﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ	-r-f, r 0
Érkezeti: 2011 !Ú'J 2 k	Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
a népegészségügyi termékadóról
Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és
az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a
népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében a népegészségügyi
termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában
1.	belföld: a Magyar Köztársaság területe;
2.	cukor: 1701, 1702 VTSZ szám alá tartozó termék;
3.	előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás
kombinációja, ha
a)	a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b)	a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,
c)	a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása
nélkül nem változtatható meg, és
d)	a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek
da)	megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve
bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),
db)	tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva;
4.	értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az
az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja;
5.	teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely;
6.	VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról
szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2009.
szeptember 30-i 948/2009/EK bizottsági rendelet 2011. június 14-én hatályos szövege
szerinti vámtarifaszám.
2.	Az adókötelezettség
2.	§ Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,
a)	a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot
tartalmazó nektárok és gyümölcslevek kivételével, ha
aá) hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget
(a továbbiakban: üdítőital) vagy
1
ab) az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100
milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital);
b)	a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma
meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá
tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm
mennyiséget (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);
c)	a b) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó,
gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt,
ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut,
ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sós
snack);
d)	a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszemek nem minősülő - termék, ha
sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban:
ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített,
sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm
só/100 gramm mennyiséget.
3.	§ (1) Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a
teljesítési helye belföld.
(2)	Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton,
vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az
értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.
3.	Az adó alanya
4.	§ Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő adóalany.
4.	Az adó alapja
5.	§ Az adó alapja az adóalany által a 3. § (1) bekezdése szerint értékesített adóköteles termék
mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül
kell hagyni a csomagolás tömegét.
5.	Az adó mértéke
6.	§ Az adó mértéke
a)	üdítőital esetében 5 forint/liter,
b)	energiaital esetében 250 forint/liter,
c)	előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,
d)	sós snack esetében 200 forint/kilogramm,
e)	ételízesítő esetében 500 forint/kilogramm.
6.	Mentesség az adó alól
7.	§ (1) Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha
a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget
értékesít.
(2)	Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény
89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.
(3)	Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése,
amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően
2
továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik,
valamint a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének
közlésével - számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az
adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, az adó alanya a belföldön továbbértékesített
adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten -
köteles megfizetni.
7.	Az adó megállapítása
8.	§ (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2)
bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított
a)	számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről
kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy
b)	számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának
időpontja
a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási
időszak) esik.
(2)	Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással
állapítja meg adóját.
(3)	Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás
benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban
jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli
bizonylatot vagy más okiratot kiállították.
8.	Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
9.	§ (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik
a)	az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és
b)	az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott,
továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott,
megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült
adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban.
(2)	Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles
vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek
mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként.
(3)	Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt
az e szakasz szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli.
9.	Eljárási rendelkezések
10.	§ (1) Az adó alanya bevallási kötelezettségét az általános forgalmi adó bevallására irányadó
szabályok szerint teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
(2)	Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás
benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó
alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második
hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
(3)	Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.
(4)	Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási
kötelezettsége nincs.
(5)	Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
3
(6)	Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
10.	Záró rendelkezések
11.	§ Ez a törvény 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és
jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne.
Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás elterjesztése, a dohányzás és a túlzott
alkoholfogyasztás csökkentése a magyar lakosság körében a népegészségügyi program
elengedhetetlen részét képezik. Fontos összefüggés ugyanis, hogy az egyénre fordított egészségügyi
kiadások és az egészségkárosító életmód között pozitív korreláció áll fenn. Az elmúlt évtizedekben
az egészségpolitika mozgástere ugyanakkor nagyon leszűkült a szükséges egészségügyi és
népegészségügyi programok finanszírozási hátterének megteremtéséhez.
A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja éppen
ezért az, hogy az egészségügyre fordítható források bővüljenek. További fontos célkitűzés, hogy az
élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság
szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Mindezt segíti, ha az új bevételi forrás olyan
termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztása
bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz. E tekintetben egészség-kockázati tényezőt jelent a
termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek
koffeintartalma.
A Javaslat a népegészségügyi termékadót klasszikus egyfázisú forgalmi adóként fogalmazza meg,
azaz a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazását elősegítendő az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
a 2. §-hoz és a 3. §-hoz
A Javaslat e szakaszban határozza meg, hogy mely termékek, termékcsoportok első belföldi
forgalmazása vált ki adókötelezettséget, és azt, hogy az adókötelezettség az adóköteles termék első
belföldi teljesítési helyű értékesítéséhez kötődik. A javaslat teljesítési hely fogalmát az értelmező
rendelkezések között az Áfa törvény szerinti teljesítési hellyel azonosítja.
