﻿.'L - -i; y « v.
llftAS
Érkezeit: 2011 OKI 1 9.
2011. évi.....törvény
a kisajátítástól szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
1-S
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban Tv.) 32. § (1) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
[A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. torvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy]
,,f) a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, kivéve, ha a kisajátítási hatóság a
kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a
közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő; ebben az esetben a bíróság a
közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi.”
2-§
A Tv. a következő 42. §-sal egészül ki:
„42. § E törvénynek a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2011.
évi .. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 32. § (1) bekezdés f) pontját a Módtv.
hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.”
3.§
Ez a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát
veszti.
Indokolás
az 1. § -hoz
A hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX.
fejezetében szabályozott közigazgatási perek esetében a 339. § (1) bekezdés a jogszabálysértő
közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és - szükség szerint - a közigazgatási
határozatot hozó szerv új eljárásra utasítását engedélyezi a bíróság számára. Kivételes esetben, a
339. § (2) bekezdésében felsorolt „ügytípusokban” a bíróság a közigazgatási határozatot
megváltoztathatja.
2008.	január 1. előtt a Pp. 339. § (2) bekezdésének i) pontja alapján a bíróság a kisajátítási ügyben
hozott közigazgatási határozatot is megváltoztathatta. A Tv. 42. § (1) bekezdés f) pontja a Pp.
ezen rendelkezését 2008. január 1.-től hatályon kívül helyezte és a továbbiakban a Tv. 32. § (1)
bekezdésének f) pontja biztosította a bíróság számára a reformatórius jogkört kisajátítási
ügyekben.
2009.	október í. után a Tv. 32. § (1) bekezdésének f) pontját a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi
CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv
átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény (a továbbiakban:
Harmonizációs tv.) 382. §-a hatályon kívül helyezte, mely rendelkezést a 2009. október 1. után
indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. így a bíróság számára csupán a Pp. 339. § (1)
bekezdésében biztosított kasszációs jogkör áll rendelkezésre.
A Harmonizációs törvény javaslatának miniszteri indokolása szerint a Tv.-t érintő módosításokkal
a gyors és hatékony jogorvoslatot, valamint a tulajdonosi érdekek megfelelő védelmét kívánták
megteremteni a kisajátítási ügyekben.
Kisajátítási ügyekben jelenleg a kormányhivatalok rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy kisajátítási
eljárást lefolytassanak, mely eredményeként a kisajátítás jogalapját megállapítva rendelkeznek a
kártalanítási összeg megállapításáról, figyelembe véve az eljárásba bevont igazságügyi szakértő
véleményét is.
A Tv. 1. § (1) bekezdése szerint kisajátítással ingadan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az
e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltéden
kártalanítás mellett.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint kisajátítást kérő lehet az állam, illetve a helyi
önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a 2.
§-ban meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam
javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez.
A kisajátítási eljárásban hozott döntéssel szemben, figyelemmel a Tv. 31-32.§ rendelkezéseiben
foglaltakra, a sérelmesnek tartott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban
megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő túlzottan magasnak, míg a tulajdonos
alacsonynak tartja. Kisajátítási ügyekben a határozatok kb. 90%-a az összegszerűség miatt
peresül, csak elvétve fordulnak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok.
A hatályos jogszabályi környezetben a bíróság a kisajátítási határozatot vagy helybenhagyja, vagy
megsemmisíti, esedeg megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelezi a közigazgatási szervet. A
határozat megváltoztatását jogszabály jelenleg nem teszi lehetővé, így hiába rendelnek ki bírósági
szakban igazságügyi szakértőt, az általa tett megállapítások csupán egy megismételt közigazgatási
eljárásban vehetők figyelembe, holott a kisajátítás jogalapja a bíróságon még csak nem is volt
vitatott.
Ennek következtében a kisajátítási ügyek lezárhatatlanná és évekig elhúzódóvá válnak, mely
többszöri határozathozatalt, és bírósági eljárásokat generál.
Mindez oda vezet, hogy évek telnek el, amíg születik egy olyan kártalanítási összeget tartalmazó
közigazgatási határozat, mely a kisajátítást kérőnek, és a tulajdonosnak is „megfelel”, és ennek
következtében a jogerősítések, a kifizetés igazolások, birtokba adások és földhivatali átvezetések is
megcsúsznak, a beruházások megakadnak.
Mindezek mellett a kisajátítást kérőnek plusz költségei keletkeznek, például tervek
újrazáradékolásának költsége, igazságügyi szakértő költségeinek megelőlegezése.
Elgondolkodtató, hogy a bíróság által — az összegszerűség miatt - többször is új eljárásra
visszaadott ügyben kinek kell ezeket a költséget megfizetnie, hiszen a korábbi kisajátítási
határozat(ok) azért lett(ek) hatályon kívül helyezve, mert jogszabálysértő volt a döntés, tehát a
közigazgatási hatóság „szabálytalan eljárása” okozta az eljárási költségek újrakeletkezését.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a Pp.-ben és a Tv.-ben bekövetkezett módosítások a legkevésbé
sem biztosítják a gyors és hatékony jogorvoslatot, valamint a tulajdonosi érdekek védelmét,
figyelemmel arra, hogy az elhúzódó eljárások miatt a tulajdonos és a kisajátítást kérő is
bizonytalanságban van, hiszen a kisajátítás jogalapja fennáll, míg a tulajdonosi viszonyok
függőben vannak.
A kisajátítás határozatot felülvizsgáló bíróság megváltoztatási jogkörét a kártalanítási összeg
megállapítása mellett - mely kétségtelenül az ügyek túlnyomó többségét teszi ki — minden egyéb
olyan kérdésben is indokolt visszaállítani, melyben a bíróság érdemi döntési helyzetben van (pl.
birtokbaadás időpontja, értékkülönbözet megfizetése esetén részletfizetés engedélyezése stb.),
ezáltal ezen kérdésekben is elkerülhetővé válna egy újabb kisajátítási eljárás (vagy eljárásrész)
felesleges lefolytatása. Egyetlen esetben indokolt az, hogy a bíróság érdemben ne maga döntsön,
hanem az ügyet visszautalja a kisajátítási hatósághoz: amikor a bíróság — a kisajátítási hatóság
elutasító határozatával ellentétben - azt állapítja meg, hogy kisajátításnak helye van: ebben az
esetben az érdemi kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóságnak kell lefolytatnia (mely hatósági eljárás
végén hozott határozattal szemben ismét helye van bírósági felülvizsgálatnak).
Mindezekre tekintettel indokolt és szükséges volna, hogy a Pp. 339. § (2) bekezdés q) pontja
alapján a Tv. lehetővé tegye a bíróságok számára a kisajátítási határozatok megváltoztatását, mely
gyorsabb és hatékonyabb eljárást eredményezne.
a 2. §-hoz
A törvénymódosítás meghatározza, hogy az új rendelkezést mely időponttól kell alkalmaznia a
bíróságoknak. A legtisztább jogi helyzetet az teremti meg, ha a folyamatban lévő bírósági ügyeket
még a korábbi szabályok szerint fejezheti be a bíróság, hiszen az eljárásokat annak tudatában
folytatták le, hogy a bíróságnak érdemben döntenie nem kell.
a 3. § -hoz
A törvénymódosítás hatálybalépésének rendezése.
KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dt. Kövét László Úr	tárgy: képviselői önálló indítvány
az Országgyűlés elnöke
részére
helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Há%s%abály 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján mellékelten benyújtom a kisajátításról s%óló
2007. évi CXXIII törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot és indokolását.
Budapest, 2011. október
\ • c^.clJí
dr. Tárnái Richárd
országgyűlési képviselő
Levelezési cím: Képviselői Irodaház, 1358. Budapest, Széchenyi rkp. 19.