﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
O^AoCVÜiÉS HIVATALA
Érite“tt 2011 OHT 21
T/4743. számú
törvényjavaslat
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi.....törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
Az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, ugyanakkor hatékony
ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének
biztosítása érdekében a bíróságok szervezeti felépítéséről, feladatairól és igazgatásáról az
Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 25-28. cikke alapján a következő törvényt
alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS A BÍRÓSÁGI SZERVEZET
I.	Fejezet
Alapelvek
1.	Alapvető rendelkezések
1§
Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által
meghatározott egyéb tevékenységet látnak el.
2.§
(1)	A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más
jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - törvényben szabályozott eljárás
során - véglegesen döntenek.
(2)	A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok
érvényesülését.
3-§
A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek
megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók
és nem utasíthatók.
4.§
A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló
fejezetként kell megjeleníteni. A fejezeten belül a Kúriát külön címként kell feltüntetni.
5-§
A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
6. §
A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely
ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.
2
7.§
A bíróság előtt mindenki egyenlő.
8.	§
(1)	Senki sem vonható el törvényes bírájától.
(2)	A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján
kijelölt bíró.
9.§
(1)	Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének
ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december
10.	napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését
érintő fontos okból módosítható.
(2)	Ha a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően kerül kirendelésre
bíró, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.
10.	§
(1)	Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és
számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok - ide értve a kirendeléssel foglalkoztatott
bírákat is - és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba
tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására
melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az
ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek
körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja. Az ügyelosztási rend
rögzíti mely tanácsok, bírák járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt
jelentőségű perekben, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben.
(2)	A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati
tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú
jogegységi tanácsban járhatnak el.
(3)	Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek
jelentőségét, munkaigényességét - különös tekintettel a kiemelt jelentőségű perekre és
kiemelt jelentőségű ügyekre -, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az
arányos munkateher megvalósítására is.
11.	§
(1)	Az ügyelosztási rendet és annak módosítását, kiegészítését az érintettekkel
haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell
függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi
honlap), valamint - ha a bíróság azzal rendelkezik - az érintett bíróság honlapján közzé kell
tenni.
3
(2) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá
igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.
12.	§
(1)	A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.
(2)	A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.
(3)	Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az Országos Bírói
Tanács (a továbbiakban: OBT) és a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az
ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani.
13.	§
(1)	A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni
köteles.
(2)	A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van
helye.
14.	§
A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.
15.	§
(1)	A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által
meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a
bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.
(2)	Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Törvény által
meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.
II.	Fejezet
A bírósági szervezet
2.	Közös szabályok
16.	§
Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:
a)	a Kúria,
b)	az ítélőtábla,
c)	a törvényszék,
d)	a járásbíróság és
e)	a közigazgatási és munkaügyi bíróság.
4
17.§
(1)	Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről,
székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal
rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény
rendelkezik.
(2)	Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik,
a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az
OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.
3.	A járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság
18.	§
(1)	A járásbíróság első fokon jár el.
(2)	A járásbíróságot az elnök vezeti.
(3)	A járásbíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket
vállalhat.
(4)	A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.
19.	§
(1)	A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el
a)	a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti,
b)	a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó,
valamint
c)	a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(2)	A közigazgatási és munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.
(3)	A közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat.
(4)	A közigazgatási és munkaügyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére
csoportok létesíthetők.
20.	§
(1)	A kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, az ítélőtábla
illetékességi területén közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik.
(2)	A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium törvényben meghatározott
szakmai feladatokat lát el, szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék
biztosítja.
5
4.	A törvényszék
21.	§
(1)	A törvényszék - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és
másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok
határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.
(2)	A törvényszéket az elnök vezeti.
(3)	A törvényszék jogi személy.
(4)	A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint
közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is
működhetnek.
(5)	Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a külön törvényben
meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.
5.	Az ítélőtábla
22. §
(1)	Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a
törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt
egyéb ügyekben.
(2)	Az ítélőtáblát az elnök vezeti.
(3)	Az ítélőtábla jogi személy.
(4)	Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.
6.	A Kúria
23.	§
(1)	A legfőbb bírói szerv a Kúria.
(2)	A Kúriát az elnök vezeti.
(3)	A Kúria jogi személy.
24.	§
(1)	A Kúria
a)	elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az
ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
b)	elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c)	a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
6
d)	tudományos elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek
keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
e)	dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről,
f)	dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége
elmulasztásának megállapításáról, és
g)	eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
(2)	A Kúrián ítélkező, jogegységi és önkormányzati tanácsok, büntető, polgári,
közigazgatási és munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok
működnek. A közigazgatási és munkaügyi kollégium összevontan működik.
MÁSODIK RÉSZ
ELJÁRÁSOK AZ EGYSÉGES ÉS IDŐSZERŰ BÍRÓSÁGI JOGALKALMAZÁS
ELŐSEGÍTÉSE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
FELÜLVIZSGÁLATA ÉRDEKÉBEN
III.	Fejezet
A bíróságok feladatai az ítélkezés egységének biztosítása érdekében
7.	Általános rendelkezések
25.	§
A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának
ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, tudományos elemzést folytat jogerősen
befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi döntéseket tesz közzé.
26.	§
(1)	Ha az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy a
járásbíróság tanácsa, illetve egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata
jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.
(2)	Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke valamint kollégiumvezetője, a
közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt
álló bíróságok - illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője
a regionális kollégiumhoz tartozó bíróságok - ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.
(3)	Ha a bíróság elnöke, az ítélőtábla vagy a törvényszék kollégiumvezetője, illetve a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az (1) bekezdés szerinti
határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat
alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése vagy a felügyelete alatt
álló, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumhoz tartozó bíróságon elvi
jelentőségű döntés született, elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki vagy ellentétes elvi
alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság
elnökét - a határozatok és a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni.
(4)	A közigazgatási és munkaügyi ügyekben a (3) bekezdés szerinti
kötelezettségének teljesítése során a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, valamint a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a Kúria elnökét
tájékoztatja.
7
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a törvényszék és az ítélőtábla
elnöke, valamint kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális
kollégium kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium, illetve
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bíráinak véleményét.
27.	§
(1)	A kollégium, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium az
egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok
gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.
(2)	Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék
kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria kollégiumvezetőjének vagy az ítélőtábla elnökének
jogegységi eljárás indítványozására, a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi
döntés közzétételére tesz javaslatot.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti eljárás során, közigazgatási és
munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a jogegységi eljárás
indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének, az elvi döntés közzétételére a Kúria
elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot.
(4)	Ha az OBH elnöke a feladatai ellátása során észleli, hogy a jogalkalmazás
egysége érdekében ez szükséges, a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására tesz
javaslatot.
28.	§
(1)	A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék
kollégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az ülésein.
(2)	Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó
törvényszék kollégiumi ülésén.
8.	A bírósági joggyakorlat-elemző csoport
29.	§
(1)	A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata az ítélkezési gyakorlat
vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének
beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblái és a
törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális
kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt:
kezdeményező) is indítványt tehet.
(2)	A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke -
vizsgálati tárgykörönként - a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslatai
alapján jelöli ki. A csoport vezetője a csoport munkájába - a kezdeményező javaslatára, vagy
ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja - alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált
területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat.
8
30.	§
(1)	A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló
véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes
kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria
honlapján közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a
bíróságok belső informatikai hálózatán (a továbbiakban: intranet) is közzéteszi.
(2)	Ha annak feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény
alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat vagy jogalkotás
kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az OBH elnökéhez fordulhat.
(3)	A vizsgálat során a joggyakorlat-elemző csoport és a bírósági vezetők
együttműködni kötelesek.
(4)	A bírósági joggyakorlat-elemző csoport eljárására vonatkozó ügyviteli
rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria
honlapján közzé kell tenni.
9.	Az elvi bírósági határozat és az elvi döntés
31.	§
(1)	Ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a
közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő
határozatot hozott, a tanács elnöke a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul
köteles arról az érintett szakág szerint illetékes kollégiumvezetőt tájékoztatni. A
kollégiumvezető a határozatot a soron következő kollégiumi ülés elé terjeszti, amely indokolt
esetben dönt annak elvi bírósági határozatként történő közzétételéről.
(2)	Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője a 26. § (3) és (4) bekezdése szerinti
tájékoztatás vagy a 27. § (2) és (3) bekezdése szerinti javaslat alapján, illetve más módon
tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság az (1) bekezdésben foglalt szempontoknak
megfelelő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elvi bírósági
határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, javaslatot tesz a Kúria érintett szakág
szerint illetékes kollégiumának a határozat elvi döntésként történő közzétételére. A közzététel
kérdésében a kollégium a soron következő ülésén határoz.
10.	A jogegységi indítvány
32.	§
(1)	Jogegységi eljárásnak van helye, ha
a)	a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat
biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott
jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy
b)	a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik
ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi
döntéstől.
9
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa a jogegységi
eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.
33.	§
(1)	Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt
a)	a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, az ítélőtábla elnöke,
b)	a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácselnöke vagy
c)	a legfőbb ügyész
indítványozza.
(2)	A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak
meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács
határozatának meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot
kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal
érintett bírósági határozatok kiadmányát.
11.	Jogegységi tanács
34.	§
(1)	A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont
közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács)
működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy
kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a jogegységi
tanács elnöke választja ki.
(2)	Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács
ügykörét érinti, a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró
bírák közül arányosan jelöli ki. E jogegységi tanács 7 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke vagy
elnökhelyettese.
(3)	A jogegységi indítvány előterjesztője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
nem lehet a jogegységi tanács elnöke, továbbá a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a
jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a
tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi
bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi döntéstől.
(4)	A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja
a)	korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon
kívül helyezése,
b)	korábbi elvi bírósági határozat vagy elvi döntés felülvizsgálata vagy
c)	a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése.
(5)	A (4) bekezdés szerinti jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy
elnökhelyettese.
10
35.	§
A 34. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetben a jogegységi tanács valamennyi tag
jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A 34. § (4)
bekezdése szerinti jogegységi tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a
kétharmada jelen van; a jogegységi tanács döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmadának
szavazata szükséges.
12.	A jogegységi eljárás
36.	§
(1)	A jogegységi eljárást a jogegységi tanács elnöke készíti elő, ennek során a
jogegységi tanácsból egy vagy két előadó bírót jelölhet ki és az indítvánnyal kapcsolatban
véleményeket szerezhet be.
(2)	A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt - ha azt nem a legfőbb
ügyész nyújtotta be - a jogegységi tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági
határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi a jogegységi indítványra tett
nyilatkozatát a Kúriának.
37.	§
(1)	Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját,
melyről a jogegységi tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A
jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az
indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Az eseti meghívott személyére
az indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi
tanács elnöke dönt.
(2)	A jogegységi tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa
delegált képviselő helyettesíti.
38.	§
(1)	Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, annak megnyitása után a jogegységi
tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó
elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a
jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2)	A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően
a jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson
és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet
jelen.
(3)	Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja.
39.	§
(1)	A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó
indítványt.
11
(2)	A tanács érdemi elbírálás nélkül megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány
visszavonása esetén, ha a 32. § (1) bekezdésében foglalt okok nem állnak fenn.
40.	§
(1)	Az indítvány alapján - a 39. §-ban foglalt kivétellel - a jogegységi tanács
jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a
végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő 15 napon belül megküldi
az indítvány előterjesztője és - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt - a legfőbb
ügyész részére is.
(2)	A jogegységi indítványnak helyt adó határozat rendelkező része tartalmazza a
jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott
iránymutatást.
(3)	A jogegységi tanács az indítványnak nem ad helyt és a jogegységi határozat
meghozatalát mellőzi, ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges.
(4)	A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása
tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és
mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő
álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított
tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott
iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak
okáról.
41.	§
A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre
kiterjedő hatálya nincs.
13.	A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat és az elvi döntés közzététele
42.	§
(1)	A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria
honlapján közzé kell tenni. A kollégium által kiválasztott elvi bírósági határozatot és elvi
döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a
bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
(2)	Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat, valamint az elvi bírósági
határozat és elvi döntés egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.
(3)	Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a
hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi
határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.
(4)	Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, vagy a
határozat elvi bírósági határozatként vagy elvi döntésként való fenntartását megszünteti, a
Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni
kell.
12
43.	§
Törvény - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a jogegységi eljárásra
vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.
44.	§
A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli
szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.
IV.	Fejezet
A Kúria önkormányzati tanácsa, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a
helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
felülvizsgálatára irányuló eljárás
14.	A Kúria önkormányzati tanácsa
45.	§
(1)	A Kúrián az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a 32.
cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt ügyek elbírálására önkormányzati tanács működik.
(2)	Az önkormányzati tanács három bíró tagból áll.
(3)	Az önkormányzati tanács feladata a jogszabálysértő önkormányzati rendelet
felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás lefolytatása.
15.	A önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás
46.	§
Az önkormányzati tanács eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek
kizárólag az eljárás nyelvére, az anyanyelv használatára, a rendeltetésszerű joggyakorlásra (a
pénzbírság kiszabása nélkül), a bírák kizárására, az idézésre, a kézbesítésre, a határidők
számítására, a jegyzőkönyvre, az iratok megtekintésére, a másolatokra, a határozathozatalra
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
47.	§
A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes
eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a helyi önkormányzatot teljes
költségmentesség illeti meg.
48.	§
(1)	Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi
önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és
megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott
követelményeknek megfelelő indítvánnyal és határidőn belül kezdeményezi.
13
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal és a helyi önkormányzat jogi képviselő
közreműködésével jár el. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat
képviseletében eljáró ügyvédet (ügyvédi irodát), továbbá a fővárosi és megyei
kormányhivatal és a helyi önkormányzat jogtanácsosát, valamint - jogi szakvizsgával
rendelkező - alkalmazottját. Az ügyvéd (ügyvédi iroda) részéről ügyvédjelölt nem járhat el
jogi képviselőként.
49.	§
Az önkormányzati tanács az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során
felmerült minden más kérdésben - ideértve az eljárás megszüntetését is - végzéssel dönt. A
határozattal és a végzéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
50.	§
(1)	Az írásba foglalt határozatnak és végzésnek tartalmaznia kell:
a)	az önkormányzati tanács megjelölését és az ügyszámot,
b)	a feleknek és képviselőiknek nevét, székhelyét, illetve lakóhelyét,
c)	az eljárás tárgyának megjelölését,
d)	a rendelkező részt, valamint a - (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint - az
indokolást, és
e)	a határozat, illetve a végzés meghozatala helyének és idejének megfelelő
keltezést.
(2)	A határozatot, az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést és az eljárást
megszüntető végzést a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, az egyéb végzéseket a
szükséges mértékben kell indokolni.
(3)	A határozat és a végzés indokolásában elő kell adni az önkormányzati tanács
által megállapított tényállást, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken az
önkormányzati tanács döntése alapszik, valamint részletesen ki kell fejteni az önkormányzati
tanács döntéséhez vezető indokokat.
(4)	Az önkormányzati tanács által hozott határozatokat és végzéseket a tanács elnöke
és tagjai írják alá; ha valamelyikük az aláírásban akadályozva van, ezt az akadály
megjelölésével a határozaton fel kell tüntetni.
51.	§
(1)	Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül
érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az indítványt, ha
a)	azt nem az arra jogosult fővárosi és megyei kormányhivatal nyújtja be,
b)	azt a fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló
törvényben előírt határidőn túl nyújtja be,
c)	azt a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a helyi önkormányzatokról
szóló törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal nyújtja be, vagy
d)	az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése
hatályát vesztette.
14
(2)	Az önkormányzati tanács az eljárást megszünteti, ha
a)	a fővárosi és megyei kormányhivatal az indítványt visszavonta, vagy
b)	az (1) bekezdés alapján az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna
utasítani.
(3)	Az önkormányzati tanács az indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést
az indítvány benyújtójával, az eljárást megszüntető végzést a fővárosi és megyei
kormányhivatallal és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján közli.
52.	§
Az önkormányzati tanács az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi
önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.
53.	§
(1)	Az önkormányzati tanács a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség szerint a
jogi képviselő, továbbá más, az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel
rendelkező személy személyes meghallgatását követően dönt.
(2)	A személyes meghallgatáson az önkormányzati tanács elnöke által - az (1)
bekezdésben meghatározott személyek közül - megidézettek vesznek részt, továbbá az
önkormányzati tanács elnöke által értesített egyéb meghívott személyek részt vehetnek. A
személyes meghallgatást az önkormányzati tanács elnöke vezeti.
(3)	Az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező
megidézett személyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény tanúk díjazására
vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
54.	§
Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül
szótöbbséggel hozza meg határozatát. Személyes meghallgatás esetén az eljárás lefolytatására
nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbodik.
55.	§
(1)	Az önkormányzati tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati
rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más
rendelkezését is vizsgálhatja.
(2)	Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy
annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,
a)	az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy
kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak
rendelkezése nem lép hatályba,
b)	elrendeli a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét, és
15
c)	határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar
Közlönyben való közzétételt követően - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos
módon kerüljön sor.
(3)	Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, az önkormányzati tanács
az indítványt elutasítja.
(4)	Az önkormányzati tanács határozata mindenkire nézve kötelező.
56.	§
(1)	Az önkormányzati tanács a határozatot kézbesítés útján közli a fővárosi és
megyei kormányhivatallal és a helyi önkormányzattal, továbbá az önkormányzati tanács
elnöke gondoskodik a határozatnak, a központi honlapon, valamint a Kúria honlapján történő
közzétételéről.
(2)	A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a
határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti.
(3)	Az önkormányzati tanács a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is
megállapíthatja az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztését, ha azt a
jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke
indokolja.
(4)	A megsemmisítés nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött
jogviszonyokat és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
16.	A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti
nemperes eljárás
57.	§
A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása
miatti nemperes eljárásra a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló
nemperes eljárás szabályait jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
58.	§
Ha a helyi önkormányzat az önkormányzati tanács eljárása során eleget tesz a
törvényen alapuló rendeletalkotási kötelezettségének, az önkormányzati tanács az eljárást
megszünteti. Az eljárás megszüntetése előtt az önkormányzati tanács határidő tűzésével
gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatal állásfoglalásának beszerzéséről.
59.	§
Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen
alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli,
hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
60.	§
Ha az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei kormányhivatal
kezdeményezésére azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat a megadott határidőn belül
16
az 59. §-ban megállapított jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, határozatában
határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás
orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa
meg. Az elrendelést követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását
nem orvosolhatja.
61.	§
A határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalra és a helyi önkormányzatra
kötelező.
V.	Fejezet
Az eljáró bíróság kijelölése az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása
érdekében
17.	Az eljáró bíróság kijelölésének feltétele és a kijelölés iránti indítvány
62.	§
(1)	Az OBH elnöke az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más,
azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban
érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan
munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt
bíróság aránytalan megterhelésével.
(2)	A kijelölést az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke, továbbá a legfőbb ügyész az
ügy érkezésétől számított 15 napon belül indítványozhatja az OBH elnökénél.
(3)	A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett
ügy vagy a bíróságra a (1) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek
meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel
kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság
rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják.
18.	Az eljáró bíróság kijelölése
63.	§
(1)	Az OBH elnöke az indítvány érkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja,
hogy az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatok, valamint a kijelöléssel érintett ügy
sajátosságaira tekintettel az indítvány megalapozott-e, továbbá, hogy mely bíróság jelölhető ki
az eljárásra. Az OBH elnöke kikéri a kijelöléssel érintett bíróság és büntető ügy esetében - ha
az indítványozó nem a legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész véleményét, továbbá bármely
bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.
(2)	A kijelölésről az OBH elnöke az (1) bekezdés szerinti vélemények és adatok
beérkezésétől számított 8 napon belül dönt az indítvány elutasításával, ha az nem
megalapozott, vagy másik bíróság kijelölésével, ha az indítvány megalapozott.
(3)	Az OBH elnöke a döntésről értesíti az indítványozót, továbbá másik bíróság
kijelölése esetén a kijelölt bíróságot, valamint ha a kijelölés büntető ügyet érint a legfőbb
ügyészt.
17
64.	§
A kijelöléssel érintett ügyben e fejezet szerinti újabb kijelölésnek nincs helye.
HARMADIK RÉSZ
A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA
VI.	Fejezet
Az OBH elnöke, elnökhelyettese és az OBH
19.	Az OBH elnöke
65.	§
Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a
bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról
szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az
ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.
20. Az OBH elnökének megválasztása
66.	§
Az OBH elnökét az Országgyűlés a bírák közül 9 évre választja meg a képviselők
kétharmadának szavazatával.
67.	§
(1)	A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási
ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző
negyvenötödik napon javaslatot tesz.
(2)	Ha az OBH elnökének megbízatása a 70. § (1) bekezdés b)-i) pontjában
meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 30 napon belül tesz javaslatot az OBH
elnökének személyére.
(3)	A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja.
Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét
meghallgatni.
(4)	A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a
javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30
napon belül új javaslatot tesz.
21.	Az OBH elnökének jogállása
68.	§
(1)	Nem választható az OBH elnökévé az,
a)	aki az OBT tagja,
b)	akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,
18
c)	aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
d)	akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának
megállapítása iránt,
e)	akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel, vagy
f)	aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói
kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó
bírósági vezetővel.
(2)	Az OBH elnöke az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha
elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján
lép hivatalba.
69.	§
(1)	Az OBH elnökére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az OBH elnök bírói
szolgálati viszonya - az elnöki tisztség érintése nélkül - megszűnik.
22.	Az OBH elnöke megbízatásának megszűnése
70.	§
(1)	Az OBH elnökének megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a halálával,
c)	az országgyűlési képviselők választásán való választhatóságának
elvesztésével,
d)	országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé vagy
polgármesterré történő megválasztásával, továbbá állami vezetővé történő megválasztásával
vagy kinevezésével,
e)	a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést,
közérdekű munkát, illetőleg közügyektől eltiltást kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha
büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelték el,
f)	lemondással,
g)	az összeférhetetlenség kimondásával,
h)	felmentéssel vagy
i)	a tisztségtől való megfosztással.
(2)	Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-f) pontja
esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés g)-i) pontja esetében a
megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás
megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)	Az OBH elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak
megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.
(4)	Ha az OBH elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg,
és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új OBH elnököt, az OBH
elnöke az elnöki jogköröket az új OBH elnök megválasztásáig gyakorolja.
19
71.	§
(1)	Az OBH elnöke a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett
nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(2)	A megbízatásról történő lemondás ideje 6 hónap; a felek ennél rövidebb időben
is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló
jognyilatkozat az Országgyűlés elnökéhez megérkezik.
72.	§
(1)	Ha az OBH elnöke az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított 30
napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés a köztársasági elnök írásbeli indítványára
-	az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az
indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának
kérdésében.
(2)	Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH elnöke a vele szemben
fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni
kell.
(3)	Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnöke a tisztségéből adódó
jogköreit nem gyakorolhatja.
73.	§
Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki fel nem róható okból
90 napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést
a köztársasági elnök indítványozhatja.
74.	§
(1)	Tisztségtől való megfosztással szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki
felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére
méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást a köztársasági elnök vagy az OBT a tagjai
kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél.
(2)	A tisztségtől való megfosztást az (1) bekezdésben foglaltak szerinti indítvány
megtételére jogosult, az arra alapot adó ok vizsgálatát követően - az okok részletes
kifejtésével, és az azok alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozhatja. Az
indítványt az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága megvizsgálja, és javaslatot
tesz az Országgyűlésnek a határozat tartalmára.
(1)	Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg - és
bírói szolgálati viszonya korábban nem szűnt meg -, őt pályázat kiírása nélkül, az elnöki
megbízatását megelőzővel azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.
20
(2)	Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg - és
bírói szolgálati viszonya korábban nem szűnt meg őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi
szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.
23.	Az OBH elnökének feladatai
76.	§
(1)	Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében
a)	kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és
a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot,
b)	az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között -
normatív utasításként - a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és
határozatokat hoz,
c)	képviseli a bíróságokat,
d)	a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,
e)	a bíróságok véleményét az OBH-n keresztül beszerezve és összegezve,
véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok
tervezetét, és
f)	meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a
bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.
(2)	Az OBH elnöke az OBH irányításával kapcsolatos feladatkörében
a)	irányítja az OBH tevékenységét,
b)	megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és
^javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére.
(3)	Az OBH elnöke a költségvetéssel kapcsolatos feladatkörében
a)	összeállítja - a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével
-	a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát,
amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként
előterjeszt az Országgyűlésnek,
b)	meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgyűlés
költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a bírósági fejezet költségvetésére és a
költségvetés végrehajtására vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor,
c)	dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési
előirányzatairól azzal, hogy a Kúria kiemelt költségvetési előirányzata - a
létszámgazdálkodásra vonatkozó döntés okán szükséges módosítás kivételével - év közben a
Kúria elnökének hozzájárulásával módosítható,
d)	ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a
költségvetési fejezet irányítását ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a
bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,
e)	gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
f)	irányítja a bírósági fejezet belső ellenőrzését,
g)	meghatározza a bírákat megillető cafetéria-juttatás éves összegét, és
h)	megállapítja az egyéb juttatások (pl. lakásvásárlási támogatás, szociális
segély, temetési segély) részletes feltételeit és mértékét.
21
(4)	Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher
méréssel kapcsolatos feladatkörében
a)	a bírósági fejezet engedélyezett létszáma és a peres és nemperes eljárások
átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok - a törvényszékek
esetében az illetékességi területükön működő közigazgatási és munkaügyi bírósággal,
valamint járásbíróságokkal együttes - szükséges bírói létszámát,
b)	az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az ügyek
ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,
c)	kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő
vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,
d)	dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával
kapcsolatos központi feladatokról, és
e)	meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja a bírói munkateher
mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a
munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és
ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.
(5)	Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében
a)	kiírja a bírói álláspályázatokat,
b)	javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,
c)	a bírót első kinevezésekor - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
törvényben meghatározott esetben - beosztja az elnyert pályázat szerinti bíróságra,
d)	beosztja a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar
Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor más bírói
munkakörbe,
e)	kijelöli a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2)
bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, valamint a törvényszék elnökének
javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat,
j) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá az igazságügyért felelős
miniszter által vezetett a minisztériumba, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a
bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,
g)	dönt a bíró áthelyezéséről,
h)	dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem
a törvényszék és az illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság,
illetve járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok
között, vagy a törvényszék illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi
bíróság és a járásbíróságok között történik,
i)	dönt a bíró tekintetében a tartós külszolgálat ellátásáról,
j) dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének
csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges,
k) a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál
rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a
munkavégzési kötelezettség alól,
l) a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a
munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről,
m) kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági vezetőket,
n) felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti
egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében, és
22
o)	megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ,
a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések
választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt
minden kisebbségi önkormányzat választhasson.
(6)	Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében
a)	jóváhagyja az ítélőtáblák, továbbá a törvényszékek szervezeti és működési
szabályzatát,
b)	irányítja és ellenőrzi - a járásbírósági, valamint a közigazgatási és
munkaügyi bírósági elnökök kivételével - a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek
során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az
eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot
rendel el,
c)	elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát, és
d)	a b) és c) pont szerinti vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a
hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás
kezdeményezését javasolhatja.
(7)	Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében
a)	dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását,
továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat, és
b)	meghatározza a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség
teljesítésének szabályait.
(8)	Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében
a)	félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t,
b)	évente tájékoztatja a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek
elnökeit a tevékenységéről,
c)	évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és a
bíróságok igazgatási tevékenységéről,
d)	az igazságügyért felelős miniszter felkérésére elrendeli a bíróságokon a
jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges
adatok gyűjtését, és
e)	tájékoztatást ad az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére -
amennyiben szükséges, a bíróságok véleményét beszerezve - a jogalkotáshoz szükséges, a
bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos
kérdésekben.
(9)	Az OBH elnöke egyéb feladatkörében
a)	ellátja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek vagyonnyilatkozatával
kapcsolatos feladatokat,
b)	„Címzetes törvényszéki bíró”, „Címzetes táblabíró”, „Címzetes kúriai bíró”
cím továbbá igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím, valamint kitüntetés
adományozását kezdeményezi az OBT-nél,
c)	biztosítja az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását, és
d)	ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
23
77.	§
(1)	Az OBH elnöke a 76. §-ban meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke
tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembe
vételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja.
(2)	Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8
napon belül írásban kell közölni.
(3)	Az OBH elnökének szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a központi
honlapon kell közzétenni.
(4)	A központi honlapon közzé kell tenni az OBH elnökének a bíróságok általános
helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá az
OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának
jegyzőkönyvét.
(5)	Az intranetén kell közzétenni az OBH elnökének az OBH működése során e
körben hozott határozatait és eljárási határozatait.
(6)	Az OBH elnöke a közérdeklődésre számot tartó határozatairól sajtóközleményt
készít.
24.	Az OBH elnökhelyettesei
78.	§
(1)	Az OBH-ban egy általános elnökhelyettes, továbbá elnökhelyettesek működnek.
(2)	Az OBH elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt is, ha a tisztség nincs
betöltve, kivéve a 70. § (4) bekezdésében foglalt esetet - az OBH általános elnökhelyettese
helyettesíti.
79.	§
(1)	Az OBH általános elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a köztársasági elnök
pályázat útján, az OBH elnökének javaslatára határozatlan időre nevezi ki.
(2)	A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatot az OBH elnöke írja ki,
egyebekben a pályázatra a 130. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Az OBH általános elnökhelyettesévé és elnökhelyettesévé nem nevezhető ki az,
akivel szemben a 68.§ (1) bekezdésében felsorolt összeférhetetlenségi okok valamelyike áll
fenn, továbbá az, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói
kapcsolatban áll az OBH elnökével.
80.	§
(1)	Az OBH általános elnökhelyettese bíró, az OBH elnökhelyettese bíró vagy
igazságügyi alkalmazott.
24
(2)	Az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat
az OBH elnöke gyakorolja.
(3)	Ha törvény másképpen nem rendelkezik, az OBH általános elnökhelyettesére,
továbbá - amennyiben bíró - az OBH elnökhelyettesére a bírákra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
81.	§
(1)	Az OBH általános elnökhelyettesének és elnökhelyettesének megbízatása
megszűnik:
a)	lemondással,
b)	az összeférhetetlenség kimondásával,
c)	felmentéssel vagy
d)	a szolgálati jogviszony megszűnésével.
(2)	Az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese megbízatásának
megszűnését az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az OBH elnöke állapítja meg. Az (1)
bekezdés b) és c) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az OBH
elnökének javaslatára a köztársasági elnök határoz.
82. §
A lemondást írásban kell közölni az OBH elnökével. A lemondási idő 6 hónap. A
lemondási időt az OBH elnöke ennél rövidebb időben is megállapíthatja. A megbízatás az
annak megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon szűnik meg. A lemondás az
érintett ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
83.	§
(1)	Ha az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese az összeférhetetlenségét
a kinevezésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során
vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök az OBH elnökének
írásbeli indítványára, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az
összeférhetetlenség kimondásának kérdésében.
(2)	Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH általános elnökhelyettese és
elnökhelyettese a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az
összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
(3)	Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnökhelyettese a
tisztségéből adódó jogkörét nem gyakorolhatja.
84.	§
A köztársasági elnök felmenti az OBH általános elnökhelyettesét és
elnökhelyettesét, ha az OBH elnöke - az indítvány okának részletes kifejtésével és az annak
alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozza.
25
85.	§
Ha az OBH elnökhelyettese bíró, a megbízatás megszűnése esetén a 75. §-ban
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
25.	Az OBH
86.	§
(1)	Az OBH önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési
szerv; székhelye Budapest.
(2)	Az OBH-t az OBH elnök vezeti.
(3)	Az OBH
a)	előkészíti az OBH elnök határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról,
valamint ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
b)	meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági
eljárásokban,
c)	vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói
vagyonnyilatkozatok vagyoni részét, és
d)	ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
87.	§
(1)	Az OBH-ba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetve meghatározott
feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.
(2)	Az OBH-ba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OBH elnöke
kezdeményezhet.
(3)	Az OBH-ba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bíróra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
VII.	Fejezet
A bíróságok központi igazgatásának felügyelete
26.	Az OBT létszáma, összetétele
88.	§
(1)	Az OBT a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete.
(2)	Az OBT székhelye Budapest.
(3)	Az OBT létszáma 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, továbbá 14 bíró.
(4)	Az OBT 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan,
szavazattöbbséggel választja meg.
26
89.	§
(1)	Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli.
(2)	Az OBT elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon,
hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a
tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő
sorrendjében követnek.
90.	§
(1)	Az OBT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	Nem választható az OBT tagjává az,
a)	akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,
b)	aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c)	akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának
megállapítása iránt,
d)	aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá
akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,
e)	aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói
kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével,
elnökhelyettesével,
f)	aki a választás évében betölti a bírói felső korhatárt, vagy
g)	aki korábban már tagja volt az OBT-nek.
91.	§
(1)	Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az
OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblái, 5 törvényszéki, 7 járásbírósági és 1 közigazgatási és
munkaügyi bírósági bírót választ.
(2)	A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg a
küldöttek közül 14 bírót - a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend
meghatározásával - póttaggá választ az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi
szavazat esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági szintenként jelöltek közül - a
törvényben meghatározott számban - azokat kell az OBT megválasztott tagjának
(póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
92.	§
Ha a póttagok létszáma 5 alá csökkent és az OBT zavartalan működése vagy a 91. §
(1)	bekezdésben meghatározott felső határok érvényesülése nem biztosítható, a póttagok
létszámát - új választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni.
27
93.	§
A küldöttértekezlet küldötteit a Kúria teljes ülésén, az ítélőtábla, valamint a
törvényszék összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.
94.	§
(1)	A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete
a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után - titkosan - egy-
egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell
választani. A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 - törvényszék
esetében 3 - főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma
alapján egy vagy egy küldött sem választható.
(2)	Küldötté az jelölhető és választható, aki OBT taggá választható a 90. §-ban
foglalt feltételek alapján.
(3)	A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább
egy járásbírósági és legalább egy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró legyen.
(4)	A Kúriára, az OBH-ba, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti
bíróság összbírói értekezletén választanak.
95.	§
(1)	A küldöttek személyére bármely bíró javaslatot tehet.
(2)	A javasolt bíró legkésőbb az összbírói értekezlet előtt 5 nappal nyilatkozik a
küldötté jelölés elfogadásáról.
(3)	Ha a javasolt bíró a küldötté jelölést elfogadja, a (2) bekezdésben megjelölt
nyilatkozattal együtt csatolja az önéletrajzát, amely az OBT tagsági tevékenységére vonatkozó
terveit is tartalmazza.
96.	§
(1)	A küldöttválasztó összbírói értekezleteket a 93. §-ban említett bíróságok elnökei
legkésőbb az OBT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A
küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül
ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül
határozatképes.
(2)	Az összbírói értekezlet a küldöttek választásáról titkos szavazással,
szótöbbséggel határoz.
28
97.	§
(1)	A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat
megküldik az OBH elnökének.
(2)	Az OBH elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke)
felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.
(3)	Az OBH elnöke a (2) bekezdés foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb
kúriai, ítélőtáblái, törvényszéki, járásbírósági, közigazgatási és munkaügyi bírósági küldöttből
álló 5 tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy a 99.
§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok
személyére tegyen javaslatot.
98.	§
(1)	A küldöttértekezletet - az OBH elnöke útján - a küldöttek korelnöke hívja össze,
legkésőbb az OBT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és
egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat.
(2)	A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a
fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül
ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül
határozatképes.
(3)	A küldöttértekezletet a küldöttek korelnöke vezeti.
(4)	A küldöttértekezleten - jelölési és szavazati jog nélkül - részt vehet és
felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.
99.	§
(1)	Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére ajelölő bizottság
-	a 91. § (1) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok
képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot.
Bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a
jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.
(2)	A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e
törvényben meghatározott kizáró ok.
100.	§
(1)	Megválasztott tagnak, póttagnak - a törvényben meghatározott számban - azt
kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább 50
százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni
kell, amíg - a 91. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú
jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja. A szavazatokat a Kúria 3 legfiatalabb -
küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.
29
(2)	A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményét
tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanul
továbbítja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek.
101.	§
Az OBT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az
OBT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.
102. §
Az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első
ülésétől számított 6 évre szól. Az OBT megbízatása az újonnan megválasztott OBT első
ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OBT első ülését a bíró tagok
megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.
27.	Az OBTfeladatai
103.	§
(1)	Az OBT az általános központi igazgatás területén
a)	ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség
esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,
b)	javaslatot tesz az OBH elnökének a bíróságokat érintő jogszabály
megalkotásának kezdeményezésére, és
c)	véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.
(2)	Az OBT a költségvetés területén
a)	véleményezi a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés
végrehajtására vonatkozó javaslatot,
b)	ellenőrzi a bírósági fejezet gazdálkodását, és
c)	véleményezi az egyéb juttatások (pl. lakásvásárlási támogatás, szociális
segély, temetési segély) részletes feltételeit és mértékét.
(3)	Az OBT a személyzeti területen
a)	évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói,
valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,
b)	az OBH elnökének kezdeményezése alapján „Címzetes törvényszéki bíró”,
„Címzetes táblabíró”, „Címzetes kúriai bíró” címet, igazságügyi alkalmazott esetén
főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére
javaslatot tehet kitüntetés adományozására,
c)	lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
d)	kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,
e)	személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH
elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről, és
f)	dönt az ítélőtáblái, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági,
továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás
30
kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két
alkalommal betöltötte.
(4)	Az OBT a képzés területén
a)	javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és
b)	véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség
teljesítésének szabályait.
(5)	Az OBT ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
28.	Az OBT működése
104.	§
(1)	Az OBT működési feltételeit az OBH biztosítja.
(2)	Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy
azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.
105.	§
(1)	Az OBT szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést az OBT
elnöke hívja össze.
(2)	Az OBT ülését össze kell hívni, továbbá a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha
azt az OBT tagjainak legalább egyharmada javasolja.
(3)	Az OBT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen
van.
(4)	Az OBT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt.
106.	§
(1)	Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását
rendeli el. Az OBT ülésén - ideértve a zárt ülést is - az OBT tagjain kívül részt vesz az OBH
által delegált jegyzőkönyvvezető, tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke és az
igazságügyért felelős miniszter, valamint az OBT elnöke, az OBH elnöke és az igazságügyért
felelős miniszter által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott
érdekképviseleti szerv képviselője.
(2)	Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén - az igazságügyért felelős minisztert
államtitkár, az OBH elnökét az OBH általános elnökhelyettese helyettesíti.
(3)	Az OBT zárt ülést rendelhet el, különösen, ha az minősített adat, üzleti titok vagy
külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha
az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
31
107.	§
(1)	Az OBT ülésén elhangzottakról az OBH jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását
és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő, a közérdeklődésre számot tartó döntésekről
összefoglalót készít. Az összefoglalóba kerülő napirendekről és az összefoglaló tartalmáról az
OBT az ülésen határoz. A zárt ülésen tárgyalt napirendet az összefoglaló nem tartalmaz.
(2)	A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi
pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás
tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.
(3)	Az összefoglaló tartalmazza az ülésen tárgyalt napirendi pontok és döntések
tömör összegzését.
108.	§
(1)	A központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és az ülésről
készült összefoglalót, továbbá a Kúria elnökének és az OBH elnökének tisztségére jelölt
személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak a jegyzőkönyvét.
(2)	Az intranetén kell közzétenni az OBT üléséről készült jegyzőkönyvet, kivéve ha
az OBT zárt ülést tartott.
109.	§
Az OBT a működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési
szabályzatában állapítja meg.
29.	Az OBT tagjainak jogállása
110.	§
(1)	Az OBT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és - ha e
törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.
(2)	Az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza.
(3)	Az OBT választott bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OBT
hozzájárulásával indítható.
(4)	Az OBT tagja nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit
a)	az ellene indított fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás alatt,
b)	a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.
(5)	Az OBT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.
32
111. §
(1)	Az OBT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
c)	az OBT tagságról való lemondással,
d)	a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
e)	ha a 90. § (2) bekezdés d) és e) pontjában szabályozott ok a tagság
fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,
f)	ha az OBT tagsággal kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése,
hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OBT
kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta, vagy
g)	ha a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és
ennek következtében az adott szintet képviselő választott bírák száma a 91. § (1)
bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja.
(2)	A Kúria elnökének OBT tagsága akkor szűnik meg, ha a Kúria elnöki
megbízatása megszűnik.
30.	Az OBT tag jogai és kötelességei
112. §
(1)	Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni, feladatai
ellátásához jogosult:
a)	az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá
az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni,
b)	az OBT ülésének napirendjére javaslatot tenni, és
c)	a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.
(2)	Az OBT tag köteles a minősített adatot megőrizni.
(3)	Az OBT tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben
mentesíteni kell a bírói munka alól.
31.	Az OBT póttagja
113.	§
(1)	Az OBT póttagja - a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak
figyelembevételével - a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.
(2)	Az OBT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó
rendelkezéseket.
33
NEGYEDIK RÉSZ
AZ EGYES BÍRÓSÁGOK VEZETÉSE ÉS IGAZGATÁSA
VIII.	Fejezet
A Kúria elnöke és a bírósági vezetők
32.	A Kúria elnöke
114.	§
(1)	A Kúria elnökét az Országgyűlés a bírák közül választja.
(2)	Nem választható a Kúria elnökévé az,
a)	akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,
b)	aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c)	akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának
megállapítása iránt vagy
cl) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.
(3)	A Kúria elnökének hivatalba lépésére a 68. § (2) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
115.	§
(1)	A Kúria elnökének megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,
c)	lemondással,
cl) az összeférhetetlenség kimondásával,
e)	felmentéssel, vagy
J) a tisztségtől való megfosztással.
(2)	A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja
esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés cl)-/) pontja esetében a
megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás
megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)	A Kúria elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak
megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.
(4)	Ha a Kúria elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg,
és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, a Kúria elnöke az
elnöki jogköröket az új Kúria elnök megválasztásáig gyakorolja.
116.	§
(1)	A lemondásra, az összeférhetetlenség kimondására, a felmentésre és a tisztségtől
való megfosztásra a 71-74. §-ok rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti.
34
(2)	A Kúria elnökének a megbízatás megszűnését követő beosztására a 75. §-ban
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
117.	§
(1)	A Kúria elnöke
a)	vezeti és képviseli a Kúriát,
b)	évente tájékoztatja az Országgyűlést, továbbá az ítélőtáblákat és
törvényszékeket a Kúriának a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében
kifejtett, tevékenységéről,
c)	évente tájékoztatja az Országgyűlést, továbbá az önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős minisztert az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról,
d)	véleményezi a Kúria tekintetében a bírósági fejezet költségvetésére és a
költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatot,
e)	a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételekről,
j) irányítja a Kúria pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
g)	gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
h)	ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását,
i)	gondoskodik a Kúrián az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
j) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és
működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkarendjét és munkatervét,
jóváhagyja a Kúria kollégiumainak munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,
k) irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és
elvégzi vezetői vizsgálatukat,
l) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja a Kúria teljes
ülését,
m) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,
n) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,
o)	évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint a Kúria teljes ülését és
a Kúria más dolgozóit
oá) a Kúria működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,
ob) a Kúria hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő
naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,
oc) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések
végrehajtásáról és eredményéről,
p) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes
adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy - az adatvédelmi szabályok figyelembe
vételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,
q) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,
r) gondoskodik a Kúria ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi
honlapon és a Kúria honlapján történő közzétételéről, és
s) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH
elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.
(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tájékoztatókat a bíróságok
hivatalos lapjában és a központi honlapon közzé kell tenni.
35
33.	A bírósági vezetők
118.	§
(1)	Bírósági vezető:
a)	az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint
a járásbíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke),
b)	a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság,
valamint a járásbíróság elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: elnökhelyettes),
c)	a kollégiumvezető,
d)	a kollégiumvezető-helyettes,
e)	a csoportvezető,
f)	a csoportvezető-helyettes és
g)	a tanácselnök.
(2)	A bírósági vezető feladata a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység
vezetése.
(3)	A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység
jogszabályoknak, az OBH elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő
hatékony működéséért.
34.	A bíróság elnöke
119. §
A bíróság elnöke
a)	a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
b)	gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
c)	irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
d)	ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
e)	gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
j) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és
működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és
munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,
g)	irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási
tevékenységét,
h)	biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói
értekezletet,
i)	biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,
j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,
k) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói
értekezletet és a bíróság más dolgozóit
ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,
kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő
naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,
ke) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra
vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
36
kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések
végrehajtásáról és eredményéről,
l)	felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes
adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy - az adatvédelmi szabályok figyelembe
vételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,
m) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,
n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi
honlapon és - amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik - a bíróság honlapján történő
közzétételéről, és
o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH
elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.
120. §
A törvényszék elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl irányítja és
ellenőrzi a területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint járásbíróságok
elnökeinek igazgatási tevékenységét.
121. §
Az ítélőtábla elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl
a)	koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott
bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a
regionális képzési terv tematikáját, továbbá
b)	az OBH elnökének a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának
megfelelően koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzését.
122. §
A közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a járásbíróság elnöke a 119.
§-ban meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelőt eltérésekkel gyakorolja:
a)	gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben
utalványozási és kötelezettségvállalási joga van; a rendes működés kereteit meghaladó - a
szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a
törvényszék elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,
b)	bér- és létszámgazdálkodási, továbbá általános munkáltatói jogköre csak a
bírósági tisztviselőkre, írnokokra és a fizikai dolgozókra teljed ki,
c)	évente beszámol a bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak a pályázatához
csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
továbbá a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és
eredményéről.
35.	Elnökhelyettes
123.	§
(1)	Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az
esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság
szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
37
(2)	A Kúria elnökhelyettese a Kúria elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az
esetet is, ha a tisztség nincs betöltve, kivéve a 115. § (4) bekezdését - teljes jogkörrel
helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt
igazgatási feladatokat.
36.	Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes
124.	§
(1)	A kollégiumvezető
a)	szervezi a kollégium munkáját,
b)	évente beszámol a kollégiumnak
ba)	a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra
vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
bb)	a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések
végrehajtásáról és eredményéről, és
c)	ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének
határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt
igazgatási feladatokat.
(2)	A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén -
ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság
szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(3)	Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH
elnöke által kijelölt bíróságon, továbbá az OBH elnöke által kijelölt közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumban működik.
(4)	A Kúrián a Kúria elnöke által meghatározott kollégiumban működik
kollégiumvezető-helyettes.
3 7. Csoportvezető és csoportvezető-helyettes
125.	§
(1)	A csoportvezető
a)	szervezi a csoport munkáját,
b)	évente beszámol a csoportnak
ba)	a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra
vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
bb)	a megelőző naptári évben a kitűzött célok, intézkedések
végrehajtásáról, valamint eredményéről, és
c)	ellátja a jogszabály az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének
határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt
igazgatási feladatokat.
(2)	A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt
az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és
működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
38
(3)	Csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.
38.	Tanácselnök
126. §
A tanácselnök vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.
39.	A bírósági vezetők kinevezése
127.	§
(1)	Bírósági vezetői tisztséget [118. § (1) bekezdés] csak bíró tölthet be; a bírósági
vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 6 évre szól.
(2)	A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.
(3)	A bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon bírósági vezetői tisztségre - a
(4)	bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.
(4)	Ha a bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már
két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OBT előzetes
hozzájárulásával nevezhető ki.
128.	§
(1)	A köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria
elnökhelyetteseit.
(2)	Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét,
elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-
helyettesét.
(3)	A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-
helyetteseit és tanácselnökeit.
(4)	Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és
tanácselnökeit.
(5)	A törvényszék elnöke nevezi ki a törvényszék kollégiumvezető-helyetteseit és
tanácselnökeit, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnökét
és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.
129.	§
Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke - az elnöki
pályázat, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetői és
kollégiumvezető-helyettesi pályázat kivételével - beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság
elnökének javaslatát.
39
130.	§
(1)	A bírósági vezetői állást pályázat útján kell betölteni, ha e törvény vagy a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.
(2)	A pályázatot a Kúria elnökhelyettesi állására a Kúria elnöke, a többi vezetői
állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges
valamennyi feltételt tartalmaznia kell.
(3)	A benyújtott pályázatnak - tanácselnöki pályázat kivételével - tartalmaznia kell
a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium,
illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának
ütemezéséről szól. A pályázatnak tartalmaznia kell a hozzájárulást ahhoz, hogy a kinevezésre
jogosult a pályázó bírói értékelésének és vezetői vizsgálatának iratait beszerezze és kezelje.
131.	§
A pályázókról véleményt nyilvánít:
a)	a Kúria elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a Kúria teljes ülése,
b)	az ítélőtábla, továbbá a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és
kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,
c)	a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék kollégiumvezető-helyettese,
tanácselnöke, valamint a törvényszék csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a
megfelelő szintű és ügyszakú kollégium,
d)	a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője és
kollégiumvezető-helyettese esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium,
e)	a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese esetében az
érintett bíróságon működő bírói kar,
f)	a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője, csoportvezető-
helyettese esetében a megfelelő csoport,
g)	a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a járásbíróságon működő
bírói kar,
h)	a járásbíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a
járásbíróságon a megfelelő csoport.
132.	§
(1)	A kinevezésre jogosult a pályázókat meghallgatja.
(2)	A kinevezésre jogosult a pályázatot - a pályázati anyag, valamint a pályázó
személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján - valamely pályázó
kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja.
(3)	A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a
javaslattól eltérő döntését írásban indokolni köteles.
(4)	Az OBH elnöke és a Kúria elnöke a véleményező szerv javaslatától eltérő
döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az
OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a
Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott
szóbeli tájékoztatása nem érinti a bírósági vezető kinevezését.
40
(5)	A kinevezésre jogosult - az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó
vezetői állás kivételével - döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, és ha a
kinevezésre kerülő pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró, kezdeményezi
az áthelyezését.
133.	§
(1)	Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem
fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.
(2)	Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági
vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.
(3)	Ha a bíróság elnöke és elnökhelyettese egyidejűleg 2 hónapot meghaladóan
akadályoztatva van a feladatai ellátásában - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs
betöltve - az OBH elnöke az adott bíróság bírósági vezetői közül valamely vezetőt az elnöki
vagy elnökhelyettesi feladatok ellátásával megbízhat legfeljebb 6 hónapra.
134.	§
A bírósági vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
40.	A bírósági vezetők jogai, kötelezettségei, a vezetői vizsgálatok
135.	§
A bírósági vezető köteles részt venni az OBH elnöke, továbbá - ha a kinevezésre
jogosult nem az OBH elnöke - a kinevezésre jogosult által meghatározott, vezetési
ismereteket is nyújtó képzésen.
136.	§
(1)	A kinevezésre jogosult, illetve a Kúria elnökhelyettese esetében a Kúria elnöke -
a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség
szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben
megvizsgálja.
(2)	A kinevezésre jogosult a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de
legalább hatévente egyszer megvizsgálja.
(3)	A véleményező szerv - továbbá a járásbíróság, valamint a közigazgatási és
munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese
esetében a bírói tanács - javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.
(4)	Ha
a)	az OBH elnöke azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban
foglaltakat a bírósági vezető nem hajtja végre, az OBH elnöke,
b)	az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv - továbbá a járásbíróság,
valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője,
41
csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - a bírósági vezető felmentését
kezdeményezi, a kinevezésre jogosult
elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.
137.	§
(1)	A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.
(2)	Ha a vizsgálat alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a
kinevezésre jogosult a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti fegyelmi
eljárás megindítását kezdeményezi.
(3)	Ha a vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg a 140.§ (1)
bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4)	A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OBH elnöke szabályzatban
határozza meg.
41.	A bírósági vezetői tisztség megszűnése
138.	§
A bírósági vezetői tisztség megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
c)	közös megegyezéssel,
d)	lemondással, vagy
e)	felmentéssel.
139.	§
(1)	A bírósági vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A
kinevezésre jogosult és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.
(2)	A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását
nem akadályozza.
140.	§
(1)	Ha a bírósági vezetői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát
állapította meg, a bírósági vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.
(2)	A felmentett bírósági vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a
kézbesítéstől számított 15 napon belül - a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
141.	§
(1)	Ha a Kúria elnökhelyettesének, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék
elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási
időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos
szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.
42
(2)	Ha a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
kollégiumvezetőjének a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat
kiírása nélkül, törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő
letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.
(4)	Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt -
pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói
beosztásba kell helyezni.
IX.	Fejezet
Bírói testületek
42.	Közös szabályok
142.	§
A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:
a)	a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a
továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),
b)	a kollégium,
c)	közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, és
d)	a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa.
43.	Összbírói értekezlet
143.	§
Az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, illetve a törvényszék
esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint
közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák.
144.	§
Az összbírói értekezlet feladata:
a)	küldöttet választ az OBT tagok megválasztásához,
b)	véleményt nyilvánít a 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági
vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,
c)	megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja
működéséről,
d)	dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, és
e)	dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének
kezdeményezéséről.
145.	§
(1)	Az összbírói értekezletet a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja
össze.
43
(2)	Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság
elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.
146.	§
(1)	Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele
részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül
ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül
határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos
szavazással hozza.
(2)	Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.
44.	Bírói tanács
147.	§
(1)	A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.
(2)	Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a
tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.
148.	§
(1)	A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát
az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók
meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása)
során a törvényszék bírói tanácsa - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2, az
ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblái bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke
által kijelölt kúriai bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi
taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
(2)	Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázatra vonatkozik a
kinevezési eljárás, a törvényszék bírói tanácsa 2, a közigazgatási és munkaügyi regionális
kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki.
(3)	A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.
(4)	Nem választható a bírói tanács tagjává,
a)	aki ellen fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban vagy aki jogerős fegyelmi
határozat hatálya alatt áll,
b)	aki a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy
c)	akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása
iránt.
149.	§
Megszűnik a bírói tanácsi tagság
44
a)	a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,
b)	a tagságról való lemondással,
c)	a tagságból való felmentéssel,
d)	ha a 148. § (4) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be, vagy
e)	a megbízás időtartamának leteltével.
150.	§
(1)	A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, továbbá a tartósan akadályozott tag
helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.
(2)	A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.
151.	§
(1)	A bírói tanács
a)	véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a
hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -
felmentése tárgyában,
b)	kezdeményezheti a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi
bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának
elrendelését vagy felmentését,
c)	véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott
költségvetés felhasználását, és
d)	véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási
tervét.
(2)	A bírói tanácsnak a bírák felmentésével kapcsolatos véleménynyilvánítási joga
nem teljed ki arra az esetre, ha a felmentés oka a bíró
a)	lemondása,
b)	magyar állampolgárságának vagy az országgyűlési képviselők választásán
való választhatóságának elvesztése,
c)	országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé,
polgármesterré vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé történő
megválasztása, kinevezése,
d)	állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként
működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé történő kinevezése, és
e)	nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél
ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló
jogviszony létesítése.
152.	§
(1)	A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.
(2)	A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.
(3)	A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó
meghívottként részt vesz.
45
(4)	A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést
tarthat.
153.	§
(1)	A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada
részt vesz.
(2)	A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén
az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a
vezető felmentésének kezdeményezéséhez.
45.	Kollégium, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
154.	§
(1)	A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a
kollégiumvezető vezet.
(2)	A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák azonos
kollégiumának vezetői.
(3)	Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla adott ügyszakban működő bírái,
valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban
működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla
illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak
vezetői.
(4)	A törvényszéken a kollégium tagjai a törvényszék bírái, továbbá általuk a
törvényszék területén működő járásbíróságok, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróság
bírái közül a 6 évre választott bírák.
155.	§
A kollégium
a)	véleményt nyilvánít - a járásbírósági, valamint a közigazgatási és
munkaügyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,
b)	részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
c)	véleményezi az ügyelosztási tervet,
d)	véleményt nyilvánít a 131. § c) pontjában meghatározott vezetői
álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának
elrendelését vagy felmentését, és
e)	ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
156.	§
(1)	A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium az ítélőtábla illetékességi
területén működő törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakában eljáró bírák,
valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bírósági
bírák speciális szakmai testülete, amelyet kollégiumvezető vezet.
46
(2)	A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai az (1) bekezdésben
megjelölt bírák. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium szervezeti kereteit az a
törvényszék biztosítja, amelyen vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságon
a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője ítélkezik.
(3)	A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium ügyszak szerinti rész-
kollégiumi ülést is tarthat, kivéve, ha a törvény a kollégium döntését követeli meg.
(4)	A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
a)	véleményt nyilvánít a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi álláspályázatról és kezdeményezheti a
bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelését vagy felmentésüket, továbbá
b)	ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
ÖTÖDIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
X.	Fejezet
A bírósági dolgozók
46.	Bírósági fogalmazó és bírósági titkár
157.	§
(1)	A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek
megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű, a külön törvényben
meghatározott feltételeknek megfelelő fogalmazók működnek.
(2)	A bíróságokon a külön törvényben foglalt feltételeknek megfelelő, jogi
szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok működnek.
(3)	A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott
feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a
3.	§-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
47.	Bírósági dolgozó
158.	§
A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, az
írnokok és a fizikai alkalmazottak látják el.
48.	Közös szabályok
159.	§
A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági tisztviselő, az írnok és a fizikai
alkalmazott a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban áll, amelynek szabályait külön
törvény állapítja meg.
47
XI.	Fejezet
A bírósági határozatok végrehajtása
49.	Általános rendelkezések
160.	§
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló
feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a törvényszéken működik.
(2)	A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági
egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat
végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíróság és a bírósági végrehajtó feladata.
50.	Az eljáró személyek
161. §
A bírósági vezetőnek a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét
a bírósági végrehajtásról szóló törvény állapítja meg.
162. §
A bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése
mindenkire kötelező.
XII.	Fejezet
A bírósági épületek rendjének fenntartása
51.	A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős
személyek
163.	§
(1)	A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló
helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő
részvétel céljából - e törvényben foglalt korlátozással - bárki beléphet.
(2)	A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely
tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és
megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
164.	§
A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság
elnöke - a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság esetében a törvényszék
elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a
közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a
központi honlapon, továbbá ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is
közzéteszi az ezekről szóló, az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelő
szabályzatot.
48
165.	§
A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges,
lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen
veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási
testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain
kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület
rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt:
rendfenntartást végző személy) jogosult.
52.	Az épület rendjéért felelős személyek feladatai
166.	§
(1)	A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt
vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint -
gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a
rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:
a)	azt a személyt, aki a 163. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét
megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított
magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét
zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a
bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b)	a 165. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő
belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c)	az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke,
egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke)
által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott
tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d)	az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a
nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e)	a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja
tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő
belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(2)	Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz
eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.
167.	§
(1)	Ha a bíróság elnöke a 164. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében - az
ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OBH elnöke, illetve más bíróság vagy
hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon - észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás
szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület
rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni.
(2)	A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy
intézkedéseket teszi:
a)	biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,
49
b)	ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság
zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,
c)	biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,
d)	a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe
belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás
kötelező alkalmazását,
e)	értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,
f)	megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési
intézkedéseket.
(3)	Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az
ügy körülményei - így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve
az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya - alapján szükség van-e az eljárási
törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2)
bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság
elnökét.
(4)	A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az
intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII.	Fejezet
A törvény hatálybalépése végrehajtása
53.	Hatálybalépés, a törvény rövidített megnevezése
168.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. december 1-jén
lép hatályba.
(2)	A törvény 1-65. §-a, 67. §-a, 68. § (2) bekezdése, 69. § (2) bekezdése, 70-87. §-
a,	88. § (1)—(3) bekezdése, 89. és 90. §-a, 92. és 93. §-a, 94. § (2) és (4) bekezdése, 95. §-a,
96.	§ (2) bekezdése, 100. §-a, 102-167. §-a, 173-179. §, 180. § (3) bekezdése, 183-199. §-a
2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A törvény 88. § (4) bekezdése, 91. §-a, 94. § (1) és (3) bekezdése, 96. § (1)
bekezdése, 97-99. §-a, 101. §-a és 200. §-a 2012. március 1-jén lép hatályba.
169.	§
E törvényt más jogszabályban „Bszi.” rövidítéssel kell megjelölni.
54.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének
való megfelelés és a köztársasági elnök intézkedéseinek ellenjegyzésére vonatkozó rendelkezés
170.	§
E törvény 1-8. §-a, 12-15. §-a, II. Fejezete, 32-45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és
Negyedik Része, X. és XI. Fejezete, továbbá XIV. Fejezete és 198. §-a az Alaptörvény T)
50
cikk (1) bekezdése, 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
171.	§
A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott
döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
XIV.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
55.	Az OBH elnökének első alkalommal történő megválasztása
172.	§
(1)	A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére első alkalommal 2011.
december 10. napjáig tesz javaslatot. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó
bizottsága meghallgatja.
(2)	Az OBH elnökét első alkalommal az Országgyűlés 2011. december 31. napjáig
választja meg.
56.	Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztására vonatkozó átmeneti
rendelkezések
173.	§
(1)	Az OBT 14 bíró tagjának első alkalommal történő választása során a bírák
küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel 1 ítélőtáblái, 5 törvényszéki,
7 járásbírósági és 1 munkaügyi bírósági bírót választ. Az 5 törvényszéki bíró között legalább
1 közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót kell választani.
(2)	A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 14 bírót
-	a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával -
póttaggá választ az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi
szavazat esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági szintenként jelöltek közül - a
törvényben meghatározott számban - azokat kell az OBT megválasztott tagjainak
(póttagjainak) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
174.	§
(1)	A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete
a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után - titkosan - egy-
egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell
választani. A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 - törvényszék
esetén 4 főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján
egy vagy egy küldött sem választható.
51
(2)	A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább
egy járásbírósági bíró, legalább egy munkaügyi bírósági bíró és legalább egy közigazgatási
ügyeket tárgyaló bíró legyen.
175.	§
A küldöttválasztó összbírói értekezleteket a 174. § (1) bekezdésben említett
bíróságok elnökei legkésőbb 2012. január 15. napjáig kötelesek összehívni. A küldöttválasztó
összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 2012. január 20. napjáig ismét
össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül
határozatképes.
176.	§
A küldöttek legkésőbb 2012. január 25. napjáig szakmai önéletrajzukat megküldik
az OBH elnökének.
177.	§
(1)	Az OBH elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke)
felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.
(2)	Az OBH elnöke az (1) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb
kúriai, ítélőtáblái, törvényszéki, járásbírósági, munkaügyi bírósági küldöttből álló öt tagú
jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy (5)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére
tegyen javaslatot.
(3)	A küldöttértekezletet - az OBH elnöke útján - a küldöttek korelnöke hívja össze
legkésőbb 2012. február 15. napjáig, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai
önéletrajzokat. A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a
fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 2012. február
20.	napjáig ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától
függetlenül határozatképes.
(4)	A küldöttértekezletet a küldöttek korelnöke vezeti. A küldöttértekezleten jelölési
és szavazati jog nélkül részt vehet, és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.
(5)	Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölő bizottság
-	a 173. § (1) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok
képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot.
Bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a
jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.
(6)	A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e
törvényben meghatározott kizáró ok.
178.	§
(1)	A szavazólapra a jelölteket vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.
52
(2)	A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Aláhúzás hiányában
vagy több név aláhúzása esetén a szavazat érvénytelen.
(3)	A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő választása
során a törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbbséggel maga állapítja meg.
179.	§
Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztása során a szavazást a
100.	§ (1) bekezdésében meghatározott módon mindaddig folytatni kell, amíg - a 173. § (1)
és (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú jelölt az előírt számú
szavazatot meg nem kapja.
57.	A megbízatások lejárta, az új megbízatások kezdete időpontjának meghatározása
180.	§
(1)	Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: ÓIT), az ÓIT elnöke,
valamint az ÓIT Hivatala hivatalvezetőjének és hivatalvezető-helyettesének megbízatása
2011. december 31 -ig tart.
(2)	Az OBH elnökének megbízatási ideje 2012. január 1. napjától kezdődik.
(3)	Az e törvény alapján első alkalommal létrejövő OBT 2012. március 1-jén kezdi
meg működését. Az OBT első ülését 2012. március hónapban kell megtartani.
181. §
A hivatalvezetői megbízatás megszűnését követően az ÓIT Hivatala volt vezetőjét
pályázat nélkül tényleges bírói álláshelyre, legalább tanácselnöki munkakörbe kell beosztani a
hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a lakóhelye
szerinti szolgálati helyre.
182. §
A 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetők megbízatása a
kinevezésben meghatározott időtartamra szól.
58.	A jogutódlással kapcsolatos rendelkezések
183.	§
Az ÓIT Hivatalának általános jogutódja az OBH. Az OBH az ÓIT Hivatalának
szervezeti keretein alakul meg.
184.	§
A Fővárosi Bíróság és az adott megyei bíróság jogutódja az adott törvényszék. A
megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság elnöke tisztségének elnevezése 2012. január 1-jétől
törvényszék elnöke.
53
185.	§
Ahol a törvény járásbíróságról, járásbírósági bírósági vezetőről, illetve járásbírósági
bíróról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve
együtt a helyi bíróságot, helyi bírósági vezetőt, illetve helyi bírósági bírót kell érteni.
59.	A közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos átmeneti rendelkezések
186.	§
(1)	A közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a közigazgatási és munkaügyi
regionális kollégiumok a működésüket 2013. január 1. napján kezdik meg.
(2)	Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság általános jogutódja
az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróság.
(3)	Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság 2012. január 1.
napját megelőzően kinevezett bírósági vezetőinek megbízatása a kinevezésben meghatározott
időtartamra, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi
bíróságra szól.
(4)	Ha a munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek megbízatása 2013. január 1-jét
megelőzően jár le, a tisztség 2012. december 31-ig megbízás útján tölthető be.
(5)	Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróságra beosztott bírák, az
adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bírósághoz
kerülnek beosztásra.
(6)	Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor a törvényszéken
közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény
alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel vagy a bíró kezdeményezésére - a
közigazgatási és munkaügyi bíróságra osztják be, a törvényszéki bírói címét és illetményét a
törvényszékre beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
187. §
(1)	2012. december 31-ig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: régi Bszi.) alapján működő munkaügyi bíróság jár el első
fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben,
valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(2)	2012. december 31-ig a munkaügyi bíróságokra a járásbíróságokra, a munkaügyi
bíróságok bírósági vezetőire a járásbíróságok vezetőire vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	2012. december 31-ig a törvényszéken munkaügyi ügyeket tárgyaló bírák a
polgári kollégium tagjai. Ha a munkaügyi bíróság valamely bírája tagja a törvényszék polgári
kollégiumának, úgy 2012. december 31-ig a polgári kollégium tagja marad.
54
188. §
(1)	2012. december 31-ig a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék,
másodfokon a Fővárosi ítélőtábla jár el.
(2)	2012. december 31-ig a Fővárosi ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma az
ítélőtábla kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és
kollégiumvezető-helyettesére az ítélőtábla kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-
helyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3)	2012. december 31-ig a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma a
törvényszék kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és
kollégiumvezető-helyettesére a törvényszék kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-
helyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)	2012. december 31-ig azokon a törvényszékeken, ahol 2011. december 31.
napjáig közigazgatási kollégium nem működött, a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák a
polgári kollégium tagjai maradnak.
(5)	2012. december 31-ig valamennyi közigazgatási ügyben eljáró bírót az OBH
elnöke jelöli ki.
60.	Egyéb átmeneti rendelkezések
189.	§
(1)	Az OBH elnöke 2012. október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja,
hatályon kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az ÓIT által a régi Bszi. alapján hozott
szabályzatokat és ajánlásokat.
(2)	A bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok alapján történő statisztikai
adatgyűjtésre első alkalommal a 2013. január 1-jét követően indult ügyekben kerül sor.
190.	§
A 32-44. § rendelkezéseit a 2012. január 1. napját követően indítványozott
jogegységi eljárásokban kell alkalmazni.
191.	§
Az Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december
31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az
Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével
felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról
szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására
megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani.
192.	§
A bírósági vezetői tisztség újbóli betölthetőségét korlátozó rendelkezések
alkalmazása során a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a
járásbírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a közigazgatási és munkaügyi bírósági
55
elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a munkaügyi bírósági elnöki,
elnökhelyettesi megbízatással, a megyei elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak
minősül a törvényszéki elnöki, elnökhelyettesi megbízatással.
XV.	Fejezet
Módosuló jogszabályok
61.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
193.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény (a továbbiakban: lasz.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A törvény hatálya]
,,b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),”
(2)	Az lasz. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltatói jogkört]
„a) az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH
elnöke,”
(3)	Az lasz. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eskü szövege a következő:
„Én .................. esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz mindig hű
leszek. Az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a minősített adatot megőrzőm,
munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak
megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem. (Az esküt tevő
meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen!)””
194.	§
(1)	Az lasz. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Vezetői megbízást az kaphat, aki az általános képesítési feltételeken
túl, az adott szakterületen legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály
vagy pályázat további feltételeket határozhat meg.
(2)	Magasabb vezetői állásnak minősül az OBH elnökhelyettese,
főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és
helyettese, valamint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.
(3)	A vezetőkre — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - ezen alcím
rendelkezéseit kell alkalmazni.
56
(4)	Az OBH elnökhelyettese esetében a 32-34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e
§-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2)	Az lasz. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást
pályázat útján kell betölteni.”
195.	§
(1)	Az lasz. 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra
jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A
járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a helyi bíróság elnökének
javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére
vonatkozik.”
(2)	Az lasz. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár
javadalmazására, juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői
számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár
részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3)	Az lasz. a következő 134/A. §-sal egészül ki:
„134/A. § Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31.
napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni.”
196.	§
Az lasz.
1.	1. § (3) bekezdésében az „ÓIT Hivatalánál” szövegrész helyébe az „OBH-
nál”,
2.	1. § (4) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei bírósági”
szövegrész helyébe a „törvényszéki ”,
3.	8. § (1) bekezdés e) pontjában a „fővárosi (megyei) bíróság” szövegrész
helyébe a „törvényszék”, a „helyi bírósági” szövegrész helyébe a Járásbírósági”,
4.	11. § (2) bekezdésében a „választójoggal rendelkező” szövegrész helyébe az
„az országgyűlési képviselők választásán választható”,
5.	13. § (1) és (7) bekezdésében az „ÓIT Hivatala” szövegrész helyébe az
„OBH”,
6.	13. § (7) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács”
szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
7.	14. § (7) bekezdésében az „ÓIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”,
8.	14. § (10) bekezdésében az „ÓIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
9.	16. § (3) bekezdésében a „fővárosi, megyei bírósági” szövegrész helyébe a
„törvényszéki”,
57
10.	35/A. § (1) bekezdésében az „ÓIT Hivatala” szövegrész helyébe az
„OBH”,
11.	35/A. § (6) bekezdésében az „ÓIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
12.	41/A. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a
„törvényszék”,
13.	61. § (1) bekezdésében az „ÓIT Hivatalánál” szövegrész helyébe az „OBH-
nál”,
14.	93. § (1) bekezdésében a „helyi (munkaügyi) bírósági” szövegrész helyébe,
a Járásbírósági és a munkaügyi bírósági”, a „fővárosi (megyei) bíróságon” szövegrész
helyébe „törvényszéken”,
15.	93. § (4) bekezdésében az „ÓIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”,
16.	94. § (4) bekezdésében az „ÓIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”,
17.	95. § (2) bekezdésében a „fővárosi (megyei) bírósági” szövegrész helyébe
a „törvényszéki”,
18.	98. § (3) bekezdésében a „legfelsőbb bírósági” szövegrész helyébe a
„kúriai”, a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria”,
19.	103/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „Legfelsőbb Bíróság és az ÓIT
Hivatalának” szövegrész helyébe a „Kúria és az OBH”,
20.	105. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságon, az ÓIT Hivatalánál”
szövegrész helyébe a „Kúrián, az OBH-nál”,
21.	105. § (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságon és az ÓIT Hivatalánál”
szövegrész helyébe a „Kúrián és az OBH-nál”,
22.	109. §-ában a „fővárosi (megyei) bírósági” szövegrész helyébe a
„törvényszéki”,
23.	119. § (1) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács”
szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
24.	119. § (3) bekezdésében „Országos Igazságszolgáltatási Tanács”
szövegrészek helyébe az „OBH elnöke”,
25.	119. § (4) bekezdésében „Országos Igazságszolgáltatási Tanács”
szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
26.	122. § (2) bekezdésében az „ÓIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”,
az „ÓIT” szövegrész helyébe az „Országos Bírói Tanács”,
27.	123. §-ában az „ÓIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
28.	135. § (3) bekezdés b) pontjában az „ÓIT Hivatalára” szövegrész helyébe
az „OBH-ra”, az „ÓIT véleményének kikérésével egyetértésével” szövegrész helyébe az az
„OBH elnöke véleményének kikérésével”, és
29.	135. § (3) bekezdés c) pontjában az „ÓIT” szövegrész helyébe az „OBH
elnöke”
szöveg lép.
62.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
197.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 439. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„439. § (1) A jogegységi eljárásra az (l)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel a
bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
58
(2)	Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria előtt folyamatban lévő más rendkívüli
jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a jogegységi
határozat meghozataláig felfüggeszti.
(3)	Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal
érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító
rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül
helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ha a terhelt fogva van, a
fogvatartást is megszünteti.
(4)	A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az eljárás
megszüntetésének indokait is.
(5)	A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel is, akit felmentettek vagy
akivel szemben az eljárást megszüntették. Ha az alapeljárásban a vádat magánvádló vagy
pótmagánvádló képviselte, a határozatot vele is közölni kell.”
XVI.	Fejezet
Hatályukat vesztő jogszabályok és rendelkezések
63.	Hatályát vesztő jogszabály
198.	§
Hatályát veszti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI
törvény.
64.	Hatályukat vesztő rendelkezések
199.	§
(1)	Hatályát veszti a Be. 440-445. §-a.
(2)	Hatályát veszti az lasz.
a)	8. § (1) bekezdés b) pontja,
b)	93. § (1) bekezdésében a „(munkaügyi)” szövegrész,
c)	104. § (1) bekezdésében „az ÓIT Hivatalának vezetőhelyettese,” szövegrész,
d)	125. § (2) bekezdése,
e)	6. számú mellékletének 1. pontja.
200.	§
Hatályát veszti a törvény 172-179. §-a, 193-199. §-a.
59
INDOKOLÁS
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A bíróságok szervezetére és igazgatására vonatkozó szabályokat jelenleg - a még hatályos - a
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény X. fejezete, a bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: régi Bszi.),
valamint a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza. A régi Bszi.-t, valamint a
bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.)
1997-ben az igazságszolgáltatási reform részeként fogadta el az Országgyűlés.
Az 1997-ben bevezetett igazgatási rendszert ért kritikai vélemények szerint az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: ÓIT) bíró tagjai rendszerint a bírósági vezetők
közül kerülnek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az ÓIT gyakorolja.
Tehát a bírósági vezetők tulajdonképpen önmagukat ellenőrzik és saját bíróságuk feletti
kontrollt gyakorolnak. Az ÓIT-bán nem működik megfelelően a rotáció, hiszen -
újraválaszthatósági korlát hiányában - egyes bíró tagok több cikluson keresztül is részt vettek
a testület munkájában. Problémaként került megfogalmazásra az igazgatási tevékenység
elemzése során, hogy a havonta - általában - egy alkalommal ülésező testület nem képes
teljes mértékben eleget tenni a döntési kötelezettségének és ez az azonnali határozatot igénylő
helyzetek megoldását gátolja és akadályozza az operatív működést. Nehézséget jelent, hogy
az ÓIT elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke; mindkét tisztség egész embert kíván és
nehezen egyeztethető össze az ÓIT elnökének igazgatási és a Legfelsőbb Bíróság elnökének
szakmai szerepe. Az ÓIT tagok egyéb tisztségük mellett látják el tagsági feladataikat, ezért
nem tudnak kellően koncentrálni a hatáskörileg túlterhelt ÓIT feladatainak ellátására. Az ÓIT
elnöke irányítja ugyan az ÓIT Hivatalát, de csak áttételesen, a hivatalvezetőn keresztül. Az
egyik legmarkánsabb kritikai észrevételként a bírósági igazgatás és szervezet
nyilvánosságának és átláthatóságának hiányosságaira hívták fel a figyelmet a bírósági
rendszer működését és az igazgatást vizsgáló tanulmányok.
A fenti kritikákra reagálva 2010 őszén az Országgyűlés elfogadta az egyes törvényeknek a
bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról
szóló 2010. évi CLXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amely egyebek mellett
jelentős módosításokat hajtott végre a régi Bszi.-n és a Bjt.-n is.
Az ÓIT összetételével kapcsolatosan felvetett problémák miatt a Módtv. a testület létszámát
16 főre emelte, tagként jelölte meg - a pénzügyi szakértelem okán - az államháztartásért
felelős minisztert is. A Módtv. a rotáció elvének érvényesülése érdekében előírta, hogy a
bírósági felsővezetők száma a 9 bíró tag között az 5 főt nem haladhatja meg és nem
választható meg a testület bíró tagjává az, aki az előző ÓIT ciklusban delegált volt. Az ÓIT
testületként nem tudott kellő hatékonysággal működni, ezért jogkörei egy részét a Módtv. az
ÓIT elnökére ruházta, oly módon, hogy a stratégiai kérdésekben a testület határoz, míg az
operatív döntéseket az elnök hozza meg. Az ÓIT elnöke eszerint kinevezi a bírósági
vezetőket, irányítja és ellenőrzi a vezetők tevékenységét és lefolytatja vizsgálatukat. A
nyilvánosság erősítéseként a Módtv. akként rendelkezik, hogy az ÓIT ülésekről
jegyzőkönyvet, összefoglalót és sajtóközleményt kell készíteni; továbbá az ÓIT elé kerülő
ülésanyagokra is részletes szabályokat tartalmaz.
60
Az Országgyűlés 2011. április 5-én elfogadta Magyarország Alaptörvényét (a továbbiakban:
Alaptörvény), amely 2012. január 1-jén lép hatályba, és amelynek 25-28. cikkei tartalmazzák
a bíróságokra vonatkozó új alapvető rendelkezéseket. A bírósági szervezetet érintően az
Alaptörvény előírja, hogy a bírósági szervezet többszintű [25. cikk (4) bekezdés], a legfőbb
bírósági szerv a Kúria [25. cikk (1) bekezdés] és az ügyek meghatározott csoportjaira külön
bíróságok létesíthetők [25. cikk (4) bekezdés]. A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét pedig a
bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja
kétharmados többséggel [26. cikk (3) bekezdés]. A bírói önkormányzati szervek
közreműködnek a bíróságok igazgatásában [25. cikk (5) bekezdés]. A bírói szervezet új
feladatokat is kapott, hiszen az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a bíróságnak kell döntenie [25. cikk (2)
bekezdés]. A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes
szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvényben kell meghatározni [25. cikk
(7)	bekezdés].
Az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdésének végrehajtását szolgáló, a bíróságok szervezetéről
és igazgatásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) előkészítése során a
kiindulópontot az igazságszolgáltatással szembeni elvárások és a működési tapasztalatok
képezték.
Az igazságszolgáltatással szembeni elsődleges elvárás hosszú évek óta hazai és nemzetközi
szinten is azonos módon fogalmazódik meg: a bíróságok a döntéseiket egységes
jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg, függetlenül attól, hogy
az ország mely pontján folyik az eljárás. Az e követelménynek való megfelelés vagy nem
megfelelés alapvetően befolyásolja a bíróságokkal szemben kialakult közvélekedést, az
igazságszolgáltatás iránti bizalom erősödését vagy gyengülését.
A bíróságok igazgatására vonatkozó, a fentiekben ismertetett bírálat tárgyát képező
témakörök mellett, az igazságszolgáltatásunk egyik legjelentősebb problémájaként jelentkezik
az eljárások időszerűségének, az aránytalan ügyteher elosztásnak, továbbá az elhúzódó ügyek
magas számának és területi koncentráltságának kérdése. Az ország középső régiójában az
éven túli ügyek magas aránya több mint 10 éve megoldásra váró problémaként van jelen. Az
elmúlt években a központi igazgatásért felelős ÓIT nem tudta az e területeken jelentkező
nehézségeket megfelelően kezelni. Tekintettel arra, hogy az ügyek jelentős hányada a
központi régió bíróságain kerül intézésre, az itt jelentkező ügyhátralék a bíróságok egésze
teljesítményének megítélésére negatívan hathat.
Az elmúlt évben egyre hangsúlyosabban fogalmazódtak meg azok az igények, amelyek az
eljárások kiszámíthatósága, időszerűsége tekintetében mielőbbi pozitív változást sürgetnek. A
kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás pedig akkor valósulhat meg, ha egy hatékony,
operatív, a társadalmi és gazdasági változásokra gyorsan reagálni tudó központi igazgatással
rendelkezik a bírósági szervezet; egy olyan központi igazgatással, amely az ügyteher
különbségeket nem helyi problémaként, helyi érdekek mentén, hanem a maga
összetettségében, országosan kezelendő ügyként értékeli, és a megfelelő, törvényben
biztosított eszközökkel képes fellépni az aránytalanságok megszüntetése érdekében. Az
igazgatás segítségére lehet ebben a munkában a szakmai vezetés is, hiszen ha a Kúria a
törvény által a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kialakított jogintézményeket
kellő hatékonysággal alkalmazza, és az alsóbb fokú bíróságokon felmerülő jogalkalmazási
kérdésekre a jól megválasztott eszközzel, kellő gyorsasággal reagál, az szintén elősegíti
nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is.
61
A Javaslat a Módtv.-vel megkezdett utat folytatva kívánja szabályozni a bíróságok szervezetét
és igazgatását, és ennek megfelelően dolgoz ki - a bírósági szervezet és a bírák
függetlenségének maradéktalan biztosítása mellett - egy új igazgatási modellt.
Az igazságszolgáltatással szembeni elvárásokat, a felmerült és ismertetett problémákat
áttekintve megállapítható, hogy Magyarországon egy olyan igazgatási rendszert kell
kialakítani, amely már rövid időn belül eredményt hoz. Éppen ennek érdekében a központi
igazgatás hatásköreinek telepítésekor azt a szervet vagy személyt kell kijelölni, aki az
igazságszolgáltatás működési mechanizmusainak ismeretében az operatív és gyors
döntéshozatalt biztosítja.
Nemcsak a hatáskörök megfelelő telepítése fontos, hanem az is, hogy a központi igazgatás
számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodás (koncentrált
személyzetpolitika, a bírák mozgatásának, kirendelésének lehetősége) és az igazgatás
(bírósági vezetői kinevezés, vezetői vizsgálatok, a bírósági vezetők tevékenységének
irányítása, ellenőrzése) területén. Ugyanakkor - mivel a központi igazgatás számára igen
széleskörű eszközrendszert kell adni - elengedhetetlen követelmény a rendszer kialakításakor
annak biztosítása, hogy maga a központi igazgatás is ellenőrizhető, számonkérhető legyen.
Minderre tekintettel Magyarországon egy sajátos, a különböző igazgatási modellek egyes
elemeit felhasználó, de az azonnali lépéseket, intézkedéseket lehetővé tevő, így a meglévő
intézményi alapokat felhasználó, de azt gyökeresen megújító igazgatási rendszert szükséges a
felülvizsgálat során kialakítani, a következők szerint.
A bírósági központi igazgatást az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke
látja el; az elnök egyszemélyi felelőssége mellett. Az OBH elnökéhez kerülnek az ÓIT és az
ÓIT elnökének igazgatási jogkörei (bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok
elbírálása, költségvetési jogkörök, létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök stb.). Az
OBH elnökét a bírák közül az Országgyűlés választja kétharmados többséggel a köztársasági
elnök jelölésére. A konstrukció szerint tehát elválik a Kúria elnökének és a bírósági igazgatás
vezetőjének a személye.
Az OBH-n kívül a rendszer elemét képezi - a kizárólag bírákból (akiket a bírák választanak)
álló - Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) is, amely felügyeleti, véleményező,
funkciót lát el.
A fentiek által egy operatív, a problémákra azonnal reagálni tudó igazgatási vezetés állhat fel;
az erős jogosítványokkal rendelkező OBH elnöke és a közvetlen irányítása alatt álló OBH. Az
OBH elnöke sem működik azonban kontroll nélkül, mert az Országgyűlés elmozdíthatja
tisztségéből (a köztársasági elnök, vagy az OBT indítványára) és felette véleményező és
„figyelemfelhívó” jogkört gyakorol az OBT.
Előnyként jelentkezik, hogy a Kúria elnöke a jövőben a szakmai vezetésért lesz felelős, az
OBH elnöke pedig az igazgatási kérdésekben dönt. Ezzel egy tiszta konstrukció jön létre, ahol
a szakmai és igazgatási hatáskörök nem keverednek.
A modell megfelel a bíróságok függetlenségére vonatkozó nemzetközi elvárásoknak. Az
igazgatásért egy független, Országgyűlés által megválasztott személy felelős és ezzel
párhuzamosan egy szintén független, bírákból álló testület kontroli-funkciókat gyakorol.
62
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat a bíróságok működésének hosszú évtizedek alatt kialakult, az Alaptörvénynek is
megfelelő alapelveit a lényegét érintően nem változtatja meg, csupán azokban a részeiben
módosítja, amelyeknek az Alaptörvényhez való igazítása szükségessé vált. A Javaslat rögzíti
az Alaptörvényben foglaltak szerint - az államhatalmi ágak elválasztása elvének megfelelően
-	hogy bíróságok alapfeladata igazságszolgáltatási tevékenység ellátása, emellett törvényben
meghatározott egyéb tevékenységet végeznek. A bíróságok feladata a jogalkalmazás, az
egyedi döntés meghozatala az eseti jogvitában. Az egyedi döntés végleges, az érintettekre
kötelező és végrehajtható. A Javaslat külön nevesíti az Alaptörvénnyel a bíróságok
hatáskörébe utalt új feladatot, miszerint a bíróságok döntenek az önkormányzati rendelet más
jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
A 3. §-hoz
Az igazságszolgáltatás független működésének, az államhatalmi ágak elválasztása elvének
alapvető garanciáját jelenti a bírák függetlenségének rögzítése. E körben a Javaslat az
Alaptörvénnyel összhangban, az Alaptörvény rendelkezését mintegy kibontva, kimondja,
hogy a bírák és az ülnökök a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek,
az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
Tehát a bírói hatalmi ág egyetlen, az Alaptörvényben is rögzített korlátja változatlanul az,
hogy a bírák és az ülnökök a jogszabályoknak alárendelten végzik az ítélkezést. Ha a bírósági
titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, e tevékenysége során szintén ezeket a
rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezt a Javaslat a bírósági titkárokra vonatkozó rendelkezések
között mondja ki.
A korábbi szabályozás a bírák és ülnökök mentelmi jogára vonatkozó előírásokat a bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben helyezte el, azonban arra tekintettel, hogy ez
alapvetően jogállási kérdés, a Javasat az erre vonatkozó szabályozást elhagyja; ezeket a
rendelkezéseket a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben indokolt rögzíteni.
A 4. §-hoz
A Javaslat változatlanul deklarálja a bíróságok költségvetési függetlenségét; a bíróságok
önálló fejezetet képeznek a költségvetés rendszerében. A Kúria különleges szerepét
hangsúlyozandó a Javaslat rögzíti, hogy a bíróságok fejezeten belül a Kúriát külön címként
kell feltüntetni.
Az 5-7. §-hoz
A Javaslat 2. §-a meghatározza a bíróságokra tartozó ügyek körét, azonban ez a feladat-
megjelölés általános és elvi jellegű, a bíróságok hatáskörébe tartozó valamennyi ügy
felsorolását nem tartalmazhatja. Erre tekintettel azonban a Javaslat rögzíti, hogy a bírósági
útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg, alacsonyabb szintű jogszabály e tárgykörről nem
rendelkezhet.
A Javaslat 2. §-a arról is rendelkezik, hogy a bíróságok végleges jelleggel döntenek a
hatáskörükbe tartozó ügyekben. E rendelkezéssel összefüggően a Javaslat 6. §-a kimondja,
63
hogy a bíróság határozata mindenkire kötelező, nemcsak az érintett természetes és jogi
személyekre, hanem az állami és önkormányzati szervekre is, úgy is mint érintett félre, de
abban a vonatkozásban is, ha a közigazgatási szerv és a bíróság közötti hatásköri összeütközés
áll fenn, mivel ekkor is a bíróság döntése kötelezi a többi szervet.
Az Alaptörvény XV. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény előtt mindenki
egyenlő, tehát az egyenlőség elvét a bíróság előtti egyenlőségnél általánosabban fogalmazza
meg. A Javaslat 7. §-a ezen előírást a bíróságokra vonatkoztatva rögzíti alapelvként azzal,
hogy speciálisan a bíróság előtti egyenlőséget, és ezzel az ügyfélegyenlőséget, illetve a
fegyverek egyenlőségének elvét deklarálja.
A régi Bszi. tartalmazta azt a rendelkezést, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy
bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű
határidőn belül bírálja el. Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdése szerint:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben
a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes
és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”
Tekintettel arra, hogy a régi Bszi. hivatkozott előírásai azonos tartalommal megtalálhatóak az
Alaptörvényben, azokat a Javaslat az Alapelvek között nem ismétli meg.
A 8—11. §-hoz
A Javaslat az Alapelvek között rögzíti a törvényes bíróhoz való jogosultságot, és
meghatározza a törvényes bíró fogalmát. A törvényes bíró az eljárási szabályok szerint a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási
rend alapján kijelölt bíró. Ezen alapelvi rendelkezésekhez való szoros kapcsolódása okán,
illetve arra tekintettel, hogy ezen jog biztosításának egyik garanciája az ügyelosztási rend
kialakítása, a Javaslat az Alapelvek között helyezi el az ügy elosztási rendre vonatkozó
részletszabályokat.
A Javaslat - a régi Bszi.-ben foglaltaknak megfelelően - változatlanul rögzíti, hogy az
ügyelosztási rendet a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig kell meghatározni, mivel
fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az ügyelosztási rendek valóban határidőre elkészüljenek,
hiszen ehhez kapcsolódik annak megállapíthatósága, hogy ki tekintendő a „törvény által
rendelt bíró”-nak. A határidő megjelölésének az a célja, hogy év közben korlátlanul ne
változzon az ügyelosztási rend, mivel egy stabil ügyelosztási rend mellett érvényesülhet
megfelelően a törvényes bírótól való elvonás tilalmának követelménye. Ugyanakkor
előfordulnak év közben olyan események, amelyek miatt elkerülhetetlen az ügyelosztási rend
módosítása, sőt ha a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően kerül
kirendelésre bíró, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.
Az ügyelosztási rend módosításától meg kell különböztetni az ügyelosztási rendtől való
eltérés intézményét. A módosítás magának az ügyelosztási rendnek a megváltoztatását jelenti,
amire szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból kerülhet sor. Az
ügyelosztási rendtől való eltérés joga pedig azt jelenti, hogy a közzétett, érvényes ügyelosztási
rendtől eltérően kerül egy ügy kiosztásra. Erre az eljárási törvényekben szabályozott
esetekben (pl. a bíró kizárása), továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos
okból (pl. a bíró betegsége) kerülhet sor.
A Javaslat pontosan meghatározza, hogy az ügyelosztási rendnek mit kell tartalmaznia. Külön
nevesítésre került a kirendeléssel foglalkoztatott bíró, mivel a kirendelt bírák fontos szerephez
64
juthatnak az ügyhátralék feldolgozásában a kiemelkedő ügyteherrel dolgozó bíróságok
esetében. A Javaslat megjeleníteni rendeli az ügyelosztási rendben azt is, hogy mely tanácsok,
bírák járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű perekben,
továbbá a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben. Ezen ügyek
külön nevesítésének indoka, hogy az eljárási törvények rendkívül szigorú határidőket szabnak
az elbírálásuk során a bíróságra ezen ügyek mielőbbi lezárhatósága érdekében. A bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint, ha a bíró ilyen ügyet tárgyal, úgy őt az
eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség
szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell. E rendelkezés végrehajthatóságát segíti elő,
ha az ügyelosztási rendben megjelenik, hogy mely bírák tárgyalnak ilyen ügyeket, hiszen az
ügyelosztási rend kialakítása során az arányos munkateher elosztás megvalósítására kell
törekedni.
A Kúriának speciális feladatai vannak, így az ügyelosztási rendjére is - az általános szabályok
mellett - néhány sajátos rendelkezés is vonatkozik. A bíróságok új feladata az önkormányzati
rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat
törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról szóló döntés
meghozatala. Ezen eljárásokban a Kúria önkormányzati tanácsa jár el, így szükséges, hogy a
Kúria ügyelosztási rendjében megjelenjen, hogy mely bírák járnak el önkormányzati tanács
tagjaként. A Kúria jogosult a jogegységi határozat meghozatalára, ezért azt is meg kell
határozni az ügyelosztási rendjében, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi
tanácsban járhatnak el.
A 12. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozásnak megfelelően változatlanul alapelvként rögzíti a bírósági
tárgyalások nyilvánosságát és ehhez kapcsolódóan a tárgyaláson hozott határozatok nyilvános
kihirdetésének kötelezettségét. Emellett azonban a bírósági igazgatás nyilvánosságát,
átláthatóságát is biztosítani kívánja a Javaslat annak kimondásával, hogy az OBH elnöke, az
OBT és a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó
döntéshozatal nyilvánosságát a törvény szerint biztosítani.
A 13-14. §-hoz
A Javaslat a régi Bszi. szabályozásának megfelelően, változatlanul rögzíti, hogy a bíróság a
határozatát, ha törvény másképpen nem rendelkezik, indokolni köteles, illetve hogy a bíróság
határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye, valamint
rendelkezik arról, hogy a bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.
A 15. §-hoz
Az Alaptörvény 27. cikke fenntartja a társas bíráskodás alapelvét. A Javaslat az
Alaptörvénnyel összhangban ezért szintén rögzíti ezt az alapelvet. A bíróság tanácsa állhat
kizárólag bírákból, de a bíróság eljárhat ülnökök közreműködésével is. Változatlanul
kizárólag törvény határozhatja meg azokat az ügyeket, amelyek elbírálásában ülnökök is részt
vesznek. Nemcsak az ügyek körét, de a részvétel módját is törvény rögzíti, de arról maga a
Javaslat rendelkezik, hogy egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Ez nem
csak azt jelenti, hogy ülnök nem ítélkezhet egyesbíróként és a tanács elnökeként, hanem azt
is, hogy bírósági titkár sem lehet a tanács elnöke, és egyesbíró hatáskörében is csak azokban
az ügyekben járhat el, amelyekben erre törvény feljogosítja.
65
A 16-17. §-hoz
A Javaslat szerint a bírósági szervezet négyszintű marad, de a Legfelsőbb Bíróság elnevezését
az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően Kúriára, illetve a megyei (fővárosi) bíróság,
továbbá a helyi (városi, kerületi) bíróság elnevezését az Alaptörvény által megkezdett
változtatás irányát követve - visszatérve a hagyományokhoz (az első folyamodásu biroságok
szervezetéről szóló 1871. évi XXXI. törvénycikk ezeket az elnevezéseket alkalmazta) -
törvényszék, illetve járásbíróság elnevezésre módosítja.
A Javaslat a munkaügyi bíróságot különbíróságként kívánja fenntartani, és emellett a
közigazgatási bíróságokat is a bírósági szervezeten belüli különbíróságként állítja fel, a
munkaügyi bírósággal egy szervezeti egységben működtetve azt.
A Javaslat fenntartja azt - a Módtv.-el bevezetett - szabályozási módot, ami szerint bíróság
létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi
területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok
kijelöléséről külön törvény rendelkezik. Ez alól változatlanul csak egy esetben enged kivételt
a Javaslat, mégpedig akkor, ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi
beosztáshoz igazodik, és a közigazgatási határok megváltozása következtében szükséges a
bíróság illetékességi területének módosítása. Ilyen esetben a bíróság illetékességi területét -
az OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök módosítja.
A 18. §-hoz
A Javaslat a helyi (városi, kerületi) bíróság elnevezését járásbíróságra módosítja, azonban a
hatáskörén, szervezetén nem változtat. Megmarad a járásbíróság általános hatásköre. E
bíróság jár el első fokon mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény nem utal magasabb
szintű bíróság hatáskörébe. A járásbíróság továbbra sem jogi személy azonban a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat. A járásbíróságon csoportok létesítésére ad lehetőséget a Javaslat.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat a közigazgatási bíróságokat a bírósági szervezeten belüli különbíróságként állítja
fel, a munkaügyi bíróságokkal egy szervezeti egységben működtetve azt. A közös szervezeti
egység létrehozását indokolja, hogy a munkaügyi bíróságok a helyi bírósági szinten jelenleg is
részben közigazgatási bíróságként járnak el, elbírálják a társadalombiztosítási határozat
felülvizsgálata iránt benyújtott kereseteket.
A szervezeti alapoknak megfelelően az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok a jelenlegi
munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan működnek a jövőben; önállóan, de bírósági igazgatás
szempontjából a rendes bírósági szervezetrendszerbe tagozódva. Az ebben a formában
működő bíróság tehát szervezetileg, igazgatásilag és szakmailag részben önálló, de bizonyos
területeken (bírák kinevezése, vezetők kinevezése, a törvényszék elnökének igazgatási
jogosítványai) a rendes bíróságba tagozódik.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata
iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a
törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben jár el első fokon. A közigazgatási és
munkaügyi bíróságot az elnök vezeti, és hasonlóan a járásbírósághoz nem jogi személy, de a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és
66
kötelezettségeket vállalhat. Ezen bíróság esetében is lehetőséget biztosít a Javaslat arra, hogy
ott csoportok kerüljenek létrehozásra.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a
törvényszék bírálja el. A törvényszéken az eddigi rendszerhez hasonlóan működni fognak
polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, amelyek összevontan is
működhetnek, így előfordulhat, hogy egyes törvényszékeken önálló közigazgatási-munkaügyi
kollégium jön létre, míg más törvényszékeken összevont polgári, gazdasági, közigazgatási-
munkaügyi kollégium működik majd. Jelentős változás azonban, hogy a Javaslat az önállóan
vagy összevontan működő törvényszéki közigazgatási-munkaügyi kollégium mellett, e
kollégium feladatait és tevékenységét nem érintve, ettől függetlenül létrehozza a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumot. Ez a regionális kollégium nem a
törvényszék szervezeti keretein belül működik, hanem az ítélőtábla illetékességi területén
eljáró első és másodfokon ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai bírói
testülete. A regionális kollégium sajátossága, hogy csak a szervezeti kereteit biztosítja a
törvény által meghatározott törvényszék, azonban ténylegesen a szakmai feladatai kiterjednek
az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó valamennyi közigazgatási és munkaügyi
bíróságra és az ítélőtábla illetékességi területén működő valamennyi törvényszéken
közigazgatási és munkaügyi ügyekben ítélkező bíróra. A közigazgatási és munkaügyi
regionális kollégium elsődleges szerepe, hogy a különbíróságként működő közigazgatási és
munkaügyi bíróságok bírái, illetve a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben
ítélkező bírák számára egy külön szakmai fórumot hozzon létre, különös tekintettel arra a
sajátosságra, hogy a legtöbb törvényszéken a közigazgatási-munkaügyi kollégium - a bírói
létszámokra is tekintettel - összevontan működik a polgári és gazdasági kollégiummal.
A közigazgatási bíróságok különbíróságként történő felállítása koncentráltabb igazgatási
vezetést eredményezhet, amely kihatással lehet az eljárások időszerűségére, továbbá az önálló
szervezet és az önálló profil, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
létrehozása szakmai színvonal emelkedést eredményez, és a jogalkalmazás egységességét is
pozitívan befolyásolja.
A 21. §-hoz
A Javaslat - mint ahogyan az már aló. §-nál jelzésre került - a megyei bíróság elnevezését
törvényszékre módosítja, azonban a hatáskörén és a szervezetén csak annyi változást
eszközöl, ami a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításából következik. A törvényszék
-	hasonlóan a korábbi szabályozáshoz - törvényben meghatározott ügyekben első fokon eljár,
ugyanakkor másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi
bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A törvényszék jogi személy, az elnök
vezeti, a törvényszéken változatlanul tanácsok, csoportok és kollégiumok működnek.
Változást jelent, hogy a munkaügyi bírák korábban a polgári kollégium tagjai voltak, míg a
Javaslat a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítására tekintettel rögzíti, hogy a büntető,
a polgári és a gazdasági kollégiumok mellett közigazgatási-munkaügyi kollégium működik.
Azt azonban változatlanul kimondja a Javaslat, hogy a kollégiumok összevontan is
működhetnek. Ennek megfelelően egyes törvényszékeken önálló közigazgatási-munkaügyi
kollégium jön majd létre, míg más törvényszékeken összevont polgári, gazdasági,
közigazgatási-munkaügyi kollégium működik majd.
A 22. §-hoz
Az ítélőtábla első fokú hatáskört nem gyakorol, kizárólag az eljárási törvények szerinti - a
járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett - jogorvoslati kérelmek elbírálása
tartozik a hatáskörébe. Az ítélőtábla jogi személy, az elnök vezeti, az ítélőtáblán tanácsok,
67
büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. Az ítélőtábla a közigazgatási és munkaügyi
bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem tekintetében hatáskörrel nem
rendelkezik, így az ítélőtáblán közigazgatási-munkaügyi kollégium sem kerül felállításra.
A 23-24. §-hoz
Az Alaptörvény Kúriára módosítja a Legfelsőbb Bíróság elnevezését és rögzíti, hogy a Kúria
a legfőbb bírósági szerv; a Javaslat ennek megfelelő szabályozást tartalmaz. A Kúria jogi
személy és a Kúria elnöke vezeti.
A Kúria feladata összetett; eljár első fokon, jogorvoslati fórumként, továbbá felelős a bírósági
jogalkalmazás egységének biztosításáért.
Első fokon jár el a Kúria az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására
irányuló, egyfokú eljárásban. Jogorvoslati fórumként elbírálja - törvényben meghatározott
ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
továbbá a felülvizsgálati kérelmet. A jogegység biztosításáért való felelősség körében pedig
elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a
bíróságok ítélkezési gyakorlatát, továbbá a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
A Kúria feladatai bővülésének megfelelően a szervezete is kiegészül az ítélkező és jogegységi
tanácsok mellett az önkormányzati tanácsokkal, valamint a bírósági joggyakorlat-elemző
csoportokkal, továbbá a Kúrián a jövőben büntető, polgári, közigazgatási és munkaügyi
kollégiumok működnek, amelyek közül a közigazgatási és munkaügyi kollégium a Javaslat
rendelkezése alapján összevontan működik.
A 25. §-hoz
Az Alaptörvény szerint a Kúria kiemelt feladata a bíróságok jogalkalmazása egységének
biztosítása. Ez azt a jogosultságot és egyben kötelezettséget is jelenti, hogy meg kell találni,
és ki kell alakítani azokat az eszközöket, amelyek a Kúria számára biztosítják az ország
különböző területein jelentkező jogalkalmazási problémák mielőbbi megismerését, és azok
lehető legrövidebb időn belüli kezelését.
A négyszintű bírósági fórumrendszer működése következtében egyre kevesebb ügy jut el a
Kúriához a jogorvoslat (rendes, rendkívüli) folytán, így a Kúria szakmai kollégiumai
nehezebben jutnak olyan megbízható adatbázishoz, amely szükséges a joggyakorlat teljes
horizontális és vertikális megismeréséhez. Minderre tekintettel a jogegység biztosítása
feladatának ellátása érdekében a jogegységi határozat meghozatalának joga mellett a Kúria
számára új eszközöket is teremt a Javaslat. A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében
meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elemzést folytat
jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi döntéseket tesz
közzé.
A 26-27. §-hoz
A Javaslat a jogegység biztosítására vonatkozó szabályok között rendelkezik azokról a
jogokról és kötelezettségekről, amelyek a különböző bírósági szintek közötti információ-
áramlást biztosítják. E folyamat első mozzanatát jelenti, hogy a különböző bírósági szintek (a
járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság, a törvényszék, az ítélőtábla) bírái,
illetve tanácsai kötelesek az elvi jelentőségű, jogerős határozataikat a bíróság elnökének
bemutatni. Ezzel párhuzamosan a bírósági elnökök és kollégiumvezetők kötelesek az
68
ítélkezést folyamatosan figyelemmel kísérni, és a folyamat következő mozzanataként - ha a
bíróságon elvi jelentőségű döntés született, elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki vagy
ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak - kötelesek a magasabb szintű
bíróság elnökét tájékoztatni. így végső soron sor kerül a Kúria elnökének tájékoztatására, aki
jogosult jogegységi eljárás indítványozására.
Mindezek mellett az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria
kollégiumvezetőjének vagy az ítélőtábla elnökének jogegységi eljárás indítványozására, a
Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi döntés közzétételére tehet javaslatot. A
javaslat megtételére a közigazgatási és munkaügyi ügyekben speciális szabály érvényesül arra
figyelemmel, hogy az ítélőtábla nem jár el jogorvoslati fórumként ezekben az ügyekben.
Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője,
valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a jogegységi
eljárás indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének, az elvi döntés közzétételére a Kúria
elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot.
E körben a kollégium kollégiumvezetője mellett tehát a közigazgatási és munkaügyi
regionális kollégium kollégiumvezetőjének is feladatokat ad a Javaslat, amelyek látszólag
párhuzamos jogokat és kötelezettségeket jelentenek a törvényszéken önállóan vagy más
kollégiummal összevontan működő közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetőjének jogaival,
kötelezettségeivel. Ténylegesen azonban ezek a feladatok nem jelentenek felesleges kettőzést,
hiszen a regionális kollégium nemcsak az egy törvényszéken belül jelentkező problémákkal
képes a Kúriához fordulni, hanem az adott régió közigazgatási és munkaügyi ítélkezésével
foglalkozva szélesebb körben észlelheti azokat az eseteket, amikor fel kell lépni a
jogalkalmazás egysége érdekében.
A Javaslat az OBH elnöke számára is lehetőséget biztosít arra, hogy a Kúria elnökének
jogegységi eljárás indítványozására javaslatot tegyen, ha a bíróságok központi igazgatási
feladatának ellátása során közvetlenül észleli, hogy ez szükséges.
A 28. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék
kollégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az ülésein,
míg az ítélőtábla képviselője útján az illetékességi területéhez tartozó törvényszék kollégiumi
ülésén vesz részt. E rendelkezés is annak biztosítására szolgál, hogy a különböző bíróságok
szakmai fórumai megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a különböző bírósági szinteken, az
ország különböző pontjain felmerülő jogalkalmazási problémákról.
A 29-30. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a Kúrián bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek, amelyek
feladata az ítélkezési gyakorlat - évente meghatározott tárgykörök szerinti - vizsgálata. A
joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke a Kúria bírái közül, a Kúria
kollégiumvezetőinek javaslata alapján jelöli ki. A csoport vezetője a vizsgálatba akár alsóbb
fokú bírákat, elméleti és gyakorlati szakembereket is bevonhat. A bírósági joggyakorlat-
elemző csoport összefoglaló véleményét a Kúria illetékes kollégiuma megvitatja.
Amennyiben a kollégium a csoport megállapításaival egyetért az összefoglaló vélemény
közzétételre kerül. A joggyakorlat-elemző csoport munkájának egyik legfontosabb eredménye
az lehet, hogy olyan problémákra képes felhívni a figyelmet, amelyek alapján akár jogegységi
eljárás indítványozására vagy jogalkotás kezdeményezésére is sor kerülhet.
69
A 31. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a Kúria számára az elvi bírósági határozat mellett elvi döntés
kiadását. A Kúria kollégiuma a Kúria ítélkező tanácsa által hozott határozatot elvi
határozatként közzéteheti, ha a határozat a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek
szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjed. Emellett a Kúria
kollégiuma határozhat arról, hogy az alsóbb fokú bíróságnak a társadalom széles körét érintő
vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő
határozata elvi döntésként kerüljön kiadásra. Az elvi döntés kiadásának szabályozását
indokolja, hogy a négyszintű bírósági rendszerben kevesebb ügy jut el a Kúriához a rendes,
rendkívüli jogorvoslat folytán, így megnő a jelentősége az alsóbb szintű bíróságok elvi
jelentőségű határozatainak, ezért mindenképpen ösztönözni szükséges ezeknek a döntéseknek
a közzétételét.
A 32-33. §-hoz
A Javaslat szerint a jogegységi eljárásnak két esetkörben van helye.
Jogegységi eljárásnak van helye egyrészt, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az
egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat
meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül
helyezése szükséges. A Javaslat annak érdekében szabályozza a 26-28. §-aiban a különböző
bírósági vezetők megfelelő információ-áramlást biztosító feladatait, hogy az indítvány
megtételére jogosultak értesüljenek az indítvány megtételének szükségességéről. Ezen esetkör
tekintetében az indítványozásra jogosultak körét bővíti a Javaslat: indítványt terjeszthet elő a
Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, az ítélőtábla elnöke, továbbá a legfőbb ügyész. A
Javaslat a legfőbb ügyész számára is lehetővé teszi, hogy valamennyi ügytípusban indítványt
tegyen, nem korlátozza azt a büntető ügyekre. Az indítványozók körének bővítése is azt a célt
szolgálja, hogy minél több vitás jogalkalmazási kérdés tekintetében jogegységi határozat
kerüljön kiadásra.
Jogegységi eljárásnak van helye másrészt, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben
el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett
határozatától vagy közzétett elvi döntéstől. Ebben az esetben az indítványozásra a Kúria
tanácselnöke jogosult.
A 34-35. §-hoz
A Javaslat részletesen szabályozza a jogegységi eljárás lefolytatásának módját. Jelentős
változás, hogy az 5 és 7 tagú tanács mellett szabályozza azokat az eseteket is, amikor a
kollégium teljes ülése alkotja a jogegységi tanácsot. Erre akkor van szükség, ha egy korábban
meghozott jogegységi határozat, elvi bírósági határozat, elvi döntés megváltoztatása vagy
hatályon kívül helyezése indokolt, valamint, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében
szükséges valamely elvi kérdés eldöntése (azaz nincs két vagy több ellentétes bírósági döntés,
vagy nem akar konkrét ügyben eltérni az egyik legfelsőbb bírósági tanács a másik döntésétől).
Emellett a Javaslat csökkenti az 5 tagú jogegységi tanácsok típusát, megszüntetve az önálló
munkaügyi és gazdasági jogegységi tanácsot. Kúrián a jövőben büntető, összevont polgári-
gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik.
A Javaslat meghatározza, hogy a jogegységi tanács mely esetben határozatképes, és a döntését
milyen szavazati aránnyal hozza meg.
70
A 36-38. §-hoz
A Javaslat a jogegységi eljárásra vonatkozó szabályok között rendelkezik a jogegységi eljárás
előkészítéséről, ami a jogegységi tanács elnökének feladata. Az előkészítés során az elnök
előadó bírót jelöl ki, az indítványt minden esetben megküldi a legfőbb ügyésznek, továbbá
kitűzi az ülés határnapját.
Az ülésen a tanács tagjain kívül minden esetben részt vehet a legfőbb ügyész, az indítványozó
és az eseti meghívott. Az ülést követő tanácskozáson azonban már csak a tanács tagjai
lehetnek jelen.
A 39-41. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a jogegységi tanács elnöke, illetve a tanács milyen döntéseket
hozhat a jogegységi indítvány elbírálása során.
A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt.
Tekintettel arra, hogy az indítványozók körét pontosan meghatározza a Javaslat, e körben
mérlegelésre nincs szükség, így ezt a végzést a tanács elnöke jogosult meghozni.
A tanács jogosult arra, hogy érdemi elbírálás nélkül megszüntesse a jogegységi eljárást az
indítvány visszavonása esetén, de ebben az esetben vizsgálnia kell a tanácsnak, hogy nem
állnak-e fenn a jogegységi eljárás megindításának törvényi feltételei, mert ha igen, úgy nem
kerülhet sor az eljárás megszüntetésére.
A tanács az indítvány alapján jogegységi határozatot vagy - ha álláspontja szerint a
jogegységi határozat meghozatala nem szükséges - határozathozatalt mellőző végzést hoz.
Mind a határozatot, mind a határozathozatalt mellőző végzést indokolni köteles a tanács.
A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő
hatálya nincs. Jelenleg ilyen kivételt tartalmaz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény, amely szerint, ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi
határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét
megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést
hatályon kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti.
A 42. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a jogegységi határozat megfelelő közzétételéről, tekintettel arra, hogy
a jogegységi határozat az Alaptörvény rendelkezése alapján a bíróságokra kötelező. A
jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a bíróságok központi internetes honlapján (a
továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni, de a Kúria ezeken felül
még más módon is gondoskodhat a közzétételről.
Ha jogegységi határozat hatályon kívül helyezésére kerül sor, a hatályon kívül helyező
határozatot szintén közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és az a hatályon kívül helyező
határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.
Az elvi bírósági határozatot és elvi döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé
kell tenni.
71
A 43-44. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további
szabályokat állapítson meg, mivel a büntető, illetve a polgári eljárás esetében is
előfordulhatnak olyan specialitások, amelyek az általánostól eltérő szabályozást igényelnek.
A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezések megalkotására a Kúriát hatalmazza
fel a Javaslat azzal, hogy az ügyviteli szabályzat rendelkezéseit a Kúria honlapján közzé kell
tenni.
A 45. §-hoz
Az Alaptörvény egy új hatáskört telepít a bíróságokhoz, miszerint a fővárosi és megyei
kormányhivatal kezdeményezése alapján bíróság dönt az önkormányzati rendelet más
jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen
alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
A feladat az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekhez hasonló, azzal a különbséggel,
hogy természetesen a bíróság kizárólag a jogszabály-ellenesség kérdésében dönthet, az
Alaptörvénybe ütközés vizsgálatára továbbra is az Alkotmánybíróság jogosult.
Figyelemmel arra, hogy a bíróságok esetében új feladatról van szó, egy új, speciális, az
Alkotmánybíróságéhoz hasonló eljárási rend kialakítása is indokolttá vált. Az, hogy az
Alkotmánybíróságéhoz hasonló eljárási rend szükséges ezen ügyek elbírálására, meghatározza
azt is, hogy a különböző bírósági szintek közül a legmagasabbhoz, a Kúriához indokolt
telepíteni ezt az új hatáskört. Mind az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről
és megsemmisítéséről, mind a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a Kúria három bíróból álló tanácsa, az
önkormányzati tanács jogosult dönteni.
A Javaslat a Kúrián felállításra kerülő önkormányzati tanácsok számát nem határozza meg,
így az ügyérkezés függvényében alakítható meg a kellő számú tanács azzal, hogy a Kúria
ügyelosztási rendjében fel kell tüntetni, hogy önkormányzati tanács tagjaként mely kúriai
bírák járnak el.
A 46-48. §-hoz
Az önkormányzati tanács az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről egy speciális egyfokú nemperes eljárásban határoz. Az eljárás
sajátosságaira tekintettel a Javaslat nem jelöli meg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III.	törvényt (a továbbiakban: Pp.) háttérjogszabályként, hanem konkrétan előírja, hogy a Pp.
rendelkezései közül melyeket kell megfelelően alkalmazni.
Az Alaptörvény 32. cikkének (4) bekezdése meghatározza, hogy az önkormányzati rendelet
felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti, azonban az egyéb
részletszabályokat törvényben kell rögzíteni. A Javaslat rendelkezik ezért arról, hogy ebben az
eljárásban mely felek vesznek részt, így előírja, hogy az eljárást a helyi önkormányzattal
szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal
kezdeményezi. Az eljárás során mindkét felet költségmentesség illeti meg.
Az indítvány alaki és tartalmi követelményeiről a Javaslat nem rendelkezik, azok a helyi
önkormányzatokról szóló törvényben kerülnek kialakításra.
72
Tekintettel arra, hogy az eljárást a Kúria folytatja le, továbbá figyelemmel az eljárás jellegére
-	a Kúriának abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy egy önkormányzati rendelet
jogszabályba ütköző-e - a Javaslat mindkét féltől megköveteli, hogy jogi képviselővel járjon
el, meghatározva azt is, hogy ki tekinthető az eljárásban jogi képviselőnek.
A 49-51. §-hoz
Az önkormányzati tanács az önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránti nemperes eljárás
során az indítvány érdemében - eltérően a nemperes eljárásokra irányadó szabályozástól -
nem végzéssel, hanem határozattal dönt. A Javaslat, ezzel is megkülönbözteti ezt a sajátos
eljárást az egyéb nemperes eljárásoktól és ezzel is hangsúlyozta az eljárás speciális, az
Alkotmánybírósági eljárásához hasonló voltát, a döntés jelentőségét, hiszen egy-egy
önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén elő természetes
személyekre, illetve működő jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetekre kiterjed.
Az önkormányzati tanács tehát az indítvány érdemében határozattal dönt, az eljárás során
felmerülő egyéb kérdésekben pedig végzéssel. A Javaslat külön nevesíti az érdemi vizsgálat
nélküli elutasító végzést, valamint az eljárást megszüntető végzést, és felsorolja, hogy mely
esetekben kerül sor ezen végzések meghozatalára.
A Javaslat tartalmazza a határozat és a végzés tartalmi elemeit, továbbá rendelkezik az
önkormányzati tanács indokolási kötelezettségéről is.
Az 52-55. §-hoz
Az önkormányzati tanács az eljárás során alapvetően a rendelkezésre álló iratok alapján dönt,
azonban - amennyiben szükségesnek találja - személyes meghallgatást tarthat, amelyen
meghallgathatja a jogi képviselőket, továbbá az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő
szakértelemmel rendelkező bármely személyt. Abban a vonatkozásban, hogy ki tekinthető
megfelelő szakértelemmel rendelkező személynek, a Javaslat nem kívánja korlátozni az
önkormányzati tanácsot, mivel az önkormányzati rendeletek szabályozási köre olyan széles
skálán mozog, amely a meghallgatható személy tekintetében kellően rugalmas szabályozást
igényel. Az ügy körülményei alapján az önkormányzati tanács van abban a helyzetben, hogy
döntsön arról milyen jellegű szakértelem szükséges az adott eljárásban.
A szakértelemmel rendelkező megidézett személyek a tanúk díjazására vonatkozó szabályok
szerint tarthatnak igényt a megjelenéssel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.
A személyes meghallgatáson az önkormányzati tanács elnöke által megidézettek kötelesek
részt venni. Arról, hogy további személyek részt vehetnek-e a személyes meghallgatáson, az
önkormányzati tanács elnöke dönt, és a döntésének megfelelően az érintett személyeket
értesíti a személyes meghallgatásról. Az értesített személyek részt vehetnek a meghallgatáson,
de nem kötelező azon megjelenniük.
Az önkormányzati tanács eljárására a Javaslat konkrét határidőt szab, 90 napon belül meg kell
hozni a határozatot. Ez a határidő kizárólag akkor hosszabbodik meg 30 nappal, ha személyes
meghallgatásra is sor kerül.
Ha az önkormányzati tanács azt állapítja meg, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak
valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak
rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett
73
önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. Elrendeli továbbá az
önkormányzati tanács a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét, továbbá azt is, hogy
a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon is sor
kerüljön annak érdekében, hogy valamennyi érintett értesüljön a döntésről, mivel a határozat
mindenkire nézve kötelező.
Az 56. §-hoz
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele mellett az önkormányzati tanács a
határozatot kézbesítés útján közli a fővárosi és megyei kormányhivatallal és a helyi
önkormányzattal, sőt azt a bíróságok központi honlapján, valamint a Kúria honlapján is
közzéteszi.
A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar
Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát, de az önkormányzati tanács ettől
eltérően is megállapíthatja a hatályvesztést, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá
tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja. A Javaslat kimondja, hogy a
megsemmisítés nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött jogviszonyokat és a belőlük
származó jogokat és kötelezettségeket.
Az 57-61. §-hoz
A Javaslat szerint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége
elmulasztásának megállapítása iránti nemperes eljárást is a jogszabálysértő önkormányzati
rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, azonban
a Javaslat meghatározza az eljárás sajátosságaiból fakadó eltérő szabályokat.
A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapítása iránti nemperes eljárás két szakaszra osztható. Az első szakaszban, ha az
önkormányzati tanács - a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése alapján -
megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét
elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a
jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. Ha a megadott határidőn belül a helyi
önkormányzat a kötelezettségének eleget tesz, további eljárás nem szükséges az
önkormányzati tanács részéről. Ha azonban az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei
kormányhivatal kezdeményezése alapján megállapítja, hogy a helyi önkormányzat az
önkormányzati tanács határozatában megállapított jogalkotási kötelezettségének a
rendelkezésére álló határidőn belül nem tett eleget, az önkormányzati tanács - az eljárás
második szakaszában - határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei
kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a
helyi önkormányzat nevében alkossa meg.
Az önkormányzati tanács ezen határozatai nem bírnak mindenkire kiható kötelező erővel,
kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivatalra és a helyi önkormányzatra kötelezőek.
A 62-64. §-hoz
A Módtv. már megteremtette annak a rendkívüli lehetőségét, hogy az ügy elbírálására az
illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróság kerüljön kijelölésre, ha az
ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának
elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként
nem biztosítható.
74
E jogintézmény hathatós segítséget jelenthet az arányos ügyelosztás kialakítása érdekében,
ezért a Javaslat fenntartja azt. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban a bíróságok nem
éltek kellően ezzel a lehetőséggel, ezért a Javaslat a másik bíróság kijelölése iránti eljárást
gyorsítja, és a kijelölésre az ország valamennyi bírósága tekintetében a létszámgazdálkodásért
felelős és valamennyi szükséges országos és bíróságonkénti statisztikai adat birtokában lévő,
így a kérelemről legmegalapozottabban és leggyorsabban dönteni képest OBH elnökhöz
telepíti. Változást jelent továbbá, hogy az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke mellett a
Javaslat a legfőbb ügyészt is feljogosítja ilyen indítvány megtételére.
A 65. §-hoz
A Javaslat a központi igazgatás feladatát az igazságszolgáltatás szervezetén belül tartja,
azonban a testületi szerv helyett egyszemélyi vezetőre - az OBH elnökére - bízza azt,
tekintettel arra, hogy az egyszemélyi vezetés hatékonyabb, operatívabb, a változásokra
gyorsabban képes reagálni a testületi vezetésnél. Emellett az egyszemélyi vezetés esetében a
döntésekért viselt felelősség és a számonkérhetőség is jobban megragadható, mint a testületi
vezetésnél.
A Javaslat pontosan arra is tekintettel, hogy a központi igazgatás egyszemélyi felelős
vezetőjének igazgatási feladatai jelentősen megnövekednek, szétválasztja a bíróságok legfőbb
igazgatási és legfőbb szakmai vezetését egymástól. Az Alaptörvénynek megfelelően a legfőbb
bírósági szerv a Kúria, és ennek megfelelően a legfőbb szakmai vezetői feladatokat a Kúria
elnöke látja el, míg a bíróságok központi igazgatása - az Országgyűlés által a bírák közül
megválasztott, egyszemélyi felelősséggel rendelkező igazgatási vezető - az OBH elnökének a
feladata.
Annak köszönhetően, hogy a két legfőbb vezetői tisztséget különböző személyek töltik be, a
Kúria elnöke - az egész bírósági rendszert érintő igazgatási feladatok alól mentesülve -
hatékonyabban tudja szervezni a megnövekedett hatáskörű legfőbb bírói szerv munkáját, és
koncentráltan foglalkozhat a jogegység tekintetében a Kúriára háruló kötelezettségek
teljesítésével. A bíróságok jogalkalmazása egységének eredményes biztosítása kiemelkedően
fontos, hiszen ez nemcsak a jogbiztonságot növeli, hanem az eljárások időszerűségére is
pozitívan hat. Míg az OBH elnöke kizárólagosan a központi igazgatási feladatokkal
foglalkozva operatív, eredményes igazgatási vezetőjévé válhat a bírósági szervezetnek.
A 66-67. §-hoz
Az OBH elnökét - a Kúria elnökéhez hasonlóan - az Országgyűlés a bírák közül 9 évre, a
képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.
Az OBH elnöke függetlenségének garanciáját hivatott biztosítani egyrészt az, hogy a bírák
közül kerül megválasztásra másrészt az is, hogy a személyére a hatalommegosztás
rendszerében a többi hatalmi ágtól elkülönült köztársasági elnök tesz javaslatot. A jelöltet az
Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja.
A 68-69. §-hoz
A Javaslat meghatározza az OBH elnöke esetében fennálló összeférhetetlenségi okokat: pl.
nem lehet az OBH elnöke, aki az OBT tagja, aki hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT
tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel, akivel
szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás, illetve alkalmatlansági eljárás van folyamatban.
Rendelkezik továbbá a Javaslat az OBH elnöke hivatalba lépésének időpontjáról, valamint
kimondja, hogy az OBH elnökére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra
75
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, abban az esetben is, ha bírói szolgálati
viszonya az elnöki tisztség érintése nélkül megszűnik. Az OBH elnökét az Országgyűlés 9
évre választja, azonban az Alaptörvényben a Kúria elnökének biztosított, a felső korhatár alóli
kivétel rá nem irányadó, ezért előfordulhat, hogy az OBH elnökének bírói tisztsége a felső
korhatár elérése miatt megszűnik, miközben OBH elnöki tisztsége megmarad.
Tekintettel arra, hogy az OBH elnökére a bírákra vonatkozó szabályokat megfelelően kell
alkalmazni számos, az OBH elnökével kapcsolatos rendelkezés - pl. a javadalmazás, a
vagyonnyilatkozat tétele - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben kerül
szabályozásra.
A 70-75. §-hoz
Az OBH elnökének megbízatása alapvetően a megbízatás időtartamának (9 év) lejártával
szűnik meg. A Javaslat ugyanakkor rögzíti a megbízatás idő előtti megszűnésének eseteit,
amelyek között szerepel összeférhetetlenségi jellegű ok, az OBH elnökének döntésén alapuló
megszüntetési ok (lemondás), a feladatellátás önhibán kívüli ellehetetlenüléséből következő
megszűnési ok (felmentés), illetve szankciós jellegű megszűnési ok (tisztségtől való
megfosztás).
Abban az esetben, ha az OBH elnöke neki fel nem róható okból 90 napon túlmenően nem
képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak, felmentéssel szűnik meg a megbízatása.
Bár az OBH elnökét az általános elnökhelyettes az akadályoztatása esetén helyettesíti, ha 90
napon túl is helyettesítéssel kerülne a központi igazgatási feladatok elvégzésére sor, az már
akár működési nehézségeket, zavarokat is okozhatna, ezért szükséges a felmentés még akkor
is, ha a mulasztás az OBH elnökének nem felróható okból - pl. egy betegség miatt -
következik be.
Az OBH elnöki megbízatás szankciós jellegű megszüntetése a tisztségtől való megfosztás,
amelyre akkor kerülhet sor, ha az OBH elnöke neki felróható okból kilencven napon
túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy ha valamely
cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől
való megfosztást egyrészt a kinevezési javaslatot tevő köztársasági elnök, másrészt a központi
igazgatás felügyeleti szerve az OBT indítványozhatja, így az OBH elnök tevékenysége felett
nemcsak a bíróságon belüli felügyeleti szerv az OBT gyakorol kontrollt, hanem a bíróságon
kívüli, a hatalommegosztás rendszerében a többi hatalmi ágtól elkülönült köztársasági elnök
is.
Az összeférhetetlenség, a felmentés és a tisztségtől való megfosztás esetén a megbízatása
megszűnéséről az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazatával, míg egyéb
esetekben a megbízatás megszűnését az Országgyűlés elnöke állapítja meg.
A Javaslat rendezi azt a kérdést is, hogy az OBH elnöke e megbízatásának megszűnését
követően hogyan foglal el ismét tényleges bírói álláshelyet.
A 76. §-hoz
Az OBH elnökének feladatai felölelik a központi igazgatás teljes spektrumát, amelyek a
következő fő csoportokra oszthatók:
-	az általános központi igazgatási feladatok,
-	az OBH irányításával kapcsolatos feladatok,
-	a költségvetéssel kapcsolatos feladatok,
76
-	a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos
feladatok,
-	a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatok,
-	a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatok,
-	a képzéssel kapcsolatos feladatok,
-	a tájékoztatással kapcsolatos feladatok, továbbá
-	az egyéb feladatok.
Az OBH elnöke az általános központi igazgatási feladatai keretében képviseli a bíróságokat,
kialakítja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó
programot, jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá
ajánlásokat és határozatokat hoz, a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,
és a bíróságok véleményét összegezve véleményezi (az önkormányzati rendeleteket kivéve) a
bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét. Új jogosítványként és feladatként rögzítésre kerül
a Javaslatban, hogy az OBH elnöke a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra
vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor meghívottként részt vesz az Országgyűlés
bizottságainak ülésén.
Az OBH elnökének munkáját az OBH segíti. Az OBH elnöke irányítja az OBH-t,
megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és javaslatot tesz az OBH
elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére a köztársasági elnöknek.
Az OBH elnöke a költségvetéssel kapcsolatos feladatkörében összeállítja a bírósági fejezet
költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány -
az eddigi szabályozással megegyezően - a központi költségvetési, illetve a zárszámadási
törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. Az OBH elnökének a Kúria
költségvetése tekintetében a Kúria elnökének véleményét is be kell szereznie, figyelemmel
arra, hogy a Javaslat szerint a Kúria külön címként szerepel a bírósági fejezetben.
Hangsúlyozza a bíróságok, mint önálló hatalmi ág költségvetési függetlenségét az az új
jogosultság, amely szerint az OBH elnöke meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az
Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a bírósági fejezet
költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.
Az OBH elnöke dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési
előirányzatairól, gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, ellátja
a fejezet irányítását ellátó szerv vezetőjének feladatait.
Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel
kapcsolatos feladatkörében - egyebek mellett - az arányos munkateher elosztás és ezzel az
eljárások ésszerű időn belüli befejezésének elősegítése érdekében meghatározza az egyes
bíróságok szükséges bírói létszámát, a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és
módszereket, továbbá az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az
ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges, továbbá dönt a
bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi
feladatokról.
Az OBH elnökének számos személyzeti jellegű feladata van. A létszámgazdálkodás
feladatához kapcsolódóan - többek között - kiíija a bírói álláspályázatokat, javaslatot tesz a
köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére, dönt a bíró áthelyezéséről, a bíró
más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék illetékességi
területén belül történik. Az OBH elnöke a bírósági vezetők tekintetében is rendelkezik
személyzeti jellegű feladatokkal: kinevezi és felmenti az ítélőtábla és a törvényszék elnökét,
elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a
77
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-
helyettesét.
Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében irányítja és ellenőrzi a
bírósági elnökök igazgatási tevékenységét. E feladat ellátása során az OBH elnöke
figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási
határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el. Az
OBH elnöke e jogkörét a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági
elnökök tekintetében nem közvetlenül, hanem a törvényszéki elnökök irányításán keresztül
gyakorolja. Ez ellenőrzési feladatkörhöz kapcsolódóan az OBH elnöke elvégzi a kinevezési
jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát is.
Az OBH elnöke a dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását,
továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat, valamint a bírák képzési rendszerének
és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.
A bíróságok működésével kapcsolatos egyik fontos elvárás az átláthatóság biztosítása. Annak
érdekében, hogy mind maguk a bíróságok, mind a törvényhozó hatalom, mind a közvélemény
számára követhető legyen a bíróságok helyzete, az eredmények, az esetleges problémák,
illetve a központi igazgatás tevékenysége, az OBH elnökét számos tájékoztatási kötelezettség
terheli. Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében félévente tájékoztatja a
tevékenységéről az OBT-t, évente tájékoztatja a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a
törvényszékek elnökeit a tevékenységéről, évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok
általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről. A Javaslat a tájékoztatási
kötelezettség keretében szabályozza, hogy az igazságügyért felelős miniszter milyen
információk, adatok szolgáltatását kérheti az OBH elnökén keresztül a bíróságoktól. Az OBH
elnöke dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos
központi feladatokról. E feladathoz is kapcsolódóan, amennyiben a jogalkotás
előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükségesek adatok,
úgy az OBH elnöke rendeli el az igazságügyért felelős miniszter felkérésére ezeknek az
adatoknak a gyűjtését. Emellett - amennyiben a jogalkotáshoz szükséges - a bíróságok
szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben
az OBH elnökét keresheti meg az igazságügyért felelős miniszter, aki a szükséges
tájékoztatást megadja.
Az OBH elnöke egyéb feladatkörében biztosítja az érdekképviseleti szervek jogainak
gyakorlását, „Címzetes törvényszéki bíró”, „Címzetes táblabíró”, „Címzetes kúriai bíró” cím
továbbá igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím, valamint kitüntetés
adományozását kezdeményezi az OBT-nél, ellátja továbbá azokat a feladatokat, amelyeket
jogszabály a hatáskörébe utal.
A 77. §-hoz
Az igazgatási vezetői és a szakmai vezetői tisztséget betöltő személyének szétválasztásából
következik, hogy természetesen e két legfőbb vezetőnek együtt is kell működnie annak
érdekében, hogy a bíróságok a velük szemben támasztott alapvető elvárásoknak meg tudjanak
felelni, hiszen számos ponton kapcsolódik a két vezető tevékenysége egymáshoz. Az
igazságszolgáltatással, mint szolgáltatással szemben, nemcsak a hazai és nemzetközi normák
alapján, de a társadalom és a gazdasági élet folyamatos, és kiszámítható működésének
fenntartása érdekében is az egyik legfontosabb követelmény az időszerű és egységes
jogalkalmazási gyakorlat szerinti ítélkezés. Ezen elvárásnak megfelelően működő
igazságszolgáltatás pedig csak akkor jöhet létre, ha mind a szakmai vezetés, mind azt
igazgatási vezetés hatékonyan egymást segítve, kiegészítve látja el feladatait.
78
A feladatellátás során nem tekinthetünk el attól, hogy a Kúria is a bírósági szervezetrendszer
része, amelynek igazgatásában, vezetésében érvényesülniük kell azoknak az elveknek és
követelményeknek, amelyek valamennyi bírósággal szemben fennállnak, ugyanakkor a
legfőbb igazgatási vezetésnek a jogköreit a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria
elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembe vételével, az azokból
következő eltéréssel kell gyakorolnia.
Tekintettel arra, hogy a központi igazgatási hatáskör a bírósági szervezeten belül került
elhelyezésre, fokozott figyelmet szükséges fordítani az OBH elnök működésének kellő
átláthatóságát garantáló szabályozás kialakítására. Ennek érdekében az OBH elnökének
szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - a törvényben meghatározott kivétellel -
határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a központi honlapon közzé kell tenni. Szintén a
központi honlapon meg kell jeleníteni az OBH elnökének a bíróságok általános helyzetéről és
a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá az OBH elnökének
kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.
Emellett a közérdeklődésre számot tartó határozatokról sajtóközleményt kell készíteni.
A 78. §-hoz
Az OBH elnökének feladatellátását segítik az OBH elnökhelyettesei. Az OBH elnökének egy
általános elnökhelyettese, és elnökhelyettesei vannak. Az általános elnökhelyettes csak bíró
lehet, ő helyettesíti az OBH elnökét az akadályoztatása esetén. Az elnökhelyettesi tisztséget
betöltheti olyan személy is, aki nem bíró, hiszen számos olyan feladat ellátása szükséges a
központi igazgatásban, ami speciális szakismeretet igényel (pl. a költségvetési, gazdálkodás,
informatikai feladatok). Ha az elnökhelyettes nem bíró, abban az esetben igazságügyi
alkalmazottként, igazságügyi szolgálati viszonyban áll. A Javaslatban nem szabályozott
jogállási és javadalmazási előírásokat az általános elnökhelyettesre, illetve a bíró
elnökhelyettesre vonatkozóan a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, az
igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesre vonatkozóan az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tartalmazza.
A 79-80. §-hoz
Az OBH általános elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a köztársasági elnök pályázat útján, az
OBH elnökének javaslatára, határozatlan időre nevezi ki. A pályázatot az OBH elnöke írja ki.
Az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese tekintetében a kinevezésnek ugyanazok
az okok képezik akadályát, amelyek az OBH elnöke esetében meghatározásra kerültek, azzal
a kiegészítéssel, hogy az sem nevezhető ki, aki hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH
elnökével.
A 81-85. §-hoz
Az OBH általános elnökhelyettesének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnhet
lemondással, összeférhetetlenség kimondásával, felmentéssel vagy a szolgálati jogviszony
megszűnésével. A megbízatás megszűnését a lemondás és a szolgálati viszony megszűnése
esetében az OBH elnöke állapítja meg, míg az összeférhetetlenség kimondásáról, illetve a
felmentésről az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök határoz. Az OBH általános
elnökhelyettese bíró, míg az elnökhelyettes vagy bíró vagy igazságügyi alkalmazott, így a
bírói szolgálati viszony, illetve az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszony megszűnése
egyben az OBH általános elnökhelyettesi, illetve elnökhelyettesi megbízatás megszűnését is
jelenti.
79
A 86-87. §-hoz
Az OBH elnökének munkáját az OBH segíti, amely önállóan gazdálkodó, kincstári körbe
tartozó központi költségvetési szerv, és amelyet maga az OBH elnöke vezet. Ez a megoldás
megakadályozza, hogy a központi igazgatás területén több - esetlegesen egymással rivalizáló
-	az igazgatási feladatokat párhuzamosan ellátó centrum alakuljon ki.
Az OBH előkészíti az OBH elnök határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról, valamint
ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Emellett meghatalmazás
alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban, vezeti a bírák
központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét, és
ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
A Javaslat az OBH esetében is megadja azt a lehetőséget, hogy oda akár határozott, akár
határozatlan időtartamra, illetve meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is
beosztható legyen, hiszen az OBH számos olyan feladatot ellát, amelyhez a bíróként szerzett
tapasztalat elengedhetetlen.
A 88-92. §-hoz
Az egyszemélyi vezetés esetében fokozottan jelentkezik az igény az ellensúly megteremtésére
is. Az ellensúlyt jelentő szervet ugyanakkor olyan módon kell létrehozni, és olyan feladatokat
szükséges a számára meghatározni, amely nem egy párhuzamos feladatokkal rendelkező,
rivalizáló szerv létrejöttét eredményezi, hanem ténylegesen hatalmi féket jelent az
egyszemélyi vezetés számára. A Javaslat ennek érdekében a központi igazgatás felügyeletére
létrehozza az OBT-t, amelynek ellenőrzési, javaslattevői, véleményezési jogai vannak, és
végső soron az OBH elnökének tisztségtől való megfosztását is kezdeményezheti az
Országgyűlésnél.
Az OBT - hasonlóan a bíróságok központi igazgatását ellátó OBH elnökhöz - szintén az
igazságszolgáltatás szervezetén belül kerül felállításra. Az OBT kizárólag bírákból álló, 15
tagú testület; hivatalból tagja a Kúria elnöke, továbbá 14 választott bíró a tagja.
Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli. Az elnöki tisztséget a tagok félévenként egymást
követve viselik egyfajta automatikus váltás alapján, mégpedig oly módon, hogy elsőként a
leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a
további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek. Ez
a rotáció biztosítja, a tagok teljes egyenjogúságát a testületben, továbbá azt, hogy ne
alakuljanak ki rögzült hatalmi viszonyok.
Az OBT tagjait a bírák által maguk közül - az egyes bíróságok bírói létszámával arányos
számban - delegált küldöttek választják.
A Javaslat meghatározza, hogy mely feltételeknek megfelelő bírák választhatók az OBT
tagjává: az OBT tagnak legalább 5 éves bírói gyakorlattal kell rendelkeznie, továbbá - egyéb
összeférhetetlenségi okok mellett - nem lehet az OBT tagja az, aki korábban már tagja volt az
OBT-nek. Ez az előírás - hasonlóan az OBT elnöki tisztség váltott betöltéséhez - a megfelelő
rotáció, illetve annak érdekében kerül rögzítésre, hogy a hatalmi viszonyok a testületben ne
rögzüljenek.
A Javaslat - annak érdekében, hogy valamennyi bírósági szint bírái megjelenjenek a
testületben - meghatározza, hogy a Kúria képviseletét ellátó Kúria elnöke mellett az egyes
80
szintek (ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság) hány tagot
adhatnak a testületbe. Az egyes szinteket képviselő tagok számának (1 ítélőtáblái, 5
törvényszéki, 7 járásbírósági és 1 közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró) meghatározása
nemcsak a különböző szintek megfelelő képviseletét, hanem azt is biztosítja, hogy ne
fordulhasson elő, hogy a bírósági vezetők igazgatási tevékenységét ellenőrző és központi
irányítását ellátó OBH elnök tevékenységének felügyeletét egy olyan összetételű OBT lássa
el, amelyben többségben vannak maguk az OBH elnök által kinevezett és ellenőrzött bírósági
vezetők. Minderre tekintettel külön vezetői cenzus meghatározása nem szükséges.
A Javaslat előírja, hogy az OBT tagok választásával egyidejűleg 14 póttagot is választani kell,
továbbá rendelkezik arról is, hogy ha a póttagok létszáma 5 alá csökken és az OBT zavartalan
működése vagy bírósági szintek meghatározott számú képviselete nem biztosítható, a
póttagok létszámát - új választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni.
A 93-96. §-hoz
Az OBT tagjait a bírák küldöttei maguk közül választják meg. Az OBT tagokat megválasztó
küldöttértekezlet küldötteit pedig a Kúria teljes ülésén, az ítélőtábla, valamint a törvényszék
összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják meg a bírák.
Az egyes bíróságok az engedélyezett bírói létszámmal arányos számban választhatnak
küldötteket. A járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok a
törvényszéken belül vesznek részt a küldöttek választásán. A törvényszéken a küldötteket úgy
kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági és legalább egy közigazgatási
és munkaügyi bírósági bíró legyen.
Küldötté természetesen az a bíró választható, aki megfelel az OBT tagok esetében a Javaslat
által rögzített feltételeknek. A küldöttek személyére bármely bíró javaslatot tehet. Ha a
javasolt bíró a küldötté jelölést elfogadja, be kell nyújtania az önéletrajzát, amely az OBT
tagsági tevékenységére vonatkozó terveit is tartalmazza annak érdekében, hogy a bírák már
ezek ismeretében szavazhassanak a küldettekről.
A 97-101. §-hoz
Amennyiben valamennyi összbírói értekezlet, illetve a Kúria teljes ülése megválasztotta a
maga küldötteit, sor kerül a küldöttértekezlet összehívására. Ezt a feladatot a Javaslat a
legidősebb küldöttre, a küldöttek korelnökére bízza, aki a kötelezettségének az OBH elnöke
útján tesz eleget, azaz a feladat teljesítéséhez szükséges feltételeket az OBH elnöke biztosítja.
A küldöttértekezlet vezetése szintén a korelnök feladata, azon részt vesznek a küldöttek,
továbbá azon - jelölési és szavazati jog nélkül - részt vehet és felszólalhat a Kúria elnöke és
az OBH elnöke.
Az OBT tag és a póttag választás során a küldöttek közül az válik OBT tag, illetve póttag
jelöltté, akinek személyére az 5 tagú - a legidősebb kúriai, ítélőtáblái, törvényszéki,
járásbírósági, közigazgatási és munkaügyi bírósági küldöttből álló - jelölő bizottság az egyes
bírósági szintek, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás
elvének figyelembevételével javaslatot tesz. Emellett a jelölés mellett azonban bármely
küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell jelöltként felvenni, akit a
jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.
81
Megválasztott tagnak, póttagnak azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a
legtöbb szavazatot, de legalább 50 százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott.
A Javaslat felhatalmazza az OBT-t, hogy a jelölés és választás részletes szabályait a
szervezeti és működési szabályzatában állapítsa meg.
A 102. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása
az OBT első ülésétől számított 6 évre szól.
A 103. §-hoz
Az OBT feladatai jórészt ellenőrzési, véleményezési javaslattevői feladatok, de a személyzeti
területen rendelkezik néhány önálló, nem az OBH elnökének hatásköreihez kapcsolódó
jogkörrel. Az OBT feladatai az OBH elnökéhez hasonlóan, ahhoz kötődően a következő fő
csoportokra oszthatók:
-	az általános központi igazgatás területéhez kapcsolódó feladatok,
-	a költségvetés területéhez kapcsolódó feladatok,
-	a személyzeti területhez kapcsolódó feladatok,
-	a képzés területéhez kapcsolódó feladatok,
-	az egyéb feladatok.
Az OBT az általános központi igazgatás területén ellenőrzi az OBH elnökének központi
igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él, javaslatot tesz az
OBH elnökének a bíróságokat érintő jogszabály megalkotásának kezdeményezésére, és
véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.
Az OBT a költségvetés területén - egyebek mellett - véleményezi a bírósági fejezet
költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi a bírósági
fejezet gazdálkodását.
Az OBT a személyzeti területen ellát olyan feladatot, amely az OBH elnökének
tevékenységéhez kapcsolódik, annak ellenőrzésére szolgál, azonban e területen önálló
jogosítványokkal is rendelkezik. Az OBT ellenőrzési jogkörében évente közzéteszi
véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői
pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról. Az OBT önálló jogkörében a
következő feladatokat látja el:
-	az OBH elnökének kezdeményezése alapján „Címzetes törvényszéki bíró”, „Címzetes
táblabíró”, „Címzetes kúriai bíró” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi,
tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet
kitüntetés adományozására,
-	lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
-	kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,
-	személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria
elnökének tisztségére jelölt személyéről és
-	dönt az ítélőtáblái, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a
járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha
az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte.
82
Az OBT a képzés területén javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és véleményezi a bírák
képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.
A fentieken túl az OBT ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály a
hatáskörébe utal.
A 104-109. §-hoz
Az OBT-nek külön hivatali szervezete nincs, működési feltételeit az OBH biztosítja. Az OBT
a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő
esetben azonban más módon is határozhat, amelynek formáját a Javaslat nem határozza meg,
erről az OBT a szervezeti és működési szabályzatában maga rendelkezhet a legcélszerűbb
módon, hiszen a Javaslat felhatalmazza az OBT-t, hogy a működésére vonatkozó részletes
szabályokat a szervezeti és működési szabályzatában maga állapítsa meg.
A Javaslat nem határozza meg, hogy az OBT-nek pontosan milyen időközönként kell
üléseznie, mivel a feladatok függvényében maga az OBT képes legmegfelelőbb módon
dönteni az ülésezés gyakoriságáról. Garanciális jellegű szabály azonban, hogy a Javaslat
előírja, minimálisan négy ülést kell egy évben tartania az OBT-nek azért, hogy a működése ne
válhasson formálissá.
Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve ha az OBT a törvényben meghatározott
okból zárt ülés tartását rendeli el. Az OBT ülésén tanácskozási joggal részt vesz az OBH
elnöke az OBT munkája gördülékenységének biztosítása érdekében, azért hogy a felmerülő
kérdésekkel kapcsolatosan közvetlenül az ülésen, azonnal megadhassa a szükséges
információkat, illetve reagálhasson az egyes problémákra. Ugyancsak tanácskozási joggal
vesz részt az ülésen az igazságügyért felelős miniszter, mivel a Kormányban az igazságügyi
területért való felelőssége körében, a jogalkotási feladatai előkészítéséhez, a jogszabályok
hatályosulásának vizsgálatához szükséges, hogy az OBT által vizsgált témakörökről
tudomással bírjon, illetve az OBT számára kellő információkat megadhassa.
Az OBT munkáját segíti szintén, hogy az egyes témakörök megtárgyalása során tárgyalási
joggal eseti szakértők vehetnek részt, akiket az OBT elnöke, az OBH elnöke, illetve az
igazságügyért felelős miniszter hívhat meg az ülésre. A különböző érdekképviseleti szervek
véleményének megjelenítését garantálja, hogy az OBT ülésén az OBT elnöke által meghívott
érdekképviseleti szerv képviselője is részt vesz.
Nemcsak az OBH elnöke működésének átláthatóságát, nyilvánosság általi ellenőrizhetőségét
kell megteremteni, hanem ugyanígy kell eljárni az OBT tekintetében is, ezért a Javaslat
előírja, hogy a központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és az ülésről
készült összefoglalót is.
A 110-111. §-hoz
Az OBT választott tagsága a bírói jogviszonyra, a bíró beosztására nincs kihatással, a
munkáltatói jogok gyakorlását azonban annyiban érinti, hogy ellene fegyelmi eljárás csak az
OBT hozzájárulásával indítható.
Az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza, azonban nem gyakorolhatja az OBT
tagságból eredő jogait és kötelességeit az ellene indított fegyelmi vagy - a magánvádas és
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás alatt, illetve a
83
bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt. A Javaslat továbbá rögzíti
az OBT tagság megszűnésének eseteit is. Az OBT tagjának a tisztsége alapvetően a
megbízatás időtartamának (6 év) lejártával szűnik meg. A Javaslat ugyanakkor rögzíti a
megbízatás idő előtti megszűnésének eseteit is. A megbízatási időtartam letelte előtt szűnik
meg a tisztség, ha
-	a tag bírói szolgálati viszonya megszűnik,
-	a tag a tagságáról lemond,
-	a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják,
-	a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, illetve a bírói jogviszonya a
törvény alapján szünetel,
-	a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatba kerül az OBH
elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével,
-	az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával a tagjainak sorából kizárja, vagy
-	a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és ennek következtében
az adott szintet képviselő választott bírák száma meghaladja a törvényben az adott bírósági
szintre meghatározott számot.
A Kúria elnökének helyzete speciális, ő hivatalból tagja az OBT-nek, így a tagsága akkor
szűnik meg, ha a Kúria elnöki megbízatása megszűnik.
A 112. §-hoz
A Javaslat meghatározza az OBT tagjának jogait és kötelességeit. Az OBT tagja a feladatait
abban az esetben tudja ellátni, ha a szükséges mértékben mentesítésre kerül a bírói munka
alól, továbbá a megfelelő információkkal rendelkezik, ezért a Javaslat kimondja, hogy a tag
jogosult az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH
elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni. Ehhez kapcsolódik a tagnak az a Javaslatban rögzített
kötelezettsége, hogy meg kell őriznie a tevékenysége során megismert minősített adatot.
A 113. §-hoz
Az OBT póttagok megválasztására a tagok választásával egyidejűleg kerül sor, ennek
köszönhetően, ha valamelyik OBT tag ezen tisztsége megszűnik, az OBT póttagja - a kapott
szavatok sorrendjében - azonnal a tag helyébe léphet. Természetesen ebben az esetben is az
egyes szinteket a törvényben meghatározott számú tag képviselheti, a póttag ennek
figyelembe vételével lép a tag helyébe.
Az OBT póttagjára egyebekben megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó
rendelkezéseket.
A 114-116. §-hoz
Az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint a legfőbb bírósági szerv a Kúria, a 25.
cikk (3) bekezdése szerint pedig a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.
Ennek megfelelően a legfőbb szakmai vezető a Kúria elnöke.
A Javaslat az egyes bíróságok vezetéséről és igazgatásáról szóló rész alatt tárgyalja a Kúria
elnökére vonatkozó szabályokat, azonban ezeket a rendelkezéseket kiemeli és külön alcímben
helyezi el, elkülönítve a bírósági vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó alcímtől. A
Javaslat e kiemeléssel is hangsúlyozza a Kúria elnökének kiemelkedő, legfőbb szakmai
vezetői szerepét.
84
Mint ahogyan az az OBH elnökére vonatkozó rendelkezéseknél ismertetésre került, a Javaslat
szakít azzal a korábbi igazgatási modellel, amelyben a központi igazgatás vezetőjének
személye és a legfőbb szakmai vezető személye azonos. Annak köszönhetően, hogy a két
legfőbb vezetői tisztséget különböző személyek töltik be, a Kúria elnöke - az egész bírósági
rendszert érintő igazgatási feladatok alól mentesülve - hatékonyabban tudja szervezni a
megnövekedett hatáskörű legfőbb bírói szerv munkáját, és koncentráltan foglalkozhat a
jogegység tekintetében a Kúriára háruló kötelezettségek teljesítésével.
Az Alaptörvény 26. cikkének (3) bekezdése alapján a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre
a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával. Az Alaptörvény nem rendelkezik az összeférhetetlenségi
szabályokról, továbbá a megbízatás megszűnéséről, így az erre vonatkozó szabályokat a
Javaslat rögzíti.
Az összeférhetetlenségi okok az OBH elnök tekintetében megjelölt összeférhetetlenségi
okokhoz hasonlóan alakulnak, azonban értelemszerűen például nem jelenik meg
összeférhetetlenségi okként az OBT tagság, hiszen a Kúria elnöke hivatalból az OBT tagja.
A megbízatás megszűnésének szabályozása is jellemzően az OBH elnökre vonatkozó
előírásokkal megegyezik. A Kúria elnökének megbízatása is alapvetően a megbízatás
időtartamának (9 év) lejártával szűnik meg. A megbízatás idő előtti megszűnésének esetei
között a Kúria elnökénél is szerepel összeférhetetlenségi jellegű ok, saját döntésen alapuló
megszüntetési ok (lemondás), a feladatellátás önhibán kívüli ellehetetlenüléséből következő
megszűnési ok (felmentés), illetve szankciós jellegű megszűnési ok (tisztségtől való
megfosztás).
Az összeférhetetlenség, a felmentés és a tisztségtől való megfosztás esetén a megbízatás
megszűnéséről az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazatával, míg egyéb
esetekben a megszűnést az Országgyűlés elnöke állapítja meg, hasonlóan az OBH elnöke
esetében követendő eljáráshoz. A Kúria elnöke esetében azonban a tisztségtől való
megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti, hiszen az OBT a Kúria elnöke
tevékenységével kapcsolatos jogosítványokkal nem rendelkezik, mivel a feladatai a bíróságok
szakmai irányítására, illetve az azt ellátó vezető, a Kúria elnöke tevékenységére nem
vonatkoznak.
A 117. §-hoz
A Kúria elnökének hatáskörei a legfőbb szakmai vezetői feladatokból, illetve a Kúriának,
mint szervezetnek a vezetéséből adódó feladatokból tevődnek össze.
A Kúria elnöke, mint legfőbb szakmai vezető felel azért, hogy a Kúria a bírósági
jogalkalmazás egységének biztosítása körében fennálló feladatainak maradéktalanul eleget
tegyen, ezzel segítve a bírósági jogalkalmazást és a hatékony, időszerű eljárást. E körben a
Kúria elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést, továbbá az ítélőtáblákat és
törvényszékeket a Kúriának a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében
kifejtett, tevékenységéről.
Az Alaptörvény által bírósági hatáskörbe utalt új feladat az önkormányzati rendeletek más
jogszabályba ütközésének vizsgálata, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti eljárás lefolytatása. E feladat
ellátása körében a Kúria elnökének kötelezettségévé teszi a Javaslat az Országgyűlés, továbbá
az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter tájékoztatását, annak
85
érdekében, hogy az eljárások során tapasztaltak az érintettek által megismerhetővé váljanak és
az esetlegesen szükséges jogalkotásra, illetve törvényességi ellenőrzési intézkedések
megtételére sor kerülhessen.
A Kúria elnöke, mint a Kúria vezetője ellátja mindazokat az igazgatási, munkáltatói,
pénzügyi, gazdasági, működtetési feladatokat, amelyeket valamennyi ítélőtáblái, illetve
törvényszéki elnök ellát. Ennek keretében - egyebek mellett - ellenőrzi az eljárási határidők
megtartását, gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról, kinevezi a Kúria
kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, irányítja és ellenőrzi a
Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat,
gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, a költségvetési keretek
között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről.
A 118. §-hoz
A Javaslat szerint bírósági vezető:
-	az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság
elnöke,
-	a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a
járásbíróság elnökhelyettese,
-	a kollégiumvezető,
-	a kollégiumvezető-helyettes,
-	a csoportvezető,
-	a csoportvezető-helyettes és
-	a tanácselnök.
Javaslat tehát kiemeli a bírósági vezetők közül a Kúria elnökét, a Kúria elnökére vonatkozóan
önálló szabályozást ad, és ennek megfelelően, amikor a Javaslat a bírósági vezetőkre
vonatkozó előírásokat rögzít, azok a Kúria elnökére nem vonatkoznak, csak abban az esetben,
ha ezt a Javaslat kimondja.
A 119-126. §-hoz
A Javaslat a bíróság elnökének feladatait általános jelleggel - tehát az ítélőtáblái, a
törvényszéki, a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökre
kiterjedő hatállyal - állapítja meg. Emellett meghatározza a Javaslat az egyes elnököknek az
adott szintű bíróság sajátosságaiból adódó, az általánostól eltérő feladatait, így az ítélőtáblái
elnök sajátos feladatait, a törvényszéki elnöknek a járásbíróság, valamint a közigazgatási és
munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységével kapcsolatos feladatait, továbbá a
járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnök szűkebb körű feladatait is
előírja.
A Javaslat rendelkezik az elnökhelyettes, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes,
továbbá a tanácselnök és a csoportvezető, illetve a csoportvezető-helyettes feladatáról is.
A bírósági vezető feladata a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység vezetése. A bíróság
elnöke az igazgatási, munkáltatói, pénzügyi, gazdasági, működtetési feladatokat, az egyéb
bírósági vezető az adott szervezeti egység vezetésével felmerülő feladatokat látja el a
jogszabályoknak, az OBH elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak
megfelelően. Változatlanul rögzíti a Javaslat a bírósági vezetők esetében, hogy be kell
számolniuk az általuk vezetett bíróság, illetve szervezeti egység bíráinak a pályázatukhoz
csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben a kitűzött
86
célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. A Javaslat csak azoknál a
rendelkezéseknél tartalmaz az eddigiekhez képest módosítást, amelyeknél a központi
igazgatás átalakítása ezt megkívánja; rögzíti például, hogy a vezetők - egyebek mellett - az
OBH elnöke határozatainak végrehajtásáért felelősek.
A 127-134. §-hoz
A Javaslat szerint a bírósági vezetői megbízatások - a tanácselnöki tisztség kivételével, ami
határozatlan idejű kinevezést jelent - változatlanul 6 évre szólnak. A bírósági vezetői állást
pályázat útján kell betölteni. A Javaslat megadja azt a lehetőséget a kinevező számára, hogy
ha egy vezetői álláshely esetében a második pályázat is eredménytelen, az álláshelyet -
legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be. Emellett egy új jogintézményt is bevezet a
Javaslat a bírósági elnök, illetve elnökhelyettes átmeneti pótlására, arra az esetre, ha mindkét
vezető egyidejűleg 2 hónapot meghaladóan akadályoztatva van a feladatai ellátásában,
ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve. Ekkor az OBH elnöke az elnöki vagy
elnökhelyettesi feladatok ellátásával az adott bíróság vezetői közül valakit megbízhat,
legfeljebb 6 hónapra. Ennek biztosítása azért szükséges, mert ha e két vezető egy időben
akadályoztatva van a feladatellátásban, az - az egyes gazdálkodási, munkáltatói jogköröknek
az elnökhelyettes szintjénél alacsonyabb szintre történő átruházhatóság hiányában - jelentős
működési nehézségeket okozhat a bíróságon.
A bírósági vezetőket kinevező személye tekintetében - a legfőbb igazgatási vezető és a
legfőbb szakmai vezető személyének szétválasztása következtében - a Javaslat a korábbi
szabályozáshoz képest változtatást tartalmaz a következők szerint. Az OBH elnöke nevezi ki
az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a
törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét, azonban a Kúria kollégiumvezetőit,
kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit a Kúria elnöke nevezi ki. Az egyéb bírósági
vezetők esetében a kinevező személye nem változik.
A bírósági vezetői álláspályázatokat változatlanul véleményezik a különböző bírói testületek,
bírói fórumok. Az új különbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetői tekintetében a véleményező
a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium (a kollégiumvezető és kollégiumvezető-
helyettes esetében), az érintett bíróságon működő bírói kar (a bíróság elnöke és
elnökhelyettese esetében), illetve a megfelelő csoport (a csoportvezető és csoportvezető-
helyettes esetében).
A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a kinevező a javaslattól eltérő
döntését írásban indokolni köteles. Az OBH elnöke és a Kúria elnöke számára a Javaslat
további kötelezettséget állapít meg azzal, hogy előírja, a véleményező szerv javaslatától eltérő
döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatnia kell
az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokokat ismertetni kell. Ez a kötelezettség
nem akadályozza a bírósági vezető kinevezését, azonban lehetőséget biztosít a központi
igazgatás felügyeletét ellátó OBT számára, hogy figyelemmel kövesse a kinevezési
gyakorlatot és kifejtse álláspontját e tekintetben.
A Javaslat megőrzi azt a Módtv.-vel bevezetett szigorítást, hogy amennyiben a bíróság elnöke
és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte,
ugyanarra bírósági vezetői állásra csak előzetes hozzájárulással nevezhető ki. A hozzájárulás
megadására a Javaslat az OBT-t hatalmazza fel.
87
A 135-137. §-hoz
A Javaslat fenntartja azt az előírást, amely szerint a bírósági vezető köteles részt venni a
kinevezésre jogosult által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen, továbbá a
bírósági vezetők kötelező vizsgálatára vonatkozó rendelkezést.
A 138-141. §-hoz
A Javaslat meghatározza a bírósági vezetői tisztség megszűnésének eseteit és módját. A
Javaslat a vezetői vizsgálatok szabályozásához kapcsolódóan kimondja, hogy ha a bírósági
vezetői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg, a bírósági vezetőt vezetői
tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni. A felmentett bírósági vezető a szolgálati
bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A Javaslat a bírósági vezetői tisztség megszűnése esetére rendelkezik arról, hogy a volt vezető
hogyan és milyen módon, milyen álláshelyen látja el a továbbiakban a bírói feladatait. E
tekintetben a Javaslat a korábbi szabályozást kiegészíti, tekintettel a közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjének speciális helyzetére, és kimondja,
hogy ha a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül,
törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.
A 142-156. §-hoz
A Javaslat a bírói testületek szabályozásán elvégzi azokat a módosításokat, kiegészítéséket,
amelyek a bíróságok központi igazgatásának átalakításából, továbbá a közigazgatási és
munkaügyi bíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, mint új bírói
testület felállításából következnek.
A bírói testületek:
-	a Kúria teljes ülése, illetve az ítélőtáblák, a törvényszékek összbírói értekezlete,
-	a kollégium,
-	a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, továbbá
-	a Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék bírói tanácsa.
A szabályozás tekintetében kiegészítés, hogy a törvényszék összbírói értekezletének tagjai a
törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi
bíróságra beosztott bírák, azonban ez tényleges változást nem jelent, hiszen a munkaügyi
bíróságok bírái és a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák a korábbi szabályozás alapján is a
törvényszék (a korábbi elnevezés szerint a megyei bíróság) összbírói értekezletének tagjai.
A Javaslat a kollégiumokra vonatkozó szabályozás mellett tartalmazza a közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó speciális szabályokat is.
A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai az ítélőtábla illetékességi területén
működő törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakában működő bírák, valamint az
ítélőtábla illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái. A
kollégium tagjainak száma a fentiekből következően néhány régió - különösen a központi
régió - esetében igen nagy lehet, ezért a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ez a kollégium
ügyszak szerinti rész-kollégiumi ülést is tartson, kivéve, ha olyan kérdést kíván a kollégium
megtárgyalni, amely esetében a törvény a teljes kollégium döntését követeli meg.
88
Mint ahogyan az már jelzésre került, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
működésének egyik specialitása, hogy az önállóan vagy összevontan működő törvényszéki
közigazgatási-munkaügyi kollégium mellett, e kollégium feladatait és tevékenységét nem
érintve, ettől függetlenül működik. A regionális kollégium másik sajátossága, hogy nem
tartozik sem a törvényszékhez, sem az ítélőtáblához, hanem csupán a szervezeti kereteit
biztosítja az a törvényszék, amelyen vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi
bíróságon a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője ítélkezik.
A bírói tanácsok szabályozásának módosítását is szükségessé tette a közigazgatási és
munkaügyi bíróság felállítása, mivel ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt
pályázatra vonatkozik a kinevezési eljárás, a törvényszék bírói tanácsát indokolt kiegészíteni a
speciális szaktudással rendelkező, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
kollégiumvezetője által kijelölt bíróval.
A 157-159. §-hoz
A Javaslat a bírósági dolgozók elnevezésének megjelölését összhangba hozza az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban:
lasz.) alkalmazott elnevezésekkel. Az előírások közül kiemelendő az a szabály mely szerint,
ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban
foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azaz a bírósági titkár e feladatkörében
eljárva független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, az ítélkezési
tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.
A 160-162. §-hoz
A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló alcímben kizárólag azokat a rendelkezéseket
tartalmazza, amelyek az alapvető szervezeti kérdések körébe tartoznak. A részletes
rendelkezések a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozási körébe tartoznak, ezért a
Javaslat utalást tartalmaz e törvényre.
A 163-167. §-hoz
A Javaslat a bírósági épületek rendjének fenntartása tekintetében lényegében a korábbi
szabályozás szerinti előírásokat tartalmazza, azokon csak annyiban változtat, amennyiben azt
az igazgatás szabályozásának átalakítása, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság
felállítása szükségessé tette.
A 168. §-hoz
A Javaslat rendelkezései közül azok, amelyek az OBH elnökének a megválasztására
vonatkozó szabályokat tartalmazzák 2011. december 1-jén lépnek hatályba annak érdekében,
hogy az OBH elnökét az Országgyűlés még ez évben megválaszthassa, és az OBH elnöke
2012. január 1-jén megkezdhesse működését.
A Javaslat előírásainak jelentős része 2012. január 1-jén lép hatályba, ez alól kivételt
képeznek a következő rendelkezések.
Az OBT tagjainak első alkalommal történő megválasztása során néhány speciális rendelkezést
is be kell iktatni, amelyek csak az első választáskor alkalmazandók. Ezek a szabályok az első
választás lebonyolítását követően hatályukat vesztik, és helyettük hatályba lépnek azok az
előírások, amelyek már a következő választások alkalmával alkalmazandók. Ezeknek a
hatálybalépésére 2012. március 1-jén kerül sor.
89
A 169. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a törvényt más jogszabályban „Bszi.” rövidítéssel kell
megjelölni.
A 170. §-hoz
Az Alaptörvény 25. cikkének (7) bekezdése szerint a bíróságok szervezetének és
igazgatásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg, ezért a Javaslat
megjelöli, hogy a Javaslat mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak.
A 171. §-hoz
Az Alaptörvény 9. cikke (4) bekezdésének j) pontja szerint a köztársasági elnök dönt
mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A 9. cikk (5) bekezdése
szerint a köztársasági elnöknek ezen döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges,
törvény azonban rendelkezhet úgy, hogy a döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. Ezen
alaptörvényi felhatalmazás alapján a Javaslat kimondja, hogy a köztársasági elnöknek a
Javaslatban meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez
ellenjegyzés nem szükséges.
A 172. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezésben rögzíti, hogy az OBH elnökének személyére első
alkalommal a köztársasági elnök 2011. december 10. napjáig tesz javaslatot, és az
Országgyűlés legkésőbb 2011. december 31 -ig választja meg.
A 173-179. §-hoz
Az OBT tagjainak első alkalommal történő megválasztása során a küldöttválasztó összbírói
értekezleteket legkésőbb 2012. január 15. napjáig - határozatképtelenség esetén a megismételt
összbírói értekezletet legkésőbb 2012. január 20. napjáig - kell összehívni. Ezt követően a
küldöttértekezletet legkésőbb 2012. február 15. napjáig - határozatképtelenség esetén a
megismételt küldöttértekezletet legkésőbb 2012. február 20. napjáig - kell összehívni.
Az OBT tagjainak első alkalommal történő megválasztása során néhány speciális rendelkezést
is be kell iktatni, amelyek csak az első választáskor alkalmazandók. Ezeket a rendelkezéseket
indokolja, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok még 2012. január 1-jén nem
működnek, így az első választás során az OBT tagok számának bírósági szintenkénti
meghatározásakor - a választáskor működő - munkaügyi bíróságok kerülhetnek nevesítésre,
és az kerülhet előírásra, hogy OBT tagok közé egy munkaügyi bírót is választani kell.
Ugyanakkor a Javaslat az átmeneti előírások révén biztosítja, hogy a küldöttek között
mindenképpen megjelenjenek a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák is, ugyanis előírja, hogy
a törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok között legalább egy
járásbírósági bíró, legalább egy munkaügyi bírósági bíró és legalább egy közigazgatási
ügyeket tárgyaló bíró legyen.
A Javaslat az átmeneti szabályozást akként alakítja ki, hogy nem ismétli meg az OBT tagok
választására vonatkozó valamennyi előírást. Azokat a rendelkezéseket, amelyek már az első
választás során is alkalmazhatóak, hatályba lépteti a Javaslat 2012. január 1. napjával. Azokat
a rendelkezéseket azonban amelyeknek a tárgykörét az első választás speciális volta miatt
kisebb eltérésekkel az átmeneti szabályok között is szabályozni kell, a Javaslat csak az első
90
választás lebonyolítását követően, 2012. március 1-jén lépteti hatályba. Az első választás
során tehát a már 2012. január 1-jén hatályba lépő egyes választási szabályok és a szintén
2012. január 1-jén hatályba lépő átmeneti választási szabályok együttesen határozzák meg az
első választás lebonyolításának menetét.
A 180-182. §-hoz
Az átmeneti szabályok között meghatározásra kerül az egyes megbízatások lejártának, illetve
az új megbízatások kezdetének időpontja is.
Az ÓIT, és az elnöke, valamint az ÓIT Hivatala hivatalvezetőjének (jelenleg hivatalvezető-
helyettes nincs a Hivatalban) megbízatása 2011. december 31-ig tart. Az OBH elnökének
megbízatási ideje 2012. január 1. napjától kezdődik, míg az OBT 2012. március 1-jén kezdi
meg működését. A 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetők
megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.
A 183-185. §-hoz
A Javaslat az ÓIT Hivatalának általános jogutódjaként az OBH-t, a Fővárosi Bíróság és az
adott megyei bíróság jogutódjaként az adott törvényszéket jelöli meg.
A Javaslat a helyi bíróság (városi és kerületi bíróság) elnevezés helyett már a járásbíróság
elnevezést alkalmazza, azzal azonban, hogy 2012. december 31-ig a járásbíróság alatt a helyi
bíróságot kell érteni, a tényleges változás 2013. január 1-jétől következik be.
A 186-188. §-hoz
A közigazgatási és munkaügyi bíróság 2013. január 1. napjától kezdi meg működését, ezért a
Javaslat rögzíti a felállítás tekintetében szükséges átmeneti szabályokat, valamint azt, hogy
2012. december 31-ig a munkaügyi bíróság jár el első fokon a munkaviszonyból és a
munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe
utalt egyéb ügyekben, illetve a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék, másodfokon
a Fővárosi ítélőtábla jár el.
2012. december 31-ig a munkaügyi bíróságokra a járásbíróságokra vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni. Meghatározzák továbbá az átmeneti szabályok azt is, hogy a munkaügyi
bírák, illetve a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák ezen átmeneti időszak alatt melyik
kollégium tagjai lesznek, és a kollégiumok hogyan működnek.
A 189-192. §-hoz
A Javaslat számos egyéb témakörben szükséges átmeneti rendelkezést is rögzít. Előírja, hogy
az OBH elnöke 2012. október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, hatályon
kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az ÓIT által a régi Bszi. alapján hozott
szabályzatokat és ajánlásokat, rögzíti, hogy a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok
alapján történő statisztikai adatgyűjtésre első alkalommal a 2013. január 1-jét követően indult
ügyekben kerül sor. Rendelkezik arról, hogy az új jogegységi eljárási szabályokat a 2012.
január 1. napját követően indítványozott jogegységi eljárásokban kell alkalmazni. A Kúria új
feladatával - az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával - kapcsolatosan rögzíti, hogy az
Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december 31-éig
benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az
Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével
felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról
91
szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására
megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani. Javaslat az új
bírósági elnevezésekre tekintettel előírja, hogy a bírósági vezetői tisztség újbóli
betölthetőségét korlátozó rendelkezések alkalmazása során a helyi bírósági elnöki,
elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a járásbírósági elnöki, elnökhelyettesi
megbízatással, a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás
azonosnak minősül a munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a megyei
elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a törvényszéki elnöki, elnökhelyettesi
megbízatással.
A 193-196. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az lasz. számos rendelkezése kapcsolódik a Javaslathoz, az elvégzi az
Iasz.-ban az Alaptörvény, továbbá a Javaslat rendelkezései okán szükséges módosításokat.
A 197. §-hoz
A Javaslat bővíti, részletesebbé teszi a jogegységi eljárás szabályozását. A részletes
szabályozás során a Javaslatba beépítésre kerülnek azok az előírások is, amelyek a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.) szerepelnek a
jogegységi eljárás tekintetében, azonban a szabályozás tartalmának általános érvénye miatt
azokat valamennyi jogegységi eljárásban alkalmazni szükséges. Erre tekintettel indokolt a Be.
jogegységi eljárásra vonatkozó szabályainak módosítása, illetve az átvett rendelkezések
hatályon kívül helyezése.
A 198-200. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a régi Bszi.-nek továbbá az lasz. és a Be. egyes rendelkezéseinek
hatályon kívül helyezéséről.