A Javaslat azt is előírja, hogy az adó alanya - az adókötelezettség teljesítésének nyomon
követhetősége érdekében - az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli
bizonylaton valamint ezek hiányában - a vevő részére kiállított - okiraton köteles feltüntetni, hogy
a népegészségügyi termékadó-kötelezettség őt terheli.
a 4.§-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az adó alanya az a személy, aki vagy amely adóköteles terméket
Magyarországon első alkalommal értékesít. A Javaslatnak az adókötelezettségre vonatkozó
rendelkezésével összevetve mindez azt jelenti, hogy az adó alanya magyarországi előállítású
adóköteles termék esetén a gyártó, külföldi termék Magyarországra való behozatala esetén pedig az
5
adóköteles tennék első belföldi értékesítője. Az adót az adó alanyának kell megfizetni, akkor is ha
az adóalany nem közvetlenül a végső fogyasztó számára értékesít.
az 5. §-hoz
A Javaslat az adó alapjaként az adóköteles termék forgalmazott mennyiségét jelöli meg - a termék
jellegének megfelelően - kilogrammban vagy literben kifejezve.
a 6.§-hoz
A Javaslat e szakaszban az adó mértékét - figyelembe véve azt, hogy egyes élelmiszerek
fogyasztása mennyiségi egységre vetítve nagyobb egészség-kockázatot hordoz - határozza meg.
a 7. §-hoz
A Javaslat értelmében mentes az adó alól az az értékesítő, aki naptári éven belül adóköteles
termékből összességében 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kevesebb mennyiséget étékesít. E
mentesség indoka az, hogy a saját fogyasztáson túl a piacra csak kis mennyiségben értékesítőt
(jellemzően kisebb méretű előállítókat) ne terhelje az adóhatóság számára az adóból származó
bevétellel szinte azonos adminisztrációs költséggel járó adókötelezettség.
Ezen túlmenően a Javaslat értelmében mentességet élvez az adó alól az adóköteles termék
külföldre történő értékesítése is, feltéve hogy az értékesítés megfelel az Áfa törvény 89. § (1)
bekezdésében (belföldről az Európai Közösségen belülre) vagy az Áfa tv. 98. §-ában (belföldről a
Közösségen kívülre) meghatározott feltételeknek. A mentesség oka, hogy ezen esetekben bizonyos,
hogy a terméket nem Magyarországon fogyasztják el, így ez a fogyasztás Magyarországon
népegészségügyi kockázatot nem jelent.
a 8. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az adó alanya adóját önadózással állapítja meg. Emellett azt is
meghatározza, hogy adómegállapítási időszak alatt az értékesítésről kiállított számlán vagy más
okiraton szereplő teljesítési időpontot, illetve a számla, számviteli bizonylat, más az értékesítésről
kiállított okirat kiállításának időpontját magában foglaló időszakot kell érteni.
A Javaslat rendezi azt is, hogy ha az adómegállapítási időszakról szóló bevallás benyújtását
követően kiderül, hogy az adómegállapítási időszakban ténylegesen kevesebb adóköteles terméket
értékesítettek (például a vevő utólag minőségi kifogás miatt a terméket visszaszállíttatja), akkor az
adót a helyesbítésről, érvénytelenségről szóló számla, számviteli bizonylat, más okirat kiállításának
napját magában foglaló adómegállapítási időszakban lehet csökkenteni.
6
a 9. §-hoz
A Javaslat az adóalany számára nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő, amely teljesíthető a
meglévő nyilvántartások vezetésével is, ha azok alkalmasak a nyilvántartás tartalmának megfelelő
adatok kimutatására. A nyilvántartásban a Javaslat értelmében rögzíteni kell - adóköteles
termékeket termékcsoportonkénti rendszerezésben - az adóköteles termékek adómegállapítási
időszak első és utolsó napján meglévő mennyiségét, valamint az adómegállapítási időszakban az
adóköteles termékek mennyiségében bekövetkezett csökkenést és növekedést jogcímenként. Ezen
túlmenően az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett (azaz adómentes)
magánszemély adóalany számára a nyilvántartás-vezetés sem kötelező.
a 10. §-hoz
A Javaslat értelmében az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A
Javaslat az adóbevallás-benyújtásának ütemét - főszabály szerint - az adóalany áfa bevallásához
igazítja. Annak az adóalanynak, aki az áfában alanyi mentes vagy bevallás-benyújtásra nem
kötelezett, továbbá az áfa-alanynak nem minősülő adóalanynak évente egyszer, az adóévet követő
év második hónapjának 25. napjáig kell a termékadót bevallania. Az adófizetés a bevallás-
benyújtással egyidejűleg esedékes.
A Javaslat rögzíti azt is, hogy az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és
adóbevallás-benyújtási kötelezettsége sincs. A Javaslat szerint a népegészségügyi termékadó a
központi költségvetés bevételét képezi.
a 11. §-hoz
A Javaslat értelmében a népegészségügyi termékadóra vonatkozó szabályozás 2011. szeptember
1-jén lép hatályba.
7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján,
népegészségügyi termékadóról” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. június 24.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség