﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4122. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és
katonai felsőoktatásról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. szeptember
1
2011. évi.... törvény
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról
A magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést
folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és
rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi
szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák
közti átjárhatóság megteremtése. Az intézménynek a tiszti utánpótlás képzése során tekintettel
kell lennie a Magyar Honvédség és a rendészeti szervek feladataira, sajátos szolgálati és
életviszonyaira, valamint az egyes hivatásrendek képzési és kiképzési rendszereiben
előzetesen megszerzett ismeretekre is. E képzési feladatok megvalósításához szükséges
vezetői, oktatói és hallgatói jogállás, a fenntartói jogok, a finanszírozás, valamint az Egyetem
irányításának, szervezetének és működésének szabályozása érdekében az Országgyűlés a
következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	§ (1) A törvény hatálya kiterjed
a)	a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem) és a Magyarország
területén közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási tevékenységet
folytató intézményekre, továbbá a feladatellátásban közreműködő szervezetekre,
b)	a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási tevékenységre,
továbbá az azzal összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, ideértve azon
tevékenységet is, amelyet a magyar felsőoktatási intézmények Magyarország területén kívül
folytatnak, valamint
c)	az a) pont szerinti intézmények alapítóira, fenntartóira, továbbá kizárólag az Egyetem
tekintetében, annak oktatóira, tudományos kutatóira és más alkalmazottjaira, hallgatóira,
támogatóira és az oda jelentkezőkre.
(2)	Az Egyetem külföldi hallgatójának jogállására e törvényt kell alkalmazni, ha jogszabály
vagy a képzésről szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik.
2.	§ Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a felsőoktatásról szóló törvény (a
továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.	§ E törvény alkalmazásában
1.	közigazgatási felsőoktatás: a köztisztviselői és kormánytisztviselői életpályára felkészítő
közigazgatási képzési ág alapképzési szakjai, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési
szakok;
2.	rendészeti felsőoktatás: a rendészeti ágazat szakembereinek felkészítése érdekében
indított, a rendészeti képzési ág alapképzési szakjai, valamint a hozzájuk kapcsolódó
mesterképzési szakok;
3.	katonai felsőoktatás: a honvédtiszti életpályára történő felkészítés, valamint a honvédelmi
terület civil szakembereinek felkészítése érdekében indított védelmi és katonai képzési ágak
2
alapképzési szakjai, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok. A katonai
felsőoktatás részét képező honvédtiszti alap- és mesterképzés a haza fegyveres szolgálatára és
a parancsnoki feladatok ellátására irányuló felkészítésre is kiterjed;
4. nemzetbiztonsági felsőoktatás: a nemzetbiztonsági ágazat szakembereinek felkészítése
érdekében indított nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint a hozzá kapcsolódó
mesterképzési szak.
II.	Fejezet
A Fenntartói Testület
4.	§ Az Egyetem fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján
a)	a közigazgatás-fejlesztésért,
b)	a honvédelemért és
c)	a rendészetért
felelős miniszterek (a továbbiakban együtt: fenntartó miniszterek) közösen gyakorolják.
5.	§ Az FT
a)	kiírja a rektori pályázatot,
b)	dönt az Egyetem államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvehető hallgatói
létszámának szakonkénti megosztásáról,
c)	elfogadja az intézményfejlesztési tervet, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó
egyetemi szabályzatot,
d)	meghatározza az Egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők
számát úgy, hogy eltérhet az Ftv.-ben foglalt előírásoktól,
e)	benyújtja a Kormányhoz az éves költségvetési beszámolót és a támogatási tervet,
j) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát
és jogszerűségét,
g)	törvényességi ellenőrzést gyakorol az Egyetem felett,
h)	gyakorolja az Egyetem részére nyújtott támogatás felhasználása feletti belső ellenőrzési
jogkörét, valamint
i)	meghatározza a szakmai ellenőrzés rendszerét.
6.	§ Az FT képviselőjét a szenátus és a kari tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell
hívni.
7.§	(1) A szenátus alábbi döntései az FT jóváhagyásával válnak érvényessé:
a)	az Egyetem képzési és kutatási programjának elfogadása,
b)	a szervezeti és működési szabályzat, valamint a minőségfejlesztési program elfogadása,
c)	a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása,
d)	az elemi költségvetés, az éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási terv és
végrehajtásának ütemterve, továbbá a vagyongazdálkodási terv elfogadása,
e)	a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámoló elfogadása,
f)	fejlesztés indítása, továbbá
g)	az Egyetem költségvetésének elfogadása.
(2)	Az FT a döntési javaslatoknak az alapító okirattal és az ágazati humánpolitikai
igényekkel való összhangját, egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való
megfelelőségét vizsgálja.
3
8.	§ Az FT a hatáskörei gyakorlása során tiszteletben tartja az Egyetem önállóságát a kutatás
és tanítás tartalmának és módszereinek meghatározásában.
9.	§ (1) Az FT tagjai közül hat hónapra — váltásos rendszerben — ügyvivőt választ. Az FT
ülését az ügyvivő vezeti, aki egyúttal gondoskodik a döntések előkészítésével és azok
végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról is.
(2)	Az FT a hatáskörébe tartozó ügyekben határozattal dönt a három tag egyhangú igen
szavazatával. Bármilyen más szavazati arány nemleges döntésnek minősül.
(3)	Az FT ügyviteli és döntés-előkészítő feladatait az FT ügyvivő irányításával az FT
hivatala látja el.
III.	Fejezet
Az Egyetem szenátusa
10.	§ (1) A szenátus az alapító okiratban és az FT határozataiban foglaltaknak megfelelően
határozza meg az Egyetem képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását.
(2)	A szenátus javaslatot tesz az FT-nek az intézményfejlesztési terv elfogadására. Az
intézményfejlesztési terv magában foglalja a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát is.
(3)	A szenátus véleményt nyilvánít a rektori és magasabb vezetői pályázatokról.
A szenátus létszáma harmincöt fő.
(2)	A rektor és a dékánok hivatalból tagjai a szenátusnak.
(3)	A szenátus választott tagjai:
a)	karonként két egyetemi tanár vagy docens,
b)	karonként két adjunktus vagy tanársegéd,
c)	karonként egy nem oktatói munkakörben dolgozó tanár,
d)	karonként egy egyéb munkakörben foglalkoztatott.
(4)	A szenátus delegált tagjai:
a)	az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke és a kari hallgatói Önkormányzatokból
karonként három hallgató,
b)	karonként egy reprezentatív szakszervezeti képviselő.
12.	§ Az Egyetemen gazdasági tanács nem működik.
IV.	Fejezet
Az Egyetem alkalmazottai és vezetői
1.	Az alkalmazottakra vonatkozó szabályok
13.	§ Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást
a)	közalkalmazott,
b)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgalati viszonyáról szóló törvény
hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, valamint
4
c)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel
tölthet be.
14.	§ A közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától
mentes magatartást köteles tanúsítani.
15.	§ (1) Az egyetemi tanári munkakörre a pályázatot a rektor írja ki.
(2) Az egyetemi tanári pályázatokat a szenátus bírálja el és rangsorolja. A rektor a
rangsorolt pályázatot benyújtó személyek közül az FT egyetértésével választott jelölttel
létesíthet jogviszonyt.
16.	§ (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató, tudományos kutató és tanár hivatásos
állományba kerül, a betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult
ellátni.
(2)	Az az oktató, tudományos kutató és tanár, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel
nem róható okból megszűnt vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére
állomány viszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül, az
eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs hivatásos
szolgálati viszonyhoz kötve.
(3)	A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a hivatásos szolgálati viszony
megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
2.	A vezetőkre vonatkozó szabályok
17.	§ A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni.
18.	§ (1) A rektorhelyettest, a dékánt és a főtitkárt a rektor az FT előzetes egyetértésével
bízza meg.
(2)	Rektorhelyettesi, illetve dékáni vezetői megbízást egyetemi tanár és egyetemi docens
kaphat.
(3)	A gazdasági főigazgató személyéről az FT az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter egyetértésével dönt.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását — a saját kérésére vagy a szenátus
javaslatára — a rektor az FT előzetes egyetértésével a határidő lejárta előtt visszavonhatja.
19.	§ (1) Az Egyetem karhoz tartozó oktatási szervezeti egységeinek vezetőit a dékán
javaslatára a kari tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg.
(2)	Az Egyetem rendészeti szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az
oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell megbízni,
illetve megbízásukat visszavonni.
20.	§ A rektor köteles a képzési program honvédelemmel kapcsolatos katonai-szakmai
követelményei vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke, a rendészeti ágazat rendészeti
szakmai követelményei vonatkozásában az érintett országos parancsnok egyetértését
beszerezni.
5
V.	Fejezet
Az Egyetem hallgatói
21.	§ Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.
22.	§ A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem
létesíthető hallgatói jogviszony azzal,
a)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi
felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
aa)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben
felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén
a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
aj) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén
a mentesítés beálltától számított három évig, valamint
b)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak
meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d)	akivel szemben büntetőeljárás — ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást — van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.
23.	§ (1) Azt a tényt, hogy a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a)	az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b)	a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt
nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	Az Egyetem a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele
szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy
vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, az Egyetem az igazolás
céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3)	Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes
adatokat a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából
a)	a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b)	a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony
megszűnéséig
kezeli.
6
24.	§ A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő
alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de 25 évesnél — a rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagjai esetében 30 évesnél — nem idősebb, cselekvőképes, magyar
állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és
fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek
megfelel. A honvédtiszti alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató vállalja a
honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés
idejére.
25.	§ A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató hallgatói jogviszonya
különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt
közreműködés idején szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Honvéd
Vezérkar főnöke engedélyezheti.
26.	§ (1) Az Egyetem vezetői és oktatói a honvéd tisztjelöltek, illetve a rendészeti
képzésben résztvevő hal Igató vonatkozásában elöljárói vagy felettesi jogkör gyakorlására
jogosultak az általuk vezetett foglalkozásokon.
(2)	Az Egyetem a katonai képzés folytatása érdekében együttműködik az Magyar
Honvédség Ludovika Zászlóaljjal.
27.	§ (1) A hallgató köteles a beiratkozást megelőzően fogadalmat tenni és a hallgatói
jogviszonya alatt fogadalmához méltó magatartást tanúsítani.
(2)	A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, az Ftv.
46.	§ (7) bekezdés c) pontjától eltérően, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos
jogorvoslati, hatósági, illetve bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a
nyilvánosságot.
(3)	A (2) bekezdés szerinti korlátozás a hallgató jogorvoslati jogának tiszteletben tartása
érdekében az Egyetemet is terheli.
(4)	A fogadalom szövegét az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.
28.	§ A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai
tevékenységtől. Az Egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének
helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem
nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja.
29.	§ Az a hallgató, aki a közigazgatás szervei, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi
szervek törvényben meghatározott feladataival összeegyeztethetetlen célú vagy tevékenységet
folytató szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát
felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. Abban a kérdésben, hogy mely
szervezetet kell e körbe tartozónak tekinteni, az érintett szerv állásfoglalásának kikérésével a
hallgató kara szerinti dékán dönt.
30.	§ (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató köteles különösen
a)	részt venni a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés a)-
J) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában,
b)	a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, illetve
az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj által szervezett tanórán kívüli katonai
felkészítésen,
7
c)	őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint
díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
d)	kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e)	megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat
ellátására,
fi közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, valamint
g) a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni.
(2)	A rendészeti képzésben résztvevő hallgató köteles aktívan részt venni az oktatási-
nevelési folyamatban, felkészülni a választott életpálya megkezdésére. Szolgálati feladatként
köteles különösen:
a)	részt venni a rendészeti kiképzési-nevelési egység által szervezett tanórákon kívüli
rendészeti felkészítésben,
b)	részt venni az alapkiképzésben és szakkiképzésben, valamint díszelgési és kegyeleti
feladatokat ellátni,
c)	őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatot ellátni,
d)	alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e)	szakmai gyakorlatokat teljesíteni,
fi különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt
közreműködés idején egyéb rendészeti feladat ellátására, valamint
g)	a rendészetért felelős miniszter által elrendelt feladatokat ellátni.
(3)	A rendészeti képzés nappali munkarendben tanuló hivatásos állományú hallgatóját a (2)
bekezdés c), fi és g) pontjaiban, ösztöndíjas hallgatóját a (2) bekezdés fi pontban rögzített
feladatok végrehajtásáért külön jogszabályban meghatározott térítés illeti meg, amelyet az
adott rendvédelmi szerv költségvetésében kell biztosítani. Az érintett hallgató számára a
térítést az adott rendvédelmi szerv folyósítja.
(4)	A szakmai gyakorlat teljesítése során a hallgató állományviszonyának megfelelően
jogosult, illetve köteles a szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni,
bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat felügyelet
mellett végrehajtani.
(5)	Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés fi és g) pontjában meghatározott feladatok
ellátásában résztvevő hallgató tanulmányi kötelezettségeinek a feladatellátás ideje alatti
mulasztását a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon igazoltnak kell
tekinteni, továbbá biztosítani kell számára a tanulmányi és vizsgakötelezettségei utólagos
teljesítésének lehetőségét.
31.	§ (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató, valamint a doktori
képzésben résztvevő hivatásos vagy szerződéses állományú hallgató külföldi tanulmányokat a
Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat. A honvédtiszti alap- és
mesterképzésben résztvevő hallgató esetében vendéghallgatói és további (párhuzamos)
hallgatói jogviszony létesítéséhez, valamint a további szakképesítés, illetve szakképzettség
megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes
engedélye szükséges.
(2)	A rendészeti felsőoktatási alap-, mester- és doktori képzésben résztvevő hivatásos
állományú hallgató külföldi tanulmányokat, résztanulmányokat az adott rendvédelmi szerv
országos parancsnokának előzetes engedélyével folytathat. Vendéghallgatói jogviszonyt,
illetve további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt az adott rendvédelmi szerv országos
parancsnokának előzetes engedélyével létesíthet.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglalt engedély megtagadását indokolni kell.
8
32.	§ A hallgató jogviszonya megszűnik, ha az Egyetem az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 21.
és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 23. § (2) bekezdésében
meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta
kívülálló ok következménye.
33.	§ (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató hallgatói jogviszonya
-	az e törvényben és az Ftv.-ben foglaltakon túlmenően - megszűnik a rektor határozata
alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján.
(2)	A hallgatói jogviszony — a (4) bekezdésben foglalt korlátozással — elbocsátással akkor
szüntethető meg, ha
a)	az Egyetemen a hallgató által látogatott szak vagy szakirány oktatása megszűnt,
b)	a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel
meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,
c)	a hallgató a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett
mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette,
d)	a honvéd tisztjelölti jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a honvéd
tisztjelölti jogviszony megszűnt, vagy
e)	a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a hivatásos
jogviszony megszűnt.
(3)	Az Egyetem az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának
világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az Egyetemnek kell bizonyítania, hogy az
elbocsátás indoka valós és okszerű.
(4)	A hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más
intézménybe vagy az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem irányítható át,
vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat
a hallgató, ha az (2) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható. A
rendészeti képzésben résztvevő hallgató átirányításához mind a korábbi, mind az új szaknak,
illetve szakiránynak megfelelő állományviszony szerinti rendvédelmi szerv hozzájárulása
szükséges.
34.	§ (1) A hallgatói önkormányzat véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési
szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:
a)	tanulmányi és vizsgaszabályzat,
b)	térítési és juttatási szabályzat,
c)	az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje.
(2)	A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói
véleményezésében, továbbá véleményezési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói
célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
VI.	Fejezet
Az Egyetem gazdasági tevékenysége
35.	§ Az Egyetem önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
9
36.	§ (l)Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani. A fenntartó miniszterek
megállapodása alapján kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást a rendészetért és a
honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében
biztosít.
(2)	A rendészeti képzésben résztvevő ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásának fedezetét az
ösztöndíj-szerződést kötő rendvédelmi szerv, illetve Nemzeti Adó- és Vámhivatal éves
költségvetésében kell biztosítani.
(3)	A katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit a honvédelemért felelős
miniszter biztosítja.
(4)	Az FT és az FT hivatalának költségvetése az Egyetem költségvetésében szerepel.
37.	§ A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget az Egyetem és az adott kar a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányban jogosult felhasználni.
VII.	Fejezet
A minősített adat védelme az Egyetemen
38.	§ (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá
a hallgató a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását,
tudományos kutatásainak közzétételét csak a (2) bekezdésben meghatározott, kar szerint
illetékes miniszter engedélyével kezdeményezheti.
(2)	Találmányt, kutatási eredményt minősített adattá
a)	a közigazgatási képzést folytató kar tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős
miniszter,
b)	a katonai képzést folytató kar tekintetében a honvédelemért felelős miniszter,
c)	a rendészeti képzést folytató kar és a katasztrófavédelmi képzésért felelős oktatási
szervezeti egység tekintetében a rendészetért felelős miniszter,
d)	a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter és a
honvédelemért felelős miniszter közösen
minősíthet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának
figyelembevételével.
(3)	A (2) bekezdés szerinti minősítés során az érintett országos parancsnok véleményét ki
kell kérni.
39.	§ A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvtári
segédletek minősítése és megismerése a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok
alapján az Egyetem minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak
szerint történhet.
10
VIII. Fejezet
A közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatás felügyelete
40.	§ A közigazgatási felsőoktatás felügyeletét a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter,
a rendészeti felsőoktatás felügyeletét a rendészetért felelős miniszter, a katonai felsőoktatás
felügyeletét a honvédelemért felelős miniszter, a nemzetbiztonsági felsőoktatás felügyeletét
pedig a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszter közösen látja el (a továbbiakban:
felügyeletet gyakorló miniszterek). A felügyelet a miniszterek részére e fejezetben
meghatározott jogokat foglalja magában.
