﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4661. számú
törvényjavaslat
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
Előadó:
dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi... törvény
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
1.	§ A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény I. fejezetét és II. fejezetének 1., 2. és 4. címét kell alkalmazni a
mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi
költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott
előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy kisebbségi önkormányzat által
alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott
mozgóképszakmai támogatásokra.”
2.	§ (1) Az Mktv. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását,
gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a
felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;”
(2)	Az Mktv. 2. § 6-8. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező
filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy
az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás,
amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós
szerződés rögzíti;
7.	a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti
táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b)	magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. §
szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c)	egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. §
szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d)	egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat
alapján nem éri el a 15 pontot;
8.	eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi
kategóriák valamelyikébe tartozik:
a)	forgatásának nyelve magyar,
b)	forgatásának nyelve valamely magyarországi kisebbség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az
adott magyarországi kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben;”
(3)	Az Mktv. 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2
(E törvény alkalmazásában)
„10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után
a támogató jogszabályban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe;”
(4)	Az Mktv. 2, § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a)	forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b)	moziüzemeltetéssel,
c)	filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával,
haszonkölcsönbe adásával;”
(5)	Az Mktv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti
példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek
összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges
kópia;”
(6)	Az Mktv. 2. §-a a következő 20a-20b. pontokkal egészül ki:
„20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás
megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül
filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, magyarországi
székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége
valamely EGT államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi
Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;”
(7)	Az Mktv. 2. § 23-25. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film
tekintetében magyar filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24.	nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott
film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25.	közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a
filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában résztvevő
magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely
megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;”
(8)	Az Mktv. 2. § 28-29. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásába)
„28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a
kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a
rövid film, a TV-film és a TV-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós
szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális
értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri
3
televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából
adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja,
amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése
Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e
törvényben meghatározott követelményeknek,”
3.	§ Az Mktv. II. fejezet 2. címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. cím
Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
8.	§ (1) A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint
végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított
egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye
forgalomképtelen. Az MNF alapító okiratát az MNV Zrt. fogadja el. Az MNF alapító okiratát és
annak módosításait a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az
alapító közzéteszi.
9.	§ (1) Az MNF vezetője a vezérigazgató.
(2) Az MNF támogatási feladatait a vezérigazgató és az MNF szervezetében működő, öt tagú
Filmszakmai Döntőbizottság az MNF Támogatási Szabályzatában meghatározott módon, közösen
látja el.
9/A. § (1) Az MNF bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az MNF egyéb
bevételei alkotják.
(2)	A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80 százalékát az MNF költségvetési
támogatására kell fordítani, és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(3)	Az MNF működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti
mozgóképszakmai célokra fordítja.
(4)	Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi
igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. így különösen
lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok
esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik
megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes
részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői
szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
9/B. § (1) Az MNF feladatai különösen:
a)	a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése,
b)	pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre:
ba)	a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és
összehasonlíthatósága,
4
bb) a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai,
valamint az Európán kívüli filmpiacon,
be) a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
bd)	a pályáztatás folyamatosságának biztosítása,
c)	a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb
támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának
ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének
elősegítése,
d)	a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a
nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e)	a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a
hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
fi az állami támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló vagyoni jogok kezelése,
hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben
meghatározott rendelkezések szerint,
g)	az MNF tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,
h)	a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók
elkészítése,
i)	a magyar kultúra teqesztése, illetve Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából
kiemelkedő jelentőségű, filmforgatásra alkalmas állami és önkormányzati tulajdonban álló
helyszínek nyilvántartása, valamint közreműködés filmgyártási célra történő hasznosításukban
az azok felett rendelkezésre jogosultakkal kötött megállapodás alapján.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek
érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes
szabályokat az alapító okiratában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a
Támogatási Szabályzatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben,
valamint honlapján közzéteszi.”
4.	§ (1) Az Mktv. 12. § (1)—(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása szelektív támogatás útján történik.
(2)	A szelektív támogatáson belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve
vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a
visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.”
(2)	Az Mktv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:)
,,d) filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing
tevékenység,”
(3)	Az Mktv. 12. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:)
,,g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen, filmfesztiválon való
részvétel,”
(4)	Az Mktv. 12. § (5)—(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
5
„(5) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTV A) - a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes
jóváhagyásával — megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény
rendelkezései szerint.
(6)	Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló állami források
elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet más támogató szervezetekkel a (3)
bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.”
(5)	Az Mktv. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. §
szerinti VI. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem
részesülhetnek emellett támogatásban az olyan egyéb televíziós müsorszámok, amelyek nem
minősülnek kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotásnak.”
5.	§ Az Mktv. 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 13. § a
következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazásában a magyar részvételű
filmalkotás, és a nemzetközi koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar
filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(9)	E törvény szerinti közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű
filmalkotás részesíthető.”
6. § Az Mktv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó
pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A
támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr
közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel
összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott
filmalkotások előállításának befejezését.”
7.	§ Az Mktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások
terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.”
8.	§ Az Mktv. II. fejezete a következő 5. címmel egészül ki:
„5. cím
A Nemzet Filmművésze
17/A. § (1) A Kormány a miniszter javaslata alapján a „Nemzet Filmművésze” címet és az ezzel
járó életjáradékot biztosíthat a magyar mozgóképszakma, mozgóképkultúra, filmművészet
legfeljebb 15, a 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező kiemelkedő
6
alkotójának, annak egész életművét figyelembe véve megbecsülése és teljesítménye elismerése
érdekében.
(2)	A „Nemzet Filmművésze” cím adományozásának részletes eljárási szabályait és az
életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)	A „Nemzet Filmművésze” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben
a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok vagy az (4) bekezdésében meghatározott körülmény áll
fenn. Nem adományozható a cím továbbá annak a személynek, aki olyan filmelőállító tagja
(részvényese), amely korábban kapott állami támogatással nem számolt el, vagy amely a
visszatérítendő állami támogatást nem térítette vissza a támogató szervezetnek. A miniszter által
vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az (1) bekezdés szerinti javaslat Kormány elé
terjesztése céljából az érintett írásbeli hozzájárulása esetén jogosult adatot igényelni a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a miniszter által
javasolni kívánt személlyel szemben a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok vagy az (4)
bekezdésében meghatározott körülmény fennáll-e. Ha a miniszter által javasolni kívánt személy az
adatigényléshez nem járul hozzá, vagy vele szemben a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok vagy
az (4) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, a javaslat nem terjeszthető elő és miniszter
más személyre tesz javaslatot. A miniszter és a minisztérium a Kormány döntéséig tarthatja nyilván
és kezelheti az adatokat.
(4)	Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Filmművésze” címet elnyert
személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást -
hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított 8 napon belül bejelenti a
minisztériumnak, ha ellene büntetőeljárás indult.
(5)	A „Nemzet Filmművésze” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől
számított 8 napon belül bejelenti a minisztériumnak, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a
járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Filmművésze” címet és az azzal járó
életjáradékot a miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a minisztérium az
életjáradék folyósítását megszünteti, A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított
életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet az erről való tudomásszerzést vagy a
minisztérium felhívását követő 60 napon belül a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie. A
minisztérium a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétől
számított 5 éven belül érvényesítheti. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő
igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.
(6)	Ha a „Nemzet Filmművésze” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben
lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen
befejezték és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a minisztérium az
igazolástól számított 30 napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki
alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot. Amennyiben a
büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, az (4) bekezdés alapján
felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.
(7)	A minisztérium a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék
továbbfolyósítására irányuló eljárásjogerős befejezéséig kezelheti.
(8)	Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki:
a)	büntetett előéletű,
7
b)	büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,
ba)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított 5 évig;
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől
számított 3 évig;
be)	megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig;
bd)	próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a
meghosszabbított próbaidő elteltétől számított 3 évig.
(9)	A minisztérium a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás
hatálya alatt. A minisztérium e célból a jogosult írásbeli hozzájárulása esetén adatot igényelhet a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a
jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(10)	A minisztérium a (9) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal
szemben kötelezően lefolytatja, ha
a)	a jogosult az (4) vagy (8) bekezdés szerinti ok, vagy körülmény bekövetkezését bejelenti, és a
bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,
b)	megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt
áll.
(11)	A minisztérium annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll
büntetőeljárás hatálya alatt - a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék
jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig - kezeli a járadékra jogosult azon
személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szervtől e § alapján igényelt.”
9.	§ Az Mktv. III. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. Fejezet
MOZGÓKÉPSZAKMAI HA TÓSÁG
1.	Cím
A mozgóképszakmai hatóság
18.	§ (1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő
közigazgatási feladatokat.
(2)	A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a
továbbiakban: Hivatal).
(3)	A mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti
Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata
határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az
NMHH főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) javaslatára határozatlan időre kinevezett
8
főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés,
felmentés illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja.
(4)	A mozgóképszakmai hatóság a működésével összefüggő kiadásait központi költségvetési
támogatásból és saját bevételeiből fedezi.
2.	Cím
A mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatásköre
19.	§ (1) A Hivatal hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:
a)	a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a
besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b)	a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése
alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat
és mozitermeket e törvény szerint besorolja,
c)	az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes
személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a
terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és
mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon közhitelű,
hatósági nyilvántartást vezet,
d)	azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a
magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás,
vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e)	e törvény szerint ellenőrzi és igazolja a kulturális követelményeknek való megfelelés tényét,
f)	e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetett és közvetlen állami támogatás
igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerinti támogatási igazolást,
g)	mozgóképszakmai statisztikai tevékenységet végez,
h)	feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre eljár az e törvényben, illetve az e törvény
felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglalt rendelkezések és a hatáskörében hozott
hatósági döntések betartásának általános hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásokban,
i)	ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban
meghatározott egyéb mozgókép szakmai feladatokat.
(2)	A Hivatal nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el:
a)	nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez,
b)	kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az
egyezményben meghatározott eljárás szerint,
c)	ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat,
d)	ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban
meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(3)	A Hivatal által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért az Elnök
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
9
10.	§ Az Mktv. a következő III/A. fejezettel egészül ki:
„ III/A. Fejezet
A MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI
1.	Cím
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
19/A. § (1) A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt
eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004, évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) szerint jár el.
(2)	A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult
hatóság az Elnök.
(3)	A Hivatal határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági
ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik.
(4)	A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e
törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.
(5)	Amennyiben a Hivatal eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan
vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági
döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli
kiterjesztéséről az ügyfeleket a Két. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás
hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel
meghosszabbodik.
(6)	Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a
Hivatal jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.
(7)	Amennyiben a Hatóság - jelen törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben
meghozott - jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás
következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15
napon belül a Hivatalnak bejelenteni.
(8)	Az (7) bekezdésben foglalt változás-bejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a
Hivatal jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági
döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban,
tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy az
adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból
indított hatósági eljárásban - a változás tartalma szerint - módosítja vagy visszavonja.
(9)	Az (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a
filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.
10
2.	Cím
Titoktartás
19/B. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt
adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek
megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes
adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt,
amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé
tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra
jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és
nem hozhatják harmadik fél tudomására.
Elektronikus kapcsolattartás
19/C. § (1) A Hatóság e törvényben foglalt hatásköreiben az Elnök rendeletben meghatározhatja
azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.
(2)	A kizárólag jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot vagy egyéb
szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(3)	Természetes személyeket érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem
írható elő.
Ügyintézési határidő
19/D. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő
szabályokat nem állapít meg - negyven nap.
(2)	A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
A tényállás tisztázása
19/E. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel a
Két. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2)	A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, állami támogatásával,
terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot
is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni,
megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(3)	A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait,
alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat
adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra
alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.
(4)	A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása
nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül
11
más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E
bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a
Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon
belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további
jogorvoslatnak helye nincs.
(5)	Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet
nyilatkozattételre kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében
alkalmazható, 19/F. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.
(6)	A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.
(7)	A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb
bizonyítási eszközeit, kivételesen indokolt esetben más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben
az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt
szükségessé teszi.
Eljárási bírság
19/F. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel,
az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett
személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a
valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.
(2)	Az eljárási bírság legmagasabb összege ötszázezer forint, természetes személy ügyfél
esetében legfeljebb százezer forint.
(3)	Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az
adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő
bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.
(4)	Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért
nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.
Adatszolgáltatás
19/G. § (1) A Hivatal az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual
Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő,
mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és
azokat továbbítja.
(2)	A Hivatal felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden
olyan adat szolgáltatására, amely a Hivatal e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt
feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény
által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak
helye nincs, a felhívás az (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni
jogorvoslati kérelemben támadható.
(3)	Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem
megfelelően teljesíti, úgy a Hivatal hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok
szolgáltatására.
12
(4)	A Hivatal az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági
határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(5)	A Hivatal e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában a
helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző
rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(6)	A Hivatal (3)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat
felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a hatósági határozat közlésétől
számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben,
szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A
nemperes élj árás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A
bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7)	Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)—(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási
kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal - a jogsértő előző évben elért nettó
árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke
legfeljebb ötszázezer forint.
Jogkövetkezmények
19/H. § (1) A Hivatal e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott
jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint
jogkövetkezményt alkalmazhat.
(2)	A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hivatal az egyenlő elbánás elvét követve a
fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez
igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a
jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.
(3)	Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hivatal - a
jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő
tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől
való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a (7) bekezdésben meghatározott
mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.
(5)	Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem
lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a
Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását
megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a
(8)	bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(6)	Ismételt jogsértés esetén a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő
szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy
sajátosságaihoz mérten.
(7)	A Hivatal a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés súlyára, a jogsértés
ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a
jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek
számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az
egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
13
(8)	A Hivatal a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
a)	ha a filmterjesztö a Hivatal korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha a
Hivatal döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre,
valamint a teijesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes
terjesztése esetén a Hivatal a fílmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős
személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy
szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig teijedő bírság megfizetésére kötelezheti;
b)	a jogsértőt kötelezheti közleménynek a jogsértő internetes honlapja nyitóoldalán,
sajtótermékben vagy más megjelölt módon történő közzétételére a határozatban meghatározott
módon és ideig;
c)	amennyiben a jelen törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály
alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési
kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig
teijedő bírságot szabhat ki;
d)	e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban
nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének jelen törvényben és az
a)	pontban külön nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió
forintig terjedő bírságot szabhat ki;
e)	e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(9)	A (6) és (8) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős
hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely
tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(10)	A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(11)	A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt
bírságot e törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.
