﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4128. számú
törvényjavaslat
az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. szeptember
1
2011. évi... törvény
az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról
l-§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.)
330/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű
ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás
kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa - jogszabályon, hatósági határozaton
vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további
nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt
a)	bűnszövetségben,
b)	üzletszerűen
követik el.”
(2)	A Btk. 330/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.”
2-8
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § Az ügyész
a)	a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, továbbá
b)	uzsorás szerződés esetén
a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
alkalmazása iránt keresetet indíthat.”
3.§
Ez a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
2
INDOKOLÁS
az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az
elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további
gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora
elleni fellépés következetesebbé tétele, és szigorítása. Magyarországon az utóbbi időszakban a
gazdasági válság hatására megszaporodtak azok a személyek, akik a hitelintézetektől
jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján hitelt már nem kaphatnak. A szorult helyzetben levő
emberek válságos pénzügyi helyzetét kihasználva a bűnözők arra szakosodnak, hogy a
legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. A Nemzeti
Ügyek Kormányának feladata, hogy a kiszolgáltatott embereket megvédje, ezért az uzsora
cselekményekkel szemben a jog teljes szigorával fel kell lépni és le kell sújtani a másokat
kizsákmányoló bűnözőkre.
Az uzsora-bűncselekmény tényállásának (Btk. 330/A. §) a törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) szerinti módosításával jelentős szigorítás lép életbe, ugyanis a hatályos normaszöveg
az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemeként tartalmazta az üzletszerűséget.
Az uzsorázás újabb formái azonban olyan jelleget öltöttek magukra, megjelenésükben -
embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt - olyan súlyos veszélyt jelentenek a
társadalomra, hogy uzsora-büncseiekménykénti minősítésüket függetleníteni kell attól, hogy a
cselekményt üzletszerűen követik-e el, vagy sem. Példaként hozható fel a kölcsönadással
kombinált színlelt adásvételi szerződés aláíratása, mintegy a kölcsön „biztosítékául”, majd
annak érvényesítése. Ez ugyanis önmagában olyan cselekmény, ami egyszeri elkövetés esetén
is súlyos büntetőjogi szankciót kell, hogy maga után vonjon. Az üzletszerűség kikerül az
alaptényállási elemek közül, és a jövőben minősített esetként lesz értékelendő. A módosítás
révén a büntetőjogi fellépés szigorúbb és következetesebb, és az új elkövetési
magatartásokhoz rugalmasan alkalmazkodó lesz.
Az uzsora-bűncselekményekre jellemző a szervezett elkövetési forma. Az elkövetők közötti
„érdekszövetség” megbontását célozza meg a Javaslat azzal, hogy a hatóságokkal
együttműködő, tevékeny megbánást tanúsító elkövetővel szemben a büntetés korlátlan
enyhítésére ad lehetőséget.
Lényeges, hogy a jogrendszer egészében lehetőség legyen fellépni e kizsákmányoló
magatartásokkal szemben, ezért a Javaslat módosítja az ügyésznek a Ptké.-ben szabályozott
közérdekű keresetindítási jogát, és külön nevesíti az uzsorás jogügyleteket. Az ügyész akkor
is élhet-e jogosítvánnyal, ha nem indult büntetőeljárás vagy a büntetőjogi felelősség
megállapítására nem került sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az I. §-hoz
Az ismertetett gazdasági változások, valamint az emberek élethelyzetében bekövetkezett
negatív folyamatok olyan elkövetési formákat hoztak napvilágra, amelyeknél nem indokolt az
3
üzletszerűség tényállási elemként való vizsgálata. A Javaslat ennek érdekében az uzsora-
bűncselekmény alaptényállási elemei közül elhagyja az üzletszerű elkövetési módot, és az
üzletszerűséget minősítő körülményként határozza meg.
Az uzsorás szerződés teljesítése nem csupán a kötelezett, hanem az ál tata eltartott személy
élethelyzetében is kedvezőtlen hatást vált ki, ezért a Javaslat a tényállást az eredmény
tekintetében ezzel a személyi körrel kiegészíti. A Javaslat továbbá apróbb pontosítást végez
el, amikor az eljárásjogi kategóriát felváltja az anyagi jogban használatos általános alanyiságú
szóhasználattal.
A Javaslat a tevékeny megbánást gyakorló elkövetővel szemben a korlátlan enyhítés
lehetőségét vezeti be, ezáltal is segítve a hatékonyabb felderítést, és az igen jelentős látencia
visszaszorítása érdekében
A 2. §-hoz
A Javaslat az ügyész perindítási lehetőségét a hatályos szabályozáshoz képest az uzsorás
szerződések körével bővíti, amelyeknek egyre gyakoribb és egyre kíméletlenebb előfordulása
az utóbbi időszakban komoly társadalmi figyelmet, sőt visszatetszést keltett.
A 3. §-hoz
Az uzsorával szembeni fellépés kiemelt jelentősége indokolja a törvény rövid határidővel
történő hatálybaléptetését.