﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4458. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. október
2
2011. évi...........törvény
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
I.	FEJEZET
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
1.	Módosító rendelkezések
1.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAV tv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A NAV elnöke, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a
munkáltatói jogköre gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott
munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2)	A 10. § (2)-(7) bekezdésétől eltérően a pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy
az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az
elnök a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az
általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.”
2.	§ A NAV tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett - a NAV elnöke
által meghatározott - teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni.”
3.	§ A NAV tv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése
alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör/beosztás betöltése pályázat
alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre/beosztásra kinevezni csak olyan személyt
lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2)	A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a
pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására
meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől
számított tíz napnál nem lehet rövidebb.
(3)	Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának
napjától az állás betölthető, és az állást betöltő személyt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal
korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
(4)	A kormánytisztviselői állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az
egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a
kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A
közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.
(5)	A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata
határozza meg.”
4.	§ A NAV tv. a 17. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
NAV tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eltérés a Hszt-től
3
17.	§ (1) A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 2. § a)-b), e)-f), h), m), és s) pontja, 3.
§ (4)-(5) bekezdése, 36. § (2)-(3) bekezdése, 40. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés első
mondata, 45. §-a, 46. § (2) bekezdés a)-b) pontja, 47. §-a, 48. §-a, 49. § (2)-(3) bekezdése, 65. §-
a,	66. §-a, 71.§-a, 73. §-a, 76. § -a, 90. §-a, 99. § (1) és (2) bekezdése, 100. §-a, 100/A. §-a,
100/B. §-a, 101. §-a, 102. § (2) bekezdése, 103. § (1)-(3) bekezdései, 104. §-a, 111. § (3)
bekezdése, 116/A. §-a, 118. § (2)-(3) bekezdése, 123. § (1) bekezdés g) pontja, 125. § (3)
bekezdése, 126. § (4) bekezdése, 129. § (1) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata,
245/D. § (4) bekezdése, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és a 2., 6., 6/A., 6/B.
számú mellékletei nem alkalmazhatóak.
(2)	A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az
ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be. A NAV-nál
egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr nem foglalkoztatható. A munkakör szolgálati
jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való
további foglalkoztatását, szolgálati viszonyát és előmenetelét nem érinti.
(3)	A pénzügyőr a Hszt. 77. §-ában meghatározottakon túl e törvény alapján jogosult az
előmenetelre.”
5.	§ A NAV tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú
szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése is
kötelező, figyelemmel a Hszt. 40. § (2) bekezdés második mondatára is.
(2)	A Hszt. 39. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett
pályakezdő a hivatásos állomány Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán
vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon végzett tagja lehet.
(3)	A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.”
6.	§ A NAV tv. a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § A Hszt. 43. § (4)-(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja
részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének
megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör - de a
vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat -, az érintett az
egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak
megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell
folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára felajánlható munkakör nincs, illetve a
felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor,
akkor az érintett szolgálati viszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel
kell megszüntetni.”
7.	§ A NAV tv. a következő 17/C. §-sal egészül ki:
„17/C. § (1) A Hszt. 46. § (2) bekezdés alkalmazásában a NAV hivatásos állománya
tekintetében szolgálati viszony módosításának minősül az ott meghatározottakon túl:
a)	a más munkakörbe helyezés, valamint
b)	azonos, vagy a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő más munkakör
ellátására történő belső áthelyezés.
(2)	A szolgálat érdekében az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti szolgálati viszony
módosításra a pénzügyőr beleegyezése nélkül is sor kerülhet. A jogviszony-módosítás a
pénzügyőrre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb
körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
4
(3)	Amennyiben a pénzügyőr szolgálati viszonyának módosítására a (2) bekezdés alapján
került sor, a jogviszony-módosítástól számított öt éven belül - a létszámcsökkentés és az
átszervezés indokát kivéve - a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
(4)	Amennyiben a pénzügyőr minősítése alapján a vele szemben a munkaköre alapján
támasztott követelményeknek nem felel meg (szakmai alkalmatlanság), jogviszonyának az (1)
bekezdés szerinti módosításához nem szükséges a beleegyezése.
(5)	A szolgálati viszony a pénzügyőr beleegyezése nélkül is módosítható a NAV-on belüli
átszervezés esetén, a jogviszony, a munkakör, a feladatkör, illetve a beosztás és az illetmény
változatlanul hagyása, továbbá a szolgálatteljesítési hely kizárólag a település területén belüli
megváltoztatása mellett.”
8.	§ A NAV tv. a következő 17/D. §-sal egészül ki:
„17/D. § (1) A pénzügyőr a NAV más szervéhez 3 évenként összesen 12 hónapra
vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez, valamint a
vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a
hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(2)	Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez vagy a
vezénylést követő 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik,
akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre nem
vezényelhető.
(3)	A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján
költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a
településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.
(4)	A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén,
továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon,
képzésen (a továbbiakban e bekezdésben együtt: oktatás) való részvétel belföldi szolgálati
kiküldetésnek minősül. Az oktatáson való részvétel tartamára a pénzügyőr - a Hszt. 111. §-ától
eltérően - a NAV elnöke által - a kormánytisztviselőkkel azonos módon - meghatározott
esetben, illetve meghatározott feltételek mellett és mértékben jogosult költségtérítésre.”
9.	§ A NAV tv. a következő 17/E. §-sal egészül ki:
„17/E. § (1) Nem jogosult a túlszolgálatért szabadidőre, illetve díjazásra
a)	az osztályvezető kivételével a vezető beosztást betöltő pénzügyőr,
b)	a pénzügyőr a NAV-on belüli szakmai értekezleten, konferencián történt részvétel, illetve
a rendezvényre történő oda- és visszautazás időtartamára.
(2)	A Hszt. 88. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott engedély abban az esetben
adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen
biztosított.”
10.	§ A NAV tv. a következő 17/F. §-sal egészül ki:
„17/F. § (1) Az állományilletékes parancsnok részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti az
állományilletékes parancsnok szolgálati elöljáróját is.
(2)	A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú
személy. E szabály nem vonatkozik
a)	a vezető beosztású pénzügyőrre,
b)	a szervezeti hierarchiában az eljárás alá vont vezető beosztású pénzügyőrnél magasabb
szintű vezető beosztást betöltő pénzügyőrre, valamint
c)	azokra a személyekre, akiknek munkakörükből eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben
eljárni.”
5
11.	§ A NAV tv. a következő 17/G. §-sal egészül ki:
„17/G. § Nincs helye szolgálati panasznak a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó,
az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati viszony egyoldalú
módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. A sérelmezett munkáltatói döntést a
pénzügyőr a döntés közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja
meg.”
12.	§ A NAV tv. a következő 17/H. §-sal egészül ki:
„17/H. § (1) A Hszt 56. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a legalább azonos szintű
beosztás alatt a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő munkakört kell érteni.
(2)	A pénzügyőrnek a Hszt. 62. §-ában foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett és
önhibájából be nem fejezett, valamint a befejezett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a
NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által a pénzügyőrrel megkötött
felnőttképzési szerződésben megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan
tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a NAV fizetett ki, ha szolgálati viszonya hat éven belül
a Hszt. 53. § b), f)-g) pontja, 56. § (2) bekezdés b) pontja, vagy az 59. § (1) bekezdés b), d)
pontja alapján szűnt meg. Négy évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek
a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.
(3)	Vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott
másik vezető beosztást elfogadja, az illetményét az új vezetői beosztásnak megfelelően kell
megállapítani. Amennyiben nem vezető beosztásba kerül, úgy új munkakörének megfelelően
kell besorolni és illetményét megállapítani.
(4)	A pénzügyőr kártérítési felelősségének megállapítására, illetve a kártérítés összegének
mérséklésére nyolcszázezer forint értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó
kár esetén pedig a NAV elnöke jogosult.
(5)	A Hszt. 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a NAV
bűnügyi és vámszerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A
szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.
(6)	A Hszt. 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti
napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.
(7)	A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (5) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
(8)	A hivatásos állományú pénzügyi nyomozóra megfelelően alkalmazni kell a Hszt. 261-262.
§-ainak rendelkezéseit.
(9)	A pótszabadság mértéke szempontjából a Hszt. 326. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
13.	§ A NAV tv. a 18. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
NAV tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eltérés a Ktv-től és a Ktjv-től
18.§ A NAV kormánytisztviselői tekintetében a Ktv. 9. § (1) bekezdése, 10. §-a, 10/B. §-a,
21. §-a, 22. §-a, 24. §-a, 30/A. §-a, 34. § (1)-(6) bekezdései, 41. § (1)-(5) bekezdése, 43. § (3)-
(5)	bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 47. § (4) bekezdése, 48. §-a, és a 2. sz. melléklete, valamint
a Ktjv. a 9. § (4) bekezdés második mondata, 14. §-a, 24. § (1) bekezdésében az „59. §-a”
szövegrész és az 58/B. §-a nem alkalmazható.”
14.	§ A NAV tv. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
6
„18/A. § (1) A NAV-nál kormánytisztviselői jogviszony azzal a személlyel létesíthető, aki a
Ktv.-ben meghatározott feltételeken túl megfelel a kijelölt miniszter által rendeletben
meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek.
(2)	A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja a
kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez a pszichikai alkalmassági feltételek fennállásának
megállapítása.
(3)	Az adatok köre
a)	az alkalmassági minősítést megalapozó pszichikai állapotra vonatkozó, illetve
b)	az alkalmasság minősítését tartalmazó
adat.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott célból a pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati
adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság
megállapításában résztvevő pszichológus kezelheti.
(5)	A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti
egység részére kizárólag a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetők.”
15.	§ A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a
20.	§ a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Azt a kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki állam- és jogtudományi doktori,
igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési
fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormánytisztviselői jogviszonyban, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.
(6)	Az (1) bekezdéstől eltérően azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki
bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó
besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési
fokozatába kell sorolni.
(7)	Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve
pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a
kormánytisztviselői jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve
munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
(8)	Az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett
pénzügyőr - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.”
16.	§ A NAV tv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A 20. § (1)-(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági
szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi,
kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban,
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött
időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül
hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai,
valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós
külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes
időtartamát figyelembe kell venni.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően
munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra,
7
hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony
fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.
(3)	E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő
különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló
szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási
szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi
társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni
vállalkozói tevékenység.”
17.	§ A NAV tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22.§ (1) Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve beosztási illetmény
meghatározásához szükséges szorzószám-tartományokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az
alapilletmény, illetve a beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószámot (a
továbbiakban: illetményszorzó) a szorzószám-tartomány alsó és felső mértékének
figyelembevételével a kinevezésre jogosult - a NAV elnökének előzetes jóváhagyásával -
határozza meg, a vezető által ellátott feladatok nagyságrendjére, a vezetése alá tartozók
számára, valamint a vezetői munkakör/beosztás szervezeti hierarchiában betöltött helyére
tekintettel.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szorzószám-tartomány
a)	a NAV Központi Hivatalában
aa)	a főosztályvezető esetén 8,00-9,00;
ab)	főosztályvezető-helyettes esetén 7,50-8,50;
ac)	az osztályvezető esetén 7,10-8,00;
b)	a NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével -
ba)	a főosztályvezető esetén 7,80-8,80;
bb)	a főosztályvezető-helyettes esetén 7,50-8,50.
(3)	Amennyiben a nem vezetői munkakört/beosztást betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr
illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, az
illetményszorzót a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői illetményre jogosító kinevezéssel,
cím adományozásával egyidejűleg állapítja meg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény, illetve beosztási illetmény 100%-
os alapilletménynek, illetve beosztási illetménynek minősül az illetményszorzó mértékétől
függetlenül.”
18.	§ A NAV tv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó
fokú adóztatási szerveinél a vezetői pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a központi
szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.”
19.	§ A NAV tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem
ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet
megelőző év szakmai munkája alapján - ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr,
illetve az ügykezelő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre
vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő besorolása szerinti
alapilletményét, illetve beosztási illetményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-
kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az
eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.
(2)	Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a
tárgyévben a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő vezetői kinevezést kap vagy azt tőle
8
visszavonják, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő
Ktv. 26. § (2) bekezdés szerinti átsorolására kerül sor. A módosítás eredményeként az
alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül
meghatározott összeg.
(3)	Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi
Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
20.	§ A NAV tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26.§ (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából
kiemelten fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e
törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi
illetményt állapíthat meg a NAV elnöke.
(2)	A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes.
Visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott
illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.
(3)	A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszeresét.”
21.	§ A NAV tv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr olyan munkakört tölt be, amelyben
idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
(2)	Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló
bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3)	Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a NAV elnöke
állapítja meg.
(4)	A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a)	felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy
írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b)	középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy
írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(5)	A (3)-(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék
alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként
a)	felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b)	középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,
c)	alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.
(6)	Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegen
nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex
nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.
(7)	Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de
különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával
rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(8)	Ha a NAV - kivéve a felsőfokú (C1) szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján
pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő, illetve a
pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem
jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés
alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
9
22.	§ A NAV tv. 29. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzügyőrt az idegennyelv-tudási pótlékon felül a kormánytisztviselőre irányadó
illetményalap százalékában a 6/A. számú mellékletben meghatározott pótlékok illetik meg. Az
illetménypótlékra jogosító munkaköröket a kijelölt miniszter rendeletben állapítja meg.
(6)	A NAV külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta
a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.
(7)	Három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítő pénzügyőrt a Ktv. 80. §
(1)	bekezdés f) pontja alapján kibocsátott jogszabály szerint illeti meg napidíj.”
23.	§ A NAV tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) A NAV elnöke szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet
adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és
pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek
számát a NAV foglalkoztatási szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle
cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és
pénzügyőri létszámának 15%-át.
(2)	Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai
gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve
teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező
kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási
osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén -
közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek
adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű.
(3)	A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó vezetői pótlék nélkül számított
főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói,
szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező
kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a
címe alapján számított illetménye.
(4)	A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell vonni,
ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a
besorolása szerinti illetményére jogosult.”
24.	§ A NAV tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a NAV adott központi, középfokú illetve alsó
fokú szervénél
a)	nem tölthet be olyan munkakört, szolgálati beosztást, amelyben a Polgári Törvénykönyv
(a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójával illetve hozzátartozójával az adott
szerven belül irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy
elszámolási kapcsolatba kerülne;
b)	nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül
elszámolási viszonyba, amelyben a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának illetve
hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a közeli hozzátartozó az
elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2)	A kormánytisztviselő és a pénzügyőr
a)	nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához,
illetve a hivatásos szolgálathoz vagy a szolgálati beosztáshoz méltatlan, vagy amely a
kormánytisztviselő illetve a pénzügyőr pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a
NAV tekintélyét veszélyeztetné;
10
b)	gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő -
személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt nem létesíthet.
(3)	A kormánytisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az
országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként
való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a pénzügyőr tekintetében a Hszt. 18. § (2)
bekezdés az irányadó.
(4)	A kormánytisztviselő és a pénzügyőr nem lehet - törvényben meghatározott egyéb
megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az
önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve illetékességi területén működik.
(5)	A pénzügyőr a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet
be.”
25.	§ A NAV tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkavégzésre irányuló egyéb és további
jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a
munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.
(2)	Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve vezető beosztású pénzügyőr -
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - a (3)
bekezdés kivételével - nem létesíthet.
(3)	A kormánytisztviselő és a pénzügyőr - ideértve a vezetői munkakört betöltő
kormánytisztviselőt, illetve vezető beosztású pénzügyőrt is - a NAV elnökének előzetes
engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet,
feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan
állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján
delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a
tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori,
szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt
annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e
jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri
feladataival közvetlenül összefügg.
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori,
szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes
tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói
jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama
részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr
esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a
felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól
mentesített kormánytisztviselővel, illetve pénzügyőrrel szemben.”
26.	§ A NAV tv. a következő 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § (1) A 34/A. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, illetve a
pénzügyőr részére a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és
további jogviszony létesítése, ha
a)	az a 34. § (2) bekezdés a) pontjába ütközik,
b)	az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve
azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,
11
c)	a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával
történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,
d)	a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,
e)	a tevékenység folytán a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve a tevékenységet biztosító
szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba,
f)	a tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri kötelességéből fakadó
feladata, szolgálati feladata,
g)	az engedélyezni kért tevékenység folytatása a kormánytisztviselő beosztás szerinti
munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres
munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 34/A. § (5) bekezdése szerinti esetet,
h)	az a kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyából, illetve a pénzügyőr
szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével, beosztásával járó kötelezettségei, feladatai,
szolgálati feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselői jogviszonyból, szolgálati
jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg,
ha a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további
jogviszonya miatt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a munkaköre, beosztása szerinti
feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha
emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával - pénzügyőrök esetén ideértve a
túlszolgálatot és a készenlétet is - rendszeresen nem lehet megbízni.”
27.	§ A NAV tv. a következő 34/C. §-sal egészül ki:
„34/C. § (1) A munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és
további jogviszony létesítésére, módosítására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében
szolgálati úton kell benyújtani a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az
engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.
(2)	A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt.
(3)	Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító
döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.
(4)	Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező
változását a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton
haladéktalanul be kell jelenteni.
(5)	A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel
kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a NAV foglalkozatási szabályzata határozza meg.”
28.	§ A NAV tv. a következő 34/D. §-sal egészül ki:
„34/D. § (1) A kormánytisztviselő illetve a pénzügyőr köteles a munkáltatói jogkör
gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott
összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormánytisztviselői jogviszonyának, szolgálati
jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör
gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt az
összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az
összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg,
kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.
(2)	Ha a kormánytisztviselő illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül
megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.
(3)	Ha a 34. § (1) bekezdés a) pont szerinti összeférhetetlenség a kormánytisztviselői
jogviszony, szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése
hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek illetve
pénzügyőrnek szűnik meg a kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya.”
12
29.	§ A NAV tv. II. fejezete a következő alcímmel és 34/E. §-sal egészül ki:
„Értelmező rendelkezések
34/E. § (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más
jogszabályok alkalmazásában:
a)	állományilletékes parancsnok: az elnök, az informatikai feladatokat ellátó intézet, a
humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú
vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú
vámszervek igazgatója;
b)	áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külső áthelyezés;
c)	munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;
d)	pályakezdő: az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai
végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként
kormánytisztviselői, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;
e)	pénzügyi nyomozó:
ea)	az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati
feladatait látja el,
eb)	a NAV állományában lévő azon személy, aki az ea) pont szerinti feladatokat
kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.
(2)	E törvény alkalmazásában:
a)	belső áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés;
b)	külső áthelyezés: a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében a közigazgatási szervek
közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett miniszter
megállapodása alapján a NAV és más fegyveres szerv között történő áthelyezés, továbbá
közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati
jogviszonyba helyezés.
(3)	Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV elnöke
gyakorolja.
(4)	Ahol a Hszt.
a)	országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a NAV Központi Hivatalát;
b)	szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, a középfokú
szerveket és az alsó fokú szerveket
kell érteni.
(5)	A 31. § (2)-(3) bekezdés alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő
alatt a Ktjv. 23. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító
jogviszonyban töltött időt kell érteni.”
30.	§ A NAV tv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) A pénzügyőrt intézkedése, kényszerítő eszközök alkalmazása során az
egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr
nem visel egyenruhát, az intézkedés, kényszerítő eszköz alkalmazása megkezdése előtt köteles
pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti -
magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.
(2)	Az e fejezet szerinti intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a
pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz
lehetőségéről.
13
(3)	A pénzügyőr intézkedéseinek az érintett személy köteles magát alávetni, és a pénzügyőr
utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe,
kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.”
31.	§ (1) A NAV tv. a 36. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Intézkedések”
(2)	A NAV tv. 36. § (1) bekezdés c)-f) pontja helyébe a következő c)-h) pont lép:
[(1) A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:]
„c) a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve
adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
felderítése érdekében - a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége
operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján - belépni és ellenőrzést folytatni
olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján
valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok
előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést
és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével,
lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben
rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához
szükséges adatokat,
d)	a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb
jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének
felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e
célból - az adott eljárásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - a jogszabálysértés
elkövetésével érintett személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy
elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség
a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levő
pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell,
feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr
intézkedésre alkalmas állapotban van,
e)	a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során - a vám- és jövedéki jogszabályok és a
NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése,
gyanúja esetén - elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali
beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a
feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy
vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és
amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel,
kérheti igazolt költségeinek megtérítését,
f)	a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén
halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és - amennyiben az
intézkedő pénzügyőr nem pénzügyi nyomozó - a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
nyomozó szerve felé a szükséges intézkedések megtételére, amennyiben az intézkedő
pénzügyőr pénzügyi nyomozó, a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. Ez a jogosultság és
kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél
szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az
intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a
szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van,
g)	a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy a NAV
vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak
14
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe
vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása
céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges
ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a NAV előállítást
foganatosító vámszervének illetve nyomozó szervének vezetője, illetve az előállítást
foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy alkalommal, négy órával
meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és
az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,
h)	ön- és közveszély okozására alkalmas tárgy vagy tárgyi bizonyíték előtalálása érdekében
-	előzetes figyelmeztetés után - átvizsgálni azon személy ruházatát, akivel szemben személyi
szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak; az átvizsgálást - halaszthatatlan eset
kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti; az intézkedés nem
történhet szeméremsértő módon.”
(3)	A NAV tv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg e
§ a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 36. § (1) bekezdés h) pontban meghatározott intézkedés alkalmazása miatt a 39. § (5)-
(6)	bekezdés szerinti panasznak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az
intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.
(4)	A 36. § (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van
helye a 39. § (5)-(6) bekezdés szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása
ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve
akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát meghaladta.
(5)A	39. § (5)-(6) bekezdés szerinti panasznak nincs halasztó hatálya.”
32.	§ A NAV tv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A pénzügyőr a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény
felderítése, megakadályozása céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti az
illetékes rendőrhatóságtól.
(2)	A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó
bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül - a pénzügyőr mások
személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.”
33.	§ A NAV tv. 53. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a
továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében]
„h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.”
34.	§ (1) A NAV tv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„63.§ (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott
bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig
a)	magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel
rögzíthetik,
15
b)	a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével
megfigyelhetik és rögzíthetik,
c)	postai küldeményt valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt
felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik,
d)	elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát
megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint
e)	számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat
megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.”
(2)	A NAV tv. 63. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló
eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint
alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]
„a) az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt,_üzletszerűen
vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény,”
[esetén.]
(3)	A NAV tv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési illetve a távközlési
szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget
megadni.”
(4)	A NAV tv. 63. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás
(üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz
tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános
vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.”
35.	§ A NAV tv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb
adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.”
36.	§ A NAV tv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa
célhozkötötten, a NAV elnöke által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba -
figyelemmel a 76. § (1) bekezdés c) pontjára is - betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet.”
37.	§ A NAV tv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel
kizárólag pénzügyőr tölthet be, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi
(végzettségi) feltételeket;
b)	a pénzügyőrt megillető illetmény-pótlékokra jogosító munkaköröket;
c)	a pénzügyőröket megillető ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az
egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban
közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint
az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati
ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati)
16
időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel
viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak
esetében;
d)	a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság
követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének
szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek
kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati
kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati
lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;
e)	a megváltozott egészségi állapotú pénzügyőrök felülvizsgálatának eljárási rendjét, a
felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi
szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának,
engedélyezésének és kiadásának szabályait;
f)	a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi
alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási
szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a
szolgáltatás térítésének módját;
g)	a pénzügyőrök részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati
azonosító jelvény rendszeresítésével összefüggő szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter
egyetértésével rendeletben állapítsa meg azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében -
egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a
kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelező
védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.”
38.	§ A NAV tv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség által
rendszeresített azon nyomtatványok, amelyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően
is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig - de legkésőbb 2011. december 31-ig - tovább
használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a
Vám- és Pénzügyőrségre utalnak, ide nem értve azokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló nyomtatványokat, amelyek a korábbi évek
önellenőrzéséhez használandók. E nyomtatványok az elévülési időn belül továbbra is
használhatók.”
39.	§ A NAV tv. a következő 98/A. §-sal egészül ki:
„98/A. § (1) Ha a 2011. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi
állományában álló kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi
......... törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. tv.) megállapított összeférhetetlenségi
szabályok alapján 2012. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem
terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2012. január 31-ig a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben
-	a (2)-(5) bekezdés kivételével - e törvénynek a NAV Mód. tv. 28. §-ával megállapított 34/D. §
(1)-(2)	bekezdését kell alkalmazni.
(2)	Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. §
(2)	bekezdés b) pontja alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy - az (1) bekezdéstől eltérően - a
munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel
szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás
17
kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya,
szolgálati jogviszonya megszűnik.
(3)	Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. §
(4)	bekezdése alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy - az (1) bekezdéstől eltérően - a
munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel
szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás
kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli
döntés - ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást
is - kézhezvételétől számított 90 napon belül a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles
az összeférhetetlenség megszüntetésére.
(5)	Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is
tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg,
kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati viszonya megszűnik.”
40.	§ A NAV tv. a következő 98/B. §-sal egészül ki:
„98/B. § (1) A NAV személyi állományába tartozó azon kormánytisztviselőket és
pénzügyőröket, akiknek az illetménye a 94. § alapján került megállapításra, a munkáltatói
jogkör gyakorlója 2012. január 1-jei hatállyal 2012. január 31-ig besorolja az e törvénynek a
NAV Mód. tv. 15. § és 16. §-ával módosított, illetve megállapított 20-20/A. §-a alapján. Az így
besorolt kormánytisztviselő és pénzügyőr illetményét a besorolással egyidejűleg a munkáltatói
jogkör gyakorlója állapítja meg e törvény 2012. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján
azzal, hogy az így megállapított - pótlékok nélkül számított - illetmény nem lehet kevesebb,
mint a kormánytisztviselő illetve a pénzügyőr 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján
megállapított - pótlékok nélkül számított - illetménye.
(2)	A NAV-nál 2012. január 1-jén vezető munkakört/beosztást betöltők illetményét - ide nem
értve az elnököt, elnökhelyetteseket és szakfőigazgatókat - a kinevezésre jogosult e törvénynek
a NAV Mód. tv. 17. §-ával megállapított 22. §-a alapján 2012. január 31-ig állapítja meg 2012.
január 1-jei hatállyal azzal, hogy az így megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a
vezető 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított illetménye.
(3)	Az (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezető
munkakört/beosztást betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó
rendelkezések alapján kell megállapítani.”
41.	§ A NAV tv. a következő 98/C. §-sal egészül ki:
„98/C. § (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a
2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök
tekintetében is alkalmazni kell.
(2)	A munkáltató jogkör gyakorlója a 82/A. § a) pontja alapján kiadott rendelet
hatálybalépését követő 30 napon belül - a pénzügyőr által ellátott feladatok jelleggének
megfelelően - 2012. január 1-jei hatállyal megállapítja a pénzügyőr munkakörét.
(3)	A munkáltató jogkör gyakorlója 2012. február 15-éig - 2012. január 1-jei hatállyal -
felülvizsgálja és megállapítja a 2011. december 31-én nyelvpótlékban részesülő
kormánytisztviselő és pénzügyőr nyelvpótlékra való jogosultságát a 26/A. §-ban foglaltakra
tekintettel.
(4)	A NAV Mód. tv. nem érinti a pénzügyőr részére 2012. január 1-je előtt adományozott
tanácsosi és főtanácsosi címeket. A Hszt. 118. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi, illetve
főtanácsosi címmel rendelkező pénzügyőr vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-
helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A tanácsosi, illetve a főtanácsosi
18
címmel rendelkező vezető beosztású pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb,
mint a címe alapján számított illetménye.
(5)	A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt
adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.”
42.	§ A NAV tv. a következő 98/D. §-sal egészül ki:
„98/D. § Nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése a 98/B. § és 98/C.
§ (2)-(3) bekezdés alapján megtett munkáltatói intézkedéshez.”
43.	§ A NAV tv.
1.	3. § (2) bekezdésében az „intézetek,” szövegrész helyébe az „intézet,” szöveg,
2.	8. § (1) bekezdésében az „intézeteket,” szövegrész helyébe az „intézetet,” szöveg,
3.	12. § (5) bekezdésében az „intézetek” szövegrész helyébe az „intézet” szöveg, az
„állnak.” szövegrész helyébe az „áll.” szöveg,
4.	13. § (2) bekezdés d) pontjában az „intézetei összegyűjtik és tárolják” szövegrész
helyébe az „intézete összegyűjti és tárolja” szöveg, 13. § (2) bekezdés e) pontjában az
„előterjeszti” szövegrész helyébe az „adóztatási szerve illetve vámszerve előterjeszti” szöveg,
5.	13. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
6.	13. § (8) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
7.	20. § (2) bekezdésben az „A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő
és a beosztásának betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező
pénzügyőr” szövegrész helyébe az „A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú
iskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr” szöveg,
8.	20. § (4) bekezdésében a „kormánytisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő
és a pénzügyőr” szöveg,
9.	36. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság államterületén” szövegrész
helyébe a „Magyarország területén” szöveg,
10.	41. §-át megelőző alcímben a „sokkoló eszköz, illetve” szövegrész helyébe a „sokkoló
eszköz, rendőrbot, illetve” szöveg,
11.	41. § (1) bekezdésében a „sokkoló eszközt, ezek” szövegrész helyébe a „sokkoló
eszközt, rendőrbotot, ezek” szöveg,
12.	43. §-át megelőző alcímben a „telepítése” szövegrész helyébe a „telepítése, megállásra
kényszerítés” szöveg,
13.	52. § 6. pontjában a „az a bűntett,” szövegrész helyébe a „az a NAV nyomozóhatósági
hatáskörébe tartozó bűntett,” szöveg,
14.	53. § (2) bekezdésben a „kormánytisztviselői, közszolgálati, közalkalmazotti
jogviszony,” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői jogviszony,” szöveg,
15.	54. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
16.	81. § (2) bekezdés c) pontjában az „intézeteket,” szövegrész helyébe az „intézetet,”
szöveg
lép.
44.	§ (1) A NAV tv. 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
(2) A NAV tv. kiegészül az e törvény 2. mellélete szerinti 6/A. számú melléklettel.
19
2.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyező rendelkezések
45.	§ Hatályát veszti a NAV tv.
1.	27. § (2) bekezdése,
2.	38. § (2) bekezdése,
3.	69. § (2) bekezdésében a „, továbbá a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső
vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei az e jogkörükben
foganatosított eljárásukkal kapcsolatos adatokat továbbítják a NAV bűnüldözési adatkezelő
rendszerei felé” szövegrész,
4.	76. § (1) bekezdés g) pontja,
5.	81. § c) pontja,
6.	94. §-a.
II.	FEJEZET
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításához
kapcsolódó törvénymódosítások
3.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
46.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 185. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek tagjával, illetve a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen
személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú,
illetőleg a szakértő elöljárójához fordul.”
4.	A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása
47.	§ A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a
rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az
államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában
rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.”
5.	Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása
48.	§ Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 8. § (6) bekezdés
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a
közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a hatáskörrel
20
rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vámszerve és nyomozó hatósága működésére szolgáló területre is belépni.”
6.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
49.	§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés f) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A polgármester nem lehet:]
„f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
hivatásos állományú tagja,”
7.	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
50.	§ A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[(1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát]
„b) a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, illetve
felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézmény, vagy”
[(a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet.]
51.	§ A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. § (8) bekezdésében és az 55. §
(4)	bekezdésében a „Honvédség és a rendvédelmi” szövegrész helyébe a „Honvédség, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi” szöveg lép.
8.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
52.	§ (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási
tevékenységek), illetve a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél munkavégzésre irányuló
jogviszonyban, szolgálati viszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálati viszonyban
kifejtett munkatevékenységre a feladatkörében érintett miniszter által kiadott külön jogszabály e
törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási
szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozóan.”
(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy
munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a
közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti
tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói
21
jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a
tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-
végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat
alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a
katasztrófavédelem szerveinek tagjai által, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú
tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a
munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
(3)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy]
„a) rendkívüli munkavégzési körülmények esetére, illetőleg a Magyar Honvédség, a
rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szervei tekintetében
a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnál szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozó eltérő
munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat rendeletben határozza meg;”
9.	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
53.	§ A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a
rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a
polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt
közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.”
10.	A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosítása
54.	§ (1) A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban: címer) az Országgyűlés, az
országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság
tagja, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a
Kormány, a Kormány tagja, a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a helyi
önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi
szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak
képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül
használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.”
(2)	A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 5/A. § (1) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket]
22
„a) az állam és a helyi önkormányzatok választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó
szervei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által
fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények,”
[feladatuk ellátása során használnak, a zászlót vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni,
illetőleg fel kell vonni.]
(3)	A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 5/A. § (1) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket]
„e) az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az alapvető jogok biztosa és
hivatala,”
[feladatuk ellátása során használnak, a zászlót vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni,
illetőleg fel kell vonni.]
11.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
55.	§ (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 54. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
, ,(2) Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya
fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének
tájékoztatásával alkalmazható.”
(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. §-a a következő
(4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter kezdeményezi az
ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tábornokok és a tábornoki rendfokozattal
rendszeresített beosztásokba kinevezettek tekintetében, a (3) bekezdés d) pontja szerinti eset
kivételével.”
56.	§ A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 44. § (2)
bekezdésben a „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész helyébe a „a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal,” szöveg lép.
12.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosítása
57.	§ Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény XXIII. Fejezete.
13.	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
58.	§ (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § a) pontjában az „és a
23
nemzetbiztonsági szolgálatok,” szövegrész helyébe az „, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a
nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg lép.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § e) pontjában az „országos
parancsnoka, főigazgatója” szövegrész helyébe az „országos parancsnoka, elnöke, főigazgatója”
szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § a) pontjában az „a
vám- és pénzügyőrség,” szövegrész.
14.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
59.	§ Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
1.	§ (3) bekezdésében az „a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló”
szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
hivatásos szolgálati viszonyban álló” szöveg lép.
15.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
60.	§ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1. § (3)
bekezdésében az „a rendvédelmi szervek, valamint” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi
szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint” szöveg lép.
16.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló
1997. évi LXXXII. törvény módosítása
61.	§ A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
4.	§ (2) bekezdés x) pontjában az „a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok,” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg lép.
17.	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
62.	§ A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „a
Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe az „a Magyar
Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg lép.
18.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
63.	§ Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 229. § (3) bekezdésében az „a
honvédelmi, rendvédelmi és büntetés-végrehajtási szervek” szövegrész helyébe az „a
24
honvédelmi szervek, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és büntetés-
végrehajtási szervek” szöveg lép.
19.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
64.	§ (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „(a továbbiakban:
rendvédelmi szerv) jogszabállyal” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: rendvédelmi szerv),
illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal” szöveg lép.
(2)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény 1. § (6) bekezdésében a „rendvédelmi szervek szervezetében”
szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
szervezetében” szöveg lép.
(3)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény 8. § (2) bekezdésében az „a rendvédelmi szervek egyenruhájától.”
szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervek egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományának egyenruhájától.” szöveg lép.
(4)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény 10/B. §-ában az „a vám- és pénzügyőrséggel,” szövegrész helyébe az
„a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel,” szöveg lép.
(5)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény 15. § (6) bekezdésében az „a vám- és pénzügyőrséggel,” szövegrész
helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel,” szöveg lép.
(6)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997.	évi CLIX. törvény 23. § (4) bekezdésében az „a vám- és pénzügyőrséggel,” szövegrész
helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel,” szöveg lép.
20.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
65.	§ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2. § (1)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed:]
„g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a
nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását
szolgáló állatokra;”
21.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
25
66.	§ A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban
bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi
szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és
szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá
szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég
tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység;”
22.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV.
törvény módosítása
67.	§ A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1)
bekezdés d) pontjában az „a Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe az „a
Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy
nyomozóhatósága” szöveg lép.
23.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény módosítása
68.	§ Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény 75/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából
legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt
rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó
miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter
egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.”
24.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
69.	§ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 48. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar
Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú
tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot kell megkeresni.”
25.	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások
nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
26
70.	§ A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és rendészeti szervek - e törvény alkalmazásában
ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is - kutatással és fejlesztéssel, javítással és
karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást és megsemmisítést végző szervezeti
egységeinek.”
26.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
71.	§ (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A 22-33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-
szerelő tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás
keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek állományába, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományába
tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás
keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a fegyveres biztonsági
őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján
végzett tevékenységet.”
(2)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató a Magyar Honvédségre,
rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra illetve más hatóságra utaló elnevezést,
formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet,
rendfokozati jelzést nem használhat. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség
objektumai őrzésével kapcsolatos, önkéntes tartalékos által ellátott személy- és vagyonvédelmi
tevékenységre.”
27.	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
72.	§ (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Nem terjed ki a törvény hatálya]
„b) a kizárólag a honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság
úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb
közlekedési események szakmai vizsgálatára.”
(2)	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 10. § (12) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
27
„(12) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője
az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset bejelentésétől számított 24 órán
belül tájékoztatást ad a balesetről a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség
vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság érintettsége esetén az
illetékes miniszter részére.”
(3)	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter, a rendészetért
felelős miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével
kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek,
valamint a vámhatóság úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos
víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes
szabályait.”
28.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény módosítása
73.	§ A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény 29. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási
engedéllyel kell ellátni]
„e) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a
rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó
hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más
harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a
bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik;”
29. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
2007. évi CLII. törvény módosítása
74.	§ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2.
§ a) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
a)	közszolgálatban álló személy: ]
„1. a rendvédelmi szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,”
30.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
75.	§ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 28. § c)
pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg lép.
28
31. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
76.	§ Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. §
b)	pontjában az „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész és a 19. § (3) bekezdésben a „az állami
adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész.
III.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. Hatályba léptető rendelkezések
77.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetést követő napon lép
hatályba.
(2) E törvény 1 -37. §-a, 39 -75. §-a, 78 -79. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
33.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
78.	§ (1) E törvénynek a 33. §-a, a 34. §-a, a 43. §-ának 13-15. pontja, az 55-56. §-a az
Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvénynek az 48. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(3)	E törvénynek az 49. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(4)	E törvénynek az 54. §-a az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(5)	E törvénynek a 62. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése
és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
34.	Hatályon kívül helyező rendelkezés
79.	§ E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
29
1. melléklet a 2011. évi
törvényhez
. 3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Vezetői munkakörök, beosztások illetménye
	A	B
1.	Megnevezés	Szorzószám
2.	Elnök	14,50
3.	Elnökhelyettes,	11,50
4.	Szakfőigazgató	9,95
5.	Főigazgató	8,10-9,00
6.	Főigazgató-helyettes	7,97-8,85
7.	Igazgató	7,97-8,85
8.	Igazgatóhelyettes	7,47-8,30
9.	Főosztályvezető	7,20-8,00
10.	Főosztályvezető-helyettes	6,75-7,50
11.	Osztályvezető	6,30-7,00
12.	Ügykezelő osztályvezető	3,15-3,50
2.	melléklet a 2011. évi
törvényhez
. 6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Illetménypótlék táblázata
	A	B	C
1.	- készenléti pótlék esetén	teljesített óránként	0,25 %
2.	- éjszakai pótlék esetén	óránként	0,5 %
3.	- veszélyességi pótlék esetén	havonta	45 %
4.	- gépjárművezetői pótlék	havonta	13 %
30
r
Általános indokolás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) 2011. január 1-jével történő
megalakulása óta eltelt majd háromnegyed év során a gyakorlati problémák felmerülése -
különösen a személyi állományra vonatkozó rendelkezéseket illetően -, illetve az időközben
lezajlott jogszabály-módosításokkal való összhang megteremtése szükségessé tette a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) és ehhez
kapcsolódóan egyes más törvények kisebb mértékű módosítását. A jogszabály-módosítási
javaslatokat jelen törvényjavaslat összefoglalóan tartalmazza.
A törvényjavaslat nem érinti a NAV tv. alapvető jelentőségű rendelkezéseit, így lényegét
tekintve nem változnak a NAV szervezetére, felügyeleti-irányítási rendszerére, a NAV feladat-
és hatáskörére, az adatkezelésre vonatkozó alapvető rendelkezések.
Az év során költségtakarékossági okokból és hatékonyságnövelés céljából összevonásra került a
két informatikai feladatokat ellátó intézet ( Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet
, Informatikai Intézet), a hatályos NAV tv. ugyanakkor még több helyen utal a két intézetre, így
a törvényjavaslat elvégzi ezeket a pontosításokat, hogy a NAV tv. a tényleges állapotot
tükrözze. A pénzügyőrök által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket illetően a
törvényjavaslat - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényhez (a továbbiakban: Rtv.)
közelítve - él némi kiegészítéssel, részben az alkalmazható intézkedések, kényszerítő eszközök
körét, nagyobb részben pedig az egyes garanciális jellegű szabályokat érintően. A titkos
információgyűjtésre vonatkozó rendelkezések tekintetében a törvényjavaslat hozzáigazítja a
NAV tv. vonatkozó részeit az Rtv., valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: Be.) 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseihez.
A törvényjavaslat nagyobb részt a NAV személyi állományára vonatkozó rendelkezések
vonatkozásában tartalmaz módosításokat. Ennek indoka, hogy a NAV megalakulásakor egy
nagyon sajátos személyi összetételű szervezet jött létre, több mint 17 ezer fős civil
kormánytisztviselői és több mint 5 ezer fős hivatásos állománnyal. A jelentős kérdéseket
illetően (különösen az illetmény és illetményjellegű juttatások tekintetében) a NAV tv. már
2011. január 1-jével is számos ponton közelítette a kormánytisztviselői és hivatásos állományra
vonatkozó szabályozást, a közös szervezetben eltöltött idő és a közös munka azonban további
közelítést, a jogértelmezési kérdések pedig néhány pontosítást, kiegészítést, technikai jellegű
módosítást sürgetnek. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a
továbbiakban: Ktjv.), illetve háttérjogszabálya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) egyes
területeket hasonlóan, apró részleteiben ugyanakkor mégis különböző rendelkezésekkel
szabályoz. A törvényjavaslat így tovább közelíti a két jogviszonyra irányadó szabályokat, és
közös rendelkezést vezet be a pályázati rendszerre, a besorolásra, az idegennyelv-tudási
pótlékra, a szakmai címre, az összeférhetetlenségre, és az egyes fogalmak egységes
értelmezésére.
A jogalkalmazás megkönnyítése, valamint az egységes szabályozás kialakítása érdekében a
törvényjavaslat a Hszt. XXIII. Fejezetében szereplő, kizárólag a NAV hivatásos állományára
vonatkozó speciális szabályokat beemeli a NAV tv-be. Emiatt a törvény megfelelő tagolása
érdekében szükséges egy új alcím „Eltérés a Hszt-től” NAV tv-be iktatása és ezzel
párhuzamosan, a NAV tv. logikai egységének biztosítása érdekében az „Eltérés a Ktv-től, Ktjv-
től” alcímmel is kiegészítésre kerül a törvény.
31
Számos módosítás adódik abból a speciális helyzetből, ami azzal állt elő 2011. január 1-jével,
hogy a pénzügyőrök tekintetében bevezetésre került egy, a Hszt-től idegen, a Ktv. logikájára
felépülő illetményrendszer, és ezzel a beosztás, beosztási kategória korábbi szerepe megszűnt, a
pénzügyőr illetményét nem a betöltött beosztás, hanem a besorolása, a „leszolgált” ideje
határozza meg. Ezzel együtt megszűnt a magasabb- alacsonyabb beosztás értelmezhetősége és
alkalmazhatósága is a NAV tekintetében, amely a Hszt. számos rendelkezésének értelmezését
nehezítette meg, sok esetben pedig lehetetlenné tette. A VP korábbi beosztásai kvázi
munkakörökké váltak. Az így kialakult és a gyakorlatban számos problémát felvető helyzetet
rendezi a törvényjavaslat.
A NAV tv. tervezet szerinti módosítása terjedelemben ugyan nagyobb volumenűnek tűnhet,
ugyanakkor a hatályos jogszabályi rendelkezésekben lényegi változást nem hoz, csak a napi
munkamenet megkönnyítéséhez szükséges pontosításokat, kiegészítéseket, kisebb
módosításokat.
A törvényjavaslat a NAV tv-en kívüli törvények módosításával nagyrészt azt a helyzetet kezeli,
ami a NAV mint kormányhivatal speciális jellegéből adódik. A Vám- és Pénzügyőrség mint a
NAV egyik jogelődje rendvédelmi szerv volt, a NAV azonban fegyveres rendvédelmi
feladatokat is ellátó kormányhivatal, és mint ilyen központi államigazgatási szerv, de nem
rendvédelmi szerv, ugyanakkor a hivatásos állománya révén egyes kötelezettségek és
jogosítványok tekintetében közelítenie kell a rendvédelmi szervekhez.
A NAV a több mint 15 és fél ezer fős, központi hivatalként működő Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal, valamint a 7 és fél ezer fős, rendvédelmi szervnek minősülő Vám- és
Pénzügyőrség összevonásával jött létre. Ennélfogva a NAV egy nagyon speciális szervezetként
alakult meg, fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatalként. A központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010.	évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (2) és (4) bekezdése alapján a NAV mint
kormányhivatal központi államigazgatási szerv, de nem rendvédelmi szerv. A NAV a Hszt. 1. §
(1)	bekezdése értelmében a Hszt. alkalmazásában sem minősül rendvédelmi szervnek, „csak”
fegyveres szervnek.
A törvényjavaslat a fenti kérdéskört az alábbi elvek mentén rendezi:
Amennyiben a NAV mint szervezet a maga egységében jelenik meg valamely
jogszabályban, akkor - a fentieken túl figyelemmel arra is, hogy a 23 ezer fős állományából a
hivatásos állomány mindösszesen öt és félezer fő, valamint arra, hogy a civil állomány által
ellátott feladatot nagyságrendje a meghatározó - helytelen a NAV-ot a rendvédelmi szervek
fogalmi körébe vonni, helyesen a szervezetet a központi államigazgatási szervek között kell
elhelyezni.
Abban az esetben kell a rendvédelmi szervek mellett (és nem között) a NAV-ot
feltüntetni, amennyiben az adott jogszabályi rendelkezés szabályozási tárgyköre a NAV
hivatásos állományára, vagy a jellemzően a hivatásos állomány által ellátott (vámhatósági,
nyomozóhatósági) feladatokra irányul. Ebben az esetben is, amennyiben a szabályozási tárgykör
engedi a NAV-ot a hivatásos állományra, vagy az érintett tevékenységre utalással indokolt
feltüntetni.
A NAV - kizárólag az adott jogszabály alkalmazásában történő - rendvédelmi szervnek
való minősítésére csak abban az esetben kerül sor, ha a rendvédelmi szervek mellett történő
feltüntetése nehézkessé tenné a jogszabály szövegezését.
32
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Ktjv. 3. § (1) bekezdése meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlóját és lehetővé teszi a
munkáltatói jogkör delegálását. A Hszt. ugyanakkor a munkáltatói jogkört nem a Ktjv. szerinti
egységben kezeli, megkülönböztet ún. részmunkáltatói jogköröket, illetve kiemelt munkáltatói
jogköröket is, amelyeket az általános munkáltatói jogkör-gyakorló állományilletékes
parancsnoktól eltérő személyekre telepít. Ennek megfelelően a Hszt. nem rendelkezik a
munkáltatói jogkör delegálhatóságáról, hiszen maga a törvény határozza meg az alacsonyabb,
illetve a magasabb szinten gyakorolt munkáltatói jogköröket. A NAV tv. 10. §-a a szervezet
egészére egységesen határozza meg az egyes szervek személyi állománya tekintetében a
munkáltatói jogkör gyakorlóját, és így a pénzügyőrök tekintetében szakít a Hszt.
szabályozásával. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen minden egyes munkáltatói
jogkörbe tartozó kérdésben - pl. szabadságkiadás - az igazgatónak, főigazgatónak, elnöknek
kell napi szinten döntenie, ezért szükséges egységesen megteremteni a munkáltatói jogkör
delegálhatóságának lehetőségét.
A 2. §-hoz
A kormánytisztviselők tekintetében a Ktv., a pénzügyőrök tekintetében pedig a Hszt. határozza
meg a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályokat. A NAV-nál ugyanakkor elengedhetetlen a
jogviszonytól független, egységes elveken alapuló teljesítményértékelési rendszer működtetése,
amely a szervezet sajátos feladatrendszeréből és közigazgatásban betöltött speciális szerepéből,
valamint az összetett személyi állományából adódóan szükségszerűen eltér mind a
közszférában, mind pedig a rendvédelmi szerveknél alkalmazott rendszerektől.
A 3. §-hoz
A Ktv. és a Hszt. is tartalmaz a pályázatra vonatkozóan rendelkezéseket, amelyek ugyanakkor
több ponton is eltérést mutatnak. Figyelemmel arra, hogy a pályázati rendszer független a
személyi állomány jogviszonyától, illetve arra, hogy egy szervezetnél nem lehet egységes
humánpolitikai stratégia mellett kétféle szabályozás alapján működtetni a pályázati rendszert,
így szükséges ennek a kérdésnek NAV tv-ben történő szabályozása azzal, hogy csupán azokat a
kérdéseket rögzíti a törvényjavaslat, amelyeket garanciális okokból törvényi szinten szükséges
rendezni.
A 4. §-hoz
A Hszt. 3. § (4) bekezdése a hivatásos beosztások meghatározását teszi lehetővé, amely a NAV
tekintetében a fentiek alapján már nem kivitelezhető, helyette azonban a NAV-nál -miniszteri
rendeletben - meghatározhatóak azok a munkakörök, amelyeket az abban ellátandó feladatok
jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be. Tartalmazza a törvényjavaslat a Hszt-ből
már ismert garanciális szabályt is, amelynek értelmében a munkakör szolgálati jellegének
megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további
foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.
33
Figyelemmel arra, hogy a NAV tekintetében a magasabb beosztás nem értelmezhető, így az erre
alapozott előmeneteli rendszer sem. Ehelyett ugyanakkor, amellett, hogy a rendfokozathoz
kapcsolódó előmenetel rendszerén nem változtat, a törvényjavaslat - a kormánytisztviselők
előmenetelére irányadó szabályozással összhangban - egyrészt a szolgálati idő előrehaladtával
egy biztos és kiszámítható előmenetelt kínál, másrészt biztosítja a tartósan magas színvonalon
teljesítő pénzügyőrök elismerését is.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat átveszi a Hszt. XXIII. fejezetéből - a fejezet egyidejű hatályon kívül
helyezésével - azokat a rendelkezéseket, amelyek a Hszt-től való eltérést tartalmaznak az
időközben lezajlott szervezeti és humánerőforrás stratégia változáshoz igazítva. Ennek
megfelelően átveszi a törvényjavaslat a Hszt. 309. § (1) bekezdésének, 311. § (1) bekezdésének
és 312. §-ának rendelkezését. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőben a NAV személyi
állományában pénzügyőrként kizárólag legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkező
vehető fel.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat a 17/B. § beiktatásával azt a problémát hidalja át, amely a Hszt. 43. § (4)-(5)
bekezdésének gyakorlati alkalmazása során abból adódna, hogy a NAV tekintetében az
alacsonyabb, legalább azonos, illetve magasabb beosztás mint kategóriák nem értelmezhetőek.
A 7. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV tekintetében az alacsonyabb, legalább azonos, illetve magasabb
beosztás mint kategóriák nem értelmezhetőek, a törvényjavaslat a Hszt. 47. § és 48. §-aival
összhangban álló, a rugalmas erőforrás gazdálkodást lehetővé tévő és a pénzügyőrök érdekeit is
szem előtt tartó, a kormánytisztviselőkre irányadó szabályokhoz közelítő szabályrendszert iktat
be a hivatásos jogviszony módosítását illetően.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat átveszi a Hszt. XXIII. fejezetéből - a fejezet egyidejű hatályon kívül
helyezésével - azokat a rendelkezéseket, amelyek a Hszt-től való eltérést tartalmaznak az
időközben lezajlott szervezeti és humánerőforrás stratégia változáshoz igazítva. Ennek
megfelelően átveszi a törvényjavaslat a Hszt. 314. §-ának rendelkezéseit, a NAV szervezeti
felépítésének sajátosságaihoz igazítva a vezénylés szabályait. Azzal együtt, hogy a
törvényjavaslat alapján a Hszt. 49. § (3) bekezdése a NAV tekintetében nem alkalmazható,
egyértelművé teszi a törvényjavaslat, hogy az oktatáson való részvétel - ilyen tartalmú
rendelkezés hiányában - nem minősül vezénylésnek, hanem belföldi szolgálati kiküldetésnek
azzal, hogy az érintett napidíj helyett a NAV elnöke által - a kormánytisztviselőkkel azonos
módon - meghatározottak szerint költségtérítésre jogosult. Ennek indoka az, hogy amennyiben
az oktatáson a pénzügyőr (illetve a kormánytisztviselő) teljes ellátásban részesül, vagy - a
településen kívüli - az oda- és visszautazását is a NAV szervezi, ebben az esetben nincs olyan
felmerült többletköltség, amely az egyébként ebben az esetben is járó napidíj indokoltságát
alátámasztaná. Ezt a helyzetet rendezi a javaslat költséghatékonyan, ugyanakkor a pénzügyőr
méltányos érdekeit is figyelembe véve.
34
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat a 17/E. § beiktatásával egyrészt meghatározott - nagyon szűk és jól
körülhatárolható - esetekre a túlszolgálatért járó szabadidő, illetve díjazás lehetőségét zárja ki a
költséghatékonyság érdekében, másrészt átveszi a Hszt. 320. § (5) bekezdésének rendelkezését.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat a 17/F. § beiktatásával azt a problémát hidalja át, amely a Hszt. 125. § (3)
bekezdésének és 129. § (1) bekezdésének gyakorlati alkalmazása során abból adódna, hogy a
NAV tekintetében az alacsonyabb, legalább azonos, illetve magasabb beosztás mint kategóriák
nem értelmezhetőek.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat szűkíti a szolgálati panasz alkalmazási körét, és egyes - a szolgálati viszonyt
alapjaiban érintő - munkáltatói intézkedésekkel szemben közvetlen bírói utat enged. Ezek
ugyanis olyan munkáltatói intézkedések, amelyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója minden
esetben a legjobb tudása szerinti döntéssel kell hogy meghozzon, így a szervezeten belüli
korrekció minimális, az ügyek nagy része bíróság előtt ér véget. Így a panasz jogintézménye
csak a jogvita - és így a jogbizonytalanság - elhúzódásához vezet, amely többletteher mind a
munkáltató, mind pedig a pénzügyőr oldalán. Ezzel a módosítással a törvényjavaslat közelíti a
pénzügyőrök tekintetében irányadó jogorvoslati rendszert a NAV kormánytisztviselői
tekintetében - a tervezet által javasolt módosítás mellett - irányadó szabályozáshoz.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat a 17/H. § (1) bekezdés beiktatásával azt a problémát hidalja át, amely a Hszt.
56.	§ (1) bekezdésének gyakorlati alkalmazása során abból adódna, hogy a NAV tekintetében az
alacsonyabb, legalább azonos, illetve magasabb beosztás mint kategóriák nem értelmezhetőek.
A törvényjavaslat a 17/H. § (3) bekezdés beiktatásával a vezetői beosztásba történő kinevezés
visszavonásának pénzügyi következményeit a kormánytisztviselőkre irányadó szabályokhoz
igazítja.
A törvényjavaslat a 17/H. §-ba átveszi továbbá - a szükséges módosításokkal - a Hszt. 315. §-
át, 320. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 325. § (1) és (3) bekezdését.
Jelenleg a munkaszüneti napok körüli munkarendről a vám- és pénzügyőrségnél szóló 38/2001.
(X. 29.) PM rendelet szabályozza a pénzügyőrök tekintetében a munkaszüneti napok körüli
munkarendet, amely rendelet tartalmilag megegyezik a törvényjavaslat által beiktatni javasolt
17/H. § (7) bekezdésével. A törvényjavaslat így megszünteti az indokolatlan többszintű
szabályozást a kérdésben.
Figyelemmel arra, hogy a NAV tekintetében a pótszabadság mértékének megállapítása I. és II.
kategória esetén egységesen a besorolástól függ, így a Hszt. 326. § (1) bekezdésének
pótszabadság mértékének megállapítása szempontjából történő alkalmazása nem lehetséges.
A 13. § -hoz
A törvényjavaslat pontosítja a javasolt módosítások nyomán a Ktv. és a Ktjv. rendelkezéseiből a
NAV tekintetében nem alkalmazható szabályok körét.
35
A 14. §-hoz
A Ktv. 7. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy jogszabály a közszolgálati jogviszony létesítését
a Ktv-ben meghatározottakon túl pszichológiai alkalmassághoz kösse. Ennek megfelelően
mondja ki a törvényjavaslat, hogy a NAV-nál kormánytisztviselői jogviszony azzal a személlyel
létesíthető, aki a Ktv.-ben meghatározott feltételeken túl megfelel a kijelölt miniszter által
rendeletben meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek. A törvényjavaslat ehhez
kapcsolódóan meghatározza a szükséges adatvédelmi rendelkezéseket is.
A 15-16. §-hoz
A NAV megalakulásával a pénzügyőrök tekintetében egy, a kormánytisztviselőkre irányadó
illetményrendszer került bevezetésre, amelynek alapja a besorolás. A besorolás tekintetében a
Ktv. számos kiegészítő rendelkezést tartalmaz, amelyek alkalmazása a pénzügyőrök
tekintetében is indokolt és szükséges, ezért a törvényjavaslat ezen rendelkezéseket - megfelelő
módosítással és kiegészítéssel - átülteti a NAV tv-be.
A 17. §-hoz
A NAV több mint 23 ezres személyi létszáma a megszokottnál tagoltabb vezetői struktúrát
igényel, és még ezzel a differenciált vezetői állománnyal sem biztosítható megfelelően a kellő
strukturáltság. Hiszen jelenleg van olyan igazgató, aki egy 1200 fős szervezet vezet és van
olyan, aki egy alig 100 fős igazgatóságot, ugyanígy van olyan főigazgató, aki több mint 4900
fős régiót, és van, aki alig több mint 300 fős régiót igazgat. Ilyen szélsőséges viszonylatban
szükséges egy, a szakmai munka értékelésétől független differenciálási lehetőség. A
törvényjavaslat így a vezető munkakörök, beosztások tekintetében javasolja bevezetni az ún.
szorzószám-tartományt, amelynek alsó- és felső mértéke között kerül kijelölésre az adott vezetői
pozícióhoz megfelelő illetményszorzó, amely majd az alapilletmény, illetve a beosztási
illetmény megállapításához alapul szolgál. Az, hogy az illetményszorzó megállapításához a
NAV elnökének előzetes jóváhagyása szükséges, biztosítja azt, hogy a szervezet egésze
tekintetében a vezetői pozíciók megítélése egységes elvek mentén valósuljon meg. Ezzel a
megoldással az egyes vezetők szakmai munkája az illetményeltérítés révén megfelelően
értékelésre kerülhet, és nem e körben kell azokat a tényezőket értékelni, amelyeket ezentúl az
illetményszorzó megállapítása során kell figyelembe venni. Az alig 100 fős igazgatóságot
vezető igazgató is vezetheti ugyanis ugyanolyan magas szakmai színvonalon az igazgatóságát,
mint az 1200 fős igazgatóságot vezető igazgató.
A törvényjavaslat azt is egyértelműen rögzíti, hogy a NAV tv-nek a javaslatban rögzített 22. §-a
alapján megállapított alapilletmény, illetve beosztási illetmény - az illetményszorzó tényleges
mértékétől függetlenül - 100%-os illetménynek minősül. Ez biztosítja ugyanis a korábban
említettek szerint a szakmai munka színvonalának megfelelő értékelését.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a NAV kormányrendeletben megjelölt országos
illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél nem csak az illetménykiegészítés,
hanem a vezetői pótlék mértéke is központi szervekre irányadó mérték szerint kerül
megállapításra. Ellenkező esetben ugyanis a szabályozási céllal ellentétes, indokolatlan
eltérések mutatkoznának az illetmények megállapítására vonatkozó szabályok körében.
36
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja és kiegészíti az illetményeltérítésre vonatkozó szabályokat a
gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében, egységesítve a vonatkozó szabályozást
a teljes személyi állomány tekintetében. Korábban ugyanis a Ktjv. és a Hszt. vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása adott esetben eltérő eredményre vezethettek az egyes
jogviszonyok tekintetében.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja és kiegészíti a személyi illetményre vonatkozó szabályokat a
gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében. Egyértelművé válik ezáltal, hogy a
személyi illetmény megállapítására egy összegben kerül sor, vagyis illetménykiegészítés, illetve
különböző pótlékok megállapításának személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők,
illetve pénzügyőrök tekintetében nincs mód. Rögzíti továbbá azt is, hogy a személyi illetmény
visszavonásig érvényes, visszavonása esetén az érintett illetményének megállapítására az
általános szabályok szerint kerül sor.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat egységes szabályozást vezet be az idegennyelv-tudási pótlékra vonatkozóan is
a teljes személyi állomány tekintetében. A Ktv. és a Hszt. vonatkozó rendelkezései ugyanis -
bár nagyon hasonlóak - kisebb eltéréseket mutatnak a kérdés szabályozását illetően, amely
eltérések ugyanakkor nem köthetők az eltérő jogviszonyok jellegéhez és sajátosságaihoz, így az
eltérések fenntartása nem indokolt.
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat a NAV tv. 29. §-ának kiegészítésével átülteti a Hszt. - tervezettel hatályon
kívül helyezett - XXIII. fejezetéből a 322. § (1)-(2) bekezdést a megfelelő pontosításokkal. A
29.	§ (7) bekezdésének beiktatásával a törvényjavaslat a tárgykörben jelenleg meglévő
indokolatlanul többszintű szabályozást szünteti meg. A kormánytisztviselők tekintetében
ugyanis a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a kormánytisztviselőt
megillető napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről
szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet szabályozza. A pénzügyőrök tekintetében ugyanezt a
kérdést - hasonló tartalommal - a 7/2011. (II. 15.) NGM rendelet rendezi. Figyelemmel arra,
hogy a kérdés szabályozásának tartalma független az érintett jogviszonyának jellegétől, így az
eltérő szabályozás fenntartása indokolatlan.
A 23. §-hoz
A Ktv., a Ktjv. és a Hszt. alapján jelenleg a kormánytisztviselőknek, illetve a pénzügyőröknek
adományozható kitüntető címek helyett a törvényjavaslat egy közös kitüntető cím
adományozásának lehetőségét kívánja megteremteni, erősítve ezzel a NAV személyi
állományánál a közös szervezethez tartozás érzését, ami a közös munka sikerének egyik záloga.
A 24-28. §-hoz
37
Az összeférhetetlenség tekintetében a törvényjavaslat a Ktv. és a Hszt. vonatkozó
rendelkezéseit, valamint a NAV tekintetében alacsonyabb szinten rendezett összeférhetetlenségi
szabályokat egységesíti a személyi állomány egésze tekintetében. A hatályos törvényi szintű
szabályoknál néhány ponton szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok bevezetését a NAV
speciális feladatköre indokolja. Ezen szigorúbb szabályok az adóztatási szerv tekintetében
korábban is érvényben voltak, a szervezet egészére való kiterjesztés pedig elengedhetetlen,
hiszen ezen szabályok nem függnek a jogviszony jellegétől, ezeket a NAV közigazgatásban
betöltött szerepe és az ellátott feladatok kiemelt súlya indokolják.
A 29. §-hoz
A Hszt., a Ktv. és más, a személyi állomány jogviszonyát szabályozó jogszabályok egyes
fogalmakat nagyon elérő tartalommal alkalmaznak, ami a vegyes személyi állományú NAV
tekintetében értelmezési zavarokhoz vezethet. Ennek a problémának a feloldása, illetve
elkerülése érdekében iktat be a törvényjavaslat egy értelmező rendelkezéseket tartalmazó
szakaszt.
A 30-32. §-hoz
A törvényjavaslat a pénzügyőrök által alkalmazható intézkedésekre és kényszerítő eszközökre
vonatkozó rendelkezéseket - a NAV tv. vonatkozó rendelkezései struktúrájának jogalkalmazást
segítő javítása érdekében - módosítja és az Rtv. hasonló rendelkezéseivel összhangban a
garanciális elemeket tekintve kiegészíti.
A pénzügyőrök által alkalmazható intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében
néhány, a jogalkalmazást segítő pontosítást tartalmaz a javaslat, továbbá két intézkedéssel
kiegészíti az igénybe vehető intézkedések körét. A halaszthatatlan nyomozati cselekményként
lefoglalás foganatosításának lehetővé tételével törvényi szinten kerül szabályozásra a jelenleg a
pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes
szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének
szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet 110. §-ában szabályozott
lehetőség. Az ön- és közveszély okozására alkalmas tárgy vagy tárgyi bizonyíték előtalálása
érdekében a ruházat átvizsgálásának mint intézkedésnek a lehetővé tételét az indokolja, hogy a
jogsértést elkövetők ruházatában, illetve ruházata alatt is lehetőség van áruk, vámáruk, jövedéki
termék, de akár kábítószer elrejtésére is. A NAV tapasztalatai szerint a külső határátkelők
területén, illetve belterületen is számtalan esetben kíséreltek meg ruházat alá rejtve jövedéki
terméket - elsősorban cigarettát - becsempészni. Az ellenőrzött személyekkel szemben
semmilyen személyi szabadságot korlátozó intézkedés foganatosítása nem volt indokolt az
elrejtett cigaretta előtalálásáig. A ruházat átvizsgálás során előkerülhet továbbá egyéb tárgy - pl.
szállítójármű, raktár, illetve ingatlan kulcsa vagy más irat - amely az ellenőrzött személyt egy
már felderített, vagy épp az előtalált dolog kapcsán felderített jogsértéshez kötheti.
A törvényjavaslat a pénzügyőrök által alkalmazható kényszerítő eszközök körét kiegészíti a
megállásra kényszerítés lehetőségével. A NAV hivatásos állományú tagjai a szolgálati
feladataik ellátása során az elmúlt időszakban számos esetben szembesültek azzal, hogy a
járművezetők, különösen a jövedéki terméket illegálisan szállítók, a pénzügyőr testi épségét
veszélyeztetve - őket elsodorva, és továbbhajtva - vonták ki magukat a jogszerű intézkedés
hatálya alól. Figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozás alapján a
pénzügyőr nem jogosult arra, hogy az ilyen járművet kövesse, illetve megállásra kényszerítse, a
rendőrhatóság értesítésének kötelezettsége jelentős időveszteséggel jár, ami nem egy esetben
meghiúsítja a jogsértő személy kézre kerítését. A szolgálati feladatok eredményes ellátása
38
indokolja a megállásra kényszerítés jogintézményének a NAV törvénybe történő beépítését. A
NAV az új kényszerítő eszköz eredményes és mások biztonságát nem veszélyeztető
végrehajtására a megfelelő személyi állománnyal és járművekkel rendelkezik.
A 33-34. §-hoz
A törvényjavaslat a NAV tv. titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseit összhangba
hozza a Be. és az Rtv. 2010. év végi vonatkozó módosításaival. Így az Rt. 64. § (1) bekezdés h)
pontjával összhangban megteremti annak lehetőségét, hogy titkos információgyűjtés keretében a
pénzügyi nyomozók hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt
gyűjthessenek. Az Rtv. 69. §-ához, valamint a Be. 200. §-ához közelítve módosítja a
törvényjavaslat a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eszközeit is. Indokolatlan
ugyanis a pénzügyi nyomozók eszközrendszerének szűkebb körben való meghatározása, mint
ami magából a Be-ből is következne, illetve amit az Rtv. a rendőrség számára biztosít.
A 35. §-hoz
Már a NAV megalakulásakor célkitűzés volt az integráció folyamatos mélyítése, amelynek
egyik jelentős állomása a közös ügyféltörzs létrehozása az adóhatósági és vámhatósági
feladatok ellátásához. A közös ügyféltörzs létrehozásával csökken mind az adózók és a
vámhatósággal kapcsolatba kerülő ügyfelek, mind pedig a NAV adminisztratív költsége. Ehhez
azonban - más jogszabályi rendelkezések mellett - a NAV tv-nek adatok elkülönített kezelésére
vonatkozó rendelkezésének a módosítása is szükséges. Ez a rendelkezés - és maga a közös
ügyféltörzs felépítése - nem jelenti az adatvédelem alacsonyabb szintjét, hiszen olyan adatokról
van itt szó, amelyeket az adóztatási szerv, illetve a vámszerv az Art. és a Vtv. rendelkezései
alapján egymás nyilvántartásából jelenleg is megismerhet. Az előrelépést az azonos szervezeten
belüli párhuzamos nyilvántartások és a párhuzamos - az adózókat, ügyfeleket terhelő -
adatszolgáltatási kötelezettségek megszüntetése jelenti.
A 36. §-hoz
A NAV egy több mint 23 ezer fős szervezet, amely személyi összetétele, az állomány
nagyságrendje, az ellátott tevékenység specialitása és nemzetgazdasági jelentősége alapján
nagyon sajátos helyzetben van. Egy ilyen szervezetnél a biztonsági kérdések, az
intézményvédelem is az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bírnak. Számos olyan feladatot lát el
a NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egysége, amely megfelelő adatkezelési
jogosultság nélkül eredménnyel nem teljesíthető. Példaként említhető a saját dolgozó ellen
érkező panaszbeadványok kezelése, ahol a beadványból magából még nem dönthető el, hogy a
kérdés a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatáskörébe tartozik-e; vagy pl. a Védelmi Program
kapcsán egyes, a NAV-ra háruló feladatok ellátása, illetve a NAV-hoz jelentkezők tekintetében
az érintettek által benyújtott dokumentumok valódiságának vizsgálata stb. A törvényjavaslat a
NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egysége számára biztosítja - szigorúan célhoz
kötötten és az adatvédelemre vonatkozó törvényi előírások megtartásával - a feladatellátáshoz
szükséges adatok megismerésének lehetőségét.
39
A 37. §-hoz
A rendelkezések felhatalmazást adnak a NAV felügyeletét ellátó miniszternek az által
rendeletben szabályozandó kérdésköröket illetően.
A 38. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az önellenőrzés elvégzésére általában azon év nyomtatványa szolgál,
amelyre vonatkozóan az adózó az önellenőrzést elvégzi, és elévülési időn belüli valamennyi
nyomtatvány - kizárólag a szervezeti átalakítás miatti - módosítása nem tekinthető
költséghatékony megoldásnak, így a törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy ezen
nyomtatványok elévülési időn belül akkor is alkalmazhatóak legyenek, ha azok az APEH-ra
vagy a VP-re tartalmaznak utalást.
A 39-42. §-hoz
A NAV tv. személyi részében a törvényjavaslat által javasolt módosítások végrehajtása átmeneti
rendelkezések beépítését teszi szükségessé mind az összeférhetetlenségre, mind pedig a
besorolásra és ehhez kapcsolódóan az illetmény megállapítására vonatkozó megváltozott
szabályokra tekintettel. Garanciális jellegű az az átmeneti szabály, amely biztosítja, hogy a
módosítások nyomán senkinek sem lehet kevesebb 2012. január 1-jével a pótlékok nélkül
számított illetménye, mint 2011. december 31-én.
A 43. §-hoz
A törvényjavaslat szövegcserés módosítással vezeti át a fent részletezett indokok alapján a
szükséges módosításokat a NAV tv. egyes rendelkezésein, továbbá az Alaptörvény A) cikkéhez
igazodva jelöli a törvényben hazánk nevét.
A 44. §-hoz
A NAV tv. 3. számú mellékletének módosítása az illetményszorzó-tartomány bevezetése, míg
az új 6/A. számú melléklet a Hszt. - törvényjavaslat által hatályon kívül helyezni tervezett
XXIII. Fejezete - 322. § (1) bekezdésének átültetése okán vált szükségessé.
A 45. §-hoz
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a fent részletezett indokok alapján a NAV tv. egyes
rendelkezéseit.
A 46. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV nem rendvédelmi szerv, de állományába tartoznak hivatásos
állományú tagok is, így szükséges a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a
hivatásos állományú tagokkal szemben kiszabott pénzbírság, elrendelt elővezetés végrehajtására
vonatkozó speciális rendelkezésben a NAV hivatásos állományú tagjainak nevesítése.
A 47. §-hoz
40
A NAV létrejöttét megelőzően a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján a VP-nél mint
rendvédelmi szervnél nem volt helye sztrájknak. Igaz ugyan, hogy a NAV nem rendvédelmi
szerv, ugyanakkor a hivatásos állomány tekintetében szükséges egyes jogok és kötelezettségek
tekintetében a rendvédelmi szervekre irányadó rendelkezésekkel való összhang megteremtése,
így a törvényjavaslat módosítja a sztrájkról szóló törvényt, amely egyértelművé teszi, hogy a
NAV-nál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.
A 48. §-hoz
A NAV létrejöttét megelőzően az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV.
törvény alapján a VP, mint rendvédelmi szerv működésére szolgáló területre az országgyűlési
képviselő csak a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon volt jogosult
belépni. Annak ellenére, hogy a NAV nem rendvédelmi szerv, a szabályozási cél a NAV
vámszerveinek, illetve nyomozóhatóságainak működésére szolgáló területek tekintetében
továbbra is fennáll, így szükséges az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény
törvényjavaslat szerinti módosítása.
A 49. §-hoz
A NAV létrejöttét megelőzően a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján
a VP mint rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja polgármester nem lehetett. Igaz ugyan,
hogy a NAV nem rendvédelmi szerv, de a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hivatásos
állományú tagjának szolgálati jogviszonya a törvény erejével szűnik meg polgármesterré történő
megválasztásával, így - az eredeti szabályozási céllal összhangban - a NAV hivatásos
állománya tekintetében a tiltás fenntartása továbbra is indokolt.
Az 50-51. §-hoz
A VP Vám- és Pénzügyőri Iskola mint a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó
intézetének kvázi jogelődje tekintetében a 43/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. §-a akként
rendelkezik, hogy a Vám- és Pénzügyőri Iskola minden régióban jogosult a pénzügyminiszter
hatáskörébe utalt valamennyi szakképesítés szakmai vizsgáinak szervezésére. Ennek a
rendelkezésnek a fenntartása a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete
tekintetében szükséges, azonban az intézet nem a miniszter, hanem a NAV irányítása alá, a
NAV pedig a kijelölt miniszter felügyelete alá tartozik.
A NAV nem rendvédelmi szerv, ugyanakkor a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
4/A. § (8) bekezdése és az 55. § (4) bekezdése alkalmazása során - a hivatásos állomány és
képzése tekintetében - szükséges a rendvédelmi szervek mellet a NAV szerepeltetése is.
Az 52. §-hoz
A NAV nem rendvédelmi szerv, ugyanakkor a hivatásos állománya tekintetében egyes
rendelkezések körében szükséges a rendvédelmi szervek mellett a NAV - illetve hivatásos
állományának - szerepeltetése. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítani
javasolt rendelkezései tekintetében az eredeti szabályozási cél indokolja a törvény tervezet
szerinti módosítást, és a NAV hivatásos állományú tagjai tekintetében a rendvédelmi szervekkel
azonos szabályozás kialakítását.
41
Az 53. §-hoz
Igaz ugyan, hogy a NAV - ellentétben a jogelőd VP-vel - nem rendvédelmi szerv, ugyanakkor
a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos
állomány tagjának a szolgálati viszonya polgármesterré történt megválasztás miatt. Ennek
megfelelően a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény jelen módosításával - vagyis a NAV
rendvédelmi szervek mellett történő feltüntetésével - biztosítani kell a hivatásos állományba
történő visszavétel lehetőségét.
Az 54. §-hoz
A Ksztv. szerint a NAV kormányhivatal, s mint ilyen, központi államigazgatási szerv. A Hszt.
szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem rendvédelmi szerv, viszont fegyveres szerv.
Ugyanakkor a NAV létrejötte előtt a VP rendvédelmi szervnek minősült, vagyis indokolt
egyértelműsíteni, hogy a címerhasználati jogosultság és a zászló, illetve lobogó kitűzésére
vonatkozó előírás a NAV egészére vonatkozik, ami a módosítással egyértelművé válik.
Az országgyűlési biztost érintő módosítást az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI.
törvény indokolja.
Az 55-56. §-hoz
A NAV - ellentétben a jogelőd VP-vel - nem rendvédelmi szerv. A NAV megalakulását
megelőzően ugyanakkor a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény értelmében a VP mint
rendvédelmi szerv fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az országos vezetőjének
tájékoztatásával volt alkalmazható. E kérdést illetően - az eredeti szabályozási célt szem előtt
tartva - a NAV-nak a rendvédelmi szervek mellett történő feltüntetésével a korábbi szabályozást
tartalmilag indokolt fenntartani.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 69. §-ának (4a) bekezdéssel történő
kiegészítésének indoka, hogy a NAV - ellentétben a rendvédelmi szervekkel - nem valamely
miniszter irányítása, hanem a kijelölt miniszter felügyelete alá tartozik, így a törvény 69. § (4)
bekezdés c) pontja nem alkalmazható. A törvényjavaslat így rendezi azt a jogszabályi
bizonytalanságot, amely a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített
beosztásokba kinevezettek tekintetében az ellenőrzés kezdeményezője vonatkozásában fennállt.
A törvényjavaslat elvégzi továbbá a NAV megalakulásával - és ezzel a VP megszűnésével -
összefüggésben szükségessé vált módosításokat is.
Az 57. §-hoz
A törvényjavaslat a NAV tv-be építi - a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel - a Hszt.
XXIII. Fejezetéből a NAV hivatásos állományára vonatkozó speciális, a Hszt. főszabályaitól
való eltéréseket szabályozó rendelkezéseket, így a hivatkozott fejezet hatályon kívül helyezésre
kerül.
Az 58-64. §-hoz
A NAV - ellentétben a jogelőd VP-vel - nem rendvédelmi szerv, hanem kormányhivatal és
mint, ilyen központi államigazgatási szerv, egyes - vámhatósági, illetve nyomozóhatósági -
42
tevékenysége, illetve a hivatásos állománya révén ugyanakkor egyes jogszabályi rendelkezések
tekintetében a rendvédelmi szervek mellett a NAV, annak vámszerve, nyomozóhatósága, illetve
hivatásos állományának feltüntetése is indokolt.
A 65-75. § -hoz
A NAV - ellentétben a jogelőd VP-vel - nem rendvédelmi szerv, hanem kormányhivatal és
mint, ilyen központi államigazgatási szerv, ezért a rendvédelmi szervek köréből a vám- és
pénzügyőrségre utalást a törvényjavaslat több jogszabály tekintetében is hatályon kívül helyezi.
Egyes - vámhatósági, illetve nyomozóhatósági - tevékenysége, illetve a hivatásos állománya
révén ugyanakkor egyes jogszabályi rendelkezések tekintetében a rendvédelmi szervek mellett a
NAV, annak vámszerve, nyomozóhatósága, illetve hivatásos állományának feltüntetése is
indokolt.
A 76. §-hoz
A törvényjavaslat elvégzi a NAV megalakulásával összefüggésben szükségessé vált
módosításokat.
A 77. §-hoz
A § a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
A 78. §-hoz
A § az Alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatossági klauzulát tartalmazza.
A 79. §-hoz
A rendelkezés elvégzi a módosító törvény technikai deregulációját.