﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/4365. számú TÖRVÉNYJAVASLAT

2011.	évi .... törvény
Magyarország 2012. évi költségvetéséről

Az Országgyűlés Magyarország 2012. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE
1.	§
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban:
központi alrendszer) 2012. évi
a)	bevételi főösszegét 13 950 631,9 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 14 527 173,1 millió forintban,
c)	hiányát 576 541,2 millió forintban állapítja meg.
2.	§
(1)	Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját
bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási
előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti
részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2)	A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. mellékletben foglaltak
szerint hagyja jóvá.
1.	A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
3.	§
Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9.
mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül
is eltérhet az előirányzattól.
2
II. Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
2.	A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai
4.	§
(1)	Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím,
1.	Munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja alcímen a munkáltatók
támogatására, amennyiben azok legalább 5%-os béremelést hajtanak végre.
(2)	Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím,
2.	Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési
szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél
foglalkoztatottak részére a 2012. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi
juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetésére.
(3)	Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím,
3.	Különféle kifizetések alcímen
a)	a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a
diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat szerzése támogatására,
b)	a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
c)	az Országgyűlési Biztosok Hivatala szervezeti átalakítása következtében
jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok kifizetésére,
d)	az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. §
(1)	bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti
személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék
növekményének kifizetésére.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából
átcsoportosítson a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi
jövedelemadója fejezet, 4. Központosított előirányzatok cím, - 5. mellékletben
szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
jogcímre -, amennyiben a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen
rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.
(5)	A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének,
megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás
ellenőrzésének szabályait az (1) és (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontja
tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg.
3
3.	Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
(1)	A 2012. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre, értékpapír-
kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult.
(2)	A 2012. évben Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
terhére történő, 1 000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat
és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések
ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon
vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.
(3)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a)	28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012.
évben 25,0 millió forint,
b)	33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012.
évben 25,0 millió forint,
c)	35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a
2012. évben 25,0 millió forint,
d)	36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak
2012. évi összesített bruttó forgalmi értéke - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
5	000,0 millió forint lehet.
(4)	Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe
kerülő, átadott ingatlanok, valamint a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program
keretében PPP konstrukcióban létrehozott és az állam által megvásárolt, átadott
sportlétesítmények (tornatermek, tanuszodák, sportcsarnokok) összegszerű korlátozás
nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.
(5)	A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok
értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és
az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcím-csoporton kell
elszámolni. Ezek a bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott
jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott
feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig
engedélyezheti Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak
megemelését.
(6)	A MiG-29-es repülőgépek, a Mi típusú helikopterek, az L39 típusú repülőgépek
és a T72 típusú harcjárművek értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért
felelős miniszter a 2012. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára
használhatja fel. A 2012. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a Honvédelmi
Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím
bevételeként kell elszámolni.
4
(7)	A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami
tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek a 2012. évben a Kormány
határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára,
technikai eszközeinek fenntartására és javítására finanszírozására használhatók fel. A
Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek
mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Honvédelmi Minisztérium fejezetben
vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.
(8)	A korábban egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú
ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó - Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek a 2012. évben
a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célú beruházások
finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot
hozhat létre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a
fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.
6. §
(1)	Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
5.	Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 4 200,0 millió forint összegű kiadási előirányzat
az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére
használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi,
500.0	millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt
meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.
(2)	Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím,
1.	Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi
előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen
indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a
határozatban megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült
többletbevétel mértékéig - túlléphető.
(3)	Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások
alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain
belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás
mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az
1 000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek
teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
7.	§
(1)	A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
4.	Fejezeti tartalék alcímén szereplő 800,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az
e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére
használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi
300.0	millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és
5
az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg
átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.
(2)	A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1.
Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi
előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány
határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási
előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig -
különösen indokolt esetben túlléphető.
8.	§
(1)	Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2012. évben elvont osztalék a
központi költségvetés központosított bevétele, amelyet Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.
(2)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005.
évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek
értékesítéséből származó bevételt Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és
kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként
kell elszámolni. 2012. évben a bevételből 806,0 millió forint kerül átcsoportosításra a
fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra a Külügyminisztérium
fejezetben az 5. cím, 22. alcím, 5. Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével,
valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos támogatások jogcím-csoportra.
Az Üht. 8. § (3) bekezdés szerinti kibocsátási egységek értékesítéséből származó
bevétel 50%-ával a (4) bekezdésben szereplő előirányzatot kell megnövelni.
(3)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt, valamint az Üht.
alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó
bevételt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az
Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10.
§ (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott
előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az
Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó
bevételnek az Üht. 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti
felhasználásához a (4) bekezdés szerint létrehozott előirányzatot az értékesítésből
befolyt teljes bevétellel megnövelje.
9. §
(1)	A 2012. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF
Zrt.), az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Színház
Zrt., a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., a Regionális
Fejlesztési Holding Zrt., a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és
Közbeszerzési Zrt., a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft., a Művészetek
Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. és a MÁV Start Zrt. 5 000,0 millió forint
6
összeghatárig az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért
felelős vagy vagyonkezelési szerződés alapján történő tulajdonosi joggyakorlás esetén
a vagyonkezelő miniszter együttes jóváhagyásával, 5 000,0 millió forint összeghatár
felett a Kormány határozatban adott jóváhagyásával jogosult
a)	hitel, kölcsön felvételére,
b)	kezesség és garancia vállalására,
c)	értékpapír vásárlására,
d)	váltó kibocsátására és elfogadására,
e)	kötvény kibocsátására,
f)	pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló
szerződés kötésére.
(2)	Az állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és az 55. § szerinti
hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti korlátozás mindaddig vonatkozik az (1) bekezdésben
meghatározott gazdasági társaságokra, amíg azok - közvetlen vagy közvetett -
többségi állami tulajdonban vannak.
4.	A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
10. §
(1)	A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1 316,8 millió forintot, a Magyar
Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság
20 730,5 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 333,8 millió forintot, a
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2012. évben
befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(2)	A Magyar Energia Hivatal 1 575,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből
a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden
hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési
időpontra.
(3)	A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 700,1 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(4)	A fővárosi, megyei kormányhivatalok (fővárosi, megyei kormányhivatalok
földhivatala) 5 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi
költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20.
napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
7
(5)	A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(6)	Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős
miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a
befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot
kell képezni és a befizetést legkésőbb 2012. december 20-áig teljesíteni kell.
11. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdése szerint
2012. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a
doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája
1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000
forint/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a
lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás,
valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti, a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos
ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(3)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési
fokozatának garantált illetménye 2012. január 1-jétől 437 300 forint.
(4)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(5)	Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009.
(VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000
forint/év.
12. §
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az
általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. melléklet 15. pontjában és 16. pont a)-e)
alpontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá a 8.
melléklet I. rész 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív
hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív
hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló
intézményei esetén a 3. melléklet 15. pontja, a 16. pont a)-d) alpontja és a 16. pont ea)
alpontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a
gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó
tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és
képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között
8
bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai
tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék,
továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló
iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Ha a feladatok számosságának és az éves
időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a
feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell
megállapítani.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben
szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1)
bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító
szervtől igényelheti.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a
tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív
hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív
hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő
felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.
13.	§
(1)	Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok
beszedéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezetet irányító szerv
vezetője tartozik felelősséggel.
(2)	A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 23-24. alcímhez tartozó
jogcím-csoport és a 30. alcím 26. jogcím-csoport költségvetési támogatási
előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése
szerinti bevételeket.
5.	Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések
14.	§
(1)	Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok)
költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az 1. melléklet
szerint állapítja meg.
(2)	A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Munkaerőpiaci Alap összesen 6 967,0 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések
fejezet részére.
(3)	A Start-munka program megvalósításához a Munkaerőpiaci Alapban 132 182,5
millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 50 000,0
millió forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2011. évben
elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak 2012. évre
áthúzódó kiadásai teljesítésére is.
(4)	A Start-munka programok dologi és felhalmozási kiadásairól a Kormány egyedi
döntéssel határoz.
9
15.	§
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére a (2)
bekezdésben foglaltak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi
XC. törvény 8. § (4)-(7) bekezdései szerinti, valamint nemzetközi szerződésen, illetve
nemzetközi kötelezettséget keletkeztető külön jogszabályon alapuló, így különösen
Magyarország európai uniós tagságából következően vállalt feladatok kivételével új
kötelezettség nem vállalható.
(2)	A megelőző években 2012. évi kifizetésre vállalt, de meghiúsult támogatások
erejéig és tárgyévi kifizetéssel vállalható új kötelezettség.
6.	A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
16.	§
(1)	Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2012. évi
a)	bevételi főösszegét 2 796 907,6 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 2 796 907,6 millió forintban,
c)	egyenlegét nulla forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.
17.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az
adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0
millió forint használható fel.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert,
hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
18.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv
hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e
törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-
felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója
gyakorolja.
(2)	Az ONYF havonta átutalást teljesít a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím,
a)	5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott
pénzeszköz alcím előirányzatból az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban:
E. Alap) részére,
10
b)	6. Nemzeti Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból a
Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. Nemzeti Szociálpolitikai Alap cím
részére
az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.
7. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
19.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2012. évi
a)	bevételi főösszegét 1 721 239,9 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 755 660,1 millió forintban,
c)	hiányát 34 420,2 millió forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza.
20.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet,
2.	cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei,
valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímei előirányzatainak
megemelésére.
21. §
(1)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4.
Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért
felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv
hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben
említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási,
beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.
22.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy
az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím,
7.	jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések
11
jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás
céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5.
jogcímeire átcsoportosítsa azzal a feltétellel, hogy a 2. és 5. jogcímek esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy
az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap
fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport
előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4.
Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoportok
jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre a költségvetési folyamatok
figyelembevételével.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy
az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási
Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,
a)	4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a
gyógyszertámogatással,
b)	5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a
gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő - az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1.
jogcím előirányzaton befolyt - bevételek összegével.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy
az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím
előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1.
Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2.
Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és
egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán
felül jelentkező többlet összegével.
23.	§
Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz
viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-
csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelős miniszter
engedélyezheti.
24.	§
(1)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy
részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó
egészségügyi szolgáltatók szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó
összeget.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 6 000,0 millió forintot
12
tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és
végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves
teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcím-csoporton belüli
jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az
egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti az államháztartásért felelős
miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(3)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz
támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére
beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
(4)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1 200,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(5)	Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6.
Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető
vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti
gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál.
25.	§
Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények
esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj
megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
gyógyító-megelőző ellátásra 183,1 millió forint és gyógyászati segédeszköz
támogatásra 1 300,0 millió forint használható fel.
26.	§
Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-
ben részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás jogcímen az Ny. Alapnak átadott
pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta átutalást teljesít az Ny. Alap
részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15.
napjáig.
8.	Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
27.	§
(1)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a)	az Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és,
b)	az Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a)	az I-VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi
előirányzatai főösszegének,
13
b)	a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím
ba)	5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai,
bb)	7. Országos kisebbségi önkormányzatok és média támogatása alcím
előirányzatai,
bc)	8. Országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények
támogatása alcím előirányzatai,
c)	a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi
nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatai
csökkentésére,
kivéve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Áht.) 46. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a fejezetet irányító szervek
vezetőinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítását.
9.	A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőinek különleges jogosítványai
28.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és
helyben maradó személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre
fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, amelyről a Magyarország
2012.	évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia.
(2)	A 4. § (3) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-
csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés
alapján - történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap
felhatalmazást.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet, a 20. cím, 5. alcím, 10. Nemzeti agrár kárenyhítés jogcím-
csoport, valamint a 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített
kiadások alcím között átcsoportosítást hajtson végre, figyelemmel a nemzeti agrárkár-
enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról törvényben foglaltakra is.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelemért felelős minisztert, hogy az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a
NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett
nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei,
alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben
átcsoportosítást hajtson végre.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert, hogy a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és
sport PPP programok jogcím-csoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre
a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára,
figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.
14
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy - az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium fejezet, a 20. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete
(egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói
létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat
egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Munkaerőpiaci Alap Start-
munka program előirányzata és a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben
maradó személyi jövedelemadója fejezet, 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok
támogatása alcím között pénzeszközt adjon át, amennyiben ezt a közfoglalkoztatásban
részt vevők létszámának, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők
számának év közbeni alakulása indokolttá teszi.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy átcsoportosítást hajtson végre
a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 20. cím 46. Megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás alcím és a 20. cím 47.
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció
alcím előirányzatai között.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjét, hogy
Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcím-csoport
tehére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert az
Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. Kamat kockázati
tartalék cím előirányzat-felhasználására.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági
folyamatok függvényében döntsön a Miniszterelnökség fejezet, 4. Országvédelmi Alap
cím előirányzatának felhasználásáról.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnökség fejezetet, valamint a
Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a kormányfői protokollal
kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-
átcsoportosításokról intézkedjenek.
29.	§
(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások
kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő
járulékok kiemelt előirányzatán legfeljebb 6 750,0 millió forint előirányzat-módosítás
engedélyezhető, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1.
Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, 3. cím,
1.	Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1.
cím, 1. Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1.
Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék
alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata
együttesen legalább 101%-ban teljesül.
15
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást
engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei
teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a
negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2012. november 28-
áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben
negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.
(4)	Ha 2012. június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott
bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím,
2.	Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-
módosítás engedélyezhető.
III.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
30.	§
A kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. cím, 4.
alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által
benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv
alapján finanszírozást teljesít.
31.	§
(1)	Az Ny. Alap részére A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35.
cím, 1. alcím, 2. Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására
jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása
a)	január-november hónapokban havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat
havi időarányos összegével,
b)	december hónapban az a) pont szerinti átutalások összegének és a várható éves
magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az
előirányzat mértékéig, legkésőbb a tárgyhó utolsó kincstári napján történik.
(2)	Amennyiben a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés elmarad az (1)
bekezdés a) pont szerint átutalt összegtől, akkor legkésőbb a tárgyév utolsó kincstári
napjáig az ONYF intézkedik a különbözetnek a költségvetés részére történő
visszautalásáról, amely az (1) bekezdés szerinti támogatást csökkenti.
16
IV. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI
10.	A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok
központi alrendszerből származó forrásai
32.	§
(1)	Az Országgyűlés a települési önkormányzatok, valamint a települési és területi
nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív
hozzájárulásának jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. mellékletben foglaltak szerint
állapítja meg.
(2)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást
állapít meg a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8.
mellékletben meghatározott feltételek szerint.
(3)	Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásait a 6. melléklet
szerint állapítja meg.
(4)	A helyi önkormányzatokat és társulásaikat feladatmutató alapján megillető
normatív hozzájárulások és támogatások előirányzata a Helyi önkormányzatok
támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1.
Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzata terhére nő, illetve javára csökken
az Áht. 64. § (4) és (5) bekezdése szerinti igénylés, lemondás alapján, a 33. § (2) és
(3)	bekezdésében foglalt kivételekkel.
(5)	A helyi önkormányzatokért felelős miniszter
a)	az államháztartásért felelős miniszter és a támogatás jellege szerint feladatkörrel
rendelkező miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és
helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet 4. Központosított előirányzatok
cím és 5. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatok között,
b)	az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok
támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1.
Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzata és az 5. cím, 2. Önhibájukon
kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcím, az 5. cím 3. A
tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére
irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja alcím,
-	ha a 28. § (7) bekezdésében foglalt átcsoportosításra nincs lehetőség - a 7. cím,
2.	Egyes szociális feladatok támogatása alcím, a 8. Címzett és céltámogatások cím
és a 9. Vis maior támogatás cím előirányzatai között
átcsoportosíthat.
33.	§
(1)	Az Országgyűlés - a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon felül - további,
felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg
17
a)	központosított előirányzatként az 5. mellékletben meghatározott, a helyi
önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú
kistérségi társulások által ellátandó feladatokra,
b)	az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató települési
önkormányzatok részére a 7. mellékletben foglalt részletezés szerint,
c)	a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a 2012. évi új induló
beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára,
d)	vis maior támogatásra.
(2)	Ha a 12. §, illetve a 39. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra
jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett települési
önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet
előirányzata csökken, a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és
támogatás előirányzata megemelkedik a 3. melléklet és a 8. melléklet igényjogosultsági
szabályai alapján.
(3)	Ha a települési önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való
lemondása olyan - nem más települési önkormányzat részére történő -
feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 12. §, illetve a 39. §
szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év
közben felszabaduló összeggel a települési önkormányzatot megillető normatív
hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további
folyósításáról gondoskodó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezetének ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. A feladatátadásból felszabaduló
olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, a Helyi önkormányzatok támogatásai
és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. Önkormányzati fejezeti
tartalék alcím előirányzatát növeli.
(4)	A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatása
-	az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított
előirányzatként - a nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből,
valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és
elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti rendben, a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi
önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a
támogatások igénylése során és a döntéshozatali eljárásban a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.
34.	§
(1)	Az Áht. 64/A. § (4) bekezdése szerint meghatározott, az állami támogatás
jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása
szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és
támogatásnak minősül a 3. melléklet 3., 6., 8. és 11-16. pontja, valamint a 8. melléklet
I.	rész 1-5. pontja, II. rész 2-3. pontja és III. része szerinti előirányzatok együttes
összege.
(2)	A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus
rendszeren keresztül 2012. január 31-éig a helyi önkormányzatok és többcélú
18
kistérségi társulások számára elérhetővé teszi a helyi önkormányzatokat, valamint a
települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat
-	az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - megillető normatív
hozzájárulások és támogatások, településre kimutatott helyben maradó személyi
jövedelemadó, valamint települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának
mérséklése összegét.
11.	A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
35.	§
(1)	A települési önkormányzatot az állandó lakóhely szerint az adózók által 2010.
évre bevallott - a NAV által a települési önkormányzat közigazgatási területére
kimutatott - személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.
(2)	A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó 100%-a a települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
12.	Az illetékek és más bevételek szabályozása
36.	§
(1)	A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi
önkormányzatokat az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok
illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg, csökkentve az
illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-ot kitevő költséggel.
(2)	A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a Fővárosi
Önkormányzatot az illetékességi szabályok szerint a Fővárosi Önkormányzat
illetékességi területén képződő illetékbevétel 23%-a illeti meg, csökkentve az
illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 4%-ot kitevő költséggel.
(3)	A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevétel az (1) és
(2)	bekezdésben meghatározott mértéken felül fennmaradó része a központi
költségvetést illeti meg.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti illetékbevételt a kincstár a tárgyhónapot követő
hónap 20-áig utalja át a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok települési
önkormányzatai pénzforgalmi számláira.
(5)	Amennyiben az illetékbevételek felosztását és átutalását követően a NAV által
végzett elszámolás alapján illeték-visszakövetelés keletkezik, akkor a NAV jelzése
alapján a kincstár a tárgyhónapban átutalandó illetékbevételeket a visszakövetelés -
(1)	és (2) bekezdések alapján a Fővárosi Önkormányzatra és a megyei jogú városok
települési önkormányzataira jutó - összegéig, annak kiegyenlítéséig csökkenti.
(6)	A megyei önkormányzatok részére 2012. január 1-je előtt átutalt
illetékbevételhez kapcsolódó illeték-visszakövetelést a NAV a tárgyhónapban
kimutatott, a központi költségvetést megillető illetékbevétel terhére számolja el.
19
37.	§
(1)	A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó
eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok
kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a
az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(2)	A települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely
alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel
100%-a, valamint a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási
bírságból származó bevétel 30%-a - függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv
szabta ki jogerősen - a települési önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és
helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv
költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
13.	A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
38.	§
(1)	A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. § (2) és
(5)	bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, valamint a Nemzeti
Erőforrás Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a
települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb
kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási
kötelezettséggel.
(2)	A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv az 5. melléklet 7.
pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének
elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy
nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony
megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló,
munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának
megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya
megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és
munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és
megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját,
felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját
megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A
kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de
legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon
kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
(3)	Az 5. melléklet 5. pontja, 7. pontja, 11. pont a)-d) alpontja és 19. pontja, a 7.
melléklet, valamint a 8. mellékletI. rész 1-5. pontja, II. rész 2. és 3. pontja és III. része
20
alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. § (7) bekezdésében foglaltak
szerint nettó finanszírozás keretében történik.
(4)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvényt nem kell alkalmazni a 4. melléklet szerinti jövedelemkülönbség mérséklési
támogatásra és beszámításra, valamint az 5, 6. és 7. melléklet szerinti támogatások
igénylésére és döntéshozatali eljárására.
V.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
14.	Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének
támogatása
39.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban:
humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi
szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit
gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként
végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó
(a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb
hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - a 3. melléklet 15.
és 16. pontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá
a 8. melléklet I. rész 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok
normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági
feltételek mellett a következő eltérésekkel:
A 3. melléklet 16. pont f) alpontjában megállapított normatív hozzájárulás
szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén
kívüli településen van. A 16. pont g) alpont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető
a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat
ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett
többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési
megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban
foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról
a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16.
pont f)-g) alpontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi
önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint az egyéni vállalkozót az
21
a)	pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti
meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a
12.	§ (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. §
(2)	bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és
támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha
egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött
megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok
ellátásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai
tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző
központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a
szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. melléklet 16. pont ab) alpontja szerinti
normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem
rendelkezik OM azonosítóval.
f)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a települési
önkormányzatok a 3. melléklet 11. pont b)-h) alpontjában, 12-14. pontjában és a 8.
melléklet II. rész 2. pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken,
összegben és feltételek mellett.
g)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a
nonprofit gazdasági társaságot - és az e bekezdésben meghatározott egyéni
vállalkozót az f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti
meg.
h)	A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon
belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás
megállapítására sor került.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és
támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló
törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A
támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától -
230 000 forint/év, minden valós - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított -
gyermek-, illetve tanulólétszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai
ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban,
gyógypedagógiai oktatásban -, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló
2010. évi CLXIX. törvény 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontja alapján 2012. augusztus
31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe
22
vehető - törtévi (8 és 4 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja
szerinti korai fejlesztésben és a 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben
részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont
h)	pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a
felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. § (4) és
(13)	bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív
hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)-(12) bekezdése szerint
kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg -
függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év,
minden valós - a Közokt. tv. 1. mellékletében meghatározottak szerint számított -
ellátott gyermek-, illetve oktatott tanulólétszám után, az így figyelembe vehető óvodai
ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban,
gyógypedagógiai oktatásban -, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló
2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 15. pont a)-d) alpontja alapján 2012.
augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől
figyelembe vehető - törtévi (8 és 4 havi) illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont
bb)	alpontja szerinti korai fejlesztésben és 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő
felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő
szabályok 10. pont h) alpontja szerint számított létszáma alapján.
(4)	A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5.
§ s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív
hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint
kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. melléklet 11. pont b)-h)
alpontjában és 12-14. pontjában meghatározott normatíva 94,5%-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a
Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év
előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	Az e paragrafusban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulás és
támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe,
amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó
tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint feladatellátási helyenként a
legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti,
levelező) szerint szerepel. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor
vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési
engedélye meghatározza a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a
fogyatékosság típusát is.
(7)	A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után
igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a
23
közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi
önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.
(8)	A (7) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-
oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. § (4) bekezdésében
meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.
(9)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a
humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), illetve azok humánszolgáltatása(i)
támogatására fordítani.
(10)	A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott
intézmény köztartozásaiért. Az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozások
összege a fenntartónak járó normatív támogatásból a kincstár által visszatartásra és az
adóhatóságnak átutalásra kerül. A visszatartott támogatás adóhatóságnak történő
átutalásával a köztartozás megfizetettnek minősül.
(11)	A Közokt. tv. 81. § (8)-(10) bekezdései és 82. §-a alapján a 2012. évben és az
azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves
költségvetési támogatási kötelezettség összege 2012. évben nem haladhatja meg - a
(2)	bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából
adódó különbözettől eltekintve - a 2011. évi összegét. Meglévő közoktatási
megállapodás módosítására, valamint új közoktatási megállapodás megkötésére
legfeljebb a (2) bekezdés szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével megegyező
gyermekenkénti, tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves időtartammal
kerülhet sor.
(12)	Az önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat az önkormányzati
tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami
támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. § (5) bekezdése és 34. §
(3)	bekezdése alapján a Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati
tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és
normatívák szerint veheti igénybe:
a)	a támogatást jogszabályban meghatározott eljárási szabályok mellett az az
önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a Ttv. 34. § (1) bekezdése
alapján önkormányzati tűzoltóság működik,
b)	valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 15,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, jogszabályban rögzített pontszámok arányában részesül.
40.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján
kijelölt előirányzat-felhasználási célja a 2012. évi személyi jövedelemadó-
24
rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2013. évi
költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
41.	§
(1)	Az Országgyűlés fejezet 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Párttörvény)
alapján részesülnek támogatásban.
(2)	Az Országgyűlés fejezet 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok
működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.
VI.	Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
42.	§
(1)	A Kormány a 2012. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3)	Az Áht. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési
intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami
garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.
43.	§
Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2012. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási
viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év
egyetlen napján sem haladhatja meg a 250 000,0 millió forintot.
44.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) állami kezesség
mellett forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek,
valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb
1 400 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és
bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2012. év folyamán
legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.
(3)	Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven
túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez
kapcsolódóan a Kormány határozata alapján vállalható árfolyam fedezeti
megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2012. év
folyamán legfeljebb 1 600 000,0 millió forint lehet.
25
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
(5)	A (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség
után az állam javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, amelyre a Kormány
határozatán alapuló egyedi állami kezességvállalásra vonatkozó, az Áht. 33. §
(7)	bekezdésében meghatározott díjmegállapítási szabályokat kell alkalmazni.
45.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, kölcsönök, valamint kibocsátott
kötvények együttes állománya 2012. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió
forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt
export-hitel garanciaügyletek állománya 2012. december 31-én legfeljebb
40 000,0 millió forint lehet.
(3)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt
egyéb export célú garanciaügyletek állománya 2012. december 31-én legfeljebb
40 000,0 millió forint lehet.
(4)	A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni
biztosítások állománya 2012. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
46.	§
(1)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött
-	jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség 85%-a.
(3)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kis-
és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program
megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján
-	létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből,
bankgarancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi
lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat
készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves
futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-
nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági
társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés
50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
26
(5)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a)	pénzügyi intézmény,
b)	kockázati tőkealap,
c)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2012. december 31-én
nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.
(7)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A
központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel
csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével
megegyező százalékban kifejezett arányos része.
(8)	Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a
(7)	bekezdés szabályai az irányadók.
(9)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit,
valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten
köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
47.	§
(1)	Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e paragrafusban a
továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség
85%-a.
(3)	Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú
eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá
faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal,
hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű
faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
27
(5)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a)	pénzügyi intézmény,
b)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6)	Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt
készfizető kezesség állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg a
120 000,0 millió forintot.
(7)	Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott
-	a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
48.	§
(1)	Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból
erednek.
(2)	A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként
az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem
köteles.
(3)	Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási
díjat nem kell fizetnie.
(4)	A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős
miniszter hagyja jóvá.
49.	§
(1)	Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből - az 50. § szerinti viszontgarancia kivételével -
olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletében, azt A
költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és
viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
(2)	Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. § (3) bekezdés alapján
fizetendő díjat A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1.
Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3)	A (2) bekezdésekben meghatározott kiadások összegével a fejezet tervezett
kiadása túlléphető.
28
50.	§
(1)	A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e paragrafusban a továbbiakban: MV
Zrt.) által - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - vállalt készfizető
kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek
100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2)	Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.
(3)	Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a
Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2012.
december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés
Operatív Program jogcím-csoport, a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi
Operatív Program jogcím-csoport terhére kell teljesíteni.
(5)	Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből
származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
VII.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
51.	§
(1)	Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a
beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga
a)	az Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági
főigazgatójának - mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének - az Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a 8-9., 10. címben megjelölt támogatások,
valamint a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, 21. Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím,
b)	a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeten belül az igazságügyért
felelős miniszternek - mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének - a Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím
29
előirányzataira.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket
a)	az Országgyűlés fejezet,
aa)	5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Közbeszerzések Tanácsának elnöke,
ab)	a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,
ac)	a 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím felett a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,
b)	a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Kormányzati
Ellenőrzési Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke
gyakorolja.
(3)	A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és
kötelezettségeket a kormányhivatal vezetője gyakorolja.
(4)	A Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5)	A Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi
jövedelemadója fejezet esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a
költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet és Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az államháztartásért felelős
miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket.
(6)	Az Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének
az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a fejlesztéspolitikáért felelős
miniszter gyakorolja.
(7)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv
vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a NAV elnöke,
szabályozási jogait és kötelezettségeit az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja.
(8)	Az Országgyűlés fejezet 8-9. és 10. címben, a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium fejezet 24-25. címeiben, a Miniszterelnökség fejezet 3. címében, a
Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 21. címeiben megjelölt támogatások
folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.
52.	§
(1)	A teljes, 41 161,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összege 50%-os
mértékéig vállalható 2012. évben az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási
Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014. évi programokra,
projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2)	A teljes, 29 677,5 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2012. évben
30
a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre
vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek
esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még
kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(4)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban ÚMVP) forrásaiból
finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre
meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
A kötelezettségvállalást a (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.
(5)	Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az
abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK
rendeletének hatálya alá tartozó, a 2015. évet követően kiadással járó többéves
kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet követő kiadások az Európai Unió
költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió
2013.	év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre
áll.
(6)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott
Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a
10.	mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással
nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz
kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi
és éven túli fizetési kötelezettség.
(7)	Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4), és
(6)	bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli
fizetési kötelezettség.
(8)	Az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív
Program jogcím-csoporton, valamint az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29.
Közép-magyarországi Operatív Program jogcím-csoporton belül a
JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő
támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint
a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven
túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi
szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi
eszközök prioritás, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3.
intézkedés keretében.
31
53.	§
(1)	A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb,
EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell elszámolni
a)	az Európai Bizottság az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap
(a továbbiakban: EMGA) éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően
haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be
nem folyt összegek kivételével - a Kincstári Egységes Számlához (a továbbiakban:
KESZ) kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet
2012. december 31-éig az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) útján, azaz
köztartozásként nem került behajtásra,
b)	az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
c)	a nemzeti költségvetést terhelő intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó
kiadásokat,
d)	az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét,
e)	az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai
Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai
Bizottság hivatalos döntése alapján - 2012. december 31-ig nem térít meg.
(2)	Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból
folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi
költségvetés Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. A
forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai címen belül önálló
alcímen elszámolni.
54.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy ha az EGT
Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott
források központi költségvetés által korábban megelőlegezett része 2012. évben nem
kerül felhasználásra az EGT Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Norvég
Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projektekre, azt - az európai uniós
támogatások időleges rendelkezésre nem állása vagy pótlólagos finanszírozási igény
miatt - fejezeten belül átcsoportosítsa.
55.	§
(1)	A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások
általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a kincstár a
KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt
támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak
szerint, ha a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződésben
meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre.
32
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett
hiteligénybevételről a NIF Zrt.-nek az államháztartásért felelős miniszter és a kincstár
részére 2012. év vonatkozásában 2012. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet
kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet
követő hónap 15-éig aktualizálni kell. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a
finanszírozási terv és a hiteligénybevétel ütemezését módosítani.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a
támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi
költségvetésből származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.
56.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti
járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2012. évben 21 700 forint.
(2)	A 2012. januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti 4,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
57.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §
(1)	bekezdésében foglalt illetményalap 2012. évben 38 650 forint.
(2)	A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 18. §
(1)	bekezdésében foglalt illetményalap 2012. évben 38 650 forint.
(3)	A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2012. évben
nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
58.	§
(1)	A Kjt.
a)	66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú
fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő
-	legkisebb szorzószámokat a 2012. évre a 11. melléklet tartalmazza,
b)	69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2012. évben 20 000 forint.
(2)	A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az államháztartás
működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés
aa) pontja szerinti kereset-kiegészítés 2012. évben a keresetbe tartozó juttatások előző
évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe
tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik Közokt. tv.
118. § (11)-(14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási
intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő
kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó
kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.
33
59.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §
(2)	bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2012.
évben 356 000 forint.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény 46/D. § (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2012. évben 356 000 forint.
(3)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj 2012. évben 3 000 forint.
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évben 3 000 forint.
60.	§
(1)	A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege -
gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2012. évben 15 000 forint/hó.
(2)	A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb
összege a 2012. évben 135 000 forint/hó.
(3)	A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege
2012. évben gyermekenként 5 800 forint.
(4)	A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2012. évben
gyermekenként 8 400 forint.
(5)	A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2012. évben 450 forint.
(6)	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §
(2)	bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti
második és harmadik utalási összeg 44 600 - 44 600 forint, ha a gyermek 2012. évben
született.
(7)	A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2012.
évben esetenként 20 000 forint.
(8)	A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege 2012. évben
29 500 forint.
(9)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV.	törvény 41/A. § (5) bekezdésében meghatározott rehabilitációs hozzájárulás
mértéke 2012. évben 964 500 forint/fő/év.
61. §
A Közokt. tv. 118. § (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés számítási alapja 2012. évben 5 250 forint/fő/hónap.
62.	§
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi
34
XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X.
törvény 2. § (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2012. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2)	Az Éltv. és a TéR. alapján a 2012. március 1-je után az életjáradék összegét az
Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye
figyelembevételével kell megállapítani.
63.	§
(1)	A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege
2012. évben 12 000 forint.
(2)	A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2012. évben
6	000 forint.
64.	§
A Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 19 329,4 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni az Alap számlájára.
65.	§
(1)	Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes
kibocsátáscsökkentési egység után 38 forint.
(2)	Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott
minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.
(3)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése
szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,19 forint/kWh.
(4)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése
szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos
energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön
jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergiaellátás
támogatása 0,07 forint/kWh.
66.	§
A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú
támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó
agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és
jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó költségként
elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években
vállalt és 2012. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 20. cím, 5.
alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról kell
teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési
programjának 2012. évet terhelő kiadásait is.
35
67.	§
(1)	Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez
a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2012. év
folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
68.	§
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás
ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési
kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.
A tárgyévi előirányzaton felül a Kormány egyedi döntése alapján vállalható
kötelezettség.
69.	§
Az Áht. 12/B. § (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2012. évben 245 000,0
millió forint. Az Áht. 12/B. § (2) bekezdése alkalmazása során a következő évekre
vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2012. évi kifizetési keretnek a többéves
fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának
módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII.
16.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján 2012. év első negyedévére
meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.
70.	§
(1)	A helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok
tekintetében az Áht. 108. § (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás
alkalmazása kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot
meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi
nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.
(2)	Az Áht. 108. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű
követelés értékhatára 100 000 forint.
71.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2012. évben magyar filmalkotás esetén 295,8 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 537,7 millió forint.
72.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. §
(1)	bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt.
szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó
értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint,
b)	építési beruházás esetében: 15,0 millió forint,
c)	építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint,
36
d)	szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint,
e)	szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt.
114. § (2) bekezdése] vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől
2012.	december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint,
b)	építési beruházás esetében: 100,0 millió forint,
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.
73.	§
(1)	A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós
közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a
közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt 2012.
január 1-jétől 2012. december 31-éig:
a)	a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha
a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euró,
b)	a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 6. §
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén
a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 euró.
(2)	A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra
vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete
alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre (Kbt. 114. § (2) bekezdése) vonatkozó
értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: 5 000 000 euró.
(3)	A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó
uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: 5 000 000
euró.
(4)	A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás
megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV.
fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése]
vonatkozó értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:
a)	a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a
szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási
és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú
távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró,
b)	a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a
szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási
és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú
távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euró,
c)	a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési
szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési
37
szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében:
200 000 euró.
(5)	A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. XIV. fejezete
alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó
értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:
a)	a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati
eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b)	a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan
tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
74.	§
(1)	A 73. §-tól eltérően a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói
szerződések [Kbt. 114. § (2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. §
(1)	bekezdésének a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2012.
január 1-jétől 2012. december 31-éig:
a)	árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 400 000 euró.
b)	építési beruházásra 5 000 000 euró.
(2)	a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. §
(2)	bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a
tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012.
január 1-jétől 2012. december 31-éig:
a)	400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor,
b)	400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 73. §-ban foglalt uniós értékhatárok
forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így
közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell
figyelembe venni.
75.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam
nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 2011. évi
227. számú 16. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 13,48 millió SDR-nek
megfelelő összeg nemzeti valutában történő kifizetésére. Az államháztartásért felelős
miniszternek a fizetési kötelezettséget a 2012-2020. évek közötti időszakban kell
teljesíteni.
76.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az Országgyűlés fejezetet irányitó szerv
vezetőjét, hogy kötelezettséget vállaljon az Országház épülete előtti felszín alatti
38
parkoló építésére, látogatóközpont kialakítására, és a Kossuth tér történelmi
rekonstrukciójának megvalósítására 2014. évi befejezéssel.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti Kossuth Lajos tér
teljes rekonstrukciója megvalósítása érdekében szükséges forrásokat folyamatosan, a
megvalósítás ütemében biztosítsa.
VIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77.	§
Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát
veszti.
78.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a 4. § (1) és (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a
többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének
szabályait,
b)	az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati
támogatások mértékét és felhasználási szabályait,
c)	a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 5. Tanyafejlesztési
Program jogcím-csoport, 3. alcím 13. Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei
jogcím-csoport, valamint 5. alcím 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások
jogcím-csoport felhasználásának részletes szabályait,
d)	a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 10.
Szervezetátalakítási alap jogcím-csoport előirányzat-felhasználásának szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a 28. § (1) bekezdése alapján
létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának,
felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának részletes szabályait az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletében a 70. §
(1) bekezdésében meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

1. melléklet a 2011. évi... törvényhez

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
jog-
cím
szám
Elő-
ír.
csop.
szám
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
I. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
9
10
11
I. ORSZÁGGYŰLÉS
Országgyűlés Hivatala
Országgyűlés hivatali szervei
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért
Alapítvány támogatása
9 220,6
2	319,6
3	773,6
46,2
343,5
2 007,8
402,0
102,6
191,8
2,7
73,0
48,0
17 251,3
460,0
694,1
5,0
73,0
48,0
Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai			
Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai	73,0		73,0
Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai	73,0		73,0
Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése	530,0		530,0
Látogatóközpont kialakítása	845,0		845,0
A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója	1 025,0		1 025,0
1 - 4. cím összesen:	21 077,4	465,0	20 612,4
Közbeszerzések Tanácsa			
Közbeszerzések Tanácsa			420,7
Működési költségvetés		1 023,0	
Személyi j uttatások	589,2		
Munkaadókat terhelő járulékok	159,1		
Dologi kiadások	650,7		
Felhalmozási költségvetés			
Intézményi beruházási kiadások	44,7		
5. cím összesen:	1 443,7	1 023,0	420,7
Pártok támogatása			
Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása			
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség	1 055,0		
Magyar Szocialista Párt	521,3		
Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt	448,0		
Lehet más a politika	249,2		
Kereszténydemokrata Néppárt	232,6		
1
1
1
2
2
1
2
1
4
8
5
1
1
2
1
8
1
40
millió forintban
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
jog-
cím
szám
Elő-
ír.
csop.
szám
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
I. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
10
20
21
Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
Magyar Demokrata Fórum
Pártalapítványok támogatása
Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány
Táncsics Mihály Alapítvány
Gyarapodó Magyarországért Alapítvány
Ökopolisz Alapítvány
Barankovics István Alapítvány
Antall József Alapítvány
42,8
611.7
259.8
211,3
80.4
69.4
28,3
8 - 9. cím összesen:
3 809,8
Közszolgálati hozzájárulás
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
20.	cím összesen:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
21.	cím összesen:
I. fejezet összesen:
64 800,0
10 100,0
5 689,4
1	395,7
2	393,2
301,3
347,9
119,6
0,5
146,6
10 247,1
10 247,1
402,4
251,6
67.9
72.9
10,0
402,4
402,4
101 780,4
11 735,1
21 435,5
II. KÖZTARSASAGI ELNÖKSÉG
Köztársasági Elnöki Hivatal
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Célelőirányzatok
Állami kitüntetések
970,8
419,5
113,2
396,1
37,0
3.0
2.0
292,1
292,1
2
4
9
1
1
1
1
2
1
1
1
2
3
2
2
1
41
millió forintban
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
jog-
cím
szám
Elő-
ír.
csop.
szám
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
II. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
II. fejezet összesen:
1 262,9
1 262,9
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Alkotmánybíróság
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
III. fejezet összesen:
1 048,3
290,9
271,2
40,0
1 650,4
1 650,4
1 650,4
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
IV. fejezet összesen:
766,3
206,9
209,6
18,1
1 200,9
1 200,9
1 200,9
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
Állami Számvevőszék
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
V. fejezet összesen:
4 731,0
1 263,6
1 001,0
183,0
61,9
7 240,5
7 220,5
18,0
2,0
20,0
7 220,5
VI. BÍRÓSÁGOK
Bíróságok
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
VI. fejezet összesen:
68 936,6
2 258,0
46 957,2
11 548,0
10 934,6
1 254,8
500,0
71 194,6
2 258,0
68 936,6
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1
1
2
1
1
1
2
1
1
1
2
1
1
2
42
millió forintban
Al-	Jog-	•Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ír.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
VIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Ügyészségek
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
Kölcsönök
Fejezeti kezelésű előirányzatok
EU tagságból eredő feladatok
Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata
21 567,8
5 663,6
VIII. fejezet összesen:
3	690,0
	5,0
1	420,0
	30,0
	10,0
	46,0
	29,0
	30,0
32	491,4
113	117,4
93	839,4
44	647,0
7	658,1
4	167,3
	955,5
	814,2
	107,4
4	853,2
8	845,1
	167,2
59	376,9
38	865,6
21	931,8
293	841,1
89	345,0
1	656,0
23	137,7
	100,0
10	649,5
43	668,0
32 344,9
33,6
7,9
46,0
29.0
30.0
87,5
32 403,9
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS
HELYBEN MARADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA
A települési önkormányzatot megillető, a településre kimutatott
személyi j övedelemadó
A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának
mérséklése
Normatív hozzájárulások
Települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és
kulturális feladatai
Körzeti igazgatás
Körjegyzőség működése
Fővárosi önkormányzat igazgatási, sport- és kulturális feladatai
Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott,
illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési
önkormányzatok feladatai
Üdülőhelyi feladatok
Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
Pénzbeli szociális juttatások
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai
Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi
ellátások
Közoktatási hozzájárulások
Központosított előirányzatok
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
Önkormányzati fejezeti tartalék
Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok
támogatása
A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok
adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes
kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja
A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott
előadó-művészeti szervezetek támogatása
Normatív, kötött felhasználású támogatások
Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz
1
1
2
3
3
1
2
3
1
3
1
43
millió forintban
Cím szám	Al- cím	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám	Cím név	Al- cím	Jog- cím-	Jog- cím	Elő- ir. csop. név	IX. F E J E Z E T	2012. évi előirányzat		
								név			Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
	2					Egyes szociális feladatok támogatása						138 979,5		
	3					A többcélú kistérségi társulások támogatása						31 805,0		
8						Címzett és céltámogatások						350,0		
9						Vis maior támogatás						8 000,0		
10						A megyei önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások támogatása						99 677,8		
						IX. fejezet összesen:						1 140 555,7		
							X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI							
										MINISZTÉRIUM				
1						Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatása								8 109,0
				1	1 2		Működési költségvetés Személyi j uttatások Munkaadókat terhelő járulékok					5 854,9 1 500,6	516,0	
					3		Dologi kiadások					1 231,0		
					5		Egyéb működési célú kiadások					6,0		
				2	1		Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások					32,5		
				3			Kölcsönök					3,0	3,0	
2						Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala								
				1	1 2		Működési költségvetés Személyi j uttatások Munkaadókat terhelő járulékok					1 243,2 305,5	3 648,0	
					3		Dologi kiadások					1 611,7		
					5		Egyéb működési célú kiadások					55,6		
				2	1		Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások					399,5		
					2		Felújítás					32,5		
3						Egyenlő Bánásmód Hatóság								108,8
				1	1 2		Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok					68,4 18,3	3,0	
					3		Dologi kiadások					25,1		
5						Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal								20 605,9
				1	1 2		Működési költségvetés Személyi j uttatások Munkaadókat terhelő járulékok					2 184,6 577,0	8 923,6	
					3		Dologi kiadások					24 294,0		
				2	1		Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások					2 387,3		
					2		Felújítás					86,6		
8						Fővárosi, megyei kormányhivatalok								74 303,9
				1	1 2		Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok					71 128,1 18 928,3	33 830,2	
					3		Dologi kiadások					17 348,3		
					5		Egyéb működési célú kiadások					2,5		
				2			Felhalmozási költségvetés							
44
millió forintban
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
				1
				2
			3	
			1	1 2 3
			2	1
			1	1 2 3 4 5
			2	1
Cím
név
X. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
12
13
14
15
16
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Kutatóintézetek
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Balassi Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi
Szolgálata
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Türr István Képző és Kutató Központ
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Wekerle Sándor Alapkezelő
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő
Központ
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
494,6
221,3
11,0
1 926,0
434,8
1 231,6
215,0
2 330,8
510,2
1 365,8
220,0
31,4
58,0
214,9
50,2
87,8
4,0
1	575,3
424,0
2	379,1
116,7
2,0
441.7
102,2
383.7
687,5
101.8
166,2
50,7
64,1
2 272,9
1 534,5
3 725,7
790,5
356,9
3 483,8
687,5
1 013,3
1 029,4
914,8
34,0
9
1
2
1
1
2
1
2
1
1
45
millió forintban
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cim-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
				5
			2	1
			1	1 2 3 4 5
			2	1
2	1			
Cím
név
X. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
17
20
Egyéb működési célú kiadások	560,0
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások	107,8
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Működési költségvetés
Személyi juttatások	2 496,1
Munkaadókat terhelő járulékok	621,2
Dologi kiadások	1 380,7
Ellátottak pénzbeli juttatásai	146,6
Egyéb működési célú kiadások	10,0
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások	45,0
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Célelőirányzatok
KIM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok	1 753,7
támogatása
Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események | 400,0
támogatása
1 831,2
támogatása
Egyházi kulturális programok támogatása
Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása
Hittanoktatás támogatása
Egyházi oktatási programok támogatása (Templom és Iskola)
Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezés és kiegészítése
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék
Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások
Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő
egyházi személyek j övedelempótléka
Egyházi szórványprogramok támogatása
Hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkózása egyházi komplex
programjainak támogatása (Testi és lelki kenyér)
2 868,4
1 753,7
400,0
10				Közép-kelet európai regionális együttműködés 2012	100,0		100,0
17				A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	120,0		120,0
18				Jogi segítségnyújtás	115,0		115,0
27				Nemzetközi kötelezettségek teljesítése	22,0		22,0
31				Időközi és kisebbségi választások lebonyolítása Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása	90,0		90,0
4				Európai Területi Társulások támogatása	141,0		141,0
7				Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás	823,5		823,5
14				Nemzeti Civil Alapprogram	1 380,0		1 380,0
21				Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása	210,0		210,0
22				Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Határon túli magyarok programjainak támogatása	170,0		170,0
3				Nemzetpolitikai tevékenység támogatása Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások	1 466,4		1 466,4
1	1			Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények, közművelődési intézmények, kulturális programok) Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények	750,0		750,0
50,0		50,0
3 100,0		3 100,0
200,0		200,0
10 780,0		10 780,0
16 950,0		16 950,0
1 600,0		1 600,0
200,0		200,0
200,0		200,0
7
3
2
2
1
46
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
7			
1			
2			
3			
4			
5			
6			
7			
8			
9			
10			
11			
12			
13			
Cím
név
X. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
21
9
25
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások
Kisebbségpolitikai tevékenység támogatása
Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása
Bolgár Országos Önkormányzat és Média
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média
Országos Horvát Önkormányzat és Média
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média
Országos Cigány Önkormányzat és Média
Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és Média
Országos Örmény Önkormányzat és Média
Országos Szlovák Önkormányzat és Média
Országos Szlovén Önkormányzat és Média
Szerb Országos Önkormányzat és Média
Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat és Média
Ukrán Országos Önkormányzat és Média
Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott
intézmények támogatása
Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által
fenntartott intézmények támogatása
Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által
fenntartott intézmények támogatása
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által
fenntartott intézmények támogatása
Országos Cigány Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott
intézmények támogatása
Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott
intézmények támogatása
Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
1 350,0
732.5
43,7
44.9
127.5
214.1
89.6
267.2
47.0
42.5
128,0
64.0
78.7
36.1
36.2
19.2
12.5
55,0
73.2
17.2
78.6
14.6
7.0
105,8
21.9
42.2
7,8
8.0
1 350,0
732.5
43,7
44,9
127.5
214.1
89.6
267.2
47.0
42,5
128,0
64.0
78.7
36.1
36.2
19.2
12.5
55,0
73.2
17.2
78.6
14.6
7.0
105,8
21,9
42.2
7,8
8.0
Társadalmi felzárkózást segítő programok Roma ösztöndíj programok Fejezeti általános tartalék	2 223,1 200,0		2 223,1 200,0
1 - 20. cím összesen:	217 404,0	55 285,3	162 118,7
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal			
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal			932,6
Működési költségvetés		3,0	
Személyi juttatások	592,1		
8
7
1
1
1
47
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
X. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
24
25
26
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
151.7
191.8
21. cím összesen:
935,6
3,0
932,6
Céltartalékok
Munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja
Különféle kifizetések
Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése
Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása
84 600,0
64 000,0
5 000,0
8 290,5
1 520,0
X. fejezet összesen:
381 750,1
55 288,3
163 051,3
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
Miniszterelnökség
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Konzultációk
3 184,0
1 599,0
462,1
1 100,9
7,0
15.0
12.0
700,0
12,0
700,0
1 - 2. cím összesen:
3 896,0
12,0
3 884,0
Rendkívüli kormányzati intézkedések
Országvédelmi Alap
100 000,0
150 000,0
XI. fejezet összesen:
253 896,0
12,0
3 884,0
XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
Szakigazgatási intézmények
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Működési költségvetés
5 819,7
125,0
3 631,7
981,8
1 232,0
104,2
5,0
5 023,5
5 233,4
4 347,0
1 173,7
4 736,2
127,5
1
1
1
2
5
1
1
1
2
1
1
2
1
48
millió forintban
Al-	Jog-	JOg-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
J°g-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
10
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Földmérési és Távérzékelési Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Állami Ménesgazdaság
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Közművelődési intézmények
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Agrárkutató intézetek
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Agrármarketing-Centrum
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Génmegőrzési Intézmények
Működési költségvetés
66,1
17.8
40.8
2,8
856.1
231.2
508,0
98.6
26.6
242,4
3 479,2
939,4
3 570,6
1 608,7
47,9
3 074,6
826,4
1 246,8
348,9
94,8
90,5
1 667,8
440,5
481,8
117,6
31,8
1 023,7
1 595,3
233,6
126,8
7,2
50,0
9 595,8
3 685,4
1 374,7
87,7
435,8
1 330,9
1 171,5
87,7
11,0
1 162,1
526,0
171,2
2
1
3
1
4
1
5
2
1
6
1
7
4
8
1
9
1
49
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
12
13
14
15
17
18
19
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Országos Meteorológiai Szolgálat
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
Nemzeti Környezetvédelmi Intézet
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Nemzeti park igazgatóságok
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Agrárgazdasági Kutató Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
353,6
95,5
248,1
715,1
193,0
516,9
40,0
929,1
250,9
364,0
12,3
2 473,0
669,3
2 456,6
548,2
4 125,7
1 116,5
886,1
200,7
712,0
192,2
174,4
50,0
126,2
37,5
242,0
391,0
114,5
364,0
1 098,0
3,0
351,0
1 205,3
2 391,1
3 725,5
30,5
2 807,4
3 521,6
1 128,6
124,2
281,5
436,5
95,0
1
1
2
1
1
2
1
1
2
1
1
2
1
1
1
50
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
					3
20	1	5			
Cím
név
XII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
9
19
20
9
10
11
12
13
14
21
2
3
4
5
8
10
13
16
19
20
22
25
6
7
8
9
10
11
12
3
6
7
8
10
Dologi kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Beruházás
Regionális viziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a
pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő
Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése
Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása
Ivóvíz-minőség javító program
Környezetvédelmi célelőirányzatok
Természetvédelmi kártalanítás
Természetvédelmi pályázatok támogatása
Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működési támogatása
Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi
Program megvalósításában
Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével
kapcsolatos kiadások
Agrár célelőirányzatok
Agrárkutatás támogatása
Magán és egyéb jogi személyek kártérítése
Határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása
Tanyafejlesztési Program
Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása
Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása
Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei
Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak
támogatása
Állami génmegőrzési feladatok támogatása
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Bormarketing és minőség-ellenőrzés
Nemzetközi Szervezetek tagsági díjai
Uniós programok kiegészítő támogatása
Méhészeti Nemzeti Program
Igyál tejet program
Egyes speciális szövetkezések (TESZ) támogatása
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának
támogatása
Uniós Programok ÁFA fedezete
Iskolagyümölcs program
Nemzeti Diverzifikációs Program
Nemzeti támogatások
Állattenyésztési feladatok
Nemzeti Erdőprogram
Erdőfelújítás
Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás
Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása
Fejlesztési típusú támogatások
Folyó kiadások és jövedelem-támogatások
Nemzeti agrár kárenyhítés
26,0
18,8
18,8
42.4
84,8
94,2
23.5
15 180,0
1 620,0
1 200,0
138,0
80,0|
18,8
18,8
42.4
84,8
94,2
23.5
15 180,0
1 620,0
1 200,0
138,0
80,0
21,3		21,3
11,2		11,2
20,7		20,7
1 500,0		1 500,0
92,3		92,3
79,0		79,0
3 000,0		3 000,0
58,5		58,5
176,7		176,7
141,3		141,3
1 500,0	1 500,0	
258,6		258,6
560,0		560,0
1 200,0		1 200,0
1 833,0		1 833,0
1 680,0		1 680,0
910,3		910,3
511,0		511,0
2 704,3		2 704,3
706,3		706,3
243,9		243,9
237,8		237,8
53,3		53,3
96,4		96,4
54 000,0		54 000,0
4 000,0	2 000,0	2 000,0
2
3
4
5
51
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
	6				
	7				
	11	2	1		
Cím
név
XII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Állat- és növénykártalanítás
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások
Vidékfejlesztési és halászati programok
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT)
I.	tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat
versenyképességének j avítása
II.	tengely: A környezet és a vidék fejlesztése
III.	tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a
diverzifikáció ösztönzése
IV.	tengely: Leader programok
Technikai segítségnyújtás
Halászati Operatív Program
Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra
termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely)
1 000,0
1 300,0
78 005,7
30 671,1
7 377,6
6 000,0
61 599,3
21 675,6
5 512,2
4 437,0
2 151,1
1 000,0
1 300,0
105 337,4 76 463,1 28 874,3
16 406,4
8 995,5
1 865,4
1 563,0
717,0
	14		2 3			Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely) Technikai segítségnyújtás (V. tengely) Fejezeti általános tartalék	625,0 106,9 130,4	468,7 80,2	156.3 26,7 130.4
						XII. fejezet összesen:	383 167,0	194 214,1	188 952,9
						XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM			
1						Honvédelmi Minisztérium			
	1					Honvédelmi Minisztérium igazgatása			5 035,7
				1		Működési költségvetés			
					1	Személyi juttatások	3 459,7		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	911,7		
					3	Dologi kiadások	657,2		
					5	Egyéb működési célú kiadások	7,1		
	2					Egyéb HM szervezetek			13 847,0
				1		Működési költségvetés		50,0	
					1	Személyi j uttatások	4 854,6		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 199,3		
					3	Dologi kiadások	7 387,1		
					5	Egyéb működési célú kiadások	300,6		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	135,4		
					2	Felújítás	20,0		
				3		Kölcsönök	100,0	100,0	
	3					HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal			56 172,7
				1		Működési költségvetés		730,0	
					1	Személyi j uttatások	2 203,6		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	421,1		
					3	Dologi kiadások	53 958,2		
					5	Egyéb működési célú kiadások	6,8		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	125,3		
					2	Felújítás	187,7		
2						Magyar Honvédség			
	1					Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei			18 367,6
				1		Működési költségvetés		115,0	
3
2
1
52
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
			1
			2
			3
			5
		2	1
		3	
		1	1 2 3 5
		2	1 2 3
		1	1 2 3 5
		2	1
		1	1 2 3 5
		2	1
		1	1 2 3 5
		2	1
5			
1			
Cím
név
XIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
MH ÖHP és alárendelt szervezetei
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
Katonai Felderítő Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Katonai Biztonsági Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
MH Honvédkórház
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Beruházás
Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok
Ágazati célelőirányzatok
Válságkezelő és békeműveletek keretében felajánlott alegységek
(NRF és Battle Group)
Társadalmi szervek támogatása
12 502,5
2 997,6
2 939,2
40,3
3,0
200,0
54 766,2
12 399,5
24 808,7
240,5
3 090,9
688,0
150,0
4 292,9
1	007,6
2	844,1
10,5
38,0
1 518,3
369,3
244,7
4,3
10,0
12 312,2
3 040,4
5 585,9
30,8
25,2
400,0
100,0
200,0
3 500,0
92 643,8
8 173,1
20,0
2 146,6
4 609,5
16 385,0
200,0
200,0
100,0
2
3
1
2
6
8
3
53
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
		6		
		19		
	5			
	25			
	39	2		
Cím
név
XIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
40
41
Társadalmi szervek pályázati támogatása
Társadalmi szervek támogatása
Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása
Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához
Alapítványok, közalapítványok támogatása
MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok
támogatása
Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések
Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez
Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi
alapjaihoz
Nemzetközi egyezményekben előírt kötelezettségek alapján
kötendő közoktatási megállapodás feladatai
62,0
106,0
2 210,2
3 689,0
53,7
5 626,4
500,8
21,0|
62,0
106,0
2 210,2
3 689,0
53,7
5 626,4
500,8
21,0
						XIII. fejezet összesen:	234 865,1	21 300,0	213 565,1
						XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM			
1						Belügyminisztérium igazgatása			3 678,4
				1		Működési költségvetés		25,5	
					1	Személyi juttatások	2 312,1		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	534,8		
					3	Dologi kiadások	814,3		
					5	Egyéb működési célú kiadások	8,0		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	34,7		
2						Nemzeti Védelmi Szolgálat			3 525,2
				1		Működési költségvetés			
					1	Személyi j uttatások	2 415,3		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	630,2		
					3	Dologi kiadások	448,8		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	30,9		
4						Terrorelhárítási Központ			10 342,9
				1		Működési költségvetés		123,0	
					1	Személyi juttatások	5 540,9		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 511,6		
					3	Dologi kiadások	1 900,0		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	1 113,4		
					2	Felújítás	400,0		
5						Büntetés-végrehajtás			48 522,1
				1		Működési költségvetés		2 607,6	
					1	Személyi j uttatások	23 979,6		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	5 372,0		
					3	Dologi kiadások	19 924,2		
					4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7		
					5	Egyéb működési célú kiadások	2,0		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	1 691,5		
					2	Felújítás	157,7		
54
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XIV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
10
12
13
Kölcsönök
Rendőrség
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Alkotmányvédelmi Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Lakástámogatás
Kölcsönök
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
108,0
151 050,9
38 612,5
31 374,2
811,2
366.0
587.0
4 744,6
1 292,4
867,3
0,3
55,5
20,0
9 197,1
2 391,4
2 232,8
0,4
1 505,0
20,9
23,0
86,6
25.4
64.5
19.6
33 212,5
8 784,0
7 484,4
18,4
3 380,0
495,0
2 663,5
108,0
4 509,6
218 292,2
6 932,7
27,4
20,0
147,6
15 200,0
23,0
196,1
45 852,8
3 521,5
4 000,0
5 725,7
104,4
7
2
8
1
1
9
2
2
1
1
2
1
1
55
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
J°g- cím- csop. szám	JOg- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
			2
			3
			4
			5
		2	1
		1	1 2 3
		2	1 2
		1	1 2 3
		2	1
2			
5			
27			
Cím
név
XIV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
15
17
20
34
46
47
48
49
50
51
3
5
11
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
BM Oktatási és Nemzetközi Továbbképző Központ
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Vízügyi Igazgatóságok
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Ágazati célfeladatok
Energia-racionalizálás
Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése
Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok
megvalósításához kapcsolódó kiadások
Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok
Építésügyi feladatok
Az Elektronikus Településrendezési és Építésügyi Nyilvántartás
működtetése
Vízkárelhárítási művek fejlesztési feladatai
Vízkárelhárítási művek fenntartása
Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás
Vízügyi feladatok támogatása
Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
Alapítványok támogatása
Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása
Társadalmi önszerveződések támogatása
Országos Polgárőr Szövetség
Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása
Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása
Beruházás
Hivatásos állomány lakáscélú beruházása
Szolidaritási programok
Európai Menekültügyi Alap
Integrációs Alap
Visszatérési Alap
Külső Határok Alap
726,8
2 217,8
78.0
90.0
54.0
552,1
150,5
643,9
5.0
8.0
7 211,4
1 947,1
1 839,0
110,9
84,9
100,0
160,0
100,0
600,0
150,0
414,5
2 843,3
84,9
110,0
945,0
8 265,1
100,0
50,0
100,0
600,0
150,0
211,9		211,9
800,0		800,0
260,0		260,0
226,0		226,0
180,0		180,0
700,0		700,0
220,0	100,0	120,0
150,0		150,0
128,0		128,0
451,8	317,5	134,3
601,7	419,5	182,2
344,5	246,9	97,6
2 931,0	2 094,2	836,8
1
2
1
1
2
3
5
9
56
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XIV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
10
11
Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek
Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék
Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása
Duna Művész Együttesek támogatása
XIV. fejezet összesen:
242,2
40,0
1 500,0
250,0
238,7
3,5
40,0
1 500,0
250,0
396 385,6
22 087,1
374 298,5
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
Nemzeti Innovációs Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Foglalkoztatási Hivatal
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
Magyar Államkincstár
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
5 127,9
1 370,9
960,6
102,3
80,1
38,3
606,5
163,8
432,3
5,0
1	047,7
264,3
2	028,8
80,0
24,1
1	774,3
478,3
2	083,1
352,5
2,8
5,6
12 792,2
3	596,7
4	439,0
759,9
383,7
6 840,9
839,2
1 207,6
354,6
3 090,3
3 776,9
919,7
16 349,2
5 644,1
1
1
1
2
2
1
3
1
2
4
1
2
8
1
2
57
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
14
16
17
25
12
33
51
14
30
Kölcsönök
Nemzeti Stratégiai és Tervezési Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Nemzeti Külgazdasági Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Ágazati célelőirányzatok
Kárrendezési célelőirányzat
Függő kár kifizetés
Járadék kifizetés
Tőkésítésre kifizetés
Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás díja
ÁBPE Módszertani és Képzési Központ működtetése
Nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat
Kutatási és technológia feladatok
Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének
támogatása
Társadalmi szervezetek címzett támogatása
Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása
Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő
békéltető testületek támogatása
Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása
Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok
Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok
Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi
törvény alapján
Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő
feladatok
Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási
ágazati feladatok
21,8
630.0
170.1
265.0
120.0
531,5
146,7
222,4
40,0
281,8
79,9
23,8
975,9
263,2
1 021,7
410,0
3 550,0
40.0
81,5
10.0
1 180,0
662,6
100,0
90.0
70.0
15,2
2 163,2
20.1
18,8
1 185,1
921,8
385,5
2 162,8
410,0
3 550,0
40.0
81,5
10.0
1 180,0
662,6
100,0
90.0
70.0
15,2
2 163,2
20.1
3
9
1
2
1
1
2
1
1
0
1
2
5
6
4
1
5
1
2
3
58
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
9
10
11
35
43
44
46
47
50
Nemzetgazdasági programok
Szervezetátalakítási alap
ClusterCOOP program támogatása
MKIK támogatása
Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása
Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése
Magán és egyéb jogi személyek kártérítése
Kötött segélyhitelezés
Fejezeti általános tartalék
1 124,5
4 000,0
23,0
1 800,0
389,6
400.0
520.0
585,2
150.0
1 124,5
4 000,0
23,0
1 800,0
389,6
400.0
520.0
585,2
150.0
XV. fejezet összesen:
61 179,4
10 610,1
50 569,3
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Lakástámogatás
Bűnügyi Főigazgatóság
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
120 967,9
2 279,8
70 390,9
18 394,0
27 725,5
35,1
6 007,8
560,0
134,4
4 627,0
1 176,9
1 147,5
1 152,7
291,9
604,5
6 951,4
1 753,2
295,9
XVI. fejezet összesen:
132 248,2
2 575,7
129 672,5
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Kölcsönök
Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet
7 072,5
2 002,0
3	628,8
942,7
4	503,0
11,0
74.3
20.3
45.4
11,0
84,0
56,0
835,9
1
1
2
2
1
3
1
1
1
2
3
59
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XVII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Országos Atomenergia Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Magyar Energia Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
513,3
324,0
82,9
942,3
680,3
180,6
1 301,2
21,2
776,9
199,5
1 201,0
302,1
740,1
193,4
2 403,2
15.0
45.0
2.4
2.4
2 624,7
655.0
23 095,4
0,2
964,2
100.0
4,0
931,6
253,9
75 498,0
2 430,0
332,5
11 562,5
2 000,0
17,2
2 166,1
2 478,0
1,5
3 400,0
1,5
27 420,0
5,0
18,5
93 012,5
1
4
1
2
1
5
1
6
2
7
2
8
2
60
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XVII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
10
11
12
14
20
31
32
Kölcsönök
MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Közlekedésbiztonsági Szervezet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Állami Földtani és Geofizikai Kutató Intézetek
Magyar Állami Földtani Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Kormányzati beruházások
Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások
Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés
Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása
Közlekedési ágazati programok
4,0
700.0
189.0
506.0
10,0
257.8
71,4
133.8
7,2
322,1
81.5
41.6
10,0
1 911,5
558,6
6 722,6
948,5
150,0
5,0
335,6
86,9
138,5
260,7
63,3
116,0
4 100,0
4 000,0
0,1
1 405,0
470,2
445,2
10,0
8 090,0
2 206,2
335,4
225,6
286,9
153,1
4 100,0
4 000,0
0,1
9
2
1
1
2
1
1
2
1
1
2
3
1
1
2
1
61
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
1			
5			
6			
1			
2			
3			
4			
Cím
név
XVII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
33
34
A közösségi közlekedés összehangolása
TEN-T projektek
Belvízi hajózási alapprogram
Hazai fejlesztési programok
Beruházás ösztönzési célelőirányzat
Turisztikai célelőirányzat
Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat
Területfejlesztési célelőirányzat
Infokommunikációs ágazati programok és kormányzati informatikai
rendszerek
516,5
2 169,9
0,1
13 420,0
10 085,0
2 336,0
1 204,2
354,0
516,5
1	815,9
0,1
13 420,0
10 085,0
2	336,0
1 204,2
		1				Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció	17 282,5		17 282,5
		2				Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok	61,4		61,4
	35					Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok			
		1				Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás	370,0		370,0
		2				Energetikai célú feladatok	50,0		50,0
		3				Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat	1 955,9		1 955,9
	36					PPP programok			
		1				Autópálya rendelkezésre állási díj	99 308,0		99 308,0
		2				Oktatási, kulturális és sport PPP programok	21 061,3		21 061,3
	37					Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása			
		1				ESZA Nonprofit Kft. támogatása	157,6		157,6
		2				Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása	180,0		180,0
		3				ÉMI Nonprofit Kft. támogatása	255,0		255,0
		4				Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása	300,0		300,0
	38					Egyéb feladatok			
		1				Nemzetközi tagdíjak	163,3		163,3
		3				Kormányzati szakpolitikai feladatok	1 040,0		1 040,0
	39					Fejezeti általános tartalék	450,0		450,0
						1 - 20. cím összesen:	333 189,4	135 467,3	197 722,1
21						Vállalkozások folyó támogatása			
	1					Egyedi támogatások, ellentételezések			
		2				Bányabezárás	1 000,0		
		3				A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése	182 814,0		
		4				A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése	47 000,0		
24						K-600 hírrendszer működtetésére	55,0		
25						Peres ügyek	800,0		
						XVII. fejezet összesen:	564 858,4	135 467,3	197 722,1
						XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM			
1						Külügyminisztérium központi igazgatása			6 168,9
				1		Működési költségvetés		209,3	
					1	Személyi juttatások	3 738,5		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	992,9		
					3	Dologi kiadások	1 519,5		
					5	Egyéb működési célú kiadások	55,3		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	60,0		
62
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
		3	
		1	1 2 3 5
		2	1
		3	
		1	1 2 3
		2	1
		1	1 2 3
		2	1 2 5
		3	
1			
2			
1			
1			
2			
5			
6			
7			
8			
1			
2			
			
Cím
név
XVIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
9
14
17
22
Kölcsönök
Külképviseletek igazgatása
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Kölcsönök
Magyar Külügyi Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Információs Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Lakástámogatás
Kölcsönök
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések
Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások
Európai uniós befizetések
Állami Protokoll
Államfői Protokoll kiadásai
Közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatása
Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása
Egyéb civil szervezetek támogatása
Népirtás Megelőzési Központ támogatása
Külföldi magyar emlékek megőrzése
Finn-Magyar ifjúsági csereprogramok
Külügyi kisebbségpolitikai célok támogatása
EU utazási költségtérítések
Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés
Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés
Humanitárius segélyezés
68,0
19 258,7
5 199,0
13 255,7
20,0
500,3
112,6
73,4
21,2
51,6
30,0
3 736,7
927,8
2 825,6
225,1
18,4
30,0
21,9
7 207,5
5 755,8
251,2
117,0
15.0
10.0
5.0
14.0
6.0
413,8
115,4
10.0
56,0
5 966,6
410,0
112,6
2,0
50,0
42,9
21,9
413,6
XVIII. fejezet összesen:
66 662,9
7 284,9
31 857,1
174,2
7 670,7
7 207,5
5 755,8
251,2
117,0
15.0
10.0
5.0
14.0
6.0
0,2
115,4
10.0
59 378,0
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
1 614,2
2
3
4
5
6
1
63
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XIX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek
Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek
Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi
projektek
7 375,4
5 830,9
1 374,3
1 478,6
12,0
264,6
23,7
6,5
1 130,0
36 000,0
1,0
10 041,8
1 130,0
25 958,2
				Nemzeti Stratégiai Referenciakeret			
1				Gazdaságfejlesztés Operatív Program	153 500,0	131 000,0	22 500,0
2				Közlekedés Operatív Program	357 144,1	303 124,3	54 019,8
3				Társadalmi megújulás Operatív Program	152 582,2	141 932,2	10 650,0
8				Társadalmi megújulás Operatív Program - MPA	6 967,0	6 967,0	
14				Társadalmi infrastruktúra Operatív Program	131 015,8	120 005,2	11 010,6
19				Környezet és energia Operatív Program	243 416,0	227 550,7	15 865,3
20				Államreform Operatív Program	8 323,5	7 075,0	1 248,5
21				Elektronikus közigazgatás Operatív Program	26 762,4	22 748,4	4 014,0
22				Végrehajtás Operatív Program	17 120,0	13 366,2	3 753,8
23				Nyugat-dunántúli Operatív Program	24 782,2	24 577,5	204,7
24				Közép-dunántúli Operatív Program	28 525,8	28 391,3	134,5
25				Dél-dunántúli Operatív Program	36 614,3	36 446,3	168,0
26				Dél-alföldi Operatív Program	42 230,2	41 124,1	1 106,1
27				Észak-alföldi Operatív Program	56 305,7	53 391,2	2 914,5
28				Észak-magyarországi Operatív Program	55 310,7	52 489,7	2 821,0
29				Közép-magyarországi Operatív Program Területi Együttműködés	85 560,0	85 033,2	526,8
1				Európai Területi Együttműködés			
	1			ETE HU-SK	11 205,0	8 423,2	2 781,8
	2			ETE HU-RO	16 625,8	12 600,2	4 025,6
	3			ETE HU-SER	3 851,9	2 659,4	1 192,5
	4			ETE HU-CRO	4 400,6	3 478,9	921,7
	5			ETE SEES	12 397,8	11 720,3	677,5
	6			ETE AU-HU	738,5	187,7	550,8
	7			ETE SLO-HU	533,4	62,8	470,6
	8			ETE CES	635,5	107,4	528,1
	9			INTERREG IVC	318,9	5,4	313,5
	10			ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program	5 521,0	5 386,1	134,9
2				INTERACT 2007-2013 Egyéb uniós előirányzatok	12,0		12,0
3				Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek	4 487,8	3 656,8	831,0
4				EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek	1 113,1	1 113,1	
6				EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-	4 109,4	3 517,7	591,7
1
2
3
2
3
4
5
6
64
millió forintban
Cím szám	Al- cím	J°g- cím- csop. szám	JOg- cím	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám	Cím név	Al- cím	JOg- cím- csop. név	JOg- cím	Elő- ir. csop. név	XIX. F E J E Z E T	2012. évi előirányzat		
											Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
	7	1				Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatások felhasználásához szükséges technikai						384,5		384,5
segítségnyújtás
	8	2 8 11				Közreműködői intézményrendszer támogatása Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék	1 250,0 13 832,2 4 000,0 4 842,0	3 858,5	1 250,0 9 973,7 4 000,0 4 842,0
						XIX. fejezet összesen:	1 562 539,9	1 369 418,0	193 121,9
						XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM			
1						Nemzeti Erőforrás Minisztérium igazgatása			8 947,6
				1		Működési költségvetés		54,8	
					1	Személyi j uttatások	4 964,4		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	1 325,8		
					3	Dologi kiadások	2 692,6		
					5	Egyéb működési célú kiadások	3,5		
				2		Felhalmozási költségvetés			
					1	Intézményi beruházási kiadások	16,1		
2						Állami szociális intézetek			1 842,5
				1		Működési költségvetés		281,0	
					1	Személyi j uttatások	1 259,4		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	338,1		
					3	Dologi kiadások	471,4		
					4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	5,7		
				2		Felhalmozási költségvetés		0,1	
					1	Intézményi beruházási kiadások	49,0		
4						Egyéb kulturális intézmények			2 105,9
				1		Működési költségvetés		1 862,8	
					1	Személyi juttatások	1 923,9		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	521,6		
					3	Dologi kiadások	1 489,1		
					5	Egyéb működési célú kiadások	17,5		
				2		Felhalmozási költségvetés		46,5	
					1	Intézményi beruházási kiadások	60,1		
					2	Felújítás	3,0		
				3		Kölcsönök	1,2	1,2	
5						Egyetemek, főiskolák			160 379,7
				1		Működési költségvetés		231 042,4	
					1	Személyi j uttatások	167 170,0		
					2	Munkaadókat terhelő járulékok	48 508,9		
					3	Dologi kiadások	144 641,2		
					4	Ellátottak pénzbeli juttatásai	27 000,0		
					5	Egyéb működési célú kiadások	3 232,5		
				2		Felhalmozási költségvetés		37 006,7	
					1	Intézményi beruházási kiadások	28 603,0		
					2	Felújítás	9 114,1		
					3	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	159,1		
				3		Kölcsönök	87,9	87,9	
65
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
10
11
12
Egyéb oktatási intézmények
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások
Kölcsönök
Közgyűj temények
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Művészeti intézmények
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
3 179,8
1 644,7
449,7
3 325,4
8,0
98,0
690.9
185,6
117.9
22,4
2 209,9
594,7
690,2
77,1
12,4
16 499,2
4 309,4
25 568,6
210,0
3 516,0
630,8
281,0
10,0
6	316,7
1 764,0
7	177,8
51,1
135,0
39,0
3 639,4
968,1
1 663,9
2 346,0
796,8
220,0
3 403,5
177,8
3,0
47 870,1
2 932,2
212,7
10,0
7 430,2
8 052,9
0,5
4 400,0
2 237,0
6
1
2
7
1
2
1
9
1
2
1
1
2
2
1
66
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
13
14
15
16
17
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Sportintézmények
Nemzeti Sport Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Nemzeti Sportközpontok
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Országos Mentőszolgálat
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Országos Vérellátó Szolgálat
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
2,2
313,4
50,0
361,8
102,5
788,1
1	102,7
314,6
2	721,6
1 155,0
15 792,3
4 432,7
6 693,6
51,8
137,4
2 220,1
594,4
1 123,9
133,6
2,3
3 798,5
999,2
8 825,3
286,8
71,0
22,9
3 912,4
986,8
7 072,4
1 246,4
6,0
3 330,9
1 963,0
520,4
26 587,4
3 264,9
799,4
10,0
11 389,7
2 614,0
1 768,3
10 753,3
2
1
1
2
1
2
1
1
2
1
1
2
1
2
1
2
67
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	J°g- cím- csop. szám	J°g- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
				1
				2
			1	1 2 3
			2	1 2
1	4	2		
2	1			
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás	Bevétel	Támogatás
530,0		
20,0		
		1 036,2
	118,6	
609,1		
162,9		
379,0		
	5,5	
5,9		
3,4		
1 400,0		1 400,0
2 900,0		2 900,0
107 931,4		107 931,4
2 370,0		2 370,0
4 800,0		4 800,0
1 850,0		1 850,0
295,0		295,0
19
20
3
8
10
11
33
47
48
49
29
30
34
38
40
18
19
1
2
5
10
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Beruházás
Kulturális beruházások
Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom)
Normatív finanszírozás
Felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi
előirányzata
Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás
Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése
Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)
Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)
Felsőoktatási feladatok támogatása
Felsőoktatási információs rendszerek működtetése EISZ-
koordináció
Lakitelek Népfőiskola támogatása
Felsőoktatás speciális feladatai
Felsőoktatási testületek
Közoktatási feladatok támogatása
Közoktatás speciális feladatainak támogatása
Közoktatás Fejlesztési Célelőirányzat
Nemzeti Tehetség Program
Közoktatási Információs Rendszer (KIR) fejlesztése
Kisiskolák támogatása
Egyéb feladatok támogatása
Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása
Határon túli oktatási feladatok támogatása
Határon túli kulturális feladatok támogatása
Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok
támogatása
Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai
Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok
Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok
Kétoldalú munkatervi feladatok
Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok
Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok
Kulturális szakdiplomáciai feladatok
EU tagsággal kapcsolatos feladatok
EU tagságból eredő együttműködések
EU tagságból eredő kulturális együttműködések
200,0
104,6
76,9
121,5
5,0
1 318,9
50,0
100,0
692,1
50.0
146,7
105,6
86.1
4,5
8,0
10,0
200,0
104,6
76,9
121,5
5,0
1 318,9
50,0
100,0
692,1
50.0
146,7
105,6
86.1
4,5
8,0
10,0
3
4
5
8
2
2
9
6
2
68
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cim-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
J°g- cím- csop. szám	J°g- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
3			
5			
15			
7	5 4 3 2 1		
4			
5			
7			
10			
1	1		
3	4		
1			
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
8 I
12 I
Kulturális feladatok és szervezetek támogatása
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása
Mozgókép művészeti feladatok támogatása
Finnugor Világkongresszus megszervezésének támogatása
Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra
Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra
támogatása
Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti
értékmentő programja
150.0
300.0
150.0
83,0
150.0
300.0
150.0
83,0
Közművelődési szakmai feladatok	130,0		130,0
Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok	4,0		4,0
Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása	200,0		200,0
Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása Művészeti tevékenységek	50,0		50,0
Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása	270,0		270,0
Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok	1 050,0		1 050,0
A Nemzet Színésze cím támogatása	144,7		144,7
Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése	1 423,0		1 423,0
A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok Ifjúsági intézmény és szolgáltatásrendszer, ifjúságszakmai feladatok	300,0		300,0
Gyermek és ifjúsági célú üdültetés Ifjúságpolitikai feladatok támogatása	380,0		380,0
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása	150,0		150,0
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai feladatok támogatása	180,0		180,0
Családpolitikai Programok	185,0		185,0
Családpolitikai célú pályázatok Egyes szociális pénzbeli támogatások	133,0		133,0
Otthonteremtési támogatás	1 445,0		1 445,0
Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása	1 000,0		1 000,0
Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása	1 000,0		1 000,0
GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása	561,0		561,0
Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, módszertani feladatok ellátása Szociális célú humánszolgáltatások	150,0		150,0
Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása	36 422,0		36 422,0
Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése	13 000,0		13 000,0
Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és krízisközpont finanszírozása	4 448,3		4 448,3
Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális programok			
Család, esélyteremtési és önkéntes házak támogatása	164,0		164,0
Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása	171,8		171,8
Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció támogatása	571,0		571,0
Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása	500,9		500,9
69
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
13			
2			
3			
13			
20			
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
22
23
24
26
28
7
9
23
24
25
28
10
11
12
13
2
3
14
19
10
Autista otthonok támogatása
Egészségügyi, szociális ágazati előirányzatok
Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok
Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások
Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása
Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének
támogatása
Sporttevékenység támogatása
Versenysport támogatása
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének
kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel
összefüggő feladatainak támogatása
Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport
stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására
100,0
196.0
1 221,2
210.0
1 459,3
613,8
1 900,0
110,0
100,0
196.0
1 221,2
100.0
1 459,3
613,8
1 900,0
Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása	2 472,1		2 472,1
Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése	2 301,7		2 301,7
Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai	183,5		183,5
Utánpótlás-nevelési feladatok	1 220,8		1 220,8
Fogyatékosok sportjának támogatása	230,0		230,0
Olimpiai és paralimpiai kiutazás költsége	570,0		570,0
Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése	53,7		53,7
Válogatott kerettagok emelt szintű sportegészségügyi	50,0		50,0
vizsgálatainak támogatása			
Szabadidősport támogatása	413,3		413,3
Diák- és hallgatói sport támogatása	335,2		335,2
Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások	15,0		15,0
Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése	37,2		37,2
és projektjei Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése			
Az MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével	960,0		960,0
összefüggő feladatainak támogatása Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása			
Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése	109,3		109,3
Magyar Sport Háza támogatása	302,5		302,5
Sportlétesítmények létesítésével, fenntartásával, üzemeltetésével összefüggő feladatok			
Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukció - a	208,0		208,0
Nagyerdei Stadion Rekontsrukciós Kft. működésének támogatása			
Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója	3 542,0		3 542,0
Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk fenntartott intézmények támogatása Oktatási alapítványok, közalapítványok			
Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért	200,0		200,0
Nemzetközi Pető András Közalapítvány	131,5		131,5
Autizmus Alapítvány	35,0		35,0
Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása	250,0		250,0
Kulturális alapítványok, közalapítványok			
Egyéb kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása	500,0		500,0
Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása			
Gazdasági társaságok által ellátott oktatási feladatok támogatása	787,5		787,5
Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása	6 447,6		6 447,6
6
2
1
2
1
2
70
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
		3			
	30	22	2		
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
21
35
39
46
47
51
23
24
25
26
2
3
1
3
5
21
Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása	200,0
Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása
Oktatási társadalmi, civil és non-profit szervezetek
Oktatási társadalmi civil és non-profit szervezetek, testületek,	85,5
egyesületek, bizottságok támogatása
Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek
Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek,	152,5
szövetségek, testületek, egyesületek, bizottságok támogatása
Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI)	| 450,0
támogatása
200,0
85,5
152,5
450,0
Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek			
Magyar V öröskereszt támogatása	100,1		100,1
Egészségügyi társadalmi, civil és nonprofit szervezetek működési támogatása Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek	36,3		36,3
Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei és szolidaritási programok támogatása Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása	993,0 678,7		993,0 678,7
Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek			
Magyar Olimpiai Bizottság	268,7		268,7
Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez	300,0	300,0	
Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása	4 813,0		4 813,0
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció Miniszteri tartalék és egyéb felügyeleti feladatok támogatása	13 000,0 24 500,0 250,0		13 000,0 24 500,0 | 250,0
1 - 20. cím összesen:	854 572,6	374 157,9	480 414,7
Vemzeti Szociálpolitikai Alap			
Családi támogatások			
Családi pótlék	355 015,0		
Anyasági támogatás	5 528,0		
Gyermekgondozási segély	66 050,0		
Gyermeknevelési támogatás	14 223,0		
Apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások	1 956,0 7 103,0		
Életkezdési támogatás	4 704,0		
Gyermektartásdíjak megelőlegezése	1 500,0		
Korhatár alatti ellátások			
Szolgálati ellátás	94 347,8		
Korkedvezményes ellátás	28 760,4		
Előrehozott öregségi ellátás	189 621,5		
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások			
Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és kereset-kiegészítése Mezőgazdasági járadék	7 704,0 3 756,0		
Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka	31 217,0		
Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések	20 328,0		
Házastársi pótlék	4 481,0		
Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás)	80,0		
2
1
3
1
71
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XX. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése
Különféle jogcímen adott térítések
Közgyógyellátás
Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás
T erhesség-megszakítás
Folyósított ellátások utáni térítés
Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz
475.0
19 500,0
5 000,0
400.0
1 650,0
17 714,0
21. cím összesen:
863 399,7
17 714,0
XX. fejezet összesen:
1 717 972,3
391 871,9
480 414,7
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
XXX. fejezet összesen:
876,3
228,5
536.1
371.1
351,0
2 363,0
2 363,0
2 363,0
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
Központi Statisztikai Hivatal
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
KSH Könyvtár
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
7 986,9
1 996,6
1 983,8
22,0
101,9
20,0
35,2
123,5
31,9
27,1
0,5
0,5
74,7
20,2
10,2
11 799,0
311,9
0,3
35,2
6,0
177,5
90,8
14,3
7
4
5
1
1
2
1
1
1
2
4
2
5
1
72
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XXXI. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
XXXI. fejezet összesen:
12 435,0
367,7
12 067,3
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
MTA Titkársága
MTA Igazgatása
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Kölcsönök
MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
MTA Köztestületi feladatok
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
MTA Területi akadémiai bizottságok titkársága
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása
Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
MTA Könyvtára
Működési költségvetés
Személyi juttatások
795,2
203,8
85,1
15,0
3 935,0
765,0
34,9
1 895,7
483,5
1,6
234,3
51,3
288,8
3,0
111,4
29,3
102,0
0,6
5,0
9,1
2,4
3,0
198,5
121,2
19,5
196,7
339,1
1 073,9
10,2
15,0
21,1
4 713,8
2 380,8
577,4
153,3
94,5
0,5
2,4
12,1
198,5
337,4
656,8
50,7
1
1
1
2
3
1
4
1
5
1
2
1
6
1
1
2
1
1
73
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XXXIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kutatóközpontok, kutatóintézetek
MTA Kutatóintézetek
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
Kölcsönök
Lendület Program
Infrastruktúra fejlesztés
Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása
Fiatal kutatók pályázatos támogatása
Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
MTA Támogatott Kutatóhelyek
MTA Támogatott Kutatóhelyek
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
MTA Létesítménygazdálkodási Központ
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
MTA Jóléti intézmények
Működési költségvetés
Személyi juttatások
86,3
238,2
2,0
41,9
14 207,5
3 826,7
7 750,0
128,7
1	115,6
569.2
10,6
2	489,9
2 300,0
476,9
898.3
675,6
182,4
1 320,3
329,1
57,0
5,2
420.0
110.0
70,0
285,8
77,1
635,0
63,3
208,5
234,9
14 518,5
12 617,3
461,9
10,6
489.9
300,0
476.9
898,3
858,0
1 696,6
15,0
600,0
864,5
405,2
233,0
301,7
2
3
1
1
2
3
1
4
1
1
2
1
2
1
5
1
2
6
1
1
74
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	J°g- cím- csop. szám	JOg- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
				2
				3
			2	1 2
			1	1 2 3
			2	1
1				
Cím
név
XXXIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Felújítás
OTKA Iroda
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos
társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány)
Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek
támogatása
Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
XXXIII. fejezet összesen:
67,7
229,6
1,0
1,5
197,5
48,3
105,0
13.0
80,9
46,6
10.0
7 936,0
57 483,1
14 006,1
363,8
80,9
46,6
10,0
7 936,0
43 477,0
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA
MMA Titkársága
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Dologi kiadások
Felhalmozási költségvetés
Intézményi beruházási kiadások
MMA Köztestület
Működési költségvetés
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Országos művészeti társaságok, szövetségek és társult szervezetek
támogatása
197,2
43,0
155.0
155.0
168,3
45,5
65,0
550,2
213,8
65,0
Magyar Művészetek Háza Programok	90,0		90,0
Konferenciák, nemzetközi tagdíjak	10,0		10,0
Művészeti könyv- és folyóirat támogatás	15,0		15,0
Kutatási tevékenység támogatása	6,0		6,0
Pályázati alapok	40,0		40,0
Vigadó Galéria kiállításai	10,0		10,0
XXXIV. fejezet összesen:	1 000,0		1 000,0
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS			
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK			
Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
Devizahitelek kamatelszámolásai
7
8
2
1
1
2
1
2
1
4
1
1
1
75
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím	Al-	Jog-	Jog-	Elő-	Kie-
szám	cím	cím-	cím	ir.	melt
	szám	csop.	szám	csop.	előir.
		szám		szám	szám
		1			
Cím
név
XLI. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
2
3
4
6
7
8
9
10
18
19
Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
felvett hitelek kamatelszámolásai
EBB hitelek kamatelszámolásai
KfW hitelek kamatelszámolásai
ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai
MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek
kamatelszámolásai
ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai
EBRD hitelek kamatelszámolásai
IMF hitelek kamatelszámolásai
EB hitelek kamata
Devizakötvények kamatelszámolásai
1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai
Amerikai kötvények kamata
IMF hitelből származó betét kamata
Bankoknak nyújtott devizahitel kamata
A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
Forinthitelek kamatelszámolásai
Egyéb hitelek kamatelszámolásai
EBB forint hitelek kamatelszámolásai
ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai
Államkötvények kamatelszámolása
Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények
kamatelszámolásai
Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása
Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai
Konszolidációval kapcsolatos államkötvények
kamatelszámolásai
Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények
kamatelszámolásai
Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos
államkötvények kamatelszámolásai
21 628,8
286,8
3 592,2
978,0
573,2
8.4
47 921,3
29 056,0
215 892,5
1.5
2	426,6
3	163,7
28 275,8
3 793,1
579 818,2 38 322,1
809,0
15 172,1
119,8|
7 955,11
Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamatelszámolása		948,4	
Kincstárjegyek kamatelszámolásai			
Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása	92 463,0		
Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása	16 639,0		
Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai		14 470,2	
Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai			
Jutalékok és egyéb költségek			
Deviza elszámolások			
Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai	2 481,4		
Forint elszámolások	8 798,3		
Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások	1 500,0		
Adósságkezelés költségei	899,0		
Kamat kockázati tartalék	50 000,0		
XLI. fejezet összesen:	1 128 662,5	59 331,0	
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI			
ÉS KIADÁSAI			
Vállalkozások költségvetési befizetései
2
2
1
2
2
1
1
2
3
3
1
6
1
76
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XLII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
29
30
10
11
12
13
1
2
3
1
2
4
6
Társasági adó
Hitelintézeti járadék
Pénzügyi szervezetek különadója
Cégautóadó
Egyszerűsített vállalkozói adó
Bányajáradék
Játékadó
Ökoadó
Energiaadó
Környezetterhelési díj
Egyéb befizetések
Energiaellátók j övedelemadój a
Rehabilitációs hozzájárulás
Egyes ágazatokat terhelő különadó
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Általános forgalmi adó
Jövedéki adó
Regisztrációs adó
Lakosság költségvetési befizetései
Személyi j övedelemadó
Egyéb lakossági adók
Lakossági illetékek
Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes
jövedelmeinek különadója
Egyéb költségvetési bevételek
Vegyes bevételek
Egyéb vegyes bevételek
Kezesség-visszatérülés
Központosított bevételek
Bírságbevételek
Termékdíjak
Egyéb központosított bevételek
Költségvetési befizetések
Központi költségvetési szervek
Egyéb uniós bevételek
Vámbeszedési költség megtérítése
Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése
Uniós támogatások utólagos megtérülése
Strukturális Alapok
Kohéziós Alap
Tőke követelések visszatérülése
Kormányhitelek visszatérülése
Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek
belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérülése
OECF hitel tőke-visszatérülése
Lakástámogatások
Egyéb lakástámogatások
Vállalkozások folyó támogatása
Egyéb vállalati támogatások
356 200,0
8 100,0
187 000,0
46 000,0
179 100,0
93 000,0
82 400,0
17 900,0
8 500,0
33 000,0
14 000,0
65 000,0
155 000,0
2 697 700,0
898 100,0
39 000,0
1 550 700,0
150.0
102 500,0
200.0
16 956,0
2 363,0
32 991,1
60 000,1
21 030,0
31 380,2
8 644,0
173.6
15 869,7
23 943,5
293.7
120 100,0
337,7
2
3
4
1
2
1
8
3
77
millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
név
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
név
XLII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
31
32
33
34
35
3
4
5
7
10
13
14
15
16
11
12
19
21
Termelési támogatás
Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb
kártérítési kötelezettségeinek átvállalása
Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás
Normatív támogatások
Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése
Fogyasztói árkiegészítés
Egyéb költségvetési kiadások
Vegyes kiadások
Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások
Szanálással kapcsolatos kiadások
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése
Védelmi felkészítés előirányzatai
Honvédelmi-, katasztrófavédelmi- és gazdasági felkészülés
központi kiadásai
Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési
feltételeinek biztosítása
Egyéb vegyes kiadások
1% SZJA közcélú felhasználása
Mehib és Eximbank behajtási jutaléka
Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési
kötelezettség
MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési
kötelezettség
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési
kötelezettség
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből
eredő fizetési kötelezettség
A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő
fizetési kötelezettség
Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség
A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési
kötelezettség
MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből
eredő fizetési kötelezettség
Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési
kötelezettség
Kormányzati rendkívüli kiadások
Pénzbeli kárpótlás
Pénzbeli kárpótlás
Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás
Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására
GYES-en és GYET-en lévők után nyugdíj-hozzájárulás
megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
Egészségbiztosítási Alap támogatása
Járulék címen átadott pénzeszköz
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott
pénzeszköz
225.0
5.0
6	500,0
93 000,0
2 000,0
1.0
500.0
207.0
835.0
4 100,0
7	100,0
0,5
1,0
500.0
4 634,9
22 225,0
2 100,0
2	915,0
510,0
4 290,0
3	899,6|
13,0|
2 402,3		
1 727,2		
87,2		
48 000,0		
20 153,5		
427 108,0		
136 296,7		
1
3
3
1
2
1
2
78
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
1			
2			
3			
4			
1			
2			
3			
4			
Cím
név
XLII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
36
37
Nemzetközi elszámolások kiadásai
Nemzetközi tagdíjak
IBRD alaptőkeemelés
IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása
CEB tagdíj
Bruegel tagdíj
Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység
IDA alaptőke-hozzájárulás
IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása
Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz
EU Szomszédsági Beruházási Eszköz
Egyéb kiadások
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
Áfa alapú hozzájárulás
GNI alapú hozzájárulás
Brit korrekció
Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI
csökkentés
619,4
263,2
4,6
26,7
1 136,2
45.0
33,6
89,4
40.0
37 133,6
211 261,2
14 041,7
1 900,1
41						Követeléskezelés költségei	1,7		
						XLII. fejezet összesen:	1 178 033,3	6 747 532,6	
						XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK			
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
Értékesítési bevételek
Ingatlan értékesítésből származó bevételek
Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek
Hasznosítási bevételek
Bérleti díjak
Központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos
továbbszámlázott bérleti díj
Egyéb bérleti díj
Vagyonkezelői díj
Osztalékbevételek
Koncessziós díjak
Szerencsejáték koncessziós díj
Infrastruktúra koncessziókból származó díj
Egyéb bevételek
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
Felhalmozási jellegű kiadások
Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott
ingatlanvásárlások
Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai
Egyéb eszközök vásárlása
Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások
Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kifizetések
Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kifizetések
3 000,0
8 600,0
50,0
5 619,5
5 850,0|
1 800,0
90,0
250.0
628.0
3 000,0
19 500,0
1 800,0
9 555,8
450,0
1
2
3
1
1
2
1
2
1
79
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	Jog- cím- csop. szám	Jog- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
	5			
	6			
	7			
2				
	2			
		1		
		2		
	3			
	4			
		1		
Cím
név
XLIII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
Volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése
Pesti Vigadó épületének rekonstrukciója
Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása
Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás
Ingatlanok őrzése
Egyéb vagyonkezelési kiadások
Állami tulajdonú társaságok támogatása
Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kifizetések
A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.támogatása
Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kifizetések
Az államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások
Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések
Kezesi felelősségből eredő kifizetések
Konszernfelelősség alapján történő kifizetések
Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi
feladatok finanszírozása
Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások
Egyéb szerződéses kötelezettségek
Egyéb jogszabályból eredő kiadások
Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása
Különféle jogszabályból eredő kiadások
A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja
Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos restitúciós perek
kiadásai
600,0
1 500,0
800,0
3 500,0
1	550,0
2	200,0
5 276,0
1	500,0
2	500,0
30.0
225.0
35.0
15 750,0
2 400,0
375.0
2 100,0
150.0
1 120,0
Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások	1 040,0		
Az MFB Zrt. tevékenységével kapcsolatos kifizetések	400,0		
Eljárási költségek, perköltségek	90,0		
A tulajdonosi joggyakorló szervezetek működésének támogatása			
Az MNV Zrt. működésének támogatása	7 600,0		
Az MFB Zrt. működésének támogatása	1 000,0		
Átcserélhető kötvény kamatfizetése	10 300,0		
Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése	2 700,0		
Fejezeti tartalék	4 200,0		
ÁFA elszámolás	1 000,0		
XLIII. fejezet összesen:	93 060,5	37 073,8	
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS			
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK			
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek			
Értékesítési bevételek			
Ingatlan értékesítéséből származó bevételek			
Termőföld értékesítésből származó bevételek		2 000,0	
Egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek		50,0	
Hasznosítási bevételek			
Haszonbérleti díj		10 550,0	
3
4
1
1
1
1
1
2
1
80
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
XLIV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Egyéb bevételek
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások
Felhalmozási jellegű kiadások
Ingatlan vásárlás
Termőföld vásárlás
Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások
Életjáradék termőföldért
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
Hasznosítási kötelezettség kiadásai
Egyéb vagyonkezelési kiadások
A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja
Eljárási költségek, -díjak, perköltségek
Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés
Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése
Fejezeti tartalék
XLIV. fejezet összesen:
750,0
500,0
11 500,0
100,0
75,0
300.0
1 000,0
1 500,0
1 500,0
800.0
17 275,0
13 350,0
5
6
8
14
25
26
31
33
35
50
LXIII. MUNKAEROPIACI ALAP
Aktív támogatások
Foglalkoztatási és képzési támogatások
Járulékkedvezmény megtérítés
Szakképzési és felnőttképzési támogatások
Passzív kiadások
Álláskeresési támogatások
Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás
Bérgarancia kifizetések
Működtetési célú kifizetések
Startmunka-program
EU-s elő- és társfinanszírozás
TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások
TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások
Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s
társfinanszírozása
TÁMOP intézkedések bevételei
Egyéb bevétel
Területi egyéb bevétel
Központi egyéb bevétel
Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel
Szakképzési hozzájárulás
Bérgarancia támogatás törlesztése
Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék MPA-t megillető
hányada
27 600,0
6 000,0
23 482,8
67 000,0
1 700,0
6 000,0
300,0
132 182,5
27 900,0
8 500,0
6 967,0
50 000,0
31 065,2
830,0
1 000,0
1 000,0
51 000,0
1 000,0
197 000,0
1 - 35. cím összesen:	307 632,3	282 895,2	50 000,0
A Munkaerőpiaci Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása	25 262,9		
LXIII. fejezet összesen:	332 895,2	282 895,2	50 000,0
2
1
1
2
1
3
3
4
1
2
81
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
szám
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
szám
Kie-
melt
előir.
szám
Cím
név
LXV. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel Támogatás
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP
Alapból nyújtott támogatás
Egyéb támogatások
Alapkezelő működési költségei
Szakképzési hozzájárulás Bethlen Gábor Alapot megillető része
Szakképzési egyéb bevétel Bethlen Gábor Alapot megillető része
11 802,8
810,0
1 020,0
20,0
LXV. fejezet összesen:
12 612,8
1 040,0
11 572,8
11 572,8
6
7
8
9
11
50
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása,
fejlesztése
Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása
Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése
Paksi Atomerőmű és KKÁT leszerelésének előkészítése
RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT
üzemeltetési kiadásai
6 280,7
181,0
912,6
270,0
4 257,6
6 280,7
394,7
4 257,6
Társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatása Alapkezelőnek működési célra Nukleáris létesítmények befizetései Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése Egyéb bevételek	1 065,0 206,4	19 329,4 6,5 1,1	
1 - 11. cím összesen:	13 173,3	19 337,0	10 933,0
A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása	17 096,7		
LXVI. fejezet összesen:	30 270,0	19 337,0	10 933,0
LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,	2 039,2		
4 I
5
6
7
8
9
10
22
24
terjesztésének támogatása
Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon
való részvétel támogatása
Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel
támogatása
Művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések
támogatása
Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása
Épített örökség, építőművészet támogatása
Kultúrateremtő-, közvetítő, valamint egyéni és közösségi
tevékenységek támogatása
Szakmai díjazásához való hozzájárulás
Nemzetközi tagdíjak
Működési kiadások
Egyéb bevételek
Játékadó NKA-t megillető része
1 788,01
1 362,0|
511,0|
6,6		
246,1		
851,0		
0,8		
2,8		
907,0		
	116,0	
	10 000,0	
4
2
1
1
5
1
1
82
millió forintban
Cím szám	Al- cím	J°g- cím- csop. szám	JOg- cím	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám	Cím név	Al- cím	Jog- cím-	JOg- cím	Elő- ir. csop. név	LXVII. F E J E Z E T	2012. évi előirányzat		
								név			Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
						1 - 24. cím összesen:						7 714,5	10 116,0	
50	1					NKA függő és átfutó tételei Betétállomány változása						2 401,5		
						LXVII. fejezet összesen:						10 116,0	10 116,0	
1 6						LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP Rendszeres befizetés Működési kiadások						20,3	5,0	15,3
						LXVIII. fejezet összesen:						20,3	5,0	15,3
1 2 7 19 24						LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása Alapkezelőnek átadott pénzeszköz Innovációs j árulék Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvétel támogatása						23 623,6 4 490,0 1 054,5 1 070,0	23 200,0	7 038,1
						LXIX. fejezet összesen:						30 238,1	23 200,0	7 038,1
								LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP						
1 2	1 2 3 5 6 7 1	1 2 5 10 11 12 13 3 4 3 1 3	1 2			Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és járulék Biztosítotti nyugdíjjárulék Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék Egyéb járulékok és hozzájárulások Megállapodás alapján fizetők járulékai Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher MPA általi megtérítések Korkedvezmény-biztosítási járulék GYED-ben részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás címen az E. Alaptól átvett pénzeszköz Magánnyugdíj pénztárak átutalásai Késedelmi pótlék, bírság Költségvetési hozzájárulások GYES-ben és GYET-ben részesülők utáni költségvetési térítés Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulék-kiesés pótlására költségvetési támogatás Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai Nyugellátások Öregig nyugdíj Hozzátartozói nyugellátás Árvaellátás Özvegyi nyugellátás						2 125 800,0 44 830,0 323 130,0	1 914 362,1 729 300,0 1 548,0 4 689,0 13 300,0 17 714,0 21 948,0 500,0 13 660,0 20 153,5 48 000,0 9 870,0	
83
millió forintban
Al-	Jog-	J°g-	Elő-
cím	cim-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	J°g- cím- csop. szám	J°g- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
	4	2		
	6			
4	4	2 3		
5				
Cím
név
LXXI. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
Egyösszegű méltányossági kifizetések
Egyszeri segély
Szolgálatfüggő nyugellátás
Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
Postaköltség
Egyéb kiadások
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott
pénzeszköz
500,0
60 698,4
6 200,0
950,0
206 045,5
Nemzeti Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz	17 714,0		
Vagyongazdálkodás			
Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás	3,0	3,0	
1 - 3. cím összesen:	2 785 870,9	2 795 047,6	
Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok Központi hivatali szerv			3 679,4
Működési költségvetés		1 800,0	
Személyi juttatások	1 627,7		
Munkaadókat terhelő járulékok	418,8		
Dologi kiadások	3 226,8		
Egyéb működési célú kiadások	25,0		
Felhalmozási költségvetés			
Intézményi beruházási kiadások	181,1		
Igazgatási szervek			5 497,3
Működési költségvetés		60,0	
Személyi j uttatások	3 899,3		
Munkaadókat terhelő járulékok	1 000,2		
Dologi kiadások	657,8		
5. cím összesen:	11 036,7	1 860,0	9 176,7
LXXI. fejezet összesen:	2 796 907,6	2 796 907,6	9 176,7
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP			
Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek			
Munkáltatói egészségbiztosítási j árulék		167 142,2	
Biztosítotti egészségbiztosítási járulék		553 536,0	
Egyéb járulékok és hozzájárulások			
Egészségügyi szolgáltatási járulék		22 574,0	
Megállapodás alapján fizetők járulékai		260,0	
Munkáltatói táppénz hozzájárulás		16 321,4	
Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher		80,0	
MPA általi megtérítések		1 200,0	
Egészségügyi hozzájárulás		56 349,0	
Késedelmi pótlék, bírság		3 900,0	
Költségvetési hozzájárulások			
Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés		400,0	
Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás		5 000,0	
1
2
4
5
10
6
3
1
5
1
1
2
1
2
1
1
84
millió forintban
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	J°g- cím- csop. szám	J°g- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
	6			
	7			
7				
	1			
	2			
	3			
	7			
		1		
Cím
név
LXXII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás Bevétel Támogatás
11
12
13
1
2
3
5
8
9
11
13
15
Járulék címen átvett pénzeszköz
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz
Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
Terhességmegszakítás egyéni térítési díja
Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések
Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek
Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései
Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések
Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek
Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése
EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése
Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések
Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése
Baleseti adó
Népegészségügyi termékadó
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére Ny. Alaptól átvett
pénzeszköz
Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
Terhességi-gyermekágyi segély
Táppénz
Táppénz
Gyermekápolási táppénz
Baleseti táppénz
Betegséggel kapcsolatos segélyek
Külföldi gyógykezelés
Egyszeri segély
Kártérítési járadék
Baleseti járadék
Gyermekgondozási díj
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások
Rokkantsági ellátások
Egészségkárosodási j áradékok
Természetbeni ellátások
Gyógyító-megelőző ellátás
Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek és ifjúságvédelem
Fogászati ellátás
Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás
Művesekezelés
Otthoni szakápolás
Működési költségelőleg
Célelőirányzatok
Mentés
37 607,0
61 023,7
4 114,6
7	869,0
1 380,0
450.0
916.0
8	372,0
91 450,0
284 352,2
57 990,0
81 115,9
17 966,2
22	264,4
6 046,9
23	171,1
4	097,6
1 000,0
5	400,0
25 270,7
427	108,0
136	296,7
	610,0
4	700,0
1	500,0
16	000,0
43	000,0
1	400,0
	2,5
	75,0
	300,0
27	000,0
30	000,0
206	045,5
2
8
1
2
8
2
2
3
3
1
85
millió forintban
Al-	Jog-	Jog-	Elő-
cím	cím-	cím	ir.
név	csop.	név	csop.
	név		név
Cím
szám
Al- cím szám	J°g- cím- csop. szám	J°g- cím szám	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám
		17		
		18		
	2			
	3			
	4	1 2 4 5 6		
	5	1 2 3		
	6			
	7			
Cím
név
LXXII. F E J E Z E T
Kiemelt előirányzat neve
2012. évi előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Laboratóriumi ellátás
Összevont szakellátás
Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása
Anyatej-ellátás
Gyógyszertámogatás
Gyógyszertámogatás kiadásai
Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás
Gyógyszertámogatás céltartalék
Méltányossági gyógyszertámogatás kiadása
Gyógyszertárak juttatása
Gyógyászati segédeszköz támogatás
Kötszertámogatás
Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása
Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás
Utazási költségtérítés
Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások
kiadásai
EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
Külföldi sürgősségi gyógykezelés
Természetbeni ellátások céltartaléka
Egészségbiztosítás egyéb kiadásai
Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés
Postaköltség
Egyéb kiadások
Orvosspecifikus vények
Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet
rendezése
GYED-ben részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás címen az Ny.
Alapnak átadott pénzeszköz
20	893,0
617	680,6
4	200,0
	200,0
219	000,0
10	000,0
43	000,0
3	000,0
1	000,0
4	800,0
	300,0
38	213,0
4	800,0
5 850,0
186,1
200,0
5 000,0
1 200,0
1 145,0
1 500,0
300.0
100.0
21 948,0|
Vagyongazdálkodás Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás	15,0	15,0	
1 - 3. cím összesen:	1 746 388,0	1 720 815,3	
Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok Központi hivatali szerv Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások	5 091,7 1 288,8 2 716,6 175,0	424,6	8 847,5
5. cím összesen:	9 272,1	424,6	8 847,5
LXXII. fejezet összesen:	1 755 660,1	1 721 239,9	8 847,5
8
4
4
6
3
1
5
1
1
86
millió forintban
Cím szám	Al- cím	J°g- cím- csop. szám	J0g- cím	Elő- ir. csop. szám	Kie- melt előir. szám	Cím név	Al- cím	J0g- cím-	J0g- cím	Elő- ir. csop. név	LXXII. F E J E Z E T	2012. évi előirányzat		
								név			Kiemelt előirányzat neve	Kiadás	Bevétel	Támogatás
										K I A D Á S I F Ő Ö S S Z E G			14 527 173,1	
									B E V É T E L I F Ő Ö S S Z E G				13 950 631,9	
										A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE			-576 541,2	
87
2. melléklet a 2011. évi... törvényhez
millió forintban
A központi alrendszer mérlege	2012. évi előirányzat
Bevétel	13 950 631,9
Központi költségvetés	9 095 891,2
Gazdálkodó szervezetek befizetései	1 359 221,2
Társasági adó	356 200,0
Hitelintézeti járadék	8 100,0
Cégautóadó	46 000,0
Energiaellátók jövedelemadója	14 000,0
Egyszerűsített vállakozói adó	179 1 00,0
Ökoadó	26 400,0
Bányajáradék	93 000,0
Játékadó	82 400,0
Egyéb befizetések	33 000,0
Egyéb központosított bevételek	179 021,2
Pénzügyi szervezetek különadója	187 000,0
Egyes ágazatokat terhelő különadó	155 000,0
Fogyasztáshoz kapcsolt adók	3 634 800,0
Általános forgalmi adó	2 697 700,0
Jövedéki adó	898 100,0
Regisztrációs adó	39 000,0
Lakosság befizetései	1 653 550,0
Személyi jövedelemadó	1 550 700,0
Adóbefizetések	150,0
Illeték befizetések	102 500,0
Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadója	200,0
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei	2 220 889,8
Költségvetési szervek bevételei	677 971,7
Fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei	1 542 918,1
Bevételek az államháztartás alrendszereiből	49 094,2
Központi költségvetési szervektől származó befizetések	31 380,2
Hozzájárulás a Nemzeti Szociálpolitikai Alaphoz	17 714,0
Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések	50 423,8
Kamatbevételek	59 331,0
Egyéb bevételek	19 950,4
Egyéb uniós bevételek	48 630,8
Uniós támogatások utólagos megtérülése	39 813,2
Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése	8 817,6
Elkülönített állami pénzalapok	336 593,2
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap	19 337,0
Munkaerőpiaci Alap	282 895,2
Szakképzési hozzájárulás	51 000,0
Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék MPA-t megillető hányada	197 000,0
Egyéb bevételek	34 895,2
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap	5,0
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap	23 200,0
Bethlen Gábor Alap	1 040,0
Nemzeti Kulturális Alap	10 116,0
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai	4 518 147,5
Nyugdíjbiztosítási Alap	2 796 907,6
Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és biztosítotti járulék	2 643 662,1
Egyéb járulékok és hozzájárulások	37 751,0
GYED-ben részesülők után átvett pénzeszköz	21 948,0
Késedelmi pótlék és bírság	13 660,0
Költségvetési támogatások, térítések	68 153,5
Egyéb bevételek	11 733,0
Egészségbiztosítási Alap	1 721 239,9
Munkáltatói és biztosítotti járulék	720 678,2
Egyéb járulékok és hozzájárulások	40 435,4
Egészségügyi hozzájárulás	56 349,0
Késedelmi pótlék és bírság	3 900,0
Költségvetési támogatások, térítések	568 804,7
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére Ny. Alaptól átvett pénzeszköz	206 045,5
Egyéb bevételek	125 027,1
88
A központi alrendszer mérlege	2012. évi előirányzat
Kiadás	14 527 173,1
Központi költségvetés	9 603 214,1
Egyedi és normatív támogatás	237 544,0
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása	64 800,0
Fogyasztói árkiegészítés	93 000,0
Lakásépítési támogatások	120 100,0
Nemzeti Szociálpolitikai Alap	863 399,7
Családi támogatások	456 079,0
Korhatár alatti ellátások	312 729,7
Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások	68 041,0
Különféle jogcímen adott térítések	26 550,0
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok	4 468 538,1
Költségvetési szervek kiadásai	2 025 068,8
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai	2 443 469,3
Az államháztartás alrendszereinek támogatása	1 772 113,9
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz	631 558,2
Helyi önkormányzatok támogatása	1 140 555,7
Kamatkiadások	1 064 983,8
Kamat kockázati tartalék	50 000,0
Társadalmi önszerveződések támogatása	3 809,8
Kormányzati rendkívüli kiadások	12 507,2
Kezességérvényesítés	41 087,5
Egyéb kiadások	33 058,0
Tartalékok	403 600,0
Rendkívüli kormányzati intézkedések	100 000,0
Céltartalékok	153 600,0
Országvédelmi Alap	150 000,0
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez	264 336,6
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások	110 335,5
Elkülönített állami pénzalapok	371 391,3
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap	13 173,3
Munkaerőpiaci Alap	307 632,3
Passzív kiadások	68 700,0
Működési kiadások	300,0
Egyéb kiadások	238 632,3
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap	20,3
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap	30 238,1
Bethlen Gábor Alap	12 612,8
Nemzeti Kulturális Alap	7 714,5
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai	4 552 567,7
Nyugdíjbiztosítási Alap	2 796 907,6
Nyugellátások	2 554 958,4
TB költségvetési szervek kiadásai	11 036,7
Egyéb kiadások	230 912,5
Egészségbiztosítási Alap	1 755 660,1
Táppénz	73 007,3
GYED	91 450,0
EA egyéb pénzbeli ellátásai	48 725,0
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások	342 342,2
Gyógyító megelőző ellátás	824 906,4
Gyógyszertámogatás	276 000,0
Gyógyászati segédeszköz támogatás	43 313,0
EA egyéb természetbeni ellátásai	20 436,1
TB költségvetési szervek kiadásai	9 272,1
Egyéb kiadások	26 208,0
Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben	
Központi költségvetés	-507 322,9
Elkülönített állami pénzalapok	-34 798,1
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai	-34 420,2
Nyugdíjbiztosítási Alap	0,0
Egészségbiztosítási Alap	-34 420,2
Központi alrendszer összesen:	-576 541,2
89
3. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A települési önkormányzatok normatív hozzájárulásai
1.	Települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	4 074 forint/fő,
de településenként legalább 3 800 000 forint.
A települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a hozzájárulás kötelező
alapfeladataihoz, valamint szolgáltatásai megszervezéséhez. Ide tartoznak különösen a
település-üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok, a közösségi közlekedés, valamint a
kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári
ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok.
2.	Körzeti igazgatás
a)	Okmányirodák működése és gyámügyi igazgatási feladatok
aa)	Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	3 000 000 forint/körzetközpont
A hozzájárulás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény 7/A. §-ában meghatározottak szerint az okmányirodák
kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm.
rendeletben szereplő okmányirodák működéséhez, a gyermekvédelmi és gyámügyi
feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és
illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) által kijelölt önkormányzatok elsőfokú
gyámügyi, valamint egyes gyermekvédelmi, szociális, igazgatási feladataihoz vehető
igénybe.
ab)	Okmányiroda működési kiadásai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	276 forint/ügyirat, de okmányirodát fenntartó
önkormányzatonként legalább 2 000 000 forint.
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az okmányirodák működési
kiadásaihoz a feldolgozott ügyeknek a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által rendelkezésre
bocsátott 2010. szeptember 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti ügyiratszáma
szerint illeti meg.
ac)	Gyámügyi igazgatási feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	28 600 forint/fő
A hozzájárulás a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet által kijelölt városi, fővárosi,
fővárosi kerületi önkormányzatot illeti meg az ellátási körzetben gyámság alatt álló
gyermekek és gondnokság alatt álló felnőttek együttes száma alapján. Az adat az
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló
288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1210. nyilvántartási számú „Jelentés a
gyámhatóság tevékenységéről” című 2010. december 31-ei adatgyűjtésén alapul. Ez
a pont tartalmazza az ellátási körzetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró
90
gondnokság alatt álló személyek törvényes képviseletét ellátó hivatásos gondnokok
foglalkoztatásához kapcsolódó hozzájárulást is.
b) Építésügyi igazgatási feladatok
ba)	Térségi normatív hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	56 forint/fő
A hozzájárulás - lakosságszám szerint - az építésügyi és az építésfelügyeleti
hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerinti elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyzőt
foglalkoztató építésügyi körzetközpont települési önkormányzatot illeti meg.
bb)	Kiegészítő hozzájárulás építésügyi igazgatási feladatokhoz
FAJLAGOS ÖSSZEG:	7 729 forint/döntés
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az építésügyi hatóságok működési
kiadásaihoz az építésügyi hatósági ügyekben hozott, a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti döntéseinek az
építésügyért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott 2010. január 1-je és
2010.	december 31-e közötti száma szerint illeti meg.
3.	Körjegyzőség működése
a)	Alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	253 530 forint/körjegyzőség/hónap
b)	Ösztönző hozzájárulás
Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:
ba)	a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek
együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 főt,
FAJLAGOS ÖSSZEG:	173 000 forint/körjegyzőség/hónap,
bb)	a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó
községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1 000 főt,
FAJLAGOS ÖSSZEG:	152 000 forint/körjegyzőség/hónap,
bc)	a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó
községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 főt, illetve az öt
vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek
együttes lakosságszáma nem éri el az 1 000 főt,
FAJLAGOS ÖSSZEG:	297 000 forint/körjegyzőség/hónap,
de a hat vagy több tagból álló körjegyzőség esetén a
körjegyzőséghez tartozó hatodik településtől további
20 000 forint/település/hó,
bd)	a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a
székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után,
91
FAJLAGOS ÖSSZEG:	96 000 forint/kapcsolódó község/hónap.
Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen vehető igénybe.
E hozzájárulás szempontjából körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is.
A hozzájárulást a körjegyzőség (a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó
nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az
év végi elszámolásnál
-	az év közben megalakuló körjegyzőség - amennyiben megalakulásakor rendelkezik
kinevezett körjegyzővel - a létrejöttével betöltött első teljes hónaptól,
-	az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag
vehető figyelembe.
A legalább 6 hónap időtartamban folyamatosan kinevezett körjegyzővel nem rendelkező
önkormányzatot a 7. hó első napjától nem illeti meg e hozzájárulás. A 6 hónap időtartamba
évváltás is beleértendő. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár a
hozzájárulás.
4.	Fővárosi önkormányzat igazgatási, sport- és kulturális feladatai
FAJLAGOS ÖSSZEG:	91 142 000 forint/ főváros
510 forint/fő
A hozzájárulás egységesen, továbbá lakosságszám szerint illeti meg a fővárosi
önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási feladatainak ellátásához, a
sportfeladatok megszervezéséhez, a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és
levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladataihoz.
5.	Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 612 forint/fő
A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a KEKKH által
2011.	január 1-jei állapotra számított, a települési önkormányzat adatszolgáltatása alapján
kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg.
6.	Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	100 forint/m3
A hozzájárulás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett
lakossági folyékony hulladék mennyisége (m3) után illeti meg azon települési
önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves
csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék
gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából - a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján
szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - gondoskodnak. Az összeg a fajlagos
lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.
A hozzájárulást a települési önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi
mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges mennyisége alapján számolnak el.
7.	A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos
foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai
92
a)	a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy súlyos
foglalkoztatási gondokkal küzdő település
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 280 forint/fő
b)	a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és súlyos
foglalkoztatási gondokkal küzdő település
FAJLAGOS ÖSSZEG:	4 221 forint/fő
A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az
országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről
szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait
lakosságszám szerint illeti meg.
8.	Üdülőhelyi feladatok
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1,5 forint/idegenforgalmi adóforint
A hozzájárulás a települési önkormányzatot idegenforgalmi célú kiadásaihoz illeti meg.
Mértéke az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden
forintjához 1,5 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó
alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
9.	Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
FAJLAGOS ÖSSZEG:	650 forint/fő
A hozzájárulás a fővárosi önkormányzatot a 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosok száma
alapján illeti meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján szervezett területi gyermekvédelmi
szakszolgáltatáshoz és a fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság tevékenységéhez, a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a Gyvt. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint
vezetett nyilvántartásban szereplő gyermekekhez kapcsolódó feladataihoz.
10.	Pénzbeli szociális juttatások
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 500 - 25 000 forint/fő
A hozzájárulás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
(a továbbiakban: Szoctv.) és a Gyvt. alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és
gyermekjóléti ellátásokhoz, valamint az egyes ellátásokhoz tartozó különféle járulék- és
hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
A központi költségvetés e jogcímen járul hozzá
a)	a Szoctv. 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális
segélynek, a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékának, a Szoctv.
55/A. §-ában szabályozott adósságcsökkentési támogatásnak, a Szoctv. 38. § (2) és
(5) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásnak, a Szoctv. 55/A. §
(3)	bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési
költségeinek 10%-ához,
b)	a Szoctv. 35. § (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő
támogatásnak a 20%-ához,
c)	a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében és 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási
díjnak és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járuléknak 25%-ához,
93
d)	a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrész, a Gyvt. 21. §-ában szabályozott rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás, a Szoctv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj
és nyugdíjbiztosítási járuléka, a Szoctv. 2011. december 1-jén hatályos 38. §
(9) bekezdésében szabályozott, 2012. január-március hónapokban kifizetendő
lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a
köztemetés, a Szoctv. 50. § (3) bekezdésében szabályozott közgyógyellátás után
fizetendő térítés, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés
térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésének vagy elengedésének
forrásához.
Ez az előirányzat szolgál az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok
általi támogatásához. A települési önkormányzatok a saját rendeletükben meghatározott
módon kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő
támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére lakótelek, új vagy használt lakás
megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú
kölcsön törlesztő részleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez, vagy más, a lakhatással
kapcsolatos költségeik viseléséhez.
A hozzájárulás
-	80%-a a 2011. szeptember-november hónapokban az a)-c) alpontok szerinti
segélyekhez biztosított önrész arányában,
-	20%-a a lakosságszám arányában
illeti meg a települési önkormányzatokat, azzal, hogy az egy lakosra jutó fajlagos összeg
nem lehet kevesebb 1 500 forintnál, és nem haladhatja meg a 25 000 forintot.
11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai
a)	Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai
A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben
meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó
szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik.
Ezek a feladatok különösen:
-	a Szoctv. 64. §-ában meghatározott családsegítés,
-	a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. §-ában
meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 41. § (4) bekezdése szerinti napközbeni
ellátás, valamint a 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet
működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint.
aa)	FAJLAGOS ÖSSZEG: 250 forint/fő
A hozzájárulás a 2 000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatot illeti
meg a település lakosságszáma szerint, szolgáltatásonként.
A 2 000-nél kisebb lakosságszámú, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást
működési engedéllyel végző települési önkormányzatot az ab) alpont szerinti
hozzájárulás illeti meg. Ha a települési önkormányzat csak az egyik szolgáltatást
működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ab) alpont szerinti hozzájárulás
50%-a, valamint az e jogcímű hozzájárulás jár. Mindkét szolgáltatást működtető
2	000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat az ab) alpont szerinti
hozzájárulás mellett nem jogosult az e jogcímű hozzájárulásra.
94
ab)	A hozzájárulásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást
működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja
meg a 70 000-et. A hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma
(L) alapján illeti meg a következő képlet szerint:
H = (L/5 000) x 3 950 000 forint
ac)	A hozzájárulásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető,
70 001 - 110 000 lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A hozzájárulás
(H)	a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő
képlet szerint:
H = (L/7 000) x 3 950 000 forint
ad)	A hozzájárulásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető,
110 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A
hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a
következő képlet szerint:
H = (L/8 000) x 3 950 000 forint
Ha a települési önkormányzat az ab)-ad) alpontok szerinti hozzájárulások esetén csak az
egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott
hozzájárulás 50%-a jár.
b)	Gyermekjóléti központ
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 099 400 forint/központ
A hozzájárulás a Gyvt. 40. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti
szolgáltatásokat biztosító gyermekjóléti központok működési kiadásaihoz kapcsolódik.
A hozzájárulás a gyermekjóléti központot működtető legalább 40 000 lakosságszámú
települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát a fenntartott központok
száma szerint illeti meg.
c)	Szociális étkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG:	55 360 forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön
jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés
feladataihoz kapcsolódik.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma
szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető hozzájárulás a népkonyhai étkeztetésben
részesülők után is.
A hozzájárulás nem vehető igénybe az e törvény 8. melléklet I. 4. pont a) alpont, továbbá
II.	3. pont szerinti jogcímeken étkeztetésben részesülők után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója
alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak
egyszeresen vehető figyelembe.
d)	Házi segítségnyújtás
95
FAJLAGOS ÖSSZEG:	166 080 forint/fő
A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a
Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak
megfelelően működteti.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott
személyek száma szerint illeti meg. A hozzájárulás legfeljebb egymást követő 60 napig
igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális
gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta
összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető
figyelembe.
e)	Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 996 550 forint/szolgálat
A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a
tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai
szabályoknak megfelelően tartja fenn.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján
illeti meg.
f)	Időskorúak nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	88 580 forint/fő
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.
65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően
időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A hozzájárulás a
települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen
belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a
hozzájárulás 40%-át számolhatja el.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján
naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott
szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 252-vel. Nem vehetők
figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
g)	Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	405 600 forint/fő
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-
ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok
szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt
tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a hozzájárulás
igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által
befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia
kórképet megállapító szakvéleményével.
96
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
Azon ellátott után, akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen
belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e
hozzájárulás 40%-át számolhatja el.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta
összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő
intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a
kizárólag étkezésben részesülők.
h)	Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	206 100 forint/fő
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.
65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően
pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító
intézményt tartanak fenn.
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
Azon ellátott után, akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen
belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e
hozzájárulás 40%-át számolhatja el.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülők
látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az
intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva
tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 252-vel. Nem
vehetők figyelembe - a nappali melegedőt igénybe vevők kivételével - a kizárólag
étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az elszámolás alapja a
külön jogszabályban meghatározott eseménynapló alapján számított létszám, amely
naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám
háromszorosánál.
12.	Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés
a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás
aa)	Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	842 750 forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott, a Gyvt. vagy a Szoctv.
hatálya alá tartozó intézményekben ellátott
-	ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 0-
3	éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,
-	ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhivatal
határozata alapján különleges, illetve speciális szükségletű gyermekek,
97
-	átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakvéleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés
a)	pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti speciális szükségletű
gyermekek
után vehető igénybe.
A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást
igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye
nem szükséges.
ab)	Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos
intézményi ellátása
aba)	Pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-,
értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonának és
rehabilitációs intézményeinek támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 710 650 forint/fő
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a
pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-,
értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és
rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják
fenn.
abb)	Látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek ápoló-
gondozó célú lakóotthonainak támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 808 450 forint/fő
A hozzájárulásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a
Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont
üzemeltetnek.
abc)	Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint látás-, mozgás-, értelmi és
halmozottan fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonainak
támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 610 650 forint/fő
A hozzájárulásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a
Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő rehabilitációs célú lakóotthont
üzemeltetnek.
Az aba) és az abc) alpontok közös szabályai
A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények
esetében a támogatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:
OEP) finanszírozással együtt is igénybe vehető.
ac)	Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	710 650 forint/fő
A hozzájárulást igénybe vehetik azok a települési önkormányzatok, amelyek a
Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy
98
a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy
pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát
igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják.
Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése
szerinti bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai
Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus,
geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével
rendelkező demens betegek után is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok
száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó
nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
b)	Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás
ba)	Otthont nyújtó ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	739 000 forint/fő
A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó települési önkormányzat
veheti igénybe azok után a - gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett - 3-17 éves gyermekek után,
akik az általa fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító
intézményben, vagy nevelőszülőnél, vagy hivatásos nevelőszülőnél kerültek
elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek.
bb)	Utógondozói ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	667 450 forint/fő
Ez a hozzájárulás vehető igénybe a települési önkormányzat által - gyámhivatal
határozata alapján - a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-
24 éves korú fiatal felnőtt után.
A hozzájárulás 80%-át veheti igénybe a fenntartó a Gyvt. 93. § (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott ok miatt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
után.
bc)	Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás tartós bentlakásos és átmeneti
elhelyezést nyújtó szociális intézményekben
bca)	Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 635 650 forint/fő
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
időskorúak ápoló-gondozó otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak
fenn.
bcb)	Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás és hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni
ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG:
635 650 forint/fő
99
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a
Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve
a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és
szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító
intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a települési
önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és
családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az
átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli
megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési
engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes
szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet
szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott
időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra
elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona,
helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és
szenvedélybetegek gondozóháza, otthonháza.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után
a 13. pont, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok tartós
bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont ab) alpont jogosultsága
szerinti normatív hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatot.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából év
közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves
becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási
napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva
366-tal.
c)	Emelt színvonalú bentlakásos ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	127 130 forint/fő
A hozzájárulás az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthonaiban a 2007. december
31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és
szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott
férőhelyen gondozott - a 12. pont ac) alpont szerint súlyos demens betegnek nem
minősülő - ellátottak után illeti meg a települési önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves
becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási
napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva
366-tal.
13.	Hajléktalanok átmeneti intézményei
FAJLAGOS ÖSSZEG:	468 350 forint/férőhely
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben
szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok
részére. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében
100
működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását
szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből
kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló
férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon
rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
14.	Gyermekek napközbeni ellátása
a)	Bölcsődei ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	494 100 forint/fő
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott
(napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.
Ha a települési önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét
is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet
számításba venni.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott
étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást
is.
A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:
Közokt. tv.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a
Közokt. tv. 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után a
települési önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16. pont bb) és a
16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulást.
A Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei
között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után
nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. pont a) alpont szerinti normatív
hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának
figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel,
elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban
részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-
vel.
b)	Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet
FAJLAGOS ÖSSZEG:	268 200 forint/fő
A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott
családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.
Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési
önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben
meghatározott életkorú gyermekek után is.
A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében
nem éri el a heti 20 órát.
101
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés
térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának
figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel,
elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő
gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
15.	Közoktatási alap-hozzájárulás
FAJLAGOS ÖSSZEG:	2 350 000 forint/teljesítmény-mutató/év
a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben, az
általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9-10. évfolyamán oktatásban, továbbá a
szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy
tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a
kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után jár a 2012/2013. nevelési
évre, tanévre a következő feltételek szerint:
a)	Az óvodában nevelésben részesülő gyermekek után (beleértve a sajátos nevelési
igényű gyermekeket is)
-	a 2012/2013. nevelési évi közoktatási statisztikai nyitó létszám adatok alapján,
továbbá
-	akik 2012. december 31-éig, vagy - a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében foglalt
feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik
életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig
első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,
-	akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben
legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.
Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket
2012. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. § (5) bekezdése alapján a
gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni
azokat a bölcsődés-korú, második életévüket 2012. december 31-éig betöltő gyermekeket
is, akiknek a gondozását a Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerint egységes óvoda-
bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet)
39/M. §-ában meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2012. szeptember
1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2012. szeptember 1-jétől egy
gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2011/2012. nevelési évben bölcsődés-korúnak
minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki
2012.	december 31-éig betölti harmadik életévét.
b)	Az általános iskola 1-8. évfolyamos tanulói után, beleértve a sajátos nevelési igényű
tanulókat - függetlenül attól, hogy tankötelezettségüket általános iskolai oktatás, vagy
fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítik -, továbbá a nyolc évfolyamos gimnázium 5-
8.,	és a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulókat, valamint a
párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára
járó tanulókat is, ha e tanulók a központi program alapján az 5., illetve a 7. évfolyamtól
102
kezdődően - a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint -
ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó
pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő
pedagógiai szakasz követelményeit.
c)	A középiskola (a gimnázium és szakközépiskola) 9-12., - a Közokt. tv. 28. §
(4)	bekezdésében, illetve 29. § (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 9-13. -
évfolyamára járó, a szakiskolában - a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerint - szervezett
felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamra, a
Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamra, a 27. §
(1)	bekezdése figyelembevételével a 9-10. évfolyamokra, a 27. § (4) bekezdése szerint
szervezett előrehozott szakképzés 9. évfolyamára járó tanulók után, beleértve
-	a sajátos nevelési igényű tanulókat,
-	a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató
szakiskola és szakközépiskola évfolyamaira járó tanulókat is, ha a tanulók a
központi program alapján - a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. §
(8)	bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az
általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti
szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit,
-	azokat a középiskolai tanulókat, akik számára - a 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet 39/I. §-a alapján - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János
Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: AJTP) keretében szervezik meg az
oktatást, nevelést,
-	azokat a szakiskolai tanulókat, akik számára - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
39/H. §-a alapján - a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János
Kollégiumi-Szakiskolai Programja (a továbbiakban: AJKSZP) keretében
szervezik meg az oktatást, nevelést,
-	azokat a 9. előkészítő évfolyamra járó középiskolai tanulókat, akik számára - a
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján - a Hátrányos Helyzetű Tanulók
Arany János Kollégiumi Programja (a továbbiakban: AJKP) keretében szervezik
meg az oktatást, nevelést.
d)	A szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő
szakiskolában) - a Közokt. tv., valamint a szakképzésről szóló 1993. évi
LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően -
a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók
után - beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat is - az első szakképesítésnek
minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez. Első szakképzésben részt
vevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. §
(2)	bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképzésben részt
vevő tanuló után is jár e hozzájárulás.
e)	Azon alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágán - az alapfokú
művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról
szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott - egyéni foglalkozás
keretében történő oktatásban részt vevő tanulók, illetve a képző-és iparművészeti,
táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók, valamint a zeneművészeti ágon
csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók létszáma után, amelyek a
közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM
103
rendelet (a továbbiakban: 3/2002. (II. 15.) OM rendelet) 10-14/F. §-ában meghatározott
eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra
minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték. Az alapfokú
művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy
jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha több tanszakon, illetve több
művészeti ágban, vagy több alapfokú művészetoktatási intézményben részesül művészeti
képzésben.
A tanulót abban az intézményben és azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyik
tanszakra az ingyenesség megilleti, illetve a térítési díjfizetési kötelezettséget - külön
jogszabályban meghatározott nyilatkozat megtételével - választotta, és a választott
képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak. A több tanszakon
biztosított foglalkozások száma nem vonható össze. Az egységes iskolában az egységes
helyi tanterv alapján oktatott tanulók számát, illetve a Waldorf iskolák kerettanterve
alapján oktatott azon intézmények tanulóinak számát, amelyek a 3/2002. (II. 15.) OM
rendelet 10-14/F. és 14/H. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú
művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási
intézmény” címet megszerezték, a mutatószám-számításnál kettővel el kell osztani.
f)	A kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban, - a Közokt. tv. 53. § (7)-
(9)	bekezdése alapján szervezett - iskolai rendszerű nappali oktatásban részt vevő és
kollégiumi, externátusi elhelyezésben részesülő tanulók után, beleértve a sajátos nevelési
igényű gyermekeket, tanulókat, továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a és a
39/H. §-a alapján az AJTP-ben, az AJKP-ban és az AJKSZP-ben részt vevőket is. Ez a
hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium
az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés
keretében legalább a hét munkanapjain - szükség szerint hétvégén is - folyamatosan,
megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.
Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló
részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani. További feltétel,
hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó települési önkormányzat
vállalja. Nem igényelhető a hozzájárulás a - Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott - közeli hozzátartozóknál lakó tanuló után.
g)	Az általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat
évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók
után, akik számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett
napközis vagy tanulószobai foglalkozást, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos oktatást, nevelést
biztosítanak.
Az a)-d) alpont alatti hozzájárulás egy gyermek/tanuló után csak egy jogcímen vehető
igénybe. Az a)-d) alpontokhoz kapcsolódó hozzájárulás mellett az e)-g) alpontok szerinti
hozzájárulások az ott meghatározott feltételekkel járnak.
Az a)-g) alpont alatt figyelembe vehető gyermek/tanuló létszám alapján a Közokt. tv.-ben
meghatározott oktatás-szervezési paraméterek alkalmazásával számított teljesítmény-
mutatóhoz kapcsolódik a hozzájárulás. A teljesítmény-mutató számítási eljárása a következő:
Tm = (T / O) x Teh
Ahol:
104
Tm = adott nevelési évekre, évfolyam-csoportra, kollégiumi csoportra számított
teljesítmény-mutató egy tizedesre kerekítve,
T = adott nevelési évekre szervezett csoport, iskolai évfolyam-csoport,
kollégiumi csoport összes gyermek/tanulólétszáma egész főre kerekítve,
O = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évek, az általános
iskolai 1-8., a 9-13. évfolyamok, a szakképzési évfolyamok esetében az
évfolyam-csoportra meghatározott csoport/osztály átlaglétszám, az
alapfokú művészeti képzés zeneművészeti ágára és egyéb művészeti
ágára, a kollégiumi csoportokra, valamint az általános iskolai
napközi/tanulószobai, illetve az iskolaotthonos foglalkoztatásra
meghatározott csoport átlaglétszám,
Teh = tanítási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz
-	a Közokt. tv.-ben az évfolyam-csoportra meghatározott heti óvodai
(egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési, illetve heti tanulói
foglalkoztatási időkeretre, továbbá az alapfokú művészetoktatás, a
kollégiumi csoport-foglalkozások, a napközis/tanulószobai, vagy
iskolaotthonos foglalkoztatás szervezési időkereteire épülő, elismert
időkeret (tanórában), és
-	a Közokt. tv.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám
hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-
pedagógusok kötelező heti óraszáma alapozza meg a számítást),
-	korrigálva az intézménytípus-együtthatóval.
A gyermek, tanuló létszámok meghatározásánál nem alkalmazható a Közokt tv. 3. számú
melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglalt, a
csoportok szervezéséhez előírt létszám-számítás.
Ha a nevelést, oktatást összevont osztályban, vegyes életkorú óvodai csoportban szervezik
meg, akkor a teljesítmény-mutató számításánál a gyermeket, tanulót a legmagasabb
számozású iskolai évfolyamhoz, illetve a legmagasabb életkornak megfelelő óvodai
csoporthoz kell besorolni. A fejlesztő iskolai oktatásban részt vevő tanulókat - évfolyamtól
függetlenül - 4. évfolyamos tanulóként kell számításba venni. A teljesítmény-mutató
számításánál figyelembe vehető paramétereket a Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja
tartalmazza.
16.	Közoktatási kiegészítő hozzájárulások
a)	Iskolai gyakorlati oktatás, szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
aa)	Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9-10. évfolyamán,
nyelvi előkészítő évfolyam esetén 10-11. évfolyamán
FAJLAGOS ÖSSZEG: 35 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában
(speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában), illetve
szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon, nyelvi előkészítő évfolyam esetén 10-
11.	évfolyamon folyó és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett gyakorlati
oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a Közokt. tv. 27. §-a szerint a
szakiskolákban a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás, a szakközépiskolákban a
105
pedagógiai programban meghatározott - a Közokt. tv. 29. § (1) bekezdése szerinti -
szakmai orientációs gyakorlati oktatás legfeljebb 12 fős csoportban és legalább heti
négy órában történő megszervezéséhez.
ab)	Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon
FAJLAGOS ÖSSZEG: 98 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában,
szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) - a
Közokt. tv. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően - szervezett
szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után az első
szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez
veheti igénybe. Első szakképzésben részt vevőnek minősül az a tanuló is, aki már
rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók
esetében a második, illetve további szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai
gyakorlati képzésben, részt vevő tanulók után is jár e hozzájárulás.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
aba)	a hozzájárulást a települési önkormányzat az Országos Képzési Jegyzék (a
továbbiakban: OKJ) szerint egyéves képzési idejű szakképzésben valamennyi, a
kettő és fél, vagy hároméves képzési idejű szakképzésben a második
szakképzési évfolyamon, valamint a speciális szakiskola, a készségfejlesztő
speciális szakiskola szakképzési évfolyamain - nem OKJ képzés esetében is -
az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló
képzés esetén a Közokt. tv. 27. § (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési
évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más
költségvetési szervnél szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után
veheti igénybe.
abb)	a hozzájárulás 140%-át veheti igénybe a települési önkormányzat az első
szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy
más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő
tanulók után, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő, valamint a
szakképzési törvény 18. § (3) bekezdésében megfogalmazottak és a Közokt. tv.
27.	§ (4) bekezdése szerinti az előrehozott szakképzés első évfolyamán.
abc)	a hozzájárulás 60%-át veheti igénybe a települési önkormányzat az utolsó
szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy
más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzések esetében, ha
az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő.
abd)	a hozzájárulás 20%-át veheti igénybe a települési önkormányzat a
tanulószerződés alapján nem a települési önkormányzat által fenntartott
létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanuló
után, akivel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek,
továbbá a Közokt. tv. 27. § (4) bekezdése szerinti az előrehozott szakképzés
második és harmadik évfolyamán. Nem igényelhető további normatíva a
tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után továbbá
akkor sem, ha a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény
28.	§ (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja.
106
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe
a Kiegészítő szabályok 10. pont g) alpontjában a létszám-számításra vonatkozó
előírások szerint. A létszám számításánál a települési önkormányzati fenntartásban
költségvetési szervként működtetett központi képzőhelyeken tanulók vehetők
figyelembe.
Az e pont alatti hozzájárulások igénybevételének feltétele, hogy a gyakorlati oktatást
a Közokt. tv. 42. § (3) bekezdése szerint szervezzék meg.
Nem igényelhető ez a hozzájárulás
-	a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerinti
párhuzamos művészeti képzésben részt vevő tanulók után,
-	a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban részt vevő,
tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamon tanulók után,
-	a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamon
tanulók után,
-	a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján az AJKSZP keretében
szervezett szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után.
b)	Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
ba)	Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az
iskolában
FAJLAGOS ÖSSZEG: 224 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában, a
Közokt. tv. 30/A. § (1) bekezdése szerint a feladat ellátására jogosult
intézményekben megszervezett fejlesztő iskolai oktatásban, az általános iskola 1-8.,
a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., és a hat évfolyamos gimnázium 7-
8. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményben, az
illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nappali
rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben,
oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe.
Ez a hozzájárulás jár azok után a nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő
sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá óvodai nevelésben részesülő sajátos
nevelési igényű gyermekek után is, akik kollégiumban elhelyezésben, nevelésben,
ellátásban részesülnek.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
baa)	A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű tanulók után jár, akik
tanulmányi kötelezettségüket az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem
sajátos nevelési igényű, de - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító
betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
1.	§ (1) bekezdésében meghatározott, szakorvos által kiállított - orvosi igazolás
alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók után, akik részére az
iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
107
bab)	A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a pedagógiai
szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (a továbbiakban:
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet) 19. § (4) bekezdése alapján megállapította, hogy
az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a
2012/2013. tanévet, illetve a 2011/2012. tanévtől visszahelyezett tanuló a
2012/2013. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános
iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatásért felelős
miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapul vételével szervezik meg az
oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos
figyelemmel kísérését az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság -
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 17. §-a alapján - rendelte el. A hozzájárulás
kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.
bac)	A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi
fogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, a súlyosan, halmozottan
fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
bad)	A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, az enyhén értelmi
fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
bae)	A hozzájárulás 70%-a jár a megismerő funkciók, vagy a viselkedés
fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók után.
bb)	Korai fejlesztés, gondozás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 240 000 forint/fő/év
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási,
illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó
otthona, gyermekotthon, szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti
elhelyezést nyújtó intézmény - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt
vevő gyermek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25-27. §-aiban foglalt követelményeknek
megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú
hozzájárulás nem igényelhető.
bc)	Fejlesztő felkészítés
FAJLAGOS ÖSSZEG: 305 000 forint/fő/év
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási,
illetve nem közoktatási - bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona,
gyermekotthon, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali
intézménye - intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben részt vevő
gyermekek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően
gondoskodik.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
108
bca)	A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű gyermekek után jár, akik az
illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - a
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § a) pontja szerint - fejlesztő felkészítésben
részesülnek.
bcb)	a hozzájárulás 140%-a jár azon sajátos nevelési igényű tanulók után, akik
az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
tankötelezettségüket - a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § b) pontja szerint -
egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesítik.
E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú hozzájárulás nem igényelhető.
A 16. pont b) alpont alatti kiegészítő hozzájárulások az óvodai, iskolai nevelésben,
oktatásban részt vevők után egy jogcímen vehetők igénybe, függetlenül attól, hogy a
gyermeket, illetve a tanulót a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve külön óvodai
csoportban, illetve külön iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt
egy óvodai csoportban, illetve egy iskolai osztályban nevelik és oktatják. A 16. pont
ba) alpont alatti sajátos nevelési igényű, nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá
óvodai nevelésben részt vevő tanulók/gyermekek után, akik kollégiumi nevelésben,
ellátásban is részesülnek ez utóbbi jogcímen is igényelhető hozzájárulás fenti feltételek
szerint.
c)	Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 40 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az általa fenntartott
-	óvodában azon nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő gyermekek
után, akiknek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai
kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai
oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a
továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján
biztosítja,
-	iskolában azon nappali rendszerű nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásban
részt vevő tanulók után, akiknek a nyelvoktató iskolai nevelését, oktatását
(ideértve a romani és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve
figyelembevételével készült helyi tanterv alapján biztosítja,
-	iskolában azon nappali rendszerű oktatásban részt vevőnek minősülő tanulók után,
akiknek - a Közokt. tv. 86. § (6) bekezdése alapján - kiegészítő kisebbségi oktatást
biztosít a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint.
A kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint kizárólag magyar
nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás
esetén a kisebbségi oktatás irányelve szerint szervezett programban részt vevő
gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
Az e pont alatti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen
igényelhetők, továbbá e mellett nem igényelhető a 16. pont d) alpont szerinti
hozzájárulás. E hozzájárulások igénylésénél figyelembe kell venni a Kiegészítő
szabályok 10. pont j) alpontjában foglalt további együttes feltételeket is.
d)	Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás
109
FAJLAGOS ÖSSZEG: 64 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az általa fenntartott iskolában,
nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanuló után, akinek
-	nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két
tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást a kisebbségi oktatás irányelve
figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy
-	két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást, azokon
az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve
választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi
tanterv alkalmazásával, vagy
-	a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdése, illetve a 29. § (2) bekezdése alapján készült
helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv alapján nyelvi előkészítő
évfolyamon biztosítja az oktatást.
Az e pont szerinti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen
vehetők igénybe, továbbá e mellett nem igényelhető a 16. pont c) alpont szerinti
hozzájárulás.
e)	Egyes pedagógiai programok, szakmai feladatok
ea)	Párhuzamos művészet-oktatás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 210 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra.
A hozzájárulást a települési önkormányzat igényelheti az általa fenntartott
intézményben a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és
szakközépiskola 5-12. évfolyamára, vagy 7-12. évfolyamára, illetve a Közokt. tv.
29.	§ (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó
tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. és 9. évfolyamtól
kezdődően - a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint
-	ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget
megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére
felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. E hozzájárulás mellett a 16. pont
a)	alpont alatti kiegészítő hozzájárulások nem vehetők igénybe.
eb)	A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 6 000 forint/fő/év
A hozzájárulást a települési önkormányzat igényelheti az általa fenntartott
középfokú oktatási intézményekben megszervezett 2012. évi középszintű érettségi
vizsgáztatás, valamint a szakmai vizsgáztatás megszervezéséhez. Az
igényjogosultság alapja a középszintű érettségi vizsga vonatkozásában a
középiskolákban a 12. évfolyamos - a 13 évfolyammal működő középiskolákban a
13. évfolyamos - tanulók 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), közoktatási
statisztikai tényleges létszáma, a szakmai vizsga vonatkozásában a szakiskolákban -
beleértve a speciális szakiskolákat is -, továbbá a szakképzési kimenő
évfolyamokon tanulók 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), közoktatási
statisztikai tényleges létszáma. A támogatás kizárólag a Közokt. tv. 114. §-ában
meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.
110
f)	Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 15 300 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást a középiskolába, szakiskolába - nappali rendszerű középfokú iskolai
oktatásban részt vevő - bejáró tanulók után a fenntartó
-	települési önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén
kívülről bejáró tanuló után,
-	a Fővárosi Önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat a fenntartásában lévő
intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró
tanuló után
veheti igénybe.
Bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye a
tanévi nyitó közoktatási statisztikai (október 1-jei) állapot szerint nem azonos az
intézmény székhelyével, illetve telephelyével. Lakott külterületről bejárónak a
hozzájárulás igénylése szempontjából az a gyermek, tanuló tekinthető, akit a fenntartó
települési önkormányzat lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén, illetve
telephelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási
területén lakók után, ha fővárosi székhelyű, illetve telephelyű óvodát, iskolát vesznek
igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
g)	Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók
támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 32 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A hozzájárulást igényelheti az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az
intézményi társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 1-
8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után.
a)	A 2008-2012. években alakuló társulások esetén a hozzájárulás az 5-8. évfolyamos
tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a társulásban fenntartott intézmények 5-
8. évfolyamain - az évfolyam-csoportban együttesen - az osztály átlaglétszám eléri a
Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a
75%-át.
b)	Az a) alpontnál korábbi év(ek)ben már működő társulásoknál a hozzájárulás az 5-
8. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a 2012/2013. tanévben az
5-8. évfolyamon szervezett osztályban tanulók esetében az osztály átlaglétszám eléri a
Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a
60%-át.
Az a)-b) alpontok szerinti esetekben az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül lehet hagyni a
nemzetiségi, kisebbségi oktatásra szervezett osztályokat és alkalmazni kell a Közokt tv.
3.	számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglaltakat.
Az igénylés további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos
megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös
üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Az intézményen
111
belül a társulásba járó gyermeknek, tanulónak a hozzájárulás szempontjából csak azokon
az iskolafokozatokon (1-4., és/vagy 5-8. évfolyamra szervezett oktatás, és/vagy óvodai
nevelés keretében) résztvevőket lehet tekinteni, amelyekre az érintett települések a közös
feladat-ellátást megszervezték.
Nem vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézményi társulás ugyanazon közoktatási
feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás)
több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn.
A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár.
Kiegészítő szabályok:
1.	A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a KEKKH adatait a 2011. január 1-jei
állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. november 1-jei
állapot szerint kell figyelembe venni.
2.	Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális
intézményben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást
nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak
végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen -
egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi
jogviszony - a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve - egy évi folyamatos távollét
esetén megszűnik.
3.	A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt.
97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás
igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója
jogosult, kivéve a 11. pont a) alpontot, amely jogcímnél - ellátási szerződés esetén is - a
települési önkormányzat jogosult a normatív hozzájárulásra.
4.	A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az
általuk nyújtott 11. pont c), d), e) alpontok szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá
az általuk fenntartott intézményekben a 11. pont ab)-ad) alpontok, 11. pont b) alpont, 11. pont
f)-h) alpontok, 12-14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben
szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú
kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell, hogy teljesítsék.
Többcélú kistérségi társulás 11. pont ab)-ad) alpontok szerinti hozzájárulásra jogosultsága
mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a 11. pont aa) alpont
szerinti hozzájárulás.
5.	A 11. pont ab) alpont-14. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési
önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek
-	az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató
tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és
-	a Szoctv. 58/A. § (2)-(2a) bekezdése, illetve a Gyvt. 145. § (2)-(2a) bekezdése alapján
új szociális,, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új
ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre - külön jogszabályban meghatározott
kivételekkel - befogadást nyertek.
6.	A 11-14. pontokban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a
székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok
112
társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.)
8.,	9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás
keretében történő működtetése eseténa működési engedély egy példányával a társulásban
részt vevő valamennyi települési önkormányzatnak rendelkeznie kell.
Intézményi vagy többcélú kistérségi társulás keretében történő működtetés esetén
-	a 11. pont a) alpont szerinti hozzájárulás összegének számításánál a társult települések
összlakosságszámát kell figyelembe venni,
-	a 11. pont ab)-ad) alpontok szerinti hozzájárulásra jogosultság esetén a társulásban
részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a 11. pont aa) alpont szerinti
hozzájárulás,
-	a 11. pont b) alpont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések
lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000-et.
A 11. pont ab)-ad) alpontok szerinti jogcímek esetében intézményi társulásnak kell tekinteni,
ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján
látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként
feltüntetett településeken.
7.	A 11-14. pontokban szereplő hozzájárulások igénybevételére a fenntartó attól az időponttól
jogosult, amikor az ellátott adatait- a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. §
(2)-(3) bekezdése szerinti - nyilvántartásba vette.
A 11. pont a)-b) és 11. pont e) alpontokban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az
esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás
kivételével - működési engedéllyel működik.
Amennyiben a 11-14. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a
hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának
utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától
érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a
hozzájárulás igénybe vehető. A 11. pont a) alpontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer
igényelhető a normatív hozzájárulás.
A 11. pont c) alpont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a
11.	pont g)-h) alpontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető.
A 11. pont d) alpont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a
11.	pont f)-h) alpontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető.
8.	a) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a
hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az
ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
-	nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a működési
engedélyben meghatározott férőhelyszám 110%-át,
-	bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott
férőhelyszám 105%-át,
éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. Házi segítségnyújtás esetében az
ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben
meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át.
113
b)	A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve
gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem
haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a működési engedélyben meghatározott -
nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a
gyermekek, illetve családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem
haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át.
9.	A 12. pontban szereplő, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások
(12. pont aa) és 12. pont ba) alpontok szerinti jogcímek) igénybevételének sajátos szabályai:
-	A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett beutalt gyermek szociális
intézményi tartós elhelyezése esetén a gyermeket ellátó intézményt fenntartó
települési önkormányzat veheti igénybe a 12. pont aa) alpont szerinti hozzájárulást.
-	Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy
közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó települési
önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív
hozzájárulások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.
-	A 12. pont aa) és 12. pont ba) alpontok szerinti ellátásban részesülők gondozási napok
szerinti nyilvántartását - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
-	Ha a bentlakásos és átmeneti intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a
fenntartó települési önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján
igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet szerinti közoktatási célú
normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott
feltételekkel.
-	A megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti otthont nyújtó ellátás biztosítási
kötelezettségét a gyermek - ideiglenes hatályú elhelyezését, illetve átmeneti nevelésbe
vételét elrendelő - gyámhatósági határozatban megállapított lakóhelye határozza meg
azzal az eltéréssel, hogy
= amennyiben a gyermek lakóhelyét a gyámhatóság a nevelőszülő lakcímén,
vagy a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat címén
állapítja meg, az önkormányzati ellátási kötelezettséget a gyermek ezt
megelőzően bejelentett legutolsó lakóhelye - annak hiányában bejelentett
legutolsó tartózkodási helye - alapozza meg, melyet a gyámhivatal
határozatában megjelöl. A megelőzően bejelentett lakóhely, tartózkodási hely
fogalmába nem érthető bele a korábbi nevelő- és/vagy helyettes szülőhöz,
illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménybe történő bejelentett
lakóhely és tartózkodási hely,
= amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezést, illetve az átmeneti vagy tartós
nevelésbe vételt megelőzően a gyermek nem rendelkezett sohasem bejelentett
lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, a megyei jogú várost nem terheli ellátási
kötelezettség,
= a tartós nevelésbe vétel teljes időtartama alatt az önkormányzat ellátási
kötelezettsége változatlan.
-	A megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti utógondozói ellátás biztosítási
kötelezettsége azon fiatal felnőtt vonatkozásában áll fenn, akivel szemben a
nagykorúsága elérését megelőző napon még otthont nyújtó ellátás biztosítási
kötelezettséggel tartozott.
114
Ha a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott
intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §
(2)	bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
A hozzájárulást nem vehetik igénybe a települési önkormányzatok a központi költségvetési
szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális
intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben, stb.) és a központi költségvetés által
finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
10.	A 15-16. pontok alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező
rendelkezések:
a)	A 2011/2012. nevelési évre, illetve tanévre a közoktatási célú normatív hozzájárulások
igénylési és elszámolási feltételeit - a 16. pont bb), a 16. pont bc), 16 pont eb) alpontok
szerinti jogcímek kivételével - 2012. január 1-jétől augusztus 31-éig, a Magyar
Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (továbbiakban:
2011.	évi Kvtv.) határozza meg.
b)	E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott
közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, a pedagógus juttatásokhoz -
beleértve az iskolai- és diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális
neveléshez - kapcsolódó hozzájárulást.
c)	Kizárólag olyan, települési önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott,
oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító
okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely
OM azonosítóval rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor
vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a -
Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerinti - fogyatékosság típusát is. E
hozzájárulások az azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben
és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe.
d)	A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai
adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást
megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és
elszámolásnál figyelembe kell venni a Közokt. tv., a szakképzési törvény, valamint ezek
végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai előírásokat, illetve az egyes normatívák
igénylését megalapozó feltételeket. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási
törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei,
kivéve, ha adott feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás igénylési feltételeként
nevesített a maximális csoport/osztály létszám.
e)	Az igényjogosultság számításánál jogcímenként előforduló tört létszám esetén - a
15.	pont szerinti hozzájárulások kivételével - az általános kerekítési szabályokat kell
fenntartói szinten alkalmazni.
f)	A 16. pont alatti normatív hozzájárulások megállapítása - a h) alpontban szereplő
jogcímek kivételével - a települési önkormányzatok által közölt tényleges, az előző év
október 1-jei közoktatási statisztikai adatok, illetve a költségvetési évben induló tanévre
becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével központilag történik a következő
képlet szerint:
115
F * 8	F * 4
Ei = S :* + S * ^—
12 2 12
kerekítés Ft-ra kerekítés Ft-ra
ahol
Ei = támogatási előirányzat (Ft),
51	= a 2011/2012. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél, elszámolásnál tényadat,
F1 = a 2011/2012. tanév utolsó 8 hónapjára vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos
összege (Ft/fő),
52	= a 2012/2013. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél becsült, elszámolásnál
tényadat,
F2 = a 2012/2013. tanév első négy hónapjára - szeptember 1-jétől december 31-éig -
vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő).
A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok alatti hozzájárulási jogcímek esetében a
számításnál a fenti képlet helyett a h) alpontban foglalt előírások az irányadók.
Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a d) alpont szerinti egyéb
tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek
alapján - tanévenként, költségvetési éven belül - számított mutató a tervezés és az
elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva
kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel.
A 15. pont alatti normatív hozzájárulás megállapítása - a 15. pont g) alpont kivételével - a
települési önkormányzatok által közölt, a 2011/2012. nevelési évi, tanévi nyitó (október 1-
jei) tényleges közoktatási statisztikai, és a 2012/2013. nevelési évi, tanévi nyitó (október 1-
jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszámokból központilag kiszámított
közoktatási teljesítmény-mutató alapján történik. Az év végi elszámolás a tényleges
statisztikai létszámok alapján történik mindkét nevelési év, illetve tanév tekintetében. A
15.	pont g) alponton belül a napközi otthoni ellátáshoz kapcsolódó teljesítmény-mutató
megállapítása egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus
nyilvántartásokra épül, melyhez figyelembe kell venni az i) alpontban foglaltakat is.
A fenntartók saját számításaikhoz, a tervezéshez, illetve az év végi elszámoláshoz a
központi számításokat megalapozó alábbi paraméter-rendszert alkalmazzák a
2012. költségvetési évben (megegyezik a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő
szabályok 10. pont f) alpontja alatti paraméter-rendszerrel):
116
Intézmény	Évfolyam-csoportok (nyitva tartás)		Gyermekek, tanulók heti foglalkoz- tatási időkerete	Csoport/ osztály átlag- létszám	Közoktatási törvény szerinti pedagógus heti kötelező óraszám	Intézmény- típus- együttható	Tanítási együttható (Teh)
1	2		3	4	5	6	7 = 3/5*6
Óvoda (egységes	1-3.	maximum napi 8 óra	51,0	20	32	0,85	1,35
óvoda- bölcsőde)	nevelési év	napi 8 órát meghaladja	61,0	20	32	0,85	1,62
	1-2. évfolyam		26,4	21	22	1,0	1,20
	3. évfolyam		26,8	21	22	1,0	1,22
Általános iskola	4. évfolyam, fejlesztő iskolai tanulók évfolyamtól függetlenül		30,6	21	22	1,0	1,39
	5-6. évfolyam		34,0	23	22	1,0	1,55
	7-8. évfolyam		38,8	23	22	1,0	1,76
Középfokú	9-10. évfolyam		46,6	28	22	1,1	2,33
iskola	11-13. évfolyam		55,1	28	22	1,1	2,76
Szakképzés elméleti képzés	Felzárkóztató 9. évfolyam, szakiskola, szakközépiskola szakképzési évfolyamai		40,6	28	22	1,1	2,03
Alapfokú művészet- oktatás	Zeneművészeti ág - egyéni foglalkozás keretében szervezett - előképző, alapképző és továbbképző évfolyama		5,7	8	22	1,4	0,36
	Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág előképző, alapképző és továbbképző évfolyama, zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos oktatás		5,7	10	22	0,7	0,18
Kollégiumi, externátusi nevelésre, oktatásra szervezett foglalkoztatási csoportok			38,0	25	30	2,4	3,04
Napközis/ tanuló-	1-4. évfolyamos napközis foglalkoztatás		22,5	25	23	0,25	0,24
szobai, iskola- otthonos	5-8. évfolyamos napközis/tanulószobai foglalkoztatás		15,0	25	23	0,25	0,16
foglalkoz- tatás	1-4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás		22,5	21	22	0,26	0,27
g)	Az f) alpontban foglaltak nem alkalmazhatók,
-	ha a 15. pont d) alpont szerinti - a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a
szakképzési évfolyamokon szervezett - szakmai elméleti oktatás tört tanéves
rendszerben folyik,
117
-	ha a 16. pont ab) alpont szerinti iskolai szakmai gyakorlati képzés tört tanéves
rendszerben, vagy részben iskolai, részben - együttműködési megállapodás
alapján - nem iskolai tanműhelyben folyik,
-	ha részben az iskolai tanműhelyben, - együttműködési megállapodás alapján -
részben más települési önkormányzat által fenntartott központi képzőhelyen, vagy
nem iskolai tanműhelyben folyik,
-	ha a 15. pont f) alpont szerinti kollégiumi (externátusi) nevelés, ellátás, elhelyezés
a tanéven belüli félévre, vagy tanéven belüli időszakos elhelyezésre korlátozódik,
beleértve a 16. pont ba) alpont alatti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
kollégiumi (externátusi) nevelését, ellátását, elhelyezését is.
Az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás tervezése, elszámolása a tanévenként az
iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati szakképzésben, kollégiumi elhelyezésben
töltött időszak figyelembevételével számított létszám alapján történik. Ha a 15. pont d) és
16.	pont ab) alpontok szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, valamint a
15.	pont f) alpont alatti kollégiumi elhelyezésre tört tanévben kerül sor és ezzel
összefüggően változik a tanulók létszáma, az érintett tanulók után a hozzájárulás
igénylése és elszámolása az egyes félévekben oktatott, illetve kollégiumban elhelyezett
létszám - a félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének
átlaga alapján történik. A képzési program szerint iskolai, központi képzőhelyi és nem
iskolai (változó) képzőhelyen történő, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre
fordított idő arányában, illetve a kollégiumi szolgáltatás igénybevétele arányában kell
megosztani a tanulók létszámát. Amennyiben az előbbiek szerint számítható létszám nem
egész szám (tört létszám), akkor a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a
kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
h)	A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulás a 2012. naptári évben az
ezen ellátásokat igénybe vevő hetente ellátott gyermek/tanuló létszámból számított
12 havi - havonkénti - átlaglétszámok éves összesítése és tízzel elosztott létszáma után
igényelhető. A heti ellátotti létszám megállapításakor egy gyermek csak egyszer vehető
figyelembe, függetlenül attól, hogy a hét egy vagy több napján, illetve egyéni, illetve
csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a Közokt. tv.-ben, valamint a
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25-28. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelő
időkeretekben az ellátást.
i)	A 15. pont g) alpont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a
foglalkozásokon részt vevő tanulók után a 2012. évi költségvetési évre - szeptember 1-
jétől időarányosan 4 hónapra - a 2012/2013. tanévi becsült átlaglétszám alapján
tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók
szerint a 2012/2013. tanévre, a naponként összesített tényleges létszámot 62 nappal kell
elosztani. A 2011/2012. tanévre - a január 1-jétől augusztus 31-éig időarányosan
8 hónapra - a 2011. évi Kvtv. alapján figyelembe vehető létszámot pedig 123 nappal kell
elosztani. Abban az esetben, ha a foglalkozásokat az 1-4., illetve az 5-8. évfolyamos
tanulókból összevont csoportban szervezik meg, az 5-8. évfolyamos tanulókat is az 1-
4.	évfolyamos napközis foglalkoztatást igénybevevőknek kell tekinteni. Ha a tanévek
átlagában a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri
el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság
számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban
az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésben meghatározott
118
időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a
jogcímen többszörös hozzájárulás.
j) A 16. pont c) alpont alatti, a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részt
vevő gyermekek, tanulók után járó kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes
feltételei a következők:
-	a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai
kisebbségi feladatok ellátását, és
-	a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását
a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek
szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
-	amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre
települési és területi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló,
be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint
az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
-	a kisebbségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti
átcsoportosítása esetén is - a romani és beás kisebbségi nyelvoktatás kivételével -
csak azok után a tanulók után vehetők igénybe a hozzájárulások, akik az adott
tanévben legalább heti három órában tanulják a kisebbség nyelvét.
A 15-16. pontok szerinti hozzájárulásra jogosult a települési önkormányzat és a többcélú
kistérségi társulás az általa fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján,
továbbá az a fenntartó - a 16. pont g) alpont esetében az intézményi társulás székhelye
szerinti önkormányzat -, amely a szolgáltatást a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi
társulás keretében biztosítja.
Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben elhelyezett azon gyermek lakóhelyét,
akinek közoktatási szolgáltatást is nyújtanak, annak alapján kell megállapítani, hogy az
elhelyezését szolgáló épület melyik településen van.
119
4.	melléklet a 2011. évi.... törvényhez
A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
Előirányzat:	93 839,4 millió forint
1.	Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél
a)	a helyben maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-
képesség - a 2011. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege
nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül,
b)	az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, a központi
költségvetési kapcsolatból származó forrásokból a települési önkormányzatot együttesen
megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül (a
kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklés).
A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. november 1-jei állapotnak
megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai
alapján kell figyelembe venni.
2.	E törvény szempontjából a települési önkormányzatok 2012. évi jövedelemkülönbség
mérséklésének alapjául szolgáló iparűzési adóerő-képessége
a)	azon települési önkormányzat esetében, amely iparűzési adóról szóló 2010. július 1-jén
hatályos rendelettel rendelkezik, megegyezik a Magyar Köztársaság 2011. évi
költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 4. melléklet B) III. 7., 7.1., 7.2. és 7.3.
pontja szerint számított, a 2011. költségvetési év első félévi költségvetési beszámolója
keretében közölt 2011. június 30-ai iparűzési adóerő-képességgel,
b)	azon települési önkormányzat esetén, amely iparűzési adóról szóló 2010. július 1-jén
hatályos rendelettel nem rendelkezik, megegyezik az önkormányzattípus, azon belül a
népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok a) pont szerinti adóerő-
képességének - a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű települési
önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával.
3.	A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő
lakosonkénti értékhatár forintban:
a) község 500 főig	34 600
b) község 501-2000 főig	36 000
c) község 2000 fő felett	36 400
d) város 10 000 főig	39 400
e) város 10 000 fő felett	40 400
f) megyei jogú város	45 000
g) főváros (kerületekkel együtt)	51 500
Az a)-f) pontban szereplő, térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az
értékhatár 40 ezer forint és e törvény 3. melléklet 12. és 13. pontja szerinti ellátott, 15. pont
c)-f) alpontja és 16. pont a) alpontja szerinti tanulók, 16. pont c), d) és ea) alpontjából a
középiskolában, szakiskolában és a szakképző évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban
elhelyezettek - a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. pont a) alpontjában foglaltak
figyelembevételével számított 2012. évi - együttes száma szorzatának a település 2011. január
1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
4.	A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása a következők szerint
történik:
120
A 3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként		Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg		A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg
%-ban	forint/fő	%-ban	forint/fő	4. oszlop összesen x a település 2011. január 1-jei lakosságszáma forintban
1.	2.	3.	4.	5.
100-120		0		-
120-140		25		-
140-160		35		-
160-180		50		-
180-200		80		-
200 felett		90		-
Levonandó összesen:	-	-		
A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - ideértve a
települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után
a 3. melléklet 1., 5., 7., 8., 10., 11., és 14. pontok, 15. pont a), b) és g) alpontok, valamint a
16.	pont ba), c), d) és ea) alpontjából az óvodás és az 1-8. évfolyamon tanulók alapján 2012-
ben megillető normatív hozzájárulás összegének 90%-a.
A közoktatási célú normatív hozzájárulások számítása a 3. melléklet kiegészítő
szabályainak 10. pont a) alpontjában foglaltak figyelembevételével történik.
5.	A települési önkormányzatoknak a költségvetési év végén csak a normatív
hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával
kell elszámolniuk az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottaknak
megfelelően.
A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre
gyakorolt hatásával való elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
A jövedelemkülönbség mérséklés költségvetési év végi elszámolásának az államháztartásról
szóló jogszabályokban meghatározottak szerinti felülvizsgálata során a kincstár betekinthet a
települési önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratba,
dokumentumba valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratba.
6.	Az iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkező települési
önkormányzat a 2012. I. félévi költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltat a 2012.
június 30-ai iparűzési adóerő-képességéről.
E törvény szempontjából a 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képesség a 2012. évben a
települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó, településre jutó adóalap (a
továbbiakban: adóalap) 1,4%-a.
a)	Az adóalap a 2011. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő - a helyi
adókról szóló törvény alapján megállapított - adóalap, amelyet
b)	növelni kell
ba)	a 2011. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével,
bb)	a 2011. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől
eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal,
ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével,
bc)	az előtársaságok 2012. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
121
bd)	a 2012-ben kezdő vállalkozások által az adóelőleg-fizetési időszakra bejelentett várható
adó 2012. adóévi előlegfizetési időpontra, illetve időpontokra eső összegéből számított
adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó
vállalkozások adóalapját,
be)	a 2012-ben megszűnő vállalkozások 2012. évben benyújtott záró adóbevallásában
szereplő adóalappal, és
c)	csökkenteni kell
ca)	a 2011. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő - a
számításban figyelembe vett - adóalappal,
cb)	a 2012-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2011. évről szóló
bevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal,
cc)	a 2012-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint
kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó - a számításban
figyelembe vett - adóalappal,
cd)	a 2012-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2012-ről
adóbevallást beadó vállalkozások 2011. évről szóló bevallásában szereplő - a számításban
figyelembe vett - adóalappal.
A b) pont ba) alpontja alkalmazásában töredék évnek minősül a 2011. július 1-je előtt,
2011.	év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig
terjedő időszak, és az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet a települési önkormányzat
illetékességi területén 2011. év közben kezdő, és azt 2011-ben meg nem szüntető adózó
bevallásában szereplő időszak. Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha
a települési önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja.
A b) pont bb) alpontja alkalmazásában az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen
kívül kell hagyni, ha:
-	a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2011. december 31-éig törölték,
-	a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő
tevékenységéből származó bevétele 2011. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,
-	az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy
kutató adóalany 2011. évben, a települési önkormányzat illetékességi területén végzett
tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot, vagy
-	az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2011. december 31-éig - az okmányirodai
nyilvántartás szerint - visszaadta, visszavonták, vagy az egyéni vállalkozót ugyanezen
időpontig - a vállalkozói tevékenység legalább féléves szüneteltetése vagy megszüntetése
miatt - az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölték.
d)	Az a), b) és c) pont alapján számított adóalapot korrigálja
da)	a 2011-re, illetve 2012-re vonatkozó, 2012. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-
változás,
db)	a 2011. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2012. évben
-	visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá
-	a települési önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra
kerülő iparűzési adó adóalapja,
dc)	a települési önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának
arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely a települési önkormányzatok
együttműködése révén telepedett le valamely, a szerződésben szereplő települési
önkormányzat területén.
e)	Azon települési önkormányzat esetében, amely iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén
hatályos rendelettel rendelkezik, és az 2011. július 1-je és 2012. július 1-je között hatályát
vesztette, az iparűzési adóerő-képességében érvényesítendő adóalap megegyezik az a) pont
122
szerinti, 2011. teljes évi adóalappal, figyelembe véve az b) pont ba) és bb) alpontja szerinti
növelő tényezőket - azzal, hogy az b) pont ba) alpontja szerinti évesítendő töredék évnek
számít a települési önkormányzat által 2011. július 1-je és 2012. július 1-je között hatályát
veszett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásban megjelenő
időszak -, a c) pont ca) alpontját, és a d) pont szerinti korrigáló tényezőket.
e)	Ha a települési önkormányzat iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos
rendelettel nem rendelkezik, 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képessége megegyezik az
önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó települési
önkormányzatok a), b) és c) pont alapján számított, d) pont szerint korrigált adóerő-
képességének - a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű települési
önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával.
123
5.	melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok
1.	Lakossági közműfejlesztés támogatása
Előirányzat:	1 350,0 millió forint
A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló
262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2.	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Előirányzat:	4 500,0 millió forint
Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az
önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás
és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett
lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás a települési önkormányzatok között
az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az
ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai
figyelembevételével kerül elosztásra.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes
módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a
településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve
tartálykocsis szállítással biztosítani.
Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének,
döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének
részletes szabályait - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az államháztartásért felelős
miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíj politikáért
felelős miniszter véleményének kikérésével - 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
A támogatási igényekről a - vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett - tárcaközi
bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt.
3.	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Előirányzat:	150,0 millió forint
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz
szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett
eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki
előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós
használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok
esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az előirányzat azon települési
önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és
működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket
közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi
bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a
közlekedésért felelős miniszter vezeti.
Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének,
döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének
részletes szabályait - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az
124
államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - 2012. február 29-éig
rendeletben állapítsa meg.
4.	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
Előirányzat:	85,0 millió forint
Az előirányzat 70%-a a 2011. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar-
ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon), 30%-a a
2011.	december 31-ei schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-
szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési
önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a közúti ki- és belépési (személyi- és
járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, összege települési
önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a
határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú
kiadásokra használható fel a személyi jellegű kiadások kivételével.
A külső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a határrendészetért
felelős miniszter a 2011. évi közúti ki- és belépési adatok arányában, a belső határszakaszok
határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok
arányában 2012. március 25-éig folyósítja egy összegben.
5.	Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
Előirányzat:	900,0 millió forint/év
a)	Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely a
nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola
fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudja a jogszabályokban meghatározott
feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelheti az a települési önkormányzat
is, amely a 2011/2012. tanévig az általa fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában az
azonos kisebbségi kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2.
évfolyamig bevezette.
b)	Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely
nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi
nyelvoktató iskolát tart fenn, ha a település lakosságszáma nem éri el az 1100 főt és az óvoda,
iskola fenntartását bevételi forrásai hiánya miatt nem tudja a jogszabályokban meghatározott
feltételeknek megfelelően biztosítani.
c)	Az előirányzatból támogatást igényelhet a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi
kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát
fenntartó települési önkormányzat a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és
szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.
Az a) pontban meghatározott jogcím alapján a 2011. évben a 17/2011. (V. 6.) NEFMI
rendelet alapján támogatást elnyert települési önkormányzat e keret terhére előlegben
részesül. Az előleg havonta, a 2012. évi támogatásokról való döntésig kerül folyósításra,
mértéke a 2011. évben elnyert támogatás 1/12-ed része. Az előleg a 2012. évi támogatásból
levonásra kerül. Ha az a) pont szerinti, a támogatási döntésben megállapított támogatás
összege kisebb, mint az előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg
folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet
megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba
tartozó források terhére kell elszámolni.
Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy az e pontban meghatározott
támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
125
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait - az államháztartásért felelős miniszter
véleményének kikérésével, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
egyetértésével - 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
6.	Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai
támogatása
Előirányzat:	520,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott
nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai,
műszaki fejlesztéséhez, valamint az általa fenntartott muzeális intézmények szakmai
fejlesztéséhez.
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési
rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait - az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter véleményének kikérésével - 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
7.	Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
Előirányzat:	6 800,0 millió forint
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatnak és a többcélú
kistérségi társulásnak az általa fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű
megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2011. szeptember 30. napját követően
hozott döntéseikhez kapcsolódó 2011. és 2012. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik
teljesítéséhez.
A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási
szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely
megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig
nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból (ide nem értve a települési önkormányzat
rendeletét, illetve a többcélú kistérségi társulás határozatát) adódó többletfeladatok ezt
indokolttá teszik.
A pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem
2012. április 12., II. ütem 2012. július 12., III. ütem 2012. szeptember 27.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a támogatás
igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének
részletes szabályait - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével -
2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá
-	a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a
tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, valamint
-	a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések
forrására.
8.	Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak
kártalanítása
Előirányzat:	300,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat azon magánszemély
tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült - építési és használatbavételi
126
(fennmaradási) engedéllyel rendelkező - lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott
kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt
támogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az épületek károsodásának
mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával
készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet
határozza meg. A támogatási igényeket - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében - a tárgyévben rendelkezésre álló
előirányzat mértékéig lehet teljesíteni.
Az előirányzat szolgál az ÉMI Kht. általi azon ózdi martinsalak felhasználásával épült
lakóépületek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai felügyelete mellett
történő felmérésére, amelyeket a 2002. január 15-éig benyújtott kérelem alapján szakértő
megvizsgált és épületkategóriába sorolt, de az ózdi martinsalak felhasználásával készült
lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján
kárenyhítésben még nem részesültek.
9.	Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás
kiegészítésének támogatása
Előirányzat:	12 650,0 millió forint
Az előirányzat szolgál fedezetül az önkormányzat, illetve társulása európai uniós fejlesztési
célú pályázatai saját forrás kiegészítésére (a továbbiakban: EU Önerő Alap) a korábbi
években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból,
valamint a 2012. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek
teljesítésére.
2012. évben EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi célú,
az egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános
iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges
saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek - a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és
csapadékvíz-elvezetési célt kivéve - az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását
eredményezik, és amelyek esetében - a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos,
valamint a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programjával
érintett beruházások kivételével - az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2011. évben
vagy azt követően született meg.
2012. évben EU Önerő Alap támogatást kizárólag a következő helyi önkormányzatok,
illetve társulásaik igényelhetnek:
a)	a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos
átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló
240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet)
szereplő települések,
b)	a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet) 2. vagy 4. mellékletében
szereplő kistérségek területén lévő települések,
c)	azon önkormányzatok, amelyek a 2010. és 2011. években az önhibájukon kívül
hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek,
d)	azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek a Környezet és Energia Operatív
Program ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében
megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz,
e)	a többcélú kistérségi társulás valamennyi tagja egyetértésével a többcélú kistérségi
társulások
127
ea)	az általuk fenntartott intézmények fejlesztéséhez,
eb)	a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szereplő településeken uniós támogatásból
történő, fenti céloknak megfelelő fejlesztéshez,
f)	a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag
az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját
forrás alapján igényelhetnek,
g)	nem jogi személyiségű - önkormányzatok közötti - társulások, amelyek támogatást
kizárólag az uniós támogatási szerződésben kedvezményezettként feltüntetett, valamint az a),
b)	vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás
alapján igényelhetnek.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés az EU Önerő
Alap támogatásról a fejlesztés teljes időszakára - előre ütemezetten - történik.
Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő
megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az EU Önerő Alap
támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait - a fejlesztéspolitikáért felelős
miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - 2012. február 29-
éig rendeletben állapítsa meg.
10.	Helyi közösségi közlekedés támogatása
Előirányzat:	35 240,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely a településen
a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet,
illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az
önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést
kötött vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen
átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).
Támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Közösségek Tanácsának
1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása
során felmerülő - tárgyévet megelőző évi - vesztesége erejéig igényelhető.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített - környezetvédelmi
szempontból súlyozott - személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában
kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a
településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés
ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben szolgáltatónként milyen összegű
saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást
legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A Fővárosi Önkormányzat 2012. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2011. évinél, de nem
haladhatja meg a veszteség mértékét.
Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók
részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A pályázati döntésig az önkormányzat - utólagos elszámolással - előleget vehet igénybe.
Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó
támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár illetékes területi
szervéhez kell benyújtani 2012. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja a helyi
önkormányzatokért felelős miniszternek. Az előleg első két havi összegének folyósítása
128
február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a
szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít.
Ha az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett
előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított - az államháztartásról szóló
jogszabályokban meghatározottak szerinti - kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti
vissza.
Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás
összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt
követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az államháztartásról szóló jogszabályokban
meghatározottaknak megfelelő kamat terheli.
Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének,
döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének
valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes
szabályait - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével - 2012. március 31-éig rendeletben állapítsa meg.
11.	Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások
a)	Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása
Előirányzat:	3 584,0 millió forint/év
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott
közoktatási intézménybe járó gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló
foglalkozásokhoz, ellátásokhoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) 39/D. §-ában, a 39/E. §-
ában meghatározott követelmények és az oktatásért felelős miniszter által kiadott program
szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz.
b)	Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi
támogatása
Előirányzat:	3 253,0 millió forint/év
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott
közoktatási intézményben - az engedélyezett intézményi létszámon belül - foglalkoztatott
azon közalkalmazott után, aki a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben
meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében,
iskolai nevelésében és oktatásában vesz részt.
c)	Arany János Programok támogatása
Előirányzat:	2 700,0 millió forint/év
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott
intézményben a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a
Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja, a Halmozottan Hátrányos
Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja keretében - az MKM
rendelet 39/H. §-ában, vagy a 39/I. §-ában, továbbá a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló
17/2004. (V. 20.) OM rendeletben, illetve a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának
kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletben meghatározott feltételek szerint -
szervezett neveléshez, oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.
129
d)	Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása
Előirányzat:	770,0 millió forint/év
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott
intézményben a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához,
ellátásához a következő jogcímeken:
da)	a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek
tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú
tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához,
db)	a szakiskolában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:
Közokt. tv.) 27. § (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv
szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz,
dc)	az iskolai gyakorlati oktatáshoz a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik
évfolyamán,
dd)	olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára - a
Közokt. tv. 110. § (9) bekezdése alapján - központi pedagógiai program alapján
szervezik meg az oktatást,
de)	a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben
gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához,
df)	az iskolapszichológusi-hálózat fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi
társulásokban,
dg)	a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek,
tanulók óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos
feladatok ellátásának támogatásához.
e)	Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása
Előirányzat:	293,0 millió forint/év
Az előirányzat a TAMOP, illetve a Norvég Alap támogatásával a Biztos Kezdet projekt
keretében létrehozott Gyermekházak fenntartásának támogatására szolgál. Igényelhetik a
Biztos Kezdet Gyermekházat működtető települési önkormányzatok, a projektek TAMOP-
ból, illetve Norvég Alapból történt finanszírozásának lezárását követően.
Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős
miniszter, hogy az a), b) és e) pontokban meghatározott támogatások, valamint az oktatásért
felelős miniszter, hogy a c) és d) pontban meghatározott támogatások igénylése, döntési
rendszere, folyósítása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályait - az
államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
egyetértésével - 2012. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
12.	Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
Előirányzat:	2 400,0 millió forint
Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési
önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál. Az előirányzatból támogatást az a
települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja, hogy a nyári időszakban a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosít.
Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a
támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait - az államháztartásért felelős miniszter,
130
valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével -
2012. április 15-éig rendeletben állapítsa meg.
13.	Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések
Előirányzat:	5 500,0 millió forint
a)	Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények
fejlesztése, felújítása
Az előirányzatból támogatást igényelhet az intézményi társulás székhely
önkormányzata, továbbá a többcélú kistérségi társulás a kötelező önkormányzati feladatot
ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke
30,0 millió forint.
b)	Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat, többcélú kistérségi
társulás a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére,
felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás
mértéke 20,0 millió forint.
c)	Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat a közbiztonság
növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása érdekében. Az igényelhető maximális
támogatás mértéke 10,0 millió forint.
Nem nyújtható az a)-c) pont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amelyben a megjelölt
műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással
létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető
el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból
származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra
fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
engedélyével történhet.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az a)-c) pont szerinti
támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait - az oktatásért felelős miniszter, a
sportpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint a
fejlesztéspolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével - 2012. február 29-éig
rendeletben állapítsa meg.
14.	„ART” mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása
Előirányzat:	100,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati
tulajdonban lévő „art” mozit támogató települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja,
hogy a támogatással e mozik digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai
feltételeit biztosítja.
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési
rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős
miniszter véleményének kikérésével - 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
131
15.	A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai,
Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása
Előirányzat:	3 000,0 millió forint
Az előirányzat nyújt fedezetet a Széll Kálmán tér felújítása, a térség tömegközlekedési
kapcsolatai fejlesztése, a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, valamint a fogaskerekű
felújítása és Széll Kálmán térre való behozatala támogatásának 2012. évi ütemére. Az
előirányzat szolgál forrásul továbbá a Káposztásmegyer vasúti megállóhely és közúti
kapcsolatai megvalósításának és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének
támogatása 2012. évi ütemére.
A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a
fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel
egyeztetve - köti meg a Fővárosi Önkormányzattal.
16.	Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása
Előirányzat:	2 000,0 millió forint
Az előirányzat a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága
arányában a Központi Statisztikai Hivatal 2008. december 31-ei állapotnak megfelelően
elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1390/03 „A helyi közutak adatai
adatgyűjtés” alapján illeti meg a kerületi önkormányzatot. A támogatás a burkolatlan utak
szilárd burkolattal való ellátására, a csapadékvíz elvezetésére, valamint a burkolás közvetlen
előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítésére használható
fel. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való
ellátására szolgál. Ha az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa
építésével engedélyezi, a támogatásból annak költségei is elszámolhatók. Ha a csatornázott
területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében
felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (azonos
beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján,
az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen felmerült kiadások figyelembevételével, a kerületi
önkormányzathoz beérkezett, a kerületi önkormányzat által igazolt számlák alapján történik.
A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig
történik.
17.	Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának
támogatása
Előirányzat:	1 000,0 millió forint
Az előirányzat nyújt fedezetet az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak
fővárosi szakaszai karbantartása támogatásának 2012. évi ütemére.
A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a
fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel
egyeztetve - köti meg a Fővárosi Önkormányzattal.
18.	Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása
Előirányzat:	1 000,0 millió forint
Az előirányzat a Római parti árvízvédelmi védmű megvalósítása támogatásának 2012. évi
ütemét szolgálja.
132
A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a
fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel
egyeztetve - köti meg a Fővárosi Önkormányzattal.
19.	A 2011. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása
Előirányzat:	1 250,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a települési önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak
2011.	december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.
A támogatás a települési önkormányzatokat a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak
2011.	évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint
illeti meg.
133
6.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
1.	Önkormányzati fejezeti tartalék
Előirányzat: 1 656,0 millió forint
I.	Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot növeli
a)	a helyi önkormányzatok és társulásaik által feladatmutató alapján igényelt
normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az államháztartásról szóló
jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben - a nem helyi
önkormányzat vagy társulás részére történő feladatátadással összefüggő
előirányzat-csökkenés kivételével - lemondott előirányzat összege,
b)	az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az
átvevőt,
c)	a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok és
társulásaik által költségvetési évben visszafizetett hozzájárulások és támogatások
összege,
d)	a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a
helyi önkormányzatok és társulásaik által jogtalanul igénybe vett hozzájárulások
és támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,
e)	a helyi önkormányzatok és társulásaik által költségvetési évben megfizetett
igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamat összege.
II.	Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot csökkenti
a)	a helyi önkormányzatok és társulásaik által feladatmutató alapján igényelt
normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az államháztartásról szóló
jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben - a nem helyi
önkormányzattól vagy társulástól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-
növelés kivételével - pótigényelt előirányzat összege,
III.	Az önkormányzati fejezeti tartalék terhére a következő kifizetések teljesíthetők
a)	a hozzájárulások és támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása
alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik részéről a költségvetési évben
keletkező pótigény összege,
b)	a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a
helyi önkormányzatokat és társulásokat pótlólagosan megillető hozzájárulások és
támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
c)	az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi
önkormányzatokat és társulásaikat megillető igénybevételi, késedelmi és
kiegészítő kamat összege.
134
2.	Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása
Előirányzat: 23 137,7 millió forint
Az önkormányzat önállósága és működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő
támogatást igényelhet az általa ellátott feladatok működtetéséhez kapcsolódó hiányra a
következő feltételek szerint.
Nem igényelhet támogatást az önkormányzat, ha:
a)	a település lakosságszáma - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatalának 2011. január 1-jén rendelkezésre álló adatai alapján - nem
éri el az 1 000 főt és nem tartozik körjegyzőséghez,
b)	helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem tervez,
c)	a költségvetési rendeletében nem tervez működési célú hiányt,
d)	a költségvetési évben adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról döntött annak
ellenére, hogy a költségvetési évben korábbi kötelezettségvállalásai alapján éves
kötelezettségvállalása a törvényben meghatározott mérték felső határát
meghaladta,
e)	a költségvetési évet megelőző évi zárszámadását - kötelező könyvvizsgálat esetén
-	a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el.
A körjegyzőséghez való tartozásra vonatkozó feltétel teljesítése alól a kormány
általános hatáskörű szerve felmentést ad, ha a települési önkormányzat földrajzi
helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget
alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon, vagy a települési önkormányzat az igazgatási és
kötelező közszolgáltatási feladatai ellátására más önálló önkormányzati hivatallal
rendelkező települési önkormányzattal kívánt körjegyzőséget létrehozni vagy már
működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a közös feladatellátáshoz felkért
települési önkormányzat vagy a már működő körjegyzőséghez tartozó önkormányzat
ezt nem tette számára lehetővé.
A kötelezettségvállalásra vonatkozó feltétel teljesítését nem kell vizsgálni
adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzat esetében.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével költségvetési év február 29-éig
rendeletet alkot.
Nem lehet támogatást igényelni a gazdaságtalan feladatszervezésből, a működési kiadások
elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódó működési hiány, így a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter által - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - kiadott
rendeletben meghatározott költségek finanszírozásához.
Az önkormányzat a támogatási igényt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által
működtetett informatikai rendszerben lezárja, és a rendszerből generált adatlapokat a kincstár
illetékes területi szervéhez nyújtja be papír alapon.
Az igénylést a költségvetési év során április 30-áig, szeptember 10-éig és november 5-éig
lehet benyújtani.
135
Támogatási igényt az önkormányzat a költségvetési évben legfeljebb két alkalommal nyújthat
be, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat
működőképességét veszélyezteti.
A kincstár a saját nyilvántartásából elérhető és az önkormányzattól - indokolt esetben
helyszíni ellenőrzés során - rendelkezésre álló dokumentumokkal kiegészített igénylést
megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős
miniszternek.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős
miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által felkért bizottság javaslata
alapján - a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb
2012.	december 20-áig együttesen dönt. Az önkormányzat működőképességét veszélyeztető
esetben a döntés meghozatalára az igénylés beérkezését követően soron kívül kerülhet sor.
A támogatás önkormányzatonkénti összege a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által
vezetett minisztérium honlapján és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett
minisztérium honlapján közzétételre kerül.
A támogatás átutalása a támogatási döntés meghozatalát követően haladéktalanul történik.
3.	A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére
irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja
Előirányzat: 100,0 millió forint
a)	Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás
keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a
kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a
Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második
munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével
kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.
b)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi
gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege
-	az általános forgalmi adóval együtt - legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer
forint.
A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre
emelkedését követően - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.
136
7. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott
előadó-művészeti szervezetek támogatása
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008.	évi XCIX. törvény (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: Emtv.) 10. és 11. §-
ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-
művészeti szervezetek támogatási előirányzata összesen:
10 649,5 millió forint.
Ebből:
1.	Az I. és II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartói ösztönző
részhozzájárulása
ELŐIRÁNYZAT:	4 001,2 millió forint
millió f forint
Települési önkormányzatok	Fenntartói ösztönző rész- hozzájárulás
Budaörs Város Önkormányzata (Budaörsi Játékszín)	58,2
Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata (Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.)	1,5
Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest Bábszínház, Budapesti Operettszínház, Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft., József Attila Színház Nonprofit Kft., Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház Nonprofit Kft., Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft., Örkény István Színház Nonprofit Kft., Radnóti Miklós Színház, Thália Színház Nonprofit Kft., Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft., Új Színház Nonprofit Kft., Vígszínház)	1 272,6
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft.)	17,1
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft.)	50,6
Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei)	35,4
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata (Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.)	1,0
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata (Színészképző Stúdió Alapítvány)	0,1
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány)	2,5
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház)	277,2
137
Települési önkormányzatok	Fenntartói ösztönző rész- hozzájárulás
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Nemzeti Színház, Vaskakas Bábszínház)	420,7
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft.)	150,7
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház, Ciróka Bábszínház)	120,0
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Csodamalom Bábszínház)	220,9
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Nemzeti Színház, Bóbita Bábszínház, Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.)	231,8
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.)	78,8
Sümeg Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft.)	15,4
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szegedi Nemzeti Színház, Kövér Béla Bábszínház, Pinceszínház Közhasznú Nonprofit Művészeti Kft.)	299,4
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház)	247,4
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház)	170,6
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft.)	128,7
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház)	73,7
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény)	7,5
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház)	119,4
Összesen:	4 001,2
2.	Az I. és II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak művészeti ösztönző
részhozzájárulása
ELŐIRÁNYZAT:	4 987,2 millió forint
millió _ forint
Települési önkormányzatok és intézmények	Művészeti ösztönző rész- hozzájárulás
Budaörs Város Önkormányzata - Budaörsi Játékszín	35,5
Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata - Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.	8,7
Budapest Főváros Önkormányzata - Budapest Bábszínház	114,3
138
Települési önkormányzatok és intézmények	Művészeti ösztönző rész- hozzájárulás
Budapest Főváros Önkormányzata - Budapesti Operettszínház	555,0
Budapest Főváros Önkormányzata - Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft.	132,2
Budapest Főváros Önkormányzata - József Attila Színház Nonprofit Kft.	148,1
Budapest Főváros Önkormányzata - Katona József Színház	133,7
Budapest Főváros Önkormányzata - Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház	124,8
Budapest Főváros Önkormányzata - Madách Színház Nonprofit Kft.	354,4
Budapest Főváros Önkormányzata - Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft.	31,1
Budapest Főváros Önkormányzata - Örkény István Színház Nonprofit Kft	92,0
Budapest Főváros Önkormányzata - Radnóti Miklós Színház	73,4
Budapest Főváros Önkormányzata - Thália Színház Nonprofit Kft.	108,9
Budapest Főváros Önkormányzata - Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft.	27,2
Budapest Főváros Önkormányzata - Új Színház Nonprofit Kft.	116,3
Budapest Főváros Önkormányzata - Vígszínház	542,4
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat - Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft.	111,5
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat - Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft.	54,5
Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata - Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei	11,7
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata - Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.	30,4
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata - Színészképző Stúdió Alapítvány	14,3
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata - Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány	16,5
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata - Csokonai Színház	189,3
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata - Vojtina Bábszínház	37,9
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - Győri Nemzeti Színház	181,4
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - Vaskakas Bábszínház	30,7
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata - Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft.	131,6
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata - Katona József Színház	141,2
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata - Ciróka Bábszínház	46,7
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata - Miskolci Nemzeti Színház	240,2
139
Települési önkormányzatok és intézmények	Művészeti ösztönző rész- hozzájárulás
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata - Miskolci Csodamalom Bábszínház	31,5
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pécsi Nemzeti Színház	106,2
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - Bóbita Bábszínház	27,8
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.	17,9
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.	108,2
Sümeg Város Önkormányzata - Pannon Várszínház Színművészet- fejlesztési Nonprofit Kft.	95,2
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata - Szegedi Nemzeti Színház	230,4
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata - Kövér Béla Bábszínház	16,4
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pinceszínház Közhasznú Nonprofit Művészeti Kft.	26,1
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata - Vörösmarty Színház	88,3
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata - Szigligeti Színház	171,2
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata - Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft.	53,3
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata - Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház	32,4
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata - Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény	34,0
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata - Hevesi Sándor Színház	89,0
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata - Griff Bábszínház	23,4
Összesen:	4 987,2
Az Emtv. 16. § (4) bekezdése szerinti művészeti ösztönző részhozzájárulás fizető
nézőszámának megállapítása során a következő súlyozási arányokat kell alkalmazni:
opera előadások	3,0
klasszikus operett előadások	1,2
balett,- és táncelőadások	2,0
gyermek- és ifjúsági előadások	1,4
stúdió előadások	2,0
bábszínházi előadások	0,8
140
3. A III. kategóriába besorolt balett és táncegyüttesek költségvetési támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	53,0 millió forint
_millió _ forint
Települési önkormányzatok	Központi költségvetési támogatás
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Balett)	44,8
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Alba Regia Táncegyesület)	7,5
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Zalai Táncegyüttes Egyesület)	0,7
Összesen:	53,0
4. A IV. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak költségvetési támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	145,7 millió forint
_millió _ forint
Települési önkormányzatok	Központi költségvetési támogatás
Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzata (Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ)	42,8
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza)	72,0
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (Babszem Jankó Gyermekszínház Közhasznú Kulturális Egyesület)	1,0
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Horvát Színház)	29,9
Összesen:	145,7
5.	Az V. kategóriába besorolt szabadtéri színházak, nemzeti és etnikai kisebbségi
színházak pályázati támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	286,5 millió forint
E támogatást a kultúráért felelős miniszter pályázati felhívása alapján a települési
önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott - az Emtv. alapján az V. kategóriába
besorolt - szabadtéri színházak, illetve nemzeti és etnikai kisebbségi színházak igényelhetik.
Az elosztásról - szakmai kuratórium javaslata alapján - a kultúráért felelős miniszter dönt. A
támogatás a települési önkormányzatot illeti meg.
6.	Az I. kategóriába besorolt zenekarok központi költségvetési támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	1 070,1 millió forint
Az Emtv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes
fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározása során a következő arányszámokat
kell alkalmazni:
141
zenekar létszáma alapján	35%
fenntartói támogatás aránya alapján	50%
hangversenyek és színházi előadások száma alapján	6%
hangfelvételek száma alapján	1%
fizető nézők száma alapján	1%
ifjúsági hangversenyek száma alapján	4%
bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján	3%
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési
rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait rendeletben állapítsa meg.
7.	Az I. kategóriába besorolt énekkarok központi költségvetési támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	105,8 millió forint
Az Emtv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes
fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározása során a következő arányszámokat
kell alkalmazni:
énekkar létszáma alapján	35%
fenntartói támogatás aránya alapján	50%
hangversenyek és színházi előadások száma alapján	6%
hangfelvételek száma alapján	1%
fizető nézők száma alapján	1%
ifjúsági hangversenyek száma alapján	4%
bemutatott kortárs magyar művek száma alapján	3%
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési
rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait rendeletben állapítsa meg.
142
8.	melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A települési önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai
I. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOKHOZ
1.	Pedagógiai szakszolgálat
ELŐIRÁNYZAT:	4 300,8 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 200 000 forint/fő/év
A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó települési önkormányzat igényelheti a
pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben - az e törvény 3. mellékletének 16. pont
ba) alpontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív
feladatokat, továbbá előbbi intézményekben a 16. pont bb) alpont alá tartozó korai fejlesztési,
gondozási feladatokat és a 16. pont bc) alpont alá tartozó fejlesztő felkészítési feladatokat
ellátók kivételével - közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő
munkakörben foglalkoztatottak 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai
tényleges, illetve 2012/2013. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült, teljes munkaidőre
átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 33. § (4)-(5) bekezdésében és 34. §-ában,
valamint a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben (a
továbbiakban: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet) foglaltak szerint szervezik meg.
2.	Pedagógus továbbképzés támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	781,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	6 300 forint/fő/év
A támogatást igényelheti a települési önkormányzat a pedagógus szakvizsga és továbbképzés
megszervezéséhez, továbbá szakmai szolgáltatások igénybevételéhez. Az igényjogosultság
alapja a Közokt. tv. 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú, a települési
önkormányzat által fenntartott intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a
Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó
munkakörben foglalkoztatottak 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), illetve a
2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai, a Közokt. tv. 122. §
(3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított
létszám nem haladhatja meg a fenntartó által engedélyezett pedagógus, pedagógiai szakértő,
illetve pedagógiai előadó álláshelyek számát.
A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a
továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
3.	Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegészítéséhez
a)	Osztályfőnöki pótlék kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:	1 187,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
26 000 forint/fő/év
143
A támogatást a települési önkormányzatok azok után az általuk fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben osztályfőnöki feladatot ellátó közalkalmazottak után
igényelhetik, akik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet) 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
osztályfőnöki pótlékra jogosultak, és osztályfőnöki pótlékban részesülnek.
A támogatás az osztályfőnöki pótlékban részesülők 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-
jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve a 2012/2013. tanévi nyitó közoktatási
statisztikai becsült létszáma alapján igényelhető.
A támogatás a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
2009. február 1-jétől hatályos pótlék alsó mértékéig történő kifizetésre használható fel.
b)	Gyógypedagógiai pótlék kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:	391,1 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	65 000 forint/fő/év
A támogatást a települési önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási
intézményekben azok után a közalkalmazottak után, akik a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését
vagy fejlesztő felkészítését, fejlesztő iskolai oktatását - a szakértői és rehabilitációs
bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzik és a 138/1992. (X. 8.) Korm.
rendelet. 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján gyógypedagógiai pótlékra jogosultak, és
gyógypedagógiai pótlékban részesülnek.
A támogatás a gyógypedagógiai pótlékban részesülők 2011/2012. tanévi nyitó (október
1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve a 2012/2013. tanévi nyitó közoktatási
statisztikai becsült létszáma alapján igényelhető.
A támogatás a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja szerinti
2009.	január 1-jétől hatályos pótlék alsó mértékéig történő kifizetésre használható fel.
4.	Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások
a)	Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés
A támogatást igényelheti a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában,
iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő - az e
törvény 3. melléklet 15. pontja, a 16. pont bb) és a 16. pont bc) alpontjai szerinti
jogcímeken figyelembe vehető - gyermekek, tanulók után, akik számára a fenntartó a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítésidíj-
kedvezményt biztosít, illetve azok után a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő óvodások, 1-8. évfolyamos általános iskolai tanulók után, akik számára
ingyenes étkeztetést biztosít.
Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a támogatás. Ugyanazon
gyermek, tanuló - művészeti (párhuzamos) oktatás vagy a kiegészítő kisebbségi
oktatásban vendégtanulói jogviszony vagy kollégiumi ellátás esetén - csak egy
intézménynél vehető figyelembe.
ELŐIRÁNYZAT:
FAJLAGOS ÖSSZEG:
29 580,4 millió forint
68 000 forint/fő/év
144
b)	Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	5 771,8 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	12 000 forint/fő/év
A támogatást igénybe veheti a települési önkormányzat a Közokt. tv. 10. § (4) bekezdése,
továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése
alapján - az 1-13. évfolyamokon, a szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakképzési
évfolyamokon - nappali rendszerű oktatásban részt vevő, ingyenes tankönyvellátásra
jogosult iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2012/2013. tanévi nyitó (október
1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján.
A támogatás egy tanuló után egy jogcímen igényelhető.
A tanulói tankönyvtámogatások megállapításához figyelembe kell venni a tankönyvvé
nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló
23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. §-ának előírásait is. A támogatással való elszámolás
a 2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) tényleges közoktatási statisztikai létszámból, az
ingyenes tankönyv-ellátásra jogosultak száma alapján történik.
A támogatás folyósítása augusztus hónapban az államháztartásról szóló jogszabályokban
meghatározott időpontig történik.
5.	Szakmai, tanügyigazgatási informatikai feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	1 655,9 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 750 forint/fő/év
A támogatást igénybe vehetik a települési önkormányzatok az általuk fenntartott általános
iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakiskolákban, gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben meglévő informatikai berendezések
korszerűsítésére, az akkreditált iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverek beszerzésére és
ezek működtetésével összefüggő kiadásokra az általános műveltséget megalapozó iskolai
évfolyamokon nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók 2011/2012. tanévi nyitó,
illetve 2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai létszáma alapján.
A támogatási összegnek legfeljebb 50%-a fordítható hardvereszköz és ahhoz kapcsolódó
szolgáltatások beszerzésére. A fennmaradó támogatásrészt a központi adatszolgáltatás - KIR,
OSAP, diákigazolvány igénylés - követelményeinek megfelelő akkreditált iskolai
adminisztrációs és ügyviteli szoftverek bevezetésére és fenntartására kell fordítani.
Az 1-3. pontok, a 4. pont b) alpont, továbbá az 5. pont alatti támogatások megállapítása az e
törvény 3. melléklete Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja szerint, elszámolása emellett a
költségvetési évben e jogcímeken vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt
költségek figyelembevételével történik. A támogatás teljes összegével 2012. december 31-ei
zárónappal kell elszámolni, és az év végi maradványt a központi költségvetésbe vissza kell
fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.
A 4. pont a) alpont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó
támogatások az étkeztetést igénybe vevő, térítési díj-kedvezményre jogosult gyermekek,
tanulók 2012. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve
igényelhető. A támogatás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai)
étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy
többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az
igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek
145
naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek
között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás és a térítési díj-
kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat. Az étkezésben részt vevők naptári évre,
naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal,
kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári
szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős
programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi
számításokban nem vehető figyelembe.
II.	EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK TÁMOGATÁSA
1.	Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:	138 691,4 millió forint
A támogatás
a)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szoctv.) 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres
szociális segélyre, a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékára, a Szoctv.
55/A. § alapján adósságcsökkentési támogatásra, a Szoctv. 38. § (2) és (5) bekezdése
alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, valamint az Szoctv. 55/A. §
(3)	bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési
költségei 90%-ának,
b)	a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási
díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ának,
c)	a Szoctv. 35. § (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra kifizetett összegek 80%-ának,
d)	a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői vélemény díjának, valamint a
„Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve
társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló
156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára
kifizetett összeg,
e)	a Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának
központi költségvetésből való utólagos igénylésére szolgál.
A hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és
foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a bentlakásos szociális intézményben lakó személyek
időskorúak járadéka, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében az előirányzat
igénybevétele a kifizetett ellátások 100%-a alapján történik.
Az előirányzatból szakértői vizsgálatonként a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében
meghatározott szakértői díj vehető igénybe.
Az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon
elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a
korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot
korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi
helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes
szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
Az előirányzatból a Tokaj-hegyalján 2005. év május 4-én lehullott nagy mennyiségű csapadék
miatt keletkezett károk enyhítéséről, valamint a Mátra északi térségében 2005. év április 18-a
146
és 20-a között lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló
88/2005. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 93/2005. (V. 21.) Korm. rendelet
alapján, a Tokaj-hegyalján 2005. év május 4-én, valamint a Mátra északi térségében 2005. év
április 18-a és 20-a között lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk
enyhítéséről szóló 1050/2005. (V. 21.) Korm. határozatban megjelölt települések a rendkívüli
időjárás miatti lakossági károk enyhítésére felvett - és a magánszemélyek számára
kamatmentes visszatérítendő támogatásként nyújtott - hitel kamatterhének 100%-át
visszaigényelhetik.
2.	Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása
ELŐIRÁNYZAT:	44,8 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 640 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások igényelhetik a
szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, amelyek szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményt, vagy szolgáltatást tartanak fenn. Az
igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes
gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a
szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre
kötelezett személyek 2010. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi
létszáma. A támogatás
-	a 2011. évben, vagy azt megelőzően megkezdett továbbképzésen való részvétel
költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen részt vevő
helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra,
-	a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható.
A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel
összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a
szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal
kell alátámasztani.
Az év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványt a központi költségvetésbe
vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint
és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt
maradványa 2013. július 31-éig használható fel jogszerűen. A támogatás folyósítása
negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjában az államháztartásról szóló
jogszabályokban meghatározott időpontig történik.
3.	Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés
ELŐIRÁNYZAT:	243,3 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:	68 000 forint/fő
A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos
és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. §
(5) bekezdés a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek.
E támogatást igényelheti a települési önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos személyek
nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. §
(5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezményt, vagy ingyenes
étkeztetést biztosít.
147
Az ellátottak számának - a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett
gyermekek ellátása kivételével - meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült
számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel,
elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő
gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása esetén az
ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta
összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő
intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a
kizárólag étkezésben részesülők.
A támogatás igénylése során e törvény 3. melléklete Kiegészítő szabályok 2-8. pontjaiban
foglaltakat kell alkalmazni.
III.	A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA
ELŐIRÁNYZAT:	31 805,0 millió forint
1.	A támogatás igénylésének általános feltételei
1.1.	E fejezet szerinti támogatásokat azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetik,
amelyek:
1.1.1.	legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül:
a)	egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati,
b)	második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási,
gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi
feladatok közül legalább egy feladat,
c)	további egy feladat - amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) alpont
szerinti feladatok közül csak egyet vállalt - amely a települési önkormányzatok
többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban:
Tkt. tv.) 2. § (1) bekezdés a)-q) pontjai szerinti feladatok közül választható,
1.1.2.	esetében az 1.1.1. pont szerinti feladatok ellátásában:
a)	a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen
települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának
60%-át, vagy
b)	a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen
települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának
felét,
1.1.3.	az 1.1.2. pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az
1.1.1.	pont szerinti három közszolgáltatási feladat tekintetében,
1.1.4.	a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el,
1.1.5.	ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait.
1.2.	A többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe a támogatásokat, ha
az 1.1.1-1.1.5. pontok szerinti feltételeket 2012. január 31-éig teljesítik. Amennyiben
egy feladat ellátása 2012. január 31-ét követően kezdődik meg, vagy egy település
2012.	január 31-ét követően vesz részt a feladatok ellátásában, úgy a többcélú
kistérségi társulás a feladatellátás kezdetét követő hónap első napjától kezdődően
időarányos támogatásra jogosult. A többcélú kistérségi társulás 4 havi közoktatási
célú támogatást igényelhet, amennyiben legkésőbb 2012. szeptember 1-jétől a
meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére kerül sor, illetve új
148
közoktatási célú intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott
intézmény kezdi meg működését.
1.3.	Amennyiben a - legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig megalakult - többcélú kistérségi
társulás 2012. január 31-éig nem teljesíti az 1.1.1.-1.1.5. pontok szerinti feltételeket,
de legkésőbb 2012. szeptember 1-jétől megfelel azoknak, úgy a 2.1. pont alapján
időarányos, de legfeljebb 10 havi támogatást, a 2.2.-2.8. pontok alapján legfeljebb
4 havi időarányos támogatást igényelhet.
2.	A támogatások fajlagos összegei és az igénybevétel részletes feltételei
2.1.	Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	159 forint/fő
+ 900 000 forint/kistérséghez tartozó legfeljebb 500 fő lakosságszámú település,
+ 600 000 forint/kistérséghez tartozó 501-1 000 fő lakosságszámú település,
+ 93 000 forint/kistérséghez tartozó 1 000 fő feletti lakosságszámú település,
amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.2.1., 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatokat
saját fenntartású költségvetési szervben látja el és e feladatok után jogosult e fejezet
szerinti támogatásra, úgy
+ 2 000 000 forint/saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat, amely
esetében a 2.2.1., 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatok egy-egy feladatnak számítanak,
függetlenül attól, hogy e feladatokat egy vagy több költségvetési szervben látják el,
de legalább 16 000 000 forint, és legfeljebb 23 400 000 forint társulásonként.
A 2.2.1., 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatok esetében a saját fenntartású költségvetési
szerveiben ellátott feladatok számát 2012. január 31-ei állapotnak megfelelően kell
meghatározni.
A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és
munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések
száma és lakosságszáma szerint illeti meg.
A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához - e fejezet felhasználási
szabályainak megfelelően -, a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, a Tkt. tv.
2.	§ (1) bekezdése szerint vállalt feladatok, illetve egyes sportfeladatok ellátásához
használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási,
szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási,
gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az
esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja
el.
2.2.	A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása
2.2.1.	Közoktatási intézményi feladat
A többcélú kistérségi társulás biztosítja, hogy saját fenntartásában működő, és a
közoktatási feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok saját vagy
társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézmények megfeleljenek a Kiegészítő
szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek.
Ennek teljesítése úgy történhet, hogy az intézmények fenntartásáról
-	a többcélú kistérségi társulás,
149
-	a települési önkormányzatok által alkotott - a helyi önkormányzatok
társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-ai szerinti - intézményi társulások, vagy
-	a települési önkormányzatok önállóan
gondoskodnak.
Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után
támogatás nem igényelhető.
a)	Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG: 98 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1-4. évfolyamos tanulói után
FAJLAGOS ÖSSZEG: 70 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5-8. évfolyamos tanulói után
FAJLAGOS ÖSSZEG: 78 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által
fenntartott - a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő -
óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó gyermekek, tanulók létszáma után
igényelhető a következők szerint:
aa)	alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon gyermekek,
tanulók után, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő
településen veszik igénybe az óvodai, illetve általános iskolai ellátást. A 20 000 fő
lakosságszám feletti települési önkormányzatok területén működő, intézményi
társulás által fenntartott intézményekbe bejáró gyermekek, tanulók után az
alaptámogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a bejáró gyermekek, tanulók
lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézményi társulásban részt
vevő településen van,
ab)	az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel (ennek hiányában
tartózkodási hellyel) rendelkező gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50%-
ának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támogatás legfeljebb az aa) alpont
szerint bejáró gyermekek, tanulók számával azonos számú gyermekek, tanulók után
igényelhető, mely szabályt az 1-4., illetve 5-8. évfolyamon külön-külön kell
alkalmazni. E támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az
intézmény székhelyén lakónak minősülnek.
b)	Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 70 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
ba)	A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által
fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára az aa) alpont szerint bejáró
150
gyermekek, tanulók után vehető igénybe, amennyiben a fenntartó e gyermekek,
tanulók utaztatását autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú
menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja. E támogatás
szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől
függetlenül e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének
további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek, tanulók mellett kísérő utazzon.
bb)	A támogatás 15%-a a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi
társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó, külterületen
lakó gyermekek, tanulók után vehető igénybe, ha a fenntartó e gyermekek, tanulók
utaztatását autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú
menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja.
A támogatás igénylése és elszámolása a Kiegészítő szabályok 2.8. pontjában
meghatározottak szerint történik.
c)	A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára
bejáró tanulók alapján járó támogatás
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG: 100 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A támogatás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott, - a Kiegészítő szabályok
2.1.	pontja szerinti feltételeket teljesítő - azon egységes iskola 9-13. évfolyamára
bejáró tanulók létszáma után igényelhető, melynek az intézmény székhelyétől
különböző településen tagintézménye működik. Amennyiben az egységes iskola része
szakiskola is, úgy a szakiskola 9-10. évfolyamára, továbbá a szakképzés elméleti
képzésére bejáró tanulók után vehető igénybe támogatás. Támogatás szempontjából
bejáró tanulónak kizárólag az számít, akinek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási
helye) nem az intézmény székhelye szerinti településen van. E támogatás a
külterületen lakó gyermekek, tanulók után nem vehető igénybe.
d)	Tagintézményi támogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 70 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott
intézmény - székhelyétől különböző községben - tagintézményeként működő
óvodába, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe abban
az esetben, ha az intézmény megfelel a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti
feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló - intézményi társulás által
fenntartott - iskola esetében további feltétel, hogy legfeljebb 1-6. évfolyammal
működjön. Ha az intézmény óvodai és általános iskolai feladatot is ellát, az óvodai
tagintézménybe járó gyermekek után támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha
az általános iskolai tagintézmény 1-8. évfolyammal működik. E támogatás
szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét
követően csatlakozó - korábban is tagintézményként működő - intézmény új
tagintézménynek tekintendő.
e)	Kistelepülési tagintézményi támogatás
151
FAJLAGOS ÖSSZEG: 16 710 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
ea)	A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által
fenntartott intézmény székhelyétől különböző, 1500 fő és az alatti községben
tagintézményként működő óvoda, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók
után vehető igénybe. A támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az
intézmény nem felel meg a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A
2007. január 1-je után tagintézménnyé váló iskola esetében további feltétel, hogy a
tagintézmény legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. E támogatás szempontjából az
intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően
csatlakozó - korábban is tagintézményként működő - intézmény új tagintézménynek
tekintendő.
eb)	A támogatás 1,2-szerese vehető igénybe a társadalmi-gazdasági és
infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen
meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló
240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet által meghatározott településeken működő
tagintézménybe járó
eba)	óvodás gyermekek,
ebb)	az 1-4. évfolyamos tanulók után.
Az ebb) alpont szerinti esetben további feltétel, hogy az intézmény a nevelési-
oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a
továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/E. §-ában meghatározott
feltételnek megfeleljen, és a tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított
legyen.
Az érintett általános iskolai tagintézményben a kistelepülési tagintézményi
támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az intézményben a
foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv.-ben meghatározott végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartsák meg.
2.2.2.	Közoktatási szakszolgálati feladat
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő
felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés.
FAJLAGOS ÖSSZEG: 11 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre,
a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra
A többcélú kistérségi társulás alaptámogatást a Közokt. tv. 34. § a)-b), d)-f) és h) pontjai
szerinti pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettő ellátásának
megszervezése esetén azon ellátottak után veheti igénybe, akiket a társulás - az e célra
vezetett nyilvántartás szerint - a nevelési évek/tanévek során legalább az alábbi
gyakorisággal részesít ellátásban:
-	logopédiai ellátás esetén legalább heti egy alkalommal,
152
-	a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. § (2) bekezdésében és az 1. számú
melléklete 6. és 7. pontjában meghatározottak figyelembevételével
megszervezett gyógytestnevelés esetén legalább heti két alkalommal,
-	nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetén 2012. évben
legalább hat alkalommal,
-	továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén 2012. évben legalább egy
alkalommal,
-	gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés
esetén a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben meghatározott időkeretben.
A többcélú kistérségi társulás a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai
fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés
szakszolgálati feladatok esetében az alaptámogatás kétszeresét veheti igénybe azon
ellátottak után, akik számára a szolgáltatást lakóhelyükön, vagy abban a közoktatási
intézményben biztosítja, ahol óvodai nevelésben részesülnek, illetve tanulói
jogviszonnyal rendelkeznek.
Nevelési tanácsadás esetében a támogatás kizárólag a nevelési tanácsadó, a nevelési
tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat által biztosított fejlesztő
foglalkoztatásban, terápiás gondozásban részesült ellátottak után igényelhető. A
2012.	évben legalább hat alkalommal történő ellátásba a gyermek, a tanuló vizsgálata -
melynek eredményeként az ellátásba vétel megállapításra kerül - nem számítható be,
csak a szakvélemény alapján végzett tényleges fejlesztés, terápiás gondozás.
Logopédiai ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehetők figyelembe - a
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 29. § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti - a kizárólag
az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének
alapvizsgálatát szolgáló szűrővizsgálaton részt vevők.
A többcélú kistérségi társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az
általa fenntartott intézményben, vagy - megállapodás alapján - települési önkormányzat,
önkormányzati társulás vagy központi költségvetési szerv fenntartásában működő
intézmény/intézmények útján a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben foglaltaknak
megfelelően.
A közoktatási feladatokhoz a támogatás a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti
feltételeknek megfelelő intézmények, továbbá a 2.2.1. pont e) alpont szerinti
támogatással érintett tagintézmények működési és fejlesztési kiadásához, valamint a
pedagógiai szakszolgálati feladatok működési és fejlesztési kiadásaihoz használható fel.
2.3.	A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása
Többcélú kistérségi, társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	180 000 forint/fő
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	60 000 forint/fő
A többcélú kistérségi társulás a támogatásra akkor jogosult, ha biztosítja a személyes
gondoskodás keretébe tartozó, a Szoctv. szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények
közül legalább egy intézmény társult formában történő fenntartását:
-	időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona,
153
-	időskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza,
-	pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona,
-	hajléktalanok átmeneti szállása.
A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú
kistérségi társulás:
-	ezen intézmény(ek)et fenntartja, vagy
-	biztosítja, hogy a korábban legalább két települési önkormányzat által külön-külön
fenntartott intézményeket intézményi társulás egy intézményként tartsa fenn, és az
így létrehozott intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal
működjön.
A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag
a)	a 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott
intézményben, továbbá
b)	intézményi társulás által fenntartott - 2008. évben e jogcímen támogatásban
részesülő - intézményben
ellátottak után vehet igénybe.
A támogatás az intézményi ellátottak után illeti meg a többcélú kistérségi társulást.
A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során
felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz,
ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel.
2.4.	A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak
támogatása
A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Szoctv. szerinti következő szociális
alapszolgáltatási feladatok közül legalább kettő biztosítása esetén, melyeket a Kiegészítő
szabályok 3.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelően lát el:
-	családsegítés,
-	szociális étkeztetés,
-	házi segítségnyújtás,
-	időskorúak nappali intézményi ellátása,
-	pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása,
-	fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása,
-	hajléktalanok nappali intézményi ellátása.
E feladatok ellátásához kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha
a)	az abban részt vevő települési önkormányzatok legalább két szociális
alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vesznek, és
b)	a Társulás által ellátott valamennyi alapszolgáltatási feladat esetében a részt vevő
települési önkormányzatok száma és lakosságszáma megfelel az 1.1.2. pont szerinti
feltételeknek.
Egy települési önkormányzatot attól a teljes hónaptól lehet a támogatás szempontjából
figyelembe venni, amikortól legalább két alapszolgáltatási feladat - e fejezet szerinti
feltételeknek megfelelő - ellátásában részt vesz.
154
A Szoctv. 120-122. §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott
feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett települési önkormányzatokat - az
1.1.2.	pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás
szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni.
a)	Családsegítés
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	320 forint/fő
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	288 forint/fő
A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a
külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a
családsegítés feladatának ellátásáról.
A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma után illeti meg a
többcélú kistérségi társulást. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési
formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni.
Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott
intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott települési
önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő települési önkormányzatok
e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, önállóan nem foglalkoztathatnak
családsegítőt.
b)	Szociális étkeztetés
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	6 500 forint/fő
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	4 000 forint/fő
A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a
külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a szociális
étkeztetés feladatának ellátásáról.
A támogatás az étkeztetésben ellátottak száma után illeti meg a többcélú kistérségi
társulást. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában
megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni.
Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott
intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott települési
önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő települési önkormányzatok
e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek.
c)	Házi segítségnyújtás
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:
60 000 forint/fő
155
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	40 000 forint/fő
A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a
külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a házi
segítségnyújtás feladatának ellátásáról.
A támogatás a többcélú kistérségi társulást az ellátottak száma alapján illeti meg. A
támogatás arra az ellátotti létszámra is igényelhető, amely a külön jogszabályban foglalt
szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja. Egy
település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett
feladatellátást lehet figyelembe venni.
Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott
intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott települési
önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő települési önkormányzatok
e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, önállóan nem foglalkoztathatnak
gondozót.
d)	Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos és demens személyek és a
hajléktalanok nappali intézményi ellátása
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	90 000 forint/fő
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	30 000 forint/fő
A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a
külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik az
időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a hajléktalanok, a demens, valamint a
fogyatékos személyek nappali intézményei közül legalább egy alapszolgáltatás kistérségi
szintű biztosításáról. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában
megszervezett nappali ellátást biztosító intézmény(ek)ben ellátottak után igényelhető
támogatás.
A támogatás a többcélú kistérségi társulást az ellátásban részt vevők száma alapján illeti
meg.
A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő alapszolgáltatási feladatok
ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz,
szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz használható fel.
2.5.	A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak
támogatása
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	320 000 forint/fő
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:
160 000 forint/fő
156
A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely biztosítja, hogy a kistérség
területén valamennyi - korábban települési önkormányzat által fenntartott -, a gyermekek
átmeneti gondozását biztosító alábbi intézmény társult formában működjön:
-	a helyettes szülői hálózat,
-	a gyermekek átmeneti otthona,
-	a családok átmeneti otthona.
E társult intézményi ellátásnak a Gyvt. alapján és a külön jogszabályban meghatározott
szakmai szabályok szerinti biztosításáról a többcélú kistérségi társulás gondoskodik. A
társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül,
-	ha a többcélú kistérségi társulás ezen intézményeket fenntartja, vagy
-	a kistérség területén valamennyi intézmény fenntartásáról intézményi társulások
gondoskodnak.
A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag
a)	a 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott
intézményben, továbbá
b)	intézményi társulás által fenntartott - 2008. évben e jogcímen támogatásban
részesülő - intézményben
ellátottak után vehet igénybe.
A támogatás a többcélú kistérségi társulást az általa biztosított ellátásban részt vevő
intézményi ellátottak után illeti meg.
A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során
felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz,
ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel.
2.6.	A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak
támogatása
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	1 200 forint/fő
Intézményi társulás által fenntartott intézmény
FAJLAGOS ÖSSZEG:	600 forint/fő
A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Gyvt. szerinti következő egyes
gyermekjóléti alapellátási feladatok közül legalább egy ellátás biztosítása esetén, melyet a
Kiegészítő szabályok 3.6. pontja szerinti feltételeknek megfelelően intézményfenntartóként,
vagy a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulások útján lát el:
-	a gyermekjóléti szolgáltatás,
-	a gyermekek napközbeni ellátása, valamint
-	a gyermekek átmeneti gondozása.
A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó
lakosainak száma alapján illeti meg a többcélú kistérségi társulást. Több ellátás biztosítása
esetén a többcélú kistérségi társulást feladatonként illeti meg a támogatás. Egy település
vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet
figyelembe venni.
157
A Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott
feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett települési önkormányzatokat - az
1.1.2.	pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás
gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni.
A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő feladatok ellátása és
megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek
foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz használható fel.
2.7.	A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési
feladatainak támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	800 000 forint/könyvtári szolgáltató hely
A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a mozgókönyvtári és közművelődési
feladatainak ellátásához. A támogatás megállapítása során kizárólag a nyilvános
könyvtárral nem rendelkező, könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító - a Kiegészítő
szabályok 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő - települési önkormányzatok számát
lehet figyelembe venni.
A könyvtári szolgáltató helynek
a)	1 500 fő vagy az alatti lakosságszámú települések esetén hetente legalább két
napon, hetente összesen minimum hat órás,
b)	1 500 fő feletti települések esetén hetente legalább négy napon, hetente összesen
minimum tizenkét órás
nyitvatartást kell biztosítania.
A támogatás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása, valamint közösségi
programok szervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz használható
fel. A támogatás - a többcélú kistérségi társulás döntése alapján - felhasználható
könyvtárbusz működtetésére is, amennyiben a nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató
hellyel rendelkező települési önkormányzat olyan településrészen biztosítja a
feladatellátást, ahonnan a könyvtár (vagy a szolgáltató hely) távol van, vagy nehezen
közelíthető meg.
A támogatás felhasználható olyan átalakításhoz vagy bővítéshez is, amely lehetővé teszi,
hogy a könyvtári szolgáltató hely egyben közösségi színtérként is működhessen.
Amennyiben a könyvtári szolgáltató hely közösségi színtérként is működik, a nyitvatartási
időre vonatkozó kötelezettség közművelődési programok szervezésével és tartásával is
teljesíthető. A támogatás kizárólag a szakmai célokkal összefüggő kiadásokra fordítható.
2.8.	A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG:	63 200 forint/költségvetési szervek száma alapján
számított mutatószám
A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a helyi
önkormányzatokról szóló törvény, az államháztartásról szóló jogszabályok, valamint a
költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szabályai alapján - a
Kiegészítő szabályok 5. pontja szerinti feltételeknek megfelelően - gondoskodik a belső
ellenőrzési feladat ellátásáról.
A többcélú kistérségi társulás biztosítja a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő
települési önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalainak, illetve körjegyzőségeinek,
önmaga és munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint a települési önkormányzatok,
158
intézményi társulások és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti
jellegű ellenőrzését.
A többcélú kistérségi társulást a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési
önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás és a felügyelete alá
tartozó költségvetési szervek száma alapján alaptámogatás illeti meg az alábbiak szerint:
-	az alaptámogatás valamennyi települési önkormányzat száma, a többcélú
kistérségi társulás és költségvetési szerveinek, a többcélú kistérségi társulás által
fenntartott intézmények 2007. január 1-jét követő átszervezése során létrejött
tagintézményeinek, továbbá a 3 500 fő lakosságszám alatti települési
önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, valamint
-	a 3 500 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok költségvetési szervei
közül legfeljebb a 3 500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok
költségvetési szerveivel azonos számú költségvetési szerv után igényelhető.
Az alaptámogatás kétszerese vehető igénybe a 3 500 fő lakosságszám alatti települési
önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, amennyiben a többcélú kistérségi
társulás saját feladatellátásában gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról.
A támogatás felhasználható a belső ellenőrzési feladat szervezése és ellátása során
felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz.
Kiegészítő szabályok:
1.	Általános szabályok
1.1.	A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.2-2.6. és 2.8. pontjai szerinti támogatások
közül kizárólag azokat igényelheti, amelyekhez tartozó feladatok ellátásában:
a)	a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen
települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át,
vagy
b)	a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen
települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét.
1.2.	A 2.2-2.6. és 2.8. pont szerinti feladatok kizárólag attól a teljes hónaptól tekinthetők
ellátottnak, amelytől a többcélú kistérségi társulás teljesíti a Kiegészítő szabályok
1.1.	pontja szerinti feltételeket. Amennyiben egy feladat esetében 2012. december 31-e
előtt részben vagy a kistérség egészében megszűnik a feladatellátás, illetve nem teljesülnek
-	a feladatellátásra vonatkozó - e fejezet szerinti feltételek, úgy a többcélú kistérségi
társulás - részben vagy egészben - nem jogosult az adott feladat vonatkozásában
támogatásra. Amennyiben az adott feladat vonatkozásában a többcélú kistérségi társulás
támogatásra nem jogosult, és ennek következtében nem tudja teljesíteni az 1.1.1. pontban
foglalt feltételeket, úgy nem jogosult az e fejezetben meghatározott támogatások
igénybevételére.
1.3.	A 2.2. pontban szereplő feladatok támogatásának további feltétele, hogy a többcélú
kistérségi társulás Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti - két évnél nem régebben
felülvizsgált - önálló intézkedési tervében foglaltakat betartsa. Amennyiben a kistérségben
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló beiskolázása
meghiúsul, úgy a Társulás nem jogosult e fejezet szerinti támogatásokra.
159
1.4.	A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.1., 2.2.2., 2.3-2.8. pontjai szerinti
támogatásokat - azok felhasználási szabályainak megfelelően - felhasználhatja az általa
vállalt bármely olyan feladathoz, amelynek ellátásához a 2.2-2.8. pontok szerint normatív
támogatásban részesült. A többcélú kistérségi társulás a 2.2.1. pont szerinti támogatást
kizárólag az általa, valamint az intézményi társulás által fenntartott, Kiegészítő szabályok
2.1.	pontja szerinti feltételeket teljesítő azon intézményekre fordíthatja, amelyek után
támogatásban részesült.
1.5.	Az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetében a támogatást az a többcélú
kistérségi társulás igényli, amely:
-	a 2.2.-2.3. pontok, a 2.4. pont b) alpontja, a 2.4. pont d) alpontja és 2.5. pont
szerinti feladatok esetében az ellátást biztosító intézményt fenntartja, vagy
amelynek tagja az intézményi társulás székhely települése,
-	a 2.4. pont a) alpontja, a 2.4. pont c) alpontja és a 2.6. pont szerinti feladatoknál e
szolgáltatásokat a kistérségen kívüli települések lakosai számára biztosítja,
-	a 2.8. pont szerinti feladatellátást a kistérségen kívüli települési önkormányzatok
költségvetési szervei számára biztosítja.
A 2.4. pont szerinti feladatok esetében a kistérség határán átnyúló települések esetében nem
feltétel, hogy a többcélú kistérségi társulás által ellátott - legalább két szociális
alapszolgáltatási - feladatban részt vegyenek.
1.6.	Az egyes feladatok ellátásához igénybe vett támogatás elszámolása a normatív állami
hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján és feladatonként, a költségvetési évben jogszerűen
elszámolt kiadások és vállalt kötelezettségek figyelembevételével történik.
1.7.	A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2011. január 1-jei állapot szerint, a települési
önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2012. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe
venni. Az e fejezet szerinti támogatásokat a Tkt. tv. 2012. január 1-jén hatályos melléklete
szerinti kistérségekben megalakult többcélú kistérségi társulások igényelhetik.
1.8.	Az e fejezet 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatások esetében a többcélú kistérségi
társulás egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján részesül támogatásban.
2.	A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó
támogatásokkal összefüggő szabályok
2.1.	Amennyiben a többcélú kistérségi társulás, illetve - a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti -
intézményi társulás e pont szerinti feltételeket teljesítő intézményt tart fenn, igényelheti a
2.2.1.	pont szerinti támogatásokat. Azon települési önkormányzatokat, melyek önállóan
tartják fenn intézményeiket, kizárólag abban az esetben lehet a többcélú kistérségi társulás
közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni, ha az
intézmények teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1.1. pont a), illetve c) alpontjai és a
Kiegészítő szabályok 2.1.2. a), illetve c) pontjai szerinti feltételeket.
2.1.1.	Az óvodákban
a)	az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú
melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak
160
-	a 2012/2013. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban együttesen
a 75%-át;
b)	amennyiben az óvoda fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat intézményi
társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt,
az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú
melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak
-	a 2012/2013. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 65%-
át;
c)	amennyiben az óvodát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat,
vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb
lakosságszámú települési önkormányzat, úgy az óvodai csoportok átlaglétszámának el
kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti
csoport átlaglétszámnak
-	a 2012/2013. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a
100%-át.
2.1.2.	Az iskolákban
a)	az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú
melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámának
-	a 2012/2013. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 75%-át;
b)	amennyiben az iskola fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat társulásban
gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint az
oktatás egy ellátási helyen történik, az osztályok átlaglétszámának el kell érnie
legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály
átlaglétszámnak
-	a 2012/2013. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 65%-át;
c)	amennyiben az iskolát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat,
vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb
lakosságszámú települési önkormányzat, úgy az osztályok átlaglétszámának el kell
érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály
átlaglétszámnak
-	a 2012/2013. tanévben az 5-8. évfolyamokon együttesen a 100%-át, az 1-
4.	évfolyamokon együttesen a 75%-át;
d)	amennyiben az iskola a többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes
iskolaként működik, úgy a 2012/2013. tanévben a 9-13. évfolyamokon az osztályokra
vonatkozó - a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály
átlaglétszám 100%-a - átlaglétszámok egyes osztályokba járó tanulók számával
súlyozott átlagát szükséges kiszámítani. Az intézményben tanulók átlaglétszámának el
kell érnie az így kiszámított átlagot.
2.1.3.	Az átlaglétszám számításánál figyelmen kívül hagyhatóak azon intézmények,
amelyekben a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok,
osztályok vannak, és amely intézmények alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai
161
kisebbségi feladatok ellátását. A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelhet
támogatást ezen intézmények után, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
-	az intézményt a többcélú kistérségi társulás, illetve intézményi társulás tartja
fenn,
-	az átlaglétszám-számításnál a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére,
oktatására szervezett önálló csoportok, osztályok létszámát és az önálló
csoportok, tanulócsoportok számát figyelmen kívül hagyva az átlaglétszámok
megfelelnek a fenti - átlaglétszám számítására vonatkozó - szabályoknak,
-	a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok,
osztályok átlaglétszámának - évfolyamoktól függetlenül - el kell érnie a
2012/2013. nevelési évben és tanévben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-
át,
-	amennyiben egy osztályban nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására
szervezett csoport van, amely eléri az előző bekezdés szerinti létszámot, úgy a
nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportot is
beleértve kell elérnie az osztály átlaglétszámának a Közokt. tv. 3. számú
mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám 65%-át.
-	a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok,
osztályok a nem nemzetiségi csoportokkal, osztályokkal is egybeszámíthatók az
átlaglétszám-feltételek teljesülésének érdekében.
2.1.4.	Nem vehető igénybe a közoktatási feladatra támogatás a Kiegészítő szabályok
2.1.1.-2.1.3.	pontjai szerinti feltételeket teljesítő,
-	2009. január 1-jét követően intézményi társulás vagy többcélú kistérségi
társulás fenntartásába kerülő, továbbá
-	2009. január 1-jét követően a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 15. pontja
szerinti intézményátszervezésben érintett
közoktatási intézményekbe járó gyermekek, tanulók után, ha
a)	a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a
közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy
b)	az általános iskolai feladatot is ellátó - intézményi társulás vagy többcélú
kistérségi társulás által fenntartott - közoktatási intézmény a székhelye szerinti
településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy
c)	a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai
nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló
OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn.
A fenti esetekben az intézményi társulásban tag települési önkormányzatokat - az
1.1.2.	pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás
közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni.
2.2.	A Kiegészítő szabályok 2.1. pont szerinti feltételeket nem teljesítő óvodákat és
általános iskolákat fenntartó intézményi társulásban tag települési önkormányzatokat az
ebben a pontban meghatározott esetekben - az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek
teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában
részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. Ezen intézményekbe járó gyermekek, tanulók
után azonban a közoktatási feladatra támogatás nem igényelhető.
162
2.2.1.	Ha az óvoda fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás
gondoskodik, úgy az óvodai csoportok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a
Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak:
-	a 2012/2013. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban a 75%-ánál.
2.2.2.	Ha az általános iskola fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi
társulás gondoskodik, úgy az általános iskolákban az osztályok átlaglétszáma két fővel
lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály
átlaglétszámnak:
-	a 2012/2013. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamon együttesen a 75%-ánál.
2.2.3.	Ha az óvoda, iskola fenntartásáról legalább 3 települési önkormányzat társulásban
gondoskodik:
-	a 2012/2013. nevelési évben az óvodai csoportok és az általános iskola 1-
4.	évfolyam esetén a csoportok, illetve az osztályok átlaglétszáma együttesen
eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti
csoport/osztály átlaglétszámnak az 50%-át,
-	amennyiben az 5-8. évfolyamon az oktatás egy ellátási helyen történik, úgy
2012/2013. tanévben az 5-8. évfolyam esetén az osztályok átlaglétszáma
együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok
cím alatti osztály átlaglétszámnak az 50%-át.
2.3.	A gyermekek, tanulók számának meghatározása az átlaglétszám-számítás és a
támogatás szempontjából:
2.3.1.	Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény
tekintendő egy intézménynek. Az átlaglétszám számítás és támogatás szempontjából az
azonosító számmal rendelkező tanulók és alkalmazottak, valamint az óvodai nevelésben
és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek vehetők figyelembe.
2.3.2.	A gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv. 1. számú melléklet
Második rész 1. a), b), d) és f) pontjaiban és a 3. számú melléklete II. rész 3. pontjában
foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.
2.3.3.	Az átlaglétszámot összevont óvodai csoportok esetén az összevont és a nem
összevont óvodai csoportokra vonatkozóan együttesen, az általános iskola 1-
4.	évfolyamán az összevont és a nem összevont osztályokra vonatkozóan együttesen kell
teljesíteni. Az összevont csoportokat, illetve 1-4. évfolyamon az összevont osztályokat
egy csoportként, illetve osztályként kell figyelembe venni.
2.3.4.	Az 5-8. évfolyamon az osztályösszevonás az átlaglétszám-számítás és a támogatás
szempontjából nem ismerhető el. Ezen intézményeket fenntartó települési
önkormányzatokat nem lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat
ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni.
2.3.5.	A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat
az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
2.3.6.	A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
közötti, a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezetnek a Magyar Köztársaság területén
163
való településéről és működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény
szerinti szerződés alapján Magyarországra érkező delegáció gyermekei és tanulói részére
szervezett csoportokat, osztályokat az átlaglétszám és a támogatás szempontjából
figyelmen kívül kell hagyni.
2.3.7.	Azon települési önkormányzat, amelynek a területén - önkormányzati
fenntartásban - nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység, az
átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából az egyes óvodai, iskolai évfolyamok
tekintetében legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként vehető figyelembe.
2.3.8.	Azon települési önkormányzatot, amely önállóan is tart fenn óvodát, illetve
általános iskolát, kizárólag abban az esetben lehet közoktatási intézményi társulás
tagjaként átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelembe venni, ha más,
területén működő óvodát, illetve általános iskolát intézményi társulás székhelyeként tart
fenn.
2.3.9.	Az óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után is igénybe vehető
támogatás, akik 2012. december 31-éig, vagy - a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében
foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik
életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai
nevelést igénybe veszik. Azon gyermekek után, akik negyedik és ötödik életévüket
betöltötték és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést
igénybe veszik, szintén igényelhető a hozzájárulás.
2.3.10.	Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe
venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket betöltő gyermekeket is, akiknek
nevelését a Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény
keretei között biztosítják.
2.4.	A közoktatási intézményi feladat az egyes települések tekintetében akkor tekinthető
ellátottnak, ha a településen található valamennyi - települési önkormányzat, intézményi
társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásában levő - közoktatási intézmény
2012.	évben teljesíti a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi
CLXIX. törvény 8. mellékletének III. fejezetében foglalt és e törvény 8. melléklet
III.	fejezete Kiegészítő szabályainak 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti átlaglétszám-feltételeket.
2.5.	A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások kizárólag az
olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító
okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, továbbá
OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába
bejelentkezett és nyilvántartásba vették. Az intézményi társulások esetében további feltétel
az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása
és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös
meghatározása.
2.6.	A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások igénybevétele és
az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra
és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó
okmányokra épül.
2.7.	A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások a tanulói
jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
164
2.8.	A közoktatási intézményi feladat esetében a feladat ellátásához kapcsolódó
támogatások megállapítása - az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók számának és az
ehhez kapcsolódó támogatás meghatározásának kivételével - a tervezésnél a többcélú
kistérségi társulás által közölt tényleges - a tárgyévet megelőző év október 1-jei közoktatási
statisztikai adatok -, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó
létszámok figyelembevételével történik. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve
többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett ellátottak, oktatottak 2011/2012. tanévi
nyitó létszámát és a 2012/2013. tanévi nyitó létszámát kell figyelembe venni.
