﻿2011.évi
törvény
iroiTianyszani: "TJ
Érkezett: 2011 OKI 0 3.
az Alkotmánybíróságról
Az Országgyűlés a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben
biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a
hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb
szerveként működő Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének
szabályozásáról - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján
—	a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések, az Alkotmánybíróság jogállása és szervezete
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában
a)	egyedi ügy: a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet jogát vagy kötelezettségét, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét érintő vagy eldöntő
bírósági eljárás,
b)	bíró: a bíró, valamint a bírósági titkár, amennyiben törvény rendelkezése alapján az egyesbíró
hatáskörében bírósági titkár eljárhat.
2. Az Alkotmánybíróság jogállása
2.	§ Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
3.	§ Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.
4.	§ Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló
fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének
végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül
terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy
ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.
3.	Az Alkotmánybíróság tagúnak jogállása
5.	§ Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van
alárendelve.
6.	§ (1) Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az
országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki
a)	jogász végzettséggel rendelkezik, és
b)	45. életévét betöltötte, továbbá
c)	kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia
doktora), vagy legalább húszévi jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell
eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.
(3)	Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja
nem választható újra.
(4)	Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző négy éven
belül a kormány tagja vagy valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői
tisztséget töltött be.
7.	§ (1) Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő
bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének
helyet kell kapnia.
(2) A javasolt személyeket az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó
bizottsága meghallgatja.
8.	§ (1) Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés az alkotmányügyi kérdésekkel
foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg.
(2)	Ha az Országgyűlés a jelölteket nem választja meg, a jelölő bizottság még azon az
ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.
(3)	Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság új tagját az
Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző három hónapon belül választja
meg. Az Alkotmánybíróság tagja elődje megbízatásának megszűnését követő napon, ha pedig
elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, akkor a megválasztásáról szóló
határozatban megjelölt napon lép hivatalba.
9.	§ Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
10.	§ (1) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami
vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a
tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, amennyiben az
az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban
összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő tíz napon belül meg kell
szüntetnie.
(3)	Ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok
merül fel, azt haladéktalanul meg kell szüntetnie.
11.	§ (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt
követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc
2
napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú
vagyonnyilatkozatot tesz.
(2)	Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös
háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az
Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3)	A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű
másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a főtitkár az Alkotmánybíróság
Hivatalának honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az
Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4)	A vagyonnyilatkozatokat a főtitkár kezeli. A főtitkár az Alkotmánybíróság volt tagjának,
valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának a
megszűnését követő egy évig őrzi.
12.	§ A 10. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok esetén az összeférhetetlenséget
megállapító alkotmánybírósági határozat meghozatalának időpontjától az összeférhetetlenség
megszüntetéséig, valamint all. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén
annak teljesítéséig az Alkotmánybíróság tagja a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és
díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet.
13.	§ (1) Az Alkotmánybíróság elnöke (a továbbiakban: elnök) kivételével az
Alkotmánybíróság tagja a minisztert megillető díjazásra és juttatásokra jogosult, azzal az
eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótlék a miniszteri illetménypótlék másfélszerese.
(2)	Az Alkotmánybíróság tagja és elnöke megbízatásának időtartama közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(3)	Az Alkotmánybíróság tagjának és elnökének minden naptári évben negyven munkanap
szabadság jár.
(4)	Amennyiben az Alkotmánybíróság volt tagja a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte és öregségi nyugellátásban részesül, az Alkotmánybíróság tagjaként őt megillető
díjazás havi összege felének megfelelő mértékű havi juttatásra jogosult azzal, hogy a juttatás és a
nyugellátása együttes havi összege nem haladhatja meg a mindenkori alkotmánybírói havi díjazás
és juttatás összegét.
(5)	Az Alkotmánybíróság volt tagját nem illeti meg a (4) bekezdés szerinti juttatás, ha az
Alkotmánybíróságban betöltött tagsága a 15. § (2) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.
14.	§ (1) Az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvényben és e törvényben meghatározott
alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy
vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően -
nem vonható felelősségre, e tény vagy vélemény miatt az Alkotmánybíróság ellen bíróság, vagy
más hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és
titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az
Alkotmánybíróság tagjának polgári jogi felelősségére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy
vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben az
Alkotmánybíróság tagjának nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan -
rágalmazásra.
3
(3)	Az Alkotmánybíróság tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az
Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési
eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(4)	A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb
ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az elnökhöz. Az
indítványt az Alkotmánybíróság tagjának tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési
hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az elnökhöz.
(5)	A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik,
amelyre az indítványt előterjesztették.
(6)	Az Alkotmánybíróság tagja mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem
mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
(7)	Az Alkotmánybíróság tagja köteles mentelmi jogának megsértését az elnöknek
haladéktalanul bejelenteni.
15.	§ (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik:
a)	a 70. életév betöltésével;
b)	a megbízatási időtartam leteltével.
(2)	Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik továbbá:
a)	halállal;
b)	lemondással;
c)	összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával;
d)	felmentéssel;
e)	kizárással.
(3)	Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik
meg, az Alkotmánybíróság új tagját a 8 § (l)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell
megválasztani. Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját a 8. § (3) bekezdésben
meghatározott határidőig nem választja meg, az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az
utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.
(4)	Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a (2) bekezdés a)-e) pontja alapján szűnik
meg, az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az Alkotmánybíróság volt tagjának
megbízatása megszűnésétől számított két hónapon belül választja meg.
16.	§ (1) A lemondást az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság elnökével, az
Alkotmánybíróság elnöke az Országgyűlés elnökével írásban közli, aki köteles azt elfogadni. A
lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság tagja a 10. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kötelezettségének az
előírt ideig nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az
összeférhetetlenséget. Ha az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés
időpontjától számított tíz napon belül nem történik meg az összeférhetetlenségi ok
megszüntetése, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az
Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését.
(3)	Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható
okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.
(4)	Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja
a)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
4
b)	a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a
vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl,
c)	a tisztségére méltatlanná vált,
és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatával az Alkotmánybíróság tagjai közül
kizárja.
(5)	Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki
a)	jogerős ítéletben megállapított közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el,
vagy
b)	neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, illetve
c)	a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.
(6)	Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontja
és a 15. § (2) bekezdés a)-b) pontja esetében az elnök állapítja meg és a teljes ülésen bejelenti.
Az 15. § (2) bekezdés c)-e) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot,
amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.
4.	Az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese
17.	§ (1) Az elnök
a)	összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat
biztosításában,
b)	összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését,
c)	meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét,
d)	meghatározza az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének
ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését,
e)	kijelöli az előadó alkotmánybírót,
j) javaslatot tesz a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács
alakítására,
g)	képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság
előtt,
h)	irányítja az Alkotmánybíróság Hivatalát,
i)	javaslatot tesz a teljes ülésnek a főtitkár személyére, kinevezi és felmenti a gazdasági vezetőt,
j) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és
munkavállalói felett,
k) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,
l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír.
(2)	Az elnök az Alkotmánybíróság mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet
irányító szerv vezetője.
18.	§ (1) Az elnök elnöki megbízatása megszűnik
a)	az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével,
b)	lemondással.
(2)	Az elnök az elnöki megbízatásról való lemondást az Országgyűlés elnökével írásban közli,
aki köteles azt elfogadni. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás
benyújtásának a napjával szűnik meg. Az elnöki megbízatásról való lemondás az elnök
Alkotmánybíróságban betöltött tagságát nem érinti.
5
19.	§ (1) Az elnök díjazásának az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap
harminckilencszeresével.
(2)	Az elnök - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a kijelölt
létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre jogosult.
(3)	Az elnök rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
(4)	Az elnök - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára jogosult.
(5)	Az elnök jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő
hálózat használatára.
(6)	Az elnök - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és az Alkotmánybíróság Hivatala
megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.
(7)	Az elnök jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt az elnökkel
együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, valamint szülője és
unokája is - térítési díj ellenében - igénybe veheti. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget,
valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
(8)	Az elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében
irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légiutazásra
jogosult.
(9)	Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, az elnök első
osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(10)	Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával
kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(11)	Az elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi
küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
(12)	Az elnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt:
özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben az elnök
hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
20.	§ (1) Ha az elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést
használni.
(2)	Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és
megbízatása a megbízatási időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondása vagy felmentése
miatt szűnt meg, további hat hónapon - lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi
díjazásának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek minősül.
(3)	Ha az elnök megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb
szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére
jogosult.
(4)	Az Alkotmánybíróság volt elnökét kérelmére — ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte - a mindenkori díjazás havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely
nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(5)	Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti juttatás az Alkotmánybíróság volt elnökét, ha a
társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem
értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése az elnöki megbízatás betöltésével nem
összeférhetetlen.
(6)	Ha az Alkotmánybíróság volt elnöke öregségi nyugdíjban részesül, a pénzbeli juttatás nettó
összegét a részére járó nyugdíj havi nettó összegével csökkentett mértékben kell folyósítani.
6
(7)	Az Alkotmánybíróság volt elnökének a halála esetén az Alkotmánybíróság volt elnökére
tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti
pénzbeli juttatást kell az Alkotmánybíróság volt elnöke öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
(8)	Az Alkotmánybíróság volt elnökét - ha egyúttal az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága
is megszűnt - a megbízatása megszűnését követően további két évig személyes
gépkocsihasználat illeti meg évi harmincezer km keretig.
(9)	Az Alkotmánybíróság volt elnökét - ha egyúttal az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága
is megszűnt - a megbízatása megszűnését követően további két évig kétfős titkárság alkalmazása
illeti meg.
(10)	Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott
jogosultságok és juttatások, ha megbízatása a 15. § (2) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt
meg.
(11)	Az Alkotmánybíróság volt elnöke az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra
mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségének nem tesz eleget.
21.	§ (1) Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti.
(2)	Az elnökhelyettest az Alkotmánybíróság tagjai sorából az elnök javaslatára az
Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg.
(3)	Az elnökhelyettes megbízatása az új elnök hivatalba lépéséig, illetve alkotmánybírói
megbízatása megszűnéséig tart.
(4)	Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörében eljárva helyettesíti
az elnököt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel az elnök megbízza. Ha az elnök
megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes, az elnök és az elnökhelyettes együttes
akadályoztatása esetén a 17. § (1) bekezdés b) - f) pontjában foglalt hatásköröket az
Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorolja.
5.	Az Alkotmánybíróság hivatali szervezete
22.	§ (1) Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amely
ellátja különösen az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési
feladatait.
(2)	Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes
ülés választja meg.
(3)	A főtitkár az elnök irányítása alatt végzi munkáját.
(4)	A főtitkár e törvényben és az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározottak szerint
közreműködik az Alkotmánybíróság döntéseinek előkészítésében.
(5)	Az elnök az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a
közszolgálati jogviszony létesítését a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltakon
túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.
(6)	Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az
Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.
7
II. fejezet
Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások és jogkövetkezmények
6.	Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás)
23.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján az
elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény indítványban meghatározott rendelkezéseinek az
Alaptörvénnyel való összhangját az Alaptörvény 6. cikk (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott
indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján
vizsgálja.
(2)	Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügy törvényi határidő betartását szolgáló
időben történő napirendre vételéről.
(3)	Az Alkotmánybíróság (1) bekezdésben megjelölt hatásköre kiterjed a nemzetközi
szerződés egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára.
(4)	Nemzetközi szerződés kötelező hatályának köztársasági elnök általi elismerését
megelőzően a köztársasági elnök, a kormány, illetve az országgyűlési képviselők egynegyede
kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának
előzetes vizsgálatát.
7.	Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)
24.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján
felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját.
(2)	Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok
biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető
jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.
(3)	Nincs helye az Alkotmánybíróság eljárásának, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által
érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára
irányul, és az indítványozó az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére
(értékére), és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet
megállapítani (ítélt dolog).
8.	Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt
25.	§ Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt
kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az
Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az
Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a
jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az
alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
8
9.	Az alkotmányjogi panasz
26.	§ (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az
Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben
folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán
a)	az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
b)	jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára
biztosítva.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is
kezdeményezhető, ha
a)	az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán
közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
b)	nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit
az indítványozó már kimerítette.
27.	§ (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói
döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal
fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés
a)	az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b)	az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség
nincs számára biztosítva.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ügy érdemben történő eldöntését megelőzően hozott -
jogorvoslattal támadható - döntéssel szemben az ügy érdemében hozott döntést megelőzően is az
Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett, Alaptörvényben biztosított jogában
közvetlenül és súlyosan sértett személy vagy szervezet.
28.	§ (1) Az Alkotmánybíróság a 27. §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára
irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot
is lefolytathatja.
(2) Az Alkotmánybíróság a 26. § alapján indítványozott eljárásban a bírói döntés
alkotmányosságát is vizsgálhatja.
29.	§ Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló
alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
30.	§ (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított hatvan napon
belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály
hatálybalépésétől számított hat hónapon belül lehet írásban benyújtani.
(2)	A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló
határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének
bekövetkezésétől számított hatvan nap.
(3)	Különösen indokolt esetben az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is
dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása
folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon
belül - az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújt
9
be. Az igazolási kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozó a kérelemben
valószínűsíti.
(4)	A döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének
bekövetkezésétől, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-
ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével alkotmánybírósági eljárás
megindításának nincs helye.
(5)	Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.
31.	§ (1) Ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott
jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az
Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és
ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre
hivatkozással nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi
panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló
vizsgálatának.
(2) Ha egy ügyben alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való
összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanabban az ügyben érintett panaszos által,
azonos jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított
jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozva alkotmánybírósági eljárásnak
nincs helye.
10.	A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
32.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a
jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során
hivatalból végzi.
(2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, illetve az alapvető jogok
biztosa indítványozhatja. A bíró — a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság
eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan
jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
11.	Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
33.	§ (1) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő
népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy
megtagadás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében felülvizsgálja.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a határozat érdemében
csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése
között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet az aláírásgyűjtő ív
hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a hatóság,
illetve bíróság nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.
(3)	Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja érdemben azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyben az
indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő
alkotmányossági aggályokra hivatkozik.
10
12. Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény
34.	§ Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdésében meghatározott
véleményezési jogkörében a helyi önkormányzat és a önkormányzat képviselő-testületének
alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a kormány indítványa alapján elvi véleményt
nyilvánít.
13. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
35.	§ (1) Az Alaptörvény 13. cikke alapján a köztársasági elnök tisztségétől való
megfosztására irányuló eljárásban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatában
részletesen megindokolt, az Alaptörvény, illetve más törvény köztársasági elnöki tisztség
gyakorlásával összefüggésben történő szándékos megsértésére, illetve szándékos bűncselekmény
elkövetésére vonatkozó indítvány alapján jár el.
(2)	Az Alkotmánybíróság megvizsgálja a megfosztási eljárás indítványozásának és
megindításának jogszerűségét. Ha a megfosztási eljárás az Alaptörvény 13. cikk (2), illetve (3)
bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, az Alkotmánybíróság az eljárást érdemi vizsgálat
nélkül megszünteti.
(3)	Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le.
(4)	Érdemi vizsgálat esetén az Alkotmánybíróság a megfosztási eljárásban az 57. §-ban
foglaltakon túl a vizsgált törvénysértés jellegének megfelelően a büntetőeljárásról, illetve a
polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint más bizonyítási eszközt is
alkalmazhat. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnököt meghallgatja.
(5)	Az Alkotmánybíróság e §-ban meghatározott jogkörében a teljes ülés jelenlévő tagjai
kétharmadának egyetértésével hozza meg döntését.
14. A hatásköri összeütközés feloldása
36.	§ (1) Ha - a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével - az állami szervek, illetve
állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközés merül fel, az érintett szerv az
Alkotmánybíróságnál indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján
történő megszüntetését.
(2)	Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és
kijelöli az eljárásra kötelezett szervet.
15.	Az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok
vizsgálata az Alkotmánybíróság eljárásaiban
37.	§ (1) Az Alkotmánybíróság a 24-26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati
rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati
rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való
összhang megállapítása.
11
(2)	Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján
folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi
szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek,
valamint az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az
Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az
eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
16.	Az Alaptörvény értelmezése
38.	§ (1) Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a
Kormány indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét
alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, amennyiben az értelmezés -
más jogszabály közbejötté nélkül - közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.
(2) Amennyiben a konkrét alkotmányjogi probléma állami szerv jogállásával, működésével,
vagy feladat- és hatáskörével összefüggésben merül fel, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény
rendelkezésének értelmezését a (2) bekezdés alapján akkor végzi, ha az alkotmányjogi probléma
az Alaptörvénnyel összhangban történő működést, illetve feladat- és hatáskörgyakorlást
ellehetetleníti, illetve az értelmezési bizonytalanság a jogbiztonságot veszélyezteti.
17.	Az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményei
39.	§ (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Alkotmánybíróság döntése mindenkire
nézve kötelező.
(2)	Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogkövetkezményeket az Alaptörvény és e törvény
keretei között maga állapítja meg.
40.	§ (1) Nem hirdethető ki a törvény, ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott
eljárásában megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-
ellenességét.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 6. cikk (8) bekezdése alapján ismételten
lefolytatott eljárásában is megállapítja a törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-
ellenességét, az Országgyűlést felhívja jogalkotói feladatának - a törvény ismételt tárgyalása
során - Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére.
(3)	Ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott eljárásában a nemzetközi szerződés
rendelkezésének alaptörvény-ellenességét megállapítja, a nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok
vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező egyéb alanyai az alaptörvény-
ellenességet meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével - amennyiben ezt az adott
nemzetközi szerződés lehetővé teszi - vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb
jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény
összeütközését.
12
41.	§ (1) Ha az Alkotmánybíróság a 24-26. § szerinti eljárásában a hatályos jogszabály vagy
jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi
rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti.
(2)	Az (1) bekezdést az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésében foglalt kivételekre és
feltételekre tekintettel kell alkalmazni.
(3)	Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor
állapíthatja meg, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene.
42.	§ (1) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja
meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet
ellentétes, a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg,
amellyel a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet
ellentétes, az ellentét feloldása érdekében - a körülmények mérlegelése alapján, határidő
megjelölésével - felhívja a Kormányt, illetve a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye
meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.
43.	§ (1) Ha az Alkotmánybíróság a 27. § alapján folytatott eljárásában alkotmányjogi panasz
alapján megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti.
(2)	A bírói döntést megsemmisítő alkotmánybírósági döntés eljárási jogkövetkezményei
tekintetében a bírósági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendelkezései az irányadóak.
(3)	A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint
lefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata
szerint kell eljárni.
(4)	Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel
felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
44.	§ (1) Az Alkotmánybíróság a jogszabály megsemmisítéséről, a jogszabály hatályba
lépésének ideiglenes felfüggesztéséről, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát
a Magyar Közlönyben közzéteszi, a bírói döntést megsemmisítő határozatát a Magyar
Közlönyben közzé teheti, és elrendelheti más határozatának a Magyar Közlönyben való
közzétételét is.
(2)	Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján digitális
formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen
hozzáférhetőek. A határozatok közzétételére az elektronikus információszabadságról szóló
törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
45.	§ (1) A megsemmisített jogszabály vagy annak rendelkezése az Alkotmánybíróság
megsemmisítésről szóló határozata hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát
veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem
lép hatályba.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján
semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, akkor a megsemmisített jogszabály az
Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
13
(3)	A jogszabály megsemmisítése - a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem érinti a
határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó
jogokat és kötelezettségeket.
(4)	Az Alkotmánybíróság az (l)-(3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is
meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a
megsemmisített jogszabály általános, vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt
az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke
indokolja.
(5)	A jogszabály megsemmisítése nem érinti a megsemmisített jogszabályon alapuló,
Alkotmánybíróság előtti eljárásban nem felülvizsgálható, vagy felül nem vizsgált bírói
döntéseket, kivéve, ha az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatában ettől
eltérően rendelkezik.
(6)	Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős
határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az
eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve
az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési
felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat tekintetében a büntetőeljárásról, illetve a
szabálysértésekről szóló törvény szabályai az irányadóak.
46.	§ (1) Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a
jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a
mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére.
(2)	A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha
a)	nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, vagy
b)	kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a
jogszabály megalkotására, vagy
c)	a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.
(3)	Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal
megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit
érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági
eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.
III.	fejezet
Az Alkotmánybíróság működési rendje és eljárási szabályok
18.	Az Alkotmánybíróság döntéshozatali szervei
47.	§ (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Alkotmánybíróság döntéseit teljes
ülésben, tanácsban, vagy egyesbíróként eljárva hozza meg. E törvény eltérő rendelkezésének
hiányában az Alkotmánybíróság eljárása nem nyilvános.
(2)	A teljes ülés az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve.
(3)	A tanács és az egyesbíró döntéseit az Alkotmánybíróság hatáskörében eljárva hozza meg.
48.	§ (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság összes tagjából áll.
14
(2)	Az Alkotmánybíróság teljes ülésén az Alkotmánybíróság tagjai tanácskozási és szavazati
joggal vesznek részt.
(3)	A teljes ülésen hivatalból vesz részt a főtitkár, továbbá részt vehetnek az elnök által
meghívott személyek.
(4)	A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság tagjainak
kétharmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van.
(5)	E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a teljes ülés döntéseit szavazattöbbséggel, nyílt
szavazással, tartózkodó szavazat nélkül hozza meg. Az Alkotmánybíróság tagja a döntésben
köteles részt venni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6)	A teljes ülés az 50. § (2) bekezdés d)-e) pontjai szerinti személyi kérdésekben titkos
szavazással hozza meg döntését. Az 50. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyi kérdésben az
érintett tag nem szavazhat.
49.	§ (1) A tanácsok számáról, összetételéről és a tanácsvezető személyéről az elnök javaslatára
a teljes ülés dönt. A tanácsok összetétele háromévente, a tanácsvezető személye évente megújul.
(2)	A tanács ideiglenes vagy állandó tanács formájában hozható létre.
(3)	Ideiglenes tanácsot az elnök javaslatára a teljes ülés határozatával, az abban megjelölt
indítványok elbírálására, soronkívüliség elrendelése esetén, az ügyteher mérséklése céljából
hozhat létre.
(4)	A tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát.
(5)	A tanács ülésén a tanácsvezető alkotmánybíró által esetenként meghívott személyek
vehetnek részt.
(6)	A tanács napirendjén szereplő ügyet a teljes ülés elé kell terjeszteni döntéshozatalra, ha
a)	a tanács által érdemben vizsgált ügyben a törvény megsemmisítésének van helye, vagy
b)	az 50. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és
bd)	a tanács tagjainak többsége azt indítványozza, vagy
bb) az elnök elrendeli, vagy
be)	az Alkotmánybíróság öt, az adott tanácsban tagsággal nem rendelkező tagja indítványozza.
(7)	A tanácsok számát, az egyes tanácsok tagjainak számát, a határozatképességre és
működésükre vonatkozó egyéb részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja
meg.
50.	§ (1) A tanács minden olyan ügyben eljárhat, amelyet e törvény, vagy az Alkotmánybíróság
ügyrendje nem utal a teljes ülés hatáskörébe.
(2)	Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:
a)	a 23. §-ban és a 35. §-ban meghatározott eljárás;
b)	alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző törvény megsemmisítése, továbbá
a 49. § (6) bekezdés b) pontja alapján a tanács által érdemben vizsgált ügyben törvény
megsemmisítése;
c)	az Alkotmánybíróság ügyrendjének, valamint szervezeti és működési szabályzatának
megalkotása;
d)	az Alkotmánybíróság tagja
da)	mentelmi jogának felfüggesztése;
db)	összeférhetetlenségének megállapítása, valamint az összeférhetetlenség alapján
tagsága megszűnésének megállapítása;
de) megbízatás alóli felmentése, valamint kizárása az Alkotmánybíróság tagjai közül;
e)	az elnökhelyettes és a főtitkár megválasztása;
15
f)	minden olyan ügyben, amelyben a teljes ülés döntését az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi
jelentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének megőrzése, illetve egyéb
fontos ok indokolja.
(3)	Az indítvány teljes ülés általi elbírálását az elnök saját kezdeményezésére vagy az
Alkotmánybíróság öt tagja javaslatára, továbbá a 49. § (6) bekezdése alapján rendeli el.
19.	Az eljárás megindítása
51.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult
indítványa alapján jár el.
(2)	Az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. A képviseleti
jogosultságot igazolni kell.
(3)	Jogi képviselőként eljárhat az ügyvéd (ügyvédi iroda), valamint jogvédő társadalmi
szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője. A jogi személy és egyéb gazdálkodó
szervezet jogtanácsosát az ügyvéd jogállása illeti meg. Jogi szakvizsgával rendelkező személy
saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.
(4)	A kötelező jogi képviselet a jogi segítségnyújtásról szóló törvény keretében is biztosítható.
52.	§ (1) Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmazni. A kérelem akkor határozott, ha
egyértelműen megjelöli
a)	azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány
elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,
b)	az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben
biztosított jog sérelmének lényegét,
c)	a 38. §-ban meghatározott eljárás kivételével az Alkotmánybíróság által vizsgálandó
jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá a 33. §-ban meghatározott eljárás
indítványozása esetén az Országgyűlés határozatát, illetve a 34. - 36. §-okban meghatározott
eljárás indítványozása esetén az alaptörvény-ellenes működést, magatartást, vagy
hatáskörgyakorlást,
d)	az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,
e)	indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés
vagy - a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén - az Országgyűlés határozata
miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, vagy a nemzetközi szerződéssel,
továbbá a 34. - 36. §-okban meghatározott eljárás indítványozása esetén az indítványban foglalt
kérelem részletes indoklását
f)	kifejezett kérelmet a jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés, vagy a bírói döntés
megsemmisítésére, valamint az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.
(2)	Az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat kizárólag a megjelölt alkotmányossági
kérelemre korlátozódik. Ez a rendelkezés nem érinti az Alkotmánybíróság 28. § (1) bekezdésben,
a 32. § (1) bekezdésében, a 38. § (1) bekezdésében, és a 46. § (1) és (3) bekezdéseiben
meghatározott, hivatalból megtehető megállapításokra vonatkozó jogkörét.
(3)	Az Alkotmánybíróság a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros
tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, amennyiben
ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené.
(4)	Az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
16
(5)Az	indítványban meg kell jelölni az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét,
közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét, továbbá az alkotmányjogi panasz
eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését illetően.
(6)	Az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a
dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.
53.	§ (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az
Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az alkotmányjogi panasz iránti indítványt az ügyben eljáró
bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
(3)	A bíróság a 27. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az előtte folyamatban lévő
eljárás felfüggesztése mellett az alkotmányjogi panaszt továbbítja az Alkotmánybíróság részére.
(4)	A döntést hozó bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az
Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.
(5)	Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az
előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak.
54.	§ (1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az
alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga előlegezi és viseli.
(2)	Az Alkotmánybíróság eljárási bírsággal sújthatja és a keletkező többletköltségek
megfizetésére kötelezheti azt az indítványozót, aki az indítványozási jogát visszaélésszerűen
gyakorolja, valamint azt az indítványozót és az eljárásában résztvevő más személyt, akinek
szándékos magatartása késlelteti vagy akadályozza az alkotmánybírósági eljárás befejezését.
(3)	Az eljárási bírság mértéke húszezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet, melyet az
Alkotmánybíróság végzésében meghatározott időpontig köteles a bírságolt személy megfizetni.
Az eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás, amelynek jogosultja az
Alkotmánybíróság.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott eljárási bírságban és a költségekben marasztaló döntés a
bírságolt személy kérelme alapján, vagy hivatalból különös méltánylást érdemlő okból
megváltoztatható.
20.	Az eljárás előkészítése és az indítványok befogadhatóságának előzetes vizsgálata
55.	§ (1) Az Alkotmánybíróság eljárásának előkészítését e törvényben és az Alkotmánybíróság
ügyrendjében meghatározottak szerint a főtitkár végzi.
(2)	A főtitkár előzetesen vizsgálja, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás
megindítására, megfelel-e az indítványra vonatkozó, e törvényben előírt formai és tartalmi
követelményeknek, valamint fennállnak-e eljárást gátló akadályok.
(3)	Ha az indítvány az e törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg,
a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget
tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem, vagy ismételten hiányosan
tesz eleget, az indítvány érdemi vizsgálatára nem kerül sor.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra,
amennyiben
a)	az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt
elmulasztotta, illetve a mulasztást felhívás ellenére sem igazolta,
17
b)	nyilvánvalóan nem jogosult terjesztette elő az indítványt,
c)	az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik Alkotmánybíróság hatáskörébe,
d)	a beadvány nem minősül indítványnak,
e)	az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
(5)	Az Alkotmánybíróság az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról szóló
döntését - a főtitkár javaslatára - az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva hozza meg.
56.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva
dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.
(2)	A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának
törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat
kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
(3)	A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz,
amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
(4)	A befogadott alkotmányjogi panaszt - érdemi vizsgálatra - az előadó bíró javaslata alapján
a befogadásról szóló döntést hozó tanács az ügy érdemi elbírálását az Alkotmánybíróság
ügyrendje szerint végző állandó tanács elé terjeszti.
21.	Általános eljárási szabályok
57.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján
dönt.
(2)	Az Alkotmánybíróság elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes
meghallgatását, nyilatkozattételre hívhatja fel, iratok megküldése és vélemény kérése iránt
keresheti meg az indítványi kérelemmel érintett szerveket, hatóságokat, illetve azt a bíróságot,
hatóságot, más állami szervet, az Európai Unió intézményét vagy nemzetközi szervet, melyek
megkeresése a kérelem elbírálásához szükséges.
(3)	Az Alkotmánybíróság egyedi üggyel összefüggésben további iratanyag megküldése
céljából megkeresheti az alkotmányossági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárás bíróságát.
(4)	A személyes meghallgatásra meghívott személyek kötelesek megjelenni.
(5)	A nyilatkozattételre felhívott, illetve az iratok megküldése iránt megkeresett szervek,
hatóságok és bíróságok együttműködésre kötelesek.
(6)	Amennyiben az alapjogi jogsérelem fennállásának eldöntése szakkérdés tisztázását teszi
szükségessé, az Alkotmánybíróság kivételesen szakértőt rendel ki az eljárásban. A szakértői
bizonyítás részletszabályait az Alkotmánybíróság ügyrendje tartalmazza.
(7)	Nyilvános meghallgatást kell tartani a (2) bekezdésben meghatározott meghallgatás
elrendelése esetén az indítványozó vagy az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló bírósági
eljárásban részt vevő ellenérdekű fél (a továbbiakban: ellenérdekű fél) indítványára az eljáró
tanács tanácsvezető bírájának, a teljes ülés eljárása esetén pedig az elnök döntése alapján.
(8)	Az indítványozó és az ellenérdekű fél a bizonyítási eljárás során keletkezett iratokba
betekinthet.
(9)	A (2)—(6) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközök tekintetében és a (8) bekezdés
tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(10)	Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság eljárásában egyéb
bizonyítási mód és eszköz nem alkalmazható.
18
58.	§ (1) Ha az előadó alkotmánybíró az indítvány érdemi vizsgálata során azt állapítja meg,
hogy az indítvány kiegészítésre szorul, határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel az
indítványozót. A határidő eredménytelen eltelte esetén az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló
adatok alapján dönt az ügyben.
(2)	Az előadó alkotmánybíró együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az
előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
(3)	Ha az előadó alkotmánybíró az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti,
hogy egyes vitás kérdések elkülönülve kerüljenek érdemi vizsgálatra, illetve elbírálásra.
59.	§ Az Alkotmánybíróság - ügyrendjében meghatározottak szerint - kivételesen a
nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
60.	§ Az Alkotmánybíróság az eljárását bíróság, hatóság, más állami szerv, az Európai Unió
intézménye vagy nemzetközi szerv előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig kivételesen
felfüggesztheti, ha az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes
eldöntésétől függ, amelyben e szervek előtti eljárás folyamatban van, és a felfüggesztést a
jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja.
61.	§ (1) Az Alkotmánybíróság eljárásában kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának
felfüggesztésére hívja fel az ügyben eljáró bíróságot, ha az
a)	az alkotmánybírósági eljárás várható tartamára, vagy a várható döntésre tekintettel,
b)	súlyos és helyrehozhatatlan kár, vagy hátrány elkerülésére, vagy
c)	más fontos okból
indokolt és a bíróság az 53. § (4) bekezdése alapján a döntés végrehajtását nem függesztette fel.
(2)	Amennyiben az Alkotmánybíróság a 24. §-ban meghatározott hatáskörében kihirdetett, de
hatályba nem lépett jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálata során az alaptörvény-
ellenesség fennállását valószínűsíti, kivételesen felfüggesztheti az indítványban megjelölt
jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár
vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény, vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali
intézkedésre van szükség.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés az Alkotmánybíróság érdemi döntésének
meghozataláig tart. A felfüggesztő határozat hat hónap elteltével hatályát veszti, ha az
Alkotmánybíróság nem dönt az intézkedés meghosszabbításáról.
62.	§ (1) Az alkotmányjogi panasz elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, aki az
indítványozó vagy jogi képviselője hozzátartozója, vagy az eljárás tárgyát képező bírósági
eljárásban félként, vagy egyéb módon, a bírói döntés meghozatalában bíróként részt vett.
(2)	Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, aki az alkotmánybírósági
eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítéséhez, benyújtásához, kidolgozásához személyes és
érdemi munkájával járult hozzá.
(3)	Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, akitől az ügy tárgyával
összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos,
elfogulatlan döntés nem várható.
(4)	Az alkotmánybíró haladéktalanul bejelenti az elnöknek, amennyiben vele szemben kizárási
ok áll fenn.
(5)	Az alkotmányjogi panasz eljárás során az indítványozó az indítvány befogadását követően
az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig indokolt és alátámasztott, írásbeli
19
beadványban kezdeményezheti az eljáró bírói tanács tagjának (tagjainak) kizárását, amennyiben
attól elfogulatlan döntés nem várható.
(6)	Az indítványozó által benyújtott kizárásra irányuló kifogást nyilatkozattételre be kell
mutatni a kifogással érintett alkotmánybírónak. A kizárásához való hozzájárulása esetén az
alkotmánybíró az ügy elintézésében nem vehet részt. Ellenkező esetben a kizárás tárgyában az
Alkotmánybíróság másik tanácsa vagy a teljes ülés dönt. A kizárás tárgyában meghozott végzést
közölni kell a felekkel és az érintett alkotmánybíróval.
22.	Az Alkotmánybíróság döntései
63.	§ (1) Az Alkotmánybíróság az ügy érdemében, valamint a 61. § (2) bekezdésében
meghatározott ideiglenes intézkedés tárgyában határozattal, az eljárás során felmerült minden
más kérdésben végzéssel dönt.
(2) Az Alkotmánybíróság döntését - az 56. § (3) bekezdésében szabályozott rövidített
indokolással ellátott végzés kivételével - részletesen indokolni köteles.
64.	§ Az Alkotmánybíróság végzésben utasítja vissza az indítványt, ha érdemi vizsgálata során
megállapítja
a)	hatáskörének hiányát,
b)	az indítványozó jogosultságának hiányát,
c)	a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozattétel elmaradását, amely az ügy elbírálását
ellehetetleníti, illetve a hiánypótlásra visszaadott indítvány ismételten hiányosan történő
benyújtását,
d)	az indítvány törvényi feltételeknek nem megfelelő tartalmát,
e)	a 25-27. §-ban foglalt eljárások kivételével a vizsgált jogszabály hatályvesztését, valamint
f)	a 24. § (3) bekezdésében vagy a 31. §-ban foglaltak fennállását.
65.	§ Az Alkotmánybíróság érdemi határozatával elbírálja az indítványt, és dönt az eljárása
során szükségszerűen felmerülő egyéb kérdésekben.
66.	§ (1) Az Alkotmánybíróság döntését kézbesítés útján közli az indítványozóval, a
panaszossal és azzal az érintettel, akinek a részére a közlést szükségesnek tartja.
(2)	Ha az alkotmánybíró a szavazás során kisebbségben maradt, és az Alkotmánybíróság
döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indoklásával együtt - jogosult a
döntéshez csatolni.
(3)	A döntés érdemével egyetértő alkotmánybíró a többségétől eltérő indokait párhuzamos
indokolás formájában jogosult a döntéshez csatolni.
(4)	Az Alkotmánybíróság elrendelheti az ügy érdemében hozott határozatának a nyilvános
kihirdetését.
23.	Egyéb rendelkezések
67.	§ Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárásokban a polgári perrendtartásról
szóló törvény anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
20
68.	§ A 23-24. § és a 32- 33.§ szerinti eljárásban az Alkotmánybíróság a részére megküldött
indítványokat elektronikus formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül,
korlátozásmentesen nyilvánosságra hozza. A 25-27. § szerinti eljárásban az Alkotmánybíróság az
indítványokat az indítványozó hozzájárulása esetén nyilvánosságra hozhatja.
IV.	fejezet
Záró rendelkezések
69.	§ (1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezései az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősülnek.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény,
b)	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1994. évi
LXXVIII. törvény,
c)	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2010. évi
LXV. törvény,
d)	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2010. évi
CXX. törvény, valamint
e)	az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi
LXII. törvény.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság
elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 25. §-a és a 25. §-át
megelőző alcíme, valamint a 28. § (10) bekezdésében az „és az Alkotmánybíróság volt
elnökének” szövegrész.
(5)	E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban
lévő tagjának megbízatását azzal, hogy a megbízatásra az 5. §, a 10-16. §-ban foglaltakat
alkalmazni kell.
(6)	E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban
lévő elnökének megbízatását azzal, hogy megbízatására a 13. §-t, a 14. §-t és a 18-20. §-t
alkalmazni kell.
(7)	E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban
lévő elnökhelyettesének megbízatását azzal, hogy megbízatására a 21. § (3) bekezdését
alkalmazni kell.
(8)	E törvény nem érinti az Alkotmánybíróságnak az e törvény hatálybalépésekor hivatalban
lévő főtitkárának, valamint az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők
megbízatását.
(9)	Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt
elnöknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait.
70.	§ Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság
ügyrendje állapítja meg.
21
71.	§ (1) E törvény hatálybalépésével minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely
tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. § (1) bekezdésében meghatározott
utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott indítványozó terjesztett elő.
(2)	E törvény hatálybalépésével megszűnik az eljárás az Alkotmánybíróság előtt a
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése iránt kezdeményezett eljárás
tekintetében, amennyiben az indítványt nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott indítványozó terjesztette elő.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés alapján megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban
meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő
alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványt e törvény 26. §-ában foglalt feltételek fennállása
esetén e törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül az Alkotmánybíróság elé
terjesztheti, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott indítványokra a 30. § (l)-(2) és (4) bekezdésének
rendelkezését nem kell alkalmazni, egyebekben az indítványra e törvény rendelkezései az
irányadóak.
(5)	E törvény hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével a (3) bekezdésben meghatározott
indítvány benyújtásának nincs helye.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott indítványban az azonosításra alkalmas adatok
feltüntetésével hivatkozni kell a korábban benyújtott, megszűnt eljárás alapjául szolgáló
indítványra.
72.	§ (1) A 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c)
pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és
megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály
alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet
vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközését állítja.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti indítvány kizárólag az önkormányzati rendelet
alkotmányellenességét állítja, és a rendelet más jogszabályba ütközésére egyidejűleg nem
hivatkozik, az Alkotmánybíróság előtt a 71. § szerint kell eljárni.
73.	§ Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, a 71-72. §-ban nem szabályozott további
ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az
ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó
indítványozási jogosultsága e törvény rendelkezései alapján fennáll.
74.	§ A 26-27. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz eljárás e törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető.
75.	§ Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb
jogi eszközét, ahol törvényt említ, azon a törvényerejű rendeletet is érteni kell.
22
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörével,
eljárásaival, szervezetével, működésével kapcsolatos részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg. Az Országgyűlés e rendelkezés végrehajtása érdekében alkotja meg az
Alkotmánybíróságról szóló törvényt.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Alkotmánybíróságot
az Alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg. Az Alkotmánybíróság az a
szerv, amely végső soron felel azért, hogy a jogalkotás - mind az eljárást, mind pedig eredményét
tekintve - az Alaptörvénnyel összhangban valósuljon meg.
A Javaslat az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően olyan hatásköröket állapít meg az
Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály
hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes
jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését. A kezdeményezői kör meghatározásánál a
hatékony alkotmánybírósági működés szempontjának is érvényesülnie kell. Ennek megfelelően
az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket (előzetes
normakontroll) és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt (utólagos
konkrét normakontroll és alkotmányjogi panasz). A Javaslat az előbbieken kívül - meghatározott
kezdeményezői kör számára - olyan esetekben is lehetővé teszi a jogszabály Alaptörvénnyel való
összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói eljáráshoz vezető konkrét
jogsérelem nem következett be (utólagos absztrakt normakontroll).
A Javaslat az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz
eljárás keretében az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály (mint általánosan kötelező közhatalmi
döntés) Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehetővé teszi, hogy az
Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is
megvizsgálja. Ez a hatékony rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára egy
olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb - alkotmányos jogsérelmek
esetén lehetőséget ad az Alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára.
Az Alkotmánybíróság Alaptörvényben rögzített feladata továbbá biztosítani, hogy Magyarország
nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes jogszabályok ne legyenek a jogrendszerben. Az
Alaptörvény és sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság számára további feladat- és hatásköröket
is meghatározhat.
Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi feladatainak ellátását a már kihirdetett alaptörvény-
ellenes jogszabály megsemmisítését lehetővé tevő jogköre alapozza meg. Sarkalatos törvény az
Alkotmánybíróság egyes hatáskörei, eljárásai vonatkozásában azokhoz igazodó további
jogkövetkezmények megállapítását is lehetővé teszi. A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható
költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos elsődleges országgyűlési felelősségre tekintettel a
Javaslat meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket,
amelyekben az Alkotmánybíróság egyes eljárásaiban csak meghatározott szempontokra
tekintettel végezhet felülvizsgálatot.
23
A Javaslat a jelenleg hatályos Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
megoldásaira, illetve annak alapján a gyakorlatban - azaz alkotmánybírósági határozatokban,
teljes ülési állásfoglalásokban - kialakított megoldásokra alapoz. Teszi mindezt természetesen
olyan módosításokkal, amelyeket egyrészt a szükségszerű aktualizálások, másrészt a hatáskörök
és a tagok számának változásából fakadó indokok és szükségszerűségek alapoznak meg.
Az Alaptörvény a testület létszámát megnövelte. A cél az, hogy olyan szervezeti, működési,
eljárási kereteket teremtsen a Javaslat, amelyben a nagyobb létszám előnyei érvényesülnek.
A testület összetételének meghatározása garanciális kérdés bármely hatáskör gyakorlása során,
egyúttal a megfelelő működés záloga. Általános tapasztalat európai szinten, hogy a bíróságok
túlterheltségét vagy újabb bírósági szintek beépítésével, vagy az adott testületen belüli két- vagy
többszintű fórumrendszerrel próbálják megoldani. 15 bíróból álló teljes ülés esetén a
döntéshozatal nyilvánvalóan lelassul. Ezért szükséges a tanácsok eljárásának általánossá tétele.
Ugyanis, ha 15 tagú testületre telepítenénk a működés súlypontját, az lassú, elhúzódó
eljárásokhoz vezethet. Bár kézenfekvő megoldás az ügyek-ügycsoportok elosztása a plénum és a
kisebb létszámú testületek között, törekedni kell az ezzel járó veszélyek kiküszöbölésére (pl.
divergáló gyakorlat, ügyteher-elosztás egyenlőtlensége stb.), ennek elkerülését szolgálják a
kétirányú becsatomázás megjelenő szabályai, amelynek révén lényegében bármi a teljes ülés elé
kerülhet elbírálásra, ha ennek feltételei fennállnak.
Az eljárási szabályokat különösen szükségszerű az Alkotmánybíróság új hatásköreihez igazítani.
A valódi alkotmányjogi panasz alapvető fordulatot jelent, eljárási szempontból is.
Erre való tekintettel az új eljárási rendben vannak általános, mindkét típusra (normakontroll,
alkotmányjogi panasz) alkalmazható szabályok és különös, csak az egyes hatáskörök
gyakorlásakor alkalmazandóak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az egyedi ügy definiálása az új, alkotmányjogi panasz hatáskör miatt szükségszerű.
A 2-4. §-hoz
Indokolt az AB székhelyére vonatkozó szabályt a valós helyzethez igazítani.
Az AB költségvetési önállóságára vonatkozó szabály tartalmilag egyezik a hatályos törvényi
megoldással, pontosabb kodifikációtechnikai megoldással, és más szervekről, pl. az Állami
Számvevőszékről szóló törvény megoldását használva.
Az 5-16. §-hoz
Az alkotmánybírói függetlenség szabálya a bírókra vonatkozó szabállyal koherens megoldás.
Mivel az elnök is alkotmánybíró, az AB tagjára vonatkozó rendelkezés az elnökre is vonatkozik,
hacsak nem nevesíti külön az elnököt (és állít fel rá más, külön szabályt) a Javaslat.
24
Bár az Alaptörvény nem zárta ki az alkotmánybírák újraválasztásának lehetőségét, ezt indokolja
az alkotmányosan felemelt időtartamú mandátum.
Az alkotmánybíróvá választhatóságra vonatkozó szabályozásban kizárási kritériumként jelenleg
„vezető államigazgatási tisztség” betöltése szerepel. Az új törvényben az „állami vezetői tisztség”
betöltése szerepel. Utóbbi megoldással szélesebb körből lehetne alkotmánybírót választani.
Ezzel párhuzamosan az AB eljárása során korábban nem szabályozott kizárási okok jelennek meg
(lásd: 62.§), ezáltal az elfogulatlan döntéshozatal biztosítható.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabály az ABH-ban megjelenő gyakorlat kodifikálása.
Indoka az, hogy ha az alkotmánybíróvá megválasztás egyik kritériuma a kiemelkedő tudású
elméleti jogászi tevékenység, ezért a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó tisztségről való lemondás előírása méltánytalan lenne, amennyiben azok ellátása_az
alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. A tudományos kutatói és szellemi
műhelyként funkcionáló felsőoktatási tevékenységben keletkező ezen megbízás még nem
lehetetleníti el, sőt adott esetben segítheti az alkotmánybírói munkát. A rektori és dékáni (illetve
-helyettesi) tisztég ezzel szemben már gyakorlati okokból (a két tisztség betöltésével járó
munkateher, időigényesség, stb. miatt) ellehetetlenítheti az alkotmánybírói munkát, ezért az
összeférhetetlenség fennálhat.
A megválasztási, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozati szabályok, illetve a tisztség
megszűnésére vonatkozó szabályok az új törvényben a jelenleg hatályos szabályozással
érdemben jórészt megegyeznek.
A Javaslat 14. §-a tartalmazza az alkotmánybírák mentelmi jogára vonatkozó szabályokat.
Új elem a volt alkotmánybírák juttatására vonatkozó szabály. A közjogi méltóságok
javadalmazásáról szóló törvény - a 2011. évi CX. törvény által sem érintetten - a volt AB
elnöknek a teljes díjazásának megfelelő juttatást állapít meg. Ugyanakkor a 12 éves mandátum
során fennálló alkotmánybírói díjazás és a nyugellátás közötti igen nagy eltérés egzisztenciális
feszültséget okozhat, melyet a díjazás 50%-ának juttatásként való megállapítása nagymértékben
enyhíthetne.
A működőképesség még erősebb garanciáját szolgáló új elemként a Javaslat rögzíti, hogy az
Alkotmánybíróság tagja a hivatalát az utódja megbízatása kezdetéig gyakorolja. E szabály révén
az AB működési folyamatosságát lehetséges biztosítani az új alkotmánybíró országgyűlés általi
megválasztásának esetleges késedelme esetére.
A 17-21. §-hoz
A hatályos Abtv. szerint a teljes ülés - a hatáskörébe utalt érdemi döntésen túl - az egész eljárást
uralja, ideértve az eljárás vezetésével kapcsolatos eljárási cselekmények eldöntését is.
Az AB eddigi működésénél hatékonyabb, és gördülékenyebb működés megteremtése okán
indokolt egy megerősített elnöki pozíció, mindamellett, hogy az alkotmánybírói önállóságból
kiindulva a „primus inter pares” helyzet jogállási szempontból továbbra is fennmarad. A
hatékonyságnövelési szándékra és különösen az új hatáskörökből fakadó alapvető változásokra
tekintettel a jelenleg hatályos megoldásnál erősebb jogosítványok szerepelnek. Ezek között
kiemelendő, hogy
-	az Elnök határozza meg a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét, és az AB napirendjén
szereplő ügyek ütemezését, elkerülve az ügyek túlzott és indokolatlan elhúzódását,
-	személyi javaslatokat tehet a teljes ülésnek az elnökhelyettes személyére, a tanácsvezető
bírókra, a főtitkárra,
25
-	az egységes joggyakorlat biztosítására vonatkozó hatáskör azokat a később ügyrendben, vagy
SZMSZ-ben megjelenő szabályokat alapozza meg, mely a tanácsban történő alkotmánybírósági
munka ellenére az egységes szempontú indítványbefogadási és elbírálási gyakorlatot biztosítani
tudja.
A 18. § tartalmazza az elnöki megbízatás megszűnésének szabályait, a 19-20. § pedig az elnök
javadalmazására vonatkozó - a transzparencia követelményeinek megfelelő — rendelkezéseket.
Az elnökhelyettes az elnök helyettesítésére rendelkezik hatáskörrel, önálló „portfolióval”
törvényi szinten nem indokolt felruházni, az esetleges belső feladat-megosztási részletkérdések az
ügyrend, vagy SZMSZ tárgyai. Az elnökhelyettes megbízatására vonatkozó azon szabályozás,
miszerint az új elnök hivatalba lépéséig gyakorolja hatáskörét, biztosítani tudja a folyamatos
működést és joggyakorlatot.
A 22. §-hoz
A Hivatali szervezet tekintetében a törvény a jelenlegi megoldásnak megfelelő rendszert jelenít
meg törvényi szinten. A főtitkár helyzetét a döntés-előkészítésben megjelenő szerepére tekintettel
-	a hatályos Abtv. megoldásával ellentétben - indokolt törvényben rögzíteni.
A 23. §-hoz
Bár az indítvány tartalmára vonatkozó rendelkezések a határozott kérelem tartalmát rögzítik,
azonban fontos kiemelni, hogy a későbbi alkotmányossági anomáliákat elkerülendő, ki kell zárni
annak a lehetőségét, hogy az Országgyűlés az egész törvényt „láttamozásra” küldje az AB
részére. Ezért az indítványozó kötelezettsége, hogy az indítványban konkrét törvényi
rendelkezést és konkrét alkotmányossági kérdést jelöljön meg, és részletesen indokolja a kettő
közötti kapcsolatot. Amennyiben kivételes (a gyakorlatban nem valószínűsíthető, inkább
teoretikus) esetben a törvény valamennyi rendelkezését meg kívánja vizsgáltatni, az esetben
minden egyes törvényi rendelkezés esetén szerepelnie kell konkrét alkotmányossági aggálynak és
egyenként a részletes indoklásnak az indítványban.
A 24. §-hoz
Indokolt rögzíteni, hogy a biztos saját indítványa nem jelentheti pusztán a hozzá érkezett
panaszok áttételét, ezáltal a megszüntetett „actio populáris” hatáskör visszaszivárgását a
jogrendszerbe. A biztos egy panaszra, vagy több panaszra, vagy akár saját kezdeményezésből, az
általa folytatandó vizsgálatoktól függetlenül (tehát akár a hatáskörében folytatott tényvizsgálat
lefolytatása nélkül) az esetben kezdeményezheti az AB eljárását, ha saját álláspontja értelmében
alkotmányossági aggály fennáll.
A 25. §-hoz
E hatáskör kapcsán fontos az alkalmazási tilalom szabályozása, egyrészt az indítvány tárgya,
másrészt a jogkövetkezmények tekintetében. Eszerint bíró nem csak a jogszabály
megsemmisítése érdekében fordulhat az AB-hoz, de a már elbírált alkotmányellenes
jogszabályon alapuló eljárása esetén pusztán alkalmazási tilalmat kérve is előterjeszthet
indítványt - ha azt az AB már nem mondta ki a megsemmisítő határozatában. A 35/2011. ABH
szól az alkalmazási tilalom tekintetében kialakított gyakorlatról, melynek e Javaslat megfelel.
26
A 26-31. §-hoz
A valódi alkotmányjogi panasz alapján az alapjogok közjogi alanyi jogként érvényesülnek. Ez
személyhez kötött, így közelebb áll a hagyományos alanyi jogérvényesítéshez, mint a
normakontroll akármelyik változata. Az eljárás ennek ellenére nem lehet a bírósági per
„folytatása”, az AB nem a szűkebb értelemben vett igazságszolgáltatás része.
Panaszra elsősorban akkor van lehetőség, amikor a jogszabályt közhatalmi szervek már
alkalmazták. Az érintettség fogalmának használata szélesebb alapjogvédelmi keret, mint ha
pusztán az adott ügyben részes fél számára lenne a lehetőség nyitva. Mindez a jelenlegi hatáskör
továbbvitelét jelenti, a jogerős bírói döntés utáni normakontrollt. Fontos, hogy a panaszt továbbra
se csak „alapjogsérelem” esetén lehessen benyújtani, de egyéni jogvédelmi intézmény mivoltából
kifolyólag bármely alaptörvényi rendelkezésre alapozva sem, hanem az „Alaptörvényben
biztosított jogok” sérelme esetén lehessen az AB-hoz fordulni.
Indokolt, hogy az AB-hoz fordulhassanak akkor is, ha a jogszabály közvetlenül, illetve a bíróság
előtt nem megtámadható aktussal okoz Alaptörvénybe jogsérelmet. (T.i. az „alkalmazás” nem
feltétlenül jogalkalmazói/közhatalmi döntés, lehet pl. állampolgári jogkövetés. Pl.: az adófizetést
jogkövetése révén teljesít, érintetté válik.)
Főszabályként végleges, érdemi, „jogerős” döntés felülvizsgálható, de kivételesen lehet ezt
megelőzően is, a közbenső eljárási döntések esetén (pl. kényszerintézkedés az eljárás során).
Különösen a büntető ügyekben néha a sérelem orvoslásával nem is lehet bevárni a jogerős
döntést. Indokolt ugyanakkor, hogy ezen kivételes esetben azonban közvetlen és súlyos
jogsérelem legyen szükséges. Ilyen pl. a gyakorlatban a helyrehozhatatlan kár, stb.
Fontos kétirányú átjárhatóságot biztosítani, hisz hiába kéri az indítványozó pusztán az ítélet
megsemmisítését, ha az AB a jogszabály alkotmányellenességét észleli, e tekintetben is el kell
járnia (Az alkotmányellenes alapokat „meg kell szüntetni”, önmagában a bírói döntés
megsemmisítésével ugyanis az eljárás újraindítható lenne). Ha pedig pusztán a jogszabály
alkotmányellenességét állítja az indítványozó és nem kéri a döntés megsemmisítését, akkor pont
az indítványozó nem részesülne az AB eljárás kedvező hatásából (döntés megsemmisítése,
alkalmazási tilalom).
A 29.§-ban megjelenő törvényi szabály különös jelentőséggel bír, legitimálja a beérkezett
beadványok AB általi szűrését, befogadhatósági kritériumot állapítva meg ezzel. A beadványok
szűrési mechanizmusának lehetősége a német példa szerinti megoldást honosítja meg a magyar
jogrendszerben. Mindez az AB hatékonyabb, gyorsabb munkáját segítheti elő, a csekélyebb
jelentőségű és egyszerű ügyek tekintetében egyszerűbb és ezáltal gyorsabb lezárást, és a
felszabaduló kapacitások révén pedig a bonyolultabb megítélésű ügyek hatékonyabb elbírálása
előtt is utat nyit.
A Javaslatban a hatályos törvénnyel ellentétben az indítvány benyújtására nyitva álló határidőhöz
egy kivételes mulasztás-igazolási lehetőség is társul immár, mely a strasbourgi joggyakorlatnak
és elveknek megfelelőbb megoldás. Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó ésszerű határidő
előírása szintén a strasbourgi joggyakorlatnak megfelelést szolgálja, hiszen az alkotmányjogi
panasz „hatékony jogorvoslatnak” minősül az emberi jogi bíróság értelmezésében.
Az ítélt dolog szabályozása a normakontroll hatáskörök esetén más ügyre vonatkozóan is
fennállhat, de a bírói döntés megsemmisítése esetén csak ügyről ügyre, tehát csak az adott
ügyben eredményezhet rés iudicata-t.
A 32. §-hoz
27
Az Alaptörvény nem szól arról, hogy kik rendelkeznek indítványozói jogosultsággal, és az ex
officio vizsgálat lehetőségéről sem tesz említést.
A 33. §-hoz
A rendelkezés kapcsolódik a népszavazásról szóló T/3479. tv-javaslathoz. A két jogszabály
koherenciáját illetően figyelemmel kell lenni. Mivel az említett jogszabály a Kúrára telepíti az
OVB döntésekkel szembeni kifogás felülvizsgálatát, az AB Országgyűlési határozattal eljárása
kivételes jellegű, a gyakorlatban elenyésző, vagy elő nem forduló azon esetre vonatkozhat, ha a
körülményekben lényeges változás állt be.
A 40/2004 és 5/2008 ABH-ban megjelenő gyakorlat kodifikálása ezen szabály.
A 34. §-hoz
A hatáskör pontosításaként - korábbi gyakorlat alapján - az Abtv. rendelkezik arról, hogy az AB
a véleményével az ügy által felvetett absztrakt jogi kérdést válaszolja meg, nem pedig a Kormány
által előterjesztett konkrét ügy tényállásáról dönt.
A 35. §-hoz
Az Alaptörvény - a hatályos Alkotmánynál is szűkszavúbban — kizárólag a megfosztási eljárás
megindításának kérdését szabályozza részletesen. Az Abtv. néhány alapvető eljárási kérdést
rendez azzal a megfontolással ugyanakkor, hogy a közjogi felelősség megállapításában,
alapvetően célszerűnek tűnik az impeachment eljárás alapján (pl USA) büntető felelősség
megállapítása illetve a cselekmény elkövetésének megállapítása nélkül, pusztán a közjogi
tisztségre való - bizalomvesztés és feddhetetlenség elvesztése miatti - méltatlanság okán történő
tisztségvesztés, mely után adott esetben rendes büntetőbíróság előtt felelhet a továbbiakban.
A 36. §-hoz
A közigazgatáson belüli hatásköri összeütközés megszüntetése nem az AB feladata. Jelentős
alkotmányjogi kérdést az olyan alkotmányos szervek közötti összeütközés vethet fel, mely
alaptörvény-értelmezés alapján válaszolható meg, így csak ez jelenti e hatáskör tartalmát.
A 37. §-hoz
Az önkormányzati rendeletek kérdése azért tisztázandó, hiszen az is Jogszabály”, a jogszabályok
alkotmányossági kontrollja pedig az Alaptörvény értelmében az AB hatásköre. Ugyanakkor a
magasabb szintű törvénnyel való ütközés vizsgálata a rendes bírósági hatáskör. Ez behatárolja az
AB mozgásterét és indokolja a Javaslatban szereplő szabályt.
Az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) hatásköre a jelenlegei alkotmánybírósági gyakorlat
szerint is kiterjed a közjogi szervezetszabályozó eszközök vizsgálatára, úgyszintén a jogegységi
határozatra. Utóbbit a 42/2005. ABH alapozza meg. Indokolt, hogy maga a törvény explicit
módon mondja ki ezeket a szabályokat, és ne pusztán ABH-k, a gyakorlat legitimálja azokat.
28
A 38. §-hoz
Az alaptörvény 24. cikke nem tartalmaz az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezésére irányuló
alkotmánybírósági hatáskört, ugyanakkor a 24. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján sarkalatos
törvény további feladat- és hatáskört állapíthat meg. Indokolt a korábbi értelmezésre irányuló
hatáskör megtartása. Az erre irányuló eljárás kezdeményezésére azonban a jogosultak egy
szűkebb körét - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - a törvényben indokolt meghatározni.
A 39-46. §-hoz
Az AB előtti eljárás egyfokú, döntései véglegesek.
Nincs az Alaptörvényben az előzetes normakontroll tekintetében - az első újratárgyaláson kívül -
jogkövetkezmény, ezért itt szükséges szabályozni.
A megsemmisítési jogkör a legfőbb, Alaptörvényben is szabályozott jogosítvány.
Kérdéses, mely eljárási szakasztól kellhet megismételni a bírói eljárást, ha egyáltalán kell. Hisz
megoldás lehet, hogy azt a Kúria maga megváltoztassa. Fontos, hogy az AB a bírósági eljárási
ilyen kérdéseibe már ne nyúljon bele. Hisz a vizsgált határozatok köre - különösen a
büntetőeljárásban - bővebb a jogerős ügydöntő határozatnál.
Példák: előfordulhat, hogy pl. kényszerintézkedésről szóló; illetve végrehajtást felfüggesztő
végzést annulált az AB. Előbbi esetben az illetővel szemben a kényszerintézkedést megszüntetni,
vagy az utóbbi esetben a végrehajtást automatikusan folytatni nem biztos, hogy lehet.
Amennyiben a büntetőeljárás folyamatban léte alatt érkezett panasznak az Alkotmánybíróság
helyt ad, - főszabályként - akkor sem kerülhet sor a kényszerintézkedés megszüntetésére.
Ilyenkor - a német példa alapján — az lehet a megoldás, hogy a kényszerintézkedésről szóló
döntés hatályon kívül helyezése mellett az Alkotmánybíróság a döntést hozó első- vagy
másodfokú bíróságot kötelezi az alaptörvénnyel összhangban álló döntés meghozatalára.
Minderre csak az eljárási kódexek alkalmasak. Szükséges e tekintetben az ABty. - Pp. - Be.
koherencia megteremtése!
A szabályozás régi Abtv.-hez hasonló rugalmasságot ad: a főszabállyal (ex nunc) ellentétben
lehet más, azaz ex tunc, vagy pro futuro megsemmisítés. (Pl. eljárási szabály ex tunc
megsemisítése nem célszerű, ugyanis azon ügyekben, amikor a megsemmisített rendelkezést
alkalmazták, újra kellene indítani az eljárást)
Lehetőség van továbbá arra, hogy nem csak az adott ügyben nem alkalmazható, de általában
(minden peres eljárásban, ez esetben pl. folyamatban lévő jogerősen le nem zárt összes
eljárásban, vagy a jövőbeni eljárásban). Ezen felül hatályban is tarthat pl. az új jogszabály
megalkotásáig. Az újabb gyakorlat a sorozatpereknél, a döntés meghozatalakor már hatályon
kívül helyezett norma alkotmányellenessége következményeit a jogerősen be nem fejezett, de az
alkotmányellenessé nyilvánítás előtt létrejött jogviszonyok alapján indult, valamennyi eljárásra
kiterjeszti, (ld. 35/2011. (V.6.) ABH)
A 47-50. §-hoz
29
Az AB eljárása közjogi jellegű: célja a jogrendszer alkotmányosságának biztosítása, nem
ténykérdésekhez, hanem jogkérdésekhez kapcsolódik. Az eljárás tehát alapvetően különbözik az
alanyi jogok érvényesítésére irányuló kontradiktórius eljárásoktól.
A valódi alkotmányjogi panasz a közjogi alanyi joggá tett alapjogok érvényesítése, amely bár
indokol bizonyos eljárási garanciákat, de nem az alanyi jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen
eljárási garanciákat. Ez a rendes bírói eljárásokhoz képest speciális szabályrendet indokol.
Az írásbeli eljárás azzal indokolható, hogy az AB eljárásában nincs akkora jelentősége a bíróság
személyes észlelésének. Ez alól azonban van kivételek, nyilvánosságra vonatkozó lehetőség a
Javaslatban.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek túlnyomó részét az új hatáskörök és új eljárási rend mellett is
a teljes ülés hozza.
Az AB eljárása az alkotmányjogi panasz-eljárás egyes eseteit leszámítva nem a nyilvánosság
előtt zajlik. A teljes ülés és a tanácsok döntéseiket nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozzák
meg. Ez alól egy kivétel van: a teljes ülés döntési kompetenciájába tartozó személyi kérdések.
A tanácsok összetételének és a tanácsvezető bírák személyének rotációját a joggyakorlat
kiegyensúlyozott fejlődése indokolja. Az átláthatóság miatt fontos meghatározni, hogy ki
hozhatja létre, mely esetekben állítható fel.
Az ideiglenes tanács életre hívásának indokait a Javaslat meghatározott esetekhez köti, ami a
jogkereső indítványozók érdekeit, és a jogbiztonság követelményét szolgálja. Ilyen fordulhat elő
pl. gyors döntést igénylő kérdések (pl. ahol eleve a rendes bíróságot is szűk határidő köti), vagy
nagyobb mennyiségben speciális ügycsoportok.
A plénum és a tanács közötti ügymegosztás során törekedni kell az ezzel járó veszélyek
kiküszöbölésére (pl. divergáló gyakorlat, stb.). A kétirányú becsatomázás szabályai révén,
„lényegében bármelyi ügy” a teljes ülés elé kerülhet elbírálásra, ha feltételei fennállnak.
A teljes ülés döntési jogköre az Alaptörvénnyel ellentétes törvény megsemmisítésére terjed ki.. A
szabályt a teljes ülés működőképességének megőrzése indokolja.
A javaslat a tanácsok eljárásának általánossá tétele talaján áll, azonban differenciáltan, hisz a
működés lényegi, minőségi súlypontja mégis a teljes ülés, miután a legfontosabb ügyekben az jár
el, és bármely kérdést magához vonhat. A javaslat szabályai tehát kellő egyensúlyt biztosítanak,
és elkerülik, hogy a jelenleg hatályos szabályozást megismételve a 15 tagú testületre telepítse a
működés mennyiségi súlypontját az esetlegesen csekélyebb jelentőségű ügyekben is, mely lassú,
elhúzódó eljárásokhoz, netán kvázi működésképtelenséghez vezethetne.
Ugyanakkor a teljes ülés döntési primátusát szolgálja az a szabály, amely szerint lényegében
bármely ügy az eljárás bármely szakaszában a teljes ülés jogkörébe vonható a tanácsok és bírák
meghatározott arányban támogatott indítványa, illetve az elnök döntése alapján.
Az 51-54. §-hoz
Új szabályként jelenik meg az ügyvédkényszer. Mivel túlnyomórészt bírósági határozatok
felülvizsgálatáról lesz szó, logikus a jogi képviselő megkövetelése az AB előtt is. A jogi
képviselő nem jelenti, hogy elzárná az alkotmányjogi panasztól a szerényebb anyagi
körülmények között élőket, hiszen létezik ingyenes jogsegélynyújtás.
Az Alkotmánybíróság - leszámítva a Javaslatban megjelölt két esetet - minden hatáskörében
indítványhoz kötötten jár el.
Az alkotmánybírósági indítvány kellékei: határozott kérelem és az azt alátámasztó okirati
bizonyítékok.
30
A normakontroll hatáskörök esetében az indítványt az Alkotmánybíróságon, a panaszos
eljárásokban pedig az alapügy bíróságánál kell benyújtani.
Az alapügy bírósága az indítványra tekintettel felfüggesztheti az előtte folyamatban lévő eljárást,
és mérlegeli a panaszban támadott döntés végrehajtásának felfüggesztését, valamint dönt ebben a
kérdésben.
Szükséges rendezni azon eszközöknek a körét, amelyet az eljáró tanács az eljárás rendjének
fenntartása érdekében alkalmazhat. Az eljárási bírság az alkotmánybírósági eljárás rendjének
fenntartását biztosító eszköz. A „többletköltségek” alatt minden olyan, az ellenérdekű fél által
igazolt, illetve az alkotmánybírósági eljárásban keletkező költség értendő, amely a szándékos
magatartás nélkül nem állt volna elő.
Az 55-56. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozással ellentétben e törvényben megjelenik a főtitkári döntés-
előkészítés, valamint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetkörei. A főtitkárság egyfajta szűrő
szerepét fenn kell tartani, sőt erősíteni kell, amelynek indoka a várt, nagyszámú indítvány.
Ugyanakkor a főtitkárság szűrést alapvetően formai, eljárási kérdésekben végezhet. Az érdemi
szűrés azonban a bírák monopóliuma.
Az előkészítő eljárásban végzett eljárási cselekmények az indítványozóra nézve kötelezettséget
keletkeztetnek. Amennyiben az indítványozó ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy az
indítvány nem kerülhet érdemi elbírálásra. Ezt a döntést a főtitkár előkészítése mellett minden
esetben alkotmánybíró hozza meg.
Új szabály a befogadásról történő előzetes, egyszerűsített döntés, mely Európában más
országokban is, pl. a német gyakorlatban alkalmazott megoldás.
A panaszos eljárásokban további szűrőt jelent tehát a tanács tevékenysége, amely érdemi, de nem
az indítvány érdemét érintő kérdések megvizsgálása után végzéssel dönt a panasz
befogadhatóságáról. A csekély jelentőségű, érdemre befolyást nem gyakorló sérelmekkel
összefüggő panasz visszautasítása esetén a végzés rövidített indokolást tartalmaz, amely
mindenképpen megjelöli a visszautasítás törvényi alapját, és összefoglaló jelleggel annak
indokát.
Az 5 7-62. §-hoz
Az eljárás során az Alkotmánybíróság a Javaslatban megjelölt eszközökkel rendelkezik a
döntéshozatalt befolyásoló körülmények feltárása érdekében. A panasz-eljárásban biztosítani kell
a felek (indítványozó és az ellenérdekű) meghallgatását. Ez azonban nem jelenti feltétlenül a
szóbeliség kötelezettségét. A tanács vagy a teljes ülés előtt írásban is folyhat a kontradiktórius
eljárás. A felek indítványára a tanácsvezető bíró, illetve az elnök dönthet úgy, hogy a tanács,
illetve a teljes ülés szóban hallgatja meg a feleket.
Bár az AB továbbra sem ténybíróság, klasszikus értelemben vett bizonyítás-felvétel nincs, de pl.
szakértő rendelésre, stb. sor kerülhet, akinek a feladata, hanem annak a tényhelyzetnek és
környezetnek a megvilágítása, amelyben az alapjogsérelem megvalósult.
Szintén fontos, hogy az eljárási cselekmények panasz-eljárásban a felek előtt nyilvánosan
történjenek: biztosítani kell a számukra az eljárás során keletkezett, munkaanyagnak nem
minősülő iratok megtekintését. Az Alkotmánybíróság eljárása ugyanakkor „inkvizitorius”, azaz
az „ügy ura” nem az indítványozó, hanem a döntést hozó tanács, illetve a teljes ülés.
31
Az AB nem büntető, polgári vagy közigazgatási ügyet bírál el, hanem a panaszban elé tárt
alapjogi ügyet. Ezért ebben az eljárásban nem a büntető vagy polgári peres eljárási garanciákat,
hanem eljárási garanciákat kell érvényesíteni.
A bírósági döntés (intézkedés) végrehajtásának felfüggesztése, valódi és erős jogkör, bár
kivételesen alkalmazandó. A német szövetségi AB egy jogvitában akkor szabályozhat előzetesen
ideiglenes intézkedéssel egy helyzetet, ha ez súlyos hátrányok elhárítása, fenyegető erőszak
megakadályozása vagy más fontos ok miatt a közjó érdekében sürgősnek mutatkozik.
A megjelölt okok esetén kerülhet arra sor, hogy bár az alapügy bírósága már döntött a támadott
bírói döntés végrehajtásának felfüggesztése tárgyában, az Alkotmánybíróság ennek ellenére
felhívhatja a korábbi döntésének felülmérlegelésére. A Javaslat 39. § (1) bekezdése szerint az
Alkotmánybíróság döntésnek erga omnes hatálya van, és nem sérti a bírói (döntéshozatali, illetve
szervezeti) függetlenséget az, amennyiben az Alkotmánybíróság illetve nemzetközi bíróság
döntése determinálja a konkrét kérdésben meghozott bírói döntést.
Kivételesen lehetőség van a hatályba nem lépett jogszabály hatálybalépésének felfüggesztésére.
Az alkotmánybíró objektív, illetve szubjektív okok miatt lehet kizárva. A hozzátartozói minőség,
az alapügyben való bármilyen közreműködés (pl. jogi képviselő, vádképviselő, bíró) olyan
objektív ok, amely kizárja, hogy egy panaszos eljárásban az alkotmánybíró részt vegyen. A
normakontroll eljárásokban az az alkotmánybíróvá vált képviselő nem vehet részt a döntés
előkészítésben és a döntéshozatalban, aki érdemi módon vett részt a törvény alakításában (pl.
előterjesztője volt a törvényjavaslatnak). Vélelem szól amellett, hogy a képviselői önálló
indítvány előterjesztője érdemben közreműködött a javaslat alakításában. Viszont önmagában az
a tény, hogy a parlamenti képviselő módosító indítványt nyújtott be egy törvényjavaslathoz,
illetve részt vett a törvény megalkotásában (konkrétan szavazott) nem eredményezi az eljárásból
és a döntéshozatalból való kizárását. A kizárást maga az alkotmánybíró, illetve az indítványozó
(az ellenérdekű fél is) kezdeményezheti. Az első esetben az eljárás igazgatási jellegű (az elnök
átszignálja az ügyet más alkotmánybíróra), az utóbbi esetben másik tanács érdemben dönt a
kizárás tárgyában.
A 63-66. §-hoz
Az Alkotmánybíróság érdemi döntést (határozat) és nem érdemi döntéseket (végzések) hoz. A
nem érdemi döntései között vannak olyanok, amelyek gátolják az igényérvényesítést (pl. az
előkészítő eljárás során vizsgált eljárást gátló akadályok fennállása esetén, vagy a panaszos
eljárás esetében a tanácsok visszautasító végzése), illetve vannak olyan végzések, amelyek az
eljárás lefolytatását szolgálják (pl. az elnök elrendeli az ügy teljes ülés elé terjesztését,
rendbíróságot kiszabó végzés, szakértőt kirendelő végzés).
A Javaslat az eddigiekben érvényesülő megoldást követi, azaz nem a bírói döntés egységességét,
hanem azt tekinti fontosnak, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az érvek, amelyek
megfontolása után az AB elfogadta a többségi döntést. Egyértelmű, hogy különvéleményt vagy
párhuzamos indokolást csak az indítvány érdemében döntő határozathoz lehet fűzni.
A 67-68. §-hoz
A Javaslat adatkezelési szabályokat az indítványok és a határozatok nyilvánosságra hozatala
tekintetében tartalmaz. Tekintettel az indítványozói körre a normakontroll eljárásokban az
indítvány és a határozat nyilvánosságra hozatalát személyes adatok nem korlátozhatják. A
32
panaszos eljárásokban az indítvány, illetve a határozat nyilvánosságra hozatala a bírósági
eljárásokban alkalmazott törvényi szabályok szerint alakul.
A 69-75. §-hoz
Hatályba léptető, hatályon kívül helyező, valamint átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A törvény hatálybalépésével 2012. január 1-jén hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló
1989. évi XXXII. törvény, valamint az annak módosítását tartalmazó, még hatályban lévő más
törvények.
A javaslat átmeneti szabályokat tartalmaz az 1989. évi XXXII. törvény alapján megválasztott
elnök, elnökhelyettes és tagok megbízatására vonatkozó szabályok alkalmazhatósága
tekintetében.
A bárki által, érdekeltség, érintettség nélkül kezdeményezhető normakontroll eljárás megszűnik
január 1-jétől. Ezzel nem a hatáskör szűnik meg, csak az indítványozói jogosultság. Ahol konkrét
személy konkrét védelme nem merül fel, alaptörvény-védelmi szempontból nem indokolt az
indítványok elbírálása január 1 -je után, emellett szintén fontos, hogy maga a mérce megváltozik,
azaz ezek a beadványok az Alkotmány és nem az Alaptörvény sérelmét állítják. A
kezdeményezőket ugyanakkor hátrány nem érheti: ha mégis érintettek, és a norma
megsemmisítése kedvező lenne rájuk nézve, az AB új hatásköreiben új eljárást
kezdeményezhetnek.
A konkrét normakontroll kérelmek, azaz bírói kezdeményezés, és panasz tekintetében a
fentiekkel szemben indokolt a már folyamatban lévő eljárások lefolytatása, hiszen ezekben az
ügyekben az ügyfeleknek konkrét érintettségük van, másrészt az Alaptörvény a jövőre nézve is
megtartja ezeket a hatásköröket.
A jövőben a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége
elmulasztásának megállapításáról.
33
AZ ORSZÁGGYŰLÉS
Alkotmányügyi, igazságügyi és
ügyrendi bizottsága
Bizottsági önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Házszabály 85. §-a (2)
bekezdésének c) pontja és 98. §-ának (1) bekezdése alapján benyújtja az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül, elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
A törvényjavaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2011. október 3.