(12)	A Hivatal - a kötelezett költségére - a 21/A. § (6) bekezdés szerinti azonnali
végrehajthatóságra tekintettel maga gondoskodik a hatósági döntésbe foglalt korhatár-jelzés
feltüntetéséről, amennyiben annak az ügyfél, határidőt tartalmazó felhívás ellenére nem, vagy nem
megfelelően tesz eleget.
Megkeresések, büntetőeljárás kezdeményezése
19/1. § (1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott
esetében felmerül a jelen törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan
jogszabálysértés alapos gyanúja, amely az állami költségvetés megkárosításához vezethet, a
Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy
bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult
eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő
eljárásokat felfüggeszti.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt
állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen
és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető
tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett
támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.
14
(3)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem
minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte,
nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet,
amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény
benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető
tisztségviselője volt.
(4)	A Hatóság az (l)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el akkor is, ha az (1)
bekezdés szerinti eljárásokat nem ő kezdeményezte, de a rendelkezésére álló adatok szerint a
folyamatban lévő eljárás hiányában az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek, illetve bejelentésnek
vagy feljelentésnek lenne helye.
Általános hatósági felügyelet
19/J. § (1) A Hivatal kérelemre vagy hivatalból, feladat- és hatáskörének keretében jogosult
hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvény, illetve az e törvény
felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály rendelkezéseinek érvényesülését, betartását,
valamint a hatósági döntéseiben, a támogatási szerződésekben foglaltak teljesítését.
(2)	Amennyiben a Hivatal a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági
döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés
során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján
mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Két. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény
szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(3)	Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hivatal a 19/H. §-ban
meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
3.	Cím
Besorolási eljárások
Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében
20.	§ (1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi
és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást
e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzé kell tenni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem
kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által
szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb
tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.
21.	§ A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:
a)	Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell
sorolni.
15
b)	Azt a filmalkotást, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál
fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a TI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás
minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
c)	Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet
koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen
filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
d)	Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi
fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra
utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV.
kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem
ajánlott.
e)	Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének
kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a
szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V, kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás
minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
J) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének
súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan
erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag
felnőttek számára ajánlott. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára
elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános
vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.
21/A. § (1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal
megelőzően a Hivatalnak köteles bejelenteni az általa terjeszteni kívánt filmalkotás magyar és
eredeti nyelvű címét, annak rövid tartalmát, előállítójának, producerének, rendezőjének,
forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét és a filmalkotás
besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy
példányát megtekintésre alkalmas hordozón.
(3)	Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos
változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóg-listáját is.
(4)	A Hivatal az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 15 napon
belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról
(5)	A hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, így
különösen korhatár besorolás nélküli mozi-előzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem
lehet megkezdeni.
(6)	A Hivatal besorolási eljárásban hozott elsőfokú döntése fellebbezésre tekintet nélkül azonnal
végrehajtható.
(7)	A Hivatal a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró elsőfokú
döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául
szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő
filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.
(8)	A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás nem
terjeszthető.
16
A Korhatár Bizottság
22.	§ A Hivatal létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a Hivatalnak javaslatot tesz
a filmalkotások kategóriákba sorolására.
23.	§ (1) A Korhatár Bizottság legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagból áll. A Korhatár
Bizottság működtetése érdekében a Hivatal együttműködési megállapodásokat köt az általa
kiválasztott alábbi társadalmi szervezetekkel:
a)	a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó társadalmi szervezettel
vagy szervezetekkel,
b)	a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy
szervezetekkel,
c)	gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel vagy szervezetekkel,
d)	a filmterjesztők szakmai szervezetével.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja,
hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár
Bizottságba. A Hivatal a Hatóság köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a
média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a
Korhatár Bizottságba.
(3)	Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hivatal kéri fel és hívja
össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább hét tagból áll. Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy
kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább
a)	kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai
tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b)	kettő, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai
tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c)	kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai
tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d)	a filmterjesztők egy képviselője.
(4)	A Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított tiszteletdíjban, az eljáró Korhatár
Bizottság tagjai az Elnök által megállapított költségtérítésben részesülnek.
(5)	A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az iíjúság védelméért felelős
miniszter és a Médiatanács egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal
rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
A filmalkotások besorolásának közzététele
24.	§ A filmterjesztő köteles a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzést a
filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa
forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással
kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, az Elnök rendeletében meghatározottak
szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
17
Filmek és mozik besorolása a filmterjesztés támogatása érdekében
25.	§ (1) A Hivatal a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes
filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy
teijesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat. Az eljárásban a miniszter
szakhatóságként jár el.
(2)	A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott
feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad.
„Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a
moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében
vállalja.
(3)	Az „art” mozivá való minősítés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.
25/A. § (1) Az „art” mozi-besorolás iránti kérelemben a mozi üzemeltetőjének meg kell jelölnie a
besorolásra kerülő mozi nevét, címét, az üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint
nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető a tárgyévre vonatkozóan vállalja az „art” mozi, illetve az
„art” moziterem minősítésre vonatkozó feltételek betartását.
(2) Ha a besorolásra vonatkozó kérelem beadását követően az (1) bekezdésben meghatározott
adatokban változás történik, azt az üzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül írásban
bejelenteni a Hivatalnak.
25/B. § (1) A Hivatal folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat, hogy
megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek.
(2)	A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban
minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott
vetített filmalkotás címéről, a 3. §-a szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási
kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(3)	A Hivatal a 19/H. § (3) bekezdése szerinti határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a
moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem
megfelelően tesz eleget.
25/C. § (1) A Hivatal az „art” besorolást az adott mozi (moziterem) vonatkozásában visszavonja,
ha
a)	nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott
követelmények, vagy
b)	a moziüzemeltető a 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettségének a 25/B. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatásra kötelezés ellenére sem tesz
eleget.
(2)	A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogató szervezeteket haladéktalanul
értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.
(3)	Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a
visszavonást követő negyedévben terjeszthető elő.
18
25/D. § A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott
határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban ~
az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági
nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-
bán foglalt adatokat, továbbá az Elnök rendeletében megállapított további adatokat. A
nyilvántartásba vétel részletes szabályait az Elnök rendelete határozza meg.
26.	§ (1) A filmalkotások „art” minősítésére irányuló eljárásban a szakhatóságként eljáró miniszter
részére az általa működtetett öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot az „art” minősítés
tárgyában. A Filmszakmai Bizottság tagjait a miniszter nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki.
A Bizottság tagjainak filmművészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve
gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(2) A szakhatóságként eljáró miniszter „art” minősítésűnek jelöl minden olyan terjesztésre
kerülő filmalkotást,
a)	amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális
kultúra fejlődéséhez, vagy
b)	amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas
művészi színvonalúnak ítél.
(3)	A Hivatal a filmalkotás előállítójának vagy teijesztőjének kérelmére - szakhatóság
közreműködésének mellőzésével - „art” minősítést ad annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
amely nemzetközileg elismert, a Hivatal által évente közzétett jegyzékben meghatározott
fesztiváldíjban részesült.
26/A. § (1) A filmelőállító vagy filmteijesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontja előtt
legalább 45 nappal kérheti a Hivataltól a terjeszteni kívánt filmalkotás „art” filmalkotássá
minősítését. A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás címét, előállítójának, producerének,
rendezőjének, forgató-könyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét.
(2)	Idegen nyelven készült filmalkotás esetén a filmterjesztő a kérelemmel együtt köteles
benyújtani a filmalkotás magyar nyelvű szöveggel vagy magyar felirattal, szinkronnal, ennek
hiányában magyar vagy angol nyelvű dialóg-listával ellátott példányát megtekintésre alkalmas
hordozón.
(3)	A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás ismertetését és a filmalkotás „art” minősítésére
vonatkozó javaslatot. Azon filmalkotások esetében, amelyek nemzetközileg elismert filmfesztiválon
díjat nyertek, a kérelmezőnek meg kell jelölnie a filmfesztivált és a kategóriát, amelyben a
filmalkotás díjat nyert.
(4)	A Hivatal a kérelem beérkezését követően haladéktalanul megkeresi a minisztert a
szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében. A miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési
határideje harminc nap.
(5)	A miniszter a szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkeresést követően haladéktalanul
felhívja a Filmszakmai Bizottságot a 26. § (1) bekezdés szerinti javaslata megtételére. A
Filmszakmai Bizottság szakhatósági eljárásra nyitva álló határidőn belül megadott javaslatát a
miniszter köteles figyelembe venni.
(6)	A filmalkotások „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre
emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art”
19
minősítésűnek besorolt filmalkotást az „art” besorolású filmalkotások nyilvántartásába.
Filmalkotások besorolása a magyar részvételi arányok alapján
26/B. § (1) A Hivatal - a filmelőállító kérelmére - a közvetlen állami támogatásra való
jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen
állami támogatást igényelnek, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:
a)	magyar filmalkotás,
b)	magyar részvételű filmalkotás,
c)	egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d)	egyéb filmalkotás.
(2)	Az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen állami támogatás nyújtásának feltétele a
filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási
eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a Hivatal haladéktalanul
bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául
szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági
nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1)
bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal
tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító által a Hivatalhoz benyújtott, a
(4)-(5) bekezdésben felsorolt okiratok alapján végzi el.
(4)	Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet az
állami támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a)	a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét,
b)	a filmalkotás költségvetését,
c)	a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,
d)	a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.
(5)	Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet
legkésőbb az állami támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez
csatolni kell:
a)	a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását
tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat,
b)	a filmalkotás forgatókönyvét,
c)	a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai
munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket a 3. § szerinti táblázat
alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi
hozzájárulását,
d)	a filmalkotás költségvetését és részletes pénzügyi tervét,
e)	a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,
f)	koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a
felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi
megosztásáról,
g)	a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.
20
26/C. § (1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban
bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító köteles
bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását
követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, amennyiben feltételezhető, hogy a változás a
határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a
filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.
27.	§ (1) A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a
filmelőállító kérelmére állapítja meg a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére
vonatkozó jogosultságot.
(2)	A Hivatal 12/A. § (2) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmterjesztő
kérelmére állapítja meg a filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó
jogosultságot.
(3)	A kulturális követelményeknek való megfelelés igazolása az 1, § (3) bekezdés szerinti
támogatás nyújtásának feltétele.
(4)	A Hivatal a kulturális követelményeknek való megfelelés szerinti támogatásra való
jogosultság igazolása körében meghozott jogerős határozatának adatait hivatalból nyilvántartásba
veszi.
(5)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti kérelmek a 26/A. § szerinti, valamint a terjesztésre kerülő
filmalkotások nyilvántartásba vételére, továbbá a támogatásra jogosultság igazolására irányuló
eljárásokban előterjesztett kérelmekkel együtt is benyújthatóak. Ebben az esetben a Hivatal a
kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.
(6)	A kérelemhez mellékelni kell
a)	a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre
alkalmas hordozón lévő példányát,
b)	a filmelőállító vagy filmteijesztő nyilatkozatát a 12/B. §-ában meghatározott kulturális
követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján és
c)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(7)	A filmtelj esztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultság
megállapítására nem kell kérelmet előterjeszteni, ha a filmalkotás korábban már teljesítette a
filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó kulturális követelményeket.
Ebben az esetben az előtelj esztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(8)	A 12/B. §-ban rögzített kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán
a)	1 pont adható, ha
aa)	a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de - napokban számolt mértéke - nem éri el a
filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy
ab)	a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel,
de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;
b)	2 pont adható, ha
ba)	a magyarországi forgatás - napokban számolt mértéke - eléri a filmalkotás teljes forgatásának
25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy
bb)	a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a
teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-
21
előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;
c)	3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os
értékeket.
4.	Cím
A Hivatal nyilvántartásai
Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása
28.	§ (1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén vagy
valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván
igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi
eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az 1. § (3) bekezdés szerinti
támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel
azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve
közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a
kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás
igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük
szemben nem állnak fenn.
(2)	Ha a nyilvántartásba vételt mozgóképszakmai szervezet kéri, a nyilvántartásba vételi
kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy
bírósági nyilvántartási számát, adószámát, képviselője nevét és lakóhelyét.
(3)	Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek
tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, adószámát
vagy azonosító jelét.
(4)	A nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek vagy mozgóképszakmai
szervezetnek közölnie kell, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó
vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy
egyéb minőségében), műhelyként vagy egyéb szervezetként kéri. A kérelemben meg kell jelölni
a 31. §-ban felsorolt, a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló adatokat.
(5)	A Hivatal a törvényben meghatározott adatok közlése esetén, a (9) bekezdésben foglalt
megtagadási ok hiányában a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban
bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a
Hivatalnak
(6)	A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e
bekezdésében meghatározott célból megkeresi az MNF-et és a minisztériumot, valamint szükség
szerint egyéb támogató szervezetet. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon
belül nyilatkoznak arról, hogy a nyilvántartásba vett szervezetnek vagy természetes személynek,
illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a
támogatóval szemben van-e a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy
elszámolási kötelezettsége. Ilyen kötelezettség fennállása esetén a jelentős támogató szervezet
22
nyilatkozik annak mértékéről, megjelölve a kérelmező által igénybe vett közvetlen állami támogatás
összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást.
(7)	Amennyiben a megkeresett szervezetek, vagy azok valamelyike akként nyilatkozik, hogy a
nyilvántartásba vételét kérő szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet
tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben
a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, a
Hivatal a nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt törli a
nyilvántartásból, erről a Hivatal értesíti a megkeresett szervezeteket is.
(8)	A Hivatal a (6) bekezdésben foglalt megkeresést mellőzi olyan jogelőd nélkül alapított új
szervezet nyilvántartásba vétele esetén, amelynek alapítói (tulajdonosai) és vezető tisztségviselői
között kizárólag a nyilvántartásban már szereplő szervezet vagy természetes személy található.
(9)	Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa
igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet
által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató
szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési
kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét
nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a
támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette,
(10)	A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy, vagy
szervezet ellen a Hivatal a közvetett állami támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal
összefüggésben a nyomozó hatóságnál a 19/1. § (1) szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez
esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő
jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a kezdeményezett eljárást megszüntető jogerős
határozat benyújtásáig.
(11)	A Hivatal a nyilvántartásban szereplő mozgóképszakmai szervezetet és természetes
személyt a nyilvántartásból e törvényben meghatározott esetekben hivatalból, vagy a
nyilvántartásba vett kérelmére törli. A Hivatal hivatalból törli a nyilvántartásból a
mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt a (7) bekezdésben valamint a 19/1. § (2)
és (3) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetve, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett
volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal
tudomására, valamint, ha a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően merült fel.
(12)	A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti MNF-et és a minisztériumot, valamint a
törvény céljának teljesüléséhez szükséges egyéb támogató szervezetet.
(13)	A jelentős támogató szervezeteket a Hivatal negyedévente megkeresi az (5) bekezdés szerinti
adatszolgáltatás céljából.
(14)	A jelen törvény hatálya alá tartozó állami támogatást nyújtó egyéb szervezetek az általuk
nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról, illetve az általuk támogatottak lejárt, teljesítetlen
fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor, illetve a fizetési kötelezettség keletkezésekor
tájékoztatják a Hivatalt.
29.	§ (1) A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában
valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:
a)	a 28. §-ban meghatározott adatoknak,
23
b)	az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a
támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,
c)	annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás
rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint
elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének,
d)	az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott, a jelen törvény céljainak
megvalósításához szükséges adatoknak.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a
támogatott és az állami támogatást nyújtó szervezet az adat tudomására jutását, illetve a változást
követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.
A támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartása
30.	§ (1) A Hivatal nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez
vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe,
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a filmalkotás címének, a filmalkotás
előállítója nevének, a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint
az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban meghatározott, a
törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett
adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül
bejelenteni a Hivatalnak.
A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartása
31.	§ (1) A Hivatal, a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével minden terjesztésre
kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás
címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25, § szerinti besorolási
eljárások alapján adott minősítésnek, valamint az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez
szükséges, a törvényben, vagy a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban megállapított
egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat a filmterjesztő köteles bejelenteni a Hivatalnak.
A nyilvántartásba vétel közös szabályai
31/A. § (1) A Hivatal nyilvántartásainak adatai közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak,
kivéve a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat, amelyek közérdekből nyilvánosak. A Hivatal a
honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon
közzéteszi a nyilvántartásait. A Hivatal nyilvántartása kialakítása során előnyben részesíti és
támogatja az audiovizuális adatgyűjtés területén létező nemzetközi szabványok meghonosítását és
alkalmazását (nemzetközi audiovizuális azonosító szám, ISAN).
(2)	A Hivatal által vezetett mozgóképszakmai-nyilvántartások tartalmazzák az e törvényben és a
külön jogszabályokban, valamint a Hivatal jogerős határozatában foglaltakat, különösen a
filmalkotásokhoz, valamint a közvetlen és közvetett támogatásokhoz kapcsolódó jelen törvény
szerinti jogokat és jelentős tényeket. A természetes személyek Hivatali nyilvántartásaiban szereplő
24
adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek. A Hivatal az e törvényben foglalt személyes
adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.
(3)	A mozgóképszakmai-nyilvántartások, ha e törvény kivételt nem tesz, a bejegyzett jogok és a
feljegyzett tények fennállását közhitelesen tanúsítják.
(4)	A Hivatal e törvény alapján vezetett nyilvántartásainak részletes szabályait, a
nyilvántartásba vételi eljárások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő
adatszolgáltatás módját az Elnök rendelete szabályozza.
5.	Cím
Támogatási eljárás
A támogatásra jogosultság igazolása
31/B. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés j) pontja alapján a filmelőállító, illetve a filmgyártó
vállalkozás kérelmére ellenőrzi, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági
határozatában megállapítja és igazolja a filmalkotások után járó közvetlen és közvetett állami
támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság).
Támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása esetén a Hivatal az e tárgyban lefolytatott
hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban
haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve
tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben
a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárást lezáró
jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A
támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás
nyújtásának feltétele.
(2)	A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor megvizsgálja a filmalkotás
költségvetését, és ennek alapján ellenőrzi, megállapítja és igazolja az állami támogatás alapjául
szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét.
(3)	A támogatásra jogosultság igazolására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt
megelőzően a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak be kell jelentenie a gyártási
időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás - ide
értve az előforgatást is - megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 8 nappal. A forgatás
megkezdésétől számított 60 napon belül - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik
Magyarországon, az utómunka megkezdésének napjáig - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be
kell nyújtani
a)	a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló
gyártási tervét,
b)	megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a
külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, nemzetközi koprodukciós filmalkotás
esetében a koprodukciós szerződést,
c)	nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét
igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,
25
d)	a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi
társelőállító, támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,
e)	a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy melyik
ütemezésben kéri a támogatási igazolások kiadását.
(4)	Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének
körülményeit tekintve azért merült fel, mert a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően nem
gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a (3) bekezdésben foglalt bejelentési
kötelezettség elmulasztására, vagy nem megfelelő teljesítésére.
(5)	A Hivatal vizsgálja a közvetlen vagy közvetett támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az
a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra. Ebben az esetben a Hivatal szakértőt
is kirendelhet, a szakértő kirendelésének költségeit a támogatott köteles megelőlegezni. A Hivatal
kétség esetén a szakértői vélemény alapján dönt a költség indokoltságáról.
(6)	A támogatásra jogosultság megállapításakor a Hivatal ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott
támogatási arányok betartását.
(7)	A Hivatal hatósági döntését a fi lm előállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül közli a
filmalkotás részére közvetlen állami támogatást nyújtó szervezetekkel, szükséges esetén az állami
adóhatósággal is.
(8)	A (2) bekezdésben foglalt egyes - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre
vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös
méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet.
A támogatási igazolás
31/C. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja, valamint a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI, törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 36. pontja alapján a
filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére adja ki a közvetett állami
támogatások igénybevételére jogosító támogatási igazolásokat,
(2)	A kérelemhez csatolni kell:
a)	az adott filmalkotás könyvelési tételeit tartalmazó főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat,
valamint
b)	a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és
rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges
költségeit tartalmazó költségkimutatást.
(3)	A kérelemben vagy legkésőbb a kérelem benyújtását követő 20 napon belül meg kell jelölni a
támogató nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell az igazolás igénybevételének jogosultságát
bizonyító szerződést,
(4)	A támogatási igazolás - a Tao. tv. 4. § 36. pontjában meghatározottakon túl - tartalmazza a
filmalkotás címét és nyilvántartási számát, a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen
filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét.
(5)	Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján a
támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető.
(6)	A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az
igazolás kiadásának évét követő tíz évig köteles megőrizni.
26
31/D. § (1) A Hivatal a támogatási igazolást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek
egészére vonatkozóan adja ki.
(2)	A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására
vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha
a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen
filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az egy-egy igazolásban szereplő összeg -
ugyanazon filmhez több támogató részére történő igazolás kiadása esetén az együttes összeg -
legfeljebb az igazolás kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 20%-áig terjedhet.
(4)	A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti
esetekben az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben
figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt
arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó
elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint
a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett,
pénzügyileg teljesített költséget.
(5)	A Hivatal a támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási
arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a
támogatási igazolásban meghatározott Összegből levonja.
31/E. § (1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési
költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását
követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és
megfelel a (2)-{9) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.
(2)	A Hivatal a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi
figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és zárónapja közötti teljesítéshez
kapcsolódnak, és amelyekre nézve a számlát a kérelmező a feltüntetett időszakban befogadta.
(3)	Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelynek teljesítését
igazoló okirat a végleges gyártási tervnek megfelelő gyártási időszakban, illetve a gyártási tervben
szereplő befejezési időpontot követő három hónapon belül keletkezik.
(4)	A közvetlen filmgyártási költségek között a filmalkotás alapjául szolgáló mű
megfilmesítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogi jogdíj azon összege számolható el, amely
nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya
összegének 4%-át.
(5)	A produceri díjak elszámolt összege nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos
főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át.
(6)	A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon
reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos
főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Nem
tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen
reklámfelület-vásárlás, különösen az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett,
továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.
(7)	A filmgyártáshoz kapcsolódó utazási költségek akkor számolhatók el közvetlen filmgyártási
27
költségként, ha legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van.
(8)	Valamely rendezvényről készített filmalkotás esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül
kapcsolódó olyan költségek számolhatók el, amelyek nem a rendezvény létrehozásához
kapcsolódnak. Ha a rendezvény létrehozásához és a filmgyártáshoz kapcsolódó költségek nem
különíthetőek el egyértelműen, akkor azok nem számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként.
(9)	Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan a
pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával, vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják
meg.
31/F. § (1) A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási
költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség, vagy ráfordítás ismerhető el,
a)	amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 160. § (3) bekezdés
a)-b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el, és
ba)	amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény, a Tao. tv. vagy az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti adókötelezettség alá eső, illetve a
költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével keletkezett, vagy
bb)	amely a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi jellegű kifizetések után fizetendő
járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
be)	amely az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével
keletkezett, ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget
is (különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó, vagy egyéb,
számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó), és
c)	megfelel a 31/E. § (2)-(9) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként
számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok
javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás
könyveiben merül fel, feltéve, hogy az így keletkezett jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény alapján Magyarországon adókötelezettség terheli és az adót a kifizető a
kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az adóhatóság felé befizette. Az adó
megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.
(3)	Tárgyi eszköz beszerzése esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül beszerzett eszköznek az
Szt. 52. §-a szerinti értékcsökkenése számolható el, legfeljebb a filmgyártás megkezdésétől a
gyártás befejezéséig tartó időszakra. Ha az eszközt egyszerre több filmgyártáshoz is használják, úgy
az elszámolható költségeket a gyártások között a filmgyártó vállalkozás számviteli politikájában
rögzített megosztás szerint arányosan fel kell osztani.
(4)	Az Szt. 3. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott közvetített szolgáltatást tartalmazó
költségekből a szállító által külföldről igénybe vett szolgáltatás értéke nem számolható el közvetlen
magyar filmgyártási költségként. A külföldről igénybe vett közvetített szolgáltatás értékéről a
filmgyártó vállalkozásnak nyilatkozni kell.
(5)	A belföldi szállító által kiállított számla és egyéb belföldi költség magyar filmgyártási
költségnek minősül, és csak a jelen § szerint számolható el.
(6)	A Hivatal indokolt esetben a hatósági ellenőrzést kiterjesztheti a közbenső szerződő felekre,
illetve alvállalkozókra, valamint érintett jogviszonyaikra annak érdekében, hogy a hatósági
28
ellenőrzés hatálya alá a szolgáltatás tényleges teljesítője is bevonható legyen.
31/G. § (1) Az MNF által nyújtott támogatások esetén az MNF ellenőrzi a támogatások
felhasználását, és a filmalkotás pénzügyi elszámolását, amelyről az MNF az Elnök rendelete szerinti
jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvet az MNF haladéktalanul megküldi a Hivatal részére. A
Hivatalt a 31/C. § (1) bekezdésében foglalt támogatási igazolás tárgyában hozott hatósági
döntésének MNF által vizsgált részében az MNF által benyújtott jegyzőkönyv tartalma köti,
hatósági döntésében a jegyzőkönyvben foglaltaktól - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem
térhet el.
(2)	Amennyiben a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
a Hivatal határidő tűzésével a jegyzőkönyv jogszabályoknak való megfelelőségét biztosító
módosítására hívja fel az MNF-et. Ha a jegyzőkönyv a felhívás ellenére sem felel meg a
jogszabályi rendelkezéseknek, a Hivatal a jegyzőkönyvet és annak tartalmát hatósági eljárásában és
hatósági döntésében figyelmen kívül hagyja.
(3)	A Hivatal a film gyártásának megkezdésétől a film bemutatásának napjáig helyszíni
ellenőrzést folytathat le figyelemmel a (1) bekezdésben foglaltakra.
(4)	A (l)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a közvetett állami támogatási
eljárásban az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen támogatást nyújtó támogató szervezet az Elnök
rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki.
31/H. § A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hivatal az e tárgyban folytatott hatósági eljárást
lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul
bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a
támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a
nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást lezáró
jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait.
6. Cím
A Hivatal egyéb feladatai
32.	§ (1) A Hivatal a minisztériummal kötött megállapodás alapján ellátja az Országos Statisztikai
Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges
adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.
(2)	A Hivatal az e törvény szerinti nyilvántartását az Elnök által rendeletben meghatározott
módon elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezi.
(3)	A Hivatal e törvény alapján igazolja a nyilvántartásában szereplő adatok alapján a
természetes személyek és szervezetek, valamint filmalkotások támogathatóságát, annak mértékét,
így különösen a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét.
(4)	A Hivatal, hivatalból indított eljárásban statisztikai célból hatósági nyilvántartásba vesz
minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást nem
vesznek igénybe. Az ilyen filmalkotások nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat
az Elnök rendelete állapítja meg.
29
33.	§ (1) A Hivatal segíti a filmelőállítókat, film terjesztőket és mozgóképszakmai szervezeteket a
nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. Támogatja a mozgóképipar fejlődését elősegítő, a
törvényben foglalt rendelkezések nemzetközi piaci szereplőkkel való megismertetését, valamint
részt vesz az európai és nemzetközi mozgókép szakmai szervezetek munkájában.
(2)	A Hivatal ellátja a két- és többoldalú nemzetközi koprodukciós szerződésekben
megállapított feladatokat, így különösen kiállítja a nemzetközi egyezmény által előírt
koprodukciós igazolást, az egyezményben meghatározott eljárás szerint.
(3)	A Hivatal szakmai javaslatokat tehet a miniszternek a mozgóképszakma hazai és
nemzetközi stratégiai kérdéseivel, és az Európai Unió audiovizuális programjaiban való magyar
részvétellel kapcsolatos kormányzati politika kialakításához, javaslatot tehet nemzetközi
koprodukciós egyezmények megkötésére, illetve azok tartalmára.”
11.	§ Az Mktv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A MaNDA gondozza a sajtótermékek és egyéb kiadványok kötelespéldányainak
szolgáltatásáról szóló kormányrendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és
videódokumentumokat.”
12.	§ Az Mktv. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a MaNDA gyakorolja.
(2)	A MaNDA a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat sem részben, sem egészben nem
idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg, A MaNDA a megőrzésre átvett, illetve a
kötelespéldány szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyűjteményébe került filmeket kizárólag
a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel.
(3)	A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabályban
meghatározottak, valamint a MaNDA-val kötött megállapodás alapján az MNF végzi.