Az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók után a szolgáltatás megkezdésének
hónapjától támogatás vehető igénybe:
-	a 2011/2012. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 8 hónapra,
-	a 2012/2013. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 4 hónapra.
Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén
figyelembe vett, a 2011/2012. tanévben és a 2012/2013. tanévben utaztatott gyermekek,
tanulók számát kell figyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének
adatszolgáltatása alapján.
2.9.	A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés,
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és fejlesztő felkészítés esetében
az ellátottak után igényelt támogatás elszámolása a következők szerint történik: az
ellátottak
-	2012. január 1-je és 2012. augusztus 31-e közötti száma: az ezen időszakban a
felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2012. év ellátási heteinek számával,
-	2012. szeptember 1-je és 2012. december 31-e közötti száma: az ezen időszakban
a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2012. év ellátási heteinek számával.
Ellátási hétnek
-	2012. január 1-jétől 2012. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket,
továbbá
-	2012. szeptember 1-jétől 2012. december 31-éig tartó időszakra vonatkozó tanítási
heteket
tekintjük.
Az ellátotti létszámban egy héten egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe.
3.	A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő
szabályok
3.1.	A többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási
feladatok ellátását biztosíthatja:
-	intézményfenntartóként,
-	szervező tevékenységével létrehozott olyan - a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti -
intézményi társulások útján, melyek:
= lakosságszáma az étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás és nappali
intézményi ellátás alapszolgáltatási feladatok esetében legalább 3 000 fő.
Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a többcélú kistérségi
társulásban a feladatot vállaló települési önkormányzatok együttes
165
lakosságszáma nem éri el a 3 000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi
társulásnak kell a feladatellátást biztosítania,
= feladatellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan e feladat
ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat
ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel,
-	a Szoctv. 120-122. §-a alapján kötött szerződés útján, kivéve a 2.4. pont
b)	alpontja szerinti szociális étkeztetést, továbbá
-	írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás
székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye
útján, kivéve a 2.4. pont b) alpontja szerinti szociális étkeztetést.
3.2.	Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális
alapszolgáltatási feladatok ellátásáról - külön megállapodás keretében - a többcélú
kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának
intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú kistérségi társulás társulási
megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi
társulással külön megállapodást kötő települési önkormányzat vagy intézménye működési
engedélyének legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kell
kiterjednie, és így a települések lakosságszámának együttesen legalább 3000 főnek kell
lennie. További feltétel, hogy azon települési önkormányzatok és intézményeik, melyek
területén a többcélú kistérségi társulás a szociális alapszolgáltatás(ok) biztosításáról -
külön megállapodás keretében - gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott szociális
alapszolgáltatás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel.
3.3.	A szociális étkeztetés esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az
ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel; elszámoláskor az étkeztetésben részesülők
étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak
számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott egy
ellátási napon csak egyszer vehető figyelembe.
3.4.	A házi segítségnyújtás esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az
ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel; elszámoláskor a házi segítségnyújtásban
részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak számának
alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott egy ellátási
napon csak egyszer vehető figyelembe.
3.5.	Az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos és demens
személyek, és a hajléktalanok nappali intézményi ellátása esetén az ellátottak számának
meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 251-gyel; elszámolásnál
az időskorúak, a hajléktalanok, a demens, valamint a fogyatékos személyek esetében a
naponta ellátottak, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek esetében a Szoctv. 94/B. §-a,
illetve a 94/D. §-a szerinti, az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak - gondozási
napló (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített - számának (a heti 6,
illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap) alapulvételével
számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a
működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe. A hajléktalanok számára
nappali ellátást nyújtó intézményben (nappali melegedő) az elszámolás alapja a külön
jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként
nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.
166
3.6.	A többcélú kistérségi társulás a 2.6. pontban foglalt gyermekjóléti alapellátási
feladatok ellátásáról gondoskodhat:
-	intézményfenntartóként,
-	szervező tevékenységével létrehozott olyan Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint létrehozott
intézményi társulások útján, melyek:
= lakosságszáma legalább 5 000 fő. Amennyiben ez azért nem teljesíthető,
mert a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló települési
önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el az 5 000 főt, úgy
közvetlenül a többcélú kistérségi társulásnak kell a feladatellátást
biztosítania,
= feladatellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan e feladat
ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat
ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel,
-	a Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés útján, továbbá
-	írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás
székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye
útján.
3.7.	Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.6. pontban foglalt feladatokról - külön
megállapodás keretében - a többcélú kistérségi társulás székhely településének
önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú
kistérségi társulás társulási megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat
ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő települési
önkormányzat vagy intézménye működési engedélyének legalább további két települési
önkormányzat közigazgatási területére kell kiterjednie, és így a települések
lakosságszámának együttesen legalább 5 000 főnek kell lennie. További feltétel, hogy azon
települési önkormányzatok és intézményeik, melyek területén a többcélú kistérségi társulás
a gyermekjóléti alapellátás(ok) biztosításáról - külön megállapodás keretében -
gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott gyermekjóléti alapellátás(ok) ellátásához
kapcsolódó működési engedéllyel.
3.8.	Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.5. pont szerinti gyermekek átmeneti
gondozási feladatról a feltételeknek megfelelően gondoskodik és a feladat ellátásához e
fejezet szerint normatív támogatásban részesül, úgy a 2.6. pont szerinti gyermekek átmeneti
gondozása alapellátási feladatra támogatás nem igényelhető.
3.9.	A 2.3. és 2.5. pont szerinti feladatoknál az ellátottak számának meghatározása:
tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-
tel; elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint
összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
3.10.	Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális
intézményben, bölcsődében, családi napköziben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító
és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő
felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok
számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe
kell venni. Az intézményi jogviszony - a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve
-	egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
167
3.11.	A 2.3.-2.6. pontokban szereplő feladatok után abban az esetben igényelhető a 2.3.-
2.6.	pontok szerinti támogatás a teljes költségvetési évre, ha az e pontokban foglalt
feltételeket teljesítő szolgáltató:
-	a 2.4. és 2.6. pontokban szereplő feladatok esetében legkésőbb 2012. január 31-
éig,
-	a 2.3. és 2.5. pontokban szereplő feladatok esetében az ott megjelölt feltételek
szerint
rendelkezik az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti érvényes és hatályos működési
engedéllyel.
Amennyiben a feladatellátás év közben kezdődik meg, illetve a fenntartó a feladat
ellátásához szükséges működési engedélyt év közben szerzi meg, vagy az ellátási terület
bővül, úgy az ellátott feladatok, illetve a feladatellátáshoz csatlakozó települések után
időarányos támogatás igényelhető. Ebben az esetben a támogatási jogosultság kezdete a
működési engedély hatálybalépését követő hónap első napja.
A 2.3. és a 2.5. pont szerinti feladatok esetében a támogatás igénybevételének további
feltétele, hogy a feladatot ellátó intézmény(ek) működési engedélye(i) legalább a
Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti településekre kiterjedjen(ek).
3.12.	Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.3.-2.6. pontokban foglalt feladatok
ellátását a Ttv. 8. §-a, 9. §-a és 16. §-a szerinti intézményi társulás útján biztosítja, úgy a
működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi települési
önkormányzatnak rendelkeznie kell.
3.13.	A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás nem igényelhető azonos időszakban,
ugyanazon ellátott után az időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos és
demens személyek, és hajléktalanok nappali intézményi ellátásához kapcsolódó
támogatással.
3.14.	A szociális étkeztetéshez kapcsolódó támogatás nem igényelhető azonos időszakban,
ugyanazon ellátott után a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos és demens
személyek, és hajléktalanok nappali intézményi ellátásához kapcsolódó támogatással.
4.	A mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással
összefüggő szabályok
A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelheti a támogatást, ha legalább négy,
nyilvános könyvtárral nem rendelkező - könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító -
települési önkormányzat számára az alábbiak szerint biztosítja a mozgókönyvtári
szolgáltatásokat:
-	A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok nyilvános
könyvtártól (a továbbiakban: szolgáltató) megrendelik a könyvtári
szolgáltatásokat. A többcélú kistérségi társulás szerződést köt a szolgáltatóval.
-	A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok (vagy a
többcélú kistérségi társulás) könyvtári szolgáltató hely kialakításáról
gondoskodnak, amelyekben a szolgáltató által kiszállított könyvtári állomány
elhelyezhető, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható, és ahol a
megrendelt könyvtári szolgáltatások fogadhatók.
168
-	A többcélú kistérségi társulás gondoskodik a megrendelt könyvtári
szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, különösen a nyilvános
könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcseréről, a
megrendelések fogadásáról, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz
működtetéséről.
-	A többcélú kistérségi társulás a támogatásból hozzájárulhat a szolgáltató könyvtár
által kialakított kistérségi információs portál működtetéséhez is - kapcsolódva a
Rokka (kulturális fonál) és a Portál programhoz.
5.	A belső ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok
5.1.	A többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzési feladat ellátásáról
-	saját feladatellátás esetén intézményfenntartással, vagy munkaszervezeti
feladatellátás keretében (önálló munkaszervezetében, vagy a munkaszervezet
feladatával megbízott önkormányzati hivatal szervezeti egységében), illetve külső
szolgáltató bevonásával,
-	intézményi társulás(ok) útján
gondoskodik.
5.2.	Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzés biztosításáról intézményi
társulások útján gondoskodik, úgy az egyes intézményi társulásban legalább hét települési
önkormányzatnak részt kell vennie. A többcélú kistérségi társulás az intézményi társulások
szakmai munkáját az ellenőrzési programok készítésére, az ellenőrzés lebonyolítására,
realizálására vonatkozó belső ellenőrzési módszertan összehangolásával segíti.
5.3.	A támogatásnál elismerhető költségvetési szervek száma meghatározásánál figyelembe
veendő időpontok:
-	Az 1.2. pontban meghatározott feltételek 2012. j anuár 31-éig történő teljesítése
esetén 2012. január 31-e.
-	A 2012. január 31-ét követően megkezdett feladatellátás esetén, az azt megelőző
hónap utolsó napja.
169
9. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül
eltérhet az előirányzattól
1.	A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17.
jogcím-csoport)
Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcím-csoport)
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 5. alcím, 4. jogcím-csoport)
Céltartalékok (24. cím)
XII.	VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (20. cím, 2. alcím, 12.
jogcím-csoport)
Állat- és növénykártalanítás (20. cím, 6. alcím)
XIV.	BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport)
XV.	NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport)
Szervezetátalakítási alap (25. cím, 30. alcím, 10. jogcím-csoport)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Peres ügyek (25. cím)
XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben
Otthonteremtési támogatás (20. cím, 17. alcím, 1. jogcím-csoport)
GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím,
7.	jogcím-csoport)
Családi támogatások (21. cím, 1. alcím)
Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím)
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím)
Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport)
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
Lakástámogatások (29. cím)
Egyéb vállalati támogatások (30. cím, 2. alcím)
Normatív támogatások (30. cím, 3. alcím)
Fogyasztói árkiegészítés (31. cím)
Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport)
Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport)
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport)
Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcím-csoport)
170
1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcím-csoport)
Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcím-csoport)
Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21.
jogcím-csoport)
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport)
Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcím-
csoport)
Nemzetközi elszámolások kiadásai (36. cím)
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
Követeléskezelés költségei (41. cím)
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport)
Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport)
Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport)
Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)
Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport)
Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcím-csoport)
Átcserélhető kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport)
ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím)
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP fejezetben
Járulékkedvezmény megtérítés (1. cím, 7. alcím)
Álláskeresési támogatások (4. cím, 1. alcím)
Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás (4. cím, 4. alcím)
Bérgarancia kifizetések (5. cím)
TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások (14. cím, 2. alcím)
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport)
Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport)
Szolgálatfüggő nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport)
Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
Vagyongazdálkodás (3. cím)
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport)
Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport)
Külföldi gyógykezelés (2. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. jogcím)
Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport)
Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport)
Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcím-csoport)
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcím-csoport)
Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport)
Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport)
Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)
171
Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai (2. cím, 3. alcím,
7.	jogcím-csoport)
Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. jogcím)
Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. jogcím)
Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. jogcím)
Orvosspecifikus vények (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. jogcím)
Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4.
jogcím-csoport, 5. jogcím)
Vagyongazdálkodás (3. cím)
2.	Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE fejezetben
Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
XIII.	HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
Válságkezelő és békeműveletek keretében felajánlott alegységek (NRF és Battle Group)
(8. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport)
XIV.	BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcím-
csoport)
XV.	NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Kötött segélyhitelezés (25. cím, 47. alcím)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Beruházás ösztönzési célelőirányzat (20. cím, 33. alcím, 1. jogcím-csoport)
Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcím-csoport)
A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 3.
jogcím-csoport)
A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 4. jogcím-
csoport)
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP fejezetben
Startmunka-program (8. cím)
3.	Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében
illetve ezen támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási
szabályaira vonatkozó rendelkezéseiben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes
eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján
túlléphető:
XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím)
Vidékfejlesztési és halászati programok (20. cím, 11. alcím)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
TEN-T projektek (20. cím, 32. alcím, 5. jogcím-csoport)
XIX.	UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek (2. cím, 3. alcím)
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím)
Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím)
172
Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím)
Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcím-
csoport)
Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport)
4.	A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával
összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter engedélyével túlléphető:
XX.	NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben
Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport)
173
10. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
Kötelezettségvállalási keret-előirányzatok
millió forint
A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keret-előirányzatai	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
	EU forrás	EU forrás	EU forrás	EU forrás	EU forrás	EU forrás	EU forrás	EU forrás
Gazdaságfejlesztés Operatív Program	87 903,8	85 271,4	90 707,2	92 166,9	102 202,9	100 304,3	203 548,4	762 104,9
Közlekedés Operatív Program	94 888,0	145 481,3	226 218,4	264 775,3	276 079,7	323 425,8	287 784,2	1 618 652,8
Társadalmi megújulás Operatív Program	142 248,4	131 041,0	131 610,0	123 374,1	125 355,7	132 248,1	139 407,7	925 284,9
Államreform Operatív Program	7 300,3	6 402,5	6 046,6	5 123,7	4 549,3	4 570,9	4 817,8	38 811,0
Elektronikus közigazgatás Operatív Program	16 408,0	14 729,4	14 332,8	12 779,6	12 191,1	11 977,7	12 646,6	95 065,3
Társadalmi infrastruktúra Operatív Program	68 865,8	66 830,0	71 117,8	72 289,8	80 191,5	77 581,3	37 299,3	474 175,5
Környezet és energia Operatív Program	52 543,5	95 788,6	161 392,2	192 418,1	197 869,2	206 560,3	217 357,9	1 123 929,8
Nyugat-dunántúli Operatív Program	16 386,8	15 902,4	16 922,7	17 201,6	19 081,8	18 460,7	19 538,9	123 495,1
Közép-dunántúli Operatív Program	17 947,5	17 416,9	18 534,4	18 839,9	20 899,2	20 218,9	21 399,7	135 256,5
Dél-dunántúli Operatív Program	24 916,2	24 179,7	25 731,0	26 155,1	29 014,0	28 069,6	29 708,9	187 774,4
Dél-alföldi Operatív Program	26 456,0	25 674,0	27 321,2	27 771,5	30 807,0	29 804,3	31 544,9	199 378,9
Észak-alföldi Operatív Program	34 454,4	33 435,9	35 581,1	298 917,2	40 120,8	38 814,9	41 081,7	522 406,0
Észak-magyarországi Operatív Program	31 933,3	30 989,3	32 977,6	33 521,1	37 185,1	35 974,8	38 075,7	240 657,0
Közép-magyarországi Operatív Program	124 365,5	97 845,0	78 413,6	45 364,4	12 182,0	12 408,7	12 664,5	383 243,6
Végrehajtás Operatív Program	3 432,4	7 189,1	12 620,4	14 991,5	15 041,3	15 521,4	16 031,2	84 827,3
Összesen	750 050,1	798 176,3	949 527,1	1 245 689,8	1 002 770,6	1 055 941,7	1 112 907,3	6 915 062,9
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keret-előirányzatai	143 450,7	135 053,3	147 897,4	145 677,9	147 305,4	151 247,3	156 967,7	1 027 599,7
A Halászati Operatív Program keret-előirányzatai	0,0	1 594,5	1 679,5	1 683,1	1 832,6	1 675,8	1 756,1	10 221,6
174
11. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban,
valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok
2012.évben
Fizetési fokozatok	Fizetési osztályok									
	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	69 000	77 000	78 000	79 000	89 000	122 000	127 000	129 500	142 000	154 500
2.	1,0175	1,0175	1,0200	1,0250	1,0275	1,0350	1,0350	1,0500	1,0450	1,0600
3.	1,0350	1,0350	1,0400	1,0500	1,0550	1,0725	1,0725	1,1000	1,1025	1,1350
4.	1,0525	1,0525	1,0650	1,0750	1,0900	1,1100	1,1100	1,1500	1,1675	1,2100
5.	1,0700	1,0700	1,0900	1,1000	1,1250	1,1475	1,1475	1,2000	1,2425	1,2850
6.	1,0875	1,0875	1,1125	1,1250	1,1600	1,1850	1,1850	1,2600	1,3175	1,3600
7.	1,1075	1,1075	1,1375	1,1525	1,1975	1,2225	1,2225	1,3350	1,3925	1,4200
8.	1,1275	1,1400	1,1625	1,1875	1,2350	1,2650	1,2725	1,4100	1,4675	1,4825
9.	1,1500	1,1725	1,1950	1,2250	1,2725	1,3075	1,3325	1,4850	1,5275	1,5450
10.	1,1725	1,2075	1,2300	1,2625	1,3100	1,3675	1,3950	1,5600	1,5875	1,6075
11.	1,1950	1,2425	1,2675	1,3000	1,3475	1,4275	1,4575	1,6250	1,6475	1,6700
12.	1,2175	1,2775	1,3050	1,3375	1,3775	1,4875	1,5200	1,6900	1,7075	1,7325
13.	1,2400	1,3125	1,3425	1,3750	1,4075	1,5475	1,5825	1,7550	1,7775	1,8025
14.	1,2625	1,3500	1,3800	1,4125	1,4425	1,6075	1,6450	1,8200	1,8475	1,8725
175

Általános indokolás

176
177
I.
A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2012. ÉVBEN
1.	A kormányzat gazdaságpolitikája
Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai
Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet
lesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek
lennie.
Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság-zónától. Ezen országcél
megvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve.
Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja
megállítani államadósságának növekedését.
Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát és a
közeljövőben is tesz lépéseket az államadósság további csökkentése érdekében. Az
euróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország tartja a
költségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt. A 2012. évi költségvetés
megalkotásakor ezért a kiadási oldalon a bürokrácia további csökkentését és
takarékossági intézkedések bevezetését határozta el a Kormány, másrészt az arányos
adórendszer kiteljesítésével, valamint az adócsalási kiskapuk bezárásával együtt a
költségvetés bevételi oldali többletével is finanszírozza a hiánycsökkentést.
Az államadósság tartós csökkentése, valamint újratermelődésének megakadályozása
növekedésorientált, munkahelyeket teremtő gazdaságpolitikával lehetséges. Ezért a
kormányzati munka kezdetén megörökölt válsághelyzetet kezelő intézkedések és
akciótervek után a Kormány 2011-ben a Széll Kálmán Tervvel nekilátott az ország
átszervezésének.
A növekedés beindítása érdekében a Széll Kálmán Terv keretében sor kerül azon
rendszerek újjászervezésére, amelyek a leginkább felelősek az államadósság
újratermelődéséért. Az országcél - vagyis az euróválság-zónától való elrugaszkodás -
teljesüléséhez a jövő évi költségvetésnek öt célt kell teljesítenie: ki kell teljesíteni az
arányos adórendszert, be kell zárni az adócsalási kiskapukat, legalább 200 ezer
embernek munkát kell adni a Start-munka program keretében, lábra kell állítani a
nyugdíjkasszát és lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza helyzetének rendezése
érdekében. 2012-ben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma, így a megelőző
évhez képest már kétszeres ütemben, 1,5%-kal bővül, miközben az aktivitási ráta is
emelkedik, közel 1 százalékponttal.
A foglalkoztatottság bővülésével párhuzamosan növekszik a vállalatok tőkeigénye, a
termelő ágazatokban ezért számottevő lesz a beruházási aktivitás. A kormányzat ezt a
folyamatot több oldalról támogatja az Új Széchenyi Terv elindításával, az Európai
178
Uniótól származó források bevonásával, illetve az adórendszer és a munkaerőpiaci
ösztönzők átalakításával. 2012-ben a nagy autóipari cégek kapacitásbővítése tovább
folytatódik, ettől az évtől kezdve az új egységek termelésének beindításával már a
nagyberuházások növekedési hatásai is elkezdenek megmutatkozni. A bruttó
állóeszköz-felhalmozás növekedése így 2012-ben 3,2% körül alakulhat.
A válságból való kilábalás során a külső keresletet rekordmértékű növekedés
jellemezte, így a külkereskedelmi forgalom elérte a válságot megelőző szintet. A
kilábalás egyszeri, növekedést gyorsító hatását követően 2011 közepén a kiújuló
adósságválság hatására az üzleti és a fogyasztói bizalom megtorpant, a fejlett
országokban az óvatossági motívumok kerültek előtérbe. Ennek következményeként
2012-ben számítani lehet a külkereskedelem bővülésének lassulására, amelynek
hatására az export növekedése 8,4% körül prognosztizálható. A belföldi kereslet
2012-ben csak lassan élénkül, ezért a nettó export továbbra is pozitív, de a kilábalás
éveihez képest kisebb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.
A Kormány gazdaságpolitikai célja a hosszú távú kilátások alapján egy ambiciózus
gazdasági növekedés megalapozása, de az euróválság tartóssága miatti kockázatok
figyelembevétele nyomán a költségvetés sarokszámainak tervezéséhez 1,5%-os GDP
növekedést vett alapul. A Kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően
ugyanakkor a növekedés szerkezete a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakul, és
egyre inkább belföldi forrásokra támaszkodik. A belföldi gazdaság javuló szerkezeti
egyensúlyát továbbra is pozitív fejlemények kísérik a gazdaság külső egyensúlyában.
A nyersanyagárak és a világpiaci olajár 2011. évi tetőzését követően az infláció
2012-ben 4,2% mértékben várható, amiben az ÁFA-emelés egyszeri növelő hatása is
jelentkezik.
A Kormány társadalom- és költségvetés-politikájának fontos sarokpontja a
munkaalapú gazdaság, az arányos adórendszer és a szolidaritás alapú társadalom
építése. Az elhúzódó euróválság közepette ez külön erőfeszítéseket igényel, ezért a
Kormány Országvédelmi Tervet hirdetett meg, amely az elkövetkező időszak
feladatait foglalja keretbe. Az Országvédelmi Terv végrehajtása számos területen érinti
a költségvetés helyzetét. A nemzetközi gazdasági körülmények miatti kockázatok
kivédésére Országvédelmi Alapot kell létrehozni a költségvetésen belül.
2.	Az államháztartás céljai és keretei
A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a
költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség.
A 2012. évi költségvetés kidolgozásánál ehhez a főbb követelményhez igazodóan,
alapvető prioritásként kell kezelni a következőket:
-	Az államháztartási hiány tekintetében a Konvergencia programban meghatározott
2,5%-os GDP-arányos hiánycél nem növelhető.
-	A nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, csak így érhető el,
hogy az állami pillérbe visszalépők garantáltan hozzájussanak a nekik járó öregségi
nyugdíjhoz.
179
-	Az egészségügyi ellátások biztosítása céljából lépéseket kell tenni az egészségügyi
kassza zárttá tétele irányába.
-	A Kormány elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása
mellett.
-	Az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket,
csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási „kiskapukat”. Ezzel
párhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési
tevékenységét.
-	A foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kell
indítani a Start-munka programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelni
kell a foglalkoztatottak létszámát. Ennek a költségvetési hátterét meg kell
teremteni.
E követelmények megalapozását szolgálta már a Kormány 2011 tavaszán elfogadott
Széll Kálmán Terve. A Terv mélyreható intézkedései az ország megújítását, az állami
működés egészének (oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer, közösségi
közlekedés) átszervezését, a munka becsületének visszaállítását célozzák.
A Széll Kálmán Terv szerepe
A magyar újraelosztási ráta 2008-ig jelentősen, egyes években több mint
10 százalékponttal meghaladta a hasonló fejlettségű tagországokra jellemző átlagos
mértéket, sőt még a gazdaságilag fejlettebb régi uniós tagállamok átlagánál is
magasabb volt néhány százalékponttal. Az eltérő válságkezelési stratégiák hatására ez
a különbség mérséklődött 2009-ben, amikor a költségvetési élénkítés az országok
többségében átmenetileg megemelte a kiadás/GDP arányt, Magyarországon azonban a
kiadáscsökkentő intézkedések következtében jóval moderáltabb volt az újraelosztási
ráta növekedése.
A magyar államháztartás mérete 2009-ben már kissé elmaradt mind az EU-27, mind az
EU-15 átlagától, de továbbra is mintegy 6 százalékponttal nagyobb volt a hasonló
fejlettségű országok, vagy a többi visegrádi ország átlagánál.
Az eltérés közel fele a jóval nagyobb kamatkiadásnak tulajdonítható, de a magyar
államháztartás GDP-arányos elsődleges kiadásai is - bár a korábbi években
megfigyelhető különbség 2009-ben jelentősen csökkent - meghaladják a gazdasági
fejlettség szempontjából hasonló szinten álló tagállamokét. Emellett, a gazdaság
növekedési potenciálja szempontjából kedvezőtlen az állami kiadások szerkezete:
relatíve alacsony a beruházási kiadások, és magas a folyó kiadások (ezen belül is a
társadalmi transzferek) aránya.
Funkciók szerinti felosztásban Magyarország - fejlettségéhez mérten - általános
közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet fordít és bár az
egészségügyi kiadások némi elmaradást mutatnak, ezen belül nemzetközi
összehasonlításban kiemelkedően magas a gyógyszerekre fordított kiadások aránya.
180
A 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán Terv egyszerre veszi célba az
államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi élet rosszul szervezett és ezért az
államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezését, valamint egyidejűleg
segíti a gyors ütemű gazdasági növekedés beindulását is. Az államadósság
újratermelődéséért felelős költségvetési hiányt olyan - elsősorban kiadás oldali -
intézkedésekkel kívánja letörni, amelyek egyben a gazdaság legfontosabb szerkezeti
problémáit is orvosolják. A strukturális reformok az államháztartás hiányának
fenntartható szerkezetben megvalósuló csökkentését célozzák, ami elengedhetetlen az
államadósság tartós mérséklődéséhez.
A Széll Kálmán Terv hat kritikus területet azonosít, ahol az állami kiadások érdemben
nagyobbak az ország gazdasági fejlettsége, társadalmi berendezkedése és fenntartott
intézményrendszere mellett indokolhatónál. Ezek a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer,
a közösségi közlekedés, a felsőoktatás, a gyógyszerár-támogatási rendszer, valamint az
önkormányzatok és a vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek.
A 2012. évi költségvetés már az e területeken meghatározott intézkedések
költségvetési hatásait érvényesíti. A terv megvalósulásával jelentősen csökken az
állami újraelosztás aránya, és növekedésbaráttá válik az állami kiadások szerkezete.
Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer
A 2012. évi költségvetési kiadási előirányzatok már számos reformelemet
tartalmaznak, de a kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékos
költségvetési tervezést igényel. Ennek megfelelően:
-	A közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű
munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó
bérkompenzáció.
-	A központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési
szabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek.
-	A költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra
tervezték a kiadási előirányzataikat.
-	A Kormány újabb lépéseket tesz a munkajövedelemből élők számának további
növelése érdekében, megteremti az aktív korú, munkaképes, az elsődleges
munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét és a
szociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy az jobban ösztönözzön a
munkavállalásra.
-	Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben
mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások
mérséklődnek. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási
támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével.
-	A közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása
lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon.
181
-	Megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy)
rendszerszintű átalakítása.
-	Elindul az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása, a
Kormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű
létszámleépítést foganatosít.
A növekedési kockázatok, a nemzetközi pénzügyi-gazdasági helyzet miatt azonban
mindez nem bizonyult elégségesnek, ezért 2011 szeptemberében a Kormány további
markáns egyenlegjavulást eredményező intézkedéseket hozott a kiadási és a bevételi
oldalt érintően egyaránt. A kiadásoldali intézkedések a központi költségvetési
fejezeteknél céloznak meg újabb megtakarítást: számos területen az eddigi feladatokat
felül kell vizsgálni, korlátozásra kerülnek a kötelezettségvállalási lehetőségek,
valamint a közfeladatok ellátásához nem feltétlenül szükséges beszerzések. A
megtakarítások a központi költségvetés egyes területei mellett érintik az
önkormányzati szektort, a közösségi közlekedést is.
A takarékos költségvetési gazdálkodás mellett tovább folytatódik az állam
átszervezése. Elindultak azok a munkák, melyek az állami rendszerek korszerűsítésére,
az egészségügy, az oktatás átszervezésére irányulnak. Megerősítjük a közbiztonságot,
jelentős erőket fordítunk a gazdaságfejlesztésre és a felzárkóztatásra.
Mindezen célok megvalósítását alapvetően segíti az a körülmény, hogy 2012-ben az
uniós forrásokból 1369 milliárd forint összegű kifizetésekkel számolhatunk, amit a
hazai költségvetés 193 milliárd forinttal egészít ki, így a rendelkezésre álló
költségvetési forrás 1562 milliárd forint.
Ez az összeg 367 milliárd forinttal több a 2011. évi előirányzatnál, ami azt jelenti,
hogy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez mintegy 30%-kal több uniós
forrás áll rendelkezésünkre.
Az államháztartás elsődleges egyenlegének alakulása
Az államháztartás reálfolyamatainak költségvetési vetületét a bevételek és kiadások
egyenlegénél jobban írja le az ún. „elsődleges egyenleg”, amely nem tartalmazza a
kamatkiadásokat. (Pontosabban: az EDP módszertan szerinti elsődleges
államháztartási egyenleg az eredményszemléletű kamatkiadások nélküli statisztikai
államháztartási egyenlegnek felel meg, azaz a kiadások között nem szerepelnek az
örökölt államadósságból adódó tárgyévi kamatterhek). Az egyenleg alakulása
lényegében azt mutatja meg tehát, hogy mennyi lenne a hiány, ha nem lenne
államadósság. Erre az egyenlegre van legközvetlenebb hatása a mindenkori fiskális
(költségvetési) politikának. Az államháztartás EDP módszertan szerinti elsődleges
egyenlegének GDP-ben mért értéke 2011-ben - a magánynyugdíj-vagyon nélkül -
várhatóan 1,9%-os deficit lesz, ezzel szemben a költségvetés-politikai intézkedések és
az államadósság csökkentése következtében ez az érték 2012-ben 1,4%-os szufficitet
mutat.
A 2012. évre kitűzött jelentős javulás mutatja egyrészről, hogy Magyarország elindult
az adósságcsökkentés irányába, másrészről jelzi, hogy ha nem kellene az adósság
terhét cipelnie az országnak, akkor a GDP közel 4%-át kitevő mintegy 1000,0 milliárd
forintot más közfeladatok (oktatás, egészségügy stb.) ellátására lehetne fordítani.
182
Az euróválság okozta kockázatok kivédésére a 2012. évben is betervezésre kerülő
Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék-előirányzata kiegészül az
Országvédelmi Alap speciális, a költségvetési kockázatok kivédését szolgáló
előirányzatával. Mindez együttesen biztosítja a 2,5%-os hiánycél biztonságos tartását.
3.	Adó- és járulékpolitikai célkitűzések
A Kormány a 2012. évben folytatja a hazai adórendszer 2010 II. félévében megkezdett
érdemi átalakítását.
A következő évre vonatkozó szabályozási változásokat hármas szándék vezérli. A
kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel, az államadósság
csökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva, biztosítani kell a kitűzött hiánycél
eléréséhez szükséges költségvetési bevételeket. A Nyugdíjbiztosítási Alap
kiegyensúlyozását segítő korábbi lépések mellett az Egészségbiztosítási Alap
egyenlegét is javítani szükséges, így a Kormány az Alap bevételeinek növelésére tesz
javaslatot. Harmadrészt az adópolitikai lépéseket az arányos és egységes adórendszer
megteremtésére, az adózási kiskapuk bezárására való törekvés jellemzi, amely a
kormányprogram kiemelt célja.
A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az
adójóváírás megszüntetésével a Kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos,
16%-os adórendszer megteremtése felé. A béren kívüli juttatások körén belül változás,
hogy a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a
szabályozás ismét visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá.
A társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében
2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. A
reprezentáció és az üzleti ajándék, mint adóalap növelő tétel, kikerül a társasági adó
hatálya alól, és 2012-től a személyi jövedelemadó rendszerében kerül megadóztatásra.
Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra
emelkedik. EU-s jogharmonizáció keretében megszűnik a személygépjárművek bérlete
utáni ÁFA levonhatóságának tilalma.
A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj
adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós
adóminimum arányát képezi le (8%-os eltérés lesz a két üzemanyag között, a jelenlegi
20% helyett). Így a benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke
97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre emelkedik. A fuvarozók a megemelt adómérték
bevezetését követően is visszaigényelhetik a gázolaj adómértékének adóminimum
feletti részét: a visszaigényelhető összeg 6,50 Ft/literről 19,50 Ft/literre emelkedik,
továbbá a mezőgazdasági felhasználás utáni visszaigényelhetőség aránya 80%-ról
82%-ra emelkedik. Az alkoholok jövedéki adója 5%-kal emelkedik, kivéve a
kommersz (mesterséges aromákat tartalmazó) szeszesitalokat, melyek jövedéki adója
50%-kal nő. A dohánytermékek esetében az adómérték emelése a 2011. novemberi
nagyobb emelést (cigaretta minimumadója 8%-kal, fogyasztási dohány minimumadója
11,8%-kal növekszik) követően félévente történik. 2012 májusától a cigaretta
minimumadója 7%-kal, a fogyasztási dohány minimumadója 10,6%-kal, 2012
183
novemberétől pedig a cigaretta minimumadója 4%-kal, a fogyasztási dohány
minimumadója 7,4%-kal növekszik. A készletfelhalmozás a korábbi készletek
forgalmazására vonatkozó előírással is korlátozásra kerül. A mértékemelés másik
jellemzője, hogy a fogyasztási dohány adómértéke erőteljesebben növekszik annak
érdekében, hogy a cigaretta és a fogyasztási dohány közötti adókülönbözet csökkenjen.
A regisztrációs adó esetén módosul az adótábla, a környezetvédelmi szempontok
fokozottabb érvényesítése céljából az Euro-5-ös gépjárművekre külön oszlop kerül
bevezetésre, illetőleg összevonják a felső két adókategóriát.
Az illetékekkel összefüggő szabályok 2012-től hatályba lépő módosítása
eredményeként a gépjárművek visszterhes vagyonszerzését terhelő illetéket a jármű
korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében kell megfizetni, a megyei
önkormányzatok illetékbevételi részesedését pedig más központi forrás váltja fel.
A cégautóadó köteles gépkocsik adóztatása is a jármű korának és hajtómotorjának
teljesítménye függvényében történik 2012-től, így ez a közteher is értékarányosabbá
válik.
A játékadó köteles szerencsejátékok közül a pénznyerő automatákat terhelő,
játékhelyenként fizetendő tételes adó emelkedése mellett, az átlagot jelentősen
meghaladó nettó játékbevételű automaták után bevételarányos adóteher kerül
bevezetésre. Az adó hatálya 2012-től kiterjed az online szerencsejátékokra is.
A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontos
emelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint új
adónemként baleseti adó bevezetésére, melyek az Egészségbiztosítási Alap
egyenlegének javítása érdekében szükségesek.
4. Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai
Magyarország és az Európai Unió 2012. évi költségvetési kapcsolatát a 2007-2013
közötti uniós középtávú költségvetés keretében rendelkezésre álló források
felhasználása és a közösségi költségvetéshez történő hazai hozzájárulás összege
határozzák meg. A támogatási források felhasználása - nagyságrendjénél fogva -
alapvetően befolyásolja a makrogazdasági paraméterek teljesülését és így a
konvergencia program végrehajtását.
A programozási időszak második felében egyre erősebb az igény, hogy az Európai
Bizottság hét évre hazánk számára biztosított kötelezettségvállalási kereteit az ország
forrásvesztés nélkül, maximálisan le tudja kötni. Az uniós támogatásoknál a Kormány
célja a gyorsítás és a hatékonyságnövelés. A Kormány ez irányba további lépéseket
tesz meg. Mindezt figyelembe véve kerültek meghatározásra az uniós támogatásokhoz
kapcsolódó államháztartási társfinanszírozás összegei a 2012. évben is, és a felülről
nyitott uniós előirányzatok szintén azt garantálják, hogy ne legyenek se pénzügyi, se
szabályozási akadályai az uniós források felhasználásának. Az uniós forrásokhoz
kötelezően biztosítandó államháztartási (központi költségvetési) finanszírozás
továbbra is prioritásként biztosított az egyes fejezetek költségvetésében.
A Kohéziós Alapból finanszírozott projektek tervezésekor figyelembe kellett venni,
hogy egyes esetekben a költségek elszámolhatóságának időszaka (a megvalósítás
184
időtartama) az Európai Bizottság jóváhagyásával kitolódott a 2011-2012. évekre, így
még a 2012. évben is számolni kell kifizetéssel és bevétel elszámolással egyaránt.
A 2007-2013 közötti időszak támogatásainak felhasználási adatai közül kiemelendők -
átfogó fejlesztéspolitikai jellegük, és a rendelkezésre álló európai uniós forrás
nagyságrendje miatt - a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait magában
foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK), valamint az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználását meghatározó Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatásai. Az NSRK, ÚMVP
programjainak, projektjeinek kifizetése az előző évek felfutását követően 2012-től - a
megvalósítás ütemével összhangban - várhatóan tovább növekszik.
A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is több jogcímen érkezik jelentős összegű
támogatás hazánkba, melyek a költségvetésben nem kerülnek elszámolásra,
felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek oka, hogy e támogatásokhoz többségében
nem kapcsolódik kötelezően nemzeti társfinanszírozás, valamint a támogatások
összegének, esetenként pedig a kedvezményezettek körének meghatározása sem a
magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat ugyanis közösségi
jogszabályok vagy az Európai Bizottság döntése határozza meg.
A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben - Európai Mezőgazdasági
Garancia Alapból finanszírozott - a területalapú támogatások dominálnak. A
Csatlakozási Szerződés alapján 2012. évre vonatkozóan már az EU-15-öknek járó
közvetlen támogatások 90%-ára jogosultak a magyar gazdák (ezt egészítheti ki a hazai
költségvetési forrásból finanszírozott ún. top-up támogatás). Az EU Közös
Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím, az ún.
agrárpiaci támogatások (belpiaci, külpiaci, export- és intervenciós támogatások), mely
közül a belpiaci támogatások egy részéhez (pl. Igyál tejet program, Iskolagyümölcs
program, Méhészeti Nemzeti Program, Nemzeti Diverzifikációs Program stb.)
kötelezően kapcsolódik nemzeti kiegészítés.
Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai
Bizottságnál pályázható egyéb támogatások, melyek közül kiemelendőek a kutatás-
fejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható
források.
Az Unió költségvetése részére teljesítendő nemzeti hozzájárulások összegét a tervezési
időszakban elsősorban a közösségi költségvetés várható kiadási főösszege, illetve a
forint euróhoz viszonyított árfolyama határozza meg.
185
II.
A KÖZPONTI KORMÁNYZAT 2012. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI
A.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAI
1.	Központi bevételi előirányzatok
1.1.	Gazdálkodó szervek befizetései
A társasági adónál a 2012. évre tervezett költségvetési bevétel 356,2 milliárd forint,
amely összeg a 2012 januárjában, illetve 2011-ben az évközben hatályba lépő
adóváltozásokkal módosított bevétel. A 2011. évben a költségvetési törvény által
előirányzott társaságiadó-bevétel 288,0 milliárd forint. Ezt az összeget a 2012. évre
tervezett bevétel 68,2 milliárd forinttal, 23,7%-kal haladja meg. A GDP arányában
kifejezett társaságiadó-bevétel 2012-ben 1,2% lehet.
A központi költségvetés hitelintézeti járadékból tervezett 2012. évi bevétele
8.1	milliárd forint, amely 2,7 milliárd forinttal, 25%-kal kevesebb a 2011. évi
költségvetési törvény által előirányzott összegnél.
Cégautóadóból a 2012. évre tervezett bevétele 46,0 milliárd forint, amely összeg a
szabályozási környezet változására tekintettel 17,9 milliárd forinttal haladja meg a
2011.	évi előirányzatot.
Az energiaellátók jövedelemadója címen az energiaellátó vállalkozások által a
központi költségvetésbe fizetendő jövedelemadóból tervezett 2012. évi bevétel
14.0	milliárd forint, amely 6,0 milliárd forinttal, 30%-kal kevesebb a 2011. évre
előirányzott összegnél.
Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 2012. évi költségvetési bevétel
179.1	milliárd forint. Ez a bevétel 1,0 milliárd forinttal, 0,5%-kal kevesebb a 2011. évi
költségvetési törvényben előirányzott összegnél.
A központi költségvetés energiaadóból 2012. évre tervezett bevétele 17,9 milliárd
forintra, vagyis a GDP mintegy 0,1%-ára tehető. A prognózis a gazdasági teljesítmény
növekedésével arányosan növekvő energiafelhasználás feltételezése mellett készült.
A környezetterhelési díj 2012. évi tervezete 8,5 milliárd forint. A fizetési
kötelezettség az összes díj esetében 2009-ben elérte el a törvényi mérték 100%-át. A
díjkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben vannak.
A bányajáradék 2012. évi költségvetési bevétele 93,0 milliárd forint. A bányajáradék
döntő részét, több mint 97%-át továbbra is a kőolaj és a földgáz termékek utáni
befizetések jelentik.
Játékadóból a központi költségvetésnek 2012. évben várhatóan 82,4 milliárd forint
bevétele keletkezik, amely a 2011-ben tapasztalt stagnáló trendre is figyelemmel a
szabályozás változását tükrözi.
Az egyéb befizetések 2012. évi tervezett bevételének 33,0 milliárd forintos összege
1.0	milliárd forinttal lépi túl a 2011. évi előirányzatot. A gazdálkodó szervezetek
186
egyéb befizetéseinek döntő részét továbbra is az állami adóhatóság által beszedett
bírságok, pótlékok teszik ki.
Az egyéb központosított bevételek között a költségvetési törvény 13. § (1)
bekezdésében megjelölt bevételek (adó- és adójellegű bevételek, korábban
visszterhesen nyújtott támogatások visszatérülése stb.) jelennek meg 2012-ben. Ezen
bevételek a központi költségvetés mérlegében 179,0 milliárd forintos összegben
szerepelnek. Újdonság az idei évhez képest, hogy - tekintettel az államháztartási
törvény (Áht.) 2012. január 1-jétől hatályos 100/E. § (3) bekezdésére - ezen a
mérlegsoron kerülnek elszámolásra a korábban az intézményekhez vagy a fejezethez
befolyt és ott felhasznált bírságok is.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén tervezett 2012. évi
költségvetési bevétel 187,0 milliárd forint.
Az egyes ágazatok terhelő különadó címen 2012. évben várható bevétel
155.0	milliárd forint. Az adónemben - tekintettel annak sajátosságaira, és figyelemmel
arra, hogy az adóalanyok számára kellő idő állt rendelkezésre jövedelemszerző
tevékenységük alacsonyabb adóteher eléréséhez való újraszervezéséhez - 2012-ben
kevesebb adó- és adóelőleg fizetési kötelezettség várható.
1.2.	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A központi költségvetés 2012. évre tervezett általános forgalmi adó bevétele
2697.7	milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,1%-ára tehető. A tervszám az előző évi
módosított előirányzathoz képest 8,3%-os növekményt jelent. A bázisévben egyszeri
hatásként jelentkező, ún. negatív ÁFA ügy miatti visszatérítés 255,0 milliárd forintra
becsült hatásának kiszűrésével korrigált bázishoz képest a növekedés 10,9%. A
növekmény a kulcsváltozás és a makroparaméterek változásának együttes hatásaként
adódik.
Jövedéki adóból a 2012. évi várható költségvetési bevétel 898,1 milliárd forintnak,
azaz a GDP mintegy 3%-ának felel meg. A tervszám a bázisévi előirányzathoz képest
17.0	milliárd forinttal, 1,9%-kal magasabb. A növekmény a jövedéki adóemelések és a
makroparaméterek változásának együttes hatásaként adódik.
A költségvetés 2012. évre tervezett regisztrációs adóbevétele 39,0 milliárd forint,
mely a GDP 0,1%-ának felel meg. Ez a bevétel a 2011. évi előirányzathoz képest
6.7	milliárd forinttal, 20,7%-kal magasabb. A növekedésben szerepet játszik a
regisztrációs adótábla módosítása, mely által magasabb adó terheli a kevésbé
környezetbarát motorral felszerelt gépjárműveket.
1.3.	A lakosság befizetései
A központi költségvetés személyi jövedelemadó bevétele a 2012. évben
1550.7	milliárd forint lehet. A 2012. évre vonatkozó tervezés azzal számol, hogy a
nemzetgazdasági szintű bruttó bér- és keresettömeg 2012-ben 4%-kal emelkedik. A
2012. évre tervezett összeg az adóváltozásokkal (beleértve a 2011. év folyamán már
hatályba lépett módosítások áthúzódó hatását is) módosított bevétel: az adóváltozások
2012-ben összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést
eredményezhetnek. Ezen tervek alapján a GDP-arányos személyi jövedelemadó-
187
bevétel 2012-ben 5,3% lesz. A tervezett adóbevétel 13,8%-kal magasabb a 2011. évi
költségvetési törvény által előirányzott összegnél.
Az egyéb lakossági adóbefizetések soron a saját gyümölcsből történő gyümölcspárlat
főzés/főzetés után befolyó szeszadóból és egyéb vámbefizetések utólagos
elszámolásából származó befizetések jelennek meg. Ennek összege 2012. évben
150,0	millió forint, mely a 2011. évi előirányzattól 50%-kal marad el.
Illetékekből a központi költségvetés jövő évre tervezett bevétele 102,5 milliárd forint,
ami a 2011. évi előirányzathoz képest 14,0 milliárd forintos többletet jelent.
Növekedésre - a devizahitel problémákra is figyelemmel - csak a gépjárművek
visszterhes vagyonszerzési illetékének újraszabályozására tekintettel lehet számítani,
azonban növeli a központi költségvetés illetékbevételét a megyei önkormányzatok
forráscseréje (az illetéket központi támogatás váltja fel).
A magánszemélyek egyes jövedelmeire 2010-ben bevezetett különadó címén
tervezett 2012. évi költségvetési bevétel 200,0 millió forint.
1.4.	Befizetések a központi alrendszerből
A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettségeinek 2012. évi tervezett
összege 31,4 milliárd forint, mely a kizárólag saját bevételből gazdálkodó - a
költségvetési törvényben meghatározott - intézmények tételesen megadott összegű
befizetése.
1.5.	Egyéb bevételek
Az egyéb bevételek 2012. évi előirányzata többek között az önkormányzatok által
jogtalanul igénybevett támogatások utáni kamattérítésekből, a felszámolásokból
származó bevételekből, a kezességvállalási díjakból, valamint a korábban beváltott
állami kezességek és viszontgaranciák megtérüléséből tevődik össze. Az előirányzat
tartalmazza továbbá a magyar állam tőkeköveteléseinek visszatérülését is. 2012-ben az
állam tőke-visszatérülései a kormányhitelekből és a belföldi adósoktól származnak.
Az Áht. 26. § (4) bekezdése értelmében az egyéb bevételek között kell elszámolni az
általános tartalék terhére elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel
nyújtandó támogatások visszafizetett összegeit is.
1.6.	Egyéb uniós bevételek
Az egyéb uniós bevételek címen két különböző jellegű bevétel kerül elszámolásra a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben. Egyrészt az Unió
költségvetési bevételeit képező, Magyarországon beszedett ún. tradicionális saját
források (vámok, cukorágazati hozzájárulások) 25%-a - a beszedési költségek
fedezeteként - a hazai költségvetést illeti meg. A vámok tekintetében ez az összeg
2012-re vonatkozóan 8,6 milliárd forint, a cukorágazati hozzájárulások tekintetében
pedig mintegy 173,6 millió forint bevételt jelent.
Másrészt itt kell elszámolni a Kohéziós Alapból finanszírozott és befejezett
környezetvédelmi és közlekedési projektek hazai forrásból megelőlegezett utolsó
20%-a, illetve a 2009-ben zárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult
uniós fejlesztések utolsó 5%-a, összesen 39,8 milliárd forint összegben.
188
2. Központi kiadási előirányzatok
2.1.	Egyedi és normatív támogatások
Az egyedi és normatív támogatások sora nagyobbrészt a helyközi személyszállítási
közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének állami költségtérítését
tartalmazza, ezen túlmenően a bányabezárások költségeit, a mecseki uránbányászok
baleseti járadékainak és kártérítéseinek átvállalását, az egyéb megszűnt jogcímekhez
kapcsolódóan utólagosan jelentkező fizetési kötelezettségeket és az Eximbank Zrt.
kamatkiegyenlítésére szánt összegeket foglalja magában.
Az előirányzat összege a 2012. évben 11%-kal magasabb az előző évi értéknél. A
kiadások növekedése egyrészt a helyközi közlekedés és a vasúti pályahálózatok
működtetése költségtérítésének emelkedéséből, másrészt az Eximbank Zrt. egy, a
korábbi évek során felfüggesztett refinanszírozási konstrukciója újraindulásának
támogatásából fakad.
A bányabezárás keretében kerül sor a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú
Kft. által a szénbányászati szerkezet-átalakításból átvett és a bányászatban jelentkező
állami kötelezettségek vagyonértékesítésből nem fedezett részének finanszírozására.
A helyközi személyszállítási közszolgáltatás és a vasúti pályahálózat működtetésének
költségtérítése keretében kerül sor a vasúti és a helyközi autóbuszos közszolgáltatást
nyújtó vállalkozások közcélú tevékenységéhez kötődő költségtérítési támogatások
teljesítésére. A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése új, önálló jogcím-
csoportként jelenik meg 2012-ben, amely előirányzat a vasúti pályahálózatok
működtetésének bevétellel nem fedezett, indokolt költségeinek a MÁV Zrt. és a
GySEV Zrt. részére történő megtérítésére szolgál. A megjelölt feladatot a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. §-a, valamint az annak alapján a
2011.	év augusztusában megkötött vasúti pályaműködtetési szerződés írja elő az állam
részére.
A vállalkozások egyéb folyó támogatásai között szerepel továbbá a Mecsek-Öko
Környezetvédelmi Zrt. által fizetendő, az uránbányászatban 1993. december 31-ig
keletkezett baleseti járadékok és munkavégzéssel kapcsolatos kártérítések átvállalása,
az egyéb megszűnt jogcímekhez kötődően fennálló fizetési kötelezettségek, valamint
az Eximbank Zrt. kamat-kiegyenlítésének finanszírozása. Ez utóbbi keretében kerül
sor a szakosított hitelintézet által a magyar termékek és szolgáltatások exportjának
finanszírozására nyújtott hitelek kamatainak, valamint az e célt szolgáló finanszírozási
költségek különbözetének központi költségvetés terhére történő kiegyenlítésére.
2.2.	Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása
A közszolgálati média működését a központi költségvetés a médiaszolgáltatásokról és
a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapján a
közszolgálati hozzájárulás útján támogatja. A közszolgálati hozzájárulás - melynek
mértékét az Mttv. 4. számú melléklete állapítja meg - fedezetet nyújt többek között a
közszolgálati médiatársaságok működéséhez, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt.
művészeti együtteseinek fenntartásához, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás
Mttv.-ben meghatározott céljainak megvalósításához.
189
2.3.	Fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítés a közösségi közlekedésben nyújtott utazási kedvezmények
miatti közszolgáltatói bevételkiesés ellentételezését szolgálja. A támogatás előző évi
értékhez mért közel 15%-os csökkenése az utazási kedvezményrendszer módosítására,
valamint a kedvezményes utazások számának - elmúlt évekhez hasonlóan - várható
apadására vezethető vissza.
2.4.	Lakástámogatások
A lakástámogatások az állami lakáspolitika célkitűzései megvalósulását segítik. A
lakáspolitika a nemzetgazdaság fontos részterülete, társadalom- és gazdaságpolitikai
célokat egyaránt szolgál.
A 2012. évi állami lakáspolitika kiemelt célja a polgárok öngondoskodásának segítése
a lakáscélú előtakarékoskodásra való ösztönzéssel. Ennek megfelelően már az idei
évben megnövekedett a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka,
illetve kibővült a kedvezményezettek köre. A módosítások hatására emelkedett
továbbá az egy szerződéssel elérhető maximális szerződéses összeg is.
A lakásépítési támogatások 2012. évi kiadási előirányzatának összege 120,1 milliárd
forintot tesz ki, amely a jelenleg is működő támogatási jogcímeken túl tartalmazza a
jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben álló, lakóingatlanukat eladó és
helyette kisebb értékűt vásároló adósok lakásvásárlási hiteleihez nyújtott
kamattámogatások finanszírozási forrását is.
Ezeken túl az egyéb lakástámogatásokon kívüli forrásokból lakhatási célt szolgál
többek között még a 2007 előtti lakásvásárlási kölcsönök törlesztéséhez nyújtott
jövedelemadó-, illetve a lakásvásárlási illetékkedvezmény, a fegyveres testületek
lakástámogatása, a kötvénytörlesztés (volt lakásalap) és kamatának terhe, a
lakóépületek energetikai célú felújításának támogatása, valamint a Nemzeti
Eszközkezelő Zrt. működése.
2.5.	Nemzeti Szociálpolitikai Alap
A létrehozásra kerülő Alapba a jelenlegi elvek szerint működő szociális ellátások egy
meghatározott köre, valamint a korai nyugdíjak azon csoportja kerül besorolásra,
amelyek a nyugdíjrendszer profiltisztítása során a Nyugdíjbiztosítási Alapból
kikerülnek.
Az átalakítás következtében az ellátások számának csökkentése, az ellátórendszer
egyszerűsítése révén áttekinthető és kiszámíthatóbb rendszer jön létre. A
koncepcióváltás lényege az ellátások egy alapba történő betagozása. Ennek
megvalósításával a későbbiekben kiszűrhetővé válnak a jelenleg különböző
alrendszerek által finanszírozott párhuzamos ellátások, továbbá összegszerűen
kimutathatóvá válik, hogy mennyit költ az állam a szociális ellátórendszer
finanszírozására, lehetővé téve, hogy a mindenkori kormányzat felelős döntést tudjon
hozni az ágazat finanszírozása tekintetében.
Az átalakulás következtében új struktúra alakul ki a XX. Nemzeti Erőforrás
Minisztérium fejezet 20. címszámán belül új alcímszámokon és jogcím-csoport
190
számokon tartalmazza a családi támogatásokat, a korhatár alatti nyugdíjellátásokat,
továbbá az egyes szociális ellátásokat és költségtérítéseket.
2.5.1.	Családi támogatások
A családi támogatások körébe a családi pótlék, az anyasági támogatás, a
gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az apákat megillető
munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése, az életkezdési támogatás, a
pénzbeli gyermekvédelmi támogatások, valamint a gyermektartásdíjak
megelőlegezésének költségvetési forrása tartozik.
Az egyes ellátások előirányzatainak tervezésénél figyelembe kellett venni, hogy a
családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési
támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások
összege 2012-ben nem emelkedik, továbbá a valószínűsíthető demográfiai
folyamatokra tekintettel a családi pótlék előirányzatának megállapításánál az
ellátásban részesülők létszámának 0,2%-os csökkenése prognosztizálható.
2.5.2.	Korhatár alatti ellátások
Az előirányzat tartalmazza a szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az
előrehozott öregségi ellátásokat. Az ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra,
a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt.
2.5.3.	Egyéb szociális ellátások és költségtérítések
Az előirányzat a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatások, valamint a
különféle jogcímeken adott térítések finanszírozását szolgálja. Az egyes ellátások
előirányzatainak tervezése során figyelembevételre került, hogy a nyugdíjakkal azonos
mértékben emelkedő ellátások kivételével a többi támogatás összege 2012-ben
változatlan marad. Az úgynevezett jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások
tervezése a 2011. évi várható kiadásokra és a létszámban bekövetkező változásokra,
továbbá az egészségkárosodási támogatások rendszerének várható átalakítására
tekintettel történt. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes
nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése esetében az ellátások összege a
nyugdíj várható emelkedésnek megfelelően került számításba vételre.
2.6.	A központi alrendszeren belüli egyes támogatások és az
önkormányzati alrendszer támogatása
2.6.1.	Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok
kiadásaihoz
Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek kiegészítéshez a költségvetés jelentős
összeggel járul hozzá. Az ezen a jogcímen megjelenő bevételek döntően az ún.
nemzeti kockázatközösséghez kapcsolódnak, ennek keretében az egészségbiztosítási
járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem kötelezett, de az
egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult személyek után történik a
megtérítés. Itt jelenik meg továbbá a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetéhez
átadott pénzeszköz.
A Nyugdíjbiztosítási Alap két jogcímen kap költségvetési hozzájárulást; egyrészt a
magánnyugdíjpénztári rendszerben maradó személyek kieső járulék-befizetéseinek
191
pótlása, másrészt a GYES-ben és GYET-ben részesülők nyugdíj-hozzájárulásának
megtérítése jogcímeken.
2.6.2.	Helyi önkormányzatok támogatása
A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint
a többcélú kistérségi társulásokat is - 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem
3200,0	milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
Ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és helyben maradó személyi
jövedelemadó révén - mintegy 1140,6 milliárd forintot biztosít, amely összeg a 2011.
évi korrigált bázis irányszám 100,7%-a.
A benyújtott törvényjavaslatban szereplő 1140,6 milliárd forint tartalmazza a megyei
önkormányzatok állami támogatását és az eddigi szabályok alapján kalkulált
potenciális illetékbevételét is, ami a költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája
során - várhatóan - átcsoportosításra kerül a költségvetés megfelelő központi
fejezeteibe, tekintettel arra, hogy a megyei intézmények állami fenntartásba kerülnek
2012. január 1-jétől.
Az összehasonlító szerkezethez a 2011. évi irányszámot korrigálni kell a - lent
részletesen kifejtett - feladatváltozások miatti, fejezetek közötti átcsoportosítás
hatásával, továbbá az egyházi és más nem állami fenntartóknak átadott, korábban
önkormányzati fenntartású intézményekhez kapcsolódó központi támogatások NEFMI
fejezetbe történő átcsoportosítása miatt.
Ezen túlmenően korrekciót igényel a 2011. évi hatások átvezetése, így például a
foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT), a rendszeres szociális segély és egyéb
ellátások 2011. évi létszámbővülése miatti többlettámogatás, a helyi szervezési
intézkedések támogatásának többletigénye, valamint a belterületi belvízrendezési
célokra nyújtott támogatás feladattal együtt való megszűnése, stb.
A 2012. évi változások bemutatását megelőzően megemlítendő, hogy az
önkormányzati finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó, 2013-tól
történő jelentős átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások
rendszerében alapvető változásokat nem indokolt végrehajtani.
A közfoglalkoztatás rendszere és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel
kerültek meghatározásra az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten az FHT
forrásai. A szakmai és pénzügyi szabályozásban így határozottabban megjelenik a
foglalkoztatási szándék, megszűnik a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás:
az aktív korúak ellátásának támogatási összegei az egyéneket erőteljesebben
motiválják a munkaerőpiacra való visszatérésben.
Emellett évek óta visszatérő anomáliát kíván rendezni a javaslat azzal, hogy - a
szociális törvény módosításával összhangban - a pénzügyi szabályozás eszközeivel is
elő kívánja segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív
szempontoknak az erősítését. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul
számíthassanak a szociális háló biztonságára.
E célt szolgálja az is, hogy az önkormányzati segélyezéshez hozzájáruló, ún. „pénzbeli
szociális juttatások” előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra: 2012-ben
valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de
192
hatékonyabban fogja segíteni a valós gondokkal (magasabb segélyezetti létszámmal,
ezáltal több kiadással) sújtott önkormányzatokat.
2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati
lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen
megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő
önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi
költségvetés.
Az önkormányzati ellátások átalakításának egyik lépéseként 2012. január 1-jétől már
nem lesz kötelező feladat az utcai szociális munka. Ennek megfelelően jövő évtől a
hozzá kapcsolódó normatív finanszírozás megszűnik, az eddigi önkormányzati
források átkerülnek a szaktárca fejezetébe. A NEFMI a jövőben pályázat útján nyújt
támogatást a befogadott szolgálatok működéséhez, ezáltal megvalósulhat a területi
kiegyenlítés, a szolgáltatások színvonalának javulása.
A tapasztalatok szerint számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez
és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi
kötelezettségének. A költségvetési törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás
eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a
tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja.
A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai
feladatok támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó
kötelezettségek teljesítésére.
A katasztrófavédelmi és ezen belül a tűzvédelmi feladatok országosan egységes
szakmai és gazdálkodási irányítása érdekében 2012-től a jelenlegi hivatásos
önkormányzati tűzoltóságok közvetlenül az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság hatáskörébe kerülnek. Ennek megfelelően a jövő évtől a tűzvédelmi
feladatok támogatására szolgáló előirányzatok a Belügyminisztérium fejezetbe
csoportosulnak át.
