ’i 2 0.
2011. évi... törvény
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról
l-§
(1)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 17. § (1)
bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján
rendeletben határozza meg:)
,,c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges
munkabéremelés elvárt mértékét.”
2-§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1)
bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
,,s) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges
munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő
végrehajtására.”
3-	§
A Met. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés s) pontjában foglaltak
vizsgálatára is.”
4-§
A Met. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300.000 forint
alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a
kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a
megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan
nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság
alkalmazásának.
(2)	Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató igazolja, hogy az
érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű
munkabéremelésnek.
(3)	Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt -
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300.000
forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést -
kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.
(4)	Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.
(5)	Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény
alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott
határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására
került volna sor.”
5-§
A Met. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A törvénynek az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi.... törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. §
(1)	bekezdés s) pontját, (4) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.”
6-§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon
munkáltató, aki a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez
szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól
számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi
költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem
részesülhet.
7-§
Hatályát veszti:
a)	az Mt. 17. § (1) bekezdés c) pontja,
b)	a Met.
ba)	3. § (1) bekezdés s) pontja,
bb)	3. § (4) bekezdése,
be) 6/B. §-a és
bd) 9/A. §-a.
8-§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba.
(2)	A 7. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
(3)	Ez a törvény 2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés
nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz
kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását.
INDOKOLÁS
A törvény ösztönzi azt, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a
magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző
évihez képest.
Ahhoz, hogy a különböző jövedelem sávokban egyértelmű legyen az ehhez szükséges
béremelés mértéke, ezt indokolt Kormányrendeletben meghatározni.
A törvény a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges
béremelést végre nem hajtó munkáltatókra az analógia eszközével a rendezetlen munkaügyi
kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni. A
hatályos jogszabályok alapján az érintett munkáltatót különösen az alábbi jogkövetkezmények
sújtják: közbeszerzési eljárásban az érintett munkáltató nem lehet ajánlattevő - 2003. évi
CXXIX. Tv. (Kbtv.), és 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) nem kaphat támogatást a központi
költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból - Áht. a munkaügyi ellenőrzésről
szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint az érintett munkáltató felkerül a hatóság honlapjára
két évre. Az érintett munkáltató továbbá elesik a különböző ágazati szabályozásban - így
például a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. Rendeletben; a
szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a
létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló
70/2009. (IV. 2.) Korm. Rendeletben - meghatározott kedvezményektől.
A törvény emellett külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha
valamely munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez
szükséges béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú
törvényeken kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is
megtörténjen a jogkövetkezmény következetes átvezetése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
l-§
A bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges
munkabéremelés mértékének kormányrendelettel való megállapíthatóságára szolgáló -
törvényi szintű - felhatalmazást tartalmazza.
2-§
A munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató
eleget tett-e a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez
szükséges - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő
munkabéremelésnek.
3-§
A törvény hatálybalépését követően indult valamennyi ellenőrzés esetén vizsgálni kell, hogy a
megfelelő mértékű béremelés megtörtént-e.
4-§
Amennyiben az ellenőrzés azt tárja fel, hogy nem történt meg a megfelelő mértékű béremelés,
úgy ezt határozatban állapítja meg. A munkaügyi hatóság egyéb jogkövetkezményt nem
alkalmaz. Nincs helye a megállapításnak, ha - megfordult bizonyítási teherrel - a munkáltató
igazolja, hogy mindazon munkavállalóinak 2/3-a esetében, akik az elvárt béremeléssel
érintettek (tehát az előző évben is munkavállalói voltak a munkáltatónak) eleget tett az elvárt
mértékű béremelésnek. Ezen kimentési ok teszi lehetővé, hogy a munkavállaló érdekkörében
felmerült okból elmaradt béremelés egy ésszerű határon belül kimenthető legyen.
A szabályozás az analógia eszközével az elmaradt béremelésre az egyéb (bármilyen)
munkaügyi ellenőrzés keretében feltárt jogsértés, az elmaradt béremelést megállapító
határozatra a munkaügyi bírságot kiszabó határozat jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni.
Ezzel a megoldással közvetett módon több kedvezménytől is elesik azon munkáltató, amely a
béremelést nem hajtja végre.
Ha jogszabály valamely jogkövetkezmény alkalmazását a munkaügyi bírság mértékétől is
függővé teszi, úgy a béremelés elmaradását megállapító határozat esetén a legmagasabb
összegű bírságot alkalmazó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
5-§
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
6-§
A törvény külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely
munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges
béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú törvényeken
kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is megtörténjen a
jogkövetkezmény következetes átvezetése.
7-§
A törvény által beiktatott rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az
intézkedések átmeneti jellegűek, két évig maradnak hatályban, ennek kodifikációs megoldása
ezen rendelkezés.
8-§
A törvény két éves határozott idejű alkalmazhatóságához, valamint a törvényben
meghatározott jogkövetkezmény érvényesüléséhez szükséges hatályon kívül helyező és
átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
Budapest, 2011. június 20.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „Az
alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. június 20.
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
'TCoszorús László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kara Ákos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
’ . , ?-■' f
"<Z
Balla Mihály /
FideszPolgári Szövetség
Ágh Péter
/Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pálffy'istván
KDNP