41.	§ (1) Közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási képzés az
illetékes felügyeletet gyakorló miniszter előzetes engedélye alapján indulhat.
(2)	Kormányhatározat állapítja meg a felügyeletet gyakorló miniszterek közös javaslatára a
közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az adott
évben államilag támogatott és költségtérítéses képzésbe felvehető hallgatói létszámkeretet.
(3)	A felügyeletet gyakorló miniszter az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában
meghatározza a (2) bekezdés szerint megállapított létszámkereten belül a hallgatói létszámok
intézményenkénti és — az Egyetem kivételével — szakonkénti elosztását.
42.	§ Az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos
eljárásaiban a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás
vonatkozásában az illetékes felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével dönt.
43.	§ Az oktatásért felelős miniszter alap- és mesterképzések képzési és kimeneti
követelményeit megállapító rendelete a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a
nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az illetékes felügyeletet gyakorló miniszter
egyetértésével adható ki.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
3.	Felhatalmazó rendelkezések
44.	§(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	az FT és hivatala működésének szabályait,
b)	az Egyetem gazdálkodásának, finanszírozásának különös szabályait, valamint
c)	az Egyetem hallgatóinak juttatásaival és az általuk fizetendő egyes térítésekkel
kapcsolatos szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy — a
honvédelemért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével — rendeletben határozza
meg
a)	a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az
évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás
részletes szabályait,
b)	az Egyetemre történő felvétel különös feltételeit, valamint
11
c)	a külföldi hallgatók Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak
részletes szabályait.
4.	Hatálybalépés
45.	§ (1) Ez a törvény — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1., 2. és 4. §-a, 5. § a) és e)-h) pontja, 6-39. §-a, 44. §-a, valamint 46-54. §-a
2012. január 1-jén lép hatályba.
5.	Átmeneti rendelkezések
46.	§ Az Egyetem jogelőd intézményeinél alkalmazottak foglalkoztatásra irányuló
jogviszonya és hallgatóinak hallgatói jogviszonya az Egyetemen folyamatos.
47.	§ (1) Az Egyetemen a főiskolai oktatói munkaköröket 2016. szeptember 1-ig egyetemi
oktatói munkakörökre kell átalakítani.
(2)	A 11. § (3) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében szereplő egyetemi tanár és docens
alatt 2016. szeptember 1-ig főiskolai tanárt is érteni kell.
(3)	Az Egyetem rendészeti képzést folytató karán 2012. január 31-ig létre kell hozni a
rendészeti kiképzési-nevelési szervezeti egységet.
48.	§ Az Egyetemen — a jogelődnél indult alap- és mesterképzési szakokon, szakirányú
továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint doktori képzéseken — a
képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg a 2011/2012. tanévre, illetve
korábban felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a szakon, amelyen azt
megkezdték. A korábban besorolt és felvett hallgatók tanulmányaikat a hallgatói
jogviszonyuk létesítésekor hatályos képzési- és kimeneti követelményekben meghatározott
feltételek szerint fejezik be.
49.	§ A 41. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter
előzetes engedélyére a 2013/2014-es tanévtől, az új belépők számára induló képzések esetén
van szükség.
50.	§ A 41. § (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő hallgatói
létszámra vonatkozóan kell először alkalmazni.
51.	§ A 14., 25-26., 28 -31. és 33. § rendelkezéseit 2012. január 1-jétől azon
alkalmazottakra és hallgatókra is alkalmazni kell, akiknek jogviszonya e törvény
hatálybalépését megelőzően keletkezett.
12
6.	Módosító rendelkezések
52.	§ A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény 46. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is
teljesíthető]
,,h) katonai képzést nem folytató felsőoktatási intézményeknél,”
53.	§ A
a)	fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 38. § (2) bekezdésében a „katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények”
szövegrész helyébe a „rendészeti képzést folytató felsőoktatási intézmény”,
b)	katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. § (1) bekezdésében az „e törvény” szövegrész
helyébe a „külön jogszabály”, 26. § (2) bekezdésében az „A Rendőrtiszti Főiskolán”
szövegrész helyébe az „Az intézményen”, 26. § (3) bekezdésében az „a Rendőrtiszti
Főiskolát” szövegrész helyébe az „az intézményt”, 34. § (2) bekezdésében a „Rendőrtiszti
Főiskola polgári hallgatója” szövegrész helyébe a „rendészeti képzésben résztvevő polgári
hallgató”, 34/H. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott
időszakban” szövegrész helyébe az „a váratlan támadás idején”,
c)	Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 49. § (2) bekezdésében a „katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmény” szövegrész helyébe a „katonai, illetve rendészeti képzést folytató felsőoktatási
intézmény”, 49. § (6) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében a „katonai felsőoktatási
intézmény” szövegrész helyébe a „katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény”,
d)	felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 127. § (2) bekezdésében a „katonai és
rendvédelmi felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közszolgálati
Egyetem”
szöveg lép.
7.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
54.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja, 1. § (2)
bekezdése, 2. § d), e), h) és i) pontja, 3-6. §-a, 7/A. §-a, 8. §-a, 10-23. §-a, 25. §-a, 31. § (1)
bekezdés a) pontja, 34. § (1) bekezdése, 34/A. §-a, 34/B. § (3) és (5) bekezdése, 34/C-34/D.
§-a, 34/J. § (1) bekezdése, 34/K. § (1) bekezdésében a „pedig e törvény szabályai alapján”
szövegrész, 34/L. §-a, 34/M. § (1) és (4) bekezdése, 34/N. §-a, 34/R—36. §-a, 37.§ (2)
bekezdése, 37/A. §-a, 41/A-48. §-a és 50. §-a, valamint
b)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-a és azt megelőző alcím,
valamint 148. § (5) bekezdése.
13
(2)	Hatályát veszti 2012. január 2-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló
2011.	évi XXXVI. törvény 1-13. és 19. §-a.
(3)	Hatályát veszti 2013. január 2-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló
2011.	évi XXXVI. törvény.
14
INDOKOLÁS
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és
katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) 2012. január 1-től a Zrínyi
Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: ZMNE), a Rendőrtiszti Főiskola (a
továbbiakban: RTF) és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi
Kar (a továbbiakban: BCE KIK) átalakulásával jön létre, a felsőfokú közszolgálati
szakemberképzés bázisintézményeként, az érintett intézmények általános jogutódjaként.
A törvényjavaslat célja, hogy a közszolgálati felsőoktatás egyes területei a közszolgálati
életpályák valós igényeinek megfelelően, a közszolgálat ágazatirányítóinak szoros szakmai
felügyelete mellett működjenek. Ez összhangban van a felsőoktatás stratégiai átalakításának
azon céljával, amely a munkáltatói oldallal való szorosabb kapcsolat kialakítására irányul.
Az Egyetem létesítésének célja, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a
rendészet, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a
hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzésen, a
közszolgálati felsőfokú szakemberképzés egységes intézményi bázison alapuljon. A létesítés
tekintetében kiemelt cél, hogy a három hivatásrend életpálya-stratégiájának integrált képzési
központja legyen. Az Egyetem létesítésével hatékonyabbá válik a közszolgálat személyi
állományának minőségi fejlesztése. Az Egyetem utat nyit egy integráltabb képzési
szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések,
felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. A képzési területek közötti integráció
fontos az állam működésének tágabb összefüggéseit is értő tisztviselők, tisztek nevelésében,
és szükséges a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében.
A közszolgálati személyzetpolitika igényeinek egyeztetett közvetítése érdekében az Egyetem
fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter
és a honvédelemért felelős miniszter közösen gyakorolja a Fenntartói Testület (a
továbbiakban: FT) útján.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény rendezi a
létesítés alapvető szabályait, a megvalósítás ütemtervét és a résztvevő intézmények, testületek
feladatait, működését. A törvény rendelkezéseinek megfelelően, megalakult az Ideiglenes
Szenátus és a Gazdálkodási Előkészítő Bizottság. A fenntartói jogok gyakorlására
feljogosított FT alakuló ülését megtartotta, a fenntartó miniszterek által delegált tagok
kijelölése megtörtént. Az Egyetemet érintő alapvető döntések meghozatala, illetve
jóváhagyása e testület feladata.
15
A törvényjavaslat tartalmazza az Egyetemmel kapcsolatos fenntartói jogokra, finanszírozásra,
az Egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók
jogállására vonatkozó speciális szabályozást.
A törvényjavaslat jelentős része az általános felsőoktatási törvényi szabályozáshoz
viszonyított speciális rendelkezéseket tartalmazza.
A speciális rendelkezéseket az Egyetem és a fenntartó közötti kapcsolatnak az állami
egyetemekhez viszonyított sajátosságai indokolják, így különösen:
-	a fenntartó az Egyetem oktatási és kutatási tevékenységében aktívan és közvetlenül
kívánja érvényesíteni a közszolgálati életpálya képzési és humánpolitikai
követelményeit,
-	a rendészeti és a katonai felsőoktatás párhuzamosan a rendvédelmi és honvédelmi
szolgálatok feladatait is kiszolgálja,
-	az Egyetemen folyó közigazgatási felsőoktatást össze kell kapcsolni a közigazgatási
feladatellátás személyi centrumával,
-	pótolni kell az egyesülő intézmények hiányzó oktató és kutatói erőforrásait és azokat a
legmagasabb egyetemi minőség szintjére kell emelni,
-	az Egyetemi döntéshozatal szerkezetének igazodnia kell a felelősségi viszonyokhoz: a
fenntartó felelősségéhez, a rektor személyes felelősségéhez és a szenátus mint a
tudományos szabadság letéteményesének felelősségéhez,
-	az Egyetem gazdálkodására és finanszírozására vonatkozó szabályokat az
államháztartási törvény keretein belül a Kormány határozza meg.
Az előterjesztés másik célja a jogelőd intézményekre vonatkozó speciális szabályozások
közelítése, egységesítése.
A törvényjavaslat a közigazgatási, a rendészeti és a katonai felsőoktatás jogi kereteit is
megteremti.
A foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében a civil (Kjt.) és a hivatásos foglalkoztatás (Hszt.,
Hjt.) egyaránt jelen lesz az Egyetem állományában.
Az Egyetem finanszírozására vonatkozóan a ZMNE és az RTF szakminiszteri fejezeti
finanszírozásában már bevált gyakorlatok modellje kerül bevezetésre kormányrendeleti
szinten (jelenleg HM és BM miniszteri utasítás szintjén szabályozott). Ez azt jelenti, hogy a
BCE KIK-re eső normatív állami finanszírozás 2012-től az Egyetemnek a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetében szereplő költségvetésébe épül be. Az Egyetem
egységes KIM fejezeti költségvetése mellett a három fenntartó kivételesen céltámogatást
biztosíthat. Cél az Egyetem egységes költségvetésének biztosítása.
Az Egyetem az általános állami vagyongazdálkodási elveknek megfelelően működik. Kivételt
képez a HM vagyonkezelésében lévő azon ingatlanállomány, amelyet az Egyetem nem
vagyonkezelőként használ. A katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit a
honvédelemért felelős miniszter biztosítja.
A ZMNE és az RTF oktatóinak és hallgatóinak speciális jogállási szabályait jelenleg a katonai
és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) tartalmazza. Mivel a törvényjavaslatnak
tartalmaznia kell e tárgyköröket is, a törvényjavaslat hatálybalépésével egyidejűleg indokolt
hatályon kívül helyezni a Hft-t. Emiatt a Hit. tartalma felülvizsgálatra került abból a
szempontból, hogy mely rendelkezéseit szükséges megtartani, illetve bizonyos esetekben
kiterjeszteni más karokra is. A felülvizsgálat eredményeként a Hft. számos rendelkezése
16
beépítésre került a törvényjavaslatba. A Hft. csak azon rendelkezéseit lehet, illetve kell
hatályon kívül helyezni, amelyek konkurálnak a törvényjavaslat előírásaival. Azon
rendelkezéseket viszont hatályban kell tartani, amelyek kifejezetten a honvéd tisztjelölti,
illetve az ösztöndíjas jogviszonyhoz kapcsolódnak és nem vonatkoznak az egyetem és a
hallgató közötti hallgatói jogviszonyra. E rendelkezések hatályban tartása csak átmeneti
jellegű, tekintettel arra, hogy „végleges elhelyezésük” a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a
továbbiakban: Hjt.), illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) fog megtörténni. A
Hft. hatályban maradó jogszabályhelyeinek hatályon kívül helyezését a „végleges
elhelyezéssel” egyidejűleg célszerű megvalósítani, mivel így kiküszöbölhető a joghézag
keletkezésének kockázata. Ugyanezen séma szerint az oktatókra vonatkozó egyes részek sem
helyezhetők a törvényjavaslattal hatályon kívül, ugyanis a Hft.-ben szerepelnek olyan
rendelkezések, melyek kizárólag az oktatók szolgálati jogviszonyát érintik. E szabályokat
szintén a Hjt., illetve a Hszt. rendszerébe indokolt illeszteni.
A törvényjavaslat tartalmazza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi
XXXVI. törvény — lépcsőzetes — hatályon kívül helyezését is. Első „körben” azon
rendelkezések helyezhetők hatályon kívül, amelyek átvételre kerülnek a törvényjavaslatba
vagy már végrehajtott feladatokat tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy az Ideiglenes Szenátus
2012.	december 31-ig működhet, e testületre vonatkozó szabályok csak ezen időpont után
helyezhetők hatályon kívül.
17
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az L §-hoz
A hatály úgy került meghatározásra, hogy az nemcsak az Egyetemre terjed ki, hanem a
közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás teljes spektrumára
(ettől eltérően a Hft. hatálya csak két felsőoktatási intézményre terjedt ki). Az a) pontban a
szervezetek, a b) pontban a tevékenységek, a c) pontban az alanyok kerültek felsorolásra, ez a
tagolás átláthatóbb az Ftv. 3. §-ában szereplő megfogalmazásnál.
Az Egyetem külföldi hallgatóinak jogállása kapcsán a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a
törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás eltérően
nem rendelkezik.
a 2. §-hoz
A javaslat által nem szabályozott kérdésekben a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
a 3. §-hoz
A hatályos jogszabályok egyike sem definiálja a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, illetve
a nemzetbiztonsági felsőoktatás fogalmát, holott e szóösszetételeket néhány jogszabály és
közjogi szervezetszabályozó eszköz alkalmazza. Mindez értelmezési problémát,
bizonytalanságot eredményezhet. Ezért indokolt a fenti fogalmak törvényi szintű
megjelenítése.
A felsőoktatásnak e §-ban definiált képzései nem zárják ki, hogy a közigazgatási, a rendészeti,
a katonai, illetve a nemzetbiztonsági szakemberképzésben egyéb képzési formák
(továbbképzés, szakképzés, vezetőképzés) működjenek.
a 4. §-hoz
Az Ftv. 7. § (4) bekezdése szerint az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős
miniszter gyakorolja. Ettől eltérően az Egyetem esetében a fenntartó jogait a 2011. évi
XXXVI. törvény alapján az FT útján a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a
rendészetért felelős miniszter gyakorolja. A törvényjavaslat meghatározza az FT hatásköreit
és működésének főbb szabályait, a részletszabályokat kormányrendelet fogja rögzíteni.
E § törvényi szintű megjelenítése szükséges, tekintettel arra, hogy az Ftv.-től eltérő szabályok
megállapításáról van szó.
az 5-7. §-hoz
E §-ok felsorolják az FT azon jogosítványait, amelyek az általános indokolásban
meghatározott okokból az Ftv. előírásaitól eltérnek.
Míg a közigazgatási felsőoktatás támogatására az Ftv. általános szabályai vonatkoznak, addig
18
a katonai és rendészeti felsőoktatás tekintetében a szabályozás jelenleg speciális. A speciális
szabályozás most az új intézmény egészére ki fog terjedni.
Az Egyetemnek az egységesítés irányába tartó, a könnyebb átjárhatóságot célzó, közszolgálati
életpályára felkészítő képzései tekintetében indokolt, hogy a hallgatói létszámok szakok
szerinti bontását az FT tagjai közösen határozzák meg. Az intézményfejlesztési terv
elfogadása az Ftv. 27. § (3) bekezdése szerint a szenátus feladata, az Egyetem esetében ez az
FT jogosítványa. A magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők számát az FT az
Ftv. 96. § (3) bekezdésében megállapított korlát nélkül határozhatja meg (e korlát szerint a
felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők száma
legalább két fő, de legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti
munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám húsz
százaléka lehet). Az Ftv. 96. § (3) bekezdésének alkalmazását a hatályos Hit. is kizárja, és
ezen specialitás fenntartására továbbra is szükség van figyelemmel az Egyetem átlagosnál
összetettebb és tagoltabb struktúrájára, valamint az alkalmazottak és a hallgatók jogállásának
heterogén jellegére. További specialitások: az FT kiírja a rektori pályázatot, benyújtja a
Kormányhoz az éves költségvetési beszámolót és a támogatási tervet, elfogadja a minősített
adat védelmére vonatkozó szabályzatot, ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott
eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, törvényességi ellenőrzést
gyakorol az Egyetem felett, gyakorolja a belső ellenőrzési jogkörét, képviselőjét a szenátus és
a kari tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni, valamint meghatározza a szakmai
ellenőrzés rendszerét.
Az Ftv. 27. § (6) - (9) bekezdése rögzíti a szenátus hatásköreit. E hatáskörök gyakorlásában
—	főszabály szerint — a szenátus nincs korlátozva. Az Egyetem tekintetében egyes döntések
csak az FT jóváhagyásával válnak érvényessé, a törvényjavaslatban e szenátusi hatáskörök
tételesen felsorolásra kerülnek. E korlátozások alapvetően az Egyetem működéséhez,
gazdálkodásához kapcsolódnak.
A törvényjavaslatban csak az FT azon jogosítványai kerültek meghatározásra, amelyek
eltérnek az Ftv.-től. Azon jogosítványokat, amelyeket az Ftv. a fenntartónak megállapít,
értelemszerűen az FT is gyakorolja, amennyiben azoktól a törvényjavaslat nem állapít meg
eltérő szabályt (pl. Ftv. 115. §).
A fenti §-ok adekvát szabályozási szintje a törvény, ugyanis törvénytől eltérő rendelkezések
kerülnek rögzítésre.
a 8. §-hoz
Az új Alkotmányban rögzítésre került, hogy a „felsőoktatási intézmények a kutatás és a
tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak”. E rendelkezést a törvényjavaslat minden
elemében szem előtt tartja, sőt az FT működése tekintetében külön is kiemelésre kerül, hogy
az FT hatásköreinek gyakorlásában, különösen a szenátusi döntések jóváhagyásával
kapcsolatban köteles tiszteletben tartani az Egyetemen a kutatás és tanítás tartalmát,
módszereit.
a 9. §-hoz
Az FT szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait e törvényhely vázolja fel. E
szabályok az FT vezetéséhez és döntéseihez kapcsolódnak. A működés részletes előírásait
19
kormányrendelet fogja rögzíteni, amely e törvényjavaslat felhatalmazása alapján kerül
kiadásra.
Az FT szervezetének és működésének leglényegesebb előírásait törvényi szinten szükséges
meghatározni az FT jelentőségére tekintettel. Kizárólag a legfontosabb szabályok szerepelnek
a törvényjavaslatban, az alacsonyabb szinten „elhelyezhető” rendelkezések a fentiekben
leírtak szerint fognak megjelenni.
a 10. §-hoz
E § állapítja meg az Egyetem szenátusának sajátos hatásköreit. Az Ftv. 27. § (1) bekezdése
szerint a szenátus az alapító okiratban meghatározottak figyelembevételével határozza meg a
felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását.
Ettől eltérő szabályként a törvényjavaslat rögzíti, hogy nemcsak az alapító okirat, hanem az
FT határozatai is relevanciával bírnak a képzési és kutatási feladatok meghatározása és azok
végrehajtásának ellenőrzése tekintetében.
Az Ftv. 27. § (3) bekezdése szerint a szenátus fogadja el az intézményfejlesztési tervet. Az
Egyetem tekintetében a szenátus jogosítványa csak a javaslattéttel, ugyanis a tervet az FT
fogadja el. Az is speciális szabály, hogy az intézményfejlesztési terv magában foglalja a
kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát, mivel az Ftv, rendszerében e stratégia különálló
dokumentumnak minősül, amelyet a szenátus fogad el az intézményfejlesztési tervvel
összhangban.
E §-ban előírt további specialitás, hogy a szenátus véleményt nyilvánít a rektori pályázatokról
és a magasabb vezetői pályázatokról. Az Ftv. 27. § (5) bekezdése e körben úgy fogalmaz,
hogy „a szenátus javaslatot tesz a rektori pályázat kiírására, elbírálja a pályázatokat,
megválasztja a rektorjelöltet és erről értesíti a fenntartót, továbbá értékeli a rektor vezetői
tevékenységét”.
Az Egyetem szenátusára vonatkozó sajátos szabályok csak törvényi szinten jelenhetnek meg,
ugyanis az Ftv.-től eltérő szabályokról van szó.
a 1L §-hoz
A szenátus Összetételéről az Ftv. 28. §-a rendelkezik. Eszerint állami felsőoktatási
intézményben a szenátus tagjai — a rektor kivételével — választás útján nyerik el
megbízatásukat. A létrehozás, működés tekintetében az Ftv, előírja, hogy a szenátus létszáma
nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak — az
elnökkel együtt — a testület tagjainak többségét kell alkotniuk; a hallgatói önkormányzat a
78. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint delegálja képviselőit; az egyéb munkakörben
foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet
kevesebb, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő. E keretszabály
jellegű előírásokhoz képest a törvényjavaslat pontos létszámot és összetételt rögzít. Az Ftv.-
hez képest az is sajátos, hogy nemcsak a rektor, hanem a dékán is alanyi jogon tagja a
szenátusnak.
A szenátus összetételére vonatkozó szabályok — Ftv.-től való eltérésére tekintettel
törvényi szinten szabályozhatók megfelelően.
20
a 12. §-hoz
Az Ftv. 23. § (2) bekezdése szerint az állami fenntartású felsőoktatási intézményben a
gazdasági tanácsot létre kell hozni. Az e törvényjavaslattal hatályon kívül helyezésre kerülő
Ftv. 140. § (1) bekezdése csak lehetőségként írta elő a gazdasági tanácsot. A törvényjavaslat
már kifejezetten arról rendelkezik, hogy az Egyetemen nem működik ilyen testület.
E § tekintetében is a törvényi szint a megfelelő, ugyanis kötelező törvényi előírás kizárásáról
rendelkezik.
a 13. §-hoz
Az Ftv. 81. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „az alkalmazottak foglalkoztatására
költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási intézményekben a Munka Törvénykönyvét az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
A törvényjavaslat átvette a Hft. azon szabályát, amely megengedi, hogy munkakört, vezetői
beosztást ne csak közalkalmazott, hanem a Hszt. és a Hjt. szerinti állomány tagja is betöltsön.
E rendelkezés szükségességét az alapozza meg, hogy kifejezetten katonai és rendészeti
szakterület tekintetében elengedhetetlen az Egyetemen az egyenruhás oktatók és egyéb
munkakört ellátók jelenléte.
E § tartalma csak törvényi szinten rendezhető, mivel az Ftv. által meghatározott alkalmazotti
kör bővítéséről rendelkezik.
a 14. §-hoz
Az Ftv. 81. § (2) bekezdése fogalmazza meg a felsőoktatásban alkalmazás általános feltételeit.
E feltételek az előírt iskolai végzettség, szakképzettség megléte, valamint a büntetlen előélet
és a cselekvőképesség. A közalkalmazott oktatók, kutatók, tanárok és más alkalmazottak
tekintetében a pártpolitikától mentes magatartás tételes előírása nem található meg az Ftv.-
ben, ugyanakkor az Ftv. 6. § (2) bekezdésében az intézmény pártoktól való független
működésére vonatkozó alapelvi előírást az intézményben foglalkoztatottak körére is érteni
kell. Mindazonáltal már a Hft. is megkívánta a pártsemleges magatartást a közalkalmazott
állomány tekintetében. Ez az előírás került átvételre a törvényjavaslatba is.
A Hjt. és a Hszt. hatálya alá tartozó állomány tekintetében — e jogállási törvényekben —
eleve rögzítésre került a pártpolitikával kapcsolatos tilalmi kör, ezért a törvényjavaslatban ez
nem jelenik meg. A Hszt. és Hjt. hatálya alá tartozók „politikai mozgástere” jóval szükebb.
A politikai korlátozás alapjogot érintő rendelkezés, ezért csak törvényben szabályozható.
a 15. §-hoz
Az Ftv. 88. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az egy évnél hosszabb időre szóló
egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári munkaköröket nyilvános pályázati
eljárás alapján kell betölteni (...)”. A pályázatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási
követelményrendszerben meghatározottak figyelembevételével.” Az Ftv. ezen rendelkezését a
törvényjavaslat további feltétellel egészíti ki.
Az Ftv. 88. § (1) bekezdése szerint a benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. A szenátus
21
azokat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges
feltételeknek, rangsorolja. A rektor — valamennyi oktatói munkakör tekintetében — a
rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt.
Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a
megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor — a
munkaköri cím adományozása céljából — kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári
kinevezést.
A törvényjavaslat az Ftv. általános szabályától annyiban tér el, hogy a rektor — a szenátus
rangsorolása után — a pályázatot benyújtó személyek közül az FT egyetértésével választott
jelölttel létesíthet jogviszonyt.
Az adekvát szabályozási szint e § tekintetében csak a törvény lehet, mivel Ftv.-től eltérő
szabályokat állít fel.
a 16. §-hoz
E § a Hft. egyik rendelkezését veszi át. Előfordulhat olyan eset, hogy a közalkalmazott
vezető, oktató, tudományos kutató vagy tanár beosztásában jogviszonyt „vált”, azaz hivatásos
állományba kerül. Ennek ellentéte szintén megvalósulhat. E § - figyelembe véve azt, hogy
ugyanarról a személyről van szó - úgy rendelkezik, hogy ilyen esetekben a pályáztatás
mellőzhető. Ez méltányos megoldást jelent az egyszer már pályázatot elnyert személyek
számára.
A § tartalma Ftv.-ben előírt pályáztatás alóli mentességet tartalmaz. Ezt törvényben lehet
megállapítani.
a 17, §-hoz
Ezen előírás szerint valamennyi vezetői beosztást nyilvános pályázat útján kell betölteni. E
rendelkezés eltérést jelent az Ftv. 96. § (6) bekezdéséhez képest, amely csak a magasabb
vezetői megbízásokra állítja fel a nyilvános pályázat követelményét.
a 18. §-hoz
Az Ftv. 96. § (8) bekezdése szerint „a magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott
pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését a (7) bekezdésben meghatározott
kivétellel megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a
vezetői megbízás kiadásáról”. A törvényjavaslat ettől annyiban tér el, hogy a rektorhelyettes,
a dékán és a főtitkár megbízása esetében a rektor csak az FT egyetértésével dönthet. Ugyanez
az előírás a vezetői megbízás határidő lejárta előtti visszavonása tekintetében is. Eltérés
mutatkozik a gazdasági főigazgató vonatkozásában is: személyével kapcsolatban az FT az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével dönt.
Tekintettel arra, hogy e § Ftv.-től eltérő szabályozást tartalmaz, törvényben állapítható meg a
specialitás.
a 19. §-hoz
Az általános szabályokhoz képest eltérést jelent, hogy az Egyetem karhoz tartozó oktatási
22
szervezeti egységeinek vezetőit a dékán javaslatára, valamint a kari tanács véleményének
mérlegelésével lehet megbízni.
A Hft-ből került átvételre az illetékes országos parancsnokok azon jogosítványa, mely szerint
az Egyetem rendészeti szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az
oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell megbízni,
illetve megbízásukat visszavonni.
a 20. §-hoz
A képzési program az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely az alap- és
mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi
követelményeit; a felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot; továbbá a doktori
képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve
az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési
módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. E dokumentumot a szenátus fogadja el.
Az Egyetem tekintetében ez kiegészül azzai, hogy kiadásához az FT jóváhagyása is
szükséges. A törvényjavaslat e §-a emellett előírja, hogy a képzési program honvédelemmel
kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke, a
rendészeti szakmai követelmények tekintetében az érintett országos parancsnok egyetértését
be kell szerezni.
a 21-23. §-hoz
Az Ftv. a hallgatói jogviszony létesítése tekintetében nem írja elő a büntetlen előéletet. Ezzel
szemben a Hft. e követelményt feltételként írta elő. A törvényjavaslat szigorít az eddigi
rendszeren: az Egyetem valamennyi hallgatójára kiterjeszti a büntetlen előélet kritériumát, a
honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben pedig az ennél is
szigorúbb „feddhetetlenség” követelményét vezeti be. A „feddhetetlenség” tekintetében a
Hszt. rendszere kerül beépítésre a törvényjavaslatba. A fenti szigorítások összhangban vannak
az Egyetem működésének céljaival, továbbá az Egyetemen végzettek elhelyezkedésével. A
közigazgatási képzésben végzettek tipikusan köztisztviselőként, kormánytisztviselőként
helyezkednek el; e jogviszonyok előfeltétele a büntetlen előélet. A Hjt. és a Hszt.
rendszerében előfeltételként a „feddhetetlenség” került előírásra.
A fenti követelmények rögzítésének következménye, hogy — az adatvédelmi törvénynek
megfelelően — törvényi szinten kell megállapítani a munkáltatóhoz került szenzitív adatok
kezelésének eljárási szabályait.
a 24, §-hoz
Az Ftv. 42. § (2) bekezdése alapképzés tekintetében úgy rendelkezik, hogy amennyiben az
alapvető tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági
követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. § (3) bekezdésében foglaltakat. A
41.	§ (3) bekezdése szerint, ha a felsőoktatási intézmény olyan képesítés megszerzésére készít
fel, amelyhez egészségügyi követelménynek, pályaalkalmassági követelménynek kell
megfelelni, a képzésbe azt lehet felvenni, illetve átvenni, aki megfelelt az egészségügyi,
illetve pályaalkalmassági követelményeknek. A törvényjavaslat a fenti rendelkezésen túllépve
a honvédtiszti alapképzés es a rendeszeti alapképzés tekintetében életkori korlátokat is rögzít,
továbbá a cselekvőképességet és a magyar állampolgárságot is előírja. A honvédtiszti
23
alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató vállalja a honvéd tisztjelölti
szolgálati viszonyt létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés idejére.
a 25. §-hoz
Az Ftv. a hallgatói jogviszony szünetelésére az alábbi lényeges szabályokat állapítja meg:
-	A hallgatónak — a képzési időszak megkezdése előtt — a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy
az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti (40. § (3) bekezdés).
-	Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének
nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel (50. § (1) bekezdés).
-	Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő
kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján
kívül nem tud eleget tenni (50. § (2) bekezdés).
-	Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok
folytatásától (50. § (3) bekezdés).
Az Ftv.-től eltérően a szünetelés három esetét ismeri a törvényjavaslat a honvédtiszti alap- és
mesterképzésben résztvevő hallgatók tekintetében: az egyik eset a különleges jogrend, a
második a katasztrófák elleni védekezés időszaka, a harmadik eset az, amikor a szünetelést a
Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezi.
Ftv.-től való eltérései miatt a § tartalma csak törvényi szinten szabályozható.
a 26, §-hoz
A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E
rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása:
elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed: alárendelt. E függelmi rendszer a többi
rendvédelmi szerv tekintetében is megjelenik. A § célja annak egyértelművé tétele, hogy a
függelmi kapcsolat az oktatók és az „egyenruhás” hallgató között is fennáll.
E § azt is rögzíti, hogy az Egyetem együttműködik az MH Ludovika Zászlóaljjal kifejezetten
a katonai képzés folytatása érdekében.
a 27. §-hoz
Az Egyetemen a hallgatók fogadalmat tesznek, amely közvetíti a közszolgálati hivatásrendek
közös értékeit. A fogadalom letétele a beiratkozást megelőzően kötelező. A fogadalomtétel
előírásával a jogalkotó minden belépő hallgatóra kiterjedő kötelezettséget teremt, amellyel az
egységességet és az Egyetemhez való hűséget kívánja megteremteni.
A javaslat a közszolgálati hivatásetika egyik alapelvét, az intézményi lojalitást az Egyetemi
utánpótlásképzésre vonatkoztatja. A hallgatók által a hallgatói fogadalomban is vállalt hűség
az Egyetem vonatkozásában a nyilvánosság igénybe vételét a jogorvoslati eljárás lezárásáig
korlátozza. Ez az Egyetemet is terhelő kötelezettség biztosítja, hogy a nyilvánosság elé ne
feltételezések, hanem a jogorvoslati eljárásban jogerősen megállapított tények kerüljenek. A
felek jogvitáikat így a kölcsönös tisztelet és méltányosság szabályai szerint rendezik.
24
a 28-29. §-hoz
Az Ftv. nem tartalmaz tilalmat a hallgató politikai tevékenységével kapcsolatban. A
közszolgálati ethosz a hallgatók ilyen típusú tevékenységének korlátok közé szorítását igényli.
A korlátozás hangsúlyozottan a tanulmányi feladatok teljesítése során kifejtett tevékenységre
vonatkozik. A korlátozás figyelemmel van a hallgatók közszolgálati pályára kerülésével is.
Ugyanis mind a köztisztviselők, kormánytisztviselők, mind pedig az „egyenruhások” esetében
a vonatkozó jogállási törvényekben különböző mértékű politikai tevékenységgel kapcsolatos
korlátok találhatók, melyek szigorúbbak a törvényjavaslatban foglaltaknál.
A politikai tevékenység korlátozásával összefügg, hogy az a hallgató, aki a közigazgatás
szervei, a Honvédség vagy a rendvédelmi szervek törvényben meghatározott feladataival
összeegyeztethetetlen célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a
tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. Abban a
kérdésben, hogy mely szervezetet kell e körbe tartozónak tekinteni, a hallgató kara szerinti
dékán dönt, ugyanis a dékán van leginkább abban a helyzetben, hogy a kara tekintetében ilyen
jellegű véleményt alakítson ki. A vélemény kialakítása tekintetében állásfoglalásával
„segítséget nyújt” a Honvédség, illetve az érintett közigazgatási vagy rendvédelmi szerv. E
rendelkezés összefügg a hallgatók jövőbeni közszolgálati pályára kerülésével, ugyanis már a
hallgatói lét alatt figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott személy mennyire elkötelezett a
közszolgálat értékrendje iránt. E szabály arra az esetre is korlátot állít fel, amikor az
összeegyeztethetetlenség jogszerűen működő szervezet tekintetében áll fenn. Azt is
hangsúlyozni kell, hogy az összeegyeztethetetlenség eseteinek felsorolása szükségtelen, mivel
az a közigazgatás szervei, a Honvédség vagy a rendvédelmi szervek törvényben
meghatározott feladatainak megismétlése lenne.
E § tartalmának törvényi szinten történő „elhelyezése” nem mellőzhető, mivel alapjogok
korlátozásáról rendelkezik.
a 30. §-hoz
E § (1) bekezdése a honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató szolgálati
feladatait, (2) bekezdése a rendészeti képzésben résztvevő hallgató szolgálati feladatait írja le.
Példaként célszerű kiemelni a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában résztvevő hallgatókat.
A szolgálati feladatokat ellátó hallgatók — kompenzálásként — a tanulmányi és
vizsgakötelezettségüket utólagosan is teljesíthetik, illetve igazoltnak kell tekinteni a
tanulmányi kötelezettségektől való távolmaradást. Bizonyos hallgatók esetében térítési díj
megállapítására is sor kerül.
A szolgálati feladatokra való igénybevétel a hallgató alapjogait is érinti, ezért csak törvényben
realizálható a szabályozás célja.
a 31. §-hoz
Az Ftv. nem állít korlátot a hallgatóknak a külföldi tanulmányok tekintetében. A
törvényjavaslat ilyen korlátot állít fel, amikor kimondja, hogy a honvédtiszti alap-
mesterképzésben résztvevő hallgató, valamint a doktori kepzésben résztvevő hivatásos vagy
25
szerződéses állományú hallgató külföldön tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének
engedélyével folytathat.
A vendéghallgatói és párhuzamos hallgató jogviszony létesítése „szabadon” gyakorolható az
Ftv. rendszerében. Ezzel szemben a törvényjavaslat szerint a honvédtiszti alap-
mesterképzésben résztvevő hallgató vendéghallgatói jogviszonyt, illetve további
(párhuzamos) hallgatói jogviszonyt is csak a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes
engedélyével létesíthet. A Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélye szükséges a
további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok
folytatásához is.
A fenti szabályok — kevés eltéréssel — a rendészeti felsőoktatási képzésben résztvevő
hivatásos állományú hallgatók vonatkozásában is megállapításra kerülnek.
E § a hallgató Ftv.-ben foglalt jogait korlátozza. Ez csak törvényi szinten lehetséges.
a 32-33. §-hoz
Az Ftv. 76. §-a taxatíve felsorolja a hallhatói jogviszony megszűnésének eseteit. Az Egyetem
tekintetében — annak sajátosságai miatt — szükséges további megszüntetési jogcímek
bevezetése.
Az egyik ilyen megszüntetési jogcím a büntetlen előélethez, illetve a „feddhetetlenséghez”
kapcsolódik. Amennyiben az Egyetem a hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
hogy a hallgatóval szemben fennáll e kizáró okok valamelyike, vagy ha a hallgató az
igazolással kapcsolatos kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség
elmulasztása rajta kívülálló ok következménye a hallgatói jogviszony — törvény erejénél
fogva — megszűnik.
A törvényjavaslat kifejezetten a honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók
alanyi körére megállapítja az elbocsátás jogcímét, amely már a Hft-ben is szerepelt. Az
elbocsátás rektori határozattal történik, melyhez indokolási kötelezettség járul. A hallgatói
jogviszony elbocsátással akkor szüntethető meg, ha az Egyetemen a hallgató által látogatott
szak vagy szakirány oktatása megszűnt; a hallgató körülményeiben olyan változás állt be,
amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági
követelményeknek; a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban
megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette; a honvéd tisztjelölt
jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a honvéd tisztjelölti jogviszony
megszűnésekor; vagy a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a
hivatásos jogviszony megszűnésekor.
Tekintettel arra, hogy az Ftv. jogviszony megszüntetési rendszeréhez képest sajátos
szabályokat rögzít e jogszabályhely, törvényi szintű megjelenítése elkerülhetetlen.
a 34. §-hoz
Az Ftv. 77-78. §-a tartalmazza a hallgatók önkormányzati jogaira vonatkozó szabályokat. A
78. § (1) bekezdése egyetértési jogot ad a hallgatói önkormányzat részére a szervezeti és
működési szabályzat tekintetében az alábbi körben: tanulmányi és vizsgaszabályzat, térítési és
26
juttatási szabályzat, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. A
törvényjavaslat a rektor és a szenátus felelősségéből indul ki az egyetemi autonómia
értelmezésében és a döntéshozatal rendjének meghatározásában. Ennek megfelelően a
hallgatói önkormányzat vétójoga véleményezési jogra változik. Ugyanígy az ifjúságpolitikai
és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználása vonatkozásában a hallgatói
Önkormányzatot nem egyetértési, hanem véleményezési jog illeti meg.
A kollégiumok működése tekintetében a törvényjavaslatban nem jelenik meg korlátozás. Az
Ftv. 76. § (5) bekezdése szerint a hallgatói önkormányzatot megilleti az a jog, hogy — a
szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint — közreműködjön a kollégium
vezetésében. Ennél konkrétabb kollektív hallgatói jog nem jelenik meg az Ftv.-ben.
a 35-37. §-hoz
Az Egyetem egységes gazdálkodó szerv.
A törvényjavaslat előírja, hogy az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős
miniszter költségvetési fejezetében kell biztosítani. A fenntartók megállapodása alapján
kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást a rendészetért és a honvédelemért felelős
miniszter saját költségvetési fejezetében biztosít.
Konkrétan meghatározásra kerül, hogy a katonai képzést folytató kar működésének dologi
feltételeit a honvédelemért felelős miniszter biztosítja, továbbá, hogy az FT és az FT
hivatalának költségvetése az Egyetem költségvetésében szerepel.
a 38-39: §-hoz
E §-ok minősített adatvédelmi szabályokat rögzítenek. Előírásra kerül, hogy a vezető, oktató,
tudományos kutató és más alkalmazott, továbbá a hallgató a minősített adatot képező vagy azt
tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak
engedéllyel kezdeményezheti.
Találmányt, kutatási eredményt minősített adattá a karok és más oktatási szervezeti egységek
szerint illetékes miniszterek minősíthetnek, a minősítés során az érintett országos parancsnok
véleményét ki kell kérni.
A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvtári segédletek a
minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az Egyetem minősített adat
védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint minősíthetők, illetve
ismerhetőek meg.
Minősített adatokkal kapcsolatos előírások csak törvényi szinten szabályozhatók megfelelő
módon.
a 40. §-hoz
A törvényjavaslat bevezeti és meghatározza a közszolgálati életpályák kormányzati
fejlesztésében közvetlenül érintett felsőoktatási területek szakminiszteri felügyeletének
intézményét. A felügyelet engedélyezési, egyetértési és a létszámok meghatározásával
kapcsolatos jogosítványokat foglal magaban a szakok indítása, illetve az intézményi működés
27
kapcsán. Ezeken keresztül a közszolgálat humánpolitikai igényeivel összhangban alakítható a
felsőfokú szakemberképzés.
a 41, §-hoz
Az Ftv. 106. § (2) bekezdése szerint „a felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzésben
szakindítás előtt, beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői
véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet,
a regisztrációs központnál eljárást kezdeményezhet. A regisztrációs központ — a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzése után — első
fokon dönt. A regisztrációs központ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői
véleményéhez kötve van. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést a
miniszter bírálja el. A miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői
véleményétől eltérhet.” Az Ftv. ezen szabályaihoz képest a törvényjavaslat kiegészítő
jelleggel előírja, hogy a közigazgatási felsőoktatási képzés a közigazgatás-fejlesztésért felelős
miniszter, rendészeti felsőoktatási képzés a rendészetért felelős miniszter, katonai
felsőoktatási képzés a honvédelemért felelős miniszter, nemzetbiztonsági felsőoktatási képzés
pedig a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélye alapján indulhat.
Új elem, hogy a tervezet szerint a rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás
szakjain az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre az adott évben felvehetők
létszámának meghatározása a Kormány feladata lesz. Speciális szabály, hogy a Kormány által
meghatározott létszámkereten belül az e törvényben nevesített miniszterek a felügyelt
felsőoktatási területek vonatkozásában (külön-külön) meghatározzák az államilag támogatott
képzésre felvehető hallgatói létszámok intézményenkénti és — az Egyetem kivételével —
szakonkénti elosztását, meghatározzák továbbá a költségtérítéses képzésre felvehető hallgatói
létszámok intézményenkénti, valamint — az Egyetem kivételével — szakonkénti
megosztását. Mindez azt jelenti, ha ezeken a képzési ágakban más intézmény is indítana
képzést, az illetékes szakminiszter dönt, hogy a létszám az intézmények között hogyan oszlik
meg. A jogalkotó az Egyetem képzéseiben résztvevő államilag támogatott és költségtérítéses
hallgatók létszámának szakonkénti bontásban való meghatározását a miniszterek helyett az
FT hatáskörébe utalja.
A § Ftv.-tői való eltéréseket rögzít, ezért a törvényi szint a megfelelő szabályozási szint.
a 42. §-hoz
Az Ftv. 106. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a felsőoktatási intézmény létesítésével,
átalakulásával kapcsolatos ügyekben első fokon a regisztrációs központ jár el. Döntése előtt
beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. A
regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el. A
miniszter döntése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői
véleményét. A miniszter a szakértői véleményhez kötve van, ha az abban foglaltak az
elsőfokú eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek. E bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni akkor is, ha a magyar felsőoktatási intézmény a Magyarország területén kívül
kíván székhelyen kívüli képzést folytatni.” E rendelkezéseket egészíti ki a törvényjavaslat
azzal, hogy az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási intézmények működésével
kapcsolatos eljárásaiban a közigazgatási felsőoktatás területén a közigazgatás-fejlesztésért
felelős miniszter, a rendészeti felsőoktatás területén a rendészetért felelős miniszter, a katonai
28
felsőoktatás területén a honvédelemért felelős miniszter, a nemzetbiztonsági felsőoktatás
területén pedig a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek egyetértésével dönt.
A § az Ftv.-hez képest speciális tartalmat határoz meg, ami törvényi szinten jeleníthető meg.
a 43. §-hoz
Az Ftv. 153. § (2) bekezdés b) pontja szerint az oktatásért felelős miniszter rendeletben
szabályozza az alap- és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit. A törvényjavaslat
e §-a azt írja elő, hogy a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási
alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeinek meghatározása csak a
közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért, illetve a honvédelemért felelős miniszter
egyetértésével történhet. Ez nem jelenti azt, hogy az oktatásért felelős miniszter új
felhatalmazást kap rendelet megalkotására, hanem az Ftv.-ben már létező felhatalmazás
egészül ki egy új feltétellel.
a 44. §-hoz
A törvényjavaslat felhatalmazást ad arra, hogy a Kormány rendeletben szabályozza a FT
működésének szabályait, az Egyetem gazdálkodásának, finanszírozásának speciális
szabályait, valamint az Egyetem hallgatóinak juttatásaival és az általuk fizetendő egyes
térítésekkel kapcsolatos szabályokat.
Az Ftv. 153. § (1) bekezdésének 12-13. pontja felhatalmazást ad a Kormánynak a hallgatók
juttatásainak és térítéseinek szabályozására. E felhatalmazás alapján került kiadásra a
felsőoktatásban résztvevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről
szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet, amelynek hatálya nem terjed ki a katonai és
rendészeti felsőoktatási intézmények katonai és rendészeti képzésben résztvevő hallgatóira. A
törvényjavaslatban szereplő felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet fogja rendezni az
Egyetem hallgatóinak juttatásaival és térítéseivel kapcsolatos szabályokat.
Miniszteri rendeleti szintű szabályozásra ad felhatalmazást a § (2) bekezdése. A felhatalmazás
alapján a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter — a honvédelemért és a rendészetért
felelős miniszter egyetértésével — rendeletben határozza meg a közigazgatási, rendészeti,
katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói
létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait, az
Egyetemre történő felvétel különös feltételeit, valamint a külföldi hallgatók Egyetemre
történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatásoknak és a
díjfizetésnek a rendjét. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény nem teszi lehetővé
együttes rendelet kiadását, ezért a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter kap
felhatalmazást úgy, hogy a másik két érintett miniszter egyetértőként kerül megjelenítésre.
a 45. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépésének időpontját állapítja meg. Egyes §-ok már a kihirdetést
követő nyolcadik napon hatályba lépnek, míg más rendelkezések 2012. január 1-jén, azaz az
Egyetem létrejöttének napján. A 2012. január 1. előtti hatályba léptetésekre két területen van
szükség. Egyrészt az 5. § határozza meg az FT feladatait, amelyek közül egyes feladatokat
még az Egyetem létrejötte előtt indokolt végrehajtani. Másrészt a közigazgatási, rendészeti
és katonai felsőoktatás felügyeletének szabályait is szükséges minél előbb bevezetni.
29
a 46-51. §-hoz
Az Egyetem szempontjából igen nagy jelentőséggel bírnak a törvényjavaslat átmeneti
rendelkezései tekintettel arra, hogy az Egyetem létesítése számos olyan kérdést vet fel,
amelyet azonnal nem lehet rendezni, hanem biztosítani kell a megfelelő átmenetet.
A törvényjavaslat biztosítja az alkalmazottak és a hallgatók jogviszonyának folyamatosságát.
Azonban problémát vet fel a főiskolai oktatói munkakörök egyetemi oktatói munkakörökké
történő átalakítása. Ezen átalakítást nem lehet a törvényjavaslat hatálybalépését követően
rövid időn belül rendezni, ezért a 2016. szeptember 1-ei határidő kerül rögzítésre. Mivel a
törvényjavaslat normatív rendelkezései között csak az „egyetemi” jelzős munkaköri
megnevezések szerepelhetnek, a 2016. szeptember 1-ig terjedő időszakra — bizonyos
esetekben — ki kell mondani, hogy az egyetemi tanár és docens alatt 2016. szeptember 1-ig
főiskolai tanárt is érteni kell.
Az átmeneti rendelkezések között kimondásra kerül, hogy az Egyetemen - a jogelődnél indult
alap- vagy mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban,
valamint doktori képzéseken - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg a
2011/2012. tanévre, illetve korábban felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a
szakon, amelyen azt megkezdték. E rendelkezés garantálja a kifutó szakok befejezésének
lehetőségét.
A törvényjavaslatban előírásra kerül, hogy közigazgatási felsőoktatási képzés a közigazgatás-
fejlesztésért felelős miniszter, rendészeti felsőoktatási képzés a rendészetért felelős miniszter,
katonai felsőoktatási képzés a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélye alapján
indulhat. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási felsőoktatási képzés tekintetében új előírásról
van szó, a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes engedélyére csak a 2013/2014-
es tanévtől új belépők számára induló képzések esetén van szükség.
Előírásra kerül, hogy a 41. § (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő
hallgatói létszámra vonatkozóan kell először alkalmazni.
Az átmeneti rendelkezések között kerülnek megjelölésre a törvénytervezet azon szakaszai is,
amelyek tekintetében az Egyetem alkalmazottaira és hallgatóira vonatkozóan 2012. január 1-
jétől kezdve egységes szabályozás indokolt.
az 52-53. §-hoz
A törvényjavaslat a módosító rendelkezések alcím alatt a következő törvények kismértékű,
technikai módosítását hajtja végre: a Hszt., a Hft., és a Hjt.
A módosítások nagyobb részének célja a „katonai felsőoktatási intézmény” szövegrészek
kiváltása a „katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény” szövegrésszel, illetve
ugyanezen séma szerint a „rendvédelmi felsőoktatási intézmény szövegrészek cseréje. A
ZMNE és az RTF megszűnésével nem lesz katonai, illetve rendészeti felsőoktatási intézmény,
hanem az Egyetem fog ilyen képzéseket folytatni, ezért szükséges funkcionális alapon
körülírni az Egyetemet.
30
az 54. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezések között szerepel a Hft. részleges hatályon kívül
helyezése. A Hft. tartalma felülvizsgálatra került abból a szempontból, hogy mely
rendelkezéseit szükséges megtartani, illetve bizonyos esetekben kiterjeszteni más karokra is.
A felülvizsgálat eredményeként a Hft. számos rendelkezése beépítésre került a
törvényjavaslatba. A Hft. hatályon kívül helyezésével kapcsolatban kiemelendő, hogy annak
csak azon rendelkezéseit lehet, illetve kell hatályon kívül helyezni, amelyek konkurálnak a
törvényjavaslat előírásaival. Azon rendelkezéseket viszont szükséges hatályban tartani,
amelyek kifejezetten a honvéd tisztjelöltig illetve az ösztöndíjas jogviszonyoz kapcsolódnak és
nem vonatkoznak az egyetem és a hallgató közötti hallgatói jogviszonyra. E rendelkezések
hatályban tartása csak átmeneti jellegű, tekintettel arra, hogy „végleges elhelyezésük” a Hjt.-
ben, illetve a Hszt.-ben fog megtörténni. A Hft. hatályban maradó jogszabályhelyeinek
hatályon kívül helyezését a „végleges elhelyezéssel” egyidejűleg célszerű megvalósítani,
mivel így kiküszöbölhető a joghézag keletkezésének kockázata. Ugyanezen séma szerint az
oktatókra vonatkozó egyes részek sem helyezhetők a törvényjavaslattal hatályon kívül,
ugyanis a Hft.-ben szerepelnek olyan rendelkezések, melyek kizárólag az oktatók szolgálati
jogviszonyát érintik. E szabályokat szintén a Hjt., illetve a Hszt. rendszerébe indokolt
illeszteni.
Hatályon kívül helyezésre kerülnek az Ftv. azon jogszabályhelyei is, amelyek katonai és
rendvédelmi felsőoktatási intézményekre állapítottak meg speciális szabályokat, ugyanis e
rendelkezéseket a törvényjavaslatnak kell tartalmaznia.
A törvényjavaslat tartalmazza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi
XXXVI. törvény — lépcsőzetes — hatályon kívül helyezését is. Első „körben” azon
rendelkezések helyezhetők hatályon kívül, amelyek átvételre kerülnek a törvényjavaslatba
vagy már végrehajtott feladatokat tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes szenátus
2012.	december 31-ig működhet, e testületre vonatkozó szabályok csak ezen időpont után
helyezhetők hatályon kívül.