﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4656. számú
törvényjavaslat
Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. október
2011. évi ... törvény
Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
I.	Fejezet
A bírságbevételek központosításával összefüggő rendelkezések
1.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak — az ingatlan-nyilvántartás szerinti
—	tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel,
jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és
100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is
kiszabható.”
(2)	A Kkt. 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása
során a következőket mérlegeli:
a)	a közvetlen balesetveszély lehetősége,
b)	a tilalom megszegésének ismétlődése,
c)	a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke,
d)	a termőföld engedély nélküli foglalásának súlya.”
(3)	A Kkt. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles
tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200
000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság
mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - jogszabályban meghatározott
esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.”
(4)	A Kkt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A
3
megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét — az azt megállapító döntés jogerőre
emelkedéséig — az eljáró hatóság letétként kezeli.”
(5)	A Kkt. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírság ismételten kiszabható.”
(6)	A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „c)-e) pontja” szövegrész
helyébe a „c)-e) és l) pontja” szöveg, 25/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „külföldön
bejegyzett székhelye vagy telephelye” szövegrész helyébe a „külföldön bejegyzett telephely
(fióktelep)” szöveg lép.
2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
2. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár
el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs
helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot
tartani a hatósággal.”
3.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 79. § (1) bekezdés f) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)
„f saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi
információs rendszer működését.”
(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés alapján kiszabott pénzbírságot a munkavédelmi hatóság kincstári
előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.”
4.	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
4
4.	§
(1)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Az állattenyésztési bírságot a miniszter által e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.”
(2)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 15.
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„15. az állattenyésztési bírság befizetésének módját;”
5.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
5.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (2a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A bírság összegét a jogsértés által érintettek körének nagyságára, a jogsértés
súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértés
veszélyességére vagy károsító hatására, a bekövetkezett kár mértékére, a helyreállíthatóság
lehetőségére és a jogsértéssel elért jogtalan előny mértékére tekintettel kell meghatározni.”
(2)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(5) A bírság kivetésének részletes szabályait a miniszter a rendészetért felelős
miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében
állapítja meg. A miniszter a rendelet előkészítésébe a légiközlekedési hatóság által kijelölt
zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokat is bevonja.”
(3)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés s) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„s) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben — a
légiközlekedés védelme tekintetében a rendészetért felelős miniszter egyetértésével is — és a
légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési
önkormányzatokkal egyeztetve a légiközlekedési bírság kivetésének a részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
5
(4)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (1) bekezdésében a „
—	a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság
összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint —„
szövegrész helyébe a „ - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - „ szöveg lép.
6.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
6.	§
(1)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki.”
(2)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 11. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„11. a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a
bírság mértékét és megállapításának módját;”
7. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
7.	§
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdése a
következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:)
„n) a halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
8.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
8.	§
6
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(továbbiakban: Étv.) 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az épített
környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására külön
előirányzat szolgál.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat
a)	az építésüggyel összefüggő hatósági tevékenységgel,
b)	településrendezési, építésügyi kutatási, fejlesztési, minőségügyi, szabványosítási
tevékenységgel,
c)	az építészeti kultúra kialakításával, fejlesztésével, védelmével és elterjesztésével,
d)	oktatási, nevelési, szakoktatási, képzési és továbbképzési, a szakmai kamarák által
ellátott közigazgatási feladatokkal, a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és
szakképzettségének elismerésével
kapcsolatos feladatokra, valamint
e)	az a)-d) pontban felsorolt feladatokkal összefüggő szakértői és adminisztrációs
feladatok ellátásának, eszközök beszerzésének, szakmai elismerések adományozásának
támogatására, beruházások támogatására és finanszírozására használhatók fel.”
(2)	Az Étv. 58. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minősül:)
„k) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggésben kiszabott
bírságok nyilvántartása,”
(3)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„d) az építésügyi bírság kiszabásának és nyilvántartásának részletes szabályait,”
(rendelettel állapítsa meg.)
(4)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„o) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési
tevékenység résztvevői feladatának, felelősségének, az építési napló vezetésének, az
építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés
elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság
kiszabásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kivitelezési
tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének
7
módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői
fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői
fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő
megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,”
(rendelettel állapítsa meg.)
9.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
9.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell
befizetni.”
(2)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (6) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget
késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
(3)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés f) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok befizetésére és a jogszabály
alapján az eljáró hatóságot megillető eljárási költség felhasználására,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
10.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
10.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (9) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a
dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást
megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni
bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.”
8
11. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
11.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett
számlájára kell befizetni.”
12. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
12.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés t) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
„t) a hajózási bírság kiszabása, megfizetése és kezelése részletes szabályainak az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”
(rendeletben történő megállapítására.)
13. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
13.	§
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hatóságnak a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hatóság bevételét képezi.”
14.	A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
14.	§
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46-51/A. §-a szerinti
fogyasztóvédelmi eljárás indítható az ellen, aki nem tagja a Testületnek és nem tartja meg a
tankönyvforgalmazói vagy tankönyvkiadói tevékenységre vonatkozó előírásokat. A
9
fogyasztóvédelmi bírságot a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3)
bekezdésében megjelölt számlára kell befizetni.”
15. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
15.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási
számlájára kell befizetni.”
16.	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.
törvény módosítása
16.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni.”
17.	Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosítása
17.	§
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29/E. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A piacfejlesztési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló
határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a
mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.”
18.	A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
18.	§
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
10
„(3) A minőségvédelmi bírságot a növénytermesztési hatóság előirányzat-felhasználási
keretszámlájára kell befizetni.”
19.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
19.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság
kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti
meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft.”
20.	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosítása
20.	§
(1)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. §
(5)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A forgalomba hozatali járulék az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok
minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat bevétele. A járuléktartozás megfizetésén
túl a járulék mértékével azonos, de legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére
köteles az a forgalomba hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének
határidőre nem tesz eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírságot a
borászati hatóság számlájára kell befizetni.”
(2)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 43/C. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett
művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett
műveletek gyakoriságát.”
(3)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 43/D. §
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a
határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett
forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.”
11
(4)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.”
(5)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51/A. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel érintett
borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát.”
21. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
21. §
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszerellátással kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettség megszegése esetén
a bírság összegét a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára
és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vagy az eset más a kötelezettségszegés súlyát
érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság
legalacsonyabb összege százezer forint.”
(2)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy egészségügyi
államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.”
22.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
22.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell
befizetni.”
12
23.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
23.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzbírság összegét, illetve az alkalmazott jogkövetkezményt az eset összes
körülményeire — így különösen a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök
rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot
időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a betegellátási érdekre — tekintettel
kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható.”
(2)	A Gyftv. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bírság összegét az eset összes körülményeire — így különösen a fogyasztók
érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás
ismételt tanúsítására — tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb
összege százezer forint, legmagasabb összege a jogsértést elkövető vállalkozásnál az előző
naptári évben a jogsértés tárgyát képező terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1%-a
lehet.”
(3)	A Gyftv. 77. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésével kapcsolatban kiszabott
bírság pénzügyi teljesítésének feltételeire vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
24.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
24.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 1.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„1. az e törvény alapján a Hivatal által kiszabható bírság mértékét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19.
pontja a következő d) alponttal egészül ki:
13
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazgatási-szolgáltatási díj
mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 96. § (1) bekezdés b)
pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg lép.
25.	A mezőgazdasági élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV.
törvény módosítása
25.	§
A mezőgazdasági élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 7.
§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti mértékű késedelmi pótlék
terheli.”
26.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló
2011.	évi XLI. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
26.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény
10.	§-a a következő szöveggel lép hatályba:
„10. § Az Nvt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait,
továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki
törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,
b)	az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait.””
II. Fejezet
14
Vegyes módosító rendelkezések
27.	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet módosítása
27.	§
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási
jogszabályok irányadók. Az elítéltet gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz juttatás a külön
jogszabályban meghatározottak szerint illeti meg.
(2)	A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá a
közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében közgyógyellátásra
jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-
végrehajtási intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben
meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének
megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz térítési díját a
büntetés-végrehajtási intézet biztosítja.
(3)	A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek
gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.
(4)	Az elítélt a büntetés-végrehajtási intézet orvosának szakmai javaslatára, az
intézetparancsnok engedélyével a hozzátartozó vagy harmadik személy által finanszírozott
gyógyszert, gyógyászati segédeszközt használhatja.
(5)	Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez
kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a büntetés-végrehajtási intézet -
különös méltánylást érdemlő esetekben - átvállalhatja.”
(2)	A Bv. tvr. (IV. fejezet VII. címe) a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.”
(3)	A Bv. tvr. 118. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetesen letartóztatott)
„f) anyagi és egészségügyi ellátásban részesül, gyógyszert és gyógyászati
segédeszközt a 47. §-ban és az 53/A. §-ban foglaltak szerint kap,”
15
(4) A Bv. tvr. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elzárás végrehajtására az 5. §, a 19-22. §, a 25. § (1) bekezdés a), b), d) és e)
pontja, a 28. § a) pontja a rövid tartamú eltávozás kivételével, a 28. § b) és c) pontja, a 33. §
(3)-(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a)-b), d)-f) pontja, a 43. §, a 47. § és az
53/A. § irányadók azzal, hogy az elzárást töltőt megfelelően megilletik az elítélt részére
biztosított jogosultságok.”
28.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
28.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap a Munkaerőpiaci Alapból létrejött elkülönített
állami pénzalap. A Munkaerőpiaci Alap követelései és tartozásai a Nemzeti Foglalkoztatási
Alapot illetik meg, illetve terhelik.”
(2)	Az Flt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja
arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének
hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek
pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek,
elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos
nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.”
(3)	Az Flt. 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat
tartalmazza:”
(4)	Az Flt. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal a miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát
a)	a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2)
bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva,
b)	a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze tekintetében — a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak
szerint — az oktatásért felelős miniszterrel megosztva
gyakorolja.”
(5)	Az Flt. 39/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
16
„(2) A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási
céljait — kormányrendeletben foglaltak alapulvételével — a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos
közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a
közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.”
(6)	Az Flt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat
közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami
foglalkoztatási szerv téríti meg — a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott
előirányzatból — a vizsgálatot végző szerv részére.”
(7)	Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„d) a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének,
e) az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének”
(szabályait.)
(8)	Az Flt.
a)	19/B. § (1) bekezdésében, 20. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (4)
bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, a 39. §-át megelőző alcímében, 39. § (2), (4), (5), (8)-
(10) és (12) bekezdésében, 39/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában,
valamint (9) és (10) bekezdésében, 39/B. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 39/C. § (1) bekezdés
nyitó szövegrészében, 39/C. § (4) és (6) bekezdésében, 39/D. § (1), (2), (4) és (5)
bekezdésében, 40. §-át megelőző alcímében, 40. § (2) és (3) bekezdésében, 41. § (1)-(4)
bekezdésében, 51/A. § (4) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 56. § (1) és (2)
bekezdésében és 56/A. § (3) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,
b)	20. § (2) bekezdésében, valamint 39/C. § (2) és (3) bekezdésében, a
„Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapba” szöveg,
c)	21. § (4) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében és 52. §-ában a
„Munkaerőpiaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szöveg,
d)	39. § (3) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapon” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Foglalkoztatási Alapon” szöveg,
e)	39. § (9) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapnak” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak” szöveg,
f)	39/A. § (8) bekezdés c) pontjában a „c), valamint e)-g) pontjaiban” szövegrész
helyébe a „c) és e) pontjában” szöveg,
g)	39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrészek
helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,
h)	41. § (3) és (4) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapot” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Foglalkoztatási Alapot” szöveg
lép.
17
29.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
29.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10.
§-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett
bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett
késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
(10)	A (9) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a bíróság, ügyészség által kiszabott
eljárási, illetve rendbírság behajtására.”
(2)	Az Áht. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírság formájában előírt és központi költségvetési szerv által kiszabható fizetési
kötelezettség kivételével a fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a
bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely
alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson
kívüli szervezetet illeti meg.”
(3)	Az Áht. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi költségvetési szerv által kiszabott bírságból és az ehhez kapcsolódó
késedelmi pótlékból származó bevétele — önálló szabályozó szerv és autonóm
államigazgatási szerv törvényben meghatározott bevételei kivételével — a központi
költségvetés központosított bevétele.”
(4)	Az Áht. 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kincstár a 18/B. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben
foglalt feladatai ellátása érdekében - a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és
gyermekjóléti önkormányzati és nem állami intézményfenntartók, intézmények részére a
központi költségvetésből folyósított állami hozzájárulások és támogatások igénylése,
elszámolása, elbírálása és jogszabályban meghatározott feltételei fennállásának ellenőrzése
céljából - jogosult az intézményfenntartók támogatással érintett intézményeinek,
szolgáltatóinak ellátotti körébe tartozó személyek neve, születési helye és ideje, anyja neve,
lakóhelye, tanulói azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és
összege kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási
határidejének lejártát követő öt évig, vagy — ha az későbbi —, a jogerős közigazgatási
határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre
emelkedésének napjáig kezelheti.”
(5)	Az Áht. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a törvényben meghatározott közfeladatok
ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok formájában
államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők.
18
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesül akkor is, ha törvény az alap
forrásaként valamely — a (2) bekezdésben meghatározott — államháztartáson kívülről
származó adójellegű befizetés, hozzájárulás, járulék meghatározott részét állapítja meg.”
30.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
30.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj — ideértve a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében meghatározott
szolgálatfüggő nyugellátást is —, a hozzátartozói nyugellátás és törvényben meghatározott
méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.
(2)	A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok
finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül
felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre — ideértve a bérmentesítő gép
alkalmazásával kapcsolatos költségeket is — az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott
dokumentumai előállítási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem
biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási
tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások
terhelik.”
(2)	Az At. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„a) munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás, munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, ideértve
az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíj-hozzájárulást és
nyugdíjbiztosítási járulékot;”
(3)	Az At. 4. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)
„5. a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás címén átvett
pénzeszközt,”
(4)	Az At. 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
19
„d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt
késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú
mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt
összeg;”
(5)	Az At. 4. § (3) bekezdés f) pontja a következő 1. és 2. alponttal egészül ki:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
(a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve)
„1. a gyermekgondozási segélyben és a gyermeknevelési támogatásban részesülők
utáni költségvetési térítést;
2.	a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulék-kiesés pótlására szolgáló
költségvetési támogatást;”
(6)	Az At. 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„l) törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.”
(7)	Az At. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az
Egészségbiztosítási Alapnak, a korhatár alatti ellátások fedezetére a Nemzeti Szociálpolitikai
Alapnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű pénzeszközt ad
át.”
(8)	Az At. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Egészségbiztosítási Alap)
„b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt,
a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti
járadékot, a gyermekgondozási díjat, továbbá a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat,”
(kiadásainak fedezetére szolgál. )
(9)	Az At. 5. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a
tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta
meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
f)	a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-
megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, rokkantsági, rehabilitációs ellátások
fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;”
(10)	Az At. 5. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
„k) rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az Ny. Alaptól átvett pénzeszköz.”
20
(11)	Az At. 10. § (2) bekezdésében a „munkaadókat terhelő járulékok” szövegrész
helyébe a „munkaadókat terhelő hozzájárulások és járulékok” szövegrész, 11/A. § (1)
bekezdésében az „elszámolt járulékbevételeket” szövegrész helyébe a „elszámolt
hozzájárulás- és járulékbevételeket” szöveg lép.
(12)	Az At. 13. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
31. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
31.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szoctv.) 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 80%-a”
(2)	A Szoctv. 55/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti
megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(3)	Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás
lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon
belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.”
(3)	A Szoctv. VIII. Fejezete a következő 140/I. §-sal egészül ki:
„140/I. § A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a
megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig
folyósítható.”
(4)	A Szoctv. VIII. Fejezete a következő 140/J. §-sal egészül ki:
„140/J. § A 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapított foglalkoztatást
helyettesítő támogatás esetében első alkalommal a 2012. január hónapra járó, február
hónapban folyósított ellátást kell a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi ...törvénnyel megállapított 35. § (4) bekezdés
szerinti összegben folyósítani.”
32.	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
32.	§
21
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdésben említett műteremlakás esetén a kultúráért felelős miniszter a
bérlőkijelölési jog gyakorlását költségvetési szervre vagy alkotóművészeti hivatásgyakorlást
szolgáló gazdasági társaságra átruházhatja.”
33.	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
33.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 79. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést
engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt
beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat. Az engedély kiadásával
összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.”
(2)	A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott
közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a
működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott
jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező
szervvel, valamint a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervvel.”
(3)	A Kt. 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított
normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi
önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem
állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra
-	jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott - igénylés alapján válik jogosulttá. Az
igénylést az ellátott és - jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint - igazolt
feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem
állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az
ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott
költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére
közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá - a közoktatás információs
rendszerben - nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához
igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés
hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni.”
22
(4)	A Kt. 121. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan
államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására jogosít, beleértve az Országos Képzési Jegyzék hatályba lépése előtt megszerzett
szakképesítéseket is;”
(5)	A Kt. 121. § (1) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„47. önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az
önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-
oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású - ide nem
értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi
önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt - nevelési-
oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás
keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81.
§ (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési
önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást
kötött.”
(6)	A Kt. 132. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartója
számára 2007-ben, illetve 2008-ban határozott időre kiadott továbbműködési engedély
érvényességi ideje három évvel meghosszabbodik.”
(7)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész, „A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe
vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. pont c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti
képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a
hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után a 20. §
(1)	bekezdés b)-d) pontja szerinti intézményben tanul, és huszonkettedik életévét nem töltötte
be a következők szerint:
ca)	egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év
átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több
foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
cb)	azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti
négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
cc)	az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető
figyelembe, mint az első és második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-
23
a,	ennél a számításnál az előképző évfolyamok valamint az első és második alapfokú
évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni;”
(8)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész, „A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe
vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. pontja a következő i) ponttal
egészül ki:
(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)
„i) a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő
szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a
normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban
meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés
megszerzésére történő felkészítésben vesz részt.”
(9)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a
munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha
erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily
módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási
órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy
tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a
Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás
megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány
rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit,
valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor
fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E
rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező
óraszámát, mert az Mt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy
keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján olyan
egyéb, a pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el, amellyel a heti kötelező
óraszám nem teljesíthető.”
(10)	A Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontjában a „fővárosi, megyei főjegyzőnek” szövegrész
helyébe a „működést engedélyező szervnek” szöveg, 132. § (6) bekezdésében a „2012.
augusztus 31-éig” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 31-éig” szöveg lép.
(11)	A Kt. 3. számú melléklet II. rész 3. pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége” szövegrész helyébe a „megismerő
funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége”
szöveg lép.
34.	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
34. §
24
(1)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja,
aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal,
hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.”
(2)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/D. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A földhasználati nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei
kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az
adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt
miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A
földhasználati nyilvántartásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei
kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi
különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.”
(3)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)
„d) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak
mértékét, valamint a földhasználati eljárás és a földhasználati nyilvántartásból való
adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és
felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi,
megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben;”
(rendeletben állapítsa meg)
(4)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. § (3) bekezdésében a „miniszter”
szövegrész helyébe a „földügyért felelős miniszter” szöveg, a „miniszterrel egyetértésben”
szövegrész helyébe a „miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt
miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.
35.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
35.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. §
(7)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket - a Kormány
nyilvános egyedi határozatával közzétett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell
meghatározni.”
25
(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 106. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a
környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.”
36. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
36.	§
(1)	A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került
földterületeket — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel — 2015. december 31-ig az állam
javára — az irányadó jogszabályok szerint — ki kell sajátítani, és a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe
kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”
(2)	A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb
azonban 2015. december 31-ig kell végrehajtani.”
37.	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
37.	§
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § (1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező
foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-
átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-
végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek
részére ellátási kötelezettség terheli.
(2)	A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező
foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-
átvétel és az ellentételezés kormányrendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-
végrehajtási szervezetet — a Magyar Honvédség ellátási igényre vonatkozó kifejezett
megkeresésére — a Magyar Honvédség, valamint a kormányrendeletben meghatározott
központi államigazgatási szervek, az egészségügyért felelős miniszter irányítása és
felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmények és az (1) bekezdésben
26
meghatározott rendvédelmi szerveken kívül más rendvédelmi szervek részére is ellátási
kötelezettség terheli.”
38.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
38.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
„j) a kincstár a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből
származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűsége megállapításához,
valamint a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások
normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési
feladatai ellátása érdekében.”
39.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény módosítása
39.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának
jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.”
(2)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint — az
Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3)
bekezdésére is figyelemmel — a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb
az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter — a (7) bekezdésben
meghatározott kivétellel — utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat,
illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.”
27
40. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
40.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. §
(10)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei
kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter
által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására
kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő
meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a
fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással
kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére
használhatja fel.”
(2)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 33. §
(7)	bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „miniszterrel és a
fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.
41. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
41.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti díj éves mértéke:)
„a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és
a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;”
42.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
42.	§
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4/A. § (1) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában kedvezményezett:)
28
„a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet,
vallási közösség (a továbbiakban: egyház) — ide nem értve az egyház szervezeti egységét,
intézményét — feltéve, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal
látta el;”
(2)	Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra
kerülő összegre igényt tartó egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el, ha azt a
lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény mellékletében szereplő egyház
kezdeményezte. Amennyiben az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai
szám kiállítása iránti kérelem benyújtását követő évben válik kedvezményezetté. A technikai
szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a technikai
szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági
felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül - a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak
megfelelő alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy
hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs
helye.”
(3)	Az Szftv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteknek az egyházakkal
való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter - az állami adóhatóság által a
rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi
időszak pótlistája alapján - megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január
31-ig utalja át, feltéve, hogy a szervezet az átutalás időpontjában is egyházként van
nyilvántartva.”
(4)	Az Szftv. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az állami adóhatóság a 4/A. § (1) bekezdése alapján kedvezményezettekről az
egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért
felelős minisztert a tárgyévi augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán értesíti a
rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a (7) bekezdés és a
2.	§ (1) bekezdése alapján megillető összegek tekintetében.”
(5)	Az Szftv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.
évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett, de a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C.
törvény 36. § (5) bekezdése alapján civil szervezetnek minősülő szervezetek a 4. § (1)
bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kedvezményezettnek minősülnek azzal, hogy
a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket nem kell teljesíteniük. E civil szervezetek
technikai számát az adóhatóság 2012. május 20-át követően hivatalból visszavonja.
29
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek a 4. § (2) bekezdésében
meghatározott feltételek meglétét igazoló nyilatkozatokat — ide nem értve a (2) bekezdés e)
pontjában foglaltakat — külön felhívás nélkül 2012. június 30-ig kell az adóhatóságnak
benyújtania.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezetteknek az állami adóhatóság a
rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a 6. § (8) bekezdése szerint a
korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt - e törvény 2011. december 31-én hatályos
szabályai szerint járó - összeget 2012. december 15-ig utalja át, feltéve, hogy a szervezet
vagy annak általános jogutódja az átutalás időpontjában is jogi személyiséggel bír.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezetteket a 2011. rendelkező év
utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 6. § (7) bekezdése és 2. § (1)
bekezdése alapján megillető összegekről az állami adóhatóság közvetlenül tájékoztatja.
(5)	A törvény erejénél fogva megszűnik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint
az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti azon egyházak technikai száma — ide
nem értve az (1) bekezdésben foglaltakat —, amelyek 2012. január 1-jét követően a 4/A. §
szerint nem minősülnek kedvezményezettnek.”
43.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
43.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában
megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal,
hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az
öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.
(2)	A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget
akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A
megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb
összegének 10%-ánál.”
(2)	A Gyvt. 133/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a
kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét
adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint..”
(3)	A Gyvt. a következő 161/B. §-sal egészül ki:
„161/B. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi ...... törvénnyel megállapított 23. § (1) és (2)
30
bekezdését a 2011. december 31-ét követően gyermektartásdíj megelőlegezése iránt
benyújtott kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni, ideértve a megelőlegezés
továbbfolyósítása, illetve ismételt elrendelése tárgyában indult eljárásokat is.”
44.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
44.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott -
foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a
gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s) és t)
pontjában meghatározott személyek után havonta 6400 forint egészségügyi szolgáltatási
járulékot fizet.”
45.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
45.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási
nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti
járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés
évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
(2)	A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló
törvény állapítja meg.
(3)	Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1
százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban -
január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész
évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.”
46.	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény módosítása
46.	§
31
(1)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvényt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény szerint
nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban együtt:
egyház) kell alkalmazni.”
(2)	Az Eftv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyház a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás
kiállítására jogosult.”
(3)	Az Eftv. 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 20. § (4)
bekezdésében meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő
tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett
tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és
adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül
kapott — pénzügyileg rendezett — támogatás, juttatás.”
(4)	Az Eftv. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13.§ A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 36. § (5)
bekezdése alapján civil szervezetnek minősülő szervezet 2012. évben jogosult a 4. § (3)
bekezdésében meghatározott kiegészítésre, ha 2012. május 20-ig az Országgyűlés egyházként
elismerte.”
47.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
47.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek
szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben és szervezett képzésben vehetnek
részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek és szervezett képzésnek
minősülő képzési formák körét, valamint — az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben — a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e
törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben és
szervezett képzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.”
32
(2)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben szabályozza
a)	a szakmai továbbképzési és szervezett képzési programokkal összefüggő és
b)	a népi iparművészeti alkotások és a Népi Iparművész minősítésért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg
kezelését, nyilvántartását, elszámolását, felhasználását.”
(3)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés i) és m) pontjában a „továbbképzés”
szövegrész helyébe a „továbbképzés és a szervezett képzés” szöveg, w) pontjában a
„továbbképzés és a minősített szakmai továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés, a
minősített szakmai továbbképzés és a szervezett képzés” szöveg lép.
48.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
48.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási
intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben
lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes
összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű
ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását. A szociális
intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől
elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását.”
49. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása
49.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2011. december 31-ig” szövegrész
helyébe a „2012. december 31-ig” szöveg lép.
50.	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
50.	§
33
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogram bevételei:)
„a) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg;”
51.	A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
51.	§
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény melléklete helyébe e
törvény 1. melléklete lép.
52.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
52.	§
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a
következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § A 2. § b) pontjában meghatározott központi költségvetési támogatás éves
mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két
évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek összege.”
53. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény módosítása
53.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdés a) és r) pontjában meghatározott
feladatok ellátása mellett az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feladatok közül
legalább egy, valamint ha az előbbi feladatok száma nem éri el a négyet, de az (1) bekezdés
e)-q) pontjában meghatározott feladatok közül legalább további egy feladat ellátásáról
gondoskodik, a feladatok ellátásához a központi költségvetés ösztönző támogatást nyújt.”
54.	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény módosítása
54.	§
34
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A harmadik kereskedési időszakban felhasználható kibocsátási egységek
értékesítéséből származó bevétel felét hazai, illetve harmadik országokban megvalósuló,
üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre, valamint hazai és
harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére kell felhasználni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az
Éghaj latváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter
gondoskodik.”
55. A budapesti 4-es- Budapest Kelenföldi pályaudvar- Bosnyák tér közötti- metróvonal
megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosítása
55.	§
(1)	A budapesti 4-es- Budapest Kelenföldi pályaudvar- Bosnyák tér közötti- metróvonal
megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény (a továbbiakban:
Metrótv.) 4. §-a és 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„4. § Az Állam által vállalt támogatási kötelezettség folyóáras összegét, és az állami
támogatás felhasználásának állami kontrolljára fordítandó összeget a beruházás
megvalósulásáig a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvényeiben az Uniós fejlesztések
fejezetében kell kiadásként előirányozni.
5.	§ Az Országgyűlés felhatalmazza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy a
Kormány jóváhagyásával megkösse a Fővárossal a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi
pályaudvar és Budapest Bosnyák tér közötti szakasza közös finanszírozásáról a Magyar Állam
és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött szerződés módosításáról szóló
szerződést, amelyben e törvényben meghatározott feltételek szerint vállalhat kötelezettséget
az állami támogatás folyósításának módosítására.”
(2)	A Metrótv. 7. §-ában az „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 79. §
(1)	bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzatokról szóló törvény
alapján” szöveg, az „általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 7. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló törvény
szerinti” szöveg lép.
56.	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
56.	§
35
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) A miniszter rendeletben határozza meg az új belépők létszámkeretének
intézmények közötti elosztását, az intézményi keretszámokat.”
(2)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 105/A. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e
tevékenységüktől eltiltja és - az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett - ötszázezer
forinttól huszonötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
(3)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 163/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„163/A. § (1) A 2012. évben a költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2)
bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének
megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2)	2012-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3)
bekezdés rendelkezéseitől, valamint a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes
finanszírozási csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának
kivételével - a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”
(4)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdés nyitó
szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza”
(5)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
(A miniszter rendeletben szabályozza)
„e) az új belépők létszámkeretének intézmények közötti elosztását, az intézményi
keretszámokat.”
(6)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 75. § (1) bekezdésében a
„sérelmet szenvedő fél bírsághoz fordulhat” szövegrész helyébe a „sérelmet szenvedő fél
bírósághoz fordulhat” szöveg lép.
57.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
57.	§
(1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
36
„(3) A földvédelmi eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját
bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős
miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földvédelmi
eljárásáért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal
irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek
fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.”
(2)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdés i)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell járulékot fizetni, ha a termőföld más célú hasznosítását)
„i) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása
céljából,”
(engedélyezik.)
(3)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem
teljesíti, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv — a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe
véve — 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.”
(4)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy
a)	a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint
b)	a földvédelmi hatósági eljárás és a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási
szolgáltatási díjának befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó
szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal
irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben
kiadott rendeletben határozza meg.”
(5)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a következő 67. §-sal
egészül ki:
„67. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 21. § (3) bekezdés i)
pontját a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
37
58. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosítása
58.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 27. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el)
„e) az országos főállatorvos.”
(2)	Az Éltv. 28. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)
„k) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost
és annak helyettesét.”
(3)	Az Éltv. a 47. §-t követően a következő 47/A-47/C. §-sal és azt megelőző
alcímekkel egészül ki:
„Tervezés
47/A. § (1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles
körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el.
(2)	Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves
nemzeti ellenőrzési tervet (a továbbiakban: többéves terv) kell készíteni, amelynek
tartalmaznia kell:
a)	az alkalmazandó kockázatbecslési,- kezelési rendszer részletes leírását;
b)	a célok és kockázatok meghatározását,
c)	az országos éves ellenőrzési és vizsgálati terv (a továbbiakban: éves ellenőrzési
terv) meghatározását;
d)	a felügyeleti információs rendszer működési elveinek meghatározását, leírását;
e)	a célok elérésének mérésének, visszaellenőrzésének módszereit.
(3)	A kockázatbecslési, -kezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az vegye
figyelembe
a)	az élelmiszerláncban folytatott egyes tevékenységek kockázatosságát;
b)	az elkövetett jogsértéseket, a lehetséges jogsértések, visszaélések jövőbeni
előfordulási valószínűségét;
c)	az élelmiszerlánc szereplői közötti hálózati kapcsolatok rendszerét.
(4)	A (3) bekezdés szerint meghatározott kockázatok kezelése során a prioritásokat - a
felügyeleti díjból befolyt éves keretösszeg nyújtotta lehetőségek figyelembe vételével -
átlátható módon a több éves tervben és az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni.
Felügyeleti díj
38
47/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági
felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az
élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek
fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele.
(2)	Felügyeleti díjat köteles fizetni az természetes személy vagy gazdálkodó szervezet,
aki:
a)	az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba
hozza,
b)	élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi
terméket illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési
anyagot, forgalomba hozza,
c)	a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,
d)	a 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,
e)	állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba
hozza,
f)	engedélyköteles terméket, illetve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágyát
állít elő vagy forgalomba hoz,
g)	állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását,
szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
h)	élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és
fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott
elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást,
pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
i)	szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett
laboratóriumot üzemeltet,
k) állat-egészségügyi szolgáltató létesítményt üzemeltet, az állatok jelölésére szolgáló
eszközt forgalomba hoz.
(3)	A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett
a)	előző évi nettó árbevételéből, vagy
b)	a (2) bekezdés szerinti tevékenységéhez kapcsolódóan személyi jövedelemadó
bevallásra köteles természetes személy előző évi jövedelméből
a (2) bekezdés szerinti tevékenységéhez kapcsolódó rész 0,1%-a.
(4)	Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági
kistermelő. Nem kell bevallani, illetve megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem
éri el az ezer forintot.
(5)	A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául
szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell
teljesíteni az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint. A díjfizetésre kötelezett
akkor is köteles eleget tenni bevallási kötelezettségének, ha a kiszámítási időszakban
díjfizetési kötelezettsége nem keletkezett. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem
pótolja.
39
(6)	A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben
köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett
felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj
és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(7)	A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves
tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani.
Az évente befolyt felügyeleti díj 10 %-át fejlesztésre kell fordítani.
(8)	A befolyt felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell
készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.
(9)	A felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat e
törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
Jelentések
47/C. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a több éves terv és éves ellenőrzési
terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról az
élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében az országos főállatorvos évente beszámol az
Országgyűlésnek. A jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig kell az Országgyűlés elé
terjeszteni.
(2)	Az országos főállatorvos a vonatkozó uniós jogi aktusban foglaltak figyelembe
vételével éves jelentést küld a többéves terv végrehajtásáról az Európai Bizottságnak.
(3)	Az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról,
valamint azok eredményéről hivatalos tájékoztatást, jelentést az országos főállatorvos,
valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adhat ki más államnak, vagy más állam
hatóságának, illetve nemzetközi szervezetnek.”
(4)	Az Éltv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni.”
(5)	Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„43. a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályait.”
59.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
59. §
40
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben
meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati
feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:]
,,d) legalább három évre, de legfeljebb öt évre szóló közszolgáltatási szerződést köt
meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt
felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nem állami fenntartású előadó-
művészeti szervezettel,”
(2)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra
versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton
elosztható támogatásának aránya az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy
táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének figyelembevételével kerül
megállapításra.”
(3)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági
eljárásra vonatkozó szabályokat,
b)	a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek
a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét,
c)	a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,
d)	a fizető nézőszám alsó határát,
e)	a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,
f)	a zenekar, énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,
g)	a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minőségbiztosítási szempontrendszert,
h)	az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból
származó támogatásokat tartalmazó fejezetből nyújtott támogatás - az Európai Bizottság által
jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - elszámolható költségeinek
körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi
követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes
szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletben határozza meg.”
(4)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
41
a)	4. § b) pontjában a „költségvetési törvényben előírtak” szövegrész helyébe a
„központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak” szöveg,
b)	5/A. § (3) bekezdésében a „felmentéssel vagy a tag lemondásával szüntethető”
szövegrész helyébe az „a tag miniszter általi felmentésével, a tag halálával vagy lemondásával
szűnik” szöveg,
c)	5/B. § (2) bekezdésében a „felosztási szabályzat” szövegrész helyébe a „felosztási
szabályzat a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához
figyelembe veendő szempontként” szöveg,
d)	16. § (6) bekezdésében, 17. §-ában és 24. § (1) bekezdésében a „költségvetési
törvény” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény” szöveg,
e)	20. § (1) bekezdésében a „költségvetési törvényben” szövegrész helyébe a
„központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg
lép.
(5)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (4) bekezdésében a „költségvetési
törvényben” szövegrészek helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg lép.
60. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
60.	§
(1)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 4. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter, a minősített adatok védelmének szakmai
felügyeletéért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési
tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
irányításáért felelős miniszter, valamint az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott vezető a
honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a külügyi és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, a
minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bűnüldözési
feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó,
vezetői megbízással rendelkező, illetve vezetői beosztásba kinevezett más személyre és a
minősített adat felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértőre írásban átruházhatja. A
bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is
megilleti.”
(2)	A Mavtv. 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvény hatálybalépésének időpontjában nemzeti minősített adatot kezelő
szervnek vagy jogutódjának a nemzeti minősített adat kezelésére vonatkozó engedélyt,
továbbá a nemzeti minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba
vételére vonatkozó engedélyt 2014. december 31-éig kell beszereznie.
(4)	A nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági
feltételeket 2014. december 31-ig kell megteremteni.”
42
61. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
61.	§
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 13. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi
főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormányfőtanácsadói és
kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri
tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.”
62. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról szóló 2010. évi CXVI. törvény módosítása
62. §
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
szóló 2010. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2014. január 1-jén lép hatályba.”
63.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló
2011.	évi XLI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
63.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény
11.	§-a a következő szöveggel lép hatályba:
„11. § Az Nvt. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság
kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági
ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e
törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett
volna helye.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal,
hogy
43
a)	a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a
jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és
b)	a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel
összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.
8/B. § Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én
hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és
a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII.
törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által
megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás
alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított
a)	nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki
termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá
b)	tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a
végső fogyasztónak.””
64.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény módosítása és
eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
64.	§
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény
24.	§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 22. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.”
(2)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény
24.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 7. § 2012. március 31-én lép hatályba.”
(3)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény
7. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 9. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása
esetén az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet
fenntartójával, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselőjével szemben
ötvenezer forint bírságot szab ki.”
(4)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény
44
7.	§-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 14. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 19. § (1) bekezdése, 20. § (3) bekezdése és 21. § (1) bekezdése szerinti pályázat
keretében megkötött támogatási szerződés tartalmazza a közszolgálati szerződés 13. § (2)
bekezdés a)-d) és f)-j) pontja szerinti rendelkezéseket is.”
(5)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény
12.	§-a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § Az Emtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott
színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának
keretösszegeit. A központi költségvetésről szóló törvény
a)	nemzeti előadó-művészeti szervezeteket megillető művészeti támogatás és
működési támogatás összegét az előadó-művészeti szervezetekre,
b)	a kiemelt előadó-művészeti szervezetek
ba)	működési támogatásának összegét a kiemelt előadó-művészeti szervezetet
fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötő valamennyi önkormányzatra,
bb)	művészeti támogatásának összegét az egyes színházakra is
lebontva határozza meg.
(2)	A központi költségvetésről szóló törvénynek a helyi önkormányzatok központi
költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetében kell biztosítani
a)	a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek önkormányzati fenntartóit,
önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot
megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint
b)	a nyilvántartott zenekarok, énekkarok önkormányzati fenntartóit, önkormányzati
fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi
költségvetési támogatás keretösszegét.
(3)	A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) költségvetési fejezetében kell biztosítani:
a)	a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek,
zenekarok és énekkarok központi költségvetésből származó támogatását,
b)	a magyar állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-
művészeti szervezet támogatását,
c)	az e törvény alapján pályázati úton nyújtható támogatások előirányzatát, valamint
d)	az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.””
65.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény eltérő szöveggel történő
hatálybaléptetése
65. §
45
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor
külképviseletenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított
működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön
kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni a Magyar Köztársaság
Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában valamint a (3)
bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére
megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.”
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 174. § (2) és (3) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A beszedett igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Hatóság saját bevétele. A
hirdetmények ellenőrzéséből származó bevételt a Hatóságnak részben az e törvényben foglalt
feladatainak ellátásához szükséges informatikai háttér biztosítására kell fordítania.
(3)	A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat a Hatóság törvényben előírt
feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.”
66.	A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
66.	§
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
21.	§-a a következő szöveggel lép hatályba:
„21. § (1) A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú
felajánlások, adományozások céljából - a központi költségvetésről szóló törvényben az
Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett - előirányzat feletti rendelkezésre
jogosult.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül,
egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3)	Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban,
adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai
tevékenységet folytató szervezet.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a volt köztársasági elnök előzetes írásos
kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül
felhasználható.
46
(5)	Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a köztársasági elnök (4) bekezdés szerinti
kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti
előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú
felajánlás, adomány célját és összegét.”
III.	fejezet
Záró rendelkezések
67.	Hatályba léptető rendelkezések
67.	§
(1)	E törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba, és 2013. január 2-án hatályát veszti.
(2)	Az 58. § (1)-(3) és (5) bekezdése a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3)	A 49. § 2011. december 30-án lép hatályba.
(4)	A 26. §, az 50. §, a 62-66. §, a 71. §, a 72. §, 2011. december 31-én lép hatályba.
(5)	Az 1-25. §, a 27-48. §, az 51. §, az 53-56. §, az 57. § (1), (3) és (4) bekezdése, az
58.	§ (4) bekezdése, az 59-61. §, a 68. §, a 69. § 1. és 2. pontja, a 69. § 4-51. pontja, a 69. §
53-57. pontja, a 70. §, a 73. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(6)	A 69. § 52. pontja 2012. május 1-jén lép hatályba.
(7)	Az 52. § és a 74. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
68. Átmeneti rendelkezések
68.	§
(1)	A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény
hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a
bírság kiszabását lehetővé tevő törvény a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság
felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A központi költségvetési szervek által 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott
és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében az Áht.
11.	§ (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
69. Hatályon kívül helyező és hatályba lépést kizáró rendelkezések
69. §
47
Hatályát veszti
1.	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (7) bekezdése, valamint 48. §
(6)	bekezdésében az „és bírságot” szövegrész;
2.	az Flt. 10. §-át megelőző alcíme, 56/A. § (3) és (4) bekezdése, 39/C. § (1) bekezdés
i)	pontjában a „bírság,” szövegrész, 39/D. § (5) bekezdésében a „rendszeres szociális segély
átalakításával összefüggő, a” szövegrész;
3.	az Flt. 59/B. §-a;
4.	az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
13/B. § (3) és (5) bekezdése, valamint 13/B. § (4) bekezdésében az „, amely annak saját
bevétele” szövegrész;
5.	a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. § (4) bekezdése;
6.	az Áht. 100/E. § (3) bekezdése;
7.	az At. 4. § (3) bekezdés f) pont 4. alpontja, valamint 11/A. § (1) bekezdésében a
„76,19” szövegrész;
8.	a Szoctv. 38. § (1) bekezdés c) pontja, 38. § (9) és (10) bekezdése, 92/D. § (2)
bekezdése, 92/M. § (3) és (4) bekezdése, valamint 125. § e) pontja;
9.	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (8) bekezdésében a „,
bírságot” szövegrész;
10.	a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük tilalmára vonatkozó
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében az „— a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló külön törvényben meghatározott, önálló ellátásként
nyújtható helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével -”
szövegrész;
11.	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában a
„középiskolában - jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához
felkészülési lehetőséget kapjon” szöveg;
12.	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (10) bekezdése, 133. §
(2)-(5)	bekezdése, 133. § (10) bekezdése;
13.	a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 80. §-a, és azt megelőző alcím,
valamint 88. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja;
14.	a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 106. §
(3)	bekezdése és 110. § (12) bekezdése;
15.	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (4) bekezdése;
16.	a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény 85. § (2) bekezdése, 95. § (1) bekezdés d) és e) pontja, 95. § (3) bekezdése, valamint
100. § (1) bekezdés c) pont 31. alpontjában az „és felhasználásának módját” szövegrész;
17.	a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (8)
bekezdésében a „kiszabott bírság,” szövegrész;
18.	a Gyvt. 100/A. § (8) és (9) bekezdése;
19.	a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 51/A. §-a és 52. § (2)
bekezdés d) pontja;
20.	az Étv. 53/A. § (4)-(6) bekezdése, valamint 62. § (2) bekezdés r) pontja;
21.	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 18. § (3) és (6) bekezdése, valamint
26.	§ (11) bekezdése;
22.	az Eftv. 2.§ (1), (7), (8) és (10) bekezdése;
23.	a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (5) bekezdése, 99. §-a, 100. § (3) bekezdés z) pontja,
48
valamint 92. § (2) bekezdésében az „a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés
támogatására,” szövegrész;
24.	a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (4), (5) és (7)
bekezdése;
25.	a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 22. § (3)
bekezdése;
26.	a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (10) bekezdése;
27.	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
3.	§-a, valamint 62. § (1) bekezdése;
28.	a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (4) bekezdése;
29.	a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 59. § (4) bekezdése, 60. § (3)
bekezdése.
30.	a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 80/A. § (1)
bekezdés c) pontja, valamint 84. §-a;
31.	az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29/E. § (3) bekezdése;
32.	a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 28. § (4) bekezdése;
33.	a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 7. §-a,
8.	§ (4) bekezdése;
34.	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 163. § (1) bekezdésében az
„illetőleg bírságok, ” szövegrész;
35.	a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A. § (12)
bekezdése;
36.	a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 33/A. § (4) bekezdése;
37.	a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51/A.
§ (5) bekezdése;
38.	a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/E. § (4)
bekezdése;
39.	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/D. § (4) és (5) bekezdése;
40.	az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény 17. § (7) bekezdése;
41.	a Metrótv. 10. § (4) bekezdése;
42.	a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontjában
az „és felhasználásának” szövegrész;
43.	a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81. § (16) bekezdése és
85. § (2) bekezdése;
44.	a Gyftv. 18/A. § (6) bekezdése és 19. § (4) bekezdése;
45.	a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (1) bekezdésének
„- a bírságok kivételével -” szövegrésze, 161. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 161. § (5)
bekezdésében az „és a bírságok” szövegrész;
46.	a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 66.
§-a;
47.	a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (2) és (3)
bekezdésében az „és bírság” szövegrész, 58. § (3) bekezdésében a „, valamint bírság”
szövegrész, 58. § (4) bekezdésében az „, a talajvédelmi bírság” szövegrész, 58. § (5)
bekezdésében a „, talajvédelmi bírság” szövegrész;
49
48.	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 35. § (3) bekezdése;
49.	az Éltv. 64. § (3) és (7) bekezdése, valamint 64. § (6) bekezdésében az „, amely
annak saját bevétele” szövegrész;
50.	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése;
51.	az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 12. § (2) bekezdése, 12. § (4) bekezdésében az
„és a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség”, 12. § (5) bekezdésében
az „ , illetve a (2)” szövegrész;
52.	az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (6) bekezdése;
53.	az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény 110. §-a, valamint 111. §-ában az „, az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság”
szövegrész;
54.	a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal
szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV.
törvény 7. § (5) bekezdésében az „ amely annak saját bevétele” szövegrész, valamint 7. § (6)
bekezdése;
55.	a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény 28. §-a;
56.	a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló
2010.	évi CXVII. törvény 8. §-a és az azt megelőző 5. alcím;
57.	a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-
választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV.
törvény 5/A. § (6) bekezdése.
70.	§
(1)	Hatályát veszti az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával
kapcsolatos módosításáról szóló 1995. évi CXXIV. törvény.
(2)	Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 28. § (1) bekezdése.
71.	§
Nem lép hatályba
a)	a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény
7.	§ (2) és (3) bekezdése;
b)	az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 8. §-ának az
előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény 16. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése.
72.	§
50
(1)	Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 39. § (3) bekezdése.
(2)	Az (1) bekezdés az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
73.	A Munkaerőpiaci Alap névváltozásával összefüggő módosítások
73.	§
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (2)
bekezdés d) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapnak” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Foglalkoztatási Alapnak” szöveg lép.
(2)	A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény 5. § (5) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Foglalkoztatási Alapból” szöveg lép.
(3)	A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges
intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény
a)	3. § (1) bekezdésében és 17. § b) pontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrészek
helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,
b)	3. § (3) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Foglalkoztatási Alap” szöveg
lép.
(4)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
4/A. § (3) és (5) bekezdésében, 5. § (6) és (7) bekezdésében, 17. § (2) bekezdés a) pontjában a
„Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
(5)	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény 6/A. § (1) és (2) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
(6)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés d) pont dd)
alpontjában a „Munkaerőpiaci Alapot” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási
Alapot” szöveg lép.
(7)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény
a)	4. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,
b)	8. § (1) bekezdésében az „A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének (a
továbbiakban: alaprész)” szövegrész helyébe az „Az alaprész” szöveg,
c)	18. § (1) bekezdésében az „a Munkerőpiaci Alap szakképzési, valamint fejlesztési
és képzési alaprészéből” szövegrész helyébe az „az alaprészből, a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap szakképzési és fejlesztési alaprészéből” szöveg,
51
d)	28. § (2) bekezdésében az „a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét” szövegrész
helyébe az „az alaprészt” szöveg
lép.
(8)	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 12. § (4)
bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási
Alapból” szöveg lép.
(9)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló
1997.	évi CXX. törvény 43. § (5) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe
a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
(10)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	26. § (6) bekezdésében és 53/A. § (2) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,
b)	53/A. § (2) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapot” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Foglalkoztatási Alapot” szöveg,
c)	53/A. § (1) bekezdésében és 56/A. § (7) bekezdés c) pontjában a „Munkaerőpiaci
Alapnak” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak” szöveg
lép.
(11)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (4) bekezdésében, 5. §
(1)	bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 2. számú mellékletében a
„Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
(12)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (1) bekezdésében a
„Munkaerő-piaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szöveg,
93. § (1) bekezdés m) pontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
(13)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
a)	4. § (3) bekezdés a) pontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg,
b)	4/A. § (5) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a
továbbiakban: MPA)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési
alaprészéből” szöveg
lép.
(14)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. §
(2)	bekezdés d) pontjában a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
(15)	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/D. § (2) bekezdésében a
„Munkaerőpiaci Alapból” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szöveg
lép.
52
(16)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet
4.	alcím 4.11. pontjában a „Munkaerő-piaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Foglalkoztatási Alap” szöveg lép.
74.	A Nemzeti Civil Alapprogram bevételeivel kapcsolatos módosítás
74.	§
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogram bevételei:)
„a) központi költségvetési támogatásként a személyi jövedelemadóként ténylegesen
befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt
kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező
nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg;”
53
1. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
„Melléklet a 2003. évi LXXXVII. törvényhez
Az egyes kategóriák szerint igénybe vehető_ fogyasztói árkiegészítés tételek
1. utazási kedvezmény, vasúti és távolsági autóbusz menetjegy (TESZOR 49.31.10 és 49.10.19, beleértve HÉV-közlekedés, kivéve járműszállítás a 49.10.19.-ből, TESZOR 49.39.11, TESZOR 49.31.21) Ft/5 km/db	
km	
0-5	34
5,1-10	28
10,1-50	21
50,1-100	20
100,1-200	20
200,1-300	18
300,1-500	16
500,1-	15
2. utazási kedvezmény, vasúti és távolsági autóbusz menetjegy (TESZOR 49.31.10 és 49.10.19, beleértve HÉV-közlekedés, kivéve járműszállítás a 49.10.19.-ből, TESZOR 49.39.11, TESZOR 49.31.21) Ft/5 km/db	
km	
0-5	62
5,1-10	51
10,1-50	39
50,1-100	38
100,1-200	38
200,1-300	35
300,1-500	30
500,1-	26
3.	
4. utazási kedvezmény, vasúti és távolsági autóbusz bérlet (TESZOR 49.31.10 és 49.10.19, beleértve HÉV-közlekedés, kivéve járműszállítás a 49.10.19.-ből, TESZOR 49.39.11) Ft/5 km/hó/db	
km	
0-5	2 599
5,1-10	2 079
10,1-15	1 733
15,1-20	1 589
20,1-25	1 583
25,1-30	1 579
30,1-35	1 576
35,1-40	1 574
40,1-45	1 572
54
45,1-50	1 571
50,1-60	1 569
60,1-70	1 576
70,1-80	1 574
80,1-90	1 572
90,1-100	1 571
100,1-120	1 550
120,1-140	1 531
140,1-160	1 502
160,1-180	1 484
180,1-200	1 458
200,1-220	1 431
220,1-240	1 420
240,1-260	1 388
260,1-280	1 372
280,1-300	1 348
300,1-350	1 295
350,1-400	1 235
400,1-450	1 181
450,1-500	1 127
500,1-550	1 071
5. utazási kedvezmény, helyi bérlet (TESZOR 49.31.21-ből és 49.31.10-ből) Ft/hó/db	
Budapest (a Helyiérdekű Vasúttal, az országos közforgalmi vasúttal és a helyközi autóbuszjáratokkal együtt a közigazgatási határon belül)	3580
Megyei jogú városokra:	
kizárólag autóbuszra	2030
kizárólag villamosra	1330
kizárólag trolibuszra	1330
villamosra és trolibuszra	1380
autóbuszra, villamosra és trolibuszra (kombinált)	2520
Egyéb településekre (autóbuszra)	1710
6. utazási kedvezmény, ezen belül:	
Komp- (TESZOR 50.30.11-ből) és a révközlekedési (TESZOR 50.30.12-ből) menetjegy	65 Ft/db
Komp- (TESZOR 50.30.11-ből) és a révközlekedési (TESZOR 50.30.12-ből) bérlet	620 Ft/hó/db
2.	melléklet a 2011. évi ....törvényhez
„13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez
55
Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a
tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik
(előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):
A Nyugdíjbiztosítási Alap Ny
bevétele =	_x (P+B)
A+E+Ny
Az Egészségbiztosítási Alap E
bevétele =	_x (P+B)
A+E+Ny
ahol
A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési
bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a képlet E: és Ny:
fogalmak szerinti - bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése
esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő
E: a tárgyévi munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi
hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás
bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói
és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek
előirányzata.
Ny: a tárgyévi munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás, nyugdíjbiztosítási járulék és biztosítotti
nyugdíjjárulék, a korkedvezmény-biztosítási járulék előirányzata.
P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék
bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a
jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel
csökkentett összege
B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási
bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók
(kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban
visszautalt tételekkel csökkentett összege.”
56
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata értelmében a költségvetési
törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más
tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt. Az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény a költségvetési törvény előkészítésére, az Országgyűlésnek történő
benyújtására, tárgyalására speciális szabályokat állapít meg. A költségvetetésről szóló
törvényre vonatkozó külön szabályokat a törvény sajátos jogi jellege és különleges
alkotmányos szerepe indokolja. A költségvetés - tartalma szerint - az állam gazdálkodásának
éves terve.
A költségvetetésről szóló törvény sajátos jellegét adja, hogy az Alkotmány 19. § (3)
bekezdés d) pontja szerint külön, önálló jogi aktussal (törvénnyel) rendeli elfogadni. Az
Alkotmány ezen rendelkezése értelmében az Országgyűlésnek a költségvetési törvényről más
tárgyköröktől elkülönítve kell döntenie.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 36. §-a szerint a Kormánynak a
költségvetési törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a
törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek,
illetve összefüggnek az államháztartás működésével. A javaslat az Áht. ezen előírásának tesz
eleget.
A törvényjavaslat lényeges elemét képezi az Áht. és az ágazati törvények azzal összefüggő
módosítása, amely szerint 2012. évtől a központi költségvetési szervek bírságbevételei teljes
körűen központosításra kerülnek, továbbá a jogerősen kiszabott és határidőre meg nem fizetett
bírságok - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási, illetve rendbírság kivételével -
köztartozásnak minősülnek és adók módjára kell azokat behajtani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
1-26. alcím
(1-26. §)
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (jelenleg hatályos) 100/E. § (3)
bekezdésében, illetve a javaslatban szereplő 11. § (3) bekezdésében foglaltak alapján 2012.
január 1-jétől a központi költségvetési szervekként működő hatóságok által kiszabott bírságok
a központi költségvetés központosított bevételét képezik. Ennek érdekében szükséges az ide
vonatkozó törvényi rendelkezések módosítása. A bírságbevételek központosításának célja,
hogy a hatóságoknak megszűnjön a közvetlen érdekeltsége a bírság kiszabásában, elkerülve
57
ezzel a szakmailag indokoltnál jelentősebb mértékű és sűrűbb bírságolást. Ugyanakkor az
állami bevételek folyamatos biztosítása, az érintett intézmények feladatai zökkenőmentes
ellátásának követelménye is azt kívánja, hogy a bírságbevételek egységes kezelése,
szabályozása valósuljon meg a jövőben. A 2012. évtől kezdődően ezért a bírságbevételek
teljes körűen központosításra kerülnek. Ennek megfelelően általános törvényi rendelkezésként
érvényesül, hogy a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem
fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak
minősül, és adók módjára kell behajtani.
II.	Fejezet
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
módosítása
27.	§
Jelen gazdasági és társadalmi helyzetben fontos rögzíteni, hogy a térítés vagy
részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások költségei az általános
egészségügyi és társadalmi szabályok szerint az elítéltet terheljék abban az esetben, ha
rendelkezik letéti pénzzel vagy egyéb jövedelemmel.
A jogszabály meghatározza azon személyek körét, akik esetében a büntetés-
végrehajtási intézet átvállalja a térítési díj kötelezettségét.
A várandós elítélt, az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek, valamint a
fiatalkorú elítélt továbbra is térítés nélkül fogja kapni a gyógyszert és a gyógyászati
segédeszközt.
Új elemként jelenik meg az a lehetőség, hogy orvosi javaslatra az elítélt a hozzátartozó
vagy harmadik személy által finanszírozott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt is
használhatja. A parancsnoki engedély kikötése biztonsági szempontból indokolt.
Az elítéltekre vonatkozó szabályozás módosítása magával vonja az előzetesen
letartóztatottakra és az elzárást töltőkre vonatkozó rendelkezések módosítását is.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
28.	§
(1)-(5) és (8) bekezdéshez:
2012.	január 1-jétől a Munkaerőpiaci Alap Nemzeti Foglalkoztatási Alapként működik
tovább, ezért a módosítás az Flt.-n végigvezeti az Alap nevének a megváltoztatását, valamint
rendelkezik arról, hogy a Munkaerőpiaci Alap, továbbá annak létrejöttét megelőzően
58
összevonásra került elkülönített állami pénzalapokat megillető követelések és tartozások a
Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illetik meg.
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatás finanszírozására
szolgáló előirányzatának felhasználásáért elsősorban a közfoglalkoztatásért felelős miniszter
viseli a kormányzati felelősséget, a törvényjavaslat pontosítja a Nemzeti Foglalkoztatási
Alappal kapcsolatos rendelkezési jogra vonatkozó szabályokat.
(6)	bekezdéshez:
Figyelemmel arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése a
közfoglalkoztatásban történő munkavégzés előfeltétele, ezért szorosan összefügg a
közfoglalkoztatással. Ez indokolja azt, hogy a költségeinek finanszírozása a
közfoglalkoztatási előirányzatból történjen. A javaslat ennek előfeltételét teremti meg.
(7)	bekezdéshez:
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
29.	§
(1)-(3) és (5) bekezdéshez:
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
(4)	bekezdéshez:
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-ának tervezett j) pontjával kapcsolatos
módosítás. Megteremti a kincstár által végzett kötelező adatkezelés jogszerűségét és
lehetőséget teremt a kincstár számára a társadalombiztosítási azonosító jel kezelésére,
valamint a korábbi években felmerült, a kincstár által vezetett nyilvántartásokban szereplő
egyes személyes adatok összekapcsolására is.
Mind a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény jelenleg hatályos 3. § (3) bekezdése, mind pedig az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2012.
január 1-jétől hatályos 5. § (3) bekezdése alapján a kötelező adatkezelést elrendelő törvénynek
kell meghatároznia a kezelendő adatok fajtáját, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok
megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét. A kincstár
törvényben meghatározott feladataihoz kapcsolódó személyesadat-kezelési tevékenysége
tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény tekintendő az
adatkezelést elrendelő törvénynek, így e törvénynek kell tartalmaznia a kötelező
adatkezeléshez kapcsolódó esszenciális elemeket (essentialia negotii).
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
59
30. §
A biztosítási ellátások, továbbá a fedezetükre szolgáló adó és járulékkötelezettségek
2012.	január 1-jétől hatályba lépő új szabályai szükségessé teszik a Nyugdíjbiztosítási Alapra,
valamint az Egészségbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozás módosítását.
A jogalkalmazási bizonytalanság elkerülése érdekében a törvény nevesíti, hogy a
postaköltségek közé tartoznak a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségek is.
Ezen kívül módosulnak a késedelmi pótlék és a bírság megosztására vonatkozó
rendelkezések is.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
31.	§
(1)	bekezdéshez:
A jelenlegi szabályozás arra motiválja az egyéneket, hogy berendezkedjenek erre a
támogatási formára, hiszen félévente módjában áll igénybe venni. A módosítással kellően
preventívek lesznek a feltételek.
(2)	bekezdéshez:
Indokolt az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételi lehetőségének szűkítése, az
indokolatlanul ismétlődő ellátás elkerülése.
(3)	bekezdéshez:
A helyi lakásfenntartási támogatás megszüntetésével kapcsolatos átmeneti rendelkezés.
Az Szoctv-re vonatkozó egyik hatályon kívül helyező rendelkezés alapján a normatív
lakásfenntartási támogatás feltételei 2011 szeptemberétől jelentősen enyhültek, a jogosulti kör
megsokszorozódott. E tényre tekintettel a jövőben már nem indokolt fenntartani a
méltányossági lakásfenntartási támogatás lehetőségét, hiszen az érintettek jelentős része a
normatív körbe be tud kerülni.
(4)	bekezdéshez:
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó szabályozás megváltoztatásával
összefüggő átmeneti rendelkezés.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
32.	§
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány megszűnése miatt rendelkezni szükséges a
bérlőkijelölési jog gyakorlásának új rendjéről.
60
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
33.	§
(1)	bekezdéshez:
A Kt 79. §-ának a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról rendelkező 2010. évi CLIII. törvénnyel történt módosítása során -
amikor is a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények
működési engedélyezési eljárása a jegyzőktől, főjegyzőktől a megyei, fővárosi
kormányhivatalokhoz került - nem került meghatározásra a működési engedély
megszerzésével összefüggő költségviselés. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés dd) és de)
pontja értelmében a hatóság határozatának tartalmaznia kell az eljárási költségek
megállapítását és a költségek viseléséről szóló döntést is. A Ket. 156. § (1) bekezdése ugyan
kimondja, hogy a kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget a kérelmező ügyfél
előlegezi meg, illetve viseli, de a jövőbeni jogalkalmazás megkönnyítése és az esetleges
jogviták elkerülése érdekében a jelen módosítás a fenti rendelkezést iktatja vissza ismét a
törvénybe, amely egyértelműsíti, hogy az engedély kiadásával összefüggő költségeket kinek
kell viselnie.
(2)	bekezdéshez:
A javaslat pontosítást tartalmaz a kormányhivatalok jogerős határozatának közlésére, a
nem állami humán fenntartók finanszírozását (ellenőrzését) végző igazgatóságok
tájékoztatásra, egyúttal a kormányhivatalok gyakorlatának egységesítésére.
(3)	bekezdéshez:
A közoktatás információs rendszerben (KIR) nyilván kívánjuk tartani a közoktatási
intézmények működésével kapcsolatos pénzügyi adatait a Kt. 118. § (4) bekezdése alapján,
mert központi nyilvántartás nélkül a törvényi feltétel teljesülése másképp nem ellenőrizhető.
A Kt. vhr. tartalmaz erre irányuló módosítást. A nem állami intézményfenntartóknak nyújtott
állami támogatásról európai uniós jogi aktus alapján a nemzetközi statisztikai rendszernek is
szolgáltatni kell adatokat, így az adatbegyűjtés központosítása emiatt is indokolt, így a
kincstári ellenőrzési folyamatokhoz a KIR további adatot tud szolgáltatni.
(4)	bekezdéshez:
A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a közoktatási intézményfenntartók sok
esetben figyelmen kívül hagyják azt a feltételt, mely szerint csak az első szakképesítés
megszerzésére történő felkészítés esetén vehető igénybe a normatív hozzájárulás. A
helyszínen az intézmény nyilvántartásaiból sem állapítható meg minden esetben, hogy az
adott tanuló hányadik szakképzésben vesz részt. Ezért indokolt egy egységes nyilatkozat
bevezetése.
(5)	bekezdéshez:
Értelmező rendelkezés.
61
(6)	bekezdéshez:
A Kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása vezette be azt a kógens szabályt,
hogy az általános iskolának nyolc évfolyama van (26. § (1) bek.), tehát nyolc évfolyamnál
kevesebb évfolyammal működő általános iskola létesítésére 2006. szeptember 1-je óta nincs
lehetőség. Az új szabállyal összefüggésben a törvénymódosítás átmeneti szabályokat is
beiktatott a törvénybe, amelyek értelmében a nyolcnál kevesebb évfolyammal működő
általános iskolákat egy bizonyos záros határidőn belül - 2008. augusztus 31-ig - meg kellett
szüntetni, és legfeljebb tagintézményi formában működhettek tovább. Bizonyos kivételes
esetekben - egyedi mérlegelés alapján - engedélyezhető volt a nyolc évfolyamnál kevesebb
évfolyammal működő általános iskola továbbműködése is. A továbbműködési engedélyt az
Oktatási Hivatal (illetve annak jogelődje az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont) adhatta meg az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi
társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával (133. § (3) bek.).
A Kt. 2007. évi LXXXVII. törvénnyel történt módosítása a fentiekben említett átmeneti
szabályokat bővítette és lehetőséget adott azon intézmények fenntartói számára is a
továbbműködési engedély megkérésére, amelyek ezen engedély kérelmezését a törvényben
meghatározott 2007. január 31-i határidőig elmulasztották. Ez utóbbi körbe tartozó fenntartók
és intézmények esetében azonban már az engedély négy évente történő meghosszabbítását írta
elő a jogszabály. Mindezek következtében kétféle továbbműködési engedély került kiadásra
2006-ban, illetve 2007-ben, továbbá 2008-ban, az egyik határozatlan időre, míg a másik - a
törvényi változások következtében - határozott időre, 4 évre szólt. A 2007-ben, valamint
2008-ban négy évre kiadott továbbműködési engedélyek érvényessége 2011-ben, illetve
2012-ben jár le (illetve járt le), tehát szükségessé válna a meghosszabbításuk.
Tekintettel ugyanakkor a közoktatás rendszerére vonatkozó jogi szabályozás teljes,
átfogó, koncepcionális megújítására, valamint arra, hogy egymással összehasonlítható
helyzetben lévő intézmények között indokolatlan különbséget tesz a törvény, elengedhetetlen
a vonatkozó átmeneti szabályok hatályon kívül helyezése, és ezzel egyidejűleg - az új
törvényi szabályozás életbelépéséig - a továbbműködési engedélyek érvényességének
meghosszabbítása.
(7)	bekezdéshez:
Az alapfokú művészetoktatási intézményt a Kt. 20. §-a az iskola fogalmába tartozónak
tekinti, így a törvény betűje szerint minden 22. életévét be nem töltött, oktatott tanuló után
járhatna a normatív hozzájárulás, aki az adott művészetoktatási intézmény tanulója.
(8)	bekezdéshez:
Lásd a (4) bekezdésre vonatkozó indoklást.
(9)	bekezdéshez:
2011.	szeptember 1-jével hatályon kívül helyezésre kerül a tanítási időkeretre vonatkozó
szabályozás, amely kéthónapos speciális munkaidőkeretben számolta el a pedagógus által
teljesített heti kötelező óraszámot. Ez alapján a pedagógus havonta hozzájut a többlettanításért
járó óradíjhoz és a közoktatási intézmény adminisztratív terhei is csökkenek. A javaslat
szerinti törvénymódosítással minden kétséget kizáróan biztosítható, hogy csak olyan
többlettanításért járó óradíj fizethető ki, amely valóban a heti kötelező óraszám felett
62
jelentkezik. Ez természetesen jelen szabályozás alapján is így van, a jelzett módosítással
viszont a jogszabály értelmezése még egyértelműbbé válik, kizárható az olyan értelmezés,
amely minden rendszeresen jelentkező többlettanítás automatikus kifizetését eredményezné, a
heti kötelező óraszámba tartozó órák megtartásának ellenőrzése nélkül.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2007. évi
LXXXVII. törvény írta elő, hogy 2010. augusztus 31-éig valamennyi óvodai neveléssel
összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. A határidőt
utóbb a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény, majd a Magyar Köztársaság 2011. évi
költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról rendelkező 2010. évi CLIII.
törvény is egy-egy évvel meghosszabbította. A jelenlegi határidő 2012. augusztus 31. Az
ellátás biztosításának feltétele - az óvodai férőhelyek megléte - azonban sajnálatos módon
még mindig nem minden településen megoldott. Így indokolt a törvényi határidő még egy
évvel történő meghosszabbítása.
(10)	bekezdéshez:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2007. évi
LXXXVII. törvény írta elő, hogy 2010. augusztus 31-éig valamennyi óvodai neveléssel
összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. A határidőt
utóbb a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény, majd a Magyar Köztársaság 2011. évi
költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról rendelkező 2010. évi CLIII.
törvény is egy-egy évvel meghosszabbította. A jelenlegi határidő 2012. augusztus 31. Az
ellátás biztosításának feltétele - az óvodai férőhelyek megléte - azonban sajnálatos módon
még mindig nem minden településen megoldott. Így indokolt a törvényi határidő még egy
évvel történő meghosszabbítása.
(11)	bekezdéshez:
A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése alcímű rész 3. pontja
rendelkezik arról, hogy a csoport, az osztály átlaglétszámának számításánál a sajátos nevelési
igényű tanulók körből kit kell kettő, illetve három főként figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy - az augusztus 31-ig hatályban lévő szabályozás szerinti
megnevezéssel - mind a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége, mind a megismerő funkciók vagy a
viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető súlyos rendellenessége miatt
sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi
csoport létszámának számításánál kettő főként kell számításba venni, a 3. számú melléklet II.
3.	pontja a két csoportot megkülönböztető jelzőt nem tartalmazza.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
34.	§
A földhivatalok kizárólag bevételből gazdálkodó területi államigazgatási szervek voltak,
amelyeknek irányítását a Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlenül látta el. Ennek keretében
63
a területi bevételi különbségeket meghatározott bevételek egy részének központosításával és
újraelosztásával egyenlítette ki. A földhivatalok fővárosi, megyei kormányhivatalokba való
integrálódásával indokolt a kormányhivatali költségvetésekért felelős KIM fejezethez
telepíteni a bevételek területi kiegyenlítéséhez kapcsolódó hatásköröket.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
35.	§
(1)	bekezdéshez:
Az Alkotmánybíróság a 6/2011. (II. 3.) AB határozattal 2011. június 30-ával
megsemmisítette a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010. (V. 21.)
Korm. határozatot - amely a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kihirdette -, mert a vízgyűjtő-
gazdálkodási terv szabályainak megállapítására a környezetvédelmi miniszternek van jelenleg
jogalkotói hatásköre, és a jogszabály a fenti kormányhatározattal nem pótolható.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal
áttekintette a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, és megállapította, hogy az tényeket, állapotokat
állapít meg, célokat vázol fel és a szükséges intézkedések irányát jelöli meg, azaz normaként
nem értékelhető szövegrészeket tartalmaz, így jogszabályként történő kihirdetésére nincs
lehetőség.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére vonatkozó kötelezettség uniós jogi alapját
jelentő, a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló,
2000.	október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Víz
Keretirányelv) VII. melléklete által rögzített tartalom valójában nem a normaalkotás feladatát
tűzi a tagállamok elé, hanem a vízgyűjtő-gazdálkodással összefüggő tényhelyzet feltárását és
rögzítését, valamint a vizek védelmére irányuló közösségi joganyag átvételéhez megkívánt
tagállami intézkedések összefoglalását, amelynek a magyar jogalkotási rendszerben a
kormányhatározat aktustípusa felel meg.
A fentiekre tekintettel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
LIII. törvény jelen módosítása a miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezést hatályon kívül helyezi, egyben a Víz Keretirányelv követelményének
megfelelően a Kormánynak ad felhatalmazást a vízgyűjtő-gazdálkodási terv
kormányhatározatban történő közzétételére. A módosítással a törvény teljesíti az
Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) AB határozatában foglaltakat, amikor megjelöli a terv
közzétételének módját a felhatalmazó rendelkezésben és ezt követően valóban ilyen formában
teszi közzé a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet.
(2)	bekezdéshez:
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
64
36. §
A módosítás indoka, hogy a védett természeti területek védettségi szintjének
helyreállításához szükséges kisajátítási források 2013. december 31-ig nem biztosíthatóak a
központi költségvetés részéről a jogszabályban rögzített feladat végrehajtásához, ezért
szükséges a végrehajtási határidő 2015. december 31-ig történő meghosszabbítása.
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
37.	§
A javasolt módosítás alapján megvalósul a büntetés-végrehajtási szervezetet terhelő
ellátás kiterjesztése a Magyar Honvédségre, valamint az egészségügyi és szociális
intézményekre, a kormányzati zárolás végrehajtásához kapcsolódó jóváhagyott intézkedési
tervnek megfelelően. A módosítás jelentősen növeli a foglalkoztatott fogvatartottak létszámát,
amellyel arányosan növekszik a büntetés-végrehajtási intézetek bevétele a fogvatartottak által
fizetett tartásdíj összegével.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
38.	§
A rendelkezés felhatalmazást ad a kincstár számára TAJ számok adatkezelésére. Az
adatkezelés a kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben
meghatározott egyes feladatai ellátása érdekében szükséges.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosítása
39.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) jelenleg két helyen szabályozza a helyi utazási bérlet
biztosításának lehetőségét: egyrészt a költségtérítések között (113. § (2) bekezdés), másrészt a
választható juttatások között (116/A. § (1) bekezdés). A Hszt. 113. § (2) bekezdés második
mondatának („A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet a hivatásos állomány
tagja részére biztosítható.”) hatályon kívül helyezésével megszűnik annak a lehetősége, hogy
a helyi utazási bérlet költségtérítésként kerüljön biztosításra. A Hszt. 116/A. § (1) bekezdés
első mondatának módosításával egyértelművé válik, hogy a helyi utazási bérletet a hivatásos
állomány tagja a cafeteria-juttatások keretében választhatja.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
65
40. §
A földhivatalok kizárólag bevételből gazdálkodó területi államigazgatási szervek voltak,
amelyeknek irányítását a Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlenül látta el. Ennek keretében
a területi bevételi különbségeket meghatározott bevételek egy részének központosításával és
újraelosztásával egyenlítette ki. A földhivatalok fővárosi, megyei kormányhivatalokba való
integrálódásával indokolt a kormányhivatali költségvetésekért felelős KIM fejezethez
telepíteni a bevételek területi kiegyenlítéséhez kapcsolódó hatásköröket.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
41.	§
A nukleáris anyagokkal és a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos hatósági felügyeleti
tevékenység finanszírozását az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19 §-ban előírt
felügyeleti díj biztosítja. A felügyeleti díj emelésére 2008 és 2011 között egyszer sem került
sor.
2012. évben az alábbi új — részben váratlan — feladatok ellátása válik szükségessé:
•	a fukusimai baleset után, az EU indítványára Magyarország által is vállalt nukleáris
biztonsági „stressz-tesztek” sikeres befejezése, az eredmények alapján kidolgozott javaslatok
megvédése a 2012-ben esedékes nemzetközi peer-review-k során;
•	a „stressz-tesztek” nukleáris terrorizmussal kapcsolatos második fázisának
magyarországi elvégzése;
•	az atomtörvény augusztus elején életbe lépett módosításával, valamint a 190/2011.
(IX. 19.) Korm. rendelet kiadásával az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban:
OAH) került az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelem hatósági felügyelete. A
következő napokban közel 600 fizikai védelmi terv engedélyezése, valamint további közel
4000 deklaráció feldolgozása esedékes;
•	a Paksi Atomerőmű 1. blokkjának 2012-ben esedékes üzemelési élettartam
hosszabbítási engedélyezése, valamint az építészeti hatósági feladatok ellátása.
A fenti feladatok közül az első és a harmadik nem kellő színvonalú teljesítése súlyos
presztízs-veszteséget okozna az országnak, a negyedik feladat késedelme pedig rendkívül
komoly gazdasági kárt eredményezne.
A törvényben előírtaknak megfelelően a Paksi Atomerőmű felügyeleti díjat fizet az
OAH-nak. A felügyeleti díj összege három éve nem emelkedett. Az OAH jövő évi
költségvetésében - a hiánycél tarthatósága érdekében - elrendelt befizetési kötelezettséget a
feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül csak a felügyeleti díj emelésével tudja biztosítani.
A hatósági tevékenység mértékével és minőségével szemben támasztott aktuális és
prognosztizált igények, valamint az a tény, hogy - a szűkülő költségvetési források mellett -
2008. év óta nem került sor díjemelésre, indokolttá teszi a felügyeleti díj 2012. évi emelését.
Az emelés jelentős része az infláció követés négy éves elmaradását pótolja, kisebb része a
fentiekben említett többletfeladatok fedezetét szolgálja.
66
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
42.	§
A javaslatok alapvetően a költségvetési törvényre vonatkozó kihatással járnak, vagyis a
költségvetést érintő egyes törvények módosítása során kell a korrekciót elvégezni.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 2012. január 1-től hatályba lépő
rendelkezései alapján a jelenleginél jelentősen kevesebb nyilvántartásba vett egyház fog
működni. Erre tekintettel indokolt a javasolt technikai módosítások elfogadása, illetve a
vallási tevékenységet is végző civil szervezetté váló korábbi egyházak javára felajánlott Szja.
1%-os felajánlások rendezése.
Az Szftv. 4/A. § módosítást a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény
2012. január 1-jei hatályba lépése indokolja, hiszen a korábbi, a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényre való hivatkozást
szükséges javítani bennük.
A 6.§ (6) bekezdésének módosítását az indokolja, az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti kedvezményezettek számára a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt felajánlott
összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-ig csak azoknak a szervezeteknek
utalható át, amelyek az átutalás időpontjában is egyházként vannak nyilvántartva.
Az Szftv. 6. § (8) bekezdésének módosítása szövegpontosítást tartalmaz.
Az Szftv. 8/A.§ módosítására azért kerül sor, mert a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett, de a
lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 36. § (5) bekezdése alapján civil
szervezetnek minősülő szervezetekre vonatkozó átmeneti szabályokról rendelkezni kell. Az
átmeneti szabályozás oka, hogy az 1%-os felajánlások rendszere a felajánlástól a
kedvezményezett szervezet számára történő kifizetés két éven áthúzódó folyamat. 2012-ben
az új egyházi törvény miatt bekövetkező változás a kedvezményezetti körben indokolja a civil
szervezetté váló egyházaknak címzett felajánlások sorsának rendezését.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
43.	§
(1)	és (3) bekezdéshez:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a
pénzbeli támogatások között szabályozza a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését,
melyre akkor kerülhet sor, ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította,
67
azonban a kötelezett fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és a bírósági behajtás
átmenetileg lehetetlen. A megelőlegezésre való jogosultság ezen túlmenően szociális
rászorultsághoz kötött. Az állam a megelőlegezés során - a gyermekek jogainak védelme
érdekében - „háttérfelelősként”, lényegében a kötelezett helyett teljesít, átmeneti időszakban.
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a gyámhivatal a jogosult részére - főszabályként
100%-ban - a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatban megállapított
gyermektartásdíj összeget előlegezi meg.
A támogatásban jelenleg, havi szinten több mint 11.000 gyermek részesül. A
jogosultak száma - a társadalmi folyamatok és jogszabály módosítás következményeként -
évről évre emelkedik. Ezzel egyidejűleg emelkedő tendenciát mutatnak a bíróság által
megállapított gyermektartásdíj összegek is. (Egyre gyakoribb a 20-25.000 Ft-os, de nem ritka
az ezt meghaladó mértékű összeg sem.) Ezen folyamatok az elmúlt években egyre emelkedő
mértékű többletforrás bevonását tették szükségessé.
A gazdasági válság eredményezte szűkülő költségvetési keretek következtében
kialakult helyzet azonban már nem teszi lehetővé az állam teljes körű helytállását, így
indokolttá vált az igényeknek és az állam teherviselő képességének összhangba hozatala.
Figyelemmel a megelőlegezésre kerülő összegek növekvő összegére, a szabályozás
módosításával maximálásra kerülne a megelőlegezett gyermektartásdíj havi összege,
meghatározva egyidejűleg azt a támogatási szintet, melyet az állam a gyermek
megélhetésének biztosításához a kötelezett helyett nyújtani tud.
(2)	bekezdéshez:
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
44.	§
Megváltozik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bizonyos csoportjai után a
központi költségvetés által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ennek
alapján szükséges a módosítás végrehajtása.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
45.	§
A javasolt módosítás alapján a rendszeres nyugdíjemelések megállapításánál az emelés
évére tervezett fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény módosítása
68
46. §
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 2012. január 1-től hatályba lépő
rendelkezéseit érvényesíteni szükséges az egyház-finanszírozási törvény vonatkozásában is.
Az egyházi jogi személyek részére az elmúlt évek során juttatott támogatások szakmai és
pénzügyi lebonyolítása során számos gyakorlati nehézség merült fel ezen szervezetek sajátos
jogi státusza, szervezeti rendszere miatt. Az általánostól eltérő szabályok alkalmazásának a
lehetőségére az ügyintézést feleslegesen bonyolító elemek kizárása miatt van szükség.
A javaslat ezen kívül szövegpontosításokat, technikai módosításokat is tartalmaz.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
47.	§
A 2012. évi költségvetésben nincs forrás a hivatkozott törvényhelyeken előírt
dokumentumvásárlási hozzájárulás és a szakmai továbbképzés finanszírozására, ezért
szükséges az ezt szabályozó rendelkezések módosítása, illetve rendeleti szinten történő
szabályozása.
A felhatalmazó rendelkezések jogtechnikai jellegű pontosítását tartalmazza még a
javaslat.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
48.	§
A gyermekeket nevelő intézmények gazdálkodásában könnyebbséget jelent, ha a családi
pótlékot teljes egészében felhasználhatják a gyermek ellátására.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
2001.	évi LXXXIV. törvény módosítása
49.	§
A megmaradt vagyonelemek MNV Zrt-t érintő értékesítési határidejének
meghosszabbítása.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
50.	§
69
A javasolt módosítás a 2012. évre vonatkozóan a költségvetési törvényjavaslattal való
összhang megteremtését szolgálja.
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
51.	§
A Széll Kálmán-terv szerint a közösségi közlekedés hatékonyságának javítása érdekében
2012-től olyan új intézkedések bevezetésére kerül sor, amelyek a költségvetési támogatási
igények mérséklődésével járnak. Az államháztartási egyensúly megőrzésének érdekében a
Konvergencia Program 3.4. A 2012. évi költségvetés fő irányai pontja is megfogalmazza,
hogy a „közösségi közlekedés hatékonyságának javítása lehetővé teszi, hogy a közlekedési
vállalatok támogatására már kisebb összeget fordítson a költségvetés”. A 2012. évi
költségvetésben ezért a közösségi közlekedés támogatása csökken. Ennek részeként az utazási
kedvezmények támogatása, azaz a fogyasztói árkiegészítési kiadások előirányzat 2011-hez
képest 16.000,0 M Ft-tal csökken, amely a helyközi közlekedésnek juttatott árkiegészítési
tételek mérséklésén keresztül valósul meg. Ennek a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény
mellékletében szereplő fajlagos támogatási értékeken való keresztülvezetését tartalmazza a
törvénymódosítási javaslat.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
52.	§
A központi költségvetési hozzájárulás mértékére vonatkozó előírás a költségvetés
jelenlegi helyzetére tekintettel kizárólag a 2012. évre vonatkozóan nem kerülne alkalmazásra.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
módosítása
53.	§
Jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmazó módosítás.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV.
törvény módosítása
54.	§
Az Európai Unió emisszió kereskedelmi rendszerében a 2013-2020-as időszakhoz
kapcsolódóan jelentős állami bevétel keletkezik a kvótaértékesítésből, amely bevételnek
legalább felét az emisszió kereskedelmi rendszer kereteit lefektető 87/2003/EK irányelv
szerint klímapolitikai célokra kell fordítani. A tagállamoknak a bevételek felhasználásáról
kétévente be kell számolni az Európai Bizottságnak.
70
A budapesti 4-es- Budapest Kelenföldi pályaudvar- Bosnyák tér közötti- metróvonal
megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosítása
55.	§
(1)	bekezdéshez:
A budapesti 4-es metróvonal megépítésével összefüggő állami feladatok ellátása jelenleg
több szervezet között oszlik meg. A törvénymódosítás célja, hogy az állami feladatok egy
szervnél jelenjenek meg koncentráltan, ezáltal egyértelmű felelősségi kör rajzolódjon ki,
valamint az állami feladatok ellátása hatékonyabb kereteket között történjen meg.
(2)	bekezdéshez:
Technikai jellegű módosítást tartalmazó szabály.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
56.	§
(1)	bekezdéshez:
A javaslat alapján a felsőoktatásért felelős ágazati miniszter határozza meg a kormány
által képzési területenként meghatározott államilag támogatott felvételi keretszámok
felsőoktatási intézmények közötti elosztását, intézményi keretszámokat. Az 1993-as önálló
felsőoktatási törvény hatályba lépését követően a felsőoktatás működéséért ágazati
felelősséget a felsőoktatásért felelős miniszter gyakorolja, a tervezett új felsőoktatási törvény
koncepciója is határozottan rögzíti a nemzeti erőforrás miniszter azon jogkörét, hogy a
kormány által képzési területenként jóváhagyott államilag támogatott keretszámon belül, az
egyes intézmények támogatott keretszáma elosztásának jogkörét a miniszter gyakorolja.
(2)	bekezdéshez:
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
(3)	bekezdéshez:
A 2011. évi finanszírozási rendelkezésnek a 2012.évre vonatkozó megújítása.
(4)-(6)	bekezdéshez:
Jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmazó szabály.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
57.	§
(1), (3) és (4) bekezdéshez:
71
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
(2) és (5) bekezdéshez:
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld végleges más
célú hasznosítása esetében előírja a földvédelmi járulék megfizetésének a kötelezettségét.
A 21. § (3) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyek során a járulékot nem
kell megfizetni. A (3) bekezdés i) pontja lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a belterületbe
vonást önkormányzati bérlakás építés megvalósítása céljából engedélyezik, akkor nem kell a
földvédelmi járulékot megfizetni.
Ezen lehetőség az ócsai Szociális Családiház-építési Program esetében nem
alkalmazható, mert a törvény csak az önkormányzati bérlakásépítést említi. A törvénynek az
állami bérlakásépítéssel történő javasolt kiegészítése esetén mintegy 80 millió Ft
megtakarítható a Program keretében megvalósítandó beruházás költségeiből.
Ezzel kapcsolatban egy átmeneti rendelkezést is tartalmaz a javaslat.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
58.	§
Az élelmiszerlánc-felügyelet rendkívül nagy terjedelmű hatósági feladatainak ellátása
jelentős költségeket jelent az állam számára. A hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer
működtetésére több milliárdos nagyságrendben, de a költségvetési helyzet függvényében csak
egyre szűkülő forrásokat tud fordítani.
A rendszer pénzügyi működtetése hosszú távra nem megoldott, mivel az
élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések, vizsgálatok jelentősége egyre nő (számuk nem
csökkenthető), ugyanakkor azok finanszírozása a rendszerváltás óta nem rendezett kérdés. A
jelenlegi rendszerben az anyagi fedezetet - közvetett módon - egyfelől a költségvetési
támogatás, másfelől a saját bevételek (díjak, bírságok, egyéb bevételek) jelentik. A saját
bevételek közül a legnagyobb részt a díjtételek jelentik. Az elmúlt időszakban a díjtételek
emelése nem történt meg, egyúttal a költségvetési támogatás mértéke évről évre csökkent, így
a válaszlépés minden alkalommal az ellenőrzések és vizsgálatok racionalizációja lett. A
vizsgálatok hátterét adó műszaki infrastruktúra fejlesztése érdekében mintegy 6 éve nem
történt előrelépés.
Mivel a jelenlegi saját bevételek nem jelentenek fedezetet az élelmiszerlánc-
felügyeleti hatóság működésére, így a költségek jelentős részét - a költségvetési támogatáson
keresztül - végső soron az adófizetők viselik. Nem érvényesül a költségalapú díjszabás elve
sem, mivel az általános költséget is szét kell osztani a díjnemek között.
A jelenlegi igazgatási szolgáltatási díjakat nem csupán önmagukban, hanem uniós
környezetben is vizsgálni kell, mivel az EU-ban érvényesül egyfajta díjverseny: a tehetősebb
72
tagállamok bizonyos díjak átvállalásával és adófizetőkre történő terheléssel növelik az adott
élelmiszerlánc-szereplők versenyképességét.
Más országok tapasztalatait felhasználva, illetve a közösségi gazdaságpolitikai
irányelvek alapján, az állami költségvállalás mellett a legcélszerűbb az, hogyha az
élelmiszerlánc-szereplők közvetlenül járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. A bevezetendő
felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor tekintettel kell lenni
globálisan a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az
arányos teherviselésre is.
A vizsgálati díjak átalánydíjakkal való teljes kiváltása nem lehetséges, mert az
élelmiszerlánc-szereplők jellemzői (érintőleges részvétel az élelmiszerláncban, vegyes
tevékenységi körök, e tevékenységek elhatárolásának és külső szereplő általi mérésének
lehetetlensége) nem teszik lehetővé az arányos teherviselést és jelentős piaczavarást
okoznának különösen az inputanyag-kereskedelemben. Továbbá a hatósági díjak
meghatározásáról szóló uniós jogszabálynak (a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-
egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő
megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló,
2004. április 29-i 882/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet) sem felelnek meg. Ezen
problémák csak egy vegyes, a vizsgálati díjak mellett átalánydíjakkal is operáló díjrendszer
kialakításával oldhatóak meg. Ezt segíti, hogy az uniós jogszabályok lehetővé teszik a vegyes
díjrendszer kialakítását, és jelentős szabadságot adnak a díjmértékek, díjfizetésre kötelezettek
körének meghatározásában. A kétszeres díjfizetés elkerülése érdekében a törvényjavaslatban
szereplő felügyeleti díj bevezetésével egyidejűleg felülvizsgáljuk az élelmiszerlánc-
felügyeleti területen alkalmazott, hatósági eljárásokért és vizsgálatokért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjakat.
A javaslat szerint a felügyeleti díj befizetése egy önbevalláson alapuló rendszerben
történne. A díjfizetésre kötelezetteknek minden évben a személyi jövedelemadó-bevallás,
illetve a társasági adóbevallás határidejével egyidejűleg kell bevallania az előző évi
jövedelme/nettó árbevétele alapján számított felügyeleti díjat, és az így bevallott felügyeleti
díjat két részletben befizetni az állam részére.
Mentesülnek a felügyeleti díjfizetési, illetve bevallási kötelezettség alól a
mezőgazdasági kistermelők. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
meghatározza a mezőgazdasági kistermelő fogalmát, miszerint mezőgazdasági kistermelőnek
minősül az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tevékenységéből az adóévben megszerzett
bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
59.	§
(1)	bekezdéshez:
A jogalkalmazást, illetve az értelmezést segítő, valamint a bírságközpontosítással
kapcsolatos módosítások.
(2)	bekezdéshez:
73
A javaslat a VI. kategóriába sorolt színházak számára pályázati úton fordítható
támogatások összegét a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével állapítja
meg.
(3)-(5) bekezdéshez:
Jogtechnikai jellegű módosítást tartalmazó szabályok.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
60.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdése lehetőséget
ad arra, hogy a minősítésre jogosultak minősítői jogkörüket írásban átruházhassák „Szigorúan
titkos!” minősítési szintű adat esetén a helyettesükre, illetve a Kormány tagja a helyettes
államtitkárokra, míg a „Titkos!”, „Bizalmas!” és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű
adat vonatkozásában az irányításuk alatt álló, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező
szervben vezetői megbízással rendelkezőkre, illetve vezetői beosztásban kinevezettekre. A
jogalkotó ezt az általános jellegű szabályozást a (3) bekezdésben szűkíti. A honvédelemért
felelős minisztert, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős minisztert, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztert ugyanis a Kormány tagjai köréből
kiemeli, velük együtt a külügyminisztert nem szerepelteti. A polgári titkosszolgálatokat
irányító miniszter egyik jogutódjaként a külügyminiszter ebben a felsorolásban közvetetten
már megjelenik, saját eredeti feladatkörében viszont nem. Ennek az ellentmondásos
helyzetnek a feloldását szolgálja a javaslat.
A minősített adatok kezelésére vonatkozó engedély és a minősített adat kezelésére
szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedély megszerzéséhez,
továbbá a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági
feltételek biztosítása érdekében indokolt hosszabb felkészülési idő biztosítása a
jogalkalmazóknak.
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
61.	§
A „miniszterelnöki főtanácsadó/tanácsadó” megnevezést a kormánytisztviselők
jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 33. § (3) bekezdése alapján a miniszterelnök
személyes tanácsadójaként tevékenykedő miniszterelnöki megbízottak használják, illetve ez a
hivatkozás a velük történő kapcsolattartásban használatos. Ezen túl, a főtanácsadói, tanácsadói
munkakörökbe a Miniszterelnökséget vezető államtitkár - mint a munkáltatói jogokat
gyakorló - nevezhet ki egy adott személyt, a megbízottak esetében ez a miniszterelnök
hatásköre. A két kategória elkülönítésére ezért szükséges az elnevezés módosítása.
74
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról szóló 2010. évi CXVI. törvény módosítása
62.	§
A törvénymódosítás az e-közműre, valamint az építésügyi monitoringrendszerre
vonatkozó szabályozás bevezetésének kezdő időpontjaként 2012. január első napját határozta
meg a 11. § (2) bekezdésében. Indokolt azonban hosszabb felkészülési idő biztosítása a
jogalkalmazóknak, így javasolt a módosítással a rendszerek bevezetési kötelezettségét két
évvel elhalasztani.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI.
törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
63.	§
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény
módosítása
64.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény tartalmi és
kodifikációs hiányosságainak kiküszöbölése érdekében történő technikai jellegű módosítások.
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény eltérő szöveggel történő
hatálybaléptetése
65.	§
(1)	bekezdéshez:
A Legfőbb Ügyészség sajátos szervezeti felépítéséből adódó igények és az ezzel
kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok indokolják, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011.
évi CVIII. törvényben az ügyészség jogi személyiséggel nem rendelkező, de
kötelezettségvállalásra jogosult szervei beszerzéseinek értékét ne kelljen egybeszámítani.
(2)	bekezdéshez:
Lásd az I. fejezetre vonatkozó indoklást.
75
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény eltérő
szöveggel történő hatálybaléptetése
66.	§
Magyarország legfőbb közjogi méltóságai a közélet fontos résztvevői, a rendelkezésükre
álló adományozási keret tisztségük betöltése során biztosítja, hogy nemzeti érdekeket szolgáló
közéleti szerepeiket zavartalanul elláthassák. A keretek felett az említett személyek
rendelkezni jogosultak, a támogatottak körét egyedi döntéssel határozzák meg. Mivel a
módosítani javasolt törvényben a jelenlegi szabályozás alapján a támogatottak köre nem
teljesen egyértelmű, és az Országgyűlés elnöke, valamint a volt köztársasági elnökök által
támogatott kör korlátozása nem cél, a támogatható szervezetek, személyek körének
pontosítása szükséges.
III. Fejezet
67.	§
A törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések.
68.	§
A bírságbevételek központosításával összefüggő átmeneti rendelkezések.
69-72. §
A törvény egyéb rendelkezéseivel összefüggő hatályon kívül helyező, valamint egyes
törvényi előírások hatálybalépését megakadályozó rendelkezések.
73.	§
Lásd a 28. §-ra vonatkozó indoklást.
74.	§
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény itt javasolt módosítása a
központi költségvetési forrásautomatizmusra vonatkozó, 2013-tól érvényesülő szabályt
állapítja meg.
76