﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2011. évi... törvény
az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról

1.	A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása

1.	§ A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) 4. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Nincs helye választottbírósági eljárásnak a Polgári perrendtartás (a
továbbiakban: Pp.) XV-XXIII. fejezetében szabályozott eljárásokban, továbbá olyan
ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő
rendezését kizárja.
(2)	A Pp. XXVI. fejezetében szabályozott eljárásokban nincs helye választottbírósági
eljárásnak, amennyiben bármelyik fél a Magyar Állam, helyi önkormányzat,
költségvetési szerv, központi államigazgatási szerv, illetve közvetlenül vagy
közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi
befolyásában álló gazdálkodó szervezet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti többségi befolyás, illetve közvetettség fennállásának
megállapítására a Ptk. 685/B. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
2.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
2.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121/A. § (4)
bekezdése c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő e)
ponttal egészül ki:
/121/A. § (4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni/
„ c) a fizetési meghagyásos eljárást követő perben (315. §),
d)	külön törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemperes eljárásokban, vagy
e)	az Ötödik Részben meghatározott kiemelt jelentőségű perekben.”
3.	§ A Pp. 386/A. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jelen fejezet rendelkezései alapján zajló perekben a jogi képviselet kötelező.”
4.	§ A Pp. 386/C. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon
belülre kell kitűzni, kivéve
a)	ha a szakértői bizonyítás következtében ennél hosszabb tárgyalási időköz
szükséges, vagy
b)	ha a személyes megjelenésre kötelezett fél részére a tárgyalásra szóló idézést
külföldre kell kézbesíteni, és jogszabály kötelezően ennél hosszabb kézbesítési
határidőt állapít meg.”
3.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
5.	§ A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) az 554/N. §-t
követően a következő alcímmel és 554/0. §-sal egészül ki:
„A sértett felszólalása
554/0. § Kiemelt jelentőségű ügyben a sértett, illetve magánfél 314. § (1) bekezdése
szerinti felszólalása közben a szót nem lehet megvonni, illetve a felszólalás csak a 314.
§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint szakítható félbe. A sértett a 316. § szerinti
nyilatkozatában a tényállásra vonatkozó álláspontját kifejtheti.”
Záró rendelkezések
6.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A Pp.-nek és a Be.-nek az e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell. A Vbtv. e
törvénnyel megállapított 4. § (2) és (3) bekezdését az e törvény hatályba lépését követően
indult eljárásokban kell alkalmazni.

Indokolás

Általános indokolás
Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi LXXXIX. törvény a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályozás eljárásjogi szabályait
megteremtette. A törvényjavaslat a gyakorlatban történő alkalmazás során felmerült
problémák alapján tartalmazza a szabályozás korrekcióját.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat a Pp. szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben kizárja a választottbíróság
alkalmasának lehetőségét abban az esetben, ha bármelyik fél a Magyar Állam, helyi
önkormányzat, költségvetési szerv, központi államigazgatási szerv, illetve közvetlenül vagy
közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi
befolyásában álló gazdálkodó szervezet, mert a választottbírósági eljárásban nincs
jogorvoslati lehetőség, amely körülmény nem áll összhangban a közvagyon kiemelt
védelmének követelményével.
A 2-4. §-hoz
A javaslat a korábbi jogalkotói szándékkal összhangban a Pp. XXVI. fejezete szerinti kiemelt
jelentőségű perekben a megfelelő és gyors elintézést azáltal is biztosítani kívánja, hogy
ezekben az ügyekben a jogi képviseletet a folyamatban lévő eljárásokban is kötelezővé teszi.
A módosítás következtében lehetőség van arra, hogy külföldi, de jogi képviselettel rendelkező
fél estén is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály. A
rendelkezés alól kivételt abban az esetben enged a jelen módosítás, ha bíróság a felet
személyes megjelenésre kötelezi és számára az idézést külföldre kell kézbesíteni, továbbá ha
-	külön jogszabály kógens rendelkezésével - a kéthónapos kitűzési határidőnél hosszabb
kézbesítési határidőt állapít meg.
Az 5. §-hoz
A büntetőeljárási törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a sértettet, illetve a
magánfelet megillető jogkörök erősítése - az európai szabályozási irányelvekkel összhangban
-	indokolt.
A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
Budapest, 2011. szeptember 23.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „az
igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról” a következő törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
Budapest, 2011. szeptember 23.
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség