﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4049. számú
törvényjavaslat
az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. szeptember
2
2011.	évi ... törvény
az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról

1. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
1.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a a következő 35/A. ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„35/A. természetes aroma: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1998. szeptember
1-jén hatályos előírásának 1. § 2. pont b) alpontja (i) részében meghatározott kémiai anyag;”
2.	§ A Jöt. 52. § (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adó mértéke — figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is —:]
„c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú
gázolajra 110 350 Ft/ ezer liter,
d)	a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 110 350 Ft/ezer liter,”
3.	§ A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a)	az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával
megvásárolt,
b)	a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén
üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a
tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott
üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után literenként 19,50 Ft visszaigényelhető.”
4.	§ (1) A Jöt. 64. § (2)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti
adóalapra 414 150 forint, a párlat és az aromák közül kizárólag természetes aroma
hozzáadásával előállított termék esetében 289 900 forint.
(3)	A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a
továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy
bérfőzető részére évente
a)	legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint,
b)	az 50 litert meghaladó mennyiségre 289 900 forint.”
(2)	A Jöt. 64. § (5)—(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat - kivéve az
alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot - adója az
(1)	bekezdés szerinti adóalapra számítva 289 900 forint.
(6)	A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben
előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3)
bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva
289 900 forint.”
5.	§ A Jöt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és alkoholfokban mérve.
3
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában alkoholfok a sörszabvány szerinti, 20 °C-on mért
alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve.
(3)	Az adó hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1470 forint.”
6.	§ A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9870 forint.”
7.	§ A Jöt. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 14 960 forint.”
8.	§ A Jöt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 23 200 forint.”
9.	§ A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 9750 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4
százaléka, de legalább 19 530 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, de legalább 5000
forint/ezer darab;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 8790 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 8790 forint/kilogramm.”
10.	§ A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 9750 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4
százaléka, de legalább 20 900 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, de legalább 5500
forint/ezer darab;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 9720 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 9720 forint/kilogramm.”
11.	§ A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 9750 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4
százaléka, de legalább 21 740 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, de legalább 6000
forint/ezer darab;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 10 440 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 10 440 forint/kilogramm.”
4
12.	§ A Jöt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adójegy az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár és a 97. § (4)
bekezdése szerinti százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános
forgalmi adó, valamint
a)	a cigaretta esetében az adójegyen feltüntetett mennyiség és kiskereskedelmi eladási ár
alapján számított adó - illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a
97. § (2) bekezdés a) pontjában előírt, ezer darabra meghatározott legkisebb adómérték
alapján számított adó -,
b)	a szivar és a szivarka esetében az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár
alapján számított adó - illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a
97. § (2) bekezdés b) pontjában előírt, ezer darabra meghatározott legkisebb adómérték
alapján számított adó -,
c)	a finomra vágott fogyasztási dohány esetében az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi
eladási ár alapján számított adó - illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett
mennyiség és a 97. § (2) bekezdés c) pontjában előírt, 1 kilogrammra meghatározott legkisebb
adómérték alapján számított adó -,
d)	az egyéb fogyasztási dohány esetében az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási
ár alapján számított adó - illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a
97. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, 1 kilogrammra meghatározott legkisebb adómérték
alapján számított adó -
együttes összegének megfelelő értéket testesít meg.”
13.	§ A Jöt. 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/A. § (1) A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően
csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve
importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.
(2)	Adómérték-változás hatálybalépését követő 30. napon túl a jövedéki engedélyes
kereskedő, az importáló és a nem jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag a hatályos
adómértéknek megfelelő adójeggyel ellátott dohánygyártmányt értékesíthet, birtokolhat.
(3)	A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett
kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb
a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.”
14.	§ A Jöt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adójegy tartalmazza
a)	a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, finomra vágott
fogyasztási dohány, egyéb fogyasztási dohány),
b)	a dohánygyártmány fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab,
kilogramm) - darabonként csomagolt szivar kivételével -,
c)	a fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát,
d)	az adójegy sorszámát, valamint
e)	annak - külön jogszabályban foglalt módon való - jelölését, hogy az adójegy által
képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adómérték alapján
került meghatározásra.”
5
15.	§ A Jöt. 120. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 98/A. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt előírások megsértésével
szabadforgalomba bocsátott, importált, más tagállamból behozott, értékesített, birtokolt
dohánygyártmányt el kell kobozni, ha a kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírság kerül
kiszabásra.”
16.	§ A Jöt. a következő 128/D. §-sal egészül ki:
„128/D. § E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények
módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének
rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-
visszaigénylési jogosultság 2011. november 1. napján vagy azt követően keletkezik.”
17.	§ A Jöt. 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„a) a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó
művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb
97 liter gázolaj jövedéki adója 82 százalékának a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett
mezőgazdasági termelő részére történő visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,”
2.	A szerencsejátékról szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
18.	§ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A pénznyerő automata tételes játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban
üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő
pénznyerő automata esetén havonta 125 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett
pénznyerő automata esetén havonta 150 000 forint. A tételes játékadót minden megkezdett
hónap után meg kell fizetni.
(2)	A pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente
százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta
játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos
mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot
meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a
900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési
kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén
a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos
részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos
mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét
kell alapul venni. A (2) bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő
automatára nem lehet alkalmazni.
(4)	A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)-(3) bekezdésben
meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy
a)	a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b)	a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(5)	A pénznyerő automaták tételes játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a szerencsejáték-szervező a tételes játékadót havonta köteles bevallani;
6
b)	a tételes játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;
c)	a pénznyerő automata tételes játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem
engedélyezhető.
(6)	A százalékos mértékű játékadóra az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-
szervező) a százalékos mértékű játékadót negyedévente vallja be az állami adóhatósághoz az
adó egyidejű megfizetése mellett. A százalékos mértékű játékadóra részletfizetés vagy fizetési
halasztás nem engedélyezhető.
(7)	Az adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a
szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra
tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(8)	A szerencsejáték-szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata
üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.”
19.	§ Az Szjtv. 38. §-át követően a következő új 39. §-sal egészül ki:
„39. § (1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények
módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)-(5), (7)-(8)
bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit
2012.	január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell
alkalmazni.”
3.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
20.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a
következő új 188. §-sal egészül ki:
„188. § E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 2. számú melléklete 6. pontját
2012.	január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell
alkalmazni.”
21.	§ Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
4.	Záró rendelkezések
22.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivétellel - 2011.
november 1-jén lép hatályba.
(2)	A 10. § 2012. május 1-jén lép hatályba.
(3)	A 11. § 2012. november 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2011. évi ... törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az adózó - a játékautomata után fizetendő játékadó és a pénznyerő automata
üzemeltetése után fizetendő százalékos mértékű játékadó kivételével - a játékadót a tárgyhót
követő hó 20. napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját
követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallással egyidejűleg fizeti
meg. A pénznyerő automata üzemeltetése után fizetendő százalékos mértékű játékadót az
adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.”

INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) Javaslat szerinti módosításai elsősorban a
költségvetési bevételek biztosítását, valamint azokon belül a forgalmi, fogyasztási típusú adók
súlyának növelését, másrészt a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését, az
adminisztráció egyszerűsítését szolgálják.
A költségvetési bevételek stabilizálása, növelése érdekében a Javaslat szerint emelkedik az
alkoholok, a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, valamint a gázolaj adója.
A gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja, hogy a sör adóalapja a
hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fokról a hektoliterenkénti alkoholfokra változik.
A Javaslatnak a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt (Szjtv.) módosító
rendelkezései a pénznyerő automaták adóztatása körében a pénznyerő automatával elért tiszta
játékbevételtől függő százalékos mértékű adóteher bevezetését írják elő a jelenleg is alkalmazott
tételes adó mértékének emelése mellett. A pénznyerő automaták tételes játékadójának emelése és a
százalékos mértékű játékadó bevezetése olyan intézkedés, amely a költségvetési bevételeket és az
érintett adózói kör arányos közteherviselését egyidejűleg biztosítja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a természetes aroma fogalmát.
a(z) 2. §-hoz
A gázolaj adómértéke jelenleg jelentősen, mintegy 20%-al alacsonyabb a benzinénél. Ennek oka,
hogy korábban a gázolajat szinte kizárólag a fuvarozási eszközökben használták fel, s gazdasági
érdek társult a fuvarozási költségek szinten tartásához. Ugyanakkor az adókülönbség miatt egyre
elterjedtebbek a gázolajüzemű személygépkocsik, a gázolaj felhasználás benzin-fogyasztás
hátrányára történő növekedése pedig végső soron bevétel-kieséshez vezet. A Javaslat ezért a
költségvetési bevételek stabilizálása, valamint azokon belül a forgalmi, fogyasztási típusú adók
növelése érdekében emeli a gázolajat terhelő jövedéki adó mértékét. A gázolaj adómértékének
emelése révén a két üzemanyagfajta adómértéke közötti különbség az uniós adóminimumok közötti
eltérés szintjére, azaz 8%-ra csökken. (A Javaslat ugyanakkor e lépéssel párhuzamosan növeli a
kereskedelmi gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés összegét.)
a(z) 3. §-hoz
A fuvarozók versenyképességének megőrzése érdekében a gázolaj adómértékének 13 Ft/literrel
történő megemelésével párhuzamosan a Javaslat növeli a kereskedelmi gázolaj utáni adó-
visszaigénylés összegét 6,50 Ft/literről 19,50 Ft/literre.
a(z) 4. §-hoz
A magasabb alkoholtartalmú szeszes italok forgalmának egészségügyi szempontból indokolt
korlátozása érdekében a Javaslat szerint az adótételek 50 %-kal emelkednek, kivéve a párlatok
(gyümölcs pálinka) és a természetes aromával előállított szeszes italok esetén, melyeknél a mérték-
növekedés csak 5% lesz.
9
a(z) 5. §-hoz
A Javaslat értelmében a gazdálkodók terheinek egyszerűsítése, valamint az adófizetési kötelezettség
hatékonyabb nyomon követhetősége, ellenőrizhetősége érdekében a sör adóalapja a
hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fok helyett a hektoliterenkénti alkoholfokra változik.
A költségvetési bevételek növelése és a szeszes italok forgalmának egészségügyi szempontból
indokolt korlátozása érdekében a Javaslat előirányozza a sör jövedéki adójának mérsékelt, 5%-os
emelését.
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat a költségvetési bevételek növelése és a szeszes italok forgalmának egészségügyi
szempontból indokolt korlátozása érdekében emeli az egyéb bor jövedéki adóját, mégpedig
mérsékelten, 5%-kal .
a(z) 7. §-hoz
A költségvetési bevételek növelése és a szeszes italok forgalmának egészségügyi szempontból
indokolt korlátozása érdekében a Javaslat a pezsgő jövedéki adójának mérsékelt, 5%-os emelését
irányozza elő.
a(z) 8. §-hoz
A Javaslat a költségvetési bevételek növelése és a szeszes italok forgalmának egészségügyi
szempontból indokolt korlátozása érdekében a köztes alkoholtermék jövedéki adójának mérsékelt,
5%-os emelését tartalmazza.
a(z) 9. §-hoz
A szivarok és szivarkák körében a törvény hatályba lépésekor a Javaslat bevezeti a mennyiség után
meghatározott minimálisan fizetendő adót, 5 000 Ft/1 000 szál mértékben. Ez a minimum fizetendő
adó a bevezetéskor a szivarkáknak csak azt a körét érintik, amelyek után jelenleg ezt a minimális
adót nem fizetik meg.
A Javaslat a cigaretták és fogyasztási dohányok jövedéki adójának emelésére tesz javaslatot a
költségvetés stabilitásának és az uniós követelmények elérése érdekében.
A jövedéki adóminimum emelése a Javaslat szerint félévente - előre látható módon - következik
be. A minimumadó mértékemelése kissé erőteljesebb a fogyasztási dohány esetében, figyelemmel
arra, hogy a cigaretta és a fogyasztási dohány közötti adókülönbség az utóbbi időszakban nőtt, ami
a fogyasztási dohány növekvő, a cigaretta csökkenő forgalmához, s ebből következően a
dohánytermékek jövedéki adóbevétel csökkenéséhez vezetett.
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat a dohánygyártmányok jövedéki adóminimumának emelését irányozza elő 2012. május 1-
jétől.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat a dohánygyártmányok jövedéki adóminimumának emelését irányozza elő 2012.
november 1-jétől.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat bevezeti a szivarok és szivarkák után a mennyiségi alapú minimum adó fogalmát, így az
adójegy által megtestesített adóérték meghatározását ezen elemekkel szükséges kibővíteni.
10
a(z) 13. §-hoz
A Javaslat - a költségvetési bevételek beérkezését halasztó - készletezés elleni lépésként
rendelkezik arról, hogy adómérték emelését követő 30 napon túl nem értékesíthető és nem
birtokolható az adóemelés előtti adó megfizetésével szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat szerint bevezetésre kerül a szivarok és szivarkák után a mennyiségi alapú minimum adó
fogalma, s ezért szükséges, hogy az adójegyen megjelenjen a fogyasztói csomagban levő szivarok
és szivarkák darabszáma is.
a(z) 15. §-hoz
A dohánytermékek készletezésének megakadályozására vonatkozó rendelkezés megsértésére a
Javaslat a termék elkobzását, valamint mulasztási bírság kiszabását irányozza elő.
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a kereskedelmi gázolaj utáni, november 1-jén hatályba lépő
magasabb összegű adó-visszaigénylés csak a november 1-jén vagy azt követően vásárolt gázolajra
érvényesíthető.
a(z) 17. §-hoz
Annak érdekében, hogy a gázolaj adómértékének 13 Ft/literrel történő megemelése miatt ne
növekedjenek a mezőgazdasági termelők terhei, a Javaslat növeli a mezőgazdaságban felhasznált
gázolaj utáni adó-visszatérítés mértékét 80%-ról 82%-ra.
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat Szjtv. 33. § (1) bekezdését módosító rendelkezése a pénznyerő automaták tételes
játékadóját 100 000 forintról 125 000 forintra, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő
automata tételes játékadóját pedig 150 000 forintra emeli. E rendelkezés a pénznyerő automaták
általános tételes adómértékét módosítja, így a módosítás nem vonatkozik a játékkaszinóban
üzemeltetett pénznyerő automata adóztatására. A módosító rendelkezés a százalékos játékadó
bevezetése miatt a tételes jelzővel kiegészíti a pénznyerő automata játékadójára utalásokat
(terminológiai módosítás).
A Javaslat Szjtv. 33. § (2)-(3) bekezdését módosító rendelkezése bevezeti a pénznyerő automata
tiszta játékbevételhez kapcsolódó adóztatást (százalékos mértékű játékadó). Az adó alanya a
pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező). A százalékos mértékű játékadót
pénznyerő automatánként kell fizetni abban az esetben, ha a tárgynegyedévben a játékhelyen elért
tiszta játékbevétel a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó alapja a
pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevételének 900 000 forintot meghaladó része,
mértéke pedig 20 %. Ha a pénznyerő automata több játékhellyel üzemel, a 900 000 forintos
összeghatárt a játékhelyek számával meg kell szorozni. A tiszta játékbevétel fogalmára az Szjtv. 37.
§ 2. pontjában foglalt meghatározást kell alkalmazni, mely szerint a tiszta játékbevétel a
tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete. Az Szjtv. 33. § (6)
bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú mellékletének 6.
pontja alapján az adó elszámolási időszaka egy negyedév, a bevallást a tárgynegyedévet követő
hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz az adófizetési kötelezettség egyidej ű
teljesítése mellett. A Javaslat kimondja, hogy a százalékos mértékű játékadóra sem engedélyezhető
fizetési könnyítés. Ha a pénznyerő automata (illetve az érintett játékhelye) üzemeltetése a
tárgyhónapban csak törtidőszaki, akkor a 900 000 forintos összeghatárt az Szjtv. 33. § (2) bekezdés
első és második mondatában is a 900 000 forintnak a törtidőszak naptári napjaira jutó egy
kilencvened részét alapul véve kell alkalmazni. A Javaslat tételesen kimondja, hogy a pénznyerő
11
automaták százalékos mértékű játékadója nem vonatkozik a játékkaszinóban üzemeltetett
pénznyerő automatákra.
A Javaslat Szjtv. 33. § (4) bekezdését módosító rendelkezése a hatályos (2) bekezdés szövegét veszi
át (átszámozás), kiegészítve a százalékos mértékű adóval. A Javaslat Szjtv. 33. § (5) bekezdését
módosító rendelkezése a hatályos (3) bekezdés szövegét veszi át a tételes játékadó terminológia
alkalmazásával. A Javaslat Szjtv. 33. § (6) bekezdését módosító rendelkezése a százalékos mértékű
játékadó bevallási szabályt tartalmazza, melyet együttesen kell alkalmazni az Art. 2. számú
melléklete 6. pontjában foglalt rendelkezéssel. A Javaslat Szjtv. 33. § (7) bekezdése a hatályos (5)
bekezdés szövegét tartalmazza, az adóbefizetési helyett adófizetési kötelezettség fordulatra
pontosítással. A Javaslat 33. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése a hatályos 33. § (6)
bekezdéssel azonos szöveget tartalmaz (átszámozás).
a(z) 19. §-hoz
Átmeneti rendelkezés alapján a megemelt mértékű tételes játékadó szabályait már 2011-ben, első
alkalommal a 2011. november tárgyhónapra, a 2011. december 20-ig teljesítendő bevallásban
alkalmazni kell.
a(z) 20. §-hoz
A százalékos mértékű játékadót 2012. január 1-jétől rendeli alkalmazni a Javaslat, az első
negyedévre kell először alkalmazni, a 2012. április 20-ig beadandó bevallásban.
a(z) 21. §-hoz
Az Art. 2.számú melléklete e törvény 1.melléklete szerint módosul.
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat a változtatások hatálybalépésére - figyelemmel a kellő felkészülési idő biztosítására -
2011.	november 1-jét irányozza elő. A dohánytermékek adómértékének emelésének második fázisa
2012.	május 1-jétől, harmadik fázisa 2012. november 1-jétől lép hatályba.
Melléklet
A Javaslat Art. 2. számú mellékletét módosító rendelkezése az Szjtv. 33. § (6) bekezdéséhez
kapcsolódóan kimondja, hogy a százalékos mértékű játékadót a tárgynegyedévet követő hónap 20.
napjáig kell bevallani és megfizetni az állami adóhatóság részére.