﻿k'omsnyszám: \ U\J\L\S
f	2011. évi... törvény
-r.^ek ^Ö1l 5iEr! 16. a központi hitelinformációs rendszerről
Az Országgyűlés a közérdek által vezérelve a teljes körű hitelnyilvántartás - ezen belül a
lakossági hitelnyilvántartás - létrehozásának, a hitelképesség megalapozottabb megítélésének,
túlzott mértékű lakossági eladósodás csökkentésének, a pénzpiac biztonságosabb
működésének, valamint a hitelezési kockázat csökkentésének, összességében a társadalom
egésze gazdasági és pénzügyi stabilitásának elősegítése érdekében a következő törvényt
alkotja:
1.	Általános rendelkezések
1.	A törvény célja
!•§
A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) célja a hitelképesség
megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a
hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók
biztonságának érdekében.
2.	Fogalommeghatározások
2.§
(1)	E törvény alkalmazásában
a)	nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás,
akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli;
b)	befektetési hitel nyújtása: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenység;
c)	pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének b)-g) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a
biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. §-a (1)
bekezdésének 29. pontja és 5. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a
közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is;
d)	referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító
adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás e törvény alapján kezelhet;
e)	referenciaadat-szolgáltató:
1 a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1)
bekezdésének b)-g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi
intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
2.	a Diákhitel Központ Zrt,
3.	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (2)
bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás,
4.	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti értékpapír-kölcsönzést végző
befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi
intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint
5.	ha a KHR-hez csatlakozott, a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező, valamint a határon
átnyúló szolgáltatást végző más tagállambeli hitelező.
f)	vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet,
a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót,
kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató kereskedelmi kölcsönt nyújt.
(2)	E törvény alkalmazásában az írásban történő adatátadás, tájékoztatás és egyéb
kommunikáció alatt
a)	a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás között kizárólag az
elektronikus úton történő közlést;
b)	a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás és a
nyilvántartott személy között a postai úton való közlést;
c)	a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést és - a nyilvántartott
vállalkozás előzetes hozzájárulása esetén - az elektronikus kézbesítésről szóló külön
jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt
kell érteni.
(3)A	nyilvántartott személy távközlési eszköz vagy elektronikus kommunikáció útján
továbbított szöveges üzenetben való értesítést is igényelhet a referenciaadat-szolgáltatótól,
valamint a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól. A természetes személy e törvényben
meghatározott nyilatkozatát a referenciaadat-szolgáltató bármely fiókjában is megteheti
írásban.
(4)	Az e törvényben meghatározottak szerint haladéktalanul elvégzendő cselekményeket
legfeljebb egy munkanapon belül kell elvégezni.
3.	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás létrehozásának illetve működtetésének engedélyezése
3- §
(1)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás létrehozásának, illetve működtetésének
engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására, továbbá az üzleti titok és a
banktitok megtartására, illetve a titoktartási kötelezettség alóli kivételekre a hitelintézetekről
és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 17. §-ában foglalt feltételeken túl az
alábbi feltételeknek is megfelel:
a)	részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás,
b)	legalább kétszázmillió forint saját tőkével rendelkezik,
c)	a hitelreferencia szolgáltatást kizárólagos tevékenységként végzi és
d)	részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás.
(3)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a KHR felett
folyamatos felügyeletet gyakorol.
(4)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás évente tájékoztatást készít a KHR működéséről,
illetve a KHR-ben kezelt adatok alapján a hitelfelvételek számáról, nagyságrendjéről, a
szerződéses kötelezettségek teljesítéséről, valamint az eladósodás alakulásáról. E tájékoztatást
a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás évente honlapján közzéteszi, valamint egyidejűleg
megküldi a Felügyelet részére.
4.	A KHR működtetésére irányuló engedély visszavonása
4-§
(1)	A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha
a)	a pénzügyi vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül
nem egyenlítette ki, vagy vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére
nem nyújtana fedezetet,
b)	a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi vállalkozás felszámolását.
(2)	A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt. 29. §-ában foglalt
eseteken kívül akkor is visszavonhatja, ha
a)	a Hpt.l3/C. §-ában meghatározott, az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos
szabályozási rendszer előírásainak nem tesz eleget,
b)	a pénzügyi vállalkozás - az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon -
súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait,
c)	a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tesz eleget a Felügyelet határozatában foglalt,
a jogszerű működés helyreállítására vonatkozó előírásoknak.
(3)	A KHR kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet
köteles a KHR kezelésére egy másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély
visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő bekövetkezéséig felügyeleti biztost
kirendelni.
(4)	Felügyeleti biztos kirendelése esetén, a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény rendelkezéseit
megfelelően kell alkalmazni.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott kijelölés esetén a Felügyelet azt a pénzügyi
vállalkozást jelölheti ki a KHR kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a 3. § (2)
bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feltételeknek százhúsz napon belül megfelel.
(6)	Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a
Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt
határidő bekövetkezéséig kezelt referenciaadatokat az engedély visszavonására vonatkozó
határozatban foglalt időpontban átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet
a KHR új kezelőjeként kijelöl. Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére
vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó
határozatban foglalt határidőtől kezdődően referenciaadatot nem kezelhet.
(7)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás üzletszabályzatának elfogadásához a Felügyelet
jóváhagyása szükséges.
II.	A KHR-ben történő' adatkezelés szabályai
5.	A KHR részére történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés általános szabályai
5.	§
(1)	A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben
meghatározott referenciaadatok kezelhetők.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a
kereskedelmi kölcsönszerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint a
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói
hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul írásban átadja a KHR részére
a)	a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d)
alpontjai szerinti referenciaadatait,
b)	a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontjaés 2.2 pontja a)-d) alpontja
szerinti referenciaadatait.
(3)	A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató
beszerzi az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből
történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a (7) bekezdés szerinti - átvételéhez. Nem
szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11-14. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Amennyiben
az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a
KHR tartalmazza.
(4)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadat-szolgáltatók által átadott
referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és
folyamatos fenntartásáért.
(5)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-be történő adattovábbítás céljából
kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből
kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. Az
adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a
KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ből a
Diákhitel Központ Zrt. részére - a 15. § (7) bekezdésében foglaltakon kívül - referenciaadat
nem adható át.
(6)	A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által
megküldött az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben
összekapcsolhatók.
(7)	A pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés vagy befektetési hitel nyújtására,
kereskedelmi kölcsönszerződés, illetőleg a Tpt.-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre
vonatkozó szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat szolgáltató a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozástól - ha az ügyfél a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz
hozzájárult - átveszi a (2) bekezdés szerinti referenciaadatokat.
(8)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani
a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező számára,
valamint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező (a
továbbiakban: más tagállambeli hitelező) számára, ha Magyarországon határon átnyúló
szolgáltatást végez.
(9)	Más tagállambeli hitelező részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége
vonatkozásában, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor
továbbíthat, ha
a)	ezt a más tagállambeli hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál a KHR-hez történő
csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi,
b)	a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozástól igényelt adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelően
használja fel és
c)	írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
tekintetében az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak
megfelelően jár el és teljesíti a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket.
(10)	Más tagállambeli hitelező KHR részére teljesítendő adatátadási kötelezettsége a
határon átnyúló szolgáltatást igénybevevő nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással
összefüggő, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki.
6.§
(1)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító
referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra
jogosult személy nevét.
(2)	Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok
köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak
nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 8.
§-ban meghatározott időpontig kell kezelni.
(3)	A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az e törvényben foglalt feltételek
fennállása esetén az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével az általa kezelt
referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-
szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is
fennáll, ha azokról tudomása van.
(4)	A KHR feladataik ellátása érdekében adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a
Felügyelet részére, ha a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását
véglegesen lehetetlenné teszi.
7-§
(1)	A 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett
tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell
végezni, ha az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés egy másik
referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül.
(2)	A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat
teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő
referenciaadat-szolgáltató részére.
(3)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás
referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő
referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát
képező szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.
8. §
(1)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a (3)-(4) bekezdésben, valamint a 9. §-ban
foglalt kivétellel - a referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított
öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 9. § szerinti további adatkezeléshez való
hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat
véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:
a)	a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti
adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
b)	az adat átadásának időpontja a 12. §, a 13. § és a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben,
c)	a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 14. § (2) bekezdése szerinti
esetben,
d)	a szerződés megszűnésének időpontja a 14. § (1) bekezdése szerinti esetben.
(3)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a
referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut,
hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.
(4)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből
eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy
év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot a 11. § (1)
bekezdés szerinti referenciaadatot.
6. A természetes személyekre vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai
9-§
(1)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kapott
adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - haladéktalanul véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződések
megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt tájékoztatja arról a
lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes
személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A
nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása
során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését
követő legfeljebb öt évig kezelje. A további adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses
jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.
10. §
(1)	A szerződéskötést megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel -
a megalapozott döntés érdekében - megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból, a
természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint
szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira.
(2)	Ha a KHR-ből igényelt adatok alapján megállapítható, hogy a szerződésből származó
kötelezettségek teljesítése meghaladja a természetes személy kockázatvállalási képességét, a
referenciaadat-szolgáltató a folyósítható hitel összegét a felelős hitelezés követelményének
megfelelően a természetes személy kockázatvállalási képességét meg nem haladó mértékben
állapítja meg.
11. §
(1)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban
átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti
referenciaadatait, aki pénzügyi szolgáltatásra, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződésben illetve kereskedelmi kölcsönszerződésben, valamint a
külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési
kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának
összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi
minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint
kilencven napon keresztül fennállt.
(2)	Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű
fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.
(3)	Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a
Tpt. 169. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
12. §
A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait,
aki pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződés illetőleg kereskedelmi kölcsönszerződés, valamint a külön
jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során
valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal
bizonyítható.
13.	§
A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a
természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait,
a)	aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően,
miszerint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja
vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a
bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre,
b)	aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy
személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel,
c)	akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős
határozatában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 313/C. §-ában
meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
7.	A vállalkozásokra vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai
14.	§
(1)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak
a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait,
amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó
időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított
követelést tartanak nyilván.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak
a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt
kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására
irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
III. Ügyfélvédelem és jogorvoslat
15.	§
(1)	A pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, kereskedelmi kölcsönszerződés,
befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-
kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a külön jogszabályban meghatározott hallgatói
hitelszerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés
megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a
nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által
kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, valamint arról, hogy
adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11-13. § szerint átadásra
kerülhetnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak részét képezi a Felügyelet által jóváhagyott
tájékoztató kiadvány.
(3)	A 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal
megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról,
hogy a melléklet II. fejezete 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha
nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.
(4)_A	természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére
az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette.
(5)	A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az
átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt
adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 1. §-ban
meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés
megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 14. §-ban
meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be.
(6)	A referenciaadat-szolgáltató valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozás részére történő adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban
tájékoztatja az nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről.
(7)	Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy
milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át.
A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és
milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül
megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
(8)	A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három
napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak. A
referenciaadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon,
kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két
munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.
(9)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a (7) bekezdés szerinti tájékoztatási
kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is
teljesítheti
16. §
(1)	A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.
(2)	A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást
a)	a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó
referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy
b)	a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz
nyújthatja be.
(3)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott személy egyidejű
értesítése mellett - haladéktalanul köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni,
amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve,
ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező
szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került
sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
(4)	A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a
kifogást annak kézhezvételét követő három munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat
eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat
formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül
tájékoztatni.
(5)	Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul köteles a
helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése
mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást
haladéktalanul köteles átvezetni.
(6)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-
szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő
követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a
referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
(7)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de
legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-
szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően
referenciaadatot továbbított.
17.	§
(1)	A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt,
illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t
kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében
meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy
lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként
postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
(2)	A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is
megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e
törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél
benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított
határidő leteltétől kell számítani.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell
alkalmazni.
(4)	A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak
tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három
munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére
alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az
első tárgyalás legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc munkanapon
belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik
alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő
időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos
tárgyalást nyolc napon belül kell megtartani.
18.	§
(1)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás
jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
(2)	A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként
haladéktalanul elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a
kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet
nélkül előzetesen végrehajtható.
(3)	Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó
határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a
referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-
szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából
kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás.
(4)	A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni
nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.
(5)	A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja
esetében van helye.
19.	§
(1)	A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli
annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e
törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy
eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozást terheli.
(2)	Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell
kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.
(3)	A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat
helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően
haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
(4)	A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a
Felügyeletnek is megküldi.
20.	§
A 18-20. §-ban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.
V.	Záró rendelkezések
8.	Hatálybalépés
21. §
E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
r
9.	Átmeneti rendelkezések
22. §
(1)	Az e törvény hatályba lépésétől számított harminc napon belül a referenciaadat-
szolgáltató írásban tájékoztatja természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerződések
tartalmáról, az adatátadási kötelezettségéről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás
céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat
csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon
belül átadja a fennálló szerződéseinek természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet
II.	fejezet 1.1-1.2 szerinti referenciaadatokat.
(3)	A (2) bekezdés nem érinti a referenciaadat szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a
11-14. § szerinti referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a törvény
hatályba lépésétől átadja.
(4)	A természetes személy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül kérheti adatainak pontosítását.
(5)	A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére legkésőbb e
törvény hatályba lépésétől számított száznyolcvan napon belül átadja a törvény hatályba
lépését megelőző 5 évben lezárt, természetes személy ügyfelekkel kötött szerződésinek a
melléklet II. fejezet 1.1-1.2 pontban meghatározott referenciaadatait.
(6)	A referenciaadatok (2) és (5) bekezdés szerinti KHR-be történő átadását megelőzően a
referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a 5. § (7)
bekezdés szerinti - átvételéhez. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből
történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza.
(7)	A (6) bekezdés szerinti hozzájárulást az ügyfél az adatok (2) és (5) bekezdés szerinti
átadását követően bármikor megadhatja.
(8)	Az e törvény hatálybalépésekor a Hpt. szerinti Központi Hitelinformációs
Rendszerben kezelt adatokat e törvény hatályba lépését követően a KHR-ben kell kezelni.
(9)	A referenciaadat-szolgáltató az adat átadásáról és annak tartalmáról a nyilvántartott
személyt az e § szerinti adatátadás megtörténtétől számított nyolc napon belül értesíti. Az
értesítési kötelezettség nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti adatátadásra.
23.	§
(1)	E törvény nem érinti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás KHR működtetésére
irányuló engedélyének érvényességét.
(2)	Az e törvény hatályba lépése előtt jelzáloghitei nyújtására jogosult biztosító, a
zálogkölcsönnyújtással foglalkozó közraktár, legkésőbb e törvény hatályba lépésétől számított
száznyolcvan napon belül köteles a tevékenységét engedélyező hatóság részére benyújtani a
KHR-hez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot.
(3)	A jelzáloghitei nyújtására jogosult biztosító és a zálogkölcsönzéssel foglalkozó
közraktár esetében a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott határidő a KHR-hez történő
csatlakozás napjától számítandó.
(4)	A (2) bekezdés hatálya alá tartozó biztosítóra, közraktárra a 11-12., és 14. §-ban
meghatározott adatátadási kötelezettség csak az e törvény hatályba lépését követően
bekövetkezett esetekre alkalmazandó.”
10.	Módosuló jogszabályok
24.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	a Hpt. 130/A §-át megelőző cím, a Hpt. 130/A-130/0. §-a, 2. számú mellékletének V.
fejezete, 3. számú mellékletének II. fejezete;
b)	a Tpt. 157. §-át megelőző cím, a Tpt. 157.§-a, 157/A-157/B.§-a.
(2)	A Tpt. 5.§-a (1) bekezdésének 81. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
alkalmazásában]
„81. központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló
törvényben meghatározott rendszer,”
(3)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 4.§-a
a következő q) ponttal egészül ki:
[4. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el]
,,q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]
(4)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésének k) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő 1) ponttal egészül
ki:
[A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges
engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
,,k) nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról,
valamint e-mail címéről, továbbá
1) zálogkölcsön-nyújtás esetén a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs
rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot.”
(5)	A Hpt. 15. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés
megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő
vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele
a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő
csatlakozásról szóló nyilatkozat.”
(6)	A Hpt. 18. § (2) bekezdésének 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell
a Felügyelethez benyújtani:]
,,l) a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő
csatlakozásról szóló nyilatkozatot, továbbá”
(7)	A Hpt. 18/A § (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre
jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
,,p) a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező
külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő
csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,”
(8)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 68. § (1)
bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a
következő e) ponttal egészül ki:
[A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet
engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:]
,,d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges
szavatoló tőkével rendelkezik, valamint
e)	a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő
csatlakozásról szóló nyilatkozatot.”
(9)	A Hpt. 54.§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét]
,,c) a 3. § (1) bekezdésének b)-g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző
pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség
vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi
hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott
referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,”
(10)	A Hpt. 2. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
,,g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra.”
(11)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-a (2)
bekezdésének 37. és 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„37. központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló
törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),”
„54. referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben
meghatározott fogalom,”
(12)	A Hpt. 2. melléklet I. Fejezetének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Hitelreferencia-szolgáltatás:
a)	banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy
b)	a külön törvényben meghatározott Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő
pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.”
Melléklet a 2011. évi ...törvényhez
I. Az azonosító adatok
1.	Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve,
születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma,
egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.
2.	A referenciaadat-szolgáltatót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és
fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
II.	A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok
1.	Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:
1.1	azonosító adatok:
a)	név,
b)	születési név,
c)	születési idő, hely,
d)	anyja születési neve,
e)	személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
szerint alkalmas igazolvány száma,
f)	lakcím,
g)	levelezési cím.
1.2	a pénzügyi szolgáltatásra, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-kölcsönzésre
vonatkozó szerződésre illetőleg kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint a hallgatói hitelre
vonatkozó szerződési adatok:
a)	a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c)	ügyféli minőség (adós, adóstárs, kezes),
d)	a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme,
valamint a törlesztés módja,
e)al3.§(l) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
j) a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és
meg nem fizetett tartozás összege,
g)	a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
h)	a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló
megjegyzés.
1.3	a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, befektetési hitel nyújtására, illetőleg
értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, illetőleg kereskedelmi kölcsönszerződés
valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés kezdeményezésére
vonatkozó adatok:
a)	az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b)	okirati bizonyítékok,
c)	perre utaló megjegyzés.
1.4	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:
a)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),
b)	a letiltás időpontja,
c)	a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja,
száma, összege,
d)	a jogosulatlan felhasználások száma,
e)	az okozott kár összege,
fi a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,
g) perre utaló megjegyzés.
1.5 a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:
a)	a nyilatkozat kelte (hely, dátum),
b)	a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,
c)	az ügyfél azonosító adatai,
d)	a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.
2.	Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:
2.1	azonosító adatok:
a)	cégnév, név,
b)	székhely,
c)	cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,
d)	adószám.
2.2	a pénzügyi szolgáltatásra, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-kölcsönzésre
vonatkozó szerződési adatok:
a)	a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c)	a szerződés megszűnésének módja,
d)	a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme,
valamint a törlesztés módja,
e)	a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
fi a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,
g)	a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló
megjegyzés.
2.3	azon bankszámlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket
tartottak nyilván:
a)	a szerződés azonosítója (száma),
b)	a bankszámla száma,
c)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
d)	a sorba állított követelések összege és devizaneme,
e)	a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,
fi perre utaló megjegyzés,
2.4	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó
adatok:
a)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,
b)	perre utaló megjegyzés.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hitel és hiteljellegű pénzügyi szolgáltatások szabályozása során kiemelt jelentősége van a
hiteligénylések elbírálásához felhasználható hitel- és személyes adatok központi
nyilvántartásának. A hitelbírálat célja, hogy a hitelező intézmények minél alaposabban
megismerhessék leendő adósuk fizetőkészségét és fizetőképességét, s az ezeket tükröző
adatokat (adósságállomány nagysága, szerkezete) lehetőleg a hitelkérelmezőtől független,
megbízható forrásból szerezzék be. Ennek egyik legfontosabb eszköze a központi
hitelinformációs rendszer (KHR).
A hatályos szabályozás értelmében az adós hiteltörténetére vonatkozó teljes körű
nyilvántartás jelenleg csak a vállalkozások esetében érvényesül. A lakossági hiteladatok
tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(Hpt.) 1998-as módosítása révén nyílt lehetőség az ún. negatív listás központi adatkezelésre.
A törvényben meghatározott szerződésellenes magatartások esetén kerülhetnek lakossági
hitel- és személyes adatok a központi hitelinformációs rendszerbe. Ezek, a későbbi
törvénymódosítás révén bővített adatok, pontosított és garanciális elemeiben megerősített
eljárás keretében, szabadon felhasználhatóak a hitelbírálathoz.
A természetes személyek teljes körű hitelnyilvántartásának, azaz a teljes körű lakossági
hitelnyilvántartás létrehozásának szükségességét elsődlegesen a megalapozott hitelbírálathoz
fűződő érdek alapozza meg. Az állami beavatkozást megalapozó közérdek pedig a lakosság
növekvő mértékű eladósodása: jelentősen nő azon hitelfelvételek száma, amely esetekben a
hitelfelvevő a napi igényeit számára teljesíthetetlen feltételek vállalása mellett próbálja
kielégíteni, illetve előfordul az is, hogy az adósságspirálba kerülő adós korábbi
hitelszerződéséből eredő kötelezettségét újabb hiteljogviszony létrehozásával próbálja
teljesíteni.
A TLH a lakossági hitelek esetében is a hitelbírálat megalapozását és - a vállalkozásoknál
működő teljes listás rendszerhez hasonlóan - az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését
célozza. A teljes listás rendszerben a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő
hitelszerződésével, valamint az azokhoz kapcsolódó negatív eseményekkel együtt szerepel.
Az adatokból megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati
kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában. A kérelmezett hitel törlesztési
karakterisztikáját összevetve az ügyfél adósságszolgálati kötelezettségével és a reálisan
várható jövedelmével, figyelembe véve életviteli költségeit és a prognosztizálható
makrogazdasági hatásokat is, megállapítható, hogy ez az újabb hitelkérelem teljesíthető-e,
vagy ezzel ellenkezőleg, az ügyfelet az újabb kötelezettség vállalása nagy biztonsággal
megállapíthatóan már fizetésképtelenné tenné. A teljes listán is szereplő negatív
eseményekből kiderülnek az ügyfél eddigi törlesztési problémái; értékelhető az ügyfél korábbi
fizetési képessége és hajlandósága. Ezen információk birtokában a bankok pontosabban és
gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, s ezzel hatékonyabban
képesek kiszűrni a nem hitelképes adósokat. Ez jelentősen mérsékelheti a jövőben a lakosság
túlzott eladósodásának kockázatát, valamint hozzájárulhat a nemfizetés miatt bekövetkező
lakossági eladósodás csökkenéséhez.
A TLH kiküszöbölheti a csak negatív lista használatának egyoldalúságait: a negatív listán
szereplő adósok egy része - a róluk, a teljes listán megjelenő pozitív információk hatására -
ismét hitelezhetővé válhatna, míg a negatív listán nem szereplő, de az eladósodás veszélyével
szembekerülő ügyfelek egy része kikerül a hitelezhető kategóriából. Ezáltal a rendszer
igazságosabbá, méltányosabbá válik. Hangsúlyozandó, hogy a TLH létrehozása nem felváltja,
hanem kiegészíti, kibővíti a jelenlegi negatív adósnyilvántartást. A negatív adósnyilvántartás
által nyújtott információk ugyanakkor kiegyensúlyozottabbá, méltányosabbá válhatnak, ha a
KHR az adósról egy átfogó képet nyújt és nem csak az ügyfél-adós szerződésszegésére
vonatkozó adatokat lesz képes szolgáltatni.
Összességében tehát elmondható, hogy a bevezetendő TLH valamennyi érintett szereplő -
tehát mind a hitelintézet, mind pedig a hitelfelvevő - helyzetét javítaná, valamint korrektebb
és méltányosabb helyzetet teremtene a hitelek piacán.
Megjegyzendő még, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama rendelkezik olyan - egy
vagy több - szervezettel, amely hitelreferencia-szolgáltatással támogatja a hitelezés
biztonságát. Egyes országokban a kötelező adatszolgáltatáson alapuló központi
hitelnyilvántartók mellett, vagy helyett, önkéntes adatnyilvántartás is működik. A PSZAF
tanulmánya alapján elmondható, hogy egyetlen fejlett ország hitelpiaca sem működik
hatékony TLH nélkül.
A Javaslat a jelenleg hatályos szabályozást, amely a vállalkozások esetében a teljes körű
nyilvántartásra, a természetes személyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó
rendelkezéseket foglalja magába, lényegében változatlanul átemeli a Hpt.-ből, és a TLH-ra
vonatkozó szabályokkal kiegészítve egy önálló törvényt alkot. A TLH-ra vonatkozó
rendelkezések kialakítása során elsődleges szempont volt az adatvédelmi szabályok és az
információs önrendelkezési jog alkotmányos garanciáinak beépítése olyan módon, hogy a
TLH hatékony működése is biztosított legyen.
A törvénynek biztosítania kell, hogy a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás képes legyen
betölteni rendeltetését, nevezetesen, hogy a hitelnyújtást megelőzően a megkötni kívánt
szerződés lehetséges kockázatai mind nagyobb hányadukban feltárásra kerüljenek, és ennek
alapján a hitelnyújtó és az ügyfél egyaránt képes legyen mérlegelni és, ha indokolt,
újragondolni a hitel igénylésével, illetve a hitel nyújtásával kapcsolatos álláspontját. Az új
jogintézmény akkor lesz hatékony, ha egyrészt felelősségteljesebb eljárásra készteti a
hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi szervezeteket, másrészt ha az ügyfél-adóst idejekorán
képes szembesíteni a vállalni kívánt adósságteher lehetséges kockázataival.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
E paragrafus meghatározza a törvény célját, azaz a a hitelképesség megalapozottabb
megítélésének, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat
csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának
érdekében.
a 2. §-hoz
E paragrafus a törvény alkalmazása szempontjából lényeges fogalmakat határozza meg.
Továbbá rögzíti az adatátadás és tájékoztatás módját.
a 3. §-hoz
E paragrafus a KHR létrehozásának, illetve működtetésének engedélyezése szabályait
határozza meg. A paragrafus alapvetően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) vonatkozó szabályait hívja fel. A Hpt.-
ben lefektetett, a pénzügyi intézmény alapítási engedélyéhez szükséges feltételekhez képest e
paragrafus további feltételeket szab annak a pénzügyi vállalkozásnak a számára, amely a
KHR kezelésére igényel engedélyt. A KHR-t működtető intézmény felett a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) gyakorol folyamatos
felügyeletet. A KHR-t működtető intézmény az előző pontban említett feladatán kívül az
adatbázis részét képező adatok felhasználásáról törvényben meghatározott időszakonként
statisztikai kimutatást készít és tesz közzé.
a 4. §-hoz
E paragrafus a KHR működtetésére irányuló engedély visszavonásának eseteit és eljárási
szabályait határozza meg. E rendelkezések vonatkozásában szintén a Hpt. van
háttérjogszabályként megjelölve.
az 5-7. §-hoz
E paragrafusok mindenekelőtt definiálják a KHR fogalmát, célját, továbbá lefektetik a KHR-
ben történő adatkezelés általános szabályait. Rögzíti egyrészről a referenciadat-szolgáltatók
kötelezettségét az adatok KHR részére történő átadására, továbbá az ügyfelek nyilatkozási
kötelezettségét referenciaadataik KHR részére történő átadásához való hozzájárulásra.
a 8.§-hoz
E paragrafus meghatározza az adatkezelés időtartalmát, továbbá kijelöli az időtartam
számításának kezdetét a különböző esetekhez igazítva azt. Kimondja továbbá, hogy a KHR-t
kezelő pénzügyi vállalkozásnak mely esetekben kell haladéktalanul és vissza nem állítható
módon törölni a referenciaadatokat.
a 9. §-hoz
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kapott adatokat a szerződéses jogviszony
megszűnését követően öt évig kezelheti az ügyfél írásbeli hozzájárulása esetén.
a 10. §-hoz
A felelős hitelezés gyakorlatát kívánja erősíteni az a rendelkezés, amely szerint ha a
referenciaadat-szolgáltató a KHR-ből igényelt adatot, a természetes személlyel megismerteti
az ezen adatokból, a hitelképesség mérlegelése szempontjából megállapítható lényeges
következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt, hogy a
hitelfelvétel eléri vagy meghaladja a felelős hitelfelvétel határait. Hangsúlyozni szükséges,
hogy e rendelkezés nem jelenti egyrészt sem a pénzintézet indokolási kötelezettségét, sem azt,
hogy e tájékoztatásnak részletesnek és szakmai jellegűnek kell lennie és a szabály nem érinti a
kockázatkezelés más jogszabályokban meghatározott követelményeit. A cél az, hogy a
természetes személy is megértse a hitel felvételével járó kockázatok mibenlétét, nagyságát, és
így arról felelősen tudjon dönteni.
a 11. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a javaslat a KHR Hpt.-beli szabályozásában szereplő főbb elemeket
fenntartja, és azt elsősorban csak kiegészíti, ezért azok az esetek, amelyek alapján természetes
személyre vonatkozó ún. negatív adatok a KHR részére átadásra kerülhetnek gyakorlatilag
változatlanok. Ennek egyik legfontosabb eleme a nem szerződésszerű teljesítés. E paragrafus
továbbra is fenntartja a folyamatos egyidejű fennállás elvét a teljesítéssel történő
késedelembeesés tekintetében. Az ügyfél (adós) hozzájárulása nélkül a teljesítéssel történő
elmaradás csak akkor ad alapot referencia adat átadására, ha a fizetési kötelezettség
elmulasztása következtében a lejárt tartozás összege meghaladja a legkisebb minimálbér
összegét, és az azt meghaladó tartozás folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fennáll. A
szabályozás kiegészül az értékpapír-kölcsönzés esetében a tartozás összegének számításához
szükséges értelmező szabállyal. A tartozás összegének megállapítása, a Tpt. szabályozása
alapján, a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napján érvényes árfolyamok
figyelembevételével történhet.
a 12. §-hoz
Továbbra is fennmarad az a szabály, amely szerint a szerződéskötés során az ügyfél részéről
tanúsított egyes megtévesztő magatartások (valótlan adatközlés, hamis vagy hamisított okirat
használata) is csak abban az esetben adhatnak okot referencia adat KHR részére történő
átadására, ha az ügyfél magatartása okirattal bizonyított.
a 13. §-hoz
A KHR részére történő referenciaadat szükségképpeni átadásának harmadik esete a készpénz-
helyettesítő fizetési eszközök használatához kapcsolódik. A készpénz-helyettesítő fizetési
eszközök kibocsátásával és használatával kapcsolatos, jelenlegi pénzforgalmi szabályozás
tételesen meghatározza a kibocsátók és a birtokosok kötelezettségeit. E kötelezettségek
megsértése közül a KHR-be történő adatátadást alapoz meg: a készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz jogosulatlan használata, és a Btk-ban meghatározott, a készpénzhelyettesítő-eszközzel
történő visszaélés egyéb esetei is. (Ilyen pl.: a hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz jogtalan haszonszerzés végett történő felhasználása, elfogadása, készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan megszerzése stb.) Ugyancsak a hatályos
szabályozással egyezően a fizetési eszköz vagy használatához szükséges
személyazonosítónak a birtokos birtokából történő kikerülésének bejelentését követően
végrehajtott tranzakció is megalapozza a KHR részére történő adat átadását. Ezt elsősorban a
bejelentéshez kötődő és azt követő felelősségi szabályok változása indokolja. E szabályokat a
pénzforgalmi szabályozás tartalmazza.
a 14. §-hoz
A vállalkozások esetében a szabályozás már a hitelnyilvántartás kialakulás óta tartalmazza
azon adatokat, amelyek a természetes személyek esetében a javaslattal kerülnek bevezetésre
(a pénzügyi szolgáltatásra és egyes egyéb szerződésekre vonatkozó alapvető, ún. pozitív
adatok). A szerződés meghatározott adatainak KHR-ben történő szerepeltetésének célja itt is a
nyilvántartott vállalkozás hitelképességének differenciáltabb megítélhetősége, a hitelbírálat
megalapozottá tétele. Továbbra is fennmarad az ún. sorba állított követelésekre vonatkozó
nyilvántartás. A vállalkozások esetében a bankszámla terhére benyújtott követelések fedezet
hiányában történő teljesíthetetlensége esetén, a harminc napon túl, folyamatosan egymillió
forintot meghaladó sorba állított követelések léte alapozza meg az adatátadást. E tekintetben
is érvényesül az ún. folyamatos egyidejű fennállás elve. A vállalkozások esetében a készpénz-
helyettesítő fizetési eszközök elfogadására irányuló szerződéses kötelezettségek megszegése
is megalapozza a KHR-ben történő nyilvántartást. Az arányosság érvényesülése érdekében a
javaslat fenntartja azt a szabályt, hogy csak az olyan súlyú szerződésszegés alapozza meg az
adatok nyilvántartását, amely a pénzügyi intézmény részéről a szerződés felmondásához,
felfüggesztéséhez vezetett.
a 15-16. §-hoz
Az ügyfélvédelem általános, a teljes körű hitelnyilvántartás valamennyi részére kiterjedő
szabályai tartalmazzák a tájékoztatási kötelezettségre, az ún. ügyfél-tudakozványra vonatkozó
szabályokat, illetve az adatkezelés, adatátadás jogszerűtlensége esetére az ügyfél kifogásolási
lehetőségére vonatkozó eljárási szabályokat. A referenciaadat-szolgáltató tájékoztatási
kötelezettsége kiterjed a szerződéskötés előtti tájékoztatásra, az adatátadást megelőző
tájékoztatásra, illetve az adatátadás megtörténtét követő tájékoztatásra. Az adatkezelés elleni
kifogás kezdeményezhető mind a referenciaadat-szolgáltatónál, mind a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozásnál. A nyilvántartott személy alapvető érdeke, hogy bármikor
tájékoztatást kérhessen a KHR részére átadott és ott nyilvántartott adatairól. Ennek
lehetőségét az ügyfél-tudakozvány jogintézménye biztosítja. A nyilvántartott személy
bármikor korlátozástól és költségektől mentesen jogosult megismerni a KHR által kezelt és
nyilvántartott adatait. A javaslat mind az ügyfél-tudakozványra, mind a kifogásolási eljárásra
vonatkozó határidőket jelentősen rövidíti. A kifogás érdemi elintézésére nyitva álló határidőt
a javaslat 15 napról 3 napra szállítja le.
a 16-20. §-hoz
Az ügyfélvédelem tájékoztatásra, tájékozódásra vonatkozó szabályain túl, szükséges az
adatkezelés elleni bírósági úton történő fellépés lehetőségének biztosítása is. A KHR-re
vonatkozó, 2006-tól hatályos speciális szabályozás, megerősítve ezen alapelveket, az eljárás
lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében többletszabályokat tartalmaz. Ilyenek pl. az eljárási
határidők konkrét meghatározása, egyes perelhúzásra okot adó eljárási cselekmények
kizárása, illetve a KHR speciális jellegéből következően, a per megindítására vonatkozó jelzés
KHR-ben történő rögzítése, az adatkezelés felfüggesztésére, az adatok zárolására vonatkozó
kiegészítő rendelkezések. E szabályokat a javaslat is megtartja. A nyilvántartott személy jogai
érvényesítésének, a jogbiztonság erősítése, a függő jogi helyzetek lerövidítése érdekében
ugyanakkor a javaslat az eljárási határidők további jelentős csökkentését célozza.
a 21. §-hoz
E paragrafus a törvény hatálybalépésének idejét határozza meg.
a 22. §-hoz
E paragrafus a természetes személyeknek a fennálló, létező, ún. pozitív adatainak a KHR-be
történő felvitelére állapít meg átmeneti szabályokat. Ezen eljárás során szintén érvényesülnek
azok a garanciális elemek, amelyek a természetes személynek az információs önrendelkezési
jogának az érvényesülését biztosítják.
a 23. §-hoz
E rendelkezés biztosítja, hogy a jelenleg működő KHR-t az új szabályokra - alapvetően az
adatkör bővülésére - tekintettel nem kell újra létrehozni.
a 24. §-hoz
E paragrafus a szükséges jogszabály-módosításokról rendelkezik, elsősorban arra tekintettel,
hogy a javaslat átemeli a KHR-re vonatkozó szabályozást a Hpt.-ből.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „a
központi hitelinformációs rendszerről” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2011. szeptember 16.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség