﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4659. számú törvényjavaslat
a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati
intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek
átvételéről
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi.......törvény
a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és
a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a
közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése,
valamint a területi és helyi közigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának
orvoslása és a struktúrájának átláthatóbbá tétele, az ellátási színvonal emelése, egységessége,
valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében a következő
törvényt alkotja.
7.	Értelmező rendelkezések
i§
E törvény alkalmazásában
1.	intézmény: az átvett önkormányzati feladat ellátását végző vagy a feladat ellátásában
közreműködő intézmény szervezeti formájától függetlenül, különösen ide értve a megyei
önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervet - kivéve a megyei közgyűlés
hivatalát - a megyei önkormányzat által fenntartásra átvett költségvetési szervet, a megyei
önkormányzat által létesített közalapítványt, alapítványt, és azokat a gazdasági társaságokat,
és egyéb gazdálkodó szervezeteket, amelyek részben vagy egészben a megyei önkormányzat
tulajdonában állnak (a tulajdoni hányad erejéig), valamint a Fővárosi Önkormányzat
fenntartásában lévő egészségügyi intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat által
létrehozott és fenntartott, egészségügyi feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok,
gazdasági társaságok, amelyek részben vagy egészben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában
állnak (a tulajdoni hányad erejéig).
2.	funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított
szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, - nem szakmai feladatellátáshoz
kötődő - belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás
gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi
kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését
szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatok, valamint
a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.
3.	átvett vagyon: a megyei önkormányzat vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat
egészségügyi intézményekhez kapcsolódó vagyona, ideértve a tulajdonában álló valamennyi
ingó és ingatlan vagyont, valamint vagyoni értékű jogot.
2
2.	A megyei önkormányzat vagyonának, intézményeinek, valamint a Fővárosi
Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvétele
2.§
(1)	A megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei
önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga,
valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona
és vagyoni értékű joga, (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, valamint a megyei
önkormányzatok tulajdonában lévő jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság (a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig), alapítványa,
illetve közalapítványa (a továbbiakban együtt: intézmények) 2012. január 1-jén állami
tulajdonba kerülnek, továbbá alapítói, fenntartói joguk az e törvényben meghatározott
szervekre jelen törvény erejénél fogva száll, A költségvetési szerveket az állam a szállítói
tartozásukkal együtt veszi át. A jogutódlást a bíróságok és cégbíróságok az erre vonatkozó
kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átvezetni kötelesek.
(2)	Az (1) bekezdésben szabályozott állam általi átvétel alól kivételt képez a megyei
önkormányzat és az állam által kötött külön megállapodásban meghatározott vagyonelemek
köre.
(3)	Az (1) bekezdésben szabályozott vagyonátszállást nem akadályozza a megyei
önkormányzat vonatkozásában folyamatban lévő adósságrendezési eljárás. Az állam a
hitelezőkkel szemben az adósságrendezési eljárásban bejelentett hitelezői követelések
tekintetében az adósságrendezési eljárásba bevont vagyon mértékéig felel, a kielégítésre a
helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. törvény IV. fejezetét
kell megfelelően alkalmazni. A megyei önkormányzattal szemben folyamatban lévő
adósságrendezési eljárás a törvény hatályba lépésével megszűnik.
(4)	A feladat és a vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és
fenntartói jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, az állami
vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a
Polgári Törvénykönyv, valamint a feladatátadás és jogutódlás alapvető feltételeiről szóló, a
megyei önkormányzatok és a Kormány, valamint a Fővárosi Önkormányzat és a Kormány
közötti megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) az irányadó. A tulajdonosi és fenntartói
jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a fenti keretek között a
megyei közgyűlések elnökei, a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai és a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) vezérigazgatója, illetve a
főpolgármester, az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási
szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) vezetője és az MNV Zrt. vezérigazgatója között
3
megkötött átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: átadás-átvételi megállapodás)
rendezi.
(5)	Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007.
évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő
megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek
megfelel.
3-§
(1)	Az e törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon
keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva:
a)	a megyei önkormányzatoktól, valamint a Fővárosi Önkormányzattól átkerülő egészségügyi
intézmények vonatkozásában a kijelölt szerv,
b)	az egyéb átvett intézmények vagyona tekintetében a területileg illetékes megyei
intézményfenntartó központ.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban az MNV
Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell
alkalmazni.
4.§
(1)	Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.
(2)	Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet e törvény
hatályba lépését követő 90 napon belül kell a Cégbíróságnál előterjeszteni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti változást illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül
lehet bejelenteni a cégbíróságon.
3.	A megyei önkormányzatok adósságának átvétele
5.§
(1)	A Magyar Állam 2011. december 31-ig átvállalja a megyei önkormányzatok
adósságát, valamint a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon elemeket, amelyek
kifejezetten és nevesítetten az átvételre kerülő intézményekhez, az általuk ellátott
feladatokhoz kapcsolódóan kerültek felvételre, illetve kibocsátásra.
(2)	A Magyar Állam nevében a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól
(a továbbiakban együtt: megyei önkormányzat) az (1) bekezdés szerinti adósság átvállalás
során az államháztartásért felelős miniszter jár el.
4
4.	Az intézmények átvételének szabályai
6§
(1)	A Magyar Állam és a megyei önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések
végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az átadás-átvétel végrehajtása
érdekében megyénként intézmény átadás-átvételi bizottság (a továbbiakban: bizottság),
valamint egészségügyi intézmény átadás-átvételi bizottság (a továbbiakban: egészségügyi
bizottság) működik.
(2)	A bizottság vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei
kormányhivatal főigazgatója, az intézményi biztos, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei
önkormányzat főjegyzője, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)
területi szervének vezetője. Az egészségügyi bizottság vezetője a kijelölt szerv képviselője,
tagjai a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár
területi szervének vezetője.
(3)	A bizottság és az egészségügyi bizottság feladata a megyei intézményekre vonatkozó
átadás-átvételi megállapodás előkészítése. Az átadás-átvételi megállapodást a megyei
intézmények tekintetében a kormánymegbízott és a megyei közgyűlés elnöke, a megyei
egészségügyi intézmények tekintetében a kijelölt szerv vezetője és a megyei közgyűlés
elnöke, a fővárosi egészségügyi intézmények tekintetében a főpolgármester és a kijelölt szerv
vezetője, valamint mindhárom esetben az MNV Zrt. vezérigazgatója köti meg. A feleknek az
átadás-átvételi megállapodásokat 2011. december 31-ig kell megkötniük, A határidő
elmulasztása az intézmények átvételét nem akadályozza.
(4)	Az átvételre kerülő egészségügyi intézményeket az 1. melléklet tartalmazza.
(5)	Az átadás-átvételi megállapodásokban a megyei közgyűlés elnöke, illetve a
főpolgármester teljeskörű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott,
ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért,
teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a 2. melléklet szerinti teljességi
nyilatkozattal.
5.	Az egészségügyi szolgáltatók átadásának speciális szabályai
7.§
(1)	A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi
ellátási kötelezettségét, a meglévő lekötött kapacitásai mértékét és szakmai összetételét,
valamint az érvényes finanszírozási szerződése szerinti finanszírozásra való jogosultságát.
5
(2)	Az egészségügyi szakellátási kötelezettség állam általi átvételére tekintettel - a 18. § (2)
bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott eljárásban - az egészségügyi
államigazgatási szerv 2012. március 31-éig 2012. május 1-jei hatálybalépéssel - a Kormány
által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével - meghatározza az e
törvény hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók
a)	fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló
2006. évi CXXXII, törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4/A. § (3) bekezdésében,
b)	az a) pont szerinti kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területet a (3) bekezdésben
foglalt szempontok alapján, azzal, hogy a döntés nem érintheti hátrányosan az uniós és a
hazai pályázatokkal összefüggésben vállalt beruházási és fenntartási kötelezettségeket,
valamint az ezekhez kapcsolódó, előzetesen befogadott többletkapacitásokat.
(3)	Az ellátási területeket az érintett egészségügyi szolgáltatók számára a (2) bekezdés
szerinti eljárás során - az Eftv. 5/A. § (2) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével
a)	azoknak az eseteknek a kivételével, amikor szakmai szempontból indokolatlan az ellátási
területnek az adott szakmához tartozóan valamennyi progresszivitási szinten történő
megállapítása, az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti
progresszivitási szintenként külön-külön,
b)	az Eftv. végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti fekvőbeteg-szakellátásban
finanszírozható szakmánként,
c)	az Eftv. 5/A. § (9) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével átfedésmentesen,
d)	hézagmentesen,
e)	a rehabilitációs szakellátások, valamint az egyes egészségügyi szolgáltatók által szakmai
specialitások alapján több térségre kiterjedően nyújtott, országosan kiemelt ellátások
kivételével az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak
figyelembevételével,
J) aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a progresszivitás alapszintjén az Eftv. 4/A. §
(4)	és (6) bekezdésében foglalt elérési szabályok figyelembevételével,
g)	a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitás, valamint a szolgáltató által ellátott terület
közötti arányoknak az adott szakma országos átlagához viszonyított aránya
figyelembevételével, és
h)	az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a magasabb progresszivitási szintű ellátást
nyújtó szolgáltatók esetén a progresszivitási szintekre jutó kapacitások arányainak és az egyes
progresszivitási szinteken végzett beavatkozások tárgyévet megelőző év betegforgalom
szerinti arányainak figyelembevételével
kell meghatározni.
(4)	Amennyiben az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás nem tartalmazza
valamely finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató járóbeteg-
szakellátási kapacitásaira, illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási területekre vonatkozóan a
6
törvény által előírt adatokat, az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. március 31-éig
köteles azt a rendelkezésre álló adatok alapján pótolni. Ha valamely adat azért hiányzik a
nyilvántartásból, mert az érintett egészségügyi szolgáltató járóbeteg-szakéi látási kapacitásai,
illetve az azokhoz kapcsolódó ellátási területek nem kerültek megállapításra, az egészségügyi
államigazgatási szerv - az Eftv. 5/A. § (2) - (6), (9) és (10) bekezdésében foglaltak, valamint
a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével - 2012. március
31-éig hivatalból megállapítja a kapacitást, illetve az ellátási területet, és a megállapított
adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(5)	A (2)-(4) bekezdés alapján a kapacitást és az ellátási területet megállapító határozatok
ellen fellebbezésnek nincs helye, azok hatálybalépésével egyidejűleg az adott szolgáltatók
kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott határozatok hatályukat vesztik. Az
egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak és ellátási területeinek az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése
szerinti nyilvántartását a határozatok hatálybalépésével egyidejűleg módosítani kell.
(6)	A (2)-(5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatokat az
egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az egészségbiztosító a megkeresésétől
számított 5 napon belül az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja.
(7)	Az Eftv.-nek a (2) bekezdés szerinti eljárások során történő alkalmazásakor régió alatt az
Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térséget kell érteni.
(8)	Az átadás-átvételi megállapodásban részletesen rögzíteni kell az intézmények, illetve az
egészségügyi intézmények teljes körét, a feladatok és a vagyon átadásának tárgyi, dologi,
pénzügyi feltételeit, valamint rendelkezni kell a megállapodás aláírását követően az átadásig
keletkező jogokról és kötelezettségekről. Az átvételre kerülő egészségügyi intézményeket az
1.	melléklet tartalmazza.
(9)	Az átadás-átvétel során különösen meg kell állapodni:
a)	együttműködési kötelezettségről a felek között az átadás-átvétel során, valamint a jövőbeni
megyei egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó koncepcionális kérdésekről,
b)	az egészségügyi szolgáltatók, valamint az egészségügyi szolgáltatók működéséhez
kapcsolódó vagy azt elősegítő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságok jogszerű működését biztosító alapító, létesítő okiratok, szabályzatok
eredeti, illetőleg hitelesített példányainak átadásáról (a működésre, gazdálkodásra vonatkozó
szabályzatok, illetve azok módosításai),
c)	az egészségügyi szolgáltatók vezetőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási
adatokról, (foglalkoztatottak létszáma foglalkoztatási jogviszony szerinti bontásban),
d)	a megyei önkormányzat által tett, illetőleg az általa fenntartott egészségügyi szolgáltatóra
háruló, az átadás-átvétel napján hatályos, illetve ezt követően hatályba lépő
kötelezettségvállalásokról (különös tekintettel közbeszerzésekre, döntési moratórium alatt
érkezett és még döntés előtt álló közbeszerzési mentességi kérelmekre, beruházásokra,
intézményi épület beruházásokra, felújításokra, a hosszú távú kötelezettségvállalásokra) és
7
egyéb kötelezettséget alapító intézkedésekről (beleértve a pályázatokat, ígérvényeket,
szándéknyilatkozatokat) szóló tételes és a szükséges magyarázatokkal ellátott kimutatásról,
e)	az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos tervezési feladatkörbe tartozó
európai uniós társfinanszírozású projektek helyzetéről,
f)	az átadás-átvétel napján hatályos, illetve később hatályba lépő, harmadik személlyel
szemben fennálló, adott esetben nem jogszabályi rendelkezésen alapuló, de érvényesíthető
bármilyen jogosultságról, igényről, a vitatott, adott esetben per vagy más vitarendezési eljárás
tárgyává tett kérdésről, az azzal kapcsolatos álláspontjáról és annak indokairól, külön
kiemelve az európai uniós programokkal kapcsolatos vitás kérdéseket,
g)	az eszköz- és vagyonleltárról (ingatlanok jegyzéke figyelemmel azok terheire, illetve az
1990 után egészségügyi ellátás céljára használt olyan ingatlanokra, amelyek egészségügyi
funkciója megváltozott és egyéb közcélra sem került hasznosításra, ingó vagyon és egyéb
vagyonelemek összesített bemutatása), vagyoni értékű jogról,
h)	az egészségügyi szolgáltatók költségvetési helyzetéről, tárgyévi költségvetés
végrehajtásáról és előző évi beszámolóról (kötelezettségvállalás teljesítés, pénzeszköz
állomány, pénzmaradvány-felhasználásokról, beruházások és felújítások, vagyoni helyzete:
saját tulajdonban álló, illetve egyéb jogcímen működtetett eszköz- és ingatlanvagyon, vagy
más vagyonelem bemutatása, ezzel kapcsolatos nyilvántartások),
i)	minden olyan körülményről, veszélyről, illetve lehetőség számbavételéről, amely az adott
egészségügyi szolgáltató működését érdemben befolyásolhatja, valamint az eredményes
feladatellátáshoz szükséges további tényekről, körülményekről.
*•§
(1)	Az egészségügyi szakellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként
működő egészségügyi szolgáltató alapító okiratának módosítását a Kincstár 2011. december
28-áig jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba.
(2)	Az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató esetében az egészségügyi államigazgatási
szerv az egészségügyi szolgáltató kérelmére módosítja a működési engedélyt és a jogszabály
alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartásban 2012. január 15-éig átvezeti
a módosult adatokat.
(3)	Az egészségbiztosítási szerv az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltató finanszírozási
szerződését figyelemmel a fenntartó és a működési engedély változására 2012. május 1-jéig
módosítja.
6.	A megyei intézményfenntartó központ
9.§
(1)	A megyei önkormányzatoktól az intézmények átvételével együtt átkerülő egyes, nem
egészségügyi feladatokat külön törvény alapján a megyei kormányhivatalok látják el.
8
(2)	Az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézményekkel összefüggő
intézmény-fenntartási feladatokat a megyei intézményfenntartó központok látják el.
(3)	Az egészségügyi intézményekkel összefüggő intézmény-fenntartási feladatokat a kijelölt
szerv látja el.
10.	§
(1)	A megyei intézményfenntartó központ feladata a megyei Önkormányzatoktól - az
egészségügyi intézmények kivételével - átvett intézmények fenntartása. A megyei
intézményfenntartó központok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.
(2)	A megyei intézményfenntartó központ működésének költségeit az Országgyűlés a
költségvetési törvénynek a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett
minisztérium fejezetében biztosítja.
(3)	A megyei intézményfenntartó központot a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a
kormánymegbízott útján irányítja.
11. §
(1)	A megyei intézményfenntartó központ az e törvény alapján átvett költségvetési szervek
középirányító szerve, és ezen szervek tekintetében gyakorolja az alapítói jogokat, valamint
kormányrendeletben meghatározott egyéb irányítási jogokat.
(2)	A megyei intézményfenntartó központ a középirányítói jogkörét az illetékességi területén
található megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának az egyetértésével gyakorolja.
12. §
(1)	A megyei intézményfenntartó központban foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat
az intézményvezető gyakorolja.
(2)	A megyei intézményfenntartó központba kinevezni javasolt személyről az
intézményvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel szemben a
tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető
ki.
(3)	Az átvett megyei intézmények közalkalmazottai és munkavállalói felett a munkáltatói
jogokat az átvett intézmény vezetője gyakorolja.
13. §
(1)	A megyei intézményfenntartó központ, valamint a kijelölt szerv az átvett intézmény
fenntartójának, alapítójának, kezelőjének általános és egyetemleges jogutódja.
9
(2)	A törvény hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a
megyei intézményfenntartó központ jár el fenntartóként.
14.	§
(1)	Az átvett intézmények vagyonelemei, illetve az intézmények működését biztosító források
terhére a megállapodásban foglalt időponttól az átadás napjáig új kötelezettség a megyei
intézmények esetében a területileg illetékes megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának,
egészségügyi szolgáltató esetében a kijelölt szerv vezetőjének jóváhagyása nélkül nem
vállalható, valamint jóváhagyás nélkül nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a megyei intézmények, illetve az egészségügyi
szolgáltatók napi üzemi működését érintően hozzájárulás nélkül 2011. december 28-áig
vállalhatnak 2012. február 29-éig átnyúló időszakot érintő kötelezettséget.
(3)	A megyei önkormányzat vagyona, valamint a megyei önkormányzat intézményeinek
vagyonelemei, illetve az átadásra kerülő fővárosi egészségügyi szolgáltatók, valamint a
működésükhöz kapcsolódó vagy azt elősegítő, közvetlen vagy közvetett többségi
részesedésükkel működő gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedés és vagyon
elidegenítésére és megterhelésére 2012. január 1 —jéig nem kerülhet sor.
7.	Intézményi biztos
15.	§
(1)	A kormánymegbízott intézményi biztost nevez ki. Az intézményi biztos feladata a megyei
intézményfenntartó központ kialakításának előkészítése.
(2)	Az intézményi biztos megbízatása meghatározott időre, de legkésőbb 2011. december 31-
ig szól. Az intézményi biztos a megyei kormányhivatal minisztériumi főosztályvezető
besorolású kormánytisztviselője.
(3)	Az intézményi biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt
napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki intézményi biztosnak.
8.	Az átvett intézmények foglalkoztatottai és a megyei önkormányzati hivataloknál
foglalkoztatott köztisztviselők
16.	§
10
(1)	Az ezen § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott szervek foglalkoztatotti állományába
kerülnek a megyei önkormányzati hivataloknál és gazdasági ellátó szervezeteinél a fenntartott
intézmények működtetését, irányítását végző köztisztviselőket, közalkalmazottakat és
munkavállalókat (a továbbiakban: foglalkoztatottak).
(2)	A 9. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzat hivatalaiban szakmai feladatokat
ellátó köztisztviselők a megyei kormányhivatal szakmai feladatokat ellátó szervezeti
egységéhez kerülnek.
(3)	Az egészségügyi intézmények működtetését, irányítását ellátó foglalkoztatottak a kijelölt
szerv állományába, az egyéb megyei intézmények működtetését, irányítását ellátó
foglalkoztatottak a megyei intézményfenntartó központok állományába kerülnek át.
(4)	A megyei önkormányzatok hivatalaiból és gazdasági ellátó szervezeteiből az átvett
egészségügyi intézmények fenntartásával Összefüggésben funkcionális feladatokat ellátó
köztisztviselők és munkavállalók a kijelölt szerv, az egyéb átvett intézmények ezen
feladatokat ellátó köztisztviselői és munkavállalói a megyei intézményfenntartó központ
állományába kerülnek.
(5)	A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti a megyei intézmények által
foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát.
17.	§
(1)	Az átvett nem egészségügyi intézmény vezetőjének, vezető tisztségviselőjének,
kuratóriuma vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének foglalkoztatási jogviszonya, és az
intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői
megbízása - a munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában - legkésőbb 2012.
március 31. napján e törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnés nem érinti a
jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a
megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.
(2)	Az egészségügyi szolgáltató főigazgatójának és gazdasági igazgatójának e törvény
hatálybalépésekor fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagy az intézmény
vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a
főigazgatói, gazdasági igazgatói munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) és (5) bekezdés
alapján történő betöltéséig fennmarad.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a főigazgatói vagy a gazdasági igazgatói feladatok
ellátására határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott
idő lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy
gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (4) és (5) bekezdés alapján még
nem került betöltésre.
11
(4)	Az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására e
törvény hatálybalépése és 2012. március 31-e között pályázatot kell kiírni.
(5)	A (2) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok
ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás a (4) bekezdés szerinti pályázat alapján
a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör betöltésével, vagy a főigazgatói, gazdasági
igazgatói megbízás adásával egyidejűleg megszűnik. A megszűnéssel egyidejűleg
a)	a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell
tovább-foglalkoztatni, vagy
b)	a pályázat megnyerése esetén
ba)	a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni vagy
bb)	- ha jogszabály azt előírja, a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra
vonatkozó rendelkezései alkalmazásával - vele új munkaviszonyt kell létesíteni.
(6)	A jogviszony (5) bekezdés alapján történő megszűnése nem érinti a jogszabályban vagy a
foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó
juttatáshoz való jogot.
(7)	A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az
egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő
egészségügyi dolgozó munkavégzésére irányuló jogviszonyát.
(8)	Az átadásra kerülő egészségügyi szolgáltatóknál működő tulajdonosi felügyelő tanácsok e
törvény hatályba lépését követő napon megszűnnek. A megszűnésig a tanácsok tagjait
megillető tiszteletdíjat a delegáló önkormányzat fizeti meg.
9.	Záró rendelkezések
18. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a megyei intézményfenntartó központ jogállását, működésének részletes szabályait,
feladat- és hatáskörét,
b)	a megyei intézményfenntartó központ feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes
szabályait,
c)	a megyei önkormányzatoktól átvett intézményekhez kapcsolódó irányítási jogköröket, az
intézmények fenntartásával, irányításával és vezetésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek
részletes szabályait,
d)	a fővárosi, megyei önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények felett az
egészségügyért felelős miniszter által kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv által
gyakorolt feladat- és hatásköröket, az általa gyakorolt jogokat és kötelezettségeket,
e)	a megyei önkormányzatok nem egészségügyi intézményeinek átadás-átvételéről szóló
megállapodás megkötésének és tartalmának részletszabályait,
12
f)	az egyes költségvetési szervek fenntartói feladatait ellátó szervek kijelölését
rendeletben szabályozza.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egészségügyi
szakellátási felelősség állam által történő átvételével összefüggésben
a)	a fekvőbeteg-szakellátások és a hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátások tekintetében
aa)	a kapacitások felosztásának, újraosztásának, módosításának és átcsoportosításának,
ab)	az ellátási területek meghatározásának, módosításának
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben
meghatározott szabályoktól eltérő eljárási szabályait,
b)	a kapacitásoknak és az ellátási területeknek az a) pont szerinti eljárásokban történő
meghatározására kijelölt államigazgatási szervet és az ezekben az eljárásokban
véleményadásra jogosult szakértői szervet.
(3)	Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az e
törvény szerint vagyonkezelői joggal rendelkező központi államigazgatási szervet.
19.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A törvény 1-5. §-ai, 7. §. (1) bekezdése, 9-13. §-ai, 16-17. §—ai, 19-70. §-ai, a 71. § (1) —
(4)	bekezdései, 74. §-a és 76. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lépnek hatályba.
20.	§
(1)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben a védelmi titkársági feladatok
ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit a megyei
önkormányzat és a megyei kormányhivatal közötti megállapodás rögzíti, melyet az érintettek
legkésőbb 2012. január 31-ig megkötnek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötésekor az átvett feladathoz
kapcsolódó jogviszonyok alatt minden jog és kötelezettség, valamint az átvett feladathoz
tartozó létszám, és ahhoz tartozó eszköz- és infrastruktúra-állomány is értendő.
10.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. éviLXV. törvény módosítása
21. §
13
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a
következő 92/E. §-sal egészül ki:
„(1) Ha törvény a helyi önkormányzat vagyonának az államrészére való átadásáról
rendelkezik, e vagyon tekintetében a 79. § (2) bekezdés a) pontja, a 80. § (2) bekezdése, a 92.
§ (14) bekezdése, a 92/C. § (6) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2)	A 80. § (5) bekezdése szerinti vagyon átruházásához a társuló önkormányzatok
egyetértése szükséges.”
(2)	Hatályát veszti az Ötv. 63/A. § n) pontjában az „az alapellátást meghaladó egészségügyi
szakellátásról és” szövegrész, a 69. §, és 70. §., valamint a 115. § (5) bekezdése.
11.	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes
centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
módosítása
22. §
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 113. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„113.§ A fenntartó és a fővárosi közgyűlés jóváhagyja a megyei, fővárosi múzeumi szervezet
éves munkatervét és költségvetési előirányzatát.”
12.	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
23.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény 19. §-a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tíz éves elidegenítési tilalom alól a helyi
önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására a
megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint
a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló............
törvény alapján került sor.”
13.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
24.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14
(E törvény alkalmazásában fenntartó:)
„ma) a központi költségvetési szerv, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban:
megyei fenntartó), a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti
intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési
kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt:
állami fenntartó),”
25.	§
Az Szt. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam a megyei fenntartó útján, valamint a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni)
„(a) a szakosított ellátások megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a
települési önkormányzat nem köteles;
b)	a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;”
26.	§
Az Szt. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A megyei fenntartó, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást
nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére, illetve a fővárosra kiterjed.
(2)	A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést
nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint az államnak a megyei fenntartó útján
teljesített ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá -
előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább
két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei fenntartó azonban - szükség
esetén - a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.”
27. §
Az Szt. 90/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/A. § A szociális hatóság az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettségek
teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri, és amennyiben az önkormányzat, illetve a
megyei fenntartó az ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói
feladatának, illetve az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem
tesz eleget, megfelelő határidő tűzésével felszólítja a feladat teljesítésére.”
15
28. §
Az Szt. 91. §-a a következő (2)—(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének a jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az állam a megyei fenntartó útján teljesítendő ellátási kötelezettségének a szociális
szolgáltatást nyú jtó
a)	szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy
b)	szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás
nyújtásának átvállalásáról szóló - 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási
szerződés megkötésével
tehet eleget.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató, intézmény létrehozásához, átszervezéséhez
és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.
(4)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötéséhez,
módosításához és megszüntetéséhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
jóváhagyása szükséges.
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
az adott megye szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, a
megyében elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján
dönt.”
29.	§
(1)	Az Szt. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A koncepció - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza különösen
a)	a megye, főváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb
jellemzőit,
b)	a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét,
legfontosabb szociális jellemzőit,
c)	a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer
korszerűsítésének irányait.”
(2)	Az Szt. 92. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A megye, a főváros területén működő nem állami és egyházi fenntartók kötelesek
együttműködni a fenntartóval, valamint a megyei, fővárosi önkormányzattal és adatot
szolgáltatni a koncepció készítése során.”
16
30.	§
Az Szt. 94/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás
iránti kérelemről)
„e) a megyei fenntartó által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető”
(dönt.)
31.	§
Az Szt. a következő 131/B. §-saI egészül ki:
„131/B. A megyei fenntartó által fenntartott szociális szolgáltatások fenntartásának költségeit
az állam feladatfinanszírozás útján biztosítja.”
32.	§
(1)	Az Szt. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcímet megelőzően a következő
140/1. §-sal egészül ki:
„140/1. § (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények
fenntartói joga 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei
intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
szóló 2011. évi ... törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át, ezt az időpontot
követően a folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a megyei fenntartó jár el
fenntartóként és beutaló szervként.
(2)	A megyei önkormányzatok által megkötött és 2011. december 31-én érvényes ellátási
szerződés 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei
intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
szóló 2011. évi ... törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra száll át.
(3)	A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési
engedélyét a működést engedélyező szerv 2012. január 31-éig hivatalból módosítja.”
33.	§
(1)	Az Szt.
a)	58/A. § (2) bekezdésének záró mondatrészében a „hozzájárulásra” szövegrész helyébe a
„hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra” szöveg,
17
b)	65. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei
fenntartó” szöveg,
c)	85/C. § (5) bekezdésében a „megyei, ” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó és a”
szöveg,
d)	90. § (4) bekezdésének első mondatában az „önkormányzat” szövegrész helyébe az
„önkormányzat, megyei fenntartó” szöveg,
e)	115. § (1) bekezdésének első mondatában a „hozzájárulás” szövegrész helyébe a
„hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Szt. 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei,” szövegrész.
(3)	Hatályát veszi az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV.
törvény 82. §-ának (5) bekezdése.
14.	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
34.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 88. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve a megye területén működő helyi önkormányzatok
véleményének kikérésével és közreműködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez
szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózat-
működtetési és köznevelési fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv) készít. A
fejlesztési terv készítésénél a Központi Statisztikai Hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a
továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői
és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei
szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a megyei jogú város saját területére
elkészíti, majd együttesen hagyják jóvá. A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként
jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelező - a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve által ellátott - feladatok ellátására, ennek keretei
között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények
teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása
tekintetében tartalmaznia kell a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
és az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer
átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A köznevelési fejlesztési terv elkészítésébe be kell
vonni az érdekelt nemzetiségi önkormányzatokat. A fejlesztési terv elkészítéséhez - az adott
nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésben - be kell szerezni az érintett települési és országos
18
nemzetiségi önkormányzat egyetértését. A fővárosi önkormányzat, illetve a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervének megkeresésére a közreműködők
kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi
fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat határozattal adja ki. A megyei fejlesztési tervet a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve készíti el, nyilvánosságra hozza a
honlapján, továbbá elektronikus úton megküldi az érintett önkormányzatoknak, és a
közoktatási intézményeknek. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus
szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba
vételének igazolásával a fővárosi önkormányzatnál vagy a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervénél bejelentkezett.”
35.	§
A Kt. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének
helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye
területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell
elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve és az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a
közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen
állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol
vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös
tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A
beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az
egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség
teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát. A nem
helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési
terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás
keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a 81. §
(11)	bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési
önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást
kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat,
nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet
feltüntetni.”
36.	§
A Kt. 88. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A fővárosi fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy
fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben
történő átengedéséhez a közgyűlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére
van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben
19
foglaltakkal. A központ által fenntartott közoktatási intézmény megszüntetése, tulajdoni vagy
fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben
történő átengedése esetén tájékoztatja a megyei közgyűlést.”
37.	§
A Kt. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai
csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési
(felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi
önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.”
38.	§
A Kt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője az oktatásért
felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás,
járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a
nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervének vezetője a határozatához - kivéve, ha a késlekedés jelentős
veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok
jegyzőinek véleményét.”
39.	§
A Kt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha - a központ kivételével - a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási
intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és
működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy
középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-
előkészítő munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító
-	felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.”
40.	§
(1)	A Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó)
20
nd) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés
rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként
legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének
törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási
intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és
gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi
önkormányzat, vagy nem a központ, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a Kormány
általános hatáskörű - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes - területi
államigazgatási szervének;”
(2)	A Kt. 102. § (10) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni
amennyiben az átadásra a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények
és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
.... törvény alapján kerül sor.”
41.	§
A Kt. 107. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szakmai ellenőrzést — a költségek biztosítása mellett — indíthat)
,,b) fővárosi szinten a fővárosi Önkormányzat, megyei szinten a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai
célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,”
42.	§
A Kt. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatás - fejlesztési tervben jóváhagyott - körzeti, térségi és országos feladatainak
támogatásához létrehozott közalapítvány bevételei törvényben vagy kormányrendeletben
előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség
nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb
bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a
nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány részben vagy
egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek
fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A közalapítvány működéséhez
szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”
43.	§
AKt.
21
a)	81. § (1) bekezdés e) pontjában, a „fővárosi, megyei, megyei jogú városi
önkormányzattal” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervével, a főváros, megyei jogú város esetén az önkormányzattal”
szövegrész,
b)	81. § (11) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat részére” szövegrész helyébe
az „a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ) részére szövegrész,
c)	81. § (16) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat
részére” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve, a főváros esetén a fővárosi Önkormányzat részére,” szövegrész,
d)	85. § (6) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét” szövegrész
helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a főváros
esetén fővárosi önkormányzatnak a szakvéleményét”,
e)	86. § (3) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzat” szövegrész
helyébe a „központ” szövegrész,
f)	86. § (6) bekezdésében, 87. § (4) bekezdésében, 88. § (9)-(10) bekezdésében, 89. §-ában,
90. § (3) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „központ”
szövegrész,
g)	88. § (5)-(7) bekezdéseiben, 90. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat”
szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros
esetén fővárosi önkormányzat” szövegrész,
h)	88. § (4) bekezdésében az „Az önkormányzatok” szövegrész helyébe az „A központ és az
önkormányzatok” szövegrész,
i)	88. § (9) bekezdésében a „fővárosi és megyei önkormányzatot” szövegrész helyébe
„központot, a főváros esetén fővárosi önkormányzatot” szövegrész,
j) 88. § (9) bekezdésében a „fővárosi és megyei önkormányzatnak” szövegrész helyébe a
„központnak, a főváros esetén fővárosi önkormányzatnak” szövegrész,
k) 37. § (2) bekezdésében a „működést engedélyező szervnél” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész,
l) 37. § (7) bekezdésében, 79. § (1), (3)—(4), és (7 -(8) bekezdésében, 80. § (l)-(8)
bekezdéseiben, 82. § (l)-(2) és (5) bekezdésében, 91. § (2)-(3), (5)-(6) bekezdésében, 94. §
(1)	bekezdés n) pontjában, 94. § (3) bekezdés n) pontjában, 102. § (10) bekezdésében a
„működést engedélyező szerv” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész,
m) 80. § (4) bekezdésében, a „működést engedélyező szerv” szövegrész helyébe az „a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész,
n) 80. § (5) bekezdésében, 102. § (10) bekezdésében a „működést engedélyező szervnek”
szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének”
szövegrész,
6)	91. § (5) bekezdésében az „a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező
szervvel” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű - fenntartó székhelye szerint
illetékes - területi államigazgatási szervével” szövegrész,
p) 93. § (5) bekezdésében a „működést engedélyező szervet” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész,
22
<i) 94. § (3) bekezdés j) pontjában a „működést engedélyező szervi” szövegrész helyébe a „a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve általi”
szövegrész lép.
44.	§
Hatályát veszti a Kt. 121. § (1) bekezdés 46. pontja.
15.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény módosítása
45.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(8) A Magyar Országos Levéltár a megyei levéltárak vagy a főváros önkormányzatának
levéltára véleményének előzetes kikérésével gyakorolja a bíróságok, ügyészségek, a központi
államigazgatási szervek területi és helyi szervei, a rendvédelmi szervek szervezeti egységei
részére készült iratkezelési szabályzatok kiadásával kapcsolatos egyetértési jogát.”
46.	§
Az Ltv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlevéltár vezetőjét pályázat útján
a)	a Magyar Országos Levéltár esetében a kultúráért felelős miniszter,
b)	a megyei levéltárak esetében a kultúráért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó,
c)	az állami szaklevéltárak, a települési Önkormányzatok, a köztestületek, a közalapítványok
és az egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai esetében a kultúráért felelős miniszter
véleményének kikérésével a fenntartó
nevezi ki, illetve menti fel.”
47.	§
Az Ltv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Általános levéltár a Magyar Országos Levéltár, a megyei levéltár és a főváros
önkormányzata által fenntartott levéltár.”
48.	§
23
Az Ltv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A megyei levéltár területi általános levéltárként az arra kijelölt államigazgatási
szerv közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe tartozik a megye
közigazgatási területén működő helyi és nemzetiségi önkormányzatok testületeinek,
hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá a megye
közigazgatási területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más
levéltár illetékességi körébe.
(2)	A fővárosi önkormányzat levéltára területi általános levéltárként a főváros
önkormányzatának közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe
tartozik a fenntartó önkormányzat, valamint az illetékességi területén székhellyel rendelkező
nemzetiségi önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek
levéltári anyaga, továbbá a főváros közigazgatási területén keletkezett minden olyan levéltári
anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.”
49.	§
Az Ltv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a települési vagy nemzetiségi önkormányzat megszünteti levéltárát, annak anyagát a
területileg illetékes megyei levéltárban kell elhelyezni. Ilyen esetben a települési
önkormányzat a levéltár céljait szolgáló vagyonát használatra köteles átengedni a megyei
levéltár fenntartójának.
50.	§
(1)	Az Ltv. 35. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A külföldi magyar levéltári kirendeltségek működtetésének és szervezetének, a levéltári
kiküldöttek kiválasztásának, szakmai irányításának és feladatának részletes szabályait a
kultúráért felelős miniszter a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben határozza meg.”
(2)	Hatályát veszti az Ltv. 34. §-ának (2) bekezdésében az „önkormányzati” szövegrész.
16.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
51.	§
Az adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. tv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe
az alábbi rendelkezés lép:
24
(13. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat)
„a) vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést kizárólag külön törvényi felhatalmazás
alapján hozhat,”
17.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
52.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 5. § s) pont sa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában fenntartó:)
,,sa) a központi költségvetési szerv, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban:
megyei fenntartó), a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-9. §-a, illetve 16. §-a szerinti
intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a nemzetiségi
önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”
53.	§
A Gyvt. 95. § (1) és (2) bekezdése, valamint a §-t megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„Az állam megyei szintű feladatai, valamint a fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat
feladatai
„(1) Az állam a megyei fenntartó útján, valamint a fővárosi és - a 94. § (2) bekezdésében
meghatározott feladatain túl - a megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak
szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. Az állam a megyei
fenntartó útján és a fővárosi önkormányzat biztosítja a területi gyermekvédelmi
szakszolgáltatást.
(2)	A megyei fenntartó, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó,
valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe - a megyei jogú város
területének kivételével - a megyére, illetve a fővárosra terjed ki.”
54.	§
25
A Gyvt. 96. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A települési önkormányzat és a megyei fenntartó a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott
tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a
képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A
gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a
települési önkormányzat, illetve a megyei fenntartó felé, amely hatvan napon belül érdemben
megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.”
55.	§
A Gyvt. 104. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami
intézmény fenntartója)
„k) kijelölhet és működtethet az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek befogadására
szolgáló nevelőszülőt és gyermekotthont,
l) működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső
férőhelyeket.”
56.	§
A Gyvt. a XX. Fejezetet megelőzően a következő 122. §-sal egészül ki:
„122. § (1) Az állam a 95. § (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségének intézmény
fenntartásával, vagy az intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés
megkötésével tehet eleget.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez,
valamint az (1) bekezdés szerinti ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és
megszüntetéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter ezen jogkörében a 96. § (6)
bekezdése szerinti értékelésben foglaltak figyelembevételével, a személyes gondoskodást
nyújtó ellátás iránti helyi szükségletek alapján dönt.”
57.	§
A Gyvt. a következő 161/B. §-sal egészül ki:
„161/B. §(1)A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények
fenntartói joga 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei
önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi
intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi ... törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra
26
száll át, ezt az időpontot követően a folyamatban levő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a
megyei fenntartó jár el fenntartóként.
(2)	A megyei önkormányzatok által megkötött és 2011. december 31-én érvényes ellátási
szerződés 2012. január 1-jén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei
önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi
intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi ... törvény erejénél fogva a megyei fenntartóra
száll át.
(3)	A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési
engedélyét a működést engedélyező szerv 2012. január 31-éig hivatalból módosítja.”
58.	§
(1)	A Gyvt.
a)	97. § (1) bekezdésében az „önkormányzat” szövegrész helyébe az „önkormányzat, az
állam” szöveg,
b)	135. § (1) bekezdés c) pontjában a „vezetője” szövegrész helyébe a „fenntartója, vezetője”
szöveg,
c)	145. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének nyitó mondatrészében a „hozzájárulásra”
szövegrész helyébe a „hozzájárulásra, illetve feladatfinanszírozásra” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	157. § (4) bekezdése,
b)	160. § (2) bekezdése.