(4)	A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének
részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány
rendeletben állapítja meg. Ez nem érinti a szerzői jogi törvény alapján a jogosultakat megillető
jogok érvényesítését.
(5)	Az MTV A feladatai ellátása érdekében felhasználhatja a MaNDA által őrzött filmalkotásokat.
A felhasználás feltételeiről és felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (6) és (7)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Médiatanács előzetes jóváhagyásával megállapodást
köt.
(6)	A MaNDA, illetve az MNF az MTVA filmalkotások felhasználására vonatkozó igényét
köteles az MTVA által kért határidőben és módon teljesíteni, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen, vagy
jogszabály alapján kizárt. Az elutasítást indokolni kell, alaptalan elutasítás esetén az MTVA-t
kártérítés illeti meg.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni,
amely a filmalkotás MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és
igazoltan merül fel.”
13.	§ (1) Az Mktv. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hivatal jelen törvény szerinti eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit,
valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.”
30
(2) Az Mktv. 36. §-a a következő (4)—(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány által odaítélt Mozgókép Mestere Díj jogosultjai a
mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi ... törvény (a továbbiakban:
Módtv.) 5. §-ával megállapított 17/A. § hatálybalépésétől a „Nemzet Filmművésze” címre és az
azzal járó életjáradékra — külön miniszteri javaslat és kormánydöntés nélkül — jogosultak, kivéve, ha
a miniszter a Mozgókép Mestere Díjjal rendelkező adott személy tekintetében ettől eltérő egyedi
döntést hoz. Amennyiben az így jogosultságot szerző személyek száma a 15 főt eléri a Módtv. 5. §-
ával megállapított 17/A. § hatálybalépésekor, az (1) bekezdése szerinti 15 főre vonatkozó
javaslattételi lehetőség nem alkalmazható - vagy ha az 1 főt eléri de a 15 főt nem éri el, akkor
arányosan csökkentett számmal alkalmazható -, és további cím valamint életjáradék biztosítása a
Nemzet Filmművészei létszáma 15 fő alá csökkenése esetén lehetséges.
(5)	2012. január 1-jével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH)
költségvetésén belül a mozgóképszakmai hatóság működését biztosító költségvetési előirányzatai
(pénzügyi kerete), valamint a Nemzeti Filmiroda KÖH által 2007. január 1-vel átvett vagyona,
tételes elszámolás keretében átadásra kerül az NMHH részére.
(6)	A mozgóképszakmai hatósági feladatok körében 2012. január 1. napjától az NMHH a KÖH
jogutódja. 2012. január elsejét megelőzően a mozgóképszakmai feladatok ellátása során keletkezett
minden iratot, elektronikusan tárolt adatot át kell adni az NMHH részére, amely azokat tárolja és
kezeli.”
14.	§ Az Mktv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és
hatékony terjesztésének szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját,
b)	rendeletben állapítsa meg a Nemzet Filmművésze címre vonatkozó részletes szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a nem filmgyártásra
vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának egyes szabályait,
b)	a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítéshez szükséges feltételeket és a
moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,
c)	az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások
terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”
15.	§ Az Mktv. a következő 38. §-sal egészül ki:
„38. § Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a Hivatal által e törvény alapján vezetett nyilvántartások részletes szabályait, valamint a
nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját,
b)	a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzés filmalkotáson, mozi-előzetesen, azok
nyilvános vetítésén, a forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a
filmalkotással kapcsolatos közleményben és hirdetésben való feltüntetésének módját,
c)	a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeit,
d)	a közvetett támogatási eljárásban az MNF és más támogató szervezetek által nyújtott
támogatás esetén a támogatások felhasználásának és a filmalkotás pénzügyi elszámolásának
ellenőrzése tekintetében az MNF és más támogató szervezetek által kiállított jegyzőkönyv
31
tartalmának részletes szabályait,
e)	a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolások, valamint a magyar
mozgóképszakma nemzetközi együttműködéséhez szükséges egyéb igazolások kiadásának rendjét,
f)	a Hivatal által megállapított közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételének alapjául
szolgáló filmgyártási költségeket,
g)	azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás,
h)	az e törvény szerint nyilvántartások elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezésének
módját és feltételeit,
i)	a Hivatal jelen törvény szerinti eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint
a díjak mértékét és a díjképzés szabályait.
16.	§ (1) Az Mktv. 3. § (1)—(3) bekezdéseiben a „magyar részvételű koprodukciós filmalkotás”
szövegrész helyébe a „magyar részvételű filmalkotás” szöveg lép.
(2)	Az Mktv. 13. § (2)—(4) bekezdéseiben, (5) bekezdés b) pontjában és 15. § (3) bekezdésében a
„magyar részvételű koprodukciós filmalkotás” szövegrészek helyébe a „nemzetközi koprodukciós
filmalkotás” szöveg lép.
17.	§ (1) Hatályát veszti az Mktv. 2. § 11. és 13. pontja, 3. § (5) bekezdés második mondata, 6. §
d)	pontja, II. fejezet 3. címe, 12. § (7) bekezdése, 16. § és 33/A. §-a.
(2)	Hatályát veszti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi
szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.
27.) Korm. rendelet 3. § a) pontja, az „art” mozik minősítésének és a filmalkotások korhatár
szerinti megjelölésének feltételeiről szóló 46/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 2-4. §-a, valamint a
mozgóképszakmai hatóság szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályairól
szóló 12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet.
(3)	Az Mktv-nek e törvény 15. §-a által megállapított 38. §-ában meghatározott tárgykörökben
alkotott NMHH rendeletek hatálybalépéséig az azonos tárgykörben alkotott Kormány- és
miniszteri rendeleteket kell alkalmazni.
18.	§ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 13. § (2) bekezdése második g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
„g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység
felügyeletével, a média- és hírközlési igazgatással, az elektronikus hírközlési szolgáltatások,
tevékenységek, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével,
piacszabályozásával, ellenőrzésével, valamint a mozgóképszakmai igazgatással kapcsolatos
eljárásban,”
(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít
meg.)
Záró rendélkezések
19.	§ E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
32
t
Általános indokolás
A törvény célja, hogy megteremtse az átalakuló mozgóképszakmai intézményi struktúra jogi
feltételeit, valamint módosítsa a mozgókép szakmai állami támogatási rendszer azon elemeit,
amelyek az elmúlt időszakban kontraproduktívak voltak, nem biztosították megfelelően az átlátható
és hatékony közpénzfelhasználás feltételeit, illetve nem voltak alkalmasak a törvény által kitűzött
célok elérésére.
A mozgóképszakmai intézményi rendszer átalakítása egyrészt az eddiginél hatékonyabb
feladatellátást, illetve az intézményi profilnak megfelelő feladatkoncentrációt és ezáltal a
takarékosabb működést célozza (a mozgóképszakmai hatósági feladatok átkerülése a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatósághoz), másrészt az alkalmatlannak bizonyult közalapítványi struktúra
helyén egy, a filmtámogatások elosztását eredményesebben irányító új támogatási
intézményrendszer létrehozását (Magyar Nemzeti Filmalap).
A törvényben javasolt egyéb módosítások részben az mozgóképszakmai hatóság eljárására
vonatkozó rendeleti szabályok törvényben való elhelyezését célozzák, részben pedig a hatóság
különböző eljárásai során az elmúlt években felmerült jogalkalmazási nehézségek és Jogi
kiskapuk” megszüntetésére irányulnak.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
Az 1. § a törvény támogatási szabályainak hatályáról szóló szabályt az I. és II. fejezet címeinek új
számozásához igazítja, illetve a már megszűnt „közhasznú társasági” formát kiemeli a személyi
hatály alól.
Az értelmező rendelkezések módosításának célja a törvény fogalomrendszerének további tisztázása.
Ennek részeként koprodukciós filmalkotás besorolásának elválasztása a magyar részvétel arányán
alapuló besorolás rendszerétől. Míg az előbbi nemzetközi egyezményeken alapuló besorolási
rendszer, addig az utóbbi a magyar részvétel aránya szerinti pontrendszeren alapul.
A támogatási típusok közül a strukturális támogatás a gyakorlatban ténylegesen nem nyert
alkalmazást, így fenntartása nem indokolt. A normatív támogatás hatékonysága szintén vitatható, a
filmgyártás területén ugyanis a premizálás-szerű támogatás nem tudta ténylegesen a minőségi
alkotások létrejöttét ösztönözni. A terjesztés területén a normatív támogatást a kulturális miniszter
által rendeletben meghatározott támogatási mechanizmus váltaná fel a javaslat szerint, amelynek
lehetnek majd normatív elemei, és azok a jövőben is az „art” mozik működtetését, és az „art” filmek
terjesztését fogják segíteni.
33
A filmgyártó vállalkozás, valamint a megrendelésre és nem megrendelésre készülő filmalkotás
fogalmának módosítása a tényleges és bevált iparági gyakorlathoz igazítja a definíciókat
(amennyiben például megrendelésre készült filmalkotás belföldi társaságok közötti megállapodás
alapján is létrejöhet).
A 3. §-hoz
E rendelkezések megállapítják a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti
Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt-re és működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Az új
intézménynek a filmszakma és a hazai filmművészet egészének érdekeit figyelembe véve, a
filmszakma sokszínűsége kívánalmának szem előtt tartásával kell majd végeznie a filmszakmai
források elosztását.
A javaslat a Filmalap állandó és kiszámítható forrásaként a hatoslottó játékadójának 80 %-át jelöli
meg, amely esetben a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra
szabadulnának fel.
A 4-5. §-hoz
E rendelkezések célja a támogatható filmszakmai tevékenységekre vonatkozó szabályok módosítása
annak érdekében, hogy a támogató Filmalap eredményesebben végezhesse sikeres magyar filmek
előállítására, terjesztésére, hazai és nemzetközi promóciójára irányuló támogató tevékenységét.
E szakasz fontos rendelkezése, hogy a lényegében eredménytelennek bizonyuló Mozgókép
Koordinációs Tanács konzultatív platformja helyett a Filmalap a jövőben kétoldalú
megállapodásokkal segítené a filmszakmai célokra rendelkezésre álló állami források
felhasználásának koordinációját.
A 6-7. §-hoz
E rendelkezések egyrészt a támogatott filmgyártási cél megvalósulásának ellenőrzése érdekben
kötelezővé teszik valamennyi állami támogató szervezet esetében gyártási és pénzügyi ellenőr
alkalmazását. Másrészt itt kerül rögzítésre, hogy a jövőben az „art” mozik és az „art” filmek
terjesztésének támogatásának feltételeit a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.
A 8. §-hoz
A korábbi Mozgókép Mestere díjat a jövőben felváltaná (a Nemzet Sportolója és a Nemzet Színésze
cím mintájára) a Nemzet Filmművésze cím. A javaslat szerint a címet a kultúráért felelős miniszter
javaslata alapján a Kormány ítélné oda évente legfeljebb egy személynek, feltéve, hogy az élő
díjazottak száma a tizenöt főt nem haladja meg. A törvény meghatározná a címre való
érdemtelenség szabályait is.
34
A 9-10. §-hoz
E szakaszok célja, hogy egységes szerkezetbe foglalják a mozgóképszakmai hatóságra a törvényben
és eddig rendeletben megállapított működési, eljárási szabályokat.
Legfontosabb elemei az új szabályozásnak, hogy a hatóság a jövőben az NMHH általános hatósági
eljárási szabályai szerint jár el (amely a Két. szabályait rendeli alkalmazni a törvényben foglalt
eltérésekkel). Az ügyfelek számára átláthatóságot és garanciális szabályokat jelentenek az
ügyintézési határidőre, a titoktartásra, adatvédelemre, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések.
Ugyancsak egységesül és az NMHH eljárásaival harmonizál a szankciókra vonatkozó
szabályrendszer.
A korhatárbesorolás tekintetében hosszú idő után egységesedik az audiovizuális
médiaszolgáltatásokban, így a televízióban, és a mozikban, filmteijesztésben használt korhatár-
kategóriák rendszere. Ez az egységes jelölési rendszer a közönség jobb eligazodását szolgálja,
ugyanakkor a két szektorra vonatkozó elkülönített besorolás lehetővé teszi, hogy a hatóság a
korhatár besoroláskor figyelemmel legyen a különböző terjesztési csatornák közötti különbségekre.
A javaslat szerint az „art” filmbesorolás elválna a hatósági tevékenységtől abból a szempontból,
hogy figyelembe venné: egy film művészi értékelése nem kifejezetten hatósági feladat, ezért e
tekintetben az eljárásba bevonná a kultúráért felelős minisztert (szakhatóságként).
Az „art” mozik besorolási eljárása és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés maradna a mozgóképszakmai
hatóságnál, ugyanakkor annak szabályait, hogy egy mozi milyen feltételek teljesítése esetén
minősülne „art” mozinak, a kultúráért felelős miniszter rendeletben állapítaná meg.
A mozgóképszakmai hatóság nyilvántartására vonatkozó közös szabályok, a mozgóképszakmai
szervezetek és természetes személyek nyilvántartására, illetve a filmalkotások nyilvántartására és
besorolására vonatkozó rendelkezések az eddigi rendeleti szintről, azaz a 12/2008. (III. 29.) OKM-
PM együttes rendeletből kerülnének a törvénybe.
A közvetett támogatást (vagyis adókedvezményen alapuló támogatást) igénylő filmalkotások
nyilvántartásba vételére, és a támogatási igazolások kiadására vonatkozó rendelkezések az utóbbi
időszakban a mozgóképszakmai hatóság eljárásai alatt kikristályosodtak, ezek körében csak
„finomhangolást” igénylő módosításokra kerül sor annak érdekében, hogy az elszámolható
közvetlen filmgyártási körét valóban azokra a költségekre korlátozzuk, amelyek az iparág
élénkítésére hatnak, vagy multiplikátor-hatásukkal a gazdaság egyéb területein jelentenek
többletbevételt.
A 11-12. §-hoz
A javaslat rögzíti a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) szerepét, mint a nemzeti
filmvagyon vagyonkezelését végző intézményt. Az eddigi rendelkezések logikusabb csoportosítása
mellett kimondja, hogy a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését a Filmalap végzi,
35
a vonatkozó Korm. rendeletben foglaltaknak és a MaNDA-val kötött megállapodásnak megfelelően.
A javaslat 13, § (5)-(7) bekezdései az MTVA-nak a MaNDA gyűjteményéhez való hozzáférését
rendezik, amely hozzáférés az MTVA-nak a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében
szükséges.
A 14-19. §-hoz
E szakaszok a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket, illetve szövegcserés módosításokat
tartalmazzák. Átvezetik továbbá a fentebb említett módosításokat a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben.