﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4662. számú
törvényjavaslat
ifit*	r	i r	1 ••	ff	rí . ••	r	1	r i	f. r r r 1
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi ... törvény
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a
gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése
érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT
KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 3. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„44. Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől
hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak
minősülő munkakör.”
(2)	Az Szja tv. 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy
rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt
eredményezi, és annak végzése független formában történik.”
(3)	Az Szja tv. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy
munkavállaló szállításáról gondoskodik
a)	a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b)	kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján
azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos
személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi
elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz
igénybevételével nem valósítható meg.”
(4)	Az Szja tv. 3. § 66-68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
66.	Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában meghatározott
alapkutatás.
67.	Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpontjában meghatározott
alkalmazott kutatás.
2
68.	Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában meghatározott kísérleti
fejlesztés.”
2.	§ Az Szja tv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített
kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének
rendelkezéseitől eltérően
a)	- ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az
adóelőleg megállapításához,
b)	a magánszemély - választása szerint - az adóelőleg, adó megállapításához
a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját
megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes
MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az
MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot
alkalmazza.”
3.	§ (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel	a
vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által	a
magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet,	a
köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben,	a
rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;”
(2)	Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai
tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható;”
(3)	Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„v) a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti
felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély
jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével
összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével,
gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy
amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az
a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére
bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a
magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;”
4.	§ Az Szja tv. 17. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó
bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan
3
megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot
meghaladja.”
5.	§ Az Szja tv. 19. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre
folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott
határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó
napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő
lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.”
6.	§ Az Szja tv. 24. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Nem önálló tevékenység)
„b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,”
7.	§ (1) Az Szja tv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeget
a)	az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után
nem kell megállapítani,
b)	az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27
százalékos mértékkel kell megállapítani (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).
(2) Az Szja tv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg a 2012. évet követően nulla.”
8.	§ (1) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a)	az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre
tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa)	vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a
gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő,
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
ab)	szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre)
tekintettel
kapja;
b)	a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c)	a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d)	a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös
háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.”
(2)	Az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kedvezményezett eltartott)
„a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint
családi pótlékra jogosult,”
(3)	Az Szja tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Eltartott)
4
„b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vehető.”
(4)	Az Szja tv. 29/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,)
„a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,”
9.	§ Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania
a)	az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a
kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha
családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az
ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az
adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő
bevallásában;
b)	a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán
feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.”
10.	§ (1) Az Szja tv. 47. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az adóelőleg alapja
a)	feltéve, hogy nem a b)-c) pont rendelkezéseit kell alkalmazni,]
„aa) - ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a bevételből
a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó
mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával
meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint
költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel
90 százaléka);”
(2)	Az Szja tv. 47. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az adóelőleg alapja
c)	költségtérítés esetében]
„ca) ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a
magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat
hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség,
költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés
hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő
költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka),”
(3)	Az Szja tv. 47. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés alkalmazásában]
„a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett
jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg,”
(4)	Az Szja tv. 47. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés alkalmazásában]
5
„a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett
jövedelem - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezésére is - után 27 százalékkal megállapított
összeg,”
(5)	Az Szja tv. 47. §-a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni
a)	az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a
kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
b)	ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem
minősülő személytől származik, és annak összege más, az összevont adóalapba tartozó
jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,
c)	az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor.
(7)	Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg számításánál figyelembe vett
jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot akkor, ha a
magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont
adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az
adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától
függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített
adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt
meghaladja.
(8)	A munkáltató és az adóelőleg szempontjából munkáltatónak minősülő kifizető az
adóelőleg megállapítása során az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba
tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja az adóalap-kiegészítési
kötelezettség alól mentesített jövedelmet. A munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a
korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor igazolt összeg is. A rendszeres
jövedelem esetén az adóalap-kiegészítés az adott kifizetés azon hányadára nem alkalmazható,
amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható
éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. A nem rendszeres
jövedelem esetén a munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére
alkalmazza, amely a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres
összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve az értékhatárt
meghaladja.
(9)	A magánszemély az előző bekezdésekben foglaltaktól eltérően köteles a kifizető vagy
további munkáltató részére adott írásbeli nyilatkozatában kérni az adóalap-kiegészítés
alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a (8) bekezdés szerinti
munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva - a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. A
nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b)
pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.
(10)	A magánszemély írásbeli nyilatkozatban kérheti a munkáltatótól, kifizetőtől, hogy az
adott kifizetés adóelőlegének a megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a
nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.”
11.	§ Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
„e) a 47. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti körülményekről illetve összegekről.”
12.	§ (1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - családi kedvezményt
érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve
más jogosult által korábban még nem érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett
adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)-(4)
bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”
(2)	Az Szja tv. 49. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg)
„a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított
összeg, amelyet a személyi kedvezmény csökkent;”
(3)	Az Szja tv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelőleg megállapítására és
megfizetésére, az (1) bekezdés szerint megállapított összeget csökkenti a személyi
kedvezmény.”
13.	§ (1) Az Szja tv. 53. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők:
a)	mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-
ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés
(TESZOR 41.20, 42);
b)	mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz
kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c)	halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR
03.00.72);
d)	feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig),
kivéve:
-	valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
-	egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
e)	építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f)	ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR
45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések
javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g)	a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel
(TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h)	számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i)	fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR
96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47,
kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket).
(4)	Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők:
a)	élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
7
b)	iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
c)	zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
d)	hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
e)	hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
f)	kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
g)	egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek
kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
h)	vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
i)	gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
(2)	Az Szja tv. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét
folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az
örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig
elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár
figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal,
hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az
átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.”
14.	§ Az Szja tv. 58. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(8) Ha az ingó vagyontárgy átruházása - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni
vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont]
keretében történik, az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló
tevékenységből származó jövedelemnek minősül.”
15.	§ Az Szja tv. 62. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az ingatlan értékesítése - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni
vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont]
keretében történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló
tevékenységből származó jövedelemnek minősül.”
16.	§ Az Szja tv. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a
bevételből - a 62. § (1) bekezdése szerint - levonható költségeket meghaladó része (e
meghaladó rész a továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának
időszakára kiszámított szokásos hozam, akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység
[3. § 46. pont] keretében történik, az adó alapja
a)	a szokásos hozam, és
b)	a hozam a) pont szerinti összeget meghaladó részének a háromszorosa,
azzal, hogy az átruházásból származó jövedelem megállapításához a 62. § (4) és (6)
bekezdése nem alkalmazhatók.
(2)	Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből
átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély
tag részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja, az
árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés
8
tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó
árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese.
(3)	E § alkalmazásában
a)	szokásos hozamnak
aa)	termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3
százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,
ab)	részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték
(ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban
tartás naptári napjaival megszorzott összegét
kell tekinteni, azzal, hogy a tulajdonban tartás naptári napjainak számítása során a
megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell - e napokat is
beszámítva - irányadónak tekinteni, továbbá azzal, hogy részesedés átruházása (kivonása)
esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni;
b)	termőföldből átminősített ingatlan a termőföldből átminősített földterület (ideértve
annak alkotórészeit is) az átminősítését követő öt éven keresztül, de ide nem értve, ha a
termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg.
(4)	E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az ingatlant örökléssel
szerezte és erről a bevallásában nyilatkozik.”
17.	§ Az Szja tv. 63. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a §
új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 60. § (1) bekezdését és a 61. § (1)-(2) bekezdését az olyan ingatlanlízing-ügylet
esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a
magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének
időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni,
b)	a 62. § (1) bekezdés a) pontjában említett más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan
futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj,
c)	a 62. § (2) bekezdés alkalmazásában megszerzésre fordított összegnek minősül
ca)	a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett
ellenérték,
cb)	a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem
haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított
szokásos piaci értékéből a ca) pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,
cc)	a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,
cd)	a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.
(9)	E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-
ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan
megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből
származó jövedelmére is.
(10)	A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a
magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a
magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt)
bevételből a 62. § (4), illetve (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen
megállapítani (figyelemmel a 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett
9
rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti
szerződés megkötésének éve minősül.”
18.	§ Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés 2. mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap
átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is,
amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének - ha az magasabb a jogelőd alap
befektetési jegye megszerzésére fordított értéknél - az átváltásnál figyelembe vett értéket kell
tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés
bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához
hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a
bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel
csökkentve kell megfizetni.”
19.	§ Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -
a)	a juttatás hónapja kötelezettségeként,
b)	a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt
éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel
megállapítása hónapjának kötelezettségeként,
a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az
adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve
megfizetnie.”
20.	§ (1) Az Szja tv. 70. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a)	a munkáltató által
aa)	valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény
előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy
ab)	az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai
tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha
nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -,
vagy
ac)	az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,
nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a
szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett,
juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből
azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a
szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
b)	a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a
munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt
munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és
működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján
ba)	több munkavállaló, vagy
bb)	az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai
tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha
10
nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -,
vagy
bc)	az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,
nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a
szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a
juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a
munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos
teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;”
(2)	Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti
ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem
meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes
juttatásokat.
(2a) Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány
(ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben
reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó
üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú,
illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban
kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes
bevétele 10 százalékát nem haladja meg.”
(3)	Az Szja tv. 70. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Egyes meghatározott juttatásnak minősül)
„e) az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám)
célból pénzben vagy nem pénzben adott, a magánszemélyt olyan sorsolás eredményeként
megillető juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya
alá.”
(4)	Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény
külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott
meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a
munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más
magánszemélynek az adóévben biztosított a béren kívüli juttatások együttes értékének az évi
500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál
az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét
(a továbbiakban: éves keretösszeg) meghaladó része.”
21.	§ (1) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezésnek
lépnek:
(Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak)
„b) fogyasztásra kész étel, valamint annak vásárlására jogosító utalvány formájában
juttatott jövedelemből (utalvány formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás
alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem
haladó rész;
11
c)	az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya
ca)	szálláshely kártya számlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely
szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer
forint támogatás;
cb)	vendéglátás kártya számlájára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a
munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra
felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
cc)	szabadidő kártya számlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az
egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható
-	több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás;”
(2)	Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak)
„b) fogyasztásra kész étel, valamint annak vásárlására jogosító - kormányrendeletben
meghatározott kibocsátó által kibocsátott - utalvány formájában juttatott jövedelemből
(utalvány formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló
jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;”
(3)	Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Béren kívüli juttatásnak minősül)
„b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint -
ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek fogyasztásra kész étel, valamint annak vásárlására jogosító utalvány
formájában juttatott jövedelemből (utalvány formában az adóéven belül utólagosan adva is) a
juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg
nem haladó rész; ”
(4)	Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Béren kívüli juttatásnak minősül)
„b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint -
ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek fogyasztásra kész étel, valamint annak vásárlására jogosító -
kormányrendeletben meghatározott kibocsátó által kibocsátott - utalvány formájában juttatott
jövedelemből (utalvány formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául
szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó
rész;”
22.	§ Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (22a) bekezdéssel egészül ki:
„(22a) A program nyilvántartása megszűnik a nyilvántartásba vétel iránti kérelem
benyújtását követő tizedik év utolsó napjával.”
23.	§ Az Szja tv. a következő 78. §-sal egészül ki:
„78. § E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal termékek és
szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes
ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek,
12
szolgáltatások, tevékenységek esetében a 2011. december 31-én hatályos besorolási rendet
kell irányadónak tekinteni.”
24.	§ Az Szja tv. 80. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza )
,,f) a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány 2012. október 1-jét követő
kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait, valamint az utalvány kibocsátásának
feladatát 2012. október 1-jétől ellátó kibocsátót;”
25.	§ Az Szja tv. a következő 84/S. §-sal egészül ki:
„84/S. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a
hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével:
(2)	A 62/A. § rendelkezését a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a
hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett
(kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni.
(3)	A 71. § (1) bekezdés b) pontjának és (2) bekezdés b) pontjának 2012. szeptember 30-
án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni - a magánszemélyt a 2012. január 1. és szeptember
30.	közötti időszakban fennálló jogviszonya vagy jogosultsága alapján megillető -
fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában 2012. október 1-jét
megelőzően megszerzett bevétel adókötelezettségére.
(4)	A 77/C. § (22a) bekezdésének rendelkezését a kihirdetéskor még nyilvántartásban
szereplő programokra is alkalmazni lehet.
(5)	Az 1. számú melléklet 4.22. alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően
megszerzett bevételre is alkalmazni lehet.”
26.	§ Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
27.	§ Az Szja tv.
1.	3. § 27. pontjában az „adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg
nem haladó” szövegrész helyébe az „adott” szöveg, 38. pontjában az „a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség,
a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú”
szöveg;
2.	6. § (2) bekezdésében a „kamatjövedelemből” szövegrész helyébe a „kamatjövedelemből,
osztalékból (osztalékelőlegből)” szövegrész, a „kamatjövedelem” szövegrész helyébe a
„jövedelem” szöveg;
3.	22. § (2) bekezdésében a „számolhatja el” szövegrész helyébe az „elszámolhatja, azzal,
hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül
számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető” szöveg, (5)
bekezdésében a „csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is
legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével” szövegrész helyébe a „csökkenti
adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával” szöveg, a „vagy ha veszteségének”
szövegrész helyébe a „vagy ha elhatárolt veszteségének” szöveg;
4.	29. § (1) bekezdésében a „ha azt költségként számolja el” szövegrész helyébe a „ha az
költségként elszámolható” szöveg;
13
5.	49/B. § (7) bekezdés a) pontjában az „elszámolhatja” szövegrész helyébe az
„elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az
elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető”
szöveg, e) pontjában a „csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen
is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével” szövegrész helyébe a „csökkenti
adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával” szöveg, a „vagy ha veszteségének”
szövegrész helyébe a „vagy ha elhatárolt veszteségének” szöveg;
6.	72. § (4) bekezdés h) pontjában az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek”
szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg;
7.	77/C. § (8) bekezdés a) pontjában az „a munkaviszony megszűnésének időpontjára”
szövegrész helyébe az „az utolsó munkában töltött napra” szöveg, (11) bekezdés a)
pontjában az „a jogviszony megszűnésének” szövegrész helyébe az „az utolsó munkában
töltött nap, illetve a jogviszony megszűnésének” szöveg, (19), (20), (22) bekezdés nyitó
szövegében, (23) bekezdés második mondatában az „Az adópolitikáért felelős miniszter”
szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg, (20) bekezdés c)
pontjában, (22) bekezdés a) és b) pontjában, (23) bekezdés első mondatában, (24)
bekezdés a) pontjában az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg;
8.	84. § (2) bekezdésében a „modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv - Javaslat a
kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára figyelembevételével”
szövegrész helyébe a „modellegyezmény figyelembevételével” szöveg;
9.	1. számú melléklet 4.5. pontjában a „támogatás” szövegrész helyébe az „ösztöndíj”
szöveg, 8.4. pontjában az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek”
szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg, az 8.16. pontjában az „a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervezetek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy harckészültségi
gyakorlaton részt vevő - 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őr- és ügyeleti szolgálatot adó
-	tagjának” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy
terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő - 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őr- és
ügyeleti szolgálatot adó - hivatásos állományú tagjának” szöveg
lép.
28.	§ Hatályát veszti az Szja tv.
1.	3. § 18. pontjában az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett
ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt,
valamint” szövegrész, 21. pontja c) alpontjában a „(kivéve az adóterhet nem viselő
járandóságnak minősülő ellátást)” szövegrész, 37. pontjában az „a Vám- és
Pénzügyőrség,” szövegrész;
2.	11/A. § (4) bekezdés 5. pontja;
3.	22. § (2) bekezdésében a „- a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermelői
tevékenységből származó jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt
veszteséget a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint -” szövegrész;
4.	33. §-a és az azt megelőző alcím;
5.	48. § (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdésében és a (4) bekezdés b) pontjában az
„adójóváírás,” szövegrész;
14
6.	49. § (2) bekezdés a) pontja;
7.	71. § (1) bekezdés d) pontja;
8.	77/C. § (22) bekezdésének a) pontja és (23) bekezdésének 2. mondata;
9.	1. számú melléklet 8.38. pontja.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
29.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao tv.) 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a
közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a
kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú
tevékenység) támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek
megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a
közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak,
az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága
vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a
magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni
előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;”
(2)	A Tao tv. 4. § 3. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől
hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FE0R-08) szerint azonosnak
minősülő munkakör;”
„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi
személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött
külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű, valamint minden további
megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése), feltéve, hogy az adózó a
részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést
követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási
kérelem előterjesztésének nincs helye; a 30 százalékot meghaladóan szerzett részesedés
bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékű részesedését
bejelentette az adóhatósághoz; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a
cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet
hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó
e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének
napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket
a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;”
(3)	A Tao tv. 4. §-a következő 5/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
15
„5/a. bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág
(szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, feltéve, hogy az adózó a szerzést követő 60
napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a
cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet
hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e
rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját
követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjbevételre jogosító
immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;”
(4)	A Tao tv. 4. § 11. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
„h) e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;”
(5)	A Tao tv. 4. §-a következő 18/b., 18/c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó,
amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések,
értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a
belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék;”
„18/c. termőföldből átminősített ingatlan: a termőföldből átminősített földterület (ideértve
annak alkotórészeit is) az átminősítését követő öt éven keresztül, de ide nem értve, ha a
termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg;”
(6)	A Tao tv. 4. § 23/a. és 23/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a
szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a)	a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban
részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a
jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,
valamint
b)	szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei - egymáshoz viszonyítva - arányos
részesedést szereznek a jogutódokban,
c)	az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;”
„23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a
megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő
részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak
ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a
megszerző társaságban részesedést, valamint - szükség esetén - a részesedés névértékének
(névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó
pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok
alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó
köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;”
(7)	A Tao tv. 4. § 23/e. és 28/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
16
„23/e. kutatás-fejlesztési megállapodás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai
innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont szerinti kutatás-fejlesztési
megállapodás;”
„28/b. osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között
osztalék jogcímen kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító
társaság nem számolja az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;”
(8)	A Tao tv. 4. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és
alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, ha annak
eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját
eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben
végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a
kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében
egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költsége is;”
30.	§ (1) A Tao tv. 7. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„c) a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág
kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből
származó eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az
eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján
lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra,”
(2)	A Tao tv. 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„e) a bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó
része, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést
(kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván,”
(3)	A Tao tv. 7. § a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő
három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve,
ha a feloldott rész után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezései
szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot
megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött
tartalékba átvezetett összeget a lekötés adóévét követő harmadik adóév végéig jogdíjbevételre
jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az
adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév
első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény
érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem
elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell
felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-
bevallásban kell bevallani.”
31.	§ (1) A Tao tv. 8. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
,j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel
szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke
17
részeként elszámolt - kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a
pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a)
pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5)
bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó
arányos része,”
(2)	A Tao tv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„k) a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon
összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a
részesedés egyéb jogcímen történő kivezetése esetén a ráfordítást meghaladóan elszámolt
bevétel összege) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított
szokásos eredményt,”
„l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való
kivezetése következtében elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték,
valamint a beruházási számlán kimutatott összeg különbözete) azon részének a kétszerese,
amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban
tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,”
(3)	A Tao tv. 8. § (1) bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(az adózás előtti eredményt növeli:)
„n) a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve
az átalakulás miatti elszámolást) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt
bevételt meghaladó része,”
32.	§ A Tao tv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés k) és l) pontjának alkalmazásában szokásos eredménynek
a)	részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3
százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,
b)	termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetében az ingatlan
bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3
százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét
kell tekinteni, azzal, hogy részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett
részesedés átruházását kell feltételezni.”
33.	§ (3) A Tao tv. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában]
„a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás
kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott
kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő
kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel
az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi
vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében
fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a kötelezettségek
között kimutatott összeg kölcsönként, vagy más jogcímen való továbbadásából származó, a
mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok
között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,”
18
34.	§ (1) A Tao. tv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyház az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás
előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti
eredményét, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi,
gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a
hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel,
továbbá az e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel.”
35.	§ (1) A Tao tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e), f), gy), h), j),
k), l), m), o),p), r) és t) pontja, valamint a 8. § (5) és (7) bekezdése szerinti összeg.”
(2) A Tao tv. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt
rendelkezést nem alkalmazhatja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény
hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó bevételre.”
36.	§ (1) A Tao tv. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb az elhatárolt veszteség
felhasználása nélkül számított adóalap 50 százalékáig érvényesíthető.”
(2)	A Tao tv. 17. § (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket
kell először figyelembe venni.
(4)	A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző
két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon,
hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség
összegével, legfeljebb az elhatárolt veszteség 30 százalékával adóévenként. Ha ezzel nem él,
vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két adóév terhére, a fennmaradó
részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.”
(3)	A Tao tv. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A jogutód társaság csak abban az esetben jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt
veszteség felhasználására, ha az átalakulással összefüggésben - a Ptk. rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával - a jogelőd társaságban közvetlenül vagy közvetve többségi
befolyással rendelkező tag, vagy annak kapcsolt vállalkozása szerez a jogutód társaságban
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást, vagy a jogutód társaság a jogelőd társaság
tevékenységét az átalakulást követő két naptári évben tovább folytatja és annak természete
jelentősen nem tér el a jogelőd társaság által korábban végzett tevékenységtől. E rendelkezés
alkalmazásában a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység
során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac,
ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői,
szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel.”
(4)	A Tao tv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására, ha az
adózóban olyan személy szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával -
19
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő
részesedés szerzést), aki a szerzést megelőző két adóévben az adózóval tagi jogviszonyban
folyamatosan nem állt.”
37.	§ A Tao tv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a belföldi illetőségű
adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ide nem értve a (7)
bekezdés szerinti ügyletet, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése
alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható
jövedelmet.”
38.	§ (1) A Tao tv. 22/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga
állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó,
jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben
meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány
engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A
Kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési
program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben
és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamennyi
feltételnek.”
(2)	A Tao tv. 22/B. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az adózó a (2) bekezdés alkalmazása esetén az adókedvezmény iránti kérelmet a
kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez
nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül
kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal
meghosszabbítható. A kérelem előterjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter
-	ha szükséges - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását. Ha a kérelem nem felel meg a
kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás
ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelemnek a
Kormány elé terjesztését.”
39.	§ A Tao tv. 1. és 3. számú melléklete e törvény 2-3. melléklete szerint módosul.
40.	§ A Tao tv.
1.	7. § (7) bekezdésében a „kiemelten közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a
„kiemelkedően közhasznú szervezet” szöveg;
2.	15. § (6) bekezdésében a „(7)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7)-(9) bekezdés”
szöveg;
3.	16. § (1) bekezdés a) pontjában az f pontjában” szövegrész helyébe a „c) és f)
pontjában” szöveg;
4.	16. § (1) bekezdés b) pontjában a „fejlesztési tartaléknak” szövegrész helyébe a
„fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak”
szöveg; 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „beruházásra fel nem használt része után”
szövegrész helyébe a „fel nem használt része után” szöveg;
5.	17. § (7) bekezdésében „az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit” szövegrész helyébe „az
(1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel” szöveg;
6.	17. § (11) bekezdésében az „elhatárolt veszteség” szövegrész helyébe az „elhatárolt
veszteség (2) bekezdés szerinti” szöveg;
20
7.	22/B. § (3) bekezdése b) pontjában „a miniszter határozata alapján vehető igénybe”
szövegrész helyébe „a Kormány engedélye alapján vehető igénybe” szöveg;
8.	22/B. § (7) bekezdésében az „engedély esetén a határozatban megállapított”
szövegrész helyébe az „engedély esetén a megállapított” szöveg;
9.	22/B. § (9) bekezdés a) pontjában a „létszáma” szövegrész helyébe a „létszáma (a
külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával)” szöveg; b)
pontjában a „bérköltség” szövegrész helyébe a „bérköltség (a külföldi telephelyen
foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával)” szöveg;
10.	22/B. § (16) bekezdésében „a határozatban” szövegrész helyébe „az engedélyben”
szöveg;
11.	23. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel
csökkentett adóból” szövegrész helyébe az „A számított társasági adóból” szöveg; a
(3)	bekezdésben az „Az (1)-(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés”
szöveg;
12.	28. § (6) bekezdésében az „Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában” szövegrész helyébe
az „A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában” szövegrész lép.
41.	§ A Tao tv. a következő 29/J. §-sal egészül ki:
„29/J. Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi
létszámának növelését, illetve a bérköltség növelését - választása szerint - a beruházás
megkezdését megelőző három adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve
a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a
számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy a beruházást 2008. október 1.
napja előtt kezdte meg és 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között helyezi üzembe.”
42.	§ A Tao tv. a következő 29/Q. §-sal egészül ki:
„(1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit,-
e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell
alkalmazni.
(2)	Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei
között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt
bérköltség után az e törvény 22. § (10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege
szerinti adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
(3)	Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított
ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli
bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett
követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést
elengedett külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot
megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
(4)	A 8. § (1) bekezdés k) és l) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit - az
eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően - a hatályba lépésüket követően
értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan
adókötelezettségére kell alkalmazni.”
43.	§ (1) Hatályát veszti a Tao tv.
1.	4. § 9. pontja;
21
2.	4. § 11. pont a) bekezdéséből „a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles
bizonyítani;” szövegrész;
3.	7. § (1) bekezdés m) pontja;
4.	7. § (14) bekezdésében „az említett rendelkezések alapján együttesen” szövegrész;
5.	21. § (7)-(16) bekezdése;
6.	22. § (9)-(10) bekezdése;
7.	23. § (1) bekezdése;
8.	28. § (1) bekezdése;
9.	31. § (2) bekezdés c) pontja;
10.	1. számú melléklet 13. pontja;
11.	3. számú melléklet A/12. pontja;
(2)	Hatályát veszti az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 39. §-
a és 40. § f-h) és j) pontja.
3.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosítása
44.	§ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Ekho tv.) 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„e) FEOR-számmal azonosított foglalkozás: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének
7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási
Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08) alapján meghatározott foglalkozás, azzal, hogy e
törvény alkalmazásában a FE0R-08 2011. december 31-én hatályos besorolási rendjét és
osztályozási szempontjait kell irányadónak tekinteni.”
45.	§ Az Ekho tv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (3 a), (3b) és (3 c) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-
számmal azonosított foglalkozás:
2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
Akusztikus mérnök
Audiotechnikai mérnök
Hangmérnök
Televíziós műszaki adásrendező
2136 Grafikus és multimédia-tervező
2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
Filmszöveg fordító
Lírai művek fordítója
Műfordító
Prózai és drámai művek fordítója
2714	Kulturális szervező foglalkozásból
Producer (kulturális)
Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
2715	Könyv- és lapkiadó szerkesztője
22
2716	Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)
foglalkozásból
Művészeti tanácsadó
Zenei konzulens, tanácsadó
2721	Író (újságíró nélkül)
2722	Képzőművész
2723	Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
2724	Zeneszerző, zenész, énekes
2725	Rendező, operatőr
2726	Színész, bábművész
2727	Táncművész, koreográfus
2728	Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729	Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez
kapcsolódó)
3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
Koncert-fénytechnikus
Koncert-színpadtechnikus
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
Filmstúdió technikus
Hangmester
Hangrestaurációs technikus
Hangstúdió-technikus
Hangtechnikus
Képtechnikus
Rögzítéstechnikai technikus
Stúdiótechnikus
Videótechnikus
Zenei technikus
3711	Segédszínész, statiszta
3712	Segédrendező
3714	Díszletező, díszítő
3715	Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5211	Fodrász foglalkozásból
Színházi fodrász
Színházi parókakészítő
5212	Kozmetikus foglalkozásból
Maszkmester
Sminkes
Sminkmester
Színházi kikészítő
7212	Szabó, varró foglalkozásból
Jelmez- és alkalmiruha-készítő
Színházi varró
23
7213	Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
Színházi fejdíszkészítő
7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
Színházi cipész
(3a) Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a
FE0R-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti
foglalkozásoknak, munkaköröknek.
(3b) A (3) bekezdés szerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély - munkakörének
elnevezésétől függetlenül - akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű
elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.
(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett
foglalkozásúnak minősül:
a)	a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FE0R-08 2717), feltéve, hogy
rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges
képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
b)	a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvényben
meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos
sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya
keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a
sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, továbbá a szövetség vagy a
sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek
gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott
tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a
jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.”
46.	§ Az Ekho tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben
szabályozott megfizetésével teljesülnek
a)	a Tbj.-ben meghatározott foglalkoztatót terhelő közterheket,
b)	a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat, továbbá a
magánnyugdíjpénztári tag esetében a magánnyugdíjpénztári tagdíjat
érintő befizetési, illetve levonási, továbbá
c)	a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási
kötelezettségek.”
47.	§ Az Ekho tv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén az (1) bekezdés
rendelkezésétől eltérően a kifizető a tárgyhót követő hónap 12-éig a magánszemélyt terhelő,
15 százalékos mértékkel levont ekho összegének 26 százalékát - ha az meghaladja a száz
forintot - a magánszemély magánnyugdíjpénztára részére utalja át. A kifizető a
magánnyugdíjpénztárnak átutalt összeget a magánszemély magánnyugdíjpénztárához vallja
be. A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető az állami adóhatóságnak
benyújtandó bevallásában - ha az ekhót a magánszemélyt megillető kifizetésből 15 százalékos
mértékkel volt köteles levonni - az ekhoalapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel
fizetési kötelezettségként. Ha az e bekezdés rendelkezései szerint a magánszemély
magánnyugdíjpénztára részére átutalandó összeg nem haladja meg a száz forintot, azt levonni,
bevallani és megfizetni nem kell.”
24
48.	§ Az Ekho tv. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11,1 százalékos mértékkel levont ekho
megfizetett összegéből 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14,4
százalékot természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal
át. Az EGT-államban biztosított személyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekhot
személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel
levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság)
„b) a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén az adóhatósághoz megfizetett
összeg 85,6 százalékát személyi jövedelemadóként tartja nyilván, 14,4 százalékát az
Egészségbiztosítási Alapnak utalja át.”
49.	§ Az Ekho tv.
1.	3. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében az „a (3) bekezdésben” szövegrész
helyébe az „a (3) és (3c) bekezdésben” szöveg;
2.	5. § (3) bekezdésében a „3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozásúnak” szövegrész helyébe
a „3. § (3) és (3c) bekezdése szerinti foglalkozásúnak” szöveg;
3.	9. § (1) bekezdés c) pontjában a „magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az
ekhoalap 0,1 százaléka nyugdíj járuléknak, az ekhoalap 3,8 százaléka magán-
nyugdíjpénztári tagdíjnak” szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztár-tag
magánszemély esetében magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak” szöveg;
4.	12. §-ában az „A befizetett ekho alapján” szövegrész helyébe az „Az állami
költségvetésbe fizetett ekho alapján” szöveg
lép.
II.	Fejezet
A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
4.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
50.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban Rega. tv.) 2. §-a a
következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14. elektronikus eljárás: a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszeren vagy a
központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül kezdeményezett, az adó
megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás.”
51.	§ A Rega. tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Átalakítás esetén az átalakított gépjármű forgalomba helyezésekor az adó összegét az
átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.”
52.	§ A Rega. tv. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Adóigazgatási eljárásban képviselőként vámjogi képviselőként eljáró személy is
jogosult eljárni.”
53.	§ A Rega. tv. kiegészül az alábbi új címmel és a 10. §-sal:
„Az elektronikus eljárás szabályai
25
10.	§ (1) Elektronikus eljárás a Regisztrációs Adó Adatlap (a továbbiakban: RAA)
elektronikus beküldésével kezdeményezhető.
(2)	Nincs helye elektronikus eljárásnak:
a)	az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló eljárásban,
b)	az adó-visszaigénylésre irányuló eljárásban,
c)	jogorvoslati eljárásban.
(3)	Elektronikus eljárást az kezdeményezhet, aki - az elektronikus adatküldéssel
összefüggő azonosíthatóság érdekében - a vámhatóság által üzemeltetett informatikai
rendszer igénybevétele esetén a vámhatóságnál, az ügyfélkapu igénybevétele esetén az
okmányirodánál és a vámhatóságnál regisztráltatta magát. Az elektronikus RAA-t a regisztrált
személy a vámhatóság által közzétett tájékoztatás szerint küldi be.”
54.	§ (1) A Rega. tv. 13. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A forgalomba helyezés előtt megfizetett adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel
visszaigényelhető, ha)
„d) a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet
elutasította.”
(2)	A Rega. tv. 13. § (2) bekezdése a következő bd) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét
b)	egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig]
„bd) a Közösség más tagállamában történő forgalomba helyezés esetén a forgalmi
engedély vagy törzskönyv eredeti példányának bemutatásával”
[kell igazolni.]
55.	§ A Rega. tv. Melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.
5.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
56.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 1. pont d) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő q) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
1.	jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék
felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési
(palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy
terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-
tárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése
miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést - kivéve a
vámtarifaszám változással nem járó, felhasználási cél szerinti átminősítést - pedig előzetesen
-	legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően - a vámhatóságnak bejelentik,”
26
„q) a 76. § (4) bekezdése szerinti sör, a 80. § (3) bekezdése szerinti bor és a 89. § (3)
bekezdése szerinti pezsgő előállítását.”
(2)	A Jöt. 7. § 32-34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban
folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki
engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és
terhére a jövedéki biztosíték e törvény 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására
irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, e törvény 38. §
(8)	bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki
biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a
vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki
biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó
összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása
nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás,
részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti
engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik;
33.	megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan
jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a
keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását
megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó
jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg,
továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet
30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan
adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek,
valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;
34.	megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan
jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, és terhére a
jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a
jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra
összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot
vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg,
valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;”
(3)	A Jöt. 7. § 48. pontja helyébe a következő a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár
engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak
elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005.
évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében
történő értékesítése;”
57.	§ A Jöt. 13. § (3) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
[Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki
termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,
a)	amelyet az adóraktárban]
27
„ad) ETBE előállítás céljára”
(használnak fel;)
58.	§ A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési
kötelezettségének összege - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50 százalékkal, de
legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a
jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.”
59.	§ A Jöt. 33. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi
együttműködés során)
„b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a
továbbiakban: Art.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő
követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezései, valamint az említett irányelv 26. cikke
alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedések
alkalmazásával - a jogkövetkezményekkel (bírság és egyéb szankció) kapcsolatban az e
törvényben meghatározott eltérésekkel -”
(kell eljárni.)
60.	§ (1) A Jöt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóraktárban - a (15) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki termékenként - a
dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az
ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is
kell vezetni. A vámhatóság - az ásványolajtermékek kivételével - a termékmérleg ennél
mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A
dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen
belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1
kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmány termékekre kell
a termékmérleget vezetni.”
(2)	A Jöt. 40. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A sörfőzde adóraktár engedélyese olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből
megállapítható a felhasznált alapanyag mennyisége, az előállított sör mennyisége és az adó
alapját képező alkoholfoka, valamint a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége. A
nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számviteli törvényben előírt
számviteli bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásoknak. Az alapbizonylatokon rögzített
termelési, készletezési és értékesítési műveletek során bekövetkező változásokat,
eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően
rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi
készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét.”
(3)	A Jöt. 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék,
valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására,
elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
61.	§ A Jöt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(3) Az adóraktár engedélyese - a sörfőzde adóraktár engedélyese kivételével - a
vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, amelyeket - kérésre -
köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.”
62.	§ A Jöt. 48/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és
technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz)
„b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus
adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,”
63.	§ A Jöt. 48/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóraktári, bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, felhasználói engedélyhez, a
keretengedélyhez, a jövedéki termék szabad forgalomban végzett kereskedelméhez,
importálásához, exportálásához szükséges jövedéki engedélyhez, valamint a csomagküldő
kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételéhez
szükséges kérelemhez az e törvényben vagy végrehajtási rendeletében előírt feltételek
teljesítését igazoló okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat eredeti vagy
hitelesített másolati példányban kell csatolni e törvény vagy e törvény végrehajtási
rendeletének eltérő rendelkezése hiányában. A kérelmezőnek nem kell igazolást csatolnia
arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá arról, hogy
a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, vagy ha
van, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.”
64.	§ A Jöt. 50. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek)
„f) a 3811 vámtarifaszám alatti termék”
(minősül.)
65.	§ (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az adó mértéke —figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is —:]
„h) a 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára,
higítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára,
higítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter.”
(2)	A Jöt. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 25. cikke
alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”
66.	§ A Jöt. a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a
földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt
követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj
megfizetett adójából literenként 104,20 Ft-ot visszaigényelni, ha azt
a)	a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt
munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és
b)	olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgáz-
teljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-
technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak
29
bejelentett
(a továbbiakban: jogosított felhasználó).
(2)	E § alkalmazásában
a)	felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.)
meghatározott felhasználó;
b)	felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;
c)	minősített földgázellátási üzemzavar:
ca)	a GET. 96. § (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak külön
jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős részének
földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy
megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős részének földgázzal történő
ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint
cb)	a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;
d)	minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar
külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított
megszűnése közötti időtartam;
e)	nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű
felhasználó.
(3)	A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles
a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de
legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az
adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével
egyidejűleg
a)	csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,
b)	csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra
számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási
helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára
történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett
gázolajat használ fel,
c)	megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont
szerinti bontásban és összesen.
(4)	Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles
a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de
legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a
vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj
mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a
(3)	bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.
(5)	Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal,
hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni.
(6)	Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók
csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”
67.	§ (1) A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a)	az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával
megvásárolt,
b)	a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén
üzemanyagtárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a
tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott
üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után literenként 17 Ft visszaigényelhető.”
(2)	A Jöt. 57/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók
csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”
68.	§ (1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ásványolaj-adóraktári engedély)
„i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket,
valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1)
bekezdés a)-e) pont alá tartozó ásványolajat a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön
jogszabály szerinti hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az
egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység
vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet
(a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár);”
(adható)
(2)	A Jöt. 58. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként)
„e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban - a (16)
és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 500 m3,”
[a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az
illetékes - hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű
benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyéb
ásványolajgyártó-adóraktár kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.]
(3)	A Jöt. 58. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként)
„g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt
eltéréssel - legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,”
(értékben kell nyújtani.)
(4)	A Jöt. 58. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely kizárólag az 52. § (1)
bekezdés h) pontja szerinti terméket állít elő, az adóraktári engedélyhez legalább 10,
legfeljebb 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább
30 m3 talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és
hitelesített tárolótartály szükséges.”
69.	§ A Jöt. 59. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(10) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 39. § (2) bekezdés e)
pontjának és a 43. § (5)-(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”
70.	§ A Jöt. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a
megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói
engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult
kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes
vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Egyéb
ellenőrzött ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a
25.	§ (1) bekezdésének rendelkezésére. A termék átvételének napján a behozatalt be kell
jelenteni a vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban,
adóraktárba, e-TKO-val történt.”
71.	§ A Jöt. a következő alcímmel és 62/A. §-sal egészül ki:
„Egyéb bejelentési kötelezettség
62/A. § A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403
19 10 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti, ömlesztetten szállított ásványolaj beszerzését és
szállítását a terméket beszerző, szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a
beszerzést, szállítást megelőző napon bejelenteni.”
72.	§ A Jöt. 67. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bérfőzető a bérfőzött párlatot)
„b) - amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés
feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5)
bekezdés szerinti adót - palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba)	a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás
keretében, vagy
bb)	a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40
km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység
keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével”
(értékesítheti.)
73.	§ A Jöt. 67/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a magánfőző az általa előállított adómentes párlattal kíván részt venni párlatok
számára meghirdetett versenyen, akkor az előállítani kívánt párlatot az (1)-(2) bekezdés
szerint jelentheti be a vámhatósághoz azzal az eltéréssel, hogy zárjegyet nem kell igényelni és
a bejelentés nem minősül adóbevallásnak. A vámhatóság által kiadott származási
igazolványra a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e
származási igazolvány nem igazolja az adó megfizetését.”
74.	§ A Jöt 72. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének
összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték
összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.”
75.	§ A Jöt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és alkoholfokban mérve.
32
(2)	E fejezet alkalmazásában alkoholfok a sörszabvány szerinti, 20°C-on mért
alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve.
(3)	Az adó hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1470 forint, illetve a 78. § (1) bekezdés
a)	pontjában írt feltételeknek megfelelő üzemben előállított sörre alkoholfokonként 735 forint.
(4)	Adómentes a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai
vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem
haladó mennyiségű sör, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.
(5)	A (4) bekezdés szerint előállított sörről előállításonként, az előállítás tervezett
megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell
tenni a vámhatósághoz, megadva:
a)	az előállító nevét,
b)	az előállító lakcímét,
c)	az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és
d)	az előállítani kívánt sör mennyiségét.
(6)	A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe
vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”
76.	§ (1) A Jöt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóraktári engedély)
„a) a sör előállítását végző, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más
sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, a 20 ezer
hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörfőzde),
b)	a sör előállítását végző, az a) pontban megjelölt feltételeknek meg nem felelő sörgyártó
üzemre (a továbbiakban: sörgyár),”
(adható.)
(2)	A Jöt. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A sörtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni
kell.”
(3)	A Jöt. 78. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,)
„a) a sörfőzde esetében legalább 500 ezer forint,”
(de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében
engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon
vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő sörgyár, sörfőzde és üzemi sörraktár a
jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi
számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet
képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.)
(4)	A Jöt. 78. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság
engedélyével szabad előállítani, értékesíteni, valamint - a 76. § (4) bekezdésben
meghatározott tevékenységhez használt berendezés kivételével - birtokolni.
33
(9)	A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e)-g) pontjának rendelkezését nem kell
alkalmazni.”
77.	§ A Jöt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Adómentes
a)	a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített
saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes
személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter
saját fogyasztásra szánt szőlőbor,
b)	a szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy által gazdasági évenként és
háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, saját fogyasztásra
szánt szőlőbor,
c)	a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei
által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó
mennyiségű egyéb bor, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.
(4)	A (3) bekezdés c) pont szerint előállított egyéb borról előállításonként, az előállítás
tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig
bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:
a)	az előállító nevét,
b)	az előállító lakcímét,
c)	az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és
d)	az előállítani kívánt egyéb bor mennyiségét.
(5)	Gazdasági év alatt e fejezet alkalmazásában a tárgyévet megelőző év december 1-jétől
tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszakot kell érteni.”
78.	§ A Jöt. 84. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az egyébbor-tároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének a rendelkezését is
alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének
2
legalább 100 m nagyságúnak kell lennie.”
79.	§ A Jöt. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön
jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával
megengedett, kivéve
a)	ha a szőlőbor szabad forgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében borkóstolás
céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,
b)	az egyszer használatos záróeszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű bort.”
80.	§ A Jöt. 89. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Adómentes a természetes személy által palackos erjesztéssel előállított és az előállító,
annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000
litert meg nem haladó mennyiségű pezsgő, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.
(4)	A (3) bekezdés szerint előállított pezsgőről előállításonként, az előállítás tervezett
megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell
tenni a vámhatósághoz, megadva:
34
a)	az előállító nevét,
b)	az előállító lakcímét,
c)	az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és
d)	az előállítani kívánt pezsgő mennyiségét.”
81.	§ A Jöt. 91. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pezsgőtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is
alkalmazni kell.”
82.	§ (1) A Jöt. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta darabszámát kétszerezni kell,
ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 8 centimétert, de nem
hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka
nélkül - meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább.”
(2) A Jöt. 97. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot)
„a) belföldön is forgalmazzák, az adó- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség
(adó- és általános forgalmi adó visszaigénylési, -levonási jogosultság) keletkezésének
időpontjáig ezen termékválasztékra a vámhatóság által legutoljára kiadott adójegyen
feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,”
(kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.)
83.	§ A Jöt. 98/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A dohánygyártmány az adó- és általános forgalmi adó mérték változásának
hatálybalépését követően csak az új adó- és általános forgalmi adó mértéknek megfelelő
adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és
hozható be más tagállamból.”
84.	§ (1) A Jöt. 99. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adójegy tartalmazza)
„e) annak - külön jogszabályban foglalt módon való - jelölését, hogy az adójegy által
képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általános
forgalmi adó mérték alapján került meghatározásra.”
(2) A Jöt. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a
szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját és általános forgalmi
adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-
adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a
bejegyzett kereskedő és az importáló meg semmi sí tteti. Az adó- és általános forgalmi adó
levonás joga megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről
felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.
Újrafeldolgozás esetén az adó- és általános forgalmi adó levonás joga az adójegy
megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés
napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a)
pontjának rendelkezését is alkalmazni kell.”
(3)	A Jöt. 99. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
35
„(8) A vámhatóság részére
a)	az adóraktár engedélyese a tárgynapon - többműszakos üzemelés esetén a tárgynapon
befejezett utolsó műszak végéig - felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhasználást,
b)	a bejegyzett kereskedő a belföldön felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhelyezést,
c)	a más tagállamban felhelyezett adójegyekről
ca)	az adóraktár engedélyese legkésőbb a dohánytermék betárolásának napját,
cb)	a bejegyzett kereskedő legkésőbb a dohánytermék fogadásának napját,
d)	az importáló az importálást megelőzően felhelyezett adójegyekről legkésőbb a
dohánytermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját
követő napon köteles a felhelyezés, a beszállítás, a fogadás, illetve a vámjogi
szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton, ügyfélkapun
keresztül megküldeni. Több műszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a
tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt
adójegyfelhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie.
(9)	Az adójegyfelhasználó az adójegykészletében bekövetkezett, a (8) bekezdésben
foglaltakon túli változásokat is köteles - a külön jogszabályban meghatározott
adattartalommal - a változás bekövetkezésének napját követő napon, elektronikus úton,
ügyfélkapun keresztül a vámhatóság részére megküldeni.”
85.	§ A Jöt. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A dohánygyártmány adó- és általános forgalmi adó megfizetése nélküli tárolására
adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható, a 72. § (2)-(3) bekezdése szerint.”
86.	§ A Jöt. 104. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedéki engedélyes tevékenységet)
„b) kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű 52. § (1) bekezdés h)
pontja szerinti termékkel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell”
(jövedéki biztosítékot nyújtania.)
87.	§ A Jöt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket - a 62. § (7)
bekezdésében foglalt eltéréssel - nem forgalmazhat.”
88.	§ A Jöt. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes
kereskedelme - a (2)-(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve
a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés
kivételével - üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme
továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar
Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes
kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló
törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.”
89.	§ A Jöt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket nem forgalmazhat.”
36
90.	§ A Jöt. 113. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig, gazdálkodó
szervezet 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvényben
meghatározott)
„c) 62/A. § szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”
91.	§ (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a
bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében
említett termékeket -]
„k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2)
bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít,
l) a 76. § (4) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 76. § (5)
bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott sört, a 80. § (3) bekezdés c) pontjában előírtak
megsértésével előállított, értékesített vagy a 80. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott
egyéb bort és a 89. § (3) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 89.
§ (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott pezsgőt [a továbbiakban az a)-l) pontban
megjelölt termék: adózás alól elvont termék].”
(2) A Jöt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék
mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték - a (2) bekezdés g) pont szerinti
adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
adómérték, az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként,
vagy nem egyéb motorikus célra értékesített importált vagy felhasznált adózás alól elvont
termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómérték - alapján
számított adó, illetve a szőlőbor esetében az adózás alól elvont termék literben mért
mennyisége és 30 forint szorzataként meghatározott összeg. A jövedéki bírság mértéke a
bírságalap kétszerese, de legalább 30 ezer forint.”
92.	§ (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság)
„e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt
desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a
dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,”
(lefoglalja.)
(2)	A Jöt. 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő
végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A 114. §
(6)	bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs
helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a
lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a benyújtástól
számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs
halasztó hatálya.”
93.	§ (1) A Jöt. 122. § l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
37
„l) a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből
és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös
segítségnyújtásról,
m) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányra alkalmazott
jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról.”
(2) A Jöt. 122. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„n) a Bizottság 2011/545/EU számú végrehajtási határozata (2011. szeptember 16.) a
2008/118/EK irányelv ellenőrzésre és szállításra vonatkozó rendelkezéseinek a 3811 KN-kód
alá tartozó termékek tekintetében való, a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2)
bekezdésével összhangban történő alkalmazásáról.”
94.	§ A Jöt. a következő 128/E. §-sal egészül ki:
„128/E. § (1) Annak a 2012. január 1-jét megelőzően sörfőzde adóraktárat működtető
engedélyesnek, aki ezt a tevékenységét 2011. december 31-ét követően is folytatni kívánja,
2011.	december 28-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell
benyújtania a vámhatósághoz a 2012. január 1-jén hatályos Jöt. 78. § (1) bekezdés a)
pontjában szereplő jogi és gazdasági függetlenség követelményének történő megfelelésről,
továbbá arról, hogy nem licencia alapján működik.”
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének
rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-
visszaigénylési jogosultság 2012. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”
95.	§ (1) A Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza
meg)
„f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár
alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy
felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás
tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának, az adójegy
felhasználásával, illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi
adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;”
(2)	A Jöt. 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza
meg)
„h) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi
továbbértékesítésének szabályait, a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés, részletes
szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány
adattartalmára és kiállítására vonatkozó részletes szabályokat;”
(3)	A Jöt. 129. § (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza
meg)
38
„z) a 62/A. § szerinti bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat és annak
adattartalmát.”
96.	§ (1) A Jöt.
1.	7. § 37/E. pontjában az „52. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „52. §
(2) bekezdés e) pontja” szöveg,
2.	98. § (5) bekezdésében a „figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra” szövegrész
helyébe a „figyelemmel a 98/A. § (1) bekezdésében foglaltakra” szöveg,
3.	100. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egyedi fogyasztói” szövegrész helyébe az
„a fogyasztói” szöveg,
4.	106. § (5) bekezdésében a „számla” szövegrész helyébe a „számla, illetve egyéb
számviteli bizonylat” szöveg,
5.	119. § (4) bekezdésében a „114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban”
szövegrész helyébe a „helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg”
szöveg lép.
(2)	A Jöt.
1.	7. § 41. pontjában a „2006/428/EK” szövegrész helyébe a „2011/544/EU” szöveg,
2.	128/B. §-ában a „földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban:
Get.)” szövegrész helyébe a „GET.” szöveg és a „Get.-ben” szövegrész helyébe a „GET.-ben”
szöveg lép.
(3)	A Jöt. 99. § (3) bekezdés d) pontjában a „sorszámát” szövegrész helyébe a „sorszámát
(vonalkód formájában is)” szöveg lép.
(4)	A Jöt.
1.	103. § (1) bekezdésében a „2207 vámtarifaszám” szövegrész helyébe az „a biodízellel,
a 2207 vámtarifaszám” szöveg és „az 50. § (4)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe „az 50. §
(4)	bekezdése” szöveg,
2.	103. § (2) bekezdés b) pontjában az „f), g) pontja” szövegrész helyébe az „f), g) és h)
pontja”
szöveg lép.
97.	§ (1) Hatályát veszti a Jöt.
1.	25. § (3) bekezdésében „a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet vagy” szövegrész,
2.	37. § (3) bekezdése,
3.	44. § (3) bekezdésében az „adóraktár, import” szövegrész,
4.	81. § (2) bekezdése,
5.	82. § (3) bekezdés c) pontja,
6.	83. § (5) bekezdésben az „állami” szövegrész,
7.	99. § (1) és (2) bekezdésében az „egyedi” szövegrész,
8.	110. § (14) bekezdésében a „, többműszakos üzemelés esetén műszakonként”
szövegrész,
9.	122. § f)-j) pontja és
10.	129. § (2) bekezdés c) pontjában a „, valamint az alkoholtermék-készletforgalmi
szabályzatra” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Jöt.
39
1	50. § (4) bekezdés c) és f) pontja és (5) bekezdése,
2	59. § (1) bekezdés b) pontjában a „(kivéve: biodízel)” szövegrész,
3.	99. § (2) bekezdése,
4.	114. § (5) bekezdésében „(kivéve biodízel és üzemanyag-adalék)” szövegrész.
6.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
98.	§ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következő
12.	ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„12. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. év CXXVII. törvény 57. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott
minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és
időpontját,”
7.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
99.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban:
Áfa tv.) 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország
Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján
közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.
(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az
ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási
jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és
ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való
döntési tevékenység.”
100.	§ Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény
alkalmazásában:]
„h) költségvetési szervnek az államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását.”
101.	§ Az Áfa tv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerző, aki (amely)
egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy -
javára - más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását
vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést,
kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést.”
102.	§ (1) Az Áfa tv. 77. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése
esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag
csökken, ha a teljesítést követően)
„c) válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb
ellenértéket számláztak ki. ”
(2) Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
40
(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)
„a) teljesítés hiánya miatt az előleget - részben vagy egészben - visszafizetik;”
103.	§ (1) Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla)
„a) érvénytelenítéséről gondoskodjon
aa)	a 77. § (1) bekezdés aa) és ba) alpontjában említett esetekben, valamint a (2)
bekezdésének a) pontjában említett esetben, feltéve, hogy az előleg teljes összegét
visszafizetik;
ab)	a 77. § (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, ha a felek az ügylet kötése előtt
fennálló helyzetet állítják helyre;”
(2) Az Áfa tv. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha
a)	az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést,
mert az ügylet - e törvény rendelkezései szerint - mentes az adó alól, vagy
b)	a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte.”
104.	§ Az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka.”
105.	§ Az Áfa tv. 83. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely
fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához)
„a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 21,26 százalékot,”
(kell alkalmazni.)
106.	§ (1) Az Áfa tv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban
megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti
elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett
levonható előzetesen felszámított adó összegével.”
(2) Az Áfa tv. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a
belföldön nyilvántartásba vett adóalany]
„a) az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő
adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási
időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő
tételt, illetőleg”
107.	§ Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári
évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi
eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre
jutó előzetesen felszámított adó összegének
a)	ingó esetében 1/5 részére,
41
b)	ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen
felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez
vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatba
vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó
különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak
megfelelő pénzösszeget.”
108.	§ Az Áfa tv. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles
haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező
bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az
adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget.”
109.	§ Az Áfa tv. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Abban az esetben, ha a termék
a)	a 111. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzete megszűnik, az
adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek
betudhatóan a termék vámjogi helyzete megszűnik,
b)	a 111. § (1) bekezdés c) pontjában és a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások
hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. §
értelmében, amelynek betudhatóan a termék a felsorolt eljárások hatálya alól kikerül,
c)	a 113. § (1) bekezdés említett eljárás hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely)
cselekményének betudhatóan a termék ezen eljárás hatálya alól kikerül.”
110.	§ (1) Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla
kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha]
„c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást,
feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú
letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye
vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék
beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;”
(2)	Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla
kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha]
„d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást,
feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú
letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye
vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.”
111.	§ Az Áfa tv. 175.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele
a)	a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes beleegyezése,
kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;
42
b)	a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a
termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI
alkalmazásáról és használatáról.”
112.	§ Az Áfa tv. 198. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató
adóalanynak minősül az az adóalany, akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen
kívüli tevékenységéből származó - adót is tartalmazó - éves bevétele időarányosan nem
haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve az az adóalany,
akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó - adót
is tartalmazó - éves bevétele időarányosan meghaladja ugyan az alanyi adómentesség
választására jogosító értékhatárt, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó -
kompenzációs felárat is tartalmazó - éves bevétele időarányosan több, mint az egyéb
tevékenységéből származó - adót is tartalmazó - időarányos éves bevétele.”
113.	§ Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre
kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással
megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak
bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási
kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra
nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban
adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan
az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.”
114.	§ Az Áfa tv. 4. és 5. számú melléklete e törvény 5. és 6. melléklete szerint módosul.
115.	§ Az Áfa tv. a következő 275. §-sal egészül ki:
„275. § (1) A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó,
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésbe foglalt eltéréssel - azokban az
esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a törvény 84. §-a szerint megállapított időpont
2012. január 1. napjára esik vagy azt követi.
(2)	A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, 2011.
december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre,
szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az
az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja
előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik
esedékessé.
(3)	Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az
időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt
megkezdődik, de 2012. január. 1. napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok
száma szerint, amelyek
a)	2012. január 1. napját megelőző időszakra, illetőleg
b)	2012. január 1. napjára vagy azt követő időszakra
esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni,
mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a)
43
pont szerinti időarányos részteljesítésre a törvény 2011. december 31. napján hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt
követően válik esedékessé.
(4)	Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra
szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2012. február 29. napjáig az arra jogosított
szervizzel át kell állíttatni.
(5)	A (4) bekezdésben említett átállításig
a)	a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert és
b)	az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas
pénztárgépet
használó, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású
nyugtával, számlával tesz eleget.
(6)	A törvény 124. § (2) bekezdés a) pontja 2011. december 31-én hatályos szabályát
továbbra is alkalmazni kell azokra az elszámolási időszakokra, amelyeknek a kezdő napja
2012.	január 1. napját megelőző napra esik.
(7)	A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 131. § (2) bekezdését először arra az
adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely 2012. január 1. napján kezdődik.
(8)	A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 135. § (2) bekezdését abban az esetben kell
először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2011. december
31.	napját követően történt meg.
(9)	Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2011. december 31. napján vagy azt megelőzően
rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is a törvény egyes adótörvények és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 135. §
(2) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését adónyilvántartásában
megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
(10)	A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 5. számú melléklet 3/A. pontját azokban az
esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az arányszámot 2012. évre állapítják meg.”
116.	§ Az Áfa tv.
1.	85/A. § (9) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe a „az adózás rendjéről szóló
törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
2.	95. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „az adózás rendjéről szóló törvény (a
továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Art.” szöveg,
3.	176. § (1) bekezdés c) pontjában a „159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik”
szövegrész helyébe a „159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik” szöveg,
4.	259. § 2. pontjában az „érintett;” szövegrész helyébe az „érintett, kivéve, ha az
Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,
5.	259. § 11. pontjában a „(létérdekek központja);” szövegrész helyébe a „(létérdekek
központja), kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően
rendelkezik;” szöveg,
44
6.	259. § 19. pontjában a „központi ügyvezetés helye van;” szövegrész helyébe a
„központi ügyvezetés helye van, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől
eltérően rendelkezik;” szöveg,
7.	259. § 20. pontjában „a 183 napot;” szövegrész helyébe a „a 183 napot, kivéve, ha az
Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg
lép.
117.	§ Hatályát veszti az Áfa tv. 124. § (2) bekezdés a) pontja.
III.	Fejezet
A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
118.	§ (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése a következő 1/d. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„1/d. állami adó- és vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási és vámszerve
együtt;”
(2) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül
kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól, amennyiben a
megbízható vámadós feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta.
A felsorolt feltételek fennállását - a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más
hatóságtól bekért adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó
státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia
kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A
megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk
a)	és c) pontjaiban meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány
kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése
során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó
szabályok szerint kell igazolni.”
119.	§ A Vtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és
nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba
vételre vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban:
Art.) tartalmazza. Az Art. adózóra vonatkozó rendelkezéseit a VPID szám megállapításával
összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e törvény hatálya alá
tartozó ügyfélre is alkalmazni kell. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel
kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell
értelmezni.”
120.	§ A Vtv.17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vámhatóság a vámmentességi rendelet 107. cikke alapján történő vámmentes
üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti
kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikkének (2) bekezdése
szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében jogosult a szabad
forgalomba bocsátás vámeljárás alanyának természetes személyazonosító adataira, továbbá a
gépjármű belépésének és - ha történt ilyen - a kilépésének időpontjára, rendszámára,
45
üzemmódjára, a kilométeróra állására, valamint a behozott üzemanyag mennyiségére
vonatkozó adatokat kérni. Az EK végrehajtási rendelet 205. cikk (3) bekezdésének harmadik
francia bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozatként használandó különleges
formanyomtatvány mintáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke tájékoztatóban teszi
közzé.”
121.	§ A Vtv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A beleegyezés megadásának további feltétele, hogy az engedélyező tagállam
vámhatósága és a magyar vámhatóság közötti megállapodás alapján, az EK végrehajtási
rendelet 253k. cikk szerinti együttműködési kötelezettség végrehajtásaként az engedélyező
vámhatóság vagy az engedélyes az engedély keretében megvalósuló ügyletek tekintetében az
EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7. táblázatában szereplő adatokról elektronikus
formában értesíti az engedélyben megjelölt magyarországi vámhivatalt.”
122.	§ A Vtv. 34. §-a után a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:
„A vámkódex 78. Cikkéhez
34/A. § A vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzés az erről szóló előzetes
értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét
veszélyeztetné, az ügyfelet az ellenőrzésről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.”
123.	§ A Vtv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános forgalmi adó összegének ötven százalékát kell biztosítania a
vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a
tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdésben előírt feltétel.”
124.	§ A Vtv. 48. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás
engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket
-	az EK végrehajtási rendelet 253h. cikk (5) bekezdése alapján - elutasítja, ha az engedély
iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez
kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a
gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikk (5) bekezdése alapján nyújtott
biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a
felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha
a kérelmező megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek.”
125.	§ A Vtv. 61/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az ügyfél a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat adatainak a
vámkódex 65. cikke vagy 78. cikk (1) bekezdése szerinti módosítását a korrekcióra okot adó
okmány kiállításától számított 60 napon belül a vámhatóságnál kérelmezi, a vámhatóság a
módosítás elfogadásakor a vámigazgatási bírság kiszabását mellőzi. Ha az ügyfél a vámáru-
nyilatkozat módosítását a fenti időponton túl vagy egyéb okból, de még a vámhatóságnak a
vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti vagy utólagos ellenőrzésről szóló értesítés
kézhezvétele, illetve az előzetes értesítés mellőzése estén az ellenőrzés megkezdése előtt
kérelmezi, a vámigazgatási bírság mértéke a (6) bekezdés szerint kiszabható bírság huszonöt
százaléka.”
126.	§ A Vtv. 61/A. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályban
meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha)
46
„c) az utólagos ellenőrzés alkalmazásában - az a)-b) pontban foglaltak figyelmen kívül
hagyásával - a fizetésre kötelezett vizsgálati időszakban nyilvántartott vámigazgatási
bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének
három százalékát.”
127.	§ A Vtv. 71.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § A behozatali vagy kiviteli vámok, nem közösségi adók és díjak, vámjogi szankció,
vámhatósági eljárás költségei beszedésére és végrehajtására vonatkozó eljárásra csak
a)	nemzetközi megállapodás alapján, vagy
b)	az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések
behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, külön jogszabályban
meghatározottak szerint
kerülhet sor.”
128.	§ A Vtv. 84. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„43. Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések
behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/21/EU (2010. március 16.)
tanácsi irányelv.”
129.	§ A Vtv.
1.	2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a
„Magyarországon” szöveg,
2.	2. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
3.	2. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
4.	2. § (3) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
5.	7/B. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
6.	33/A. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
7.	38. § bevezető mondatában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „a
Magyarország” szöveg,
8.	62. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe az „a
Magyarországon” szöveg,
9.	66. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
10.	74. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a
„Magyarországnak” szöveg,
11.	75. § (1) bekezdésének első mondatában a „Magyar Köztársaságnak” szövegrész
helyébe a „Magyarországnak” szöveg,
12.	75. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
13.	75. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
47
14.	75. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
15.	75. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
16.	75. § (1) bekezdés j) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
17.	76. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
130.	§ Hatályát veszti a Vtv. 17. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdése.
IV.	Fejezet
AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
8.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
131.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév
utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell
nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a
nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját
követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró
hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.”
132.	§ (1) Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan -
terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző olyan
a)	ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző
vállalkozó, vagy
b)	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján ingatlanok
pénzügyi lízingjét folytató vállalkozó,
amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott és
nyilatkozatban vállalja a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor, hogy az
ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a
futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.”
(2)	Az Itv. 23/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlanforgalmazást, illetve ingatlanok pénzügyi lízingbe adását az
illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben
meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha
nyilatkozatban vállalja a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor, hogy az
adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból, illetve ingatlanok
pénzügyi lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására
vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után az egyébként
fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal
növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő
48
hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés
keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása
nem teljesült, a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint
megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.”
133.	§ Az Itv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték alapja a jármű
hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve az
alábbiak szerint:
Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	Jármű gyártástól számított kora		
	0-3 év	4-8 év	8 év felett
0-40	600 Ft/kW	480 Ft/kW	300 Ft/kW
41-80	720 Ft/kW	600 Ft/kW	480 Ft/kW
81-120	900 Ft/kW	720 Ft/kW	600 Ft/kW
120 felett	1200 Ft/kW	900 Ft/kW	720 Ft/kW
Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve,
akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés
általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a
gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival
megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez
esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték
alapjának tekinteni.”
134.	§	(1) Az Itv. 26. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„i) az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében
történő vagyonszerzés;
(2)	Az Itv. 26. § (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése, ha a vagyonszerző gépjárművek,
pótkocsik értékesítését végző (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazó) vagy a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató olyan
vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és
pótkocsik értékesítéséből vagy pénzügyi lízingbe adásából származott;”
(3)	Az Itv. 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„(10) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti gépjármű-forgalmazó, vagy pénzügyi lízinget
folytató vállalkozó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az
illetékmentesség feltételének megfelel, azzal, hogy
a)	ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a
vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján
előreláthatólag az (1) bekezdés l) pontja szerinti feltételeknek megfelel. Amennyiben a
nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig
bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a
vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében
állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján
meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,
b)	a gépjármű-forgalmazást vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását a nyilatkozattétel
adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a
gépjármű-forgalmazásból, vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából fog származni.
Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami
adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal
növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő
hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés
keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján
meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.”
135.	§ (1) Az Itv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem
rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).”
(2)	Az Itv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti
kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Amennyiben a
felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a
felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel
érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább
50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának
értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja
le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. §
rendelkezései az irányadók.”
136.	§ (1) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál
kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség
megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a fizetési könnyítésre, illetve az
adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a
társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és
értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;”
(2)	Az Itv. 33. § (2) bekezdés 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;”
50
137.	§ Az Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik -
az illeték mértéke:)
„a) peres eljárásban 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;”
138.	§ (1) Az Itv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.”
(2)	Az Itv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény
másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel,
társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, sajtótermékkel és
médiaszolgáltatással - kivéve a panaszügyeket -, elektronikus hírközléssel vagy
közbeszerzéssel kapcsolatos - 30 000 forint.”
(3)	Az Itv. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A csődeljárás és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a
végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt
adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére
történő visszatérítéséről.”
139.	§ Az Itv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni
fellebbezés esetében 8%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.”
140.	§ Az Itv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban, az ügy érdemében hozott
végzés elleni fellebbezés illetéke 20 000 forint, minden más esetben 7000 forint.”
141.	§ Az Itv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni
felülvizsgálat esetén 10%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint.”
142.	§ Az Itv. 77/A. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami adóhatóság az
ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatának állami
adóhatóság részére történő továbbítását követően, önálló fizetési meghagyásban közli. Az
illetékelőleget megállapító fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig, fellebbezésre
való tekintet nélkül végrehajtható okiratnak minősül.
(3)	A fizetési meghagyásban elrendelt illetékelőleg a fizetési meghagyás közlésétől
számított 30. napon válik esedékessé.”
143.	§ Az Itv. a következő alcímmel és 77/B. §-sal egészül ki:
„Az illetékkülönbözet
77/B. § Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak
ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése esetén, amennyiben
az állami adóhatóság az illetékelőlegről kibocsátott fizetési meghagyás alapjául szolgáló
bejelentett értéket nem fogadja el forgalmi értékként, az illetékről - az illetékelőleg és az
állami adóhatóság által megállapított forgalmi érték alapján meghatározott illeték
51
különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megjelölésével - fizetési meghagyást ad
ki.”
144.	§ Az Itv. 78. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték (illetékkülönbözet) a
határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé.
(4)	Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási,
illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése esetén az illetékelőleg fizetési
meghagyásban történő elrendelését követően nem kell az illetékről és az illetékkülönbözetről
fizetési meghagyást kiadni, ha az adóhatóság megítélése szerint az elrendelt illetékelőleg-
fizetési kötelezettség alapjául szolgáló bejelentett érték a forgalmi értékkel megegyezik. E
döntését az állami adóhatóság az ügyiratra jegyzi fel.”
145.	§ Az Itv. 91. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ingatlanok tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának szerzéséhez kapcsolódó
illetékkedvezmények, illetékmentességek igénybevételéről, továbbá - amennyiben az
illetékkedvezmények, illetékmentességek alkalmazhatósága feltétel(ek)től függ - a
feltétel(ek) fennállásról, vállalásáról a vagyonszerzőnek az illetékkiszabásra történő
bejelentésig kell az ingatlanügyi hatóságnál nyilatkoznia az állami adóhatóság erre a célra
rendszeresített nyomtatványán.
(7)	Amennyiben a vagyonszerző a 21. § (5) bekezdésében foglalt kedvezményt kívánja
igénybe venni, azonban a vagyonszerzés bejelentéséig a másik lakástulajdonát még nem
értékesítette, a kedvezmény alkalmazásáról legkésőbb a másik lakástulajdona eladására
irányuló szerződés aláírását követő 30 napon belül kell nyilatkoznia a szerződés másolatának
állami adóhatósághoz történő benyújtásával. A bejelentési kötelezettség teljesítésére irányadó
ezen határidő jogvesztő.”
146.	§ Az Itv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés végett
benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az
illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9)
bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás
befejezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel és a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű
jog bejegyzéséről, valamint a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzéséről,
továbbá ezen jogok és tények törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító
határozatával továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísérőjegyzék átadása történhet
számítógépes adathordozón is.
(2) Az ingatlanügyi hatóság (1) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a
vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.”
147.	§ Az Itv. a következő 99/D. §-sal egészül ki:
„99/D. § (1) Az 5. § (2) és (4) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése i) pontjának, a 77/A. §
(2)-(3) bekezdéseinek, a 77/B. §-ának, a 78. § (3)-(5) bekezdéseinek, a 87. § (1)
bekezdésének, a 92. §-ának, valamint a 102. § (1) bekezdése ee) pontjának az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a
hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.
52
(2)	A 16. § (1) bekezdése g) pontjának, a 16. § (6) bekezdésének, a 17. § (1) bekezdése b)
pontjának, a 17/C. § (1) bekezdése b) pontjának, 23/A. § (1), (3) és (4) bekezdéseinek, a 23/D.
§ (1)-(2) és (4)-(5) bekezdéseinek, a 24. § (1) és (6) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése a),
l) ésp) pontjának, a 26. § (5), (9), (10) és (13) bekezdésének, a 29. § (1) és (3) bekezdésének,
a 33. § (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 42. § (1) bekezdése a) pontjának, a 43. § (1), (3)
és (8) bekezdésének, a 46. § (1) bekezdésének, a 47. § (3) bekezdésének, az 50. § (1)
bekezdésének, a 74. §-ának, a 91. § (6)-(7) bekezdéseinek, valamint a Melléklet XXI.
Címének 1. pontjának az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően
illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott
vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.”
148.	§ A 102. § (1) bekezdés e) pontja a következő ee) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
e)	forgalmi érték:)
„ee) a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a
bejelentett értéknél;”
149.	§ Az Itv.
1.	5. § (2) bekezdésében a „naptári évben” szövegrész helyébe az „adóévben” szöveg,
2.	23/A. § (3) bekezdésében „a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szövegrész
helyébe „a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor” szöveg,
3.	23/D. § (1)-(2) bekezdéseiben „az állami adóhatósághoz” szövegrészek helyébe „az
ingatlanügyi hatósághoz” szöveg,
4.	23/D. § (4)-(5) bekezdéseiben a „legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig” szövegrészek helyébe „a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő
bejelentésekor” szöveg,
5.	24. § (6) bekezdésében az „átvezetésével” szövegrész helyébe a „bejelentésével”
szöveg,
6.	26. § (13) bekezdésében az „állami adóhatóságnál” szövegrész helyébe az
„ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,
7.	74. §-ban „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe „a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal elnöke” szöveg,
8.	74. § (8) bekezdésében „az általa vezetett minisztérium” szövegrész helyébe „a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal”
szöveg lép.
150.	§ Hatályát veszti az Itv.
1.	16. § (1) bekezdésének g) pontjában a „Lakóházépítési szándékáról az örökös
legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami
adóhatóságnál;” szövegrész,
2.	16. § (6) bekezdésében az „Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a
vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.” szövegrész,
3.	17. § (1) bekezdésének b) pontjában az „A megajándékozott lakóházépítési
szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az
állami adóhatóságnál;” szövegrész,
53
4.	17/C. § (1) bekezdésének b) pontjában az „a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig” szövegrész,
5.	23/D. § (1)-(2) bekezdéseiben az „a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig”
szövegrészek,
6.	26. § (1) bekezdésének a) pontjában az „A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról
az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;”
szövegrész,
7.	26. § (1) bekezdésénekp) pontjában az „A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek
legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami
adóhatóságnál.” szövegrész,
8.	26. § (5) bekezdésében „A vagyonszerző az (1) bekezdés q) pontjában említett
feltételekről a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál.”
szövegrész,
9.	26. § (9) bekezdésében az „A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre
jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig kell nyilatkoznia.” szövegrész,
10.	26. § (13) bekezdésében a „legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig”
szövegrész,
11.	78. § (5) bekezdése,
12.	87. § (1) bekezdésében „az illetékkülönbözetről kibocsátott,” szövegrész és az Itv.
Melléklete XXI. címének 1. pontja.
151.	§ Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
53. § (1) bekezdése.
9.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
152.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi,
fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat)
rendelettel az illetékességi területén helyi adóként
a)	helyi önkormányzati adókat (a továbbiakban: adót), továbbá
b)	a 9. § szerint egy vagy több települési adót (a továbbiakban a bevezetett települési adók
együttesen: települési adó) vezethet be.”
153.	§ A Htv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:
a)	a magánszemély,
b)	a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,
c)	a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2)	Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a
társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó
vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit
gazdasági társaság.
54
(3)	A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet
megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége)
után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és
telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az
alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület
és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az
adóhatóságnak.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és
szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem
biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az
irányadó.
(5)	A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar
Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a
költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre.
(6)	Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az
önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt
kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az
adóalanyiság követelményeinek.”
154.	§ A Htv. 7. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
„c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,
építmény és telekadó esetén pedig az adótárgy forgalmi értékének (az illetékekről szóló
törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték) 3 %-ánál. Ha az adóalany terhére
kivetett építményadó vagy telekadó összege magasabb, mint az adótárgy forgalmi értékének
3%-a, akkor az adótárgy forgalmi értékének 3 %-át meghaladó építményadó vagy telekadó
összegét nem kell megfizetni,”
155.	§ A Htv. a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § (1) A települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) rendelettel
települési adót állapíthat meg. A települési adó nem állapítható meg:
a)	törvényben szabályozott közteher tárgyára, így különösen a jövedelemre, az adózás
előtti eredményre, az árbevételre,
b)	a Magyar Állam, a költségvetési szerv, az egyház, a közszolgáltató szervezet terhére.
(2)	A vállalkozó által az adóévben fizetendő települési adó nem haladhatja meg a
vállalkozó adóévi helyi iparűzési adójának összegét.
(3)	Ha az adóalanyt terhelő (megállapított) települési adó adóévi összege magasabb az
adóalany által az adóévet megelőző évben megfizetett települési adó 20 százalékkal növelt
összegénél, akkor az előző adóévben megfizetett adó 20 százalékkal növelt összege feletti
adót, az adóalanynak nem kell megfizetni. Ha az önkormányzat illetékességi területén első
ízben vezet be települési adó, akkor az adóalanyt terhelő települési adó összege nem
haladhatja meg a 10 000 forintot.”
156.	§ A Htv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.”
55
157.	§ A Htv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Mentes az adó alól:
a)	az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
b)	az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,
c)	az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a.”
158.	§ A Htv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az adókötelezettség
a)	belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges
mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első
napján,
b)	külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,
c)	tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés
ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás
megszüntetését követő év első napján,
d)	az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév
első napján
keletkezik.
(2)	Az adókötelezettség
a)	belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges
mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
b)	külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-
nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó
földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll.
(3)	Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a
következő év első napjától kell figyelembe venni.”
159.	§ A Htv. a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:
„Az adófelfüggesztés
26/A. § Az adóalany a 14/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott
meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére.”
160.	§ A Htv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő adót:
a)	a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a
szállásadó,
b)	a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a
szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján
(a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett
akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.”
161.	§ (1) A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel,
csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az
56
alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott
kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.”
(2) A Htv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez
állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira
leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint
megosztania.”
162.	§ A Htv. a 40. §-t követően a következő alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:
„A települési adó beszámítása
40/A. § Az adóévben fizetendő (megállapított) települési adó összege csökkenti az adóévi
iparűzési adó összegét.”
163.	§ A Htv. 52. § 16., 22., 25., 32., és 40. pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-
nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen
mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az
ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet,
feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti
pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet;
17. termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban aranykorona értékkel és művelési ággal
nyilvántartott, a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület;”
„22. nettó árbevétel:
a)	a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres
könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem
pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként
elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az
adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások
között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott,
az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így
elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte,
valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a
b)-g) alpontokban foglalt eltérésekkel,
b)	a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű
bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb
pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem
pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet
(fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A
számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok
eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
c)	biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a
befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az
egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a
57
biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések
értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem
életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem
biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben
ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a
biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az
alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A
számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok
eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
d)	befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a
nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és
kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének
nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti
kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete
tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
e)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi
székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél,
továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep
(telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési
kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont -
illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett
szervezet, akkor az ott meghatározottak - szerinti nettó árbevétel,
f)	lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,
egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására
létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából
közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG
Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi
Tartalékgazdálkodási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási
tevékenységből származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Nem minősül vállalkozási
tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső
szolgáltatásból származó árbevétele,
g)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 26. pont a) és b)
alpontja szerinti vállalkozónál: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli -
ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt
regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon
bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene
elszámolni;”
„25. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 32.
pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége,
figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra;”
„32. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan
alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével,
mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási
szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő
58
-	szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a
használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben
értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés
alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó
árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk
beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített
szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;”
„40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a
harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben
rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített
(továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és
nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben
közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából
a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt
szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron,
egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a
nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott
áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint
alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;”
164.	§ (1) Hatályát veszti a Htv.
1.	5. §
2.	6. § c) pontjában „a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában,” szövegrész,
3.	7. § b) pontjában a „vagy a számított érték alapján” szövegrész,
4.	7. § e) pontjában a „funkciója (használati módja),” szövegrész,
5.	7. § f) pontjában a „a számított érték alapú és” szövegrész,
6.	11. § (2) bekezdése,
7.	16. §,
8.	13. § b), d) ésf) pontja,
9.	22. §,
10.	41. § (7) bekezdésében a „39/D. §-a” szövegrész,
11.	52. § 9. pontjának utolsó mondata,
12.	52. § 11., 14. és 34. pontja,
13.	52. § 44. pontjából az „ideértve a bel- és külföldi légi közlekedést is” szövegrész,
14.	52. § 52-54. pontja.
(2) A Htv.
1.	1. § (3) bekezdésében a „helyi adót” szövegrész helyébe „adót”,
2.	6. § e) pontjában „a helyi adózás” szövegrész helyébe „az adózás”,
3.	7. § d) pontjában „a helyi adót” szövegrész helyébe „az adót”
4.	8. § (1) bekezdésében „a helyi adó” szövegrész helyébe „az adó”,
5.	43. § (1) bekezdésében „A helyi adóval” szövegrész helyébe „Az adóval”,
6.	43. § (3) bekezdésében „a helyi adóval” szövegrész helyébe „az adóval”,
7.	52. § 36. pontjában „a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként”
szövegrész helyébe „a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint
közvetített szolgáltatások értékeként”,
59
8.	52. § 37. pontjában „a 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként”
szövegrész helyébe „a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint
közvetített szolgáltatások értékeként”
szövegrész lép.
10.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
165.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.)
1.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi (a továbbiakban
együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi
után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót
(cégautóadó) kell fizetni.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott
mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű
segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a
munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre.”
166.	§ A Gjt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magánszemély
adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási
helye (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: lakcím), míg a nem magánszemély
adóalanynak - ideértve az egyéni vállalkozót is - a hatósági nyilvántartás címadat-rovatába
bejegyzett székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi
önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban
a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a
változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes
adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett
felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési
kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1)
bekezdés szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg
telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett
gépjármű adóztatására.”
167.	§ A Gjt. 17/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/E. § Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban
kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	Környezetvédelmi osztály-jelzés		
	„0”-„4” 55v'/ 55 1 osztályjelzések esetén	„6”-„10” osztályjelzések esetén	5”' 14-15” 55 5 55 1 ^ osztályjelzések esetén
0-50	16.500 Ft	8.800 Ft	7.700 Ft
51-90	22.000 Ft	11.000 Ft	8.800 Ft
91-120	33.000 Ft	22.000 Ft	11.000 Ft
120 felett	44.000 Ft	33.000 Ft	22.000 Ft
60
168.	§ A Gjt. 17/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az adóalany naptári évben keletkező adófizetési kötelezettségét
a)	a január 1. napján a nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi rendszámmal
ellátott személygépkocsi után január 20-ig,
b)	január 2-a és november 30-a között a nem magánszemély tulajdonába került, belföldi
rendszámtáblával ellátott személygépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap 20. napjáig,
c)	az a)-b) pontban foglalt feltételeknek nem megfelelő személygépkocsi után december
20-ig
teljesíti.
(2a) Az adóalany a naptári év egészére vonatkozó bevallási kötelezettségét december 20-
ig teljesíti.”
169.	§ A Gjt. 18. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„29. környezetvédelmi osztály-jelzés: a közúti járművek forgalomba helyezésének és
forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHEM rendelet 2011.
augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-
jelzés (kód).”
170.	§ Hatályát veszti a Gjt.
1.	8. § (4)-(7) bekezdése,
2.	10-17. §-ai és azok alcímei,
3.	18. § 8., 17., 21., 22. és 23. pontja.
11.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
módosítása
171.	§ (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
(Kknyt.) 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A járműnyilvántartás tulajdonváltozás esetén - a tulajdonszerző bejelentéséig -
tartalmazza a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (tulajdonátruházási szerződés) alapján
a tulajdonszerzőre vonatkozó 9. § (1) bekezdése szerinti adatokat.”
(2)	A Kknyt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos
(üzembentartó) az (1) bekezdés f) pontja szerinti székhely, telephely címként csak olyan
települési cím bejegyzését kérheti, amely e járművek cégjegyzék szerinti telephelyéül és
tényleges tárolási és karbantartási helyéül szolgál. Az utóbbi feltétel teljesülését az ügyfél
kérelmére a települési önkormányzat jegyzője által kiadott igazolás tanúsítja.”
12.	A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításáról
172.	§ A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) az 1.
Ertelmező rendelkezések alcím előtt a következő fejezet címmel egészül ki:
„I. fejezet
népegEszsEgügyi termEkadó”
61
173.	§ A Neta tv. 1. §-a 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §
a következő 8-10. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„4. előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás
kombinációja, ha
a)	a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b)	a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,
c)	a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása
nélkül nem változtatható meg, és
d)	a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek
da)	megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely
olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),
db)	tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő
termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére
milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik;”
„8. teljesítési időpont: az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont;
9.	taurin: a H2N-CH2-CH2-SO2-OH kémiai képlettel leírható vegyület (2-aminoetán-
szulfonsav);
10.	sör: a 2203 VTSZ szám alá tartozó termék.”
174.	§ A Neta tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,
a)	a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcs, illetve
zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek
és zöldséglevek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8
gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital);
b)	a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha
ba)	koffeint tartalmaz, feltéve hogy koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm
koffein/100 milliliter mennyiséget, ideértve azt az esetet is, ha a koffeint a termék
valamely összetevője tartalmazza és
bb)	taurint tartalmaz, feltéve, hogy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm/100
milliliter mennyiséget, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely
összetevője tartalmazza
(a továbbiakban: energiaital);
c)	a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és
cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806
VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a
40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél
alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);
d)	a c) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó,
gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített
és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma
meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sós snack);
e)	a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek
62
vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm
mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem
szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma
nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget;
f)	az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz,
ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék
cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban:
ízesített sör);
g)	a 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a
termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a
továbbiakban: alkoholos frissítő);”
175.	§ A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az adó mértéke
a)	üdítőital esetében 7 forint/liter,
b)	energiaital esetében 250 forint/liter,
c)	előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 150 forint/kilogramm,
d)	sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
e)	ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
f)	ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter.”
176.	§ A Neta tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az
Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.”
177.	§ A Neta tv. a 11. § után a következő II. fejezettel egészül ki:
„II. fejezet
BALESETI ADÓ
1.	Az adókötelezettség, az adó alanya
11/A. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti
biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti
adó: adó) kell fizetni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb tv. szerinti biztosítási időszak első
napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.
(3)	Ha a biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt
kezdeményezi a gépjármű forgalomból való kivonását, az adókötelezettség - a (2)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik
meg.
11/B. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti
biztosítási kötelezettség terhel.
2.	Az adó alapja, mértéke
11/C. § (1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a
Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).
(2)	Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a
határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.
63
(3)	Az adó alapja
a)	a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartamra, továbbá
b)	a Kgfb. tv. szerinti türelmi időre és - biztosító kockázatviselésével nem érintett -, a
gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartamra (a továbbiakban:
biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)
a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett - a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján
érvényes - fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási
díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.
11/D. § Az adó mértéke az adóalap 30 %-a.
3.	Az adó megállapítása
11/E. § (1) Az adót - a 11/F. §-ban foglalt kivétellel - a beszedésre kötelezett állapítja
meg, vallja be és fizeti meg.
(2)	Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelező felelősségbiztosítási
szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).
(3)	A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel
együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen
arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie.
(4)	Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél
kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a megállapított adót fizette meg, feltéve,
hogy az általa fizetett összeg a megállapított adó összegét meghaladja.
(5)	A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését
elmulasztotta.
(6)	Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb.
tv. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót (a továbbiakban e
bekezdés alkalmazásában: adó) megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában
foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adóval
csökkentheti.
11/F. § (1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya
önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg.
(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartamra az adó alanya az adó összegét önadózással
állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását követő hónap 15. napjáig.
11/G. § Ha a biztosítási díj az adó-alany számára visszajár
a)	a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a
biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyidejűleg visszafizetni. A
díj visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a
visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,
b)	önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével
számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő
hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon
visszaigényelheti.
4.	Eljárási rendelkezések
11/H. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
64
(2) A beszedésre kötelezett, illetve - a 11/F. § szerinti esetben - az adó alanya az adót az
adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az
állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
5.	Átmeneti rendelkezések
11/I. § (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az
adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2012. január 1-jét követő részére áll fenn.
(2) Ha az adó alanya 2012. január 1-jét követő időszakra 2012. január 1-jét megelőzően
már fizetett biztosítási díjat, akkor a 2012. január 1-jét követő időszakra - napi
időarányosítással számított - biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le
nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy -
önadózás esetén - az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az
állami adóhatósághoz.”
178.	§ Neta tv. 7. § (3) bekezdésében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe a „a
vámhatóság” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „10. § (1) és (2) bekezdése” szövegrészek
helyébe a „10. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésben”
szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben” szöveg lép.
179.	§ Hatályát veszti a Neta tv. 12. § (2) bekezdése.
180.	§ A Neta tv. 7. § (4) bekezdése nem lép hatályba.
V.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
13.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
181.	§ (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
2.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való
jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, és - törvényben
meghatározott ellátások kivételével - egyéni járulékfizetési kötelezettségük teljesítése
alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a
biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.”
(2) A Tbj. 2. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetett társadalombiztosítási járulék
közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség, amelynek teljesítésével a
fizetésre kötelezett - a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - hozzájárul a
közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez.”
182.	§ A Tbj. 4. § d) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
d)	pont Társas vállalkozó:)
„5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan
természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el,
kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.”
65
183.	§ A Tbj. 4. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási
jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási
jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik
tagállam területén végzik.”
184.	§ (1) A Tbj. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke
8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni
egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a
munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
(2) A Tbj 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet
folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében
meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5400
forint (napi összege 180 forint).”
185.	§ A Tbj. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A foglalkoztatott nem fizet)
„b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek
program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.”
186.	§ A Tbj. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató 15%-os mértékű
nyugdíj járulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott
borravaló után 15% nyugdíj járulékot fizethet. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után
magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni. A vendéglátó üzlet
felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott
bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a
bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.”
187.	§ (1) A Tbj. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási
járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott)
járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-
hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulék alapja havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese.
(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat)
és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A
nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás, az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjával. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot
(tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.”
(2) A Tbj. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
66
„(4) A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés
díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.”
188.	§ (1) A Tbj. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulékot
a)	vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b)	átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem
alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta
legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta
legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese.”
(2) A Tbj. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíj járulékot
(tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot
fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás, az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben
meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjával. Az egyéni vállalkozó
nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.”
189.	§ A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a
továbbiakban: eva adózó), a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat)
fizet. A nyugdíj-hozzájárul ás és a nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a tárgyév első napján érvényes
minimálbér másfélszerese.”
190.	§ A Tbj. 30/A. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A magán-nyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelő 10 százalék tagdíjat fizet.”
191.	§ A Tbj. 33. §-ának - a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a
szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CLIV. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított - (1) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat fizet. A tagdíj alapjának
meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezések irányadók.”
192.	§ A Tbj. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A magán-nyugdíjpénztári tag biztosított tagdíjának alapja után a foglalkoztató, a
magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a saját
tagdíjalapja után köteles a tagdíjat és az esetleges tagdíj-kiegészítést megállapítani, és a
magán-nyugdíjpénztár részére - a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján
közzétett nyomtatványon - bevallani, befizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.
(2)	A biztosítottat terhelő tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a foglalkoztató akkor is köteles
bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem
lehetséges. A megelőlegezett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a foglalkoztató a biztosítottal
szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
67
(3)	A tagdíj-bevallási kötelezettség elmulasztása esetén pótbevallásnak, hibás teljesítése
esetén önellenőrzésnek van helye. A tagdíj önellenőrzése esetén önellenőrzési pótlékot,
késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A tagdíjjal összefüggő
önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék mértékére, kiszámítására és esedékességére az
adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzési és késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó
szabályai megfelelően alkalmazandók. A meg nem fizetett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést),
önellenőrzési és késedelmi pótlékot a magán-nyugdíjpénztár megkeresése alapján az állami
adóhatóság adók módjára hajtja be.”
193.	§ A Tbj. az 51. §-t követően a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A magán-nyugdíjpénztári tag 2012. január 1-jét megelőző időszakra
vonatkozó tagdíját érintő pótbevallást és önellenőrzést közvetlenül a tag
magánnyugdíjpénztára részére kell teljesíteni.
(2) Ha a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszűnt a foglalkoztatóval, a pótbevallás
vagy önellenőrzés jogszerű teljesítéséhez a foglalkoztató jogosult a korábbi foglalkoztatott
pénztártagságára vonatkozó adatot a Pénztárak Központi Nyilvántartásából megismerni.”
194.	§ A Tbj. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság
78,26 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 21,74 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak
utal át.”
195.	§ A Tbj. 56/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„56/C. § (1) A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott
tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. december 1-jét
megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a
foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a
téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett,
Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról
az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A tagnak visszajáró túlfizetést az állami
adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.
(2) A magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárt
illet meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi
számlájára.”
196.	§ A Tbj. 56/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen
megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell
elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott
nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. E rendelkezést megfelelően
alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot,
annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy
tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.”
197.	§ A Tbj. 56/H. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A magánnyugdíjpénztárak 2011. december 12-éig átadják az állami adóhatóságnak -
foglalkoztatókra és biztosítottakra lebontva - azon még el nem évült tagdíj (bírság, pótlék)
hátralékra vonatkozó adatokat, amelyek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
visszalépett tagokat érintenek, és amelyekre irányuló végrehajtási megkereséseiket az (1)
68
bekezdés alapján visszavontak. A pénztár által átadott adatok alapján az állami adóhatóság
végrehajtási eljárást folytat le, és a befolyt összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi
számlájára utalja át.
(4)	A felszámolási eljárás során a magánnyugdíjpénztár által érvényesített és - a
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére teljesített vagyonátadást követően -
megtérült, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagot érintő, 2007. január 1-
jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjjal (bírság, pótlék) összefüggő követelés jogosultja a
Nyugdíjbiztosítási Alap.”
198.	§ A Tbj. a 64. §-t követően a következő 65. §-sal egészül ki:
„65. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó
adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával
megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2012. január 1-je előtt megkezdett
kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves
időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.”
199.	§ A Tbj. 58. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„h) a magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal összefüggésben felszámított pótlékok elszámolására,
a tagdíj és pótléktartozás behajtására vonatkozó részletes szabályokat,”
200.	§ (1) A Tbj
1.	18. § (1) bekezdés b) pontjában a „nyugdíj-biztosítási járulékot” szövegrész helyébe a
„nyugdíj-hozzájárulást” szöveg,
2.	22. § (1) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíj-
hozzájárulás” szöveg,
3.	26. § (4) bekezdésében a „nyugdíj-biztosítási járulékot” szövegrészek helyébe a
„nyugdíj-hozzájárulást” szöveg,
4.	26. § (6) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíj-
hozzájárulás” szöveg,
5.	30/A. § (1) bekezdésében és 50. § (4) bekezdésében a „nyugdíj-biztosítási” szövegrész
helyébe a „nyugdíj-hozzájárulást” szöveg
lép.
(2) A Tbj. 5. § (2) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;”
szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság
társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,” szöveg lép.
201.	§ Hatályát veszti a Tbj.
1.	4. § ba) alpontja,
2.	4. § g) pontja,
3.	5. § (1) bekezdés g) pontjában a „ , segítő családtagként” szövegrész,
4.	19. § (7) bekezdése,
5.	29. § (7) bekezdése,
6.	30/A. § (2) bekezdésében az „ - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló -”
szövegrész,
7.	30/A. § (5) bekezdése,
69
8.	31. § (3) bekezdése,
9.	33. § (3) bekezdése,
10.	34. § (1) bekezdés b) pontjában, (4), (5), (6) és (7) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási
és” szövegrész,
11.	35. § (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékot,” szövegrész,
12.	52. § (3) bekezdése.
14. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
202.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Eho.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező
jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző
magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett,
juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) szerinti
a)	összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál
figyelembe vett jövedelem,
b)	külön adózó jövedelmek közül
ba)	a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv.
70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb)	a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.”
203.	§ Az Eho. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka.”
VI.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
204.	§ (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4)
bekezdés 2-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„2. alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;
3.	alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás;
4.	kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés;”
(2)	Az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
1.	üzleti vagy cégérték:)
„c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit
a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget
biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a
tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért,
70
üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre
jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével
meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív
számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;”
205.	§ Az Szt. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a
külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat.”
206.	§ Az Szt. a 7. § után a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására,
működésére és megszűnésére - ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik
-	e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
207.	§ (1) Az Szt. 9. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat,
valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti -
értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték,
nem alkalmazhatja.
(4)	Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben
készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján
biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges
információkat az anyavállalat részére.”
(2)	Az Szt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 98/A. § szerinti sajátos
módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül
bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a)	a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,
b)	az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,
c)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.”
208.	§ Az Szt. 10. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi
számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját - e
törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott
feltételein túlmenően - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok
ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére
megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS
minősítéssel.
(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során
köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok
irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló
elkészítését olyan személy végezze, aki
a)	IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők
nyilvántartásában, vagy
b)	IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.”
71
209.	§ Az Szt. 11. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy
biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási
intézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága,
illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye)
indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, az üzleti év
nem térhet el a naptári évtől.
(3)	Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek
mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, a létesítő okirat ennek megfelelő
módosítása mellett van lehetőség. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített
éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a
mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel
korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.”
210.	§ Az Szt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával,
megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos -
beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a
saját tevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó
költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a
tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak - többek között - a
minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az
ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó
beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a
kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó
bevételekben várhatóan megtérülnek.”
211.	§ Az Szt. 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása
esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és
a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően
-	az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt
bejegyzése időpontjával.”
212.	§ Az Szt. 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást
követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.
Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le,
azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott
halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló
részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve
átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható
körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti
vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.”
213.	§ Az Szt. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel,
egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként
értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan
72
nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési
(előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.”
214.	§ Az Szt. 47. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi]
„e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a
villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos
energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában
szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.”
215.	§ Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a
48.	§ a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában
történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó -
devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor
(teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított
forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.
(8)	Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor - a (7)
bekezdéstől eltérően - a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta
könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.
(9)	Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés
alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét a 75. §
(6) bekezdése szerint kell meghatározni.”
216.	§ Az Szt. 49. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás esetén a 3. § (5)
bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet.”
217.	§ Az Szt. 53. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél
elszámolni akkor, ha]
„e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti
értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények
változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható
megtérülésként meghatározott összeget).”
218.	§ Az Szt. 60. §-a kiegészül a következő (5a) bekezdéssel:
„(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben
kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség
forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése
alapján - alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban
történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.”
219.	§ Az Szt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg
tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint
megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés
figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait
mennyiségben és értékben.
73
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi
könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.
(3)	Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi
nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását
megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források
leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább
háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára
vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az
idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő
értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a
dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
(4)	Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem
vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok
valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az
üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak
értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt -
letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a
pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál
egyeztetéssel kell elvégeznie.
(5)	Az árukészleteit az üzleti évben értékben nyilvántartó vállalkozó - a (3)-(4)
bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt
követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel értékbeni nyilvántartásának a
mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétellel megállapított
érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell
módosítani.”
220.	§ (1) Az Szt. 72. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában
foglalja]
„a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,
elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó számla,
nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a
pénzeszközben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező
árbevételt,”
(2) Az Szt. 72. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)
„b) az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti - általános forgalmi
adót nem tartalmazó - értékét;”
221.	§ Az Szt. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét
terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint
az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés
rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó
megállapított (bevallott, kivetett) összegét.”
74
222.	§ Az Szt. 96. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó
szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.”
223.	§ (1) Az Szt. 98/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját - a
14.	§ (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyetlen, a könyvvezetéssel és a
beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is
elkészítheti.”
(2) Az Szt. 98/A. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:]
„c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti
értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó
megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok.”
224.	§ Az Szt. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A konszolidálásba bevont vállalkozások üzleti évi, az osztalékra, részesedésre, a
kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékának összegét az
eredménytartalék javára vissza kell vezetni.”
225.	§ Az Szt. 135. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és
közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a
cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás
megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.”
226.	§ Az Szt. 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 153. §
előírásainak megfelelően az áttérés napját követő harmadik hónap utolsó napjáig letétbe kell
helyezni, a 154. § szerint közzé kell tenni.”
227.	§ (1) Az Szt. 151. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok)
„b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére
jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba
fel kell venni, ha
ba)	mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek,
bb)	a ba) alpont szerinti szakképesítés megszerzését követően, az a) pont szerinti kérelem
benyújtását megelőzően legalább 3 éves, dokumentumokkal alátámasztott számviteli,
pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek,
bc)	büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint
bd)	igazolják, hogy az a) pont szerinti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban - a
kérelemben megjelölt szakterületre előírt - a 152. § (1) bekezdés szerinti továbbképzési
kötelezettséget megfelelően teljesítették.”
75
(2) Az Szt. 151. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító
engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők
nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdés b) pontjában
előírt feltételeknek:
a)	az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően,
ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,
c)	a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól
való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c)
pontja miatt,
d)	az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e)	az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f)	a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a
(6)	bekezdés f) pontja miatt
került sor.”
228.	§ (1) Az Szt. 153. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a
jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves
beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint
az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év
mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan
formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves
beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
(2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont
(konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának
elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont
(konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig
köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint
amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót
felülvizsgálta.”
(2) Az Szt. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi
székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a
könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe
helyezni.”
229.	§ Az Szt. 154. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - ha jogszabály a közzétételről, annak
módjáról külön rendelkezik - a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő
76
ötödik hónap utolsó napjáig, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő
harmadik hónap utolsó napjáig köteles gondoskodni.”
230.	§ Az Szt. 158. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az
egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről
megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem
szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves
beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan hitelesítő záradékot ad.
(2) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az összevont
(konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem
törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az összevont (konszolidált) éves
beszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz
kapcsolódóan hitelesítő záradékot ad.”
231.	§ Az Szt. 167. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében
foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat
és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az
utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A
logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.”
232.	§ (1) Az Szt. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az
azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy
más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8
évig köteles megőrizni.”
(2) Az Szt. 169. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól
szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni,
oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem
nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás
lehetőségét.
(6)	Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú
dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló
jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e törvény
szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott
módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását,
folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.”
233.	§ (1) Az Szt. 177. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Azoknak a tevékenység-engedélyezési eljárása során, akik korábban a 151. § (1)
bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyel nem rendelkeztek, a 151. § (5) bekezdés b) pont
bd)	alpontja szerinti rendelkezéseket csak a 2014. december 31-ét követően benyújtott
kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.”
(2)	Az Szt. 177. §-a a következő (23)-(24) bekezdésekkel egészül ki:
77
„(23) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított 3. § (4) bekezdés 2-4. pontját, 3. § (5)
bekezdés 1. pont c) alpontját, 6. § (4) bekezdését, 7/A. §-át, 9. § (3)-(4), (6) bekezdését, 10. §
(5)-(6)	bekezdését, 11. § (2)-(3) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 35. § (10) bekezdését, 45. §
(4)	bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését,
49.	§ (2) bekezdését, 53. § (1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a) bekezdését, 69. §-át, 72. § (2)
bekezdés a) pontját, (4) bekezdés b) pontját, 87. § (2) bekezdését, 96. § (1) bekezdését,
98/A. § (2) bekezdését, (3) bekezdés c) pontját, 127. § (3) bekezdését, 135. § (2) bekezdését,
145.	§ (4) bekezdését, 151. § (5) bekezdés b) pontját, (7) bekezdését, 153. § (1)-(2)
bekezdését, (5) bekezdését, 154. § (10) bekezdését, 158. § (1)-(2) bekezdését, 167. § (7)
bekezdését, 169. § (1) bekezdését, (5)-(6) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 14. § (9)
bekezdését, 31. §-át, 39. § (4) bekezdését, (5) bekezdés b) pontját, 40. § (1) bekezdését, 41. §
(4)	bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) pontját, 73. §-át, 98/A. § (3) bekezdés a) pontját, 144. §-
át, 11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3)
bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 130. §
(6)	bekezdését, 130. § (8) bekezdését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b) pontját,
156.	§ (2) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 81. § (2) bekezdés f) pontját, 86. § (3)
bekezdés f) pontját, (6) bekezdés b) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni.
(24) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított 3. § (4) bekezdés 2-4. pontját, 3. § (5)
bekezdés 1. pont c) alpontját, 9. § (3)-(4) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 45. § (4)
bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését, 49. §
(2)	bekezdését, 53. § (1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a) bekezdését, 69. §-át, 72. § (2)
bekezdés a) pontját, (4) bekezdés b) pontját, 96. § (1) bekezdését, 98/A. § (2) bekezdését, (3)
bekezdés c) pontját, 127. § (3) bekezdését, 135. § (2) bekezdését, 145. § (4) bekezdését,
153.	§ (1)-(2) bekezdését, (5) bekezdését, 154. § (10) bekezdését, 158. § (1)-(2) bekezdését,
167.	§ (7) bekezdését, 169. § (1) bekezdését, (5)-(6) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12. pontját,
14.	§ (9) bekezdését, 31. §-át, 41. § (4) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) pontját, 73. §-át,
98/A. § (3) bekezdés a) pontját, 144. §-át, 11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését,
128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123. § (2)
bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130. § (8) bekezdését, 177. § (11)
bekezdését, 133. § (1) bekezdés b) pontját, 156. § (2) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b)
pontját, 81. § (2) bekezdés f) pontját, 86. § (3) bekezdés f) pontját, (6) bekezdés b) pontját a
2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.”
(3)	Az Szt. 177. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel beiktatott 10. §-ának (5)-(6) bekezdését első
alkalommal a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
234.	§ (1) Az Szt.
1.	3. § (8) bekezdés 12. pontjában az „elektronikus pénzeszköz” szövegrész helyébe az
„elektronikus pénz” szöveg,
2.	14. § (9) bekezdésében a „2%-át” szövegrész helyébe a „10%-át” szöveg, a „2%-a”
szövegrész helyébe a „10%-a” szöveg,
3.	31. §-ában az „elektronikus pénzeszközöket” szövegrész helyébe az „elektronikus
pénzt” szöveg,
4.	39. § (4) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésének b) pontjában, és 40. § (1)
78
bekezdésének b) pontjában a „közbenső mérlegben” szövegrész helyébe a „közbenső
mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)” szöveg,
5.	41. § (4) bekezdésében a „hitelfelvételtől eltelt időtartam” szövegrész helyébe a
„beruházás aktiválásától eltelt időtartam” szöveg,
6.	53. § (1) bekezdésének a) pontjában az „(ide nem értve a beruházást)” szövegrész
helyébe az „(ide értve a beruházást is)” szöveg,
7.	73. §-ában a „számlában” szövegrész helyébe a „számlában, nyugtában” szöveg,
8.	98/A. § (3) bekezdésének a) pontjában a „maradványértékre” szövegrész helyébe a
„hasznos élettartamra, maradványértékre” szöveg, valamint
9.	144. §-ában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „gazdálkodó” szöveg
lép.
(2)	Az Szt.
1.	11. § (13) bekezdésében a „leányvállalatok többsége éves beszámolójának” szövegrész
helyébe a „leányvállalatok többsége beszámolójának” szöveg,
2.	123. § (11) bekezdésében és a 128. § (2) bekezdésében az „éves beszámolója”
szövegrész helyébe a „beszámolója” szöveg,
3.	121. § (1) bekezdésében az „éves beszámoló készítésének” szövegrész helyébe a
„beszámoló készítésének” szöveg, a „közbülső éves beszámolót” szövegrész helyébe a
„közbülső beszámolót” szöveg,
4.	121. § (1)-(3) bekezdésében a „közbülső éves beszámoló” szövegrész helyébe a
„közbülső beszámoló” szöveg,
5.	121. § (2) bekezdésében az „éves beszámolót” szövegrész helyébe a „beszámolót”
szöveg,
6.	122. § (1) bekezdésében az „éves mérlegeit” szövegrész helyébe a „mérlegeit” szöveg,
7.	122. § (2) bekezdésében az „éves beszámolójukban” szövegrészek helyébe a
„beszámolójukban” szöveg,
8.	123. § (2) bekezdésében, a 124. § (12) bekezdésében és a 130. § (6) bekezdésében az
„éves beszámolójában” szövegrész helyébe a „beszámolójában” szöveg,
9.	130. § (8) bekezdésében és a 177. § (11) bekezdésében az „éves beszámolóját”
szövegrész helyébe a „beszámolóját” szöveg,
10.	133. § (1) bekezdésének b) pontjában az „éves beszámolójukat” szövegrész helyébe a
„beszámolójukat” szöveg, az „éves beszámolói” szövegrész helyébe a „beszámolói” szöveg,
11.	156. § (2) bekezdésében az „éves beszámolók” szövegrész helyébe a „beszámolók”
szöveg lép.
235.	§ Hatályát veszti az Szt.
1.	38. § (3) bekezdés b) pontja,
2.	81. § (2) bekezdés f) pontja,
3.	86. § (3) bekezdés f) pontja,
4.	86. § (6) bekezdés b) pontja.
16.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
236.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
79
Kkt.) 2. §-a a következő 27. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„27. Munkaviszony jellegű jogviszony: minden olyan, munkaviszonynak, közalkalmazotti,
köztisztviselői jogviszonynak, szolgálati viszonynak nem minősülő, munkavégzésre irányuló
tartós vagy rendszeres jogviszony, amely alapján a természetes személy munkát köteles
végezni, és ezért ellenértéke jogosult.”
237.	§ A Kkt. 9. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)
„e) a 70 év feletti kamarai tag könyvvizsgálóknak a jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséért”
(indított kamarai hatósági eljárásért.)
238.	§ A Kkt. 9. §-a után a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
minőségellenőrzése esetében hozott elsőfokú döntés ellen az ügyfél a miniszternél
fellebbezhet. A fellebbezés során a 8-9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy a kamara elnöksége helyett a minisztert, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi
számlája helyett a miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett
számláját kell érteni.”
239.	§ A Kkt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy
a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül)
„a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS
minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító)
gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez
kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy”
240.	§ A Kkt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § Az OKKT jogosult ellenőrizni a szakképző helyen folytatott okleveles
könyvvizsgálói képzést.”
241.	§ A Kkt. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb 5 naptári év, az
összes vizsga teljesítését is beleértve. A képzési idő kezdő napjának az okleveles
könyvvizsgálói képzési program keretében szervezett tanfolyami képzés indításának napja
minősül.
(2)	A képzési idő kérelemre egy alkalommal - 1 év időtartammal - meghosszabbítható. A
kérelem tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.”
242.	§ A Kkt. 120. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 119. § a)-f) pontja szerinti tisztségviselővé a jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető, 70 év alatti kamarai tag könyvvizsgáló
választható.”
243.	§ A Kkt. 140. § (1) bekezdésében a „9” szövegrész helyébe „legalább 7,
80
legfeljebb 9” szöveg lép.
244.	§ A Kkt. a következő 208/C. §-sal egészül ki:
„208/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított 89. §-át a kihirdetést követő napon
folyamatban lévő, valamint az azt követően induló okleveles könyvvizsgálói képzési
programok esetében kell alkalmazni.”
245.	§ Hatályát veszti a Kkt. 81. § (1) bekezdésében, 85. § (2) bekezdésében, 87. § (1)
bekezdésében, 88. § (2) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 94. §
(3)	bekezdésében, 95. § (2) bekezdésében a „- az OKKT egyetértésével -„ szövegrész, a Kkt.
142.	§ (1) bekezdésében a „- a kamara oktatási bizottságának egyetértésével -„ szövegrész.
17.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
246.	§ A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
133. §-a a következő szöveggel egészül ki:
„Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg
fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg
fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is
fizethető.”
247.	§ A Gt. 221. § (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg
fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg
fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is
fizethető.”
248.	§ A Gt. 311. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„311. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál legalább háromtagú audit
bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a közgyűlés az igazgatótanács, illetve ahol
felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság független tagjai közül választja.
(2)	Az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói
szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(3)	Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:
a)	a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
b)	a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése;
c)	javaslattétel a könyvvizsgálóra és díjazására;
d)	a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, az alapszabály felhatalmazása
alapján a részvénytársaság képviseletében a szerződés aláírása;
e)	a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények, összeférhetetlenségi és
függetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való
együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény
szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb
szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint - szükség esetén - az igazgatótanács vagy a
felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
f)	a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges
intézkedések megtételére;
81
g)	az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi
beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében; valamint
h)	a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel
kísérése.
(4)	Az alapszabály és külön jogszabály további feladatokat utalhat az audit bizottság
hatáskörébe.”
18.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
módosítása
249.	§ A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
Második Része a következő III. fejezettel és a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„III. Fejezet
A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ
ELŐÍRÁSOK
56/A. § (1) Közérdeklődésre számot tartó biztosítónak minősül a nyilvános
részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet
megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot.
(2)	A közérdeklődésre számot tartó biztosítónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot
kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági
formában működő biztosító esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az
(1)	bekezdés szerinti biztosítót és annak legfőbb szervét kell érteni.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó
biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat.
A közérdeklődésre számot tartó biztosítónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra
kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá
a testület összetételét.”
19.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
250.	§ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.) IX. fejezete a következő alcímmel és 69/F. §-sal egészül ki:
„A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó előírások
69/F. § (1) Közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek minősül a nyilvános
részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet
megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszáz milliárd forintot.
(2)	A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot
kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági
formában működő hitelintézet esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az
(1)	bekezdés szerinti hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó
hitelintézet rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat.
A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek ebben az esetben saját honlapján
nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben
foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”
82
251.	§ Hatályát veszti a Hpt. 66. § (8) bekezdése.
20.	A t őkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
252.	§ A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény VI. fejezete helyébe a következő
rendelkezés lép:
„VI. Fejezet
A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ
ELŐÍRÁSOK
62. § (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra
bevezetett értékpapír kibocsátója.
(2)	A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot
kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági
formában működő kibocsátó esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az
(1)	bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó
kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat.
A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra
kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá
a testület összetételét.
(4)	E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési
alap alapkezelője minősül.”
VII.	Fejezet
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST
TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása
253.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a
közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre
(adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése,
végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. E
törvényt kell alkalmazni
a)	a vámazonosító szám megállapításával és a külön jogszabály alapján a vámhatóság
hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a külön
jogszabályban meghatározott eltérésekkel, valamint
b)	a vámtartozás esetén az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában
gyakorolható visszatartási jog tekintetében.”
254.	§ Az Art. 5. §-a a következő új (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására
hatáskörrel rendelkező szakértő intézmény kirendelése során nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
a)	ügyfél által javasolt szakértő kirendelésére,
83
b)	kirendelt szakértő eljárási bírsággal történő sújtására
vonatkozó szabályait.”
255.	§ Az Art. 7. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt
az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban
meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha
azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti
be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a
bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás,
megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz,
illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az
adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az
adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének
bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult
személynek kell tekinteni.”
256.	§ Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén a
felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő
időpontjától a végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A
felszámoló, illetve a végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot
felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval szemben kell
megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a
jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”
257.	§ (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az
egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét),
székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő
részvénytársaság 50 százalékot meghaladó, vagy minősített többségű befolyással rendelkező
részvényesének cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát,
továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt
a tényt, ha a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített
többségű befolyással rendelkezik,”
(2)	Az Art. 16. § (3) bekezdése a következő n)-p) pontokkal egészül ki:
(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„n) a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét;
o)	külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás
megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát (nyilvántartási számát) elektronikus
elérhetőségét;
p) munkáltatói jogállását.”
(3)	Az Art. 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján
biztosítottnak nem minősülő, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 194/A. § (2)
bekezdése szerint megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében
84
személyesen közreműködő tagja esetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a
munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés
megkötésének napján bejelenteni
a)	a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,
b)	a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási
azonosító jelét,
c)	a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló esetében a
diákigazolvány azonosító számát.
A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony
megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya
megszűnésének napját. Jogutódlás esetén az e § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat
értelemszerűen alkalmazni kell.”
258.	§ (1) Az Art. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság adószám
megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására
nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. A (2) bekezdés
alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az állami adóhatóság adószám megállapításának
megtagadásáról hozott határozata akkor sem, ha a 24/B. § (4) bekezdés szerint előterjesztett
kimentési kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló
határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára
irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.”
(2)	Az Art. 17. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1)
bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a
16.	§ (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]
„d) a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös
vállalat adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése
végett e törvényben meghatározott adatokat;”
(3)	Az Art. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami
adóhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység
végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából
Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű
magánszemélyt,
a)	akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján - az adóévben a
személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-
kötelezettsége keletkezik, továbbá
b)	akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében az
adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmény értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.
85
Az a) pont esetében a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül, a b) pont
esetében pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül
kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.
(4)	Az Art. 17. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (10) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:]
„c) a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy magánszemély nevét,
székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét.”
(5)	Az Art. 17. § a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A kölcsönvevő az állami adóhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében
történő foglalkoztatás
a)	megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének
napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét
-	ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a
kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,
b)	befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett
munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a
foglalkoztatás befejezésének napját.”
259.	§ Az Art. a következő 22/C. §-sal és a §-t megelőzően a következő új alcímmel
egészül ki:
„A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség
22/C. § (1) Magánszemély adózó a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás
kezdeményezésekor - az állami adó- és vámhatóság felhívására, írásban - bejelenti az adó- és
vámhatóság nyilvántartásában nem szereplő
a)	természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
b)	nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e vámazonosító számmal (a
továbbiakban: VPID szám) vagy közösségi vámazonosító számmal (a
továbbiakban: EORI- szám)
c)	nem magyar állampolgárságú magánszemély esetén állampolgárságát, úti
okmányának típusát, számát, a kiállítás és a lejárat idejét, a kiállító hatóság
illetőségét.
(2)	Nem magánszemély adózó a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás
kezdeményezésekor - az állami adó- és vámhatóság felhívására, írásban - bejelenti az adó- és
vámhatóság nyilvántartásában nem szereplő
a)	nevét (elnevezését), rövidített nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti
vállalkozásának címét, levelezési címét, elektronikus elérhetőségét,
b)	a Közösség területén letelepedett adózó esetén közösségi adószámát, pénzforgalmi
számla számait, más tagállamokban kiadott adóazonosító számait.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság megkövetelheti a bejelentendő adatok hitelességét
bizonyító okiratok bemutatását.
(4)	A VPID szám igénylése esetén vagy vámazonosítóval kapcsolatos ügyben az adózó
nyilatkozik adatainak a közösségi nyilvántartási rendszerbe (központi EORI-rendszer) történő
feltöltéséről, vagy eltávolításáról.
86
(5)	Az állami adó- és vámhatóság a vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés
alapján VPID számot állapít meg.”
260.	§ (1) Az Art. 23. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott
természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak
kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni,
annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az
állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. § -
ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó
végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi
személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli
megszűnésről szóló döntés, a Cégközlönyben az egyszerűsített végelszámolás
megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról
a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi
személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de
ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy
bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”
(2) Az Art. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami
adóhatósághoz
a)	a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot, ha
a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi
át,
b)	a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét
(telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül,
valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”
261.	§ Az Art. 24. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az állami adó- és vámhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a
bejelentés, kérelem alapján - a bejelentés, kérelem előterjesztésének, de legkorábban az
adószám megállapításának napjával - közösségi adószámot állapít meg, a közösségi adószám
megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is
elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel
összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre - a bejelentés
napjával - az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az
Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát
megszüntette.
(9) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által
bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során
megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.”
(2) Az Art. 24. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni
vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély ezen minőségére tekintettel VPID
számmal is rendelkezett és az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága
87
megszűnését követően, tevékenységének a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként történő folytatása
során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést tesz,
akkor az állami adóhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, melyről értesíti
az adózót. Az adóhatóság a bejelentés időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az
adózót.”
262.	§ (1) Az Art. 24/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha)
„e) az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást ismételten rendeli el,
illetve az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten szabja ki,”
(2)	Az Art. 24/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztését az (1) bekezdés a)-d) pontja
alapján elrendelő határozatot, valamint az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján elrendelt
felfüggesztést követően az adószám törlését a (4) bekezdés szerint elrendelő határozatot
hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 - törlést elrendelő határozat esetén 8 -
napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a
honlapon való közzététel napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát
és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást,
hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről, illetve a (4) bekezdés
szerinti törléséről az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján határozatot hozott, amelyet az adózó
vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a
határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény
honlapon történő közzétételét követő tizenötödik - törlést elrendelő határozat esetén
nyolcadik - napon kell közöltnek tekinteni.”
263.	§ Az Art. a következő alcímekkel és 24/B-24/F. §-sal egészül ki.
„Adóregisztrációs eljárás
24/B. § (1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók
adószámának megállapítását megelőzően a 16. § (3) bekezdése szerint bejelentett adatok és az
állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a 17. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti bejelentést követő 8 napon belül megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám
megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.
(2)	Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető
tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen
működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal,
vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (a (2) és a (4)
bekezdésben, a továbbiakban együtt: tag) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más
adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely
a)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan
fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30
millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló
vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180.
napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy
88
b)	az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az
állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a
legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó
adótartozással, jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető
tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve
azt követően bármelyik nap fennállt, vagy
c)	terhére az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítása iránti kérelem
benyújtásának napját megelőző 5 éven belül jogerős határozattal 50 millió forintot a
legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 150 millió forintot meghaladó
adóhiányt, vagy jogosulatlan visszaigénylést állapított meg feltéve, hogy az adókülönbözet
megállapításával érintett időszakban vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya fennállt és a
megállapított adókülönbözetet az adószám megállapítására irányuló kérelem előterjesztéséig
nem került rendezésre, vagy
d)	adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem
benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését
követően, vagy a 24/C. § (2) illetve a 24/E. § (4) bekezdésében felsorolt okból, az ott
meghatározott eljárásban jogerősen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető
tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat
meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt.
(3)	A (2) bekezdés c) és d) pontja alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az állami
adóhatóság adókülönbözetet megállapító, illetve az adószám törlését kimondó határozata, ha a
bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó
által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem
zárult le.
(4)	Amennyiben az adószám megállapítását az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)-d)
pontjában foglalt valamely okból tagadta meg, úgy az adózó a határozat közlésétől számított
15 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén
igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az ebben a bekezdésben foglalt kimentési
kérelem előterjesztése esetén az adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozat a
kimentési kérelem elutasításáról hozott határozattal együtt emelkedik jogerőre.
(5)	Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában kiadott
határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha az adózó a (4) bekezdés szerinti
kérelmében - a szükséges dokumentumokkal alátámasztva - bizonyítja, hogy, az adószám
megállapításának megtagadásához vezető (2) bekezdés a) - d) pontjára tekintettel fennálló
akadály(ok) a vezető tisztségviselőnek, tagnak nem felróható okból állnak fenn, a (2)
bekezdés a), vagy b) pontja esetén különösen akkor, ha bizonyítja, hogy
a)	az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó
adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés, vagy
szolgáltatás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben, vagy egészben nem
egyenlítette ki, és
b)	a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetőleg a felszámolás kezdő napján
fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri,
vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában elérte, vagy meghaladta, és
c)	az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése, behajtása érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(6)	Az állami adóhatóság jogosult a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát
-	így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés,
89
szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását a (2) bekezdés a) pontja szerinti adótartozással
rendelkező adózónál, illetőleg az (5) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél -
vizsgálni, illetőleg e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.
(7)	A (4) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a
(6)	bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.
(8)	Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság
adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen
felelnek. Mulasztás esetén az állami adóhatóság a mulasztási bírságot - magánszemély esetén
a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával - valamennyi tagra
(részvényesre) kiszabhatja.
(9)	Az állami adóhatóság a (1) - (8) bekezdés alkalmazása során az adózót a 17. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti bejelentés iktatószámán tartja nyilván.
24/C § (1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető
tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság,
zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati
joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e
bekezdésben a továbbiakban együtt: tag) személyében történt változásról történt
tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e
a 24/B. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály.
(2)	Az állami adóhatóság az akadály bekövetkezése esetén felszólítja az adózót, hogy a
felszólítástól számított 30 napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz
eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó
adószámának felfüggesztése nélkül a 24/A. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését
elrendelő határozatot - a hirdetményi úton történő közlés mellőzésével - közvetlenül az
adózóval közli.
(3)	Az adózó a (2) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételétől számított 15 napos
jogvesztő határidőn belül a 24/B. § (4)-(5) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet
elő. A kérelem elbírálására a 24/B. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az adóhatóság az adózó kérelmének helyt ad,
úgy az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.
24/D § (1) Az állami adóhatóság az adózó, vagy az adózónak nem minősülő
magánszemély kérelmére igazolást állít ki arról, hogy vele szemben az igazolás kiállításának
napján, és az igazolás kiállítását követő 15 napon belül nem áll fenn olyan, a 24/B. § (2)
bekezdés a) - d) pontjában felsorolt akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként,
vagy képviseletre jogosult tagként, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő
részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy
minősített többségű befolyással rendelkező tagként, vagy részvényesként (a 24/D. §
alkalmazásában: tag) történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának
megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24/C. § rendelkezéseinek alkalmazásához
vezethet.
(2)	Az adózó, vagy az adózónak nem minősülő magánszemély abban az esetben, ha az
állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását 24/B. § (2) bekezdés a) - d)
pontjában felsorolt valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, olyan igazolás
kiállítása iránti kérelmet terjeszthet elő, amelyben az állami adóhatóság megállapítja, hogy az
akadály neki nem felróható okból áll fenn.
90
(3)	A (2) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelmet benyújtó adózó, vagy az adózónak nem
minősülő magánszemély köteles a fel nem róhatóság feltételének fennállását a 24/B. § (5)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával az állami adóhatóság előtt bizonyítani. Az állami
adóhatóság a fel nem róhatóság feltételének fennállását a 24/B. § (6) bekezdése szerint
vizsgálhatja.
(4)	Az (1) és a (2) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.
Az állami adóhatóság az (1) és a (2) bekezdésben foglalt igazolás kiállítását határozattal
tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem álnak fenn. Az állami adóhatóság az igazolás
kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy az adózó, vagy az adóznak
nem minősülő magánszemély olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel
szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.
(5)	Az állami adóhatóság a más adózó adószámának megállapítását nem tagadhatja meg,
illetve a más adózóval szemben nem járhat el a 24/C. § (2) - (3) bekezdése szerint, ha
megállapítja, hogy a más adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az (1)
bekezdés szerint kiállított 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az
akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.
(6)	Az állami adóhatóság a 24/B. § (2) bekezdés a) - d) pontjára hivatkozással nem
tagadhatja meg a más adózó adószámának megállapítását, illetve a más adózóval szemben
nem járhat el a 24/C. § (2) - (3) bekezdése szerint, ha az állami adóhatóság a más adózó azon
vezető tisztségviselője, tagja részére, akire tekintettel fennállna a 24/B. § (2) a) - d) pontjában
foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint,
kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül
további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal
szemben.
Fokozott adóhatósági felügyelet
24/E. § (1) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását, illetőleg a 24/C. § szerinti
eljárást követően haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózó
részére kérdőívet küldhet, amelyen - az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges
személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából - az alábbiakra
hívja fel az adózót:
a)	a tevékenység részletes bemutatása,
b)	a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése,
c)	a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása,
d)	a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség
használatának jogcímére vonatkozó információk közlése,
e)	a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források
részletes bemutatása.
(2)	Ha az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárás során megállapítja, hogy a
gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető
tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban
rendelkezésére álló adatokra tekintettel, vagy a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek
tekintetében kockázatos, megvizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok, így különösen a
kérdőíven szereplő adatok hitelességét. Amennyiben az állami adóhatóság az adózó által
bejelentett adatok és tényleges állapot között eltérést tapasztal, az adózót - legfeljebb egy évig
-	fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja, vagy ha az adószám felfüggesztésére okot adó
mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket
alkalmazza.
91
(3)	Az állami adóhatóság az adózót fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja, ha az adózó
adószámának megállapítására az adózó 24/B. § (4) bekezdése szerinti kérelme alapján került
sor, illetve az adózó adószámának a törlésére a 24/C. § (3) bekezdése alapján azért nem került
sor, mert az adózó bizonyította, hogy a tartozás nem felróható okból keletkezett, továbbá, ha
az adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja részére az állami adóhatóság a 24/D. § (2)
bekezdése szerint olyan igazolást állított ki, amelyre tekintettel nem tagadta meg az adózó
adószámának megállapítását, vagy amelyre tekintettel nem alkalmazta a 24/C. § (2)-(3)
bekezdés rendelkezéseit.
(4)	Az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárás során és a fokozott adóhatósági
felügyelet alatt is ellenőrzés keretében vizsgálhatja adózó által bejelentett, illetve az (1)
bekezdés szerinti kérdőíven szereplő adatok valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes
adókötelezettségek teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés keretében az állami adóhatóság az
adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában
foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.
(5)	Az állami adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló
határozatban
a)	az adózót a rá egyébként irányadó általános forgalmi adóbevallási gyakoriságnál
gyakoribb - éves helyett negyedéves vagy havi, negyedéves helyetti havi - bevallás
benyújtására kötelezheti azzal, hogy a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követően az
adózó adóbevallási kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, illetve
b)	az adózót a 8. számú melléklet szerinti összesítő nyilatkozat rá egyébként irányadó
benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtásra kötelezheti, azzal, hogy a fokozott
adóhatósági felügyelet lejártát követően az adózó a nyilatkozat benyújtására vonatkozó
kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, illetve
c)	az adózót a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára kötelezheti adóbevallásának,
illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel,
vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére.
(6)	Az állami adóhatóság az adózó adószámának felfüggesztése nélkül a 24/A. § szerint jár
el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot - a d) pont kivételével - hirdetményi
úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha
a)	az adózó az e § szerinti kérdőívre határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási
felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását nem menti ki, illetve
b)	az állami adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt terhére a 172. § (2)
bekezdése szerint mulasztási bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek,
nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján
megállapított adóbírságot szab ki, illetve
c)	a fokozott felügyelet időtartama alatt nem teljesíti bevallási-, vagy - ha összesítő
nyilatkozat benyújtására kötelezett - összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és
felhívás ellenére a mulasztását nem menti ki, illetve
d)	az állami adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt helyszíni ellenőrzés során
megállapítja, hogy a székhelyeként bejelentett címe valótlan.”
A vámazonosító számmal összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vétel
24/F. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az
adózót. Az állami adó-és vámhatóság az adózót - a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló
2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló
2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 4k-4t. cikkeiben
foglaltak alkalmazása mellett - a vámhatóság e törvényben, vagy a közösségi vámjog
92
végrehajtásáról szóló törvényben,vagy a külön jogszabályban meghatározott feladat- és
hatáskörébe tartozó eljárása során a hivatalból vagy kérelemre adott VPID szám alapján tartja
nyilván. A VPID szám az EK végrehajtási rendelet 4k. cikk (3) bekezdésével összhangban
nyilvántartási és azonosító számként (EORI-számként) használható. A vámjogszabályok
hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-
számra történő hivatkozásként kell érteni.
(2)	A VPID szám kiadását az állami adó- és vámhatóság megtagadja, ha a bejelentett
adatok valótlanok vagy hiányosak.
(3)	Az adózó a VPID számát a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárással összefüggő
minden iraton fel kell tüntetnie.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg a VPID számát annak a
magánszemélynek,
a)	aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
b)	akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához,
végrehajtásához adó- és vámhatósági nyilvántartása szükséges.”
264.	§ Az Art. 27. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A munkáltató a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről a 31. § (2)
bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig adatot szolgáltat. Ha a
magánszemély munkáltatói adómegállapítást választott, és ennek ellenére személyi
jövedelemadójáról adóbevallást nyújt be, úgy az adóhatóság felhívására, a felhívás
kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolhatja, hogy munkáltatói adómegállapítás
választására nem volt jogosult. Amennyiben a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem
válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt
jogosult, úgy az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást abban az esetben
sem dolgozza fel, ha annak benyújtása megelőzte a munkáltatói adómegállapítás
adóhatósághoz továbbításának időpontját.
(6)	Amennyiben a magánszemély az (5) bekezdés szerinti felhívásra igazolja, hogy
munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság az adózó
bevallását feldolgozza azzal, hogy a 37. § (4) bekezdésben meghatározott kiutalásra nyitva
álló határidőt az igazolás benyújtásának napjától kell számítani.”
265.	§ Az Art. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és
munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta,
az adóévet követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy
elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az
egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. Az egyszerűsített bevallás választásának további
feltétele az adózó belföldi lakcímének vagy elektronikus levélcímének közlése. A határidő
jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”
266.	§ (1) Az Art. 31. §-a a következő új (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az az adózó, aki/amely az adóév során bármely hónapban a (2) bekezdés szerinti
bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás
vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó-
és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés,
juttatás hiányában - nem keletkezett.”
93
(2)	Az Art. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését
követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a
továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási
tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok,
igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem
tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn
belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a
bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. Az igazolási kérelem
nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a
határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához
nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.”
(3)	Az Art. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített
elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik, hogy a bevallás
benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem
keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén,
továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a
felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.”
(4)	Az Art. 31. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott
bevallás az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.”
267.	§ (1) Az Art. 33. § (3) bekezdésének c) és e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a
magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles
benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha)
„c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg,
cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli
megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági
adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak
hatálya alá kerül,”
„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő
magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága
megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a
közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a szüneteltetés során a tevékenység
folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási
kötelezettséget kiváltó esemény).”
(2)	Az Art. 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint
teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a
végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő
94
30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és
közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a
cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a
végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon
kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a
végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e
törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A
tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró
adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy
a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó
adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a
felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.”
(3)	Az Art. 33. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely
munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg
szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés
közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról
és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást
benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.”
268.	§ Az Art. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény
melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás)
beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a
visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot
meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást,
(egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró
adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás, vagy végelszámolás
esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon
belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de
legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély bevallásában
feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és járulékot az igény
(bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év
március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a
kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell
teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,
a)	ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6)
bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,
b)	ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy
késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,
c)	ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének
napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt
mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett
jegyzőkönyv átadásának napjától
kell számítani.”
269.	§ Az Art. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
95
„38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak
belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással kell teljesítenie, lehetősége van azonban az őt
terhelő eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz
kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetési
kötelezettség megfizetése, árverési vételár, vételár-előleg - kivéve az elektronikus árversé
esetét -, a végrehajtási eljárás alatt álló adózó a végrehajtói letéti számlára történő befizetés
vonatkozásában
a)	az állami adó- és vámhatóságnál készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
(bankkártyával) történő adófizetésre, valamint
b)	a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat
biztosító alrendszeren keresztül POS, VPOS terminál útján történő bankkártyás fizetésre.
(1a) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak
belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell
teljesítenie, lehetősége van azonban az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő fizetési
kötelezettségeinek, kivéve az elektronikus árversé esetét az árverési vételár, vételár-előleg
megfizetése:
a)	készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) történő megfizetésére,
valamint
b)	a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat
biztosító alrendszeren keresztül történő teljesítésére.”
270.	§ (1) Az Art. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti
befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság
hajtja be, a végrehajtott összeget elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a
levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra
esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozás arányában kell elszámolni.
A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos
esedékesség esetén a tartozás arányában kell elszámolni.”
(2)	Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.] az adott
adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az
adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra
számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a
túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más
adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon
adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A
csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a
csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes
fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód
nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból
számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra. A felszámolás alatt álló
adózó túlfizetés kiutalása iránti kérelmét legkorábban a záró adóbevallással egyidejűleg
nyújthatja be az állami adóhatósághoz.”
271.	§ Az Art. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
96
„(1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást
tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával
teljesíti.”
272.	§ (1) Az Art. 52. § (7) bekezdés a) pontja az alábbi ac) alponttal egészül ki:
[Az állami adóhatóság
a)	megkeresésre adatot szolgáltat]
„ac) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére a helyi
önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörének
ellátásához.”
(2) Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
„k) Az állami adóhatóság által a bb), bc), bd), be), c), e) és h) pontok alapján teljesített
adatszolgáltatások vonatkozásában, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése
esetén, a hivatkozott pontokban felsorolt adatokat, a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés
benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig adja át.”
273.	§ Az Art. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy
más irat. Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, és a közösségi vámjog végrehajtásáról
szóló törvény 16. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni a VPID szám
megállapításával, nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával összefüggő eljárásokra.”
274.	§ (1) Az Art. 54. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha)
„e) az adóvégrehajtás során végrehajtási joggal vagy jelzálogjoggal terhelt ingatlan
tulajdonosának az ingatlanra az adóhatóság által bejegyeztetett jogok alapját képező tartozás
fennálló összegéről, valamint a tehermentesítés módjáról szóló tájékoztatását szolgálja.”
(2)	Az Art. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási
kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság
tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának
megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A
tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített
állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező
befizetéssel összefüggésben. Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a központi
költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan jogerős
döntésről, amelyek alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló adatok, illetőleg a
támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető vagy a
folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket
tárt fel. Az állami foglalkoztatási szervet a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti
arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből
származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket. A tájékoztatás
joga - a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatásához
szükséges mértékben - megilleti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő
eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is.”
(3)	Az Art. 54. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
97
(Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a
költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)
„a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó,
de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését),
adószámát, székhelyét, telephelyét; csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók
esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét
(elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmiadó-
alanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját; továbbá azt a tényt, hogy az
általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmi adó-
alanyt is) az általános forgalmi adóról szóló törvény 88. § (1) bekezdés alapján az adómentes
ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az
adókötelessé tétel időpontját.”
(4)	Az Art. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a §
a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
a)	a bíróságot;
b)	a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása
érdekében szükséges;
c)	a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a
törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
d)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerveket e szervek vezetője által
engedélyezett megkeresés alapján, ha a tájékoztatást a rendőrségi törvényben meghatározott
feladata ellátása érdekében szükséges;
e)	az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az
Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
f)	az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás külön törvényben, illetve a 11. §-
ban meghatározott feladata ellátásához szükséges;
g)	a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló
törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
h)	a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet,
ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének
megállapításához szükséges.
i)	a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet a helyi
önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (2a) bekezdés c) pontjában meghatározott körben.
(8) Az állami adó- és vámhatóság a NAV nyomozó hatóságát tájékoztatja az adótitokról a
bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a
bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása vagy
lefolytatása céljából.”
275.	§ Az Art. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében
illetékes hatóság - a vám és a jövedéki adó kivételével - az állami adóhatóság Kormány által
kijelölt szerve (a továbbiakban: kapcsolattartó közigazgatási szerv). E bekezdést a 60-70. §
szerinti behajtási jogsegélyre nem lehet alkalmazni.
98
276.	§ Az Art. a következő alcímmel és 59/A. §-sal egészül ki:
„Külföldre irányuló megkeresések
„59/A. § (1) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamainak
illetékes hatóságát adómegállapítási jogsegélykérés céljából az 57-59. §-oknak megfelelően
megkeresheti. A kapcsolattartó közigazgatási szerv a jövedelem-, nyereség-, vagyonadóval
kapcsolatos megkeresését a következő adónemekre vonatkozóan adja ki: személyi
jövedelemadó, társasági adó, osztalékadó, építményadó, telekadó.
(2)	Az egyidejű ellenőrzésre irányuló megkeresés során a kapcsolattartó közigazgatási
szerv értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait azokról az adóügyekről, amelyek
tekintetében az adóhatóság egyidejű ellenőrzést javasol. A kapcsolattartó közigazgatási szerv
megkeresését - az alapjául szolgáló információ közlésével - megindokolja, és meghatározza
az ellenőrzés alá vont időszakot.”
277.	§ Az Art. 60. §-t megelőző alcím és a 60-70. §-ok helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„Behajtási jogsegély
60.	§ (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van
helye:
a)	az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási
alegysége - ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is - által vagy nevében,
valamint az Európai Unió nevében kivetett adó és illeték;
b)	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét
képező visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel
kapcsolatban behajtandó összegek;
c)	a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.
(2)	A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő
követelésekre is:
a)	az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő - az adó és illeték
megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az
adóhatóság, illetékes közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére
közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített - közigazgatási szankció, bírság, pótlék,
díj, pótdíj;
b)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz
közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági
bizonyítvány) és hasonló okiratok díja;
c)	az (1) bekezdésben és e bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelésekhez
kapcsolódó kamatok és díjak.
(3)	A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel
kapcsolatban:
a)	az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének,
továbbá közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási
járulék,
b)	a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így
különösen közüzemi) díjakat is,
99
c)	büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a)
pontjának hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.
Információkérés iránti megkeresés
61.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme
alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára
a 60. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk
rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy
megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az
információk megszerzése érdekében szükséges.
(2)	A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre
bocsátását,
a)	amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e
követelésre vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,
b)	amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve
c)	amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon közrendbe
ütközne.
(3)	A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ
rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ
hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként,
ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő
tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.
Előzetes megkeresés nélküli információcsere
61/A. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes
megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 69/D. §-ban foglaltak
szerint felhasználható.
Kézbesítés iránti megkeresés
62.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik
valamennyi olyan döntés és egyéb okirat- ideértve a bírósági okiratot is - címzett személynek
történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 60. §-ban
meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti
megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.
(2)	A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a
kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról.
(3)	A megkereső tagállam illetékes hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a
Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett
kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel
kapcsolatos eljárását.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a
megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha
a)	a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint
kézbesíteni, vagy
b)	a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.
Behajtás iránti megkeresés
100
63.	§ (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését - a
(2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a
behajtás iránti megkeresés teljesítése során.
(2)	Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a
magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság
behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésnek ugyanolyan elsőbbséget biztosítani,
mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása
kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az
önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából
nem kereshető meg.
(3)	A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat
alapján van helye, amely az e törvény végrehajtási eljárásról szóló rendelkezéseinek
alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.
(4)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság
kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt e
törvénynek a végrehajtási eljárásról szóló - a megkereséssel érvényesített követeléssel
azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó - rendelkezései alkalmazásával
jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban
foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett
hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó
rendelkezéseket alkalmazza.
(5)	A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a
megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar
megkeresett hatóság részére.
64.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást
engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (e § alkalmazásában: követelés) forintban
hajtja be.
(2)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét
biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés
megfizetésének napjáig az e törvényben meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel.
A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.
(3)	A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság)
az e törvény fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére
fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar
megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a követelés és a (2)-(3) bekezdések alapján felszámított
késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét átutalja a megkereső hatóság
részére.
65.	§ (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező
egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső
hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés
érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez
kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése
során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét - joghatóság hiányában, érdemi
vizsgálat nélkül - végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a
101
jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső
tagállam jogszabályainak megfelelően.
(2)	A megkereső tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot
az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati
kérelemben nem vitatott összegéről.
(3)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam
illetékes hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos
tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének
érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott
követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs
helye, ha a megkereső tagállam illetékes hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés
indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak
mellőzéséről az magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e
döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam
illetékes szerve jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság
felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért
és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján
érvényesíthető kárért.
(4)	Ha a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam illetékes szerve egyeztetési
eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel
érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az
egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást
felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar
megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső
hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a
megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság
(állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy
fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.
(5)	A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság
(állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak
e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.
(6)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a
behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési
megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem
elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság
(állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.
66.	§ (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns
információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar
megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti
megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.
(2)	A megkereső hatóság - a módosítás indokát is megjelölve - haladéktalanul tájékoztatja
a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a
megkeresés visszavonásáról.
(3)	Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 65. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati
kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált
végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.
A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját
102
követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el.
Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált)
végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási
cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti
megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást
engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége
miatt került sor.
(4)	A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező
egységes okirat további módosítására a (2)-(3) bekezdésben, 65. § és 70. § 12. pontjában
foglaltakat alkalmazni kell.
66/A. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha
a)	a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső
tagállamban vitatják, kivéve a 65. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket,
vagy
b)	a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság
előzetesen nem merítette ki.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés
elutasításának, ha
a)	a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a
végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az
adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az
adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van; vagy
b)	a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.
Biztosítási intézkedésre irányuló megkeresés
67.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság
kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha
a)	a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy
b)	a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes
okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki, vagy
c)	a 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike fennáll,
és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
(2)	A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a biztosítási intézkedés
engedélyezése céljából kiállított, a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésre
vonatkozó okiratot, amely végrehajtható okiratnak minősül. Ha ilyen okirat nem áll
rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és
vámhatóság) végzésben rendeli el.
(3)	A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben
meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a behajtás iránti megkereséssel
érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.
(4)	A 63. § (1)-(2), (4) bekezdéseiben, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ban és 66. § (1)-(4)
bekezdéseiben foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során
megfelelően alkalmazni kell.
A megkeresés elutasítása
68.	§ (1) A magyar megkeresett hatóság a 60-67. § szerinti megkeresést elutasítja, ha
103
a)	a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga
szerinti esedékességi napja és a megkeresés beérkezésének napja között több mint öt naptári
év telt el, vagy
b)	a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés
tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy
c)	a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő
pénzösszegnél kisebb, vagy
d)	a követelés behajtása - az adós személy helyzete miatt - Magyarországon komoly
gazdasági nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló
követelésre ez a behajtást kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.
(2)	Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást
engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés
a)	pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam illetékes
hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti
okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam illetékes hatósága fizetési
könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja
szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.
(4)	A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról, az ok megjelölésével
tájékoztatja a megkereső hatóságot.
Egyéb közös rendelkezések
69.	§ (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.
(2)	A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás
iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos
elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).
69/A. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő
intézkedéseket a 64. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és a 179. § szerint az eljárás
adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.
(2)	Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség
megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem
érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E
rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett
hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési
szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak
akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a
megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett
bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy
különleges nehézséget okoz.
(3)	A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a
behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási
intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések
következményeként merült fel.
69/B. § (1) A megkereső hatóság
a)	az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti
megkeresést,
104
b)	a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező
eredeti okiratot,
c)	a 63. § (5) bekezdésben és a 65. §-ban meghatározott okiratot
formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett
hatóság részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt
bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.
(3)	Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély
teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1)
bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.
(4)	A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés
érvényességét az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.
69/C. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a
biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez
alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot
magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett
hatóság részére.
(2)	A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam
hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.
(3)	A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv
(megkereső tagállam illetékes hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése
során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra
az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban
foglaltak megsértésével került sor.
(5)	A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben
foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak
megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A
behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság
kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít
bele.
69/D. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által
közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és
vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 62. § (1)-(2) bekezdésekben
meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási
intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok megállapításához és végrehajtásához
használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az
információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és
vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra
magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel
bizonyítékként.
105
(4)	A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam illetékes hatósága
(harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során
szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik
félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató
megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar
megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt
szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának
szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül
megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.
(5)	A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az
információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély
rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató
megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg
származik.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN működtetéséhez és
fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs
Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.
Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere
69/E. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más
tagállam illetékes hatóságát keresi meg, a 60-70. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak
figyelembe vételével kell alkalmazni.
(2)	A magyar megkereső hatóság a behajtás iránti jogsegélyt a 60. § (1) bekezdés a) és (2)
bekezdés b) pontja szerinti esetben az e törvény 4. § (1) bekezdése szerinti adóval, a 60. § (2)
bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az e törvény szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel
kapcsolatban alkalmazza.
(3)	Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási
jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.
(4)	Ha az adó - ideértve az illetéket is - visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett
vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság
tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső
hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E
rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.
(5)	A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése
során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az
elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy
meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést
megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.
(6)	Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását
(felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett
behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan
intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító
(felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést
megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.
69/F. § (1) A magyar megkeresett hatóság, a magyar megkereső hatóság a más tagállam
megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső
106
hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása
céljából:
a)	jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a
közigazgatási eljárás során;
b)	jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban
(ideértve az adóhatósági ellenőrzéseket is);
c)	segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás
során.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője
Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett
tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint
eljárási jogosultságát (megbízólevéllel, vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.
Értelmező rendelkezések
70.	§ A 60-69/F. §-ok alkalmazásában:
1.	behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási
intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 60-69/F. §-ban szabályozott eljárás;
2.	megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája,
kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett
követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;
3.	megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája,
kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti
megkereséssel fordulnak;
4.	magyar illetékes hatóság: az adópolitikáért felelős miniszter;
5.	magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel
kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság Kormányrendeletben központi kapcsolattartó
irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti
egysége az alábbiak figyelembe vételével:
5.1.	központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén elsődlegesen felelős
szerv az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért, valamint külön kifejezett
felhatalmazás esetén felelős az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is;
5.2.	kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 60. §-ban meghatározott
egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában felelős szerv az Európai
Unió más tagállamával való kapcsolattartásért;
5.3.	kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától
különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel
kapcsolatos együttműködésben.
6.	személy:
a)	a természetes személy és a jogi személy;
b)	a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy
rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás); továbbá
c)	a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint
egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező
jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - beleértve az
107
azokból származó jövedelmet is - a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét
kivetik.
7.	elektronikus úton: adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő
feldolgozása (a digitális tömörítést is beleértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül
történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával.
8.	CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a megkereső és
megkeresett hatóságok közötti a vám- és az adóügy területén a teljes körű elektronikus
információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület.
9.	formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő
követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi
irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak
megfelelő formanyomtatvány.
10.	kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely
legalább a következő információkat tartalmazza:
a)	a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat;
b)	a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő;
c)	a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés
jellege és összege;
d)	annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus
címe
da)	amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság,
valamint ha ettől eltér
db)	amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos
jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető.
11.	végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a
megkereső tagállamban teszi lehetővé.
12.	végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól
eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A
végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges
tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza:
a)	az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása
(különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási
eljárás szempontjából bármely jelentős időpont; a követelés összege és összetevői, mint a
főkövetelés és a kamat);
b)	az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat;
c)	annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus
címe
ca)	amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában
illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér
cb)	amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra
vonatkozóan további tájékoztatás kérhető.”
278.	§ Az Art. 79. §-a (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(A vámhatóság hatáskörébe tartozik)
„j) a népegészségügyi termékadóval”
108
(kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás
lefolytatását.)
279.	§ Az Art. 80. §-a után a következő új alcímmel és 80/A. §-sal egészül ki:
„Az állami adó- és vámhatóság hatásköre és illetékessége
80/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság jár el - a külön jogszabályban meghatározott
eltéréssel - e törvény 72. §-ában és 79. §-ában felsorolt hatáskörök közül a VPID szám
megállapításával és az ezzel összefüggő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásokban.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdéssel kapcsolatos illetékessége tekintetében a
külön jogszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.”
280.	§ Az Art. 87. §-a a következő (3) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély saját magára vonatkozóan
benyújtott, a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásának a benyújtás adóévében történő utólagos
ellenőrzése nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.”
281.	§ Az Art. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni
a)	a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el
b)	az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
c)	az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,
d)	az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat
képviselő-testületének határozata alapján,
e)	a vállalkozónál, ha felszámolását rendelték el, és
ea)	a tevékenységzáró adóbevallásában visszaigényelhető adót, vagy általános forgalmi
adónemben negatív előjelű különbözetet szerepeltet, vagy
eb)	egyezséget kíván kötni, vagy
ec)	a felszámolás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselőn kívül bejelentett
munkavállalója van,
kivéve, ha a hitelezői követelés bejelentését az adóhatóság a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló törvény 80. §-ának (1) bekezdése alapján mellőzte.”
282.	§ Az Art. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési
tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott
ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök
vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget
megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság
figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által
tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is.
(6)	Az állami adóhatóság az adózókat - a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján
lefolytatandó ellenőrzéseken túl - célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki
ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság
a)	az adózó által benyújtott bevallások,
b)	az adatszolgáltatások,
c)	az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,
d)	az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai,
109
e)	más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, valamint
f)	nyilvánosan elérhető adatok
feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.”
283.	§ Az Art. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és
befejezésének napját - 30 nap.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az ellenőrzés határideje:
a)	bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt
időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel
rendelkező adózók esetében 120 nap,
b)	központosított ellenőrzés esetében 120 nap,
c)	állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap,
d)	költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló
határidő.
(3)	Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés
mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja.
(4)	Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az ellenőrzés tekintetében új eljárást
rendel el, az új eljárás ellenőrzési határidejének kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló
értesítés postára adásának a napja. Az új eljárást az azt elrendelő döntés vagy határozat
jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.
(5)	Csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó, a
bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést a csődeljárás kezdő időpontjától
számított 90 napon belül kell befejezni.
(6)	Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás(ok) utólagos ellenőrzését,
valamint az azt megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított
egy éven belül, egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolást lezáró adóbevallás
kézhezvételét követő 45 napon belül, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy
éven belül kell befejezni. A felszámolást lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzését a
kézhezvételüktől, eltérő időpontban történő benyújtásuk esetén az egyes
adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített
felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.
(7)	Végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró
adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások
közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet
lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást
lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérő
időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás
kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül
kell befejezni.
(8)	Amennyiben a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások
önellenőrzéssel történő módosítására, illetve a 34. § szerint kijavítására vagy hiánypótlás
elrendelésére kerül sor, a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások
ellenőrzésének befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás önellenőrzéssel történő
módosításától, kijavításától, vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre
emelkedésétől, a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági határozat jogerőre
110
emelkedésétől, vagy a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra
kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani. Amennyiben felszámolás esetén a
tevékenységet lezáró adóbevallások, vagy az azt megelőző időszak új eljárás keretében
történő utólagos, vagy ismételt ellenőrzésére kerül sor, az ellenőrzés a felszámolás
közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető, illetve egyszerűsített felszámolás esetén
az ellenőrzést a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró
adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről
szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell befejezni.
(9)	Abban az esetben, ha az adózó az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség
elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon
akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az ellenőrzés
határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az
ellenőrzést - azokban a kérdésekben, amelyek tisztázását az adózó magatartása nem
akadályozza - folytathatja. Az adóhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul
kötelezi az adózót az akadály megszüntetésére.
(10)	Ha az adóhatóság az ellenőrzés során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi
jogsegélyt kér, illetőleg szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem
postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre
emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz
megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő kirendelése esetén a kirendelő
végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig
eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az
adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság a
szünetelés kezdő és befejező időpontjáról az adózót értesíti.
(11)	Ha adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó
ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés
határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az
ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező
időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál, vagy a vele
szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak
eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat
kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját
kell tekinteni.
(12)	Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy
körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi
együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről
történő értesítésének postára adásától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől
számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési
támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést
folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi
adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a
megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is
befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő
szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától
számított 1 év utolsó napja.
(13)	Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője
egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított
111
ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző
adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő
időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben
a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által
indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt
kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő
időtartammal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó
adóügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli
körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által
jóváhagyott indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egyszer, legfeljebb 120
napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(14)	Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzésben kell dönteni.
(15)	Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket
nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a
törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.
(16)	Az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az
ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.”
284.	§ (1) Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság
a megbízólevél kézbesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának
átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása
esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor.”
(2)	Az Art. 93. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy
annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az
adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja,
próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy,
elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló
termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék
kiszállításában közreműködő személy van jelen.
(5)	Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell
igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles
visszatéríteni. Amennyiben a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó
vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a
kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékleték, az
adóellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot
az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában
közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik. Az adóhatóság a
termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó az -
erre vonatkozó felszólítást követően - visszatérítette. Amennyiben az eladó a termék
visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül,
amelyet az eladó visel.
(5a) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás
befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Fel
112
nem fedett próbavásárlás esetén, amennyiben az adóellenőr jogsértést állapít meg az (5)
bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
285.	§ (1) Az Art. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla),
illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő
gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven - ide nem
értve az angol, német és francia nyelvű iratokat - áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás
tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített
számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton
szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az
adóhatóság részére átadni. Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt
alátámasztó dokumentációkat nem magyar, angol, német, vagy francia nyelven készíti el, és
az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás
(dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására
-	a megjelölt határidőn belül - átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt
időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
(2)	Az Art. 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok
vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság
megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a
jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A
felhívás postára adásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a
felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének
számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
(3)	Az Art. 95. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során
a)	az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy
b)	a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési
tevékenységhez való hozzárendelhetőségével [az előzőekben és a továbbiakban: az a)-b) pont
együtt: kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás]
összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő
eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt.”
286.	§ Az Art. 96. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a helyszínen pénztárgéppel történő visszaélés tapasztalható, és a
tényállás másként nem tisztázható, a pénztárgép vizsgálat céljából átvételi elismervény
ellenében legfeljebb 10 napra bevonható. A bevonás időszaka alatt adózó a nyugta kibocsátási
kötelezettségét, amennyiben a külön jogszabályban meghatározottak szerint adóigazgatási
azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel is rendelkezik, annak
alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.”
287.	§ Az Art. 99. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás
kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a
végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló által a
113
felszámolás kezdő időpontjától, illetve a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától
elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót, végelszámolót terheli
azzal, hogy mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bejelentett
kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”
288.	§ Az Art. 102. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidjeűleg a §
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a NAV hivatásos állományú tagja az
adóellenőr által foganatosított eljárási cselekményeknél jelen lehet, de ellenőrzési
cselekményt nem végezhet.
(3)	Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével
akadályozza, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés
megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az
eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény
szerinti intézkedések alkalmazásával.”
289.	§ Az Art. 104. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépés ezzel
egyidejűleg a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, adatgyűjtésre irányuló
ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel
ismerteti. Amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő
jegyzőkönyvet próbavásárlás esetén az adózó részére postai úton kézbesíti, egyéb
adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben
közreműködő személy részére is átadhatja. Amennyiben próbavásárlásra elektronikus
kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést
folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló
jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet
befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a
jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.
(4)	Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel
esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó
észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől
számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a
határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé (kiegészítő ellenőrzés). Az
adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának
megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést
végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által
indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer,
legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről
kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4a) Ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet. Az adóhatóság az adózót az
ellenőrzésről az ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. Az
ellenőrzés határideje 15 nap, amely nem hosszabbítható meg, időtartama pedig nem számít
bele a hatósági eljárás határidejébe. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.”
290.	§ Az Art. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igényelt
költségvetési támogatásra, adó-visszatérítésre, adó-visszaigénylésre adózó részben jogosult,
114
az ezen részösszegre vonatkozó jegyzőkönyv alapján az adóhatóság a részösszeg kiutalásáról
dönthet, míg az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre
vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében észrevételnek nincs helye, az adózó észrevételeit a
kérelemmel érintett teljes összeg kiutalás előtti ellenőrzésének megállapításait tartalmazó
jegyzőkönyv átvételét követően teheti meg.”
291.	§ Az Art. 108. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó
terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább a mindenkori minimálbér
kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítását megelőző időszak(ok)ra
vonatkozóan de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az
adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett
alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább a korábbi
ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti
időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának
átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.”
292.	§ Az Art. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés
eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta.”
293.	§ Az Art. 116. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az
ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az
állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha)
„c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról,
bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az
ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új tény,
körülmény különösen a külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, az
adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, feltéve, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a
külföldi adóhatóság válaszának hiányában fejezte be,”
294.	§ Az Art. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában
szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének
megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy
helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési
adatbázis létrehozása, bővítése illetve frissítése érdekében is.”
295.	§ Az Art. a 119. § után a következő új alcímmel és új 119/A. §-sal egészül ki:
„Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés”
„119/A. § (1) Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő
magánszemélynél - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók
adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési
támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából - a szerződésben foglalt egyes gazdasági
események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytathat le.
(2)	Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat le akkor is, ha az állami
adóhatóság a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és
bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az
egyes gazdasági események valódiságát.
115
(3)	Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kiterjed
a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok,
nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági
esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló
iratok valódiságának vizsgálatára.
(4)	Az adóhatóság a (2) bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzésről készült jegyzőkönyv
egy példányát átadja a NAV - az állami adóhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és
bizonyítékokat feltáró - nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.
(5)	Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során
tett megállapítások alapján az adóhatóság elrendelheti az adózó, illetve az adózónak nem
minősülő magánszemély bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzését is.
(6)	Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés akkor is
lefolytatható, ha az ellenőrzéssel érintett időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló
ellenőrzés van az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél
folyamatban.
(7)	Az ellenőrzés során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult az adózóval közvetlen vagy
közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő
magánszemély ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(8)	Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével
elrendelheti, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt
előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, önellenőrizze. Amennyiben az adózó ennek
határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság a 172. § (20b) szerinti mulasztási bírsággal
sújtja.”
296.	§ (1) Az Art. 124. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, illetve Magyarországon
lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja
címére feladott adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második
megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett az iratot postán nem vette át, és a posta a
rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az
adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról adóhatósági döntés kézbesítése esetén sem értesíti
az adózót.
(2) Az (1) bekezdés szerinti címre feladott adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének
napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha
a)	a címzett az átvételt megtagadta vagy
b)	a küldemény - a megfelelő levélszekrény hiánya miatt - a címzett számára
kézbesíthetetlen, vagy
c)	a küldemény az adóhatósághoz „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik
vissza.”
(2)	Az Art. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adóhatósági irat - a meghatalmazott képviselő mellett - a meghatalmazott
képviselővel rendelkező adózó részére is kézbesíthető. Ilyen esetben az iratot az adózó
valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni. Ha az irat az adózó
és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első
kézbesítés időpontjában állnak be.”
116
297.	§ (1) Az Art. 124/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése
iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére
vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt
vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet,
ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban
az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt.”
298.	§ Az Art. a következő új 127/A. §-sal egészül ki:
„127/A. § Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését megelőzően az
illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése
iránti kérelmet nyújt be, a határozat nem emelkedik jogerőre, és a kedvezmény, mentesség
fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú
határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat
jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.”
299.	§ Az Art. 128/A. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás megszüntetéséről, a
cég működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor e határozatról való tudomásszerzést
követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés
megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.”
300.	§ Az Art. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó (kérelmező)
kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás
alapján megállapítja az adózó (kérelmező) és az általa megvalósítandó jogügylettel
közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát, és amennyiben
lehetséges, az adóalapot és az adót. Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás
iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő. Feltételes adómegállapítás
iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.
(2)	Az adózó (kérelmező) a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti
a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat illetéket és/vagy társasági adót
érintő részeinek jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló
alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adómegállapítás), ha:
a)	az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma
legalább 200 fő, és/vagy
b)	mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult
adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint.
Amennyiben az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege
nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós
feltételes adómegállapítás során hozott határozat - az adóévre vonatkozó beszámoló
benyújtásának időpontjától kezdődően - csak a jövőbeli jogszabály változás(ok)
figyelembevételével alkalmazható. Ez esetben a tartós feltételes adómegállapítás
kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye.
(3)	A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az
adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás,
illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve
időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes
117
adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás
megváltozása (tartalmi változás) érinti.
(4)	A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban a kérelem
benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap. A
határidő 60 nappal meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az
elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Sürgősségi eljárásban történő elbírálásra
irányuló kérelem előterjesztése esetén az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30 nap,
hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal
meghosszabbítható. Határidő túllépés esetén a befizetett díj visszatérítésének nincs helye.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd, adótanácsadó,
adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelemhez csatolni
kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy
a)	a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;
b)	a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint
ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás.
Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti
kérelem esetén csatolni kell továbbá a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével
összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést
tartalmazó határozatának másolati példányát.
(6)	A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1%-a, de legalább 1
millió, és legfeljebb 8 millió forint. Szerződéstípusra illetőleg szerződéscsomagra vonatkozó
kérelem esetén a díj 10 millió forint. Több, gazdasági célját tekintve egymással össze nem
függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy azonos, jövőben
megkötendő jogügyletet tartalmazó kérelem (keretkérelem) esetén a díj mértéke
jogügyletenként 8 millió forint. A tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának a
díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének háromszorosa, a
sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem díja a feltételes adómegállapítás
iránti kérelem adózóra irányadó mértékének kétszerese. Amennyiben az adózó feltételes
adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is
előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára
irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)	A kérelmet el kell utasítani, ha
a)	az adózó nem teljesíti az e § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételeket,
b)	az adózó által közölt adatok az adómegállapításhoz nem elegendőek;
c)	alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet
vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;
d)	a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
e)	a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás
iránti kérelmének tényállásával;
f)	az ügyben közigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;
g)	a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;
h)	a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából
jelentős tények;
i)	a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.
118
A kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 75%-ának
visszautalásáról a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik.
(8)	Ha az adózó- a hiánypótlási felhívás ellenére - a díjat hiánytalanul nem fizette meg, az
eljárás megszüntetésére kerül sor.
(9)	A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági
felülvizsgálatnak nincs helye.
(10)	A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett jogügylettel összefüggésben
ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás
során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha a kérelemben
feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet az adózó (kérelmező) már megvalósította.”
301.	§ Az Art. 132/A. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Az adózó a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló
kérelmet terjeszthet elő az adópolitikáért felelős miniszternél a feltételes adómegállapításra
irányadó eljárási szabályoknak megfelelően, ha a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli
jogszabály-, tényállásváltozás:
a)	a feltételes adómegállapítás során hozott határozat jogerőre emelkedését követően, de a
jogügylet megvalósítása előtt következett be, és
b)	nem eredményezi a feltételes adómegállapítás során hozott határozat rendelkező
részében foglalt rendelkezések, így különösen a feltételes adómegállapításban rögzített
részletes tényállás és az annak alapján megállapított adókötelezettség adójogi megítélésének
változását.
(2) A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás a
feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövőbeni alkalmazását állapítja meg a
jogszabályváltozás, illetve a tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal."
302.	§ Az Art. 133. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a
csoportos adóalanyiság időszakában fizetési könnyítés nem engedélyezhető.”
303.	§ Az Art. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem
kötelezett magánszemély - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi jövedelemadó
bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől
számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első
részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben
meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.”
304.	§ Az Art. 134. §-a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a
csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.”
305.	§ (1) Az Art. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt
adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése)
jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés
119
meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős
miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedése
iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő
ellenjegyzésével nyújtható be.”
(2) Az Art. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta Az adópolitikáért felelős
miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést
nem tartalmazza. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV
felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az
adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti
intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti
kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az
adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter
az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.”
306.	§ Az Art. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:
a)	a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),
b)	az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,
c)	a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,
d)	az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,
f)	a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,
g)	az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés.”
307.	§ Az Art. 150/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150/A.§ (1) Amennyiben az adóhatóság által nyilvántartott, az adózót terhelő
adótartozás, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek mellett
túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az általa
nyilvántartott tartozás erejéig elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Az adók
módjára behajtandó köztartozásra és eljárási költségre történő átvezetésről az adózót az
adóhatóság végzéssel értesíti.
(2) Ha az állami adó- és vámhatóságnál fennálló túlfizetés összege az adózót terhelő
tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó- és vámhatóság először a nála
nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos
esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a
tartozás arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak. A túlfizetés elszámolásával a
jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül.”
308.	§ Az Art. 154. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a
jelenleg hatályos szöveg (1) bekezdés megjelölésre változik:
„(2) Az adóhatóság a Vht. 103. §-a szerint lefoglalt gépjárművek forgalomból történő
kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik.”
309.	§ Az Art. 156/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
120
„(5) Ingatlanárverés esetén előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az
árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni.
Amennyiben az árverés megkezdéséig az előleg összegének az adóhatóság által közzétett
számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az előleg
összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés
megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan
megtörténtét.”
310.	§ Az Art. 161. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a § a következő (9a)-(9d) bekezdésekkel egészül ki:
(9)	Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem
engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti illetőleg - a szabálysértési helyszíni bírság
kivételével - nem minősítheti behajthatatlannak.
(9a) Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés,
mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a
kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Az
adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja.
(9b) Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés,
illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz)
nyújtották be, úgy erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a jogosult (behajtást kérő)
haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.
(9c) A végrehajtás szünetelésére a 160. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak irányadóak.
(9d) A köztartozás jogosultja a kérelemre hozott döntésről annak jogerőre emelkedését
követően - amennyiben lehetséges elektronikus úton - értesíti az adóhatóságot. A köztartozás
jogosultja a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési
könnyítési, mérséklési (elengedési) kérelem elbírálását követően behajtandó köztartozás
pontos összegéről, illetve - fizetési könnyítés engedélyezése esetén - a végrehajtás
szünetelésének időtartamáról. Amennyiben a részére engedélyezett fizetési könnyítés vagy
mérséklés alapján fizetési kötelezettségét az adós teljesítette, a követelés jogosultja (behajtást
kérő) a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek tényéről és a még behajtandó
összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik.
311.	§ Az Art. 164. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik,
a)	egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy
b)	a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve
c)	a bíróság
új eljárás lefolytatását rendeli el.”
312.	§ Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési
támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig
késedelmi pótlékot kell fizetni kivéve, ha az illeték törlésére az illetéktörvény 21. § (5)
bekezdése alapján, illetve az illetéktörvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a
jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy
vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.”
313.	§ Az Art. 170. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
121
„(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény
másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a,
ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság
akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-
visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és
a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen
esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.”
(2)	Az Art. 170. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és
ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben
meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az
adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok
szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának
következménye. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó
megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a
törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély
terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére,
a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az
adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az
adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel
összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.
314.	§ (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más
adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]
„e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások
vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket,
nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján
összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott
esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek
minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a
beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves
bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók
döntéseit).”
(2)	Az Art. 172. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási,
pénzforgalmi számlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási
bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre
hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a
teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A
kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság
korlátlanul mérsékelhető. Amennyiben az adózó felszámolás vagy végelszámolás alatt áll és a
mulasztási bírság megállapításakor már nincsen lehetősége a teljesítésre, az e bekezdés első
mondata szerinti felhívást az adóhatóság mellőzi.
(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és
közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első
122
felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig
terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.
(8)	Adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott bírság esetén az
adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát
az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajtható. Amennyiben az adóhatóság nem él a foglalás lehetőségével, a
határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval.
(8a) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett
tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó
a)	be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b)	igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c)	az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első
ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy
nyugtakibocsátási kötelezettségét.
A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten
(alkalmanként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó
esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.
(9)	Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1)
bekezdés l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha
törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás foganatosítását
meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás
határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó,
törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”
(3)	Az Art. 172. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi
társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1)
bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési
kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2
millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont
nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ugyanazon
nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási
bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség
teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.”
(4)	Az Art. 172. § (19)-(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel
egyidejűleg a § a következő (20a) -(20b) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru
forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer
forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
(20) Ha a magánszemély adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadó
bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt
mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az
adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.”
(20a) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési
kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a
123
nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget,
függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a
kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó
esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata.
(20b) Ha az e bekezdés a-b) pont szerinti személy az adóhatóság felhívása ellenére iratait,
nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően - a megadott
határidőben -nem rendezi, pótolja, javítja, illetőleg önellenőrzi.
a)	az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során a
magánszemély adózó illetve az adózónak nem minősülő magánszemély a vizsgált gazdasági
eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 %-áig, más adózó a vizsgált gazdasági
eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 %-áig, de mindkét esetben legfeljebb 1
millió forintig,
b)	minden más esetben, az adózó 1 millió forintig,
terjedő mulasztási bírsággal sújtható.”
315.	§ (1) Az Art. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját
szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó
a)	be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b)	igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c)	az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep
stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el
számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.
(2)	Az Art. 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a lezárás időtartamáról, illetve
az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezdő időpontjáról.
A lezárás időpontjának meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a
romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának,
megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó
köteles helytállni.”
(3)	Az Art. 174. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg
a § a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól
műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a
lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, így különösen
az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését
akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el.
(7)	A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak
vizsgálatakor az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott méltányossági
szempontokat mérlegeli.”
316.	§ Az Art. 174/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174/A. § (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe
helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs
szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének
124
beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja
szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha
az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami
adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7 a)
bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a
kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi
kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami
adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot
elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás
vagy végelszámolás alatt állt.”
317.	§ Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására, illetve a 8. számú
melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség
keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bejelentési,
változás-bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési
és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.”
318.	§ (1) Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására, illetve a 8. számú
melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség
keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és
adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú
kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.”
(2)	Az Art. 175. § a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az adózó az adószámlája adataihoz, illetve a magánszemély adózó és a munkáltató
(kifizető) - a saját maga illetve az általa foglalkoztatottak vonatkozásában - a 16. § (4)
bekezdés szerinti bejelentésben és a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban szereplő
adatokhoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül hozzáférhet.”
(3)	Az Art. 175. § a következő (26) bekezdéssel egészül ki:
„(26) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben
állapítsa meg az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek
megállapításának és megfizetésének részletes szabályait.”
319.	§ Az Art. a következő 175/B. §-sal egészül ki:
„175/B. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes
személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles
adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására
irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e szolgáltatók nyilvántartását vezető
adópolitikáért felelős miniszternek bejelenteni. Az adópolitikáért felelős miniszter az
adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult
bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó
szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői
125
szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles
adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott
tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.
(3)	A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a
szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a
nyilvántartást vezető szervezet esetenként állapítja meg.”
320.	§ (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. jövőbeni ügylet: a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását
követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása
iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más
jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül. Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés
vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes vagy a szokásos piaci ár
megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos
teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem
benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb
jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és
a)	amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy
b)	amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés
időtartama alatt a másik fél rendelkezésére.”
(2)	Az Art. 178. §-a a következő 35-36. ponttal egészül ki:
„35. tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény
kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági és az osztalékadóról szóló törvény
alkalmazásában tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye.
36.	kutatás-fejlesztési tevékenység: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés.”
321.	§ (1) Az Art. 181. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) a Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén
történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről.”
(2)	Az Art. 181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 60-70. §-ai az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből
eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálják és az ezen irányelv 26. cikke alapján az Európai
Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedésekkel összeegyeztethető
szabályozást tartalmaznak.”
322.	§ Az Art. 181/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg
a 181//A. §-t megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:
„Közösségi adatszolgáltatás
181/A. § (1) Ha az állami adóhatóság közösségi jogi aktus rendelkezése - ideértve a
közösségi jogi aktust átültető magyar jogszabályt is - alapján az Európai Bizottság vagy az
Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó,
statisztikai célú, illetve a közösségi jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző
adatszolgáltatást, információ átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős
miniszter részére is megküldi.
126
(2)	A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda minden
naptári év március 31. napjáig értesíti a 60-70. § §-ai szerinti behajtási jogsegéllyel
kapcsolatban az Európai Bizottságot:
a)	az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött,
és más tagállam megkereső hatóságától a megkereső hatóságától kapott információkérés,
kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint
b)	azon követelések összegéről, amelyre más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti
megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.
(3)	A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az
Európai Bizottságot:
a)	a 70. § 4. pontja szerinti illetékes hatóság kijelölésének változásáról, valamint a 70. §
5., 5.1., 5.2., 5.3. pont szerinti központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv,
kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,
b)	az olyan magyar két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb
megállapodásról (egyezségről) amely a 60-70. §-ai hatálya alá tartozó kérdéseket érint.”
323.	§ Az Art. a következő 189. §-sal egészül ki:
„189. § (1) A 177/B. § és az államháztartásról szóló törvény 33. § (4a) bekezdésének - az
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel történő - hatályon kívül helyezését azokra a szerződésekre kell először alkalmazni,
amelyekhez kapcsolódóan a központi költségvetés terhére még nem történt meg az állami
viszontgarancia kifizetése.
(2)	Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi ... törvénnyel megállapított 34. § (7) bekezdését, 87. § (3) bekezdését, 92. §-át, 93. § (1)
bekezdését, 104. § (4)-(4a) bekezdését 124. § (1)-(2) bekezdéseit, 161. § (1) bekezdését, 164.
§ (1) bekezdését, 164. § (13) bekezdéseit, 170. § (6) bekezdését, 172. § (19)-(20b)
bekezdését, 175. § (9) bekezdését megállapító rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt
követően indult eljárásokban kell először alkalmazni.
(3)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011.	évi ... törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 7. alpontját 2012. január 1-
jén vagy azt követően létesített vagy megszüntetett ügyfélkapu vonatkozásában kell
alkalmazni, azzal, hogy az okmányiroda a 2012. január 1-jén ügyfélkapuval rendelkező
személyek adatait 2012. március 31-ig - elektronikus úton - megküldi az állami adóhatóság
részére.
(4)	A 3. számú melléklet N) pontjának - az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel történő -hatályon kívül helyezését
2012.	január 1-jétől kell alkalmazni, azzal, hogy az ezt megelőző időszakokra vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
(5)	Az állami adóhatóság a 2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2)
bekezdése szerinti bevallás adatait és az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, az
52.	§ (7) bekezdés b) pont bc) alpontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a 2011.
december 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti a magánnyugdíj-pénztár felé.
(6)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2012. január 1-jét megelőző időszakra
benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és az abban bekövetkezett
változásokkal összefüggő, 3. számú melléklet P) pontjában előírt adatszolgáltatási
kötelezettséget a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti az állami
127
adóhatóság részére. E bekezdés irányadó az állami adóhatóság 52. § (7) bekezdés hb) pont a)
alpontja szerinti adatszolgáltatás vonatkozásában is.
(7)	A 2012. január 1-jét követően az állami adóhatóság a 72. § (3) bekezdés b) pontjában
foglalt hitelező képviseleti minőségéhez kötődő teendőket a 2012. január 1-jét megelőző
időszak vonatkozásában látja el.
(8)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóztatási szerve által a bejelentés alapján vezetett
nyilvántartását és a vámszervének hatáskörébe tartozó személyekről vezetett nyilvántartását
2012.	június 30-ig összevonja.
(9)	E törvénynek egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 1-
jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az
azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a
jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra
összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre
legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték
alkalmazható.
(10)	Az adózónak e törvénynek egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését
követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő
bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási,
adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét e törvénynek egyes adótörvények és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi ....... törvénnyel megállapított
rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
324.	§ (1) Az Art.
1.	3 § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg;
2.	7. § (2) bekezdésében a „képviseleti joggal rendelkező személy” szövegrész helyébe a
„képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,” szöveg,
illetve „nagykorú tag, alkalmazott,” szövegrész helyébe „nagykorú tag, alkalmazott, megbízás
alapján eljáró” szöveg;
3.	9. § (2) bekezdésében a „bejelentéskor az adóhatóságnál igazolja” szövegrész helyébe
a „bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az
adóhatóságnál igazolja” szöveg;
4.	16. § (3) bekezdés b) pontjában a „(honlapját)” szövegrész helyébe a „(honlapját),
több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés
helyét;” szöveg;
5.	16. § (3) bekezdés g) pontjában az „iratai őrzésének” szövegrész helyébe az „iratai,
elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének” szöveg,
6.	17. § (9) bekezdés b) pontjában az „az ötmillió” szövegrész helyébe az „a kétmillió”
szöveg
7.	18 § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg;
8.	20. § (6) bekezdésében a „járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja”
szövegrész helyébe a „járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja” szöveg;
9.	21. § (2) bekezdés c) pontjában a „nyilatkozhat” szövegrész helyébe a „nyilatkozik”
szöveg
128
10.	31. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „járulékról és az alábbi adatokról”
szövegrész helyébe „a járulékokról és/vagy az alábbi adatokról” szöveg,
11.	35. § (2) bekezdés d) pontjában az „adó tekintetében,” szövegrész helyébe az „adó
tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja
elő,” szöveg
12.	36/A. § (3) bekezdésében a „nem kapta meg.” szövegrész helyébe a „nem kapta meg,
valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt
áll.” szöveg
13.	36/A. § (4) bekezdésében a „köztartozást” szövegrész helyébe a „állami adó- és
vámhatóság által nyilvántartott köztartozást” szöveg, illetve az „a köztartozást” szövegrész
helyébe az „az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást” szöveg;
14.	36/A. § (5) bekezdésében a „köztartozásáért” szövegrész helyébe a „állami adó- és
vámhatóság által nyilvántartott köztartozásáért” szöveg;
15.	44. § (1) bekezdésében a „rögzített adatokat is” szövegrész helyébe a „rögzített
elektronikus adatokat, információkat is” szöveg;
16.	49. § (2) bekezdésében az „ellenőrzésről szóló értesítés” szövegrész helyébe a
„megbízólevél” szöveg, illetőleg az „- az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél
bemutatásának, átadásának -” szövegrész helyébe a „ - kézbesítés hiányában átadásának -”
szöveg lép;
17.	52. § (2) bekezdésében a „adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő” szövegrész
helyébe az „adatkezelő szerv nyilvántartásában, vagy adózói nyilvántartásban szereplő”
szöveg, illetőleg a „jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez,” szövegrész helyébe a
„jogosultság megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához,
ellenőrzéséhez,” szöveg;
18.	52. § (7) bekezdés ba) pontjában a „Magyar Honvédség,” szövegrész helyébe
„Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal,” szöveg;
19.	52. § (7) bekezdés j) pontjában a „valamint az esedékessé vált” szövegrész helyébe a
„valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált” szöveg;
20.	54. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adóigazgatási eljárás megindítását” szövegrész
helyébe az „az adóigazgatási eljárás, a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását”
szöveg;
21.	54. § (6) bekezdésében a „Magyar Honvédséget,” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg;
22.	55. §-a (3) bekezdésben a „közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét” szövegrész
helyébe a következő „közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló
adózóknak a nevét” szöveg;
23.	57. § (1) bekezdés a) pontjában az „Európai Mezőgazdasági Orientációs és
Garanciaalap (EMOGA)” szövegrész helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
(EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)” szöveg,
24.	57. § (1) bekezdés e) pontjában az „az 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási
rendelete szabályai” szövegrész helyébe a „a 904/2010/EU rendelet szabályai” szöveg;
25.	87. § (1) bekezdés d) pontjában az „az adatok gyűjtését célzó,” szövegrész helyébe az
„az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló” szöveg;
26.	88/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg;
129
27.	90. § (1) bekezdésében az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési
tájékoztató” szöveg;
28.	90. § (2) bekezdésében a „A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési
kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót” szövegrész helyébe a „A külön jogszabályban
meghatározott értékhatároknak és feltételeknek megfelelő legnagyobb adóteljesítménnyel
rendelkező adózókat” szöveg;
29.	90. § (3) bekezdésében az „ellenőrzési irányelve” szövegrész helyébe a „ellenőrzési
tájékoztatója” szöveg;
30.	90. § (4) bekezdésében az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési
tájékoztató” szöveg;
31.	90. § (7) bekezdésében a „20%-át” szövegrész helyébe a „10%-át” szöveg;
32.	90. § (9) bekezdésében a „(4), (6)” szövegrész helyébe a „(4)-(6)” szöveg;
33.	96. § (1) bekezdésében az „adózó előzetes értesítését,” szövegrész helyébe az „adózó
részére a megbízólevél kézbesítését,” szöveg, illetőleg az „nyilvántartásokat, egyéb iratokat”
szövegrész helyébe az „nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat,
információkat, egyéb iratokat” szöveg;
34.	97. § (5) bekezdésében a „próbavásárlás, a próbagyártás,” szövegrész helyébe a
„próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás,” szöveg illetőleg a „más
hatóság nyilvántartásából származó adat.” szövegrész helyébe a „más hatóság
nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.” szöveg;
35.	98. § (1) bekezdés f) pontjában a „próbavásárlást, leltárfelvételt” szövegrész helyébe a
„próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt” szöveg;
36.	100. § (2) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „egy alkalommal kérheti”
szöveg;
37.	102. § (1) bekezdésében a „alkalmazottja volt,” szövegrész helyébe az „alkalmazottja
volt, illetve a tanú” szöveg;
38.	108. § (4) bekezdésében a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási”
szöveg
39.	119. § (2) bekezdés a) pontjában a „próbavásárlással” szövegrész helyébe a
„próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással” szöveg; illetőleg a „nyugtaadási”
szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg,
40.	119. § (3) bekezdésben a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási”
szöveg,
41.	119. § (4) bekezdésében a „próbavásárlást és leltárfelvételt” szövegrész helyébe az
„adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzést” szöveg;
42.	120. § (3) bekezdés a) pontjában a „vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe a
„vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szöveg,
43.	120. § (4) bekezdés a) pontjában a „vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe a
„vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szöveg,
44.	124/A. § (2) bekezdésében a „a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált
határozat alapján végrehajtási eljárás indul” szövegrész helyébe az „az adózó az adóhatóság
végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása
alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről”
szöveg, illetőleg a „a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől” szövegrész helyébe a
„a fizetési felszólítás kézhezvételétől illetve a végrehajtási eljárásról történő
tudomásszerzéstől” szöveg;
130
45.	138. § (1) bekezdésében a „határidő 60 nap” szövegrész helyébe a „határidő az
iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap” szöveg;
46.	140. § (1) bekezdésében a „megállapítások” szövegrész helyébe a „megállapítások
(intézkedések)” szöveg és a „határozatot” szövegrész helyébe a „határozatot (végzést)”
szöveg;
47.	141. § (2) bekezdésében a „beérkezésének napjától számított 60 nap,” szövegrész
helyébe a „beérkezését követő naptól számított 60 nap,” szöveg;
48.	156/A. § (11) bekezdésében a „legkésőbb a postai értesítés átvételét követő”
szövegrész helyébe a „legkésőbb az elektronikus értesítést követő” szöveg;
49.	158. § (1) bekezdésében a „törzskönyv” szövegrész helyébe a „gépjármű” szövegrész;
50.	160. § (1) bekezdésében az „az adós kérelmére” szövegrész helyébe a
„felfüggesztheti” szöveg;
51.	160. § (4) bekezdés e) pontjában az „adó megfizetésére kötelezettel” szövegrész
helyébe az „adózóval” szöveg;
52.	161. § (1) bekezdésében a „negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig
keresi meg az adóhatóságot” szövegrész helyébe a „a fizetési határidő lejártát követő 15 nap
elteltével megkeresi az adóhatóságot” szöveg;
53.	168. § (3) bekezdésében az „az eredeti esedékességkor” szövegrész helyébe az „az
eredeti esedékességkor, későbbi bevallásában” szöveg;
54.	172. § (1) bekezdésének h) pontjában a „nyomtatványt,” szövegrész helyébe a
„nyomtatványt, számlázó programot,” szöveg;
55.	175. § (16) bekezdésében az „adatok módosításával összefüggő eljárásért” szövegrész
helyébe az „adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló
jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért”
szöveg;
56.	175. § (20) bekezdésében a „hatósági eljárás ügyintézési határideje” szövegrész
helyébe a „hatósági eljárás - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő
megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - ügyintézési határideje”
szöveg;
57.	175. § (21) bekezdésében az „eljárás iránti kérelmét” szövegrész helyébe az „eljárás -
ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és
folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - iránti kérelmét” szöveg;
58.	178. § 14. pontjában a „köz- és magánokiratok,” szövegrész helyébe a „köz- és
magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,” szöveg;
59.	178. § 18. pontjában a „kivéve a külföldi foglalkoztatót.” szövegrész helyébe a
„kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást.” szöveg;
60.	178. § 23. pontjában a „foglalkoztatottak tekintetében,” szövegrész helyébe a
„foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,” szöveg;
61.	178. § 26. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg;
62.	2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/1. pontjában a „bevallásokra irányadó
szabályok szerint kötelesek teljesíteni.” szövegrész helyébe a „bevallásokra irányadó
szabályok szerint, illetve e törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
kötelesek teljesíteni.” szöveg;
63.	2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/2. pontjában a „csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.”
131
szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény
rendelkezéseinek, illetve e törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell
teljesíteni.” szöveg;
64.	3. számú melléklet C) 1. pontjában a „bejegyzési kérelem beérkezését” szövegrész
helyébe az „eljárás befejeződését” szöveg
65.	3. számú melléklet H) pontjában a „követő hó 15. napjáig” szövegrész helyébe a
„követő időszak 20. napjáig” szöveg;
66.	3. számú melléklet J) pontjában a „február 15-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig”
szöveg;
67.	3. számú melléklet K) pontjának 1. alpontjában a „nyugtatömbökről” szövegrész
helyébe a „nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről” szöveg,
68.	3. számú melléklet K) pontjának 2. alpontjában a „nyugtatömbök)” szövegrész
helyébe a „nyugtatömbök, szállítólevéltömbök)” szöveg;
69.	4. számú melléklet 7. pontjában a „kiállított okirat” szövegrész helyébe a „kiállított
okirat angol nyelvű példányáról” szöveg;
70.	7. számú melléklet 1. pontjában a „március 20-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig”
szöveg;
71.	8. számú melléklet 1.C pont első mondatában az „a 100 000” szövegrész helyébe a „az
50 000” szöveg;
72.	9. számú melléklet I/2/B. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg;
lép.
(2)	Az Art.
1.	31. § (2) bekezdés 6. pontjában „a nyugdíj-biztosítási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-
hozzájárulás” szöveg;
2.	31. § (2) bekezdés 10. pontjában a „nyugdíj-biztosítási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-
hozzájárulás” szöveg;
3.	31. § (2) bekezdés 23. pontjában a „nyugdíjbiztosítási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-
hozzájárulás” szöveg;
4.	31. § (2) bekezdés 28. pontjában a „nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-
biztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék” szöveg;
5.	52. § (7) bekezdés da) pontjában a „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe
„nyugdíj-hozzájárulás” szöveg;
6.	52. § (7) bekezdés db) pontjában ”nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék” szövegrész
helyébe a „nyugdíjjárulék, valamint nyugdíj-hozzájárulás” szöveg;
7.	178. § 15. pontjában a „nyugdíjbiztosítási járulékot” szövegrész helyébe a „nyugdíj-
hozzájárulást” szöveg;
8.	2. számú melléklet I./Határidők/5. Járulékok B) pontjában a „nyugdíj-biztosítási”
szövegrész helyébe a „nyugdíj-hozzájárulás” szöveg
lép.
325.	§ Hatályát veszti az Art.
1.	7. § (3)-(4) bekezdése,
2.	16. § (4) bekezdésben „magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét,
azonosítóját” szöveg;
132
3.	31. § (2) bekezdés 7. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj)”, és a „(magán-
nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)”
szöveg;
4.	31. § (2) bekezdés 9. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás)” szöveg;
5.	31. § (2) bekezdés 10. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag,
illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;
6.	31. § (2) bekezdés 11. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által
vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;
7.	31. § (2) bekezdés 15. pontja;
8.	31. § (15) bekezdésben a „a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja,” szöveg;
9.	43. § (1) bekezdésében „A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi
pótlékot és önellenőrzési pótlékot az adóhatóság pénztáranként megnyitott, külön számlákon
tartja nyilván.” szöveg;
10.	43. § (9) bekezdés;
11.	52. § (4) bekezdés g) pontjában az „a vámhatóság és” szövegrész,
12.	52. § (7) bekezdés db) pontjában „továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjára és
összegére vonatkozó adatokat a magánnyugdíjpénztár,” szöveg;
13.	52. § (7) bekezdés g) pontjában a „illetve a magánnyugdíjpénztárat,”, és a „Az állami
adóhatóság tájékoztatja továbbá a magánnyugdíjpénztárat arról a tényről is, hogy a
mezőgazdasági őstermelő a tárgyévben kezdte-e meg őstermelői tevékenységét, illetve
tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti
értékhatárt,” szövegek;
14.	54. (15) bekezdésében a „, illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes
magánnyugdíjpénztár részére is” szöveg;
15.	72. § (2) bekezdés;
16.	124. § (3) bekezdése;
17.	142. § (2) bekezdés d) pontjában a „, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére”
szöveg;
18.	151. § (2) bekezdésében a „A magánnyugdíj pénztárat megillető tagdíj (tagdíj -
kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az
adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető
tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében
gyakorolhatja.” szöveget;
19.	156/A. § (10) bekezdésében az „Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a
nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről” szöveg,
20.	167. § (1) bekezdés „A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések
tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.” szöveg;
21.	172. § (1) bekezdésf) pontja,
22.	172. § (1) bekezdés l) pontjában az „ , illetőleg a tevékenység felfüggesztésének
alkalmazását” szövegrész;
23.	177/B. § és az azt megelőző alcím;
133
24.	178. § 15. pont „a magán-nyugdíjpénztári tagdíj,” szöveg
25.	181. § (2) bekezdés g) pont;
26.	182. § (7) bekezdés,
27.	2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/3. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári
tagdíját)” szöveg, valamint a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj)” szöveg;
28.	2. számú melléklet I/Határidők/5. Járulékok A) pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári
tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)” szöveg, valamint
a „(tagdíjat, tagdíjkiegészítést)” szöveg;
29.	3. számú mellékletének D/I. 1. pontja,
30.	3. számú mellékletének D/I. 4. pontja,
31.	3. számú mellékletének N) pontja és az azt megelőző alcím,
32.	11. számú mellékletének I. pontja felvezető szövegében az „és 60. § (1) bekezdés b)
pontjának” szövege,
33.	11. számú melléklet II. pontja felvezető szövegében az „és a 60. § (1) bekezdés b)
pontjában” szövege.
326.	§ Az Art. 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei e törvény 7-10. mellékletei szerint
módosulnak.
22. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
327.	§ Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 15. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kamarai tagságnak a 20. § (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő
megszüntetése, valamint az ügyvédi iroda 76. § (2) bekezdés b) pont szerinti névjegyzékből
való törléssel történő megszűnése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának
feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon
kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett,
adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál
adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság
illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a
kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat
beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”
23.	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
328.	§ A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30. §-a a következő
(5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A szabadalmi ügyvivői iroda nyilvántartásból a 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján
való törlése iránti eljárás során a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az
állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott -
nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása,
jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági
eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a
vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai
hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt
idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”
134
24. A cégnyilvántartásról szóló2006. évi V. törvény módosítása
329.	§ (1) A cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
27.	§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi
adatokat is tartalmazza:
(1)	Közkereseti társaság esetében]
„a) a tagok nevét, továbbá természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét,
anyja születési nevét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, ha van adóazonosító
számát,
(2)	A Ctv. 27. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Betéti társaság esetében]
„a) a társaság beltagjainak nevét, továbbá természetes személy beltag esetén születési
idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási
számát, ha van adóazonosító számát,
b)	a társaság kültagjainak nevét, továbbá természetes személy beltag esetén születési
idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási
számát, ha van adóazonosító számát,”
(3)	A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Korlátolt felelősségű társaság esetében]
„a) a tagok nevét, továbbá természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja
születési nevét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, ha van adóazonosító
számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja,
vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,”
(4)	A Ctv. 27. § (4) bekezdés b) pontjának bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében]
„bc) azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot
meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, továbbá ennek a
részvényesnek a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), ha van adóazonosító számát,”
(5)	A Ctv. 27. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyesülés esetében)
„a) a tagok nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), ha van adóazonosító számát,”
(6)	A Ctv. 27. § (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtói iroda esetében)
a)	a tagok nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), ha van adóazonosító számát, az
önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a
135
megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe
kiterjesztésének tényét és terjedelmét,
(7)	A Ctv. 27. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közjegyzői iroda esetében)
a)	tagok nevét, lakóhelyét, ha van adóazonosító számát, a közjegyző tag esetében a
hivatali helyiségének (irodájának) címét is,
330.	§ A Ctv. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési
kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és
közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét
(székhelyét), adóazonosító számát, utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon
folyt le.
(2a) Ha a legfőbb szerv az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég
működésének továbbfolytatását határozza el, abban az esetben a végelszámoló a határozat
meghozatalától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a végelszámolás
megszüntetésének időpontját, a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét),
adóazonosító számát, valamint azt a tényt tartalmazó közlemény közzétételét, hogy a
végelszámolás megszüntetésére a cég működésének továbbfolytatásával kerül sor.”
331.	§ A Ctv. a következő 137. §-sal egészül ki:
„137. § Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi ... törvénnyel módosított Ctv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdés a) és b)
pontjában, (3) bekezdés a) pontjában, (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában, (5) bekezdés a)
pontjában, (11) bekezdés a) pontjában, (12) bekezdés a) pontjában a korábbi törvényi
rendelkezésekhez képest bejelenteni előírt további adatokat az első változásbejegyzési
kérelem benyújtásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. szeptember 30-ig kötelesek
bejelenteni a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
alapján bejegyzésre kötelezettek, ha cégbejegyzésükre 2012. január 1-ig sor került.”
25.	Egyéb eljárásjogot érintő törvények módosítása
332.	§ Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdésében a „havonta” szövegrész
helyébe a „havonta vagy több hónapra előre” szöveg lép.
333.	§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/A. § (2)
bekezdésében az „1997. évi CXLIV” szövegrész helyébe a „2006. évi IV.” szöveg lép.
334.	§ Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 12. § (2)
bekezdésében „a magánszemély munkáltató” szövegrész helyébe „az Art. 31. § (2) bekezdése
szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek”szöveg lép.
335.	§ Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §
(14a) bekezdése.
336.	§ Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, az adóügyi információcseréről,
valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében,
136
a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben - a (2)
bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is - továbbíthatók harmadik országba.”
VIII.	Fejezet
26.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
337.	§ (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
(a továbbiakban: KTIA tv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja
meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó
napjáig.”
(2) A KTIA tv.12. § a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(12. § E törvény alkalmazásában)
„a) alapkutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. a) pontjában meghatározott alapkutatás;
b)	kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. d) pontjában meghatározott kutatás-
fejlesztés;
c)	alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. b) pontjában meghatározott alkalmazott
kutatás;
d)	kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. c) pontjában meghatározott kísérleti
fejlesztés;”
e)	technológiai innováció: az Innovációs tv. 4. § 2. pontjában meghatározott technológiai
innováció.”
338.	§ A KTIA tv. 12. § az alábbi g) ponttal egészül ki:
(12. § E törvény alkalmazásában)
„g) saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi
körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység;
h)	kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény 4. § 10. pont szerinti kutatás-
fejlesztési megállapodás.”
339.	§ A KTIA tv. 4. § (3) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és technológiai
innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésről
és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs
tv.)” szöveg lép.
340.	§ Hatályát veszti a KTIA tv. 3. § (2) bekezdésében a „3. § (2)-(3) bekezdése”
szövegrész, 4. § (2) bekezdésében a „bruttó” szövegrész, 4. § (3) bekezdése, 5. § (7)
bekezdésében a „nettó” szövegrész, 5. § (8) bekezdésében a „nettó” szövegrész, 14. § (1)
bekezdésében a „bruttó” szövegrész.
27.	A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.
törvény módosítása
341.	§ (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. a)-c) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
137
„1. a) alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy
megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében
folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy
felhasználását;
b)	alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új
ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások
kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű
fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz - különösen a
generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek
létrehozását is, a prototípusok kivételével;
c)	kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó
ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított
vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása
vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:
ca)	az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és
dokumentálását célzó tevékenységek;
cb)	olyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és
egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra
szánják;
cc)	a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;
cd)	a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése
abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és
előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal
történjen;
ce)	a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy
azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy
kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy
rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező
szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások
fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy
szolgáltatás fejlődését is eredményezik;”
(2)	Az Innovációs tv. 4. §-a kiegészül az alábbi 10. ponttal:
(E törvény alkalmazásában)
„10. kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és
kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek
tárgya
a)	a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös
kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
b)	ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a
megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-
fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
c)	a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös
kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
d)	a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett
kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
138
e)	ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a
megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-
fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy
f)	a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett
kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;
e pont alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és
egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem
végez kutatás-fejlesztési tevékenységet;”
28.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény módosítása
342.	§ (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006.
évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A 2011-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő
üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt
üzleti év adatai alapján 2012. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő
részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember
10-éig és december 10-éig - megfizeti.”
(2)	A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„3. egyéb pénzügyi szervezetnél:
a)	pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló
készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint
készített 2009. évi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított
aa)	kamateredmény, valamint
ab)	díj - és jutalékeredmény
összevont összege;”
(3)	A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdésének ca) alpontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ca) pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg
6,5 százaléka,”
(4)	A Különadó tv. 4/A. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A jogutód (4) bekezdés szerinti adóalapját növeli a jogutódlással 2011. január 1-jét
követően megszűnő adózó - a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos (4)
bekezdés szerinti - különadó alapja, első ízben a jogutódlást követő adóévben.”
343.	§ A Különadó tv.
1.	4/A. § (1) bekezdésében a „2011-ben” szövegrész helyébe „2012-ben” szöveg;
2.	4/A. § (2) bekezdésében „2011. március 10-éig” szövegrész helyébe „2012. március
10-éig” szöveg;
3.	4/A. § (3) bekezdésében a „2010-ben” szövegrész helyébe „2011-ben” szöveg;
4.	4/B. § (1) bekezdésében a „2011-ben” szövegrész helyébe „2012” szöveg
lép.
139
344.	§ Hatályát veszti a Különadó tv. 6. § (7) bekezdése; 6. § (8) bekezdése; 8. § (9)
bekezdése.
29.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
345.	§ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 40. §-
a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22)
bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 41. §-át 2011. november 1. napjától kell alkalmazni.”
346.	§ Az Szjtv. 40. §-át követően a következő új alcímmel egészül ki és a 41. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jogszabály tervezetének egyeztetése
41.	§ Az e törvény 26. § (1a) bekezdése, 26. § (22)-(24) bekezdése, 29/C. § (4)-(8)
bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az
információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási
eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48//EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
347.	§ Az Szjtv. 32. §-a előtti címében a „távjátékok” szövegrész helyébe a
„távszerencsejátékok” szövegrész lép.
348.	§ Hatályát veszti az Szjtv.
1.	26. § (1a) bekezdésében az „az internet mint” és a „, játékkaszinóban” szövegrész;
2.	26. § (22) bekezdésben az „ - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembe vételével — ”
szövegrész;
3.	40. § (3) bekezdésében a „, valamint elektronikus kaszinóban” szövegrész.”
30.	Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló
2011.	évi CXXV. törvény módosítása
349.	§ Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésről szóló 1991.
évi XXXIV. törvény 13. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.
350.	§ Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXIV. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontját
megállapító rendelkezése.
IX.	Fejezet
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
351.	§ (1) E törvény - a (2)-(10) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetést
követő napon lép hatályba.
(2)	A 181. §, 186. §, 190. §, 200. § (1) bekezdése 324. § (2) bekezdés 2011. december 1-
jén lép hatályba.
(3)	A 1-9. §, 10. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 12. §-20. §, 21. § (1) és (3) bekezdése,
22.	§-59. §, 60. § (1) és (2) bekezdése, 61. §-63. §, 67. § (1) bekezdés, 69. §, 71. §-83. §, 84.
§ (1) és (2) bekezdése, 85. §, 88. §, 90. §-92. §, 96. § (1) bekezdése, a 97. § (1) bekezdése, 99.
140
§, 101. §-180. §, 182. §-185. §, 187. §-189. §, 192. §, 193. §, 196. §, 198. §-199. §, 200. §
(2) bekezdés, 201. §-207. §, 209. §-226. §, 228. §-232. §, 234. §-237. §, 242. §, 246. §-248.
§, 252. §-316. §, 318. §-323. §, 324. § (1) bekezdés, 325. §-335. §, 337. §-344. §, valamint
az 1. melléklet 2. pontja, a 2-10. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 347. § 2012. január 2-án lép hatályba.
(5)	A 194. § 2012. február 1-jén lép hatályba.
(6)	A 96. § (3) bekezdése 2012. május 1-jén lép hatályba.
(7)	A 60. § (3) bekezdése, 64. §, 65. § (1) bekezdése, 68. §, 70. §, 84. § (3) bekezdése és
86. §, 87. §, 89. §, 96. § (4) bekezdése és 97. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
(8)	A 21. § (2) és (4) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.
(9)	A 227. §, 233. § (1) bekezdése, 249. §-251. §, 317. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(10)	A 208. § és 233. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
(11)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nettó munkabérek e törvény rendelkezései
miatti esetleges csökkenésének ellentételezése, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez
szükséges béremelések ösztönzése érdekében szükséges kompenzáció szabályait rendeletben
állapítsa meg.
141
1. melléklet a 2011. évi.......törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő új 4.22. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.22. a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az
egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az
első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott
jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre
vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított
támogatás.”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.14. pontjának a) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes
8.14. a kifizető által)
„a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan
meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny
és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye
-	megfelelő magánszemély számára, kizárólag a magánszemély saját nevében történő
vásárlásához kapcsolódóan adott, a vásárolt áru, szolgáltatás ellenértékéig terjedő
árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény,
ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték,
azzal, hogy az ellenértéket meghaladó részre a 70. § (3) bekezdés e) pontjának rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni;”
142
2.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1.	A Tao tv. 1. számú melléklete a következő 7/b. ponttal egészül ki:
(Az értékcsökkenési leírás szabályairól)
„7/b. Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei
között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú
szerkezetű épület után 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”
143
3. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1.	A Tao tv. 3. számú melléklete A/9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott
ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a
ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra
is. Az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében szerződésenként külön nyilvántartás
(azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett,
amely tartalmazza az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát
(vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy
nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság)
megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és
módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a
nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó
okokat;”
2.	A Tao tv. 3. számú melléklete A/13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„13. az adózó által (a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet kivételével) az
adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti
értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás
előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként
elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés
helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a
juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye
a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a
beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;”
3.	A Tao tv. 3. számú melléklete a következő új A/15. ponttal egészül ki:
(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„15. a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha azt az adózó a
vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggésben ténylegesen nem
hasznosítja.”
4.	A Tao tv. 3. számú melléklete B/3. pontja helyében a következő rendelkezés lép:
(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető
tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az
adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont],
valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű
egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az
államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel
az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;”
5.	A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/16. ponttal egészül ki:
(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
144
„16. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti
ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;”
6.	A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/17. ponttal egészül ki:
(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül
nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú
szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű
kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított
igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét,
adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet,
kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot;”
7.	A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/18. ponttal egészül ki:
(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)
„18. az adóévben az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege,
feltéve, hogy az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódódik;”
8.	A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/19. ponttal egészül ki:
„19. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul.”
145
4.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1.	A Rega tv. Melléklete I. rész 1. pontja helyébe a következő táblázat lép:
„ 1. Adótételek személygépkocsik esetén
Adó- kategória	A személygépkocsi műszaki tulajdonságai	Adótétel [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHEM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]				
		11-nél jobb	9-11	6-8	4	4-nél rosszabb
1.	Otto-motoros személygépkocsi 1100 3 cm -ig és dízelmotoros személygépkocsi 3 1300 cm -ig	250 000 Ft/db	290 000 Ft/db	500 000 Ft/db	750 000 Ft/db	1 000 000 Ft/db
2.	Otto-motoros személygépkocsi 1101- 3 1400 cm -ig és dízelmotoros 3 személygépkocsi 1301-1500 cm -ig	350 000 Ft/db	400 000 Ft/db	700 000 Ft/db	1 100 000 Ft/db	1 400 000 Ft/db
3.	Otto-motoros személygépkocsi 1401- 3 1600 cm -ig és dízelmotoros 3 személygépkocsi 1501-1700 cm -ig	500 000 Ft/db	580 000 Ft/db	1 000 000 Ft/db	1 500 000 Ft/db	2 000 000 Ft/db
4.	Otto-motoros személygépkocsi 1601- 3 1800 cm -ig és dízelmotoros 3 személygépkocsi 1701-2000 cm -ig	750 000 Ft/db	860 000 Ft/db	1 500 000 Ft/db	2 500 000 Ft/db	3 000 000 Ft/db
5.	Otto-motoros személygépkocsi 1801- 3 2000 cm -ig és dízelmotoros 3 személygépkocsi 2001-2500 cm -ig	1 000 000 Ft/db	1 150 000 Ft/db	2 000 000 Ft/db	3 000 000 Ft/db	4 000 000 Ft/db
6.	Otto-motoros személygépkocsi 2001- 3 2500 cm -ig és dízelmotoros 3 személygépkocsi 2501-3000 cm -ig	1 500 000 Ft/db	1 730 000 Ft/db	3 000 000 Ft/db	4 500 000 Ft/db	6 000 000 Ft/db
7.	3 Otto-motoros személygépkocsi 2500 cm felett és dízelmotoros személygépkocsi 3 3000 cm felett	2 000 000 Ft/db	2 300 000 Ft/db	4 000 000 Ft/db	6 000 000 Ft/db	8 000 000 Ft/db
8.	A 6/1990. (IV. 12.) KöHEM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású személygépkocsi	0 Ft/db				
9.	A 6/1990. (IV. 12.) KöHEM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó hybrid (elektromos és Otto-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, illetőleg a 8. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi	380 000 Ft/db				
2.	A Rega tv. Melléklete II. részének szöveges része helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adó összegét a vámhatóság az alábbi táblázat és képlet együttes alkalmazásával állapítja
meg. A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül. E melléklet
alkalmazásában forgalomba helyezés alatt a közlekedési hatóság által lefolytatott eljárásban, a
közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHEM rendelet 1. számú
melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon vagy az egyedi forgalomba helyezési
146
engedélyen rögzített első forgalomba helyezés vagy az első hazai nyilvántartásba vétel
időpontja értendő. Ezen adatok hiányában a gépjármű esetében e melléklet I. részében
meghatározott adótételek e melléklet II. részében található előírások figyelembevétele nélkül
alkalmazandók.
Elektronikus eljárás esetén a Műszaki adatlap meglétét és adatai valódiságát a vámhatóság a
Nemzeti Közlekedési Hatóság és a vámhatóság között fennálló elektronikus adatkapcsolaton
keresztül ellenőrzi.”
147
5.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Kiraktározó kizárólag a termék
a)	7/b. alpontban említett beraktározója lehet; vagy
b)	igazolt utolsó értékesítője lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette; vagy
c)	azon utolsó beszerzője lehet, aki (amely) részére a terméket a b) pont szerinti igazolt
utolsó értékesítő értékesítette.”
2.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 35. és 36. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. A 34. pontban említett esetben a kiraktározó megegyezik a nyilvántartásban szereplő
személlyel [32. pont].
36.	Abban az esetben, ha a 35. pont szerint a termék kiraktározójának személye nem
állapítható meg, az adóraktár üzemeltetője minősül a termék kiraktározójának.”
148
6.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 5. számú melléklete a következő 3/A. ponttal egészül ki:
(Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett
számítási módszere)
„3/A. Az 1. pont szerinti levonási hányados számításakor az ellenérték helyett a szokásos
piaci árat kell figyelembe venni, ha az adó alapjának megállapítására egyébként a 67. § (1)
bekezdés a) vagy c) pontját kell alkalmazni.”
149
7. melléklet a 2011. évi törvényhez
1.	Az Art. 1. számú melléklet I./B/3. pontja a következő új d) alponttal egészül ki:
(3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések)
„d) Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító
tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdásági tevékenységet folytató
különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden
esetben havi gyakorisággal tesz eleget.”
2.	Az Art. 1. számú melléklet I./B/3. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések)
„e) A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
jogi személy, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel
kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be,
és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás
benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben
az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező,
általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül
letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt
terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az
ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás
benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.”
150
8. melléklet a 2011. évi törvényhez
Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(2. Az általános forgalmi adó)
„b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként
bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az
adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben
engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított
forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást
valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó a kérelem
benyújtását megelőző két évben
-	adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát a felfüggesztést követően
törölték, vagy
-	bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,
-	az adóhatóság - különösen számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be
nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen
mulasztási bírsággal sújtotta,
-	legalább három alkalommal székhelyet változtatott,
-	szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói
listán,
-	25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási
eljárás folyt/folyik ellene.
Amennyiben a kérelmező gazdasági társaság a kérelem benyújtását megelőző két éven belül
alakult, az előzőekben felsoroltakon kívül, a kérelmet az adóhatóság elutasítja abban az
esetben is, ha a társaság tagja vagy vezető tisztségviselője az adó végrehajtásához való jog
elévülési idején belül jelentős adóhátralékkal rendelkező és/vagy azzal megszűnő más
adóalany vezető tisztségviselője, tagja vagy az volt.
A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási
kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó
adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.”
151
9.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 3. számú melléklet E) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„E) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
„Az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel
folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot
szolgáltat az állami adóhatóságnak.”
2.	Az Art. 3. számú melléklet G) pontja a következő új 7. alponttal egészül ki:
[G) Hatósági adatszolgáltatás]
„7. Az okmányiroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal - minden hónap 15. napjáig
az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton - megküldi az
állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait,
adóazonosító számát, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu azonosítóját, akik
ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg.”
152
10.	melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az Art. 4. számú melléklet 12.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű
magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a külföldi illetőségű
magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint
teljesíti adóbevallási, adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségét. A külföldi illetőségű
magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.”
153
Indokolás
I.	Fejezet
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT
KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
törvény) módosításait tartalmazza. A módosítás megszünteti az adójóváírás intézményét és
megváltoztatja az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszerét. A Javaslat szerint
2012-ben nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó
jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az adókötelezettség alá eső, az
összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az
adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék.
Ezen túlmenően a Javaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek fő célja a jogalkalmazás
során felmerült problémák orvoslása, az adórendszer egészét, illetve az adminisztrációt
egyszerűsítő szabályok beépítése, illetve régóta halogatott olyan rendszerszerű átalakítás
végrehajtása, mint a hatályos statisztikai nomenklatúrára való áttérés elvégzése.
Az adóelőleg-szabályok pontosítása
A szabályok pontosítása a jogalkalmazást segíti, egyszerűsíti, egyértelműbbé teszi a személyi
jövedelemadó-rendszert. Az intézkedések egy részének nincs közvetlen költségvetési hatása,
csak a most is meglévő szabályozás egyszerűbb alkalmazását segíti elő, más részük azonban
folyamatosabbá, egyenletesebbé teszi az adóbevételek beérkezését.
Ez utóbbi körbe tartozik annak előírása, hogy az adóelőleg megállapítása, levonása csak akkor
mellőzhető, ha a kifizetés igazoltan egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő
magánszemély részére történik, illetve hogy a magánszemély legfeljebb csak a bevétel 50
százalékos mértékéig nyilatkozhat a kifizetőnek költség érvényesítéséről (a hatályos
szabályok szerint akár a teljes bevétel összegére tehető nyilatkozat).
A külföldi pénznemről forintra történő átszámítási szabályok felülvizsgálata, pontosítása.
A kifizetői adminisztrációs terheket csökkenti az a módosítás, mely szerint a hitelintézeteknél
letétkezelésben lévő külföldi részvények osztaléka (osztalékelőlege) utáni adó
megállapításánál a kifizető a devizában keletkezett kamat adózási szabályaival azonos
szabályokat alkalmazhatja, azaz az adó megállapítása és levonása devizában történhet (melyet
az osztalék megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani és
megfizetni). Az adminisztrációt egyszerűsítheti az a javaslat, mely szerint a külföldi
pénznemben megszerzett bevétel mellett a külföldi pénznemben teljesített kiadásra is (a
forintra történő átszámítás során) alkalmazható a megelőző hónap 15. napján érvényes
árfolyam.
A családi kedvezmény szabályainak pontosítása
A kedvezmény alkalmazása során felmerült problémák megoldását szolgálják a javasolt
módosítások, azoknak érdemi költségvetési hatása nincs.
154
A kifizetőt terhelő közteher mellett adható juttatások rendszerének, ezen belül a béren kívüli
juttatások rendszerének átalakítása
Az átalakítás célja, hogy a kifizetőt terhelő közteher megfizetése mellett adható juttatások -
különösen a béren kívüli juttatások - jobban szolgálják a kormány gazdaságfejlesztési céljait.
Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi Pihenő Kártyán adható béren kívüli
juttatás, amely korszerű, könnyen használható eszköz a szálláshely-, vendéglátási és
szabadidős szolgáltatások igénybevételéhez. Ugyanakkor csökken, illetve átalakul az étkezési
utalványok formájában megvalósuló szabályozás. A meleg-étkezés igénybevétele a jövőben a
Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás kártyájának segítségével történhet, míg az ún. hideg
utalványok csak kisebb összegben adhatók.
Az ingatlanügyleteken elért kirívó jövedelmek fokozott mértékű adó alá vonása
Az elmúlt években több olyan, a közvéleményt jogosan foglalkoztató eset került napvilágra,
melyeknél különböző bennfentes információkkal rendelkező személyek, termőföldből
átminősített ingatlanok adás-vétele útján - sokszor a Magyar Állam, illetve az
önkormányzatok kárára - a szokásos hasznot lényegesen meghaladó profitra tettek szert.
Annak érdekében, hogy Magyarországon a gazdagodás forrása valóban az értékteremtő
munka és a tisztességes gazdálkodás legyen, szükséges az ingatlanértékesítésből származó
jövedelmekre vonatkozó adózási szabályok olyan módosítása, amely biztosítja, hogy a
szokásos hasznot meghaladó mértékű jövedelmeket magasabb adóterhelés sújtsa.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat pontosítja a személyi jövedelemadó szabályok alkalmazásához szükséges egyes
fogalmak tartalmát (azonos munkakör, csoportos személyszállítás, alapkutatás, alkalmazott
kutatás, kísérleti fejlesztés), illetve új meghatározásokkal egészíti ki azokat (gazdasági
tevékenység).
a(z) 2. §-hoz
A módosítás a külföldi pénznemben keletkezett bevétel megszerzésével összefüggésben
külföldi pénznemben felmerült kiadásokra vonatkozóan is választási lehetőséget biztosít mind
az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető, mind pedig a magánszemély számára abban a
tekintetben, hogy az adóalap megállapításakor milyen árfolyamon számolják át forintra a
bevételeket, illetve a kiadásokat. A jelenlegi szabályozás ezt a választást csak a bevételekre
vonatkozóan engedi meg. (A hatályos szövegezés mellett előfordulhatott, hogy a jövedelem
meghatározásakor a kiadást és a bevételt eltérő árfolyamon kellett forintra átszámítani, még
akkor is, ha azok ténylegesen ugyanazon a napon merültek fel.)
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat pontosítja és kiegészíti a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható
bevételek felsorolást:
-	egyértelművé teszi, hogy nem kell figyelembe venni annak a szolgáltatásnak az értékét,
amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület a
magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel az
alapszabályában foglaltakkal összhangban - a rendeltetésszerű joggyakorlás elveit
figyelembe véve - nyújt a magánszemélynek;
-	a figyelmen kívül hagyható bevételek köre kiegészül a kifizető által átvállalt szakmai
kamarai tagdíj összegével, feltéve, hogy a kamarai tagság az adott tevékenység
végzésének feltétele;
155
-	pontosítja az önálló tevékenység megkezdésével, illetve gazdasági társaságba történő
belépéssel összefüggésben kapott támogatásokra vonatkozó szabályokat (a hatályos
rendelkezések szerint a magánszemélynek adókötelezettsége keletkezett akkor, ha a
támogatást társas vállalkozás alapítására használta fel, mivel a kapcsolódó bizonylatokat
ilyen esetben a társaság nevére kell kiállítani, melyeket a magánszemély értelemszerűen
nem használhat fel a felmerült költségek igazolására).
a(z) 4. §-hoz
Az Otthonteremtési Program elindításához szükséges intézkedésekről szóló kormány-
előterjesztéssel összhangban a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a lakását bérbe adó
magánszemély a bérbeadásból származó bevételét csökkentse az általa igazoltan más
településen bérelt lakás bérleti díjával akkor, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a
90 napot meghaladja.
a(z) 5. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mikor kell bevételként figyelembe venni a költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét
a(z) 6. §-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény nem önálló tevékenységből származó bevételként,
illetve bérként nevesítette a közfoglalkoztatási bért. A Javaslat ezzel összefüggésben
kiegészíti a nem önálló tevékenységnek minősülő tevékenységek felsorolását a
közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységgel.
a(z) 7. §-hoz
A Javaslat az adóalap-kiegészítés megállapításának módját határozza meg: nem kell adóalap-
kiegészítést megállapítani az összevont adóalapba tartozó, adókötelezettség alá eső
jövedelemnek a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az említett határt
meghaladó jövedelemre alkalmazandó adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék.
a(z) 8. §-hoz
A Javaslat a családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban felmerült egyes problémák
megoldását segítő módosításokat tartalmazza:
-	A hatályos törvényi megfogalmazás alapján értelmezési problémaként merült fel,
hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők jogosultak-e a
kedvezmény érvényesítésére, mivel vagyonkezelői joggal is rendelkeznek. Ez a
megközelítés ellentétes a jogalkotói szándékkal, ezért szükséges a szöveg pontosítása
úgy, hogy egyértelműen csak azok a személyek legyenek kizárva a kedvezmény
érvényesítésére jogosultak közül, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal
felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben,
gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.
-	A hatályos szabály szerint a kedvezmény érvényesítésére saját maga jogosult,
rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett a vele közös háztartásban élő
más magánszemélyek közül döntésük szerint egy jogosult lehet a kedvezmény
érvényesítésére. A gyakorlatban ez a szabály visszaélésre teremt alkalmat és
adóhatósági jelzések szerint élnek is a lehetőséggel az adózók. Szükséges a szabály
olyan tartalmú pontosítása, amely a kedvezmény érvényesítését csak a rokkantsági
156
járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő hozzátartozók részére
teszi lehetővé.
-	A hatályos szabályozás alapján a családi kedvezmény szempontjából csak az minősül
kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló
törvény szerint családi pótlékot folyósítanak. Ebből következően, ha valaki - a
családok támogatásáról szóló törvény szerint - ugyan jogosult a családi pótlékra, de
valamilyen oknál fogva nem kéri annak folyósítását (pl. nem igényli azt meg), akkor
automatikusan elesik a családik kedvezménytől is. Ezért indokolt a családi
kedvezmény igénybevételére való jogosultság meghatározásának olyan átalakítása,
amely alapján az is jogosulttá válik családi kedvezményre, aki a családok
támogatásáról szóló törvény alapján jogosult a családi pótlékra, de valamilyen oknál
fogva azt nem veszi igénybe. Indokolt továbbá az eltartottak közé sorolható
személyeket meghatározó szabály olyan módosítása, amely akkor is lehetővé teszi a
számbavételt, ha pl. ténylegesen nem történik meg a családi pótlék igénylése a
jogosult után. Ehhez a „kedvezményezett eltartott”, az „eltartott”, továbbá a
„jogosultsági hónap” fogalmának módosítása szükséges.
a(z) 9. §-hoz
A 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint az adószámmal rendelkező magánszemélyek
részére kifizetett, az összevont adóalapba tartozó bevétel esetén a kifizető csak akkor köteles
az adóelőleg megállapítására és levonására, ha azt a magánszemély írásbeli nyilatkozatában
kéri. Nyilatkozat hiányában a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, azt a
magánszemélynek kell megállapítania és a negyedévet követő hónap 12-éig befizetnie az
állami adóhatósághoz. Ezen eljárás azt eredményezte, hogy még jogkövető magatartás esetén
sem folyamatos a költségvetés bevétele, hiszen a magánszemély az adóelőleg megállapítására
és megfizetésére csak negyedévente köteles. További problémát jelent a jelenlegi
szabályozással összefüggésben, hogy biztosítási jogviszony létrejötte esetén a kifizetőnek a
járulékkötelezettséget meg kell állapítania, az egyéni járulékot le kell vonnia, a járulék alapja
pedig az adóelőleg alapjának megállapításakor figyelembe vett jövedelem hiányában a bruttó
összeg.
A Javaslat általánossá teszi a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettségét, a jövőben a
kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett
összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére
teljesíti.
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat az adóelőleg-megállapítás szabályait egészíti ki, illetve pontosítja azokat.
A magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető számára arról, hogy a neki járó bevételből,
illetve költségtérítésből milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az
adóelőleg alapját. A jelenleg hatályos szabályok szerint a nyilatkozat akár a bevétel 100
százalékáig terjedő mértékű költségről is szólhat. A Javaslat értelmében a jövőben nyilatkozat
legfeljebb csak a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül
elszámolható költségről, költséghányadról tehető.
Az előleg megállapításával kapcsolatos szabályokat pontosító rendelkezés ezen túlmenően az,
hogy egyértelműen rögzítésre kerül, hogy költségnyilatkozat hiányában vagy olyan bevétel
esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, önálló tevékenységből származó bevétel vagy
ilyennek minősülő költségtérítés esetében a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg alapjának
tekinteni.
157
A hatályos szabályozás az összevont adóalap meghatározásánál úgy rendelkezik az adóalap-
kiegészítés mértékéről, hogy azt a jövedelem meghatározott százalékában állapítja meg. A
szabály szerint az adóalap-növelő összeg 2011-ben a vonatkozó szabályok szerint
meghatározott jövedelem 27 százaléka, 2012-ben ennek 50 százaléka (a jövedelem 13,5
százaléka), 2013-ban pedig nulla. Ezzel szemben az adóelőleg megállapítására vonatkozó
szabályok az adóalap-kiegészítés mértékét a társadalombiztosítási járulék általános
mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez kapcsolják. Mivel a
nyugdíjrendszer átalakításáról szóló koncepció szerint a foglalkoztatók által fizetendő
nyugdíjjárulék megszűnik, helyébe nyugdíj hozzájárulás-fizetési kötelezettség lép, a változás
koherencia-zavart eredményez az adószabályok alkalmazásában. Az Szja tv. 47. § (5)
bekezdés a) pontjának módosítására vonatkozó Javaslat az előleg megállapítására vonatkozó
szabályok esetében is egyértelművé teszi, hogy az adóalap-kiegészítés összegének
megállapításánál alkalmazandó mérték 2011. évet illetően 27 százalék. Ez a rendelkezés a
Javaslat szerint a kihirdetést követő napon lépne hatályba.
A Javaslat a továbbiakban tartalmazza az adóalap-kiegészítés megállapításának 2012-től
megváltozó módjával összefüggésben szükséges változások átvezetését az adóelőleg-számítás
szabályainál is.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket: 2012-
től nyilatkozat tehető az adóalap-kiegészítés alkalmazandó mértékével összefüggésben az
összevont adóalapba tartozó jövedelmek nagyságáról is.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat a fizetendő adóelőleg meghatározásával kapcsolatos szabályokat pontosítja annak
érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémákra jogszabályi megoldást
jelentsenek. A pontosítás a családi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembevételét érinti.
A rendelkezés pontosítja továbbá az egyéni vállalkozó adóelőleg-fizetésére vonatkozó
szabályt is.
a(z) 13. §-hoz
A hatályos rendelkezések ma már nem hatályos statisztikai besorolások (SZJ, üzletköri
jelzőszám) alapján határozzák meg azokat az átalányadó választására jogosító
tevékenységeket, amelyek esetében az általánostól eltérő mérték levonásával állapítható meg
az átalányadó alapja. A Javaslat a hatályos TESZOR, illetve TEÁOR jegyzék szerinti
besorolást alapul véve módosítja ezen tevékenységek felsorolását úgy, hogy az érintett kör
érdemben ne változzon.
Tekintettel arra, hogy az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részét
képezi, így indokolt rendelkezni arról is, hogy - a vállalkozói kivéthez hasonlóan - az
átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén az elhunyt magánszemély végleges adójának
megállapításakor az adóhatóság figyelembe veszi az elhalálozás napjáig elért bevételt, a
tevékenységet átalányadózóként folytató özvegy vagy örökös pedig figyelembe veszi azt az
átalányadózás feltételéül szabott értékhatár megállapításánál.
a(z) 14. §-hoz
Az Szja törvény hatályos szabálya alapján nem alkalmazhatók az ingó értékesítésére
vonatkozó rendelkezések (Szja tv. 58. §) akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása
üzletszerűen történik. Üzletszerű az átruházás, ha az ellenérték fejében történik, és az
ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen
bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik.
158
Az említett szabályozás alapján - függetlenül attól, hogy az értékesítés az eset összes
körülménye alapján kimeríti a hétköznapi és az általános forgalmi adó szerinti üzletszerűség
fogalmát - az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha az
értékesítő nem jelentkezik be áfa-alanyként, vagy, ha bejelentkezik ugyan, de alanyi
mentességet választ. Az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezések alkalmazhatóságának hiánya az egészségügyi hozzájárulás szempontjából
bevételkiesést jelent, ugyanis az összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában nem kell a
27 százalékos egészségügyi hozzájárulást sem megfizetni.
A módosító rendelkezés egyértelműen rögzíti, hogy abban az esetben ha az ingó vagyontárgy
értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik, az értékesítésből megállapított
jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni. A
gazdasági tevékenység fogalmát az értelmező rendelkezések tartalmazzák. [3. § 46. pont].
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy gazdasági tevékenység keretében történő
ingatlanértékesítés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni. Arról is rendelkezik a Javaslat, hogy a jövedelem megállapítása
során levonható a szerzési értéket, függetlenül attól, hogy a magánszemély az ingatlant mikor
szerezte.
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításának általános
szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg azokra az esetekre, amikor a termőföldből
átminősített ingatlan értékesítésből származó adóköteles jövedelem meghaladja a
rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos hozamot.
Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek
(megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő
beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban
tartás naptári napjaival megszorzott összegét. A hozam ezt meghaladó részét az adó alapjának
megállapításánál háromszoros összegben kell figyelembe venni. A szabályozásból
következően a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalékos
mértékű adó terheli, míg az azt meghaladó rész lényegében 48 százalékkal adózik.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy ezeket az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni
akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik.
A Javaslat az általánostól eltérő szabályozást kiterjeszti az árfolyamnyereség, illetve a
vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is azokban az esetekben, amikor a
termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező
magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból
kivonja. Ilyen esetben a szokásos hozamot meghaladóan keletkező árfolyamnyereség, illetve
vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adó alapját növelni, vagyis a meghaladó
rész lényegében háromszoros súllyal szerepel az adóalapban, tehát ezt a részt ebben az
esetben is 48 százalékos mértékű adó terheli. Szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére
fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának
a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni.
Nem kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha a magánszemély a termőföldből átminősített
ingatlant örökléssel szerezte. A Javaslat meghatározza a termőföldből átminősített ingatlan
fogalmát is. Termőföldből átminősített ingatlan a termőföldből átminősített földterület
159
(ideértve annak alkotórészeit is) az átminősítését követő öt éven keresztül, de ide nem értve,
ha a termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg.
A Javaslat új átmeneti rendelkezést iktat be az Szja törvénybe, amely szerint a rendelkezést a
hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően
értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés
adókötelezettségére kell alkalmazni.
a(z) 17. §-hoz
A nyíltvégű és a zártvégű pénzügyi lízing közötti különbségtétel megszüntetése érdekében a
Javaslat arról rendelkezik, hogy az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési
időpontnak tekinteni olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a
futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre. A zártvégű pénzügyi
lízing esetében az ingatlan megszerzésének időpontja a lízingszerződés ingatlanügyi
hatósághoz történő benyújtásának időpontja. Nyíltvégű pénzügyi lízing alapján történő
tulajdonszerzés azonban csak a futamidő végén megkötött adásvételi szerződés alapján
történik meg. Így a nyíltvégű pénzügyi lízing keretében ingatlant szerző magánszemély
jelentősen hátrányosabb helyzetben van az adóköteles időszak számítása tekintetében, mintha
az ingatlant zártvégű pénzügyi lízing alapján, vagy kölcsönnel finanszírozott adásvétel útján
szerezte volna annak ellenére, hogy az említett szerzési módok közötti adózásbeli
különbségtétel gazdaságilag indokolatlan. Különösen indokolatlan a különbségtétel amiatt,
hogy a nyíltvégű pénzügyi lízing ügyletek - természetükből és jellemzőikből adódóan -
túlnyomórészt azzal végződnek, hogy a lízingbe vevő él a vételi jogával, és vagy ő, vagy az
általa kijelölt személy az ingatlan tulajdonjogát megszerzi.
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem meghatározásakor a
bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadás,
ugyanakkor a törvény nem tartalmaz felsorolást arra vonatkozóan, hogy mi minősülhet más
kiadásnak. A nyíltvégű pénzügyi lízing formájában megszerzett ingatlan esetében a lízingelt
ingatlan futamidő előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj a lízingelt ingatlan
megszerzésével közvetlen kapcsolatban áll, tartalmát tekintve más kiadásnak minősül.
A nyíltvégű pénzügyi lízing esetében megszerzésre fordított összegnek a lízingbe vevő által a
futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbe vevő által
megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti
szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén
a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték levonásával megállapított összeget, a
lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg, továbbá a futamidő végén a vételi jog
gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg minősül.
Az Szja tv. hatályos 63. § (8)-(9) bekezdése kedvezményes szabályokat tartalmaz a
magánszemélyt az ingatlan-lízing ügylet meghiúsulása miatt megillető bevétel összegének
megállapítása tekintetében. A Javaslat szerint az ingatlanlízing-ügylet meghiúsulására
vonatkozó szabályokkal analóg módon lehet alkalmazni az ingatlanlízing-ügylet
engedményezéséből származó bevétel esetében is az ingatlan átruházásából származó
jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat. A lízingbe vevői pozíció
engedményezésekor ugyanis az engedményező magánszemély arra tekintettel kap bevételt,
hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó - a futamidő végén automatikus
tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító - jogosultságát
másnak átengedi.
160
a(z) 18. §-hoz
Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján a kollektív befektetési értékpapírok
(befektetési jegyek) esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása (beolvadása)
révén a jogutód alap befektetési jegyére történő átváltás is. Az átváltás során esetlegesen
keletkező jövedelem (kamatjövedelem) utáni adót a befektetési szolgáltatónak meg kell
állapítania, azonban az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési
jegyének tényleges beváltásakor kell megfizetni. A törvényben a jövedelem számítására előírt
módszer egyes esetekben (pl. ha a jogelőd befektetési alap befektetési jegyének
megszerzésére fordított értéke nagyobb, mint az átváltásnál figyelembe vett érték, akkor a
jogutód befektetési alap befektetési jegyének átruházása során megszerzett bevételből a
kisebb, az átváltás során megállapított érték vehető csak figyelembe megszerzésre fordított
értékként a kamatadó számításakor) a magánszemély által ténylegesen meg nem szerzett
jövedelem adókötelezettségét eredményezheti. A Javaslat pontosítja az értékpapír
megszerzésére fordított értéket.
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat módosítja az egyes meghatározott juttatások adózási szabályait azzal
összefüggésben, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé válik [ld. a
20.	§-hoz tartozó indokolást]. A kifizetőnek az adót a juttatás hónapjának
adókötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására,
megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania,
illetve megfizetnie. Abban az esetben, ha a juttató társadalmi szervezet, köztestület, egyházi
jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), az adót az adókötelezettség alá eső
érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően
az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani
és megfizetni.
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat egyes meghatározott juttatásként nevesíti 2012. január 1-jétől a munkáltató által
biztosított azon juttatást, amelyet a munkáltató
= minden munkavállalójának egyaránt - azonos nagyságrendben - nyújt, vagy
= minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján juttat.
A Javaslat egyes meghatározott juttatásként adókötelessé teszi az adóévben reprezentáció és
üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelmet. A juttatás értékének 1,19-
szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. Továbbra sem terheli adófizetési
kötelezettség a társadalmi szervezeteket, köztestületeket, egyházi jogi személyeket,
alapítványokat (ideértve a közalapítványokat is) az adóévben reprezentáció és a minimálbér
25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján
meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve cél
szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott
összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10
százalékát.
A Javaslat az üzletpolitikai, reklám célból adott juttatásokra vonatkozó szabályozás
átláthatóbbá tételével összefüggésben rendelkezik arról, hogy az adómentesnek nem minősülő
juttatások adókötelezettségére az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. [Az indokolás összefügg az 1. számú melléklet 2. pontjához fűzött indokolással].
2012.	évtől a kedvezményes közteher (a kifizetőt terhelő 16 százalékos szja) mellett adható
béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig (éves keretösszeg) nyújthatók, az
161
összeghatár felett adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a
kifizetőt 16 százalék szja mellett 27 százalék eho is terheli.
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat a béren kívüli juttatásként adható juttatások körét módosítja. 2012. január 1-jétől
nem minősül béren kívüli juttatásnak az univerzálisan beváltható étkezési utalvány, helyét a
meleg-étkeztetésben a Széchenyi Kártya vendéglátás kártyája váltja fel. A fogyasztásra kész
étel formájában, illetve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában
adható juttatás értéke 5 ezer forintot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli
juttatásnak. Az utalványokat 2012. október 1-jét követően kizárólag a törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kibocsátó bocsájthatja ki.
Továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya
számlára utalt támogatás, a kapcsolódó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően
azonban az három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya számlájára utalható
a következők szerint:
= szálláshely kártya számlájára utalható, külön jogszabályban meghatározott
szálláshely szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve
-	legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
= vendéglátás kártya számlájára utalható, melegkonyhás vendéglátó-helyeken
(ideértve a munkahelyi étkeztetést is) külön jogszabályban meghatározott étkezési
szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb
150 ezer forint támogatás;
= szabadidő kártya számlájára utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az
egészségmegőrzést szolgáló, külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásra
felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint
támogatás.
= Ezen túlmenően kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás
biztosítása, illetve az erről szóló számla 5000 forintig történő megtérítésének
formájában biztosított juttatás. A többi juttatás változatlan szabályok szerint
biztosítható (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés
költségeinek átvállalása).
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat szerint az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartása
megszűnik a nyilvántartásba vétel iránt kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával.
a(z) 23. §-hoz
A Központi Statisztikai Hivatal termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere
(TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere
(TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások, tevékenységek
esetében a 2011. december 31 én hatályos besorolási rendet kel irányadónak tekinteni.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben szabályozza a fogyasztásra
kész étel vásárlására jogosító utalvány kibocsátásának és felhasználásának részletes
szabályait, valamint az ilyen utalványok kibocsátásra jogosult kibocsátót. [Az indokolás
összefügg a 21. §-hoz fűzött indokolással.]
162
a(z) 25. §-hoz
Az Szja törvénynek a Javaslat szerint módosuló rendelkezéseit fő szabály szerint a
hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Ettől eltérően átmeneti
rendelkezés biztosítja, hogy a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj
esetében már a módosító törvény hatálybalépése előtt kifizetett összegek tekintetében is
érvényesíthető legyen az adómentesség.
Átmeneti rendelkezés szabályozza továbbá, hogy az ingatlanértékesítésből származó kirívóan
magas jövedelemre vonatkozó, fokozott adóztatást biztosító szabályokat a hatálybalépést
követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott)
vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell
alkalmazni.
A fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány tekintetében a 2012. január 1. és
szeptember 30 közötti időszakban fennálló jogviszony vagy jogosultság alapján a
magánszemélyt megillető juttatás adókötelezettségére a 2012. szeptember 30-án hatályos
szabályokat kell alkalmazni.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásból való törlésére
vonatkozó szabályt a már a nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet.
a(z) 26. §-hoz
Az Szja tv. 1. számú mellékletei e törvény 1. mellékletei szerint módosul.
a(z) 27. §-hoz
1.	Az üzleti ajándék fogalmának módosítása, a meghatározásból kikerül az egyedi érték
meghatározása. A módosítás összefügg az Szja tv. 70. § (2) bekezdés b) pontjának
módosításával, illetve az 1. számú melléklet 8.38. pontjának hatályon kívül helyezésével.
Ezek a módosítások a reprezentációval kapcsolatos juttatások személyi jövedelemadó alá
vonását eredményezik. A Javaslat a Vám- és Pénzügyőrség Nemzeti Adó és
Vámhivatalba történő integrálásával összefüggésben módosítja az egyenruha fogalmát.
2.	A Javaslat a külföldi pénznemben keletkező kamatjövedelem mellett az osztalék-,
osztalékelőleg-jövedelem esetében is lehetővé teszi, hogy az adó levonása is külföldi
pénznemben történjen.
3.	A Javaslat az egyéni vállalkozó veszteségelhatárolására vonatkozó szabályok
módosításával összhangban módosítja a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó azonos
tartalmú rendelkezéseket is.
4.	A Javaslat az összevont adóalapba tartozó jövedelmek megállapításával kapcsolatos
szabályt pontosítja.
5.	A Javaslat - a Tao tv. módosításával összhangban - módosítja az egyéni vállalkozó
elhatárolt veszteségének elszámolására vonatkozó szabályokat úgy, hogy a rendelkezés
biztosítja az elhatárolt veszteség felhasználásának kiegyensúlyozott ütemezését, anélkül,
hogy az elhatárolt veszteség teljes összegének felhasználása korlátozás alá esne.
6.	A Javaslat a Vám- és Pénzügyőrség Nemzeti Adó és Vámhivatalba történő integrálásával
összefüggésben módosítja a 72. § (4) bekezdés h) pontjának rendelkezését (azon
követelések felsorolása, amelyekre nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből
származó jövedelemre vonatkozó szabályokat).
7.	A Javaslat pontosítja az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programmal
összefüggő egyes jövedelem-megállapítási szabályokat, illetve programok
163
nyilvántartásba vételének feladatát az adópolitikáért felelős miniszter hatásköréből a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke hatáskörébe rendeli.
8.	A Javaslat az egyes nemzetközi egyezmények figyelembevételére vonatkozó rendelkezést
tartalmaz.
9.	A Javaslat a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001.
(VIII. 14.) ME rendelet, illetve a mellékletét képező alapszabály tervezett módosításával
összhangban módosítja a Testület tagja által kiválasztott kiemelkedő tehetségű fiatal
tudományos képzésének, kutató és alkotó munkásságának, illetve művészeti képzésének
és művészi alkotó tevékenységének támogatását szolgáló, adómentesnek minősülő
kifizetés elnevezését, továbbá pontosítja azt a rendelkezést, amely a katonáknak
meghatározott feltételek esetén természetben adott ellátás adómentességét biztosítja és
átvezeti a Vám- és Pénzügyőrség Nemzeti Adó és Vámhivatalba történő integrálásával
összefüggésben szükséges módosításokat.
a(z) 28. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül
helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
1.	A mezőgazdasági őstermelő fogalmának változása: a jelenlegi szabályozás szerint
őstermelő a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-
nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély is.
Ugyanakkor a nyilvántartásba számos olyan személy tartozik, akik nem végeznek
tényeges őstermelői tevékenységet, ezért a jövőben indokolt az őstermelői kör szűkítése
oly módon, hogy mezőgazdasági őstermelőnek kizárólag az őstermelői tevékenységet
végző, őstermelői igazolvánnyal rendelkező, illetőleg családi gazdálkodó és családi
gazdaság tagjaként tevékenységet végző személy minősüljön. A Javaslat a Vám- és
Pénzügyőrség Nemzeti Adó és Vámhivatalba történő integrálásával összefüggésben
hatályon kívül helyezi a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkozó részt a Magyar Honvédség
és a rendvédelmi szervezetek tagjait meghatározó fogalomban.
2.	Az adójóváírás megszűnésével összefüggésben feleslegessé vált rendelkezés.
3.	A rendelkezésben szereplő idejétmúlt határidő hatályon kívül helyezése.
4.	Az adójóváírás megszűnésével összefüggésben feleslegessé vált rendelkezés.
5.	Az adójóváírás megszűnésével összefüggésben feleslegessé vált rendelkezés.
6.	Az adójóváírás megszűnésével összefüggésben feleslegessé vált rendelkezés.
7.	Megszűnik az internet-elérés támogatása, kikerül a béren kívüli juttatások köréből.
8.	Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételi szabályának
változásával összefüggő hatályon kívül helyezések.
9.	A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szja tv. 1. számú mellékletének azt a rendelkezését,
amely szerint adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető társasági
adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. törvény) módosításait tartalmazza. A Kormány célkitűzéseivel
164
összhangban a módosítások fő célja a társasági adóalanyok adminisztratív terheinek
csökkentése, a hazai adókörnyezet versenyképességének javítása, egyes adóelkerülést célzó
belföldi és külföldi ügyletek visszaszorítása, a jogalkalmazás során felmerült problémák
orvoslása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat alapján több, a Tao. törvényben alkalmazandó fogalom pontosításra, módosításra
kerül és több fogalom bevezetésre kerül:
A Javaslat az adminisztrációs teher csökkentése érdekében bevezeti az adomány fogalmat.
Adománynak a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek, egyháznak, valamint
közérdekű kötelezettségvállalás keretében adott ingyenes juttatások minősülnek, feltéve, hogy
az adományozással összefüggésben vagyoni előny nem állapítható meg.
A bejelentett részesedés fogalmának módosítása biztosítja, hogy a jövőben nem szükséges
bejelentést tenni abban az esetben, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke
nő. A rendelkezés az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében meghatározza a
bejelentett részesedés szerzésének időpontját. A rendelkezés biztosítja tovább, hogy az
üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak is lehetősége legyen bejelentést
tennie azokról a részesedésekről, amelyeket a tényleges üzletvezetés helye áthelyezését
megelőzően szerzett.
A Javaslat szerint bevezeti a bejelentett immateriális jószág fogalmát. Bejelentett immateriális
jószág az a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág minősül, amelyet az adózó a
szerzéstől számított 60 napon belül az adóhatóságnak bejelent.
A visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat alapján a jövőben az adózónak kell
bizonyítania, hogy a külföldi társaság nem ellenőrzött külföldi társaság.
Új fogalmakkal bővül a társasági adótörvény: termőföldből átminősített ingatlanvagyont
tulajdonában tartó társaság, termőföldből átminősített ingatlan.
Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságnak az az adózó
minősül, amelynek a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a
követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított
összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.
Termőföldből átminősített ingatlannak a termőföldből átminősített földterület (ideértve annak
alkotórészeit is) minősül az átminősítését követő öt éven keresztül, kivéve, ha a termőföldet
tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg.
A kedvezményezett átalakulás fogalmának szövegpontosítása biztosítja, hogy valamennyi
gazdasági társaságra (korlátolt felelősségű társaságra és részvénytársaságra) egyenlő
feltételekkel vonatkozzon a kedvezményezett átalakulás fogalma. A módosítás egyértelművé
teszi továbbá, hogy az a szétválás is megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, ha a
jogelőd tagja a jogutódban nem kíván részt venni, ugyanakkor a fennmaradó tagok egymás
között tulajdonosi aránya nem változik.
A kedvezményezett részesedéscserére fogalmának a módosítása a visszaélések elkerülése
érdekében úgy módosul, hogy kedvezményezett részesedéscserére valós gazdasági,
kereskedelmi okait az adózónak kell bizonyítania, ha a megszerző társaság ellenőrzött
külföldi társaságnak minősül. A módosítás azon ügyletek visszaszorítását célozza, amikor
cégeladások előtt kedvezményezett részesedéscsere útján egy olyan országba helyezik át a
tulajdonos társaságot, ahol a részesedés értékesítését nem adóztatják.
165
Az osztalék fogalmának meghatározása az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát
kívánja követni.
Új fogalmakkal bővül a társasági adótörvény: saját tevékenységi körében végzett K+F
tevékenység. A Javaslat a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmát a
korábbi jogértelmezéssel összhangban határozza meg. A Javaslat a saját tevékenységi körben
végzett K+F tevékenység fogalomkörében meghatározza a közös kutatás-fejlesztési
tevékenység fogalmát is.
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat alapján csökkenti a társasági adó alapját a bejelentett immateriális jószág
értékesítése, apportként történő kivezetése alapján elszámolt pozitív eredmény, ha az adózó az
immateriális jószágot az előírt határidőben az adóhatóságnak bejelentette és az eszközt az
értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között
tartotta nyilván.
A Javaslat feltételes adómentességet biztosít jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág
értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó pozitív eredménynek. Az
adómentesség feltétele, hogy a lekötött összeget az adózó az adóévét követő három adóévben
újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldja fel. A feltételek nem
teljesülése esetén a meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
a(z) 31. §-hoz
Az alultőkésítettségre irányadó szabályozás módosítására vonatkozó javaslat szerint az
alultőkésítettség megállapítása során figyelembe veendő kötelezettségnek nem csak az a
kötelezettség minősül, amely alapján az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, hanem a
kamatmentes kötelezettség is. A kötelezettség csökkenthető a kötelezettségek között
kimutatott összeg kölcsönként, vagy más jogcímen való továbbadásából származó, a
mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok
között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével.
Lásd még a következő §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól
eltérő rendelkezést állapít meg azokra az esetekre, amikor a termőföldből átminősített ingatlan
értékesítésből származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített
szabályok szerint megállapított szokásos eredményt.
A rendelkezést alkalmazási köre kiterjed azokra az esetekre is, amikor a termőföldből
átminősített ingatlant nem értékesítik, hanem egyéb jogcímen kivezetik a könyvekből (például
nem pénzbeli hozzájárulás formájában tulajdonosváltás történik). A rendelkezés továbbá
biztosítja azt, hogy a szabályozás célja abban az esetben is megvalósuljon, ha nem
termőföldből átminősített ingatlan, hanem az ingatlant tulajdonában tartó társaságban
meglévő részesedést értékesítik (vagy más jogcímen kerül kivezetésre).
A Javaslat értelmében termőföldből átminősített ingatlan értékesítése (vagy a könyvekből más
jogcímen való kikerülése) esetén növeli a társasági adóalapot a termőföldből átminősített
ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokás eredményt meghaladó
jövedelem kétszerese. Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság
tagjának a részesedés tulajdonban tartás időszakára kiszámított szokásos eredményt
meghaladó jövedelem kétszeresével kell növelnie a társasági adóalapját, ha a részesedését
értékesíti vagy azt más módon a könyvekből kivezeti.
166
A Javaslat meghatározza a termőföldből átminősített ingatlan, valamint a termőföldből
átminősített ingatlanvagyont tulajdonában álló társaság fogalmát, továbbá rendelkezéseket
tartalmaz a termőföldből átminősített ingatlan, illetve részesedés tulajdonban tartás időszakára
jutó szokásos eredmény meghatározását illetően. Termőföldből átminősített ingatlanvagyont
tulajdonában álló társaságnak az az adózó minősül, amelynek a beszámolójában az eszközök
mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének
figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített
ingatlan értéke több mint 75 százalék. Szokásos eredménynek a termőföldből átminősített
ingatlan, illetve részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári
napjaival megszorzott összege minősül. Átmeneti rendelkezés biztosítja továbbá, hogy a
termőföldből átminősített ingatlanügyleteken elért kirívó mértékű jövedelem adóztatásának
társasági adót érintő speciális szabályait már a rendelkezés hatályba lépését követően
értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan
adókötelezettségére is alkalmazni kell.
a(z) 33. §-hoz
Lásd a(z) 31. §-hoz tartozó indokolás első bekezdését.
a(z) 34. §-hoz
A Javaslat alapján az egyház a nevesített célok támogatása érdekében abban az esetben is
kedvezménnyel élhet, ha a vállalkozási tevékenységéből származó eredményét nem azonnal,
hanem lekötött tartalék képzése útján, későbbi adóévekben kívánja felhasználni.
a(z) 35. §-hoz
A Javaslat szerint a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, társaság vagy
projekttársaság csak azon ellenérték tekintetében jogosult társasági adómentességre, amely
nem kapcsolt vállalkozásától származik.
a(z) 36. §-hoz
Az elmúlt évek - nemzetközi kitekintetésben is - túlságosan engedékeny szabályozása miatt
sok cég olyan mértékben halmozott fel elhatárolt veszteséget, hogy ennek következtében a
társasági adóbevételek alakulása kevésbé kiszámíthatóvá vált. Emiatt indokolt egy olyan
szabály bevezetése a társasági adó törvénybe, ami biztosítja az elhatárolt veszteség
felhasználásának kiegyensúlyozott ütemezését, anélkül, hogy az elhatárolt veszteség teljes
összegének felhasználása korlátozás alá esne.
A rendelkezés alapján az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50
százalékig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására. A rendelkezés
által az adózónak abban az esetben is társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha a
korábbi évekről elhatárolt vesztesége van, függetlenül attól, hogy azt fel is kívánja használni;
ugyanakkor, a rendelkezés az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja,
a rendelkezés csupán az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli ütemezését érinti.
A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónak megmarad az a lehetősége, hogy az elhatárolt
veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való
módosításával is felhasználja. A rendelkezés alapján az adóévet megelőző két adóévben
befizetett adó csökkentése érdekében az elhatárolt veszteség 30 százaléka használható fel
adóévenként. A tárgyévben a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az általános szabályok
szerint használhatja fel az elhatárolt veszteségét.
A Javaslat szerint a jogutód abban az esetben jogosult csak a jogelőd veszteségének
felhasználására, ha az átalakulás eredményeképpen a többségi befolyással rendelkező tag
167
személye nem változik (ideértve azt az esetet is, ha a kapcsolt vállalkozása szerzi meg a
többségi befolyást) vagy a jogutód társaság a jogelőd társaság tevékenységét legalább 2
naptári éven keresztül folytatja és annak természete jelentősen nem tér el a jogelőd társaság
által korábban végzett tevékenységtől. A rendelkezés példálózó jelleggel meghatározza, hogy
mit tekint a tevékenység jelentős változásának.
Cégvásárlás esetén az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására, ha
az adózóban olyan új személy szerez többségi befolyást, aki a szerzést megelőző két
adóévben az adózóban tagi jogviszonyban folyamatosan nem állt.
a(z) 37. §-hoz
A Javaslat az adminisztráció egyszerűsítése érdekében biztosítja, hogy nem kell az adózás
előtti eredményt a szokásos piaci árra tekintettel kiigazítani, ha annak alkalmazása a
mentesítés módszere miatt nincs hatással a magyar adóalapra.
a(z) 38. §-hoz
A Javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény jogosultságának megállapítása a jelenértéken
100 millió euró forintösszeget meghaladó beruházások esetében a Kormány hatáskörébe kerül
az adópolitikáért felelős miniszter helyett.
a(z) 39. §-hoz
A Tao tv. 1. és 3. és 5. számú mellékletei e törvény 2 és 3.mellékletei szerint módosulnak.
a(z) 40. §-hoz
A módosításokkal összefüggő szövegpontosításokat tartalmaz a rendelkezés.
a(z) 41. §-hoz
Átmeneti rendelkezés biztosítja az Európai Bizottság jóváhagyó határozatával összhangban,
hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a bérköltség növelésének
bázisát három év számtani átlagához viszonyítva is meg lehet határozni.
a(z) 42. §-hoz
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a szoftverfejlesztő bérköltsége alapján nyújtott
adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
Átmenteti rendelkezés biztosítja a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki
nem fizetett osztalékok kétszeres adózatásának mentesítését.
a(z) 43. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
3.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX.
törvényt. A módosítás célja, hogy az adózási mód választására jogosító foglalkozások
168
felsorolását összhangba hozza a 2011. január 1-jétől hatályos statisztikai nomenklatúrával, a
FEOR-O8-cal. A módosítás nem jelent érdemi változást, azonban jelentősen megkönnyíti a
jogalkalmazást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 44. §-hoz
A hatályos szabályozás a már hatályon kívül helyezett statisztikai nomenklatúrán, a FEOR-93
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerén alapul. A Javaslat az ekho választására
jogosító tevékenységeket a jelenleg hatályos FEOR-08 besorolási rendszer alapján határozza
meg úgy, hogy az érintettek köre érdemben ne változzon.
a(z) 45. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 46. §-hoz
Az ekhoval teljesített közterhek szabályának pontosítása.
a(z) 47. §-hoz
Az Ekho tv. fő szabálya szerint a kifizetőt terhelő - megállapított és a magánszemélytől
levont - ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.
E szabálytól eltérően a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető a
tárgyhót követő hónap 12-éig a magánszemélyt terhelő, 15 százalékos mértékkel levont ekho
összegének 26 százalékát - ha az meghaladja a száz forintot - a magánszemély
magánnyugdíjpénztára részére utalja át. A kifizető a magánnyugdíjpénztárnak átutalt összeget
a magánszemély magánnyugdíjpénztárához vallja be. A magánszemély magán-
nyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető az állami adóhatóságnak benyújtandó bevallásában -
ha az ekhót a magánszemélyt megillető kifizetésből 15 százalékos mértékkel volt köteles
levonni - az ekhoalapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként.
Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztára részére átutalandó összeg nem haladja meg a száz
forintot, azt levonni, bevallani és megfizetni nem kell.
a(z) 48. §-hoz
A magánnyugdíj pénztár-tag magánszemélyek esetében módosítani szükséges az ekho
adóhatósághoz beérkezett összegének megosztására vonatkozó szabályokat. Az
adóhatósághoz bevallott és befizetett ekhoból az adóhatóság 85,6 százalékot személyi
jövedelemadóként tart nyilván, 14,4 százalékot pedig az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.
a(z) 49. §-hoz
A Javaslat szövegcserével pontosítja az ekho választására jogosító foglalkozások új
nomenklatúra szerinti meghatározásával összefüggő részeket, valamint az ekho megoszlására
vonatkozó egyes rendelkezéseket.
II.	Fejezet
A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
4.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
169
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (Rega. tv.) Javaslat szerinti módosításai
egyfelől a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést, valamint a gazdálkodók adminisztrációs
terheinek csökkentését szolgálják. A Javaslat másfelől a költségvetés regisztrációs
adóbevételének szinten tartása, a környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesítése
érdekében, valamint a nagyteljesítményű, új autók magyarországi forgalomba-helyezésének
elősegítése érdekében módosítja az adótétel-táblázatot.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat definiálja az elektronikus eljárás fogalmát.
a(z) 51. §-hoz
Az átalakítás esetén alkalmazandó adóösszeget nem csak a személygépkocsik, hanem a
gépjármű fogalmába tartozó motorkerékpárok esetében is meghatározza a Javaslat.
a(z) 52. §-hoz
Az adóigazgatási eljárás egyszerűsítését szolgálja a Javaslat azzal, hogy regisztrációs
adóeljárás esetén képviselőként a vámjogi képviselőként eljáró személy is eljárhat. Így pl. a
vámeljárással egy időben indított eljárások esetében azonos személy is végezheti az
ügyintézést, csökkentve ezzel a vállalkozások költségét.
a(z) 53. §-hoz
Az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja a Javaslat szerint az elektronikus eljárás
lehetőségének megteremtése a regisztrációs adó esetében is. A javaslat meghatározza az
elektronikus eljárás kezdeményezésének módját, valamint az annak alkalmazását kizáró
esetek körét.
a(z) 54. §-hoz
A Javaslat kibővíti az adó-visszaigénylési lehetőségek körét azzal az esettel, amikor az
okmányiroda elutasította - az adókötelezettség alapjául szolgáló - forgalomba helyezést. A
Javaslat kiegészíti a Rega. tv-t azzal, hogy miként kell azt igazolni, ha a Magyarországon
vásárolt személygépkocsit külföldre szállítják, de nem kap magyarországi ideiglenes
rendszámot. Ez esetben a gépjármű másik tagállamban történt forgalomba helyezését forgalmi
engedély vagy törzskönyv igazolja.
a(z) 55. §-hoz
A törvény mellékletének módosítására való hivatkozás.
5.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) Javaslat szerinti módosításai a
gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését,
valamint a visszaélések visszaszorítását szolgálják.
A gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentésére a Javaslat több változtatást is
megfogalmaz. Így jelentősen egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás,
lehetővé válik továbbá a termelői borkimérésekben a saját előállítású szőlőbor kannából,
170
hordóból hivatalos zár nélkül elvitelre történő értékesítése, illetve a termelői borkimérés
szabályai a termelők által működtetett üzletekre is kiterjesztésre kerülnek. Kibővül a
megbízható engedélyesek köre az AEO tanúsítvánnyal rendelkezőkkel, így esetükben is csak
a jövedéki biztosíték 50%-át kell teljesíteni. A Javaslat értelmében a jövőben már nem
szükséges az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások keretében az adóhatóság számára
rendelkezésre álló, valamint a cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok benyújtása.
Lehetővé válik a sör, gyümölcsbor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi
előállítása előzetes bejelentési kötelezettség mellett.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 56. §-hoz
Az ásványolaj-adóraktáraknak ahhoz, hogy mentesüljenek a jövedéki termék előállításának
jogkövetkezménye alól, be kell jelenteniük a vámhatóságnak az ásványolajtermékek
átminősítését. Az átminősítés oka lehet véletlen keveredés, vagy a termék felhasználási
céljában bekövetkező változás (pl.: a terméket az adóraktár nem adóköteles üzemanyagként,
hanem adómentes egyéb ellenőrzött ásványolajként tartja nyilván, értékesíti). Tekintettel arra,
hogy ez utóbbi esetben a termék tulajdonságai, illetve vámtarifaszáma nem változik, nem
szükséges az átminősítéshez a vámhatóság közreműködése, ezért ezt a Javaslat kivételként
fogalmazza meg.
A Javaslat szerint a természetes személyek által saját fogyasztásra végzett sör, bor és pezsgő
előállítás nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának, s így e tevékenység mentesül
az adóraktári kötelezettség alól.
A megbízható adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, valamint felhasználói engedélyes
fogalmát a Javaslat kibővíti azoknak a gazdálkodóknak a körével, akik a vámhatóságnál egy
szigorú engedélyezési eljáráson már keresztülmentek, s engedélyezett gazdálkodói státusszal
(AEO tanúsítvány) rendelkeznek. Így az AEO tanúsítvánnyal rendelkezőknek is csak az
egyébként nyújtandó jövedéki biztosíték 50%-ával megegyező összegű biztosítékot kell
nyújtaniuk.
A saját előállítású szőlőbor értékesítési lehetőségeinek bővítése, egyszerűsítése érdekében a
Javaslat módosítja a termelői borkimérés fogalmát.
a(z) 57. §-hoz
Abban az esetben, ha az ásványolaj adóraktárban bioetanolból ETBE-t állítanak elő benzinhez
történő hozzákeverés céljából, nem biztosított a felfüggesztett adókötelezettség alóli
mentesülés, mert az a hatályos szabályok szerint csak jövedéki termék előállítása esetén
következik be, viszont az ETBE - mivel közvetlenül nem használható fel üzemanyagként -
nem minősül jövedéki terméknek. A Javaslat ezért ezzel az esettel bővíti ki az adómentességi
jogcímeket.
a(z) 58. §-hoz
Az elmúlt években tapasztalt visszaélésekre tekintettel a Javaslat szűkíti annak a lehetőségét,
hogy a bejegyzett kereskedők az adó megfizetése nélkül hozhassanak be a jövedéki biztosíték
összegét többszörösen meghaladó mennyiségben jövedéki termékeket. Így a még meg nem
fizetett adókötelezettség összege mindenkor legfeljebb 50%-al, illetve 50 millió Ft-al
haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét.
171
a(z) 59. §-hoz
Az adóbehajtásra vonatkozó európai uniós szabályozás változása miatt szükséges technikai
módosítás.
a(z) 60. §-hoz
A kisüzemi sörfőzdék 1990-es évek első felében még 300 körüli száma napjainkra 50 körülire
csökkent. Nemzetgazdasági érdek fűződik ugyanakkor a kisvállalkozások EU konform módon
való kedvezményezésére, amellett, hogy a „kézműves” sörkészítés bővíti a kínálatot s egyben
kulturális értéket is teremt. A Javaslat ezért olyan adó- és adminisztratív könnyítések
bevezetését irányozza elő, amelyek a közösségi jog által megengedettek, de nem vezetnek az
ellenőrizhetőség aránytalan csökkenéséhez. A Javaslat szerint a sörfőzdéknek - több más, a
jövedéki törvény más rendelkezéseibe épített könnyítés mellett - termékmérleg párhuzamos
vezetése helyett elegendő a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást
vezetniük.
Az uniós szabályozás 2012. július 1-jétől hatályba lépő módosulásának megfelelően a 3811
vámtarifaszámú termékek ellenőrzött körbe kerülnek. Ennek megfelelően megszűnik ezen
termékek megfigyelt termék státusza, valamint a speciális üzemanyag-adalék kategória. Ily
módon - valamint tekintettel arra, hogy a biodízel jelenleg is ellenőrzött körbe tartozik - nincs
szükség speciális szabályok alkalmazására az adóraktár-engedélyes ezen termékekre
vonatkozó nyilvántartási, elszámolási kötelezettsége kapcsán.
a(z) 61. §-hoz
A sörfőzdék adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja a Javaslat azzal, hogy a jelenlegi
kötelezően előírt elektronikus vevőnyilvántartás vezetése helyett választhatóvá válik
számukra a vevőnyilvántartás elektronikus vagy papír alapú vezetése és az abból történő
adatszolgáltatás.
a(z) 62. §-hoz
A Javaslat értelmében a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylőkre is
alkalmazandó lesz az az általános szabály, hogy az adóhatóság felé elektronikus adóbevallásra
kötelezettek elektronikus úton nyújtsák be a vámhatóság felé az adó-visszaigénylési
kérelmüket, hiszen ez számukra többlet-terhet nem jelent, sőt megkönnyíti a vámhatósággal a
kapcsolattartást. (Természetesen azon adózók, amelyek nem elektronikus úton nyújtják be
bevallásukat az adóhatósághoz, továbbra is papíralapon kérhetik a vámhatóságtól a gázolaj-
visszatérítést.)
a(z) 63. §-hoz
A Javaslat egységesíti és egyszerűsíti az egyes engedélyezési és egyes nyilvántartásba vételi
eljárások eljárási szabályait azáltal, hogy meghatározza a dokumentumok benyújtásának
rendjét, valamint eltekint azon adatok tekintetében az igazolások bekérésétől, amelyek az
adóhatóság saját nyilvántartásában, valamint a cégnyilvántartásban rendelkezésre állnak.
a(z) 64. §-hoz
A 3811 vámtarifaszámú termékek ellenőrzött körbe kerülnek.
a(z) 65. §-hoz
A Javaslat meghatározza a 3811 vámtarifaszámú termék adómértékét. Az a benzin
adómértékével egyezik meg, ha benzinhez keverik, a gázolaj adómértékével egyezik meg, ha
gázolajhoz keverik, egyéb esetekben, azaz ha nem üzemanyag célra kerül felhasználásra,
akkor 0 Ft.
172
Az E85 üzemanyag adókedvezménye állami támogatásnak minősül, ezért a Javaslat
szerepelteti a jövedéki törvényben az uniós csoportmentességi rendeletre történő hivatkozást.
a(z) 66. §-hoz
A Javaslat célja a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj
utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött
kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően. A jövedéki adó-visszatérítés csak az adóraktárból
adózottan, legkorábban az üzemzavar - rendeletben történő - kihirdetését öt munkanappal
megelőzően beszerzett és az üzemzavar fennállása alatt, valamint az azt követő két
munkanapon felhasznált gázolajra érvényesíthető, és a tüzelési célú gázolajra megállapított
EU minimumszintig történik. A visszaigényléseket, illetve a tényleges felhasználást a
vámhatóság a kötelezően benyújtandó adatok (gázolaj nyitó- és zárókészlet, napi felhasználás
felhasználási helyek szerinti bontásban és összesítve) alapján ellenőrzi, és helyszíni
ellenőrzéseket is végezhet. A törvény előírja továbbá, hogy a jövedéki adó-visszatérítésre
jogosultnak belső bizonylatokkal kell igazolnia a gázolaj földgáz helyett történő
felhasználását.
A gázkrízis esetén alkalmazható adó-visszaigénylés állami támogatásnak minősül, ezért a
Javaslat szerepelteti a jövedéki törvényben az uniós csoportmentességi rendeletre történő
hivatkozást.
a(z) 67. §-hoz
Uniós irányelvi előírás, hogy a kereskedelmi gázolaj adómértékének el kell értenie a gázolajra
meghatározott uniós adóminimumot. A 2012-re vonatkozó gázolaj adóminimum (96,5
Ft/liter), mely a 2011. október 1-jei forint/euro árfolyam alapján kerül meghatározásra,
jelentősen meghaladja a 2011-re vonatkozó adóminimumot (90,4 Ft/liter), ezért szükséges a
kereskedelmi gázolaj adókedvezményének korrigálása, csökkentés 19,50 Ft/literről 17
Ft/literre.
Tekintettel arra, hogy az adó-visszaigénylés állami támogatásnak minősül. A Javaslat
hivatkozik az uniós csoportmentességi rendeletre.
a(z) 68. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy 3811 vámtarifaszámú terméket egyébásványolaj-gyártó
adóraktárban lehet előállítani, ugyanakkor annak érdekében, hogy a gazdálkodókat ne terhelje
aránytalanul nagy teher a jelenlegi szabályozáshoz képest, a kizárólag ilyen termékek
előállításával foglalkozó adóraktárak esetében az általánosnál kisebb mértékű jövedéki
biztosíték, valamint tároló kapacitás kötelezettséget ír elő.
a(z) 69. §-hoz
A Javaslat a felhasználói engedélyes esetében is előírja - más engedélyesekhez hasonlóan -,
hogy a jövedéki biztosítéknak a tevékenység végzésének teljes időtartamára, illetve azt
követően az adófizetési kötelezettség fedezetére is érvényesnek kell lennie.
a(z) 70. §-hoz
Az üzemanyag-adalék és a biodízel speciális megfigyelt státuszának megszűnésével a Javaslat
törli az ezen termékek importálására, exportálására és tagállami kereskedelmére vonatkozó
speciális rendelkezéseket.
a(z) 71. §-hoz
A Javaslat célja a kenőolajokkal tapasztalt visszaélések visszaszorítása, az érintett ásványolaj
termékek beszerzésének, szállításának könnyebb, átláthatóbb ellenőrzése. Ennek érdekében
173
bejelentési kötelezettség kerül előírásra a termékek beszerzése, szállítása esetén. A bejelentés
elmulasztásának szankcióját a törvény XVII. fejezete tartalmazza.
a(z) 72. §-hoz
A Javaslat a piacokon, vásárokon való értékesítés körével bővíti az adózott, zárjeggyel ellátott
bér- és magánfőzött párlatok értékesítési lehetőségeit.
a(z) 73. §-hoz
A Javaslat az adómentes, magánfőzött párlat esetében megteremti a hatósági származási
igazolvány igénylésének lehetőségét annak érdekében, hogy a magánfőzők a párlat eredetét
igazolni tudják a pálinkaversenyeken.
a(z) 74. §-hoz
A Javaslat a bejegyzett kereskedők esetében javasolt módosításhoz hasonlóan - szintén az
elmúlt években tapasztalt visszaélésekre tekintettel - az alkoholtároló adóraktár esetében is
módosítja a jövedéki biztosítékra vonatkozó szabályozást oly módon, hogy a még meg nem
fizetett adókötelezettség összege legfeljebb 50%-al, illetve 50 millió Ft-al haladhatja meg a
jövedéki biztosíték összegét.
a(z) 75. §-hoz
A Javaslat értelmében a gazdálkodók terheinek egyszerűsítése, valamint az adófizetési
kötelezettség hatékonyabb nyomon követhetősége, ellenőrizhetősége érdekében a sör
adóalapja a hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fok helyett a hektoliterenkénti alkoholfokra
változik.
A Javaslat a kisüzemi sörfőzdékben előállított sörre - a kisüzemi sörfőzdék kedvezményezése
érdekében - 50%-os, kedvezményes adómértéket vezet be.
A Javaslat megteremti továbbá annak a lehetőségét, hogy a természetes személyek - a
szőlőbor házi előállításához hasonlóan - sört adómentesen, házilag állíthassanak elő,
kizárólag saját fogyasztásra, háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési
kötelezettség mellett.
a(z) 76. §-hoz
A Javaslat definiálja - az uniós vonatkozó szabályozással összhangban - a kisüzemi sörfőzde
fogalmát, így csak a más sörgyártó üzemektől jogilag és gazdaságilag független kisüzemek
alkalmazhatják a kedvezményes szabályokat.
A Javaslat az alkoholtároló adóraktár esetében meghatározásra kerülő új jövedéki biztosítékra
vonatkozó szabályozással összhangban határozza meg a sörtároló adóraktár jövedéki
biztosítékát.
A kisüzemi sörfőzdék terheinek csökkentése érdekében a Javaslat a nyújtandó jövedéki
biztosíték összegét 1 millió forintról 500 ezer forintra csökkenti, valamint előirányozza, hogy
a sörfőzdét üzemeltető vállalkozások mentesüljenek a független könyvvizsgáló által
hitelesített mérleg készítésének követelménye alól.
A Javaslat szerint a házi sörfőzést végző természetes személyeknek nem kell bejelenteniük a
vámhatóság felé a sör előállítására alkalmas üstök birtokolását.
a(z) 77. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a természetes személyek - a szőlőbor házi
előállításához hasonlóan - gyümölcsbort is adómentesen, házilag állíthassanak elő kizárólag
174
saját fogyasztásra, háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési
kötelezettség mellett.
a(z) 78. §-hoz
A Javaslat az alkoholtároló és sörtároló adóraktár esetében meghatározásra kerülő új jövedéki
biztosítékra vonatkozó szabályozással összhangban határozza meg az egyéb bortároló
adóraktár jövedéki biztosítékát.
a(z) 79. §-hoz
A saját előállítású szőlőbor értékesítési lehetőségeinek bővítése, egyszerűsítése, a borászatok
adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Javaslat megszünteti a hivatalos zárazás
kötelezettségét, ha a szőlőbort termelői borkimérésben, borkóstolás céljából helyben
fogyasztásra vagy elvitelre mérik ki, továbbá ha a bort nem újratölthető lezárású, felbontást
követően levegőmentes, ezért hosszabb idejű tárolást biztosító bag-in-box kiszerelésben
szállítják, értékesítik.
a(z) 80. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a természetes személyek - a szőlőbor házi
előállításához hasonlóan - pezsgőt adómentesen, házilag előállíthassanak kizárólag saját
fogyasztásra, háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési kötelezettség
mellett.
a(z) 81. §-hoz
A Javaslat az alkoholtároló, a sörtároló és az egyéb bor tároló adóraktár esetében
meghatározásra kerülő új jövedéki biztosítékra vonatkozó szabályozással összhangban
határozza meg a pezsgő tároló adóraktár jövedéki biztosítékát.
a(z) 82. §-hoz
Technikai módosítás, a Javaslat a vonatkozó uniós irányelv kategóriáival hozza összhangba a
magyar szabályozás szövegezését.
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánygyártmányok adózásával összefüggésben az
általános forgalmi adó kötelezettséget is figyelembe kell venni.
a(z) 83. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánygyártmányok adózásával összefüggésben az
általános forgalmi adó kötelezettséget is figyelembe kell venni.
a(z) 84. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánygyártmányok adózásával összefüggésben az
általános forgalmi adó kötelezettséget is figyelembe kell venni.
A zárjegyköteles alkoholtermékek körében a zárjegy digitális eszközzel is leolvasható
azonosítóval (vonalkóddal) van ellátva. Ezzel párhuzamosan évek óta él a forgalmazók
adatszolgáltatási kötelezettsége a vámhatóság felé. A 2008-ban bevezetett intézkedés
sikeresnek bizonyult, a vámhatóság azóta hatékonyabban tud fellépni az illegális
kereskedelem ellen, helyszíni ellenőrzései során azonnal ki tudja szűrni az adórendszer
megkerülésével a kereskedelembe került termékeket. A zárjegyek egységesítése mind a
hatóság mind a forgalmazók szempontjából olcsóbbá és rugalmasabbá tette a zárj egyezés
folyamatát, az internetes bejelentési rendszer pedig elenyészővé az adminisztrációs terhet.
A Javaslat - a zárjeggyel kapcsolatos kedvező tapasztalatok alapján - az adójegyekre is
kiterjeszti az érzékeny termékek egyedi azonosításban rejlő lehetőségeket,. Így az adójegyen
175
is megjelenik 2012. május 1-jétől a vonalkód, majd a dohánytermékekkel kapcsolatban is
bevezetésre kerül 2012. július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség. Ezek az intézkedések
hozzájárulnak ahhoz, hogy a későbbiekben az adójegy rendszer korszerűsödjön, s a papír
helyét az e-adójegy vegye át, ami jelentős költségmegtakarítást és adminisztráció
egyszerűsítést jelent.
a(z) 85. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánygyártmányok adózásával összefüggésben az
általános forgalmi adó kötelezettséget is figyelembe kell venni.
a(z) 86. §-hoz
Az üzemanyag-adalék fogalmának megszűnése miatt szükséges módosítás.
a(z) 87. §-hoz
Az üzemanyag-adalék és a biodízel speciális megfigyelt státuszának megszűnése miatt a
Javaslat törli az ezen termékek jövedéki engedélyes kereskedelmére vonatkozó speciális
rendelkezéseket.
a(z) 88. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi szabályok értelmében az előállítás helyén végzett
termelői borkimérés nem feltétlenül minősül üzlethelyiségben folytatott értékesítésnek, a
Javaslat kiemeli ezt az értékesítési formát az üzlethelyiségre vonatkozó követelmény alól.
a(z) 89. §-hoz
Az üzemanyag-adalék és a biodízel speciális megfigyelt státuszának megszűnése miatt a
Javaslat törli az ezen termékek nem jövedéki engedélyes kereskedelmére vonatkozó speciális
rendelkezéseket.
a(z) 90. §-hoz
A kenőolajokkal kapcsolatos kereskedelem bejelentésére vonatkozó kötelezettség
elmulasztása esetén alkalmazandó mulasztási bírság felső határa megfelel az egyéb
adminisztrációs kötelezettség (nyilvántartás vezetés) megsértésénél alkalmazott mértékeknek.
a(z) 91. §-hoz
A Javaslat az azonos elbírálás érdekében, az értékesítésre vonatkozó szabályok be nem tartása
esetére, a magánfőzőhöz hasonlóan jövedéki bírságot ír elő a párlat előállítását végző
bérfőzetőnek is. A Javaslat értelmében továbbá a házi sörfőzésre, egyéb bor, pezsgő
előállításra vonatkozó rendelkezések megsértése jövedéki bírság alkalmazását vonja maga
után.
Tekintettel arra, hogy a fűtési célra felhasznált LPG adómértéke nulla, az e termékkel
kapcsolatos jogsértések elkövetése esetén nincs lehetőség jövedéki bírság kiszabására,
ugyanis annak alapját a hatályos adómérték képezi. A Javaslat a gyakorlatban tapasztalt
visszaélések visszaszorítása érdekében a bírság alapjaként az üzemanyagcélra felhasznált
LPG adómértékét határozza meg a fűtési célú felhasználásokra is.
a(z) 92. §-hoz
A Javaslat az azonos elbírálás érdekében szükségesen - az alkoholtermékek előállításához
hasonlóan - a sör előállításához jogosulatlanul használt berendezések esetében megteremti a
lefoglalás lehetőségét a vámhatóság számára.
176
A gyorsított eljárás tényleges gyorsítása érdekében a Javaslat kimondja, hogy ilyen eljárás
alkalmazása esetén nincs lehetőség a lefoglalással szemben kifogással élni.
a(z) 93. §-hoz
A dohányirányelvek technikai kodifikációja, az adóbehajtási európai uniós szabályozás
változása, valamint a 3811 vámtarifaszámú termékek ellenőrzött körbe vonásáról szóló
bizottsági határozat kodifikációja következtében a jogharmonizációs záradék szükséges
korrekciója.
a(z) 94. §-hoz
A kisüzemi sörfőzés új kedvezményeinek bevezetésével a jelenlegi sörfőzdék a Javaslat
értelmében csak abban az esetben minősülhetnek továbbra is sörfőzdének, ha 2011. december
28-ig nyilatkoznak a vámhatóság felé a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó feltételek
teljesüléséről (arról kell nyilatkozniuk, hogy más sörgyártó üzemektől jogilag és gazdaságilag
függetlenek, valamint nem licencia alapján működnek).
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő, módosított
adókedvezményt a hatályba lépés napján vagy azt követően beszerzett gázolajra kell
alkalmazni.
a(z) 95. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések az adómentes párlat bejelentése, származásigazolása és az
adójegyekkel kapcsolatos adatszolgáltatás, valamint a kenőolajokkal kapcsolatos bejelentési
kötelezettség részletes szabályainak megállapítására.
a(z) 96. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai módosításokat irányoz elő, továbbá rendelkezik arról, hogy 2012.
május 1-jétől az adójegy vonalkód formájában is tartalmazza az adójegy sorszámát, valamint
lehetővé teszi számlától eltérő számviteli okmányok elfogadását is szállítólevélként, ha azok
tartalmazzák a szállítólevél esetében előírt adatokat. A Javaslat továbbá átvezeti a jelölt
gázolaj jelöléséhez használt anyagok alkalmazásáról szóló új uniós határozat számát.
a(z) 97. §-hoz
A Javaslat elsősorban jogtechnikai módosításokat irányoz elő. Feleslegessé vált a gyakorlat
fényében annak előírása, hogy az üzemanyagtöltő állomások többműszakos üzemelés esetén
ne csak naponta, hanem műszakonként vezessék forgalmi nyilvántartásukat.
A Javaslat a 3811 vámtarifaszámú termékek ellenőrzött körbe vonása kapcsán szükséges
jogtechnikai módosításokat tartalmaz, valamint a dohánytermékek kiszerelésének a jövedéki
törvény szabályozási körébe nem tartozó szabályait 2012. július 1-jei hatállyal kiemeli a
jövedéki törvényből, e szabályokat kormányrendelet tartalmazza.
6.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
a(z) 98. §-hoz
A Javaslat szerint az energiapolitikáért felelős miniszter felhatalmazás kap arra, hogy a
földgázellátási üzemzavarban földgáz helyett felhasznált gázolaj jövedéki adó
visszatérítéséhez kapcsolódóan rendeletben határozza meg a ilyennek minősülő üzemzavar
bekövetkezését és idejét.
177
7. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Áfa tv. Javaslat szerinti módosításával az államadósság csökkentése, a hiánycél tartása
érdekében 2 százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adókulcs. A Javaslat emellett a
jogalkalmazást és a jogértelmezést segíti.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 99. §-hoz
A Javaslat pontosítja a közhatalmi tevékenység fogalmát annak érdekében, hogy
egyértelműbb legyen annak meghatározása, hogy mely állami/önkormányzati tevékenység
minősül közhatalminak, ezért áfa hatályán kívüli, és mely nem, ezáltal áfa köteles. Így a
Javaslat elhagyja a közhatalmi tevékenységnek való minősülés feltételei közül egyrészt azt a
feltételt, hogy a közhatalmi tevékenységnek a létesítő okiratban is szerepelnie kell, másrészt
azt a feltételt, hogy a tevékenység során okozott kárra a Ptk. 349. §-ában megfogalmazott
államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései
alkalmazandóak. Ez utóbbi oka, hogy amennyiben egy szerv közhatalmi tevékenységet
gyakorol, abból automatikusan következik, hogy a Ptk. hivatkozott szabálya szerint kell a
tevékenységéért felelősséget viselnie.
a(z) 100. §-hoz
A Javaslat rendezi, hogy költségvetési szerveknek az államháztartásról szóló törvény szerinti
átalakítása is jogutódlással történő megszűnésnek minősül az Áfa tv. alkalmazásában.
a(z) 101. §-hoz
A Javaslat értelmében láncügyletek során a korábbi szabályozással szemben kizárólag az
ügyletben közbenső értékesítőként résztvevő adóalany számára adott annak a lehetősége,
hogy a törvényi vélelmet, mely szerint beszerzőként vett részt az ügyletben, megdöntse, és
bizonyítsa, hogy értékesítőként járt el.
a(z) 102. §-hoz
A Javaslat rendezi, hogy az adóalap abban az esetben is csökken, ha a felek tévesen magasabb
összeget számláztak ki, mint amiben megállapodtak, továbbá, ha a teljesítést megelőzően
adott előleget a teljesítés hiánya miatt részben fizetik csak vissza.
a(z) 103. §-hoz
Az előleg részbeni vagy egészben visszatérítése miatti adóalap csökkenést lekövetve
rendelkezik a Javaslat a kiállított számla ez esetben történő érvénytelenítésének, illetve
módosításának kötelezettségéről.
A hatályos szabályok értelmében nem kell önellenőrizni az adóalanynak abban az esetben, ha
adóalap csökkenés miatt válik szükségessé a korrekció. Az adóalanyok adminisztratív
terheinek csökkentése érdekében a Javaslat tovább bővíti azt a kört, amely esetben nem kell
önellenőrizni. Így amennyiben a fizetendő adó csökken, de azt nem az adóalap csökkenése
eredményezte, hanem például egy tévesen alkalmazott magasabb adómérték, akkor sem
önellenőrzéssel kell azt az adóalanynak korrigálnia.
a(z) 104. §-hoz
A Javaslat 2012. január 1-jétől 25 százalékról 27 százalékra emeli a normál áfa kulcsot.
178
a(z) 105. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mekkora a normál áfa kulcshoz tartozó „felülről számított” áfa
tartalom, amely 20 százalékról 21,26 százalékra emelkedik 2012. január 1-jétől.
a(z) 106. §-hoz
A Javaslat egyrészt a hatályos értelmezésnek megfelelően rögzíti, hogy az adóalany az adott
beszerzés tekintetében áthárított előzetesen felszámított adóra vonatkozó levonási jogát az
elévülési időn belüli adómegállapítási időszakokban gyakorolhatja. Ennek eredményeként
egyértelművé válik, hogy az adóalany az Art.-ben meghatározott elévülési idő kezdetétől
számított öt éven belül szerepeltetheti levonható adóként a rá ezen időszak alatt áthárított áfát.
A Javaslat szerint ugyanez az időkorlát vonatkozik a levonható adóként beállított áfa
„görgetésére” is.
a(z) 107. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak alatti
korrekciót az adóalanyoknak a tárgyi eszközök tekintetében egységesen a naptári év utolsó
adómegállapítási időszakában kell elvégezni az arra a naptári évre vonatkozóan számított
levonási hányados alapján.
a(z) 108. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében az adóhatóságnak tájékoztatási kötelezettsége van a
tekintetben, hogy az ingatlant értékesítő adóalany élt-e és milyen terjedelemben az adófizetés
választásának lehetőségével. Az adóalanyok és az adóhatóság adminisztratív terheinek
csökkentése érdekében, az adóhatóság a honlapján teszi közzé ezt az információt. A Javaslat
értelmében ezen információnak a honlapon történő közzétételével az adóhatóság eleget tesz a
tájékoztatási kötelezettségének.
a(z) 109. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében az Áfa törvényben szabályozott adóraktározási eljárás
hatálya alatt álló termékek értékesítése levonási jog mellett adómentes. Abban az esetben
azonban, ha az adómentesen értékesített terméket kiraktározzák a raktárból belföldre, az
adóraktározási eljárás hatályának megszűnése miatt az adómentesség nem alkalmazható, így a
kiraktározást közvetlenül megelőző termékértékesítés adókötelessé válik. A hatályos
szabályok az adófizetési kötelezettséget ez esetben a termék kiraktározás előtti utolsó
értékesítőjére telepítik. Tekintettel arra, hogy a termék értékesítője nem rendelkezik mindig
tudomással arról, hogy a vevőjének mi a szándéka a megvett termékkel (kiraktározás vagy az
adóraktározás hatálya alatti további értékesítés) a Javaslat az irányadó tanácsi irányelvvel
összhangban úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettség azt terheli, aki a terméket
kiraktároztatta. Ezáltal mind az eladó, mind az adóhatóság számára egyszerűsödik az
adóraktározási eljárás alkalmazása.
a(z) 110. §-hoz
A hatályos szabályok alapján az Áfa törvény szerinti számla kibocsátása kötelező abban az
esetben is, ha az ügylet az Áfa törvény területi hatályán kívül esik, viszont a teljesítésre
kötelezett adóalany gazdasági célú letelepedésének helye kizárólag belföldön van. Gyakorlati
megfontolások alapján szükséges annak az előírása, hogy az adóalany abban az esetben is
adjon belföldön számlát, ha belföldön kívül máshol - de az ügylet teljesítési helyétől eltérő
tagállamban, vagy harmadik államban - is letelepedett, viszont az ügylet teljesítésével
legközvetlenebbül a belföldi székhely, vagy állandó telephely érintett. A Javaslat figyelembe
veszi a 2013. január 1-jétől átültetendő 2010/45/EU tanácsi irányelv előírásait is.
179
a(z) 111. §-hoz
A jelenleg hatályos előírások értelmében az EDI rendszerben történő elektronikus számlázás
alkalmazásáról kell a feleknek előzetesen, írásban megállapodniuk, az elektronikus aláírással
és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla esetében viszont nem tartalmaz ilyen kikötést a
törvény. A Javaslat ez utóbbi esetben előírja az elektronikus számlázás feltételeként a
számlabefogadó beleegyezését. Ettől azonban el lehet térni, ha jogszabály kötelező jelleggel
írja elő az elektronikus számlázást.
a(z) 112. §-hoz
Egységes jogértelmezési gyakorlat alakult ki a tekintetben, hogy mely feltételek esetén
minősíthető egy adóalany olyannak, aki meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet
folytat. A Javaslat a kialakult értelmezést emeli be a törvénybe, ezáltal az egységes
jogalkalmazást segíti.
a(z) 113. §-hoz
A hatályos szabályok értelmében az adóalanyoknak, amennyiben közösségi ügyletben
(Közösségen belüli termékértékesítés, -termékbeszerzés, másik tagállambeli adóalany részére
történő főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatásnyújtás, illetve másik tagállambeli
adóalanytól történő főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatás igénybevétel) vesznek
részt, arról összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Ez vonatkozik azokra az adóalanyokra
is, akik (amelyek) alapvetően adómentes tevékenységük okán (kizárólag adólevonás nélküli
adómentes tevékenységet végzők, alanyi adómentességet választott adóalany, mezőgazdasági
tevékenységet folytató különös jogállású adóalanyok) nem kötelesek rendszeresen áfa
bevallást benyújtani, csak abban az esetben, ha fizetendő adójuk van, vagy ha levonási jogot
kívánnak gyakorolni. A Javaslat az áfa bevallás és az összesítő nyilatkozatok közötti
ellenőrzési összhang megteremtése érdekében előírja, hogy ezen adóalanyi kör akkor is
köteles áfa bevallást benyújtani, ha egyébként összesítő nyilatkozat benyújtására is köteles.
Az áfa bevallás benyújtására vonatkozó egyéb szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény
tartalmazza.
a(z) 114. §-hoz
Módosul az Áfa tv. 4. és 5. melléklete.
a(z) 115. §-hoz
Átmeneti rendelkezések:
Mivel a Javaslat áfa-kulcs változást eredményez, a folyamatos jellegű ügyletek esetén
indokolt speciális rendelkezések előírása. Ennek keretében az Áfa tv. 58. §-a alá eső
ügyletekkel összefüggésben a törvény rendezi, hogy a módosítás hatályba lépését megelőzően
kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó.
A normál áfa-kulcs emelése szükségessé teszi az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek
és taxaméterek átállíttatását, amelyhez kapcsolódóan a Javaslat átmeneti rendelkezéseket
fogalmaz meg. Ezek egyrészt az átállíttatás végső határidejét 2012. február 29. napjában
határozzák meg, másrészt előírják, hogy az említett pénztárgépeket és taxamétereket használó
adóalanyok, a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylatkibocsátási
kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni.
A Javaslat feloldja a személygépkocsi és egyéb jármű bérbeadása után áthárított előzetesen
felszámított adóra vonatkozó levonási tilalmat. Így a Javaslat hatályba lépését követően
levonhatóvá válik az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybevett
közlekedési eszköz bérlet utáni áfa, azonban az általános szabályoknak megfelelően,
180
amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő
áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó általános szabályok
figyelembevételével. A levonási tilalmat arra az előzetesen felszámított adóra nem kell
először alkalmazni, amely esetében a felek közötti elszámolási időszak 2012. január 1-jén
vagy azt követően kezdődik.
A tárgyi eszköz figyelési időszakára vonatkozó rendelkezések megváltoztatása kapcsán a
Javaslat lehetőséget biztosít az adóalanyoknak, hogy válasszák, hogy a korrekcióra vonatkozó
szabályokat a Javaslat szerinti új szabályok szerint végezzék el a Javaslat hatályba lépése előtt
használatba vett tárgyi eszközök esetében is. A választást az adóalanyoknak a
nyilvántartásukban megfelelő módon rögzíteni kell, és amennyiben a változtatás
önellenőrzéssel járna, az pótlékmentesen elvégezhető.
A levonási hányados számítási módszerében a Javaslat szerinti módosítást első alkalommal a
2012. évre vonatkozó számítás során kell figyelembe venni.
a(z) 116. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy az adóalany abban az esetben is adjon belföldön számlát,
ha belföldön kívül máshol - de az ügylet teljesítési helyétől eltérő tagállamban, vagy
harmadik államban - is letelepedett, viszont az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a
belföldi székhely, vagy állandó telephely érintett. Ez esetben a Javaslat lehetővé teszi, hogy az
adóalany egyszerűsített adattartalmú számlát bocsásson ki.
Az Áfa törvény definiálja a székhely, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási
hely fogalmát. Ugyanakkor erre vonatkozóan az áfa szabályokat értelmező 2011. július 1-jén
hatályba lépett 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) is tartalmaz
rendelkezéseket. Az egyértelműség érdekében a Javaslat rögzíti, hogy elsősorban a Vhr.
előírásait kell figyelembe venni, és kisegítő jelleggel lehet az Áfa törvény definícióira
támaszkodni a Vhr. által le nem fedett körben.
a(z) 117. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
III.	Fejezet
A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
a(z) 118. §-hoz
A 2012-től az egységes ügyfélnyilvántartási rendszer alapján a vámhatóság számára is
hozzáférhető az állami adóhatóságnál nyilvántartott adatok, ezért a megbízható vámadós
feltétel vizsgálathoz az állami adóhatóságtól ilyen irányú adatok bekérése a továbbiakban nem
indokolt, ezáltal az eljárások gyorsabbá válnának, illetve az ügyfelet esetleges ügyintézéssel,
többletköltséggel járó tehertől mentesítené.
a(z) 119. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság jogosult a vámazonosító szám (VPID) kiadására. Az állami
adó- és vámhatóság ezentúl a Vtv. helyett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
keretein belül szabályozza a VPID szám igénylésére és kiadására vonatkozó rendelkezéseket,
ezért a Vtv-i rendelkezés pontosítása vált szükségessé.
a(z) 120. §-hoz
181
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására
vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet
(továbbiakban: EK rendelet) 205. cikke alapján az áruk vámeljárás alá vonása céljára az
egységes vámokmánytól eltérő más nyomtatványok is alkalmazhatók, ha a szóban forgó
vámeljárás rendelkezései ezt megengedik és a vámhatóság ezt engedélyezi. Már meglévő
vámáru-nyilatkozatként használandó különleges formanyomtatvány adattartalmának bővítését
biztosítja jelen módosítás.
a(z) 121. §-hoz
Gyakorlati tapasztalatok alapján szükségesnek látjuk annak biztosítását, hogy a külföldi
vámhatóság mellett az engedélyes is rendelkezésre bocsáthassa az EK végrehajtási rendelet
30A. mellékletének 7. táblázatában meghatározott adatokat. A módosítással a magyar
vámhatóság gyorsabban megkaphatja az EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7.
táblázatában meghatározott adatokat.
a(z) 122. §-hoz
Jogalkalmazást segítő pontosítás, a vám-árunyilatkozat utó-ellenőrzésének megkezdésére
vonatkozó részletszabály beillesztésével.
a(z) 123. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosította a Vtv. 48. §
(2) bekezdését, erre figyelemmel a Vtv. 48. § (3) bekezdésének módosítása is szükséges a
jogszabályon belüli összhang megteremtése érdekében.
a(z) 124. §-hoz
Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik a Vtv. szerint általános forgalmi adó biztosítása alóli
mentességgel, akkor az egységes engedély kiadásánál ezen feltétel vizsgálata nem szükséges,
mert azokat biztosítottnak tekinthetők.
a(z) 125. §-hoz
A módosítás szükséges annak érdekében, hogy az ügyfeleket indokolatlanul ne érje hátrány
abban az esetben, ha a külföldi exportőr a korrekcióra okot adó okmányt kiállítja, azonban az
csak jelentős késéssel kerül az importőr birtokába, aki így önhibáján kívül bírságolhatják.
Ugyanakkor indokolt pozitív irányú megkülönböztetést (csökkentett bírság mérték) tenni az
ügyfél javára abban az esetben is, amikor a vámeljárás alapjául szolgáló vámáru-nyilatkozat
adataiban - annak elfogadását követően - felismert vámhiányt okozó hibát az ügyfél
önellenőrzés keretében, de még a vámhatóság ellenőrzése előtt tárja fel.
a(z) 126. §-hoz
A Vámkódex 78. cikke szerinti ellenőrzés nem időszakot, hanem egyes árunyilatkozatokat
érint, ezért - ellentétben a vám utólagos ellenőrzéssel - itt nem értelmezhető a vizsgálati
időszak kifejezés. A vámkódex 13. cikk szerinti utólagos ellenőrzés egy nagyobb időszakot
ölel át, így célszerű a kiszabott bírság esetleges elengedése, mérséklése esetén a vizsgált
időszakban kiszabott vámtartozást is figyelembe venni. A Vámkódex 78. cikke szerinti
ellenőrzések esetén kiszabott vámigazgatási bírság elengedése, mérséklése a Vtv. 61/A. § (10)
bekezdés a) és b) pontja alapján továbbra is lehetőségként áll fenn.
a(z) 127. §-hoz
Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására
182
irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU (2010. március 16.) tanácsi irányelv
2012. január 1-jével lép hatályba, ezért a behajtási jogsegélyre történő Vtv-i hivatkozás
aktualizálása és pontosítása vált szükségessé. Az új behajtási jogsegéllyel annak tárgyi hatálya
a korábbi behozatali és kiviteli vámok mellett kiterjeszthetővé válik a nem közösségi adókra
és díjakra, a vámjogi szankciókra és a vámhatósági eljárás költségeire is.
a(z) 128. §-hoz
Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására
irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU (2010. március 16.) tanácsi irányelv
jogharmonizációját szolgálja.
a(z) 129. §-hoz
E § az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a Vtv. normaszövegében szövegcserés
módosítást alkalmaz.
a(z) 130. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság jogosult a vámazonosító szám (VPID) kiadására. Az állami
adó- és vámhatóság ezentúl az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény keretein belül
szabályozza a VPID szám igénylésére és kiadására vonatkozó rendelkezéseket, ezért a
duplikáció elkerülése érdekében az áthelyezett Vtv-i szabályozás Vtv-ből történő hatályon
kívül helyezése vált szükségessé.
IV.	Fejezet
AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
8.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
a(z) 131. §-hoz
Az Itv. hatályos szövege nem tartalmaz külön rendelkezést a naptári évtől eltérő adóévet
választó személyes illetékmentes szervezet (alapítvány) nyilatkozattételi kötelezettségének
időpontjáról. A Javaslat ezt a joghézagot pótolja.
a(z) 132. §-hoz
A Javaslat egységesíti a kedvezményes illetékmérték alkalmazásának feltételeit az
ingatlanforgalmazók és az ingatlanok pénzügyi lízingjét végző vállalkozók vonatkozásában.
Semmi nem indokolja ugyanis, hogy az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések után
igénybe vehető illetékkedvezmény kritériumai eltérőek legyenek az ingatlanforgalmazók és a
lízingcégek vagyonszerzései során.
a(z) 133. §-hoz
Annak érdekében, hogy a gépjárművek megszerzése után fizetendő illeték jobban igazodjon a
gépjármű értékéhez, a Javaslat szerint nem a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett
cm3-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye
alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű életkorához igazodó differenciálásban.
a(z) 134. §-hoz
A Javaslat szerinti rendelkezés indoka, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan
illetékmentességben részesüljön az egyéni cég egyszemélyes gazdasági társasággá történő
alakulása. Az egyéni cég egyszemélyes gazdasági társasággá alakulása ugyanis nem lehet -
183
illetékmentes - kedvezményezett átalakulás, mivel az egyéni cég nem társaság, így a
kedvezményezett átalakulás feltételének nem felel meg.
Másfelől a Javaslat egységesíti az illetékmentesség alkalmazásának feltételeit a
gépjárműforgalmazók és a gépjárművek pénzügyi lízingjét végző vállalkozók
vonatkozásában. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy a gépjármű-forgalmazási célú
vagyonszerzések után igénybe vehető illetékmentesség kritériumai eltérőek legyenek a
gépjármű-forgalmazók és a lízingcégek vagyonszerzései során.
a(z) 135. §-hoz
A Javaslat módosítja az általános tételű eljárási illeték mértékét a 2005. május 10-étől
hatályos 2200 forintról 3000 forintra.
A Javaslat emellett differenciáltan állapítja meg az Art. szerinti felügyeleti intézkedés iránti
eljáráshoz kapcsolódó illetékkötelezettséget attól függően, hogy az eljárást a felettes
adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.
a(z) 136. §-hoz
A módosítást az indokolja, hogy a méltányosság fogalmát sem az Itv., sem az Art. nem
definiálja, ezért a jogalkalmazás során kérdéseket vetett fel, hogy az adóhatóság mely
eljárása(i) tekinthető(ek) méltányossági eljárásnak. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az
illetékmentesség nem terjed ki a fizetési könnyítés, illetve adómérséklés iránti eljárásra.
Emellett a Javaslat szerint kizárólag az első fokú fogyasztóvédelmi eljárás
kezdeményezésekor alkalmazható az eljárási illetékmentesség. A módosítást az indokolja,
hogy az első fokú eljárás hivatott érdemben a fogyasztói jogok védelmére és érvényesítésére.
a(z) 137. §-hoz
A Javaslat az egyes bírósági eljárási illetékmértékeket módosítja.
a(z) 138. §-hoz
A Javaslat az egyes bírósági eljárási illetékmértékeket módosítja, illetve meghatározza a
csődeljárás és a felszámolási eljárás során benyújtott, illetve a végrehajtási kifogás illetékét.
Emellett a Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a bíróság szerint a kifogás alapos, azt hivatalból
vissza kell téríteni.
a(z) 139. §-hoz
A Javaslat az egyes bírósági eljárási illetékmértékeket módosítja.
a(z) 140. §-hoz
A Javaslat az egyes bírósági eljárási illetékmértékeket módosítja.
a(z) 141. §-hoz
A Javaslat az egyes bírósági eljárási illetékmértékeket módosítja.
a(z) 142. §-hoz
Az illetékkiszabási munka egyszerűsítése jegyében a Javaslat értelmében az adóhatóság az
illetékelőlegről önálló fizetési meghagyást ad ki az ingatlanügyi hatóság ingatlan-
nyilvántartási eljárásban hozott határozatának adóhatóság részére történő továbbítását
követően, szinte automatikusan.
A jelenlegi joggyakorlat szerint az adóhatóság a kibocsátott fizetési meghagyásában egyrészt
közli a vagyonszerzővel a bejelentett érték alapján megállapított illetékelőleg összegét,
másrészt a végleges illetéket (a forgalmi érték alapulvételével fizetendő illeték összegét) is.
184
Ez azonban - az ügyek feltorlódása, illetve a forgalmi érték adóhatóság általi
megállapításának időigényessége miatt - a jellemzően a teljes fizetendő illeték jelentős
hányadát kitevő illetékelőleg előírását több hónappal késlelteti.
A Javaslat szerint az adóhatóság csak az illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelő
fizetési meghagyás kibocsátását követően kezdi meg az ingatlan tényleges forgalmi értékének
vizsgálatát. Amennyiben az adóhatóság a bejelentett értéket nem fogadja el forgalmi
értékként, az illetékről - az illetékelőleget kiszabó fizetési meghagyástól elkülönült - fizetési
meghagyást ad ki, melyben az illeték és az illetékelőleg különbözetét is megjelöli.
Amennyiben viszont a megítélése szerint az elrendelt illetékelőleg-fizetési kötelezettség
alapjául szolgáló bejelentett érték a forgalmi értékkel megegyezik, az illetékről - és az
illetékkülönbözetről - nem kell kiadnia egy újabb fizetési meghagyást. Amennyiben az adózó
tájékoztatást kér arról, hogy az adóhatóság a bejelentett értéket elfogadta-e forgalmi értékként
(és a már megfizetett illetékelőlegen felül további fizetési kötelezettsége nincs a
vagyonszerzés után), mögöttes jogszabályként a Ket. rendelkezései alkalmazandóak (Ket.
28/C. § (3) bekezdés), tehát az adóhatóságnak az ott meghatározott formában kell a
tájékoztatási kötelezettségének eleget tennie. Az illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a
fizetési meghagyás meghozatalára nyitva álló határidő az Art. 125. § (3) bekezdésében
rendezett.
Emellett az illetékelőleg kiszabásának megváltozása szükségessé teszi az illetéktörvény több
rendelkezésének módosítását is.
a(z) 143. §-hoz
Lásd az előző §-ban foglalt indokolást.
a(z) 144. §-hoz
Lásd az előző §-ban foglalt indokolást.
a(z) 145. §-hoz
A Javaslat az ingatlanszerzésekhez kapcsolódó illetékkedvezmények, illetékmentességek
igénybevételéről szóló nyilatkozat megtételének határidejét módosítja és általános jelleggel
rögzíti, hogy a vagyonszerzőnek az ingatlanügyi hatóságnál kell azt megtenni az állami
adóhatóság erre rendszeresített nyomtatványán, a vagyonszerzés bejelentésekor.
a(z) 146. §-hoz
A Javaslat szerint az ingatlanügyi hatóságnak a hozzá érkezett szerződést, illetve minden, az
illetékkiszabáshoz szükséges iratot az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejeződését, vagyis a
tulajdonjog, vagyoni értékű jog bejegyzését, illetve a tulajdonjog fenntartással történő eladás
tényének feljegyzését követő 8 napon belül kell továbbítania az állami adóhatóság részére. Így
az adóhatóság az illetékelőleget, illetve az illetéket főszabály szerint a tulajdonjog tényleges
megszerzését (ingatlan-nyilvántartási bejegyzését) követően szabja ki. A futamidő végén
tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízing esetében, illetve amikor az eladó a vételár
teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogát fenntartja, a tulajdonjog fenntartással történő eladás
tényének feljegyzéséről szóló határozatát kell az ingatlanügyi hatóságnak továbbítani az
adóhatóság részére. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint az illetékkiszabás már
a szerződés földhivatalhoz történő benyújtásával megkezdődik, mikor még a bejegyzési
kérelem teljesíthetőségét nem vizsgálták, a módosítás eredményeként vélhetően csökkeni fog
az illeték-visszatérítések száma is.
A Javaslat emellett speciális, jogvesztő határidőt állapít meg a cserét pótló vételhez
kapcsolódó illetékalap-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentésre, tekintettel arra,
185
hogy a vagyonszerző akkor is alkalmazhatja az Itv. 21. § (5) bekezdésében foglalt
illetékkedvezményt, ha a másik lakástulajdonát a vásárlást követő egy éven belül adja el.
Ebben az esetben azonban a vagyonszerzés bejelentésekor nem nyilatkozhat a kedvező
szabály alkalmazásáról, ezért tehát szükséges az Itv. 91. §-ának kiegészítése, melynek
értelmében a magánszemély vagyonszerző a másik lakástulajdona eladására vonatkozó
szerződés aláírásától számított 30 napon belül jelezheti az állami adóhatóságnál, hogy az
illetékkedvezményt igénybe kívánja venni.
a(z) 147. §-hoz
Az Itv. módosuló szabályainak hatályba lépését rögzíti.
a(z) 148. §-hoz
A javasolt módosítással az Itv. expressis verbis rögzíti, hogy a forgalmi érték egyetlen esetben
sem lehet alacsonyabb a vagyonszerző által bejelentett értéknél.
a(z) 149. §-hoz
Az Itv. hatályos szövege nem tartalmaz külön szabályozást a naptári évtől eltérő adóévet
választó személyes illetékmentes szervezet (alapítvány) nyilatkozattételi kötelezettségének
időpontjáról. A Javaslat ezt a joghézagot pótolja.
A módosítás továbbá az ingatlanszerzésekhez kapcsolódó kedvező szabályok igénybevételére
irányadó határidő egységesítése érdekében szükséges.
Emellett a módosítás révén a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő
engedélyezésének jogköre - a kritériumok változatlanul hagyása mellett - az adópolitikáért
felelős minisztertől átkerül az állami adóhatóság elnökéhez.
a(z) 150. §-hoz
A Javaslat egyfelől az illetékelőleggel kapcsolatos módosításokat tartalmazza, másrészt a
módosítás az ingatlanszerzésekhez kapcsolódó kedvező szabályok igénybevételére irányadó
határidő egységesítése érdekében szükséges. Emellett a hatósági bizonyítvány kiállításáért
fizetendő speciális tételű eljárási illetékmérték hatályon kívül helyezésével lehetővé teszi,
hogy az ilyen eljárásokért akár miniszteri rendelet is igazgatási szolgáltatási díjat vezessen be.
Igazgatási szolgáltatási díj előírása hiányában a hatósági bizonyítványért az általános tételű
eljárási illetéket kell fizetni.
a(z) 151. §-hoz
Mivel az Itv. tervezett 92. § (1) bekezdése fogja tartalmazni azt a rendelkezést, miszerint az
ingatlanügyi hatóság az illetékkiszabáshoz szükséges iratokat az állami adóhatóság részére
továbbítja, az Inytv.-ben felesleges ezt a szabályt megismételni. Erre tekintettel az Inytv.
vonatkozó rendelkezését indokolt hatályon kívül helyezni.
9.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) legfontosabb változása,
hogy a Javaslat kiteljesíti a települési önkormányzatok szabad adó-megállapításhoz fűződő
jogát. A Javaslat az önkormányzati adóztatási mozgástér bővítése keretében lehetővé teszi az
önkormányzat számára az ún. települési adó megállapítását, melyek főbb szabályait - a
jelenlegi helyi adószabályozáshoz képest - nem tartalmazza, azonban több garanciális feltételt
fűz a túladóztatás elkerülése érdekében.
186
Ezért a Javaslat a telekadóztatásban és az építményadóztatásban bővíti az önkormányzatok
adóhatókörét, elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre.
A Htv. egyéb módosításai elsősorban az adóztatási gyakorlatban felmerült jogértelmezési
problémákat orvosolják.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 152. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében a települési önkormányzatok kizárólag a helyi
adótörvényben meghatározott helyi adókat állapíthatják meg. Az így bevezetett helyi
adónemek esetén az önkormányzatok törvényi korlátok között jogosultak az adó mértékének
megállapítására, továbbá - a magánszemélyeket illetően - korlátlan mentesség, kedvezmény
nyújtására.
A Javaslat - ezt az egyébként korántsem szűk körű - meglévő mozgásszabadságot teljesíti ki
azzal, hogy lehetővé teszi olyan adónemek bevezetését is, amelyeknek a főbb szabályait a
helyi adótörvény tételesen nem tartalmazza. A Javaslat értelmében ezek - a helyi adók sajátos
formáját képező - adók az ún. települési adók. Tehát az önkormányzat a jelenlegi helyi
adópaletta mellett egy vagy több, saját maga által alkotott települési adókat is vezethet be
illetékességi területén. Természetesen bizonyos korlátoknak ezen adómegállapítás kapcsán is
kell lenniük, melyeket a helyi adótörvény 9. §-a rögzít.
a(z) 153. §-hoz
A Htv. 3. §-ában rendelkezik azokról a szervezetekről (pl.: MNB Zrt, MNV Zrt.), amelyek
nem tartoznak a helyi adók hatálya alá (az idegenforgalmi adóbeszedés kötelezettsége persze
ezen szervezeteket is terheli), továbbá azokról a szervezetekről, melyeket ún. feltételes helyi
adómentesség illet meg. A feltételes helyi adómentesség valamennyi helyi adóra vonatkozó
személyi mentességet jelent abban az esetben, ha az adott szervezetnek (pl.: társadalmi
szervezet, alapítvány, köztestület, ún. közszolgáltató szervezet) az adóévet megelőző évi
jövedelme után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettsége.
A Javaslat e két adózói körben irányoz elő átcsoportosítást, vizsgálja felül a preferált
szervezetek körét, illetve a feltételes mentesség hatókörét.
A Htv. régi hiátusa, hogy a norma nem emeli ki a törvény hatálya alól a Magyar Államot, a
helyi önkormányzatot, továbbá a helyi és kisebbségi önkormányzatot. Ez nem jelenti azt,
hogy az ide tartozóknak helyi építmény vagy telekadót kellene fizetniük, hiszen az állami-
önkormányzati ingatlanok vagyonkezelője tipikusan költségvetési szerv, mely feltételes helyi
adómentességet élvez. Ugyanakkor a vagyonkezelő költségvetési szervnek a mentesség
tényéről évente bejelentést kellett tenni, ami valójában felesleges adminisztrációs kötelem. A
Javaslat a norma ezen inkonzisztens jellemzőjét küszöböli ki.
Szintén adminisztrációs költség-csökkentési megfontolások miatt emeli ki a Javaslat a helyi
adók hatálya alól - a jelenleg feltételes mentességet élvező - az egyházat és a költségvetési
szervet.
A Javaslat szerint ugyanakkor célszerű és méltányos a feltételes mentesség hatályát
leszűkíteni az építmény- és telekadóban azokra az ingatlanokra, amelyek csak és kizárólag az
adott preferált (jellemzően non-profit) szervezet alapító okirata, alapszabálya szerinti
alaptevékenység kifejtésére szolgálnak. Nem járna tehát a mentesség például az alapítvány,
közszolgáltató szervezet (így: MÁV, Volán társaság) bérbe adott épülete, ingatlana után.
A jelenleg feltételes helyi adómentesként definiált közhasznú szervezet már nem létezik, a
költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény mentességét pedig semmi
187
sem teszi indokolttá. Ezért ezen szerveket a Javaslat szerint jövőben már nem illeti meg ez az
adóelőny.
a(z) 154. §-hoz
A javaslat akként is bővíti az önkormányzatok adóztatási mozgásterét, hogy eltörli az
építmény és telekadó adómaximumát. A túladóztatás elkerülési érdekében azonban az
adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3 %-ánál.
a(z) 155. §-hoz
A Javaslat ésszerű, minimális, alkotmányos és a költségvetési racionalitás szempontjából
fontos korlátokat állít a települési adó megállapítása kapcsán. Egyfelől tárgyi korlátokat:
törvényben rögzített közteher tárgy nem viselhet adót, másfelől személyi korlátot (nem
lehetne adóztatni a Magyar Államot, a költségvetési szervezet, az egyházat és a közszolgáltató
szervezetet).
A Javaslat - a vállalkozások jelenleg is jelentős helyi adó-teherviselésére tekintettel (a helyi
adóbevételek 90 %-a a vállalkozásoktól ered) rögzíti azt, hogy a vállalkozót terhelő települési
adó nem lehet magasabb a vállalkozó iparűzési adójánál. A Javaslat korlátként azt is rögzíti,
hogy az adóalany települési adóterhe az előző adóévi települési adóteherhez képest legfeljebb
20 %-kal emelkedhet. A Javaslat - a jogbiztonság alkotmányos elvére figyelemmel - előírja,
hogy települési adó első ízben történő bevezetése esetén az adóalany fizetési kötelezettsége
(több települési adó esetén is) maximum 10.000 forint lehet.
a(z) 156. §-hoz
A hatályos Htv. értelmében a telekadó hatálya a beépítetlen, belterületi földrészletre terjed ki,
azaz a belterületen fekvő telek azon részére, amelyen sem épület, sem épületnek nem
minősülő építmény (pl.: út, parkoló) nem áll. Nem kell telekadót fizetni továbbá a belterületi
termőföld után sem, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll.
Ez a szabályozás azonban indokolatlanul korlátozza az önkormányzati adóztatási mozgásteret,
s környezetvédelmi szempontból sem kedvező, hiszen éppen azt ösztönzi, hogy a telek-
tulajdonos csökkentse a zöldfelületet, betonozza, aszfaltozza le telkét, mert ez esetben nem
kell telekadót fizetnie.
Ezen megfontolások miatt a Javaslat kiterjeszti a telekadó tárgyi hatályát:
-	a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészletre, továbbá
-	az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészletre.
Továbbra sem kellene telekadót fizetni a külterületi termőföld, valamint a belterületi -
mezőgazdasági művelés alatt álló - termőföld után. Külterületi tanya esetén a tanyához
tartozó földrészlet után szintén nem kellene adót fizetni, ha az adott földrészlet
mezőgazdasági művelés alatt áll. Emellett nem lenne adóköteles a közút és a vasúti pálya,
valamint a vasúti pálya tartozéka által lefedett földterület sem.
Ezzel összefüggésben a Javaslat a Htv. értelmező rendelkezéseiben módosítja a telek
fogalmát, illetve értelmezi a termőföld fogalmát is.
a(z) 157. §-hoz
Az önkormányzati adóztatási lehetőségek bővítése érdekében a Javaslat több telekadó
mentesség megszüntetését irányozza elő. Természetesen az önkormányzat - a
magánszemélyek esetén - továbbra is fenntarthatja ezen mentességeket, sőt tovább bővítheti a
mentességek körét.
188
Mindez azt jelenti, hogy a Javaslat értelmében a következő törvényi mentességek szűnnek
meg a telekadóban:
-	az építési tilalom alatt álló telek 50%-ának mentessége, figyelemmel arra, hogy a
tilalom alatt álló telek is vagyoni értéket képvisel, mindemellett az önkormányzat a
tilalom korlátozó hatását az adómértékben érvényre tudja juttatni,
-	a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telke, mert ezen
szervezetek - közszolgáltató szervezetként - egyébként is feltételes helyi adó
mentességet élveznek,
-	az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége, mert az építményadó-
mentesség köre is szűkül,
-	az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő
(biztonsági) övezet, mert a védőövezet nem jelenti azt, hogy a telek, telekrész ne lenne
hasznosítható.
Fennmarad ugyanakkor a javaslat szerint az erdő művelési ágban lévő belterületi telekrész és
az épület, épületrész rendeltetésszerű használatához szükséges telekrész mentessége. Ez
utóbbi területrész - a hatályos szabályokkal egyezően - az épület, épületrész hasznos
alapterületével egyezik meg. Emellett továbbra is él az építési tilalom alatt álló telek területe
50%-ának mentessége.
a(z) 158. §-hoz
A Javaslat a telekadó-köteles földrészletek bővítése miatt újrakodifikálja, ám alapvetően nem
változtatja meg a telekadó-kötelezettség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó hatályos
rendelkezést. A Javaslat értelmében tehát az adó továbbra is éves adó marad, ami azt jelenti,
hogy az adókötelezettség - egy kivételtől eltekintve - az adóköteles tényállás
bekövetkeztének évét követő évtől keletkezik, s az adókötelezettségre vonatkozó feltételek
megszűntének éve utolsó napjáig tart. A Javaslat ezért felsorolja azokat az eseteket amikor az
adókötelezettség keletkezik, illetve megszűnik, azaz rögzíti azt, hogy mikortól, illetve meddig
minődül egy ingatlan adótárgynak. A Javaslat szerint - a hatályos szabályokkal egyezően - az
adókötelezettség a főszabálytól eltérően a félév első napján keletkezik akkor, ha a telken lévő
épületet lebontják vagy az megsemmisül (az építményadó-kötelezettség ez esetben ezzel egy
időben megszűnik).
a(z) 159. §-hoz
A hatályos Htv. értelmében a lakás utáni építményadót illetően van lehetőség az idős és
elesett (65. életévét betöltött vagy legalább 67%-ban rokkant) embereknek az ún.
adófelfüggesztés jogintézményével élni. Ez azt jelenti, hogy - kérelmük alapján - nem kell az
adót esedékességkor megfizetniük, az adóösszeg és annak kamatai erejéig azonban az
adóhatóság jelzálogot jegyeztet az ingatlanra. A megfizetést tekintve ekként elhalasztott adót
csak akkor kell megfizetni, ha az adóalany a lakást eladja, vagyoni értékű joggal megterheli.
Az adóalany halála esetén a jelzáloggal biztosított adó és a felhalmozott kamatok az örököst
terheli.
A Javaslat az adófelfüggesztés lehetőségét kiterjeszti a magánszemély kommunális adójára is.
a(z) 160. §-hoz
A hatályos Htv. adóbeszedőre vonatkozó 34. §-ának rendelkezése számos idejétmúlt
fogalmat, kategóriát (például: beutalójegy, beutalt) használ. Ezért a Javaslat átfogalmazza és
leegyszerűsíti ezt a rendelkezést. A Javaslat elvi éllel rögzíti, hogy szálláshely ellenérték
fejében történő átengedése esetén az ellenértéket átvevő szállásadó az adó beszedője,
189
ingyenes szállásadás esetén pedig a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult köteles
beszedni az adót.
a(z) 161. §-hoz
A Htv. helyi iparűzési adóalapra vonatkozó hatályos rendelkezése azonos elnevezés alatt teszi
a nettó árbevételből levonhatóvá a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások
értékét és az ún. alvállalkozói teljesítések értékét. Ez a jogtechnikai megoldás azonban
gyakorlatban több esetben félreértést szül. Ezért a Javaslat e két különböző ráfordítás-elemet
önálló nettó árbevétel-csökkentő tényezővé teszi.
A Htv. iparűzési adóalap-szabálya tartalmazza a külföldi telephelyen elért adóalap
mentességére vonatkozó utalást is. Tartalmát tekintve azonban nem mentességről van szó,
hanem arról, hogy az adózó a külföldön létesített telephelyet illetően is élhet az adóalap-
megosztással.
Az adóelszámolás kapcsán felmerülő jogértelmezési, jogalkalmazási problémákra
figyelemmel a Javaslat az iparűzési adóalap-rendelkezésből kiemeli a mentességet, amellett,
hogy kifejezetten rögzíti: az adóalap-megosztás során a külföldön létesített telephelyet is
figyelembe kell venni. A Javaslat a jelenlegi helyzethez képest az adóösszegben változást nem
eredményez, tekintve, hogy a hatályos szabályok alapján a mentes adóalaprészt úgy kell
kiszámítani, hogy a külföldi telephelyre is kell adóalapot osztani (a külföldi telephelyre jutó
adóalaprész után természetesen nem kell adót fizetni).
a(z) 162. §-hoz
A Javaslat - a vállalkozások jelenleg is jelentős helyi adó-teherviselésére (a helyi
adóbevételek 90 %-a a vállalkozásoktól ered) tekintettel lehetővé teszi a települési adó
levonását a helyi iparűzési adóból.
a(z) 163. §-hoz
A Javaslat több értelmező rendelkezést módosít, pontosít.
A Javaslat telekadó hatályának kiterjesztésével összefüggésben módosítja a telek fogalmát,
illetve a - telekadó-szabályozással kapcsolatosan - a termőföld fogalmával kiegészíti az
értelmező rendelkezések körét.
A Javaslat a nettó árbevétel fogalmának tartalmi értelemben vett változatlansága mellett
szerkeszti át a definíciót, s egyben a társasági adótörvény szerinti társasági adóalap-csökkentő
tétellel teljes mértékben szinkronba hozza az alapkutatás, alkalmazott kutatás kísérleti
fejlesztés közvetlen költsége fogalmát.
a(z) 164. §-hoz
A Javaslat - az önkormányzati adóztatási mozgástér bővítések keretében - hatályon kívül
helyezi a helyi építményadó, valamint a telekadó törvényi felső adómértékét. Ezáltal az
önkormányzatok építmény- és telekadó mérték-megállapításának legfontosabb korlátja az
lesz, hogy az adó összege nem haladhatja meg az adótárgy (ingatlan) forgalmi értékének 3 %-
át.
A Javaslat az egyértelmű jogértelmezés érdekében hatályon kívül helyezi a Htv-ből a
számított érték szerinti adóztatásra vonatkozó szövegrészeket, utalásokat, definíciókat, illetve
néhány, a jogalkalmazás egyértelműségét kizáró szövegrészt. Az önkormányzati adóztatási
lehetőségek bővítése érdekében a Javaslat több építményadó mentességet helyez hatályon
kívül. Természetesen az önkormányzat - a magánszemélyek esetén - továbbra is fenntarthatja
ezen mentességeket, sőt tovább bővítheti a mentességek körét.
190
Az építményadóban a Javaslat szerint az alábbi mentességek szűnnek meg:
-	gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli
lakásból 100 m2, tekintve, hogy az önkormányzatok mentesíthetik ezen ingatlanokat,
-	szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények
céljára szolgáló helyiségek mentessége, mert ez a mentesség kizárólag az ilyen
intézményeket profit-orientáltan működtető szervezetek számára jelent előnyt, ami
indokolatlan, hiszen az adó fedezetét az üzleti tevékenység jelenti (az állami-
önkormányzati fenntartású intézményeket magában foglaló épületek után jelenleg és a
jövőben sem kell adót fizetni).
10.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) módosítását a
Javaslat elsősorban azért irányozza elő, mert a tételes adókat (így a gépjárműadót és a
cégautóadót), továbbá a környezetvédelmi kedvezményeket időszakonként szükséges
felülvizsgálni.
Ezen túlmenően a Javaslat az egyértelmű jogértelmezés, illetve a cégautóadó esetében az
adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében irányozza elő a Gjt. több §-ának
módosítását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 165. §-hoz
A Gjt. az adótárgy meghatározásánál az „érvényes” rendszámtábla létét is feltételül szabja,
noha e jelző 2004. január 1-jétől - a hatósági adatszolgáltatáson alapuló gépjárműadóztatás
bevezetése okán - kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a járműnyilvántartásban akkor még
szereplő több százezer régi rendszámú (két betű és négy számjegyű) járműre ne terjedjen ki a
törvény hatálya. Időközben az említett régi rendszámú járművek közlekedési igazgatási sorsa
rendeződött, valamint a tárgyi adókötelezettség fennállását a Gjt. a jármű forgalomba
helyezettségéhez - s nem a rendszámtábla érvényességéhez - köti.
Mindebből következően a rendszámtábla jelzőjeként szereplő „érvényes” normaszöveg
fenntartása szükségtelen, zavaró tényező, ezért a Javaslat korrigálja a Gjt 1. §-át. A Gjt 1. §-
ának Javaslat szerinti módosítását az is szükségessé teszi, hogy 2012. január 1-jétől
megszűnik a külföldi gépjárművek adója.
a(z) 166. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) alapján a
székhellyel és telephellyel (telephelyekkel) rendelkező vállalkozó esetén a Közúti
Járműnyilvántartás (Járműnyilvántartás) címadat-rovata - a vállalkozó döntése szerinti -
egyetlen címet tartalmaz. A gépjárműadóztatás pedig 2004. évtől a Járműnyilvántartás
tartalmán és az abból a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
által évi, illetve havi rendszerességgel szolgáltatott adatokon alapul. Ehhez képest a Gjt.
illetékességi szabályai a székhely és telephely együttes címadat-rovatban való feltüntetésére is
előír szabályozást.
A Javaslat tehát a Gjt. illetékességi szabályainak olyan - technikai jellegű - módosítását
fogalmazza meg, mely összhangot teremt a Kknyt-vel és a Járműnyilvántartás
adattartalmával.
191
a(z) 167. §-hoz
A Gjt. cégauatóadóra vonatkozó 2009. február 1-je óta hatályos rendelkezése értelmében
kétféle adótétel létezik: 1600 cm3 hengerűrtartalomig 7000 Ft/hó, afölötti hengerűrtartalmú
hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén pedig15000 Ft/hó.
Annak ellenére tehát, hogy az adónem vagyoni típusú adó, az adótételek jelenlegi rendszere
mindezt nem juttatja kellő hatékonysággal érvényre, mert nem tesz markáns különbséget az
egyes személygépkocsik között az azok által képviselt vagyoni érték függvényében.
Mindemellett a cégautóadó összegét tekintve a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe
lehet venni, hiszen az adó összege elégséges nagyságú ahhoz, hogy a környezetvédelmi
megfontolások miatti differenciálás kellő terelő hatást fejtsen ki.
A Javaslat ezen szempontokra figyelemmel differenciáltabbá teszi a fizetendő adó összegét. A
Javaslat értelmében személygépkocsik utáni cégautóadó összege a környezetre gyakorolt
(kedvező, kevésbé kedvező, káros) hatásuk (a környezetvédelmi osztályba sorolás szerint
kategorizálva) és a piaci értéküket leginkább kifejezni képes négy kW kategória kombinációja
eredményeként létrehozott 12 adótétel havi összegének eredőjeként állna elő.
Ezen adóstruktúra-változtatás mellett a Javaslat megfogalmazza az adószint növelését is.
a(z) 168. §-hoz
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rövid- és középtávú kormányzati
programról szóló 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat 2. pontja értelmében a vállalkozók
adóadminisztrációjának csökkentése érdekében a cégautóadó szabályait is a költségvetési
egyensúly és bevételek sérelmével nem járó módon éves egyszeri bevallási és fizetési
kötelezettséggé kell átalakítani. A cél az, hogy az adózók mai negyedévi bevallási és
befizetési kötelezettségével járó adminisztrációs terhe az évi egyszeri bevallás-benyújtással és
fizetéssel jelentősen mérséklődjön.
A Kormányhatározatban meghatározott feladat végrehajtása - az abban jelölt szempontok
maradéktalan figyelembe vételével - és a cégautóadó kötelezettség különböző tényállási
elemei differenciált szabályozást tesz szükségessé.
A Javaslat ezért rögzíti, hogy a nem magánszemély tulajdonában álló és belföldi rendszámmal
ellátott személygépkocsik - egyébiránt az adóköteles gépjárművek túlnyomó többsége -
esetén az adófizetési kötelezettséget - a költségvetési bevételkiesés vagy/és kamatveszteség
elkerülése érdekében - az év első hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni. Abban az esetben
ugyanakkor, ha a nem magánszemély adóalany év közben vásárol belföldi forgalmi
rendszámú személygépkocsit a fizetési kötelezettségét a vásárlás hónapját követő hónap 20.
napjáig köteles teljesíteni. A Javaslat a nem cégtulajdonú és/vagy külföldi rendszámos
személygépkocsik esetében - amelyek után az adókötelezettséget a költségelszámolás ténye
konstituálja - az évi egyszeri adófizetést az adóév végére, december 20-ra írja elő.
A Javaslat szerint az adó bevallását bármely személygépkocsi után évente egyszer, december
20-ig kell benyújtani.
a(z) 169. §-hoz
A Javaslat a tehergépjárművek, autóbuszok utáni gépjármű-adókedvezménnyel és a
cégautóadó adótételeivel összefüggésben értelmezi a környezetvédelmi osztály-jelzés
fogalmát.
a(z) 170. §-hoz
A Gjt. hatályos szabályozása alapján az évente 40 járat feletti kombinált árufuvarozást
teljesítő - belföldön 100 km közút mellett vízi és/vagy vasutat is igénybe vevő -, belföldön
192
bejegyezett tehergépjármű utáni adóból 10 %-os mértékű kedvezmény jár. A belföldi
tehergépjárművek üzemeltetői - a hazai célállomások közötti rövid távolság, a szolgáltatás
közúthasználatnál fennálló magas költségei és a jelentős időveszteség miatt - évek óta nem
vesznek igénybe kombinált árufuvarozást. A kedvezmény fenntartása értelmetlen,
feleslegesen növeli a norma terjedelmét, az adó áttekinthetőségét. Erre tekintettel a Javaslat az
adókedvezményt hatályon kívül helyezi.
A Gjt. - külföldön nyilvántartott gépjárművekre vonatkozó - hatálya (2004. május 1-je óta)
csak az EU-n kívüli államokban bejegyzett tehergépjárművekre terjed ki. A tehergépjárművek
közúti árufuvarozási engedéllyel közlekedhetnek hazánkban, melyek adómentesek vagy
adókötelesek lehetnek. A nemzetközi egyezményekben biztosított adómentesség, illetve a
közúti fuvarozási vegyesbizottságok által (a felek fuvarozói igényei szerint) megállapított,
szinte csak adómentes engedélycsere következtében a külföldi fuvarozók (jellemzően török,
moldáv, kazah) évente összesen 10.000 db-nál kevesebb adóköteles engedélyt használnak fel,
az adóból származó bevétel nem éri el a 100 millió forintot. Tekintve, hogy adóztatás
(ellenőrzés) költségei aránytalanul magasak a bevételhez képest, a Javaslat - csökkentve az
adónemek számát - hatályon kívül helyezi a külföldi gépjárművek adóját megállapító, és
azokkal összefüggő rendelkezéseket.
11.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. LXXXIV. törvény módosítása
a(z) 171. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján a gépjármű tulajdonváltozása esetén a feleket bejelentési
kötelezettség terheli az okmányiroda felé, mely bejelentés az adózás rendjéről szóló törvény
alapján adóbevallást is magában foglalja. Ha a tulajdonváltozást csak a régi tulajdonos jelenti
be az okmányirodához, akkor ő a következő adóévtől már nem adóalany, a tőle tulajdonjogot
szerzőt kell az adó alanyának tekinteni az anyagi törvény alapján. Ehhez a tulajdonszerzők
adatait az önkormányzati adóhatóságnak meg kell ismernie, a jelenlegi okmányirodai
nyilvántartásban ezen adatok azonban nem állnak rendelkezésre, amely gépjárműadó-bevétel
kiesést, míg késedelmes bejelentés következményeként kamatveszteséget eredményez az
illetékes önkormányzatnál.
A módosítás következtében az okmányiroda a régi tulajdonos változás-bejelentése (teljes
bizonyító erejű magánokirat, azaz tulajdonátruházási szerződés) alapján a
Járműnyilvántartásban rögzíti a tulajdonszerzőre vonatkozó adatokat, melyek a KEK KH
adatszolgáltatása nyomán a tulajdonszerző terhére történő gépjárműadó kivetéséhez az
önkormányzati adóhatóságoknak alapul szolgálnak.
A helyi iparűzési adóban nyerhető adóelőny érdekében több, jellemzően
árufuvarozó/személy szállító cég ún. székhelyszolgáltatást nyújtó településre helyezi át
székhelyét, cégjegyzék szerinti telephelyét. A cégjogi új székhely/telephely szerinti
településen a járművek azonban nem közlekednek, mivel a székhely/telephely címéül szolgáló
ingatlan alkalmatlan arra, hogy az a járművek tárolási és karbantartási helyéül szolgáljon.
Mindez az adóztatásban jelentkező előny mellett cégjogilag is aggályos, illetőleg a tényleges
tárolási hely szerinti településen jelentkező környezetszennyezésből eredő károk
kompenzálását kizárja.
A Javaslat szerinti módosítás arra irányul, hogy 3,5 tonna össztömeget meghaladó
tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető vállalkozó székhely, telephely címeként csak olyan
települési cím bejegyzését kérhesse az okmányirodától, amely e járművek cégjegyzék szerinti
telephelyéül és tényleges tárolási és karbantartási helyéül is szolgál, ez utóbbi feltétel
teljesülését az ügyfél az önkormányzat jegyzőjétől beszerzett okirattal köteles igazolni.
193
12. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egészségügy forrásainak bővítése érdekében a népegészségügyi termékadóról szóló 2011.
évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) egy új adónemmel a baleseti adóval egészül ki,
valamint az adónem tárgyi hatálya is bővül.
Az egészségügyi bevételi források egyik formája lesz a baleseti adó. A baleseti adó abból a
felismerésből indul ki, hogy a gépjárműhasználat nagyobb baleseti kockázatot hordoz. A
balesetek során előálló sérülések súlyosabbak, ekkor az egészség helyreállítása, a rehabilitáció
fokozott terhelést jelent az egészségügyi ellátórendszer számára.
Az egészségre gyakorolt negatív hatása okán adóköteles termékké válik az ízesített sör, az
alkoholos frissítő is. Az adó terelési hatásának erősítése érdekében - az energiaital kivételével
-	emelkednek a hatályos törvény szerinti termékek adótételei is. Emellett - az adóelkerülés
lehetőségét megakadályozandó, illetve az egyértelmű jogértelmezés érdekében - a módosítás
több pontosítást is tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 172. §-hoz
A Javaslat értelmében a Neta tv. egy új adónemmel, a baleseti adóval egészül ki. Ezért a
Javaslat a Neta tv. szerkezetét akként változtatja meg, hogy a jelenlegi §-okat egy önálló cím,
a népegészségügyi termékadó cím alá rendezi.
a(z) 173. §-hoz
A Javaslat pontosítja az előrecsomagolt termék fogalmát, s azt is előrecsomagolt terméknek
tekinti, amely esetben a terméket darabonként csomagolják be, a fogyasztó számára történő
értékesítése pedig darabonként vagy tömeg alapján történik. A Javaslat az egyértelmű
jogalkalmazás érdekében rögzíti a teljesítési időpont, a taurin és a sör fogalmát.
a(z) 174. §-hoz
A Neta tv. értelmében azok az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények
adókötelesek, melyek esetén a termék hozzáadott cukortartalma meghalad egy bizonyos
értéket (üdítőital esetén 8 gramm/100 milliliter, cukrozott készítmény esetén 25 gramm/100
gramm).
Problémát jelent azonban a vámhatóság és az adózó számára a hozzáadott cukortartalom
meghatározása, ha a terméknek van olyan összetevője, amely alapján saját cukortartalommal
rendelkezik (pl.: gyümölcstartalmú italok, sütemények). Ezért a javaslat akként változtatja az
üdítőitalok és a cukrozott készítmények fogalmát, hogy az adókötelezettség feltételének csak
azt kell tekinteni, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot és mennyi az össz-
cukortartalma.
Az adóköteles termékköröknél az üdítőital fogalmának meghatározásánál a 25 %
gyümölcshányadot tartalmazó italok, sűrítmények, nektárok, gyümölcslevek a hatályos
szabályozás értelmében nem tartoznak az adó hatálya alá. A Javaslat - hasonló élettani
hatásuk miatt - az adó hatálya alá nem tartozó termékek körét kibővíti a legalább 25 %
zöldséghányadot tartalmazó italokkal, sűrítményekkel, nektárokkal, zöldséglevekkel.
Az adóelkerülés megakadályozása érdekében a Javaslat módosítja az energiaital fogalmát is.
A jelenlegi 8 %-os cukortartalomra vonatkozó korlátot eltörli, valamint rögzíti, hogy a termék
akkor adóköteles, ha koffeint és taurint tartalmaz (ez utóbbi valamennyi energiaital lényegi
összetevője), ideértve azt az esetet is, ha a koffeint vagy a tautrint valamely összetevője
194
tartalmazza. Ez a megfogalmazás megakadályozza, hogy a koffeint más - hasonló élettani
hatást okozó - összetevővel kiváltani szándékozó energiaital-gyártó az adót elkerülje.
A Javaslat szerint adókötelessé válik az un. ízesített sör. Ez a kategória a piacon az utóbbi
időben nagyszámban megjelenő gyümölcsös (narancsos, citromos, grépfruitos, almás) söröket
öleli fel, amelyek közös jellemzője, hogy üdítőital és sör keveréke és alkoholtartalma
rendkívül alacsony (3 % alatti). Ezen termékkör népegészségügyi termékadóval történő
adóztatását az indokolja, hogy egyrészt jelentős mértékben tartalmaz cukrot, másrészt
üdítőital jellegére tekintettel a fiatalok is szívesen fogyasztják, így tulajdonképp segít az
alkoholra való rászokásban.
Ugyancsak bővíti a Javaslat a termékadó-köteles termékkört az un. alkoholos frissítőkkel,
(long drinkekkel), amelyek közös jellemzője hogy üdítőital és alkohol (rövid ital) keveréke és
alkoholtartalma szintén alacsony (5 % alatti). Ezen termékeknek az adó alá történő bevonását
az ízesített söröknél leírt szempontok indokolják.
a(z) 175. §-hoz
A Javaslat egyfelől megemeli a hatályos termékkör esetében az adó mértékét, másfelől az
újonnan adókötelessé váló termékek esetén rögzíti az adó mértékét.
Mindezek alapján az üdítőitalok adómértéke 5 Ft/literről 7 Ft/literre, a cukrozott
készítmények adómértéke 100 Ft/kg-ról 150 Ft/kg-ra, a sós snackek és az ételízesítők
adómértéke 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra változik.
Az ízesített sörök adómértéke és az alkoholos frissítők adómértéke azonos 20 Ft/liter lesz.
a(z) 176. §-hoz
A Javaslat szerint a népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az
Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.
a(z) 177. §-hoz
A Javaslat szerint a Neta tv egy új adónemmel bővül. A gépjárműhasználattal szükségszerűen
együttjáró baleseti kockázat okán a gépjármű üzembentartójának baleseti adó fizetési
kötelezettsége keletkezik. Az adókötelezettség - a Javaslat értelmében - a kötelező
felelősségbiztosítási díjfizetési kötelezettséghez kötődik, tekintve, hogy e díj összege kifejezi
a biztosítotthoz (gépjárműhasználóhoz) kapcsolódó baleseti kockázat nagyságát.
Az adó alanya - a Javaslat szerint - a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló gépjármű
üzembentartója, az adó alapja pedig az általa fizetendő kötelező gépjármű-felelősség
biztosítás éves díja. Határozott időtartamú biztosítás esetén az adó alapja a határozott
időtartamra kalkulált biztosítási díj. A Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartamra továbbá a
a biztosítási díjjal le nem fedett időtartamra (a türelmi idő és a forgalomból való kivonásig
terjedő időtartam) az adó alapja a fedezetlenségi díj napi összege szorozva a fedezetlenségi
időtartam és a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjainak számával.Az adó mértéke a
Javaslat értelmében 30%.
A Javaslat értelmében - főszabályként - az adó beszedéses adóként működik. A biztosító az
adót az esedékes biztosítási díjjal együtt szedi be az adóalanytól, majd a beszedett összeget -
a beszedést követő hó 15. napjáig - befizeti az állami adóhatósághoz. A beszedés kockázata -
a türelmi időben esedékes biztosítási díjra eső adó kivételével - a biztosító felelőssége, az
adót ugyanis akkor is köteles megfizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. A Javaslat azt is
rögzíti, hogy ha a biztosított a biztosítási díj és a baleseti adó együttes összegénél kevesebbet,
de a baleseti adó esedékes összegénél többet fizet, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adót
fizette meg. Ez a rendelkezés a mögöttes felelősséget viselő biztosítók védelmét is szolgálja,
195
mert ez esetben - a biztosítási díj kiegyenlítésének elmaradása okán - a biztosítási
jogviszonyt a vonatkozó biztosítási jogszabályok alapján egyoldalúan felmondhatják.
A Javaslat értelmében határon átnyúló biztosítási szolgáltatás esetén, továbbá a biztosítási
díjjal le nem fedett időtartam (a türelmi idő és a forgalomból való kivonásig terjedő
időtartam) vonatkozásában a főszabálytól eltérően az adó alanya önadózással teljesíti
adókötelezettségét, azaz saját maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót, a biztosítási
díj esedékességét követő hónap 15. napjáig.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy miként kell eljárni abban az esetben, ha a biztosítási díj
(vagy annak egy része) bármely okból a biztosított számára visszajár és a díj után a biztosító
vagy az adóalany az adót megfizette. Ebben az esetben a biztosítónak a beszedett adót az adó
alanyának a visszajáró díjjal együtt visszafizeti, az adókötelezettséget önadózással teljesítő
adóalany pedig az adó-visszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza a megfizetett adót.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ha a biztosítási időszak kezdete 2012. január 1-je előtti
nap, akkor az adókötelezettség csak 2012. január 1-jétől áll fenn. Emellett azt is átmeneti
rendelkezés írja elő, hogy ha a biztosítási díjat a 2012. január 1-je utáni biztosítási időszakra
2012. január 1-jét megelőzően fizették meg, akkor 2012. február 15-ig kell az így megfizetett
biztosítási díj utáni adót az állami adóhatóság számlájára megfizetni.
a(z) 178. §-hoz
A Javaslat kisebb hivatkozásbeli pontosítást eszközöl a normán.
a(z) 179. §-hoz
A Neta tv. értelmében - az Európai Bizottság döntésétől függő hatálybalépéssel - lehetőség
lenne a termékadó összegét csökkenteni, ha az előző adóévhez képest az adóalany növeli
foglalkoztatottak létszámát (2 millió Ft/többletfoglalkoztatott).
Ez az adóelőny ugyanakkor egyfelől rendszeridegen egy forgalmi adóban, másfelől pedig az
adóelőny engedélyezett állami támogatásként való elfogadása erősen kétséges. Ezért a
Javaslat előirányozza a még hatályba nem lépett adókedvezmény hatályon kívül helyezését.
a(z) 180. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
V.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
13.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
a(z) 181. §-hoz
Alapelvi szinten rögzítésre kerül, hogy a biztosítottaknak járó tb-ellátásokra való
jogosultságot az egyéni befizetéseik teremtik meg, és hogy a munkáltatói járulék nem más,
mint az ellátásokhoz való - szolidaritási elven alapuló - hozzájárulás, vagyis a
közfinanszírozott felosztó-kirovó rendszerek fedezetének olyan szolidaritási része, amely
jogosultságot nem hoz létre.
196
a(z) 182. §-hoz
A biztosítottak körének szélesítése céljából azok a nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas
vállalkozónak minősülnek a javaslat szerint, akik eddig (gyakran ingyenes) megbízás alapján
látták el a cégükben az ügyvezetői feladatokat, ezáltal a minimális járulékalap utáni
járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Ha a tag az ügyvezetői feladatokon túl
személyesen is közreműködik a cégben, akkor ügyvezetőként továbbra is a társasági jogi
szabályok szerinti jogviszonya (kvázi megbízás vagy munkaviszony) határozza meg a
biztosítási kötelezettségét.
a(z) 183. §-hoz
A Javaslat a Tbj. 5. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggő szövegpontosítást tartalmaz
arra az esetre, ha a munkavállaló egy másik tagállamban folytatott keresőtevékenysége
alapján válik a magyar jog szerint biztosítottá.
a(z) 184. §-hoz
A nyugdíjrendszer finanszírozási reformja keretében a jelenlegi rokkantsági ellátások
átalakulnak, és finanszírozásuk átkerül az Egészségbiztosítási Alapba. Mivel korábban a
rokkantsági kockázatnak nem volt meg az önálló járulékfedezete, ezért indokolt ezen
intézkedéssel párhuzamosan megteremteni az új egészségkárosodással összefüggő pénzbeli
ellátások pénzügyi forrását.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forintról 5400 forintra emelkedik.
a(z) 185. §-hoz
A járulékalap szélesítése érdekében a javaslat szerint megszűnik egyes jövedelmek
(végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb.) egészségbiztosítási járulék alóli
mentessége.
a(z) 186. §-hoz
A nyugdíj-hozzájárulás bevezetésével összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 187. §-hoz
A Javaslat szerint az egészségügyi ellátásokhoz fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás
érdekében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék tekintetében új járulékalap-
minimum kerül bevezetésre a főállású vállalkozóknál, amely a tárgyév első napján érvényes
minimálbér másfélszerese. Megszűnik továbbá a minimális járulékalap havi átlagos
számításával kapcsolatos szabály. A nyugdíj befizetések minimális alapja továbbra is a
minimálbér, illetve a garantált bérminimum.
a(z) 188. §-hoz
A javaslat szerint az egészségügyi ellátásokhoz fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás
érdekében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék tekintetében új járulékalap-
minimum kerül bevezetésre a főállású vállalkozóknál, amely a tárgyév első napján érvényes
minimálbér másfélszerese. Megszűnik továbbá a minimális járulékalap havi átlagos
számításával kapcsolatos szabály. A nyugdíj befizetések minimális alapja továbbra is a
minimálbér, illetve a garantált bérminimum.
a(z) 189. §-hoz
A javaslat szerint az egészségügyi ellátásokhoz fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás
érdekében új járulékalap kerül bevezetésre a főállású evás egyéni vállalkozóknál amely a
197
tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese. A nyugdíj befizetések alapja
továbbra is a minimálbér, illetve a garantált bérminimum.
a(z) 190. §-hoz
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2011. december 1-jétől nem fizetnek nyugdíjjárulékot, ennek
átvezetése szükséges az őstermelői szabályoknál is.
a(z) 191. §-hoz
A pénztártagnak nincs nyugdíjjárulék alapja, ezért szükséges a tagdíjalapot meghatározó
rendelkezés pontosítása.
a(z) 192. §-hoz
A javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztárak felé kell közvetlenül bevallani
és befizetni. A tagdíjjal összefüggő adminisztrációban az állami adóhatóságnak az a feladata
marad, hogy a tagdíj- és pótléktartozást adók módjára behajtja a pénztár megkeresése alapján.
Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat kormányrendelet fogja tartalmazni.
a(z) 193. §-hoz
A javasolt átmeneti rendelkezés alapján a tag 2012 előtti tagsági jogviszonyával összefüggő
pót- és helyesbítő bevallásokat a foglalkoztató a tag magánnyugdíjpénztárához, és nem az
állami adóhatósághoz nyújtja be.
a(z) 194. §-hoz
Az 1%-pontos járulékemelés miatt szükséges az E. Alap és az MPA közötti százalékos
megosztás módosítása.
a(z) 195. §-hoz
A Tbj. 56/C. § jelenleg hatályos (1) bekezdésének végrehajtása nem biztosítható. Az
visszaigénylésekkel összefüggő utalásokat ugyanis a magán-nyugdíjpénztári számlák terhére
kellene teljesíteni, az utaláshoz szükséges fedezet azonban az érintett költségvetési számlákon
nem áll rendelkezésre, mivel a magán-nyugdíjpénztári adónemekhez kapcsolódó költségvetési
számlák egyenlegét a Magyar Államkincstár naponta átutalja a magánnyugdíjpénztárak
részére. A javaslat szerint a túlfizetés visszaigénylésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap
biztosítaná. A téves befizetéseket a pénztár - amennyiben azokat nem tudja bevallás alapján
pénztártagra lekönyvelni - havonta köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, mivel a
foglalkoztatók az téves befizetésieket az adóhatóságon keresztül a Nyugdíjbiztosítási Alap
terhére kapják vissza.
a(z) 196. §-hoz
A javaslat érdemi változtatást nem tartalmaz, pusztán jogszabály-szerkesztési okok indokolják
-	a jelenleg hatályos Tbj. 51. § (6) bekezdés negyedik mondata és az 56/D. § (1) bekezdés
kerülnek összevonásra.
a(z) 197. §-hoz
Annak érdekében, hogy a 2007. év előtti biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó, a tb-
nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokat érintő tagdíjhátralékok végrehajtása is biztosított
legyen, a magánnyugdíjpénztárak átadják az adóhatóságnak a végrehajtási eljárás
lefolytatásához szükséges adatokat (mely foglalkoztató, mely tagok után, mennyi tagdíjjal
tartozik).
A felszámolási eljárás esetére jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, ami alapján meg
lehetne pontosan határozni, hogy a tb-nyugdíjrendszerbe visszalépő tag megtérült követelése
198
pontosan kit illet meg. A javaslat ezért előírja, hogy a vagyonátadást követően, felszámolás
során megtérült összeg jogosultja a Nyugdíjbiztosítási Alap.
a(z) 198. §-hoz
A harmadik államokból Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókat érintő, 2010-ben
kihirdetett és 2012-ben hatálya lépő rendelkezéshez kapcsolódó átmeneti szabályt állapít meg.
a(z) 199. §-hoz
A javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztárak felé kell közvetlenül bevallani
és befizetni. A tagdíjjal összefüggő adminisztrációban az állami adóhatóságnak az a feladata
marad, hogy a tagdíj- és pótléktartozást adók módjára behajtja a pénztár megkeresése alapján.
Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat kormányrendelet fogja tartalmazni.
a(z) 200. §-hoz
A Tbj. módosításokhoz kapcsolódó átvezetést tartalmaz.
a(z) 201. §-hoz
Megszűnik a segítő családtag mint önálló tb-kategória. Azokra az esetekre, amikor nincs
szükség teljes munkaidős alkalmazottra, megfelelő alternatívát nyújt a 2010 augusztusában
bevezetett egyszerűsített foglalkoztatás, melynek keretében egyszerűsített adminisztráció és
alacsony közteher mellett közeli hozzátartozó is foglalkoztatható. A járulékalap szélesítése
érdekében megszűnik a másodállások 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli
mentessége. A javaslat továbbá a Tbj. módosításokhoz kapcsolódó átvezetéseket tartalmaz.
14.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
a(z) 202. §-hoz
A százalékos eho alapja: kamatkedvezménynél az adóalap (és nem a korábbi szabályok
szerinti jövedelem) lesz a 27%-os eho alapja.
a(z) 203. §-hoz
Egy 2009-ben elfogadott módosítás túlzott mértékben megnövelte az átalányadós kistermelők
eho kötelezettségét, a jelenlegi javaslat felére csökkenti azt.
VI.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását a vállalkozásokat terhelő
adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye, a könyvviteli szolgáltatást végzők
kötelező továbbképzési rendszerének megújítása, valamint a gyakorlatban felmerült kérdések
rendezésének igénye indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
15.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
a(z) 204. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés
definíciója az innovációs törvényben meghatározásra kerül, az egységes jogalkalmazás
199
érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számviteli törvény alkalmazásakor is az
innovációs törvény definícióit kell használni.
Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci
értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken
kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében a Javaslat előírja,
hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke - a
főszabálytól eltérően - a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla
értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni.
a(z) 205. §-hoz
A nemzeti számviteli standardalkotási folyamattal párhuzamosan a számviteli törvénynek
szükséges előírnia, hogy a jövőben miniszteri rendelettel kihirdetett, hatályba lépő nemzeti
számviteli standardokat a számviteli törvény alanyainak alkalmazniuk kell. A Javaslat ezt a
rendelkezést építi be a törvénybe.
a(z) 206. §-hoz
A jelenleg hatályos számviteli előírások nem egyértelműek a tekintetben, hogy milyen
számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi
fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel
az elmúlt időszakban.
A gyakorlati kérdések rendezésére, az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt
a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi
fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan olyan módon, hogy a
fióktelepek a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásit kötelesen értelemszerűen
alkalmazni.
a(z) 207. §-hoz
A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készítő
vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül
bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló
készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához
szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is
alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere.
A Javaslat továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő
(mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a
közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is.
a(z) 208. §-hoz
Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves
beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudás
szükséges, a Javaslat előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló
üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók,
valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint csak IFRS
minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik azokat.
a(z) 209. §-hoz
A Javaslat felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő
vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a
saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a
200
hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő
vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a
számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe
vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra
időzítheti a beszámoló összeállítását.
a(z) 210. §-hoz
Az ásványkincsek kutatásával kapcsolatosan felmerülő, általában jelentős költségek a
számviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba. Az
eredményes kutatófúrások után létrehozott tárgyi eszközök bekerülési értékébe nem
tartozhatnak ezek a költségek, hiszen ekkor az aktivált eszközérték jelentősen magasabb lenne
annak piaci értékénél. A kutatási költségek nem tekinthetők kísérleti fejlesztés aktivált
értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása,
hanem a föld mélyében lévő ásványkincsek (bizonytalan kimenetelű) felszínre hozása.
Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése (többek között a szeizmikus, vagy robbantásos
vizsgálatok), a kutatófúrások elvégzése során felmerült költségeket azonban nem indokolt
egyetlen üzleti évet terhelő költségeknek tekinteni, ezért azokat eszközként aktiválni kell, a
költségeknek több év eredményében való megjelenítése érdekében. A megjelenítésre a
Javaslat az alapítás-átszervezés aktivált értéke mérlegtételt írja elő.
Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében eredménytelen
lesz (nem sikerül megtalálni az ásványkincset), vagy annak kitermelése nem gazdaságos,
akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés
elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból.
a(z) 211. §-hoz
A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztrációs terhek
csökkentését eredményezi a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, a visszaváltható
részvények bevonásának saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni
elszámolásának előírása. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz
való közelítését is szolgálja.
a(z) 212. §-hoz
A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy
cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó
rendelkezések szerint - eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól - annak
összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők
alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti
vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a
kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós
kép követelményének.
A probléma megoldásaként a Javaslat az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy
cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz.
a(z) 213. §-hoz
A könyvvezetési és nyilvántartási egyszerűsítés érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy
nemcsak a csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező vásárolt eszközök
esetében alkalmazható az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel
történő értékelés, hanem az ilyen jellemzőkkel bíró saját termelésű készletekre is. A Javaslat
201
emellett egyértelműen rögzíti, hogy a leltározás két lehetséges módja a mennyiségi felvétel,
illetve az egyeztetés.
a(z) 214. §-hoz
Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni.
A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak,
amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek
az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató
azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles - az energiahordozó árán felül -
felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A Javaslat e tételek számviteli elszámolását
jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz
beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a
villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen
energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni.
a(z) 215. §-hoz
A Javaslat a devizáért, valutáért beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások bekerülési
értékét pontosítja. A módosítás szerint a beszerzés devizaösszegének, valutaösszegének
forintértékét a 60. § (4)-(6) bekezdés szerinti árfolyamon kell meghatározni. A Javaslat
szerint a valutában beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások esetében - az egyszerűbb
könyvviteli elszámolás érdekében - a vállalkozó dönthet úgy is, hogy az ellenértékként
kifizetett valutaösszegnek a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéke lesz a
beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás értéke.
a(z) 216. §-hoz
Lásd a(z) 204. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 217. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy az
alapítás-átszervezés aktivált értéke után is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni,
amennyiben annak bevételekben való megtérülése nem biztosított.
a(z) 218. §-hoz
A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi
pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő
átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a
vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Javaslat ennek érdekében
tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is
alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot.
a(z) 219. §-hoz
Az üzleti év végi számviteli záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek
alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen tartalmazza a vállalkozónak a
mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a vállalkozó - bármilyen nyilvántartást vezet év közben - köteles
minden évben a leltárba bekerülő adatok valódiságát a főkönyvi könyvelés és az analitikus
nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenőrizni.
A Javaslat arról is rendelkezik, hogy bár általános esetben az a vállalkozó, amely a számviteli
alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, nem köteles a leltárban
szereplő adatokat tételes mennyiségi felvétellel ellenőrizni, legalább háromévente ilyenkor is
kötelező legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel. A csak értékben
202
kimutatható eszközök, források körében a vállalkozó minden üzleti évben, a mérleg
fordulónapjára vonatkozó egyeztetést köteles elvégezni, a mennyiségi nyilvántartások
vezetésének tényétől függetlenül.
a(z) 220. §-hoz
Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott
szolgáltatások ellenértékét is, amelyekről jogszabályi előírás szerint számlát nem kötelező
kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, amelyet a
módosítás rögzít. Ehhez kapcsolódóan a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében
készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában - például
számlapénzben (bankkártyás fizetéssel), illetve elektronikus pénzben - kapott ellenérték is
értékesítési árbevételként számolandó el a módosítás szerint. Ezt a szabályt kell követni olyan
értékesítéseknél is, amelyeknél az eladónak jogszabályi előírás szerint sem számlát, sem
nyugtát nem kötelező kiállítania (például a kezelőszemélyzet nélküli automatából történő
értékesítések).
a(z) 221. §-hoz
A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztráció terhek
csökkentését eredményezi a külföldön, illetve belföldön megfizetett jövedelemadó
(nyereségadó) típusú adók egységes számviteli kezelése. A módosítás a hazai számviteli
előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja.
a(z) 222. §-hoz
A módosítás célja az, hogy világossá tegye az egyszerűsített éves beszámoló készítésének
alapvető szabályait. Ezzel egyértelművé válik például, hogy az egyszerűsített éves beszámolót
készítő vállalkozó is készítheti egyszerűsített éves beszámolóját devizában - az éves
beszámolónál irányadó szabályoknak megfelelően -, valamint, hogy az egyszerűsített éves
beszámoló fő elemeit (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a hely és a kelet
feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
a(z) 223. §-hoz
A számviteli adminisztráció egyszerűsítése érdekében a Javaslat a sajátos egyszerűsített éves
beszámolót készítő vállalkozó számára biztosítja, hogy számviteli politikája a nagyobb méretű
vállalkozások körében a számviteli törvény szerint kötelezően elkészítendő szabályzatokat is
tartalmazó dokumentum-rendszer helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámolókészítéssel
kapcsolatos számviteli döntéseit tartalmazó dokumentumot készítsen.A sajátos egyszerűsített
éves beszámolóra vonatkozó szabályok további egyszerűsítését jelenti annak egyértelmű
rögzítése, hogy a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a terv szerinti
értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe
vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat is.
a(z) 224. §-hoz
A módosítás technikai korrekcióként biztosítja, hogy az egyszerűsített éves beszámolót
készítő, konszolidálásba bevont vállalkozás az éves beszámolót készítő vállalkozással
azonosan hajtsa végre az igénybe vett eredménytartalék visszavezetésének konszolidációs
lépését.
a(z) 225. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, a törvényben előírt határidők egységes megfogalmazását
szolgálja.
203
a(z) 226. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 227. §-hoz
A módosítás kiegészíti a könyvviteli szolgáltatási tevékenység engedélyezésének feltételeit
annak érdekében, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők tevékenységüket naprakész tudással
kezdhessék meg. A kérelmezőnek ezért a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban -
kérelemben megjelölt szakterületen - az Szt-ben előírt továbbképzési kötelezettséget kell
majd teljesítenie.
A továbbképzési kötelezettség elmulasztása esetén az engedély visszavonását és a
nyilvántartásból való törlést követően a hatályos rendelkezések szerint a könyvviteli
szolgáltatást végző csak két év múlva kérelmezheti újra az engedély megadását és a
nyilvántartásba való ismételt felvételét. A módosítás ezzel szemben lehetővé tenné, hogy az
engedély újbóli megadására és a nyilvántartásba való felvételre bármikor sor kerülhessen,
azzal a feltétellel, hogy az új kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmező
teljesítette a szakterületre előírt továbbképzési kötelezettséget.
a(z) 228. §-hoz
A módosítás a beszámoló letétbe helyezésének határidejét hozza összhangba a társasági
adóbevallás határidejével. Ez egyszerűsíti a gazdálkodók tevékenységét.
a(z) 229. §-hoz
Lásd a(z) 225. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 230. §-hoz
A Javaslat törli a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegét a számviteli
törvényből, mivel arról a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által megalkotott, kötelezően
követendő könyvvizsgálati standardok rendelkeznek, kitérve azokra az esetekre is, amikor a
záradék szövegét módosítani kell. Mivel a kötött záradék szöveg nehézséget okoz a
végrehajtás során, indokolt azt törölni a számviteli törvényből.
a(z) 231. §-hoz
A módosítás a könyvelőszoftverek használatának kizárólagossá válása, és az elektronikus
úton kibocsátott bizonylatok növekvő aránya miatt kialakult, a számlák kontírozásának
módjával kapcsolatos értelmezési kérdésre ad választ. A módosítás szerint a számviteli
törvény előírásainak megfelel az a kontírozási megoldás, amelyben a számviteli bizonylathoz
egyértelmű logikai hozzárendeléssel (valamilyen azonosító segítségével) kapcsolják hozzá a
könyvviteli elszámolást, a bizonylat alapján könyvelt tételeket és azok időpontját. Az
elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok feldolgozásánál
is ezt a lehetőséget rögzíti a javasolt módosítás.
a(z) 232. §-hoz
A módosítás a legfontosabb számviteli bizonylatok megőrzési idejének csökkentését és
törvényen belüli összhangját szolgálja, mely csökkenti a gazdálkodók felesleges terheit.
Kisebb technikai pontosítás mellett a módosítás egyértelműsíti, hogy az eredetileg nem
elektronikus formában (papír alapon) kiállított számviteli bizonylatokról a papíralapú
dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló
jogszabály szerint elkészített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a számviteli
törvényben előírt, a bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség.
204
Az elektronikus formában kiállított bizonylat megőrzésére - a bekezdésben rögzítettek mellett
-	a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírások teljesítése elegendő, nem
szükséges a számviteli törvény 167. § (5) bekezdésére utalni. A Javaslat ezen korrekciót
tartalmazza.
a(z) 233. §-hoz
A módosítás átmeneti rendelkezése szerint csak a 2014. december 31-ét követően benyújtott
kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni - a korábban könyvviteli szolgáltatási
tevékenységre jogosító engedéllyel nem rendelkezők esetében - a kérelem benyújtását
megelőző 12 hónapban teljesítendő továbbképzési kötelezettség előírt feltételét. Erre azért van
szükség, hogy a képesítés megszerzése utáni, a nyilvántartásba vételi feltételként előírt
gyakorlatukat már megkezdett személyek nyilvántartásba vétele a gyakorlati idejük kezdetén
hatályos szabályok szerint történhessen meg.
a(z) 234. §-hoz
Az elektronikus pénzeszköz fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény 2011. április 1-jétől hatályosan törölte, helyette az elektronikus pénz
fogalmat használja. A módosítás tartalmazza az ennek megfelelő átvezetést.
A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettség üzleti év végi átértékelésével kapcsolatosan
képzendő céltartalék számítási szabályának pontosítását tartalmazza a Javaslat.
A számos folyamatban lévő, elhúzódó beruházás reális értékelése érdekében a módosítás a
beruházásoknál is előírja a beruházás piaci értékének tartós és jelentős csökkenésekor a terven
felüli értékcsökkenés elszámolását. Az elszámolás a beruházás könyv szerinti és piaci
értékének különbözetében történik.
A módosítás követi a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2011. december 1-jétől
hatályos módosítását, amelyben a nyugdíjbiztosítási járulék elnevezés nyugdíj-hozzájárulásra
változik.
A módosítás tartalmazza a napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó törvényi
korlát emelését. A megemelt mérték jelentősen csökkentheti az érintett vállalkozások ezzel
összefüggő költségeit, miközben a kirívóan magas, indokolatlan készpénz állomány
korlátozására e megemelt mérték is alkalmas.
A konszolidált éves beszámoló készítésekor a bevont vállalkozásoknak kötelezően éves
beszámolót kell készíteniük. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében célszerű
megengedni, hogy a konszolidálásba bevont - az anyavállalaton kívüli - vállalkozások is
készíthessenek egyszerűsített éves beszámolót.
a(z) 235. §-hoz
Az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének b) pontjának hatályon kívül helyezése a törvényen belüli
konzisztencia megteremtését szolgálja.
Lásd még a(z) 211. §-hoz és a(z) 221. §-hoz tartozó indokolást.
16.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítását a kamarai
205
működés egyszerűbbé és költségtakarékosabbá tételének igénye, valamint a gyakorlatban
felmerült kérdések rendezésének igénye indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 236. §-hoz
A tapasztalatok alapján nehézséget okozott annak megállapítása, hogy milyen jogviszony
minősül munkaviszony jellegű jogviszonynak. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a
törvény alkalmazásában munkaviszony jellegű jogviszonynak számít minden olyan
jogviszony, amely alapján a foglalkoztatott munkát köteles végezni, és a foglalkoztató ezért
ellenértéket köteles fizetni, így például a vállalkozási, valamint a megbízási szerződésen
alapuló tevékenység is ebbe a kategóriába sorolandó.
a(z) 237. §-hoz
A gyakorlat azt mutatja, hogy a 70 év feletti könyvvizsgálók körében már kevésbé jellemző az
aktív könyvvizsgálói tevékenység. Ugyanakkor ezen könyvvizsgálók jelentősebb része nem
szeretné megszüntetni a kamarai tagságát, hiszen sokan több éven, évtizeden át voltak a
szakmai közösség tagjai. Előbbire tekintettel a Kkt. jelen módosítása a kamarai hatósági
eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj elengedésével teszi kedvezőbbé a 70 év feletti
könyvvizsgálók számára a kamarai tagság szüneteltetését.
a(z) 238. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak független ellenőrzése
kiemelt jelentőségű mind hazai, mind nemzetközi szinten. Ezen gazdálkodók
könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
minőségellenőrzése esetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az első fokú határozatot a
Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértésével hozza, ezzel is biztosítva a
könyvvizsgálói szakmától való függetlenséget. E függetlenséget tovább erősíti a Javaslat,
azzal az előírással, hogy az elsőfokú döntés esetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara
elnöksége helyett a számviteli szabályozásért felelős miniszternél lehet fellebbezni.
a(z) 239. §-hoz
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításával bevezetésre kerül az IFRS minősítés.
A Javaslat a számviteli törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
a(z) 240. §-hoz
A Kkt. hatályos rendelkezése értelmében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási
bizottsága és az OKKT együttműködésére van szükség okleveles könyvvizsgálói képzés
ellenőrzésekor. Az oktatási bizottság és az OKKT azonban két eltérő kompetenciával
rendelkező testület, mely nem teszi szükségessé a két testület együttműködését, így a javaslat
az okleveles könyvvizsgálói képzés ellenőrzési jogosultságát kizárólag az OKKT-hez rendeli.
a(z) 241. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb
4 tanév. Figyelemmel a képzési program tapasztalataira, felmerült az igény, hogy a képzési
program idejére vonatkozó előírást egy rugalmasabb szabályozás váltsa fel. Előbbiek alapján
a Javaslat a képzési program idejét legfeljebb 5 naptári évben rögzíti, mely 1 alkalommal, 1
naptári évvel meghosszabbítható.
a(z) 242. §-hoz
A kamarai tag könyvvizsgálók jelentős része a könyvvizsgálók fiatalabb nemzedékéhez
tartozik. Mind a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mind a fiatalabb könyvvizsgálók
206
szempontjából célszerű és előremutató lépés, ha ezen könyvvizsgálók nagyobb mértékben
kerülnek bevonásba a Kamara működésébe. Előbbire a kamarai tisztségvállalók
megválasztásánál is indokolt figyelemmel lenni, mely a kamarai tisztségvállalók felső
korhatárának meghatározásával biztosítható. A módosítás értelmében kamarai
tisztségvállalókká 70 év alatti kamarai tag könyvvizsgálók válaszhatók.
a(z) 243. §-hoz
Racionalizálási szempontokat követve, a rendelkezés az Okleveles Könyvvizsgálókat
Képesítő Testület (OKKT) létszámának rugalmas alakítását teszi lehetővé.
a(z) 244. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy a képzési időszak rugalmasabb szabályozása azon hallgatóknál is
alkalmazásra kerüljön, akik esetében a könyvvizsgálói képzési program teljesítése már
folyamatban van.
a(z) 245. §-hoz
A Kkt. több helyen tartalmaz olyan előírást, amely alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara
oktatási bizottsága és az OKKT egyetértésére van szükség adott döntés meghozatalához. Az
oktatási bizottság és az OKKT azonban két eltérő kompetenciával rendelkező testület, mely
nem teszi szükségessé az adott testülethez rendelt eljárás tekintetében a másik testület
egyetértését, így az oktatási bizottság és OKKT előírt egyetértési jogának megszüntetése
javasolt.
17.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása a tőkepiacról szóló 2001.
évi CXX. törvény audit bizottsággal kapcsolatos módosításával függ össze, melynek célja a
törvények közötti szabályozási összhang megteremtése. További módosítást indokol az
osztalékelőleggel kapcsolatos gyakorlati problémák rendezésének igénye.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 246. §-hoz
A jelenleg hatályos előírások az osztalékelőleg fizetésének feltételeként, annak
alátámasztására minden esetben közbenső mérleget követelnek meg. Többszöri osztalékelőleg
esetén ez többszöri közbenső mérleg elkészítését is igényli, amely jelentős adminisztrációs
feladatot és többlet költséget jelent a vállalkozásoknak. A Javaslat lehetővé teszi a
mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül ugyanazon közbenső mérleg többszöri
figyelembevételét, illetve külön közbenső mérleg helyett a normál üzleti évi beszámoló
figyelembevételét is. Természetesen az osztalékelőleg feltételeként előírt saját tőke korlát
számítása során a korábban már elszámolt osztalékelőleggel a rendelkezésre álló saját tőkét
csökkenteni kell.
a(z) 247. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 248. §-hoz
Jelenleg mind Gt., mind a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)
tartalmaz előírást a nyilvánosan működő részvénytársaságok audit bizottságára, figyelemmel
arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok, mint szabályozott piacra bevezetett
értékpapír kibocsátói, közérdeklődésre tartanak számot. Az audit bizottságra vonatkozó
207
szabályozások azonban eltérést mutatnak. A javaslat megteremti a két törvény előírása közötti
összhangot az által, hogy egy helyen, a Gt.-ben szabályozza az audit bizottság összetételét és
feladatait, melyre a Tpt. - annak párhuzamos módosítását követően - visszautal. A Javaslat
egyúttal érvényesíti a 2006/43/EK irányelv audit bizottságra vonatkozó előírásait is, melyeket
a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak teljesíteniük kell.
18.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítását a
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének a kibővítése indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 249. §-hoz
A Kkt. jelenleg teljes körűen alkalmazza a könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelv 39.
cikke szerinti azon lehetőséget, miszerint az európai uniós tagállamok egy vagy több
követelmény alól mentesíthetik a nem tőzsdei kibocsátó közérdeklődésű jogalanyokat, így
Magyarországon csak az a gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartónak, amelynek
átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott
piacán kereskedésre befogadták. A jelenlegi világgazdasági helyzet, a pénzügyi intézmények
középpontba kerülése a válságban azonban indokolttá teszi a közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodók körének felülvizsgálatát. A módosítás a hazánkban meghatározó szerepet betöltő
pénzügyi intézményeket (hitelintézetek, biztosítók) a nemzetgazdaságban elfoglalt helyüknek
megfelelően közérdeklődésre tartó gazdálkodónak sorolja. A módosítás a pénzügyi
intézmények számára többletkövetelményt gyakorlatilag nem jelentene, figyelemmel arra,
hogy a pénzügyi intézmények jelentős részénél a külföldi anyavállalat elvárásai alapján
jelenleg is működik audit bizottság, vagy ahol nem, a könyvvizsgálatról szóló irányelv 41.
cikkének (1) bekezdése szerint ezt a funkciót a teljes ügyviteli vagy felügyelő szerv is
betöltheti.
19.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítását
a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének a kibővítése indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 250. §-hoz
A Kkt. jelenleg teljes körűen alkalmazza a könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelv 39.
cikke szerinti azon lehetőséget, miszerint az európai uniós tagállamok egy vagy több
követelmény alól mentesíthetik a nem tőzsdei kibocsátó közérdeklődésű jogalanyokat, így
Magyarországon csak az a gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartónak, amelynek
átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott
piacán kereskedésre befogadták. A jelenlegi világgazdasági helyzet, a pénzügyi intézmények
középpontba kerülése a válságban azonban indokolttá teszi a közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodók körének felülvizsgálatát. A módosítás a hazánkban meghatározó szerepet betöltő
208
pénzügyi intézményeket (hitelintézetek, biztosítók) a nemzetgazdaságban elfoglalt helyüknek
megfelelően közérdeklődésre tartó gazdálkodónak sorolja. A módosítás a pénzügyi
intézmények számára többletkövetelményt gyakorlatilag nem jelentene, figyelemmel arra,
hogy a pénzügyi intézmények jelentős részénél a külföldi anyavállalat elvárásai alapján
jelenleg is működik audit bizottság, vagy ahol nem, a könyvvizsgálatról szóló irányelv 41.
cikkének (1) bekezdése szerint ezt a funkciót a teljes ügyviteli vagy felügyelő szerv is
betöltheti.
a(z) 251. §-hoz
A rendelkezés célja a szabályozási összhang megteremtése.
20.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) módosítása a gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) audit bizottsággal kapcsolatos
módosításával függ össze, melynek célja a szabályozási összhang megteremtése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 252. §-hoz
Jelenleg mind a Gt., mind Tpt. tartalmaz előírást a nyilvánosan működő részvénytársaságok
audit bizottságára, figyelemmel arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok, mint
szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátói, közérdeklődésre tartanak számot. Az
audit bizottságra vonatkozó szabályozások azonban eltérést mutatnak. A javaslat megteremti a
két törvény előírása közötti összhangot az által, hogy a Tpt. visszautal a Gt. szerinti audit
bizottságra, mely jelen módosítással egyidejűleg javasolt módosításra. A javaslat egyúttal
érvényesíti a 2006/43/EK irányelv audit bizottságra vonatkozó előírásait is, melyeket a
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak teljesíteniük kell.
VII.	Fejezet
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST
TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása egyrészt
az adóeljárás egyszerűsítése és adminisztrációs terhek csökkentése irányába ható újabb lépés,
másrészt a módosítás tovább bővíti az adóhatóság eszköztárát az adóelkerülés és a
feketegazdaság elleni küzdelemben.
Az adóügyekben történő elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítése elsődleges cél volt a
módosítás során. A módosítást követően az ügyfélkapuval rendelkező foglalkoztatottak a
rájuk vonatkozó, a munkáltatók (kifizetők) pedig a foglalkoztatással összefüggően az általuk
bejelentett, bevallott adatokat lekérdezhetik az adóhatóságtól. Az egyszerűsített bevallás
esetén a külföldi lakcímmel rendelkező adózó részére csak elektronikusan kerül megküldésre
a bevallásajánlat és a bevallás.
209
Jelentős egyszerűsítés továbbá, hogy az adószám kiadásával egyidejűleg vámazonosító szám
is kérhető, és az adóigazgatási és vámigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységek azonos
nyilvántartási bázist használnak.
Az adózók terheinek könnyítését jelenti, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog
elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét nemcsak hivatalból, hanem - új
elemként - az adózó kérelmére is átvezetheti az adózó tartozásaira. Az adózók likviditását
elősegítő intézkedés továbbá, hogy az adóhatóság a kiutalás előtti ellenőrzések során a nem
kifogásolt összegek kiutalásáról az ellenőrzés során bármikor dönthet amellett, hogy a
kiutalás előtti ellenőrzés a fennmaradó összeg tekintetében folytatódik. Ezzel az intézkedéssel
az ellenőrzés nem okozhatna likviditási gondokat az érintett vállalkozásoknál.
Az adómorál erősítésére tett lépések közül az adóregisztrációs eljárás és a fokozott
adóhatósági felügyelet intézményének bevezetése a legjelentősebb lépés. Az adóregisztrációs
eljárás során az újonnan alakult cégek első, vagy a működő cégek változás nyomán státuszt
nyert vezető tisztségviselőinek és képviseleti joggal, vagy 50 %-os szavazati joggal
rendelkező tagjainak adózói előéletét vizsgáló eljárás, amely eredményeképpen az adószám
megállapítása megtagadható, vagy törölhető. A fokozott adóhatósági felügyelet során az
adóregisztrációs eljárás során nem elmarasztalt adózók közül kockázatosnak ítélt adózók
szoros adóhatósági felügyeletére kerül sor annak érdekében, hogy adókötelezettségeiket
maradéktalanul teljesítsék.
Az ellenőrzések hatékonyságát növeli az ellenőrzés elrendelésére és határidejére vonatkozó
szabályok újragondolása, amely keretében az ellenőrzésre előzetes értesítés nélkül kerül sor,
az ellenőrzési határidőre vonatkozó szabályok pedig egységesebb szerkezetben jelennek a
módosítást követően.
Az adóhatóság az egyes gazdasági esemény valódiságának vizsgálatára irányuló eljárással új
eszközt kap az ellenőrzések hatékonyságának növelésére, a jogsértések estén megállapítható
szankciók mértéke pedig a visszaélésszerű magatartások esetén jelentősen megnő.
A módosítással továbbá megtörténik az állandó meghatalmazások esetén a meghatalmazó és
meghatalmazott közti vitás ügyek adóigazgatási rendszerből való kivezetése a mulasztási
bírság „átszállásának” eltörlésével, az adóhatósági adminisztrációt csökkentő módosításként
pedig a végrehajtható okiratok köre az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési
kötelezettséget tartalmazó bejelentéssel bővül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 253. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásával a vámszakmai és adózási nyilvántartások egy
szervhez kerültek, amelyek integrációja okán át kell törni a vámigazgatási eljárást szabályozó
nemzeti vámtörvény és az adózás rendjére vonatkozó törvény közti elhatárolást, és ki kell
mondani, hogy a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban alkalmazott vámazonosító
szám kiadását illetően az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
a(z) 254. §-hoz
A kutatás-fejlesztés rendszerének átalakításával összefüggő módosítás.
a(z) 255. §-hoz
Az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége az Art. 7. § rendelkezései közül kikerül,
mivel az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az adóhatóság
hatáskörébe tartozik, tekintve, hogy polgári jogi felelősségi szabályok képezik a vita tárgyát.
Az adóhatóság eljárást kizárólag az adózóval szemben folytat, melyben az állandó
210
meghatalmazott részt vehet, azonban az adóhatóság az eljárás során kizárólag az adózóra
vonatkozóan állapít meg jogot, illetve kötelezettséget. A képviseleti jog keletkezése és
megszűnése jelenleg az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos, ami visszaélésre
adhatott lehetőséget. A módosítás alapján az állandó meghatalmazott abban az esetben, ha a
kézbesítést megelőzően az adózó, vagy állandó meghatalmazottja nem jelentette be a
képviseleti jog megszűnését az adóhatósághoz, az iratok átvétele során már nem hivatkozhat
arra, hogy képviseleti joga megszűnt.
a(z) 256. §-hoz
Az Art. 14. § (4) bekezdése jelenleg csak felszámolás esetén mondja ki, hogy az adózó
adókötelezettségeit a felszámoló teljesíti. Indokolt ennek a rendelkezésnek a
végelszámolásokra történő kiterjesztése, amellyel a végelszámoló a felszámolóhoz hasonlóan
közvetlenül felelőssé tehető és szankcionálható az adózó adókötelezettségeinek
megszegéséért kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra
vezethető vissza.
a(z) 257. §-hoz
Az adóregisztrációs eljárás bevezetésével összefüggésben módosul a 16. § (3) bekezdés e)
pontja.
Az adóztatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a bejelentendő adatok köre bővül a
jegyzett tőke összegére vonatkozó, valamint a külföldi vállalkozás elérhetőségével
kapcsolatos adatokkal.
A hatályos rendelkezések alapján a munkáltatónak e minőségét akkor is be kellett jelentenie
az állami adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terhelte. A javaslat alapján ezen
rendelkezéssel bővül a bejelentendő adatok köre, az adóztatási feladatok hatékonyabb ellátása
érdekében.
Az adóhatósági és a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a javaslat
alapján a munkáltató iskolaszövetkezetre vonatkozó bejelentendő adatok köre bővül a
munkaviszony végének bejelentési kötelezettségével.
a(z) 258. §-hoz
Az adóregisztrációs eljárás bevezetésével kapcsolatos módosítások.
A külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók bejelentése útján értesül az
állami adóhatóság azokról a magánszemélyekről, akik nyilvántartásában még nem
szerepelnek, de adókötelezettségük keletkezik. Az Art. 17. § (10) bekezdését módosító
Javaslat a bejelentési szabály hatékony alkalmazása érdekében a bejelentési kötelezettség
tárgyi hatályát általánosítja (az ún. 183 napos szabályon kívül a kötelezettség minden, a kettős
adózás elkerüléséről szóló egyezmények és/vagy az Szja-tv. szerint adóköteles, kirendelésben
végzett tevékenységre vonatkozik), másrészt a bejelentés gyakorlati nehézségeit is
kiküszöböli a bejelentési kötelezettség tevékenység megkezdésekor ismert és az ezt követően
megváltozott körülmények alapján történő teljesítésének bevezetésével.
A Javaslatnak az Art. 17. § (11) bekezdését érintő rendelkezése a név és címadattal
bejelentendő külföldi szervezet, magánszemély meghatározását pontosítja és általánosítja
azzal, hogy a meghatározásból a munkavégzéssel kapcsolatos költségek viselésének feltételét
törli.
A Javaslat Art. 17. § új (17) bekezdésére vonatkozó rendelkezésének célja az adóellenőrzés
valamint az ellenőrzésre történő kiválasztás hatékonyságának növelése.
211
a(z) 259. §-hoz
Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosítószám
állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő módosítás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásával a vámszakmai és adózási nyilvántartások egy
szervhez kerültek, amelyek integrációja okán át kell törni a vámigazgatási eljárást szabályozó
nemzeti vámtörvény és az adózás rendjére vonatkozó törvény közti elhatárolást, és ki kell
mondani, hogy a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban alkalmazott vámazonosító
szám kiadását illetően az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
a(z) 260. §-hoz
A módosítással az adózó adókötelezettségei szempontjából releváns információk közvetlenül
kerülnek az egységes az adó- és vámhatóság nyilvántartásába.
Az adózónak a tényleges üzletvezetési hely külföldre történő áthelyezését is be kell jelentenie,
tekintettel arra, hogy ezzel Magyarországon a társasági adóalanyisága megszűnik, amelyhez
adóigazgatási intézkedés társul.
A módosítás alapján a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése is kötelezővé
válik.
a(z) 261. §-hoz
Az adóregisztrációs eljárás bevezetésével összefüggő módosítás.
a(z) 262. §-hoz
A hatályos rendelkezések alapján az adóhatóság az adószám felfüggesztését, törlését elrendelő
határozatot hirdetményi úton, a határozat hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, és ezzel
egyidejűleg az adóhatóság internetes honlapján is közzé teszi. A hirdetőtáblára való
kifüggesztéssel történő közlési forma, a kor technológiai lehetőségei tükrében idejét múlt,
ráadásul amellett, hogy az adóhatóság részére indokolatlan mértékű költséget jelent, a
korlátozottan rendelkezésre álló hirdető felület is gondot okoz.
A Javaslat egyrészt szűkíti a hirdetményi kézbesítés alkalmazási körét, másrészt a jövőben
megszűnik a hirdetőtáblára kifüggesztés útján történő közlési forma, az adóhatóság csak a
honlapján teszi közzé az adószám felfüggesztés illetőleg törlést elrendelő határozatról szóló
hirdetményt.
a(z) 263. §-hoz
A feketegazdaság elleni küzdelem új eszközei az adóregisztárciós eljárás és a fokozott
adóhatósági felügyelet.
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon, meghatározott kritériumoknak megfelelő
személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy olyan adózók, amelyek az
adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüknek a cégbírósághoz intézett bejegyzés
iránti kérelem és mellékletei benyújtásával tesznek eleget (továbbiakban: adózó), jelentős
adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak
az adóhatóság számára, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott
körülmények fennállásáig, vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt.
A kívánt cél elérése érdekében az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását
megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan, a törvényhelyben felsorolt kizáró ok az
adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű
társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű
212
szavazati joggal rendelkező tagjával, vagy részvényesével (a továbbiakban együtt: tag)
szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi.
Az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, amely
esetben az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei)
egyetemlegesen felelnek, kötelezettségük elmulasztása esetén a mulasztási bírság -
magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával
-	valamennyi taggal szemben (részvényesre) kiszabásra kerülhet.
Az adóregisztrációs eljárás része, hogy abban az esetben, ha az adózó vezető
tisztségviselőjének, illetve tagjának személyében bekövetkezett változással bejegyzett új
vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben áll fenn az adószám megállapításának akadályát
képező kizáró ok, az adóhatóság először felszólítja az adózót az akadály megszüntetésére,
ennek elmaradása esetén az adószám felfüggesztése nélkül a 24/A. § szerint jár el, az adózó
adószámát törli és vele szemben az ebben a §-ban meghatározott módon fellép.
A törvény - annak érdekében, hogy az önhibájukon kívül tartozást felhalmozó adózók vezető
tisztségviselői, illetve tagjai, részvényesei ne essenek el az új adózó alapításának, illetve más
adózó működésében történő részvételnek a lehetőségétől - lehetőséget biztosít a törvényben
felsorolt esetekben és módon a fenti jogkövetkezmények alóli kimentésre.
A törvény továbbá lehetőséget biztosít azon adózók és adózónak nem minősülő
magánszemélyek részére, akikkel szemben fennálló okra tekintettel utasítaná el az állami
adóhatóság más adózó adószámának megállapítását, vagy alkalmazná más adózóval szemben
a 24/C. § rendelkezéseit a más adózó alapítását megelőzően, vagy más adózóba történő
belépésüket megelőzően kimenthessék a velük szemben felmerült akadályt.
A fokozott adóhatósági felügyelet célja, hogy kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási
szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan
adóhatóság felügyelet mellett működjenek.
Az adóhatóság kockázatelemzést végez, amely keretében vizsgálhatja az adózó által
bejelentett adatok valódiságát adókötelezettségeinek teljesítését és kérdőív kitöltésére is
kötelezheti őket annak érdekében, hogy kiszűrje azt az adózói kört, amely esetében a
gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető
tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban
rendelkezésére álló adatokra, vagy a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekre tekintettel
kockázatok merültek fel és ezért a fokozott adóhatósági felügyelet elrendelése indokolt.
A fokozott adóhatósági felügyeletet elrendelő határozatban az adóhatóság az adózókra
egyébként kötelező adókötelezettségeknél szigorúbb adókötelezettségeket írhat el, továbbá az
adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet alatt is vizsgálhatja a bejelentett adatok
valódiságát, vagy adókötelezettségeinek teljesítését.
Az adóhatóság az adózóval szemben az adószám felfüggesztése nélkül a 24/A § szerint léphet
fel egyrészt, ha az adózó a kockázatelemzés során a kérdőívre nem válaszol, vagy ha a
törvényhelyben felsorolt mulasztásokat követi el.
Az adóregisztrációs eljárás lehetőséget biztosít az adózó számára, hogy kérelem alapján
induló külön eljárásban igazolja, hogy az vezető tisztségviselőjének, illetve tagjának az
adószám megállapításának akadályát képező tartozás keletkezése nem volt felróható. A
kérelem alapján az adóhatóság vagy megállapítja az adózó adószámát, vagy határozattal
utasítja el az adózó kérelmét.
Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosítószám
állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő módosítás.
213
a(z) 264. §-hoz
Amennyiben a magánszemély a munkáltatói adómegállapítás választása ellenére adóbevallást
is benyújt, úgy adóját kétszeresen - egyszer a munkáltatón keresztül, egyszer pedig
közvetlenül - számolja el az adóhatósággal. A kétszeres jövedelemadó elszámolás miatt az
adóhatóságnak minden évben több ezer vizsgálatot kell lefolytatnia. A javaslat szerinti
rendelkezés alapján, az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének racionalizálása érdekében,
adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé azon magánszemélyekről, akik munkáltatói
adómegállapítást választottak. Az adóhatóság a magánszemély által benyújtott bevallást csak
abban az esetben dolgozza fel, ha az adóhatóság felhívására a megadott határidőn belül
igazolja, hogy a munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. Ebben az
esetben a kiutalásra nyitva álló határidőt az igazolás benyújtásának napjától kell számítani.
a(z) 265. §-hoz
Amennyiben az adózó nem rendelkezik belföldi postai címmel, akkor csak elektronikus úton
van lehetősége megkapni az adóhatóság által összeállított egyszerűsített bevallást, (bevallás-
ajánlatot), ezért a belföldi lakcím, vagy elektronikus levélcím elengedhetetlen feltétele az
egyszerűsített bevallás benyújtásának.
a(z) 266. §-hoz
A módosítással egyértelművé válik, hogy az adózó teljesített-e adott hónapban adó-
adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetést, juttatást.
A módosítás megkönnyíti azon, vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi
adó fizetésére nem kötelezett adózók bevallási kötelezettségének teljesítését, akik külföldről
származó jövedelemmel is rendelkeznek, ezért adókötelezettségük megállapításához
nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.
A javaslat egyértelműsíti, hogy csak a bevallás benyújtására előírt határidőig nyújtható be az
ún. "nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló bevallást helyettesítő nyilatkozat”. Adózó a
határidő elmulasztását követően bevallási kötelezettségének csak bevallás benyújtásával tehet
eleget.
Módosul a bevallás pótlásával kapcsolatos szabály, az új rendelkezés értelmében a bevallás az
ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.
a(z) 267. §-hoz
A módosítás célja, hogy a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet
végelszámolás nélküli megszűnése esetén már a jogutód nélküli megszűnésről hozott
döntéssel egyidejűleg teljesítse az adózó soron kívüli bevallási kötelezettségét annak
érdekében, hogy az adóhatóságnak a megszűnésüket megelőzően legyen lehetősége a hibák
javítására, a kiutalási igény teljesítésére és a soron kívüli adóbevallás, vagy az azt megelőző
időszak ellenőrzésére. A módosítás a szüneteltetés ideje alatt megszűnő adózók utolsó
időszaki bevallásainak kezelését kívánja pontosítani.
A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás során előfordulhat, hogy a soron kívüli
bevallás esedékessége megelőzi a soron kívüli bevallással nem érintett időszakra vonatkozó
bevallás esedékességét, ami megnehezíti, hogy a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó
esemény időpontjában teljes kép alakuljon ki az adózó adókötelezettségeiről. A módosítás
úgy orvosolja ezt a helyzetet, hogy soron kívüli bevallási kötelezettséget ír elő minden olyan
bevallással kapcsolatban, amelyek benyújtása a soron kívüli bevallások benyújtásakor még
nem esedékes.
214
A felmondási védelem alatt álló munkavállalók (Mt. 90. §) munkaviszonyát a felszámoló,
végelszámoló a felszámolás alatt nem tudja megszüntetni, ezért az ilyen munkavállalók
munkaviszonya csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor szűnik meg, amelyre
azonban csak a felszámolási, végelszámolási záró adóbevallás benyújtását követően kerül sor
(mivel a cégbírósági törlés időben elválik a felszámolás felszámoló általi befejezésétől, vagyis
a záró bevallás benyújtásától). Ilyenkor pedig a jelenlegi szabályozás szerint már nincsen
olyan személy, aki jogosult volna a bevallás benyújtani. A módosítás lehetőséget teremt arra,
hogy ebben a rendkívüli esetben is sor kerülhessen a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások
bevallására.
a(z) 268. §-hoz
A módosítás indoka a csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvény és az Art.
rendelkezéseinek összehangolásának igénye. A módosítás alapján a záró bevallásban igényelt
költségvetési támogatás kiutalásának határideje és a záró bevallás ellenőrzésére nyitva álló
határidő megegyezik.
a(z) 269. §-hoz
A Javaslat Art. 38. § (1) bekezdését módosító rendelkezése az adófizetési kötelezettség
készpénz-helyettesítő eszközzel (bankkártyával) történő teljesítését - a bankkártyás fizetés
államot terhelő rendkívül magas költségei miatt - a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett
adózók körében csak az Art. e bekezdésében tételesen felsorolt esetekben teszi lehetővé.
a(z) 270. §-hoz
A módosítás következtében a végrehajtás során befolyt összegeket először - az általános
szabályok szerint - a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont
jövedelemadóra, és a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra kell elszámolni. A
módosítás lehetővé teszi, hogy a végrehajtási eljárással érintett adózónak először azon
adótartozásai csökkenjenek a végrehajtási eljárás következtében, amelyekre vonatkozóan
fizetési könnyítést, illetve adómérséklést nem vehet igénybe.
A módosítás kiterjeszti a már hatályos szabályt a csőd- és végelszámolási eljárásokra is, mivel
az adózó érdeke is azt kívánja meg, hogy az adóhatóság vele szemben csak a nettó adó-, és
járulékkövetelést érvényesítse.
a(z) 271. §-hoz
Az Art. 49. § (2) bekezdésének 2011. január 1-i módosításához kapcsolódó jogalkalmazást
segítő pontosítás, arra tekintettel, hogy önellenőrzés esetén legkésőbb az ellenőrzésről szóló
értesítés kézbesítése előtti napig lehet feladni az önellenőrzésről szóló bevallást (önellenőrzési
lapot), így az önellenőrzési lapnak a hiba feltárásától való elkészítésének határidejét már
okafogyott törvényileg külön szabályozni.
a(z) 272. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló törvény (a továbbiakban: Ötv.) 2010. december 24-i
hatállyal módosította a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, melynek
értelmében „összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a
megbízatását, akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését
követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított
hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat
rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi”. A javaslatban szereplő módosítás szükséges
ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv
215
(Kormányhivatal) az Ötv.-ben meghatározott feltétel vizsgálatához megfelelő eszközökkel
rendelkezzen.
A javaslat az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan jogtechnikai
jellegű pontosítást is tartalmaz.
a(z) 273. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásával a vámszakmai és adózási nyilvántartások egy
szervhez kerültek, amelyek integrációja megteremti azt a lehetőséget, hogy a vámhatóság
hatáskörébe tartozó eljárásokban alkalmazott vámazonosító szám kiadása az adószám
kiadásával egy eljárásban is kiadásra kerülhessen. Ehhez rendelkezni kell arról, hogy a
vámigazgatási szám átkerül az adótitkok közé és az adózás rendjére vonatkozó törvény
szerinti titokvédelmi és adatszolgáltatási rendelkezések hatálya alá kerül. A vámazonosító
számot azonban a vámigazgatási közösségi feladatok és adatbázisok fenntartása érdekében az
Európai Unió felhatalmazott szervei felé is meg kell küldeni, amelyre vonatkozó
kötelezettséget a nemzeti vámtörvény mondja ki, amelyet itt is be kell hivatkozni ahhoz, hogy
az adótitoknak minősülő adat kiadására megfelelő jogalapot teremtsünk. .
a(z) 274. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az ingatlan tulajdonosa (a dologi adós)
részére a tulajdonára bejegyzett jelzálogjog/végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozás
összegéről, valamint megfizetésének módjáról tájékoztatást adjon.
A módosítás eredményeként létrejött a jelzési kötelezettség jogszabályi alapja a támogatást
folyósító szervek felé is, amennyiben az adóhatóság az ellenőrzése során a támogatás
folyósításával, elszámolásával kapcsolatos visszásságokat tár fel.
A jogbiztonság növelése érdekében az állami adóhatóság a jövőben honlapján közzéteszi azt a
tényt is, ha az áfa adóalany (beleértve a csoportos áfa adóalanyt) az általános forgalmi adóról
szóló törvény alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az
adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját is.
Tekintettel arra, hogy a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, illetve a
terrorizmust elhárító szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol, nemzetbiztonsági
szolgálatnak sem minősül, ezért az Art. által felsorolt, az adótitok megismerésére jogosultak
körébe sem tartozik. Az adótitkot ugyan alapos okkal használják fel, ha törvény előírja vagy
megengedi, ezekben az esetekben azonban az Art-nek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy
az adatkérő milyen adótitokról és milyen cél elérése érdekében tájékoztatható.
2010.	december 24-i hatállyal módosultak az Ötv. polgármesterre vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályai, melyek szerint. „összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni
annak a polgármesternek a megbízatását, akinek az állammal szemben - a lehetséges
jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló
értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás
esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi” (Ötv. 33/A.
§ (2a) bekezdés c) pont). A javaslatban szereplő módosítás szükséges ahhoz, hogy a helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv (Kormányhivatal) az Ötv.-ben
meghatározott feltétel vizsgálatához megfelelő eszközökkel rendelkezzen.
A módosítás megteremti a NAV szervezetén belüli szabad információáramlás lehetőségét a
törvényben meghatározott célokból, ezzel is elősegítve a hatékonyabb munkavégzést.
216
a(z) 275. §-hoz
A Javaslat Art. 56. § (1) bekezdését módosító rendelkezése az Európai Unió adóügyi
együttműködési szabályainak (így különösen az adó-megállapítási jogsegély, áfa-
együttműködési szabályok és jelenleg a behajtási jogsegély) általános szabályától eltérő
szabályt tartalmaz a 2010/24/EU irányelv (Behajtási irányelv) végrehajtására kijelölt szerv
vonatkozásában. E rendelkezések a Javaslat Art. 70. § 4-5. pontjaiban találhatók. A módosítás
indoka a Behajtási irányelv új terminológiája, mely szerint a tagállamokban illetékes
hatóságok, illetve operatív szinten a megkeresett és megkereső hatóságok járnak el a behajtási
jogsegély teljesítése során.
a(z) 276. §-hoz
A Javaslat Art. 59/A. §-át megállapító rendelkezés módosításának indoka, hogy az új
Behajtási irányelv nagy terjedelmű speciális rendelkezése miatt az adómegállapítási és
behajtási irányelvek külföldre irányuló megkereséseket átültető rendelkezései egy közös 70.
§-ban már nem kezelhetők. A módosítás következtében az Art. V. fejezetének
adómegállapítási együttműködést és az Behajtási irányelvet átültető rendelkezéseinek nincs
közös metszete (az V. fejezetben az adómegállapítási irányelvet az Art. 57-5 9/. A §-ai, a
Behajtási irányelvet pedig a 60-70. §-ok ültetik át).
a(z) 277. §-hoz
A Javaslat Art. 60. §-át és 69/E. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a Behajtási
jogsegély tárgyi hatályról szóló 2. cikkét ülteti át: a 60. §-t a Magyarországra irányuló
megkeresések, a 60. §- és a 69/E. § (2) bekezdését pedig a más tagállamba irányuló
megkeresések esetén kell alkalmazni. A külföldre irányuló megkeresések esetén - a behajtás
költséghatékonyságát is figyelembe véve - az adók, illetékek kategóriában az Art. 4. § (1)
bekezdés szerinti, állami adó- és vámhatóság vagy az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe
tartozó adóra (ideértve az illetéket is) kell alkalmazni.
Az információkérés iránti megkeresés szabályai (Art. 61. §) a korábbi irányelvhez képest - az
elektronikus út és a formanyomtatványok alkalmazásán kívül - érdemben nem változtak, az új
tartalmi elem az egységes terminológia érdekében az adatkérésre irányuló megkeresés helyett
az információkérésre irányuló megkeresés fordulat alkalmazása, valamint a Behajtási irányelv
5.	cikk (3) bekezdését átültető, 60. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés, mely szerint e
megkeresés teljesítésének megtagadása nem alapozható ún. banki információra hivatkozásra.
Az Art. új 61/A. §-a és 69/E. § (4) bekezdése ülteti át a Behajtási irányelv 6. cikke szerinti új
együttműködési forma, az előzetes megkeresés nélküli információcsere szabályait. Ez az
együttműködési forma fakultatív, az információt küldő állam saját döntése szerint -
viszonosságtól függetlenül - tájékoztatója előzetesen a letelepedés vagy tartózkodási hely
szerinti tagállamot a jövőben teljesítendő visszatérítésről (az így szerzett információ a
behajtási jogsegély egyéb elemeihez hasonlóan a behajtási jogsegély speciális adatvédelmi
rendelkezéseinek megfelelően felhasználható a megkeresett tagállamban).
A Behajtási irányelv kézbesítés iránti megkeresésről szóló 8-9. cikkeit az Art. 62. §-a és 70. §
10.	pontja ülteti át. A kézbesítési jogsegély tárgyi hatálya kibővült: nem csak a megkereső
tagállam illetékes hatósága által kibocsátott végrehajtható okiratra, hanem a követeléssel vagy
behajtással kapcsolatos bármely - közigazgatási vagy bírósági eljárásban keletkezett -
okiratra kérhető a kézbesítési jogsegély. A kézbesítési jogsegélyt speciális formanyomtatvány
megküldésével kell kezdeményezni és fő szabály szerint csak akkor van rá lehetőség, ha a
kézbesítést a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat kimerítette.
217
A Behajtási irányelv behajtás iránti megkeresésről szóló 10-15. cikkeit az Art. 63-66/A. §-ai
és 70. § 11-12. pontjai ültetik át. A behajtás iránti megkeresés területén új elem a végrehajtást
engedélyező eredeti okirat, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat bevezetése: az
eredeti okirat a megkereső tagállamban, az egységes okirat pedig a megkeresett tagállamban
jelenti a végrehajtási eljárás alapdokumentumát (magyar terminológia szerint ez az okirat a
végrehajtható okirat). Az egységes okirat speciális jellemzője, hogy a megkeresett tagállam
minden további hatósági aktusa (záradékolás, formális döntés) nélkül a végrehajtás alapjául
szolgál (végrehajtható okiratnak minősül) a megkeresett tagállamban. A behajtás iránti
megkeresés alapján a végrehajtási eljárást kizárólag a NAV folytatja le, a NAV más szervet
(így különösen az önkormányzati adhatóságot) a végrehajtás foganatosítása érdekében nem
kereshet meg. A korábbi szabályozáshoz képest részletesebb és egyértelműbb rendelkezéseket
tartalmaz a Behajtási irányelv és az Art. 65-66/A. §-a a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről,
a végrehajtási eljárás során előterjesztett jogorvoslati kérelmekről, illetve a végrehajtást
engedélyező egységes okirat módosításáról (felülvizsgálatáról), valamint a megkeresés
elutasításáról.
Az Art. 67. §-a tartalmazza a biztosítási intézkedés iránti megkeresés Behajtási irányelv 16-
17.	cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelő szabályokat.
Az információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések közös
elutasítási okait a Behajtási irányelv 18. cikkének megfelelően az Art. 68. §-a tartalmazza.
A közös rendelkezések között (Art. 69-69/D. §) találhatók az elévülésre [69. §],
nyelvhasználatra [69/C. §], formanyomtatványok és az elektronikus út alkalmazására
[69/B. §] és az adatvédelemre, titoktartásra [69/D. §] vonatkozó rendelkezések.
Az Art. 69/E. § tartalmazza a Magyarországról más tagállamba irányuló megkeresések, illetve
a magyar illetékes hatóság (magyar megkereső hatóság) által teljesíthető előzetes megkeresés
nélküli információcsere speciális szabályait azzal, hogy a 60-69/D. és a 70. § rendelkezéseit a
magyar hatóság megkereső hatóságként e speciális rendelkezések figyelembevételével
alkalmazza.
Az Art. 70. § részben a Behajtási irányelv átültetendő definícióit (2-8., 10., 11-12.), részben
pedig az átültetés során szükségessé vált meghatározásokat (1., 9.) tartalmazza.
a(z) 278. §-hoz
A vámhatóság hatáskörének módosulásával összefüggő módosítás.
a(z) 279. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozásával a vámszakmai és adózási nyilvántartások egy
szervhez kerültek, amelyek integrációja megteremti azt a lehetőséget, hogy a vámhatóság
hatáskörébe tartozó eljárásokban alkalmazott vámazonosító szám kiadása az adószám
kiadásával egy eljárásban is kiadásra kerülhessen. Ehhez meg kell teremetni a hatáskört arra,
hogy az állami adóhatóság és a vámhatóság együttes hatáskörébe, azaz az állami adó- és
vámhatóság hatáskörébe kerüljön a vámazonosító szám kiadása és az ügyféli nyilvántartások
vezetése.
a(z) 280. §-hoz
Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó- és járulék adónemekben végzett bevallások
utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének egyaránt ki kell terjednie az adott adóévre
vonatkozóan benyújtott személyi jövedelemadó bevallás, valamint az önfoglalkoztatással
összefüggésben benyújtott havi adó- és járulékbevallások vizsgálatára is. A havi bevallásokat
érintő évközi utólagos ellenőrzés - tekintettel arra, hogy az adott adónem és időszak
218
tekintetében lezárt időszakot teremt - ellehetetleníti azonban a fenti bevallások komplex
utólagos ellenőrzését, az állami adóhatóság ellenőrzéssel lezárt időszakok ismételt
ellenőrzésére kényszerül. A módosítás az ismételt ellenőrzési kényszer feloldása érdekében
töri át korlátozottan az utólagos ellenőrzések ellenőrzéssel lezárt időszakot teremtő
tulajdonságát.
a(z) 281. §-hoz
A törvény az erőforrások hatékony és koncentrált felhasználását követeli meg az
adóhatóságtól, amire tekintettel a törvény a felszámolás alatt adózók teljes körű ellenőrzése
helyett szűkebb körben írja elő a felszámolás alatt álló adózók kötelező ellenőrzését, ami teret
enged az adóhatóság kockázatelemzési tevékenységének, így erőforrásai hatékonyabb
felhasználásának amellett, hogy az adózási szempontból különösen kockázatos adózói kör
kötelező ellenőrzése is megmarad amellett, hogy az adóhatóság továbbra is jogosult a Cstv.
80. § (1) bekezdése alapján eljárni.
a(z) 282. §-hoz
A becslési adatbázis az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységét segítő, az állami
adóhatóság kiválasztási tevékenységét és a becslés módszerének alkalmazását megkönnyítő új
eszköz.
A módosítás az adóhatóság kiválasztási tevékenysége hatékonyságának növelését célozza.
a(z) 283. §-hoz
Az ellenőrzési határidőre vonatkozó szabályok a módosítást követően könnyebben követhető,
egyértelműbb szerkezetben jelennek meg.
Az ellenőrzési határidő-számítás kezdő napja - összhangban az ellenőrzés megkezdésének új
szabályaival - a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél
átadásának a napja, új eljárás esetén - összhangban azzal az új szabállyal, amely szerint az
adóhatóság az új eljárásról nem bocsát ki megbízólevelet - az új eljárás megkezdéséről
történő értesítés postára adásának napja. Fontos garanciális szabály, hogy az új eljárást az
adóhatóság az új eljárásra utasító döntés/határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon
belül köteles megkezdeni.
Addig, amíg a csődeljárásra vonatkozó határidő-számítási szabályok nem változnak,
felszámolás és végelszámolás esetén az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a
felszámolással és végelszámolással kapcsolatban meghatározott határidők nem speciális
ellenőrzési határidők, hanem olyan határidők, amelyek az adott ellenőrzéstípusra vonatkozó
ellenőrzési határidő-számítás általános szabályaitól függetlenül végső határidőt szabnak az
adóhatóság ellenőrzési tevékenységének, amire tekintettel a (6), (7) és (8) bekezdésben foglalt
határidők nem hosszabbíthatók meg. Emellett a módosítás figyelembe veszi azokat a
jogszabályi előírásokat, amelyek alapján a felszámolás és a végelszámolás esetén nem egy,
hanem több bevallás benyújtására köteles az adózó a tevékenysége lezárása és a felszámolási-,
illetve a végelszámolási eljárás lezárása esetén. Erre tekintettel a módosítás egyértelműen
meghatározza, hogy mely bevallás benyújtásától számítja azt a határidőt, amely határidő alatt
az ezen bevallások, és az azokat megelőző időszakok ellenőrzését az adóhatóság be köteles
fejezni. A (8) bekezdés ehhez kapcsolódóan kimondja, hogy felszámolás és végelszámolás
esetén az ellenőrzési határidőre hatást gyakorló bevallások önellenőrzése, kijavítása vagy
azokhoz kapcsolódó hiánypótlás esetén a még meg nem kezdett ellenőrzés kezdő napját az
önellenőrzéstől, kijavítástól és a hiánypótlástól kell számítani amellett, hogy felszámolás
esetén a tevékenységzáró bevallásokhoz kapcsolódó ellenőrzés új eljárásra utasítása és a
219
tevékenységzáró bevallások ismételt ellenőrzése az ellenőrzés lefolytatására nyitva álló
határidő meghosszabbodását vonja magával.
A módosítás továbbá a határidő-számítás kapcsán figyelembe veszi az ellenőrzés adózó általi
és neki felróható okból történő akadályozását.
A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy az ügygondnok kirendelése iránti eljárás, a
belföldi jogsegély, illetőleg szakértő eljárásának időtartama nem számít be az ellenőrzés
határidejébe és a nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió adóügyi együttműködési
szabályai alapján történő megkeresés ellenőrzési határidőre gyakorolt hatásának szabályait
rendezi azzal, hogy új elem, hogy az adóhatóság a tényállás tisztázottsága esetén akkor is
befejezheti az ellenőrzést, ha a külföldi adóhatóság 1 éven belül nem válaszol.
Szintén új elem még, hogy az adóhatóság korlátozás nélkül folytathatja az ellenőrzést a
kapcsolódó vizsgálatra, illetve a külföldi adóhatóság megkeresésére tekintettel fennálló
szünetelés időtartama alatt.
Az ellenőrzési határidő hosszabbításának szabályai pontosításra kerültek, amellett, hogy
szigorúbb kritériumokat támaszt az adóhatósággal szemben, mivel a szabályozás előírja az
adóhatóság indokolási és a felettes adóhatóság hozzájárulási kötelezettségét.
a(z) 284. §-hoz
Az adózók ellenőrzést akadályozó magatartásának visszaszorítása érdekében megszűnik az
ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél közlésével kezdődik. Ezzel
egyidejűleg az ellenőrzési határidő kezdő időpontja számításának szabályai is módosításra
kerülnek.
A javaslat a próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseket kiegészíti az e-kereskedelemmel
foglalkozó adózóknál elvégzendő próbavásárlás speciális szabályaival.
A fel nem fedett próbavásárlás intézménye az ellenőrzések hatékonyságának javítását
szolgálja, lehetővé téve, hogy a számla- illetve nyugta kibocsátási kötelezettség teljesítésének
ellenőrzése során az adóellenőrök adóellenőri minősége az adózók előtt csak akkor váljon
ismertté, ha jogsértés megállapítására kerül sor. Az ellenőrzési jogosultság igazolására a
jegyzőkönyv közlésével kerül sor.
a(z) 285. §-hoz
Az adóhatósági ellenőrzések során a számlák, bizonylatok, valamint az ezeket alátámasztó
szerződések és más dokumentumok mélyreható ismerete is szükséges. Számos esetben az
adózó számára ezen iratok kizárólag angol, német vagy francia nyelven állnak rendelkezésre
így a hatályos szabályoknak megfelelően, az adóhatóság felhívására köteles ezek
szakfordíttatása felől intézkedni. Tekintettel a szakfordíttatás költségigényességére és az
adózók adminisztrációs terheinek csökkentését deklaráló kormányzati szándékra, a Javaslat az
angol, német, vagy francia nyelveken rendelkezésre álló bizonylatok, szerződések és más
dokumentumok esetén mentesíti az adózókat a szakfordítás alól.
Az adózók az iratrendezésre engedélyezett határidőben gyakran nem nyújtják be teljes körűen
az irataikat, azokat „csepegtetve” bocsátják az ellenőrzés rendelkezésére, ezért az iratpótlás
kötelezettségként kerül előírásra. Az ilyen magatartások visszaszorítására nem bizonyult
hatékony eszköznek az Art. 172. § (1) bekezdés l) pontja alapján az általános bírságtételek
között megállapítható mulasztási bírsággal, ezért szigorúbb bírságolási szabályok
bevezetésére kerül sor.
A kutatás-fejlesztés rendszerének átalakításával összefüggő módosítás.
220
a(z) 286. §-hoz
A pénztárgépek manipulálásával összefüggő jogsértés bizonyítása döntően szakértői
vizsgálattal történik, melynek elvégzéséhez nélkülözhetetlen a pénztárgépek bevonása. A
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 5. § (6) bekezdése tartalmazott utalást a pénztárgép
adóhatóság általi bevonására, azonban az erre irányuló kifejezett törvényi rendelkezés eddig
hiányzott. A javaslattal e kérdéskör törvényi szintű szabályozására kerül sor. Az új
rendelkezés értelmében a pénztárgépet az adóhatóság vizsgálat céljából 10 napra vonhatja be.
A bevonás időtartama alatt az adózó nyugtakibocsátási kötelezettségének a rendelkezésére
álló másik, nyugta adására alkalmas pénztárgép alkalmazásával, annak hiányában kézi úton
kiállított nyugtával tesz eleget.
a(z) 287. §-hoz
A felszámolás, illetve a végelszámolás sajátossága indokolja, hogy az ellenőrzés során együtt
nem működő felszámoló, illetve végelszámoló közvetlenül legyen szankcionálható az
ellenőrzés során történő együttműködési kötelezettsége megszegéséért, illetve a feltételek
biztosításának elmulasztásáért.
a(z) 288. §-hoz
Az ellenőrzések, különösen a helyszíni ellenőrzések során gyakran előfordul, hogy az adózó a
bizonyítékok eltüntetése, megváltoztatása céljából az adóellenőrt akadályozza. A javaslat
lehetővé teszi, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai biztosítsák az adóeljárás zavartalan
lefolytatását.
a(z) 289. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a próbavásárlás esetén az adóhatóság a
megállapítással nem zárult jegyzőkönyvet a helyszínen jelen lévő alkalmazottnak vagy
értékesítésben résztvevő más személynek is átadhatja. Ez a kézbesítési forma a fel nem fedett
próbavásárlás intézményének bevezetésével megszűnik, ugyanakkor az egyéb adatgyűjtésre
irányuló ellenőrzések esetében indokolt megteremteni a helyszínen történő kézbesítés
lehetőségét.
A jelenlegi szabályozás nem rendezi egyértelműen, hogy milyen határidőn belül lehet az
ellenőrzést folytatni abban az esetben, ha az adózó nem tesz észrevételt, vagy bár a tényállás
tisztázásra szorul, az adózó észrevételei nem indokolják az ellenőrzés folytatását. A jelenlegi
szabályozás a hatósági eljárásban történő ellenőrzést csak, mint lehetőséget említi, azonban
adós marad annak részletszabályaival, amely helyzetet a módosítás rendezi.
a(z) 290. §-hoz
A módosítás megteremti azt a lehetőséget, hogy a kiutalás előtti ellenőrzések során a revízió
által nem kifogásolt részösszegek kiutalásáról dönteni lehessen, míg a vitatott összegek
vonatkozásában az ellenőrzést az adóhatóság folytatja. Ezáltal az adózók az ellenőrzés
lezárása előtt juthatnak hozzá a nem kifogásolt összegekhez, a költségvetés pedig mentesül az
Art. 37. § (6) bekezdés szerinti késedelmi kamat megfizetése alól. A részösszegekre
vonatkozó jegyzőkönyvekkel szemben adózónak nincs jogorvoslati lehetősége, észrevétellel a
kérelemmel érintett teljes összegre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv átvételét követően élhet.
a(z) 291. §-hoz
Jogértelmezést segítő pontosítás.
221
a(z) 292. §-hoz
Az Art. 115. § (4) bekezdése jelenleg csak a határozathozatalt tiltja meg a bíróság által
felülvizsgált ügyekben, az ismételt ellenőrzés lefolytatását azonban nem. A módosítás
egyértelműen rendezi, hogy bírósági felülvizsgálatot követően nincs helye ismételt
ellenőrzésnek.
a(z) 293. §-hoz
Az ellenőrzés határidejére vonatkozó új szabályoknál szerepel, hogy az adóhatóság egy éven
túl nem köteles a megkeresett külföldi hatóság válaszára várni, ha a tényállást egyébként
tisztázottnak látja. A megkésett, de érdemi válaszok feldolgozása érdekében a felülellenőrzés
megindításának van helye és egyben új ténynek, körülmények kell tekinteni a külföldi
adóhatóság válaszát, amely 1 éven túl érkezett, és emiatt lezárult az ellenőrzés.
a(z) 294. §-hoz
A becslési adatbázis létrehozásával összefüggő módosítás, amely lehetővé teszi, hogy az
állami adóhatóság a becslési adatbázis fenntartása érdekében is folytathasson le ellenőrzést.
a(z) 295. §-hoz
Az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése szükségessé teszi, hogy az
adóhatóság meghatározott gazdasági eseményeket is célzott vizsgálat alá vonhasson. A
rendelkezés két esetkört szabályoz. Az első esetben az adóhatóság más adózó
adókötelezettségének ellenőrzése során ellenőrzi az egyes gazdasági esemény valódiságát,
míg a második esetben az ellenőrzés célja a NAV bűnügyi tevékenységének elősegítése.
a(z) 296. §-hoz
A módosítás célja egyrészt egyértelművé tenni, hogy az állami adóhatósághoz kötelezően
bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem beáll, ha
az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja,
vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz. A
módosítás egyrészt az adóhatósági iratok kézbesítési szabályait hozza összhangba a postai
kézbesítés szakkifejezéseivel, másrészt nagyobb hangsúlyt ad az adózó címének adóhatósági
bejelentésének.
A Javaslatban az Art. 124. § új (7) bekezdésének megállapítására vonatkozó rendelkezése azt
a gyakorlatban gyakran előforduló problémát kezeli, hogy az adózó meghatalmazott
képviselője részére kézbesített iratot a képviselő sem az első, sem pedig a második kézbesítési
kísérlet alkalmával nem veszi át, a kézbesítési vélelem beálltát megelőzően pedig bejelenti a
képviseleti jog megszűnését, ami esetenként az adóhatósági eljárás elhúzódásához vezet. A
módosítással az adóhatóság a meghatalmazott részére történő postázással egyidejűleg az iratot
az adózó részére is megküldheti.
a(z) 297. §-hoz
A gyakorlatban előfordul, hogy az adózó nem a végrehajtási eljárás megindulását, azaz a
végrehajtási cselekményt követően, hanem a jogerős fizetési kötelezettség időpontjának
beállta és a végrehajtási eljárás megindulása előtt szerez tudomást a fizetési kötelezettségről,
például fizetési felszólításból. Ebben az esetben is méltányolható érdek fűződik azonban a
vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztéséhez.
a(z) 298. §-hoz
Az illetékkötelezettséget megállapító határozat kibocsátását követően, de még annak jogerőre
emelkedését megelőzően benyújtott kérelmek elsőfokú eljárásban történő vizsgálatát lehetővé
tévő módosítás.
222
a(z) 299. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges törvényi szinten rendezni azt az esetet, amikor a
végelszámolás alatt álló társaság utóbb működésének továbbfolytatásáról határoz.
a(z) 300. §-hoz
A feltételes adómegállapítás szabályai egyrészt szerkezeti pontosítás érdekében, másrészt új
tartalmi elemek beillesztésével módosulnak. Új elem az illetéket és/vagy társasági adót érintő,
jogszabályváltozás esetén is hatályban maradó tartós adómegállapítás intézménye, illetve a
sürgősséggel történő elbírálás lehetősége. Szerkesztési jellegű módosítás az elutasítási
indokok pontosítása. A díjtételek változatlanok maradnak.
a(z) 301. §-hoz
Jogalkalmazást segítő módosítás, a szerkesztési jellegű pontosítás a rendelkezés könnyebb
értelmezését segíti.
a(z) 302. §-hoz
A csoportos adóalany nem önálló entitás, ennek megfelelően sem a gazdálkodási tevékenység
ellehetetlenülése, sem a tartozás későbbi megfizetésének a lehetősége nem vizsgálható a
csoportos adóalanyiság időszakában, hiszen gazdálkodási tevékenységet az egyes tagok
folytatnak, illetve az egyes tagok vagyona tekinthető fedezetnek a követelések érvényesítése
során.
Arra sincs lehetőség, hogy a csoportos adóalany kötelezettséget vállaljon, vagy biztosítékot
adjon, hiszen tulajdonnal nem rendelkezik, önálló, elkülönült vagyona nincs. Emellett a
csoportos adóalany tagjai olyan adóelőnyt élveznek, amely önmagában indokolja a fizetési
könnyítés kizárását. A bevezetni javasolt rendelkezés természetesen az áfa fizetési
kötelezettség tekintetében értelmezendő.
a(z) 303. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi a részletek megfizetésére nyitva álló határidő számításának
szabályait azzal, hogy május 20-ában határozza meg az első részlet esedékességének
időpontját. Tekintettel arra, hogy a kedvezmény a nyilatkozat megtételével automatikusan
igénybe vehető és bármilyen jövedelemmel rendelkező adózó kérheti, ezért elvárható a
kedvezményt igénybe venni kívánó adózótól, hogy a bevallási kötelezettségének maximálisan
eleget tegyen, vagyis május 20-ig bevallása benyújtásáról gondoskodjon. A módosítás szerint
a nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, vagyis kizárólag az az
adózó részesülhet a kedvezményben, aki az előírt határidőig (május 20.) eleget tett bevallási
kötelezettségének, aki azon túl nyújtja be személyi jövedelemadó bevallását, az a feltételek
fennállás esetén, az Art. 133. §-ában foglalt rendelkezések szerint részesülhet fizetési
halasztásban vagy részletfizetésben.
a(z) 304. §-hoz
A csoportos adóalany nem önálló entitás, ennek megfelelően sem a gazdálkodási tevékenység
ellehetetlenülése, sem a tartozás későbbi megfizetésének a lehetősége nem vizsgálható a
csoportos adóalanyiság időszakában, hiszen gazdálkodási tevékenységet az egyes tagok
folytatnak, illetve az egyes tagok vagyona tekinthető fedezetnek a követelések érvényesítése
során.
Arra sincs lehetőség, hogy a csoportos adóalany kötelezettséget vállaljon, vagy biztosítékot
adjon, hiszen tulajdonnal nem rendelkezik, önálló, elkülönült vagyona nincs. Emellett a
csoportos adóalany tagjai olyan adóelőnyt élveznek, amely önmagában indokolja a fizetési
223
könnyítés kizárását. A bevezetni javasolt rendelkezés természetesen az áfa fizetési
kötelezettség tekintetében értelmezendő.
a(z) 305. §-hoz
Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a rendkívüli
jogorvoslati fórumok közül a végső, amire tekintettel indokolt, hogy az adózók csak
szakmailag megalapozott kérelmeket nyújtsanak be, amely garanciája az ügyvéd,
adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő kötelező ellenj egyezésének előírása.
Amennyiben az adózó a szükséges ellenjegyzés nélkül nyújtja be kérelmét, akkor éremi
vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
A módosítás továbbá beemeli a törvény rendelkezései közé azt a Magyar Köztársaság
Alkotmányából és a Ket-ből levezethető és a módosításig következetesen és jogszerűen
alkalmazott szabályt, amely szerint a bíróság által felülvizsgált döntés tárgyában nincs helye
felügyeleti intézkedésnek. Emellett a módosítás rendezi azt is, hogy a felügyeleti intézkedés
mellőzésére csak érdemi vizsgálat után kerülhet sor, így ez esetben nem érdemi vizsgálat
nélküli elutasítás történik. Erre figyelemmel is rögzíti a módosítás, hogy jogszabálysértés
hiányában a felügyeleti intézkedés mellőzésre kerül. A módosítás ezen felül az utolsó
mondatban a szöveg könnyebb érthetősége érdekében megfordítja az érdemi vizsgálat nélküli
elutasítás, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzése fogalmak sorrendjét.
a(z) 306. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés végrehajtható
okirattá minősítésével bővül a végrehajtható okiratok köre.
a(z) 307. §-hoz
Az Art. 150/A.§-ának módosításával indokolt a végrehajtási átvezetés lehetőségének
kiterjesztése a végrehajtói letéti számlán nyilvántartott egyéb (nem adó-) kötelezettségekre is.
A módosítással nem csak az adófolyószámlán nyilvántartott tartozások, hanem az egyéb
köztartozások átvezetéssel történő rendezése is megoldottá válik. A módosítás lehetőséget ad
továbbá arra, hogy az adóhatóság döntsön az átvezetés indokoltságáról. Problémát okoz
ugyanis, hogy a kisösszegű tartozásoknál abban az esetben is át kell vezetni a túlfizetést, ha az
nem fedezi teljes egészében a tartozást, a fennmaradó összegre pedig folytatni kell a
végrehajtási eljárást. Az átvezetés után fennmaradó tartozás gyakran annyira kis összegű,
hogy aránytalan a végrehajtás folytatásával járó ráfordítás.
a(z) 308. §-hoz
A módosítás lehetőséget teremt a „biztosítéki célú” gépjárműfoglalásra. Jelenleg nincs arra
lehetőség, hogy a magánszeméllyel szembeni foglalást követően a végrehajtó eltekintsen a
jármű forgalomból történő kivonásától. Annak ellenére sem, hogy szükségtelen a forgalomból
történő kivonás, ha egyéb cselekményből, például jövedelem-letiltásból ésszerű időn belül
megtérül a tartozás. A gépjármű, mint fedezet felhasználásra csak egyéb cselekmények
eredménytelensége (például a munkahely esetleges elveszítése) esetében, illetve akkor
kerülne sor, ha a tartozás behajtása egyéb cselekmények útján csak aránytalanul hosszú idő
alatt volna lehetséges.
a(z) 309. §-hoz
A hatályos szabályozás félreérthetően fogalmaz, amikor az előleg megfizetésének igazolását
nem vagylagosan, hanem minden esetre vonatkozóan írja elő. A módosítás egyrészt
pontosítja, hogy az átutalás megtörténtének igazolása csak abban az esetben szükséges, ha az
árverés megkezdéséig az átutalt előleg nem érkezne meg az adóhatóság számlájára, másrészt
224
egyértelműsíti, hogy az átutalásnak (az árverező fizetési számlája megterhelésének) az utóbbi
esetben is még az árverés megkezdése előtt meg kell történnie.
a(z) 310. §-hoz
Az adók módjára behajtandó köztartozás vonatkozásában jelenleg fizetési könnyítés iránti
eljárás nem kezdeményezhető a behajtást kérő szervnél, illetve az állami adóhatóságnál sem.
A módosítás feloldja ezt az ellentétet azáltal, hogy megteremti a fizetési könnyítésre,
mérséklésre irányuló kérelem adóhatósághoz történő előterjesztésének lehetőségét. Azonban
azt továbbra sem az állami adóhatóság bírálja el, hanem elbírálás céljából a behajtást kérő
szervnek küldi meg.
a(z) 311. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazást segítő jelleggel pontosítja az új eljárásra utasítás miatti elévülés-
hosszabbításra vonatkozó jelenlegi rendelkezést, egy bekezdésben összefoglalva valamennyi
jogorvoslati esetet.
a(z) 312. §-hoz
A Javaslat célja orvosolni azt, hogy illeték ügyekben, ha az illeték kiszabása után az egy éven
belül eladott másik lakás értékének beszámítása vagy a jogügylet eredeti állapot
helyreállításával való felbontása miatt kerül sor az illeték törlésére, méltánytalan, ha a
korábban meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlék kerül felszámításra.
a(z) 313. §-hoz
Az adóterhek, azaz az adómértékek csökkentésével párhuzamosan szükséges az adóbírság
mértékéneke növelése annak érdekében, hogy az megfelelő visszatartó erőt jelentsen. Ez
különösen azon jogsértésekre igaz, amelyet csalárd magatartással, a bizonylatok, könyvek
meghamisításával, iratok megsemmisítésével követnek el. E tekintetben - más tagállami
példákat követve - a módosítás jelentősen megemeli a bírság mértékét. A gyakorlati
értelmezési zavarok és a bírságolási szigor növelése a minősített adózók lényegesen
„kedvezményesebb” adómértékének megszüntetését is indokolttá teszi.
A javaslat külön választja a munkáltató (kifizető) adó-, illetve járulék megállapítási, levonási
és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség elmulasztásának, vagy nem törvényben
meghatározottak szerinti teljesítését a megállapított adóhiány és szankciók megállapításával
kapcsolatos szabályozást. Tekintettel arra, hogy járulékkal kapcsolatban bevallási
kötelezettség csak a munkáltatót (kifizetőt) terheli, ezért a járulékkülönbözet, adóhiány
(járulékhiány) és a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag a foglalkoztató terhére
történik. Ezzel szemben személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóhiányt továbbra is a
magánszemély terhére, az adóbírságot és késedelmi pótlékot a munkáltató terhére kell
megállapítani. A javaslat nem módosítja azt az esetet, amikor az adóhiányt és annak alapján
megállapított szankciókat a munkáltató terhére kell megállapítani, ha az adóelőleg levonásra
került, de azt a munkáltató nem vallotta be.
a(z) 314. §-hoz
A mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés módosítása számos új elemet tartalmaz, illetve
emellett értelmezési problémák megoldását szolgálja.
A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása eddig egy
nehézkes adószám-felfüggesztési eljárás alá esett. A módosítással az adóhatóság e tekintetben
kétszeres mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a
kötelezettség teljesítésére rábírni, de a teljesítés elmaradása esetén továbbra is az adószám
törlése és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezése marad a végső szankció.
225
A módosítás megszünteti a tevékenység-felfüggesztés jogintézményét, tekintettel arra, hogy
annak alkalmazására a gyakorlatban kevés esetben kerül sor, illetve a szankció
ellenőrizhetősége - például vásározó tevékenység esetén - szinte lehetetlen. Az intézkedési
formát ún. helyettesítő bírság váltja fel. A gyakorlatban problémát okoz, hogy mi minősül az
intézkedés mellőzését megalapozó, a településen lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi
szükségletnek, így a módosítás megteremti a mérlegelés lehetőségét és meghatározza
szempontjait is üzletlezárás első alkalommal történő alkalmazása esetén.
A szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megszegése
esetén is szigorodnak a bírságszabályok, hatékonyabb szankciót adva ezzel az adóhatóság
kezése a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése érdekében.
A csekély értékű igazolatlan áru esetén az adózó olyan alacsony összegű bírságban részesül,
mely valódi szankciót nem jelent, és melynek összegénél sokszorosan többe kerül az
ellenőrzés és az adóigazgatási eljárás lefolytatása. A módosítás alapján alacsonyabb áruérték
mellet is megnyílik az általános bírság mértékig történő szankcionálás lehetősége.
A személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának bejelentett késedelme esetén alkalmazott
bírság moratórium szabálya pontosításra kerül annak érdekében, hogy a Ket. szerinti igazolási
kérelem jogvesztő határidejének elteltéig kiterjedjen a moratórium.
Az adózó iratmegőrzési kötelezettségére felhívja a figyelmet az új mulasztási bírság kategória
bevezetése, mely jelentősebb jogkövetkezményt is jelent.
a(z) 315. §-hoz
A módosítás megszünteti a tevékenység-felfüggesztés jogintézményét, tekintettel arra, hogy
annak alkalmazására a gyakorlatban kevés esetben kerül sor, illetve a szankció
ellenőrizhetősége - például vásározó tevékenység esetén - szinte lehetetlen. Az intézkedési
formát ún. helyettesítő bírság váltja fel. A gyakorlatban problémát okoz, hogy mi minősül az
intézkedés mellőzését megalapozó, a településen lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi
szükségletnek, így a módosítás megteremti a mérlegelés lehetőségét és meghatározza
szempontjait is üzletlezárás első alkalommal történő alkalmazása esetén.
A gyakorlatban problémát okoz, hogy mi minősül az intézkedés mellőzését megalapozó, a
településen lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletnek, ezért a módosítás megteremti
a mérlegelés lehetőségét és meghatározza szempontjait is üzletlezárás első alkalommal
történő alkalmazása esetén.
a(z) 316. §-hoz
A számviteli beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség teljesítése új eljárási
szabályok szerint lesz az adóhatóság által kikényszeríthető. A módosítás ezen rendelkezése
teremti meg az eljárási kereteket, amelynek lényege, hogy az adóhatóság két alkalommal szab
ki mulasztási bírságot és tűz ki határidőt a kötelezettség önkéntes teljesítésére. Ennek
elmaradása az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését vonja
maga után.
a(z) 317. §-hoz
Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózók esetében nem túlzott elvárás, hogy a
fizetési kedvezményre irányuló kérelmeiket is elektronikus úton nyújtsák be, megkönnyítve
ezáltal a kérelmek kezelését. Az elektronikus ügyintézés kereteinek további bővítését
szolgáló, de csak 2013. január 1-jén hatályba lépő kötelezettség lesz ezen adózóknak
valamennyi bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségüket is az elektronikus úton
teljesíteni.
226
a(z) 318. §-hoz
Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózók esetében nem túlzott elvárás, hogy a
fizetési kedvezményre irányuló kérelmeiket is elektronikus úton nyújtsák be, megkönnyítve
ezáltal a kérelmek kezelését.
Jogalkalmazást, illetve az adózók tájékozódását segítő rendelkezés (Art. 175. § (15)
bekezdés), miszerint a munkáltató által a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és
járulékadatokról szóló bevallásának adatait az adózó saját magára nézve megtekinthesse. A
módosítást követően lehetősége nyílik arra az adózónak, hogy a jövedelméből levont adók és
járulékok vonatkozásában ellenőrizze, hogy munkáltatója eleget tett-e a szükséges bejelentési
kötelezettségének az állami adóhatóság felé. A munkáltató ezen lehetőségének megteremtése
pedig az önellenőrzés teljesítését könnyíti meg.
Emellett az adóügyekért felelős miniszter felhatalmazást kap az adó-végrehajtási eljárásokban
felmerülő költségekkel kapcsolatos részlet-szabályok kiadására (rendeleti formában, a
bírósági végrehajtási eljárásokban érvényesülő IM rendelethez hasonlóan). Jelenleg a
fentieken kívül e körben jogi szabályozás nincs, a költségek érvényesítése korlátozottan és a
tényleges humánerőforrás és anyagi ráfordításhoz megközelítőleg sem reálisan történik. A
rendeleti szabályozás elősegíti az adósok felróható magatartása miatt induló költségigényes
adó-végrehajtási eljárások fedezetének legalább részbeni biztosítását és tehermentesíti a
központi költségvetést, egységesítené és az adózók számára is egyértelművé teszi a
felszámított költségekkel kapcsolatos eljárásokat.
a(z) 319. §-hoz
A törvény - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Kerettörvény) együtt - a
belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a
továbbiakban: Irányelv) a magyar jogba történő átültetését is szolgálja. A Kerettörvényben
foglalt keretszabályok mellett az Irányelv maradéktalan átültetéséhez szükség van az ágazati
törvények megfelelő módosítására és a Kerettörvénnyel való illeszkedéshez szükséges
szabályok megalkotására.
a(z) 320. §-hoz
A módosítás a feltételes adómegállapításnál használt jövőbeli ügylet kifejezés értelmezésének
pontosítását tartalmazza, illetve új értelmező rendelkezést tartalmaz a tényleges üzletvezetés
helyének továbbá a kutatás-fejlesztési tevékenység fogalmának meghatározására
vonatkozóan. A tényleges üzletvezetés helyének változását a jövőben az adóhatósághoz be
kell majd jelenteni.
a(z) 321. §-hoz
A módosítás az 2010/24/EU irányelvnek megfelelő jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
a(z) 322. §-hoz
Az Art. 181/A. § (1) bekezdését nem csak a közvetlenül hatályos uniós rendelkezések alapján,
hanem az uniós rendelkezéseket átültető magyar jogszabályi rendelkezések alapján teljesített
statisztikai adatküldések esetén is alkalmazni kell. A (2) bekezdés a Behajtási irányelv
27.	cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezést ülteti át.
a(z) 323. §-hoz
A § az Art-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
227
a(z) 324. §-hoz
(1)	bekezdéshez
1.	Az Alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos módosítás.
2.	A munkaviszonyban álló jogtanácsos képviseleti jogkörét nem kell igazolni, ha
munkaviszonyban áll. Lásd: 1983 évi 3. tvr 7. § (1)
3.	A jogintézmény célja, hogy a 9. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségre is tekintettel egy
jelentősebb összegű kötelezettség mögött is megfelelő fedezet álljon rendelkezésre, amire
a bankgarancia akkor jelenthet biztosítékot, ha az mindvégig, amíg a pénzügyi képviselet
fennáll, lehívható. Erre tekintettel a módosítást alapján évente kötelező igazolni a
bankgarancia fennállását.
4.	A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint (az adott vonatkozó
egyezmény rendelkezése alapján) azon társaságok illetőségét, amelyek két szerződő
államban is illetőséggel bírnak a tényleges üzletvezetés helye szerint kell megállapítani.
Ha a Magyarországon cégjogi szempontból székhellyel rendelkező társaság áthelyezi
tényleges üzletvezetés helyét külföldre ez esetben a társaság megszűnik a társasági adó
szempontjából belföldi illetőségű adózónak minősülni, és a jogutód nélküli megszűnés
szabályai vonatkoznak rá, míg egyéb adónemek tekintetében továbbra is élő adózónak
tekintendő. A módosítás célja, hogy az adózónak a tényleges üzletvezetés helye
áthelyezéséről is keletkezzen bejelentési kötelezettsége, így az adóhatóság is értesülne
erről az adatról és a szükséges törzsadat módosításokat ennek birtokában el tudná végezni.
5.	A javaslat egyértelművé teszi, hogy az iratőrzés helyének bejelentésére vonatkozó
kötelezettség magában foglalja az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok,
nyilvántartások őrzési helyének bejelentésére vonatkozó kötelezettséget is.
6.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
7.	Az Alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos módosítás.
8.	A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget korábban határozattal írta elő,
illetve törölte, amelyet mindannyiszor tértivevénnyel postázott. A jogalkotó a bejelentés
alapján történő könyveléssel és a bejelentés végrehajtható okiratnak minősítésével
csökkenti a közigazgatási költségek mértékét.
9.	Az Art. módosítása egyfelől megszünteti azt az opcionális lehetőséget, mely szerint a
vagyonszerző döntésétől függ, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő
bejelentésekor nyilatkozik-e az őt megillető illetékkedvezményről, illetékmentességről és
egyértelműsíti, hogy a nyilatkozattételt a vagyonszerzést megalapozó okirat ingatlanügyi
hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg kell megtenni, másfelől az illetékelőlegre
vonatkozó szabályozás módosításához kapcsolódik.
10.	A javaslat rendezi azt az esetet, amikor a munkáltatónak bizonyos munkavállalói
vonatkozásában a tárgyhóban bevallási és kifizetési kötelezettsége nincs, azonban ettől
függetlenül adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn.
11.	A módosítás egyértelművé teszi, hogy azon esetekben, amikor külön törvény, mint
például az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 150. §-a meg nem
fizetett adótartozásáért kezesi felelősséget állapít meg, a kezesi felelősség érvényesítése a
kezes külön határozattal való kötelezésével kerül érvényesítésre.
12.	A módosítás alapján a tartozás vizsgálat csak az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozásra terjed ki. Tekintettel továbbá arra, hogy amennyiben
az adózó felszámolás alatt áll, vele szemben végrehajtás nem folytatható le, és
amennyiben a felszámolás alatt álló adózóval szemben alkalmazzák az Art. jelenleg
228
hatályos 36/A. § (3)-(4) bekezdéseit a felszámoló törvényi feladatainak nem tud eleget
tenni, indokolt a jelenleg hatályos szabályozás módosítása.
13.	A javaslat szerint az adóhatóság jogerős döntését követően - annak tartalmától függően -
lehet intézkedni a visszatartott tartozás lefoglalása iránt, illetve „nullás” igazolás
bemutatása esetén a kifizetés teljesíthető.
14.	A jogalkalmazást segítő pontosítás a korábbi szöveghez képest.
15.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
16.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
17.	A módosítás lehetővé teszi az adózói nyilvántartások kiválasztáshoz történő
felhasználását.
18.	A NAV nem minősül rendvédelmi szervnek, de a hivatásos állományra vonatkozó
speciális rendelkezések alkalmazása ebben a körben is indokolt.
19.	A jogalkalmazást segítő pontosítás.
20.	Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosítószám
állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő módosítás.
21.	A NAV nem minősül rendvédelmi szervnek, de a hivatásos állományra vonatkozó
speciális rendelkezések alkalmazása ebben a körben is indokolt.
22.	A csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló adózók fizetési kötelezettségeinek teljesítésére
a speciális esedékességet és kielégítési szabályok vonatkoznak. Erre tekintettel az ezen
eljárások hatálya alatt álló adózók terhére tett adómegállapítások megfizetésére főszabály
szerint a határozatban megállapított esedékességkor nem kerülhet sor, ezért ezen adózók
adatai automatikusan közzétételre kerültek amellett, hogy az adóhiánnyal való
érintettségénél a csőd- vagy felszámolási eljárás ténye jelentősen negatívabb körülmény
az adózóra nézve, amely tény azonban a cégnyilvántartás közhiteles adataiból nyilvánosan
megismerhető. Ezért a módosítás megszünteti a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló
azon adózók adatainak közzétételét, amelyek megfelelnek az Art. 55. § (3) bekezdésében
felsorolt feltételeknek.
23.	Az Európai Unió közös agrárpolitikája pénzügyi finanszírozásának szabályozásával
kapcsolatos módosítás.
24.	A 904/2010/EU rendelet hatályba lépésével kapcsolatos jogtechnikai módosítás.
25.	A módosítás megteremti az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzés intézményét, amely az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés egy altípusa.
26.	Az Alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos módosítás.
27.	A javaslat szerinti szövegpontosítás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezéseivel való összhang biztosítása
miatt szükséges.
28.	A „legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózó”
kategóriáját átveszi „a külön jogszabályban meghatározott értékhatároknak és
feltételeknek megfelelő legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók” kategóriája.
29.	A javaslat szerinti szövegpontosítás a jogalkotásról szóló 2010.	évi CXXX. törvény
szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezéseivel való	összhang biztosítása
miatt szükséges.
30.	A javaslat szerinti szövegpontosítás a jogalkotásról szóló 2010.	évi CXXX. törvény
szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezéseivel való	összhang biztosítása
miatt szükséges.
229
31.	A fokozott adóhatósági felügyelet bevezetésével indokolttá vált a 20 %-os vizsgálati arány
felére csökkentése.
32.	A módosított bekezdés meghatározza, hogy az Art. 90. § mely rendelkezései irányadóak a
vámhatóság hatáskörébe utalt adókkal kapcsolatos ellenőrzések tekintetében.
33.	A jelenlegi jogszabályi rendelkezések arra épülnek, hogy az adózó csak papíralapú
bizonylatokkal rendelkezik, holott ma már szinte mindenhol számítógépes rendszerekkel
könyvelnek és egyre jobban terjed az elektronikus számlázás is. Erre tekintettel a törvényi
rendelkezéseket ki kell terjeszteni az elektronikus adatokra, információkra is.
34.	A fel nem fedett próbavásárlás bevezetésével összefüggő javaslat. Az ellenőrzési
eljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül, mely alapján például az interneten, bárki
számára elérhető adatokat is felhasználhatja az adóhatóság bizonyítékként, a jogviták
elkerülése érdekében indokolt azonban a jogszabályban erre vonatkozó kifejezett
rendelkezés megjelenítése.
35.	A fel nem fedett próbavásárlás bevezetésével összefüggő javaslat.
36.	A jogszabályi rendelkezés jelenlegi szövege nem egyértelmű abban a kérdésben, hogy a
legfeljebb 60 napig történő elhalasztásra, szüneteltetésre csak egy alkalommal van-e
lehetőség, vagy több alkalommal is 60 napig, esetlegesen több alkalommal összesen 60
napig.
37.	Az ellenőrzések során gyakran előfordul, hogy az Art. jelenlegi 102. § (1) bekezdése
szerinti rendelkezés felsorolásában nem szereplő személyt kellene elővezettetni pl. betéti
társaság kültagját, vagy egyéb tanút, aki az adóhatóság idézése ellenére nem jelenik meg.
Ilyen személyek elővezettetésére a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, így például a
kétszeres idézés kötelezettségét. Indokolt azonban ezen személyi körre vonatkozóan is az
Art. szerinti elővezetés lehetőségének a kiterjesztése.
38.	Elterjedőben lévő, újszerű adózói magatartás, hogy a vélelmezhetően fiktív számla
kibocsátók, illetve a szándékos adóelkerülők az adóhatóság többszöri felszólítása és
mulasztási bírság kiszabása ellenére sem bocsátják az adóhatóság rendelkezésére a
vásárolt számlatömböket, még olyan esetekben sem, amikor az adózó nem hivatkozik
azok elvesztésére, megsemmisülésére. Az iratanyagot csalárd szándékkal, bevételeinek
eltitkolása céljából visszatartó adózók esetében a számlánkénti, nyugtánkénti bírságösszeg
megállapítása jelentős visszatartó erőt képviselhet.
39.	A fel nem fedett próbavásárlás bevezetésével összefüggő javaslat.
40.	Az általános fogalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény számlakibocsátásról
rendelkezik. A javaslat az egységes fogalomhasználatot segíti elő.
41.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
42.	Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosítószám
állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő módosítás.
43.	Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosítószám
állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő módosítás.
44.	A Ket. 2011. január 1-jétől hatályos, az ügyintézési határidő számításának szabályához
igazodó módosító javaslat.
45.	A kézbesítési vélelemre vonatkozó rendelkezés pontosítását az a gyakorlatban előforduló
probléma orvoslása indokolja, hogy az adózó nem a végrehajtási eljárás megindulását,
azaz a végrehajtási cselekményt követően, hanem a jogerős fizetési kötelezettség
időpontjának beállta és a végrehajtási eljárás megindulása előtt szerez tudomást a fizetési
kötelezettségről, például fizetési felszólításból. Ebben az esetben is méltányolható érdek
fűződik azonban a vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztéséhez.
230
46.	Az Art. részjogerőre vonatkozó 140. § (1) bekezdése kizárólag az ellenőrzési eljárásban
hozott adómegállapítást tartalmazó határozat részjogerejére vonatkozóan tartalmaz
rendelkezést. A végrehajtási eljárás során az adózók gyakran több végrehajtási
cselekményt vagy intézkedést is sérelmeznek, melyekkel kapcsolatban, ha azt kell
megállapítani, hogy csak részben jogszabálysértőek, akkor a jelenlegi szabályozásra
tekintettel a teljes elsőfokú végzést meg kell semmisíteni és új eljárás lefolytatására
kötelezni a sérelmes döntést hozó adóhatóságot valamennyi intézkedés tekintetében. A
módosítás lehetővé teszi részjogerő alkalmazását a végrehajtási eljárás során hozott
végzések, intézkedések elbírálása esetén is.
47.	A Ket. 2011. január 1-jétől hatályos, az ügyintézési határidő számításának szabályához
igazodó módosító javaslat.
48.	Az állami adóhatóság által bonyolított elektronikus árverésre vonatkozó eljárás
egyszerűsítése és adminisztrációcsökkentése a postai értesítésre vonatkozó külön
kötelezettség megszüntetésével.
49.	A jelenlegi szöveg szerint gépjármű esetében az adóhatóság a gépjármű törzskönyvének
lefoglalását követően értesíti a bekapcsolódás lehetőségéről a zálogjogosultat. A
törzskönyvet a foglalással egyidejűleg kell lefoglalni. A módosítás egyértelműsíti azt,
hogy a 6 hónapot a gépjármű lefoglalásától kell számítani.
50.	Az Art. 160. § (1) bekezdésének első fordulata, a kötelező felfüggesztésre tekintettel
nehezen alkalmazható a gyakorlatban, mivel a felfüggesztésre irányuló adózói kérelemről
dönteni hivatott elsőfokú adóhatóság jellemzően nem rendelkezik információval az
egyébként jogorvoslati kérelemmel támadott, fizetési kötelezettséget megállapító
határozat, illetve végzés várható felettes szervi megítéléséről, a másodfokú döntést
megelőzően.
51.	A módosítás célja a törvény indokolásában is szereplő azon cél megvalósítása, hogy a
mögöttes kötelezettel szembeni végrehajtás a felszámolás alá került adózóval szembeni
felszámolás jogerős befejezéséig szüneteljen, hiszen ezen időszak alatt az adóhatóság mint
hitelező a mögöttes felelőssel szembeni követelés érvényesítésére nem jogosult.
52.	A jelenlegi szabályozás szerint az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának - a
soron kívüli megkeresés esetét leszámítva - negyedévenként volt lehetősége az
adóhatóság megkeresésére. A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a köztartozás
jogosultja ne negyedévenként gyűjtve, hanem folyamatosan, a meg nem fizetett
köztartozás esedékességét követő 15 napon belül küldjön megkeresést az adóhatóságnak.
53.	Jogalkalmazást segítő pontosítás, annak a gyakorlati esetnek a rendezésére, amikor az
önellenőrzés azt tárja fel, hogy az adózó az adót ugyan nem az eredeti esetékességkor, de
egy későbbi bevallásban megfizette, így költségvetést érő hiány nincs, csak időbeli
mulasztás.
54.	Az elektronikus adatok könnyű manipulálhatósága, mint kiemelt kockázati elem teszi
szükségessé a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével számlázó
programot előállító vagy forgalmazó adózó szankcionálhatóságának lehetővé tételét.
55.	A törvény - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Kerettörvény) együtt - a
belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
(a továbbiakban: Irányelv) a magyar jogba történő átültetését is szolgálja. A
Kerettörvényben foglalt keretszabályok mellett az Irányelv maradéktalan átültetéséhez
szükség van az ágazati törvények megfelelő módosítására és a Kerettörvénnyel való
illeszkedéshez szükséges szabályok megalkotására.
56.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
231
57.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
58.	A módosítással egyértelművé válik, hogy irat alatt az elektronikus formában előállított
vagy ilyen formában rendelkezésre álló dokumentumokat is érteni kell, így azokra is
alkalmazni kell a törvény iratra vonatkozó rendelkezéseket.
59.	Az Art. 178. § 18. pontját érintő terminológiai módosítás egyértelművé teszi, hogy a Tbj.
56/A. § szerinti külföldi vállalkozás az Art. alkalmazásában nem minősül kifizetőnek és
munkáltatónak.
60.	Az Art. 178. § 23. pontját érintő terminológiai módosítás egyértelművé teszi, hogy a Tbj.
56/A. § szerinti külföldi vállalkozás az Art. alkalmazásában nem minősül kifizetőnek és
munkáltatónak.
61.	Az Alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos módosítás.
62.	Az Art. 33. § (6) bekezdésében a szabályozott különös adóbevallási rendelkezéseket a
csőd-, a vég- és a felszámolási eljárás során alkalmazni kell, mint az adóbevallás általános
szabályait.
63.	A módosítás célja, hogy az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában
a felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget az Art. 2.
számú mellékletében foglaltaktól eltérően ne kizárólag a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvény rendelkezései, hanem a csődeljárás, a végelszámolás és a
felszámolás vonatkozásában meglévő Art. 33. § (6) bekezdése szerinti szabályok is
alkalmazandóak legyenek.
64.	Az illetéktörvény módosításával való összhangot megteremtő módosítás, tekintettel arra,
hogy a földhivataloknak nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem beérkezését,
hanem a földhivatali eljárás befejezését követő 8 napon belül kell továbbítani a NAV felé
az ingatlanok tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának bejegyzését, illetve a tulajdonjog
fenntartással történő eladás tényének feljegyzését tartalmazó határozattal együtt az
ingatlanszerzést megalapozó okiratokat.
65.	Az ’A88 adatszolgáltatás benyújtási határideje jelenleg hónapot követő 15-e, a többi áfa-
nyomtatvány esetében az időszakot követő 20-a. Az adminisztráció-csökkentés
megvalósítása mentén az egyes áfa-bizonylatok egyszerűsítése, összevonása érdekében
egységesíteni kell azok benyújtási határidejét.
66.	A bérjellegű, adó-, illetve járulékköteles kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatások
tartalmának a kötelezett által történő könnyebb összevethetősége és pontosabb
megállapítása érdekében a jogalkotó az érintett kötelezettség teljesítésének határidejét
január 31-ében állapítja meg.
67.	A nyomtatványt forgalmazók adatszolgáltatását bővíteni indokolt a szállítólevelekre
vonatkozó adatszolgáltatással, mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint az adózók gyakran
visszaélnek ezekkel a bizonylatokkal. Megjegyezzük, hogy a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény szerint a szállítólevelek is szigorú számadású bizonylatnak minősülnek.
68.	A nyomtatványt forgalmazók adatszolgáltatását bővíteni indokolt a szállítólevelekre
vonatkozó adatszolgáltatással, mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint az adózók gyakran
visszaélnek ezekkel a bizonylatokkal. Megjegyezzük, hogy a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény szerint a szállítólevelek is szigorú számadású bizonylatnak minősülnek.
69.	Az illetőségigazolási rendelkezés módosítása által a nemzetközi szervezet által kiállított
angol nyelvű irat magyar nyelvű szakfordítás nélkül is elfogadható lesz, az Art. 85/A. §
(2) bekezdésével analóg módon, hiszen a NAV kérésre angol nyelvű igazolást is kiad.
70.	A bérjellegű, adó-, illetve járulékköteles kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatások
tartalmának a kötelezett által történő könnyebb összevethetősége és pontosabb
232
megállapítása érdekében a jogalkotó az érintett kötelezettség teljesítésének határidejét
január 31-ében állapítja meg.
71.	Jogharmonizációs jellegű módosítás, tekintettel arra, hogy az összesítő nyilatkozat
összeghatárára vonatkozó rendelkezés - a korábban kapott derogáció lejártával - 2012.
január 1-i hatállyal a közösségi irányelv alapján megváltozik.
72.	Az Alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos módosítás.
(2)	bekezdéshez
A Tbj-vel összefüggő módosítás, tekintettel arra, hogy a nyugdíj-hozzájárulás intézményét az
adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseiben is át kell vezetni.
a(z) 325. §-hoz
1.	Az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége az Art. rendelkezései közül kikerül,
mivel az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az
adóhatóság hatáskörébe tartozik, mivel polgárjogi felelősségi szabályok képezik a vita
tárgyát. Az adóhatóság eljárást kizárólag az adózóval szemben folytat, melyben az
állandó meghatalmazott részt vehet, azonban az adóhatóság az eljárások során kizárólag
az adózóra vonatkozóan állapít meg jogot, illetve kötelezettséget.
2.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
3.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
4.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
5.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
6.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
7.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
8.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
9.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
10.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
11.	A Nemzeti Adó- és Vámhatóság létrehozásával a vámszakmai és adózási nyilvántartások
összevonására kerül sor, így a vámhatóság által az állami adóhatóság számára történő
adatszolgáltatási kötelezettség előírása feleslegessé válik.
12.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
13.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
14.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
15.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
16.	A módosítás a kézbesítési szabályok felülvizsgálatával az Art. 124. § (1)-(2) bekezdését
olyan tartalommal módosítja, amely miatt a jelenlegi (3) bekezdés tartalmilag kiüresedik,
ezért törlésre kerül.
17.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
18.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
19.	Az állami adóhatóság által bonyolított elektronikus árverésre vonatkozó eljárás
egyszerűsítése és adminisztrációcsökkentése a postai értesítésre vonatkozó külön
kötelezettség megszüntetésével.
20.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
21.	Az iratmegőrzés mulasztási bírsággal való szankcionálásának módosításával összefüggő
javaslat.
22.	A tevékenység felfüggesztés jogintézményének átalakításához kapcsolódó módosítás.
233
23.	A Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó módosítás.
24.	A Tbj-vel össszefüggő módosítás.
25.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
26.	Jogalkalmazást segítő pontosítás.
27.	A Tbj-vel összefüggő módosítás.
28.	A Tbj-vel összefüggő módosítás.
29.	Az Art. 3. számú mellékletének D/I. 1. pontjai hatályukat vesztik, tekintettel arra, hogy
lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás
után járó adókedvezmény intézménye már 2003-tól és a visszafizetési kötelezettség
előírása is már két éve megszűnt, ezért nem szükséges a hivatkozott rendelkezés
fenntartása.
30.	Az Art. 3. számú mellékletének D/I. 4. pontjai hatályukat vesztik, tekintettel arra, hogy
lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás
után járó adókedvezmény intézménye már 2003-tól és a visszafizetési kötelezettség
előírása is már két éve megszűnt, ezért nem szükséges a hivatkozott rendelkezés
fenntartása.
31.	Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 11. §-
a leszűkítette azt az illetékfizetésre kötelezett alanyi kört, aki az egyes gazdasági
társaságok vagyoni betétjét illetékfizetési kötelezettség mellett szerzi meg az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (2) bekezdésének h) pontja
alapján. Ennek következtében indokolatlan az Art. 3. számú mellékelt N) pontja szerinti
cégbírósági adatszolgáltatáson alapuló - jelentős informatikai fejlesztést igénylő -
adatbázis létrehozása. A leszűkített alanyi kör tekintetében azonban továbbra is
szükséges, hogy az átfogó utólagos adóellenőrzések során az Itv. 18. § (4) bekezdésben
szereplő illetékfizetési kötelezettség teljesítését vizsgálják, az erre vonatkozó
megállapításokat az adóhatóság egyedi cégbírósági megkeresésekre alapozhatja.
32.	A Javaslat Art. 11. számú melléklete I. pontjában hatályon kívül helyezi a behajtási
jogsegélyre utaló rendelkezést, tekintettel arra, hogy az új Behajtási irányelvnek az adók
körében általános tárgyi hatály miatt már nincs ennek megfelelő rendelkezése.
33.	A Javaslat Art. 11. számú melléklete II. pontjában hatályon kívül helyezi a behajtási
jogsegélyre utaló rendelkezést, tekintettel arra, hogy az új Behajtási irányelvnek az adók
körében általános tárgyi hatály miatt már nincs ennek megfelelő rendelkezése.
a(z) 326. §-hoz
Az Art. mellékleteire történő utalás.
22.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
a(z) 327. §-hoz
Az ügyvédekről szóló törvény valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény
módosításához:
A hatályos jogszabályok alapján az ügyvédi iroda, illetve a szabadalmi ügyvivői iroda jogutód
nélküli megszűnése esetén a nyilvántartásból való törlést mindenkor megelőzi a kamaráknak a
törlésről hivatalból hozott döntése. Az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda
nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során kamarai hatósági ügyben eljáró szerv
döntésének nem feltétele annak igazolása, hogy az ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői iroda
adókötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, vagyis bevallásait benyújtotta és
adótartozással nem rendelkezik, és a törlésnek folyamatban lévő adóhatósági eljárás sem
234
akadálya. Mindez visszaélésekre ad lehetőséget, ezért a javaslat elfogadása esetén - az
említett szervezetek szabályozott keretek között történő megszűnésének biztosítása érdekében
-	az ügyvédi iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői iroda kamarai nyilvántartásból való
törlésére irányuló hatósági döntés csak abban az esetben lesz meghozható, ha a kamara
beszerzi az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy az iroda adóbevallási
kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési
kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést,
végrehajtást az adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez.
23.	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
a(z) 328. §-hoz
Lásd az ügyvédekről szóló törvény indokolását.
24.	A cégnyilvántartásról szóló2006. évi V. törvény módosítása
a(z) 329. §-hoz
Az adóregisztráció bevezetésével összefüggő módosítás.
a(z) 330. §-hoz
Az új szabály bevezetésének indoka, hogy egyszerűsített végelszámolás esetén a
végelszámolás megindulásának időpontja, annak megkezdésétől számított nyolc napon belül
csak a Cégközlönyben és nem a cégnyilvántartásban jelenik meg, ezért ezen adat az állami
adóhatóság nyilvántartásába csak utólag az egyszerűsített végelszámolás befejezése és a cég
törléséről hozott végzéssel egyidejűleg, utólag érkezik meg. Ez a körülmény nagyban
megnehezíti az adózó által az állami adóhatósághoz időközben benyújtott bevallások
feldolgozását és ezzel összefüggésben az adózói jogok gyakorlását, illetve kötelezettségek
teljesítését is.
a(z) 331. §-hoz
A Cégtörvényhez tartozó átmeneti rendelkezés.
25.	Egyéb eljárásjogot érintő törvények módosítása
a(z) 332. §-hoz
A javaslat célja, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a háztartási alkalmazott
foglalkoztatása esetén ne kelljen havi szinten bejelentést tennie a foglalkoztatónak, ha
valószínűsíthető, hogy háztartási alkalmazottként több hónapon keresztül foglalkoztatni
kívánja az adott személyt. Ezáltal a háztartási alkalmazottakra vonatkozó adójogszabály
népszerűbbé válhat.
a(z) 333. §-hoz
A jelenleg hatályos szöveg tévesen, már hatályon kívüli törvényre hivatkozik, a javaslattal a
vonatkozó törvény száma kerül pontosításra.
a(z) 334. §-hoz
A javaslat szerint az egyszerűsített foglalkoztatást választó munkáltató az egyszerűsített
foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint
ügyfélkapun keresztül teljesítheti. Ugyanakkor a munkáltató választhatta, hogy bevallási
kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon
havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesítse, kivéve ha az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti
bevallásra elektronikusan kötelezett.
235
a(z) 335. §-hoz
A javaslat a Széchenyi Kártyával kapcsolatos módosítások miatt indokolt.
a(z) 336. §-hoz
A 75/2010-es és a 77/2010-es ME határozatokban foglaltak szerinti adóügyi
információcseréről szóló megállapodások kötése céljából szükséges a 2012-től hatályba lépő
új adatvédelmi szabályok kiegészítése azzal, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezményekhez hasonlóan az adóügyi információcseréről szóló nemzetközi szerződések
végrehajtása érdekében személyes adatok a nemzetközi szerződésben meghatározott célból,
feltételekkel és adatkörben harmadik országba továbbíthatóak.
VIII.	Fejezet
26.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
a(z) 337. §-hoz
A Javaslat az alapkutatás, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztési fogalmát határozza
meg.
a(z) 338. §-hoz
A Javaslat a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet a társasági
adótörvényre hivatkozással határozza meg.
A Javaslat a kutatás-fejlesztési megállapodást az innovációs törvényre hivatkozással állapítja
meg.
a(z) 339. §-hoz
Technikai pontosítás.
a(z) 340. §-hoz
A módosítás következtében megszűnik az eltérő vállalkozási méret-meghatározást (kis- és
középvállalkozás) eredményező szabályozás a társasági adó és az innovációs járulék
törvények alkalmazásában.
A módosítás következtében megszűnnek az innovációs járulék bruttó kötelezettségét
csökkentő tételek, ezáltal a bruttó és nettó járulékkötelezettség közötti fogalmi különbség is.
27.	A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.
törvény módosításáról
a(z) 341. §-hoz
A Javaslat az alapkutatás, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztési fogalmát határozza
meg. A kutatás-fejlesztési megállapodás fogalmának meghatározása a közösen végzett
kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő jogalkalmazási bizonytalanságot
kívánja feloldani.
236
28.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény módosítása
a(z) 342. §-hoz
A költségvetési hiány csökkentése, a strukturális reformok finanszírozása, a pénzügyi
rendszer feszültségeinek feloldása érdekében a törvény a 2011-es adóévhez hasonlóan
állapítja meg a 2012. évre vonatkozó különadó fizetési kötelezettséget.
A Javaslat szerint változik a különadó alapja az egyéb pénzügyi szervezetek esetében, azáltal,
hogy a különadó alapját a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény előjelhelyes
(nettó) összege alapján kell megállapítani.
A Javaslat szerinti továbbá a visszaélések elkerülése érdekében abban az esetben is különadó
fizetési kötelezettség keletkezik, ha egy társaság jogutódlással (beolvadással) megszűnik és a
jogutód indokolatlan adóelőnyt ér el azáltal, hogy a különadó alapját a beolvadást megelőző
vetítési alapján határozhatja meg. A Javaslat szerint ez esetben a jogutódnak figyelembe kell
vennie a beolvadó társaság különadó alapját, tekintettel arra, hogy az tárgyévi vetítési alap
esetén különadó alapot képezne.
a(z) 343. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 344. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
IX.	Fejezet
29.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 345. §-hoz
A Javaslat alkalmazási szabályt tartalmaz az Szjtv. egyes módosított rendelkezéseihez,
amelyeket e szabály alapján 2011. november 1-től kell alkalmazni.
a(z) 346. §-hoz
A Javaslat az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben
egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi
kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendeletben előírt bejelentési
kötelezettséggel kapcsolatos notifikációs záradékot tartalmazza.
a(z) 347. §-hoz
A Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz a távszerencsejéték terminológiának megfelelően.
a(z) 348. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. módosításával pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz. Az Szjtv.
26.	§ (1a) bekezdés módosítása a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetés esetén
lehetővé teszi a nem internet alapú távközlési rendszeren való adattovábbítást is.
30.	Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló
2011.	évi CXXV. törvény módosítása
a(z) 349. §-hoz
Mivel a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos rendelkezések bevezetése a távszerencsejáték
szervezési tevékenységgel kapcsolatban a közösségi jogi szabályok szerint csak lehetőség, de
237
nem kötelezettség, a távszerencsejáték szervezői tevékenységet végző társaságok piacra
lépésének elősegítése és a piacra lépéssel járó adminisztratív terhek minimalizálása érdekében
a Javaslat alapján a távszerencsejáték szervezési tevékenységgel kapcsolatos pénzmosás
ellenes rendelkezések 2012. január 1-től nem lépnek hatályba.
a(z) 350. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
X.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a(z) 351. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Mellékletek
Az 1. melléklethez
1.	A kezdő orvosok anyagi helyzetének javítása érdekében meghirdetett Rezidens
Támogatási Program keretében pályázati úton megítélt és folyósított ösztöndíj
adómentes. Adómentes továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési
rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló
képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos
kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési
törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás is.
2.	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy 2012. január 1-jétől csak az az üzletpolitikai célú
árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más
kedvezmény lehet adómentes, amelyet kizárólag a magánszemély saját nevében történő
áru-, illetve szolgáltatás-vásárlására tekintettel ad a kifizető a vásárolt áru, szolgáltatás
ellenértékéig terjedő mértékben. A feltételeknek nem megfelelően adott után a kifizetőt
az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint terheli adó- és
járulékfizetési kötelezettség. [Összefügg a 20. §-hoz tartozó indokolással.]
A 2-3. melléklethez
A Javaslat szerint az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében az ellenőrzött külföldi
társasággal szemben felmerült ráfordítás megalapozottságát külön dokumentáció útján köteles
igazolni.
A Javaslat szerint a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek által nyújtott
támogatás esetén nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő adózó adózás előtti
eredménye a támogatás nélkül számítva negatív lenne.
A Javaslat szerint a munkáltató által a munkavállalói részére épített bérlakás után gyorsított, 5
százalékos mértékű értékcsökkenést érvényesíthet.
A Javaslat szerint az adománynak minősülő juttatás elismert költséggé, ráfordítássá válik
társasági adóban, ha a támogató rendelkezik a támogatott által, meghatározott tartalommal
kiállított támogatási igazolásával.
238
A Javaslat szerint a jogszabályon alapuló ingyenes juttatások elismert költségnek,
ráfordításnak minősülnek társasági adóban.
Az 4. melléklethez
A Javaslat az adótétel táblát az avultatási tábla 2011. július 22-én hatályba lépett
módosításával összhangban változtatja meg a használt személygépkocsik adótételeit,
csökkentve az avultatási tábla korrekciójából eredő bevétel-kiesést.
Az EURO-5-ös motorok megjelenésével a Javaslat egy új oszloppal egészíti ki az adótáblát.
Az elsősorban nagy teljesítményű új autók hazai regisztrálásának elősegítése, s így az
adóelkerülés visszaszorítása érdekében a Javaslat szerint a hatályos táblázat 7. és 8. sora egy
sor lesz, valamint az új gépkocsik esetében jelentősen csökken az adótétel nagysága.
Környezetvédelmi szempontokat szolgál a rosszabb környezetvédelmi tulajdonságú gépkocsik
adótételének emelése. A Javaslat értelmében nem kellene adót fizetni a kizárólag elektromos
meghajtású személygépkocsik után.
A műszaki adatlapot szabályozó szakmai jogszabály változása miatt a Javaslat korrigálja az
adótábla táblázat II. rész szöveges részét. A Javaslat szabályozza továbbá az elektronikus
eljárás esetén követendő eljárásrendet is.
A 5. melléklethez
Abban az esetben, ha az adófizetési kötelezettség a terméknek az adóraktározási eljárás
hatálya alóli kikerülés miatt áll be, a Javaslat az adófizetési kötelezettséget - attól függően,
hogy ki indítványozza a kiraktározást - a termék értékesítőjére, vagy annak beszerzőjére
telepíti. A törvény koherenciája érdekében a Javaslat leköveti ezt a változást az adóraktározási
eljárásra vonatkozó szabályok között.
A 6. melléklethez
A hatályos szabályok szerint kapcsolt felek közötti ügylet esetében bizonyos feltételek mellett
a szabályozás adóalap korrekciót ír elő, vagyis az ellenérték helyett a szokásos piaci árat
rendeli alkalmazni. Ezen rendelkezés oka, hogy az ügyletet teljesítő adóalany ne tudja
mesterségesen megnövelni az arányosításba bevonandó előzetesen felszámított adóra
vonatkozó levonási hányadát. Ennek a rendelkezésnek az egyértelműbb érvényre juttatása
érdekében a Javaslat rendelkezik arról, hogy a levonási hányad kiszámítása során,
amennyiben az említett adóalap korrekcióval érintett ügyletet is teljesített, az adóalany akkor
nem annak ellenértékét, hanem annak adóalapját kell figyelembe venni a levonási arányszám
számításakor.
A 7. melléklethez
1.	Art. 1. számú melléklet I/B/3/d) pont
Az áfa-mentes adóalanyok - mivel összesítő nyilatkozatot esetenként havi
gyakorisággal tesznek, ezért - az esetlegesen benyújtott áfa-bevallások tekintetében a
kötelező, havi gyakoriság előírása szükséges. Így elkerülhető lenne, hogy ugyanazon
adózó adott adóévben benyújt havi bevallást a közösségi forgalmáról, és egy
negyedévest, mert pl.: tárgyi eszközt értékesített.
2.	Art. 1. számú melléklet I/B/3/e) pont
239
Az előző pontban foglalt módosítás következménye, a d) pontba átsorolt személyi kör
törlése ebből a pontból.
A 8. melléklethez
A javaslat taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az állami adóhatóság
elutasíthatja az adózó gyakoribb általános forgalmi adó elszámolására irányuló kérelmét.
Ezáltal a jogalkalmazás gyakorlata egyértelműbbé válik.
A 9. melléklethez
1.	Art. 3. számú melléklet E) pont
Az ügyfélnyilvántartás egységesítésével okafogyottá válik a vámhatóság
adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos rendelkezése. Így az Art. 52. § (4)
bekezdés g) alpontjából, illetőleg az Art. 3. számú mellékletének E) pontjából kikerül
a vámhatóságra vonatkozó szövegrész.
2.	Art. 3. számú melléklet G) pont új (7) bekezdés
Ügyfélkapu regisztrációra az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, az okmányirodán
illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az okmányirodákon van lehetőség. Az
állami adóhatóság a nála regisztrált ügyfélkapukról rendelkezik adatokkal, azonban az
okmányirodán, a fővárosi és megyei kormányhivatalon keresztül létesített és
adóhatósági eljárás során nem használt, illetve megszüntetett ügyfélkapuk
vonatkozásában nem rendelkezik információval. Az elektronikus közigazgatás
megvalósításának első lépéseként szükséges, hogy az okmányirodáknál, fővárosi és
megyei kormányhivatalnál kezelt ügyfélkapukról egységes adatbázis jöjjön létre,
melyet az állami adóhatóság felhasználhat.
A 10. melléklethez
A külföldi illetőségű magánszemélyeknek a jelenlegi eljárási szabályok szerint a jövedelem
megszerzését követő 30 napon belül kell adóbevallást tenniük az adófizetési kötelezettség
egyidejű teljesítésével. Mivel a gyakorlatban e speciális bevallási és adófizetési szabály
alkalmazása a kötelezettség címzettjei és az adóhatóság részére is komoly nehézséget okozott,
és a speciális szabály megszüntetése a költségvetési bevételi oldalról nem jár jelentős
következménnyel, a Javaslat az Art. 4. számú melléklete 12. pontja szerinti külföldi illetőségű
magánszemélyek részére is lehetővé teszi a személyi jövedelemadó általános szabályok
szerinti bevallását és befizetését.