﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4443. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya
és
a Horvát Köztársaság Kormánya között
az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő
együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. október
2011. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya
és
a Horvát Köztársaság Kormánya között
az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről
szóló Megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya
és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás biztonságának növelése
érdekében történő együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban:
Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság Kormánya
és
a Horvát Köztársaság Kormánya között
az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a
továbbiakban: Szerződő Felek),
-	felismerve azt, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság
energiaellátásának biztonságában az együttműködés kiemelt fontossággal bír,
-	hangsúlyozva, hogy a térség országai hasonló kihívásokkal néznek szembe a
villamos energia, a kőolaj és a földgáz megbízható beszállítása területén,
-	meggyőződve arról, hogy a közös energetikai kihívások egymással
együttműködve hatékonyabban kezelhetők,
-	figyelembe véve az Európai Uniónak a villamos energia, földgáz- és
kőolajellátás biztonságát érintő jogi aktusait,
1
-	kifejezve a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság azon szándékát,
hogy az Európai Unió energiaellátás-biztonság növelésére és krízishelyzetek
megoldására vonatkozó célkitűzéseit kölcsönösen előnyös együttműködésben
valósítják meg,
-	egyetértve azzal, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság
energiaellátás-biztonságában, a saját szénhidrogének kitermelésének növelése és a
beszerzési irányok diverzifikálása stratégiai cél,
-	megállapítva, hogy a villamos energia átviteli hálózat, a földgáz- és kőolaj-
szállítási hálózat, és a tárolási kapacitások rendelkezésre állása, valamint a
szolidaritás alapú mechanizmusok és intézkedések elengedhetetlenül szükségesek
az energiaellátási válsághelyzetek kezelésére,
-	figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a
beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Zágrábban, 1996. május 15-én
aláírt Megállapodást, valamint a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között
a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló,
Barcson, 1996. augusztus 30-án aláírt Egyezményt,
-	hozzájárulva a két ország villamos energia-, földgáz-, illetve kőolaj-szállítási
rendszerüzemeltetőinek és a szénhidrogén-szállítási rendszerek engedélyes
használóinak együttműködéséhez, valamint a regionális szénhidrogén-piacok és az
országok közötti szénhidrogén-kereskedelem fejlesztéséhez,
a következőkben állapodtak meg:
1.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek ezen Megállapodás végrehajtásával a Magyar
Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban az energiaügyekért felelős miniszter
által vezetett Minisztériumokat (a továbbiakban: Minisztériumok) bízzák meg.
(2)	Ezen Megállapodás alkalmazása szempontjából:
a)	építés: a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek
létesítésének előkészítésével, megvalósításával és üzembe helyezésével
kapcsolatos, az államhatár vonalától számított 100 méteren belüli munkálat;
b)	üzemeltetés: a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek
üzemben tartása, műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, műszaki adatainak
rögzítése és nyilvántartása a folyamatos működés biztosítása érdekében;
c)	fenntartás: minden olyan munka, amely a biztonságos üzemeltetés érdekében
a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos vezetékek szokásos
állagmegóvásával és szükség szerinti javításával függ össze;
d)	rekonstrukció: minden olyan, az a)-c), pontba nem sorolt munka, amelynek
eredményeként megváltozik a szénhidrogén szállító vezetékek és a villamos
vezetékek műszaki paramétere;
2
e)	üzemzavar-elhárítás: minden olyan munka, amely az élet-, vagyon-, és az
ellátásbiztonság, valamint a normál üzemállapot helyreállítását szolgálja;
f)	kutatás: azon vizsgálatok és műveletek, amelyek célja a szénhidrogén-
előfordulások létezésének, fekvésének és alakjának megállapítása, mennyiségi és
minőségi értékelése, valamint a kitermelés feltételeinek meghatározása;
g)	kitermelés: a szénhidrogének kitermelése és kezelése, valamint a jóváhagyott
kitermelési mezőkkel technológiai kapcsolatban álló vezetéken történő szállítása;
h)	szénhidrogén szállító vezetékek: a magyar-horvát államhatárt keresztező
kőolaj- vagy földgázszállító vezetékek;
i)	villamos vezetékek: a magyar-horvát államhatárt keresztező villamos energiát
szállító vezetékek, a hozzájuk tartozó tartószerkezetekkel, átalakító- és kapcsoló-
berendezésekkel együtt;
j) energiaellátási válsághelyzet: olyan, az Európai Bizottság, vagy a Nemzetközi
Energiaügynökség és/vagy a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján
megállapított energiaellátási zavar, vagy ezzel való fenyegetettség, amely az
energiaellátás biztonságához szükséges, a Szerződő Felek belső jogszabályaiban,
vagy az Európai Unió jogi aktusaiban rögzített intézkedések alkalmazását teszik
szükségessé;
k) legnagyobb kedvezmény elve: a Szerződő Felek által egymás irányában
tanúsított bánásmód, amely szerint az egyik Szerződő Fél a szabad földgáz, kőolaj-
és villamosenergia-szállítási kapacitásoknak, és a kőolaj- és/vagy
földgázvezetékekhez kapcsolódó tároló kapacitásoknak a másik Szerződő Fél
számára történő rendelkezésre bocsátás során méltányosan, igazságosan és a
harmadik országokkal szembeni eljáráshoz képest nem hátrányos módon jár el;
l) szerződés: a villamosenergia-hálózati, vagy szénhidrogén-szállító rendszer
üzemeltetője és bármely felhasználó között az átvitelről, és/vagy szállításról, és/vagy
tárolásról és/vagy kapacitás-lekötésről szóló megkötött szerződés.
2.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek az Európai Unió jogszabályaiban meghatározottakkal
összhangban teljes körű politikai támogatásukról biztosítják az energiaellátás
biztonságát növelő együttműködést, és vállalják, hogy elősegítik, támogatják és
végrehajtják mindazokat az ezen Megállapodásból fakadó intézkedéseket, amelyek
az ellátásbiztonság megerősítését szolgálják.
(2)	A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a
Magyar Köztársaság európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a jelen
Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy
értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják, vagy bármilyen más
módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak különösen a Csatlakozási
3
Szerződéssel vállalt, az Európai Unió alapját képező szerződésekből, valamint
általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó
kötelezettségeit.
(3)	A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek
majd a Horvát Köztársaság európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a
jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők
vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják, vagy bármilyen
más módon befolyásolják a Horvát Köztársaságnak az Európai Unió elsődleges és
másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
(4)	Az együttműködés területei:
a)	az országos villamos energia-szállító rendszerek összekötéséhez és
fejlesztéséhez szükséges határkeresztező villamos vezetékek építéséhez,
üzemeltetéséhez, fenntartásához, rekonstrukciójához és üzemzavar-elhárításához
szükséges feltételek biztosítása;
b)	az országos szénhidrogén szállító rendszerek összekötéséhez és
fejlesztéséhez szükséges határkeresztező szénhidrogén szállító vezetékek
építéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához, rekonstrukciójához és üzemzavar-
elhárításához szükséges feltételek biztosítása;
c)	az államhatár közelében lévő szénhidrogén előfordulások kutatásának és
kitermelésének elősegítése és közös hasznosítása;
d)	a földgáz- és kőolaj-ellátási válsághelyzetek megelőzésében és
megoldásában való együttműködés;
e)	együttműködés a kőolaj és kőolajtermékek, valamint a földgáz biztonsági
készletezésének megvalósításában.
(5)	A Szerződő Felek megerősítik, hogy nemzetgazdaságaik számára kiemelt
jelentőséggel bír az energiaellátáshoz szükséges villamos energia, földgáz- és kőolaj
források elérhetőségének biztosítása, amelyben különösen fontos, hogy a vezetékek
minden pillanatban műszakilag alkalmasak legyenek a kétirányú átvitelre, illetve
szállításra.
(6)	A Szerződő Felek megerősítik annak rendkívüli fontosságát, hogy
energiaellátási válsághelyzetben legyenek kidolgozott együttműködési keretek a
kőolaj, a kőolajtermék és a földgáz biztonsági készletek létrehozása és felhasználása
terén, valamint hogy a szolidaritás szellemében cselekedve biztosítsák a
szénhidrogén szállító vezetékekhez és a kapcsolódó tárolókapacitáshoz való
megkülönböztetéstől mentes, a legnagyobb kedvezmény elve szerinti hozzáférést.
(7)	A Szerződő Felek illetékes szervei energiaellátási válsághelyzet
bekövetkezése, vagy energiaellátási válsághelyzettel fenyegető helyzet kialakulása
esetén haladéktalanul értesítik egymást, és a probléma megoldása érdekében
konzultációt folytatnak.
4
3. Cikk
(1)	A Szerződő Felek kölcsönösen elősegítik a földgáz vezetékeken a kétirányú
szállítás feltételeinek megteremtését és fenntartását a földgázpiac fejlesztése
érdekében a két ország, valamint a régió többi országa megbízható földgáz
ellátásának céljával.
(2)	A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a kőolaj vezetékeken a kétirányú
szállítás, valamint a vezetékekhez kapcsolódó tárolókapacitások igénybevételi
lehetőségeit, kiemelten a Szerződő Felek kőolaj-finomítóinak és a térségben levő
kőolaj-finomítóknak a zavartalan ellátása érdekében. A Szerződő Felek ezen
kötelezettsége a szerződéssel le nem kötött kapacitásokat és a meglévő
szerződésekben lekötött, de ténylegesen ki nem használt kapacitásokat érinti,
összhangban a nemzeti jogszabályokkal.
(3)	A Szerződő Felek az európai szintű együttműködő villamos energia hálózatok
tekintetében támogatják a rendszerirányítók közötti együttműködést.
(4)	A Szerződő Felek - a nemzeti jogszabályaikban a villamos energia
rendszerirányítók, földgázszállítók/földgáz szállító rendszerirányítók és kőolajszállítók
részére biztosított szerződéskötési jog tiszteletben tartásával - biztosítják olyan
jogszabályi környezet kialakítását és vészhelyzeti akció-tervek elkészítését, hogy
energiaellátási válsághelyzetben, a régióban való zavartalan energiaellátás
érdekében a villamos vezetékek, a szénhidrogén szállító vezetékek és az azokhoz
kapcsolódó tárolókapacitások a válsághelyzet beálltáról szóló értesítést követően a
tényleges szállítást igénylők rendelkezésére álljanak. A Szerződő Felek ezen
kötelezettsége a szerződéssel le nem kötött kapacitásokat és a meglévő
szerződésekben lekötött, de ténylegesen ki nem használt kapacitásokat érinti,
összhangban a nemzeti jogszabályokkal.
4.	Cikk
A Szerződő Felek vállalják olyan jogszabályi környezet kialakítását, amely biztosítja a
szénhidrogén szállító vezetékekhez és villamos vezetékekhez való szabad,
diszkriminációmentes hozzáférést, és megakadályozza a ki nem használt
kapacitások értékesítése során az erőfölénnyel való visszaélést.
5.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy a határkeresztező villamos
távvezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és
üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködés szabályait külön
megállapodásban rendezik.
(2)	A Szerződő felek megállapodtak abban, hogy a határkeresztező szénhidrogén
szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és
üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködés szabályait külön
megállapodásban rendezik.
5
(3)	A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a közös államhatár mentén
lévő szénhidrogén-előfordulások közös kutatásának és kitermelésének szabályairól
külön megállapodást kötnek.
(4)	A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a kőolaj és kőolajtermékek
másik Szerződő Fél területén történő biztonsági készletezésében való
együttműködés részletes szabályait külön megállapodásban rögzítik.
(5)	A Szerződő Felek erre irányuló későbbi szándéka esetén az ellátás
biztonságának növelése céljából a földgáz biztonsági készletezésben történő
együttműködésről külön megállapodást köthetnek.
(6)	A Szerződő Felek, erre irányuló későbbi szándék esetén a villamos energia
területén történő együttműködésről külön megállapodást köthetnek.
6.	Cikk
(1)	Amennyiben olyan körülmények következnek be, amelyek akadályozzák
bármely Szerződő Felet kötelezettségeinek teljesítésében, illetve a Megállapodás
végrehajtása során nézeteltérés keletkezik a jelen Megállapodás vonatkozásában, a
Minisztériumok konzultációt folytatnak annak érdekében, hogy kölcsönösen
elfogadható megoldást találjanak a felmerült körülmények és nézeteltérések
áthidalására, a jelen Megállapodás végrehajtásának biztosítására.
(2)	A Szerződő Felek ezen Megállapodás hatálybalépésének napjától számított
60 (hatvan) napon belül kormányközi bizottságot alapítanak, amely figyelemmel
kíséri e Megállapodás végrehajtását, és tanácsadó szerepe lesz.
(3)	A bizottság összeállítja az energiaellátási válsághelyzet esetére vonatkozó
közös beavatkozási tervet.
(4)	A Szerződő Felek közötti nézeteltérést a jelen Megállapodás
rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket a
Minisztériumok közötti konzultációkon nem lehetséges rendezni, a Szerződő Felek
közötti tárgyalások útján, jegyzőkönyv felvételével oldják meg.
7.	Cikk
(1)	Ez a Megállapodás azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől
számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek
értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső
jogi előírásaiknak eleget tettek.
(2)	Ezen Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. A
Megállapodást bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja a másik Szerződő
Félhez diplomáciai úton intézett írásos értesítéssel. Ebben az esetben a
Megállapodás a felmondásról szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 12
(tizenkettő) hónap elteltével veszti hatályát.
6
(3)	Ezen Megállapodást a Szerződő Felek a Megállapodás aláírását követő 30.
(harmincadik) naptól ideiglenesen alkalmazzák.
(4)	Ez a Megállapodás a Szerződő Felek közötti közös megállapodással írásban
bármikor módosítható vagy kiegészíthető. Az esetleges módosítások vagy
kiegészítések hatálybalépésére az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell
alkalmazni.
Készült Zágrábban, 2011. február 8-án, két eredeti példányban, magyar és horvát
nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírás)”
4.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak e törvény hatálybalépésétől
kezdődő ideiglenes alkalmazását.
5.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetésére engedéllyel rendelkező
üzemeltető (a továbbiakban: kőolaj szállítóvezeték üzemeltető) a kőolaj
szállítóvezeték szerződéssel le nem kötött kapacitásait és a szállításhoz szükséges
tárolói kapacitásokat, továbbá a szerződéssel lekötött kapacitás felett rendelkező
személy a szállítóvezeték fel nem használt kapacitásait és a szállításhoz szükséges
tárolói kapacitásokat köteles - átláthatóan és diszkriminációmentesen - értékesítésre
felajánlani.
(2)	A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások értékesítése esetén
a kapacitás-értékesítési díj nem lehet magasabb, mint az adott kapacitás lekötésért
fizetett díj.
(3)	A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló törvény
szerinti kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha annak
bekövetkezése valószínűsíthető, a kőolaj szállítóvezeték és a szállításhoz szükséges
tároló szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásai felett a kőolaj
szállítóvezeték üzemeltetője rendelkezik. A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője
köteles a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a hazai tényleges
szállítást igénylők részére - átláthatóan és diszkriminációmentesen - értékesítésre
felajánlani.
(4)	A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője és a szerződéssel lekötött, de fel nem
használt kapacitások felett rendelkező személy közötti, a (3) bekezdésben foglaltak
alapján szükséges pénzügyi elszámolás szabályairól a felek a kapacitás-lekötésről
szóló szerződésben rendelkeznek.
(5)	A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a szerződéssel le nem kötött, és a
szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat meghaladó igények
7
merülnek fel, a kapacitásokat - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az
igényelt mennyiségek arányában kell értékesíteni.
(6)	Jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a (3)-(5)
bekezdés szerint kell eljárni a részes fél területén bekövetkező, a szerződésben
meghatározott kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, a válsághelyzet
beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően.”
6. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 4. § és a (3) bekezdés a Megállapodás 7. Cikk (1) bekezdésében
meghatározott időpontban hatályát veszti.
(3)	E törvény hatályát veszti, ha a Horvát Köztársaság Kormánya arról értesíti a
Magyar Köztársaság Kormányát, hogy nem kíván a Megállapodásban részes féllé
válni.
(4)	A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)-(3)
bekezdésben meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter
azok ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
egyedi határozatával állapítja meg.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért
felelős miniszter gondoskodik.
8
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő
együttműködésről szóló megállapodás törvénnyel történő kihirdetése.
A stratégiai megállapodás keretet teremt a horvát-magyar energetikai
együttműködéshez, a villamos energia, a földgáz és a kőolaj-ellátás tekintetében
egyaránt.
A stratégiai megállapodás utal a már megkötött, a közös államhatárt keresztező
villamos távvezetékek, valamint szénhidrogén-szállító vezetékek építésével,
üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával
kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodásokra, a kutatási-kitermelési
megállapodásra és a készletezési megállapodásra, valamint kilátásba helyezi, hogy
a Szerződő Felek erre irányuló későbbi szándéka esetén a földgáz biztonsági
készletezésről és a villamos energia területén történő további együttműködésről
megállapodásokat kötnek.
A stratégiai megállapodás kiemelt célja, hogy a Szerződő Felek - a szolidaritás
szellemében cselekedve - energiaellátási válsághelyzetben garantálják a két ország
kőolaj- és földgázellátását biztosító szénhidrogén szállító vezetékekhez és a
kapcsolódó tárolókapacitáshoz való hozzáférést. Ennek keretében a Horvát Fél
földgáz-ellátásának biztonsága, valamint hazánk kőolaj-ellátásának biztonsága nő, a
Városföld-Slobodnica közötti földgáz vezeték, valamint az Adria kőolajvezeték
rendelkezésre állásának biztosításán keresztül. A stratégiai megállapodás
értelmében lehetőség nyílik arra, hogy hazánk az Adria kőolajvezetéken keresztül
kőolajat importáljon, amennyiben a beszállítás a volt szovjet tagállamokból érkező
Barátság II. kőolajvezetéken keresztül - bármely oknál fogva - csak korlátozottan,
vagy egyáltalán nem lenne megvalósítható.
A fenti cél - nemzeti jogszabály-módosításon keresztül történő elérését - a
megállapodás aláírásával egyidejűleg külügyminiszteri levélváltás erősítette meg.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A paragrafus alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság
Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás
biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről szóló Megállapodás (a
továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.
A 3. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás szövegét tartalmazza.
A Megállapodás
1.	Cikk (1) bekezdése meghatározza a Megállapodás végrehajtásáért felelős
tárcákat, amely a Magyar Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban egyaránt az
energiaügyekért felelős miniszter által vezetett Minisztérium. A Megállapodás
értelmezését az 1. Cikk (2) bekezdése szerinti fogalom-meghatározások segítik.
2.	Cikke kimondja, hogy a Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtására az
Európai Unió szabályozásával összhangban, a Magyar Köztársaság uniós
tagságából fakadó, valamint a Horvát Köztársaság jövőbeli uniós tagságából fakadó
kötelezettségeknek a figyelembevételével kerül sor. A 2. cikk (4) bekezdése az
energetikai együttműködés területeit sorolja fel, (5)-(6) bekezdése deklarálja a
villamos energia, a földgáz- és a kőolajvezetékek műszaki szállításra való
alkalmasságának és a Szerződő Felek válsághelyzetben történő együttműködésének
fontosságát.
3.	Cikk (1) bekezdése a földgáz vezetéken történő kétirányú szállítás
megteremtésének és fenntartásának elősegítését emeli ki, (2) bekezdése a kőolaj
vezeték szabad, vagy szerződéssel lekötött, de ki nem használt kapacitásainak
rendelkezésre állását biztosítja, a nemzeti jogszabályokkal összhangban.
A (2) bekezdés - például a megfelelő nemzeti szabályozás kialakításával - arra
teremt lehetőséget, hogy a kapacitás felett rendelkező vállalkozás az általa ki nem
használt kapacitást értékesítésre köteles legyen felajánlani. A továbbértékesítés
lehetőségének megteremtése növeli hazánk kőolajellátás-biztonságát, hiszen
lehetővé teszi e kapacitások ellenérték fejében történő kihasználását. A (3) bekezdés
az európai szintű együttműködő villamos energia rendszerirányítók közötti
együttműködés Szerződő Felek általi támogatásáról, a (4) bekezdés az
energiaellátási válsághelyzetben való együttműködésről szól. A (4) bekezdés utal a
Szerződő Felek által delegált tagokból álló bizottság által kidolgozandó vészhelyzeti
akciótervekre, amelyek az egyik Szerződő Fél területén bekövetkező válsághelyzet
esetén a másik Szerződő Fél által megteendő intézkedéseket rögzítik, nem
10
akadályozzák azonban a válsághelyzettel érintett Szerződő Fél nemzeti
jogszabályaiban rögzített válsághelyzeti intézkedések végrehajtását. A (4) bekezdés
mindemellett jogszabályalkotást tesz szükségessé, amely lehetővé teszi, hogy
válsághelyzetben a vezeték üzemeltetője - és nem a vezeték lekötött kapacitásai
felett rendelkezni jogosult vállalkozás - rendelkezzen a szabad, vagy szerződéssel
lekötött, de ki nem használt kapacitások felett. A vezeték üzemeltetője e kapacitások
értékesítésével - végső soron - biztosítja a tényleges szállítást igénylők ellátását.
A Szerződő Felek a Megállapodás aláírásával egyidejűleg külügyminiszteri
levélváltás keretében erősítették meg, hogy jogszabályaikat a 3-4. cikkben foglalt
kötelezettségek teljesítésének megfelelően alakítják.
4.	Cikke mind normál, mind válsághelyzetben biztosítja a vezetékekhez való
diszkrimináció-mentes hozzáférést, és a ki nem használt kapacitások értékesítése
során az erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.
5.	Cikke utal a Szerződő Felek által már megkötött energiaellátás-biztonsági
szerződésekre, valamint felsorolja a Szerződő Felek későbbi szándéka esetén
megkötendő szerződéseket.
6.	Cikke rögzíti a Szerződő Felek közötti vitarendezés módját, valamint
meghatározza a 3. Cikk (4) bekezdése szerinti válsághelyzeti akcióterv
kidolgozásáért felelős közös bizottság összehívásának rendjét és legfőbb feladatait.
7.	Cikke rendelkezik a Megállapodás hatálybalépéséről, ideiglenes alkalmazásáról,
felmondásáról.
A 4. §-hoz
A paragrafus alapján az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak a törvény
hatálybalépésétől történő ideiglenes alkalmazását.
Az 5. §-hoz
A stratégiai megállapodás megteremti annak lehetőségét, hogy az egyik Szerződő
Fél a másik Szerződő Fél energiaellátás-biztonságának növelése, és különösen e
másik Fél területén fennálló energiaellátási válsághelyzet kezelése érdekében
segítséget nyújtson. A stratégiai megállapodás alapján a Szerződő Felek vállalják,
hogy:
a)	válsághelyzeten kívüli (normál) helyzetben a kőolaj vezetékeken (Adria,
Barátság II.) történő kétirányú szállítás, valamint a vezetékekhez kapcsolódó
tárolókapacitások rendelkezésre állnak, és
b)	olyan jogszabályi környezetet alakítanak ki, amely biztosítja, hogy
válsághelyzetben a villamos vezetékek, a földgáz- és kőolajvezetékek,
valamint a kapcsolódó tárolókapacitások a tényleges szállítást igénylők
rendelkezésére állnak.
A fenti kőolaj-ellátással kapcsolatos célok elérése érdekében szükséges a
bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása. A
módosítás eredményeként normál helyzetben a kőolaj vezeték üzemeltetője a le nem
11
kötött kapacitásokat, míg a lekötött kapacitás felett rendelkező személy a ki nem
használt kapacitásokat köteles értékesítésre felajánlani. Válsághelyzetben a ki nem
használt kapacitások felett a kőolaj vezeték üzemeltetője rendelkezik, aki köteles azt
értékesítésre felajánlani. Ez az értékesítési kötelezettség - azon túl, hogy a hazai
ellátásbiztonságot szolgálja - lehetővé teszi a válsághelyzettel érintett másik
Szerződő Fél szerinti állam végfelhasználóinak ellátását, a kapacitások
megvásárlásán keresztül. Az 5. § e rendelkezéseket tartalmazza.
A földgáz, valamint a villamosenergia-ellátás biztonságának növelésére irányuló
rendelkezések hazai jogszabály-alkotást nem igényelnek. A földgázellátásról szóló
2008. évi XL. törvény 72. §-a szabályozza a fent kifejtett értékesítési kötelezettséget
(megjegyezzük, hogy a kőolajellátásra vonatkozó fenti szabályozás-tervezetet a
hatályos földgáz-szabályozás alapján dolgoztuk ki). A villamos energia ellátással
kapcsolatos, a stratégiai megállapodásból fakadó célkitűzéseket a Szerződő Felek az
európai szintű együttműködő villamos energia hálózatok (ENTSO-E) keretében
valósítják meg.
A 6. §-hoz
A paragrafus a törvény hatálybalépésével összefüggő és végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket tartalmazza.
12