﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselői ónálló indítvány
2011.	évi... törvény
az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről
Az Országgyűlés megerősítve nemzetközi jogi elkötelezettségét, miszerint a nemzetközi
jogban legsúlyosabban minősülő bűncselekményeket elévülhetetlennek tekinti, a következő
törvényt alkotja:
!•§
(1)	Az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni
bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által
New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezmény I.
cikkének b) pontjában hivatkozott, a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék
alapokmányának 6. cikk (c) pontjában meghatározott emberiesség elleni bűncselekményre a
Btk. 33. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tételét a Btk. 2. §-ára
figyelemmel az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.
2-§
(1) A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmány 6. cikkének angol nyelvű
hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„The Charter of the International Military Tribunal
[...] Article 6.
The Tribunal established by the Agreement referred to in Article 1 hereof for the trial and
punishment of the major war criminals of the European Axis countries shall have the power to
try and punish persons who, acting in the interests of the European Axis countries, whether as
individuals or as members of organizations, committed any of the following crimes.
The following acts, or any of them, are crimes coming within the jurisdiction of the Tribunal
for which there shall be individual responsibility:
(a)	Crimes against peace: namely, planning, preparation, initiation or ' waging of a war of
aggression, or a war in violation of intemational treaties, agreements or assurances, or
participation in a common plán or conspiracy for the accomplishment of any of the foregoing;
(b)	War crimes: namely, violations of the laws or customs of war. Such violations shall
include, bút not be limited to, murder, ill-treatment or deportation to slave labour or for any
other purpose of civilian population of or in occupied territory, murder or ill-treatment of
2
prisoners of war or persons on the seas, killing of hostages, plunder of public or priváté
property, wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified by
military necessity;
(c) Crimes against humanity: namely, murder, extermination, enslavement, deportation, and
other inhumane acts committed against any civilian population, before or during the war, or
persecutions on political, racial or religious grounds in execution of or in connection with any
crime within the jurisdiction of the Tribunal, whether or not in violation of the domestic law
of the country where perpetrated. [... ]".
„A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmánya
6.	cikk
Az 1. Cikkben említett, az európai tengelyhatalmak háborús fóbűnöseinek üldözéséről és
megbüntetéséről szóló egyezmény alapján a Törvényszék eljárhat és megbüntetheti azon
személyeket, akik a tengelyhatalmak érdekében tevékenykedve, magánszemélyként vagy
szervezetek tagjaiként az alábbi bűntettek bármelyikét elkövették. A Törvényszék hatáskörébe
a következő, egyéni büntetőjogi felelősséget keletkeztető cselekmények tartoznak:
(a)	Béke elleni bűncselekmények: a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy
garanciákat sértő agresszív háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése, vagy folytatása,
illetve az olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amelyek az előzőek
megvalósítására jöttek létre;
(b)	Háborús bűncselekmények: a háború jogának vagy szokásainak a megsértése, különösen a
megszállt területen élő vagy tartózkodó polgári lakosság tagjainak megölése, bántalmazása,
rabszolgamunkára fogás vagy bármilyen más célból történő áttelepítése; a hadifoglyok vagy
tengeren tartózkodó személyek megölése vagy bántalmazása; túszok kivégzése, köz-, vagy
magántulajdon fosztogatása, illetve városok, falvak katonai szükséglet által nem indokolt
önkényes elpusztítása vagy lerombolása.
(c)	Emberiesség elleni bűncselekmény: bármely polgári lakosság tagja ellen, a háború előtt
vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen
cselekedetek, valamint a Törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása
során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji, vagy vallási alapon történő üldözés,
függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát. [...]"
3-§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. § (1)
bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)
,j) az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényben
meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények.”
3
(2)	A Be. 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Be. 16. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított
eljárásban a Fővárosi Bíróság soron kívül jár el.”
(3)	A Be. 29. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)
,,h) az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényben
meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények. Ez esetben a nyomozást a Központi
Nyomozó Főügyészség végzi.”
4.§
Az 1. §-ban felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a Be. szabályai
irányadóak.
5-§
Ez a törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba.
4
Indokolás
Általános indokolás
A magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt az 1971. évi 1. törvényerejű
rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az
Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó
26.	napján elfogadott nemzetközi egyezményben (továbbiakban: Egyezmény) arra, hogy
visszamenőleges hatállyal elévülhetetlenné nyilvánítja a nürnbergi Nemzetközi Katonai
Törvényszék (továbbiakban: Törvényszék) alapokmányának (továbbiakban: Alapokmány) 6.
cikk (c) pontjában található emberiesség elleni bűncselekményeket.
Az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata alapján „a háborús és emberiség elleni
bűncselekmények megbüntetésére vonatkozó nemzetközi kötelesség a teljes kógens
nemzetközi joganyagra vonatkozik". Ez a kötelező joganyag felöleli a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályait, vagyis a nemzetközi szokásjogot és a nemzetek közössége
által elismert általános elveket is (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Amely állam ezeket a
nemzetközi bűncselekményeket üldözi és megbünteti, a nemzetek közösségének mandátuma
alapján cselekszik a nemzetközi jogban megállapított feltételek szerint, „függetlenül attól,
hogy a belső jog tartalmaz-e hasonló bűncselekményeket, vagy hogy a megfelelő
egyezményeket az egyes országok belső joggá tették-e" (53/1993. (X. 13.) AB határozat).
Mivel az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint „a háborús bűncselekmények és emberiség
elleni bűncselekmények tényállását és büntethetőségük feltételeit is a nemzetközi jog
határozza meg [...]” (53/1993. (X. 13.) AB határozat, V.l. pont), ezért azok értelmezését is a
nemzetközi jog szabályainak és elveinek alapján kell elvégezni.
A törvényjavaslat - az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett
egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára - az
Egyezményt kihirdető magyar jogszabály alapján történő jogalkalmazást kívánja
előmozdítani. A törvényjavaslat deklarálja, hogy az Alapokmányban foglalt emberiesség
elleni bűncselekmény - az Egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség alapján - a
magyar büntetőjog részét képezte és képezi továbbra is, valamint hogy el nem évülő
bűncselekménynek számít.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján az emberiesség elleni bűncselekmények el
nem évülhetőségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti az Alkotmány 57. §
(4)	bekezdésében megfogalmazott visszamenőleges büntetőjog tilalmát, mivel az Egyezmény
„a büntethetőségnek a belső jogoktól való függetlenségét a büntethetőség időtartamára is
kiterjeszti" (53/1993. (X. 13.) AB határozat). Ezt a jogértelmezést a salgótarjáni sortűzperben
a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette (Legf. Bír. Bf. IV. 1847/1996. sz.))
A bűncselekmény elnevezése a nemzetközi dokumentumokban egységes: angolul
crimes against humanity, franciául crime contre l'humanité, spanyolul crímenes de lesa
humanidad, németül Verbrechen gegen dieMenschlichkeit. Ennek ellenére a hatályos magyar
joganyag hétféle különböző elnevezést használ:
-	emberiség elleni bűnök,
-	emberiesség ellen elkövetett bűnök,
-	emberiség elleni bűncselekmény,
-	emberiség ellen elkövetett bűncselekmény,
-	emberiség elleni bűncselekmények,
5
-	emberiség elleni bűntettek,
-	emberiesség elleni bűncselekmény.
A törvényjavaslat az egységes terminológia megteremtése, valamint a Btk. XI. fejezetének
címétől (emberiség elleni bűncselekmények) való megkülönböztetés céljából - követve a
szakirodalmi álláspontot és a legújabb kodifikációs tendenciákat - az emberiesség elleni
bűncselekmények elnevezést használja.
6
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat az Egyezmény I. cikk b) pontjában foglalt bűncselekmény elévülhetetlenségéről
rendelkezik. Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában már megállapította, hogy „az
ENSZ Közgyűlés 1946. február 13-án kelt, 3/1. számú, illetve 1946. december 11-én kelt,
95/1. számú határozata megerősítette és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánította az
Alapokmányban található, valamint a Bíróság ítéleteiben elismert jogelveket, valamint a
háborús és az emberiség elleni bűntettek meghatározásait (2/1994. (1.14.) AB határozat).
A 2.§-hoz
A Törvényszéket az európai tengelyhatalmak háborús föbűnöseinek üldözéséről és
megbüntetéséről szóló 1945. évi augusztus 8-án Londonban kelt egyezmény állította fel. A
szerződő felek az egyezményhez csatolt Alapokmányban található emberiesség elleni
bűncselekmény angol és francia meghatározását 1945. október 6-án pontosították (ún. Berlini
jegyzőkönyv). A törvényjavaslat ennek a figyelembevételével az Alapokmány 6. cikkének
hiteles angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1945. október 6-ai
módosítással egységes szerkezetben közli.
A 3-4. §-hoz
Eljárási szabályokat állít fel az érintett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatban.
Az 5. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (EX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „az
emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről” a következő törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
Budapest, 2011. október 19.
- Uuiyás Ciergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
./