﻿Érkezett* 2011 SIEH 1 8.
2011. évi ...törvény
az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
M
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: ltv.) 17. § (1) bekezdése a
következő r)-t) pontokkal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
,j) a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a szociálisan
rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény
rendelkezése alapján elengedett követelés,
s) a devizában felvett lakáscélú hitelből származó követelés, ha az a törvényben rögzített
árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik,
t) a pénzügyi intézmény által elengedett devizában felvett lakáscélú hitelből származó
követelés feltéve, hogy
ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy
főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének
kétszeresét vagy
tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés
elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”
(2)	Az ltv. 26. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
,,u) a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászorult természetes
személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog
érvényesítésével történik.”
(3)	Az ltv. 11. § (2) bekezdésében a „c), k), l) és m)” szövegrész helyébe a ,,c), k), l), m), r), s)
és t)” szöveg lép.
2.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
számú melléklet 7.15. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:
7.15. az elengedett követelés akkor, ha az)
„a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás
szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben
lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett
követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik), feltéve, hogy a magánszemély kötelezett
1
(adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja
meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;”
(2)	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.19-7.21. ponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.19. a szociálisan rászorult magánszemély hiteladósok lakhatásának biztosítása érdekében
a)	a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben törvény
rendelkezése alapján elengedett, megszűnt kötelezettség, valamint az előbbi ügyletben
keletkezett, a magánszemélyt megillető, ingatlan értékesítéséből származó jövedelem;
b)	az a) pontban említett hiteladósnak (illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozójának)
lakás bérletéhez helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított
kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel;
c)	az a) pontban említett hiteladósnak - mint volt tulajdonosnak - törvény alapján a lakás
visszavásárlására biztosított vételi opciós jog formájában juttatott bevétel;
d)	a c) pontban említett opciós jog érvényesítésekor a magánszemély által megszerzett
jövedelem;
7.20.	a devizában felvett lakáscélú hitel adósa által teljesített, törvényben rögzített
árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség;
7.21.	a pénzügyi intézmény által elengedett devizában felvett lakáscélú hitelből származó
követelés feltéve, hogy
a)	a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy
főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének
kétszeresét vagy
b)	a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés
elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”
3.	Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
3.§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1)
bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„(aa) a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának
biztosításáról szóló törvény alapján történő lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett
lakáscélú hitelből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő
végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az
elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás,
(ab)	a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló
törvény szerinti vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás,
(ac)	a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló
eljárás;”
2
4. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
4.§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 200/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet
fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó fennálló tartozásának
egy részét vagy - a 200/B. §-ban meghatározott kivétellel - a teljes összegét előtörleszti.”
(2)	A Hpt. a 200/A. §-t követően a következő 200/B. §-sal egészül ki:
„200/B. § (1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a
Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a
alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú
kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén
a pénzügyi intézmény - amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek -
a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró
esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban
az esetben köteles, ha
a)	a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam az (1)
bekezdésben meghatározott árfolyamnál nem volt magasabb,
b)	a kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi ...törvény hatálybalépésének napjáig nem mondta
fel,
c)	a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevő 2011. december 30.
napjáig a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére
benyújtja, és
d)	a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy
gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevő a c) pont szerinti
igénybejelentéssel egyidejűleg vállalja.
(3)	A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, valamint köteles a (2) bekezdés
c)	pontja szerinti igénybejelentéstől számított 60 napon belül, a szerződés végtörlesztésre
irányuló lezárását előkészíteni.
(4)	A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott
végtörlesztésért a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott
költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.”
(3)	A Hpt. 210. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a
pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában,
amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás
megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget.
3
Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a
kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a
felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a
hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a
kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.”
(4)	A Hpt. a következő új 234/F. §-sal egészül ki:
„234/F. § A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi.... törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 200/B. §-nak és
4.	§ (3) bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésnek való megfelelés érdekében
egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú
kölcsönszerződés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó
rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek módosításával. Ebben
az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése
válik a szerződés részévé.”
5.	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
5.§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 7. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„7. § A jelzálog-hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek
megtérítésére. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az előtörlesztésre - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
6- §
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a
devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön
előtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes
előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre
vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön
részleges vagy teljes előtörlesztésére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak
tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon
kerülhet sor.”
4
7. Záró rendelkezések
7-§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2)	2012. március 31-én hatályát veszti a Hpt. 200/B. §-a, valamint 200/A. § (4) bekezdésében
a 200/B. §-ban meghatározott kivétellel -"szövegrész.
(3)	Ez a törvény 2012. április 1-én hatályát veszti.
5
Általános indokolás
A Javaslat
-	átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az ingatlannal fedezett fogyasztóval kötött deviza alapú
hitelek rögzített árfolyamon teljes előtörlesztésre (végtörlesztésre) kerüljenek;
-	a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban résztvevők,
valamint a szociálisan rászoruló természetes személyek megsegítése érdekében meghatározott
körben adó- és illetékmentességet ír elő.
Részletes indokolás
Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvénymódosítása, valamint a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
az 1-2. §-okhoz
A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban résztvevő
magánszemélyeknek a hatályos szabályozás alapján személyi jövedelemadó- és
illetékkötelezettsége keletkezne a pénzügyi intézmények által elengedett követelés, az
ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott
bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.
A Javaslat mind a személyi jövedelemadó, mind az ajándékozási, illetve visszterhes
vagyonátruházási illetékkötelezettség alól mentesíti az egyébként is nehéz helyzetben levő
devizahitellel rendelkező adósokat.
Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
a 3. §-hoz
A szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosítása érdekében a
Magyar Állam megvásárolja a jelzálogjoggal (sok esetben végrehajtási joggal) terhelt
lakásokat, amennyiben az erre vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek, illetve törvényi
rendelkezés alapján lehetősége van a devizahitellel rendelkező magánszemélyeknek a
kölcsönösszeg rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére. A jelzálogjog, végrehajtási jog,
illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránti eljárásért azonban jelenleg igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. A Javaslat ezen eljárások díjmentességének bevezetését
célozza.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
a 4. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztóval kötött lakóingatlannal fedezett deviza
alapú kölcsön végtörlesztését a hiteladós svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250
HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamon teljesítse. Az erre vonatkozó
igénybejelentés végső határidejét is meghatározza a Javaslat azzal, hogy a kötött árfolyamú
6
végtörlesztés további feltételeként rögzíti a kapcsolódó áthidaló, illetve gyűjtőszámlahitel
egyidejű végtörlesztését, valamint azt is, hogy az érintett devizakölcsön folyósításánál
alkalmazott árfolyam nem lehetett magasabb, mint a rögzített árfolyam. A Javaslat egyben
kimondja, hogy ezen végtörlesztésnél a pénzügyi intézmény költségtérítést, díjat vagy
jutalékot sem számíthat fel.
A Javaslat végezetül korlátozza a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel- és kölcsön
szerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
az 5. §-hoz
A jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló törvény a fogyasztónak nyújtott hitel
esetében az előtörlesztésnél felszámítható költségek vonatkozásában a fogyasztónak nyújtott
hitelről szóló törvényt rendeli alkalmazni. Tekintve, hogy a hitelintézeti törvény 4. § szerinti
módosítása a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre kimondja a költség és
díjmentességet, e törvényben is szükséges az eltérő szabály tükröztetése.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
a 6. §-hoz
A Javaslat indoka, hogy a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény szerinti devizakölcsön teljes
előtörlesztésekor a hatályos rendelkezések a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési
árfolyamot rendelik alkalmazni.
a 7. §-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „az
otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2011. szeptember 16.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség