﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4745. számú
törvényj avaslat
az ügyészségről
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi... törvény
az ügyészségről
I.	fejezet
Általános rendelkezések
1§
(1)	Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam
büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; irányítja,
felügyeli, illetve elvégzi a vádat előkészítő nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági
eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(2)	Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában,
hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben
meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként
nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv
az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi
szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést
nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali
ügyészi intézkedésre van szükség.
2- §
(1)	Az 1. §-ban megjelölt feladatok teljesítése érdekében az ügyészség
a)	a büntetőeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: büntetőeljárási
törvény) meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);
b)	felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a
törvény rendelkezéseit megtartva végezze (nyomozás feletti felügyelet);
c)	törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással
összefüggésben;
d)	közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági
eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára
biztosított jogorvoslati jogokat;
e)	törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az
intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és azt korlátozó eljárási kényszer-intézkedések,
az utógondozás, valamint a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás
végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a
büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;
f)	közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen
alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és
gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban);
g)	elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát
intéző szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák;
2
h)	kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett
bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás
különös szabályainak betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a
kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges
gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében;
i)	ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és
nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat;
j) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos
feladatokat;
k) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése
miatt indított perekben való képviseletet.
(2) A törvényben meghatározott feladatokat a legfőbb ügyész közvetlenül vagy az
illetékes ügyész útján látja el.
3.§
(1)	Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos
szervezet.
(2)	Az ügyészség az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait a
döntésért felelős ügyészségi alkalmazott személyének megállapítását biztosító, alá-
fölérendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi.
(3)	A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely
meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.
(4)	Az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit csak
törvény állapíthatja meg.
(5)	A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos
mentelmi jog illeti meg.
(6)	A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos
eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az
Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog
megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
(7)	Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt,
mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.
4-§
(1)	Mindenki köteles biztosítani, hogy az ügyészek a részükre jogszabályban
megállapított jogokat akadálytalanul gyakorolhassák.
(2)	Ha törvény az ügyésznek utasítási jogkört biztosít, az utasított szervek az
utasításnak kötelesek eleget tenni.
3
(3)	Az ügyész feladat- és hatásköreinek ellátása során a bíróságok és más bíróságon
kívüli jogalkalmazó szervek eljárásaiban keletkezett iratokba, az általuk vezetett
nyilvántartásokba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból
adatszolgáltatást kérhet. Adatok és iratok szolgáltatása érdekében az ügyész más közhatalmat
gyakorló szerveket, gazdálkodó és más szervezeteket megkereshet. A megkeresett szerv
vezetője a megkeresésnek az ügyész által megjelölt határidőben köteles eleget tenni. Adatok
és iratok büntetőeljárás során történő beszerzésére a büntetőeljárási törvény rendelkezései az
irányadók.
(4)	Az ügyész eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló
területre, helyiségbe - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként
nem rendelkezik - igazolványa felmutatásával beléphet.
(5)	Az ügyész szakértőt vehet igénybe, ha különleges szakértelemre is szükség van az
ügy megítélése szempontjából bizonyítandó tény megállapításához.
5-§
(1)	Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt
jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési,
illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési eljárást is kezdeményez. A
kezdeményezés címzettje érdemi döntésének egy példányát köteles az ügyésznek
haladéktalanul megküldeni.
(2)	Az ügyész elbírálja a hatósági határozat, intézkedés, jogszabálysértő mulasztás
ellen hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, jogsértésre utaló jelzéseket (a
továbbiakban együtt: kérelem). Amennyiben a hozzá intézett kérelem vizsgálatára nincs
hatásköre, gondoskodik annak áttételéről a hatáskörrel rendelkező szervhez.
(3)	Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja.
A kérelmező a felülvizsgálat érdekében - az állásfoglalás kézbesítésétől számított - 8 napon
belül a felettes ügyészséghez fordulhat, ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(4)	Ha törvény másként nem rendelkezik, a kérelem érdemi elbírálása mellőzhető, ha
azt nem határidőben, vagy nem a jogosult terjesztette elő, vagy a kérelmet változatlan
tényállás mellett az ügyészség már korábban elbírálta, továbbá ha a kérelmet a sérelmezett
határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a végrehajtás elrendelésétől számított egy éven túl
nyújtják be. Az elbírálás mellőzéséről és annak okáról a kérelmezőt tájékoztatni kell.
6.	§
(1)	Az ügyészség a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogköreit a legfőbb ügyész gyakorolja.
(2)	A legfőbb ügyész összeállítja az ügyészség költségvetésére vonatkozó javaslatát és
a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját, és azt a Kormány a központi
költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként változtatás
nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek.
4
7.§
(1)	Az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak munkájuk során és magatartásukban
az Alaptörvényt és a jogszabályokat kötelesek megtartani.
(2)	Az ügyészek a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és
méltányosan járnak el, ügyészi kötelezettségeiket legjobb szaktudásuk szerint teljesítik. E
körben az ügyész
a)	a tisztességes és hatékony bűnüldözés megvalósítása, a jogsértések
megelőzése, a törvényesség biztosítása és az emberi jogok védelme érdekében nemzeti és
nemzetközi szinten együttműködik a bíróságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a büntető
jogszabályok végrehajtásában közreműködő egyéb szervekkel, a bűnmegelőzést szolgáló
kormányzati, közigazgatási és más szervekkel, a tudomány képviselőivel, a védőkkel, ügyvédi
kamarákkal, jogvédő szervezetekkel;
b)	az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával, a jogi előírásoknak
megfelelően és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében teljesíti más államok ügyészi
szerveinek vagy más bűnüldöző hatóságainak megkereséseit;
c)	az arra jogosult szerveknek adott tájékoztatás, vélemény adása során
tárgyilagos és szakszerű véleményt ad;
d)	mérlegelési jogkörét pártatlanul, méltányosan, a törvények megtartása
mellett, külső befolyástól mentesen gyakorolja.
(3)	Az ügyész
a)	nem lehet olyan szervezet tagja, amely törvénysértő tevékenységet folytat;
b)	elfogultságot jelent be minden olyan ügyben, amelyhez személyes érdeke
fűződik;
c)	nem kérhet és nem fogadhat el ajándékot, adományt és egyéb előnyt
tevékenységével kapcsolatban;
d)	nem élhet vissza hivatali tekintélyével;
e)	magánéletében is a hivatásához méltó magatartást tanúsít.
II.	fejezet
Az ügyészség szervezete és működése, az ügyészek jogállása
8.	§
(1)	Magyarország ügyészi szervei:
a)	a Legfőbb Ügyészség,
b)	a fellebbviteli főügyészségek,
c)	a főügyészségek,
d)	a járási ügyészségek.
(2)	Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok
ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.
5
(3)	Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét - törvényi keretek között -
a legfőbb ügyész utasítással szabályozza.
(4)	A legfőbb ügyészi utasítást az ügyészség hivatalos lapjában, az Ügyészségi
Közlönyben, valamint a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
9-§
(1)	A Legfőbb Ügyészség önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési
szerv; jogi személy.
(2)	A Legfőbb Ügyészséget a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyészséget
fellebbviteli főügyész, a főügyészséget főügyész, a járási ügyészséget vezető ügyész vezeti.
(3)	A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a legfőbb ügyészségi
főosztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész az ügyészségek működésének,
szakmai tevékenységének, a szakágak együttműködésének segítésére körlevelet adhat ki. A
legfőbb ügyészi, a legfőbb ügyész helyettesi és a főosztályvezető ügyészi körlevelet az
Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni.
10. §
(1)	Az ügyészség tudományos és kutató intézménye az Országos Kriminológiai
Intézet, amely a bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntető-
jogtudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése céljából működik.
(2)	Az Országos Kriminológiai Intézetre vonatkozó szabályokat legfőbb ügyészi
utasítás határozza meg.
11.	§
(1)	Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(2)	A legfőbb ügyész
a)	tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint a Kúria
teljes ülésein;
b)	bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség
hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjai
közreműködését - szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve - az országos vezető
egyetértésével igénybe veheti;
c)	a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntetőügyekben
hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében
jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához;
d)	jogegységi eljárást kezdeményezhet a Kúria előtt, illetve a Kúria előtti
jogegységi eljárásban gyakorolja törvényben meghatározott jogkörét;
e)	indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi
jog felfüggesztését, illetve ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy
hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását;
6
f)	a büntetőeljárási törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyekben az
eljárás ésszerű időn belül való, illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett dönt arról,
hogy az ügyész melyik bíróság előtt emeljen vádat;
g)	jogszabály tervezetére - kivéve az önkormányzati rendelet tervezetét -
véleményt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabályok tervezetére
véleményt nyilvánít;
h)	törvény kezdeményezésére, illetve rendelet és közjogi szervezetszabályozó
eszköz kibocsátására jogosult szervnél jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályzó eszköz
alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja;
i)	alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az ügyész
részvételével folyó egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak, illetve bírói döntésnek az
Alaptörvénnyel való összhangja biztosítása érdekében;
j) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál jogszabály nemzetközi
szerződésbe ütközésének vizsgálatát;
k) a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése
érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél
kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az
eljárásban nem vesz részt. A legfőbb ügyész véleményét, amely a Kúriát nem köti, az
eljárásban részt vevő felekkel közölni kell.
(3)	Ha a legfőbb ügyész az intézkedésben akadályoztatva van, vagy a legfőbb ügyészi
tisztség nincs betöltve, jogkörét az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész helyettes gyakorolja.
12.	§
(1)	Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak
a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat.
(2)	Az ügyészi szervek közül
a)	a Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket,
b)	a főügyészség a járási és a járási szintű ügyészségeket
irányítja.
(3)	Felettes ügyészség
a)	a Legfőbb Ügyészség az összes ügyészi szerv;
b)	a főügyészség a megye (főváros) területén működő járási ügyészségek
tekintetében.
(4)	Ha jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik, felettes
ügyész
a)	a Legfőbb Ügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes,
továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a más vezető
beosztású ügyész;
b)	a fellebbviteli főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes,
a fellebbviteli főügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra
7
jogosult - a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a fellebbviteli főügyészhelyettes és a fellebbviteli
főügyészség osztályvezető ügyésze;
c)	a főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főügyész,
továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Legfőbb Ügyészség
ügyésze, a főügyészhelyettes és a főügyészségi osztályvezető (csoportvezető) ügyész;
d)	a járási ügyészségen: a c) pontban említett ügyész, valamint a vezető ügyész,
továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a főügyészségi
ügyész és a vezetőhelyettes ügyész, illetve az osztályvezető ügyész és a csoportvezető ügyész.
13.	§
(1)	A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy
elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más - alárendelt - ügyészt
jelölhet ki.
(2)	Ha a Legfőbb Ügyészségnek a 12. § (4) bekezdésének a) pontjában megjelölt
ügyésze a járási ügyészt utasítja vagy attól valamely ügy elintézését elvonja, erről a felettes
főügyészt (főügyészséget) egyidejűleg tájékoztatja.
(3)	Az utasítás végrehajtása során az utasítottnak a közvetlen felettesét tájékoztatnia
kell, ha az utasítást nem tőle kapta, kivéve, ha az utasítás olyan ügyben történt, amelynek az
intézéséből a közvetlen felettest kizárták.
14.	§
(1)	Az ügyészi szerv vezetője
a)	a költségvetési keretek között gondoskodik az ügyészség működéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételekről;
b)	gyakorolja a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak
jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói
jogköröket;
c)	a legfőbb ügyész utasításában meghatározott kivételekkel irányítja az
ügyészség gazdálkodási tevékenységét;
d)	ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
e)	gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról;
f)	irányítja és ellenőrzi az alárendelt vezető ügyészek igazgatási tevékenységét;
g)	biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását;
h)	felelős az ügyészségek működésével kapcsolatban törvényben előírt
személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt - személyes adatokat nem
tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért;
i)	gondoskodik az ügyészség ügyfélfogadási idejének az ügyészség honlapján
történő közzétételéről;
j) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy legfőbb
ügyészi utasítás a feladatkörébe utal.
(2)	Az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatköröket - a járási ügyészségek
tekintetében - a főügyész gyakorolja.
8
15.	§
(1)	Az ügyészi feladatokat az ügyészek mellett - nem teljes ügyészi jogkört gyakorló -
alügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi megbízottak is végzik, munkájukat más
ügyészségi alkalmazottak (tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak) segítik.
(2)	Az ügyészi jogkörben eljáró alügyészt és ügyészségi fogalmazót az eljárási
cselekménye tekintetében - a 21. § (3) bekezdésében meghatározott körben - az ügyész
kötelezettségei terhelik, és az ügyésszel azonos jogok illetik meg.
III.	fejezet
Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége
16.	§
(1)	Az ügyész köteles biztosítani
a)	minden, a hivatali tevékenysége során tudomására jutott bűncselekmény
következetes üldözését; továbbá
b)	hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne
fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy
zaklatás ne éljen.
(2)	A bűnözés elleni küzdelem érdekében az ügyész összehangolt intézkedéseket
kezdeményezhet a nyomozó hatóságoknál, illetve más érdekelt szerveknél.
1.	Az ügyész feladatai a nyomozással és a vádemeléssel kapcsolatban
17.	§
(1)	Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett
a)	nyomozást végeztet;
b)	felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; illetve
c)	a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben a nyomozást maga
végzi.
(2)	A nyomozás során az ügyész a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb
lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás elvégzendő feladatairól. A
nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett
intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért felelős.
(3)	A nyomozás feletti felügyelet keretében az ügyész a törvényben meghatározott
jogkörei felhasználásával minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a
nyomozó hatóság az önálló nyomozását törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a
vádemelés kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse. így különösen
9
a)	megvizsgálhatja és megváltoztathatja a nyomozó hatóság határozatait és a
nyomozás során tett intézkedéseit, az esetleges jogsértés kiküszöbölése iránt haladéktalanul
intézkedik;
b)	a nyomozó hatóságot a nyomozással kapcsolatban utasíthatja, az
utasításának végrehajtását ellenőrzi;
c)	elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati
kérelmeket.
(4)	Az ügyész gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárás
résztvevőinek jogai érvényesüljenek.
18.	§
(1)	Az ügyészségi nyomozás elrendeléséig - a rendőrségi törvényben meghatározott
okokból és szabályok szerint - titokban információ gyűjthető. Ahol a rendőrségi törvény a
titkos információgyűjtés körében a rendőri szerv, vagy annak vezetője számára állapít meg
jogokat és kötelezettségeket, ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet, vagy annak
vezetőjét kell érteni.
(2)	Ha a rendőrségi törvény a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő,
az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja.
(3)	Az ügyész (felettes ügyész) a titkos információgyűjtés elvégzése érdekében - a
feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése, valamint
az adatkérés kivételével - a nyomozó hatóságot utasítja, vagy titkos információgyűjtés
végzésére jogosult más szolgálatot (hivatalt) megkeresi.
(4)	Ha a titkos információgyűjtés szükségessége a nemzetbiztonsági szolgálatok
(hivatalok) hivatásos állományú tagját érintően merül fel, az ügyész e tényről tájékoztatja
azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az érintett személy tartozik. A titkos
információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági
szolgálatot (hivatalt) is felkérheti.
(5)	Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre a
büntetőeljárási törvény rendelkezései az irányadók.
19. §
(1)	Közvádlóként az ügyész dönt a vádemelésről, vagy az eljárás más, a
büntetőeljárási törvényben meghatározott módon történő befejezéséről.
(2)	A vádnak törvényesen beszerzett bizonyítékokon kell alapulnia.
(3)	Az ügyész gondoskodik arról, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges minden tény,
bizonyíték és jogi okfejtés a bíróság elé kerüljön.
10
20. §
(1)	A büntetőeljárásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyész a
határozatot, vagy intézkedést a bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott
elévülési időn belül hivatalból is felülvizsgálhatja.
(2)	A hivatalból történő felülvizsgálat különösen akkor indokolt, ha a felülvizsgálandó
határozat vagy intézkedés megalapozatlan vagy törvénysértő, illetve a felmerült új tény vagy
körülmény vádemelést eredményezhet.
2.	A büntetőbíróságok előtti ügyészi tevékenység
21. §
(1)	Az ügyész az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam
büntetőigényét a büntetőbíróságok előtt, egyúttal közreműködik abban, hogy a bíróságok
határozatai megfeleljenek az Alaptörvénynek és a törvényeknek.
(2)	E feladat megvalósítása érdekében az ügyész
a)	a büntető ügyekben a tárgyaláson képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet;
b)	a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt
tehet;
c)	gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati
jogokat.
(3)	A vád képviseletét - törvényben meghatározott esetben - alügyész és ügyészségi
fogalmazó is elláthatja.
3.	A törvényekben meghatározott joghátrányok végrehajtása
törvényességének felügyelete
22. §
(1)	Az ügyész az e címben foglalt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban
és helyen ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások
végrehajtásának, a fogva tartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt
állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő
alkalmazásával jár el az utógondozás és a bűnügyi nyilvántartás vonatkozásában is.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéssel érintett - személyi szabadságot kizáró vagy
korlátozó, illetve más jogot korlátozó joghátrányokat végrehajtó - szerv vezetője köteles az
ügyésznek a törvények megtartására és a fogva tartás körülményeire vonatkozó rendelkezését
teljesíteni. E szerv vezetője az ügyészi rendelkezésben foglalt utasítás ellen felettes szerve
útján - 15 napon belül - előterjesztést tehet a felettes ügyészhez, amelynek nincs halasztó
hatálya.
11
(3)	Az ügyész köteles haladéktalanul szabadlábra helyezni azt, akit törvényes határozat
nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.
(4)	Az ügyész törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés
megszüntetése érdekében felhívással fordul az illetékes vezetőhöz, aki ez alapján intézkedni
köteles. Az illetékes vezető az ügyészi felhívás ellen 15 napon belül - felettes szerve útján -
előterjesztést tehet a felettes ügyészhez, amelynek az ügyészi felhívásban foglaltak
végrehajtására halasztó hatálya van.
23.	§
(1)	Az ügyész a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó bírósági eljárásban részt vehet,
indítványt tehet, illetve jogorvoslattal élhet.
(2)	Ha az ügyész a bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével
összefüggésben intézkedésre okot adó körülményt észlel, a jogszabályi rendelkezés
érvényesülésének biztosítása érdekében az illetékes bíróság elnökének intézkedését
kezdeményezi.
24.	§
(1)	Felügyeleti jogkörében az ügyész
a)	meghallgathatja a fogva tartottakat, illetve megvizsgálhatja a büntető ügyben
hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat,
b)	megtekintheti a fogva tartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat,
a fogva tartási iratokat,
c)	a végrehajtás bármely kérdésében vizsgálatot tarthat, illetve az ellenőrzött
szervet vizsgálat tartására kérheti fel,
d)	a végrehajtásra illetékes szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre
bocsátását, illetve megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti,
e)	a végrehajtási szerveknél általános érvényű rendelkezés (intézkedés, utasítás
stb.) kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.
(2)	Az illetékes szerv vezetője az (1) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt ügyészi
felkérésnek köteles haladéktalanul eleget tenni. Amennyiben az illetékes szerv vezetője az (1)
bekezdés e) pontjában foglalt kezdeményezéssel nem ért egyet, a 22. § (4) bekezdésben
meghatározott módon előterjesztésnek van helye.
4.	A nemzetközi bűnügyi együttműködés
25.	§
(1)	Amennyiben a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló törvények másként
nem rendelkeznek, a legfőbb ügyész dönt
a)	a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a külföldi
hatóságnál történő feljelentésről;
b)	a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételéről, valamint
12
c)	másik állam igazságügyi hatósága részére adható, illetve az attól kérhető
eljárási jogsegélyek tárgyában.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi bűnügyi együttműködés során az ügyészségi
adatkezelésre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével kell eljárni.
IV.	fejezet
Az ügyészség közérdekvédelmi feladatai
5.	A közérdekvédelmi feladatok közös szabályai
26. §
(1)	Az ügyészségnek e törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás
közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön
törvények rendelkeznek. Az ügyész ezeket a hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése
érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával (perindítási jog),
valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja (a
továbbiakban együtt: fellépés).
(2)	Az ügyész - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - intézkedésének
megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más
körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra (a
továbbiakban együtt: törvénysértés) utal.
(3)	Azokban az ügyekben, amelyekben az ügyész fellép, és az ellenérdekű fél a
fellépésre okot adó körülményt saját maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépését
megelőzően önkéntes teljesítésre történő felhívással (a továbbiakban: felhívás) élhet,
amelyben 60 napon belüli határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését. A
felhívás címzettje a megadott határidőn belül az iratok megküldésével tájékoztatja az ügyészt
arról, hogy a törvénysértést orvosolta, testületi döntést igénylő esetben a testület
összehívásáról intézkedett, vagy - indokai kifejtésével - arról, hogy a felhívásban foglaltakkal
nem ért egyet.
(4)	Ha a felhívás címzettje az ügyész által megadott határidőn belül a felhívásban
foglaltaknak nem tesz eleget, nem válaszol, vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az
ügyész 30 napon belül fellép, vagy értesíti a címzettet az eljárása megszüntetéséről. Testületi
döntést igénylő esetben ezt a határidőt a testület döntést hozó ülésének időpontjától kell
számítani.
(5)	Ha az ügyész törvényben meghatározott fellépési joga mérlegelésen alapul, és a
fellépés mellőzéséről dönt, a fellépés érdekében hozzá forduló kérelmezőt indokolt
állásfoglalásban köteles erről tájékoztatni. A kérelmező jogosult - a kézhezvételtől számított
8 napon belül - a felettes ügyésznél az állásfoglalás felülvizsgálatát kezdeményezni. A
felülvizsgálat lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(6)	A felhívás szabályait a 27-30. §-ban szabályozott eljárásokban, az ott
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
13
(7)	A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű
törvénysértésre, amely fellépést nem tesz indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes
szerv vezetőjének figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv vezetője a jelzéssel
kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt harminc napon belül értesíti.
6.	Az ügyész részvétele peres és nemperes eljárásokban
27.	§
(1)	Az ügyész
a)	a perben felperesként vagy az ellene indított perben alperesként vesz részt,
b)	a mások között folyó perben törvény felhatalmazása alapján felléphet, vagy
c)	a más által indított perbe - törvényben meghatározott esetben és módon -
beléphet.
(2)	Az ügyészt abban a peres vagy nemperes eljárásban, amelyet törvény alapján indít,
vagy ellene indítanak, a féllel azonos jogok illetik meg.
(3)	Perbeli fellépése esetén az ügyész a fél jogait gyakorolja, de köteles tiszteletben
tartani a felek rendelkezési jogát.
(4)	Az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg a peres és nemperes eljárásban hozott
határozatok közül azokkal szemben, amelyet törvény alapján vele bármely módon közölni
kell. Törvény által meghatározott esetben az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg akkor is, ha az
eljárásban félként nem vett részt, vagy a határozatot vele közölni nem kellett.
(5)	Törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt különösen:
a)	a nemzeti vagyonnal történő rendelkezéssel,
b)	a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával,
c)	a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével,
d)	a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal,
e)	a környezet, természet és termőföld védelmével,
f)	magánszemélyek fogyasztói szerződései (általános szerződési feltételek)
megtámadásával,
g)	családi jogállás megváltoztatásával
összefüggésben.
(6)	Ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni
kell.
14
7.	Egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos
ügyészi feladatok
28.	§
(1)	Az ügyészt törvényben meghatározott jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezetek (a továbbiakban együtt: jogi személy) közhiteles nyilvántartásba
vételét (bejegyzését), törlését elrendelő, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok
változásával kapcsolatban hozott bírósági határozattal (hatósági döntéssel) szemben
jogorvoslati vagy perindítási jog illeti meg. Ha a közhiteles nyilvántartás adata törvénysértő,
vagy utóbb törvénysértővé vált, az ügyész - törvényben meghatározott feltételek alapján - az
adat törlését, kijavítását, megváltoztatását kezdeményezheti.
(2)	Ha törvény alapján az ügyész jogi személy működésének törvényességét
ellenőrizheti, a jogi személy nyilvántartásba vételéről (bejegyzéséről), illetve nyilvántartási
adataiban elrendelt változásról rendelkező bírósági határozatot (hatósági döntést) az ügyésszel
közölni kell.
(3)	Ha jogi személy működésének törvényessége felett bíróság, közigazgatási hatóság,
vagy bíróságon kívüli más jogalkalmazó szerv gyakorol törvényességi felügyeletet, az ügyész
- törvényben meghatározott feltételek alapján - törvényességi felügyeleti eljárást
kezdeményezhet.
(4)	Törvény felhatalmazása alapján az ügyész a jogi személy feloszlatása,
megszüntetése vagy a törvényes működés helyreállítása érdekében pert indít, ha a tudomására
jutott súlyos jogszabálysértés, illetve más adat vagy körülmény folytán alappal tehető fel,
hogy a jogi személy a működését beszüntette, illetve Alaptörvényt, vagy jogszabályt sértő
tevékenységet folytat. Ha törvény kifejezetten nem záija ki, az ügyész pert indít akkor is, ha a
jogszabálysértés a jogi személy törvényes működését veszélyezteti.
(5)	A működés beszüntetése, illetve folyamatos törvénysértés esetét kivéve a pert
megelőző felhívásra az ügyész tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül, de legfeljebb az
arra okot adó körülmény bekövetkezését követő 3 éven belül kerülhet sor.
8.	Egyes hatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó ügyészi feladatok
29.	§
(1)	Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más
jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy
végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét.
(2)	Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész a közigazgatási hatósági döntés
érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől, vagy a végrehajtás
elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó
vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását
vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll,
felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében.
15
(3)	Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának
felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni,
és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni.
(4)	Az ügyész a felhívását az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. Ha
a döntést hozó szervnek nincs felügyeleti szerve, vagy felügyeleti szerve a Kormány, a
felhívást az ügyész a döntést hozó szervhez nyújtja be.
(5)	A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős
döntést támadhatja meg bíróság előtt.
(6)	Törvény egyes közigazgatási és szabálysértési eljárásban elrendelt
kényszerintézkedések foganatosítását, egyéb eljárási cselekmények elvégzését, illetve titkos
információszerzésre irányuló - büntetőeljáráson kívüli - hatósági eljárás megindítását az
ügyész előzetes jóváhagyásához kötheti vagy feljogosíthatja az ügyészt ezek megtiltására.
(7)	Az ügyész ellenőrizheti a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató
intézmények működésének törvényességét. A feltárt törvénysértés megszüntetése érdekében
az ügyész az intézmény vezetőjénél felhívással élhet. Amennyiben az intézmény vezetője a
felhívással nem ért egyet, fenntartójához fordul. Az intézmény fenntartója a felhívás
tartalmáról egyeztetést kezdeményez a felettes ügyészséggel, ezzel egyidejűleg a javasolt
intézkedésnek az egyeztetés lezárulásáig történő elhalasztásáról dönthet.
9.	A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
30.	§
(1)	Ha a szabálysértési hatóság bűncselekményt bírált el szabálysértésként, az ügyész a
határozat ellen a bűncselekmény elévülési idején belül élhet felhívással.
(2)	A jogerős döntés ellen az elkövető javára az elkövetett szabálysértésről a
nyilvántartásban kezelt adatok törlési határidejéig van helye felhívásnak.
(3)	Az ügyész a bíróság előtti eljárásban a szabálysértési hatóság felhívással
kapcsolatos észrevételeire nyilatkozatot és az ügy eldöntésére irányuló indítványt tehet.
(4)	Az ügyész törvényben meghatározott szabályok szerint elbírálja a szabálysértési
hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt. Az ügyész határozata a
szabálysértési hatóságra kötelező.
(5)	A szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatát az ügyész számára
megismerhetővé teszi.
(7)	Törvényben meghatározott okból és esetekben a bíróság jogerős határozata ellen az
ügyész külön törvény szerint jogorvoslattal élhet.
16
V.	fejezet
Az ügyészségi adatkezelés
31.	§
(1)	Az ügyészség törvényben szabályozott büntetőjogi, közérdekvédelmi, valamint
ügyviteli, statisztikai és tudományos kutatási célú feladatainak ellátásához - az ügyészi
szervezetben kijelölt központi, területi és helyi adatkezelő szervein keresztül, legfőbb ügyészi
utasításban felsorolt adatkörben - személyes és különleges adatokat kezelhet.
(2)	Az ügyészségi adatot kezelő szerv vezetője informatikus ügyészségi alkalmazott
közreműködésével gondoskodik a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés,
közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetve a törlés szabályozását biztosító
technikai és logikai védelemről.
(3)	Az ügyészségi adatot kezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok
védelmének biztosítása érdekében
a)	az érintett az adatkezelő szerv által kezelt adataihoz - ha törvény kivételt
nem tesz - hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát;
b)	a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelésének oka - törvény rendelkezése
szerint - megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte.
32.	§
(1)	Az ügyészség tevékenysége során a rendőrségtől és más hatóságoktól az általuk
kezelt személyes és különleges adatokat a felhasználás céljának megjelölésével átveheti és - a
törvény korlátai között - kezelheti. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az
adatátvevő szervnél dokumentálni kell. Az ügyészség által történő adatátvételért, illetve az
adat felhasználását érintő utasítások jogszerűségéért az átvevő ügyészségi szerv vezetője, az
utasítástól eltérő átvételért és felhasználásért az átvevő, illetve felhasználó ügyészségi
alkalmazott felel, a visszaélés személyes adattal bűncselekményének megvalósulása esetén a
büntetőjogi felelősség a bűncselekményt elkövetett ügyészségi alkalmazottat terheli.
(2)	Az ügyviteli, igazgatási, illetőleg szolgálati jellegű adatok a legfőbb ügyész
engedélye nélkül nem továbbíthatók és nyilvánosságra nem hozhatók. Ezen adatkörbe
tartoznak különösen azok az iratok, melyekhez joghatás nem fűződik (belső feljegyzések,
elemzések, jelentések, tervezetek, az ügyészi szervezeten belül kiadott egyedi utasítások).
(3)	A nyomozó hatóságnak egyedi ügyben adott utasítások csak a büntetőeljárás
jogerős befejezése után hozhatók nyilvánosságra.
(4)	A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő
esetben a legfőbb ügyész eltérhet.
(5)	Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt
személyes adatokról - a büntetőeljárás szabályainak megfelelően - az érintetteknek a
nyilvántartási határidő lejártáig tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez. Az
eljárás jogerős befejezésével az adatkezelés célja nem szűnik meg, ezért az ügyészség az
17
adatot a külön törvény alapján kiadott iratkezelési szabályzatban meghatározott határidőig
kezelheti.
(6)	Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt adatokat
a büntetőügyben eljáró más hatóság, a büntetés-végrehajtási szervezet és a nemzetbiztonsági
szolgálatok, valamint fegyelmi eljárásban történő felhasználáshoz a Magyar Honvédség és a
rendőrség; a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá jogsegélykérelem elintézéséhez és a
bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetve nemzetközi egyezményből
eredő feladatai teljesítéséhez az igazságügyért felelős miniszter részére kérelemre - a
kérelmező szerv által törvény alapján kezelhető adatok körére kiterjedően - átadhatja. Az
adatátadást, illetőleg az adatátvételt mindkét szervnél dokumentálni kell.
(7)	Az ügyészség a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek
(beleértve az ügyészséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is) adatait - a különleges
eszközzel végzett megfigyelés során rögzített érdektelen információ vagy az ügyben nem
érintett személy adatai kivételével - és az alkalmazás eredményét
a)	ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő
legfeljebb 2 évig;
b)	büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig;
c)	elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
illetve legfeljebb 20 évig;
d)	együttműködők, illetőleg fedett nyomozók esetén az együttműködés,
illetőleg a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított 20 évig
kezelheti.
(8)	A különleges eszközzel végzett megfigyelés során rögzített érdektelen információt,
illetve az ügyben nem érintett személy adatait az ügyész az adatok átvételét követően
haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül megsemmisíti.
(9)	Az ügyészség Magyarországgal két- és többoldalú nemzetközi szerződés alapján
együttműködő nemzetközi bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervezetek részére az
ügyészségi nyomozás körébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett
személyes adatokat - beleértve a bűnügyi, valamint a titkos információgyűjtés során
keletkezett adatokat is - ezen szervezeteknek, illetve szervezetektől nemzetközi szerződés,
valamint az e szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó törvény rendelkezéseinek
alkalmazásával adhat át, illetve ilyen adatokat vehet át. Az átadás, illetve az átvétel feltétele,
hogy a személyes adatok kezelésének követelményei az adatkezelőnél minden egyes adat
tekintetében teljesüljenek.
(10)	Bűnmegelőzési, bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekből a legfőbb ügyész
jogosult az ügyészség által kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel történő
összekapcsolását, külföldi adatkezelők részére történő átadását engedélyezni, feltéve, hogy az
adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. A külföldi
adattovábbításnak nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon kell alapulnia.
18
33.	§
Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében keletkezett, vagy kezelt személyes
adatokat - a 34. § (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - elkülönítve kell kezelni az
ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során keletkezett vagy kezelt személyes adatoktól.
Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során keletkezett vagy kezelt személyes adatok
kezelésére a 32. § (3)-(10) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
34.	§
(1)	Az ügyészség a közérdekvédelmi tevékenysége során átveheti és kezelheti, a
bíróság részére átadhatja a büntetőjogi tevékenysége során keletkezett személyes és
különleges adatot, amely a külön törvény felhatalmazása alapján az ügyész által közérdekből
indítható polgári peres és a nemperes eljárásokban az eljárás megindításához vagy az eljárás
szempontjából jelentős tények megállapításához szükséges.
(2)	Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során átveheti és kezelheti az ügyészség
közérdekvédelmi tevékenysége során kezelt személyes és különleges adatot, amely a büntető
és büntetőeljárási jogszabályok alkalmazása szempontjából jelentős tények megállapításához
szükséges.
(3)	Az ügyészség a közérdekvédelmi tevékenysége során a bíróságtól, az eljárással
érintett szervtől vagy személytől, valamint az egyéb olyan szervtől, személytől, amelyet
törvény arra kötelez, hogy az ügyész megkeresésére adatot szolgáltasson, átveheti és kezelheti
a tevékenysége ellátásához szükséges személyes és különleges adatot. Ezen adatokat,
valamint a közérdekvédelmi tevékenysége során keletkezett, vagy az érintettől származó
adatot a bíróság, vagy hatóság részére továbbíthatja, ha az szükséges az ügyész által indítható
polgári peres és nemperes eljárásokban az eljárás megindításához, az eljárás szempontjából
jelentős tények megállapításához, a hatóság nem kizárólag kérelemre megindítható
eljárásának megindításához, a hatóság eljárása szempontjából jelentős tények
megállapításához, vagy az ügyészséghez érkezett kérelem, panasz kivizsgálásához.
(4)	A közérdekvédelmi tevékenysége során keletkező és általa kezelt adatokról az
ügyészség az érintettnek tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez.
35.	§
(1)	Az ügyészség által kezelt adatok statisztikai célokra csak egyedi azonosításra nem
alkalmas formában használhatók fel.
(2)	Statisztikai adatok - a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével -
csak az (1) bekezdésben meghatározott módon adhatók át külső szervek számára.
(3)	Tudományos kutatás céljára a legfőbb ügyész, az illetékes legfőbb ügyész helyettes
vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető engedélyével lehet az adatokat rendelkezésre
bocsátani.
(4)	A tudományos kutatások eredményei, illetve a statisztikai feldolgozások
nyilvánosságra hozhatók, ha a bennük szereplő adatok egyedi azonosításra nem alkalmasak.
19
36.	§
(1)	Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott - törvényben
szabályozott feladatainak ellátásához - az ügyészi szervezetben, illetve más szervek körében
kezelt, személyes és különleges adatokat törvényben szabályozott megszorításokkal kezelhet.
(2)	Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott a hivatala
gyakorlása során a tudomására jutott adatokat köteles a minősített adat védelmére, a
magántitokra és a személyes adatok védelmére, továbbá a statisztikára, valamint a közérdekű
adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - kezelni.
(3)	Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott közvetlenül
vagy az ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy:
a)	a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve e törvényben meghatározott
feladatai teljesítése érdekében szükség szerint - az általános munkarend korlátaitól
függetlenül - térítés nélkül igénybe vegye a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi
szabálysértési nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, a külföldre utazásban
korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartások, a külön törvény szerinti bűnügyi
nyilvántartási rendszer, a személy- és tárgykörözések nyilvántartása, a cégnyilvántartás, az
ingatlan-nyilvántartás, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartása, a
határregisztrációs rendszer, a vámregisztrációs és vámáru-nyilatkozat feldolgozó rendszer,
továbbá az egyes nyomozó szervek nyomozást támogató informatikai rendszereinek
adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is
teljesíteni kell;
b)	az általa beszerzett, illetőleg az eljárása során keletkezett személyes adatokat
törvény által megállapított részletes szabályok szerint kezelje; a minősített adat az ügyészt,
alügyészt, ügyészségi fogalmazót és az ügyészségi megbízottat - a nemzetbiztonsági szervek
minősített adatkezelését kivéve - nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására
vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek;
c)	a legfőbb ügyész - vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető -
engedélyével közérdekből az ügykörébe tartozó személyes adatok közül az érintett nevét és az
ügykapcsolatot nyilvánosságra hozza.
(4)	Az (l)-(3) bekezdésben foglalt adatkezelési szabályokat a tisztviselő, az írnok és a
fizikai alkalmazott is köteles betartani. Adatkezelésük részletes szabályait a munkáltatói
jogkör gyakorlója személyre szólóan írja elő.
37.	§
Az Országos Kriminológiai Intézet a feladatkörébe tartozó vizsgálatai során állami
szervektől és bíróságoktól bűnügyi és szabálysértési iratok rendelkezésre bocsátását kérheti,
azokat tanulmányozhatja, és az azokban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas
módon nyilvánosságra hozhatja.
20
VI.	fejezet
Záró rendelkezések
38. §
(1)	Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény,
b)	az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények
módosításáról szóló 2010. évi CXLVII. törvény 1-3. §-a,
c)	az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXI.
törvény 64-66. §-a,
d)	a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetéről szóló 143/1997. (IX. 30.) KE
határozat,
e)	a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetéről szóló 143/1997. (IX. 30.) KE
határozat módosításáról rendelkező 38/2001. (IV. 5.) KE határozat,
j) a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetéről szóló 143/1997. (IX. 30.) KE
határozat módosításáról rendelkező 186/2002. (XII. 12.) KE határozat,
g)	a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetéről szóló 143/1997. (IX. 30.) KE
határozat módosításáról rendelkező 188/2003. (X. 13.) KE határozat, valamint
h)	a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetéről szóló 143/1997. (IX. 30.) KE
határozat módosításáról rendelkező 31/2004. (III. 18.) KE határozat.
(2)	Ahol jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz
a)	ügyészségi titkárt említ, alügyészt,
b)	ügyészségi ügyintézőt említ, ügyészségi megbízottat
kell érteni.
(3)	Ahol e törvény járási ügyészségről, illetve járási ügyészről rendelkezik, azon 2012.
december 31. napjáig helyi ügyészséget, illetve helyi ügyészt kell érteni.
(4)	Ez a törvény az Alaptörvény 29. cikkének (7) bekezdése alapján - a 31-37. § és a
38.	§ (1) b)-h) pontjai, valamint a 28.§ (2) bekezdése kivételével - sarkalatosnak minősül.
(5)	E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: Ütv.
21
Általános indokolás
A 3/2004. (II. 17.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) kimondta, hogy az
ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet. Az Alkotmánybíróság
az ügyészséget, mint állami szervezetet a szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatás
rendszerében helyezte el, leszögezte, hogy a legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetnek
szakmai és nem politikai vezetője. így az Országgyűlés felé fennálló felelőssége csak a
beszámolási, magyarázat- és válaszadási, valamint megjelenési kötelezettsége, illetve az
Alkotmányban meghatározott feladatai ellátásának kötelezettségét foglalja magában. Az
ügyészség függetlensége vonatkozásában kiemelendő, hogy az AB határozat szerint a legfőbb
ügyész egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve. Az Országgyűlés az
ügyészség tevékenységét kétféle módon: az éves legfőbb ügyészi beszámoló, illetve a legfőbb
ügyésznek a rendelkező rész szerinti korlátozott válaszadási kötelezettségén keresztül
ellenőrzi. Minden más értelmezés ellentétes a hatalommegosztás, az alkotmányos szervek
egymástól elkülönült független működésének biztosítása elvével. Az Alaptörvény mindezekre
tekintettel szabályozza a legfőbb ügyész és az ügyészség jogállását. Mindebből következik,
hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész feladatának ellátása során csak az Alaptörvényre, a
törvényekre és más jogszabályokra kell, hogy tekintettel legyen. Más szervnek vagy közjogi
méltóságnak nincs alárendelve, az ügyészeknek utasítást csak a felettes ügyész, illetve a
legfőbb ügyész adhat, míg a legfőbb ügyész nem utasítható.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) - a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi
CXIII. törvénnyel azonosan - nem rendelkezik a megszűnő katonai ügyészségről, a katonai
ügyészek - e jogállásukat megtartva - betagozódnak az ügyészi szervezetbe, s a katonai
büntető-eljárásra tartozó ügyek mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának
felügyeletében, vádképviseletében is részt vesznek. Ezért a katonai ügyészség - eddig a
Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetben lévő - költségvetési önálló címként is
megszűnik. A Javaslat a mai, ténylegesen ellátott feladatai szerint határozza meg az
ügyészség büntetőjogi feladatait, kiemelve, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvénnyel összhangban az ügyész a közvádló; de nem részletezi a nyomozásfelügyelet és a
vádelőkészítés, valamint a bíróságok előtti ügyészi tevékenység szabályait, mert ezeket a
büntetőeljárási törvény tételesen tartalmazza. Változást jelent, hogy a bírói engedélyhez nem
kötött titkos információgyűjtést az ügyész - a feljelentés elutasítása, a nyomozás
megszüntetésének kilátásba helyezése, valamint az adatkérés kivételével - nem maga végzi,
hanem a más törvényekben e tevékenység végzésére feljogosított szervezetekkel végeztetné
el.
Részletesebb azonban a más törvényekben nem részletezett, az ügyészre vonatkozó
büntetés-végrehajtási szabályozás, amit mindenekelőtt az Alaptörvény elfogadása, valamint a
sarkalatos törvényben való össze-foglalására irányuló igény alapoz meg. A gyakorlati
tapasztalatok szintén a jelenleg hatályos szabályok átgondolása mellett szóltak és hasonló
konzekvenciával járt az a tény, hogy az egyes jogintézmények - jogszabályi módosításokat
követő - szükségszerű adoptációja helyenként (színvonalas szakmai munka ellenére is)
erodálta az egyes rendelkezések között fennálló egyébként szükséges kohéziót. A Javaslat a
büntetés-végrehajtási törvényességi ügyészi felügyelet sokrétűségére figyelemmel pontosan
rögzíti azokat a területeket, amelyekre a szakterületi ügyészi tevékenység kiteljed. Gyakorlati
22
tapasztalatok indokolják, hogy taxatíve kerüljenek felsorolásra azok az esetkörök, amelyek
kijelölik a speciális büntetés-végrehajtási ügyészi törvényességi felügyelet határait.
A Javaslatból kitűnik, hogy az új szabályozás szakít az ügyészi törvényességi
felügyelet hagyományos fogalmával. Az ügyész a jövőben elsősorban az igazságszolgáltatás
közreműködőjeként - törvényben biztosított perindítási, fellépési jogával - gyakorolja közjogi
hatáskörét. Az ügyészség a közérdek fokozott érvényesítését, s ennek részeként a jogvédelmet
tekinti meghatározó sajátosságának. Változást jelent, hogy az ügyészség a jövőben nem
általános panaszfórum, hanem csak az ügy érdemére kiható, az érintett jogviszony alapjait
érintő törvénysértés esetén jár el. Az ügyész közérdekvédelmi feladatainak ellátásához
szükséges jogi eszközöket részben a Javaslat tartalmazza, részben pedig - követve a már
eddig is rendelkezésre álló, s a jövőben várhatóan tovább bővülő lehetőségeket - külön
törvények határozzák meg. A Javaslat szerint megszűnik a vizsgálat általános ügyészi eszköz
szerepe, alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szerv működésében törvénysértésre utaló
alapos ténybeli ok merül fel, s a vizsgálat a per vagy az azt megelőző felhívás megalapozása
érdekében szükséges.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
Az e két szakaszban foglalt rendelkezések a mai, ténylegesen ellátott feladatai szerint
határozzák meg az ügyészség büntetőjogi feladatait, kiemelve, hogy a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: Be.) összhangban az ügyész a közvádló. A
Javaslat rögzíti, hogy az ügyészség a közjogi feladatait a közérdek védelmében látja el.
A 3-7. §-hoz
Az ügyészi szervezet önállóságára vonatkozóan az Alaptörvényből és az AB
határozatból egyaránt következik, hogy a Javaslat az Alapelvek között mondja ki, hogy az
„ügyészség független, csak a törvénynek alárendelt önálló alkotmányos szervezet” és hogy
„az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg.”
A Javaslat az Alapelvek között rendelkezik a legfőbb ügyész és az ügyészek mentelmi
jogáról, kimondva, hogy a legfőbb ügyész mentelmi joga felfüggesztése tárgyában a
döntéshez a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges, mivel ez következik az
Alaptörvény 29. cikkének (4) bekezdéséből.
E §-ok biztosítják az ügyészek jogköreit feladataik ellátásához, megjelölve az ahhoz
szükséges eszközöket, ideértve az ehhez szükséges és az ügyészség önállóságát lehetővé tévő
költségvetési biztosítékokat is.
Mivel az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit
csak törvény állapíthatja meg, a Javaslat meghatározza az ügyészi tevékenység legfontosabb
etikai szabályait.
23
A 8-10. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ügyészi szervezet szintjeit, kimondja, hogy az ügyészségi
nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló járási szintű
ügyészség vagy önálló főügyészség létesíthető; a teljes szervezet megállapítását azonban a
legfőbb ügyészre bízza, mivel a bírósági szervezetnek, az ügyészségi nyomozásoknak
megfelelő ügyészi szervezet így alakítható a leghatékonyabban. E körben rendelkezik a
legfőbb ügyész közjogi szervezetszabályozó eszközéről, a legfőbb ügyészi utasításról és
annak - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Jat.) összhangban
lévő - közzétételéről.
Meghatározza az egyes ügyészségi szintek vezetőit és az általuk - a Jat. 24. §-ának (3)
bekezdése alapján - kiadható „más jogi eszközt”, ez az ügyészi szervezetben a körlevél.
A Polgári Törvénykönyv 28. §-ának (3) bekezdése alapján a rájuk irányadó
jogszabályok szerint jogi személyek az állami szervezetek. Jelenleg nincs olyan hatályos
törvény, amely az ügyészi szervezetet illetően rendelkezne arról, hogy az ügyészi szervezeten
belül mely szerv a költségvetési szerv (és mint ilyen, a Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése alapján
jogi személy is), ugyanakkor ezt a kérdést rendezni kell. A Javaslat ezt a hiányzó rendelkezést
pótolja, amelynek a gyakorlati szükségessége az egyes ügyészi szervek vagyonkezelése,
gazdálkodása, működése szempontjából visszatérően felmerül, és a mai helyzetnek - az
ügyészi szervezet központosított gazdálkodásának - megfelelően mondja ki, hogy az ügyészi
szervezetben a Legfőbb Ügyészség a jogi személy. Ebből következik az ügyészi szervek ellen
indított perekben [1. § (3) bekezdés] a Legfőbb Ügyészség perbeli jogosultsága.
Az Országos Kriminológiai Intézet Közép-Európa legjelentősebb ilyen kutatási
intézménye, ezért változatlanul indokolt a törvényi megjelenítése.
All. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvényekkel összhangban határozza meg a legfőbb ügyész
hatásköreit és megfogalmazásával: „vezeti és irányítja” az ügyészi szervezetet, alapozza meg
az összes ügyészre vonatkozó utasítás-adási jogát. A Javaslat itt rendelkezik az ügyészi
szervezet irányításában közreműködő legfőbb ügyész helyettesekről és megjelöli a legfőbb
ügyész távolléte esetén eljáró legfőbb ügyész helyettest.
A 12-15. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ügyészi szervek és az ügyészek alá- és fölérendeltségét
(amelyet jelenleg a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz), mivel ez a szabály mind az
Ütv., mind a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló törvény szempontjából garanciális jelentőségű.
A Be. hatálybalépésével az ügyészi nyomozás az ügyészi tevékenység
(vádelőkészítés) sajátos szakterületévé vált; az ügyészi nyomozást nem teljes ügyészi jogkört
gyakorló alügyészek és ügyészségi fogalmazók, meghatározott esetben ügyészségi
megbízottak segítik. Ma már az ügyészségi nyomozásban törvényes lehetőség van arra, hogy
az ügyészség a nyomozó hatóság munkáját is igénybe vegye, ezért nincs indoka annak, hogy
felsőfokú képzettséggel nem rendelkező személyek (ügyészségi nyomozók) az ügyészi
nyomozás intézményesített résztvevői lehessenek. Ezért a Javaslat az ügyészségi nyomozói
munkakört nem említi.
24
A Javaslat tételesen meghatározza az ügyészi szervek vezetőinek az adott szervezet
vezetésével kapcsolatos hatásköreit, valamint az ügyészi feladatokat ellátó és azt segítő
ügyészségi alkalmazottak körét.
A 16. §-hoz
A büntetőeljárás fontos alapelve az officialitás: a büntetőügyben eljáró hatóságok, így
az ügyészség kötelessége is, hogy a törvényben megállapított feltételek esetén a
büntetőeljárást megindítsa, illetőleg azt lefolytassa. Egyidejűleg az ügyész feladata a
büntetőeljárás résztvevői eljárási jogainak védelme is.
A 17-18. §-hoz
Az állam büntető igényét érvényesítő ügyész viseli a vádemelés felelősségét. Ebből
következik, hogy a nyomozás a vádemelést előkészítő eljárás; a nyomozás során a vádemelés
feltételeit kell vizsgálni. Ennek érdekében az ügyész nyomozást végeztet, törvényben
meghatározott esetekben maga nyomoz, vagy a nyomozó hatóság önállóan végzett
nyomozását felügyeli.
Az ügyésznek a nyomozással és a vádemeléssel kapcsolatos feladatait a Be.
részletesen szabályozza. A Javaslat általánosságban határozza meg az ügyésznek a nyomozás
feletti felügyelet során alkalmazható, a nyomozás törvényességét, és a vádemelés feltételeinek
tisztázását biztosító jogköreit.
Az Ütv. lehetővé tette és a Javaslat fenntartja az ügyészségi nyomozást megelőzően a
más törvényekben szabályozott titkos információ-gyűjtés végzését az ügyész számára. Az
ügyész a közvádló, ekként közéleti szereplő is. Amikor a törvény által meghatározott
esetekben maga nyomoz, a nyomozást is közvádlóként végzi. A titkos információ-gyűjtés
végzése önálló hivatás, szakma. Ezért, noha az ügyészségi nyomozás tárgyát képező
bűncselekmények felderítése érdekében, a nyomozást megelőzően továbbra is indokolt a
rendőrségi törvényben meghatározott titkos információ-gyűjtés lehetőségének fenntartása, a
titkos információ-gyűjtést - a feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének
kilátásba helyezését, valamint az adatkérést kivéve - nem az ügyész végzi. A speciális
felkészültséget, személyi állományt és eszközöket igénylő titkos információgyűjtés teljesítését
az ügyészségi nyomozás tárgyát képező bűncselekmények esetén is helyesebb az e
tevékenység végzésére törvényben feljogosított, és a megfelelő eszközökkel is rendelkező
szervezetekre bízni.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy közvádlóként az ügyész dönt a megalapozott vádemelésről,
vagy az eljárás törvényben meghatározott más befejezéséről (közvetítői eljárás, vádemelés
elhalasztása, stb.). A Be. a vádelőkészítési szakban főszabály szerint egyfokú jogorvoslati
jogot biztosít az eljárás résztvevői számára; kivételesen, csak a törvényben meghatározott
feltételek esetén van lehetőség további jogorvoslatra (pótmagánvád, felülbírálati indítvány). A
büntetőeljárási törvényben meghatározott további jogorvoslat hiányában, az eljárás
törvényességét biztosítja az elévülési időn belül a határozat vagy intézkedés hivatalból történő
felülvizsgálata. Hivatalból felülvizsgálható a megalapozatlan vagy törvénysértő határozat és
intézkedés.
25
A 9/1992. (I. 30.) AB határozatra figyelemmel a hivatalból történő felülvizsgálat nem
az anyagi igazság kiderítését szolgálja; a jogbiztonság megköveteli, hogy arra új tény vagy
körülmény felmerülése esetén csak akkor kerüljön sor, ha az eljárás lefolytatásától az ügy
érdemét tekintve lényegesen eltérő döntés - vádemelés vagy azzal egyenértékű eljárás
befejezési mód - várható.
A 21. §-hoz
Az ügyész nyomozással kapcsolatos feladataihoz hasonlóan a büntetőbíróságok előtti
ügyészi tevékenység részletes szabályait is a Be. tartalmazza. Ezért a Javaslatban - annak
rögzítése mellett, hogy az ügyész az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntető
igényét érvényesíti a büntetőbíróságok előtt -, elegendő a vádat képviselő, s azzal rendelkezni
jogosult ügyész főbb feladatainak és jogköreinek általános jellegű megjelölése.
A 22-24. §-hoz
Az Alaptörvény 29. cikk (2) bekezdése c) pontjának rendelkezése - az alaptörvényi
minőségéből fakadóan - keret jelleggel, átfogóan határozza meg a legfőbb ügyész és az
ügyész büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó feladatait. A tárgykörbe tartozó feladatok
szerteágazóságára, sokrétűségére, a más törvényi szabályozásokban történt változásokra
figyelemmel indokolt rögzíteni azokat a főbb területeket, amelyekre az ügyész büntetés-
végrehajtási törvényességi felügyeleti tevékenysége kiteljed. Ez a szabályozás már az
általános rendelkezések között megjelenik. Az egyes szankciók, kényszerintézkedések
tartalma joghátrány vagy jogkorlátozás, ami jogállamban nem haladhatja meg a törvényben
meghatározott mértéket, de azt is biztosítani kell, hogy annál kevesebb sem lehet. Az erősebb
ügyészi eszközök alkalmazása a büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenység hatékonyságát
növelheti.
A 25. §-hoz
A nemzetközi bűnügyi együttműködés terén a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe
tartozik a joghatóságról való lemondás kérdésében történő döntés. A bűnözés elleni küzdelem
hatékonyabbá tétele érdekében az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvények több területen lehetővé tették a tagállamok illetékes
igazságügyi hatóságai közötti közvetlen érintkezést. E törvények vonatkozó rendelkezései
alapján az illetékes magyar hatóság közvetlenül tehet feljelentést a külföldi állam igazságügyi
hatóságánál, továbbá közvetlenül fogadhat és kérhet eljárási jogsegélyt.
A 26. §-hoz
Az ügyészség büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi feladat- és hatáskö-reit részben a
Javaslat, részben külön törvények szabályozzák. E feladatokat az ügyészség az
igazságszolgáltatás közreműködőjeként látja el. A Javaslat - az átláthatóság és a felesleges
ismétlések elkerülése érdekében - azt a kodifikációs technikát követi, hogy először a
közérdekvédelmi feladatok közös szabályait állapítja meg, ezt követően az egyes részterületek
vonatkozásában már csak azokat a speciális előírásokat rögzíti, amelyek az általános
szabályoktól eltérőek. Az ügyészség - főszabályként - intézkedésének megalapozása
érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, amennyiben a rendelkezésre álló információk súlyos
törvénysértésre utalnak. A Javaslat szakít azzal a hatályos szabályozással, amely az
26
ügyészségnek - a jogbiztonsággal nem összeegyeztethető módon - korlátlan diszkrecionális
jogot ad a vizsgálat tartását illetően. Az ügyészség a törvényesség helyreállítása érdekében
elsősorban peres és nemperes eljárások megindításával, valamint hatósági eljárások
kezdeményezésével és jogorvoslatok előterjesztésével lép fel.
Amennyiben a törvénysértést előidéző, az ügyészi fellépésre okot adó törvénysértést
maga is orvosolni képes, az ügyész fellépése előtt a törvénysértés önkéntes teljesítéssel való
megszüntetésére hívhat fel. A felhívás címzettje köteles a megadott határidőn belül az ügyészt
tájékoztatni arról, hogy a törvénysértést orvosolta, vagy - indokai kifejtésével - arról, hogy a
felhívásban foglaltakkal nem ért egyet. Amennyiben az ügyészi felhívás eredménytelen
marad, az ügyész az általa megadott határidő leteltét követő 30 napon belül perindítással él,
vagy ha álláspontja időközben megváltozott, az eljárást megszünteti.
Fontos garanciális rendelkezés, hogy amennyiben az ügyész törvényben meghatározott
fellépési joga mérlegelésen alapul, és a fellépés mellőzéséről dönt, a fellépés érdekében
hozzáforduló kérelmezőt indokolt állásfoglalásban köteles erről tájékoztatni. A kérelmező az
ügyészi állásfoglalás felülvizsgálatát a felettes ügyésznél kezdeményezheti.
A Javaslat fenntartja a jelzés jogintézményét, amelyet akkor alkalmaz az ügyész, ha
törvénysértésnek nem minősülő hiányosságot vagy olyan csekély jelentőségű törvénysértést
tár fel, amely fellépést nem tesz indokolttá. Amennyiben az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv
vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt 30 napon belül értesíteni köteles.
A 27. §-hoz
Az 1/1994. (I. 7.) AB határozat megállapította, hogy a polgári eljárásban az ügyész
általános perindítási, fellépési és jogorvoslati joga alkotmányellenes. A Javaslat az AB
határozat elvi indokai figyelembevételével részletesen meghatározza az ügyész peres és
nemperes eljárásokban való részvételi lehetőségeit, az eljárásbeli jogkörök terjedelmét
illetően pedig megkülönböztetést tesz a részvétel formái között. Ha az ügyész más személy
jogainak védelme érdekében kezdeményez eljárást, vagy fellép, úgy eljárási jogait a fél
magánautonómiájának és rendelkezési jogának tiszteletben tartásával gyakorolja. A Javaslat
példálózó jelleggel felsorolja azokat a védett értékeket, amelyek az ügyészi perindítás
szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak, de nem zárja ki, hogy törvény az ügyész számára
a jövőben további hatásköröket biztosítson. Jelentős rendelkezése a Javaslatnak, hogy
amennyiben törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni
kell. E törvényi vélelem alapja, hogy az ügyész közjogi hatásköreit a közérdek védelmében
gyakorolja.
A 28. §-hoz
A Javaslat elsőként a szervezetek közhiteles nyilvántartásával össze-függő ügyészi
hatásköröket rögzíti, utalva arra, hogy a konkrét hatásköröket és azok gyakorlásának
feltételeit külön törvényi rendelkezések határozzák meg. A Javaslat általános érvénnyel,
garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben törvény alapján az ügyész a jogi személy
működésének törvényességét ellenőrizheti, a jogi személy nyilvántartásba vételéről, illetve a
nyilvántartás adataiban bekövetkezett változás átvezetéséről szóló határozatot közölni kell az
ügyésszel. A rendelkezés nevesíti azt az ügyészi hatáskört is, mely alapján az ügyész
kezdeményezheti a jogi személyek vonatkozásában más szervek (bíróság, közigazgatási
hatóság, vagy bíróságon kívüli más jogalkotó szerv) által gyakorolt törvényességi felügyeleti
27
eljárást, utalva arra, hogy a kezdeményezés jogát és feltételeit külön törvény határozza meg.
A Javaslat hangsúlyozza, hogy az ügyész a jogi személyek működése törvényességének
helyreállítása, megszüntetése vagy feloszlatása iránt perindítási joggal akkor él, ha a
perindításra okot adó feltételek megalapozottan fennállnak. A rendelkezés szerint a külön
törvényekben meghatározott feltételeken túl a perindításra - kizáró törvényi rendelkezés
hiányában - az ügyész akkor is jogosult, ha a jogszabálysértés a jogi személy törvényes
működését veszélyezteti.
A Javaslat az e cím alatt meghatározott pereket megelőzően alkalmazható felhívás
vonatkozásában az általános szabályokon (26. §) túl előírja, hogy arra az ügyész a
jogszabálysértés tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül, de legfeljebb az arra okot adó
körülmény bekövetkezését követő 3 éven belül kerülhet sor.
A 29. §-hoz
A Javaslat értelmében az ügyészség ellenőrzi a közigazgatási hatósági eljárások,
valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül
nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések
törvényességét. A Javaslat e szakasza a szóban forgó feladat speciális szabályait foglalja
magában.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ellátandó feladatot a Javaslat nem törvényességi
felügyeletként definiálja. A jelenlegi terminológiai meghatározás ugyanis dogmatikailag
pontatlan, mert a közigazgatási jogban a felügyeleti jogkör - főszabályként - többek között a
felügyelt szerv döntéseinek megsemmisítését és új eljárásra utasítását is magában foglalja.
Ilyen jogköre pedig az ügyészségnek jelenleg sincs és a jövőben sem lesz.
A Javaslat a jogbiztonságra tekintettel jelentősen csökkenti az ügyészi fellépésre
rendelkezésre álló objektív határidőket. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, akkor erre a
törvénysértő döntés jogerőre emelkedésétől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított
legfeljebb egy éven belül - kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés
esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát
elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll - van mód.
A törvénysértés minél gyorsabb orvoslása érdekében az ügyész felhívását az ügyben
eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be, kivéve, ha az eljáró szervnek nincs felügyeleti
szerve, a felügyeleti szerv intézkedésre nem jogosult, vagy felügyeleti szerve a Kormány. Ez
utóbbi esetben ugyanis a felhívást az ügyész a döntést hozó szervhez nyújtja be. Ha az ügyész
a felhívásban a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését indítványozza, ennek a
felhívás címzettje köteles eleget tenni.
A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott döntést
támadhatja meg a bíróság előtt, szemben a hatályos szabályozással, amelynek értelmében az
ügyész bírósági felülvizsgálat-kérési joga az óvást elutasító határozathoz kötődik. A
változtatás oka, hogy miután az ügyészi felhívás a törvénysértés megszüntetését célozza, a
felhívás címzettjének esetleges elutasító magatartása esetén arra kell az ügyésznek
jogosultságot kapnia, hogy közvetlenül magát a törvénysértőnek tartott döntést támadhassa
meg a bíróság előtt.
28
A Javaslat értelmében külön törvény egyes közigazgatási és szabály-sértési eljárásban
elrendelt kényszerintézkedések foganatosítását, és egyéb eljárási cselekmények elvégzését,
illetve titkos információszerzésre irányuló - büntetőeljáráson kívüli - hatósági eljárás
megindítását az ügyész előzetes jóváhagyásához kötheti vagy feljogosíthatja az ügyészt ezek
megtiltására.
A gyermekek jogainak kiemelkedő fontosságára tekintettel az ügyész ellenőrizheti a
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmények működésének
törvényességét is. Ha a feltárt törvénysértés miatti ügyészi felhívással az intézmény vezetője
nem ért egyet, fenntartójához fordul, s ezzel egyidejűleg a javasolt intézkedésnek az
egyeztetés lezárulásáig történő elhalasztásáról dönthet.
A 30. §-hoz
A Javaslat a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata, intézkedése törvénysértő
voltának kiküszöbölése érdekében továbbra is fenntartja az ügyészi hatáskört, annak eszköze
az ügyészi felhívás. Amennyiben a szabálysértési hatóság bűncselekményt bírált el
szabálysértésként, a határozat ellen az elévülési időn - 6 hónapon túl -, de a bűncselekmény
elévülési idején belül is élhet felhívással az ügyész; az elkövető javára viszont a
szabálysértésről a központi nyilvántartásban kezelt adatok törlési határidejéig van helye
ügyészi felhívásnak.
A Javaslat szerint az ügyész jogköre fennmarad a szabálysértési hatóság intézkedései
és határozata ellen benyújtott panasz elbírálása tekintetében, az eljárást megszüntető egyes
határozatok felülvizsgálatát illetően, továbbá a szabálysértési hatóság kényszerintézkedést -
postai küldemény lefoglalása, elővezetés - elrendelő intézkedése törvényességének
megítélésére vonatkozóan. Az ügyész határozata kötelező a szabálysértési hatóság számára.
Törvényben meghatározott okból a bíróság jogerős határozata ellen az ügyész
rendkívüli jogorvoslattal élhet, perújítást kezdeményezhet.
A 31-37. §-hoz
Az ügyészségi adatkezelésre vonatkozó rendelkezések - az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján - részletesen
meghatározzák az ügyészség büntetőjogi, közérdekvédelmi, statisztikai, valamint tudományos
célú, továbbá a más hatóságoktól átvett adatok adatkezelésének a szabályait.
A Javaslat egyértelművé teszi a visszaélés személyes adattal bűncselekmény
megvalósulása esetén az érintett ügyészségi alkalmazott büntetőjogi felelősségét, valamint az
ügyviteli, igazgatási jellegű iratok körébe tartozó személyes adatok nyilvánosságra
kerülésének lehetőségét.
A legfőbb ügyészt a Javaslat felhatalmazza arra, hogy utasításban szabályozza azon
adatköröket, amelyeket az ügyészség a törvény felhatalmazása alapján kezel, és azokat a
határidőket is, amelyeknek a leteltéig a büntetőeljárás során keletkezett személyes adatok
tárolhatók.
A Javaslat - feloldva az eddigi ellentmondást - törvény erejénél fogva lehetővé teszi a
büntetőjogi és a magánjogi és közigazgatási jogi szakágak között az adatátadást, így a szakági
29
együttműködés korábbi lehetőségei kibővülnek; hivatalból indítható eljárás a másik szakágtól
átvett, az átvevő hatáskörébe tartozó ügyben.
Az Adatvédelmi Biztos 1263/K/2005-5. számú állásfoglalása szerint büntető- és
szabálysértési ügyek iratai az OKRI rendelkezésére bocsáthatók. A meglévő ellentmondások
feloldása céljából szükségesnek látja a megfelelő törvényi szabályozást annak érdekében,
hogy az OKRI adatkezelése teljesen egyértelmű és jogszerű lehessen, ezért a Javaslat rögzíti
az OKRI adatkezelésére vonatkozó speciális szabályokat is.
A 38. §-hoz
Az Ütv. 2006. évi módosítása következtében az ügyészi szervek felsorolása
(létesítése) tekintetében a köztársasági elnök szabályozási jogosultsága megszűnt, ideértve a
„negatív” jogalkotást, vagyis a hatályon kívül helyezést is. Ezért a köztársasági elnöki
határozatok hatályon kívül helyezése törvényi szabályozást igényel.