Az azonos feladathoz kapcsolódó támogatások egy helyre koncentrálása, valamint az
átláthatóság érdekében 2012-től a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-
Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének támogatását teljes egészében az
XIX. Uniós fejlesztések fejezet tartalmazza. A IX. fejezetből ide kerül tehát
átcsoportosításra a hazai forrásból megvalósuló projektrész támogatása is.
A tervezési és a beszámolási folyamatokat egyszerűsítendő 2012-től - az állami
támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett - a helyi
önkormányzatok átengedett személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik,
a helyben maradó személyi jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor
változatlan formában és mértékben fennmarad. Tekintettel arra, hogy a megszűnő
személyi jövedelemadó részesedést kiváltó támogatás a 2011. évivel azonos célokat
szolgál, e változás nem érinti tartalmilag és összegszerűségében az egyes
önkormányzatok forrásait.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása
(ÖNHIKI) 8,0 milliárd forinttal, az önkormányzati fejezeti tartalék pedig több mint
3,0	milliárd forinttal csökkenthető 2012-ben. Ennek oka egyrészt, hogy a megyei
193
intézmények fenntartását jövőre átveszi az állam, ezért az ÖNHIKI-t már nem terheli a
megyei intézmények működési forráshiányának finanszírozásához szükséges összeg.
Mérsékelhetőek az említett előirányzatok azért is, mert 2012-ben tovább javul egyes
normatív hozzájárulásoknak a valós feladatellátási szinthez való közelítése,
csökkentve ezáltal a fejezeti tartalék - más jogcímekre történő átcsoportosításával járó
-	felhasználását.
A 2010 II. félévében elindult, társult formában működtetett, kötelező önkormányzati
feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása és a települési önkormányzatok,
illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és
utánpótlás-sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél jelenik
meg: a települési önkormányzat közbiztonságának növelését szolgáló fejlesztések
támogatása.
2.7.	Társadalmi önszerveződések támogatása
A társadalmi önszerveződések támogatása magában foglalja a pártok, valamint a
pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítványok támogatását.
2.8.	Tartalék előirányzatok
2.8.1.	Rendkívüli kormányzati intézkedések
A rendkívüli kormányzati intézkedések (tartalék) előirányzat az előre nem tervezhető,
nem valószínűsíthető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt
elmaradó bevételek pótlására szolgál.
2.8.2.	Céltartalékok
-	Munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja alcímen a munkáltatók
támogatása történik, amennyiben legalább 5%-os béremelést hajtanak végre
legkésőbb 2012. február 1-jével.
-	A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési
szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél
foglalkoztatottak részére a 2012. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi
juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése
történik.
-	A Különféle kifizetések alcím előirányzat terhére az alábbi többletkiadások
finanszírozása, illetve elszámolása történik:
= a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a
diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása,
= a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetések,
= az Országgyűlési Biztosok Hivatala szervezeti átalakítása következtében
jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok kifizetése, valamint
= az Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változása miatti
személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék
növekményének kifizetése.
194
2.8.3. Országvédelmi Alap
A Kormány kellő figyelmet fordít arra, hogy megteremtse mindazon feltételeket és
eszközöket, amelyek megvédik Magyarországot és a magyar gazdaságot a
világgazdaságban zajló folyamatok miatt előálló kockázatoktól. Ezen kockázatok
kivédéséhez Országvédelmi Alap kerül létrehozásra.
2.9.	Kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások
Az egyéb kiadásokból finanszírozható többek között a magán- és jogi személyek
kártérítése, a felszámolásokkal és szanálásokkal kapcsolatos kiadások, a védelmi
felkészítéssel kapcsolatos kiadások, a személyi jövedelemadó 1%-ának civil
szervezeteknél, alapítványoknál történő közcélú felhasználása, valamint az ügyfélnek
visszatérítendő vámbiztosíték.
E kiadások tartalmazzák továbbá hazánk nemzetközi pénzügyi szervezetekben vállalt
tagsága, illetve az ebből adódó kötelezettségvállalásainak többnyire devizában
fennálló kifizetéseit is.
A kormányzati rendkívüli kiadások 2012. évi előirányzata az 1992. évi XXXII.
törvény alapján az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottaknak
fizetendő, az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás-kifizetésekre, illetve a
volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére nyújt fedezetet.
2.10.	Állam által vállalt kezesség érvényesítése
A 2012. évi állami kezesség- és viszontgarancia vállalásokat, valamint az állam által
vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítéseként tervezett kifizetések mértékét
(41,1 milliárd forint) a következők határozzák meg:
Az egyedi állami kezességvállalásoknál, valamint a nemzetközi hitelfelvételeknél, a
Diákhitel Központ Zrt. fizetési kötelezettségeinél, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a
továbbiakban: MFB Zrt.) forrásbevonásainál, és a kiállításokhoz kapcsolódó
garanciáknál beváltásokra feltételezhetően nem kerül sor.
Az egyedi kezességi keretet a törvényjavaslat nem emeli, az megegyezik a 2011. évi
mértékkel.
A kiállítási garanciák/viszontgaranciák keretszáma a 2012. év folyamán fennálló
állami kötelezettség-állományra vonatkozik, figyelembe véve a 2011-ről áthúzódó
kiállításokat is. A 2012. évre tizenhárom, állami garancia/viszontgarancia mellett
megvalósuló jelentős nemzetközi kiállítást tervez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
Az MFB Zrt. tevékenységével kapcsolatos költségvetési keretek változatlanok
maradnak 2012-ben is:
-	forrásszerzési kezességkerete	1400,0 milliárd forint;
-	hitel- és kezességnyújtási kerete	600,0 milliárd forint;
-	árfolyam-fedezeti ügyleteinek kerete 1600,0 milliárd forint
mivel a kihasználtságok nem indokolják az emelést, ugyanakkor megfelelő
nagyságrendűek a gazdaságélénkítési célok megvalósítására, valamint új programok
indítására.
195
Az MFB Zrt. kezességvállalásaihoz és hitelnyújtásaihoz kapcsolódó állami kezesség-
beváltása közel 3,9 milliárd forintban prognosztizálható 2012-ben.
Az Eximbank Zrt. állami kezességvállalás melletti forrásbevonási keretének
2012. évi mértéke megegyezik a 2011. évi 320,0 milliárd forinttal.
Az Eximbank Zrt. által a költségvetés kezessége mellett exporthitel és egyéb
exportcélú garanciaügyletekre nyújtható garanciák teljes kerete évek óta 80,0 milliárd
forint.
Az Eximbank Zrt. garanciaügyleteihez kapcsolódó állami készfizető kezességbeváltási
előirányzat a korábbi években nyújtott garancia ügyletekre biztosít fedezetet. 2012-ben
főként a kockázatos relációkba irányuló exportügyletekhez nyújtott kereskedelmi
típusú garanciáknál várható beváltás.
A MEHIB Zrt. által vállalható nem piacképes biztosítások állományának felső határa
a 2012. évben is 500,0 milliárd forint.
A MEHIB Zrt. kárfizetési előirányzata alapvetően a kazah BTA Bank
fizetésképtelenségével összefüggő fizetési kötelezettséget tartalmazza. A kárfizetési
kötelezettség 2016. novemberéig áll fenn, melynek összege évi mintegy 3,0 milliárd
forint. Csekélyebb összegű kifizetésekkel lehet még számolni a többi egyedi ügylet,
illetve a C típusú és KKV kötvényesek potenciális káraira is.
A törvényjavaslat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség
feltételeit és mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza
meg. A 2012. évre javasolt kezességvállalási keret nagysága az ideivel azonos, és csak
a hazai költségvetési forrásokat terhelő állományt tartalmazza, mértéke a korábbi
évektől eltérően 70%-ról 85%-ra változott, elősegítve ezzel a kereskedelmi bankok
hitelezési aktivitásának növekedését.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél az elmúlt években a beváltási arány a gazdasági és
pénzügyi válság miatt növekedett, a 6% körüli bukási ráta tartós fennmaradásával és a
későbbi években várhatóan meginduló csökkenésével lehet számolni. A beváltások
alakulását 2012-ben is várhatóan az éven belüli Széchenyi Kártyák és banki
kártyahitel-termékek fogják meghatározni.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető
kezességvállalási keret 120,0 milliárd forintos összege az előző évivel azonos.
Az Alapítvány garanciaügyleteiből eredő beváltások összege a válság elhúzódó
hatásaival, a hitelkockázatok növekedésével, a kezességállomány tervezett bővülésével
és a költségvetési viszontgarancia mértékének 70%-ról 85%-ra történt módosításával
magyarázható.
Agrárkezességeken azokat a jogszabállyal és kormányhatározattal vállalt állami
kötelezettségeket értjük, melyek részletes konstrukcióit a korábbi agrártárca határozta
meg rendeletben. Az agrárhitelek kezességérvényesítésének összege változatlan
tendenciát mutat, de ez nagyságrendekkel alacsonyabb a fenti konstrukcióknál.
A közszférában dolgozók lakásvásárlásához nyújtott állami készfizető kezesség
állománya évek óta csökken, míg a Fészekrakó program keretében a fiatalok
lakásvásárlásához vállalt kezesség állományának változatlan szintjét kizárólag a deviza
196
árfolyamváltozás okozza, tekintettel arra, hogy a kölcsönök csaknem 70%-a CHF
alapú hitel. A lakáshitelekkel kapcsolatos állami kezesség beváltása az előző
években ugrásszerűen megnőtt, míg 2011. első félévében mérséklődött. A Kormány
intézkedéseinek hatására az előző évek magas bukási arányával már nem kell
számolni, várhatóan az állomány 5%-ára tehető.
2.11.	Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat 1. számú mellékletében meghatározott,
264,3	milliárd forintos hozzájárulás több tételt foglal magában. Az ÁFA alapú
hozzájárulás kalkulált összege mintegy 37,1 milliárd forintot, a GNI alapú
hozzájárulás mintegy 211,3 milliárd forintot, a brit korrekció összege 14,0 milliárd
forintot, a Hollandia és Svédország számára teljesítendő kiadás - ezen országok más
tagállamokhoz viszonyított alacsonyabb arány szerinti GNI alapú hozzájárulása miatt
-	összege 2012-ben várhatóan mintegy 1,9 milliárd forintot tesz ki. Az egyes tételek
meghatározásakor az Európai Bizottság 2012-re vonatkozó költségvetési tervezetében
foglalt számokhoz igazodik a hozzájárulás összege, amelyeket a GNI alapú
hozzájárulás esetében korrigáltunk a 2011. évi közösségi költségvetés többletének
Magyarországra jutó becsült összegével.
A ténylegesen teljesítendő hozzájárulás összegét továbbá befolyásolja az, ha az
elszámoló árfolyamként használt Európai Központi Bank 2011. december 31-i
forint/euró árfolyama jelentősen eltér a tervezéskor használt forint/euró árfolyamtól. A
nemzeti hozzájárulás mindezen túl változhat a 2011. év végén az Európai Tanács és a
Parlament által elfogadandó 2012. évi uniós költségvetés végső változata, illetve annak
a 2012. év folyamán történő esetleges módosításai következtében is.
3.	Központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
A Kormány az államigazgatás - ezen belül a közszféra működésének gazdálkodásának
-	racionalizálását tűzte ki célul. A fő törekvés az állam rosszul szervezett és ezért az
államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezése, a közforrások
hatékonyabb, takarékosabb felhasználását garantáló - szerkezetében és méretében
megújult - államigazgatás megteremtése.
A költségvetési fejezetek 2012. évi tervezett saját bevétele 2220,9 milliárd forint,
amelyből a fejezeti kezelésű előirányzatok európai uniós támogatása 1527,7 milliárd
forint, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevétele 15,2 milliárd forint, míg az
intézmények bevétele 678,0 milliárd forint.
A költségvetési fejezetek 2012. évi tervezett kiadása 4467,7 milliárd forint, amelyből
az intézményi kiadások összege 2025,1 milliárd forint, míg a fejezeti kezelésű
előirányzatok kiadása 2442,6 milliárd forint.
A központi költségvetési szerveknél 2012-re változatlan bérrel számol a költségvetés,
azaz az illetménytábla és az alapilletmény nem módosul. Az intézményi dologi
kiadások a 2011. évi eredeti, zárolással módosított előirányzathoz képest tovább
csökkentek. A strukturális átalakítások a központi költségvetési szerveknél a
foglalkoztatottak létszámának csökkentését eredményezik.
197
3.1.	A központi költségvetési fejezetek kiadásai
Az Országgyűlés fejezet 21,1 milliárd forintos költségvetése biztosítja az
Országgyűlés Hivatala, a képviselőcsoportok, a bizottságok, a tisztségviselők és az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának folyamatos működését, valamint
a Parlament épülete előtti mélygarázs építését, látogatóközpont kialakítását és a
Kossuth tér történelmi rekonstrukcióját.
Az Országgyűlés fejezetben lévő Közbeszerzések Tanácsa működését 1,4 milliárd
forintos előirányzata fedezi, mely döntő részben saját bevételből származik. A
Közbeszerzések Tanácsa gondoskodik a közbeszerzési törvényben meghatározott
célkitűzések érvényre juttatásáról. Főbb feladatai: közreműködés a közbeszerzési
politika alakításában, a közbeszerzési eljárásokat támogató-segítő funkciók,
hirdetmények megjelentetése és ellenőrzése, jogorvoslat, névjegyzékek vezetése.
A Köztársasági Elnökség kiadási és egyben támogatási előirányzata 1,3 milliárd
forint. Az előirányzat fedezetet nyújt az elnöki hivatal működésére, a Sándor Palota, a
köztársasági elnök rezidenciája és a volt elnökök részére vásárolt ingatlanok
fenntartására, valamint ezen épületeken szükséges beruházások végrehajtására.
Fejezeti kezelésű előirányzat szolgál az állami kitüntetések költségeire.
Az Alkotmánybíróság 1,6 milliárd forint összegből gazdálkodhat a 2012. évben,
amely összeg az Alkotmánybíróság alapfeladatainak ellátása mellett biztosítja az
alkotmánybírák számának növekedése miatti személyi, dologi és beruházási célú
többletköltség fedezetét is.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részére a 2012. évben közel 1,2 milliárd
forint áll rendelkezésre feladatainak ellátásához, melynek több mint 80%-át a személyi
juttatások és annak járulékai teszik ki.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvénnyel létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság feladatainak - a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a
közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülése ellenőrzésének
és elősegítésének - 2012. évi ellátását 0,4 milliárd forint biztosítja.
Az Állami Számvevőszék 2012. évi javasolt kiadási előirányzata 7,2 milliárd forint,
melyet szinte teljes egészében költségvetési támogatás finanszíroz.
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve,
ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényszerűségi szempontok szerint
végzi.
A Bíróságok 2012. évi működésére - a több mint 2,2 milliárd forintos saját bevétellel
együtt - mintegy 71,2 milliárd forint áll rendelkezésére.
A Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2012. évi előirányzata közel 32,5 milliárd
forint, mely tartalmazza a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó elhelyezési
kiadások és eszközbeszerzések fedezetére szolgáló 1,3 milliárd forintot is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata
217,4	milliárd forint, bevételi előirányzata 55,3 milliárd forint, a támogatása
162,1	milliárd forint. A közigazgatás hatékonyabb működése érdekében a Kormány
198
megalakulását követően az elsődleges prioritások között az állam újjáépítését tűzte ki
célul. A területi államigazgatás átalakítása, integrációja eredményeként a közigazgatási
hivatalok bázisán 2011. január 1-jével felállított fővárosi és megyei
kormányhivataloknál 108,1 milliárd forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre a
2012. évi feladatok ellátásához. A határon túli magyarok programjainak támogatása
priorizált terület, mely 2012-ben nem a KIM fejezeti kezelésű előirányzati között
szerepel, hanem a Bethlen Gábor Alap költségvetésében.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2012. évi javasolt kiadási előirányzatát,
0,9 milliárd forintot költségvetési támogatás finanszíroz.
A Hivatal kormányzati ellenőrzési szerv, amely ellátja a kormánydöntések
végrehajtásának ellenőrzését, a központi költségvetés, az elkülönített állami
pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és - a Kormány irányítása vagy
felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi
költségvetési szervek kormányzati ellenőrzését, valamint a gazdálkodó
szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a
kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok
kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból
juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások, és az említett szervezetek részére az
állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának
ellenőrzését. A Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed továbbá a tartósan állami
tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve az MNB-t -
ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik, a Kormány, a
Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv
által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, valamint
az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére is. A fentieken
kívül a Hivatal látja el a magánnyugdíjpénztáraknak a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodása
jogszerűségének, valamint az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása
jogszerűségének ellenőrzését is.
A Miniszterelnökség fejezet 2012. évi kiadási előirányzata tartalmazza a
Miniszterelnökség működési kiadásainak fedezetét 3,9 milliárd forint összegben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 383,2 milliárd
forint, bevételi előirányzata - a központosított bevételek nélkül - 194,2 milliárd forint,
a támogatása 189,0 milliárd forint.
A fejezet költségvetésében meghatározó támogatási forrás az Új Magyarország
Vidékfejlesztési Program (II. NVT), amelynek révén a 2012. évben 231,0 milliárd
forinthoz juthatnak a gazdálkodók.
A fejezet tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési
támogatásként 2012-ben a Nemzeti támogatások alcím 59,4 milliárd forintot irányoz
elő, mely a területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséhez (top-up támogatáshoz), a
korábbi években működtetett agrártámogatások 2012. évi költségvetést terhelő
kötelezettségvállalásaihoz, valamint az Európai Bizottságnál notifikált nemzeti
támogatások finanszírozásához biztosít fedezetet.
199
A VM költségvetése nem teljeskörűen tartalmazza az uniós támogatásokat. Az EU-ból
érkező közvetlen termelői támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása
ugyanis a Kincstári Egységes Számlán (KESZ) keresztül valósul meg. Ezen uniós
támogatások közvetlenül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
közreműködésével jutnak el a mezőgazdasági termelőkhöz.
Az uniós programok kiegészítő támogatására összesen 9,4 milliárd forintot irányoz elő
2012.	évre a költségvetés.
Tovább folyatódik 1,5 milliárd forintból a 2011. évben megkezdett Tanyafejlesztési
Program, melynek célja a tanyai gazdálkodás megújításával és a tanyai életmód
hátrányainak csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek finanszírozása.
Az osztatlan földtulajdon kimérésének költségeire 3,0 milliárd forint, míg az új
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működtetésére, feladatainak támogatására
16,4	milliárd forint került tervezésre.
2012-ben a Honvédelmi Minisztérium kiadási előirányzata 234,9 milliárd forint, a
bevételi előirányzata 21,3 milliárd forint, a támogatási előirányzata 213,6 milliárd
forint.
A tárca költségvetése biztosítja, hogy hazánk önkéntes alapon szervezett,
professzionális személyi állománnyal feltöltött honvédséggel képes legyen
Magyarország függetlenségét szövetségi együttműködéssel megvédeni, NATO és
európai uniós tagságából eredően a nemzetközi szerepvállalással és a szövetségesi
kötelezettségek teljesítésével, az ENSZ és az EBESZ által végrehajtott műveletekben
való részvétellel a nemzetközi biztonság erősítéséhez hozzájárulni, valamint teljesíteni
a védelmi felkészülésből adódó feladatokat.
A fő cél továbbra is a Magyar Honvédség alkalmazhatóságának, telepíthető
képességének növelése, a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás
követelményeinek megfelelő katonai képességek kialakítása, a haderő expedíciós és
professzionális jellegének erősítése.
A tárca költségvetése tartalmazza többek között a Gripen repülőgépek bérleti díját és a
bérlettel összefüggő különböző fegyverzeti, elektronikai, híradós beszerzéseket, a
pilóták pótlólagos képzéséhez kapcsolódó kiadásokat (összesen 33,1 milliárd forint),
valamint az Önkéntes Tartalékos Rendszerben résztvevő állomány rendelkezésre állási
díját 1,2 milliárd forint összegben.
A Belügyminisztérium 2012. évi feladatrendszere kibővül az értékteremtő és hasznos
közfoglalkoztatás rendszerének (Start-munka program) kiépítésével és
működtetésével, melynek keretében a munka világából tartósan kiszorultak számára
nyílik meg a mezőgazdaság, a bio- és megújuló energiatermelés, az építőipar, az
országos nagyberuházások területén a munkalehetőség. A közmunkaprogramok
összehangolása, valamennyi elemének egységes irányítása érdekében a
Belügyminisztérium irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság is.
A kormányprogramnak megfelelően a közrend és közbiztonság javítása, közterületi
jelenlét erősítésére, a külső határok védelmével kapcsolatos határrendészeti feladatok
ellátása érdekében a rendőrségnél - a képzések ütemének megfelelően - folytatódik és
200
lezárul a 2011-ben megkezdett létszámfejlesztési program. A program révén több mint
négyezer képzett tiszthelyettes szolgálatba helyezése történik meg.
A büntetés-végrehajtás 2012. évi forrásai biztosítják a számában növekvő fogvatartotti
létszám biztonságos őrzésének, ellátásának, foglalkoztatásának feladatait, illetve
bizonyos területek fejlesztését (pl. 621 fős fogvatartotti férőhelybővítés, 104 fős
állományi létszámnövelés, a biztonságos őrzéshez szükséges tárgyi feltételek javítása).
2012-től az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába kerülnek át a
hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, ezzel megvalósul az egységes irányítás és a
finanszírozás, a területi kiegyensúlyozatlanságok megszűnnek, hatékonyabb lesz a
feladatellátás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata
61.2	milliárd forint, bevételi előirányzata 10,6 milliárd forint, támogatása 50,6 milliárd
forint.
A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a Kárrendezési célelőirányzat támogatása a
tavalyi évvel megegyezően 4,0 milliárd forint, amely összeg a kötelező gépjármű-
felelősség biztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami
kötelezettségek rendezésére, baleseti kártérítési járadék fizetésére, valamint az állami
vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait
megillető kártérítések fedezetéül szolgál.
A nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok támogatása
2.2	milliárd forint, mely a Magyarország - a tárca feladatkörébe tartozó - gazdasági,
területfejlesztési és építésügyi nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő
kötelezettségei teljesítéséhez biztosít forrást.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatása 1,8 milliárd forint, mely
támogatási keretösszeg a kamara által a 2012. évben ellátandó közfeladatok
függvényében került megtervezésre.
A Magyar Államkincstár feladatainak ellátásához 21,9 milliárd forint kiadás áll
rendelkezésre, melyből 16,3 milliárd forintot támogatás és 5,6 milliárd forintot saját
bevétel biztosít.
A költségvetés 1,2 milliárd forint támogatást biztosít a Kormány döntés-előkészítő,
komplex nemzeti és nemzetgazdasági elemző, értékelő, stratégiákat megalapozó
szerveként létrehozott Nemzeti Stratégiai és Tervezési Hivatal részére.
Létrehozásra kerül továbbá egy központi hivatal a nemzetgazdasági miniszter
felügyelete és irányítása alá tartozó foglalkoztatáspolitikai intézményekből a
Foglalkoztatási Hivatal bázisán, amely ellátja a Foglalkoztatási Hivatal eddigi
feladatait, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség középirányítói,
illetve másodfokú munkabiztonsági hatósági és felügyeleti feladatait, valamint a
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet feladatait. Kiadási előirányzata
4,6 milliárd forint, bevétele 0,9 milliárd forint, támogatása 3,7 milliárd forint.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet 2012. évi javasolt kiadási előirányzatát
98%-ban költségvetési támogatás finanszírozza. A Hivatal az állami adó- és
vámhatósági feladatokat összevontan, közös szervezet keretein belül látja el.
201
Struktúrája négy fő tevékenység köré szerveződik: adóigazgatás, vámigazgatás,
bűnügyi nyomozati tevékenység, valamint a szakmai tevékenységet támogató
informatika. Feladata az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme
az adó-, a vám- és büntetőjog eszközeivel. Munkájában kiemelt feladatként szerepel a
vám- és jövedéki, az adó- és pénzügyi ellenőrzési tevékenység, továbbá a bűnüldözői
munka hatásfokának növelése, illetve az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása,
az adózással kapcsolatos jogkövető magatartás elősegítése gyors, korszerű és
ügyfélbarát szolgáltatások révén.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata
333,2	milliárd forint, bevételi előirányzata 135,5 milliárd forint, a támogatása pedig
197,7	milliárd forint.
Az Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés 4,0 milliárd forintos
előirányzata használható fel az országos közúthálózaton folyó egyes beruházások
előkészítésére, területszerzésére, elkészült beruházások lezárására, valamint egyes nem
Európai Uniós forrásokból finanszírozott útszakaszok építésére.
Az Autópálya rendelkezésre állási díj előirányzata 99,3 milliárd forint, az M5 és az
M6 autópályák koncessziós szerződéseiben vállalt kötelezettségeknek megfelelően.
Oktatási, kulturális és sport PPP programok támogatása 21,1 milliárd forint, amely
összeg bérleti díjak, rendelkezésre állási díjak és közüzemi díjak fedezetét,
sportlétesítmény szolgáltatási díj hozzájárulást, illetve a szerződésből adódó egyéb
kötelezettségek teljesítését szolgálja.
Az Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció fejezeti kezelésű előirányzat
magában foglalja a Kormányzati informatikai rendszerek és a közháló
alapszolgáltatásainak, az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR)
szolgáltatásának biztosítását, valamint a Kormányzati informatikai rendszerek
konszolidációjához kapcsolódó feladatokat. Ezek támogatására összesen 17,3 milliárd
forintot irányoz elő 2012. évre a költségvetés.
A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a Beruházás ösztönzési célelőirányzat
támogatása címen 13,4 milliárd forint szolgál a nemzetgazdasági szempontból
kiemelkedő jelentőségű beruházások támogatását látja el, amelyről a Kormány
egyedileg dönt.
A Turisztikai célelőirányzat támogatása 10,1 milliárd forint, amely a nemzetközi
turisztikai marketing- és promóciós tevékenységet, az idegenforgalom fellendítését és
a Formula-1 Magyar Nagydíj jogdíjának támogatását szolgálja.
A Külügyminisztérium fejezet kiadási előirányzata 66,7 milliárd forint, bevételi
előirányzata 7,3 milliárd forint, a támogatási előirányzat 59,4 milliárd forint. A
kiadások növekedését elsősorban a nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések
finanszírozása okozza.
A Kormány által elfogadott külkapcsolati stratégia meghatározza a tárca 2012. évi
tevékenységének fő irányvonalait. Ennek alapján kiemelten támogatott cél a
felülvizsgált külképviseleti hálózat működésén keresztül a magyar kül- és európa-
politikai érdekérvényesítő képességünk növelése; a nemzetközi szervezetek keretében
a globális problémák megoldásában, valamint a demokratizálódási folyamatok
202
elősegítésében való aktív részvétel; a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a
humanitárius segélyezési tevékenység támogatása; az állami protokoll kiadásainak
biztosítása; a szomszédsági és regionális politika, valamint a határon túli magyarsággal
való kapcsolat ápolása.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezeten belül az oktatás területén az előző évhez
hasonlóan 2012-ben is kiemelt figyelmet kap a közoktatásban a határon túli
kapcsolatok erősítése, fenntartása, valamint a kisiskolák további támogatása, amely
már nemcsak újraindítást, hanem a finanszírozási problémákkal küzdő iskolák
megsegítését is jelenti. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási
intézmények finanszírozására fordítandó előirányzat a 2011. évi intézményátadások
miatt jelentősen növekszik. A NEFMI felügyelete alatt álló egyetemek, főiskolák
támogatása mellett a tárca normatív finanszírozás keretében hozzájárul az egyházi és
alapítványi felsőoktatási intézmények működtetéséhez. A költségvetés támogatást
biztosít továbbá az európai uniós és nemzetközi oktatási és képzési programokban
történő magyar részvételhez is. A felsőoktatás új finanszírozási rendszere már a
következő tanévtől növelheti az egyetemek rendelkezésére álló forrásokat.
Az egészségügy területén a 2012. évi költségvetésben részben a programban részt
vevő egyetemek támogatásában, részben fejezeti kezelésű előirányzatként jelenik meg
az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása. A
pályakezdő orvosok anyagi helyzetét a Rezidens Támogatási Program keretében
igényelhető ösztöndíj is segíti. Jelentős összegű támogatást biztosít a költségvetés a
légimentés-eszközpark bérlésével, oltóanyag biztosításával összefüggő forrás
biztosítására, valamint a feladatellátásban részt vevő társadalmi szervezetek
támogatására.
A kultúra vonatkozásában 2012-ben folytatódik a Magyar Nemzeti Digitális Archívum
gyűjteményének kialakítása, megkezdődik a január elsején hatályba lépő világörökségi
törvényben szereplő feladatok végrehajtása, valamint a Mátyás-templom
rekonstrukciós munkálatainak utolsó szakasza. A Finnugor Népek
VI. Világkongresszusa augusztus végén hazánkban kerül megrendezésre. A megszűnő
Magyar Mozgókép Közalapítvány feladatait a jövőben a Magyar Nemzeti Filmalap és
a NEFMI megosztva látja el, a tárca elsősorban az „art-mozi” hálózat fejlesztéséhez,
filmszakmai rendezvényekhez járul hozzá, valamint folyósítja a Mozgókép Mestere
Díjjal járó juttatásokat.
A szociális ágazat 2012-ben is hozzájárul a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
feladatok ellátásához, az egyházi és más nem állami fenntartású szociális,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működési kiadásaihoz, a
hajléktalanellátásban részt vevő szervezetek és a karitatív tevékenységet végző
szervezetek kiemelten jelentős szociális tevékenységéhez. A gyermek- és
ifjúságpolitikai célok előirányzatai továbbra is hozzájárulnak a kábítószerfogyasztás
megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátásához, a gyermek és ifjúsági célú
üdültetéshez és a Gyermek és Ifjúsági Alap támogatásához. A tárca támogatást nyújt
továbbá a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programokhoz, valamint
érdekvédelmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok és az Országos
Fogyatékosügyi Tanács 2012. évi működéséhez. A súlyosan mozgáskorlátozott
203
személyeknek gépjárművásárlás céljából nyújtott támogatása 2012-től már a megújult
rendszerben segíti a mozgáskorlátozottak mobilitásának növelését.
A sport területén 2012-ben fontos feladat a londoni olimpián és paralimpián történő
részvétel biztosítása, melyhez a sportolók eredményes felkészülésének elősegítésén túl
olyan feladatok is kapcsolódnak, mint a doppingellenes tevékenység támogatása.
2012-ben folytatódik a debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója. A
versenysport mellett a szabadidősport, diáksport támogatása is fontos célja a tárcának,
csakúgy mint az utánpótlás-nevelési feladatokhoz való hozzájárulás. Folytatódik az
országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása, és a tárca
hozzájárul az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladataihoz is.
A Gazdasági Versenyhivatal 2012. évi javasolt kiadási előirányzata 2,4 milliárd
forint, melyet teljes egészében költségvetési támogatás finanszíroz. A Hivatal ellátja a
törvény szerinti versenyfelügyeleti funkciókat, a versenypártolási feladatokat, ami
versenyszempontú jogszabályvéleményezést jelent, valamint a versenykultúra
fejlesztését.
A Központi Statisztikai Hivatal fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 12,4 milliárd
forint, bevételi előirányzata 0,4 milliárd forint, támogatási előirányzata 12,0 milliárd
forint. A rendelkezésre álló források a KSH és intézményei működését, valamint a
zavartalan feladatellátást biztosítják. A 2011. évi népszámlálás teljes körű
végrehajtásával kapcsolatban 2012-ben 3,1 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél 2012-ben folytatódik a kutatóintézet-
hálózat megújítása, az MTA 38 kutatóintézetéből és két kutatóközpontjából
5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont alakul. Folytatódik és megemelt költségvetéssel
kiterjesztésre kerül a „Lendület program”, amelynek célja fiatal kutatók akadémiai
kutatóintézetekben történő alkalmazásának támogatása. Az Országos Tudományos
Kutatási Alapprogramok költségvetési támogatása 2012-ben 2,5 milliárd forinttal,
mintegy 50%-kal emelkedik.
A Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló 2011. évi CIX. törvény
rendelkezése értelmében az MMA mint köztestület a költségvetésben önálló fejezetet
alkot. Az MMA számára 2012-ben biztosított 1,0 milliárd forint a köztestület
vezetésének, felügyelő bizottsági tagságának díjazásán, a Titkárság működtetésén felül
többek között társadalmi szervezetek támogatásához, valamint kutatási tevékenység és
művészeti folyóirat- és könyvkiadás támogatásához járul hozzá.
3.2.	Kormányzati beruházások
A központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatai között összevontan, Beruházás
alcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására
szolgáló összegeket. Az állami feladatok ellátását szolgáló és az állami vagyon részét
képező tárgyi eszközökön megvalósuló vagy azokat eredményező beruházások célját a
fejezetet irányító szervek jelölik ki az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban.
A kizárólag hazai forrásból finanszírozott központi beruházások előirányzata terhére -
a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve - 2012-ben az alábbi
főbb programok valósulnak meg, illetve folytatódnak. A központi beruházásokhoz
kötődő kiadások közel 75%-a a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetének
204
közlekedési célú fejlesztéseinek megvalósítását szolgálja, amelyek mellett tovább
zajlanak még egyes vízügyi és kulturális területeket érintő központi beruházások.
Ezen túlmenően a központi beruházások részét képezik a fegyveres és rendvédelmi
szervek szolgálati lakásainak létesítését - ideértve a lakásvásárlást is - és a hivatásos
állomány lakástámogatását szolgáló előirányzatok is. A központi beruházási kiadások
mintegy 7%-át kitevő lakáscélú előirányzatok a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a
XIV. Belügyminisztérium, a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a
XVIII. Külügyminisztérium fejezeteiben lelhetők fel.
3.3.	Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásokból származó bevételei
és kiadásai
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül 2012-ben az uniós források
összesen 1527,7 milliárd forintot képviselnek, melyek több támogatási program
keretében használhatók fel.
A 2004-2006 közötti uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódó támogatások
A 2004-2006. közötti európai uniós támogatások közül egyedül a Kohéziós Alap
forrásainak terhére történik kifizetés 37,1 milliárd forint összegben, köszönhetően
annak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a budapesti központi szennyvíztisztító
telep megvalósításával kapcsolatos uniós bevételek elszámolhatóságára vonatkozó
2012.	év végi határidőt. A 2012-ben várható kiadás mellett egyes környezetvédelmi
projektek esetében a korábbi évek kiadásaihoz kapcsolódóan 10,0 milliárd forintnyi
uniós forrás is ebben az évben térül meg az időközi kifizetés keretében.
A 2007-2013 közötti uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódó támogatások
A 2007-2013 közötti időszak európai uniós pénzügyi kerettervéhez kapcsolódó
strukturális és kohéziós politikai fejlesztési célok megvalósításának stratégiai
dokumentuma az NSRK. Az NSRK stratégiai célkitűzései nyolc ágazati és hét
regionális operatív program keretében valósulnak meg, mely a strukturális alapok, és a
Kohéziós Alap forrásainak felhasználását célozza. 2012-ben az NSRK operatív
programjainak keretében 1426,2 milliárd forint kifizetésével számol a tervezet,
amelyből 1288,3 milliárd forint az európai uniós forrás. Az EU által jóváhagyott
hétéves indikatív pénzügyi tábla az operatív programok uniós és hazai finanszírozási
arányát 85-15%-ban rögzítette. A támogatás mértékének meghatározásánál azonban
tekintettel kell lenni arra, hogy az EU által előírt államháztartási társfinanszírozási
kötelezettség a központi költségvetési finanszírozásnál bővebb kategóriát ölel fel. Így
az államháztartás körébe tartozó közszféra kedvezményezettjeinek (elsősorban
önkormányzatoknak) önereje is beleszámít az összegbe, ami egyes programok
esetében az elméleti aránynál jóval kisebb központi költségvetési támogatást
eredményez. A 2012. évben az uniós források aránya meghaladja a 90%-ot, mely a
támogatás alapú (uniós forrás+központi költségvetési forrás) elszámolását korrigálja
szemben a közkiadás alapú (uniós forrás+központi költségvetési forrás+közszféra
kedvezményezett önereje) elszámolással. A módosításnak köszönhetően az Európai
Uniótól lehívott források és az akciótervek szerint nyilvántartott támogatási összegek
az időszak végére összhangban kerülnek, a hét év átlagában megtartva a 85-15%-os
uniós-hazai közkiadási arányt.
205
A 2007-2013 közötti időszakban az EU által rendelkezésünkre bocsátott, az - Európai
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott - agrár- és vidékfejlesztési
támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás felhasználási területeit, céljait az
ÚMVP foglalja magában, mely öt tengelyre tagolódik. Az I. A mezőgazdaság és
erdészeti ágazat versenyképességének javítása, II. A környezet és a vidék fejlesztése,
III.	Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése,
IV.	LEADER - helyi közösségek fejlesztése, V. Technikai Segítségnyújtás. Ezen felül,
külön alapból - Európai Halászati Alap - finanszírozva, meg kell említenünk a
halászati támogatásokat is, melyek mértékükben igen, de jelentőségükben nem
maradnak el az agrártámogatásoktól. Az alapok átlagos uniós-hazai közkiadási aránya
75-25%, de ettől az aránytól az egyes konkrét intézkedések eltérnek. Az ÚMVP
tervezett kiadása 227,4 milliárd forint, melyből 169,7 milliárd forint az uniós forrás,
míg a halászati támogatásokra 2011. évhez hasonlóan 3,6 milliárd forint került
betervezésre, melyből 2,7 milliárd forint az uniós támogatás.
Az Európai Területi Együttműködés (ETE) program a határmenti régiók
együttműködését, integrált fejlesztését segíti elő. Az Európai Területi Együttműködés
jogcím-csoporton belül két további program, a területi együttműködés speciális
karakterekkel rendelkező INTERREG IVC programja, valamint az Európai
Szomszédsági és Partnersége Eszköz (ENPI) tervezésére is sor kerül. Az INTERREG
IVC program célja, hogy a régióközi együttműködésen keresztül hozzájáruljon az
innováció, a tudás alapú gazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelőzés
területén Európa gazdasági modernizációjához és növekvő versenyképességéhez. Az
ENPI az Európai Bizottság által kezdeményezett pénzügyi eszköz, amely a közösség
külső határai mentén elhelyezkedő, jelenleg EU-n kívüli partnerországok érintett
régióival való együttműködést támogatja. Együttesen 56,2 milliárd forint kiadással
számol a javaslat, amelyből 44,6 milliárd forintot tesz ki az európai uniós forrás.
Az Európai Bizottság és Svájc közötti kétoldalú megállapodás értelmében Svájc
egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a 2004. évben csatlakozott országok
részére. A Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek kilenc prioritás területe:
a regionális fejlesztés, árvízvédelem, infrastruktúra, természetvédelem, Magántőke
Alap, turizmus, K+F és Ösztöndíjalapok, egészségügy, továbbá a biztonság. A
célkitűzésekkel összhangban lévő projektek támogatására szolgáló források
egységesen, külön jogcímcsoportként kerülnek feltüntetésre a törvényjavaslat
mellékletében. A Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek esetén 2012. évi
törvényjavaslat 4,5 milliárd forint összegű kiadással számol, amely magában foglalja a
kapcsolódó 3,7 milliárd forint összegű uniós bevételt is.
Az EGT, Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében a 2009-2014. években is
lehetőség nyílik projektek finanszírozására. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus
2009-2014-es időszakában forrásfelhasználásra a következő fő prioritási területek
mentén kerülhet sor: szén-dioxid megkötése és tárolása, zöld ipari innováció, kutatás
és ösztöndíj, humán erőforrás- és társadalmi fejlődés, bel- és igazságügy, méltányos
munka és háromoldalú párbeszéd előmozdítása. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus
2009-2014-es időszakában a környezetvédelem és környezetgazdálkodás,
klímaváltozás és megújuló energia, civil társadalom, humán erőforrás- és társadalmi
fejlődés, valamint a kulturális örökség védelme jelentik a főbb prioritási területeket.
206
Az EGT, Norvég Alap támogatásából megvalósuló projektek 2009-2014. évi
programjának finanszírozására 2012. évben kiadási oldalon 4,1 milliárd forintot, míg
ehhez kapcsolódó uniós bevételként 3,5 milliárd forintot tartalmaz a javaslat.
4.	Az állami vagyon kezelése
Az állami vagyonkezelés központi kezelésű bevételei és kiadásai
-	az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) hatálya és a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása,
-	a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény (MFB tv.) hatálya és a
Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) tulajdonosi joggyakorlása; valamint
-	a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hatálya és a
vidékfejlesztési miniszter nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
tulajdonosi joggyakorlása
alá tartozó vagyonnal kapcsolatos tételeket tartalmazzák.
Az MNV Zrt. és az MFB vagyonkezelési tevékenysége egységes minisztériumi
irányítás és felelősség mellett működik, vagyonkezelési tevékenységük hatásait
alapvetően a nemzeti fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet (vagyon fejezet) tartalmazza. A
Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó vagyonnal kapcsolatos tételek önálló költségvetési
fejezetben jelennek meg. A differenciálódás ellenére továbbra is egységes
költségvetési elszámolási szabályok érvényesülnek a vagyongazdálkodási műveletek
során.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint az állam
vagyonával összefüggő bevételek egy része megjelenik a központi költségvetés
mérlegében, más részük (a kölcsön-visszatérülések és a tulajdonosi részesedések
értékesítése) finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, amely nem érinti a
központi költségvetés egyenlegét. Az állam vagyonával összefüggő kiadások szintén e
két típusba sorolhatók, a kölcsönnyújtások lehetnek finanszírozási célú pénzügyi
műveletek.
A vagyongazdálkodási feladatokat illetően a felmerülő kiadások együttes mértéke
110,3	milliárd forint, amely takarékos gazdálkodást követel a vagyonkezelő
szervezetektől. Az együttesen 50,4 milliárd forint összegű bevételek alapvetően a
vagyon hasznosításából származnak, az értékesítési bevételek tervezett összege
-	figyelemmel az ingatlanpiac visszaesésére - viszonylag csekély.
A költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a ténylegesen
megvalósuló többletbevételek terhére rendkívül indokolt esetben bővíteni lehessen a
vagyoni kiadások mértékét.
4.1.	Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások
Az NFA-val való gazdálkodás 2012. évi tendenciáit alapvetően a Nemzeti Földalapról
szóló törvényben rögzített földbirtok-politikai irányelvek határozzák meg.
Az állami tulajdonban lévő termőföldek hasznosításából származó haszonbérleti
díjbevétel határozza meg az NFA-fejezet bevételének nagyságrendjét. A haszonbérleti
207
bevételek teljesítéséhez szükséges a haszonbérleti díjak piaci árakhoz való közelítése,
illetve a hasznosítatlan területek haszonbérbe adása.
A termőföldekkel való gazdálkodás kiadásai közül az életjáradék kifizetések a
meghatározóak. Az NFA-fejezetből a korábbi években megkötött szerződések alapján
21 000 fő járadékosnak kell életjáradékot folyósítani. Az életjáradék ellenében a
Nemzeti Földalapba került, többségében nehezen hasznosítható, kisebb részben
hasznosíthatatlan (számos esetben osztatlan közös tulajdonban lévő), elszórtan
elhelyezkedő, kisebb térmértékű termőföldek hozadéka nem fedezi az éves életjáradék
fizetési kötelezettséget.
2012-re a termőföld tulajdonviszonyait megváltoztató jelentősebb allokáció nem
szerepel a tervben, a szerényebb mértékű termőföld-vásárlási előirányzat elsősorban a
Magyar Állam jogszabályba foglalt termőföldre vonatkozó elővásárlási jogának
gyakorlását szolgálja. Továbbra is hangsúlyos feladat a nyilvántartások bővítése, a
földvagyon érdemi számbavétele és jogi rendezése. Ezt segíti elő az állami tulajdonú
ingatlanvagyon felmérésére (ún. Országleltár) tervezett kiadás, amely mind az NFA
tételei között, mind a vagyon fejezetben megtalálható.
4.2.	A vagyon fejezet bevételei és kiadásai
Ingatlanügyletek
Az ingatlanértékesítésből származó bevételeket a feleslegessé vált ingatlanok tervezett
eladása alapozza meg. A 2012. évre tervezett bevétel alapvetően számos, kisebb értékű
értékesítésből származhat. Az ingatlanpiac fellendülésére 2011-ben sem került sor, és a
jelenleg ismert körülmények figyelembevételével erre a jövő évben sem lehet
számítani. A jellemzően állami tulajdonban lévő, nagyterületű és nagyobb értékű
ingatlanokra az átlagosnál lényegesen kisebb kereslet mutatkozik. A befektetői kedv
erősödése továbbra sem érezhető, és az ingatlanpiacon megfigyelhető eladási hullám
(túlkínálat) miatt kialakuló nyomott árakon történő értékesítés az állami vagyonvesztés
lehetőségét hordozná magában.
2012-ben is folytatódik az ún. Táncsics-börtön épületéért az Amerikai Egyesült
Államok követségének átadandó épület felújítása. Az ingatlanvagyon fejlesztésére
szánt összegek költségvetési szervek elhelyezését szolgáló épületek használatra
alkalmassá tételét, egyes kiemelt kormányzati ingatlanprojektek végrehajtását, továbbá
műemlékek felújítását szolgálják.
Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által
működtetett konstrukció (NET program) a szociálisan leginkább rászoruló
családoknak kíván segítséget nyújtani. Az ingatlanvásárlásokhoz szükséges forrást az
állam biztosítja a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére.
Osztalékbevételek
A 2011. évi társasági eredmények alapján elvonható osztalékbevételek döntő része
várhatóan továbbra is a Magyar Villamos Művek Zrt.-től származik. A MOL esetében
az állam nem rendelkezik az osztalékfizetésre meghatározó befolyással, így
megalapozottan osztalékbevétel nem tervezhető.
208
Állami tulajdonú gazdasági társaságok tőkeemelése és támogatása
Ezen előirányzatok kezelése megoszlik az MNV Zrt. és az MFB között. Társasági
finanszírozásként jelenik meg a Nemzeti Filmalap Zrt., illetve egyes nonprofit
társaságok közfeladatainak támogatása.
Az államot a korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások
A korábbi privatizációkhoz kötődő állami kötelezettségek közül az állam tulajdonosi
felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok (pl. Simontornya, volt bőrgyár
kármentesítése) finanszírozása a meghatározó.
Koncessziós bevételek
A tervezett koncessziós típusú bevételek meghatározó hányada (8,5 milliárd forint) a
900 Mhz-es, illetve a 26 Ghz-es frekvenciasávok értékesítéséből származik. A további
bevételek a fennálló - távközlési, autópálya és szerencsejáték - koncessziós
szerződések alapján évente fizetendő összegekből származnak.
B.
Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása
Elkülönített állami pénzalapként hat alap működik. Az alapok 2012. évi főbb
támogatási céljai:
A Munkaerőpiaci Alapból valósul meg 2011-től a közfoglalkoztatás támogatása. A
tervezésnél a közfoglalkoztatás új rendszerének kialakításával összefüggő előírásokat
figyelembe véve 2012-ben az Alap hozzájárul a Start-munka program
megvalósításához. E feladattal összefüggésben az Alap költségvetési támogatásban is
részesül. Az Alap továbbra is nyújt támogatást foglalkoztatási és képzési célokra,
valamint a passzív ellátásokon belül az álláskeresési támogatások fedezete is
biztosított. A foglalkoztathatóság javítására szolgáló prioritásokra társfinanszírozással
biztosít forrást az Alap az európai uniós forrás fogadásához. Továbbá a TÁMOP
„Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások” és a „Foglalkoztatást ösztönző
normatív támogatások” intézkedések esetében az Alap előfinanszírozóként is
közreműködik.
A Bethlen Gábor Alap célja, hogy a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való
-	egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és
kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti
sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatást nyújtson. A
határon túli magyarok programja támogatásának nagy része 2012-ben a Bethlen Gábor
Alapon keresztül valósul meg, s nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
fejezeti kezelésű előirányzataiból. Ebből adódóan az érintett fejezeti kezelésű
előirányzatoknál korábbi években kimutatott támogatások a Bethlen Gábor Alap
költségvetésének a részét képezik.
A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges, valamint a
kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és
üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását
209
biztosítja. Az Alapból mind a felhalmozási, mind a működési kiadások finanszírozása
pénzeszközátadással valósul meg. A felhalmozási célú pénzeszközátadás
államháztartáson kívülre történik, nonprofit szervezetnek, a Radioaktív Hulladékokat
Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (RHK Kft.), amely a
beruházásokat végzi. A működési célú pénzeszköz átadást nagy részben az RHK Kft.
kapja tárolók üzemeltetési költségeinek fedezésére, valamint az RHK Kft.
üzemeltetési, fenntartási, hatósági felügyeleti kiadásaira, de történik pénzeszközátadás
az államháztartás egyes alrendszerei részére is, önkormányzati társulások és az Alapot
kezelő Országos Atomenergia Hivatal részére.
A Nemzeti Kulturális Alap a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának,
megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatását szolgálja. Az
Alap céljainak megvalósítása érdekében a nemzeti erőforrás miniszter az elvi, irányító
és koordináló döntések meghozatalára Bizottságot létesít, amelynek elnökét a nemzeti
erőforrás miniszter nevezi ki, tagjainak felét saját hatáskörében, másik felét az érintett
szakmai/társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg.
A Wesselényi Miklós Ar- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és - árvízből
eredő - belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönöz. Az Alapba a
Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan-tulajdonnal
rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezután
jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alapnak eddig érvényesen
összesen 1454 db kártalanítási szerződést kötött. Az összes érvényesen létrejött
szerződésből - figyelembe véve a szerződésmegszűnéseket - 2011. június 30-án
788 db hatályos kártalanítási szerződés állt fenn. 2012-ben az alapkezelő célja, hogy a
káreseményeket követően minél több kártalanítási szerződés jöjjön létre, továbbá az
esetlegesen bekövetkező árvízi károk kárrendezése során az eddigieknek megfelelően
továbbra is tartani kell a WMA eljárásrendjében meghatározott ügyintézési
határidőket.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai
innováció állami támogatását biztosítja. Az Alap átfogó célja a kutatás-fejlesztés és
innováció támogatása, a globális piacon versenyképes termékek és szolgáltatások
fejlesztésének segítése a magyar innovatív vállalkozásoknál.
C.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA
1.	A Nyugdíjbiztosítási Alap
Az államháztartási törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a bevételek és kiadások
egyensúlyával tervezett költségvetés készítését írja elő, ennek a követelménynek az
Alap 2012. évi költségvetése megfelel. Mivel a tényleges évközi folyamatok a
tervezettől eltérhetnek, ezért a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény
kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartozó ellátásokat akkor is ki kell fizetni, ha az
Alap bevételeit meghaladják a kiadások.
210
Az Alap 2012. évi költségvetése tartalmilag jelentősen eltér a korábbi évekétől. Ez a
változás az ún. „profiltisztítással” függ össze, ami azt jelenti, hogy a korhatár előtti
ellátások finanszírozása 2012. január 1-jétől kikerül az Alapból. Ennek megfelelően a
korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások mindhárom csoportja,
valamint a rehabilitációs járadék finanszírozása - a megfelelő fedezet biztosításával -
továbbiakban az Egészségbiztosítási Alapból történik. Az előrehozott öregségi
ellátások, szolgálati ellátások és a korkedvezményes ellátások finanszírozása a
Nemzeti Szociálpolitikai Alapból történik.
Az Alap bevételi és kiadási előirányzatainak meghatározásánál a kiindulópontot a
2011. évi várható adatok képezték, amihez rendelkezésre álltak az év első nyolc
hónapjára vonatkozó előzetes adatok. Ezekből történt a korábbi évek jellegzetes
tendenciáit is figyelembevéve az év egészére vonatkozó adatok előrejelzése.
Az Alap bevételei alapvetően két forrásból származnak: a nyugdíj-hozzájárulás és
járulékbevételek (munkáltatói és biztosítotti együttesen) képezik a meghatározó
nagyságrendet, az egyéb járulékok és hozzájárulások adják a kisebb részt. A
hozzájárulás és járulékbevételek 2012. évi előirányzatainak kialakításánál érvényesült
a járulékköteles jövedelmek alapját képező nemzetgazdasági szintű bruttó
keresettömeg-növekedés hatása.
Az egyéb járulékok és hozzájárulások előirányzat-csoport tartalmazza az
Egészségbiztosítási Alapból átadott, a GYED-ben részesülők után fizetett nyugdíj-
hozzájárulást, az MPA-ból érkező megtérítést, és néhány kisebb nagyságrendű
előirányzat is itt jelenik meg.
Kiegészíti az Alap bevételeit a költségvetésből két jogcímen érkező hozzájárulás;
egyrészt a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók kieső járulékbefizetésének
pótlására, másrészt a GYES-ben, GYET-ben részesülők nyugdíj-hozzájárulásának
megtérítésére biztosított összeg.
A 2012-re tervezett nyugellátási kiadások előirányzat esetében az előző évi várható
teljesítéshez viszonyított növekményt alapvetően két tényező alakította:
-	a 2012. januárban végrehajtandó emelés, amelynek mértéke megegyezik a tárgyévi
költségvetési törvényben meghatározott fogyasztói árindexszel (reálérték tartás),
-	az ún. „automatizmusok”, azaz az ellátotti létszám változásának, az állomány
cserélődésének és a kiegészítő ellátások száma alakulásának együttes hatása.
Az Alap kiadási előirányzatai között jelenik meg a már említett „profiltisztítás”
keretében az Egészségbiztosítási Alapba átkerülő ellátások fedezetéhez átadott
pénzeszköz összege.
Az igazgatási szervezet működésére fordítható kiadási előirányzat a költségvetési
szervekre vonatkozó előírások alapján lett meghatározva.
2.	Az Egészségbiztosítási Alap
Az Alap bevételeinek nagyobb része járulékbevétel és hozzájárulás, valamint
költségvetési hozzájárulás. Az elsőként említett bevételi körbe tartozó - annak jelentős
részét képező - járulékbevételek előirányzatainak meghatározásánál érvényesülnek a
járulékszabályozásban 2012. január 1-jétől tervezett változások, a biztosítotti
211
egészségbiztosítási járulékmérték 1 százalékpontos emelése és a járulékalap
szélesítése.
Fontos forrást jelent a bevételek másik csoportját képező költségvetési hozzájárulás.
Ennek döntő része a költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz, amely azon
személyek után történik, akik nem kötelezettek egészségbiztosítási járulék, vagy
egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, de jogosultak egészségügyi
szolgáltatások igénybevételére.
Az Alap meghatározó nagyságrendű kiadásai két nagy csoportba sorolhatók: a
természetbeni és pénzbeli ellátások csoportjába. A természetbeni ellátások legnagyobb
előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátások adják, az erre a célra fordítható összeg
meghaladja a 2011. évi előirányzatot. Szintén a természetbeni ellátások közé tartozik a
gyógyszerek fogyasztói árának támogatására szolgáló előirányzat, melynek
tervezésekor a Széll Kálmán Terv szerinti intézkedések hatása is figyelembevételre
került.
2012-ben kibővül az Alap pénzbeli ellátásainak köre, itt találhatók a rokkantsági,
rehabilitációs ellátások, amelyek 2011-ben még a Nyugdíjbiztosítási Alap és a
Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetből kerülnek finanszírozásra. Szintén a
pénzbeli ellátások csoportjába tartoznak a GYED, a terhességi-gyermekágyi segély és
a táppénz előirányzatok is. Ezek tervezésénél a kiadásokat alapvetően befolyásoló
paraméterek feltételezett értékei, valamint a 2011. évre vonatkozó előrejelzések lettek
figyelembe véve. A táppénz előirányzat esetében érvényesül a szabályozásváltozásból
eredő hatás is.
Az igazgatási szervezet működési kiadásainak előirányzata érvényesíti a költségvetési
szervezetekre vonatkozó előírásokat.
D.
Az államháztartás központi alrendszere hiányának finanszírozása,
AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE, ADÓSSÁGSZOLGÁLATI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK
1. A hiány finanszírozása és a központi költségvetés adósságának kezelése
A nemzetközi tőkepiaci válság hatására 2008-at követően jelentősen átértékelődtek az
államadósság-kezelés kockázatai és jelentősen romlott a finanszírozási mozgástér is. A
hagyományos piaci kockázatokon azaz, a kamat- és devizaárfolyam-kockázaton túl
kiemelt fontosságot kapott a megújítási és finanszírozási kockázat. Ezen kockázatok és
Magyarország megítélése szempontjából rendkívül fontos a Kormány által 2011-ben
végrehajtott jelentős mértékű államadósság-ráta csökkenés.
A finanszírozási és államadósság-kezelési szempontból rendkívül sikeres 2011. évet
követően 2012-ben hasonlóak a célkitűzések: a forintpiac stabilitásának megőrzése, a
piaci likviditás erősítése, a teljes körű piaci finanszírozás fenntartása és az IMF hitel
törlesztésének megkezdése. A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is a
forintkibocsátások szerepe a meghatározó, ugyanakkor a jelentős összegű
devizalejáratokat (jelentős részben a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé
váló részét is) devizakibocsátással kívánja biztosítani az adósságkezelés. 2012-ben
212
összesen 1,3 milliárd euró devizakötvény, valamint 2,9 milliárd SDR (3,2 milliárd
euró) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes.
2012-ben továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel
felvétele várható a Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől (NFI), amely 0,8 milliárd
euro (214,0 milliárd forint) külföldi hosszú futamidejű forrás bevonását jelenti majd a
Kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.
A központi kormányzat hiányának finanszírozását alapvetően forintkibocsátások
biztosítják a tervek szerint. 2012-ben jelentősen csökken a hiány nagysága, és így
csökken a nettó kibocsátás. A nettó forint-kibocsátáson belül meghatározó a hosszú
forrást jelentő államkötvények értékesítése. A diszkontkincstárjegyek szerepe
kismértékben csökken, így nő az adósságkezelés mozgástere. A finanszírozási célok
között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok
értékesítésének erősítése, ezen belül elsősorban a hosszú futamidejű Prémium Magyar
Államkötvények fokozott értékesítése.
2.	A központi költségvetés adósságának 2012. évi alakulása
A központi költségvetés adóssága 2012 végére a hiány és az egyéb finanszírozandó
tételek hatására várhatóan 243,2 milliárd forinttal, 19 328,0 milliárd forintra
növekszik, ami a GDP 66,4%-a. Ezáltal folytatódik a 2011-ben kezdődött folyamat, és
az államadósság rátája, az eladósodottság tovább csökken.
3.	A költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadások
A nettó pénzforgalmi kamatkiadások várható pénzforgalmi összege 2012-ben
1005,7	milliárd forintot tesz ki. A nettó kamatkiadások emelkedése részben a
nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a csökkenő kamatbevételeknek a
hatása. A nettó kamatkiadások 2012-ben várhatóan a GDP 3,5%-át teszik ki, amely
gyakorlatilag megegyezik a 2011. évi aránnyal.
Az eredményszemléletű EDP szerinti nettó kamatkiadások 2012-ben 1049,0 milliárd
forintot tesznek ki, ami növekedést mutat a megelőző évi 968,9 milliárd forinthoz
képest.
Az eredményszemléletű kamatkiadások nominális növekedését részben a devizában
fennálló adósság eredményszemléletű bruttó kamatkiadásának 2011-ről 2012-re
történő, összességében 31,2 milliárd forintos növekedése okozza. A forintban fennálló
adósság eredményszemléletű kamatkiadása a tervezett állománynövekedés (pozitív
nettó kötvénykibocsátás) miatt szintén növekszik.
Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2012-ben a GDP 3,6%-át teszik ki.
A nemzetközi pénz- és tőkepiacon tapasztalható zavarok miatt képzett kamatkockázati
tartalék 50,0 milliárd forint.
4.	Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2012-ben mintegy
39,3	milliárd forinttal elmaradnak a 2011. évi várható összegtől. Ezen belül a KESZ
után kapott kamatok nagysága várhatóan 16,4 milliárd forinttal lesz kevesebb a
213
2011.	évinél a kisebb tervezett átlagos KESZ-állomány miatt. 2011-ben a
magánnyugdíjpénztáraktól a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott
jelentős volumenű vagyon folyamatos értékesítése következtében emelkedik meg a
KESZ állománya évközben. A deviza-kamatbevétel összege jelentősen, mintegy
17,1	milliárd forinttal csökken, ami részben a nemzetközi hitelcsomagból a bankoknak
továbbhitelezett állomány visszafizetésének és a MOL-részvénycsomag vásárlása
miatti betétállomány jelentős csökkenésének a következménye.
III.
A KORMÁNYZATI SZEKTOR ADÓSSÁGA ÉS HIÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓ
MÓDSZERTANA SZERINT
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásainak megfelelően ez a
fejezet a 2012. évre tervezett adatok alapján ismerteti a módszertani különbözőségeket
és a kiemelt mutatók alakulását.
Az államháztartás költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata a maastrichti deficitmutatóval és elsődleges egyenleggel (GDP százalékában)	2012. évi előirányzat
Államháztartás pénzforgalmi egyenlege	-2,5
Maastrichti egyenleg (kormányzati szektor EDP egyenlege)	-2,5
- EDP kamatkiadás	-3,9
- EDP elsődleges egyenleg	1,4
Alrendszerenkénti bontásban:	
- központi költségvetés EDP egyenlege	-1,9
- TB alapok EDP egyenlege	0,0
- elkülönített alapok EDP egyenlege	-0,1
- helyi önkormányzatok EDP egyenlege	-0,5
- államháztartáson kívüli, kormányzati szektorba sorolt szervezetek egyenlege	0,0
GDP (milliárd forint)	29 111
A maastrichti adósság 2012 végén várhatóan 71,8% lesz.
1.	Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései
Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb
szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek
beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti
jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a
kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt
képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti
besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik, vagy nem. A korábbi,
statisztikai hatóságok által követett gyakorlat az volt, hogy legalább 3-5 éves tartós
tendencia alapján ítélték meg az adott szervezet gazdasági magatartását és így
szektorbesorolását. Jelenleg egy új szervezetet lehetőleg már megalakulásakor, az
üzleti tervek alapján be kell sorolni a megfelelő szektorba.
A fenti statisztikai ismérvek alapján a 2012. évi költségvetés tervezési időszakára a
kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek a következők:
214
-	Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.,
-	Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.,
-	Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.,
-	Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.,
-	Magyar Turizmus Zrt.,
-	Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.,
-	Magyar Televízió Nonprofit Zrt.;
-	Duna Televízió Nonprofit Zrt.,
-	Magyar Rádió Nonprofit Zrt.,
-	MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.,
-	N emzeti Színház Zrt.,
-	Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.,
-	Regionális Fejlesztési Holding Zrt.,
-	Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat,
-	Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BM SK
Zrt.),
-	Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.,
-	Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. (MÜPA Kft.)
-	Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
-	Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
-	Nyugdíjreform és Adósságcsökkentési Alap,
-	Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft.,
-	Pécsi Fürdő Kft.,
-	Csepp TV Dél-Pesti Televízió Stúdió Kft.,
-	Szolnoki Televízió Zrt.,
-	Szint Szegedi Intézménytakarító Kft.,
-	Zalaegerszegi Városi Televízió Kft., továbbá
-	a kormányzat által irányított és többségükben finanszírozott nonprofit szervezetek
(elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok): a KSH
statisztikai felvétele alapján összesen 181 átsorolt nonprofit szervezet (2010).
A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai
munkabizottság állapítja meg, számuk 2012-ben várhatóan meghaladja a kétszázat. A
besorolt vállalatok mellett más vállalatok megfigyelésére is sor kerül. A legutóbbi, az
MNB és a KSH által elvégzett felülvizsgálat keretében 18 nonprofit szervezet
kormányzati szektorba sorolásáról született döntés, visszamenőleg 2009-től kezdődően
és további 4 nonprofit szervezetként működő kórház besorolásáról 2010-től
kezdődően. Az átalakított médiaszervezetek változatlanul a kormányzati szektor
részei.
215
2. A kiemelt mutatószámok
Európai Uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, melynek fiskális
kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot pedig 60% alá kell csökkenti, középtávon
pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott 1,5%-os
deficitcélt kell teljesítenünk a GDP arányában.
Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak a Túlzott Hiány Eljárás (EDP)
keretében évente két alkalommal - március és szeptember végéig - kell hivatalos
jelentésben (Notifikáció) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati
szektor adósságát és hiányát. A határidők megegyeznek a kormányzati szektor
negyedéves nemzeti számlájának közlési határidejével, így a nemzeti statisztikai
hivatalok átvehették a pénzügyminisztériumoktól az első adatközlés feladatát. Ennek
megfelelő változás következett be hazánkban is, 2006 tavaszától már a Központi
Statisztikai Hivatal állítja össze a Notifikációs jelentést valamennyi tényidőszakra a
nem-pénzügyi számlák tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák
körében, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium az adott évi várható értékét mind az
EDP egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak.
2.1.	Az adósságmutató módszertana
Az adósságmutató értékét és viszonyszámát nemcsak az adósságállomány alakulása,
számbavételének módja befolyásolja, hanem az is, hogy a kormányzati szektoron
belüli szervezetek milyen nagyságrendben birtokolnak ezekből az adósságokból. A
költségvetési/zárszámadási prezentáció a központi költségvetés könyvi értéken
nyilvántartott, hitelviszonyból származó bruttó adósságáról ad számot.
A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor (az
1. pontban ismertetett szervezeti kör) konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi
ki. A konszolidálás a kormányzati szektoron belüli adósságelemeket (pl. az
Egészségbiztosítási Alap likviditási hitelét a Kincstártól, a helyi önkormányzatok
tárcájában lévő állami értékpapírokat) kiszűri. A Túlzott Hiány Eljárás referencia-
értékeként választott adósság bruttó szemléletű mutató: a különböző pénzügyi
instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók)
az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel (pl. a Magyar Állam
Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló tartozása nem csökkenthető a
hitelintézeteknek továbbkölcsönzött hányaddal, külföldi tartozásaink nem
nettósíthatóak a külfölddel szembeni követelésekkel, pl. egyes fejlődő országoknak
nyújtott kormányhitelekkel) és nem csökkenthetők a más instrumentumban fennálló
követeléssel sem (pl. a Magyar Állam Európai Unióval, Nemzetközi Valuta Alappal
szemben fennálló hiteltartozása nem csökkenthető az MNB-nél elhelyezett tartós
betéttel). A névértéken számított adósság a visszaváltáskor ténylegesen fizetendő érték
szerinti számbavételt jelenti. A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem
rendelkeznek, ezért nem részei az uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási
számviteli szabályok szerint a diszkont-értékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván,
így a kibocsátási és visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az Államadósság
Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által nyilvántartott értékpapír-adósságot növeli.
Az ÁKK által kimutatott államadósságon (a központi költségvetés bruttó adósságán)
felüli, maastrichti adósságállományba beszámító jelentősebb tételek a következők:
216
-	A Gripen repülőgépek beszerzését a statisztikai számításokban az Eurostat katonai
beszerzésekre vonatkozó általános érvényű döntése alapján pénzügyi lízing
módjára kell elszámolni, 2012 végére a fennálló tartozás várhatóan 65,7 milliárd
forint lesz.
-	Az MNV Zrt. speciális kötvényes privatizációs technikát alkalmazott a Richter
Rt.-ben fennálló 25%-os részesedésének eladására. 2004 szeptemberében ötéves
lejáratú kötvény aukciós kibocsátására került sor, amely lejáratkor, 2009-ben vált
átcserélhetővé részvényekre, ugyanakkor az Államnak lehetősége volt a
részvények előre meghatározott árfolyamon való visszavásárlására, amennyiben a
befektetők a részvényre történő átcserélés mellett döntöttek. A kötvények
lejáratakor az Állam a részvények megtartása mellett döntött, az átcserélhető
kötvények törlesztésének finanszírozására pedig egy, az előzőhez hasonló
konstrukciójú, de névértékében azt számottevően meghaladó átcserélhető kötvényt
bocsátott ki. Az új kötvénykibocsátás - névértéken és 2012. évi várható
árfolyamon számítva mintegy 223,7 milliárd forint - miatt fennálló tartozás a
kormányzati szektor adósságának részét képzi.
-	A kormányzati szektorba besorolt, államháztartáson kívüli szervezetek adóssága.
-	A kormányzati szektor adósságába beletartoznak a helyi önkormányzatok
hitelviszonyon alapuló tartozásai, valamint a központi költségvetés által biztosított
megelőlegezések (utóbbiak azonban konszolidálásra kerülnek kormányzati
szinten), míg az önkormányzatoknál eszközként felhalmozott állampapírok
állománya csökkenti a kormányzati szektor egészének adósságát.
-	A társadalombiztosítási alapoknak a Kincstári Egységes Számláról nyújtott
likviditási hitel év végi állománya, valamint az év végi megelőlegezések is az
alrendszer adósságaként vannak kimutatva az uniós statisztikában, a kormányzati
szinten konszolidált adósságot azonban nem érintik.
2.2.	A hiánymutató módszertana és alakulása
A maastrichti hiánymutató és az államháztartási törvényben meghatározott
deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az
eredményszemléletű számbavételből adódik, de más jellegű tételek is befolyásolják
azt.
Ezek közül a 2012. évi elszámolásokat is befolyásoló jelentősebb tételek a következők:
-	A Gripen-szerződés keretében 14 repülőgép NATO-kompatibilissé tétele vált
lehetővé, ezzel párhuzamosan kiépültek a földi irányítási és más kiszolgáló
rendszerek. A magyar fél oktatási-képzési szolgáltatásokat is igénybe vesz, a gépek
tulajdonjoga azonban a svéd partnernél marad. A rendelkezésre állás időpontjától
kezdődően 10 éves bérleti periódus indul, mely időszak a szakértők szerint mintegy
harmada a repülőgépek felújítás után kalkulálható hasznos élettartamának. A
magyar fél rendelkezik vételi opcióval, a vásárlásról az Országgyűlés jogosult
dönteni. Ezen ismérvek alapján az ügylet szolgáltatás-vásárlással kombinált
bérletnek tűnhet, de az Eurostat munkadöntést hozott valamennyi hosszú lejáratú
szerződéses konstrukcióban megvalósuló katonai eszköz beszerzésére/bérletére. A
döntés értelmében minden esetben vásárlásként kell elszámolni az ilyen
217
ügyeleteket, mégpedig abban az időpontban, amikor az eszközöket a kormányzat
birtokba veszi. Ez azt jelenti, hogy a teljes bérleti időszakban a folyó (képzési,
fenntartási, rendszerirányítási stb.) költségek folyamatosan, míg egy-egy nagyobb
összegű kormányzati kiadás a gépek statisztikai „beszerzéseként” 2006-2007-ben
jelentkezett. A repülőgépek beérkezése előtti időszakban ténylegesen kifizetett
lízingdíjakból a repülőgépekre jutó rész előlegfizetésnek tekintendő. A beérkezés
éveiben a statisztikai „vételár” és az előleg különbözeteként hitelfelvételt is
könyvelni kell (a pénzügyi lízing mintájára), majd a beérkezést követő időszakban
a lízingdíj meghatározott része a statisztikai hitelfelvétel törlesztésére fordítandó.
A Gripen-bérlet statisztikai elszámolása 2008-tól kezdődően - a korábbi évekkel
ellentétben - kedvező hatással van az ESA ’95 szerinti egyenlegre, miután a gépek
2006-2007. évi beérkezését követően, 2008-tól az üzemeltetésre, karbantartásra és
pénzügyi költségekre eredményszemléletben kalkulált összeg alacsonyabb a
költségvetésből ténylegesen fizetett lízingdíjnál. 2012-re ebből fakadóan
12,7	milliárd forint egyenlegjavulás várható.
-	Az Eurostat módszertani határozatot adott ki 2005 februárjában az EU-források
elszámolásáról, miután igen eltérő gyakorlatot tárt fel a tagországoknál. A
módszertani döntés elvi lényege, hogy az uniós források nem befolyásolhatják a
kormányzat egyenlegét, ugyanakkor a kormányzat bevételei és kiadásai között csak
a kormányzati egységek mint végső kedvezményezettek által felhasznált források
vehetők számításba. A kormányzati szektoron kívüli felhasználás pénzügyi
műveletnek, nem ESA-kiadásnak és bevételnek tekintendő, ezen tételeket a
központi költségvetésben elszámolt bevételekből és kiadásokból azonos összeggel
kell kivonni. Az Eurostat továbbá - szokásos kétévenkénti látogatása során -
javasolta, hogy az egyedi uniós jóváhagyást igénylő ún. nagyprojektek esetében, a
döntést megelőzően szakértői becsléssel határozzuk meg és számoljuk el
bevételként az adott évi kiadásokból későbbiekben nagy valószínűséggel EU-
forrásból megtérülő részt, ezzel biztosítva az eredményszemléletű számbavételt és
minimalizálva a későbbi statisztikai felülvizsgálatok nagyságát. Ugyanez a
módszer érvényesítendő a programzárásokhoz kapcsolódó, kötelezően hazai
finanszírozású utolsó részletek elszámolásánál, illetve egyéb, több év múltával
megtérülő uniós források esetében is. Az új ESA kézikönyv már önálló
alfejezetként tárgyalja az EU-transzferek elszámolásának részletes szabályait.
218
219
A részletes indokolás
220
221
I.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE
1. §
A 2012. évi költségvetés főösszegei.
2.	§
A törvény és az 1. melléklet a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek
fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti bontását tartalmazza.
A központi alrendszer mérlegét a 2. melléklet határozza meg.
1.	A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
3.	§
Önálló mellékletben jelennek meg azok az előirányzatok, melyek teljesülése külön
szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat-túllépés automatikusan is
bekövetkezhet anélkül, hogy a fejezetgazdának szabályozási feladata lenne. Ez a
melléklet tartalmazza még a Kormány engedélyével túlléphető előirányzatokat is.
II.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
2.	A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai
4.	§
E paragrafus szabályozza annak az összegnek a felhasználását, amely - céltartalékként
-	a központi költségvetési szerveknél a diplomás pályakezdők közigazgatási
munkatapasztalat szerzése külön jogszabályban meghatározott kifizetéseinek, a Prémium
Évek Programban résztvevők költségeinek, a költségvetési szerveknél és az egyházak
közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak bérkompenzációjának,
az Országgyűlési Biztosok Hivatalának átalakulásával kapcsolatos egyszeri személyi
kiadásoknak és az Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változásának
többletkiadásai finanszírozására, valamint a béremelést végrehajtó munkáltatók
támogatására szolgál.
3.	Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5.	§
Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)
forrásbevonásának és kötelezettségvállalásának teljes körű korlátozását mondja ki a
222
javaslat. Tekintve, hogy a rábízott vagyon kiadásait a központi költségvetésből kell
fedezni, nincs szükség külön forrásbevonás biztosítására. Az MNV Zrt. az ESA’95
statisztikai módszertan szerinti kormányzati szektor részét képezi, így forrásbevonása a
maastrichti adósságot növelné.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalások átláthatóvá tétele érdekében
2012.	évben az állami vagyonért felelős miniszternek a hozzá tartozó vagyonnal
kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a vagyonkezelési terv keretében jóvá kell hagynia.
A vagyontörvény a költségvetési törvény szabályozási körébe utalja bizonyos limitek
évenkénti megállapítását. A limitek megegyeznek a 2011. évi összegekkel. A
vagyontörvény szerint a költségvetési törvényben kell meghatározni az
önkormányzatoknak és többcélú kistérségi társulásoknak térítésmentesen átadható állami
tulajdon éves keretösszegét.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok ingyenes
önkormányzati tulajdonba adásának nagysága nehezen tervezhető, így indokolt lehetővé
tenni, hogy az átadásra meghatározott keretszám a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásának
értékével túlléphető legyen.
A keretszámtól függetlenül ugyancsak indokolt lehetővé tenni a Sport XXI.
Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létrehozott, a PPP
szerződés megszüntetésével egyidejűleg az állam által megvásárolandó sport-
létesítmények ingyenes önkormányzati tulajdonba adását, ugyanis az a szándék, hogy
ezen létesítmények vagy az MNV Zrt. általi megszerzéssel egyidejűleg, vagy azt
követően az egyes helyi önkormányzatok számára ingyenesen átadásra kerüljenek.
Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által
működtetendő konstrukció (NET program) a szociálisan leginkább rászoruló
családoknak kíván segítséget nyújtani. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, a
Magyar Állam tulajdonába kerülő ingatlanok vagyonkezelői jogát a vonatkozó törvény
alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. gyakorolja. A Társaság az ingatlanokat elsősorban
a korábbi tulajdonosok részére történő bérbeadással hasznosítja, illetve a törvény alapján
a megüresedett lakásokat értékesítheti. Az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításából és
értékesítéséből származó bevételek az államháztartási törvény alapján a központi
költségvetés bevételét képezik. A költségvetési törvény speciális rendelkezése alapján az
ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek mértékéig indokolt
esetben a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatellátását szolgáló többletkiadási
lehetőséget teremthet.
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a honvédelmi és az egészségügyi ágazat struktúra-
átalakítási folyamatainak eredményeként felszabaduló ingatlan-vagyon értékesítéséből
befolyó bevételeket a Kormány visszaforgassa szakmai fejlesztésekre.
A volt honvédelmi célú vagyontárgyak értékesítési bevétele terhére megvalósuló
kiadásokra szóló felhatalmazás biztosítja a biztonsági környezethez és a NATO
elvárásaihoz történő rugalmas alkalmazkodást a Magyar Honvédség részéről.
A Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó
feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló
1208/2011. (VI. 28.) Korm. határozat az egészségügyi beruházások forrásai között
nevesítette az ingatlan-értékesítési és hasznosítási bevételeket.
223
6.	§
A vagyon fejezet tartalék előirányzatának felhasználási szabályait a korábbi, kellő
rugalmasságot biztosító szabályokkal egyezően határozza meg a javaslat. A miniszteri és
a Kormány átcsoportosítási hatáskört az egyedi ügyletek nagyságrendje alapozza meg. A
kisebb (500,0 millió forint alatti) ügyletek esetében hatékonyabb megoldás a miniszteri
engedély, a nagyobb ügyletek miatti átcsoportosítás csak a Kormány engedélyével
történhet.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a megvalósult értékesítési és hasznosítási
többletbevételek mértékéig a Kormány terven felüli kiadások teljesítését engedélyezze.
A javaslat a felhalmozási és hasznosítási kiadásokat érintő évközi igények kezelése
érdekében lehetőséget ad egyes kiadási előirányzatok között átcsoportosításra maximum
1000,0	millió forint összeghatárig.
7.	§
A Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat
tartalmazó költségvetési fejezet fejezeti tartalékának és a megvalósult többletbevételek
felhasználásának szabályozása megegyezik a vagyon fejezet esetében megállapított
előírásokkal.
8.	§
A költségvetési törvényjavaslat 1. mellékletének Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezete tartalmazza az MNV Zrt. tulajdoni joggyakorlása alatt álló
társaságoktól elvonni tervezett osztalékokat. Előfordulhat azonban, hogy a jelenlegi
ismeretek szerintinél több, vagy nem az MNV Zrt-nél lévő társaságokat érintő osztalék-
elvonásra kerül sor. A törvényjavaslatban ezért szükséges kimondani, hogy minden
állami tulajdonú társaságtól elvont osztalék közvetlen költségvetési bevétel.
Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet szerint a kiotói kvótabevételek
felhasználása a nemzeti fejlesztési miniszter hatásköre. (A hatáskör gyakorlásához
szükséges a kiotói egységek vonatkozásában az ENSZ Éghajlatváltozási
Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló
2007. évi LX. törvény módosítása)
Magyarországnak klímafinanszírozási kötelezettsége van a fejlődő országok felé.
Ennek forrását az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből befolyt
bevételekből kell biztosítani.
A légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt teljes bevétel, valamint
a harmadik kibocsátás-kereskedelmi rendszerben érvényes kibocsátási egységek
értékesítéséből származó bevétel 50%-ának felhasználásáról az üvegházhatású gázok
kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény alapján a nemzeti
fejlesztési miniszter gondoskodik.
9.	§
A költségvetési folyamatok fenntarthatósága és átláthatósága érdekében a rendelkezés
5 000,0 millió forint felett a Kormány, ez alatt pedig a nemzetgazdasági és a nemzeti
fejlesztési miniszter együttes engedélyéhez köti az európai uniós statisztikai módszertan
szerint a kormányzati szektor részét képező többségi tulajdonú állami gazdasági társaság
224
adósságot keletkeztető pénzügyi műveleteit. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek
(a továbbiakban: NIF Zrt.) a törvényjavaslat alapján a kincstár átmeneti likviditási hitelt
nyújthat az európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési források felhasználásával
összefüggő általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) finanszírozására. Az európai
uniós források bevonásával megvalósuló beruházások zavartalan lebonyolítása
érdekében ezt a likviditási hitelt célszerű kivenni az adósságkorlát alól.
4.	A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
10.	§
Ez a rendelkezés - konkrét összegben meghatározott - központi befizetést ír elő a
kizárólag saját bevételből gazdálkodó - központi irányítású - intézmények részére.
11.	§
A törvény meghatározza - jogszabályi kötelezettségek alapján - a felsőfokú oktatásban
részt vevő hallgatók után járó normatív támogatásokat, a Bolyai János Kutatási
Ösztöndíj összegét, a garantált egyetemi tanár illetmény összegét.
Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI.
12.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől hatályos 6/A. §-a alapján az első szakképesítés
megszerzésére irányuló, államilag támogatott szakorvos (szakfogorvos,
szakgyógyszerész, klinikai szakpszichológus) képzésben résztvevő jelölt a szakképzéssel
kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az adott évre
vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásra jogosult,
amelyet legfeljebb a támogatott jelölt szakképesítésére külön jogszabályban
meghatározott szakképzés időtartamára vehet igénybe. A támogatás összege a
rendelkezésre álló forrás figyelembevételével került meghatározásra.
12.	§
E paragrafus a felsőoktatási intézmények közoktatási feladatainak, valamint gyakorló
iskoláinak normatív támogatásáról rendelkezik oly módon, hogy a közoktatási
feladatoknál a megfelelő önkormányzati normatívával, a gyakorló iskoláknál a normatív
hozzájárulás alapján történik a támogatás meghatározása. Eljárási kérdések is
szabályozásra kerülnek.
13.	§
Az (1) bekezdés a költségvetés központosított bevételekkel kapcsolatos szabályokról
rendelkezik. A fejezet irányító szerv vezetőjének feladata a bevételek beszedéséről
történő gondoskodás.
A (2) bekezdés a sporttörvénnyel teremti meg az összhangot.
A sporttörvény szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12%-át, a
bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-át, valamint a sportfogadás (TOTÓ)
játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani,
és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezetében kell megtervezni. E bekezdés tartalmazza, hogy a „sporttal kapcsolatos
állami feladatok” cím támogatása tartalmazza ezen játékadó bevételek összegét.
225
5.	Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések
14.	§
Az elkülönített állami pénzalapok bevételeit és kiadásait tartalmazó melléklet
jóváhagyásáról rendelkezik. A paragrafus rögzíti még a Társadalmi Megújulás Operatív
Program Munkaerőpiaci Alapra háruló hazai társfinanszírozásának mértékét. A
Munkaerőpiaci Alap költségvetési támogatásban részesül a Start-munka program
megvalósítása érdekében. E feladat végrehajtásához rendelt kiadási előirányzat
tartalmazza a 2011. évben megkötött közfoglalkoztatási szerződésekből eredő
kötelezettségvállalások 2012. évre áthúzódó kiadásainak fedezetét, valamint a a dologi és
felhalmozási kiadások meghatározásának módjáról is rendelkezik.
15.	§
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásainak felhasználásáról
rendelkezik. Az Alap forrásainak védelme érdekében meghozott intézkedés biztosítja
egyrészt az Alapból finanszírozott nemzetközi kötelezettségek teljesülését, másrészt
lehetőséget ad a megelőző években 2012. évi kifizetésre vállalt, de meghiúsult
támogatások erejéig új támogatások pályáztatására.
6. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
16.	§
A paragrafus meghatározza a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap)
főösszegeit és egyenlegét. A kiadások és bevételek címek, alcímek, jogcím-csoportok,
jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a törvény
1.	melléklete tartalmazza.
17.	§
Az (1) bekezdés a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás, a
méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély keretösszegét határozza meg.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy az Ny.
Alap kezelője javaslatára a nyugellátásoknál meghatározott méltányossági keretösszegek
között átcsoportosítson.
18.	§
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad az Ny. Alap kezelőjének, hogy meghatározott
esetekben a fejezet irányítását ellátó szerv hatáskörében eljáró miniszter kötelezettségét
és jogát gyakorolja.
A (2) bekezdés rendelkezik az Ny. Alap fejezetből az Egészségbiztosítási Alap (a
továbbiakban: E. Alap) és a Nemzeti Szociálpolitikai Alap részére történő átutalások
havonkénti ütemezéséről.
7.	Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
19. §
A paragrafus meghatározza az E. Alap főösszegeit és egyenlegét. A kiadások és
bevételek címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt
előirányzatok szerinti részletezését a törvény 1. melléklete tartalmazza.
226
20. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány részére a gyógyító-megelőző ellátás, a
gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoportok közötti
átcsoportosítás végrehajtására.
A (2) bekezdés szerint felhatalmazást kap a Kormány a gyógyító-megelőző ellátás
jogcím-csoport 1-18. jogcímei, valamint a Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5.
jogcímei előirányzatainak a megemelésére.
21. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a
nemzetgazdasági miniszter egyetértésével évközben átcsoportosítást hajtson végre a
gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport meghatározott jogcímei, a gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei, valamint a gyógyszertámogatás
jogcím-csoport 1-2. és 6. jogcímei között.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad az E. Alap kezelőjének, hogy meghatározott
esetekben a fejezetek irányítását ellátó szerv hatáskörében eljáró miniszter
kötelezettségét és jogát gyakorolja.
22. §
Az (1) bekezdés felhatalmazza a nemzeti erőforrás minisztert, hogy a
gyógyszertámogatás céltartalékot a folyamatos gyógyszerellátást biztosító
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételi jogcím, valamint a szerződések szerinti gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések előirányzatán elszámolt bevételek mértékéig évközben
átcsoportosítsa a gyógyszertámogatás jogcím-csoport megadott jogcímeire. A speciális
beszerzésű gyógyszerkiadás és a méltányossági gyógyszertámogatás kiadása jogcímek
esetében a nemzetgazdasági miniszter egyetértése is szükséges az átcsoportosításhoz.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a
nemzetgazdasági miniszter egyetértésével a természetbeni ellátások céltartalékából
átcsoportosítást hajtson végre a túl nem léphető természetbeni ellátási kiadások
előirányzatai javára.
A (3) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a
nemzetgazdasági miniszter egyetértése esetén megemelje a gyógyszertámogatás kiadási
jogcím, valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei
előirányzatát a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos
ellenőrzésekből eredő, vonatkozó bevételek összegével.
A (4) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a
nemzetgazdasági miniszter egyetértése esetén év közben megemelje a
gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a szerződések szerinti és a folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán felül jelentkező
többlet összegével.
227
23.	§
A paragrafus rendelkezik az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás,
gyógyászati segédeszköz támogatás évközi előirányzat-túllépés engedélyezési
szabályáról.
24.	§
A paragrafus (1) és (3) bekezdése a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyászati
segédeszköz jogcím-csoport tartalmát határozza meg.
A (2) bekezdés szerint a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az
egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. CXXXII. törvény és végrehajtási
rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének
finanszírozására fordítható összeget. A bekezdés továbbá felhatalmazást ad arra, hogy a
nemzeti erőforrás miniszter a nemzetgazdasági miniszter egyidejű tájékoztatása mellett
engedélyezhet a befogadásoktól eltérő felhasználást a tényleges kiadások függvényében.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. §-ának
(5)	bekezdése szerint azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében
rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság
biztonságos ellátása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:
OEP) - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére -
kamatmentes, a tárgyévben visszatérítendő finanszírozási előleget nyújthat. A (4)
bekezdés az előlegre fordítható összeget határozza meg.
Az (5) bekezdés szerint gyógyszertárak juttatása előirányzat külön törvényben
meghatározott kiadásokra szolgál.
25.	§
A paragrafus meghatározza azokat a keretösszegeket, amelyeken belül az OEP
főigazgatója különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátást
engedélyezhet a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a
gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok
terhére.
26.	§
A paragrafus szerint az OEP az éves előirányzatban havi időarányos mértékének
megfelelően teljesít átutalást a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíj-
hozzájárulás címén átadott pénzeszköz jogcím előirányzat terhére minden hónap 15-éig
az Ny. Alap részére.
8.	Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
27.	§
Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a
döntésének megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek - függetlenül az év közben
esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől - fenntartja az előirányzatok
megváltoztatásának jogát a pártok, pártalapítványok támogatásai tekintetében.
Rögzíti továbbá, hogy az I-VI., a VIII., a XXX., XXXIII. és XXXIV. fejezetek kiadási
és bevételi előirányzatának főösszegei, valamint a nemzetiségi szervezetek, országos
kisebbségi önkormányzatok, egyházak támogatásai csak az Országgyűlés hatáskörében
228
csökkenthetők az Áht. 46. §-ában rögzített veszélyhelyzet kivételével, vagy ha e
fejezetek kezdeményeznek átcsoportosítást.
9.	A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek
vezetőinek különleges jogosítványai
28.	§
(1)	bekezdéshez: A rendelkezés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Helyi
önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezeten
belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő
átcsoportosítással.
(2)	bekezdéshez: A költségvetés céltartalékának - a különböző jogcímű -
átcsoportosítására hatalmazza fel a nemzetgazdasági minisztert. Az intézkedés
felmérésen alapul.
(3)	bekezdéshez: Az átcsoportosítási lehetőség a Vidékfejlesztési Minisztérium teljes
mértékben nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatási előirányzataira vonatkozik.
Ezen előirányzatok jellegükből és céljukból kifolyólag nem összevonhatóak, azonban
felhasználásuk az agrárium sajátosságaiból eredően eltérhet az eredetileg tervezettől. Az
átcsoportosítási lehetőség biztosítja az évközben felmerülő, előre nem látható
körülményekhez való alkalmazkodást.
(4)	bekezdéshez: A honvédelmi miniszter felhatalmazása a biztonsági környezetben
bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való
operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és
azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja
a szerződéses legénységi állomány tekintetében kitűzött megtartó képesség, a további
létszámfeltöltés, valamint a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásai
fedezetét.
(5)	bekezdéshez: Az átcsoportosítási lehetőség az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Oktatási, kulturális és sport PPP Programokkal kapcsolatos előirányzataira vonatkozik,
mely lehetőséget biztosít az egyetemek, főiskolák finanszírozásához.
(6)	bekezdéshez: A nem állami felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott
(nem hitéleti) képzésének együttes támogatási előirányzata jól tervezhető, megoszlása
ugyanakkor a tárgyévi korrekcióval módosulhat. Ez előirányzat-átcsoportosítást tesz
szükségessé, melyet - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) általános szabályától történő eltérésként - a felhatalmazás tesz
lehetővé.
(7)	bekezdéshez: A közfoglalkoztatás új rendszeréhez és a kapcsolódó foglalkoztatást
helyettesítő támogatáshoz szükséges források rugalmas biztosítását teszi lehetővé az
érintett előirányzatok közötti átcsoportosításra szóló felhatalmazás.
(8)	bekezdéshez: A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos
támogatási rendszer átalakítása szükséges. Az új rendszer kialakításához szükségessé
válhat az egyes előirányzatok átcsoportosítása.
(9)	bekezdéshez: A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Állami
kitüntetések előirányzat Hivatalhoz (mint kifizetőhöz) történő átcsoportosítására.
229
(10)	bekezdéshez: Az államháztartásért felelős miniszternek az Adósságszolgálattal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet tartalékának felhasználása tekintetében adott
felhatalmazás adósságszolgálati kiadások módosítási kötelezettség nélkül túlléphető
jellegével összhangban lévő felhasználási szabályok kidolgozására ad lehetőséget.
(11)	bekezdéshez: A Miniszterelnökség fejezetben található Országvédelmi Alap
évközi felhasználására ad a rendelkezés felhatalmazást.
(12)	bekezdéshez: A kormányfői protokollal kapcsolatos feladatokat a
Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium együttműködve látja el. Ezen feladatok
ellátásához kapcsolódik ez az átcsoportosítási felhatalmazás.
29.	§
A bevételbeszedő szervezet teljesítményének növelése érdekében a személyi jellegű
kifizetések, illetve a többletteljesítménnyel összefüggésben felmerülő felhalmozási,
fejlesztési többletkiadások finanszírozásához szükséges fedezet biztosítására a
ténylegesen teljesülő többletbevételből kerül sor.
III.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
30.	§
A paragrafus szerint az E. Alap részére a kincstár a nemzetgazdasági miniszter által
jóváhagyott finanszírozási terv alapján biztosít forrást a közgyógyellátás folyósításához.
31.	§
A (1) bekezdés rendelkezik a Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés
pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalásának éves ütemezéséről.
A (2) bekezdés arról rendelkezik hogy amennyibe a várható éves
magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés elmarad az I-XI. hónapban átutalt költségvetési
támogatás együttes összegétől, a különbözet év végén a költségvetés részére
visszafizetésre kerül.
IV.	Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI
10.	A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok
központi alrendszerből származó forrásai
32.	§
Ezen szakasz szabályozza - a kapcsolódó mellékletekkel együtt - a helyi
önkormányzatokat, települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a
többcélú kistérségi társulásokat megillető normatív hozzájárulásokat és a felhasználási
kötöttséggel járó normatív állami támogatásokat.
230
A paragrafus alapján a 3. melléklet részletesen tartalmazza a normatív hozzájárulások
jogcímeit és fajlagos összegeit. Az itt szereplő előirányzatok a következő főbb
feladatokhoz kapcsolódnak:
-	település-működtetési feladatok,
-	közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi, valamint sport feladatok,
-	a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások, a szociális intézményi ellátások,
gyermekvédelmi szakellátási feladatok.
Normatív kötött felhasználású kiegészítő támogatást állapít meg a törvényjavaslat a 8.
mellékletben egyes közoktatási feladatok, az egyes szociális feladatok ellátásához és a
többcélú kistérségi társulások támogatásához.
A rendelkezés rögzíti, hogy a helyi önkormányzatokat megillető normatívák
előirányzata az önkormányzati pótigények és lemondások miatt az Önkormányzati
fejezeti tartalék terhére, illetve javára módosul.
A rendelkezés felhatalmazást ad a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, hogy
az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellege szerint illetékes
miniszter egyetértésével a megjelölt előirányzatok között átcsoportosítson.
33.	§
A paragrafus további felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat állapít meg.
Eszerint a törvényjavaslat 5. melléklete tételesen tartalmazza a helyi önkormányzatok, a
települési és területi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi
társulások által ellátandó egyes feladatok felhasználási kötöttséggel járó támogatásainak
igénybevételi keretszabályait és összegeit.
A helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti
szervezetek támogatását a 7. melléklet, a többcélú kistérségi társulások támogatását a 8.
melléklet részletezi.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény szabályai szerint beruházási támogatást vehetnek igénybe a helyi
önkormányzatok. Ez a forrása a korábban induló beruházások támogatásának és a 2012.
évben céltámogatással induló - egészségügyi gép-műszer beszerzést megvalósító -
beruházásoknak.
34.	§
Itt kerül meghatározásra, hogy az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez
kapcsolódó - az Áht.-ban előírt - kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából
mely jogcímek, illetve előirányzatok együttes összege vehető figyelembe a 3. és a 8.
mellékletekből.
11.	A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
35.	§
A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján e szakasz rendelkezik
az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztásra kerülő
egyes adóbevételekről.
231
A paragrafus szerint a lakhely szerint képződő személyi jövedelemadóból a helyi
önkormányzatokat 8%-os részesedés illeti meg. A belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó teljes egészében az önkormányzatot illeti meg,
csakúgy, mint a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után a települési
önkormányzat által beszedett adó.
12.	Az illetékek és más bevételek szabályozása
36.	§
E paragrafus határozza meg a beszedett illetékek helyi önkormányzatok és központi
költségvetés közötti megosztásának arányát, valamint a felmerült kiadások viselésének
szabályait. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatok közszolgáltatási feladatait az
állam veszi át, a megyei önkormányzatok számára illetékbevétel nem kerül biztosításra.
A javaslat rendezi a már kiutalt illetékbevétel utólagos visszafizetése esetére irányadó
elszámolási, visszarendezési szabályokat.
37.	§
Ez a paragrafus tartalmazza az önkormányzatoknak a környezetvédelmi bírságból
származó jövedelemből és a szabálysértési pénz- és helyszíni-, illetve a közlekedési
szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságok behajtásából származó
jövedelemből való részesedésének arányát.
13.	A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
38.	§
Meghatározza azokat a szociális támogatási formákat, amelyekhez a helyi
önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások előleget vehetnek igénybe, éven belüli
elszámolási kötelezettséggel.
Továbbá nevesíti azokat a további előirányzatokat, amelyek folyósítása a helyi
önkormányzatok részére - az Áht.-ban e körbe soroltakon túlmenően - a nettó
finanszírozás keretében történik.
V.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
14.	Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének
támogatása
39.	§
A humánszolgáltatást végző intézményt fenntartó - egyházi jogi személy, társadalmi
szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú
társaság, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és egyéni vállalkozó - a helyi
önkormányzatot megillető jogcímeken és feltételek mellett, az itt és külön
jogszabályokban rögzített szabályok mellett differenciált mértékű normatív
hozzájárulásban és támogatásban részesül a központi költségvetésből.
232
Ugyanez a paragrafus szabályozza a normatívák ellenőrzésének feltételét, az
elszámolások jogszerűségét, a köztartozások kezelésének módját. A miniszter által
köthető közoktatási megállapodásokból eredő kötelezettségek korlátozását szolgálja a
megállapodások szabályainak szigorítása.
Itt kerülnek megfogalmazásra azok a rendelkezések is, melyek az önkormányzati
tűzoltóságok állami támogatásait szabályozzák.
40.	§
A törvényi előírásnak megfelelve meghatározza, hogy 2012-ben az 1%-os SZJA-
rendelkezésekkel támogatható költségvetési előirányzat a Nemzeti Tehetség Program.
41.	§
A pártok, valamint azok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási,
oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására rendelkezésre álló összeg
elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik.
VI.	Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
42.	§
Az Áht. 33. § (1), valamint 33/A. § (1) bekezdésének megfelelően meghatározza a
Kormány jóváhagyása alapján 2012. évben vállalható új egyedi állami kezességek és
garanciák mértékét. Rendelkezik továbbá arról, hogy a nemzetközi fejlesztési
intézményektől felveendő hitelekhez kapcsolódó állami garanciák nem terhelik az egyedi
állami kezességek és garanciák keretét.
43.	§
Az Áht. 33/C. § (1) bekezdésének megfelelően meghatározza a vállalható kiállítási
garanciák és viszontgaranciák 2012. évi együttes állományát.
44.	§
Rendelkezik a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.)
forrásszerzésének, az általa nyújtott garanciáknak és hiteleknek állami
kezességvállalással biztosított összegéről, valamint az MFB Zrt.-nek nyújtandó
árfolyam-fedezeti megállapodás állományának felső határáról. A keretek - tekintettel a
hosszabb távú állami kötelezettségvállalások elviselhető keretek között tartásának
követelményére, valamint a jelenlegi keretkihasználtságra - megegyeznek a 2011. évi
mértékkel. A bank aktivitásához ez a keretmérték is elegendő mozgásteret nyújt.
45.	§
A Magyar Export-Import Bank Zrt. forrásszerzésének és vállalható
garanciaügyleteinek, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem
piacképes biztosítások állományának összegéről rendelkezik. A keretek - tekintettel a
hosszabb távú állami kötelezettségvállalások elviselhető keretek között tartásának
követelményére, valamint a jelenlegi keretkihasználtságra - összességében megegyeznek
a 2011. évi mértékkel. A társaságok fokozottabb aktivitásához ez a keretmérték is
elegendő mozgásteret nyújt, így 2012-re magasabb kihasználtsággal lehet számolni.
233
46.	§
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség feltételeit és
mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza meg. A
viszontgaranciával vállalt kezességek - az eddigiekhez hasonlóan - a hitelintézetek,
pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerződéseire egyaránt
kiterjednek.
47.	§
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezesség
feltételeit és összegét, valamint az állami viszontgarancia mértékét határozza meg. Az
Alapítvány által vállalható készfizető kezesség állományát a 2011. évivel azonos
összegben indokolt megállapítani, a 120 000,0 millió forintos keret elegendő az
Alapítvány tevékenységéhez. A viszontgaranciával vállalt kezességek - az eddigiekhez
hasonlóan - a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és
faktoring szerződéseire egyaránt kiterjednek.
48.	§
A diákhitelezési rendszer finanszírozását biztosító kezességvállalásról rendelkezik. A
Diákhitel Központ Zrt. által működtetett hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal
számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, elősegítse az általánosan
hozzáférhető felsőoktatás fenntarthatóságának biztosítását. E célok megvalósítása
érdekében a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitelrendszert a megfelelő állami
intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával működteti, a forrásgyűjtést az
Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel együttműködésben végzi. A Diákhitel Központ
Zrt.-től speciális tevékenységére tekintettel külön hitelbiztosíték nem követelhető.
49.	§
A be nem tervezett állami kezességbeváltásokat, illetve az Államadósság Kezelő
Központ Zrt.-nek - az Áht.-ban előírt - az állami kezességvállalásokkal kapcsolatos
szakértői díját előirányzat hiányában is ki kell fizetni. A javaslat a be nem tervezett, de
esetleg felmerülő kifizetések jogcíméről rendelkezik.
50.	§
A javaslat - a keret mértékének kivételével - megtartja a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program Pénzügyi eszközök és a közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozás orientált fejlesztése” prioritási tengelyében
meghatározott forrásokat terhelő garanciavállalás eszközére vonatkozó állami
viszontgarancia jelenlegi feltételeit. A növekvő mértékű állományi keret elérése olyan
mértékű aktivitást igényel, amely a piacon jól ismert Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bevonásával érhető el.
VII.	Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
51.	§
A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően jóváhagyásra kerülő, egyes
előirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a fejezet
234
irányításáért felelős vezető jog- és hatáskörével. A törvényhely célja a hatáskörök pontos
-	az általánostól eltérő - meghatározása.
52.	§
A paragrafus meghatározza azokat a kereteket, melyekre 2012-ben a szakmailag felelős
minisztériumok, költségvetési szervek az Európai Unió által társfinanszírozott
programok keretében kötelezettséget vállalhatnak. A rendelkezés megteremti annak a
lehetőségét, hogy a 2007-2013. közötti időszak folytatódó programjaiból rendelkezésre
álló források lekötésével biztosítva legyen az európai uniós pénzeszközök maradéktalan
felhasználása. Az Európai Unió pénzügyi kerettervén túli időszakra csak azzal a
feltétellel teszi lehetővé a paragrafus a kötelezettségvállalást, ha a pénzügyi teljesítés
forrása az Európai Unió következő pénzügyi keretterveiben is rendelkezésre fog állni.
53.	§
Az Európai Unió költségvetéséből meg nem térülő, a Kincstári Egységes Számla
által megelőlegezett agrártámogatásokhoz kapcsolódó költségek, illetve árfolyam-
különbözet fedezetét az e paragrafus által megjelölt előirányzat teremti meg.
A paragrafus az intervenciós felvásárlás finanszírozásának és elszámolásának
szabályait is tartalmazza. Az Európai Unió által folyósított, az intervenciós felvásárlási
ár előfinanszírozásának költségeit kompenzálni hivatott kamattérítés a központi
költségvetést illeti.
54.	§
Az EGT Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmus
keretében megvalósuló projektek tervezett befejezési határideje 2011. április 30.,
azonban több projekt 1 éves hosszabbítást kapott. E két program által nyújtott forrás
központi költségvetés által korábban megelőlegezett részét bevételként 2012. évben is el
lehet számolni, azonban a zárás miatt további felhasználásra ezen a jogcímen nem kerül
sor. Ezért van szükség e paragrafus általi felhatalmazásra, mely lehetővé teszi a
többletbevételek átcsoportosítását.
55.	§
A NIF Zrt. európai uniós forrásból és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
társfinanszírozásból nyújtott támogatások előfinanszírozására abban az esetben van
szükség, amennyiben e támogatások átutalásának jogszabályban foglalt és technikailag
teljesíthető határideje hosszabb, mint az ÁFA befizetésére vonatkozó határidő, és így az
ÁFA fedezetéül szolgáló likvid forrás átmenetileg nem áll rendelkezésre. A törvény
ennek feltételeit teremti meg azáltal, hogy a kincstárt felhatalmazza, hogy e célból
kamatmentes hitelt nyújtson a NIF Zrt. részére. A hitelnyújtás további feltételeit és
visszafizetésének szabályait szintén e rendelkezés határozza meg.
56.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése
szerint a járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság
költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A jogszabály e törvényi előírást teljesíti.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)
bekezdés határozza meg a nyugdíjemelés számításánál alkalmazott módszert. A
235
paragrafus rögzíti, hogy milyen mértékű fogyasztói árnövekedés alapján kell a 2012. évi
nyugdíjemelést végrehajtani.
57.	§
A köztisztviselők, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvények
értelmében a köztisztviselői, illetve a kormánytisztviselői illetményalapot évente az
állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb,
mint az előző évi illetményalap. 2010. évben az összegek azonosak az előző évivel.
58.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján az
illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési
törvény állapítja meg. A legkisebb szorzószámokat tartalmazó táblázatot a 11. melléklet
tartalmazza.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. §
(2)	bekezdés a) pontja értelmében kereset-kiegészítést kell tervezni. A mérték vetítési
alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata, mértéke változatlanul
2%.
59.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról
és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvények értelmében a legalacsonyabb
bírói/ügyészi alapilletményt - 1. fizetési fokozat - évenként az állami költségvetésről
szóló törvény állapítja meg. Az összeg a 2009. évihez képest nem változik.
Meghatározza a törvényjavaslat továbbá a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján
a jogi segítői, az ügyvédekről szóló törvény alapján a kirendelt ügyvédi óradíj mértékét.
60.	§
Megállapításra kerül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény szerinti pénzbeli támogatás, illetve pótlék összege.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény -
hasonlóan más törvényekhez - rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell
különböző díjakat, támogatásokat meghatározni (szakértői díj, lakásfenntartási
támogatás). A paragrafus ennek az előírásnak tesz eleget.
Az ápolási díj összegét - a korábbi, nyugdíjminimum bizonyos százalékában történő
definiálás helyett - a jövőben a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.
A foglalkoztatási törvény rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell a
rehabilitációs hozzájárulás mértékét meghatározni.
61. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tv. 118. §-ának (13) bekezdésében
meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapját
határozza meg.
62.	§
A paragrafus rendelkezik a különböző jogszabályokban meghatározott életjáradékok
2012-es összegének meghatározásáról. Eszerint 2012. március 1-je után az életjáradék
236
összege az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékében
emelkedik.
63.	§
Megállapításra kerül a Szoctv. szerinti gyógyszerkeret havi és éves összege.
64.	§
A Paksi Atomerőműnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetési
kötelezettségét állapítja meg a törvényhely.
65.	§
A szaktörvények előírása szerint az éves költségvetési törvényben meghatározandó
összegek mértéke.
66.	§
A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben a vállalkozások rendelkezésére álló
központi költségvetési előirányzatok fejlesztési és folyó termelés finanszírozását
szolgáló támogatásai az újonnan meghirdetésre kerülő támogatási jogcímek mellett
fedezetet nyújtanak a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítésére is.
67.	§
A javaslat - összhangban a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001.
évi XX. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontjával - meghatározza az MFB Zrt. által saját
kockázatára nyújtott azon hitelek állományát, amelyhez a Kormány kamattámogatást
biztosíthat.
68.	§
Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében határozza meg a
tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány maximális összegét.
69.	§
A rendelkezés az Áht. felhatalmazása alapján rögzítendő értékhatárt tartalmazza.
70.	§
A rendelkezés az Áht. által a költségvetési törvény szabályozási körébe utalt
versenytárgyalási kötelezettség értékhatárát és a kisösszegű követelés értékhatárát
határozza meg.
71.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében a gyártási költségvetési
értékhatárokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.
72.	§
A paragrafus a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat tartalmazza. Az Európai Unió
joga az uniós értékhatárok alatt is az átlátható verseny követelményét támasztja a
tagállamok beszerzéseivel szemben, ezért, valamint a közpénzekkel történő felelős
gazdálkodás követelményére tekintettel indokolt, hogy az itt rögzített nemzeti
értékhatárok feletti beszerzésekre már a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII.
törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglalt, szabályozott eljárásrend szerint kerüljön sor.
237
73.	§
A Kbt. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályainak alkalmazásakor irányadó
európai uniós értékhatárokat ülteti át. A Kbt. 2012. január 1-jén lép hatályba és a
korábbiaktól eltérően előirányozza, hogy a nemzeti közbeszerzési értékhatárok mellett az
Európai Unió által meghatározott közbeszerzési értékhatárok is a költségvetési
törvényben jelenjenek meg a magyar jogrendszerben.
74.	§
A Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre irányadó európai
uniós értékhatárokat rögzíti. Az új közbeszerzésekről szóló törvény előirányozza, hogy
az Európai Unió által meghatározott közbeszerzési értékhatárok is a költségvetési
törvényben jelenjenek meg a magyar jogrendszerben.
Az Európai Unió kétévente felülvizsgálja az uniós közbeszerzési értékhatárokat, ezért a
költségvetési törvényben történő szabályozással biztosítható, hogy az évente
felülvizsgált nemzeti értékhatárokkal együtt az aktuális uniós értékhatárok szerepeljenek
a törvényben.
75.	§
A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (a továbbiakban: IDA) a Világbank-csoport
tagjaként a legszegényebb országoknak nyújt segélyezési célú kölcsönöket és vissza nem
térítendő támogatásokat. Magyarország 1985-ben donorként csatlakozott az IDA-hoz,
azóta rendszeresen részt veszünk a háromévente esedékes alapfeltöltésekben. Az IDA
alapjainak 16. feltöltése 49 donor ország részéről összesen 22,46 milliárd SDR
hozzájárulást jelent. Magyarország részesedése a 16. alapfeltöltésben - a 0,06%-os
részarányunknak megfelelően - 13,48 millió SDR (mintegy 4,4 milliárd forint), amely
összeg befizetése a 2012-2020. költségvetési években válik esedékessé. Az IDA
alapfeltöltéshez való csatlakozás az intézményben való tagságunkból következik, amely
része a nemzetközi fejlesztési segély tevékenységünknek, így hozzájárul nemzetközi
fejlesztéspolitikai vállalásaink teljesítéséhez.
76.	§
E rendelkezés felhatalmazást ad az Országgyűlés fejezetet irányító szerv vezetőjének,
hogy a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával kapcsolatban kötelezettséget vállaljon a
61/2011. (VII. 13.) OGY határozatban foglaltakra tekintettel, valamint a Kormánynak,
hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat biztosítsa.
VIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77.	§
Hatályba léptető rendelkezés és dereguláció.
78.	§
Felhatalmazó rendelkezések.
238
239
Az indokolás mellékletei
240
241
Makrogazdasági mutatók
242
243
A gazdasági fejlődés főbb jellemzői
Százalékban	2010	2011	2012
	Tény	Előrejelzés	
1. GDP növekedése,%	1,2	1,9	1,5
2. GDP értéke folyó áron (milliárd forint)	26 748	27 947	29 111
3. GDP deflátor,%	2,9	2,6	2,6
4. Fogyasztói árindex változása (éves átlag)	4,9	3,8	4,2
5. Munkatermelékenység növekedési üteme	1,2	1,2	0,0
6. Beruházási hányad (a GDP %-ában)	19,3	18,6	19,0
A növekedés forrásai: százalékos változás, változatlan áron			
7. Háztartások fogyasztása	-2,2	0,5	0,0
7/a. Ebből: háztartások fogyasztási kiadása	-2,1	0,7	0,2
8. Közösségi fogyasztás	-0,6	-2,5	-0,2
9. Bruttó állóeszköz-felhalmozás	-5,6	-2,0	3,2
10. Belföldi felhasználás	-1,1	0,4	0,6
11. Termékek és szolgáltatások exportja	14,1	8,8	8,4
12. Termékek és szolgáltatások importja	12,0	7,7	8,1
Külső egyensúly			
13.	Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) 14.	Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában)	2,0 2,1	2,6 2,5	4,0 3,7
244
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI
(pénzforgalmi szemléletben)
milliárd _ forintban
Megnevezés			2010. évi teljesítés	2011. évi előirányzat	2011. évi törv. mód. előirányzat	2012. évi előirányzat
KOZPONTI KOLTSEGVETES						
	1	Elsődleges bevételek	8 330,7	8 222,0	8 051,7	9 036,6
	2	Elsődleges kiadások	8 178,7	7 842,0	8 181,4	8 488,2
	3	Elsődleges egyenleg (1-2)	152,0	380,1	-129,7	548,3
		Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	0,6	1,3	-0,5	1,9
	4	Kamatbevételek	130,5	58,9	58,9	59,3
	5	Kamatkiadások	1 136,4	1 052,2	1 067,2	1 115,0
	6	Bevételek (1+4)	8 461,2	8 280,9	8 110,6	9 095,9
	7	Kiadások (2+5)	9 315,1	8 894,2	9 248,7	9 603,2
	8	Egyenleg (6-7)	-853,9	-613,3	-1 138,1	-507,3
		Egyenleg a GDP %-ában	-3,2	-2,2	-4,0	-1,7
EGESZSEGBIZTOSITASI ALAP						
	1	Elsődleges bevételek	1 385,0	1 370,9	1 370,9	1 721,2
	2	Elsődleges kiadások	1 476,7	1 459,6	1 458,6	1 755,7
	3	Elsődleges egyenleg (1-2)	-91,7	-88,7	-87,6	-34,4
		Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	-0,3	-0,3	-0,3	-0,1
	4	Kamatbevételek				
	5	Kamatkiadások				
	6	Bevételek (1+4)	1 385,0	1 370,9	1 370,9	1 721,2
	7	Kiadások (2+5)	1 476,7	1 459,6	1 458,6	1 755,7
	8	Egyenleg (6-7)	-91,7	-88,7	-87,6	-34,4
		Egyenleg a GDP %-ában	-0,3	-0,3	-0,3	-0,1
nyugdíjbiztosítási ALAP						
	1	Elsődleges bevételek	2 914,6	3 074,6	3 073,6	2 796,9
	2	Elsődleges kiadások	2 918,3	3 074,6	3 073,6	2 796,9
	3	Elsődleges egyenleg (1-2)	-3,7	0,0	0,0	0,0
		Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	0,0	0,0	0,0	0,0
	4	Kamatbevételek				
	5	Kamatkiadások				
	6	Bevételek (1+4)	2 914,6	3 074,6	3 073,6	2 796,9
	7	Kiadások (2+5)	2 918,3	3 074,6	3 073,6	2 796,9
	8	Egyenleg (6-7)	-3,7	0,0	0,0	0,0
		Egyenleg a GDP %-ában	0,0	0,0	0,0	0,0
HELYI ONKORMANYZATOK						
	1	Elsődleges bevételek	3 143,7	3 102,0	3 126,6	3 182,6
	2	Elsődleges kiadások	3 373,0	3 213,0	3 237,6	3 316,6
	3	Elsődleges egyenleg (1-2)	-229,3	-111,0	-111,0	-134,0
		Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	-0,9	-0,4	-0,4	-0,5
	4	Kamatbevételek	29,8	31,0	31,0	20,0
	5	Kamatkiadások	32,5	30,0	30,0	36,0
	6	Bevételek (1+4)	3 173,5	3 133,0	3 157,6	3 202,6
	7	Kiadások (2+5)	3 405,5	3 243,0	3 267,6	3 352,6
	8	Egyenleg (6-7)	-232,0	-110,0	-110,0	-150,0
		Egyenleg a GDP %-ában	-0,9	-0,4	-0,4	-0,5
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK						
	1	Elsődleges bevételek	407,7	424,7	415,7	336,6
	2	Elsődleges kiadások	347,9	410,1	374,3	371,4
	3	Elsődleges egyenleg (1-2)	59,8	14,6	41,5	-34,8
		Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	0,2	0,1	0,1	-0,1
	4	Kamatbevételek				
	5	Kamatkiadások				
	6	Bevételek (1+4)	407,7	424,7	415,7	336,6
	7	Kiadások (2+5)	347,9	410,1	374,3	371,4
	8	Egyenleg (6-7)	59,8	14,6	41,5	-34,8
		Egyenleg a GDP %-ában	0,2	0,1	0,1	-0,1
ALLAMHAZTARTAS OSSZESEN						
	1	Elsődleges bevételek	16 181,6	16 194,3	16 038,5	17 073,9
	2	Elsődleges kiadások	16 294,6	15 999,3	16 325,4	16 728,8
	3	Elsődleges egyenleg (1-2)	-112,9	195,0	-286,9	345,1
		Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	-0,4	0,7	-1,0	1,2
	4	Kamatbevételek	160,3	89,9	89,9	79,3
	5	Kamatkiadások	1 168,8	1 082,2	1 097,2	1 151,0
	6	Bevételek (1+4)	16 341,9	16 284,2	16 128,4	17 153,2
	7	Kiadások (2+5)	17 463,4	17 081,6	17 422,6	17 879,8
	8	Egyenleg (6-7)	-1 121,5	-797,4	-1 294,2	-726,5
		Egyenleg a GDP %-ában	-4,2	-2,8	-4,6	-2,5
	GDP		26 747,7	28 440,0	28 440,0	29 111,0
245
A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása
246
247
A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2010-2012 között
Megnevezés	2010. XII. 31-i	2011. XII. 31-i	2012. XII. 31-i
	állomány	állomány	állomány
I.) Devizában fennálló adósság	8 842 778,8	8 542 615,9	8 579 477,7
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság	4 577 877,0	4 901 503,9	5 614 336,8
1.1. Hitel	27 875,0	0,0	0,0
1.2. Kötvény	4 550 002,0	4 901 503,9	5 614 336,8
2.) Egyéb kötelezettségek	4 264 901,8	3 641 112,0	2 965 140,9
2.1. Hitel	4 264 880,8	3 641 102,3	2 965 140,3
2.2. Kötvény	21,1	9,7	0,5
II.) Forintban fennálló adósság	10 978 225,4	10 344 566,0	10 550 930,0
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság	10 560 409,5	9 931 516,5	10 142 646,9
1.1. Hitel	540 825,5	540 825,5	540 825,5
1.2. Kötvény	8 100 556,6	7 533 204,2	8 007 293,8
1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) és egyéb rövid lejáratú kötelezettség	1 919 027,5	1 857 486,8	1 594 527,7
2.) Egyéb kötelezettségek	417 815,9	413 049,5	408 283,1
2.1. Hitel	0,0	0,0	0,0
2.2. Kötvény	417 815,9	413 049,5	408 283,1
Összesen	19 821 004,2	18 887 181,9	19 130 407,7
Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya	220 014,9	197 905,6	197 905,6
A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen	20 041 019,1	19 085 087,6	19 328 313,3
A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken	20 103 461,0	19 155 479,5	19 385 749,3
I.) Devizában fennálló adósság	33,1%	30,6%	29,5%
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság	17,1%	17,5%	19,3%
1.1. Hitel	0,1%	0,0%	0,0%
1.2. Kötvény	17,0%	17,5%	19,3%
2.) Egyéb kötelezettségek	15,9%	13,0%	10,2%
2.1. Hitel	15,9%	13,0%	10,2%
2.2. Kötvény	0,0%	0,0%	0,0%
II.) Forintban fennálló adósság	41,0%	37,0%	36,2%
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság	39,5%	35,5%	34,8%
1.1. Hitel	2,0%	1,9%	1,9%
1.2. Kötvény	30,3%	27,0%	27,5%
1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is)	7,2%	6,6%	5,5%
2.) Egyéb kötelezettségek	1,6%	1,5%	1,4%
2.1. Hitel	0,0%	0,0%	0,0%
2.2. Kötvény	1,6%	1,5%	1,4%
Összesen	74,1%	67,6%	65,7%
Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya	0,8%	0,7%	0,7%
A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen	74,9%	68,3%	66,4%
A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken	75,2%	68,5%	66,6%
GDP (milliárd forint)
26 748,0
27 947,0
29 111,0
248
249
A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami
hitelekkel kapcsolatos adatok
250
A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami hitelekül Imegvalósuló költségvetési beruházások előrehaladása
Program neve, nyilvántartási száma	Finan- szírozó pénz- intézet	Hitel- szerz. aláírásá- nak éve	Hitelnyújtás célja	Terve- zésért felelős fejezet	Forrásmegoszlás				Teljes p rojekt- költség (M EUR)
					Központi költségvetés		Egyéb hazai forrás (M EUR)	EU társfin. (M EUR)	
					Hitel- összeg* "A" (M EUR)	Társfinan- szírozás "B" (M EUR)			
F/P 1624 (2008) Észak-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	CEB	2008	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföld fejlesztése Operatív Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.	NFÜ	71,00	0,00	22,30	528,70	622,00
F/P 1627 (2008) Dél-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	CEB	2008	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföld fejlesztése Operatív Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.	NFÜ	55,00	0,00	20,60	428,40	504,00
F/P 1634 (2008) Árvízvédelmi projekt (KEOP 2. prioritás)(Strukturális Alap, 2007-2013)	CEB	2009	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program II. prioritásának keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.	NFÜ	63,00	0,00	40,92	588,60	692,52
F/P 1657 (2008) Dél-Dunántúl fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	CEB	2009	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Dunántúl fejlesztése Operatív Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.	NFÜ	70,00	0,00	19,89	510,11	600,00
F/P 1668 (2009) Társadalmi Megújulás Operatív Program 5-6. prioritása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	CEB	2009	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.-6. prioritásának társfinanszírozása.	NFÜ	95,00	0,00	5,00	565,00	665,00
CEB hitelek összesen					354,00	0,00	108,71	2 620,81	3 083,52
21.203, 21.204 - Vasút II. projekt (ISPA)	EIB	2001	Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza, Budapest-Győr-Hegyeshalom, Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasútvonalak rehabilitációja	NFÜ	150,00	40,40		189,60	380,00
21.858 - Vasút III. projekt (ISPA)	EIB	2002	Szajol, Tiszatenyő állomások rehabilitációja, Tiszatenyő-Mezőtúr vasútvonal és Békéscsaba- határ közötti szakasz rehabilitációja		40,00	20,30		53,70	114,00
22.183 - Vasút IV. projekt (gyorsított fin.)	EIB	2003	Budapest-Esztergom, Győr-Celldömölk vasútvonalak részleges rehabilitációja, Rákospalota, Újpest, Székesfehérvár, Érd állomások felújítása	NFM	170,00	60,00			230,00
22.995 - Vasút V. projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)	EIB	2005	Budapest-Cegléd-Szolnok-Lőkösháza vasútvonal II/2 szakaszának rehabilitációja	NFÜ	27,00	30,30		107,80	165,10
21.413 - Környezetvédelem Iprojekt (ISPA)	EIB	2001	2001. évi szennyvízkezelési programokból álló ISPA projekt refinanszírozása (Sopron, Pécs)	NFÜ	43,00	13,70		79,20	135,90
21.857 - Környezetvédelem II projekt (ISPA)	EIB	2002	2002. évi szennyvízkezelési programokból álló ISPA projekt refinanszírozása (Debrecen, Kecskemét, Szombathely)	NFÜ	80,00	0,00	30,00	158,00	268,00
22.339 - Környezetvédelem III projekt (ISPA)	EIB	2003	Szilárdhulladék-kezelési rendszerek és szennyvízkezelési programokból álló ISPA projekt refinanszírozása	NFÜ	45,90	0,00	14,70	86,30	146,90
23.228 - Környezetvédelem IV projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)	EIB	2004	Regionális (Veszprém, Zalaegerszeg, Észak-Alföld) vízügyi fejlesztések	NFÜ	11,50	0,00	19,20	78,00	108,70
21.862 - Utak III projekt (ISPA)	EIB	2002	Vác-Parassapuszta, Nyékládháza-Tornyosnémeti, Budapest-Szekszárd, Nyékládháza-Debrecen, Püspökladány-Ártánd, Debrecen-Berettyóújfalu, Szekszárd-Udvar útszakaszok rehabilitációja	NFÜ	75,00	29,00		74,00	178,00
22.184 - Utak IV projekt***	EIB	2003	A Projekt tartalma új elkerülő utak vagy egyes országos főútvonalak új szakaszainak építése Magyarországon, összesen 52,5 km hosszban.	NFM	190,00	64,00			254,00
22.996 - M0 autópálya projekt (Kohéziós Alap 2004- 2006)	EIB	2005	M0 autópálya közel 40 km-es szakaszának tervezése és építése	NFÜ	50,00	209,00		285,00	544,00
23.126 - 4-es metró	EIB	2005	Budapesti 4-es metróvonal - Budapest Kelenföld vasútállomás és Bosnyák tér közötti - teljes szakaszának építése	NGM, NFÜ	691,00	231,00	245,00		1167,00
23.128 - Budapesti Központi Szennyvíztisztító projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)	EIB	2005	Budapesti központi (csepeli) szennyvíztisztító telep és kapcsolódó intézményeinek építése	NFÜ	94,00	0,00	177,00	305,00	576,00
23.722 - M3-as autópálya projekt	EIB	2006	A Nyíregyházát (M3) és Debrecent (M35) elkerülő utak, valamint a Görbeháza és Debrecen közötti autópálya szakasz (M35) megépítése	NFM	320,00	320,00			640,00
Megjegyzés: CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank)
EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)
*	Költségvetési kiadásként tervezendő.
**A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem
megvalósítása nem, vagy uniós forrásból tervezett.
*** A projekt átstrukturálása folyamatban van.
4 / 1
252
	Felhasználás/előrehaladás														
Program neve, nyilvántartási száma	2010. 12. 31-ig felhasznált		Költség-vetési fin. szükséglet befejezésig "D"=(A+B)-C (M EUR)	2011. évi		2012. évi		2013. évi		2014. évi		2015. évi		M egvalósítás határideje	
	költség- vetési forrás "C" (M EUR)	EU-forrás (M EUR)		költség- vetési forrás (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	hitel- szerződés szerint	várható befejezés
F/P 1624 (2008) Észak-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	35,54	201,39	35,46	6 041,44	34 234,82	8 445,85	47 859,81	9 313,57	52 776,92	8 350,96	47 322,10	5 712,14	32 368,79	2015	2015
F/P 1627 (2008) Dél-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	32,41	183,67	22,59	4 536,08	25 704,47	6 334,53	35 895,66	6 621,62	37 522,53	6 011,85	34 067,16	4 131,51	23 411,92	2015	2015
F/P 1634 (2008) Árvízvédelmi projekt (KEOP 2. prioritás)(Strukturális Alap, 2007-2013)	11,75	66,59	51,25	6 360,83	36 044,70	14 868,00	84 249,45	17 838,37	101 084,12	16 253,14	92 101,13	3 553,85	20 138,49	2015	2015
F/P 1657 (2008) Dél-Dunántúl fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	22,49	127,44	47,51	3 295,39	18 673,88	5 415,97	30 690,51	5 589,67	31 674,82	5 291,66	29 986,05	3 546,43	20 096,43	2015	2015
F/P 1668 (2009) Társadalmi Megújulás Operatív Program 5-6. prioritása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	7,79	44,12	87,21	1 941,00	10 999,03	4 271,89	24 207,40	7 242,82	41 042,64	7 074,34	40 087,95	4 313,47	24 442,98	2015	2015
CEB hitelek összesen															
21.203, 21.204 - Vasút II. projekt (ISPA)	258,23	194,19	-67,83											2007	2010
21.858 - Vasút III. projekt (ISPA)	54,12	56,82	6,18											2007	2010
22.183 - Vasút IV. projekt (gyorsított fin.)	57,39	0,00	172,61	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	2006	2009**
22.995 - Vasút V. projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)	26,61	99,71	30,69											2008	2012
21.413 - Környezetvédelem Iprojekt (ISPA)	110,04	79,12	-53,34											2006	2010
21.857 - Környezetvédelem IIprojekt (ISPA)	111,78	161,04	-31,78											2006	2010
22.339 - Környezetvédelem III projekt (ISPA)	60,19	84,92	-14,29											2008	2010
23.228 - Környezetvédelem IVprojekt (Kohéziós Alap 2004-2006)	33,42	77,07	-21,92	613,91	1417,79									2012	2012
21.862 - Utak III projekt (ISPA)	62,47	61,34	41,53	1 000,00		20,00								2006	2010
22.184 - Utak IV projekt***	79,26	0,00	174,74	49,23	0,00	51,60	0,00	14,62	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	2007	2013
22.996 - M0 autópálya projekt (Kohéziós Alap 2004- 2006)	32,11	266,09	226,89	146,21	1 211,79	214,30	885,70							2007	2010
23.126 - 4-es metró	51,87	293,92	870,13	3 442,1	19 505,4	7 622,1	43191,7	2 972,4	16 843,7	1 412,4	8 003,6	1 725,9	9 779,9	2010	
23.128 - Budapesti Központi Szennyvíztisztító projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)	161,05	200,75	-67,05	2 889,29	3 601,71	16 024,4	19 975,6							2010	2012
23.722 - M3-as autópálya projekt	587,57	0,00	52,43	32,99	0,00	17,25	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	2007	2012
Megjegyzés: CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank)
EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)
*	Költségvetési kiadásként tervezendő.
**A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem megvalósítása
nem, vagy uniós forrásból tervezett.
*** A projekt átstrukturálása folyamatban van.
4 / 2
			253		Forrásmegoszlás				
					Központi költségvetés				
Program neve, nyilvántartási száma	Finan- szírozó pénz- intézet	Hitel- szerz. aláírásá- nak éve	Hitelnyújtás célja	Terve- zésért felelős fejezet	Hitel- összeg* "A" (M EUR)	Társfinan- szírozás "B" (M EUR)	Egyéb hazai forrás (M EUR)	EU társfin. (M EUR)	Teljes projekt- költség (M EUR)
23.723 - Kohéziós Alap keretprogram A (2007-2013)	EIB	2006	A 2007-2013pénzügyi időszak Kohéziós Alap támogatásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás a KÖZOP és KEOP esetében	NFÜ	100,00	528,82	429,04	7 127,85	8 385,71
24.275 - Kohéziós Alap keretprogram B (2007- 2013)	EIB	2007	A 2007-2013pénzügyi időszak Kohéziós Alap támogatásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás a KÖZOP és KEOP esetében	NFÜ	200,00				
24.273 - Oktatási projekt (Strukturális Alap 2007- 2013)	EIB	2007	A 2007-2013 pénzügyi időszak Strukturális Alap támogatásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás a TIOP és TÁMOP keretében megvalós uló oktatással összefüggő projektek esetében	NFÜ	150,00				
25.191 - Oktatási projekt-B (Strukturális Alap, 2007- 2013)	EIB	2009	Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben található Társadalmi Megújulás, valamint Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretében megvalósuló oktatással összefüggő projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása	NFÜ	150,00	341,00	45,00	3 890,00	4 576,00
24.450 „Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 " projekt	EIB	2008	A központi költségvetés „Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010"projekttel összefüggő kiadásainak finanszírozása	NFÜ	11,00	0,00	101,25	89,00	201,25
24.467 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (Strukturális Alap, 2007-2013)	EIB	2008	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése" című prioritása keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési kiadásainak finanszírozása	NFÜ	45,00	0,00	70,00	963,00	1133,00
26.169 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - B (Strukturális Alap, 2007-2013)	EIB	2011	A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése" című prioritása keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása	NFÜ	55,00				
24.465 - Térségi elérhetőség javítása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	EIB	2008	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Program „Térségi elérhetőség javítása" elnevezésű prioritása keretében megvalósuló beruházások központi költségvetési kiadásainak finanszírozása	NFÜ	120,00	0,00	62,00	1 483,00	1 745,00
26.167 - Térségi elérhetőség javítása projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)	EIB	2011	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program „Térségi elérhetőség javítása" elnevezésű prioritása keretében megvalósuló beruházások hazai központi költségvetési forrásainak refinanszírozását	NFÜ	80,00				
24.610 - Regionális Operatív Programok projekt - A (Strukturális Alap, 2007-2013)	EIB	2008	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv négy regionális operatív programja (Nyugat-Dunántúli, Közép-Dunántúli, Észak- Magyarországi és Közép-Magyarországi) keretében megvalósuló beruházások központi költségvetési forrásainak finanszírozása	NFÜ	300,00	0,00	140,00	3 343,00	3 933,00
25.878 - Regionális Operatív Programok projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)	EIB	2010	Az Új Magyarország Fejlesztési Terv négy regionális operatív programja (Nyugat-Dunántúli, Közép-Dunántúli, Észak- Magyarországi és Közép-Magyarországi) keretében megvalósuló beruházások központi költségvetési forrásainak finanszírozása	NFÜ	150,00				
24.834 - Gazdaságfejlesztési Operatív Program	EIB	2009	Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben található Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása	NFÜ	440,00	0,00	0,43	2 495,76	2 936,19
25.190 - Erdészeti projekt (ÚMVP, 2007-2013)	EIB	2009	Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, 2007-2013) keretében megvalósuló erdészeti projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása	VM	200,00	67,00	279,00	777,00	1 323,00
25.484 - Felsőoktatás IIprojekt	EIB	2010	Hat egyetem (Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudomány Egyetem, Szegedi Tudomány Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Debreceni Egyetem) meglévő épületeinek, kutatási eszközeinek felújítására és modernizációjára fordított források, valamint a K+F tevékenységgel összefüggő bérjellegű kiadások finanszírozása a 2009-2012-es központi költségvetési időszak vonatkozásában.	NEFMI	168,00	168,00	0,00	0,00	336,00
25.875 - Felsőoktatás III (Budapesti Egyetemek) projekt	EIB	2010	Három budapesti egyetem (Budapesti Corvinus Egyetem, Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem) meglévő épületeinek, kutatási eszközeinek felújítására és modernizációjára fordított források, valamint a K+F tevékenységgel összefüggő bérjellegű kiadások finanszírozása a 2010-2013-as központi költségvetési időszak vonatkozásában.	NEFMI	85,00	95,00	0,00	0,00	180,00
26.166 - Vidékfejlesztés I projekt	EIB	2011	Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, 2007-2013) keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak refinanszírozása	VM	300,00	422,00	2 098,00	1 855,00	4 675,00
26.168 - Kohéziós Alap keretprogram II - A	EIB	2011	A 2007-2013. évi Kohéziós Alap támogatásból, a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP), valamint a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési kiadások finanszírozása	NFÜ	300,00	470,00	1 048,00	7 319,00	9 137,00
EIB hitelek összesen					4 841,40	3 109,52	4 758,62	30 759,21	43 468,75
NFI hitelek összesen					5 195,40	3 109,52	4 867,33	33 380,02	46 552,27
Megjegyzés: CEB = Council ofEurope Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank)
EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)
*	Költségvetési kiadásként tervezendő.
**A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem
megvalósítása nem, vagy uniós forrásból tervezett.
*** A projekt átstrukturálása folyamatban van.
4 / 3
	OC/j Felhasználás/előrehaladás														
Program neve, nyilvántartási száma	2010. 12. 31-ig felhasznált		Költség-vetési fin. szükséglet befejezésig ”D”=(A+B)-C (M EUR)	2011. évi		^üTzTévi		2013. évi		2014. évi		2015. évi		M egvalósítás határideje	
	költség- vetési forrás ”C” (M EUR)	EU-forrás (M EUR)		költség- vetési forrás (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	fejezeti előirányzat (M HUF)	várható EU-forrás (M HUF)	hitel- szerződés szerint	várható befejezés
23.723 - Kohéziós Alap keretprogram A (2007-2013)	230,71	958,71	598,11	55 579,92	314 952,86	41 383,4	234 505,7	63 238,0	358 348,6	0,00	0,00	0,00	0,00	2015	2015
24.275 - Kohéziós Alap keretprogram B (2007- 2013)														2015	2015
24.273 - Oktatási projekt (Strukturális Alap 2007- 2013)	124,38	704,82	516,62	21 846,08	123 794,47	24 802,24	140 546,04	44 582,47	252 634,00	6 072,97	220 676,98	16 518,53	93 604,98	2015	2015
25.191 - Oktatási projekt-B (Strukturális Alap, 2007- 2013)														2015	2015
24.450 „Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 " projekt	10,75	60,94	0,25	1 950,00	11 050,00	76,19	431,72							2010	2012
24.467 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (Strukturális Alap, 2007-2013)	72,13	72,13	87,27	6 530,70	37 007,30	13 459,80	76 272,20	12 430,02	70 436,79	33 926,56	5 987,04	1 535,34	8 700,26	2015	2015
26.169 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - B (Strukturális Alap, 2007-2013)														2015	2015
24.465 - Térségi elérhetőség javítása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)	34,99	198,28	85,01	10 220,29	57 914,98	12 558,24	71163,37	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	2015	2015
26.167 - Térségi elérhetőség javítása projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)	0,00	0,00	80,00	0,00	0,00	2 725,83	15 446,34	12116,40	68 659,61	11208,41	63 514,33	11 842,93	67109,93	2015	2015
24.610 - Regionális Operatív Programok projekt - A (Strukturális Alap, 2007-2013)	153,72	871,10	296,28	26 009,34	147 386,26	29 126,83	165 052,03	26 694,68	151 269,87	24 766,19	140 341,73	15 847,89	89 804,74	2015	2015
25.878 - Regionális Operatív Programok projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)														2015	2015
24.834 - Gazdaságfejlesztési Operatív Program	108,23	613,32	331,77	15 366,30	87 075,70	150 000,00	127 500,00	180 000,00	153 000,00	140 000,00	119 000,00	142142,00	120 820,70	2015	2015
25.190 - Erdészeti projekt (ÚMVP, 2007-2013)	21,92	60,58	245,08	12168,50	6 944,90	5160,10	14 147,60	5160,10	14 147,60	5160,10	14 147,60	5160,10	14 147,60	2015	
25.484 - Felsőoktatás IIprojekt	37,27	37,27	298,73	9 719,70	9 719,70	25 286,78	25 286,78							2012	2012
25.875 - Felsőoktatás III (Budapesti Egyetemek) projekt	18,00	16,12	162,00	5 402,22	4 854,48	5 098,55	4 574,25	5 098,55	4 574,25					2013	2013
26.166 - Vidékfejlesztés I projekt	0,00	0,00	300,00	5 088,00	12 215,00	20 691,10	50 690,80	20 691,10	50 690,80	20 691,10	50 690,80	20 691,10	50 690,80	2015	
26.168 - Kohéziós Alap keretprogram II - A	0,00	0,00	770,00	0,00	0,00	0,00	0,00	7 290,19	41 311,04	50 747,08	287 566,76	31 383,71	177 845,75	2015	2015
EIB hitelek összesen															
NFI hitelek összesen															
Megjegyzés: CEB = Council ofEurope Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank)
EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)
*	Költségvetési kiadásként tervezendő.
**A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem megvalósítása
nem, vagy uniós forrásból tervezett.
*** A projekt átstrukturálása folyamatban van.
4 / 4
255
Az egyes költségvetési beruházások finanszírozásához igénybevett, a nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami hitelek (éves lehívások) 2010-2013 között
millió EUR
Program neve, nyilvántartási száma	Szerződés kelte	Finanszírozó pénzintézet	Jóváhagyott hitelösszeg	Aláírt hitel- összeg	Még aláírható hitelösszeg	Tervezésért felelős intézmény	Fennmaradó hitelösszeg	2010 tény	2011 terv	2012 előirányzat	2013 előirányzat	Megjegyzés
F/P 1624 (2008) Észak-Alföldi Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007- 2013)	2008	CEB	71	71	0	NFÜ	18,00	18,00	18,00			
F/P 1627 (2008) Dél-Alföldi Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007-2013	2008		55	55	0		12,60	13,50	12,60			
F/P 1634 (2008) Árvízvédelmi projekt (KEOP 2. prioritás) (Strukturális Alap 2007-2013)	2009		63	63	0		15,30	16,20	15,30			
F/P 1657 (2008) Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007- 2013)	2009		70	70	0		18,02	18,03	18,02			
F/P 1668 (2009) Társadalmi megújulás Operatív Program 5. és 6. prioritása (Strukturális Alap 2007-2013)	2009		95	95	0		47,50	0,00	0,00	47,50		
Árvíz, vörösiszap			150	előkészítés alatt				0,00	80,00	70,00	0,00	
CEB hitelek összesen			504	354	0		111,42	65,73	143,92	117,50	0,00	
23.126 4-es metró	2005	EIB	691	691	0	NGM	219,00	0,00	0,00	0,00	0,00	a hitelszerződés módosítása várható
25.191 Oktatási projekt (Strukturális Alap 2007-2013) B	2009		300	150	0	NFÜ	50,00	0,00	50,00			EU kötelezettségszegési eljárásban érintett
24.467 Egészségügyi projekt (Strukturális Alap 2007-2013)	2008		100	45	0		15,00	0,00	15,00			EU kötelezettségszegési eljárásban érintett
26.169 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - B (Strukturális Alap, 2007-2013)	2011			55	0		55,00	0,00	0,00	55,00		
24.465 Térségbeli elérhetőség javítása (Strukturális Alap 2007-2013)	2008		200	120	0		61,85	0,00	61,85			EU kötelezettségszegési eljárásban érintett
26.167 Térségi elérhetőség javítása projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)	2011			80	0		80,00	0,00	0,00	80,00		
24.610 Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007-2013)	2008		450	300	0		164,90	0,00	75,23	89,67		EU kötelezettségszegési eljárásban érintett
25.878 Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007-2013) B	2010			150	0		150,00	0,00	0,00	50,00	100,00	
24.834 Gazdasági versenyképesség társfinanszírozása projekt (Strukturális Alap 2007- 2013)	2009, 2011		440+60	440+60	0		40,00	0,00	98,00	40,00		
25.190 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Erdőgazdálkodás	2009		200	200	0	VM	70,00	0,00	70,00	70,00		
26.166 Vidékfejlesztés I projekt	2011		300	150	150		60,00	0,00	90,00	60,00		
23.723 Kohéziós Alap keretprogram (2007-2013) A	2006		300	100	0	NFÜ	0,00	2,60				teljesen lehívásra került
24.275 Kohéziós Alap keretprogram (2007-2013) B	2007			200				200,00				teljesen lehívásra került
26.168 Kohéziós Alap keretprogram II - A	2011		770	300	470		69,00	0,00	231,00	69,00		
25.484 Felsőoktatási projekt II.	2010		168	168	0	NEFMI	0,00	168,00				teljesen lehívásra került
25.875 Felsőoktatási projekt III.	2010		85	85	0		0,00	0,00	85,00			
Árvíz, vörösiszap			130	előkészítés alatt						130,00		
EIB hitelek összesen			3694	2794	620		1 034,75	370,60	776,08	643,67	100,00	
EIB + CEB összesen								436,33	920,00	761,17	100,00	
Egyéb		nincs még döntés							0,00	138,83	800,00	
Hitellehívások várható összege**									920,00	900,00	900,00	
Megjegyzés:	CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank)
EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)
256
257
Az Európai Unióval kapcsolatos adatok
258
259
A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek
millió forint
Költségvetésben megjelenő összegek	EU	Központi költségvetési forrás	Összesen
Költségvetésben megjelenő EU támogatások	1 527 687,7	249 138,2	1 776 825,9
Strukturális támogatások*	1 342 928,5	176 601,8	1 519 530,3
Kohéziós Alap projektjei	10 041,8	27 088,2	37 130,0
Nemzeti Stratéqiai Referenciakeret	1 288 255,3	137 904,6	1 426 159,9
Területi eqyüttműködést előseqítő strukturális támogatások	44 631,4	11 609,0	56 240,4
Vidékfejlesztési és halászati támogatások	172 387,2	58 604,6	230 991,8
Új Maqyarorszáq Vidékfejlesztési Proqram	169 687,2	57 704,6	227 391,8
Halászati Operatív Proqram	2 700,0	900,0	3 600,0
Egyéb európai uniós támogatások	12 372,0	13 931,8	26 303,8
Uniós támogatások utólagos megtérülése	39 813,2	0,0	39 813,2
Költségvetésben megjelenő EU források összesen	1 567 500,9	249 138,2	1 816 639,1
Költségvetésen kívüli tételek	
Agrárpiaci támogatások**	19 923,2
Közvetlen termelői támogatások	306 541,7
"Meglévő politikák" jogcímen nyújtott támogatások	n. a.
Összesen	326 464,9
Kifizetendő, illetve megelőlegezendő EU források mindösszesen
1 893 965,8
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
264 336,6
' A központi költségvetési forrás tartalmazza az elkülönített állami pénzalaptól átvett pénzeszközöket is.
** Nem tartalmazza az intervenciós felvásárlás során vételárra fordított kiadásokat, illetve az intervenciós értékesítés bevételeit, tartalmazza a raktározási, szállítási,
bevizsgálási költségtérítés, valamint a központi költségvetés bevételeként elszámolásra kerülő finanszírozási költségtérítés összegét.
260
Területi együttműködést elősegítő strukturális támogatások
millió forint
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
19					XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK			
	2				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		5			Területi Együttműködés			
			1		Európai Területi Együttműködés			
				1	ETE HU-SK			2 781,8
					Működési költségvetés	7 467,3	5 613,4	
					Felhalmozási költségvetés	3 737,7	2 809,8	
				2	ETE HU-RO			4 025,6
					Működési költségvetés	15 479,3	11 731,3	
					Felhalmozási költségvetés	1 146,5	868,9	
				3	ETE HU-SER			1 192,5
					Működési költségvetés	3 851,9	2 659,4	
				4	ETE HU-CRO			921,7
					Működési költségvetés	3 241,3	2 562,4	
					Felhalmozási költségvetés	1 159,3	916,5	
				5	ETE SEES			677,5
					Működési költségvetés	12 179,4	11 513,8	
					Felhalmozási költségvetés	218,4	206,5	
				6	ETE AU-HU			550,8
					Működési költségvetés	660,7	167,9	
					Felhalmozási költségvetés	77,8	19,8	
				7	ETE SLO-HU			470,6
					Működési költségvetés	269,8	31,8	
					Felhalmozási költségvetés	263,6	31,0	
				8	ETE CES			528,1
					Működési költségvetés	611,4	103,3	
					Felhalmozási költségvetés	24,1	4,1	
				9	INTERREG IVC			313,5
					Működési költségvetés	316,2	5,4	
					Felhalmozási költségvetés	2,7		
				10	ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program			134,9
					Működési költségvetés	5 521,0	5 386,1	
			2		INTERACT 2007-2013			12,0
					Működési költségvetés	12,0		
Összesen:						56 240,4	44 631,4	11 609,0
261
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
millió forint
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
19					XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK			
	2				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		4			Nemzeti Stratégiai Referenciakeret			
			1		Gazdaságfejlesztés Operatív Program			
				1	K+F és innováció a versenyképességért			4 170,4
					Működési költségvetés	16 502,8	14 027,3	
					Felhalmozási költségvetés	11 299,5	9 604,6	
				2	A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztései			9 545,6
					Működési költségvetés	1 650,0	1 402,5	
					Felhalmozási költségvetés	61 987,2	52 689,1	
				3	A modern üzleti környezet erősítése			1 077,1
					Működési költségvetés	2 819,8	2 396,8	
					Felhalmozási költségvetés	4 361,1	3 707,0	
				4	JEREMIE-típusú pénzügy! eszközök			7 140,0
					Működési költségvetés	2 012,7	1 731,4	
					Felhalmozási költségvetés	49 087,5	42 228,8	
				5	Gazdaságfejlesztés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			566,9
					Működési költségvetés	3 779,4	3 212,5	
			2		Közlekedés Operatív Program			
				1	Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása			13 640,6
					Működési költségvetés	0,2	0,2	
					Felhalmozási költségvetés	90 370,5	76 729,9	
				2	Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségének javítása			12 562,9
					Működési költségvetés	1 492,6	1 254,2	
					Felhalmozási költségvetés	77 159,8	64 835,3	
				3	Térségi elérhetőség javítása			14 811,2
					Működési költségvetés	747,8	638,6	
					Felhalmozási költségvetés	100 673,1	85 971,1	
				4	Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése			115,7
					Működési költségvetés	1,6	1,3	
					Felhalmozási költségvetés	769,1	653,7	
				5	Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése			12 706,2
					Működési költségvetés	4 684,8	3 982,1	
					Felhalmozási költségvetés	80 023,1	68 019,6	
				6	Közlekedés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			183,2
					Működési költségvetés	1 221,5	1 038,3	
			3		Társadalmi megújulás Operatív Program			
				1	A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése			
					Működési költségvetés	25 315,3	25 315,3	
					Felhalmozási költségvetés	477,2	477,2	
				2	Alkalmazkodóképesség javítása			1 323,9
					Működési költségvetés	22 464,8	21 176,7	
					Felhalmozási költségvetés	624,5	588,7	
				3	Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek			3 336,5
					Működési költségvetés	36 512,5	33 502,6	
					Felhalmozási költségvetés	3 961,3	3 634,7	
				4	A felsőoktatás tartalmi és szervezetei fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében			616,4
					Működési költségvetés	26 596,0	25 997,8	
					Felhalmozási költségvetés	809,0	790,8	
				5	Társadalmi befogadás, részvétel erősítése			2 820,9
					Működési költségvetés	17 848,2	15 171,1	
					Felhalmozási költségvetés	958,2	814,4	
				6	Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés			1 851,5
					Működési költségvetés	11 805,5	10 034,7	
					Felhalmozási költségvetés	537,7	457,0	
				7	Társadalmi megújulás Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			700,8
					Működési költségvetés	4 636,2	3 940,8	
					Felhalmozási költségvetés	35,8	30,4	
			8		Társadalmi megújulás Operatív Program - MPA			
				1	A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - MPA			
					Működési költségvetés	4 513,0	4 551,6	
					Felhalmozási költségvetés	38,6		
				2	TAMOP Alkalmazkodóképesség javítása - MPA			
					Működési költségvetés	2 350,0	2 350,0	
					Felhalmozási költségvetés	65,4	65,4	
			14		Társadalmi infrastruktúra Operatív Program			
				1	Az oktatási infrastruktúra fejlesztése			2 775,8
					Működési költségvetés	2 329,3	2 102,6	
					Felhalmozási költségvetés	26 198,8	23 649,7	
				2	Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése			6 769,4
					Működési költségvetés	10 756,4	9 944,9	
					Felhalmozási költségvetés	78 975,6	73 017,7	
				3	A munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése			1 199,0
					Működési költségvetés	1 519,0	1 353,1	
					Felhalmozási költségvetés	9 460,7	8 427,6	
				4	Társadalmi infrastruktúra Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			266,4
					Működési költségvetés	1 776,0	1 509,6	
			19		Környezet és energia Operatív Program			
				1	Egészséges, tiszta települések			
					Működési költségvetés	10 602,0	10 602,0	
					Felhalmozási költségvetés	100 610,4	100 610,4	
				2	Vizeink jó kezelése			14 869,7
					Működési költségvetés	15 849,7	13 471,9	
					Felhalmozási költségvetés	83 267,9	70 776,0	
				3	Természeti értékeink jó kezelése			223,8
					Működési költségvetés	441,3	409,9	
					Felhalmozási költségvetés	2 707,6	2 515,2	
				4	Fenntartható életmód és fogyasztás			91,0
					Működési költségvetés	495,1	433,2	
					Felhalmozási költségvetés	231,9	202,8	
				5	Hatékony energia-felhasználás			
					Működési költségvetés	396,1	396,1	
					Felhalmozási költségvetés	15 723,2	15 723,2	
				6	A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése			261,8
					Működési költségvetés	539,4	523,7	
					Felhalmozási költségvetés	8 449,5	8 203,4	
				7	Projekt előkészítés			
262
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
					Működési költségvetés	1 136,9	1 136,9	
					Felhalmozási költségvetés	165,0	165,0	
				9	Környezet és energia Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			419,0
					Működési költségvetés	2 783,3	2 366,8	
					Felhalmozási költségvetés	16,7	14,2	
			20		Államreform Operatív Program			
				1	Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés			445,4
					Működési költségvetés	2 539,5	2 158,6	
					Felhalmozási költségvetés	430,1	365,6	
				2	Az emberi erőforrás minőségének javítása			198,4
					Működési költségvetés	648,4	551,1	
					Felhalmozási költségvetés	674,0	572,9	
				3	A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések			569,4
					Működési költségvetés	2 878,3	2 446,5	
					Felhalmozási költségvetés	917,7	780,1	
				4	Államreform Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			35,3
					Működési költségvetés	235,5	200,2	
			21		Elektronikus közigazgatás Operatív Program			
				1	A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása			2 162,5
					Működési költségvetés	6 313,9	5 366,8	
					Felhalmozási költségvetés	8 102,5	6 887,1	
				2	A közigazgatás szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések			908,0
					Működési költségvetés	2 120,4	1 802,3	
					Felhalmozási költségvetés	3 933,1	3 343,2	
				3	Kiemelt fejlesztések			912,5
					Működési költségvetés	1 967,6	1 672,4	
					Felhalmozási költségvetés	4 115,9	3 498,6	
				4	Elektronikus közigazgatás Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			31,0
					Működési költségvetés	209,0	178,0	
			22		Végrehajtás Operatív Program			3 753,8
					Működési költségvetés	15 241,1	11 899,3	
					Felhalmozási költségvetés	1 878,9	1 466,9	
			23		Nyugat-dunántúli Operatív Program			
				1	NYDOP Regionális gazdaságfejlesztés			14,3
					Működési költségvetés	211,8	211,0	
					Felhalmozási költségvetés	3 618,3	3 604,8	
				2	Turizmusfejlesztés - Pannon Örökség megújítása			21,9
					Működési költségvetés	197,8	197,0	
					Felhalmozási költségvetés	5 688,0	5 666,9	
				3	NYDOP Városfejlesztés			17,8
					Működési költségvetés	180,5	179,8	
					Felhalmozási költségvetés	4 562,4	4 545,3	
				4	NYDOP Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra			18,6
					Működési költségvetés	352,0	350,7	
					Felhalmozási költségvetés	4 646,7	4 629,4	
				5	Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése			16,8
					Működési költségvetés	283,2	282,2	
					Felhalmozási költségvetés	4 273,0	4 257,2	
				6	Nyugat-dunántúli Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			115,3
					Működési költségvetés	768,5	653,2	
			24		Közép-dunántúli Operatív Program			
				1	KDOP Regionális gazdaságfejlesztés			
					Működési költségvetés	763,1	763,1	
					Felhalmozási költségvetés	3 679,2	3 679,2	
				2	KDOP Regionális turizmusfejlesztés			
					Működési költségvetés	931,9	931,9	
					Felhalmozási költségvetés	5 575,1	5 575,1	
				3	Fenntartható településfejlesztés			
					Működési költségvetés	474,2	474,2	
					Felhalmozási költségvetés	3 624,3	3 624,3	
				4	Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése			
					Működési költségvetés	743,0	743,0	
					Felhalmozási költségvetés	7 809,3	7 809,3	
				5	KDOP Humán infrastruktúra fejlesztése			
					Működési költségvetés	239,9	239,9	
					Felhalmozási költségvetés	3 788,7	3 788,7	
				6	Közép-dunántúli Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			134,5
					Működési költségvetés	897,1	762,6	
			25		Dél-dunántúli Operatív Program			
				1	A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése			0,9
					Működési költségvetés	76,1	76,1	
					Felhalmozási költségvetés	3 804,9	3 804,0	
				2	DDOP - A turisztikai potenciál erősítése a régióban			1,4
					Működési költségvetés	421,6	421,5	
					Felhalmozási költségvetés	6 422,9	6 421,6	
				3	Humán közszolgáltatások fejlesztése			1,4
					Működési költségvetés	419,7	419,6	
					Felhalmozási költségvetés	6 389,9	6 388,6	
				4	Integrált városfejlesztési akciók támogatása			1,8
					Működési költségvetés	116,5	116,5	
					Felhalmozási költségvetés	8 294,1	8 292,3	
				5	Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés			2,0
					Működési költségvetés	225,9	225,8	
					Felhalmozási költségvetés	9 372,6	9 370,7	
				6	Dél-dunántúli Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			160,5
					Működési költségvetés	1 070,1	909,6	
			26		Dél-alföldi Operatív Program			
				1	DAOP Regionális gazdaságfejlesztés			170,0
					Működési költségvetés	625,2	610,8	
					Felhalmozási költségvetés	6 782,1	6 626,5	
				2	DAOP Turisztikai célú fejlesztések			179,4
					Működési költségvetés	124,6	121,7	
					Felhalmozási költségvetés	7 694,2	7 517,7	
				3	DAOP Közlekedési infrastruktúra fejlesztés			206,9
					Működési költségvetés	123,4	120,6	
					Felhalmozási költségvetés	8 893,2	8 689,1	
				4	DAOP Humán infrastruktúra fejlesztése			184,1
					Működési költségvetés	347,1	339,1	
					Felhalmozási költségvetés	7 677,4	7 501,3	
				5	Településfejlesztési akciók			203,9
					Működési költségvetés	751,3	734,0	
263
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
					Felhalmozási költségvetés	8 132,9	7 946,3	
				6	Dél-alföldi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			161,8
					Működési költségvetés	1 078,8	917,0	
			27		Észak-alföldi Operatív Program			
				1	ÉAOP Regionális gazdaságfejlesztés			400,0
					Működési költségvetés	558,7	531,3	
					Felhalmozási költségvetés	7 610,0	7 237,4	
				2	ÉAOP Turisztikai célú fejlesztések			505,4
					Működési költségvetés	514,3	489,1	
					Felhalmozási költségvetés	9 806,2	9 326,0	
				3	Közlekedési feltételek javítása			484,8
					Működési költségvetés	75,9	72,2	
					Felhalmozási költségvetés	9 823,0	9 341,9	
				4	ÉAOP Humán infrastruktúra fejlesztése			572,7
					Működési költségvetés	675,9	642,8	
					Felhalmozási költségvetés	11 018,8	10 479,2	
				5	Térségfejlesztés			718,3
					Működési költségvetés	1 405,3	1 336,5	
					Felhalmozási költségvetés	13 262,4	12 612,9	
				6	Észak-alföldi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			233,3
					Működési költségvetés	1 555,2	1 321,9	
			28		Észak-magyarországi Operatív Program			
				1	A versenyképes hely! gazdaság megteremtése			392,0
					Működési költségvetés	493,0	469,2	
					Felhalmozási költségvetés	7 608,6	7 240,4	
				2	A turisztikai potenciál erősítése			563,5
					Működési költségvetés	1 616,5	1 538,2	
					Felhalmozási költségvetés	10 025,5	9 540,3	
				3	Településfejlesztés			770,1
					Működési költségvetés	907,6	863,7	
					Felhalmozási költségvetés	15 003,1	14 276,9	
				4	Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése			610,4
					Működési költségvetés	984,4	936,8	
					Felhalmozási költségvetés	11 627,7	11 064,9	
				5	Térségi közlekedés fejlesztése			272,3
					Felhalmozási költségvetés	5 626,9	5 354,6	
				6	Észak-magyarországi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			212,7
					Működési költségvetés	1 417,4	1 204,7	
			29		Közép-magyarországi Operatív Program			
				1	A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése			69,0
					Működési költségvetés	9 078,7	9 057,5	
					Felhalmozási költségvetés	20 468,3	20 420,5	
				2	A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése			31,2
					Működési költségvetés	86,7	86,5	
					Felhalmozási költségvetés	13 287,7	13 256,7	
				3	A régió vonzerejének fejlesztése			23,8
					Működési költségvetés	1 231,0	1 228,1	
					Felhalmozási költségvetés	8 942,5	8 921,6	
				4	A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése			42,0
					Működési költségvetés	2 035,1	2 030,3	
					Felhalmozási költségvetés	15 947,4	15 910,2	
				5	A települési területek megújítása			28,7
					Működési költségvetés	1 938,0	1 933,5	
					Felhalmozási költségvetés	10 330,8	10 306,6	
				6	Közép-magyarországi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás			332,1
					Működési költségvetés	2 213,8	1 881,7	
Összesen:						1 426 159,9	1 295 222,3	130 937,6
264
A Kohéziós Alap projektjei
millió forint
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
19					XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK			
	2				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		3			Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek			
			1		Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek			
				4	Útrehabilitációs program II. ütem: 2, 6, 42, 47 és 56. számú utak, 2001/HU/16/P/PT/008			30,0
					Felhalmozási költségvetés	30,0		
				10	M0 körgyűrű, Keleti szektor 2004/HU/16/C/PT/002			1 100,0
					Felhalmozási költségvetés	1 100,0		
			2		Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi projektek			
				20	A budapesti központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó szennyvízgyűjtő rendszer 2004/HU/16/C/PE/001			25 958,2
					Működési költségvetés	128,1	35,7	
					Felhalmozási költségvetés	35 871,9	10 006,1	
Összesen:						37 130,0	10 041,8	27 088,2
265
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
millió forint
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Intéz- ke- dés	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
							Kiadás	Bevétel	Támogatás
12						XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM			
	20					Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		11				Vidékfejlesztési és halászati programok			
			2			Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT)			
				1		I. tenqely: A mezőqazdasáq és erdészeti áqazat versenyképesséqének javítása			
					9	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése, állattartó telepek korszerűsítése - komplex (nem konverqencia célterület)			1 068,1
						Felhalmozási koltséqvetés	2 121,3	1 053,2	
					10	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése, állattartó telepek korszerűsítése - komplex (konverqencia célterület)			11 748,3
						Felhalmozási koltséqvetés	46 993,2	35 244,9	
					15	Fiatal mezőqazdasáqi termelők számára nyújtandó támoqatás (nem konverqencia célterület)			60,5
						Működési koltséqvetés	120,2	59,7	
					16	Fiatal mezőqazdasáqi termelők számára nyújtandó támoqatás (konverqencia célterület)			587,2
						Működési koltséqvetés	2 283,8	1 696,6	
					19	Termelői csoportok felállításának és adminisztratív működtetésének támoqatása (nem konverqencia célterület)			33,4
						Működési koltséqvetés	66,4	33,0	
					20	Termelői csoportok felállításának és adminisztratív működtetésének támoqatása (konverqencia célterület)			324,2
						Működési koltséqvetés	1 261,1	936,9	
					23	Általános aqrárpolitikai üqyféltájékoztatás (közbeszerzés) (nem konverqencia célterület)			415,6
						Működési koltséqvetés	825,4	409,8	
					24	Az Európai Mezőqazdasáqi Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támoqatás (nem konverqencia célterület)			25,2
						Működési koltséqvetés	50,0	24,8	
					25	Az Európai Mezőqazdasáqi Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolqáltatások iqénybevételéhez nyújtandó támoqatás (konverqencia célterület)			141,4
						Működési koltséqvetés	550,0	408,6	
					26	Általános aqrárpolitikai üqyféltájékoztatás (közbeszerzés) (konverqencia célterület)			319,7
						Működési koltséqvetés	1 243,6	923,9	
					27	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése - Öntözés, melioráció, vízqazd (konverqencia célterület)			1 671,3
						Felhalmozási koltséqvetés	6 500,4	4 829,1	
					28	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése - Öntözés, melioráció, vízqazd (nem konverqencia célterület)			654,3
						Felhalmozási koltséqvetés	1 299,6	645,3	
					29	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése - Kertészet korszerűsítése (konverqencia célterület)			1 559,0
						Felhalmozási koltséqvetés	6 063,6	4 504,6	
					30	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése - Kertészet korszerűsítése (nem konverqencia célterület)			139,4
						Felhalmozási koltséqvetés	276,8	137,4	
					31	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése-Kertészeti qépek, technolóqiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támoqatás (konverqencia célterület)			294,3
						Felhalmozási koltséqvetés	1 144,7	850,4	
					32	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése-Kertészeti qépek, technolóqiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támoqatás (nem konverqencia célterület)			93,8
						Felhalmozási koltséqvetés	186,4	92,6	
					35	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése-Szárítók támoqatása (konverqencia célterület)			1 810,2
						Felhalmozási koltséqvetés	7 040,7	5 230,5	
					36	Mezőqazdasáqi üzemek korszerűsítése-Szárítók támoqatása (nem konverqencia célterület)			275,0
						Felhalmozási koltséqvetés	546,3	271,3	
					37	Az évelő láqy szárú, valamint a rovid váqásfordulójú fás szárú enerqianovények telepítéséhez nyújtandó támoqatások (konverqencia célterület)			3,2
						Felhalmozási koltséqvetés	12,5	9,3	
					38	Az évelő lágy szárú, valamint a rövid vágásfordulójú fás szárú enerqianovények telepítéséhez nyújtandó támogatások (nem konverqencia célterület)			0,7
						Felhalmozási koltséqvetés	1,4	0,7	
					39	Az erdők qazdasáqi értékének javítása (konverqencia célterület)			379,2
						Felhalmozási koltséqvetés	1 475,0	1 095,8	
					40	Az erdők qazdasáqi értékének javítása (nem konverqencia célterület)			62,9
						Felhalmozási koltséqvetés	125,0	62,1	
					41	Mezőqazdasáqi és erdészeti termékek értéknövelése (konverqencia célterület)			2 894,3
						Felhalmozási koltséqvetés	11 257,4	8 363,1	
					42	Mezőqazdasáqi és erdészeti termékek értéknövelése (nem konverqencia célterület)			847,0
						Felhalmozási koltséqvetés	1 682,2	835,2	
					43	A mezőqazdasáqi enerqiafelhasználás meqújuló enerqiaforrásokból torténő előállításhoz nyújtandó támoqatás (konverqencia célterület)			77,1
						Működési koltséqvetés	300,0	222,9	
					44	A mezőqazdasáqi enerqiafelhasználás meqújuló enerqiaforrásokból torténő előállításhoz nyújtandó támoqatás (nem konverqencia célterület)			15,1
						Működési koltséqvetés	30,0	14,9	
					45	A mezőqazdasáqi termelők qazdasáqátadási támoqatása (korai nyuqdíjbavonulás) (konverqencia célterület)			21,0
						Működési koltséqvetés	81,8	60,8	
					46	A mezőqazdasáqi termelők qazdasáqátadási támoqatása (korai nyuqdíjbavonulás) (nem konverqencia célterület)			2,2
						Működési koltséqvetés	4,3	2,1	
					47	Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támoqatások (nem konverqencia célterület)			72,4
						Működési koltséqvetés	143,8	71,4	
					48	Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támoqatások (konverqencia célterület)			732,2
						Működési koltséqvetés	2 847,9	2 115,7	
					49	Nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, novényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támoqatás (nem konverqencia célterület)			70,5
						Felhalmozási koltséqvetés	140,0	69,5	
					50	Nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítése (konverqencia)			290,7
						Felhalmozási koltséqvetés	1 130,6	839,9	
					51	Szakképzés (konverqencia)			206,7
						Működési koltséqvetés	804,0	597,3	
					52	Szakképzés (nem konverqencia)			48,3
						Működési koltséqvetés	96,0	47,7	
					53	Ültevények korszerűsítése, telepítése (konverqencia)			130,5
						Felhalmozási koltséqvetés	507,4	376,9	
					54	Ültevények korszerűsítése, telepítése (nem konverqencia)			28,4
						Felhalmozási koltséqvetés	56,4	28,0	
					55	Mezőqazdasáqi utak fejlesztéséhez nyújtandó támoqatások (nem konverqencia célterület)			420,8
						Felhalmozási koltséqvetés	835,8	415,0	
					56	Mezőqazdasáqi utak fejlesztéséhez nyújtandó támoqatások (konverqencia célterület)			1 289,2
						Felhalmozási koltséqvetés	5 014,2	3 725,0	
					57	Az Európai Unió kornyezetvédelmi, állatjóléti és hiqiéniai előírásainak való meqfelelés előseqítésének támoqatása (nem konverqencia célterület) (Juh, kecske jelolés)			9,9
						Felhalmozási koltséqvetés	19,6	9,7	
					58	Az Európai Unió kornyezetvédelmi, állatjóléti és hiqiéniai előírásainak való meqfelelés előseqítésének támoqatása (konverqencia célterület) (Juh, kecske jelolés)			51,1
						Felhalmozási koltséqvetés	198,6	147,5	
266
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Intéz- ke- dés	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
							Kiadás	Bevétel	Támogatás
				2		II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése			
						Agrár-környezetgazdálkodás (nem konvergencia célterület)			1 863,2
						Működési költséqvetés	4 115,4	2 252,2	
					2	Aqrár-környezetqazdálkodás (konverqencia célterület)			9 966,3
						Működési költséqvetés	48 782,5	38 816,2	
					3	Kedvezőtlen adottságú területek (LFA) támogatása (nem konvergencia célterület)			105,7
						Működési költségvetés	233,4	127,7	
					4	Kedvezőtlen adottságú területek (LFA) támogatása (konvergencia célterület)			565,2
						Működési költségvetés	2 766,6	2 201,4	
						A mezőgazdasági földterületek erdősítése (nem konvergencia célterület)			98,0
						Felhalmozási költségvetés	216,5	118,5	
						A mezőgazdasági földterületek erdősítése (konvergencia célterület)			398,0
						Felhalmozási költségvetés	1 948,3	1 550,3	
						Agrár-környezetgazdálkodás (nem konvergencia célterület) (NVT determináció)			2,8
						Működési költségvetés	6,2	3,4	
					10	Agrár-környezetgazdálkodás (konvergencia célterület)(NVT determináció)			15,1
						Működési költségvetés	73,8	58,7	
					11	Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület)			6,3
						Működési költségvetés	14,0	7,7	
					12	Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (konvergencia célterület)			33,9
						Működési költségvetés	166,0	132,1	
					13	Védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatás (nem konvergencia)			47,7
						Működési költségvetés	105,4	57,7	
					14	Védett őshonos és a veszélyeztett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésében történő megőrzésére nyújtandó támogatás (konvergencia célterület)			255,3
						Működési költségvetés	1 249,9	994,6	
					15	Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken (konvergencia célterület)			489,8
						Működési költségvetés	2 397,7	1 907,9	
					16	Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken (nem konvergencia célterület)			91,6
						Működési költségvetés	202,3	110,7	
					17	Erdő környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület)			4,0
						Működési költségvetés	8,9	4,9	
					18	Erdő környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások (konvergencia célterület)			16,3
						Működési költségvetés	79,9	63,6	
					20	Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2011. évtől benyújtandó támogatás (konvergencia célterület)			869,6
						Működési költségvetés	8 695,4	7 825,8	
					21	Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (nem konvergencia célterület)			4,5
						Működési költségvetés	10,0	5,5	
					22	Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (konvergencia célterület)			18,4
						Működési költségvetés	90,1	71,7	
					23	Genetikai erőforrások megőrzése - Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és Genetikai erőforrások megőrzése - Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és mikroorganizmusok megőrzés			21,9
						Működési költségvetés	48,4	26,5	
					24	Genetikai erőforrások megőrzése - Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és mikroorganizmusok megőrzése (konvergencia célterület)			100,0
						Működési költségvetés	489,5	389,5	
					25	Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás (nem konvergencia célterület)			195,1
						Működési költségvetés	431,0	235,9	
					26	Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás (konvergencia célterület)			890,2
						Működési költségvetés	4 357,3	3 467,1	
					47	EMVA - A mezőgazdasági földterületek erdősítése (konvergencia célterület)			249,7
						Felhalmozási költségvetés	1 222,5	972,8	
					48	EMVA - A mezőgazdasági földterületek erdősítése (nem konvergencia célterület)			61,5
						Felhalmozási költségvetés	135,8	74,3	
					49	Erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület)			5,2
						Felhalmozási költségvetés	11,5	6,3	
					50	EMVA - Erdőszerkezet átalakítása (konvergencia célterület)			22,8
						Felhalmozási költségvetés	111,7	88,9	
					51	EMVA - Agrárerdészeti rendszerek létrehozása (nem konvergencia célterület)			1,7
						Felhalmozási költségvetés	3,6	1,9	
					52	EMVA - Agrárerdészeti rendszerek létrehozása (konvergencia célterület)			6,6
						Felhalmozási költségvetés	32,1	25,5	
				3		III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése			
					3	Turisztikai tevékenységek ösztönzése (nem konvergencia célterület)			548,1
						Felhalmozási költségvetés	1 095,6	547,5	
					4	Turisztikai tevékenységek ösztönzése (konvergencia célterület)			789,8
						Felhalmozási költségvetés	3 144,0	2 354,2	
					5	A kulturális örökség megőrzése (nem konvergencia célterület)			317,8
						Felhalmozási költségvetés	636,1	318,3	
					6	A kulturális örökség megőrzése (konvergencia célterület)			1 136,9
						Felhalmozási költségvetés	4 523,9	3 387,0	
					7	Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (nem konvergencia célterület)			523,8
						Felhalmozási költségvetés	1 047,0	523,2	
					8	Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (konvergencia célterület)			905,1
						Felhalmozási költségvetés	3 603,0	2 697,9	
					11	Helyi Akciócsoport (nem konvergencia célterület)			18,0
						Működési költségvetés	36,0	18,0	
					12	Helyi Akciócsoport (konvergencia célterület)			100,6
						Működési költségvetés	400,5	299,9	
					13	Falumegújítás és -fejlesztés (nem konvergencia célterület)			619,3
						Felhalmozási költségvetés	1 237,9	618,6	
					14	Falumegújítás és -fejlesztés (konvergencia célterület)			1 471,3
						Felhalmozási költségvetés	5 857,1	4 385,8	
					15	Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (nem konvergencia célterület)			350,2
						Felhalmozási költségvetés	700,0	349,8	
					16	Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (konvergencia célterület)			1 467,0
						Felhalmozási költségvetés	5 840,0	4 373,0	
					17	Nem mezőgazdasági tevékenység deverzifikációja (nem konvergencia célterület)			200,1
						Felhalmozási költségvetés	400,0	199,9	
					18	Nem mezőgazdasági tevékenység deverzifikációja (konvergencia célterület)			502,4
						Felhalmozási költségvetés	2 000,0	1 497,6	
					19	Natura 2000 fenntartási tervek készítése (nem konvergencia célterület)			15,0
						Működési költségvetés	30,0	15,0	
					20	Natura 2000 fenntartási tervek készítése (konvergencia célterület)			30,1
						Működési költségvetés	120,0	89,9	
				4		IV. tengely: Leader programok			
					4	Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (konvergencia célterület)			219,1
						Működési költségvetés	1 081,8	862,7	
					5	Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (nem konvergencia célterület)			41,4
						Működési költségvetés	91,8	50,4	
					6	EMVA - Helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása. Életminőség/diverzifikáció (konvergencia célterület)			972,5
						Felhalmozási költségvetés	4 802,5	3 830,0	
					7	Helyi fejlesztési stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások, Életminőség/diverzifikáció (nem konvergencia célterület)			632,4
						Felhalmozási költségvetés	1 401,5	769,1	
				5		Technikai segítségnyújtás			1 563,0
						Működési költségvetés	6 000,0	4 437,0	
Összesen:							227 391,8	169 687,2	57 704,6
267
A Halászati Operatív Program
millió forint
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
12					XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM			
	20				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		11			Vidékfejlesztési és halászati programok			
			3		Halászati Operatív Program			
				1	Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely)			
					Akvakultúra			488,3
					Felhalmozási költségvetés	1 953,1	1 464,8	
					Halfeldolgozás			54,2
					Felhalmozási költségvetés	217,0	162,8	
					Halászati Környezet Gazdálkodás (HKP) konvergencia célterület			149,5
					Felhalmozási költségvetés	598,0	448,5	
					Természetes vízi halászat			25,0
					Felhalmozási költségvetés	100,0	75,0	
				2	Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)			156,3
					Működési költségvetés	625,0	468,7	
				3	Technikai segítségnyújtás (V. tengely)			26,7
					Működési költségvetés	106,9	80,2	
Összesen:						3 600,0	2 700,0	900,0
268
Egyéb Uniós programok
millió forint
Feje- zet	Cím	Alcím	Jog- cím- cso- port	Jog- cím	Megnevezés	2012. évi előirányzat		
						Kiadás	Bevétel	Támogatás
12					XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM			
	20				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		4			Uniós programok kiegészítő támogatása			
			6		Méhészeti Nemzeti Program			560,0
					Működési költségvetés	560,0		
			7		Igyál tejet program			1 200,0
					Működési költségvetés	1 200,0		
			8		Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása			1 833,0
					Működési költségvetés	1 833,0		
			9		Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása			1 680,0
					Működési költségvetés	1 680,0		
			10		Uniós Programok ÁFA fedezete			910,3
					Működési költségvetés	910,3		
			11		Iskolagyümölcs program			511,0
					Működési költségvetés	511,0		
			12		Nemzeti Diverzifikációs Program			2 704,3
					Felhalmozási költségvetés	2 704,3		
14					XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM			
	20				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		9			Szolidaritási programok			
			1		Európai Menekültügyi Alap			134,3
					Működési költségvetés	451,8	317,5	
			2		Integrációs Alap			182,2
					Működési költségvetés	601,7	419,5	
			3		Visszatérési Alap			97,6
					Működési költségvetés	344,5	246,9	
			4		Külső Határok Alap			836,8
					Működési költségvetés	586,4	419,0	
					Felhalmozási költségvetés	2 344,6	1 675,2	
			5		Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek			3,5
					Működési költségvetés	242,2	238,7	
			6		Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék			40,0
					Működési költségvetés	40,0		
17					XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM			
	20				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		32			Közlekedési ágazati programok			
			5		TEN-T projektek			1 815,9
					Működési költségvetés	2 169,9	354,0	
18					XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM			
	5				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		17			EU utazási költségtérítések			
					Működési költségvetés	413,8	413,6	0,2
19					XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK			
	2				Fejezeti kezelésű előirányzatok			
		6			Egyéb uniós előirányzatok			
			3		Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek			831,0
					Működési költségvetés	4 487,8	3 656,8	
			4		EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek			
					Működési költségvetés	683,1	683,1	
					Felhalmozási költségvetés	430,0	430,0	
			6		EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-2014			591,7
					Működési költségvetés	2 522,1	2 158,9	
					Felhalmozási költségvetés	1 587,3	1 358,8	
Összesen:						26 303,8	12 372,0	13 931,8
269
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások és az ahhoz nyújtott
nemzeti kiegészítés
millió forintban
	Irányszám 2012.
Közvetlen termelői támogatások*	306 541,7
2010. évi jogalap alapján 2012-ben kifizetendő támogatások	230,9
2011. évi jogalap alapján 2012-ben kifizetendő támogatások	47 476,8
2012. évi jogalap alapján 2012-ben kifizetendő támogatások	258 834,0
ebből: SAPS	220 814,4
Egyéb közvetlen támogatás	38 019,6
Agrárpiaci támogatások	19 923,2
Exporttámogatások	451,7
Belpiaci támogatások	19 471,5
Egyéb agrárpiaci támogatások	0,0
Intervenciók	
Intervenciós felvásárlás kiadásai (intervenciós vételár)	0,0
Intervenciós értékesítés bevételei (értékesítés vételára)	-173,3
Intervencióhoz kapcsolódó raktározási, szállítási, bevizsgálási költségtérítés	13,2
Intervencióhoz kapcsolódó finanszírozási költségtérítés**	0,9
Összesen (intervenciós vételár nélkül)***:	326 479,0
|Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítése (top-up támogatás)
26 700,0
* Az európai uniós előírások értelmében az adott évi jogalap alapján járó egységes területalapú támogatásokat tárgyév december 1-jétől a következő év június
30-ig lehet kifizetni. Ezen támogatásokat a Magyar Állam a Kincstári Egységes Számláról (KESZ) megelőlegezi, majd a megelőlegezett támogatásokat az
Európai Unió két hónappal később megtéríti.
** A finanszírozási költségtérítés összege - a többi, EMGA által finanszírozott agrártámogatási típustól eltérően - a költségvetési törvényjavaslat 1. számú
mellékletében is bemutatásra kerül, a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei
fejezetben.
*** Az intervenciós vételár jogcímén kifizetett összeg adásvételi szerződés keretében felvásárolt mezőgazdasági termény ellenértékét képezi, azaz nem
minősül a többi tételhez hasonló, ellenszolgáltatás nélküli közösségi támogatásnak.
270
271
Egyéb adatok
272
273
Központosított bevételek
millió forintban
Bírságbevételek I. ORSZÁGGYŰLÉS	
A Közbeszerzések Tanácsának bírságbevételei	133,3
VI. BÍRÓSÁGOK	
Bírságbevételek	3 873,4
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE	
Bírságbevételek	3,5
X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM	
Bírságbevételek	756,8
XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM	
Állatvédelmi bírság	0,1
Szennyvíz bírságok áthúzódó befizetése	0,2
Ózonvédelmi bírság	0,5
Légszennyezési bírság áthúzódó befizetése	1,0
Növénytermesztési minőségvédelmi bírság	1,1
Felszín alatti vízvédelmi bírság	3,1
Nitrátszennyezési bírság	3,4
Vízjogi fennmaradási bírság	10,2
Mulasztási bírság	10,5
Veszélyes hulladék bírság	30,0
Talajvédelmi bírság	17,9
Emisszió kereskedelmi bírság	22,5
Természetvédelmi bírság	25,0
Takarmány ellenőrzési bírság	25,6
Vadvédelmi- és vadgazdálkodási bírság	30,0
Borminősítési minőségvédelmi bírság	30,9
Beszerzési ár alatti értékesítés bírsága	36,3
Levegővédelmi bírság	37,7
Halvédelmi és halgazdálkodási bírság	40,8
Földvédelmi bírság	50,0
IPPC bírság	53,0
Bor forgalomba hozatali járulék mulasztási bírság	64,1
274
Eljárási bírság	82,8
Élelmiszerlánc felügyeleti bírság	152,9
Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság	200,0
Növényvédelmi bírság	303,2
Élelmiszer-ellenőrzési bírság	309,4
Hulladékgazdálkodási bírság	456,5
Vízvédelmi bírság	666,7
Tisztességtelen forgalmazói magatartás bírsága	950,9
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM	
Bírságbevételek	0,3
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM	
Katasztrófavédelmi és egyéb bírság bevételek	142,8
Építésügyi bírság	850,0
Szabálysértési és egyéb bírság bevételek	1 049,1
Objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel	16 000,0
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM	
Engedélyezéssel kapcsolatos bírságok	15,0
Munkavédelmi bírság	200,0
Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj- és bírságbevételek	4 300,0
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL	
Pénzmosás elleni bírságbevétel	0,4
Közúti bírságbevételek	544,6
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM	
Közúti bírságbevételek	200,0
XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM	
Bírságbevételek	154,6
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL	
Bírságbevételek	1 151,0
Bírságbevételek összesen:	32 991,1
Termékdíjak XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Hűtőberendezések termékdíja Gumiabroncs termékdíjak	3,7 746,4
275
Reklámhordozó papírok termékdíja	6 251,2
Elektromos és elektronikai berendezések termékdíja	12 498,8
Kenőolajok termékdíja	15 498,8
Csomagolóeszközök termékdíja	25 001,2
Termékdíjak összesen:	60 000,1
Egyéb központosított bevételek	
X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM	
Cégnyilvántartás bevételei	1 500,0
XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM	
Vadkísérőjegy áthúzódó befizetése és üzemterv szolgáltatás	1,0
Hatósági eljárási díj, trófea bírálat áthúzódó befizetése	5,0
Erdőfenntartási járulék áthúzódó befizetése	20,0
Halászati haszonbérleti díj	20,0
Erdővédelmi j árulék	50,0
Környezetvédelmi támogatások visszatérülése	429,0
Állami vadászjegyek díja	500,0
Földvédelmi j árulék	3 500,0
V ízkészletj árulék	15 000,0
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM	
Kárrendezési célelőirányzat befizetése	5,0
Egyéb központosított bevételek összesen:	21 030,0
Központosított bevételek összesen:	114 021,2
276
Elkülönített állami pénzalapok 2012. évi támogatása
	millió forint
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP	50 000,0
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP	11 572,8
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP	10 933,0
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP	15,3
LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP	7038,1
Összesen	79 559,2