﻿MAGYAR KOZTARSASAG KORMANYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett 2011 OKT 2 1.
T/4744. számú
törv ényj avaslat
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi... törvény
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
A bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvének maradéktalan érvényre juttatása
érdekében, a bírák jogállásának, javadalmazásának és előmenetelének szabályairól az Országgyűlés
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 25-28. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A bírói szolgálati jogviszony létrejötte
1.	Alap elvek
l-§
(1)	A bíró ítélkező tevékenységében független.
(2)	A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.
2-§
(1)	A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2)	A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke
mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának
szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke
teszi meg.
(3)	A bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OBH elnökének javaslatára a
köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OBH
elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.
(4)	Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény
tekintetében mentelmi jog illeti meg. Az ülnök bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának
ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre az igazságszolgáltatásban való részvétele
miatt, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a
mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a
rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az ülnök polgári jogi felelősségére. A mentesség
kiteljed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett
becsületsértésre, valamint - amennyiben az ülnöknek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a
lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.
(5)	Az ülnök mentelmi jogának felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén
szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
2.	A bírói szolgálati viszony létrejötte
3-§
(1)	A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre.
(2)	A bírót a köztársasági elnök nevezi ki.
(3)	Kinevezésre kerül sor, ha
a)	a pályázati eljárás során olyan személy nyeri el a pályázatot, aki nem áll bírói
szolgálati viszonyban;
b)	a törvény rendelkezései szerint pályázat kiírása nélkül olyan személyt kell
kinevezni, aki nem áll bírói szolgálati viszonyban;
c)	a határozott időre kinevezett bíró ismételten határozott idejű, vagy határozatlan
idejű kinevezést kap;
d)	a katonai bíró katonai bírói tisztségének megszüntetésével egyidejűleg a
törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén bírói kinevezést kap.
(4)	Ha a köztársasági elnök által korábban felmentett bírót a munkaügyi jogvita alapján
bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök a felmentést megelőző kinevezés szerinti
határozott vagy határozatlan idejű kinevezést ad.
(5)	A kinevezésre vonatkozó javaslat és a kinevezési okirat tartalmazza a bírói szolgálati
viszony kezdetét, valamint határozott idejű kinevezés esetén a bírói szolgálati viszony időtartamát,
határozatlan idejű kinevezés esetén az erre való utalást.
3.	A bírói kinevezés feltételei
4.§
(1)	Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki
a)	magyar állampolgár,
b)	az országgyűlési képviselők választásán választható,
c)	egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d)	a jogi szakvizsgát letette,
e)	vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,
f)	legalább egy évig
fa)	bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként
dolgozott,
fb)	kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási
szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
fc)	korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
fd)	nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett,
vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
g)	a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására
alkalmas.
(2)	Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi
felelősségét jogerős ítéletben megállapította
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó
végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
3
eb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy
pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett
pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
cf)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés
büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
eh) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés
esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a
kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak
meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
g)	akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként,
közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos
állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként,
ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel
sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(3)	Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelező bírósági titkári működés időtartamába
legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés f) pontjában nem
említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.
4.	A katonai és a szabadalmi ügyekben eljáró bíró kinevezésének különös feltételei
5.§
(1)	A katonai bíróvá való kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a
Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelemért
felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.
(2)	A katonai bírót a honvédelemért felelős miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg -
rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig a
bírósági szervezetnél teljesíti.
(3)	A köztársasági elnök - az OBH elnökének javaslatára - a 4. § (1) bekezdés c), d) és f)
pontjaiban meghatározott feltételek alól felmentést adhat a szabadalmi ügyekben eljáró bíró
esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.
5.	Pályaalkalmassági vizsgálat
6.§
(1)	A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichikai
alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy
4
számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének
intelligencia- és karakterjellemzőit. Jogszabályban meghatározott szempontok szerint állást kell
foglalni abban a kérdésben, hogy a jelölt személyiségjegyei alapján a bírói munka elvégzésére
várhatóan alkalmas-e.
(2)	A pályaalkalmassági vizsgálatot és pályaalkalmassági felülvizsgálatot az
igazságügyért felelős miniszter által - az OBH elnökének egyetértésével - kijelölt igazságügyi
szakértőkből álló szakértői bizottság végzi. A vizsgálandó kompetenciák felsorolását e törvény 5.
melléklete tartalmazza.
(3)	A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az
alkalmasságra vonatkozó megállapítás - ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését
szükségessé tevő körülmény nem merül fel - három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén
felhasználható.
(4)	A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai
véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.
(5)	A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Az OBH elnöke a
pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.
(6)	A pályaalkalmassági vizsgálat és pályaalkalmassági felülvizsgálat szempontjainak,
módjának és eljárásának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
II.	Fejezet
A bírói pályázati eljárás
6.	A pályázat kiírása
7.§
(1)	A bírói álláshelyre - a 8. §-ban meghatározott esetek kivételével - pályázatot kell
kiírni.
(2)	A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói álláshelyet nyilvános és valamennyi -
a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő - pályázó
számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a
legalkalmasabb jelölt nyerje el.
8.	§
(1)	Nem kell pályázatot kiírni
a)	a 3. § (4) bekezdésében,
b)	a 23. § (3) bekezdésében,
c)	a 24. § (3) bekezdésében,
d)	a 34. § (2) bekezdésében,
e)	az 58. § (3) és (4) bekezdésében,
f)	a 62. § (3) bekezdésében,
g)	a 64. § (2) bekezdésében, valamint
h)	a 97. § (3) bekezdésében
5
meghatározott esetben.
(2)	Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben sem, ha a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvény alapján a Kúria elnökét vagy elnökhelyettesét, az OBH elnökét vagy
elnökhelyettesét, vagy más bírósági vezetőt vezetői megbízatásának megszűnését követően
tényleges bírói álláshelyre osztják be.
9-§
(1)	A pályázat kiírására az OBH elnöke jogosult.
(2)	A bíróság elnöke a bíró felmentése esetén a felmentés kezdeményezésével
egyidejűleg, a bírói szolgálati viszony egyéb okból történő megszűnése esetén a bírói szolgálati
viszony megszűnéséhez vezető okról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül értesíti
az OBH elnökét az álláshely megüresedéséről.
(3)	Az OBH elnöke a bírói szolgálati viszony megszűnéséről való tudomásszerzést követő
15 napon belül tájékoztatja a bíróság elnökét, hogy a megüresedő bírói álláshelyre pályázatot ír ki,
vagy a pályázatot nem írja ki, az álláshelyet másik bírósághoz csoportosítja át, a megüresedő
álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról legkésőbb a tudomásszerzést követő 1 éven belül
dönt, vagy az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül tölti be.
10. §
(1)	A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges valamennyi
feltételt.
(2)	Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges speciális
szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati felhívásban külön
tájékoztatni kell. A pályázati feltételekben rögzíteni kell azt is, ha a pályázat e törvény 33. §-a
alapján kerül kiírásra.
(3)	A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint a bíróságok központi
internetes honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.
7.	A pályázat benyújtása
11.	§
(1)	A pályázatot
a)	járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnökéhez,
b)	közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat esetén a közigazgatási és
munkaügyi bíróság elnökéhez,
c)	törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék elnökéhez,
b)	ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla elnökéhez,
c)	a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria elnökéhez kell benyújtani.
(2)	A bíróság elnöke a pályázót meghallgathatja.
6
(3)	A járásbíróságra, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat
esetén a bíróság elnöke a pályázatot a pályázati határidő leteltét követő 5 munkanapon belül
megküldi a törvényszék elnökének. A járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság
elnöke a pályázót a pályázat megküldését megelőzően hallgathatja meg.
12.	§
(1)	A bírói álláshelyre pályázónak a pályázat benyújtásakor
a)	igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b)	hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy a 4. § (2) bekezdés a)-j)
pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
c)	igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes pályaalkalmassági vizsgálati
eredménnyel.
(2)	A pályázatban fel kell tüntetni a pályázó rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus
levélcím, telefon-, illetve telefax-szám stb.).
13.	§
Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke - a járásbíróság elnöke, valamint a
közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke kivételével - elutasítja; a hiányos pályázatot benyújtó
pályázót [12. §, 45. § (1) bekezdés] pedig rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására,
ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.
8.	A pályázati rangsor
14.	§
(1)	A pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül
a)	járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint törvényszékre
kiírt pályázat esetén a törvényszék,
b)	ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,
c)	a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria
bírói tanácsa (a továbbiakban: bírói tanács) a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért
pontszámoknak megfelelően rangsorolja.
(2)	A járásbíróságra, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat
esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a törvényszék elnökéhez
megérkeztek a pályázatok.
(3)	Hiánypótlás esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlási
eljárás lefolytatását követően kezdődik.
(4)	A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők
figyelembe:
7
a)	a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati
idő szakmai értékelésének eredménye, nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a
korábbi munkáltató értékelése,
b)	a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama,
c)	a törvényszéki, az ítélőtáblái, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban:
magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleménye,
d)	a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,
e)	a jogi szakvizsga eredménye,
f)	a tudományos fokozat,
g)	a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,
h)	a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,
i)	a nyelvismeret,
j) a jogi tárgyú publikáció,
k) jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás
keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,
l) egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai
többlettevékenység,
m) a bírói tanács általi meghallgatás eredménye,
n) a betöltendő álláshely szerinti bíróság elnökének véleménye.
(5)	Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg a (4) bekezdésben
felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, illetve a magasabb bírói álláshelyre
benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében a (4) bekezdésben foglaltak
súlyozásakor az a) és c) pontban foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.
15.	§
(1)	A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől
nem térhet el.
(2)	Ha a rangsor első helyén több pályázó szerepel, közülük a bírói tanács egyszerű
szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával választja ki azt a pályázót, akit az álláshely
betöltésére javasol.
(3)	A bírói tanács a pályázók rangsorát és a pályázatokat, továbbá - a (2) bekezdésben
foglalt esetben - az írásbeli, indokolt határozatát haladéktalanul továbbítja a törvényszék, az
ítélőtábla vagy a Kúria elnökéhez.
16.	§
(1)	Ha a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen
rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a pályázat
elbírálása érdekében 8 munkanapon belül az OBH elnökének megküldi.
(2)	Ha a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke a bírói tanács által felállított rangsor
alapján az álláshely betöltésére javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló -
pályázót javasol az álláshely betöltésére, ezt írásban indokolnia kell és indokolt javaslatát, a
pályázati rangsort, valamint a pályázatokat a pályázat elbírálása érdekében 8 munkanapon belül az
OBH elnöke részére megküldi.
8
9. A pályázat elbírálása
17.	§
A pályázat elbírálója az OBH elnöke vagy - a Kúriára kiírt pályázat esetén - a Kúria
elnöke.
18.	§
(1)	Ha az OBH elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az
álláshelyet, és a rangsor első helyén álló pályázó nem bíró, úgy a pályázatnak 8 munkanapon belül a
köztársasági elnökhöz kinevezésre történő felteljesztésével a pályázatot elbírálja.
(2)	Ha az OBH elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az
álláshelyet, és a rangsor első helyén álló pályázó bíró, úgy a pályázatot a bíró 8 munkanapon belül
történő áthelyezésével elbírálja.
(3)	Ha az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely
betöltésére javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol az
álláshely betöltésére, és a javasolt pályázó nem bíró, úgy a pályázatot a köztársasági elnökhöz 8
munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Az eltérés indokairól - a köztársasági elnökhöz történő
felteijesztéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az Országos Bírói Tanácsot (a továbbiakban:
OBT), és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének az OBT részére
történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a
köztársasági elnökhöz történő felteijesztést és a kinevezést.
(4)	Ha az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely
betöltésére javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol az
álláshely betöltésére, és a javasolt pályázó bíró, úgy a pályázatot a bíró 8 munkanapon belül történő
áthelyezésével elbírálja. Az eltérés indokairól - az áthelyezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja
az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének az OBT
részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti
a bíró áthelyezését.
19.	§
A Kúriára kiírt pályázat esetében a 18. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell
alkalmazni:
a)	az OBH elnökének jogköreit a Kúria elnöke gyakorolja,
b)	a Kúria elnöke a pályázatot akként bírálja el, hogy 8 munkanapon belül a
felteijesztés és az áthelyezés érdekében megkeresi az OBH elnökét,
c)	az OBH elnöke a Kúria elnöke megkeresésének 8 munkanapon belül eleget tesz,
d)	ha a Kúria elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól eltér, az OBT-t írásban
tájékoztatja az eltérés indokairól és az OBT soron következő ülésén ismerteti az eltérés indokait.
9
10. Eredménytelen pályázat
20. §
(1)	Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság
elnöke a 13. §-ban foglaltak szerint elutasította, továbbá ha a pályázat elbírálására jogosult OBH
elnöke, vagy kúriai pályázat esetén a Kúria elnöke a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az
álláshelyet.
(2)	Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.
11.	A pályázók értesítése
21. §
(1)	Az OBH elnöke a pályázat eredményéről - a Kúriára kiírt pályázat kivételével -
értesíti a pályázattal érintett bíróság elnökét.
(2)	A bíróság elnöke a pályázókat a pályázat eredményéről írásban tájékoztatja,
egyidejűleg közli a pályázó rangsorban elfoglalt helyét és pontszámát.
12.	Az eskü
22. §
(1)	A bíró tevékenységének megkezdése előtt, a kinevezésétől számított 8 munkanapon
belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:
„Én.......................bíró esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz, mindig hű leszek.
Az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzőm. Fogadom, hogy a
rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a
törvényeknek megfelelően bírálom el. Hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a
méltányosság vezérel. (Az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen!)”
(2)	Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésben megjelölt határidőt
az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az
esküt nem tette le, tisztségéből fel kell menteni.
(3)	Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.
III.	Fejezet
A bírói kinevezés tartania, a bíró beosztása, áthelyezése és kirendelése
13.	A bírói kinevezés tartama
23.	§
(1)	A bíró kinevezése - a (2) bekezdésben, valamint a 25. § (2) és (4) bekezdésében
foglalt kivétellel - első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan
időre szól.
10
(2)	A bíró első kinevezése - a pályázat elbírálójának javaslatára - határozatlan időre szól,
ha
a)	kinevezését megelőzően korábban - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott,
b)	kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött vagy
nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió Bíróságán ítélkezett, illetve az Európai Unió
Bíróságán főtanácsnokként működött, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett,
c)	kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén,
d)	ha a volt országgyűlési képviselő az országgyűlési képviselői megbízatásának
megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, és a bírói
kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton
való részvételt, vagy
e)	ha a volt európai parlamenti képviselő az európai parlamenti képviselői
megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, és a
bírói kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide nem értve a pályaalkalmassági
vizsgálaton való részvételt.
(3)	Ha a bíró szolgálati viszonya a 90. § g) vagy n) pontja alapján szűnt meg, és az ott
megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt
kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök - az OBH elnökének javaslatára - a
megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá
kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásnál az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt
rendelkezéseket kell alkalmazni, a 90. § g) és n) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt
pedig szolgálati időként kell figyelembe venni.
24.	§
(1)	A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi
a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói
kinevezését.
(2)	Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró
működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt
határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama - a 25. § (3) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot az V. Fejezetben foglaltak
megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni azzal, hogy az elrendeléstől számított 30 napon belül be
kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói
kinevezésre alkalmas-e.
(3)	Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési
javaslatot - pályázat kiírása nélkül - a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a
köztársasági elnökhöz felterjeszteni.
25.	§
(1)	Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a 24. § (2)
bekezdésében említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati
viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napjával megszűnik.
(2)	Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés -
az OBH elnökének javaslatára - újra határozott időre, három évre szól, kivéve, ha a bíró a szolgálati
11
viszonyát nem kívánja fenntartani. A kinevezési javaslat előterjesztésére a 24. § (3) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Részmunkaidőben történő munkavégzés esetén a 24. § (2) bekezdésében foglalt
minimális tényleges bírói működési időtartamba a részmunkaidőben töltött időszak a
részmunkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában vehető figyelembe.
(4)	A bíró ismét 3 éves határozott idejű kinevezést kap, ha a 24. § (2) bekezdése szerinti
vizsgálat eredményeként „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt” értékelést kap. A 24. §-ban,
valamint az (l)-(3) bekezdésben foglaltakat az újabb határozott idejű kinevezés esetében is
megfelelően alkalmazni kell.
14.	A bíró beosztása
26.	§
(1)	A bírót első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az
ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, a közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint
a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be.
(2)	A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró
szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó
alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.
(3)	A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés, valamint a 25. § (2) és (4)
bekezdésében meghatározott esetek kivételével határozatlan időre szól.
(4)	Ha a bírói álláshely betöltése nem pályázat útján történik, a bíró beosztásához a bíró
hozzájárulása szükséges.
15.	A bírói beosztás különös esetei és egyéb, a beosztástól eltérő foglalkoztatás
27.	§
(1)	Az OBH elnöke osztja be - a bíróság elnökének javaslatára - a katonai bírót a katonai
tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának
megszűnésekor - a 97. § (3) bekezdése alapján - más bírói munkakörbe.
(2)	A bírót az OBH elnöke az OBH-ba, a Kúria elnökének javaslatára a Kúriára, vagy az
igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) is beoszthatja.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bíró beosztásához a bíró
hozzájárulása szükséges.
28.	§
A bíró - hozzájárulásával - az OBH elnökének döntése alapján tartós külszolgálatot láthat
el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet; a külszolgálat
befejezését követően a tényleges bírói munkakörbe történő beosztására pedig az 58. § (3) és (4)
bekezdését kell alkalmazni.
12
29.	§
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy
határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg.
(2)	Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt
végrehajtása érdekében az érintett bíróság elnökének egyetértésével és a bíró hozzájárulásával
külön feladattal bízhatja meg a bírót.
16.	A bíró kijelölése
30.	§
(1)	A közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái
tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára az OBH elnöke, a Kúria bírái tekintetében a Kúria
elnöke jelöli ki.
(2)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 17. §-ának (5)
és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező
bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az OBH elnöke jelöli ki.
(3)	A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró
bírákat a Kúria elnöke jelöli ki.
(4)	A bíró kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.
17.	Kirendelés
31.	§
(1)	A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a
járásbíróság, a törvényszék és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között, továbbá ha a
törvényszék területén működő járásbíróságok, vagy a törvényszék területén működő járásbíróság és
a közigazgatási és munkaügyi bíróság között kerül sor. Egyéb esetben a kirendelésre az OBH
elnöke jogosult.
(2)	A bírót szolgálati érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más
szolgálati helyre lehet kirendelni.
(3)	A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet
szolgálati érdekből bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.
(4)	A bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett más
szolgálati helyre csak hozzájárulásával rendelhető ki.
(5)	A szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria
elnökének kezdeményezésére, a törvényszékre, az ítélőtáblára, illetve a Kúriára kirendelhető.
13
32. §
(1)	Ha a bírót a törvényszék illetékességi területén kívüli, illetve az ítélőtábla bíráját más
szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OBH elnöknek ki kell kérnie az érintett
a)	törvényszék,
b)	ítélőtábla
elnökének véleményét.
(2)	A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.
(3)	A bíró nem rendelhető ki hozzájárulása nélkül lakó-, vagy tartózkodási helyétől,
illetve szolgálati helyétől eltérő településen lévő szolgálati helyre a következő esetekben:
a)	a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b)	ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,
c)	ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza,
d)	a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén.
(4)	E törvény alkalmazásában - a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések
kivételével - hozzátartozón a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott személyeket
kell érteni.
(5)	A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni
kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.
33.	§
(1)	A bíró a bírói álláshelyre kiírt pályázati feltételekben rögzített időbeli korlátozásnak
megfelelően ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, ha ez a bíróságok közötti aránytalan
ügyteher kiegyenlítése céljából szükséges. A pályázat benyújtása a kirendeléshez való
hozzájárulásnak tekintendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a bírót az ideiglenes szolgálati helye szerinti
bíróságra kell beosztani.
18.	Áthelyezés
34.	§
(1)	Ha a bíró a továbbiakban pályázat alapján másik bíróságon tölt be bírói álláshelyet, az
OBH elnöke áthelyezi.
(2)	Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben
csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, a bírót - méltányos érdekeit
figyelembe véve - az OBH elnöke áthelyezi.
(3)	Ha a bírót a (2) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra helyezi át az
OBH elnöke, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés
használatára.
14
IV.	Fejezet
A bírói jogai és kötelezettségei
19.	A bíró jogai
35.	§
(1)	A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.
(2)	A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az
eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.
(3)	Ha a bíróság a Be. kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a polgári perrendtartásról
szóló törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezetei szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró
bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség
szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell.
(4)	A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét
biztosító javadalmazás illeti meg.
20.	A bíró kötelezettségei
36.	§
(1)	A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak
teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.
(2)	A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.
(3)	A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a
bíróság elnökét tájékoztatni.
(4)	A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan
magatartást tanúsítani.
37.	§
(1)	A bíró köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után
is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.
(2)	A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni
minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság
tekintélyét csorbítaná.
(3)	A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által
meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.
(4)	A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai
fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.
15
(5)	A bíró a bírói szolgálati viszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló
és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését
elősegíteni.
38.	§
A bíró a bírói szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának
írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a 4. § (2) bekezdés a)-f)
pontjában meghatározott körülmény.
21.	Összeférhetetlenség
39.	§
(1)	A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(2)	A bíró nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő,
polgármester, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető.
40.	§
(1)	A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos és oktatói, edzői, versenybírói,
játékvezetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá lektori és szerkesztői, valamint
műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti
függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti ennek látszatát, valamint nem akadályozhatja
hivatali kötelezettségei teljesítését.
(2)	A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető
tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs
társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság, kooperációs
társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja.
(3)	A bíró a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy részben érintő
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes
hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem kezdeményezhető.
(4)	A bíró köteles a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtiltja, ha az a
bíró bírói szolgálati viszonya alapján betöltött munkakörével e törvény rendelkezései szerint
összeférhetetlen.
(5)	A bíró nem lehet választottbíróság tagja.
41.	§
A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és
helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója ugyanazon bíróságon,
kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.
16
42.	§
(1)	A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok
merül fel.
(2)	Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30
napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok
megszüntetését, ennek elmaradása esetén a 41. §-ban meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30
napon belül vezetői tisztségéből felmenti.
(3)	A 41. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OBH elnöke
adhat. Az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együttalkalmazási tilalom alóli
felmentés. A felmentésre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható,
hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a
meghatározó szempont a szolgálati érdek.
22.	Nyilatkozattétel
43.	§
A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság
előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.
44.	§
(1)	A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat
tájékoztatást.
(2)	A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió
részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.
23.	A bírák képzése
45.	§
(1)	A bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres
továbbképzésen részt venni, és ötévente az OBH elnöke által kiadott szabályzatban előírt képzési
kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(2)	Ha a bíró a képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, soron kívül el kell
rendelni a vizsgálatát, továbbá magasabb bírói álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.
(3)	A törvényszék, az ítélőtábla, valamint a Kúria elnöke biztosítja a bíró (1) bekezdésben
foglalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feltételeket.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének
szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
17
24. Az elektronikus aláírás használata
46.	§
(1)	A bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú -
hivatali - elektronikus aláírásával (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el a hatáskörébe
tartozó ügyben általa készített elektronikus okiratot.
(2)	A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által
megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti
elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Szolgáltatót) veszi
igénybe.
(3)	A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása,
illetve megszüntetése során az Eat. rendelkezései szerint jár el. A bíró a Szolgáltató részére nyújtott
tájékoztatással egyidejűleg értesíti az OBH elnökét az Eat. 13. §-ában foglalt tájékoztatási
kötelezettségének telj esítéséről.
(4)	Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását a
bíró az OBH elnökének is haladéktalanul jelenti, aki erről értesíti a Szolgáltatót. A Szolgáltató az
OBH elnökének megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az
aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést
részére a bíró korábban nem tette meg.
(5)	Az OBH elnöke az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány
visszavonását, illetve felfüggesztését a bíró beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának
megszűnése, szünetelése, illetve egyéb ok esetén a Szolgáltatónál kezdeményezi. A Szolgáltató
köteles az OBH elnökének megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve
felfüggeszteni.
(6)	A bírák elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH
elnöke határozza meg.
25.	A bíró munkaideje
47.	§
A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidő - napi nyolc óra alapulvételével - havi,
illetve négyheti keretben is megállapítható.
48.	§
A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend
szerint végzi.
49.	§
(1)	A teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a
beosztásáról szóló okiratban heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha a bíró a kérelem benyújtásakor
a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli
szabadságot vesz igénybe.
18
(2)	A munkáltató a bírónak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak
abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet
jelentene. A munkáltató a bíró kérésére köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3)	A részmunkaidő kikötése
a)	a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b)	ha a bírónak a Munka Törvénykönyve 134. § (3) bekezdés b) pontja alapján ki
kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól
hatályos.
(4)	A (3) bekezdés b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása
hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első
munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(5)	A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének
megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a bíró köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a)	a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve
betöltésének időpontjáról, továbbá
b)	ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra
vonatkozó javaslatáról.
(6)	A (3) bekezdés szerinti időponttól a bírói szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy
közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az
időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
bírót
(7)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a
a)	a kérelem szerinti időpontig, de
b)	legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a bíró munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint,
illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
50.	§
A 49. § nem alkalmazható a bírósági vezetőre.
51.	§
Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a bírónak, ha
házastársa külszolgálatot teljesít.
19
52.	§
(1)	Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére. A
bíró heti munkaideje, az ügyelet időtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka időtartamának
együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása
esetén a heti munkaidő együttes mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
(2)	A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.
(3)	E törvény alkalmazásában:
a)	ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen és ideig;
b)	készenlét: a bíró által megjelölt helyen, a munkavégzés helyére tekintettel
elérhetően történő rendelkezésre állás.
(4)	Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a bíró köteles gondoskodni a munkára képes
állapotának megőrzéséről, és a munkáltató utasítása alapján munkát végezni.
(5)	A készenlét és az ügyelet részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban állapítja
meg.
26.	A bíró tárgyalási kötelezettsége
53.	§
(1)	A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök - az első kinevezéstől számított egy év
bírói gyakorlat elteltével - kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain
végezze a bíróságon.
(2)	Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő
munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval
írásban közölni kell.
(3)	A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati
viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.
54.	§
A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a
tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.
27.	A bíró szabadsága
55.	§
(1)	Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az
alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi
egy munkanappal emelkedik.
(2)	A bírót az 50. életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától függetlenül - évi 40
munkanap alapszabadság illeti meg.
20
(3)	A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság
és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.
56.	§
A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon - az igazságügyi alkalmazottakra is
kitelj edően - munkaszüneti nap.
28.	Az OBH-ba beosztott bíró jogállása
57.	§
(1)	Az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet.
Javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Határozott időre kinevezett bíró az OBH-ba nem osztható be.
58.	§
(1)	Az OBH-ba beosztott bírák tekintetében - ha e törvény vagy a bíróságok szervezetéről
és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogkört az OBH elnöke
gyakorolja.
(2)	A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének
intézkedéseit, utasításait.
(3)	A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt
esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali
tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti
szolgálati helyre.
(4)	A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.
(5)	Az OBH-ba beosztott bíró jogállására egyebekben a 35-55. § rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
59.	§
(1)	Az OBH elnöke a bíró hivatali beosztását megszüntetheti, a bíró kérelmére
megszünteti.
(2)	A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni,
ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
29.	A minisztériumba beosztott bíró jogállása
60.	§
(1)	A bírót a minisztériumba a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi
ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából lehet
beosztani.
21
(2)	A minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet.
Javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	Határozott időre kinevezett bíró a minisztériumba nem osztható be.
(4)	A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört az igazságügyért felelős
miniszter gyakorolja.
61.	§
(1)	A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket
elősegíteni.
(2)	A minisztériumba beosztott bíró jogállására - a 45. § kivételével - a 35-55. §
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
62. §
(1)	Az OBH elnöke a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:
a)	a bíró kérelmére,
b)	az igazságügyért felelős miniszter indítványára.
(2)	A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni,
ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3)	A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre
beosztására az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
30.	A Kúriára beosztott bíró jogállása
63.	§
(1)	A bírót a Kúriára a jogegységi határozatok előkészítésével és joggyakorlat-elemzéssel
kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.
(2)	A Kúriára az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Kúrián
nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés
használatára.
(3)	Határozott időre kinevezett bíró a Kúriára nem osztható be.
(4)	A Kúriára beosztott bíró jogállására a 35-55. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni
kell.
64.	§
(1)	Az OBH elnöke abíró kúriai beosztását megszünteti:
a)	a bíró kérelmére,
b)	a Kúria elnökének indítványára.
22
(2)	A kúriai beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására
az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
V.	Fejezet
A bíró munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások
31.	Általános rendelkezések
65.	§
(1)	A bíró munkáját e törvény szerint értékelni kell.
(2)	A bírósági vezető ítélkező munkáját e törvény szerint kell értékelni, ennek
elrendelésére akinevező jogosult.
66.	§
Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell
tárnia abíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási és tárgyalásvezetési gyakorlatát.
32.	Az értékelést elősegítő tevékenységi kimutatás
67.	§
A bíró éves tevékenységéről az ügyforgalmi és tevékenységi adatok, továbbá a
másodfokú és a felülvizsgálati határozatok alapján kimutatást kell készíteni. Az OBH elnöke
szabályzatban határozza meg, hogy a kimutatásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A kimutatást
a bíróság elnökének éves tájékoztatójával egyidejűleg közzé kell tenni a bíróságok belső
informatikai hálózatán (intranet). A kimutatás adatait a bíró vizsgálatánál, értékelésénél figyelembe
kell venni.
33.	Rendszeres és soron kívüli értékelés
68.	§
A határozott idejű kinevezést követően határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét e
kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni. Ha a bíró első
kinevezése határozatlan időre történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte
előtt, majd a kinevezést követő hatodik évben, ezután nyolcévenként kell - utoljára a bíróra
irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni.
69.	§
Soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha
a)	bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem
képes,
b)	a bíró azt maga kéri.
23
34.	Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelése
70.	§
(1)	Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatását a törvényszék, az ítélőtábla, illetve a
Kúria elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.
(2)	A rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból rendeli el.
(3)	A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból, vagy a
bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró)
bíróság kollégiumvezetőjének kezdeményezésére rendeli el. Járásbírósági bíró esetében a
járásbíróság elnöke, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a közigazgatási és
munkaügyi bíróság elnöke is kezdeményezheti a vizsgálatot.
(4)	Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését a bíróval írásban kell
közölni.
35.	A vizsgálat lefolytatása
71.	§
(1)	Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be
kell fejezni és az értékelést a befejezéstől számított 15 napon belül kell elvégezni.
(2)	Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint
illetékes kollégiumvezető - nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
vezetőjét - vagy az általa kijelölt bíró folytatja le.
(3)	A Kúriára beosztott bíró tevékenységét a Kúria elnöke értékeli.
(4)	Az OBH-ba beosztott bíró hivatali tevékenységét az OBH elnöke értékeli.
(5)	A minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a
kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.
72.	§
(1)	Járásbírósági bíró értékelése esetén a járásbíróság elnökét, közigazgatási és
munkaügyi bírósági bíró értékelése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét a
vizsgálatot végző meghallgathatja.
(2)	A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa
kijelölt bíró a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket és az értékeléshez beszerzi a bíró
a)	ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,
b)	éves tevékenységi kimutatását,
c)	szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság
kollégiumvezetőjének a véleményét, a kúriai bíró kivételével,
d)	kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, továbbá
24
e)	az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat,
véleményeket, adatokat.
(3)	A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető - nem értve ez
alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét - vagy az általa kijelölt bíró a
vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és
munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló
bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének előzetesen megküldi a
vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét.
73.	§
Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét és a vizsgálat részletes
szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
36.	Az értékelés
74.	§
(1)	A bíróság elnöke a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján
összességében értékeli a bíró munkáját.
(2)	Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek.
75.	§
Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a
bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén
kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes
kollégium vezetője - nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
vezetőjét - és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró
legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet.
76.	§
(1)	Az értékelés eredményeként a bíró
a)	kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,
b)	kiválóan alkalmas,
c)	alkalmas,
d)	alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,
e)	alkalmatlan
értékelést kaphat.
(2)	A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak,
valamint - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati
ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla,
közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi
ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének
megküldi.
25
77.	§
Ha a Be. kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény
kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezetei szerinti ügyet tárgyaló bíró az ezen ügyekre
meghatározott törvényi határidőt önhibájából mulasztja el, úgy e körülményt az értékelésnél
figyelembe kell venni és az értékelés eredményeként „alkalmas” értékelésnél magasabb minősítést
nem kaphat.
78.	§
(1)	Ha a bíró az értékelés eredményeként „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt”
értékelést kap, az értékelő az értékelésben megállapítja a tapasztalt hiányosságokat,
rendellenességeket és megjelöli a kívánt változtatás fő szempontjait, amelyeket a következő
vizsgálat alkalmával meg kell vizsgálni. A következő vizsgálatot 2 éven belül el kell végezni. A 25.
§ (4) bekezdése szerint ismét határozott időre kinevezett bíró vizsgálatát a határozott idő leteltét
megelőzően kell elvégezni.
(2)	A bíró a következő vizsgálatkor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha az
értékelése e vizsgálat alkalmával sem éri el legalább az alkalmas értékelést.
3 7. Jogorvoslat az értékelés eredményével szemben
79.	§
Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró vagy
a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság
kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi
bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetője vitatja - a 81. §-ban foglalt eset
kivételével -, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az
elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.
80.	§
A jogorvoslat tárgyában hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó
szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
38.	A szakmai alkalmatlansági eljárás
81. §
(1)	Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke az értékelés közlésével egyidejűleg
felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről.
(2)	Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti
az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - a 84. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi
eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le és soron kívüli
eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról. Alkalmatlanná nyilvánítás esetén a szolgálati bíróság
határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról.
26
82. §
Az alkalmatlanságról hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok
szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
83.	§
Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság
jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói
hatáskörbe tartozik.
39.	A szolgálati bíróság eljárása az értékelés vitatása, illetve az alkalmatlanság
megállapítása esetén
84.	§
(1)	A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa
megindítja az alkalmatlansági eljárást és az előzetes vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost rendel
ki.
(2)	A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi
körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont bírót és az értékelő
bírósági elnököt, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság
dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.
(3)	Ha a kijelölt tanács megítélése szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával
ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a kijelölt tanács
az értékelő bírósági elnököt és az eljárás alá vont bírót meghallgatja.
(4)	A kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával
a)	megállapítja a bíró alkalmatlanságát,
b)	módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést vagy
c)	eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a
bíró munkájának új értékelését rendeli el.
(5)	A kijelölt tanács a (4) bekezdés a) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedését
követően haladéktalanul megküldi a határozatot az OBH elnökének a bíró felmentése iránti
intézkedések megtétele érdekében.
85.	§
A 84. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni az értékeléssel
szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során is.
40.	Az egészségügyi alkalmatlansági eljárás
86.	§
(1)	Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi okból tartósan nem képes, a
bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban
röviden meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró egészségügyi alkalmatlanságára utalnak.
27
(2)	Ha a bíró az (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére tisztségéről nem mond le, meg
kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát, és annak eredményétől függően kell eljárni.
(3)	Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt,
úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi.
87.	§
(1)	Ha a bíró tisztségéről - egészségügyi okból - a 86. §-ban írt felszólításra mond le
vagy a bírót tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati
viszonyban töltött idő után, ha az a 10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati
viszonyban töltött idő esetén 13 havi illetményének megfelelő összeget kell kifizetni.
(2)	Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú nyugellátást állapítanak
meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.
VI.	Fejezet
A bíró szolgálati viszonyának szünetelése és megszűnése
41.	A bíró szolgálati viszonyának szünetelése
88.	§
(1)	Ha a bíró országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői vagy
polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - legkésőbb a jelöltkénti
indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör
gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetve
megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés
időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2)	A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására az 58. § (3)-(4)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
42.	A bírói szolgálati viszonyának megszűnése
89.	§
A bíró szolgálati viszonya megszűnik:
a)	a bíró halálával,
b)	a 25. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
c)	felmentéssel.
90.	§
A bírót fel kell menteni,
a)	ha bírói tisztségéről lemondott,
b)	ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált
vagy a 84. § szerinti alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,
28
c)	ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát
szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,
d)	ha a bíró a bírói esküt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül nem tette le,
e)	ha a bíró kinevezésének a 4. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt
feltételei már nem állnak fenn,
f)	ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek
vagy polgármesternek megválasztották, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek
megválasztották vagy kinevezték,
g)	ha a bíró - az OBH elnökének egyetértésével - nemzetközi szervezetnél vagy az
Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással
összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,
h)	ha a bíró
ha)	a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: felső korhatár) - a
Kúria elnöke kivételével - betöltötte, vagy
hb)	a felső korhatár betöltése előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek
fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését,
i)	ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi
büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,
j) ha a bíró a 34. § (2) és (3) bekezdésében írtak szerinti áthelyezéséhez nem járul
hozzá,
k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy
a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve -
lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és
a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
l) ha a bíró a 38. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt
szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye,
m) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton a 86. § (3) bekezdése
szerint nem vesz részt,
n) ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő
kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki,
o) ha a bíró szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.
91.	§
A bíró - kérelmére - felmenthető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik
jogosulttá.
92.	§
A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül
vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt - egyoldalúan - szüntette meg.
93.	§
(1)	A bíró tisztségéről bármikor írásban lemondhat.
(2)	A bíró lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. Az OBH elnöke a bíró kérelmére
ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási időre vagy egy részére
mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
29
94.	§
(1)	A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással akkor
kérhető a felmentés, ha a feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik a bíró.
(2)	A bíró felmentési ideje - a (3) bekezdésben említett esetek kivételével - egy hónap,
amelyre a bírót a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.
(3)	Nyugállományba helyezés, a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró
szolgálati viszonya a 90. § j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a
munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére a munkavégzési
kötelezettség alóli mentesítés idejét az OBH elnöke ennél rövidebb tartamban is megállapíthatja.
(4)	A munkavégzési kötelezettség alól mentesített bíró nem ítélkezhet, bírósági vezetői
beosztás esetén vezetőként nem járhat el, a bírói tisztséghez fűződő szavazati, illetve igazgatási
jogokat nem gyakorolhatja.
95.	§
A nyugállományba helyezett bíró a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően
betöltött beosztásának és vezetői tisztségének megnevezését a „nyugalmazott” jelzővel jogosult
viselni.
96.	§
(1)	A 90. és 91. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a bíró felmentésére vonatkozó
javaslatot - a bíróság elnökének kezdeményezésére, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság
vagy a szolgálati bíróság jelzése alapján - az OBH elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az
előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját.
(2)	Ha a bíró felmentésére a felső korhatár elérése miatt kerül sor, az előterjesztést olyan
időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le.
97.	§
(1)	A katonai bíró felmentéséről szóló javaslatot az OBH elnöke a honvédelemért felelős
miniszterrel együttesen terjeszti a köztársasági elnök elé.
(2)	A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya - a lemondás
kivételével - csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.
(3)	Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya
megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OBH elnöke az érintett bíró
szolgálati viszonyának megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről, és
egyben bírói tisztségre való kinevezéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót
ilyen esetben legalább törvényszékre kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati
helye szerinti törvényszékre osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e
rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói
munkakörbe való beosztását, az OBH elnöke a katonai bírói tisztségből való felmentésről szóló
javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé.
30
98. §
A bíró szolgálati viszonyának megszűnését a felmentés állapítja meg.
VII.	Fejezet
A munkáltatói jogkör
43.	A munkáltatói jogkör gyakorlója és egyes jogosítványai
99.	§
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört
a)	a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,
b)	a kúriai bíró esetében a Kúria elnöke,
c)	az ítélőtáblái bíró esetében az ítélőtábla elnöke,
d)	a törvényszéki, a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági
bíró esetében a törvényszék elnöke
gyakorolja.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben
a)	az OBH elnöke az általános helyettesére,
b)	a törvényszék elnöke a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére, a
közigazgatási és munkaügyi bírósági bírák esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökére
-	a bíró értékelésének elrendelése kivételével - írásban átruházhatja.
100.	§
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bírót annak igazolására, hogy vele
szemben nem áll fenn a 4. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a
4.	§ (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör
gyakorlója az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett
igazgatási szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 4. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott
körülmény vizsgálata céljából kezeli a bírói szolgálati viszony létesítését megelőzően a bírói
kinevezésre pályázó személy és a bíró azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 12. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38. §-ban meghatározottak alapján
megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati viszony
létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a bírói szolgálati viszony létesítése és fennállása
esetén - a bírói szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.
31
VIII.	Fejezet
A bíró fegyelmi felelőssége
44.	Szolgálati bíróság
101.	§
A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának
szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban a Budapest területén
működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság),
a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság, a
továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.
102. §
(1)	A szolgálati bíróság elnökét és tagjait a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek bírái
közül az OBT nevezi ki. A szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke
nevezi ki.
(2)	A szolgálati bíróság tagjaira a Kúria teljes ülése, illetve az ítélőtábla és a törvényszék
összbírói értekezlete tesz javaslatot.
(3)	A szolgálati bíróság tagja e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett
látja el.
(4)	A szolgálati bíróság tagja - szolgálati bírói tevékenységével arányos - díjazásra
jogosult. A díjazás részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
103.	§
(1)	Az elsőfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 75 fő, a másodfokú szolgálati
bíróság létszáma legfeljebb 15 fő.
(2)	Nem nevezhető ki a szolgálati bíróság bírájává az a bíró, aki
a)	az OBT tagja,
b)	az OBT póttagja,
c)	a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnök vagy annak helyettese,
d)	a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, illetve akinek a
szolgálati viszonya szünetel, vagy
e)	hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével vagy annak helyettesével,
továbbá az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökével, illetve elnökhelyettesével.
(3)	A szolgálati bíróság bíráinak megbízatása a kinevezéstől számított 6 évre szól.
(4)	Akadályoztatása esetén a szolgálati bíróság elnökét az elnökhelyettes teljes jogkörrel
helyettesíti.
32
104.	§
(1)	A szolgálati bíróság bírójaként nem járhat el az, aki ellen fegyelmi vagy - a
magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van
folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig.
(2)	A szolgálati bíróság bírájának e tisztsége megszűnik:
a)	a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
b)	a szolgálati bírósági bírói tisztségéről való lemondással,
c)	a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
d)	ha a 103. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság
fennállása alatt következett be, vagy
e)	ha a szolgálati bírósági bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át
történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a szolgálati bíróság - titkos szavazással, a
szolgálati bírósági bírák legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.
45.	A fegyelmi vétség
105.	§
Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen
a)	a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy
b)	az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.
46.	A fegyelmi eljárás kezdeményezése
106.	§
(1)	Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja bírósági vezetővel szemben merül fel, a
fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezi az elsőfokú szolgálati
bíróság elnökénél.
(2)	Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja vezetői kinevezéssel nem rendelkező
bíróval szemben merül fel, a fegyelmi eljárás megindítását
a)	kúriai bíró esetén a Kúria elnöke,
b)	az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,
c)	a törvényszéki bíró, a járásbírósági bíró, továbbá a közigazgatási és munkaügyi
bírósági bíró esetén a törvényszék elnöke,
kezdeményezi az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél.
(3)	Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
107. §
Ha fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi
eljárást fel kell függeszteni.
33
108. §
(1)	Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély
mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót
figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított 15 napon
belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a
fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróság elnökét haladéktalanul
értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.
109. §
A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az érintett bírót az eljárás kezdeményezője
haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte, a
kezdeményezésről az OBH elnökét is értesíteni kell.
no. §
(1)	Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető, ha a kezdeményezésére jogosult a
tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget
képező magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.
(2)	Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult és az
a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől
számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.
47.	A fegyelmi eljárás megindítására és az eljáró tanácsra vonatkozó szabályok
111.	§
A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról vagy előzetes
vizsgálat elrendeléséről - az érintett bíró egyidejű értesítése mellett - a szolgálati bíróság kijelölt
fegyelmi tanácsa dönt.
112. §
(1)	A 101. §-ban meghatározott ügyekben első fokon az elsőfokú szolgálati bíróság jár el.
(2)	Az elsőfokú szolgálati bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a
másodfokú szolgálati bíróság bírálja el.
113.	§
(1)	A szolgálati bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: szolgálati bíróság tanácsa) jár
el, amelyet a szolgálati bíróság elnöke alakít meg.
(2)	A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi. Vizsgálóbiztosként nem járhat
el az érintett bíró beosztásának megfelelő szintnél alacsonyabb szintű bíróság bírája.
34
(3)	A szolgálati bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást
készít, amelyben meghatározza, hogy a szolgálati bírák milyen sorrendben látják el a
vizsgálóbiztosi teendőket.
114.	§
Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,
a)	akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
b)	az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
c)	az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,
d)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.
115. §
(1)	Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetve a szolgálati bíróság
tanácsa elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont
bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(2)	Az elfogultság kérdésében a szolgálati bíróság elnöke által kijelölt másik tanács
határoz.
(3)	Ha a kifogást az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az
elfogultság kérdésében a másodfokú szolgálati bíróság tanácsa határoz. Ha az elfogultsági kifogást
a másodfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Kúria
elnöke határoz.
116. §
(1)	Az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú tanácsot
a másodfokú szolgálati bíróság elnöke jelöli ki.
(2)	A másodfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró tanácsot a Kúria
elnöke jelöli ki.
(3)	A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokú
eljárásban részt vett.
48.	A bírói tisztségből való felfüggesztés
117. §
(1)	Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót
előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat
vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a
tényállás megállapítását gátolná.
(2)	A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás
kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú szolgálati bíróságnál
fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú szolgálati bíróság a fellebbezést
8 napon belül elbírálja.
35
118. §
(1)	A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek
legfeljebb 50 százalékát egy hónapra vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a
bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat meghozatalától annak
jogerőre emelkedéséig. A visszatartásról a szolgálati bíróság tanácsa határoz, határozata ellen nincs
helye fellebbezésnek.
(2)	Nem jár illetmény a felfüggesztés időtartamának azon részére, amelyre a bíró akkor
sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.
(3)	A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell
fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó
fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben a
felmentése folytán szűnt meg.
49.	A fegyelmi eljárás
119.	§
A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.
120.	§
(1)	A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi
körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki,
szakértőt vehet igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba
betekinthet, a bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.
(2)	A vizsgálóbiztos az eljárásáról a szolgálati bíróság tanácsa részére 15 napon belül
írásbeli jelentést készít.
121. §
(1)	A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a szolgálati
bíróság tanácsa dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról és a felfüggesztésről.
(2)	Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.
(3)	A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét, valamint a fegyelmi eljárás
kezdeményezőjét és a vizsgálóbiztost meg kell idézni. Ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke
kezdeményezte, a tárgyalás időpontjáról az OBH elnökét értesíteni kell. Az idézéssel, illetve az
értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.
(4)	Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a
mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani.
122. §
(1)	A tárgyaláson a szolgálati bíróság tanácsa bizonyítást vehet fel.
36
(2)	A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselője, valamint az eljárás
kezdeményezője kérdéseket tehet fel, az OBH elnöke - amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján
van jelen - kérdés feltevését indítványozhatja.
(3)	A határozat meghozatala előtt az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont bíró
és a képviselő felszólalhat.
(4)	A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét - akadályoztatása esetén - az
elnökhelyettes, az OBH elnökét az általános helyettese vagy az általa kijelölt bíró képviseli.
123.	§
(1)	A szolgálati bíróság tanácsa indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá
vont bírót
a)	felmenti,
b)	vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,
c)	a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.
(2)	Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély
mértékben járt következménnyel, a szolgálati bíróság tanácsa indokolással ellátott határozatával a
fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a bíróval szemben
figyelmeztetést alkalmazhat.
(3)	Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős
határozatában már megállapította a bíró felelősségét, a szolgálati bíróság tanácsa nem állapíthatja
meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.
(4)	A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés c) pontja alapján meg kell szüntetni az eljárás alá
vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró
szolgálati viszonya időközben megszűnt. Utóbbi esetben a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi
vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.
124.	§
(1)	A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a)	feddés,
b)	megrovás,
c)	egy fizetési fokozattal való visszavetés,
d)	vezetői tisztségből való felmentés,
e)	bírói tisztségből való felmentés indítványozása.
(2)	A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és
következményeit, a vétkesség fokát.
(3)	Bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén a bírónak a tisztségéből való
felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a
fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.
37
(4)	A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a bíróság viseli, ha azonban
a bíró fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa
indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.
50.	A másodfokú fegyelmi eljárás
125.	§
(1)	A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstől számított 8 napon belül a bíró és a
fegyelmi eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell. Az OBH elnöke részére a határozat egy
példányát akkor is meg kell küldeni, ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte.
(2)	Az első fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a határozat
kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az elsőfokú
szolgálati bíróság tanácsához kell benyújtani.
(3)	A másodfokú szolgálati bíróság az első fokú fegyelmi határozatot - annak
kártérítésről, valamint a költségek megtérítéséről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja,
megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem orvosolható
lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szolgálati
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(4)	A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
126.	§
(1)	A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után
a)	megrovás esetén egy évig,
b)	egy fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés
esetén két évig,
c)	a bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén 3 évig
áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(2)	A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró
a)	magasabb bírói beosztásba nem kerülhet,
b)	vezetővé nem nevezhető ki,
c)	magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,
d)	részére a magasabb bírói beosztásnak megfelelő cím nem adományozható,
e)	külön juttatásban nem részesülhet.
(3)	A vezetői tisztségből való felmentésre irányuló fegyelmi büntetést a kinevezésre
jogosult hajtja végre.
127.	§
(1)	A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót - kérelmére - az elsőfokú szolgálati
bíróság a jogkövetkezmények alól mentesítheti, ha a 126. § (1) bekezdése szerinti idő fele már
eltelt, feltéve, hogy a bíró ellen újabb fegyelmi eljárás nincs folyamatban.
38
(2)	A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolás időpontját a fegyelmi büntetéshez
fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően - a 126. § (1) bekezdése
szerinti szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell
megállapítani.
128.	§
A jogerősen kiszabott hatályos fegyelmi büntetést a bíró személyi anyagában nyilván kell
tartani.
51.	Új eljárás kezdeményezése
129.	§
(1)	A jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és képviselője, valamint a
fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy
bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el,
feltéve, hogy e körülmények más határozatot eredményeztek volna.
(2)	Az új eljárást az elsőfokú szolgálati bíróságnál lehet kezdeményezni, amely az első
fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.
(3)	Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében és csak az elévülési
időn belül van helye.
52.	A Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó
sajátos rendelkezések
130.	§
A Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíró tekintetében a 105-129. §
rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kúriára beosztott bíró ellen a Kúria
elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter, az OBH-ba
beosztott bíró ellen az OBH elnöke kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.
IX.	Fejezet
A kártérítési felelősség
53.	A bíró kártérítési felelőssége
131.	§
(1)	A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan
gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
(2)	A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.
132.	§
A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával
okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes kárösszegért felel.
39
133.	§
(1)	A bíró a vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján átvett
olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan
használ vagy kezel.
(2)	Mentesül a bíró a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok
idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró
a munkáltató figyelmét előzetesen felhívta.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét
a munkáltatónak kell bizonyítania.
(4)	A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a bíró a vétkességi
felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt
terheli.
134.	§
(1)	Ha a bíró a kárt fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozta, a kártérítési
felelősséget a fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.
(2)	Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési ügyben a bíró kártérítési
felelősségét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül -
indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően
alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.
54.	A munkáltató kártérítési felelőssége
135.	§
(1)	A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért
vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
(2)	Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén
kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3)	Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása
idézett elő.
(4)	A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati viszonyával
összefüggésben következett be.
136.	§
(1)	A munkáltatót a 135. § szerinti felelősség terheli a bírónak a munkahelyére bevitt
tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
(2)	A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való
elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem
40
szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a
bíró az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása
esetén felel.
137.	§
(1)	A munkáltató a 135-136. §-on alapuló felelőssége alapján a bírónak az elmaradt
jövedelmét, dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a sérelemmel és ennek elhárításával
összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.
(2)	A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a bíró
elmaradt illetményét, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe
venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően
rendszeresen igénybe vette.
(3)	A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt
azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a bíró az e törvény 40. § (1) bekezdése
alapján folytatott kereső foglalkozása keretében kapott.
(4)	Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni
változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.
(5)	Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint
csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
138.	§
(1)	A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés
megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.
(2)	A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban
okozott kár értékcsökkenés nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.
139.	§
(1)	A munkáltató köteles megtéríteni a bíró hozzátartozójának a károkozással
összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.
(2)	Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely
szükségleteinek - a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a
sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
140.	§
A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni
a)	az elmaradt illetményre eső nyugdíj járulékot, egészségbiztosítási járulékot,
munkavállalói járulékot,
b)	az állami egészség- és társadalombiztosítás keretében járó ellátások ellenértékét,
c)	azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem
értve a bíró rokkantsága esetén rendkívüli erőmegfeszítéssel elért jövedelmet,
41
d)	azt az összeget, amelyhez a bíró a megrongálódott dolog hasznosításával
hozzájutott,
e)	azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.
141.	§
(1)	Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell
megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója
tartását, illetve tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni.
(2)	Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató
olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására
alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
(3)	Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges körülményeiben változás
következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.
142.	§
(1)	A bíró a kártérítési igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény
elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a
munkáltató a kártérítési felelősségét elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.
(2)	Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem vagy csak részben ismerte el, továbbá,
ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az
igényét bíróság előtt érvényesítheti.
143.	§
(1)	Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni
a)	az illetmény és a táppénz,
b)	az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset,
c)	az átlagilletmény és a rokkantsági nyugdíj
különbözetének a megtérítése iránti igényt.
(2)	Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb
elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények
esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3)	Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a)	a táppénz első fizetésének napjától,
b)	attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-
csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,
c)	a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától
42
(4)	Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a
jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Három évnél régebbi időre
visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.
144.	§
(1)	A munkáltató a szükséghez képest a bírótól, illetve hozzátartozójától a
munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.
(2)	A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének
módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.
X.	Fejezet
A bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita
55.	A szolgálati jogvita és az eljáró szervek
145.	§
(1)	A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati
jogvitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott
döntése ellen jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének a
kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette.
(2)	A szolgálati jogvitában a 146. §-ban foglalt kivétellel a szolgálati bíróság jár el.
146.	§
(1)	Az e törvény által a szolgálati bíróság hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában a
közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
(2)	A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a keresetet a sérelmezett intézkedés
(határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani.
XI.	Fejezet
A személyi nyilvántartás
56.	A személyi nyilvántartás adattartalma és kezelése
147.	§
(1)	A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.
(2)	A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bűnügyi nyilvántartó
szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a
személyi adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról és a
vezetői kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, a szervezett kötelező
képzésekre és a fakultatív képzésekre vonatkozó adatokat, valamint az azokon való részvételt
igazoló okiratokat, az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos
fegyelmi büntetésről és a kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a
törvény 1. melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő
43
rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró
a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.
(3)	A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el. A
minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi
adatlapját a törvényszéken, az ítélőtáblán vagy a Kúrián is nyilván kell tartani.
(4)	A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más
nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.
148.	§
(1)	A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a
nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni,
illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a
munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket
előkészítő és végrehajtó dolgozó tekinthet be.
(2)	A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a
bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó
adat kivételével - csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni, illetve a Szolgáltató
részére az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot
továbbítani.
149.	§
A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően - a 100. § (4)
bekezdésében meghatározott kivétellel - 50 évig kell őrizni.
XII.	Fejezet
A bírák javadalmazása
57.	A Kúria elnökének illetménye és juttatásai
150.	§
(1)	A Kúria elnökének havi illetménye a köztisztviselői illetményalap 39-szerese.
(2)	A Kúria elnökének társadalombiztosítási jogállására a bírói szolgálati viszonyban
állókra vonatkozó szabályok az irányadók.
(3)	A Kúria elnöke megbízatásának időtartama bírói szolgálati viszonyban töltött időnek,
illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
151.	§
A Kúria elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
44
152.	§
(1)	A Kúria elnöke elnöki rezidencia használatára jogosult.
(2)	A Kúria elnöke - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára
jogosult.
(3)	A Kúria elnöke - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Kúria
megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen veheti igénybe.
(4)	A Kúria elnöke térítésmentesen jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint
a kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.
153.	§
(1)	A Kúria elnöke hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és ellátmányként
költségtérítésre jogosult.
(2)	A költségtérítés magában foglalja
a)	az állami vezetőkre irányadó külön jogszabály szerinti külföldi napidíjat, továbbá
b)	a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő indokolt költségek számlával
igazolt összegét.
(3)	Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, a Kúria
elnöke első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(4)	A Kúria elnöke külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve
hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró
helyiségek használatára.
154.	§
A Kúria elnöke - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a
kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre
jogosult.
155.	§
A Kúria elnöke jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt a Kúria
elnökével együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, valamint szülője
és unokája is - térítési díj ellenében - igénybe veheti. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget,
valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
156.	§
A Kúria elnökének halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban
együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben a
Kúria elnöke hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
45
58.	A Kúria volt elnökére vonatkozó szabályok
157.	§
(1)	A Kúria volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e megbízatása a
megbízatási időtartam letelte miatt szűnt meg, további hat hónapon - e tisztségéről vagy bírói
tisztségéről való lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelő
összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező
jövedelemnek minősül.
(2)	Ha a Kúria volt elnöke megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból két évnél
hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben
megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
158.	§
(1)	A Kúria volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig, évi
harmincezer km keretig személyes gépkocsihasználat illeti meg, ha egyúttal a bírói szolgálati
viszonya is megszűnt, vagy az új bírói beosztásában gépkocsihasználati jogosultság nem illetné
meg.
(2)	A Kúria volt elnökét - ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt - a
megbízatása megszűnésétől számított további két évig kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.
159.	§
A 157. § és a 158. § szerinti juttatások nem illetik meg a Kúria volt elnökét, ha e
megbízatása a tisztségtől való megfosztás miatt, vagy a 90. § c), e) vagy i) pontja alapján szűnt
meg.
160.	§
A Kúria volt elnökének halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás
megállapítása szempontjából a 157. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti juttatást kell a
Kúria volt elnöke öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
59.	A Kúria elnökhelyettesének illetménye és juttatásai
161. §
(1)	A Kúria elnökhelyettesét - szolgálati idejétől függetlenül - a legmagasabb fizetési
fokozatba kell besorolni.
(2)	A Kúria elnökhelyettese e törvénynek a kúriai bíró beosztási pótlékára irányadó
szabálya szerinti beosztási pótlékra jogosult.
(3)	A Kúria elnökhelyettese vezetői pótlékra a 3. mellékletben foglaltak szerint jogosult.
A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.
46
162. §
A Kúria elnökhelyettesének juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek
köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek a
miniszter részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
60.	Az OBH elnökének illetménye és juttatásai
163.
(1)	Az OBH elnökét - szolgálati idejétől függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba
kell besorolni.
(2)	Az OBH elnöke beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege az 1. fizetési
fokozat összegének 60 százaléka.
(3)	Az OBH elnöke vezető vezetői pótlékra jogosult. A vezetői pótlék az 1. fizetési
fokozat összegének 130 százaléka.
164.	§
Az OBH elnökének juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek
köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek a
miniszter részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
165.	§
Ha az OBH elnökének bírói tisztsége az OBH elnöki tisztség érintése nélkül szűnik meg,
az OBH elnökének tiszteletdíjára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai
és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek a miniszter javadalmazására, juttatásaira az állami
vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok
feltételeiről szóló kormányrendeletnek a miniszter részére biztosított juttatásokra vonatkozó
szabályait kell megfelelően alkalmazni. Jogállására egyebekben a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy ha az OBH elnöke öregségi nyugdíjban
részesül, tiszteletdíjának nettó összegét a részére járó nyugdíj havi nettó összegével csökkentett
mértékben kell folyósítani.
61.	Az OBH elnökhelyettesének illetménye és juttatásai
166.	§
(1)	Az OBH elnökhelyettesét - szolgálati idejétől függetlenül - a legmagasabb fizetési
fokozatba kell besorolni.
(2)	Az OBH elnökhelyettese beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege az 1.
fizetési fokozat összegének 60 százaléka.
(3)	Az OBH elnökhelyettese vezetői pótlékra jogosult. A vezetői pótlék az 1. fizetési
fokozat összegének 60 százaléka.
47
167. §
Az OBH elnökhelyettesének juttatásaira - függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy
nem bíró tölti be - az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára
biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére
biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
168. §
Ha az OBH elnökhelyettese igazságügyi alkalmazott, javadalmazására és jogállására az
igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló, valamint a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
62.	Közös szabályok
169.	§
Ha a Kúria elnöke és helyettese, valamint az OBH elnöke és helyettese megbízatása
megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni, kivéve ha e megbízatása a
tisztségtől való megfosztás miatt, vagy a 90. § c), e) vagy i) pontja alapján szűnt meg.
170.	§
(1)	A Kúria elnökét és helyettesét, valamint volt elnökét, továbbá az OBH elnökét és
helyettesét megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés Bíróságok fejezete fedezi.
(2)	A Kúria elnöke és helyettese, valamint volt elnöke, továbbá az OBH elnöke és
helyettese köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok
megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az
erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.
63. A javadalmazás általános szabálya
171.	§
A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén
a)	illetményre,
b)	külön juttatásra,
c)	egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.
64.	A bíró illetménye
172.	§
A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási és a
vezetői pótlék alapilletmény jellegű.
48
65.	A bíró alapilletménye
173.	§
(1)	A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati ideje alapján kell
megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2. melléklete tartalmazza.
(2)	A legalacsonyabb bírói alapilletményt - 1. fizetési fokozat - évenként az állami
költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző
évi összegnél nem lehet alacsonyabb.
174.	§
(1)	Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt a bírót, aki a kinevezésekor bírói szolgálati
idővel még nem rendelkezik vagy a beszámított szolgálati idő a 3 évet nem haladja meg.
(2)	A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési
fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz - az 1. fizetési fokozatot alapul véve - magasabb
szorzószámok tartoznak.
175.	§
A bírót - kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés
esetén - a bírói tisztségének fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel
magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. A soron kívüli előresorolásnál a korábbi fizetési
fokozatban eltöltött időt az új fizetési fokozatban eltöltött időként kell figyelembe venni. A soron
kívüli előresorolásokat az adott év első napjával kell végrehajtani.
176.	§
(1)	A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírói kinevezés napjától kell
számítani.
(2)	Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói és ügyészi szolgálati
viszonyban töltött időt. A bírói kinevezés előtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban
vagy tevékenységgel eltöltött idő a szolgálati időbe részben vagy egészben beszámítható.
(3)	A szolgálati idő számításánál a töredék évet egész évként kell figyelembe venni.
66.	A beosztási pótlék és a címpótlék
177.	§
(1)	A járásbírósági bíró, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, a törvényszéki bíró,
az ítélőtábla bírája, valamint a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2)	A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének
a)	a járásbírósági bírónál 10,
b)	a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 15,
c)	a törvényszéki bírónál 20,
d)	az ítélőtábla bírójánál 40,
e)	a Kúria bírójánál 60 százaléka.
49
178. §
(1)	Kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az
adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OBT
a)	a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró részére
„címzetes törvényszéki bíró”,
b)	a törvényszéki bíró részére „címzetes táblabíró”,
c)	az ítélőtábla bírája részére „címzetes kúriai bíró”
címet adományozhat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes törvényszéki bíró az 1.
fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes kúriai
bíró az 50 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási
pótlékra való jogosultság megszűnik.
179.	§
Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekből alacsonyabb bírói beosztásba
helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a
bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására pályázat nélkül
került sor.
67.	A vezetői pótlék
180.	§
(1)	A bírósági vezető vezetői pótlékra a 3. mellékletben foglaltak szerint jogosult.
(2)	A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.
(3)	A vezetői pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetői beosztás után jár.
181. §
(1)	A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a kiemelt járásbíróság
elnöke és elnökhelyettese a törvényszék elnökével és elnökhelyettesével, csoportvezetője a nagyobb
járásbíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos
beosztásúnak minősül.
(2)	A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járásbíróságnak minősül az
a járásbíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja, nagyobb járásbíróságnak
minősül a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák
engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja.
182.	§
(1)	A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából annak a közigazgatási és
munkaügyi bíróságnak az elnöke és elnökhelyettese, ahol
50
a)	a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja a törvényszék elnökével és
elnökhelyettesével,
b)	a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja a nagyobb járásbíróság
elnökével és elnökhelyettesével,
c)	ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt nem haladja meg, a kisebb járásbíróság
elnökével és elnökhelyettesével
azonos beosztásúnak minősül.
(2)	Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt
meghaladja, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője a nagyobb járásbíróság
elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.
Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja,
akkor csoportok felállítása esetén a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes a nagyobb
járásbíróság csoportvezetőjével, illetve a nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettesével azonos
beosztásúnak minősül.
(3)	A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumvezető a törvényszék kollégiumvezetőjével, a közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumvezető helyettese a törvényszék kollégiumvezető-helyettesével
azonos beosztásúnak minősül.
68.	Az idegennyelv-ismereti pótlék
183.	§
(1)	A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a
munkáltatója rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét
igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2)	A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
184.	§
(1)	A pótlék mértéke idegennyelv-vizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc
százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének négy
százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(2)	Az angol, a francia és a német nyelvnek a 183. § (1) bekezdése szerint igazolt
ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének tizenkettő
százaléka,
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc
százaléka,
c)	alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének két
százaléka.
51
(3)	Ha a bíró a (2) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú
nyelvvizsgával rendelkezik, az (1) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott
mérték szerint jogosult pótlékra.
(4)	Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve
különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra
jogosult.
(5)	Ha a bíró - a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével - tanulmányi szerződés alapján
pénzbeli támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, idegennyelv-ismereti pótlékra mindaddig
nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék halmozott összege nem éri el a tanulmányi szerződés
alapján kifizetett pénzbeli támogatás mértékét.
69.	A külön juttatás
185.	§
(1)	A bíró - különjuttatásként - minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult.
(2)	A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és a
tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.
(3)	A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben
folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.
(4)	Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a
naptári évben a 6 hónapot elérte.
(5)	Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el,
külön juttatásra nem jogosult.
(6)	A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje
nem vehető figyelembe.
(7)	Ha a bíró szolgálati viszonya megszűnik és a teljes vagy csökkentett összegű juttatás
feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell
kifizetni.
186.	§
(1)	A különjuttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a bírót, ha
a)	ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b)	fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c)	szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d)	szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e)	gyermekgondozási segélyben részesül,
f)	gyermekgondozási díjban részesül.
(2)	A külön juttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi
felelősségét nem állapították meg.
52
70.	Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések
187.	§
(1)	A bíró cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3)
bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH
elnöke további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható
mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2)	Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre
illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távoliét időtartama meghaladja a
harminc napot.
(3)	A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a bírói szolgálati
viszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén
belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az
OBH elnökének szabályzata lehetővé teszi. Az OBH elnöke szabályzatban előírhatja, hogy a bíró
helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4)	A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke határozza meg, az
azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem
lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves
összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő
közterhek megfizetésére is.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati viszonya a
tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-
juttatás értékét a távoliét vége utáni első munkanapon, illetve a bírói szolgálati viszony
megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt
lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a
cafetéria-juttatás értékét, ha a bírói szolgálati viszony a bíró halála miatt szűnik meg.
(6)	Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál
időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű
cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt
meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új
munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.
188.	§
(1)	A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra
jogosult.
(2)	A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi,
35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.
(3)	A bíró részére - ha nyugdíjazásakor bírói szolgálati viszonya megszűnik - ki kell
fizetni
53
a)	a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b)	a 30 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c)	a 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4)	Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a
(3)	bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.
189.	§
A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet
esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50
százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon
teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.
190.	§
Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki,
ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a
közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra
jogosult. Ha a kirendelésre a 32. § (1) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a díj 150 százalékára
jogosult.
191.	§
(1)	A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek
fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20
százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a
napidíj fele jár. A napidíj összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni.
(2)	Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró kirendelési díjra
jogosult, továbbá, ha a munkáltató a napi teljes élelmezést a kiküldetés helyén természetben
biztosítja.
(3)	Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát
tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.
192.	§
Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti első osztály igénybevételére jogosult.
193.	§
(1)	A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően
egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a)	lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és -vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti
díj hozzájárulás,
b)	letelepedési segély,	.
c)	a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
54
d)	szociális, és temetési segély, családalapítási támogatás,
e)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
f)	illetményelőleg.
(2)	Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is
indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OBH
elnöke - az érdekképviseleti szervekkel együttműködve - állapítja meg.
194.	§
(1)	Az állam készfizető kezességet vállal a bíró által a lakás építéséhez, vásárlásához
hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló,
hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e
hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2)	Az állam az (1) bekezdésben foglalt készfizető kezességet annál a bírónál vállalhat,
aki
a)	legalább három éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b)	sem felmentési, sem lemondási idejét nem tölti,
c)	ellen nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
d)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e)	az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a
hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az
igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett,
f)	a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa
jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek
bizonyul.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából a bíró korábbi igazságügyi
alkalmazotti szolgálati jogviszonyát, illetve ügyészségi szolgálati viszonyát be kell számítani.
(4)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója
igazolja.
(5)	A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a bíró hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó
hitelintézetnek nyilatkozik.
195.	§
(1)	A bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés
megkötését követő öt munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c)	a hitel lejártának időpontját.
55
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a bíró
haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
196.	§
(1)	Ha a bíró szolgálati viszonya a 89. § b) pontja, a 90. § a) pontja, b) pontja - ha az
alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, c)-e), i), k)-m) pontja alapján szűnik meg,
a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri
kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított
kötelezettség összegének kettő százaléka.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati viszonyának az (1) bekezdés szerinti
megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által a 195. § (1) bekezdése alapján
bejelentett hitelintézetet.
(3)	A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval az (1) bekezdés
szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a bíró a hitelintézeti értesítés
kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(4)	Ha a bíró az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(5)	Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással
biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az (1) bekezdés szerinti
egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a
Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók
módjára hajt be.
(6)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány
rendeletben állapítja meg.
197.	§
A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a bírónak
nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló
állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra
alkalmatlan módon történhet.
198.	§
A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel
alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett
adományozható.
71.	A Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó
eltérő rendelkezések
199.	§
(1)	A Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíróra a 171-198. §-ban foglalt
rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
56
(2)	A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró
korábban helyi bíróságon, illetve járásbíróságon működött, részére a törvényszéki bírákra
vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Kúrián, az OBH-ban és a
minisztériumban beosztott bíróként eltöltött szolgálati idő tartamát törvényszéken eltöltött időnek
kell tekinteni.
(3)	Az OBH-ban és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi,
illetve osztályvezetői munkakört ellátó bírák vezetői pótlékra az a)-b) pontokban foglaltak szerint
jogosultak. A vezetői pótlék
a)	a főosztályvezetők és a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökére,
illetve elnökhelyettesére,
b)	az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére
irányadó összeggel azonos.
(4)	Az OBH-ba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül az 1.
fizetési fokozatban járó illetmény 10 százalékára is jogosult.
(5)	A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - a
minisztériumba beosztott bíró esetén az igazságügyért felelős miniszternek, az OBH-ba beosztott
bíró esetén az OBH elnökének, valamint a Kúriára beosztott bíró esetén a Kúria elnökének
javaslatára - az OBT jogosult.
(6)	A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a
kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő-átalány állapítható meg.
200.	§
(1)	A bíró, illetve az ülnök részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt
megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési
számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő
készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.
(2)	A javadalmazás fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a bíró, illetve az ülnök részére költségtöbbletet
nem okozhat.
XIII.	Fejezet
V	agyonnyilatkozat
72.	A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre
201.	§
Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a
közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró a 4. melléklet szerinti
adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz
(a továbbiakban: bírói vagyonnyilatkozat), továbbá háromévenként számot ad az előző
vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi
forrásairól. A bíró a vele közös háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére (a
57
továbbiakban e fejezetben együtt: hozzátartozók) vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot
tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat). Ha e törvény másként nem rendelkezik, a
hozzátartozói vagyonnyilatkozatra a bírói vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
202.	§
A vagyonnyilatkozatot az eskü letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség
esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni.
203.	§
(1)	A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt:
vagyonnyilatkozat) két egymástól elkülönülő részből, a személyi adatokat tartalmazó személyi
részből és a nyilatkozatot tartalmazó vagyoni részből áll.
(2)	A vagyonnyilatkozat személyi részét két példányban kell kitölteni. A bírói és a
hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részének egy-egy példányát külön-külön, a személyi
nyilvántartásban a bíró részére megállapított nyilvántartási számmal ellátott zárt borítékban a
munkáltatói jogkör gyakorlójának, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők
esetében az OBH elnökének (a továbbiakban együtt: a munkáltatói jogkör gyakorlója) kell átadni, a
másik példány a bírónál marad.
(3)	A bíró a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön nyilatkozatot csatol, amelyben
felhatalmazza az OBT-t, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz
szükséges mértékben a személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a bíróval közös háztartásban élő
hozzátartozótól is meg kell szerezni és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részéhez kell
csatolni.
73.	A soron kívüli vagyonnyilatkozat
204.	§
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 202. §-ban meghatározott időponttól függetlenül is
vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a bírót, ha a vagyoni helyzetére vonatkozóan olyan
bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a szolgálati
viszonyából, illetve a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme alapján
nem igazolható.
(2)	Nem lehet soron kívül nyilatkozattételre kötelezni a bírót, ha a bejelentés névtelen,
illetve nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a
munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozattételre hívta fel a bírót. A soron kívüli
vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és
lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
58
74.	A vagyonnyilatkozat kezelése és a vagyonnyilatkozatba való betekintés
205.	§
(1)	A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói
vagyonnyilatkozat vagyoni részét két példányban kell kitölteni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni
részének két példányát külön-külön, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének
egyik példányát a bíró nyilvántartási számával ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör
gyakorlójának kell átadni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének harmadik, illetve a
hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének másik példánya a bírónál marad.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és
vagyoni részének átvételét.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó
zárt boríték egyik példányát, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó
zárt borítékot megküldi az OBH elnökének. A vagyoni részt tartalmazó zárt borítékok kezeléséről
az OBH gondoskodik.
(4)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell
kezelni.
206.	§
(1)	Az OBH a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot 10 évig, de
legfeljebb a bíró szolgálati viszonyának fennállásig megőrzi. A vagyoni rész adatait az OBH
elektronikus nyilvántartási rendszerben is kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más
adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás
nem végezhető. A határidő lejártát követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, illetve a
számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
(2)	A közös háztartás megszűnése esetén a hozzátartozó adatai tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
207.	§
(1)	A bíró vagyonnyilatkozatába a bíró és a munkáltatói jogkör gyakorlója, a
hozzátartozói vagyonnyilatkozatba - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a bíróval közös
háztartásban élő hozzátartozója, továbbá mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az
e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén az OBT tagjai, valamint a szolgálati jogvitával
összefüggésben a szolgálati bíróság, illetve a bíróság jogosult betekinteni.
(2)	A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a bíró, illetve - a
reá vonatkozó adatok tekintetében - a vele közös háztartásban élő hozzátartozó írásbeli
hozzájárulásával adható tájékoztatás.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az OBT gondoskodik arról, hogy a
vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az
(1)	és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg.
59
(4)	A szolgálati viszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a bíró részére vissza kell
adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a
hozzátartozónak kell visszaadni.
(5)	A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok
védelmére vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg.
75.	Az ellenőrzési eljárás
208.	§
A vagyonnyilatkozatot az átadását követő hatvan napon belül a munkáltatói jogkör
gyakorlója a bíró jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a
vagyongyarapodásra a bírónak a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más
törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója - a
bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit és az azokhoz csatolt felhatalmazást
[203. § (3) és (4) bekezdés] tartalmazó zárt borítékok egyidejű megküldésével - a bírói
vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást
kezdeményez az OBT-nál. Az összevetésről, a bíró meghallgatásáról, illetve az ellenőrzési eljárás
kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát át kell adni a bírónak.
209.	§
(1)	Az ellenőrzési eljárást az OBT, vagy az általa kijelölt tagja folytatja le.
(2)	Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, az ellenőrzés lefolytatása céljából a
személyi részben feltüntetett adatok segítségével a személyi és a vagyoni rész adatait egymáshoz
kell rendelni. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejezni. Az ellenőrzési eljárás
befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni és a
személyi részben foglalt adatokat tartalmazó borítékot a munkáltatói jogkör gyakorlójának vissza
kell küldeni, egyidejűleg a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
210.	§
(1)	Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OBT vagy az általa
kijelölt tagja
a)	a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket
meghallgathat,
b)	szakértőt rendelhet ki,
c)	más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
(2)	A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A bíró
meghallgatásának megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak
a reájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eleget tenni.
(3)	A bíró és - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a bíróval közös háztartásban élő
hozzátartozója a (2) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba az adatok nyilvántartásának
módjától függetlenül jogosult betekinteni.
60
(4)	A (2) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításai
alapján nem indult a bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás - az ellenőrzési
eljárás befejezése után meg kell semmisíteni.
211.	§
Az OBT az ellenőrzési eljárás megállapításait közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A
munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéséről és annak indokairól 15 napon belül tájékoztatja a bírót
és az OBT-t. Ha a bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának a 90. § k) pontjára alapított döntését
vitatja, jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.
76.	A Kúria elnökére és az OBH elnökére vonatkozó rendelkezések
212. §
(1)	A Kúria elnökére és az OBH elnökére a 201-211. §-ban foglalt rendelkezéseket az e
§-ban, valamint a 213. és 214. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A Kúria elnöke és az OBH elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül
az e törvény 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy
példányát zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az
Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság)
gondoskodik.
(3)	Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Kúria elnöke, illetve az
OBH elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá
vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.
213.	§
(1)	Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ellenőrzés lefolytatása céljából a
személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárás befejezését
követően a személyi és vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni.
(2)	Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból sorsolással létrehozott háromtagú
vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az
Országgyűlést.
(3)	A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az
Országgyűlést kell érteni.
214.	§
A Kúria elnökének és az OBH elnökének vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok
kivételével - nyilvános. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke
gondoskodik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
61
77.	A Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezés
215.	§
A 201-211. § rendelkezéseit kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba
beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az OBH elnöke,
illetve az igazságügyért felelős miniszter.
XIV.	Fejezet
Az ülnök jogállása és javadalmazása
78. Az ülnök jogállása és választása
216.	§
(1)	Ülnöknek az a büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható
magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.
(2)	A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl
az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos
szolgálati viszonyban álljon.
(3)	Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
217.	§
(1)	Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező és az
országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi
területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik.
(2)	A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság
illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei
jelölik.
(3)	A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban: katonai
ülnök) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő
érdekképviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik.
(4)	A közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és
munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.
218.	§
(1)	A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét,
születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét,
foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A
jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy az országgyűlési képviselők választásán választható-e.
(2)	A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyző megállapítja, hogy ajelölt az országgyűlési
képviselők választásán választható-e.
62
(3)	A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő
megválasztására jogosult képviselő-testület, megyei (fővárosi) közgyűlés részére hatósági
bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét.
(4)	Ha a jelölt a (3) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja,
ülnökké megválasztani nem lehet.
(5)	Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület és megyei (fővárosi) közgyűlés a
(3)	bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról
meghozott döntésig kezeli.
(6)	Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.
219.	§
(1)	A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetve
települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és
munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi
kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A Budapest területén működő
járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a
települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Olyan járásbíróság
esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az
illetékességi terület szerinti megyei közgyűlés és megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-
testületei választják meg.
(2)	Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény 12. §-a (4) bekezdésének a) pontját megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.
220.	§
(1)	Az ülnökök megbízatása - a 221. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 4 évre szól.
(2)	Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.
(3)	Az OBH elnöke megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt
választ.
221.	§
(1)	A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30
nap elteltével jár le.
(2)	Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött
időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök
megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le.
(3)	Ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök
megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a
63
törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is
elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik.
(4)	Ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OBH elnöke által megállapított
létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás
kiírását.
222.	§
(1)	A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz.
(2)	Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az
ítélkező tanácsokba.
(3)	A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként
legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt az időszerű feladatok megkívánják, értekezletet tart
(ülnöki értekezlet).
223.	§
(1)	A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének - a felhívás közlésétől
számított 15 munkanapon belüli - igazolására.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja,
a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.
(3)	Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke
az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás
elmulasztásának j ogkövetkezményeiről.
(4)	Ha
a)	az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől
számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy
b)	a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a
bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél vagy megyei (fővárosi) közgyűlésnél
kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás
megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét
nem gyakorolhatja.
(6)	Az (l)-(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az
ülnököt megválasztó képviselő-testület és a megyei (fővárosi) közgyűlés az ülnöki megbízatás
megszűnéséig kezeli.
64
79. Az ülnök megbízatásának megszűnése
224.	§
(1)	Az ülnök megbízatása megszűnik:
a)	az ülnök halálával,
h)	a megbízatásának lejártával,
c)	az országgyűlési képviselők választásán való választhatósága megszűnésével,
d)	a 70. év betöltésével,
e)	lemondással,
f)	ha az ülnök büntetett előéletűvé válik vagy a 223. § (3) bekezdésében
meghatározott igazolási kötelezettségének szabályszerű felhívásra nem tesz eleget, és nem
bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.
(2)	A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve - akkor is
megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.
(3)	Az ülnök a képviselő-testülethez, illetve a megyei (fővárosi) közgyűléshez intézett
írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
(4)	A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület, illetve a megyei
(fővárosi) közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
(5)	A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti,
a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6)	Az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a
képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az
illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.
80. Az ülnök javadalmazása
225.	§
(1)	A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati
viszonyban és szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki
működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg.
(2)	Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetve annak
mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az
ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki
működése idejére munkabérben (díjazásban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A
tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy
munkanapra eső összegének a 25 százaléka.
(4)	Ha a távolléti díj az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben
meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.
65
(5)	Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával számolhatja el.
XV.	Fejezet
Záró rendelkezések
226.	§
A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (l)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-át, 6-
12. §-át, 15. §-át, 18-19/A. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 76. §-ának (6)-(8) bekezdését, 76/B. §-ának
(l)-(2) bekezdését, 78/A. §-át, 79. § (2) bekezdését, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2)
bekezdését, 85. §-át, 90. §-ának (1)—(4) bekezdését, 93. § (3) bekezdését, 97-98. §-ait, 107. §-át,
122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 125. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2)
bekezdését, 133. §-át, 134. § (l)-(3) bekezdését, (4) bekezdésének első mondatát, továbbá (5)—(11)
bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 151. §-ának (2) és (4) bekezdését, 151/A. §-ának (l)-(2)
és (5)-(6) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-ának (1) bekezdése első és
harmadik mondatát, 155-157. §-át, 158. §-ának (1) bekezdése első mondatát és (2)-(3) bekezdését,
159-164. §-át, 202. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
227.	§
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal
az eltéréssel, hogy a katonai bíró bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján
jogosult, és fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.
228.	§
A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.
229.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tartós külszolgálatot ellátó bírónak az e
törvény szerinti javadalmazásán kívüli egyéb juttatásait - az OBH elnöke véleményének
kikérésével - rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az egészségügyért
felelős miniszterrel egyetértésben - az OBH elnöke véleményének kikérésével -,
b)	a bírák igazolványára vonatkozó szabályokat,
c)	a bírói pályázati eljárás részletes szabályait, a bírói álláspályázatok elbírálását,
valamint a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető
pontszámokat az OBH elnöke véleményének kikérésével
rendelettel állapítsa meg.
66
230.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2012. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 177. § (2) bekezdésének b) pontja és 182. § (3) bekezdése 2013. január 1-
jén lép hatályba.
(3)	E törvény 237. § e) pontja 2012. március 8-án lép hatályba.
231.	§
Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt
legfelsőbb bírósági elnöknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait azzal, hogy az
e törvény hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt legfelsőbb bírósági elnök a köztársasági
elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb
Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése
és 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra akkor jogosult, ha e törvény hatálybalépéséig az öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.
232.	§
(1)	Ahol e törvény járásbíróságról, járásbírósági vezetőről, illetve járásbírósági bíróról
rendelkezik, azon 2012. december 31. napjáig városi, valamint kerületi (együtt: helyi) bíróságot,
városi, valamint kerületi (együtt: helyi) bírósági vezetőt, illetve városi, valamint kerületi (együtt:
helyi) bírósági bírót kell érteni.
(2)	Ahol e törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról, közigazgatási és munkaügyi
bírósági vezetőről, illetve közigazgatási és munkaügyi bírósági bíróról rendelkezik, azon 2012.
december 31. napjáig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek a közigazgatási
és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos átmeneti rendelkezései szerinti megkülönbözetéssel
törvényszéket, illetve munkaügyi bíróságot, a törvényszékre, illetve a munkaügyi bíróságra
kinevezett vezetőt, valamint a törvényszéken közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót, illetve a
munkaügyi bíróság bíráját kell érteni.
(3)	Ahol e törvény alügyészről rendelkezik, azon a 2012. január 1-jét megelőzően
ügyészségi titkárként ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyt kell érteni.
233. §
(1)	2012. január 1-jétől az ÓIT Hivatalába beosztott bíró beosztása a beosztásról szóló
határozatban foglaltak szerint az OBH-ba való beosztásnak tekintendő.
(2)	2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró beosztása a beosztásról
szóló határozatban foglaltak szerint a Kúriára való beosztásnak tekintendő.
234.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a felső korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött
bírák esetében a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
67
(2)	Ha a bíró a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, a felmentési
idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség 2012.
június 30. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell
megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. június 30-án meghozatalra
kerülhessen.
(3)	Ha a bíró a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban
tölti be a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és
a bírói tisztség 2012. december 31. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést
olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozatot legkésőbb 2012.
december 31-én meg lehessen hozni.
235.	§
A 25. § (3) bekezdését a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnak az egyes munkaügyi
tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV.
törvény hatálybalépését követően ledolgozott időtartama tekintetében kell alkalmazni.
236.	§
Az OBH elnöke e törvény hatályba lépésétől számított 1 éven belül felülvizsgálja az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács által a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi
LXVII. törvény 24. § (5) bekezdése alapján az együttalkalmazási tilalom alól adott felmentéseket.
237.	§
E törvény
a)	az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött
keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,
b)	az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött
keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
c)	az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról
kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,
d)	a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i
2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e)	a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői
szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
238.	§
Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény.
239.	§
(1)	E törvény I. Fejezetének 1-4 alcíme, III. Fejezete, IV. Fejezetének 19-22. alcíme és
25-30. alcíme, V-X. Fejezete, XII. és XIII. Fejezete, továbbá a XV. Fejezet 227. és 228. §-a,
68
valamint 230-239. §-a, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26.
cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „Bjt.”.
69
1. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A bírák személyi nyilvántartásának adatköre
1.	Személyi adatok:
a)	nyilvántartási szám
b)	név (nőknél a leánykori név is),
c)	születési hely és idő,
d)	anyja neve,
e)	lakóhely,
f)	családi állapot,
g)	házastárs neve,
h)	gyermekei neve és születési ideje.
2.	Végzettség, képzettség:
a)	a legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi)
b)	szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és időpontja,
c)	szakképzettség,
d)	jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,
e)	tudományos fokozat,
fi	idegennyelv-ismeret,
g)	a szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel.
3.	Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.
4.	A bírói szolgálati viszonnyal kapcsolatos adatok:
a)	a bírói kinevezés időpontja
b)	a beszámított szolgálati idő kezdete,
c)	a szolgálati időbe beszámított korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek
megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése és a
beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei,
d)	az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,
e)	a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),
fi	beosztások (időtartam kezdete és vége),
g)	elektronikus aláírásra jogosultság (időtartam kezdete és vége),
h)	vezetői munkakörök (időtartam kezdete és vége),
i)	szakterületek (időtartam kezdete és vége),
j)	FEOR szám.
5.	Illetmény:
a)	a fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő
kötelező előresorolás időpontja,
b)	a beosztási pótlék megnevezése és összege,
c)	a vezetői pótlék megnevezése és összege,
d)	az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,
e)	az összilletmény összege.
70
6.	A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások,
kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.
7.	A más kereső foglalkozás megnevezése.
8.	A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések.
9.	A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.
10.	A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.
11.A	munkából való távollétek jogcíme és időtartama.
12.	A bírói szolgálati viszony megszűnésének jogcíme, időpontja, a végkielégítésre vonatkozó
adatok.
Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a
szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.
71
2. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A bírák alapilletménye a különböző fizetési fokozatokban
	A	B
1.	Fizetési fokozatok	Szorzószámok
2.	1.	1,00
3.	2.	1,10
4.	3.	1,20
5.	4.	1,25
6.	5.	1,30
7.	6.	1,35
8.	7.	1,40
9.	8.	1,45
10.	9.	1,50
11.	10.	1,55
12.	11.	1,60
13.	12.	1,65
14.	13.	1,70
15.	14.	1,75
72
3. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A vezetői pótlék az 1. fizetési fokozat szerinti illetmény százalékában
	A	B
1.	A vezetői munkakörök	Százalék
2.	A Kúria elnökhelyettese	80
3.	Az ítélőtábla elnöke A Kúria kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnöke	60
4.	Az ítélőtábla elnökhelyettese A Kúria kollégiumvezető-helyettese A törvényszék elnöke	50
5.	A Kúria tanácselnöke Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese	45
6.	Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese	40
7.	Az ítélőtábla tanácselnöke A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője A törvényszék elnökhelyettese	35
8.	A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék kollégiumvezetője A nagyobb járásbíróság elnöke	30
9.	A törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék tanácselnöke A törvényszék csoportvezetője A nagyobb járásbíróság elnökhelyettese A kisebb járásbíróság elnöke	25
10.	A törvényszék csoportvezető-helyettese A nagyobb járásbíróság csoportvezetője	20
11.	A nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettese A kisebb járásbíróság elnökhelyettese	15
73
4. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
VAGYONNYILATKOZAT
SZEMÉLYI RÉSZ
A nyilatkozatot adó személyi adatai
A bíró
neve:....................................................................................................................................
szül. ideje:................................................szül. helye:.......................................................
anyja neve:..........................................................................................................................
állandó lakásának címe:......................................................................................................
munkáltató megnevezése, címe:.........................................................................................
nyilvántartási száma: □□ □□□□
A bíróval közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs
neve:....................................................................................................................................
szül. ideje:................................................szül. helye:.......................................................
anyja neve:..........................................................................................................................
állandó lakásának címe:......................................................................................................
A bíróval közös háztartásban élő gyermek
neve:....................................................................................................................................
szül. ideje:................................................szül. helye:.......................................................
anyja neve:..........................................................................................................................
állandó lakásának címe:......................................................................................................
□□ □□□□
(nyilvántartási szám)
74
VAGYONI RÉSZ
I.	Rész
A nyilatkozatot adó éves jövedelme:................év...........................Ft.
................év...........................Ft.
................év...........................Ft.
II.	Rész
Vagyoni nyilatkozat
A)	Ingatlanok
1.	Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a)	címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
alapterülete:...................
a szerzés ideje, jogcíme:
9
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:
b)	címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
alapterülete:...................
a szerzés ideje, jogcíme:
2
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:
c)	címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:...............................................
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
2.	Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a)	címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
9
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:...............................................
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
b)	címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
alapterülete:...................
a szerzés ideje, jogcíme:
9
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:
c)	címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
alapterülete:....................
a szerzés ideje, jogcíme:
2
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:
75
3.	Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat,
haszonélvezeti jog):
a)	megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):........
címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
9
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:...............................................
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
b)	megnevezése:..............................................................................................................
címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:...........................................
a szerzés ideje, jogcíme:
c)	megnevezése:..............................................................................................................
címe:......................................város/község....................................út/utca ..........hsz.
2
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:...........................................
a szerzés ideje, jogcíme:
d)	megnevezése:..............................................................................................................
címe:......................................város/község....................................út/utca..........hsz.
2
alapterülete:.....................................m , tulajdoni hányad:
a szerzés ideje, jogcíme:.......................................................
4.	Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):
a)	megnevezése:..................................................................................................................
2
címe:..................................város/község...........................hrsz., alapterülete:..........m ,
művelési ága:........................................................tulajdoni hányad:.................................
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
b)	megnevezése:..................................................................................................................
2
címe:..................................város/község...........................hrsz., alapterülete:..........m ,
művelési ága:........................................................tulajdoni hányad:
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................
c)	megnevezése:..................................................................................................................
2
címe:..................................város/község...........................hrsz., alapterülete:..........m ,
művelési ága:........................................................tulajdoni hányad:.................................
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
d)	megnevezése:..................................................................................................................
2
címe:..................................város/község...........................hrsz., alapterülete:..........m ,
76
művelési ága:........................................................tulajdoni hányad:
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi:
a szerzés ideje, jogcíme
a szerzés ideje, jogcíme
a szerzés ideje, jogcíme
B)	Nagy értékű ingóságok
... típus..........................................rendszám
típus.............................................rendszám
típus.............................................rendszám
b)	tehergépjármű, autóbusz:................................................típus......................rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
...........................................................................................típus.........................rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
...........................................................................................típus.........................rendszám
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
2.	Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a)	egyedi alkotások:
..............................alkotó............................................cím................nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
..............................alkotó............................................cím................nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
..............................alkotó............................................cím................nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
b)	gyűjtemény
. megnevezés......................db...............nyilvántartási szám
. megnevezés......................db...............nyilvántartási szám
. megnevezés......................db...............nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme
a szerzés ideje, jogcíme
a szerzés ideje, jogcíme
3.	Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori köztisztviselői
illetményalap tízszeres összegét meghaladó értékű ingóság:
a	)................................................................megnevezés............................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
b	)................................................................megnevezés............................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme:.....................................................................................................
c	)................................................................megnevezés............................azonosító adat
77
a szerzés ideje, jogcíme:
d)...................................
a szerzés ideje, jogcíme:
e)....................................
a szerzés ideje, jogcíme:
.............................megnevezés..............	..............azonosító adat
............................megnevezés..............	
4.	Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy
stb.):
megnevezes
megnevezés
megnevezés
megnevezés
megnevezés
szám......................érték
szám......................érték
szám......................érték
szám......................érték
szám......................érték
5.	Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:
pénzintézet..............................betétkönyv száma ,
pénzintézet..............................betétkönyv száma
pénzintézet..............................betétkönyv száma ,
pénzintézet..............................betétkönyv száma
pénzintézet..............................betétkönyv száma
összeg
összeg
összeg
összeg
összeg
6.	A mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó készpénz:
.........................................................................................................................................Ft
7.	Az összességében a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó
pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
pénzintézet..............................számlaszám
pénzintézet..............................számlaszám
pénzintézet..............................számlaszám
pénzintézet..............................számlaszám
pénzintézet..............................számlaszám
összeg
összeg
összeg
összeg
összeg
A pénzkövetelés jogcíme	A kötelezett neve, lakcíme	A követelés összege	A szerződés (követelés)	
			kelte	lejárati ideje
				
				
				
				
				
8.	Más, jelentősebb értékű - közölni kívánt - vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori
köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladja:
megnevezés........................................azonosító adat
78
......................................................megnevezés........................................azonosító adat
......................................................megnevezés........................................azonosító adat
......................................................megnevezés........................................azonosító adat
......................................................megnevezés........................................azonosító adat
III.	Rész
Ebbe a rovatba kérjük feltüntetni a pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben esetlegesen
fennálló tartozásait
1. Pénzintézettel szemben:
A hitel megnevezése	A tartozás összege	A tartozás	
		kelte	lejárati ideje
			
			
			
			
2.	Magánszemélyekkel szemben (feltéve, ha a hitelező magánszemély írásban hozzájárult e pontban
meghatározott adatai közléséhez):
A hitelező neve, lakcíme	A tartozás összege	A tartozás	
		kelte	lejárati ideje
			
			
			
			
IV.	Rész
Egyéb közlendők
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
1.	Gazdasági társaságban (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű
társaság, részvénytársaság), kooperációs társaságban vagy szövetkezetben fennálló tisztsége (a
társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója) vagy érdekeltsége:
I.
1.	cégbejegyzés száma: .......................................................................................................
2.	gazdasági társaság neve, formája:...................................................................................
3.	székhelye:........................................................................................................................
4.	az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):.............
5.	a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...
6.	a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:..............
7.	nyereségből való részesedése:.............................
8.	a gazdasági társaságban viselt tisztsége:..............
II.
%
%
.%
79
1.	cégbejegyzés száma:.........................................................................................
2.	gazdasági társaság neve, formája:.....................................................................
3.	székhelye:..........................................................................................................
4.	az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
5.	a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..........................................................%
6.	a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.....................................................................%
7.	nyereségből való részesedése:.....................................................................................%
8.	a gazdasági társaságban viselt tisztsége:.........................................................................
III.
1.	cégbejegyzés száma:.........................................................................................
2.	gazdasági társaság neve, formája:.....................................................................
3.	székhelye:..........................................................................................................
4.	az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
5.	a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..........................................................%
6.	a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.....................................................................%
7.	nyereségből való részesedése:.....................................................................................%
8.	a gazdasági társaságban viselt tisztsége:.........................................................................
IV.
1.	cégbejegyzés száma:.........................................................................................
2.	gazdasági társaság neve, formája:.....................................................................
3.	székhelye:..........................................................................................................
4.	az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
5.	a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..........................................................%
6.	a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.....................................................................%
7.	nyereségből való részesedése:.....................................................................................%
8.	a gazdasági társaságban viselt tisztsége:.........................................................................
V.
1.	cégbejegyzés száma:.......................................................................................................
2.	gazdasági társaság neve, formája:...................................................................................
3.	székhelye:........................................................................................................................
4.	az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):.............
5.	a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..........................................................%
6.	a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.....................................................................%
7.	nyereségből való részesedése:.....................................................................................%
8.	a gazdasági társaságban viselt tisztsége:.........................................................................
Kelt:.....................,................év..........................hó...........nap
aláírás
(csak munkáltatónak átadott példányon)
80
5. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
A pályázati eljárás és a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciák
A pályázati eljárás és a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciák:
1.	döntési képesség,
2.	együttműködési képesség,
3.	elemző gondolkodás,
4.	előrelátás,
5.	fegyelmezettség,
6.	felelősségtudat,
7.	határozottság,
8.	igényesség,
9.	integritás,
10.	kommunikáció,
11.	konfliktuskezelés,
12.	kreativitás,
13.	magabiztosság, határozottság,
14.	önállóság,
15.	probléma- és helyzetelemzés,
16.	problémamegoldás,
17.	szakmai ismeretek alkalmazása,
18.	szervező és tervező képesség,
19.	szóbeli, írásbeli kommunikációs készség,
20.	tárgyilagosság.
81
INDOKOLÁS
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alaptörvény önálló cím alatt taglalja a bíróságokra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
E rendelkezések elsősorban a bíróságok szervezetére és igazgatására vonatkoznak, az alapvető
feladatokat és hatásköröket határozzák meg, azonban utalnak a bírák jogállására és javadalmazására
is mint sarkalatos törvényben szabályozandó törvényhozási tárgykörre.
A bíróságok szervezetének és igazgatásának új szabályozása olyan mértékben teszi
szükségessé a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályok megváltoztatását, ami már
szétfeszítené egy módosító törvény kereteit, ezért a bírák jogállásáról és javadalmazásáról is új
törvényt kell alkotni.
Az új törvény megalkotásakor elsődleges cél a meglévő értékek átemelése az új
szabályozásba, és a szükséges változtatásoknak a szabályozáson történő átvezetése közben egyúttal
lehetőség nyílik a megőrzött szabályok pontosítására és újraszerkesztésére is.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)
fejezeti rendje alapvetően megtartja a korábbi szabályozás sorrendiségét azzal, hogy a
vagyonnyilatkozatra vonatkozó rész önálló fejezetként a bírákra vonatkozó szabályok végére, az
ülnökökre vonatkozó fejezet elé kerül.
1.)	A bírói szolgálati viszony létrejöttéről szóló fejezetben kerültek összegyűjtésre a
köztársasági elnök általi kinevezés egyes esetei, a kinevezés feltételei, valamint a pályaalkalmassági
vizsgálat törvényi szintű szabályai.
2.)	A Javaslat önálló fejezetben tartalmazza a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat. A
Javaslat tételes felsorolással összefoglalja, és egyértelműen elhatárolja a pályázat kiírása nélkül, és a
pályázat útján történő álláshely-betöltés eseteit. Lényeges új eleme a szabályozásnak, hogy az OBH
elnöke - központi igazgatási vezetőként, nem munkáltatói jogkört gyakorolva -
létszámgazdálkodási hatásköröket gyakorol. Ennek keretében az OBH elnöke a megüresedő
álláshelyre pályázatot írhat ki vagy annak pályázat nélküli betöltéséről rendelkezhet, az álláshelyet
átcsoportosíthatja, vagy az álláshely betöltéséről való döntést egy évre elhalaszthatja. Az említett
jogkörök a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztása érdekében szükséges intézkedések
megtételét teszik lehetővé.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a pályázati rendszerben történő elbírálással csupán a
köztársasági elnök általi kinevezésre történő kiválasztás történik meg, a kinevezés joga
kizárólagosan a köztársasági elnököt illeti meg. A már kinevezéssel rendelkező bíró esetében az
áthelyezésről kell dönteni, ezzel a jogkörrel az OBH elnöke rendelkezik.
3.)	A Javaslatban külön fejezetet képez a megelőző fejezetekben szereplő intézmények
járulékos kérdéseinek szabályozása, úgy mint a bírói kinevezés tartama, a bíró beosztása,
áthelyezése és kirendelése. Ennek az az oka, hogy a korábbi szabályozás tapasztalataiból kiindulva
értelemzavarónak bizonyult a bírói kinevezés, és az ahhoz kapcsolódó, más esetekben pedig attól
függetlenül is alkalmazott munkáltatói intézkedések együttes megjelenítése (kinevezés és beosztás,
áthelyezés és kirendelés elhatárolása).
82
4.)	A bíró jogairól és kötelezettségeiről szóló fejezet tartalmazza azokat a szabályokat,
amelyeket sem más jogszabály (a Munka Törvénykönyve), sem a Javaslat másik fejezete
(javadalmazás) nem tartalmaz. A bíróra is irányadó és a Munka Törvénykönyvében foglalt
szabályokat a Javaslat - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) megoldását követve - a záró rendelkezések között tartalmazza, a javadalmazás
pedig önálló fejezetet alkot.
5.)	A bíró munkájának értékelése a teljesítmény méréséből és a munkavégzés minőségét
biztosítani hivatott eljárásokból áll. A teljesítmény mérése általánosan alkalmazott,
összehasonlítható adatokat eredményező eljárás, amire a bíróságok leterheltségének, illetve az
egyes bírók munkaterhének vizsgálata és operatív eszközökkel történő befolyásolása érdekében
alapvető szükség van. A tevékenységi kimutatás adatai a bírósági rendszeren belül nyilvánosak, és a
bíró munkája értékelésének alapjául szolgálnak.
6.)	A bíró szolgálati viszonyának szünetelése és megszűnése tárgyában a Javaslat a Bjt.
szabályait veszi át. Lényeges eltérés a korábbiaktól, hogy az Alaptörvénnyel összefüggésben a
felmentési okok között szereplő öregségi nyugdíjkorhatárra, mint felső korhatárra való hivatkozás a
továbbiakban nem egységesen 70 év, hanem a bíró születési évének függvényében a külön
törvényben meghatározott életkorra való rugalmas utalás.
7.)	A Javaslat önálló fejezetben tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlójára és egyes
jogosítványaira vonatkozó szabályokat.
8.)	A Javaslat VIII. Fejezete tartalmazza a bíró fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat.
A szóban forgó szabályokat az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági
eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény építette be a Bjt.-
be; 2011. március 1-jével léptek hatályba. Az azóta eltelt idő még nem szolgált olyan
tapasztalatokkal, amelyek alapján a szabályok módosítása vált volna szükségessé, ezért a Javaslat
érdemi változtatás nélkül átveszi a Bjt.-nek a bíró fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályait.
9.)	A bíró és a munkáltató kártérítési felelősségét a Javaslat a korábbi szabályozással
megegyezően szabályozza.
10.)	A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati jogvitát
kezdeményezhet. A szolgálati jogvitában a szolgálati bíróság, a Javaslat által a szolgálati bíróság
hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
11.)	A személyi nyilvántartásról szóló XI. Fejezet meghatározza azoknak az adatoknak a körét,
amelyek a bírói szolgálati viszony szempontjából jelentőséggel bírnak. Ezeken az adatokon kívül
adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A személyi nyilvántartás más
nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati
viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.
12.)	A Bjt. nem tartalmazta a Legfelsőbb Bíróság elnökének javadalmazására vonatkozó
szabályokat, mert azok korábban - más közjogi méltóságokkal egyetemben - külön törvényben
nyertek elhelyezést (a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000.
évi XXXIX. törvény). A köztársasági elnök javadalmazására vonatkozó szabályok utóbb a
köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényben kerültek
elhelyezésre. Ennek a folyamatnak a részeként a Kúria elnökének javadalmazására vonatkozó
szabályokat a Javaslat tartalmazza. További jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy a
Legfelsőbb Bíróság elnökének javadalmazására vonatkozó szabályokat, amelyek (a volt elnök
83
kivételével) csupán a miniszterelnökre, azon keresztül pedig a köztársasági elnökre vonatkozó
szabályokra való utalásra szorítkoztak, felváltották a Kúria elnökének javadalmazására vonatkozó
sui generis szabályok.
A szabályozás tartalmilag megőrizte a miniszterelnökre, illetve a köztársasági elnökre
vonatkozó szabályokhoz való kötöttséget, és ennek megfelelően a köztársasági elnök jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény szabályait vette alapul. A javadalmazás szabályai
magukban foglalják az illetményre, a juttatásokra, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokat,
de itt kerültek elhelyezésre a Kúria elnökének halála esetére a volt házastársnak, illetve az
örökösnek járó juttatás szabályai is.
A Javaslat XII. Fejezete kiterjed a központi igazgatási vezetők javadalmazására is,
amennyiben azok jogállására a Javaslat irányadó. Ettől eltérő esetben az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt kell alkalmazni.
A Bjt.-nek a bírák javadalmazására vonatkozó szabályaihoz képest a Javaslat lényeges
változást nem tartalmaz. A bíró illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre
és költségtérítésre jogosult. A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A
bíró alapilletményét a szolgálati ideje alapján kell megállapítani. A legalacsonyabb bírói
alapilletményt évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg.
A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
13.)	A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályozás a Bjt.-től eltérően önálló fejezetként a bírákra
vonatkozó szabályok végére, az ülnökökre vonatkozó fejezet elé kerül. Ezzel megszűnik a
vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályoknak a kinevezési folyamatba történő zavaró
közbeékelődése. Vagyonnyilatkozatot nemcsak a kinevezési folyamat részeként, hanem később is
rendszeresen kell tenni, ezért nem indokolt a szabályok olyan elhelyezése, ami ettől eltérő
kötelezettségre enged következtetni. Mivel az ülnöknek csak az ítélkezésben vannak a bíróval
azonos jogai és kötelezettségei, az ülnök ennek megfelelően vagyonnyilatkozatot nem tesz. Ezért a
vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat célszerűen az ülnökökre vonatkozó részt megelőzően
tartalmazza a Javaslat.
14.)	Az Alaptörvény 27. cikkének (2) bekezdése szerint „törvény által meghatározott ügyekben
és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.” Az Alaptörvény tehát fenntartja az
ülnöki rendszert, amelynek az ülnök jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályait a Javaslat
a Záró rendelkezések előtti utolsó fejezetben tartalmazza.
15.)	A Javaslat XV. Fejezete tartalmazza a záró rendelkezéseket. Itt találhatóak a más
jogszabályok (a Munka Törvénykönyve, a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló törvény) megfelelően alkalmazandó szabályaira való utalások, a
felhatalmazó, a hatályba léptető és hatályon kívül helyező, valamint az átmeneti rendelkezések,
továbbá az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazó szakasz. A Javasat az utolsó
szakaszban meghatározza, hogy az Alaptörvény alapján mely részei minősülnek sarkalatosnak.
84
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
A bírói szolgálati viszony létrejötte
Az 1. §-hoz
A Javaslat alapelvi szinten rögzíti a bírói függetlenséget. A bíró függetlensége arra teljed ki,
hogy ítélkező feladatainak ellátása során nem utasítható. A Javaslat számos további alapelvi súlyú
követelményt fogalmaz meg a bíró ítélkező tevékenységével szemben, azonban ezek nem ehelyütt,
hanem a bíró kötelezettségei között kerültek elhelyezésre.
A Javaslat alapelvként rögzíti azt is, hogy a bíró a bírósági szervezet tagja. A bíró
függetlenségét kiegyensúlyozó elv, hogy a bíró ítélkező tevékenységét egy szervezet tagjaként
folytatja. Ennek kiegyensúlyozó szerepe abban nyilvánul meg, hogy a bíró egy többszintű
szervezeti rendszerben működik, a törvények által meghatározott esetekben a társasbíráskodás
keretei között jár el, és a törvények által meghatározott döntésfelülvizsgálati rendszernek alávetve
határoz. További alapelvi jelentőséggel bíró eleme a szabálynak, hogy a bíró szolgálatot teljesít,
azaz az állam igazságszolgáltatási közfeladatát látja el, ítélkező tevékenységével közszolgáltatást
nyújt.
A 2. §-hoz
A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. A bíró mentelmi
jogának felfüggesztése tárgyában a kinevezési jogkör gyakorlója dönt.
Az ülnök mentelmi jogára vonatkozó új szabály a bíró mentelmi jogához képest szűkebb
körben biztosít mentességet. Az új szabályozás tartalmilag megőrzi a korábbi szabályozás elemeit,
azonban formailag nem szorítkozik csupán az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényre
való utalásra.
A 3. §-hoz
A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki. A
kinevezés eseteinek tételes felsorolásával a Javaslat egyértelművé teszi a kinevezés intézményével
kapcsolatban, hogy az a bírói szolgálati viszonyt keletkeztető aktus, megszüntetve ezzel a korábbi
törvény következetlen - és a szakmai szóhasználatba is átment - gyakorlatát, amelyben a szolgálati
viszony keletkezésére utaló kinevezés, valamint a szolgálati viszony ellátásával kapcsolatos egyes
munkáltatói intézkedések elnevezései keveredtek.
A 4. §-hoz
A bírói kinevezés feltételei közül lényeges változás az Alaptörvény nyomán az alsó korhatár
bevezetése, amelyet az Alaptörvény 30 évben határozott meg. Az ügyészek jogállását szabályozó
törvényjavaslat alügyészként nevezi a korábban ügyészségi titkárként nevezett ügyészségi
alkalmazottakat. A Javaslat a bírói kinevezést megelőző szakmai gyakorlattal kapcsolatos
rendelkezések körében átveszi ezt az elnevezést, és átmeneti rendelkezést tartalmaz arról, hogy
alügyészen a 2012. január 1-jét megelőzően ügyészségi titkárként ügyészségi szolgálati viszonyban
álló személyt kell érteni.
85
Az 5. §-hoz
A szakasz a katonai bírókra vonatkozó többletfeltételeket, és a szabadalmi ügyekben eljáró
bírók képesítése tekintetében adható menteségeket tartalmazza.
A 6. §-hoz
Pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére a korábbiakkal megegyező esetekben kerül sor, és
az új törvény megalkotását megelőző időszak tapasztalatai alapján a pályaalkalmassági vizsgálat
rendeleti szintű szabályainak módosítása sem vált szükségessé.
II.	Fejezet
A bírói pályázati eljárás
A 7-8. §-hoz
A bírói álláshelyre - főszabályként - pályázatot kell kiírni. A Javaslat egy helyen,
összegyűjtve tartalmazza azokat az eseteket, amikor a bírói álláshely betöltésére nem pályázat útján
kerül sor.
A 9-10. §-hoz
A pályázat kiírására az OBH elnöke jogosult. A bíróság elnöke értesíti az OBH elnökét az
álláshely megüresedéséről. Az OBH elnöke a központosított létszámgazdálkodási hatásköre
keretében tájékoztatja a bíróság elnökét, hogy a megüresedő bírói álláshely betöltésére, elvonására,
vagy átcsoportosítására kerül sor. Az OBH elnöke - a döntéshez szükséges adatok későbbi
rendelkezésre állása esetén - úgy is dönthet, hogy a fenti határozat meghozatalát legfeljebb egy
évvel elhalasztja.
A pályázat kiírása esetén a felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges
valamennyi feltételt, beleértve azt is, ha a pályázat ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető,
azaz „mozgó” bírói álláshely betöltésére szól.
A 11-13. §-hoz
A Javaslat - eltérően a korábbi szabályozástól - a törvényszéknél alacsonyabb bíróságok
esetében is a bíróság elnökénél rendeli benyújtani a pályázatot. Ennek a pályázati pontrendszert is
érintő megoldásnak az az indoka, hogy az alsóbb fokú bíróság elnökének formálisan is lehetőséget
biztosítson a kiválasztási eljárás eredményének befolyásolására.
Mivel az alsóbb fokú bíróság elnökének a pályázatot rövid határidőn belül továbbítania kell
a törvényszék elnökéhez, a pályázót célszerű rövid úton értesíteni a meghallgatásról. Változás a
korábbiakhoz képest, hogy a pályázónak már a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell pozitív
pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel.
A pályázat elutasítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
A 14—16. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely bíróságok bírói tanácsai hallgatják meg a pályázókat.
Bírói tanács törvényszéki, ítélőtáblái és kúriai szinten működik. A rangsor kialakítása során
figyelembe vehető szempontok köre bővült a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy
86
szolgálati idő tartamával és a betöltendő álláshely szerinti bíróság elnöke általi meghallgatás
eredményével.
A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem
térhet el. A törvényszék és az ítélőtábla elnöke nem bírálja el a pályázatot, csak - a pályázati
rangsorral való egyetértése esetén - továbbítja azt a pályázatot elbíráló OBH elnöknek. A bírói
tanáccsal szemben a törvényszék és az ítélőtábla elnöke rendelkezik azzal a többletjogosítvánnyal,
hogy a pályázati rangsortól eltérő javaslatot tegyen a pályázat elbírálója felé.
A 17-19. §-hoz
A pályázat elbírálója az OBH elnöke vagy - a Kúriára kiírt pályázat esetén - a Kúria elnöke.
A pályázat elbírálója - a javaslattal való egyetértése esetén - a pályázatot a köztársasági
elnökhöz való felterjesztéssel vagy abíró áthelyezésével elbírálja. A javaslattól való eltérés esetén a
pályázat elbírálója döntését részletesen megindokolja az OBT felé. Annak érdekében, hogy az
álláshely betöltését ez ne késleltesse, az indokolási kötelezettség utólagos, és a felterjesztést, a
kinevezést, illetve az áthelyezést nem befolyásolja. Az OBT évente közzéteszi az OBH elnökének
foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos tapasztalatait. Visszaélésszerű joggyakorlás esetén
kezdeményezheti a tisztségtől való megfosztását is.
A kúriai pályázatok tekintetében a Javaslat nem ismétli meg az OBH elnökére vonatkozó
szabályokat, hanem csak az eltéréseket rögzíti.
A 20-21. §-hoz
A Javaslat a meglévő szabályozást hozzáigazítja a pályázat elbírálójának személyéhez, és
rendelkezik a pályázók értesítéséről és az értesítés tartalmáról.
A 22. §-hoz
A Javaslat elvégzi az esküszöveg Alaptörvénnyel összefüggő korrekcióját. Az eskü továbbra
is jelentős állomása a bíróvá válás folyamatának. Az eskütétellel a bíró a bírói hivatás
gyakorlásának alapértékeit vállalja fel. Az eskü elmaradása - az említett alapvető jelentőségénél
fogva - felmentési ok.
III.	Fejezet
A bírói kinevezés tartama, a bíró beosztása, áthelyezése és kirendelése
A 23. §-hoz
A Javaslat fenntartja a határozott idejű első bírói kinevezés és azt követően a határozatlan
idejű bírói kinevezés intézményét. Egyes esetekben nem indokolt a határozott idejű kinevezés
alkalmazása; ezeket az eseteket mint kivételeket a Javaslat egy helyen szabályozza.
A 24-25. §-hoz
A Javaslat szabályozza a határozott időre kinevezett bíró határozatlan időre történő
kinevezésének - ami ismét egy a köztársasági elnök általi kinevezés - eljárási rendjét. A
határozatlan idejű kinevezéshez szükséges a bíró vizsgálata; a teljesítmény-értékelés alapján
kerülhet sor a határozatlan idejű kinevezésre. Ha a teljesítmény értékelése alapjául szolgáló időszak
87
nem elegendő hosszúságú, vagy ha a bíró utólagos vizsgálatának lefolytatása indokolt, ismét
határozott idejű kinevezést kap.
A 26. §-hoz
Az operatív központi igazgatási hatáskörök hangsúlyosabbá válásával a Javaslat az első
kinevezés esetére az OBH elnökét jogosítja fel a bíró beosztására. Ez a jog a későbbiekben a
munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.
A 27-29. §-hoz
A bírák szakmai tapasztalatainak az ítélkező tevékenységen kívüli hasznosítása érdekében a
Javaslat fenntartja az OBH-ba, a Kúriára, illetve az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba beosztott bíró intézményét.
A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét. Ettől eltérően a nemzetközi
szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél betöltendő álláshelyre pályázó bíró bírói
szolgálati viszonyát a pályázat elnyerése esetén meg kell szüntetni, és a bírót ennek érdekében fel
kell menteni akkor is, ha a létesítendő jogviszony ítélkező tevékenységgel jár vagy az
igazságszolgáltatással egyébként összefügg.
A 30. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem alkot önálló bírósági
szervezetet, azaz jogorvoslati fóruma nem kifejezetten és kizárólag közigazgatási és munkaügyi
ügyekben jár el, a felsőbb bíróságokon a közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat ki
kell jelölni.
A büntetőeljárásról szóló törvény tételes rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy mely
ügyekben járnak el kijelölt bírák.
A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró
kúriai bírákat azért kell kijelölni, mert ezzel válik egyértelművé, hogy a közigazgatási és
munkaügyi kollégium tagjai.
A 31—34. §-hoz
A Javaslat - célszerűségi megfontolásból - a törvényszék elnökének hatáskörében tartja a
törvényszék illetékességi területén belüli kirendelés eseteit, azonban a hatékony központi igazgatás
jegyében, az OBH elnökének hatáskörébe kerültek a kirendelés további esetei. A kirendelésre sor
kerülhet a bíró szakmai fejlődésének elősegítése érdekében is, azonban a Javaslatban elsősorban a
bíróságok közötti ügyteher kiegyenlítésének eszközeként jelenik meg. A kirendelés - szemben az
áthelyezéssel - a munkáltató átmeneti jellegű intézkedése, míg az áthelyezés a felek háromoldalú,
végleges joghatással járó megállapodása.
88
IV.	Fejezet
A bírói jogai és kötelezettségei
A 35-38. §-hoz
A bíró jogairól és kötelezettségeiről szóló szakaszok tartalmazzák azokat a szabályokat,
amelyeket sem más jogszabály (a Munka Törvénykönyve), sem a Javaslat másik fejezete
(javadalmazás) nem tartalmaz. A bíró jogai közül itt rögzíti a Javaslat azokat, amelyek a hatékony
munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkoznak.
A bíró kötelezettségei részint alapelvi jellegűek (részrehajlástól mentes, tisztességes és
pártatlan eljárás), részint az eredményes és a szervezeti célokat is előmozdító munkavégzéssel
kapcsolatosak, részint pedig személyi jellegűek.
A 39-42. §-hoz
Az összeférhetetlenség szabályai alapvetően nem változtak a korábbi szabályozáshoz képest,
tehát a politikai elköteleződéstől való mentesség kötelezettségét, meghatározott köztisztségek
ellátásának tilalmát, a gazdasági életben való aktív és felelős közreműködés kizártságát, illetve
egyes kereső foglalkozások mentességét, valamint az együttalkalmazás általános tilalmát
tartalmazzák. Ez utóbbi alól kivételesen továbbra is adható felmentés, azonban a Javaslat az
átmeneti rendelkezések között előírja a korábban e címen adott felmentések felülvizsgálatának
kötelezettségét az OBH elnöke számára.
A 43-46. §-hoz
A bírák nyilatkozattételével, képzésével és az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos
szabályokat a Javaslat tartalmilag nem változtatta meg a korábbi szabályozáshoz képest.
A 47-52. §-hoz
Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény kiegészítette a Bjt.-t, és a bírák tekintetében is lehetővé
tette, hogy a korábbi munkahelyére visszatérő szülő a gyermek hároméves koráig, a
gyermekgondozási ellátás igénybevétele, illetve a fizetés nélküli szabadság után egyoldalú döntése
alapján választhassa a részmunkaidős foglalkoztatást. A bíró munkaidejére vonatkozó szabályokat
és a Bjt. ezen új rendelkezéseit a Javaslat tartalmi változtatás nélkül veszi át.
A más jogállási törvényekben alkalmazott megoldást követve a Javaslat új rendelkezést
tartalmaz arról, hogy fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a
bírónak, ha házastársa külszolgálatot teljesít. A fizetés nélküli szabadság további eseteit a Javaslat a
Munka Törvénykönyvére való utalással oldja meg, mivel azonban a Munka Törvénykönyve a
fizetés nélküli szabadságnak ezt az esetét nem szabályozza, indokolttá vált egy speciálisan erre az
esetre szóló rendelkezés beiktatása a bíró munkaidejére vonatkozó szabályok közé. További új
elemként a Javaslat meghatározza a készenlét és az ügyelet fogalmát.
Az 53-54. §-hoz
A Javaslat továbbra is fenntartja azt a bevált gyakorlatot, hogy a munkáltatói jogkört
gyakorló bírósági elnök engedélye alapján a bíró a munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a
bíróságon.
89
Az 55-56. §-hoz
A bíró szabadságára és a Bíróságok Napjára vonatkozó szabályokat a Javaslat változtatás
nélkül átveszi a Bjt.-ből.
Az 57-64. §-hoz
Mivel a Javaslat a III. Fejezetében általánosságban foglalkozik a beosztással és a bíró
foglalkoztatásához kötődő más intézményekkel, az OBH-ba, a Kúriára, illetve a minisztériumba
beosztott bíró jogállására vonatkozó rendelkezések nem a III. Fejezetben, hanem a bíró jogai és
kötelezettségei között nyertek elhelyezést. Az egyes alcímek gyakorlatilag a beosztott bíróra
vonatkozó sajátos szabályokat gyűjtik össze az adott fejezet mint tematikai egység tekintetében, és
ezt az elrendezést, illetve szabályozási logikát a Javaslat végig következetesen alkalmazza.
A beosztott bírók a Javaslatban meghatározott célból, a beosztás szerinti szervezet
működésének megfelelő jellegű munkát végeznek, azaz igazgatási, jogszabály-előkészítési,
jogegységi, illetve joggyakorlat-elemzési feladatokat látnak el. Bírói tisztségüket megtartják, de
nem ítélkeznek. Bírói szolgálati viszonyuk fennáll, tekintet nélkül a munkavégzés, illetve a
feladatkör jellegére, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló személyére. A beosztott bírót a beosztás
megszűnését követően tényleges bírói álláshelyre kell beosztani.
V.	Fejezet
A bíró munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások
A 65-70. §-hoz
A határozott időre kinevezett bíró értékelését a határozatlan idejű kinevezést megelőzően el
kell végezni. Az elvégzendő vizsgálatok gyakoriságát nem befolyásolja, hogy a bíró határozott vagy
határozatlan idejű kinevezéssel rendelkezik.
A határozatlan időre kinevezett bíró teljesítményének értékelését a Javaslat által
meghatározott időközönként kell elvégezni (rendszeres értékelés), de szükség esetén, illetve a bíró
kérelmére soron kívüli értékelést is kell készíteni. A vizsgálatot mind a bíróság elnöke, mind a
vizsgálandó bíró munkájára szakmai rálátással bíró felettes kollégiumi vezető kezdeményezheti,
elrendelni azonban a törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria elnöke jogosult.
A 71-78. §-hoz
A vizsgálat lefolytatásáért a beosztási hely és a szakterület szerint illetékes kollégiumvezető
felelős. A bírót a munkáltatói jogkör gyakorlója értékeli. A bíró beosztási helye és szakterülete
szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálat kezdeményezőjének,
továbbá járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a
törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégium vezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az
értékelés tervezetét.
A vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét a vizsgálat kezdeményezőjének
értelemszerűen meg kell küldeni. Járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és
munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló
bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének bevonására annak
érdekében kerül sor, hogy a bíró értékelésében egy a bíró másodfokú bíróságaként eljáró bírói
fórumtól független, külső résztvevő is eljárjon. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
vezetője csak esetlegesen találkozik az értékelt bíró határozatai elleni jogorvoslatokkal (ha
90
történetesen az értékelt bíró másodfokaként eljáró törvényszék közigazgatási ügyekben eljáró
bírája), azonban jellemzően erre nem kerül sor, így külső szemlélőként vesz részt a bíró
értékelésében. A regionális kollégium vezetője egyúttal az adott régió közigazgatási és munkaügyi
szakmai fórumának vezetője is, ezért más megfontolásból is célszerű becsatomázni hozzá a bírák
értékelését.
A 79-80. §-hoz
Az értékelés eredménye ellen a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli
(felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az
ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és
munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető
jogorvoslatért a szolgálati bírósághoz fordulhat, amely kétfokú eljárásban bírálja el a jogorvoslatot.
A 81-87. §-hoz
Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke felszólítja a bírót a lemondásra. Ha a bíró
ennek nem tesz eleget, a szolgálati bíróság lefolytatja a szakmai alkalmatlansági eljárást.
Alkalmatlanná nyilvánítás esetén a szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról.
Az alkalmatlanságot kimondó határozat jogerőre emelkedését követően a szolgálati bíróság
haladéktalanul megküldi a határozatot az OBH elnökének a bíró felmentése iránti intézkedések
megtétele érdekében. A bírót ebben az esetben is a köztársasági elnök menti fel.
A fentiektől eltérő intézmény az egészségügyi alkalmatlansági eljárás, amelyben a szakmai
alkalmatlansági eljárás modelljét az egészségügyi vizsgálat eredménye alapján kell alkalmazni. Az
egészségügyi alkalmatlanság megállapítása esetén a bíró a szolgálati viszonya tartamának
függvényében illetményének meghatározott számú többszörösére jogosult (kvázi végkielégítés).
VI.	Fejezet
A bíró szolgálati viszonyának szünetelése és megszűnése
A 88. §-hoz
A bírói függetlenség egyik garanciájaként már említett eset, jelesül a választott politikai
tisztségviselői minőségnek a bírói tisztséggel való összeférhetetlensége szükségessé teszi, hogy a
bíró a szolgálati viszonyából fakadó jogait és kötelezettségeit ne gyakorolhassa, ha országgyűlési,
európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői vagy polgármester választáson jelöltként indul.
A választás esetlegessége miatt nem célszerű a bírói tisztséget önmagában a jelöltségre tekintettel
megszüntetni, elegendő a bírói szolgálati viszony szünetelése, megválasztása esetén azonban a bíró
szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.
A 89-90. §-hoz
A bíró szolgálati viszonya halálával vagy felmentésével szűnik meg, illetve akkor, ha a bíró
a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a vizsgálat eredményeként a
kinevezésre nem alkalmas.
Míg más típusú szolgálati viszonyok esetében a felmentés a szolgálati viszony
megszűnésének csak egyik esete, addig a bírói szolgálati viszony esetében a felmentés a szolgálati
viszonyt megszüntető általános intézkedés; az ehhez vezető okokat sorolja fel a Javaslat a felmentés
eseteinél. Ennek az az oka, hogy a bírót - a kinevezéssel egyezően - kizárólag a köztársasági elnök
91
mentheti fel, ami mint formális közjogi aktus elkülönül a szolgálati viszony megszűnéséhez vezető
tényleges októl, annak természetétől és jogi jellegétől. A felmentési okok köre a korábbiakkal
megegyezik, lényeges változást csak az öregségi nyugdíjkorhatárra, mint felső korhatárra való
rugalmas hivatkozás jelent, amennyiben az nem egységesen 70 év, hanem a bíró születési évének
függvényében a külön törvényben meghatározott életkor.
A 91. §-hoz
A bíró - kérelmére - felmenthető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik
jogosulttá. A rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra való jogosultság esetére a Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a mérlegelési jog nem a munkáltató jogkör gyakorlóját illeti meg, hanem a
bírót, aki kérelmezheti felmentését. A munkáltatói jogkör gyakorlója egészségügyi alkalmatlansági
eljárást kezdeményezhet.
A 92. §-hoz
A bírói szolgálati viszony jogellenesen egyoldalú megszüntetése lényegében azt az esetet
jelöli, amikor a bíró végérvényesen megtagadja a szolgálatteljesítést, és a továbbiakban
munkavégzési kötelezettségének nem tesz eleget.
A 93-94. §-hoz
Az ítélkezés időszerűségének biztosítása, a munkaerővel való gazdálkodás és a nyugdíjba
vonulás miatt megüresedő állás betöltésének tervezhetősége érdekében a Javaslat a munkavégzési
kötelezettség alóli mentesítés időtartamára nézve határozott rendelkezést tartalmaz, amitől a 6
hónapos felmentési idő esetében, és csak lefelé lehet eltérni.
A bírói tisztséggel járó, az ítélkezésen kívüli számos feladat és jogkör indokolja annak külön
rögzítését, hogy mely feladatok ellátását és jogok gyakorlását zárja ki a munkavégzés alóli
mentesítés.
A 95-97. §-hoz
A nevezett szakaszok a bírói szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó további
szabályokat tartalmaznak, amelyeket a Javaslat tartalmi változtatás nélkül vesz át a Bjt.-ből.
A katonai bírói tisztség olyan speciális minőség, hogy mind keletkezésekor, mind
megszűnésekor a hivatásos szolgálati viszonyhoz kapcsolódik. A katonai bírói tisztség
megszűnésekor a katonai bíró bírói szolgálati viszonya megszűnik, és a volt katonai bírót -
kérelmére - pályázat nélkül bíróvá kell kinevezni [8. § (1) bekezdés].
A 98. §-hoz
A bíró szolgálati viszonyának megszűnését a felmentés állapítja meg. Mivel a bírót a
köztársasági elnök menti fel, a hivatkozott rendelkezésből következően a köztársasági elnök
határozatának közzétételét megelőzően a bírói szolgálati viszony megszűnéséhez fűződő
jogkövetkezmények nem állnak be.
92
VII.	Fejezet
A munkáltatói jogkör
A 99-100. §-hoz
Annak ellenére, hogy a Javaslat jogállási tárgyú szabályokat tartalmaz, egyes
rendelkezéseiből, így a munkáltatói jogkörre vonatkozó rendelkezésekből is körvonalazódik a
bírósági szervezet felépítése. Az OBH elnökének központi igazgatási vezetői feladatai között
szerepelnek bizonyos vezetői kinevezések, amelyeket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
szóló törvényjavaslat részletez. A Kúria bírái fölött a munkáltatói jogokat a Kúria elnöke
gyakorolja. Az ítélőtábla szervezeti önállóságát mutatja, hogy bírái fölött a munkáltatói jogokat az
ítélőtábla elnöke gyakorolja. A törvényszék elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat a törvényszék,
a járásbíróság, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái fölött. A két utóbbi tehát a
törvényszék alárendeltségében, a közigazgatási és munkaügyi bíróság önállóan, de a rendes bírósági
rendszerbe tagozódva működik. A törvényszék területén lévő bíróságok közötti kirendelés a
törvényszék elnökének hatáskörébe tartozik. A Javaslat célszerűségi megfontolásból lehetővé teszi
a munkáltatói jogok delegálását az alsóbb bíróságok elnökeire, de kizárólag a törvényszék elnöke
tekintetében.
VIII.	Fejezet
A bíró fegyelmi felelőssége
A 101—104. §-hoz
A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának
szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban első- és másodfokú
szolgálati bíróság jár el. A szolgálati bíróság működésének alapvető szabályainál többféle
összefüggésben is meg kell nevezni bíróságokat; a Javaslat ehelyütt is igazodik az Alaptörvény és a
bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat által alkalmazott elnevezésekhez.
Az Alaptörvény és a Javaslat maga is számos új elnevezést vezet be a bíróságokat illetően.
A Kúria mellett új elnevezés a törvényszék és a járásbíróság, de megemlíthető a közigazgatási és
munkaügyi bíróság is. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat alapján sor
fog kerülni a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területéről szóló törvény átfogó módosítására
is. Ez utóbbi nem sarkalatos törvény. A fentiek miatt célszerű mind a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvényjavaslatban, mind a Javaslatban kerülni az egyes bíróságok név szerint
való megemlítését. Ennek jegyében a Javaslat a Fővárosi ítélőtábla helyett a „Budapest területén
működő ítélőtábla” fordulatot használja, és más helyeken is kiváltja az egyes bíróságok
megnevezését (Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett kiemelt járásbíróságot, Budakömyéki
Bíróság helyett pedig olyan járásbíróságot említve, amelynek székhelye nem az illetékességi
területén helyezkedik el).
A 105-118. §-hoz
Fegyelmi vétségnek minősül, ha a bíró vétkesen a szolgálati viszonyával kapcsolatos
kötelezettségeit megszegi, vagy az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti
vagy veszélyezteti. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a munkáltatói (bírósági vezető esetén a
kinevezési) jogkör gyakorlója jogosult. Ha fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás
van folyamatban, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. Ettől függetlenül az elsőfokú szolgálati
bíróság tanácsa a bírót tisztségéből külön is felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba vagy
93
házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes
kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás
megállapítását gátolná. A Javaslat nem változtat a 3 hónapos szubjektív, és a 3, illetve 1 éves
objektív elévülési határidőkön sem.
A szolgálati bíróság első- és másodfokon is háromfős kijelölt tanácsokban jár el. A fegyelmi
eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi. Új szabálya a Javaslatnak, hogy vizsgálóbiztosként nem
járhat el az érintett bíró beosztásának megfelelő szintnél alacsonyabb szintű bíróság bírája. A
Javaslat a korábbiakkal azonosan rendezi az összeférhetetlenség és a kizárás, valamint az eljáró
tanács, illetve bíróság kijelölésének eseteit.
Eltérés a korábbi szabálytól, hogy a teljes illetményt nem a bírói tisztségből való felmentés
indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől, hanem már annak meghozatalától
vissza kell tartani a határozat jogerőre emelkedéséig.
A 119-130. §-hoz
A vizsgálóbiztos jelentését megalapozó és a szolgálati bíróság eljárása is a szabad bizonyítás
elvén nyugszik. A szolgálati bíróságot a más hatóság vagy bíróság által megállapított tényállás nem
köti, azonban - a polgári peres eljárás mintájára - a szolgálati bíróság tanácsa nem állapíthatja meg,
hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.
A szolgálati bíróság határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót felmenti, vétkesnek
mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a bíróval szemben indult eljárást megszünteti. A
fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: feddés, megrovás, egy
fizetési fokozattal való visszavetés, vezetői tisztségből való felmentés, bírói tisztségből való
felmentés indítványozása.
A szolgálati bíróság hatásköre és a fegyelmi eljárás hatálya a bíró szolgálati viszonyára
teljed ki, tehát a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi
eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben
megszűnt. (Utóbbi esetben a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi vétség elkövetését
megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.)
A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések közül csak az
egyik a vezetői tisztségből való felmentés, így az a szabály, miszerint a fegyelmi büntetés hatálya
alatt álló bíró magasabb bírói beosztásba nem kerülhet, illetve vezetővé nem nevezhető ki, nem
vezethet olyan értelmezéshez, ami szerint fegyelmi büntetés kiszabása esetén a vezető beosztású
bírót automatikusan fel kell menteni a vezetői tisztségéből.
A fegyelmi büntetés hatálya alatt a bírót - a fegyelmi büntetés súlyától függő ideig - nem
lehet magasabb fizetési fokozatba sorolni. A bíró felmentésének esetét leszámítva azonban a bíró
szolgálati ideje a fegyelmi büntetés hatálya alatt is telik. Ezért a fegyelmi büntetéshez fűződő
jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően a bírót a soron következő - ha a
fegyelmi büntetés egy fizetési fokozattal való visszavetés volt, akkor ennek figyelembe vételével -
magasabb fizetési fokozatba kell előresorolni. Az előresoroláshoz szükséges időt a törvény
határozza meg (3 év), a kezdő időpontot pedig a szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával, az
eredeti időponttól számítva kell megállapítani, tehát úgy, mintha fegyelmi büntetés kiszabására nem
került volna sor.
94
IX.	Fejezet
A kártérítési felelősség
A 131-134. §-hoz
A bíró és a munkáltató kártérítési felelősségét a Javaslat a hatályos szabályozással
megegyezően szabályozza.
Az ítélkező munka sajátos jellege és körülményei továbbra is indokolják azon szabály
fenntartását, miszerint a bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettsége szándékos vagy súlyosan
gondatlan megszegésével okozott kárért tartozik a munkáltatónak anyagi felelősséggel. A bíró
felelősségét, a kár bekövetkeztét a munkáltatónak kell bizonyítania, az anyagi felelősség mértékét a
vétkesség fokától függően kell meghatározni. A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség
alapján átvett és az állandó őrizetében vagy a bíró által kizárólagosan használt dolgokban
bekövetkezett kárért a bíró a vétkességére tekintet nélkül felel. A Javaslat egyben meghatározza a
felelősség alóli mentesülés eseteit is.
A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a Javaslat kimondja, hogy a
fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozott kárért való felelősséget a fegyelmi eljárás
keretében, a szolgálati bíróság bírálja el. Egyéb kártérítési ügyekben a munkáltató hoz határozatot,
amely ellen a Javaslat bírói utat biztosít, ebben az esetben azonban a közigazgatási és munkaügyi
bíróság jár el.
A 135-141. §-hoz
A munkáltató kártérítési felelőssége körében a Javaslat főszabályként megállapítja a
munkáltató vétkesség nélküli (objektív) felelősségét, a kimentés eseteit és a bizonyítás sajátos
szabályait.
A kártérítési felelősség a munkáltatót a bíró által a munkahelyére bevitt tárgyaiban
bekövetkezett károkért is terheli. Megtilthatja azonban bizonyos tárgyak bevitelét, vagy előírhatja
azok meghatározott helyen való elhelyezését. Ha a bíró e korlátozó előírásokat megszegi, a kárért a
munkáltató csak szándékos magatartás esetén felel.
A Javaslat részletezi a kár különböző fajtáit (elmaradt jövedelem, dologi kár, nem vagyoni
kár, indokolt költségek), meghatározza a kár kiszámítására vonatkozó szabályokat, a szükséges
feltételek megléte esetén lehetőséget ad kártérítési járadék és általános kártérítés megállapítására.
Új elem a kártérítési szabályok között, hogy a kártérítés kiszámításánál a kár összegéből
nem kell levonni azt az összeget, amelyet a bíró rokkantsága esetén, rendkívüli erőmegfeszítéssel
ért el.
A 142-144. §-hoz
A bíró kártérítési igényének az elismeréséről vagy elutasításáról - az elévülésre vonatkozó
sajátos szabályokat is figyelembe véve - a munkáltató dönt, a döntés ellen a Javaslat szerint a bíró
ugyancsak a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.
95
X.	Fejezet
A bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita
A 145-146. §-hoz
A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati jogvitát
kezdeményezhet. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntése
ellen jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének a kialakítására
irányadó jogszabályokat megsértette.
A szolgálati jogvitában a szolgálati bíróság, a Javaslat által a szolgálati bíróság hatáskörébe
nem utalt szolgálati jogvitában pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
XI.	Fejezet
A személyi nyilvántartás
A 147-149. §-hoz
A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bűnügyi nyilvántartó szerv
által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a személyi
adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról és a vezetői
kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, a szervezett kötelező képzésekre és
a fakultatív képzésekre vonatkozó adatokat, valamint az azokon való részvételt igazoló okiratokat,
az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a
kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. Ezeken az adatokon kívül adatszerzés nem végezhető,
ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat
köteles haladéktalanul bejelenteni.
A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el. A személyi
nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. A személyi nyilvántartást a bíró
szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.
XII.	Fejezet
A bírák javadalmazása
A 150-160. §-hoz
A Kúria elnökére vonatkozó szabályokat nem az egyes elemeknél elszórtan, hanem a
tisztséghez kötötten, egy helyen tartalmazza a Javaslat. Ennek az az oka, hogy a Kúria elnökét
megillető illetmény számítási módja, illetve az őt megillető juttatások nem feleltethetők meg a
bírókra vonatkozó általános szabályoknak.
A Kúria elnökének illetményét a más közjogi méltóságokkal való egyezőség céljából nem a
bírói alapilletmény, hanem a köztisztviselői illetményalap szorzataként határozza meg a Javaslat. A
Kúria elnöke elnöki rezidencia, személyi és hivatali célú személygépkocsi használatára,
térítésmentes rádiótelefon- és internethasználatra, valamint szintén térítésmentes egészségügyi
ellátás igénybe vételére jogosult. A Kúria elnöke hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és
ellátmányként költségtérítésre jogosult. A Kúria elnöke - hivatalos és magánprogramokra is
kiterjedően - személyi védelemre jogosult. A Kúria elnöke jogosult a Kormány központi
üdülőjének használatára.
96
A Kúria elnökének halála esetén özvegyét vagy örökösét a Kúria elnöke hathavi
tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A Kúria elnökének egyes juttatások (illetmény, gépkocsi-használat, titkárság) az elnöki
tisztség megszűnése után is járnak, azonban ezek részben feltételhez kötöttek, részben különböző
korlátozások alá esnek.
A 161-162. §-hoz
A Kúria elnökhelyettesére vonatkozó szabályok korábban elszórtan, a bírákra vonatkozó
szabályozás megfelelő helyein szerepeltek a Bjt.-ben. A szabályozási szükségletet kielégítette a
szabályozásnak ez a módja, azonban a Kúria elnökére vonatkozó szabályok formailag egységes
megjelenítése indokolttá tette a Kúria elnökhelyettesére vonatkozó szabályok hasonlóan önálló
szerkezeti egységbe való összegyűjtését.
A 163-165. §-hoz
Az OBH elnöke új elemként jelenik meg a Javaslatban. Mivel az OBH elnöke bíró, a reá
vonatkozó szabályok szerkesztésére és elhelyezésére a Kúria elnökhelyettesénél alkalmazott
szabályozási elvek voltak irányadóak.
Mivel az OBH elnökét az Országgyűlés 9 évre választja, azonban az Alaptörvényben a
Kúria elnökének biztosított, a felső korhatár alóli kivétel rá nem irányadó, ezért előfordulhat, hogy
az OBH elnökének bírói tisztsége megszűnik, miközben OBH elnöki tisztsége megmarad. A
Javaslat erre az esetre külön szabállyal rendezi a javadalmazás kérdését. Mivel az OBH elnökének
bírói szolgálati viszonya ebben az esetben megszűnik, az utaló szabály folytán alkalmazandó
státustörvény pedig állami vezetői jogállást nem biztosít számára, illetményét a továbbiakban
tiszteletdíjnak nevezi a Javaslat; egyebekben kisegítő szabályként a bírák jogállására vonatkozó
szabályokat rendeli alkalmazni, mert korábbi bírói szolgálati viszonyával ez biztosítja az
összhangot.
A 166-168. §-hoz
Az OBH elnökhelyettesét megillető illetményre és juttatásokra vonatkozó szabályokat
szintén önálló cím alatt tartalmazza a Javaslat. Mivel az OBH elnökhelyettese eleve lehet bíró is
(például az általános helyettes), és nem bíró is (például informatikai, gazdasági, személyügyi stb.
helyettes), a Javaslat mindkét eshetőségről külön rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az OBH
elnökhelyettese igazságügyi alkalmazott, akkor jogállására és javadalmazására az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alkalmazandó.
A 169-170. §-hoz
A hivatkozott szakaszok a Bjt.-ben szabályozott szakmai és igazgatási felsővezetőkre
vonatkozó közös szabályokat tartalmazzák (címhasználat, költségvetés, adatközlés, visszatérítés).
A 171-176. §-hoz
A bíró illetményre, különjuttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult. A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási és a
vezetői pótlék alapilletmény jellegű. A bíró alapilletményét a szolgálati ideje alapján kell
megállapítani. A legalacsonyabb bírói alapilletményt évenként az állami költségvetésről szóló
törvényben az Országgyűlés állapítja meg. A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után
97
eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A bírót - kiváló munkavégzés esetén - a bírói tisztségének
fennállása alatt két alkalommal eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni.
A 177-179. §-hoz
A járásbírósági bíró, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, a törvényszéki bíró, az
ítélőtábla bírája, valamint a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege az
1. fizetési fokozat összegének a járásbírósági bírónál 10, a közigazgatási és munkaügyi bírósági
bírónál 15, a törvényszéki bírónál 20, az ítélőtábla bírájánál 40, a Kúria bírájánál 60 százaléka.
Kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az adott
bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OBT a járásbírósági,
valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró részére „címzetes törvényszéki bíró”, a
törvényszéki bíró részére „címzetes táblabíró”, az ítélőtábla bírája részére „címzetes kúriai bíró”
címet adományozhat. A cím adományozásával a címzetes törvényszéki bíró az 1. fizetési fokozat
összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes kúriai bíró az 50
százalékát kitevő összegre jogosult.
Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekből alacsonyabb bírói beosztásba
helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is jogosult.
A 180-182. §-hoz
A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni. A
Javaslat 3. melléklete a korábbi szabályozással arányaiban megegyezően tartalmazza a vezetői
pótlékot azzal, hogy a melléklet kiegészül a törvényszék kollégiumvezető-helyettesével.
A Javaslat új fogalomként bevezeti a „kiemelt járásbíróságot”, amelyet a vezetői pótlék
összegének a megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a kiemelt járásbíróság elnöke és
elnökhelyettese a törvényszék elnökével és elnökhelyettesével, csoportvezetője a nagyobb
járásbíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos
beosztásúnak minősül. A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járásbíróságnak
minősül az a járásbíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok esetében a Javaslat nem alkalmazza a „kiemelt
közigazgatási és munkaügyi bíróság” fordulatot, de az 50 fős engedélyezett bírói létszám ebben az
esetben is irányadó. Ugyanez igaz a nagyobb és a kisebb járásbíróságok elhatárolásának a
közigazgatási és munkaügyi bíróságok esetén való alkalmazására is.
A 183-184. §-hoz
A Javaslat változatlanul átemeli a Bjt.-nek az idegennyelv-ismereti pótlékra vonatkozó
szabályait. A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a
munkáltatója rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét
igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
A 185-186. §-hoz
A bíró - különjuttatásként - minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult.
98
A 187. §-hoz
A bíró cafetéria-juttatásként - választása szerint - a külön jogszabályokban felsorolt
juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. A bírót megillető cafetéria-juttatás
éves összegét az OBH elnöke határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési
fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti
összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz
kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
A 188. §-hoz
A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult. A
jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után
négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.
A 189. §-hoz
A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet
esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50
százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon
teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.
A 190-192. §-hoz
Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki,
ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a
közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra
jogosult.
A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére
- napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20 százaléka
illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele
jár.
A 193-197. §-hoz
A Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a bíró részére a bíróságok éves
költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatásokat adjanak, így különösen
lakásépítési és lakásvásárlási támogatást, lakhatási és albérleti díj hozzájárulást, letelepedési
segélyt, a más településre költözés költségeihez való hozzájárulást, szociális és temetési segélyt,
családalapítási támogatást, tanulmányi ösztöndíjat, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási
támogatást, valamint illetményelőleget. A Javaslat ezek közül a készfizető kezességet szabályozza
részletesen, átvéve a Bjt. erre vonatkozó szabályait.
A 198. §-hoz
A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel
alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett
adományozható.
99
A 199-200. §-hoz
A hivatkozott szakaszok a Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíróra
vonatkozó eltérő rendelkezéseket tartalmazzák. A Bjt. szabályaihoz képesti eltérés, hogy a
minisztériumba beosztott bíró túlmunkájáért megállapítható szabadidő-átalányra a Javaslat szerint
már nem a köztisztviselőkre, hanem a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. Ez nem csupán a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
hatályba lépésével összefüggő szóhasználatbeli különbséget takar, ugyanis a köztisztviselőkre és a
kormánytisztviselőkre ebben a tekintetben eltérő szabályok vonatkoznak. Míg a köztisztviselők
esetében a rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet, aminek fejében a
rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi húsz
munkanap szabadidő-átalány állapítható meg, addig a kormánytisztviselők esetében a rendkívüli
munkavégzés időtartama évente legfeljebb kettőszáz óra lehet, és a megállapítható szabadidő-
átalány legfeljebb évi huszonöt munkanap.
XIII.	Fejezet
V	agyonnyilatkozat
A 201-207. §-hoz
Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet
tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró vagyonnyilatkozatot tesz,
továbbá háromévenként számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest
bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi forrásairól. A bíró a vele közös
háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön
vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az eskü letételét megelőzően, ezt követően a
kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni, azonban a
munkáltatói jogkör gyakorlója ettől az időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére
kötelezheti a bírót, ha a vagyoni helyzetére vonatkozóan olyan bejelentést tesznek, amely szerint
alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által
ismert más törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
A 208-211. §-hoz
A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója összeveti a legutolsó
vagyonnyilatkozattal. Ha a vagyongyarapodásra a bírónak a szolgálati viszonyából vagy a
munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a
munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzési eljárást kezdeményez az OBT-nál. Az OBT az ellenőrzési
eljárás megállapításait közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A bírót fel kell menteni, ha a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a
vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan
valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére
felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja. Ha a bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését
vitatja, jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.
A 212-215. §-hoz
A Kúria elnöke és az OBH elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül a
vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát zárt borítékban átadja az
Országgyűlés elnökének. A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján
az Országgyűlést kell érteni. A Kúria elnökének és az OBH elnökének vagyonnyilatkozata - az
azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
100
A vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba és
a minisztériumba beosztott bíróra is azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az
OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter.
XIV.	Fejezet
Az ülnök jogállása és javadalmazása
A 216—218. §-hoz
Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező
magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a
társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik. Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai
tevékenységet nem folytathat. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a
bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények
tantestületei jelölik. A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai jelölik. A közigazgatási és munkaügyi
bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.
A 219-221. §-hoz
Az OBH elnöke megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.
Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki. A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye
szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a
törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei
jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.
A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti
települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei
választják meg. A fentiek alól kivételt képez a Budakömyéki Bíróság, amelynek elnevezését a
Javaslat körülírással váltja ki: olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi
területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei közgyűlés és megyei
kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.
Az ülnökök megbízatása 4 évre szól. Az ülnöki rendszer működésének folyamatosságát a
Javaslat oly módon biztosítja, hogy a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új
ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le. Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági
elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök
megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le.
A gyakorlati tapasztalatok alapján számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy az
ülnökválasztás eredményeként csak annyi ülnök megválasztására kerül sor, amennyi nem képes az
ülnökökkel eljáró bírósági tanácsok megfelelő működését biztosítani. A Javaslat ezt azzal oldja
meg, hogy ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök
megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a
törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is
elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik. Ezen túlmenően a
Javaslat tartalmilag megőrzi a Bjt. kisegítő szabályát is: ha a megválasztott ülnökök száma nem éri
el az OBH elnöke által megállapított létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági
elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását.
101
A 222-225. §-hoz
A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz. Az
ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.
A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati
viszonyban és szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki
működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg. Az említett jogviszonyokban nem álló, vagy
az ülnöki működése idejére munkabérben nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj
mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső
összegének a 25 százaléka.
XV.	Fejezet
Záró rendelkezések
A 226. §-hoz
A Javaslat néhány helyen merev hivatkozással utal a Munka Törvénykönyvére, ezen
túlmenően azonban - a Bjt.-ben alkalmazott megoldáshoz hasonlóan - a Záró rendelkezések között,
összegyűjtve találhatóak a Munka Törvénykönyvének megfelelően alkalmazandó szabályai.
A 227. §-hoz
A katonai bíró egyúttal a Magyar Honvédség hivatásos tisztje is, azonban szolgálatát a bírói
tisztsége megszűnéséig a bírósági szervezetnél teljesíti. Ebből következően nem hagyhatóak
figyelmen kívül a bíróra mint hivatásos állományba tartozó személyre vonatkozó szabályok sem.
A 228. §-hoz
Az Alaptörvény 9. cikkének (3) bekezdése sorolja fel a köztársasági elnök azon hatásköreit,
amelyeket miniszteri ellenjegyzés nélkül gyakorol, míg a köztársasági elnök további
intézkedéseihez és döntéseihez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény azonban
rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez
ellenjegyzés nem szükséges.
A bírák kinevezéséhez nem szükséges ellenjegyzés, azonban a Javaslat más hatáskörökkel is
felruházza a köztársasági elnököt, amelyekről viszont az Alaptörvény nem tesz említést. Mivel
ezekben az esetekben (mentelmi jog felfüggesztése, felmentés egyes szakmai követelmények alól a
szabadalmi ügyekben eljáró bírók esetében, a bíró felmentése, az ülnökválasztás kitűzése) sem
célszerű a köztársasági elnöki döntést ellenjegyzéshez kötni, a Javaslat külön rendelkezik annak
szükségtelenségéről.
A 229. §-hoz
A szakasz felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz mind a Kormány, mind az igazságügyért
felelős miniszter számára rendeletalkotásra.
102
A 230. §-hoz
A Javaslat a hatályba lépés időpontjaként 2012. január 1-jét jelöli meg, azonban bizonyos
rendelkezései - más jogszabályok későbbi hatályba lépéséhez igazítottan - szintén később lépnek
hatályba.
Mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróságok csak 2013. január 1-jével kezdik meg
működésüket, a közigazgatási és munkaügyi bíró beosztási pótlékára, valamint a közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumvezető vezetői pótlékára vonatkozó szabályok is csak 2013. január
1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat európai uniós jognak való megfelelésről szóló szakasza utal a
BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött
felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló,
2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvre, ami azonban csak 2012. március 8. napján lép
hatályba, ezért az erre utaló szabály is csak 2012. március 8. napján lép hatályba.
A 231. §-hoz
A szakasz a hatálybalépést megelőzően hivatalt betöltött volt legfelsőbb bírósági elnöknek a
korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásaival kapcsolatos átmeneti rendelkezést
tartalmaz.
A 232. §-hoz
Nemcsak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket 2013. január 1-
jével, hanem ehhez az időponthoz kötődik a városi és kerületi bíróságok járásbírósággá való
átalakítása is. A szóban forgó bíróságoknak a Javaslatban való gyakori előfordulásából következően
szükség lett volna egy teljes törvényre 2012. december 31. napjáig, amelynek fogalomhasználata a
hatályba lépéskor ténylegesen meglévő munkaügyi bíróságra, valamint városi, illetve kerületi
bíróságra szorítkozik, és egy teljes törvényre 2013. január 1-je után, immáron a közigazgatási és
munkaügyi bíróságot, valamint a járásbíróságot nevesítő terminológiával. Ezt a körülményes
megoldást váltja ki a Javaslat - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslattal
egyező megoldást alkalmazva - átmeneti rendelkezés beiktatásával.
2012. január 1-jével az ügyészségi titkár megnevezés megszűnik, helyette az alügyész
elnevezést kell alkalmazni. Ez csak formális, az elnevezésben megmutatkozó, de a jogállást nem
érintő változás, ami azonban átmeneti rendelkezés beépítését igényli a bírói kinevezés feltételeire
vonatkozó szabályok alkalmazhatósága miatt.
A 233. §-hoz
A szakasz a hivatkozott szervek közötti jogutódlással kapcsolatos átmeneti rendelkezést
tartalmaz.
A 234. §-hoz
A Bjt. 2012. január 1. napján hatályba léptetni tervezett új 138. §-a a Bjt.-nek az egyes
jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXXII.
törvénnyel megállapított rendelkezéseit bizonyos eltérésekkel rendelte alkalmazni a felső korhatárt
2013. január 1-jét megelőzően betöltött bírák esetében. Mivel a Bjt. ezen átmeneti szabályai a Bjt.
hatályon kívül helyezése miatt nem léphetnének hatályba, szükséges azok átemelése a Javaslatba.
103
A 235-236. §-hoz
A hivatkozott szakaszok további munkaügyi tárgyú átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.
A 237. §-hoz
A szakasz az Európai Unió jogának való megfelelésről szóló jogharmonizációs záradékot
tartalmazza.
A 238. §-hoz
A szakasz a Bjt. hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 239. §-hoz
A szakasz meghatározza, hogy a Javaslat mely részei vagy rendelkezései minősülnek az
Alaptörvény szerint sarkalatosnak.
Tekintettel arra, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek mind a
jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban elterjedt rövid megjelölése a „Bjt.”, a Javaslat a
hagyományos rövid megjelölés megtartásáról rendelkezik.