﻿2011. évi... törvény	Érkezeit 2011 _ü,'i 2
egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
1§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 2. §-a a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően
csak akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérő szabályokat nem
állapít meg.”
2-§
A Tft. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk.
685. § b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a Magyar Állam
javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet
átruházni.”
3-§
(1)	A Tft. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a
tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.”
(2)	A Tft. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény,
valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld,
tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton
kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A hirdetményi úton történő
közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.”
4-§
A Tft. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E § szerinti volt haszonbérlőnek az a magánszemély vagy jogi személy, illetőleg
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát
képező termőföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző egy éven belül -
több ilyen személy esetén aki utolsóként - haszonbérelte.”
2
5-§
A Tft. 3. §-ának j) pontjában a „nagyszülője;” szövegrész helyébe a „nagyszülője,
testvére;”, a Tft. 21. §-ának (1) bekezdésében az „A termőföldre és tanyára az alábbi
sorrendben” szövegrész helyébe az „A termőföld és tanya haszonbérbe adása esetén - ha
törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben” szöveg lép.
6. §
Hatályát veszti a Tft. 10. §-ának (3) bekezdésében az „és a tulajdonostársak”
szövegrész.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Nfatv.) 1.
§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2a) és (2b)
bekezdéssel egészül ki:
„1. § (1) A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik
az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban
a)	szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy
halastó művelési ágban nyilvántartott terület,
b)	művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami
terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet),
amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg
ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges
gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;
c)	művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti
Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz
szükséges.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezi az (1)
bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.
(2a) E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben
meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló
földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.”
(2b) E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészletnek a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben
meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.”
8. §
Az Nfatv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és
kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal
3
kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az
NFA képviseli.
(2)	A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni
értékű jogok gyakorlására is.
(3)	Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely
az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet
tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján - e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
a)	az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen;
b)	mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a
tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve;
c)	csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem
értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(4)	A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell
állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő
célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.
9-§
Az Nfatv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A Tanács:]
,,h) az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály szerint.”
10. §
(1)	Az Nfatv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adás-vétellel megszerzett,
egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve,
ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás
megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor.”
(2)	Az Nfatv. 16. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében
meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1) bekezdésben
foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFA az erre a területre eső összeget fizeti
meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint.”
11.	§
Az Nfatv. 18. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
4
„(1a) A termőföldről szóló törvény szerinti termőföld vagy tanya eladása (ide nem
értve a nyilvános árveréssel történő eladást) és haszonbérbe adása során a jogszabály alapján
fennálló elővásárlási és előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.”
12.	§
Az Nfatv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a)	költségvetési szervvel,
b)	többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel,
amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése
érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c)	olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat
ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.
(2)	Erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló
gazdálkodó szervezet végezheti.
(3)	Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével
köthető vagyonkezelési szerződés.
(4)	Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult
meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő
köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról
gondoskodni, továbbá - e törvényben meghatározott esetek kivételével - díjat fizetni vagy a
szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(5)	Vagyonkezelési szerződés - erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve - határozott időtartamra köthető, melynek
időtartama legalább 5 év, legfeljebb a termőföldről szóló törvényben előírt, a termőföldre
vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.
(6)	A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától
kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7)	Az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet
érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak - a vagyonkezelő
erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő az
erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.
(8)	A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és nem
terhelheti meg.”
5
13.	§
Az Nfatv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a
következő (3a) - (3c) bekezdéssel egészül ki:	,
„(3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti
szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely
főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet
folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve
jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a
földrészletet.
(3a) Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi szerződés
olyan földrészletre, amely
a)	a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy -
amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági
szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;
b)	nem haladja meg a fél hektárt.
(3b) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés az erdőről,
az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési
szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel.
(3c) Nyilvános pályáztatás mellőzésével kell a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe adni azt a földrészletet, melynek
a)	állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének
helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor, vagy
b)	esetében törvény vagyonkezelőként a védett természeti területek természetvédelmi
kezeléséért felelős szervet jelöli ki.”
14.	§
Az Nfatv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000
területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására
csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti
Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e
vagyoni körre vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.”
15.	§
Az Nfatv. 32. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
,,e) a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos
tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.”
6
16. §
Az Nfatv. 34. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az ingatlanügyi hatóság az NFA és az MNV Zrt. közös kérelmére gondoskodik
a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi joggyakorlás
miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási
átvezetéséről.”
17.	§
Az Nfatv. 2. §-ban a „vagyon” szövegrész helyébe a „földrészlet”, 4. §-a (3) bekezdés
c)	pontjában a „vagyonelemet” szövegrész helyébe a „földrészletet”, a 7. §-a (1) bekezdés d)
pontjában a „d)-f) pontjaiban” szövegrész helyébe a ,,d)-f) és h) pontjaiban”, a 7. §-a (1)
bekezdésének j) és k) pontjában a „vagyonelemek” szövegrész helyébe a „földrészletek”, a 8.
§-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában a „vagyonelemek” szövegrész helyébe a
„földrészletek”, a 10. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „vagyonelemet” szövegrész
helyébe a „földrészletet”, all. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „vagyonelem” szövegrész
helyébe a „földrészlet”, a „vagyonelemet” szövegrész helyébe a „földrészletet”, aló. §-ának
(7)	bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.”, a 19.
§-ának (4) bekezdésében az „Az állami vagyon” szövegrész helyébe az „A Nemzeti
Földalapba tartozó földrészlet”, a 34. §-ának (7) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész
helyébe a „(6) és (6a) bekezdés” szöveg lép.
18.	§
Hatályát veszti az Nfatv.
a)	15. §-ának (1) bekezdése;
b)	18. §-ának (1) bekezdésében az „(az a)-d) pontok a továbbiakban együtt
hasznosítás)” szövegrész;
c)	21. §-ának (6) bekezdésében az „A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik
személynek nem engedheti át.” és az „A vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti
hatóságnak - a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító - jóváhagyása
szükséges.” szövegrész.
19.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 1. §-a
(3)	bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Külön törvény rendelkezik:]
,, c) a Nemzeti Földalapról.”
20.	§
A Vagyontv. 3. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti
Földalapba tartozik, a tulajdonosi jogokat a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel
7
közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja.”
21.	§
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12. §-ának (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben
megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a
földalapkezelő szerv tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.”
22.	§
E törvény 2011. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a 7-21. §-ban foglalt
rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
23.	§
(1)	Azon állami tulajdonban álló földrészletek, és vagyoni értékű jogok tekintetében,
melyek e törvénnyel kerülnek a Nemzeti Földalapba, az MNV Zrt. a vagyonelemek és
feladatok átadása, az elszámolások teljesítése, a nyilvántartásokban jelentkező változások
végrehajtása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek végrehajtása során az
MNV Zrt.
a)	a földrészletekre és a vagyoni értékű jogokra vonatkozó szerződéseiről jegyzéket
készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
b)	a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról
iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat a törvény hatálybalépését követő 5
napon belül átadásra előkészíti,
c)	a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokról, valamint közigazgatási
eljárásokról iratjegyzéket készít, és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon
belül átadásra előkészíti,
d)	a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül
részletes tájékoztatást készít, amelyet haladéktalanul átad az NFA részére,
e)	a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel
az NFA-val a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül elszámol,
f)	átadja a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül az állami tulajdonú
vagyonelemekre vonatkozó mindazon számviteli és egyéb nyilvántartási adatokat és
információkat, amelyek felhasználásával az NFA által átvett vagyonelemek a Nemzeti
Földalapba tartozó rábízott földvagyon nyilvántartásába felvehetőek,
g)	elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy
egyéb jogszabályok előírnak.
(2)	E törvénnyel a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletekkel kapcsolatos jogok és
kötelezettségek, valamint a vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos joggyakorlás tekintetében
az NFA e törvény hatályba lépésével jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek
átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 8. §-ában foglalt
jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok
8
és kötelezettségek gyakorlására az Nfatv.- foglaltakat kell alkalmazni.
(4)	Az e törvény 1. §-ával megállapított Tft. 2. §-ának (4) bekezdésében, az e törvény
3.	§ (2) bekezdésével megállapított Tft. 10. §-ának (6) bekezdésében, az e törvény 11. §-ával
megállapított Nfatv. 18. § (la) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Nemzeti Földalapba
tartozó termőföld és tanya eladására vagy haszonbérbe adásárára irányuló, 2011. augusztus 1.
napján, vagy ezt követően közzétett pályázati felhívás alapján indult eljárásokra, illetve a
pályáztatás mellőzésével indult eljárásokban 2011. augusztus 1. napján vagy ezt követően a
Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (a továbbiakban: NFA) közölt vételi vagy haszonbérleti
ajánlatra kell alkalmazni.
(5)	A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya eladására irányuló, 2011. július
31-ig közzétett pályázati felhívás, illetve ezen időpontig az NFA-val közölt vételi ajánlat
esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt - az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétől eltérően
-	a pályázati felhívás közzétételének, illetve a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos
rendelkezések szerint kell elintézni.
(6)	A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya haszonbérbe adására irányuló,
2011. július 31-ig közzétett pályázati felhívások, illetve ezen időpontig az NFA-val közölt
haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a
beadványt a pályázati felhívás közzétételének, illetve a haszonbérleti ajánlat közlésének
időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
24.	§
(1)	Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti
Földalapba tartozik, és amelyeken az MNV Zrt.-vel létesített vagyonkezelési vagy
haszonbérleti szerződések e törvény hatályba lépése napján is fennállnak, e törvény hatályba
lépésével az NFA-t az MNV Zrt.-vel közösen illetik meg a szerződésből eredő jogok, és
terhelik a kötelezettségek. A vagyonkezelési és haszonbérleti szerződések e törvénnyel
bekövetkező módosulásáról az MNV Zrt. köteles tájékoztatni a szerződő feleket, illetve azok
jogutódjait (a továbbiakban: szerződő felek).
(2)	Az (1) bekezdés szerint fennálló vagyonkezelési és haszonbérleti szerződésekben
meghatározott vagyonkezelői és haszonbérleti díjat a szerződő felek az MNV Zrt. felé
kötelesek továbbra is teljesíteni. A Tanács és az MNV Zrt. közösen meghatározza, hogy a
befolyt díjakból mekkora összeg illeti meg az NFA-t, és azt milyen módon és ütemezéssel
utalja át az NFA részére a szerződések megszűnéséig.
25.	§
(1)	Tulajdonostársak közötti adásvétel során a Tft. e törvény 3. §-ának (1)
bekezdésével és 6. §-ával megállapított rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a
tulajdonjog bejegyzésre irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz e törvény hatályba
lépését követően nyújtották be.
(2)	A Tft. e törvény 3. §-ának (2) bekezdésével és 4. §-ával megállapított
rendelkezését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyre vonatkozólag a
haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog
9
gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követően
tették közzé.
(3)	Az (2) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett
haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a
beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint
kell elintézni.
10
Általános indokolás
A javaslat elsőrendű célja a fennálló szabályozásbeli hiányosságok pótlása, illetve a
gyakorlatban felmerülő jogbizonytalanságok megszűntetése.
A javaslat a termőföldről szóló 1994. évi LY. törvény (Tft.) módosításával
meghatározza a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) és a Tft.
közötti viszonyt, továbbá a tulajdonostársak közötti adás-vétel kapcsán az elővásárlási jogra,
valamint az erdők esetében a haszonbérlet időtartamára és az előhaszonbérleti jogra
vonatkozó szabályozást módosítja. Emellett a javaslat az ajándékozás jogcímén történő
átruházására vonatkozó szabályokat módosítja, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági
termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozási szerződés
megkötésére a nem közeli hozzátartozók között is lehetőség legyen, valamint kiegészíti a
gazdálkodó család tagjainak a fogalmi meghatározását.
Az Nfatv.-vel - 2010. szeptember 1-jével - újonnan létrehozott Nemzeti Földalap
rendeltetése egyértelmű, azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és a
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közötti vagyonátadás még nem fejeződött be teljes
körűen. Ennek fő oka az, hogy vannak olyan állami tulajdonban álló, egy helyrajzi szám alatt
nyilvántartott ingatlanok, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint mező-, illetve
erdőgazdasági hasznosítási célt szolgáló terület mellett művelés alól kivett területet,
felépítményt (alrészletet) is tartalmaznak. Ez utóbbi művelés alól kivett területek rendeltetése
nem mező-, erdőgazdálkodási célú, és nem a földbirtok-politikai irányelvek érvényesítését
szolgálják, így azok az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) hatálya
alá, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vagyoni körébe tartoznak. A
vagyonátadás mielőbbi befejezése érdekében törvényi szintű szabályozást igényel ezen
ingatlanok feletti tulajdonosi joggyakorlás, valamint az ingatlanok hasznosításának rendezése.
Ehhez újra kell szabályozni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek pontos körét, és le kell
fektetni a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. Kiemelendő, hogy a javaslat a
hatályos Nfatv.-hez képest nem szűkíti le a Nemzeti Földalapba tartozó (vagy kerülő)
földrészletek körét, mi több, azt bővíti a művelés alól kivetett olyan területekkel, melyek az
Országos Erdőállomány Adattár szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek
minősülnek, továbbá a javaslatban meghatározott célú kisajátítások esetén az állam
tulajdonába kerülő földrészletek is a Nemzeti Földalapba kerülnek.
A javaslat feloldja az Nfatv. azon merev és szigorú szabályait, amelyek alapján
kizárólag versenyeztetés útján lehet Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket hasznosítani.
Az életviszonyok alapján indokolt, hogy a javaslatban meghatározott célokból, illetve
meghatározott jogalanyok részére a versenyeztetés mellőzésével létesíthessen az NFA
jogügyleteket.
Az Nfatv. módosításával összhangban a javaslat módosítja a Vagyontv.-t, valamint a
földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt.
11
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A javaslat 1-7. §-aaTft. módosítását tartalmazza.
A javaslat 1. §-a értelmében a Tft.-ben foglalt rendelkezések szubszidiárius jellegűek
lennének az Nfatv.-hez képest. Ezt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek speciális
rendeltetése és hasznosítása indokolja. A törvényjavaslat alapján a Tft.-től eltérő szabályozás
az elővásárlási és előhaszonbérleti jog vonatkozásában állna fenn, ugyanis a javaslat 13. §-a
szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladása és haszonbérbe adása során sem a
Tft., sem más jogszabály szerinti elővásárlási és előhaszonbérleti jog nem érvényesülne. (Ez
alól egy kivétel lenne, nevezetesen a földrészletnek a nyilvános árveréssel történő eladása,
melynek során az elővásárlásra jogosult az árverés során gyakorolhatja e jogát.)
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása során az elővásárlási és
előhaszonbérleti jog gyakorlásának mellőzését az alábbiak indokolják.
Az Nfatv. alapján az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet főszabály szerint
csak nyilvános pályáztatás útján lehet eladni, illetve haszonbérbe adni [Nfatv. 18. § (1)
bekezdés a) és b) pont].
A nyilvános pályáztatás során a pályázat kiírója (az NFA) nem minősül ajánlattevőnek,
és ennél fogva nincs is kitéve annak, hogy bármelyik pályázó ajánlatát köteles legyen
elfogadni.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól
szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza a pályázati felhívás
és kiírás, valamint a pályázatok elbírálásának szabályait. Mivel a pályázati felhívás nyilvános,
nincs annak akadálya, hogy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre jogosultak (a
továbbiakban: jogosult) is pályázzanak, azonban önmagában ezen pozíciójuk alapján nem
lehetnek jogosultak mindenkit megelőzően a szerződés megkötésére, tekintettel arra, hogy így
értelmét veszítené a pályáztatás, amely a felhívástól függően többféle feltételrendszert és
összetett értékelési szempontokat foglal magában.
Ezt támasztja alá az is, hogy az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog
gyakorlására csak a szerződési feltételek ismeretében kerülhet sor, annak érdekében, hogy az
érintett személyek a jogosultságuk gyakorlása felől dönthessenek. E jogok olyan egyoldalú
alakító jogok, amelyek a szerződést a jogosult elfogadó nyilatkozata esetén létrehozza. A
pályázati felhívás azonban még nem terjed ki a kötendő szerződés valamennyi tartalmi
elemére.
A jogosultakkal az NFA-nak az általa elfogadott ajánlatot (azaz az nyertes pályázatot)
kell közölni, hiszen a jogosult arra vonatkozóan tehet jognyilatkozatot, továbbá az
elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásához nem köthető az, hogy a jogosult
pályázatot nyújtson be.
A pályáztatási eljárások időtartamát jelentősen megnöveli az, hogy a pályázatok
elbírálását követően a nyertes pályázatot közölni kell - a Tft.-ben meglehetősen széles körben
meghatározott - valamennyi jogosulttal, s a jognyilatkozat megtételére a jogszabályban előírt
12
időtartamot biztosítani kell. A javaslat azonban nem csak a pályáztatási eljárások
egyszerűsítését szolgálja. A nyertes pályázó személyétől eltérő jogosulttal történő
szerződéskötés a nyertes pályázó számára rendkívül méltánytalan, ráadásul a szerződéskötés
elmaradásért senki nem kárpótolja. Ezért kedvezőtlen társadalmi megítélést is kiválthat az,
hogy az jogosult a pályázatási eljárásban való részvétel hiányában egy aktussal - a nyertes
pályázó helyett - szerződő félként lép elő.
Az NFA-nak a pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontokat meghatározni,
hogy a földbirtok-politikai irányelvek szerinti célok (pl. családi gazdaságok megerősítése,
stb.) érvényesülhessenek a pályáztatás eredményeként. A földbirtok-politikai irányelvek
mellett további értékelési szempontokat jelentenek a pályázati felhívásban esetlegesen
részletezett személyi alkalmasságra (szakirányú végzettség, megfelelő szakképesítéssel
rendelkezés, szakmai gyakorlat szerzése), a tárgyi feltételekre (a haszonbérlet megművelésére
való alkalmasság; gépek, eszközök, egyéb igénybe vehető erőforrás), illetve a haszonbérlet
esetén a földrészletek rendeltetésszerű használatára vonatkozó előírások.
a 2. §-hoz
A javaslat 2. §-a a termőföld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő
átruházására vonatkozó szabályait módosítja, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági
termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozási szerződés
megkötésére a nem közeli hozzátartozók között is lehetőség legyen. Ez esetben az
ajándékozási szerződések célja a közösségi jog által is támogatott mezőgazdasági termelők
korösszetételének javítása, így e támogatási konstrukció széles körű alkalmazhatósága
érdekében a Tft.-nek az ajándékozásra vonatkozó szigorú szabályai alól indokolt kivenni a
gazdaságátadás támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozás esetét.
a 3. §-hoz
A javaslat 3. §-a az javaslat 1. és 13. §-ához kapcsolódik. A módosítással elhagyásra
kerül a Tft. 10. § (6) bekezdéséből „A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a
törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni” mondat.
Emellett a javaslat kiegészíti a Tft.-ét azzal, hogy a tulajdonostársak egymás közötti
adás-vételére is kiterjeszti az elővásárlási jogot azzal, hogy ez esetben csak a Magyar Államot
illeti meg e jogosultság. Ezzel összhangban a javaslat 23. §-a hatályon kívül helyezi a Tft. 10.
§ (4) bekezdésében a „tulajdonostársak közötti adásvétel esetén” szövegrészt. E javasolt
szabályozás indokául az szolgál, hogy a hatályos szabályozás alapján a közös tulajdonban álló
ingatlanokban (pl. csere jogcímén) tulajdoni hányadot szerző tulajdonos a többi tulajdonostárs
tulajdoni illetőségét úgy tudja „felvásárolni”, hogy ez esetben nem érvényesül az elővásárlási
jog. Indokolt ezért, hogy az államot megillető elővásárlási jog a közös tulajdonban álló
ingatlanokat érintően akkor is fennálljon, ha a tulajdonostárs egy másik tulajdonostárstól kap
vételi ajánlatot. Ugyanakkor a tulajdonostársakkal szemben a helyben lakó haszonbérlőt, a
helyben lakó szomszédot és a helyben lakót, valamint a haszonbérlőt nem illetné meg az
elővásárlási jog, mivel indokolt, hogy amennyiben az állam nem él az elővásárlási jogával,
úgy a tulajdonostársak száma az egymás közötti adás-vétel útján csökkenjen.
13
a 4. §-hoz
A javaslat 5. §-a a Tft. hatályba lépése óta fennálló hiányosságot pótol. A Tft. ugyanis
nem határozza meg azt, miszerint a haszonbérleti jogviszony lejártát követően annak
jogosultja mennyi ideig minősül volt haszonbérlőnek, így ezen pozíciót nem lehet szűkén
értelmezni. Ebből következően az előhaszonbérleti jog gyakorlása során a tulajdonos által
elfogadott haszonbérleti ajánlatra „volt haszonbérlőként” az a személy tehet elfogadó
jognyilatkozatot, aki utoljára használta haszonbérlőként az ajánlat tárgyát képező
földrészletet, függetlenül attól, hogy a haszonbérleti szerződése mikor szűnt meg. A javaslat
alapján az személy minősülne „volt haszonbérlőnek”, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát
képező termőföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző egy éven belül
haszonbérelte.
A javaslattal megakadályozható az, hogy a tulajdonos kijátssza a „volt haszonbérlőt”
megillető előhaszonbérleti jogot oly módon, hogy a haszonbérleti szerződés lejártával
bármilyen rövid időre is (akár 1 hónapra) saját használatba vegye a termőföldjét annak
érdekében, hogy megszakítsa a „volt haszonbérlő” lehetséges használatának folytonosságát.
De a szabályozás hiányosságának problematikája a másik oldalról is felmerül. Hiszen
ha minden időbeli kötöttség nélkül az utolsó haszonbérlő minősül „volt haszonbérlőnek”, és
adott esetben a tulajdonos a lejárt haszonbérleti szerződést követően éveken keresztül maga
használja, hasznosítja a földjét, majd azt újból haszonbérbe kívánja adni, úgy az évekkel
ezelőtti „utolsó” volt haszonbérlőt nem lehet „volt haszonbérlőnek” tekinteni. A Tft. 21. § (1)
bekezdés a) pontjával kapcsolatban a jogalkotói cél az volt, hogy a „volt haszonbérlő”
számára lehetőséget biztosítson a gazdálkodás folytatására. Ha ez megszakad, ráadásul
évekig, akkor már nem teljesül az elérni kívánt célt.
az 5-6. §-hoz
A javaslat 5. §-a a szövegcserés módosításokat tartalmazza. A Tft.-ben szereplő, a
„gazdálkodó család tagjainak” fogalmi meghatározása kiegészül a családi gazdálkodó
testvérével, mivel ezen oldalági hozzátartozói viszony nevesítése hiányában a családi
gazdálkodó gyermekei közül az a személy, aki a családi gazdálkodó elhalálozása esetén nem
válik családi gazdálkodóvá, a hatályos szabályozás alapján nem maradhat a gazdálkodó család
tagjaként.
A Tft. 21. § (1) bekezdésének felvezető mondatába beillesztésre kerül a „ha törvény
másként nem rendelkezik” szövegrész. Ennek indoka a tulajdonostársakat a Polgári
Törvénykönyv (Ptk.) alapján mindenkit megelőző előhaszonbérleti jog. A hatályos
szabályozás alapján jogalkalmazói bizonytalanság merült fel a Ptk. és a Tft. egymáshoz való
viszonyának értelmezése kapcsán. Ennek megoldása érdekében a Ptk.-hoz képest különös
törvénynek minősülő Tfit.-ben indokolt a probléma megoldása a javasolt szövegrésszel.
A javaslat 6. §-a - a tulajdonostársak közötti adás-vétel esetére a javaslat szerinti
elővásárlási jog gyakorlásának a kiterjesztése miatt - hatályon kívül helyezi a Tft. 10. § (3)
bekezdésében az „és a tulajdonostársak” szövegrészt.
a 7. §-hoz
A javaslat 7-19. §-a azNfatv. módosítását tartalmazza.
14
A javaslat 7. §-a újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket, arra
figyelemmel, miszerint vannak olyan állami tulajdonban álló, egy helyrajzi szám alatt
nyilvántartott ingatlanok, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint mező-, illetve
erdőgazdasági hasznosítási célt szolgáló terület (alrészlet) mellett művelés alól kivett területet,
felépítményt (alrészletet) is tartalmaznak (a továbbiakban: „vegyes művelési ágú” ingatlan).
Ez utóbbi területek rendeltetése nem mező-, erdőgazdálkodási célú, s nem a földbirtok-
politikai irányelvek érvényesítését szolgálják, így azok a Vagyontv. hatálya alá, az MNV Zrt.
vagyoni körébe tartoznak. A javaslat emellett kimondja, hogy a Nemzeti Földalapba tartoznak
-	a törvényben meghatározott földterületek mellett - a földterülethez kapcsolódó vagyoni
értékű jogok is.
A javaslat egyúttal pontosítja a hasznosítás fogalmát is, mely alatt nem csak a
versenyeztetés útján történő eladást, haszonbérbe, illetőleg vagyonkezelésbe adást, továbbá a
cserét, hanem a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek bármely módon, jogcímen történő
átadását, átengedését kell érteni.
a 8.§-hoz
A javaslat 8. §-a a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezést módosítja.
Egyrészről eltérést enged attól, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári
jogviszonyokban az államot kizárólag az NFA képviselje. Erre azért van szükség, mert
például a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény alapján a védett természeti érték
és terület eladása során az államot megillető elővásárlási jogot az állam nevében a területileg
illetékes nemzeti park igazgatóság gyakorolja. Megjegyzendő, hogy a Vagyontv. is
lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály eltérő rendelkezése esetén az állami vagyonnal
kapcsolatos polgári jogviszonyokban az MNV Zrt.-n kívüli szervezet képviselje a Magyar
Államot.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a
tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (pl. vadászati jog) gyakorlására is.
A javaslat rendelkezik a „vegyes művelési ágú” ingatlanok feletti tulajdonosi
joggyakorlásról is, mely szerint azt az agrárpolitikáért felelős miniszter az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és az MNV Zrt. útján - e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban foglaltak szerint - gyakorolja oly módon, hogy az ingatlan
tulajdonjogának átruházása esetén együttesen, mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával
érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással
együttműködve, csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide
nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan kell
eljárni.
A javaslat alapelvként rögzíti azt, miszerint a hasznosítás módjáról szóló döntés
kialakításához meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a
hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.
15
a 9. §-hoz
A javaslat 9. §-a a 7. §-hoz kapcsolódóan kiegészíti a Birtokpolitikai Tanács (a
továbbiakban: Tanács) jogkörét azzal, hogy az MNV Zrt.-vel közösen dönt a „vegyes
művelési ágú” ingatlanok hasznosításának módjáról.
a 10.§-hoz
Az Nfatv. hatályos 16. § (2) bekezdése alapján az állam javára kisajátított, egyébként
az Nfatv. hatálya alá tartozó földrészletek nem kerülnek a Nemzeti Földalapba. Az Nfatv.
hivatkozott rendelkezése csak arra van figyelemmel, miszerint a kisajátításra olyan beruházás
érdekében kerül sor, amelynek megvalósítása esetén a földrészlet mező-, erőgazdálkodási
funkciója megszűnik. A hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy
kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alapján a természetvédelem, vízgazdálkodás,
fenntartható erdőgazdálkodás, és közérdekű erdőtelepítés érdekében is sor kerülhet
kisajátításra, melynek során nem szűnik meg az érintett területek mező-, erőgazdálkodási
rendeltetése. Külön példaként említendő a védett természeti területek védettségi szintjének
helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényben (Vszt.) meghatározott kisajátítás esete. A
Vszt. hatálya alá tartozó esetekben ugyanis éppen az az egyik megvalósítandó cél, hogy az
érintett védett, illetve védelemre tervezett területek állami tulajdonba kerüljenek, így a Vszt.
alapján kisajátítás útján állami tulajdonba kerülő földrészleteknek a Nemzeti Földalapba kell
kerülniük. A hatályos szabályozás alapján indokolatlan, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi
CXXIII. törvényben meghatározott, és a javaslatban szereplő közérdekű célok megvalósítása
érdekében kisajátítással állami tulajdonba kerülő - jellemzően termőföldnek minősülő -
földrészletek az MNV Zrt. vagyoni körébe kerüljenek.
A javaslat továbbá a „vegyes művelési ágú” ingatlanokra tekintettel meghatározza azt,
hogy a társadalombiztosítás pénzügyinak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései miatt
indult felszámolási eljárás során a „vegyes művelési ágú” ingatlannak mely területe kerül a
Nemzeti Földalapba, és az NFA csak az erre a területre eső összeget fizeti meg a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére.
a 11. §-hoz
A javaslat indokát az 1. §-hoz fűzött indokolás tartalmazza.
a 12.§-hoz
A javaslat módosítja az NFA-val létesítendő vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó
rendelkezéseket. A javaslat törvényi szintre emeli fel az R.-nek a vagyonkezelés szabályaira
vonatkozó egyes rendelkezéseit, mivel törvényben indokolt szabályozni a vagyonkezelők
körét, és a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
A javaslat új szabályként állapítja meg - az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve - a vagyonkezelési szerződés
minimális időtartamát (5 év), az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez szükséges hatósági jóváhagyást.
A javaslat pontosítja a szerződésen alapuló vagyonkezelői jog létrejöttére vonatkozó
szabályt, mivel az Nfatv. és az R. nincs összhangban egymással. A javaslat szerint a
16
szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre,
a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a
vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
a 13.§-hoz
Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése tartalmazza a versenyeztetés mellőzésével történő
eladásra, vagyonkezelésbe és haszonbérbe adásra vonatkozó eseteket. A javaslat a hatályos
szabályozást kiegészíti azzal, nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető
vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló
gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti
mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel,
amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata érdekében kívánja
hasznosítani a földrészletet. Indokolt ugyanis, hogy a mezőgazdasági tevékenységet
főtevékenységként folytató 100 %-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek (pl. volt
állami gazdaságok jogutódjai) e tevékenységükhöz szükséges földterülettel rendelkezzenek.
Emellett a javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a védett természeti területek
védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében
kerül a földrészlet a Nemzeti Földalapba, úgy az arra vonatkozó vagyonkezelői szerződést
nyilvános pályáztatás mellőzésével kell az érintett nemzeti park igazgatósággal megkötni.
Ugyanígy indokolt a nyilvános pályázat mellőzése, ha valamely törvény egy földrészlet
vagyonkezelőjeként a nemzeti park igazgatóságot nevesíti. (Ez utóbbira példa az 1993. évi II.
törvény 12/A. § (2) bekezdése, 12/D. § (2) bekezdése, az 1992. évi II. törvény 15. § (5)
bekezdése, az 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése.
a 14. §-hoz
Az Nfatv. bizonyos esetekben lehetővé teszi a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészleteknek az önkormányzatok javára történő ingyenes tulajdonba, vagy
vagyonkezelésbe adását [Nfatv. 21. § (5) bek; 22. §]. Az R. alapján a természetvédelemért
felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti terület és Natura 2000 terület
cseréjéhez, valamint a Natura 2000 terület eladására vagy vagyonkezelésbe adására, továbbá a
védett természeti terület vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.
Ugyanakkor az R. hatálya nem terjed ki az Nfatv. 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra
és jogügyletekre, így a védett természeti területek, a Natura 2000 területek ingyenes
tulajdonba, illetőleg vagyonkezelésbe adásra sem.
A javaslat ezért a természetvédelmi szakmai szempontból az Nfatv.-ben generálisan
kimondja, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000
területek vagyonkezelésbe adására, valamint tulajdonjogának bármely jogcímen történő
átruházására a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges. A Nemzeti
Földalapba tartozó erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
esetében a javaslat fenntartja a hatályos rendelkezést, mivel az erdőről, az erdő védelméről és
az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (8.§-a) rendelkezik az ott
meghatározott területek tulajdonjogának átruházásához szükséges miniszteri egyetértés
beszerzéséről.
17
a 15-16. §-hoz
A javaslat 15-16. §-a a „vegyes művelési ágú” ingatlanok feletti közös tulajdonosi
joggyakorlás miatt egyrészről kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást a vonatkozó
részletszabályok megállapítása érdekében, másrészről külön rendelkezik a kettős tulajdonosi
joggyakorlással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról.
a 17-18. §-hoz
A javaslat 17. §-a az Nfatv.-t érintő javasolt szövegcserés módosításokat tartalmazza,
melynek indoka az Nfatv. alkalmazásában használatos földrészlet meghatározásának
újraszabályozása és egységesítése, és ennek érdekében a számos helyen megjelenő „vagyon”,
„vagyonelemek” szövegrészek elhagyása.
A javaslat 18. §-a a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. A
rendelkezések hatályon kívül helyezését a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet, valamint a
hasznosítás fogalmának újraszabályozására indokolja.
a 19. §-hoz
A javaslat 19. §-a a „vegyes művelési ágú” ingatlanok feletti közös tulajdonosi joggyakorlás
miatt, másrészről az összhang megteremtése érdekében a szükséges mértékben módosítja a
Vagyontv.-t.
a 20. §-hoz
A javaslat 20. §-a a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.
törvény (Fkbt.) 12. § (6) bekezdését módosítja
Az Nfatv. 46. §-a módosította a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény
hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt (a továbbiakban:
Ámt.) 25. § (6) bekezdését, valamint a 25/A. §-át. Az Nfatv. 46. § (1) bekezdése elhagyta az
Ámt. 25. § (6) bekezdéséből a „kivéve a védett és védelemre tervezett területek” szövegrészt.
Ezzel minden működő szövetkezet gazdálkodási területén a részarány-földkiadás lezárását
követően visszamaradt maradványterület — az Ámt.-ben előírt határidő elmulasztásának
bekövetkezése esetén — a Nemzeti Földalapba kerül. A korabeli szabályozásban a védett és
védelemre tervezett területekre vonatkozó kivételt még a Kincstári Vagyoni Igazgatóság
jogköre és az NFA-tól elkülönült vagyoni köre indokolta, ami jelenleg már nem áll fenn.
Indokolt tehát az, hogy a részarány-földkiadási eljárás lezárását követően az Fkbt. 12.
§ (6) bekezdésében meghatározott minden maradványterület, így a védett vagy védelemre
tervezett művelés alól kivett maradványterületek is a Nemzeti Földalapba kerüljenek, különös
figyelemmel arra, hogy az Fkbt. 12. § (6) bekezdése visszautal az Ámt. 25/A. §-a, amely
szerint a jogutód nélkül megszűnt, illetve a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló
szövetkezetek gazdálkodási területén fekvő szövetkezeti földhasználati jog alatt álló (azaz
rendezetlen tulajdoni jogállású) terület a Nemzeti Földalapba kerül. A javaslat ezáltal az Ámt.
és az Fkbt. összhangját teremti meg.
18
a 21-25. §-hoz
A javaslat 21. §-a a hatályba léptető rendelkezéseket, a 22-24. §-a az átmeneti
rendelkezéseket, valamint a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos garanciális szabályokat
tartalmazza.
Budapest, 2011. június 24.
\
4°
%
Lorváth István
helyettesítő alelnök
Az Országgyűlés
Mezőgazdasági bizottsága
Bizottsági önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága - a Házszabály 85. § (2) bekezdése és 103.§
(2)	bekezdése alapján - mellékelten benyújtja az Egyes földügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
A Házszabály 92. § (1) bekezdése alapján indítványozzuk a törvényjavaslat sürgős
tárgyalását annak érdekében, hogy azt az Országgyűlés a nyári rendkívüli ülésszakán
elfogadhassa.
A törvényjavaslat nem tartalmaz minősített többségi szavazást igénylő szakaszokat.
Budapest, 2011. június 24.
Tisztelettel:
Horváth István
helyettesítő alelnök