18.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
59.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) 45. §—a, és az azt megelőző alcím helyébe
a következő rendelkezés lép:
„A megyei múzeumi szervezet és a megyei múzeum
45. § (1) Az állam a megyék közigazgatási területén a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről,
tudományos feldolgozásáról, bemutatásáról és hozzáférhetővé tételéről, a régészeti örökség
védelméről költségvetési szervként működő megyei múzeumi szervezet fenntartásával
gondoskodik.
27
(2) A megyei múzeumi szervezet az (1) bekezdésben meghatározott feladatok egységes
ellátásának intézményrendszere, amelyen belül különböző szakmai besorolású, önálló
működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények működnek.”
60. §
A Kult. tv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A megyei múzeumi szervezet székhelye az önálló működési engedéllyel
rendelkező megyei múzeum (a továbbiakban: megyei múzeum). A megyei múzeum
gyűjteményi anyagában legalább öt muzeológiai szakág jelenik meg. Gyűjtőterülete az adott
megye és az abban található megyei jogú város közigazgatási területére terjed ki. E
gyűjtőterülettől - szakmai és tudományos indokok alapján - a működési engedélyben eltérés
engedélyezhető.
(2) A megyei múzeum:
a)	közreműködik a miniszter és a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban:
hatóság) területi feladatainak ellátásában,
b)	elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a megye közigazgatási területén
tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk
összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét;
c)	a megye közigazgatási területén és a megyében levő megyei jogú városban ellátja a
régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez;
d)	szakmai nyilvántartása alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről;
e)	a régészeti feltárás esetén előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a
hatóságnak haladéktalanul bejelenteni;
J) részt vesz a megye közigazgatási területén lévő régészeti emlékek és a műemlékek vissza
nem építhető, illetőleg a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális
közgyűjteményben történő elhelyezésében;
g)	szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében;
h)	ellátja továbbá a megyei múzeumi szervezet működésével kapcsolatos funkcionális
feladatokat.”
61.	§
A Kult. tv. a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § (1) A megyei múzeumot - a 39. § (2) bekezdése szerint - a fenntartó jelölheti ki, a
miniszter előzetes egyetértésével.
(2)	A megyei múzeumi szervezet (és egyben a megyei múzeum) vezetője igazgató, akit a
fenntartó pályázat útján, a miniszter előzetes egyetértése esetén bíz meg, illetőleg vonja vissza
megbízatását.
(3)	A megyei múzeumi szervezet alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának
elfogadásához és módosításához a miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(4)	A megyei múzeumi szervezet 45. § (2) bekezdésében meghatározott tagintézményei
esetén a 39. § (3) bekezdésében felsorolt adatok megváltoztatásához, valamint működési
28
engedélyük visszavonásához és megszüntetésükhöz a miniszter előzetes egyetértése
szükséges.
(5) A megyei múzeumi szervezet
a)	stratégiai terve, éves szakmai feladatainak meghatározása,
b)	munkatervének, beszámolójának elfogadása,
c)	költségvetésének feladatalapú tervezése,
d)	fejlesztési és beruházásai feladatainak meghatározása
során a miniszter véleményezési jogot gyakorol.”
62.	§
A Kult tv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi
önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának
megrendelésével teljesítheti.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár
fenntartásával teljesíti.
(4)	A megyei könyvtár költségvetési szerv, fenntartása az állam feladata. A megyei könyvtár
nyilvános könyvtár.
(5)	Amennyiben a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei
könyvtár látja el megállapodás alapján, a székhely szerinti önkormányzat és az állam köteles a
könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.”
63.	§
A Kult. tv. 66. §-a a következő új g) ponttal egészül ki:
(A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. §
(2)	bekezdésében foglaltakon túl:)
„g) könyvtárellátási szolgáltatásokat nyújt a települési nyilvános könyvtári szolgáltatások
megszervezéséhez.”
64.	§
A Kult. tv. 68. §-a a következő új (2) - (3) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a §
hatályos szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) A megyei könyvtár alapító okiratának kiadásához, módosításához, szervezeti és
működési szabályzatának jóváhagyásához, a könyvtár igazgatójának vezetői megbízásához és
29
annak visszavonásához, az igazgató munkájának értékeléséhez a kultúráért felelős miniszter
előzetes egyetértése szükséges.
(3)	A megyei könyvtár szakmai ellenőrzése a kultúráért felelős miniszter feladata, ennek
keretében előzetesen véleményezi a megyei könyvtár
a)	stratégiai tervét,
b)	munkatervét és beszámolóját,
c)	költségvetésének feladatalapú tervezését,
d)	fejlesztési és beruházásai feladatainak meghatározását,
e)	minőségpolitikai nyilatkozatát.”
65.	§
A Kult tv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési
önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében
egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.”
66.	§
A Kult tv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) Az állam és a fővárosi önkormányzat a megye települési (a fővárosi kerületek)
önkormányzatai, nemzetiségi önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és
közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében
közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására
közművelődési intézmény működtethető.
(2)	Az állam és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti közművelődési
szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.”
67. §
A Kult tv. 85. §-ának bevezető mondata, valamint a)-d) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„85. § Az állam és a fővárosi önkormányzat a közművelődési szakmai tanácsadás és
szolgáltatás feladatkörében
a)	elősegíti a megye közigazgatási területén működő települési önkormányzatok, nemzetiségi
önkormányzatai önkormányzatok és a megye közigazgatási területén működő közművelődési
szervezetek művelődési céljainak megvalósulását,
b)	együttműködik az országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító
szervvel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,
c)	közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és
hasznosít,
30
d)	részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei, fővárosi közművelődési rendezvényeinek
szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális
kapcsolatokat,
e)	gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel,
f)	elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek,
sajátosságainak bemutatását,
g)	végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és
továbbképzését.”
68. §
A Kult tv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § A miniszter és a fővárosi önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg:
a)	a megyei, illetve a fővárosi közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait,
intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b)	a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.”
69.	§
A Kult tv. 88. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében:]
„ie) véleményezési jogot gyakorol a települési önkormányzatok közművelődési
intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,”
70.	§
A Kult tv. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § A fővárosi és a települési önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a
költségvetési törvény szerint normatív állami hozzájárulásban részesülnek.”
19.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
71.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 141. § (3)
bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen)
31
J) a fekvőbeteg-szakellátás, valamint a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének
meghatározása és biztosítása.”
(3)	Az Eütv. 150. § (1) bekezdés a következő /) ponttal egészül ki:
(A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek
megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. így különösen)
“f) egészségügyi szakmai felügyelet gyakorlása körében módszertani és szakmai irányítási
feladatokat lát el, kapcsolatot tart a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók
fenntartóival, figyelemmel kíséri és véleményezi azok szakmai fejlesztési programját,
továbbá egységes szempontok kidolgozásával irányítja az intézményfelügyeleti tevékenység
végzését,”
(4)	Az Eütv. 150. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek
megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. így különösen)
„g) irányítja az egészségügy területén működő országos intézeteket, valamint az állam
tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg- és hozzá
kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókat,”
(4)	Az Eütv. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat gondoskodik a tulajdonában vagy fenntartásában lévő fekvőbeteg-
szakellátó, valamint járóbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató működtetéséről,”
(5)	Hatályát veszti az Eütv.
a)	146/A-146/B. § és a 146/A. §-t megelőző alcíme,
b)	149/A-149/D. § és a 149/A. §-t megelőző alcíme,
c)	143. §-ban az „a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a továbbiakban: RÉT)” szövegrész.
20.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL.
törvény
módosítása
72.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény
110. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat)
32
„d) egészségügyi szolgáltató számára közfinanszírozott ellátások biztosításához szakellátási
kapacitást vagy ahhoz kapcsolódó ellátási területet állapít meg.”
21. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXIL törvény
módosítása
73.	§
(1)	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXIL törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„g) egészségügyi térség: megközelítőleg 0,9-1,6 millió biztosított ellátásáért felelős olyan
térség, amelyhez tartozó egészségügyi intézményekben a finanszírozható szakmák
többségében a progresszivitás minden szintjén ellátás nyújtható;”
(2)	Az Eftv. 5/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A kapacitásokat és az ellátási területeket érintő változásokat a (7) bekezdés szerinti
nyilvántartáson a változás hatálybalépésével egyidejűleg át kell vezetni.”
(3)	Az Eftv. 16. § (14) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„k) az egészségügyi ellátás térségi felosztásának szabályait, az egészségügyi ellátási
térségeket.”
22.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVL törvény módosítása
74.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVL törvény 15. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat -
ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A törzshivatalnál
szolgálatot teljesítő katonák, illetve a Honvédelmi Minisztérium állományába tartozó, de a
törzshivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok
gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.”
33
23.	A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény
módosítása
75.	§
(1)	A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a
továbbiakban: Kötv.) 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár - a (6) bekezdésben foglalt
kivétellel - a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei
jogú városi önkormányzatok pénzforgalmi számlájára.”
(2)	A KÖtv. 39. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés alapján a megyei önkormányzatokat a 2011. december 1-jétől beszedett
illetékből megillető részesedés - a NAV kimutatása alapján - a központi költségvetés
bevételét képezi.”
76.	§
(1)	Az e törvénnyel módosított egészségügyről szóló 1997* évi CLIV. törvény 141. § (3)
bekezdés l) pontja szerinti felelősség a Magyar Államot a települési önkormányzat
tulajdonában vagy fenntartásában lévő fekvőbeteg-szakellátást és járóbeteg-szakellátást végző
egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában 2013. január 1-jétől terheli.
(2)	A megszüntetett Regionális Egészségügyi Tanács a működésével kapcsolatos iratait e
törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül átadja az egészségügyi államigazgatási
szervnek.
34
1. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1.	Fővárosi Önkormányzat által átadandó egészségügyi intézmények:
a)	Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet,
b)	Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet,
c)	Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet,
d)	Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai,
e)	Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézeti és Baleseti Központ,
f)	Fővárosi Önkormányzat Nyíró Gyula Kórház,
g)	Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház,
h)	Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház,
i)	Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház,
j) Fővárosi Önkormányzat Központi Stomatológiai Intézet,
k) Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő,
l) Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház, valamint
m) Budafoki Pszichiátria Intézet
(a továbbiakban: a)-tói m) pontig együtt: egészségügyi szolgáltató)
n) azok a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok, amelyeket 1990 után
egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de
egyéb közcélra nem került hasznosításra,
o)	Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Zrt.
Bács-Kiskun Megye
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza
Baranya Megye
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofít Kft.
Borsod-Abaúi-Zemplén Megye
BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Csongrád Megye
a)	Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza
b)	Dr. Bugyi István Kórház
c)	Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet
Feiér Megye
Fejér Megyei Szent György Kórház
Gvör-Moson-Sopron Megye
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
Haidú-Bihar Megye
35
Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Nonprofit Kft
Heves Megye
Markhot Ferenc Kórház Kft
Jász-Naevkun-Szolnok Megye
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet
Komárom-Esztergom Megye
KEMÖ Szent Borbála Kórháza
Nógrád Megye
Szent Lázár Megyei Kórház
Pest Megye
a)	Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
b)	Pest Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete
c)	Szent Rókus Kórház és Intézményei
d)	Szakorvosi Rendelőintézet, Gyömrő
e)	Szakorvosi Rendelőintézet, Szigetszentmiklós
f)	Szakorvosi Rendelőintézet, Monor
g)	Szakorvosi Rendelőintézet, Nagykáta
Somogy Megye
Kaposi Mór Oktató Kórház
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
a)	Jósa András Oktató Kórház Nonprofit Kft./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Eü-i
Szolgáltató Holding
b)	Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház Nonprofit Kft/ Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Eü-i Szoláltató Holding
c)	Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Eü-i Szolgáltató Holding
d)	Mátészalka Területi Kórház Nonprofit Kft./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Eü-i
Szolgáltató Holding
Tolna Megye
Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza
Vas Megye
Vas Megyei Markusovszky Kórház Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt
Veszprém Megye
a)	Farkasgyepü Megyei Tüdőgyógyintézet
36
b)	Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt
Zala Megye
Zala Megyei Kórház
37
2.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
TELJESSÉGI NYILATKOZAT
Alulírott.................................., mint a..................................Megyei/Fővárosi Önkormányzat
képviseletében eljáró vezető (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon
........................ - az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon
túlmenően nem áll rendelkezésemre a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei
önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi
intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi ... törvényben meghatározott intézményi kör
(átvett intézmények) működése körébe eső adat, információ, tény, okirat, dokumentum,
valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok,
információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az
érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
Budapest, 20.........................
átadó
38
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és
a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló
törvényj avaslath oz
Magyarország Kormánya a Nemzeti Együttmüködés Programjában kiemelt célként határozta
meg az állam lerombolt tekintélyének visszaállítását, amelynek érdekében nélkülözhetetlen a
törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam
működési feltételeinek a megteremtése. Ennek megvalósítása érdekében szükségessé vált a
területi és helyi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony
hatékonyságának orvoslása és struktúrájának átláthatóbbá tétele.
A Kormány - maradéktalanul elismerve a megyei önkormányzatok elmúlt nyolc évben, egyre
nehezedő körülmények között tanúsított erőfeszítéseit - valódi perspektívát jelentő stratégia
kidolgozása és gyakorlati megvalósítása mellett döntött a megyei önkormányzatok által
nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások területén.
A gazdasági válság miatt kényszerpályára kerülő megyei önkormányzatoknak súlyos
nehézséget jelent a helyi közfeladatok és közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása. A
Kormány az ésszerűséget és hatékonyságot előtérbe helyező önkormányzati politikája
keretében ebből a felismerésből kiindulva célul tűzte ki a megyei önkormányzatok
feladatainak újradefiniálását, a hatékonyabb középszintű közszolgáltatások biztosítását és a
megyei önkormányzatok adósságállományának konszolidációját.
Jelen törvény e célkitűzésekkel összhangban gondoskodik a megyei önkormányzatok által
ellátott közfeladatoknak és közszolgáltatásoknak az állami átvállalásához kapcsolódóan a
feladatokat ellátó intézményrendszer átvételéről.
A megvalósuló intézkedések eredményeként az átvett intézmények keretében nyújtott ellátás
a jövőben nem függ a megyei önkormányzatok fizetőképességének alakulásától,
eladósodottságának mértékétől, ezzel biztosítva a társadalom minden tagja számára —
lakóhelyétől függetlenül - a közel azonos színvonalú közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
39
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1- §
A rendelkezés meghatározza az átvett intézmény, a funkcionális feladat és az átvett vagyon
fogalmát. Az átvett közfeladatok, közszolgáltatások ellátása számos intézményi forma
segítségével történik, így egységes értelmezés hiányában nem lenne meghatározható az
érintett szervezetek köre. Az önkormányzati vagyonba ugyan az önkormányzati intézmények
is beleértendőek, azonban feladatellátás szempontjából mégis szükséges önálló definiálásuk.
A funkcionális feladatok meghatározását az átvett intézmények irányításához és az átvett
szakmai feladatok ellátásához szükséges kapacitások elkülönítése indokolja.
Az átvett vagyon alatt a megyei önkormányzat teljes vagyonát kell érteni. Mivel a feladatok
átadása az önkormányzati vagyon nagyobb részének átadását is igényli, a törvényben foglalt
rendelkezések végrehajtását segíti, ha átvett vagyonként alapesetben a teljes önkormányzati
vagyon kerül meghatározásra, míg az átadásra nem kerülő vagyonelemeket törvényi kivételek
szabályozzák.
2-	§
A törvény rendelkezik a teljes megyei önkormányzati vagyon és intézményrendszer állami
átvételéről. Az állami tulajdonba vétel alóli kivételek meghatározását a megyei önkormányzat
és az állam közötti külön megállapodás hatáskörébe utalja. A külön megállapodás
megkötésének részletes szabályait a Kormány e törvény felhatalmazása alapján külön
rendeletben szabályozza.
Az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása érdekében a helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján a megyei
önkormányzatokat is érintő eljárások vannak folyamatban. A törvény az eljárások
kollíziójának elkerülése érdekében kimondja a vagyonátszállás és a folyamatban lévő
adósságrendezési eljárások egymástól való függetlenségét. A két eljárás akkor találkozik,
amikor az állam a bejelentett hitelezői követelések kiegyenlítését átvállalja. Az
adósságrendezési eljárás ekkor a törvény erejénél fogva megszűnik, és az állam a korábban az
adósságrendezési eljárásba bevont vagyon mértékéig felel a tartozásokért.
40
A törvény rögzíti továbbá, hogy az intézmények és a vagyon átadására, a jogutódlással
kapcsolatos kérdésekre a vonatkozó jogszabályok mellett a törvényben meghatározott
megállapodások is irányadóak. Ezen megállapodások a megyei közgyűlések elnökei és a
miniszterelnök között megkötött megállapodás, az MNV Zrt., a kormánymegbízottak és a
megyei közgyűlések elnökei között megkötendő átadás-átvételi megállapodás, valamint a
megyei önkormányzatok és az állam között létrejövő, átvett vagyon alóli kivételeket
meghatározó megállapodás.
3-4. §
Az átvett vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt., míg a törvény
alapján vagyonkezelő és intézményfenntartó szerv a megyei intézményfenntartó központ,
valamint - egészségügyi intézmények tekintetében - a kijelölt szerv.
A törvény az eljárás megkönnyítése érdekében széles körben díj- és illetékmentességet
biztosít.
5.	§
A törvény rendelkezik a megyei önkormányzatok, valamint a Fővárosi Önkormányzatnak az
átvételre kerülő egészségügyi intézményeihez kapcsolódó adósságának átvételéről, továbbá az
adósságkezelésre az ÁKK Zrt-t jelöli ki.
6.§
A törvény rendezi a megyénként felállított intézmény átadás-átvételi bizottság szerepét a
konszolidációs eljárásban. Tekintettel arra, hogy a szerteágazó intézményrendszer átvétele
kellő körültekintést igényel, az eljárásban érintett önkormányzati és állami szereplők
részvételével megalakult bizottságok széleskörű koordinációs és előkészítő feladatkörrel
bírnak. Ezek közül legjelentősebb az átadás-átvételi megállapodás előkészítése, amely teljes
körben rendelkezik az átvett intézmények, vagyonelemek, jogok és kötelezettségek
tartalmáról. Annak érdekében, hogy a megállapodás valamennyi szükséges elemre kiteijedjen,
a közgyűlés elnöke és a főpolgármester teljességi nyilatkozatot tesz.
Az intézmények és vagyonelemek átvétele a törvény erejénél fogva 2012. január 1-jével
megtörténik. Ennek megfelelően az átvétel végrehajtására a megállapodás megkötésének
elmulasztása nincs halasztó hatállyal.
7-8. §
41
A törvény ezen szakaszai az egészségügyi szolgáltatók átvételével kapcsolatos speciális
szabályokat határozzák meg.
9-10. §
Az intézmények fenntartói jogainak gyakorlására a törvény a megyei intézményfenntartó
központokat jelöli ki az egészségügyi intézmények kivételével, amelyeknek fenntartója
később kijelölt szerv.
A megyei intézményfenntartó központok új, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési
szervek, amelyek a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium
fejezetébe tartoznak. Működési költségeik a központi költségvetésben biztosítottak.
11.8
A törvény az átvett intézmények tekintetében középirányítónak jelöli ki a megyei
intézményfenntartó központot. A középirányítói jogok közül a törvény az alapítói jogkört
telepíti a központokra, illetve felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a további középirányítói
jogokat részletesen meghatározza.
A rendelkezés eredményeként biztosított az átvett intézmények hatékony irányítása, hiszen
ennek hiányában valamennyi intézmény tekintetében a fejezetet irányító minisztériumnak
kellene a közvetlen irányításról gondoskodnia. A központok kijelölésével a közvetlen
irányítást egy professzionális, csak intézmény-fenntartási feladataira koncentráló szervezet
végezheti, amely a működtetéshez biztosított forrásokat hatékonyabban használja fel, és
ugyanakkora forrást feltételezve magasabb színvonalú ellátást biztosít. Csökkenti a területi
egyenlőtlenségeket, a hátrányos helyzetű térségek ellátási színvonalban mutatott lemaradását.
A területi államigazgatás szervezeti integrációja az államigazgatási szervezetrendszer
fejlesztésének fő iránya. A megyei intézményfenntartó központ szervezeti integrációja
speciális, hatósági jogköröket nem tartalmazó feladata miatt nem célszerű, a szakigazgatási
szervek rendszerébe az így kialakuló összeférhetetlenség miatt (pl.: működési engedély
kiadása a fenntartott intézményekre) nem illeszthető be. Azonban a központ a működési
integráció eddigi legszorosabb formájaként középirányítói szerepéből eredő hatásköreit a
székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottjának
egyetértése mellett gyakorolja.
12. §
A rendelkezés a megyei intézményfenntartó központtal kapcsolatos munkáltatói jogokat
szabályozza.
13. §
42
A törvény általános és egyetemleges jogutódként a kijelölt szervet, valamint a megyei
intézményfenntartó központot jelöli ki.
14.	§
A feladatok ellátását fedező Önkormányzati vagyon biztosítása és védelme érdekében az
átvétel időpontjáig a kötelezettségvállalások eljárási rendje külön szabályozást kap.
15.	§
Tekintettel arra, hogy a megyei intézményfenntartó központok új költségvetési szervként
kerülnek kialakításra, valamint figyelembe véve az általuk ellátott feladat nagyságrendjét, a
központ kialakításának megfelelő előkészítése kiemelt fontossággal bír. Ezért a törvény
intézményi biztos kinevezését teszi lehetővé a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott
számára. Az intézményi biztos megbízatása legkésőbb 2011. december 31-ig szól.
16-17. §
A törvény a megyei intézményfenntartó központ és a kijelölt szerv foglalkoztatottai és vezetői
jogviszonyával kapcsolatos alapvető szabályokat határoz meg.
18-20. §
Felhatalmazó és záró rendelkezések.
21-23. §
Az intézmények átvétele szükségessé teszi a helyi önkormányzatokról szóló és a helyi
önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvények módosítását. A
módosítások megteremtik a jogszabályok közötti koherenciát.
24-33. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény jelentősebb
módosítása szükséges, hiszen a szociális ágazatban az állami alapfeladatok ellátásának rendje
megváltozik. Az ellátott feladatok tekintetében jogutódként be kell léptetni az új
intézményfenntartókat, továbbá szabályozni kell a viszonyukat a jogelőd megyei
önkormányzatokkal.
34-44. §
43
A közoktatási törvény módosításánál a feladatokban való jogutódlás és az együttműködési
rend szabályozásán kívül figyelembe kellett venni, hogy a hatályos szabályozás az
intézmények fenntartói jogának átadását kizárja a tanítási év folyamán. Mivel az intézményi
átadás 2012. január 1-jével megtörténik, továbbá a közoktatási ellátás folyamatosságát az
átadás-átvétel nem érinti, a közoktatási törvényben külön kivételként szükséges szabályozni
az e törvény alapján lefolytatott átadás-átvételi eljárást.
45-50. §
Az ellátott feladatok tekintetében jogutódként be kell léptetni az új intézményfenntartókat,
továbbá szabályozni kell a viszonyukat a jogelőd megyei önkormányzatokkal.
51-58. §
A szociális igazgatás tekintetében kifejtettek irányadóak a gyermekvédelmi szabályozás
átalakítására is.
59-70. §
A múzeumi intézmények átalakítása során új intézményi kategória, a megyei múzeumi
szervezet jön létre, amely egy költségvetési intézményként működik. Egyebekben a
feladathoz kapcsolódó jogutódlás kerül szabályozásra a múzeumok, közgyűjtemények és
közművelődési intézmények tekintetében.
71-73. és 76. §
Az egészségügyi feladatok ellátásának rendje megváltozik, ennek érdekében módosítani
szükséges egyes egészségügyi szabályokat, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásról és
szolgáltatás szabályairól szóló törvényt. A módosítások biztosítják az egységes jogalkalmazás
feltételeit.
74.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény módosítása megteremti a
lehetőséget arra, hogy a törzshivatal állományában hivatásos szolgálati állományú katonák
lehessenek foglalkoztatva. Esetükben a munkáltatói jogok gyakorlását külön törvény
szabályozza.
75.	§
44
A költségvetési törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a megyei önkormányzatok 2011.
december havi illetékbevétele a központi költségvetésbe kerüljön. A többletbevétel fedezi az
átvett intézmények foglalkoztatottainak 2012. január 5-ig kifizetendő juttatásait (2011.
decemberi bér, illetve járulékai).