﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 OKT 21.
T/4746. számú
törvényjavaslat
a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról
és az ügyészi életpályáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2011. október
1
2011. évi... törvény
a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról
I.	fejezet
Bevezető rendelkezések
1.	A törvény hatálya
l-§
(1)	E törvény hatálya kiteljed az ügyészség által foglalkoztatott ügyészségi
alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.
(2)	Ügyészségi alkalmazott
a)	az ügyész;
b)	az alügyész;
c)	az ügyészségi fogalmazó;
d)	az érdemi feladatot végző ügyintéző (a továbbiakban: tisztviselő);
e)	az ügyviteli feladatot végző foglalkoztatott (a továbbiakban: írnok);
f)	az a)-e) pontban nem említett más ügyészségi dolgozó (a továbbiakban:
fizikai alkalmazott).
(3)	E törvénynek az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit
az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel, a
tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra pedig abban az esetben kell alkalmazni, ha e
törvény kifejezetten így rendelkezik.
(4)	A katonai ügyészek mellett ügyészségi alkalmazottként a Magyar Honvédség
hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.
2.	A munkáltatói jogkör gyakorlója
2.§
(1)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a legfőbb ügyész
gyakorolja. A legfőbb ügyész e jogkörét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egészben
vagy részben más, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.
(2)	Ügyész, alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében nincs helye a munkáltatói
jogkör átruházásának az olyan jogkör tekintetében, amelynek gyakorlójaként törvény a
legfőbb ügyészt nevezi meg.
2
II.	fejezet
Ügyészségi testületek
3.	Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos
Tanácsa
3-§
(1)	Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik
a)	a Legfőbb Ügyészségen;
b)	a fellebbviteli főügyészségeken;
c)	a főügyészségeken, az alárendelt járási ügyészségekre is kiterjedő
hatáskörrel;
d)	az Országos Kriminológiai Intézetben (a továbbiakban: OKRI).
(2)	Az alkalmazotti tanácsokat az (1) bekezdésben felsorolt szervenként az ott
szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak választják öt évre. A főügyészségen működő
alkalmazotti tanács megválasztásában részt vesznek a főügyészség alá rendelt járási
ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak is.
(3)	Az alkalmazotti tanács tagjainak száma, ha az ügyészségi alkalmazottak száma a
választás időpontjában
a)	a húsz főt nem haladja meg három,
b)	a száz főt nem haladja meg négy,
c)	a száz főt meghaladja öt fő.
(4)	Ha az alkalmazotti tanács tagjainak száma három, közülük legalább egy főt, ha az
alkalmazotti tanács tagjainak száma négy vagy öt, közülük legalább két főt nem az ügyészek
közül kell megválasztani.
(5)	Az alkalmazotti tanácsok tagjaik közül egy-egy főt delegálnak öt évre az
Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsába (a továbbiakban: Országos Tanács).
(6)	Az Országos Tanácsra és tagjaira e törvényben eltérően nem szabályozott
kérdésekben az alkalmazotti tanácsra, illetve az annak tagjaira irányadó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
(7)	A tevékenységükhöz szükséges időre az alkalmazotti tanács tagjait
(tisztségviselőit) legfeljebb nyolc óra, az Országos Tanács tagjait (tisztségviselőjét) legfeljebb
további nyolc óra munkaidő-kedvezmény illeti meg havonta. Erre az időre távolléti díj jár.
3
4-§
(1)	Az alkalmazotti tanácsot egyetértési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök
felhasználásával, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával
kapcsolatos tervek elfogadása tekintetében.
(2)	Ha az egyetértés hiánya miatt a felek között vita merül fel, akkor a Munka
Törvénykönyvének az egyeztetésre, a közvetítésre és a kötelező döntőbírói eljárásra
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Az alkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van
a)	az ügyészségi alkalmazottak lényeges érdekeit, illetve nagyobb csoportját
érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen az ügyészi szervek hatáskörébe
tartozó szervezeti változtatásokra vonatkozó elképzeléseket,
b)	az új munkaszervezési módszerek bevezetését,
c)	az ügyészi szervezet által meghirdetett - anyagi vagy erkölcsi elismeréssel
járó - pályázatot,
d)	a munkarend kialakítását;
e)	e törvény által meghatározott egyéb kérdéseket
illetően.
(4)	Ha az (1) és (3) bekezdésben felsorolt tárgykörben a döntés (intézkedés) az
alkalmazotti tanácsok legalább kétharmadának jogkörét érinti, az alkalmazotti tanácsok
jogkörében az Országos Tanács jár el. Az Országos Tanács állásfoglalását kell kikérni abban
az esetben is, ha az alkalmazotti tanácsok a tervezett döntés (intézkedés) tekintetében nem
egybehangzóan nyilatkoztak.
(5)	Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) az ügyészség tervezett intézkedésével
[(1) és (3) bekezdés] kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval.
Ennek elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos
határidőt a tervezetnek az elnökhöz való érkezésétől kell számítani.
(6)	Az (l)-(4) bekezdésben foglaltakat sértő intézkedés érvénytelenségének
megállapítása iránt az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) a tudomásszerzéstől számított
tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedés megtételét követő hatvan napon belül a
Munka Törvénykönyvének a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályai szerint jogvitát
kezdeményezhet. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.
5-§
(1)	Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) tagja (tisztségviselője) a 4. § (1) és (3)
bekezdésében meghatározott jogosultság gyakorlásával összefüggésben - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, s minden olyan kérdésben
tájékoztatást kérhet, amely az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával
összefüggő szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó
szabályok megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a betekintést és a tájékoztatást nem
tagadhatja meg.
4
(2)	Az alkalmazotti tanács és az Országos Tanács, illetve ezek tagjai (tisztségviselői) a
jogkörük gyakorlása során tudomásukra jutott személyes adatokat nem hozhatják
nyilvánosságra a név, a szolgálati hely és a beosztás kivételével. Egyéb adatokat, tényeket
csak a munkáltató jogos érdekeinek veszélyeztetése, illetve az ügyészségi alkalmazottak
személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatják nyilvánosságra.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség az alkalmazotti tanácsot és az Országos
Tanácsot, illetve ezek tagjait (tisztségviselőit) megbízatásuk, illetve ügyészségi szolgálati
viszonyuk megszűnése után is terheli.
(4)	E törvényben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra (Országos
Tanácsra) a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra)
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve az üzemi megbízottra és az
elnök díjazására vonatkozó szabályait.
4.	Az összügyészi értekezlet
6.§
(1)	Összügyészi értekezletet tartanak
a)	a Legfőbb Ügyészségen,
b)	a fellebbviteli főügyészségen,
c)	a főügyészségen
szolgálatot teljesítő ügyészek. A főügyészség és az alárendelt járási ügyészségek ügyészei
közös összügyészi értekezletet tartanak.
(2)	Az összügyészi értekezlet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - tanácsadó,
véleményező és javaslattételi joggal működik.
(3)	Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét
a)	a legfőbb ügyész,
b)	a fellebbviteli főügyész,
c)	a főügyész
hívja össze.
(4)	Az összügyészi értekezlet összehívása kötelező
a)	e törvényben, továbbá a legfőbb ügyész által meghatározott esetekben;
b)	ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada, illetve az érdekelt
munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri.
(5)	A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az összügyészi értekezletet az
indítvány kézhezvételét követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.
5
(6)	Az összügyészi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a részvételre jogosult
ügyészek több mint kétharmada jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából
figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyészt, aki
a)	keresőképtelen;
b)	rendes, szülési vagy fizetés nélküli szabadságon van.
(7)	Az összügyészi értekezlet határozatait - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
szótöbbséggel hozza.
5.	Az ügyészi tanács
7-§
(1)	Ügyészi tanács működik
a)	a Legfőbb Ügyészségen;
b)	a fellebbviteli főügyészségen;
c)	a főügyészségen, az alárendelt járási ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel.
(2)	Az ügyészi tanács véleményt nyilvánít - a legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész
helyettest kivéve - az ügyész kinevezését (magasabb munkakörbe helyezését) és felmentését,
továbbá egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója a véleményét
kéri, vagy a véleményének kikérését e törvény, illetve a legfőbb ügyész elrendeli.
(3)	A véleménynélvánításra az az ügyészi tanács illetékes, ahová az ügyészt
kinevezik, illetve, ahol a felmentésre javasolt ügyész szolgálati helye van.
(4)	A véleménynyilvánítás joga az ügyészi tanács tagjait együttesen illeti meg. Az
ügyészi tanács akkor határozatképes, ha az ülésén a tagoknak több mint fele részt vesz.
(5)	Az ügyészi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Az ülést vezető elnök
(elnökhelyettes) csak abban az esetben szavaz, ha az ügyészi tanács többi tagja között
szavazategyenlőség alakult ki.
(6)	A véleménynyilvánítás határideje a megkeresésnek az ügyészi tanács elnökéhez
(elnökhelyetteséhez) érkezésétől számított nyolc nap. E határidő elmulasztása esetében a
döntés az ügyészi tanács véleményének hiányában is meghozható.
8.§
(1)	Az ügyészi tanács tagjainak száma, ha az ügyészek száma a választás időpontjában
a)	a hét főt nem haladja meg három,
b)	a hatvan főt nem haladja meg négy,
c)	a hatvan főt meghaladja öt.
(2)	Az ügyészi tanács tagjait, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt évre az ügyészek
közül titkos szavazással választja:
6
a)	a Legfőbb Ügyészség összügyészi értekezlete;
b)	a fellebbviteli főügyészség összügyészi értekezlete;
c)	a főügyészség és az alárendelt járási ügyészségek együtt megtartott
összügyészi értekezlete.
(3)	Az ügyészi tanácsnak a szavazatok számának sorrendjében az lehet a tagja, aki - a
leadott érvényes szavazatok egynegyedét meghaladóan - a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Ha a választás nem jár eredménnyel, a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a
választáshoz szükséges szavazattöbbséget elérik.
(4)	Nem választható az ügyészi tanács tagjává az az ügyész, aki fegyelmi büntetés
hatálya alatt áll.
(5)	Nem választható az ügyészi tanács tagjává a legfőbb ügyész és a magasabb vezető
állású ügyész.
(6)	Az ügyészi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok
legalább húsz százalékát megszerezte. Ha az ügyészi tanács tagjának a megbízatása
megszűnik, a kieső tag helyére az ügyészi tanácsba a megválasztott póttagok közül - az elért
szavazatok sorrendjében - megfelelő számban tanácstagot kell behívni.
9.§
(1)	Megszűnik az ügyészi tanácstagság
a)	a megbízatás idejének lejártával;
b)	az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésével, illetve a
munkavégzési kötelezettség alóli végleges mentesítésével;
c)	az ügyésznek az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba, hat hónapot meghaladó időtartamra való beosztásával;
d)	az ügyész hat hónapot meghaladó tartamú tartós külszolgálatra
kirendelésével,
e)	az ügyész legfőbb ügyésszé történő megválasztásával vagy magasabb vezető
állású munkakörbe való kinevezésével;
f)	a tagságról való lemondással;
g)	a tagságból való felmentéssel;
h)	az ügyész büntető, illetve fegyelmi felelősségét megállapító határozat
jogerőre emelkedésével.
(2)	A tagságból történő felmentésről az összügyészi értekezlet dönt titkos szavazással.
A felmentéshez a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges.
(3)	Szünetel az ügyészi tanácstagság a fegyelmi eljárás megindításától annak jogerős
befejezéséig, illetve az ügyészségi szolgálati viszony szünetelése alatt.
(4)	Ha az ügyészi tanács tagjainak száma három fő alá csökken, vagy mind az elnök,
mind az elnökhelyettes ügyészi tanácstagsága megszűnik, új választást kell tartani.
7
10. §
(1)	Az ügyészi tanács a működését - e törvény keretei között - ügyrendben
szabályozza.
(2)	E törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyészi tanácsra az alkalmazotti
tanácsra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az
ügyészi tanács egyetértési jogot nem gyakorol, és csak a jogosítványai gyakorlásához
szükséges mértékben kérhet tájékoztatást.
III.	fejezet
Az ügyészségi szolgálati viszony létesítése, módosítása, a vezetők megbízatása,
kinevezése, a vezetői kinevezés megbízatás megszűnése
6.	A kinevezés
11.	§
(1)	Ügyésszé azt a választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni,
akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával
rendelkezik. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a
Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl az a személy nevezhető ki ügyésszé, aki
a jogi szakvizsga letételét követően
a)	alügyészként, bírósági titkárként, közjegyzőként, ügyvédként,
jogtanácsosként, az OKRI-ban kutatóként, nyomozó hatóságnál nyomozóként legalább egy
évig ténylegesen dolgozott,
b)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 1. §-a (2) bekezdésének, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010.
évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél közigazgatási, illetve
jogi szakvizsgához kötött munkakörben legalább egy évig ténylegesen dolgozott,
c)	ügyészként, alkotmánybíróként, bíróként működött,
d)	nemzetközi szervezetnél, az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, az
igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet legalább egy évig ténylegesen folytatott.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában az alügyészi működés időtartamába legfeljebb hat
hónap beszámítható annak, aki a jogi szakvizsga letételét követően az (2) bekezdésben nem
említett, jogi szakvizsgához kötött munkakörben legalább három évig működött.
(4)	Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a
személy,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
áll,
8
c)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt
büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, amíg a bűnügyi nyilvántartásból nem
törlik
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt
meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított
tizenkét évig,
eb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő
végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában
felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy
pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában
felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
cf)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában
felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
eh) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy
pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a
kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak
meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás
jogerős bejezéséig,
g)	akit ügyészként, bíróként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként,
végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként,
igazságügyi alkalmazottként, alügyészként és fogalmazónként, ügyvédként, ügyvédjelöltként,
közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak,
mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
h)	aki külön törvényben szabályozott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét
megszegte.
(5)	A katonai ügyész kinevezéséhez a honvédelemért felelős miniszter egyetértése
szükséges. A katonai ügyészt erre a tisztségre kell kinevezni. A katonai ügyészt a
honvédelemért felelős miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba
helyezi. A katonai ügyész szolgálatát az ügyészségi szolgálati viszonya megszűnéséig az
ügyészi szervezetben teljesíti.
(6)	Fontos és bizalmas munkakörre ügyészségi szolgálati viszony azzal a személlyel
létesíthető, aki külön törvényben előírt módon hozzájárul nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez. A
hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.
12.	§
(1)	A legfőbb ügyész jogkörébe tartozó ügyészi kinevezés előtt a pályázónak részt kell
vennie az ügyészi pályára való alkalmasságának vizsgálatán (a továbbiakban:
pályaalkalmassági vizsgálat).
9
(2)	Ha a pályaalkalmassági vizsgálaton vagy a külön törvényben meghatározott, a
bírói pályára való pályaalkalmasság vizsgálatán (a továbbiakban: a bíró pályaalkalmassági
vizsgálata) a pályázó korábban már részt vett és annak elvégzésétől a pályázat benyújtásáig
három év még nem telt el - feltéve, hogy más körülmény a vizsgálatot nem indokolja -, az
ügyészi kinevezés előtt azt megismételni nem kell.
(3)	A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A
vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó - külön jogszabályban
meghatározott - rendelkezések szerint kell elvégezni azzal az eltéréssel, hogy a bíróra
vonatkozó kompetenciákat nem kell ellenőrizni.
(4)	A pályaalkalmassági vizsgálatot az ügyészség kezdeményezi.
(5)	A pályaalkalmassági vizsgálat alapján készített véleményt a vizsgálatot
kezdeményezőnek és a pályázónak meg kell küldeni.
(6)	A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Ha a pályázó a
megpályázott ügyészi tisztséget elnyerte, részére a vizsgálat költségét a munkáltató megtéríti.
13.	§
(1)	A legfőbb ügyész az ügyészt első alkalommal az ügyészi tisztségbe pályázat útján
nevezi ki.
(2)	A pályázat kiírására, elbírálására és a pályázat eredményének közlésére a 19. § (1)-
(4)	bekezdésének, továbbá a 20. § (l)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
14.	§
(1)	A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök
határozatlan időre nevezi ki a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.
(2)	A legfőbb ügyész az ügyészt első alkalommal (első ügyészi kinevezés) három évre,
azt követően pedig - a 17. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - határozatlan
időre nevezi ki. Az ügyész első kinevezése határozatlan időre szól, ha
a)	kinevezését megelőzően korábban legalább három évig ügyészként, illetve
katonai ügyészként működött, vagy
b)	kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként, bíróként, katonai
bíróként működött, nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió Bíróságán ítélkezett, az
Európai Unió Bíróságán főtanácsnokként működött, és az e pontban, valamint az a) pontban
említett munkakörökben, tevékenységekkel együttesen legalább hároméves szakmai
gyakorlatot szerzett, vagy
c)	kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás
területén, vagy
d)	a volt országgyűlési képviselő az országgyűlési képviselői megbízatásának
megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ügyésszé történő ismételt kinevezését kéri, és a
kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide nem értve a pályaalkalmassági
vizsgálaton való részvételt, vagy
10
e)	a volt európai parlamenti képviselő az európai parlamenti képviselői
megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ügyésszé történő ismételt kinevezését
kéri, és a kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide nem értve a pályaalkalmassági
vizsgálaton való részvételt.
15.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel (megválasztással) és annak
elfogadásával jön létre.
(2)	A kinevezési okiratnak tartalmaznia kell az ügyészségi szolgálati viszony kezdetét,
az ügyész azonosítására alkalmas személyes adatokat, munkakörét, szolgálati helyét, a
besorolásnál figyelembe vett szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési fokozatot, az
illetményt. A kinevezési okirat az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő más kérdésről is
rendelkezhet.
16.	§
(1)	A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(2)	Az ügyésznek a kinevezésétől számított nyolc munkanapon belül kell esküt tennie.
Ha az ügyész az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell
számítani. Az ügyész az eskütételt követően kezdi meg működését. Ha az ügyész a
kinevezésétől számított három hónap elteltével az esküt nem tette le, ügyészségi szolgálati
viszonya megszűnik.
(3)	Az eskü szövege a következő:
„Én ...... ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz hű leszek, az
Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali
kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. A minősített adatot megőrzőm.
Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el. (Az
eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
(4)	A legfőbb ügyész helyettes a köztársasági elnök előtt, a többi ügyész pedig a
munkáltatói jogkör gyakorlója előtt tesz esküt.
(5)	A legfőbb ügyészt, a legfőbb ügyész helyettest az országgyűlési képviselőkre
vonatkozó szabályok szerint terheli a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, első ízben a
megválasztását, kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat
nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők
vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
17. §
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb az első ügyészi kinevezés
időtartamának [14. § (2) bekezdés] lejártát megelőző kilencven nappal korábban beszerzi a
határozott időre kinevezett ügyész nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő
kinevezését. Ha az ügyész kéri a határozatlan időre történő kinevezését és a tényleges ügyészi
11
működésének időtartama a 18 hónapot az előbbiekben említett időpontig meghaladta, az
ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója minősíti. Ennek során értékeli - az ügyész
működésének teljes időtartamára kiterjedően - az ügyész munkáját, különös tekintettel az
anyagi jogi, az eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására.
(2)	A minősítés eredményét legkésőbb az első ügyészi kinevezés időtartamának
lejártát megelőző hatvanadik napig írásban közölni kell az ügyésszel és a legfőbb ügyésszel.
(3)	A legfőbb ügyész a minősítés eredményét mérlegelve az ügyészt az első ügyészi
kinevezés időtartamának lejártát követő nappal, pályázat nélkül határozatlan időre kinevezi,
ha az ügyész alkalmasságát megállapította.
(4)	Ha az (1) bekezdésben említett minősítést azért nem lehet elkészíteni, mert az
ügyész tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, vagy a legfőbb ügyész a
minősítés eredményét mérlegelve az ügyész alkalmasságát utóvizsgálat lefolytatásától teszi
függővé, a kinevezés újabb három évre szól. Ezekben az esetekben a határozott időre szóló
első ügyészi kinevezésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5)	Ha a legfőbb ügyész a minősítés eredményét mérlegelve az ügyész
alkalmatlanságát állapította meg, vagy az ügyész a határozatlan időre történő kinevezését nem
kérte, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozott idő lejártának napjával
megszűnik.
7.	A vezetők megbízatása, kinevezése
18. §
(1)	Az ügyészt a magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi munkakörbe
-	a legfőbb ügyész helyettes kivételével - a legfőbb ügyész nevezi ki.
(2)	Magasabb vezető állású ügyész:
a)	a legfőbb ügyész helyettes;
b)	a legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész;
c)	a legfőbb ügyészségi főosztályvezető helyettes ügyész;
d)	a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész;
e)	a fellebbviteli főügyész;
f)	a fellebbviteli főügyészhelyettes;
g)	a főügyész;
h)	a főügyészhelyettes.
(3)	Vezető állású ügyész:
a)	a legfőbb ügyészségi osztályvezető helyettes ügyész;
b)	a fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész;
c)	a főügyészségi osztályvezető ügyész;
d)	a legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész;
e)	a főügyészségi csoportvezető ügyész;
f)	a járási ügyészséget vezető ügyész (a továbbiakban: járási vezető ügyész);
g)	a járási vezetőhelyettes ügyész;
12
h)	járási ügyészségi csoportvezető ügyész.
(4)	A legfőbb ügyész pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe tartozó magasabb
vezető állású és vezető állású ügyészi munkaköröket, továbbá a legfőbb ügyészségi és a
fellebbviteli főügyészségi ügyészi munkaköröket. A legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész
helyettesi állás kivételével - más állás pályázat útján történő betöltését is elrendelheti. A 14. §
(2)	bekezdés d)-e) pontjában, 23. § (1), (3) és (5) bekezdésében, a 24. § (3) és (5)
bekezdésében, a 25. § (2) és (4) bekezdésében, a 36. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott
esetben a felajánlott állás pályázat nélkül tölthető be.
19.	§
(1)	A pályázatot a legfőbb ügyész írja ki. A nyilvános pályázati felhívásnak a pályázat
elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét
tartalmaznia kell. Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges
speciális szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati
felhívásban külön tájékoztatni kell.
(2)	A pályázatot az Ügyészségi Közlönyben és az ügyészség internetes honlapján
hozzáférhetővé kell tenni. A pályázat benyújtására meghatározott idő az internetes
közzétételtől számítva tíz napnál rövidebb nem lehet.
(3)	A pályázónak a pályázatában fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét
(elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax-szám stb.).
(4)	Az elkésett pályázat érdemben nem bírálható el. A hiányos pályázat benyújtóját
pedig rövid határidő tűzésével fel kell hívni a hiány pótlására. Ennek elmulasztása esetén a
pályázat érdemben nem bírálható el.
(5)	A pályázat elbírálásáig, illetve eredményes pályázat esetén az azt követő
kinevezésig a legfőbb ügyész megbízást adhat a betöltetlen vezetői munkakör ellátására.
20.	§
(1)	A legfőbb ügyésznek a pályázat elbírálása előtt meg kell ismernie az ügyészi
tanács, valamint
a)	a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb
ügyészségi osztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész esetében a legfőbb
ügyész helyettes,
b)	az a) pontban nem említett legfőbb ügyészségi magasabb vezető állású
ügyész, vezető állású ügyész és ügyész esetében a főosztályvezető ügyész, illetve a főosztályi
szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész,
c)	a fellebbviteli főügyészhelyettes, a fellebbviteli osztályvezető ügyész és a
fellebbviteli főügyészségi ügyész esetében a fellebbviteli főügyész,
d)	a főügyészhelyettes, a főügyészség és a járási ügyészség vezető állású
ügyésze esetében a főügyész,
véleményét a pályázóról.
13
(2)	A pályázat eredményéről a pályázókat legkésőbb a pályázati határidő lejártát
követő három hónapon belül írásban kell tájékoztatni.
(3)	Csak azt lehet a pályázatra kiírt munkakörbe kinevezni, aki a pályázaton részt vett,
és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(4)	Ha nincs alkalmas pályázó, új pályázatot kell kiírni.
(5)	Az új pályázat eredménytelensége esetén a vezetői munkakör megbízás útján
tölthető be. A megbízás legfeljebb egy évre szólhat.
21.	§
(1)	A vezetői tisztséget betöltő ügyész tartós távolléte esetén a legfőbb ügyész -
pályázat nélkül - határozott időre szóló megbízást adhat a vezetői feladatok ellátására. Ha a
megbízás tartama meghaladja a százhúsz munkanapot, a megbízáshoz az ügyész
hozzájárulása szükséges.
(2)	Az (1) bekezdésben, a 19. § (5) bekezdésében és a 20. § (5) bekezdésében említett
vezetői megbízás bármikor, indokolás nélkül visszavonható. A megbízás lejártával a
megbízott vezetőt - a felek eltérő megállapodása hiányában - eredeti munkakörében kell
tovább foglalkoztatni.
8.	A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes megbízatásának megszűnése
22. §
(1)	A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam [Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés] leteltével;
b)	felmentésével;
c)	lemondásával;
d)	hetvenedik életévének a betöltésével;
e)	országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetve
polgármesterré történő megválasztásával [48. § (2) bekezdés], továbbá a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé (a továbbiakban:
állami vezető) történő megválasztásával vagy kinevezésével,
f)	összeférhetetlenségének megállapításával (47. §);
g)	hivatalvesztése kimondásával;
h)	a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést,
közérdekű munkát kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős
határozattal kényszergyógykezelését rendelték el;
i)	halálával;
j) választójogának elvesztésével.
(2)	Ha a legfőbb ügyész megbízatása
a)	az (1) bekezdés a) pontja vagy
b)	az (1) bekezdés d) pontja
14
alapján szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig
gyakorolja.
23.	§
(1)	A megbízatási időtartam leteltét követő nappal a volt legfőbb ügyészt - ha ehhez
hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt legfőbb ügyész az
áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a megbízatási időtartam
leteltének időpontjában megszűnik. A 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
megbízatási időtartam letelte időpontjának az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetét kell
tekinteni.
(2)	A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával felmentheti a
legfőbb ügyészt megbízatása alól, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható okból nem képes
eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak.
(3)	A (2) bekezdésben említett esetben a volt legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul -
más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem
járul hozzá, vagy a más ügyészi munkakörből eredő feladatainak ellátására sem lenne képes,
ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ilyen esetben az ügyészi
tanács véleményének kikérése mellőzhető. A felmentési idő hat hónap, amely a legfőbb
ügyészi megbízatás alól való felmentést követő nappal kezdődik. A volt legfőbb ügyészt a
felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A volt
legfőbb ügyészt végkielégítés és a mentesítés időtartamára átlagilletménye illeti meg. Nem jár
átlagilletmény arra az időre, amely alatt a volt legfőbb ügyész munkabérre egyébként sem
lenne jogosult.
(4)	A legfőbb ügyész a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett
nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A megbízatásról történő lemondás
ideje hat hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a
napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat az Országgyűlés elnökéhez
megérkezik.
(5)	A (4) bekezdésben említett esetben a volt legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul -
a lemondási idő lejártát követő nappal más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt
legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a
lemondási idő lejártának napjával megszűnik.
(6)	Az (1), a (3) és a (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést az újonnan
megválasztott legfőbb ügyész, ennek hiányában a legfőbb ügyész helyettes teszi meg. A volt
legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más -
lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyészt áthelyezése
esetén „címzetes főügyész” cím és a beosztási pótlékon kívül - választása szerint - a legfőbb
ügyészségi főosztályvezető ügyész vezetői pótlékával azonos összegű címpótlék vagy az új
munkakörére megállapított vezetői pótlék illeti meg. A volt legfőbb ügyész fizetési fokozatba
sorolását az áthelyezés nem érinti.
(7)	A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával kimondja a legfőbb
ügyész hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget
15
megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el,
vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.
(8)	A 22. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben a legfőbb ügyészt hathavi
átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg.
(9)	A 22. § (1) bekezdés d)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a legfőbb ügyész
ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik. A hetvenedik életévét betöltött legfőbb ügyész
ügyészségi szolgálati viszonya a 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az új legfőbb
ügyész megbízatása kezdetén szűnik meg.
(10)	Ha a legfőbb ügyész megbízatása a 22. § (1) bekezdés j) pontja alapján szűnik
meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.
24.	§
(1)	A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:
a)	felmentésével;
b)	lemondásával;
c)	a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;
d)	országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetve
polgármesterré történő megválasztásával [48. § (2) bekezdés], továbbá állami vezetővé
történő megválasztásával vagy kinevezésével;
e)	összeférhetetlenségének megállapításával (47. §);
f)	hivatalvesztése kimondásával;
g)	a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést,
közérdekű munkát kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős
határozattal kényszergyógykezelését rendelték el;
h)	halálával;
i)	választójogának elvesztésével.
(2)	A köztársasági elnök a legfőbb ügyész javaslatára bármikor, indokolás nélkül
felmentheti a legfőbb ügyész helyettest megbízatása alól.
(3)	A (2) bekezdésben említett esetben a volt legfőbb ügyész helyettest - ha ehhez
hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt legfőbb ügyész helyettes az
áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy a más ügyészi munkakörből eredő feladatainak az
ellátására nem lenne képes, ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.
Ilyen esetben az ügyészi tanács véleményének kikérése mellőzhető. A felmentési idő hat
hónap, amely a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás alól való felmentést követő nappal
kezdődik. A volt legfőbb ügyész helyettest a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a
munkavégzési kötelezettség alól. A volt legfőbb ügyész helyettest végkielégítés és a
mentesítés időtartamára átlagilletménye illeti meg. Nem jár átlagilletmény arra az időre,
amely alatt a volt legfőbb ügyész helyettes munkabérre egyébként sem lenne jogosult.
(4)	A legfőbb ügyész helyettes a legfőbb ügyész útján a köztársasági elnökhöz intézett
nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A megbízatásról történő lemondás
ideje hat hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a
16
napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat a köztársasági elnökhöz
megérkezik.
(5)	A (4) bekezdésben említett esetben a volt legfőbb ügyész helyettest - ha ehhez
hozzájárul - a lemondási idő lejártát követő nappal más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni.
Ha a volt legfőbb ügyész helyettes az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati
viszonya a lemondási idő lejártának napjával megszűnik.
(6)	A (3) és (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész teszi
meg. A volt legfőbb ügyész helyettest a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb
szintű ügyészségen más - lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt
legfőbb ügyész helyettest áthelyezése esetén „címzetes főügyész” cím és a beosztási pótlékon
kívül - választása szerint - a legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyész vezetői
pótlékával azonos összegű címpótlék vagy az új munkakörére megállapított vezetői pótlék
illeti meg. A volt legfőbb ügyész helyettes fizetési fokozatba sorolását az áthelyezés nem
érinti.
(7)	A köztársasági elnök a legfőbb ügyész javaslatára kimondja a legfőbb ügyész
helyettes hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész helyettes neki felróható okból nem tesz eleget
megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el,
vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.
(8)	Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a legfőbb ügyész helyettest hathavi
átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg.
(9)	Az (1) bekezdés c)-i) pontjaiban meghatározott esetekben a legfőbb ügyész
helyettes ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik.
(10)	Ha a legfőbb ügyész helyettes megbízatása az (1) bekezdés i) pontja alapján
szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.
9.	A vezetői kinevezés visszavonása
25.	§
(1)	A legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan
időre szól, és az indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői kinevezés visszavonása
előtt ki kell kérni az ügyészi tanács véleményét.
(2)	A kinevezés visszavonásakor a vezetőt, ha ehhez hozzájárul - választása szerint a
szolgálati helyével vagy a vezetői kinevezését megelőző szolgálati helyével azonos
helységben, vezetői beosztásának megfelelő vagy annál alacsonyabb szintű ügyészségen -
más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni.
(3)	Ha a volt vezető az áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy az ügyészi munkakörből
eredő feladatainak az ellátására nem lenne képes, ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel
kell megszüntetni. Ilyen esetben az ügyészi tanács véleményének kikérése mellőzhető. A
felmentési idő a kinevezés visszavonását követő nappal kezdődik. A volt vezetőt a felmentési
idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.
17
(4)	A legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyész hat
hónapos határidővel, vezető állású ügyész pedig három hónapos határidővel vezetői
tisztségéről lemondhat; a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak. Lemondás
esetében a legfőbb ügyész a vezetőt - ha ehhez hozzájárul - szolgálati helyével azonos
helységben, illetve a vezetői kinevezését megelőző szolgálati helyére és lehetőleg a
korábbival legalább azonos vezetői beosztásba más ügyészi munkakörbe helyezi. Ha a vezető
az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya
a lemondási idő lejártának napjával lemondással megszűnik.
10.	A kinevezés módosítása
26.	§
A kinevezést módosítani - a legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás
alóli felmentés, illetve a vezetői kinevezés visszavonása, továbbá jogerős fegyelmi büntetés
kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és az ügyész közös megegyezésével lehet.
Egyebekben a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződés módosítására vonatkozó
szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem kell közös megegyezés
a)	munkáltatói intézkedés folytán az illetményben bekövetkező növekedéshez;
b)	jogszabályi rendelkezés folytán az illetményben bekövetkező változáshoz.
11.	A kirendelés
27. §
(1)	Az ügyészt - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre
lehet ügyészségi érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében ügyészi
munkakörbe, ideiglenesen - szolgálati helyével azonos megyében lévő - más szolgálati helyre
kirendelni. A fővárosban, illetve Pest megyében szolgálatot teljesítő ügyész a fővárosban
vagy Pest megye területén lévő más szolgálati helyre rendelhető ki. A kirendelésnél az ügyész
méltányos érdekét figyelembe kell venni. A kirendelést - a megkezdése előtt legalább tizenöt
nappal - az ügyésszel írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és annak
időtartamát.
(2)	Az ügyész - hozzájárulásával - az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon túl,
illetve az (1) bekezdésben nem említett szolgálati helyre is kirendelhető.
(3)	Nem rendelhető ki hozzájárulása nélkül lakó-, vagy tartózkodási helyétől (a
továbbiakban e §-ban együtt: lakóhely), illetve szolgálati helyétől más településen lévő
szolgálati helyre:
a)	a nő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig;
b)	kiskorú gyermekét egyedül nevelő ügyész;
c)	tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó ügyész;
d)	az ügyész tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén.
(4)	Ha az ügyészt a szolgálati helyétől vagy lakóhelyétől eltérő más településen
működő olyan ügyészségre rendelik ki, ahonnan naponta nem tud lakóhelyére visszautazni, a
18
kirendelésben töltött munkanapokra - a közlekedési és szállás költségmegtérítésén túl -
élelmezési költségátalányként az 57. § (l)-(3) bekezdése szerint számított összegű napidíj
illeti meg.
(5)	Kirendelés esetén az ügyész vasúton történő utazásakor az első osztály
igénybevételére jogosult.
(6)	Ha az ügyész a kirendelés helyéről naponta nem tud lakóhelyére visszautazni, a
kirendelés helye és az ügyész lakóhelye közötti oda- és visszautazás költségeit a munkáltató
az ügyésznek megtéríti:
a)	a heti egy alkalommal, valamint a munkaszüneti napok alkalmával és a
szabadság igénybevételekor történő hazautazás esetében, továbbá
b)	ha az utazásra a munkáltató érdekkörében felmerült okból, illetve a
munkáltató engedélyével került sor.
12.	Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyész
28. §
(1)	A legfőbb ügyész az ügyészt - hozzájárulásával és az igazságügyért felelős
miniszter egyetértése esetén - beoszthatja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba a jogszabályok előkészítésében való részvétel vagy más ügyészi
munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából.
(2)	Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyész
(a továbbiakban: minisztériumba beosztott ügyész) megtartja ügyészi tisztségét, de ügyészi
jogkört nem gyakorolhat. Javadalmazására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(3)	A minisztériumba beosztott ügyész köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat
teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.
(4)	A minisztériumba beosztott ügyész jogállására a 44-48. §, a 49. § (1) bekezdés, 55.
§, valamint a 77. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A minisztériumba beosztott ügyész felett a fegyelmi jogkört a legfőbb ügyész
gyakorolja a X. fejezet rendelkezései szerint azzal, hogy a fegyelmi eljárás megindítását az
igazságügyért felelős miniszter kezdeményezheti.
29.	§
(1)	A legfőbb ügyész az ügyész igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba való beosztását megszünteti:
a)	az ügyész kérelmére,
b)	az igazságügyért felelős miniszter indítványára,
c)	hivatalból, előzetesen kikérve az igazságügyért felelős miniszter véleményét.
19
(2)	Az ügyész a beosztás megszüntetésének közlését követően további 30 napig
köteles az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a feladatait ellátni,
ettől azonban a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történt beosztása
megszűnését követően az ügyészt tényleges ügyészi álláshelyre kell - pályázat nélkül -
kinevezni, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba való beosztását
megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg az ügyész lakóhelye szerinti, illetve
korábbi szolgálati helyével azonos városban lévő szolgálati helyre. Hozzájárulásával az
ügyész más szolgálati helyre is kinevezhető.
13.	Nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió keretében külföldön munkát végző ügyész
30.	§
(1)	A legfőbb ügyész az ügyészt - hozzájárulásával - határozott időre tartós
külszolgálatra rendelheti ki nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió keretében
igazságügyi együttműködési feladatok ellátására.
(2)	A tartós külszolgálatra kirendelt ügyész ügyészi jogkört a legfőbb ügyész által
meghatározott körben és módon gyakorolhat.
(3)	A legfőbb ügyész az ügyész tartós külszolgálati kirendelését megszünteti az ügyész
kérelmére vagy hivatalból. A legfőbb ügyész az ügyészt a kirendelés megszüntetésének
közlését követő három hónapig a külszolgálat ellátására kötelezheti.
(4)	Tartós külszolgálati kirendelésének megszűnését követően az ügyészt lehetőség
szerint korábbi szolgálati helyén, eredeti munkakörében kell foglalkoztatni, vagy kinevezését
-	pályázat nélkül - külszolgálati kirendelését megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, az
ügyész lakóhelye szerinti, illetve korábbi szolgálati helyével azonos városban lévő szolgálati
helyre és lehetőleg az eredetivel azonos munkakörre kell módosítani. Hozzájárulásával az
ügyész kinevezése más szolgálati helyre és munkakörre is módosítható.
31.	§
(1)	Az ügyész kérelmére a legfőbb ügyész a munkavégzés időtartamára - határozott
időre - szóló fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet nemzetközi szervezetnél vagy az
Európai Unió szerveinél az ügyészi tisztséggel összeegyeztethető, ügyészi szakértelmet
igénylő, pályázat útján elnyert állás betöltésére. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének
megtagadása miatt jogvita nem indítható.
(2)	Az ügyész kérelmére a legfőbb ügyész a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli
szabadságot engedélyez az ügyésznek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.
(3)	A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az ügyészt az ügyészségi szolgálati
viszonyból származó jogok nem illetik meg, és ilyen kötelezettségek nem terhelik.
(4)	Ha a fizetés nélküli szabadság tartama a hat hónapot meghaladja, és az ügyész
vezetői megbízással vagy vezetői kinevezéssel rendelkezik, vezetői megbízása, illetve
20
kinevezése a fizetés nélküli szabadság kezdetét megelőző nappal e törvény erejénél fogva
megszűnik.
(5)	Hat hónapot meghaladó tartamú fizetés nélküli szabadság esetén a munkavégzésre
irányuló jogviszony, vagy a házastárs külszolgálatának megszűnését követően az ügyész
részére - három hónappal korábban bejelentett kérelmére, pályázat nélkül - lehetőleg az
ügyész lakóhelye szerinti, illetve korábbi szolgálati helyével azonos városban lévő másik
szolgálati helyen ügyészi munkakört kell biztosítani. Ha az ügyész nem nyújt be a
visszavételére irányuló kérelmet, a felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy a felajánlás
kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, ügyészségi szolgálati
viszonya a fizetés nélküli szabadság utolsó napjával megszűnik.
(6)	Amennyiben a legfőbb ügyész nem engedélyezi az (1) bekezdésben említett fizetés
nélküli szabadságot, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a munkavégzésre irányuló
jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is
meghatározhatj ák.
14. A felsőoktatásban munkát végző ügyész
32.	§
Az ügyész kérelmére a legfőbb ügyész a munkavégzés időtartamára - határozott időre
szóló - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a felsőoktatásban oktatói, magasabb vezetői
vagy vezetői munkakör betöltésére. Ilyen esetben a 31. § (2)-(4) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének
megtagadása miatt jogvita nem indítható.
IV.	Fejezet
Az ügyészségi szolgálati viszony megszűnése
15. A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonyának
megszűnése
33.	§
A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes megbízatásának megszűnése - a 22-
24.	§-ban meghatározott esetekben és módon - ügyészségi szolgálati viszonyuk megszűnését
is eredményezi.
16.	A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnése
34.	§
A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a)	a felek közös megegyezésével;
b)	felmentésével;
21
c)	lemondásával;
d)	a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;
e)	rendkívüli lemondásával;
f)	országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, illetve
polgármesterré történő megválasztásával (48. §), továbbá állami vezetővé történő
megválasztásával vagy kinevezésével;
g)	összeférhetetlenségének megállapításával;
h)	hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
i)	a bíróságnak vele szemben szabadságvesztést, közérdekű munkát kiszabó
jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal
kényszergyógykezelését rendelték el;
j) a 17. § (5) bekezdésében szabályozott esetben;
k) a 31. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott esetben;
l) halálával;
m) választójogának elvesztésével;
n) e törvényben előírt eskütételi kötelezettség megszegésével;
o)	külön törvényben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
megszegésével.
35.	§
Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az ügyész és a legfőbb ügyész közös
megegyezésével bármikor megszüntethető.
36.	§
(1)	Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor
szüntetheti meg, ha
a)	megszűnt az ügyészségnek az a tevékenysége, amelynek körében az ügyészt
foglalkoztatták;
b)	átszervezés, létszámcsökkentés következtében az ügyész munkaköre
feleslegessé vált;
c)	az ügyész feladatai ellátására tartósan alkalmatlan, illetve az 51. § (3)
bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát;
d)	az ügyész rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül;
e)	az ügyész felmentése a 25. § (3) bekezdésében meghatározott okból válik
szükségessé;
f)	a rokkantsági (baleseti rokkantsági) vagy a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a)
bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel legkésőbb a felmentési idő
leteltekor rendelkező ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontját kell alkalmazni, ha a legfőbb ügyész a minősítés
eredményét mérlegelve az ügyész alkalmatlanságát állapította meg, és az ügyész felszólítás
ellenére nem mondott le ügyészi tisztségéről.
(3)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetben sem szüntethető meg az
ügyész ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel, ha fennállnak a Munka
Törvénykönyvében meghatározott felmondási tilalmak.
22
(4)	Az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján az ügyész akkor menthető fel, ha a
képzettségének, illetve alkalmasságának megfelelő másik betölthető munkakör nincs, vagy ha
az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. Ez a korlátozás nem vonatkozik
arra az esetre, ha az ügyész felmentésére az (1) bekezdés c) pontja alapján azért kerül sor,
mert az 51. § (3) bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát.
(5)	Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben
szüntethető meg felmentéssel:
a)	a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, ha
nem részesül sajátjogú nyugellátásban;
b)	ha az ügyész anya, gyermeke hároméves koráig, feltéve, hogy szülési vagy a
gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe;
c)	ha az ügyész egyedülálló, az eltartott gyermeke nappali iskolai
tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a gyermek huszonöt éves koráig.
(6)	A rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra, vagy a Tny. 18. § (2a)
bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjra jogosult ügyészt, ha (1) bekezdés f) pontja alapján
felmentését kezdeményezi, a legfőbb ügyész köteles a társadalombiztosítási ellátás igénybe
vétele érdekében - az ügyészi tanács véleményének kikérése nélkül - felmenteni. Ez a jog a
rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő ügyészt is megilleti, ha felmentését az
(1)	bekezdés d) pontja alapján kezdeményezi. E jogcímeken az ügyész kezdeményezésére
csak egy alkalommal kötelező a felmentés.
(7)	A rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra, a Tny. 18. § (2a) bekezdésében
foglalt öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságát az ügyésznek kell igazolnia.
(8)	A katonai ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni,
ha hivatásos állományú katonai szolgálati viszonya megszűnt, és más ügyészi munkakörben
történő foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy az alkalmasságának megfelelő másik
betölthető ügyészi munkakör nincs. Ilyen esetben a Munka Törvénykönyvében írt felmondási
tilalmakat nem kell figyelembe venni. Ha a katonai ügyész ügyészségi szolgálati viszonya
más okból szűnik meg, a legfőbb ügyész a hivatásos állományú katonát a Honvéd Vezérkar
főnökének a rendelkezésére bocsátja. Ha a katonai ügyész hivatásos katonai szolgálati
viszonya lemondással szűnt meg, és más ügyészi munkakörben történő foglalkoztatásához
nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő
lejártának napjával lemondással megszűnik.
37.	§
(1)	A felmentést indokolni kell; az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell
tűnnie. A felmentés okának valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(2)	Az ügyész felmentési ideje - a (3) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - hat hónap.
(3)	Az ügyész felmentési ideje egy hónap, ha felmentése - egészségügyi okot kivéve -
alkalmatlansága miatt történt.
23
(4)	Az ügyészt a felmentés időtartamának legalább a felére, - a (3) bekezdésben írt
esetben a teljes időre - mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. Ha az ügyész kéri,
a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje ennél rövidebb tartamú is lehet.
38.	§
(1)	Az ügyész a legfőbb ügyészhez intézett nyilatkozatával az ügyészségi szolgálati
viszonyáról bármikor lemondhat.
(2)	A magasabb vezető állású ügyész lemondási ideje hat hónap, a többi ügyészé
három hónap; ennek egy részére vagy egészére a munkavégzés alól mentesítés adható.
39.	§
A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az ügyészt átlagilletménye illeti meg.
Nem jár átlagilletmény arra az időre, amely alatt az ügyész munkabérre egyébként sem lenne
jogosult. A munkavégzési kötelezettség alól végleg mentesített ügyész esetében nem kell
alkalmazni a 45. §-ban meghatározott rendelkezéseket.
40.	§
(1)	Rendkívüli lemondással az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyát akkor
szüntetheti meg, ha a munkáltató
a)	az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b)	olyan magatartást tanúsít, amely az ügyészségi szolgálati viszony
fenntartását lehetetlenné teszi.
(2)	A rendkívüli lemondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított hat napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől
számított hat hónapig lehet gyakorolni.
(3)	Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató az ügyész részére annyi időre járó
átlagilletményét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, az ügyészségi szolgálati
viszony megszűnésének időpontját pedig az ügyészre irányadó felmentési idő
figyelembevételével kell meghatározni.
41.	§
(1)	Ha a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész szolgálati viszonya a 34. § f), i), k),
m)-o) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a legfőbb ügyész állapítja meg. A 34. § d)
pontjában említett esetben az ügyészt hathavi átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg.
(2)	A határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszony esetén [14. § (2) bekezdés,
17.	§ (4) bekezdés] a felmentési, illetve a lemondási idő nem terjedhet túl a határozott idő
lejártának időpontján.
24
17. A végkielégítés
42.	§
(1)	Az ügyészt, ha az ügyészségi szolgálati viszonya felmentése vagy rendkívüli
lemondása folytán megszűnik, valamint a 95. § (5) bekezdésében meghatározott esetben
végkielégítés illeti meg. Az ügyésznek a 43. § (1) bekezdése szerinti esetben végkielégítés jár
akkor is, ha ügyészségi szolgálati viszonya nem e bekezdésben említett módon szűnt meg.
(2)	A végkielégítés összege, ha az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje
legalább
a)	három év: egy havi,
b)	öt év: kéthavi,
c)	nyolc év: háromhavi,
d)	tíz év: négyhavi,
e)	tizenhárom év: öt havi,
f)	tizenhat év: hat havi,
g)	húsz év: nyolc havi
átlagilletménynek megfelelő összeg.
(3)	Végkielégítésre nem jogosult az ügyész, ha - az egészségügyi okot kivéve -
alkalmatlanság címén vagy arra tekintettel mentették fel, hogy az 51. § (3) bekezdésében
említett vizsgálatnak nem vetette alá magát. Nem jár végkielégítés, ha az ügyész legkésőbb az
ügyészségi szolgálati viszony megszűnését követő napon nyugdíjasnak minősül, felmentését a
36.	§ (1) bekezdés d),f) pontjára hivatkozással maga kéri, valamint ha - rendkívüli lemondása
kivételével - a határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg.
(4)	Ismételten létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel történő
megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően ügyészségi
szolgálati viszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni.
(5)	A végkielégítéssel kapcsolatos rendelkezések a katonai ügyészre akkor
vonatkoznak, ha hivatásos állományú katonai szolgálati viszonya is megszűnik. Ez esetben a
katonai ügyészt végkielégítés csak e törvény szerint illeti meg.
18.	Az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetése
43.	§
(1)	Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyt
jogellenesen szüntette meg, a jogkövetkezmények tekintetében a Munka Törvénykönyvének a
munkaviszony jogellenes megszüntetésére és jogkövetkezményére vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Amennyiben az ügyészségi szolgálati viszonyt az ügyész valamely, az ügyészségi
szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó szabály megszegésével szünteti meg, ezt úgy
kell elbírálni, mintha az ügyészségi szolgálati viszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés
25
folytán szűnt volna meg, valamint köteles a munkáltató számára a rá irányadó lemondási
időre - határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszony esetén legfeljebb a hátralévő időre
-	járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. A munkáltató jogosult az ezt meghaladó
kárának érvényesítésére is.
V.	Fejezet
Az összeférhetetlenség
44.	§
(1)	Az ügyész nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselő,
polgármester és állami vezető.
(2)	Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész
helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének
teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot,
tényt valótlanul közöl.
45.	§
(1)	Az ügyész a tisztsége ellátásán kívül nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve
tudományos és oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben
részesülő, továbbá lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát, feltéve, hogy ezzel nem
veszélyezteti függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozza hivatali
kötelezettségei teljesítését.
(2)	Az ügyész nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető
tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság,
kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság,
kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja.
(3)	Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét egészben vagy részben
érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetes hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem
kezdeményezhető.
(4)	Az ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony létesítését az ügyész köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen
bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtiltja, ha az ügyész
ügyészségi szolgálati viszony alapján betöltött munkakörével e törvény rendelkezései szerint
összeférhetetlen.
46.	§
(1)	Nem létesíthető olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi
alkalmazott hozzátartozójával [153. § (1) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy
elszámolási kapcsolatba kerülne.
26
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a legfőbb ügyész esetében a köztársasági
elnök, a többi ügyészségi alkalmazott esetében pedig a legfőbb ügyész - különösen indokolt
esetben - felmentést adhat. A döntés meghozatalánál meghatározó szempont az ügyészség
érdeke.
47.	§
(1)	Az ügyészségi alkalmazott köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel.
(2)	Az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (6) bekezdésében és az e törvény 44. § (1)
bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okot legkésőbb a kinevezésekor
(megválasztásakor), a 45. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okot
pedig a kinevezéstől (megválasztásától) számított tizenöt napon belül köteles megszüntetni.
Ennek megtörténtéig az ügyész a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(3)	Ha az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz
eleget, vagy tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel
a)	a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök,
b)	a többi ügyész esetében pedig a legfőbb ügyész - az ügyészi tanács előzetes
véleményét kikérve -
állapítja meg az összeférhetetlenséget.
(4)	Ha az ügyész az eljárás ideje alatt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi
okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni lehet.
(5)	Ha a 46. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség az ügyészségi szolgálati
viszony fennállása alatt merül fel, akkor - az összeférhetetlenség alóli felmentés, illetve a
hozzátartozók megállapodása hiányában - a legfőbb ügyész és hozzátartozója esetében a
legfőbb ügyész tekintetében kell megállapítani az összeférhetetlenséget, más esetben a (3)
bekezdés b) pontjában említett dönti el, hogy melyik ügyészségi alkalmazott tekintetében
állapítja meg az összeférhetetlenséget.
(6)	Az ügyészségi szolgálati viszony a (3) és (5) bekezdésben meghatározott esetben
az összeférhetetlenség megállapításának napjával szűnik meg.
48.	§
(1)	Ha az ügyész országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői, illetve
polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - a jelöltkénti
indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör
gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetve
megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya
szünetel. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2)	Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az országgyűlési, az európai parlamenti,
önkormányzati képviselővé, illetve polgármesterré történő megválasztásával megszűnik.
27
(3)	Az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői és a polgármesteri
megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnésekor az ügyész ismét ügyészségi
szolgálati viszonyt létesít - ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.
19.	Igazolási kötelezettség
49.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszony fennállása alatt az ügyész a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt
felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (4)
bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ügyész igazolja, hogy vele
szemben a 11. § (4) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a
munkáltató az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ügyész
részére megtéríti.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 11. § (4) bekezdés a)-f) pontjában
meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli
a)	az ügyészi tisztségre jelölt személy,
b)	az ügyész
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 154. § (1) bekezdés, valamint az (1) bekezdés alapján a hatósági
bizonyítványban rögzített személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyészségi
szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - az ügyészségi szolgálati
viszony létesítése és fennállása esetén - az ügyészségi szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.
(5)	Az (l)-(4) bekezdésben a munkáltatói jogkör gyakorlója részére meghatározott
jogosultságokat a legfőbb ügyész tekintetében a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész
helyettes tekintetében a legfőbb ügyész gyakorolja.
(6)	Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettsége
teljesítésének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye, ügyészségi szolgálati viszonyát
összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni.
28
VI.	fejezet
A minősítés
50.	§
(1)	Az ügyészt - a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes kivételével - a
határozott időre szóló első ügyészi kinevezés időtartamának lejártáig, határozatlan időre szóló
első kinevezés [14. § (2) bekezdés] esetén a kinevezést követő három év letelte előtt, azt
követően - feltéve, hogy a minősítési időszakban legalább egy évig a minősítő vagy
helyettese irányítása alatt dolgozott - nyolc évenként minősíteni kell. Nem kell minősíteni az
ügyészt a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hat évben.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is minősíteni kell az ügyészt,
ha az ügyész
a)	azt kéri, feltéve, hogy az előző minősítése óta két év már eltelt,
b)	szakmai alkalmatlanságára, vagy az előző minősítés értékelése
megváltoztatásának szükségességére utaló körülmény merült fel.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a soron kívüli minősítés
elrendelését az ügyésszel írásban közölni kell.
(4)	A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minisztériumba
beosztott ügyész hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a kormánytisztviselőkre
vonatkozó szabályok szerint értékeli.
(5)	A minősítés célja az ügyész szakmai tevékenységének megítélése, az ezt
befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés
elősegítése.
(6)	A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások
szerepelhetnek.
51.	§
(1)	A minősítés eredményeként az ügyész
a)	kiváló, magasabb beosztásra alkalmas,
b)	kiválóan alkalmas,
c)	alkalmas,
d)	alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,
e)	alkalmatlan
értékelést kaphat.
(2)	Alkalmatlan minősítés esetén a minősítés ismertetésekor fel kell szólítani az
ügyészt, hogy harminc napon belül mondjon le ügyészi tisztségéről.
(3)	Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, és az ügyész tisztségéről a
(2)	bekezdés szerinti felszólítás ellenére nem mond le, meg kell vizsgáltatni az ügyész
egészségi állapotát, és annak eredményétől függően kell eljárni. A vizsgálatnak az ügyész
29
köteles magát alávetni. A vizsgálatra a 12. § (3)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. A vizsgálat költségeit a munkáltató viseli.
(4)	Ha az ügyész a minősítés eredményeként „alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása
indokolt” értékelést kap, a munkáltatói jogkör gyakorlója a minősítésben megállapítja a
tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket és megjelöli a kívánt változtatás fő
szempontjait, amelyeket a következő minősítést megelőzően meg kell vizsgálni. A következő
minősítést 2 éven belül el kell végezni. A 17. § (4) bekezdése szerint ismét határozott időre
kinevezett ügyész minősítését legkésőbb a határozott idő lejártát megelőző hatvanadik napig
kell elvégezni.
(5)	Az ügyész a következő minősítéskor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben
is, ha e minősítés alkalmával legalább az alkalmas értékelést nem éri el.
52.	§
(1)	A minősítést az ügyésszel ismertetni kell. A minősítést át kell adni az ügyésznek az
ismertetés időpontja előtt legalább három munkanappal. Az ismertetésen a munkáltatói jogkör
gyakorlóján kívül részt vesz annak az ügyészségnek a vezetője is, ahol az ügyész szolgálatát
teljesíti. A megismerés tényét az ügyész a minősítésen aláírásával igazolja, és legkésőbb az
ismertetéskor feltüntetheti esetleges észrevételeit.
(2)	A minősítés egy példányát az ismertetéskor az ügyésznek át kell adni.
(3)	Az ügyész minősítését megtekinthetik
a)	az ügyész és az általa erre feljogosított személy;
b)	az ügyész szolgálati felettesei;
c)	a személyügyi feladatok intézésével megbízott ügyészségi alkalmazott;
d)	annak az ügyészségi szervnek a vezetője és személyügyi feladatok
intézésével megbízott ügyésze, ahová az ügyész áthelyezését tervezik.
(4)	Az ügyész a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetve a
személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítését a bíróságtól kérheti.
VII.	fejezet
A munkavégzés
53.	§
(1)	Az ügyész köteles a legfőbb ügyész, illetve a felettes ügyész utasításának eleget
tenni.
(2)	Az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni. Ennek megtörténtéig az
ügyész az utasítás végrehajtására - a (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve - nem köteles.
(3)	Az ügyész köteles az utasítás végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével
bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg.
30
(4)	Az ügyész az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, az
egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(5)	Ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja
összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját
kifejtve. Az ilyen kérelem teljesítése nem tagadható meg; az ügy elintézését ez esetben más
ügyészre kell bízni, vagy azt a felettes ügyész saját hatáskörébe vonhatja.
(6)	Ha az utasítás végrehajtása jogellenesen kárt idézhet elő, és az ügyész ezzel
számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni.
(7)	Az ügyész a halaszthatatlan intézkedést - a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetet
kivéve - akkor is köteles megtenni, ha az utasítás teljesítése alól mentesítését kérte.
54.	§
(1)	Az ügyész köteles tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres
továbbképzésen részt venni, és a legfőbb ügyész által kiadott utasításban előírt képzési
kötelezettség teljesítését ténylegesen ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ötévenként a
munkáltatói jogkör gyakorlójának igazolni. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges
feltételeket az ügyészségnek kell biztosítani.
(2)	Ha az ügyész a képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, soron kívül
minősíteni kell, továbbá magasabb ügyészi álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.
(3)	A képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait a
legfőbb ügyész utasításban határozza meg.
55.	§
(1)	A teljes munkaidőben foglalkoztatott ügyész írásbeli kérelmére a munkáltató
köteles a kinevezésben heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha az ügyész a kérelem
benyújtásakor a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából
fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2)	A munkáltató az ügyésznek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó
kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb
munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem
megtagadását.
(3)	A részmunkaidő kikötése
a)	a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b)	ha az ügyésznek ki kell adni a korábbi évekre járó rendes szabadságát, akkor
a szabadság leteltét követő naptól
hatályos.
(4)	A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát
31
követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság
kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(5)	A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének
megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben az
ügyész köteles tájékoztatni a munkáltatót
a)	a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik
életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b)	ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-
beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(6)	A (3) bekezdés szerinti időponttól az ügyészségi szolgálati viszony alapján
közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e
törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a
munkaidő mértékével összefiigg.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató
az ügyészt
a)	a kérelem szerinti időpontig, de
b)	legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően az ügyész munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték
szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
(8)	Az (l)-(7) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezető és a vezető állású
ügyész, valamint a katonai ügyész tekintetében.
56.	§
(1)	Az ügyész rendkívüli esetben a munkaidejét meghaladóan is munkára kötelezhető,
illetve köteles ügyeletet vagy készenlétet ellátni. Az ügyelet és a készenlét munkaszüneti
napon is elrendelhető. A munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a
készenlét, ügyelet alatt elrendelt munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül.
(2)	Az ügyészt a munkanapon végzett rendkívüli munkáért - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - díjazás nem illeti meg. A rendszeresen rendkívüli munkát végző ügyész számára
azonban legfeljebb évi tíz munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.
(3)	A pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka ellenértékeként -
a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyészt a munkavégzés időtartama kétszeresének
megfelelő mértékű szabadidő illeti meg.
(4)	Az ügyészt a munkaidőn túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg.
A díj összege az ügyésznek az ügyeletben töltött órákra jutó illetménye, készenlét esetén
ennek az ötven százaléka. Ha az ügyész az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy
munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.
32
(5)	Az ügyész részére a szabadidőt (szabadidő-átalányt) a tárgyévben kell kiadni, ha ez
nem lehetséges, azt meg kell váltani. A megváltás mértéke az ügyész illetményének a
szabadidőre jutó arányos összege.
(6)	E törvény alkalmazásában:
a)	ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen és ideig;
b)	készenlét: az ügyész által megjelölt helyen, a munkavégzés helyére
tekintettel elérhetően történő rendelkezésre állás. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt az
ügyész köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről, és a munkáltató
utasítása alapján munkát végezni.
(7)	A minisztériumba beosztott ügyészt ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg,
rendkívüli munkavégzéséért a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő-
átalány állapítható meg.
57.	§
(1)	Az ügyészt hat órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel
kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső
részének a húsz százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a hat órát nem haladja
meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár.
(2)	Ha a munkáltató az ügyész részére az élelmezést biztosítja, vagy ha a
szállásköltség az étkezés árát is tartalmazza, a napidíjat étkezésenként a következő mértékben
kell csökkenteni:
a)	reggeli esetében húsz százalékkal;
b)	ebéd esetében ötven százalékkal;
c)	vacsora esetében harminc százalékkal.
(3)	Az ügyész belföldi napidíjának kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot
kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(4)	Az ügyész a belföldi kiküldetésnél vasúton történő utazásakor az első osztály
igénybevételére jogosult. Az utazási és szállásköltségek a munkáltatót terhelik.
VIII.	Fejezet
A javadalmazás
20.	A javadalmazás általános szabályai
58.	§
(1)	Az ügyészt hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő - az
igazságszolgáltatásban, a törvényesség biztosításában betöltött szerepéhez méltó -
javadalmazás illeti meg.
33
(2)	A tisztségéhez fűződő, e törvényben nem szabályozott egyéb jogosultságok
tekintetében a legfőbb ügyész a Kúria elnökével, a legfőbb ügyész helyettes a Kúria
elnökhelyettesével, a főosztályvezető ügyész a Kúria kollégiumvezetőjével azonos
beosztásúnak minősül.
(3)	A legfőbb ügyész - hivatalos és magánprogramokra kiterjedően - a védett
személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint
személyi védelemre jogosult.
59.	§
(1)	Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén
a)	illetményre,
b)	egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.
(2)	Az ügyész illetménye alapilletményből, továbbá az e törvényben meghatározott
pótlékból tevődik össze. A beosztási pótlék, a vezetői pótlék és a címpótlék alapilletmény
jellegű.
(3)	Az alapilletmény és a pótlékok számításának alapjául szolgáló az 1. fizetési
fokozatban járó legalacsonyabb ügyészi alapilletményt (a továbbiakban: illetményalap)
évenként az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évinél nem lehet
alacsonyabb és mindenkor meg kell felelnie a legalacsonyabb bírói alapilletménynek.
(4)	A legfőbb ügyész a Kúria elnökével azonos illetményre és más javadalmazásra
jogosult. A legfőbb ügyészt tényleges illetményétől függetlenül e törvény alapján is be kell
sorolni.
21.	Az alapilletmény
60.	§
Az ügyész alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati idő (a
továbbiakban: szolgálati idő) alapján kell megállapítani. A besorolásánál számított
alapilletmény havibér, amelynek fokozatait e törvény 1. melléklete tartalmazza.
61. §
(1)	Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt az ügyészt, aki a kinevezésekor
szolgálati idővel még nem rendelkezik, vagy a kinevezésekor beszámított szolgálati idő a
három évet nem haladja meg.
(2)	Az ügyész minden három év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb
fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozathoz - az illetményalapot alapul véve - az 1.
számú mellékletben meghatározott növekvő szorzószámok tartoznak.
34
(3)	A legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész helyettest - szolgálati idejüktől függetlenül -
a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.
62. §
(1)	A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ügyészi kinevezés
napjától kell számítani.
(2)	Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyészként ügyészségi szolgálati
viszonyban és a bírói szolgálati viszonyban töltött időt. Az ügyészi kinevezés előtt a jogi
szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy munkakörben, illetve tevékenységgel eltöltött
idő a szolgálati időbe részben vagy egészben beszámítható.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a szolgálati időt úgy kell
meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az év első napjával történjék.
63.	§
(1)	Az ügyészt - kiváló, magasabb ügyészi beosztásra alkalmas, illetve kiválóan
alkalmas minősítés esetén - az ügyészi tisztségének a fennállása alatt két alkalommal eggyel
magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. Két soron kívüli előresorolás között legalább hat
évnek kell eltelnie. A soron kívüli előresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban megszerzett
szolgálati időt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.
(2)	A soron kívüli előresorolást az adott naptári év első napjával kell végrehajtani.
22.	Az illetménypótlékok
64.	§
(1)	Az ügyészt havonta beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege az illetményalap
a)	tíz százaléka a járási ügyészség ügyésze esetében,
b)	húsz százaléka a főügyészség ügyésze esetében,
c)	negyven százaléka a fellebbviteli főügyészség ügyésze esetében,
d)	hatvan százaléka a Legfőbb Ügyészség ügyésze esetében.
(2)	Kiváló, magasabb ügyészi beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés
esetén és az adott szintű ügyészségen, ügyészként eltöltött legalább hat év után - beszámítva a
magasabb szintű ügyészségen ügyészként teljesített időt is -
a)	a járási ügyészség ügyésze részére "Címzetes főügyészségi ügyész",
b)	a főügyészség ügyésze részére "Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész",
c)	a fellebbviteli főügyészség ügyésze részére "Címzetes legfőbb ügyészségi
ügyész",
d)	a Legfőbb Ügyészség ügyésze részére "Legfőbb ügyészségi tanácsos"
cím adományozható.
35
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott cím adományozásával címpótlék jár havonta. A
pótlék összege az illetményalap
a)	húsz százaléka a "Címzetes főügyészségi ügyész",
b)	harminc százaléka a "Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész",
c)	ötven százaléka a "Címzetes legfőbb ügyészségi ügyész",
d)	hetven százaléka "Legfőbb ügyészségi tanácsos"
cím adományozása esetén. A címpótlékban részesülő ügyészt beosztási pótlék nem illeti meg.
(4)	Ha az ügyészt ügyészségi érdekből alacsonyabb szintű ügyészséghez helyezik át,
korábbi beosztási pótlékára, illetve címére és a címmel járó pótlékra továbbra is jogosult,
valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a
továbbiakban is használhatja. Ügyészségi érdeknek minősül, ha az ügyészt alacsonyabb szintű
ügyészségen vezetőnek nevezik ki, valamint ha a 25. § (2) vagy (4) bekezdésében, illetve 36.
§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett okból alacsonyabb szintű ügyészségre helyezik
át.
(5)	Alacsonyabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetén az ügyész beosztási
pótléka nem változik, illetőleg címét és a címmel járó pótlékát megtartja, valamint a korábbi
szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja.
Magasabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetében az ügyész a kirendelés helyének
megfelelő beosztási pótlékra jogosult; a kirendelés időtartamára az ügyészt a címpótlék nem
illeti meg.
65.	§
(1)	A 2. mellékletben meghatározott vezetői tisztséget betöltő ügyészt havonta vezetői
pótlék illeti meg.
(2)	A vezetői pótlékot - a 2. mellékletben meghatározottak szerint - az illetményalap
százalékában kell megállapítani.
(3)	A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából az a nagyobb főügyészség, ahol
-	az alárendelt járási ügyészségekkel együtt - az ügyészek engedélyezett létszáma a kilencven
főt meghaladja.
(4)	A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járási ügyészségnek
minősül az a járási ügyészség, ahol az ügyészek engedélyezett létszáma a húsz főt
meghaladja, nagyobb járási ügyészségnek tekintendő az a járási ügyészség, ahol az ügyészek
engedélyezett létszáma az öt főt meghaladja.
(5)	A vezetői pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetői tisztség után jár.
66.	§
(1)	Az ügyész idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen
nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint használja, és az adott
nyelvből állami nyelvvizsga tételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű
igazolással rendelkezik.
36
(2)	A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3)	A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú komplex nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka,
szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka;
b)	középfokú komplex nyelvvizsga esetén az illetményalap négy százaléka,
szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4)	Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért
a pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú komplex nyelvvizsga esetén az illetményalap tizenkét százaléka;
b)	középfokú komplex típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc
százaléka,
c)	alapfokú komplex típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap két százaléka.
(5)	Ha az ügyész a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy
írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára
meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6)	Ha az ügyész ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú,
illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb
mértékű pótlékra jogosult. Ha pedig az ügyész különböző típusú, de azonos fokozatú
nyelvvizsgával rendelkezik, nem jogosult a komplex nyelvvizsgánál magasabb mértékű
pótlékra.
(7)	Ha az ügyész - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés
alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, idegennyelv-ismereti
pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el
a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
23.	Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések
67.	§
A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző ügyészt a munkáltatói jogkör
gyakorlója jutalomban részesítheti.
68.	§
(1)	A huszonöt, harminc, harmincöt, illetve negyven évi ügyészségi szolgálati
viszonnyal rendelkező ügyésznek jubileumi jutalom jár.
(2)	A jubileumi jutalom
a)	huszonöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén kéthavi,
b)	harminc év ügyészségi szolgálati viszony esetén háromhavi,
37
c)	harmincöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén négyhavi,
d)	negyven év ügyészségi szolgálati viszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3)	Az ügyésznek - ha nyugdíjazásakor az ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik -
ki kell fizetni:
a)	a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b)	a harminc év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából két év vagy ennél kevesebb van hátra;
c)	a harmincöt és a negyven év ügyészségi szolgálati viszony után járó
jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából három év vagy
ennél kevesebb van hátra.
(4)	Ha az ügyész bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi
jutalomban részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.
(5)	Ha az ügyészségi szolgálati viszony az ügyész halála miatt szűnik meg, a jubileumi
jutalmat - a (3)-(4) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.
69.	§
(1)	Az ügyész cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel -
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f)
pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott
mértékig jogosult. A legfőbb ügyész utasításban további választható juttatásokat is
meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is
meghatározhatj a.
(2)	Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő ügyész, valamint az
ügyész azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem
jogosult, feltéve, hogy a távoliét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3)	Az ügyész írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a
jogviszony létesítésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen
juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a legfőbb
ügyész utasításban lehetővé teszi. A legfőbb ügyész utasításban előírhatja, hogy a helyi
utazásra szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4)	Az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a legfőbb ügyész határozza
meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet
magasabb az illetményalap háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít
fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek
megfizetésére is.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az ügyész szolgálati
jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe
vett cafetéria-juttatás értékét a távoliét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony
38
megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - az ügyész választása szerint, ha a juttatás
természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem
kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az ügyész halála miatt szűnik
meg.
70.	§
(1)	Az ügyész részére lakhatási támogatások nyújthatók, amelyek különösen a
következők:
a)	ügyészségi érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá kirendelés miatt más
lakóhelyre költözéshez az ügyészség kezelésében álló lakás biztosítása - ügyészségi érdekű
kirendelés kivételével - lakbér megállapításával;
b)	az addigi lakóhely vagy a szolgálati hely szerinti településen, illetve azok
vonzáskörzetében lakástulajdon megszerzésének, bővítésének, korszerűsítésnek támogatása
kamatmentes munkáltatói kölcsönnel;
c)	a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás;
d)	más településre költözés költségeihez való hozzájárulás.
(2)	Az ügyészség kezelése alatt álló lakáshoz való bérleti jog legfeljebb az ügyész
ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnéséig maradhat fenn.
71.	§
(1)	Az ügyész részére - az ügyészség éves költségvetésében biztosított
előirányzatoktól függően, a cafetéria rendszeren kívül - egyéb juttatások is adhatók, így
különösen
a)	tanulmányi ösztöndíj;
b)	képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás;
c)	szociális, temetési segély;
d)	családalapítási támogatás;
e)	letelepedési segély;
fi illetményelőleg;
g)	az önkéntes kiegészítő pénztári tagság támogatása;
h)	az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő anyagi elismerése;
i)	hosszú ügyészségi szolgálati viszony esetén megtakarítás jellegű
életbiztosítás kötése;
j) a helyi munkába járás támogatása;
k) kezességvállalással vagy kedvezményes kölcsönnel gépkocsi vásárlás
támogatása.
(2)	A nyugállományú ügyész pénzbeli és természetbeni támogatásban részesíthető.
(3)	Az (1) - (2) bekezdésben említett juttatások részletes feltételeit és mértékét a
legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és az Ügyészségi
Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja meg.
(4)	Az ügyész a legfőbb ügyész által kiadott utasítás szerint hivatali öltözéket (talárt)
visel, amelyet az ügyészi szervezet költségvetéséből kell biztosítani.
39
72.	§
(1)	Az állam készfizető kezességet vállal az ügyész által a lakás építéséhez,
vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel
fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át
meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2)	Az állam készfizető kezességet a (1) bekezdésben foglaltakon túl annál az
ügyésznél vállalhat, aki:
a)	legalább hároméves ügyészségi szolgálati viszonnyal, illetve igazságügyi
szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
b)	felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c)	ellen nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
vagy
d)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e)	az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a
hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az
igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett,
j) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa
jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan
hitelképesnek bizonyul.
(3)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását a munkáltatói jogkör
gyakorlója igazolja.
(4)	A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az ügyész hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az ügyész a
kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5)	Az ügyész a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés
megkötését követő öt munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c)	a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az ügyész haladéktalanul köteles tájékoztatni a
munkáltatói jogkör gyakorlóját.
73.	§
(1)	Amennyiben az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a 22. § (1) bekezdésének c),
f)-h),j) pontja, 24. § (1) bekezdésének b), e)-g), i) pontja, 34. §-ának a), c), g)-k), m)-o) pontja
vagy a 36. § (1) bekezdésének c) pontja alapján szűnik n -eg - ha az alkalmatlanság nem
egészségügyi ok következménye a még fennálló állami kezesség után a központi
költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A
40
kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő
százaléka.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának az
(1) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti az ügyész által a 72. §
(5)	bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(3)	A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az ügyésszel az (1)
bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az ügyész a hitelintézeti
értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére
megfizet.
(4)	Ha az ügyész az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
úgy a hitelintézet erről, valamint az ügyész adatairól nyolc napon belül értesíti az állami
adóhatóságot.
(5)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt az
ügyésznek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett része negyedév végén
fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás
egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(6)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az ügyész helyett a
kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a
(1)	bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az ügyész elmulasztotta,
akkor az ügyész ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek,
amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
(7)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a
Kormány rendeletben állapítja meg.
74.	§
(1)	Az ügyészt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése - a napidíj,
az utazási és szállásköltség, továbbá más költségtérítés, valamint a 70-71. §-ban említett
juttatások kivételével - az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással,
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.
(2)	A fizetési számlára történő átutalás és az összeg egyszeri felvétele, illetve a
kifizetés az ügyész számára költségtöbbletet nem okozhat.
75.	§
(1)	A minisztériumba beosztott ügyészre az 57-74. §-okban foglalt rendelkezéseket a
(2)-(4)	bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha
az ügyész korábban járási ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó
mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a minisztériumba beosztott ügyészként
eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni.
41
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban főosztályvezetői,
főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört ellátó ügyész vezetői pótlékra a
következők szerint jogosult:
a)	a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka a
főügyészre, illetve a főügyészhelyettesre,
b)	osztályvezető vezetői pótléka a nagyobb járási ügyészséget vezető ügyészre
irányadó összeggel azonos.
(4)	Az ügyész soron kívüli előresorolására és részére cím adományozására - a
minisztériumba beosztott ügyész esetén az igazságügyért felelős miniszter javaslatára - a
legfőbb ügyész jogosult.
76.	§
(1)	A tartós külszolgálatra kirendelt ügyész - e törvény szerint járó javadalmazáson
felül - a legfőbb ügyész döntése szerint jogosult a külszolgálati tevékenységgel
összefüggésben felmerülő, a nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által nem viselt vagy
nem fedezett költségei megtérítésére.
(2)	A tartós külszolgálatban eltöltött idő tartamát a kinevezés szerinti szolgálati helyen
eltöltött időnek kell tekinteni.
IX.	fejezet
A pihenőidő
77.	§
(1)	Az 1. fizetési fokozatba tartozó ügyész alapszabadsága évi harminc munkanap. A
2.	fizetési fokozattal kezdődően az alapszabadság a fizetési fokozattal azonos számú
munkanappal emelkedik.
(2)	Az ügyészt az ötvenedik életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától
függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.
(3)	A magasabb vezető állású és a vezető állású ügyész évi öt munkanap
pótszabadságra jogosult. Az alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke évente
a negyven munkanapot nem haladhatja meg.
(4)	Az ügyészt az (l)-(3) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a
Munka Törvénykönyvében meghatározott pótszabadság is.
(5)	Az ügyésznek az (l)-(4) bekezdésben meghatározott szabadság időtartamára a
Munka Törvénykönyve szabályai szerinti díjazás jár.
(6)	Az ügyészt megilleti - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi
szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és
munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő-kedvezmény is.
42
(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet az ügyész
számára fizetés nélküli szabadságot, amikor azt a Munka Törvénykönyve kötelezően nem írja
elő.
78.	§
Az ügyészségi alkalmazottak számára munkaszüneti napnak minősül az Ügyészség
Napjaként minden év június 10-e, amely megemlékezés az első magyar ügyészi törvény, az
1871. évi XXXIII. törvénycikk kihirdetéséről.
X.	Fejezet
A fegyelmi felelősség
79.	§
E fejezet rendelkezéseit a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész fegyelmi
felelősségére kell alkalmazni.
80.	§
(1)	Fegyelmi vétséget követ el az az ügyész, aki
a)	hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b)	életmódjával, illetve magatartásával hivatása tekintélyét sérti vagy
veszélyezteti.
(2)	A katonai ügyész a hivatásos tiszthez méltatlan magatartással elkövetett
fegyelemsértésért - ha az nem minősül az (1) bekezdés szerinti fegyelmi vétségnek - a
hivatásos állományú katonára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint felel.
(3)	Ha a fegyelmi vétség csekély súlyú, a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi
eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet. A fegyelmi jogkör
gyakorlója az ügyészt ilyen esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. A figyelmeztetés
ellen jogorvoslatnak - a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint - akkor van helye,
ha az ügyész a terhére rótt vétség elkövetését vitatja.
(4)	Az ügyész a szóban elhangzott figyelmeztetés írásba foglalását igényelheti,
amellyel szemben a (3) bekezdésben foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.
(5)	A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az ügyésszel szemben szándékos
bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádló feljelentése vagy a
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult.
81. §
(1)	Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap
vagy annak elkövetése óta három év eltelt. A fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek,
amikor arról, illetve az elkövetésével alaposan gyanúsítható személyéről a fegyelmi jogkör
gyakorlója vagy annak szolgálati felettese tudomást szerzett.
43
(2)	Ha az ügyész fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás,
illetve szabálysértési eljárás indult, és az az ügyész felelősségét megállapító határozattal
fejeződött be, a jogerős határozatnak a munkáltatóval való közlésétől számított három
hónapon túl, illetve ha az eljárás az (1) bekezdésben említett hároméves határidőn túl
fejeződik be, akkor az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye
fegyelmi felelősségre vonásnak.
82. §
(1)	Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a)	feddés;
b)	megrovás;
c)	a legfőbb ügyész által adományozott elismerés - ideértve a címet is -
visszavonása;
d)	egy fizetési fokozattal való visszavetés;
e)	alacsonyabb munkakörbe helyezés, illetve vezetői tisztségből való
felmentés;
j) hivatalvesztés.
(2)	Az elismerés visszavonása az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott fegyelmi
büntetésekkel együttesen is kiszabható.
(3)	Az alacsonyabb munkakörbe helyezés csak az ügyész képesítésének megfelelő
munkakörbe történhet, s az mind határozott, mind pedig határozatlan időre kiszabható. Az
alacsonyabb munkakörbe helyezés más - az ügyész szolgálati helyével vagy lakóhelyével
azonos helységben lévő - szolgálati helyre is történhet.
(4)	A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelezettségszegés
súlyát, következményeit és a vétkesség fokát.
83.	§
(1)	A fegyelmi jogkört gyakorolja:
a)	a legfőbb ügyész - a legfőbb ügyészségi főosztályi szervezetbe tartozó
osztályvezető ügyész kivételével - a magasabb vezető állású ügyészek felett;
b)	a legfőbb ügyész helyettes a titkárságán szolgálatot teljesítő ügyészek felett;
c)	a főosztályvezető ügyész a vezetése alatt álló főosztály a) pontban nem
említett ügyészei felett;
d)	a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető
ügyész a vezetése alatt álló osztály ügyészei felett;
e)	a fellebbviteli főügyész a vezetése alatt álló fellebbviteli főügyészség a)
pontban nem említett ügyészei felett;
f)	a főügyész a vezetése alatt álló főügyészség a) pontban nem említett
ügyészei és a főügyészség alá rendelt járási ügyészségek ügyészei felett.
(2)	Az 82. § (1) bekezdésének c)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés
kiszabására az (1) bekezdés b)-f) pontjában említett esetben is csak a legfőbb ügyész jogosult.
44
(3)	A legfőbb ügyész az (1) bekezdés b)-j) pontjában említett esetben hatáskörébe
vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.
84.	§
(1)	A fegyelmi eljárást a 83. § (1) bekezdésében említett fegyelmi jogkört gyakorló
személy rendeli el indokolt írásbeli határozattal. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont
ügyésznek kézbesíteni kell. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(2)	A fegyelmi eljárást harminc nap alatt kell lefolytatni. A határidő egy ízben harminc
nappal meghosszabbítható.
(3)	A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha az ügyben büntetőeljárás, illetve
szabálysértési eljárás is indult, vagy szakértői vélemény beszerzése miatt szükséges.
(4)	A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt. A felfüggesztés
tartama a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló határidőbe nem számít be.
85.	§
(1)	A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a fegyelmi jogkör gyakorlója az állásából
felfüggeszti, ha az ügyészt előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele
szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A
felfüggesztést a legfőbb ügyész akkor is elrendelheti, ha az ügyész büntetőeljárás - ide nem
értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt
áll, továbbá ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a fegyelmi vétség
súlya és jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. A felfüggesztésről hozott
határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc
napon belül a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek
nincs halasztó hatálya.
(2)	Az állásból történő felfüggesztést meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll
fenn.
(3)	A felfüggesztés idejére az ügyészt alapilletményének és rendszeres bérpótlékainak
megfelelő összegű munkabér illeti meg. Ennek ötven százalékát a felfüggesztés
megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes összeget kell visszatartani a hivatalvesztés
büntetést kiszabó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A
munkabér visszatartása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4)	Nem jár munkabér a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amely alatt a
munkabérre az ügyész akkor sem lenne jogosult, ha felfüggesztésre nem került volna sor.
(5)	A visszatartott munkabért a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell
fizetni, kivéve ha a fegyelmi eljárás hivatalvesztés büntetés kiszabásával zárult, vagy az
ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a 34. § (1) bekezdés i) pontja alapján szűnt meg.
Ugyanígy kell eljárni, ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya időközben megszűnt. Ha
pedig az ügyész munkabére a fegyelmi büntetés következtében csökkent, a visszatartott
összeget az új munkabér alapulvételével kell kifizetni.
45
86. §
(1)	A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a tényállás megállapításához szükséges
valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont ügyészt,
tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, s egyéb bizonyítást
végezhet.
(2)	A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost
bízhat meg. Ilyen esetben is köteles azonban az eljárás alá vont ügyészt meghallgatni.
Fegyelmi biztos nem lehet az eljárás alá vont ügyész irányítása (felügyelete) alá tartozó
ügyészségi alkalmazott.
87.	§
Az eljárás alá vont ügyész képviseletével a fegyelmi jogkör gyakorlójánál alacsonyabb
munkakört betöltő ügyészt vagy ügyvédet bízhat meg. Az ügyész kérelmére a fegyelmi eljárás
során az ügyészségen működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve
képviseleti jogának gyakorlását biztosítani kell.
88.	§
(1)	Az eljárás alá vont ügyész meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon képviselője,
illetve az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személy is jelen lehessen. A meghallgatáson
az ügyésszel és képviselőjével, illetve az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személlyel
közölni kell a fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó adatokat, elébe kell tárni a
bizonyítékokat, biztosítani kell, hogy az ügy iratait megtekinthesse, és védekezését, valamint
bizonyítási indítványát előadhassa.
(2)	Ha az eljárás alá vont ügyész meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az
eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos
megállapításokat és azok bizonyítékait írásban kell vele közölni, és nyolc nap határidő
kitűzésével fel kell hívni, hogy védekezését terjessze elő. Ha az ügyész alapos okból
védekezését ily módon sem tudja közölni, az eljárást az akadály megszűnéséig fel kell
függeszteni. A felfüggesztett eljárásra a 84. § (4) bekezdésében írtakat kell alkalmazni.
(3)	A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, hogy az eljárás alá vont
ügyész alapos ok nélkül a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezését a
megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő.
89.	§
(1)	A fegyelmi eljárás során lefolytatott bizonyításról és az ügyész meghallgatásáról
jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2)	A fegyelmi eljárás alá vont ügyész és a képviselője a fegyelmi ügy irataiba
betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.
46
90.	§
(1)	Fegyelmi jogkör gyakorlójaként, fegyelmi biztosként és jegyzőkönyvvezetőként
nem járhat el az, aki az eljárás alá vont ügyész hozzátartozója [153. § (1) bekezdés] vagy
akitől az eljárásban való elfogulatlan részvétel nem várható el.
(2)	Elfogultsági kifogást az eljárás alá vont ügyész, annak képviselője, illetve az
érdekképviseleti szerv nevében eljáró személy jelenthet be.
(3)	A legfőbb ügyésszel - mint fegyelmi jogkör gyakorlójával - szemben bejelentett
elfogultsági kifogást maga a legfőbb ügyész, a fegyelmi jogkör más gyakorlójával szemben
bejelentett elfogultsági kifogást pedig a szolgálati felettes bírálja el. Ha a legfőbb ügyész,
illetve a szolgálati felettes az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi eljárást
a)	a legfőbb ügyész helyett a legfőbb ügyész helyettes,
b)	a fegyelmi jogkör más gyakorlója helyett pedig a szolgálati felettes
folytatja le, illetve hoz a fegyelmi ügyben határozatot.
(4)	A fegyelmi biztossal és a jegyzőkönyvvezetővel szemben bejelentett elfogultsági
kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el. Ha az elfogultsági kifogásnak helyt ad, más
fegyelmi biztost, illetve jegyzőkönyvvezetőt bíz meg.
(5)	Az elfogultsági kifogás elbírálásának eredménye ellen külön jogorvoslatnak nincs
helye.
91.	§
(1)	A fegyelmi jogkör gyakorlója határozatával a fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a
fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki, és büntetést szab ki, vagy a 80. § (3) bekezdése
alapján a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekint, és figyelmeztetést alkalmaz. Meg kell
szüntetnie a fegyelmi eljárást, ha az eljárás alá vont ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a
határozat közlése előtt megszűnt, továbbá ha megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont
ügyész a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem
bizonyítható, illetve az elévült.
(2)	Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett kötelességszegés miatt a büntetőbíróság jogerős
határozatával már megállapította az ügyész felelősségét, a fegyelmi jogkör gyakorlója nem
állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont ügyész nem követte el a terhére rótt fegyelmi
vétséget.
(3)	A hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén az ügyész állásából való felfüggesztését
fenn kell tartani, vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetén a
felfüggesztést meg kell szüntetni.
92.	§
(1)	A legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem
tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész által
47
hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat
kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a legfőbb ügyészhez kifogással élhet.
(2)	A legfőbb ügyész a kifogást elutasítja, vagy annak helyt ad, s a határozatot
egészben vagy részben az ügyész javára megváltoztatja, megalapozatlanság esetén pedig a
határozatot hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárás lefolytatására és
új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásra a 84. § (2) bekezdésében meghatározott
határidők, egyebekben a fegyelmi eljárás szabályai vonatkoznak.
(3)	A legfőbb ügyész határozata ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a
határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a bírósághoz fordulhat.
93.	§
(1)	A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott jogorvoslat jogerős elbírálásáig nem
lehet végrehajtani. Ha azonban az ügyész a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt az
ügyészségi szolgálati viszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
(2)	A hivatalvesztést kiszabó fegyelmi határozat a szülési szabadság tartama alatt nem
hajtható végre.
94.	§
(1)	Az ügyész a hivatalvesztés fegyelmi büntetésnél három évig, a vezetői tisztségből
való felmentés, alacsonyabb munkakörbe helyezés, egy fizetési fokozattal való visszavetés, az
elismerés visszavonása fegyelmi büntetésnél két évig, megrovás esetén egy évig a fegyelmi
büntetés hatálya alatt áll. Ha az ügyész a büntetés hatályának eltelte előtt jogerősen újabb
fegyelmi büntetésben részesül, az új büntetésre előírt határidővel büntetésének hatálya
meghosszabbodik. Az ügyész a hatályos fegyelmi büntetéséről köteles számot adni. Ha az
ügyészségi szolgálati viszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt ügyésszel a büntetés
hatályának fennálltáig újabb ügyészségi szolgálati viszony nem létesíthető.
(2)	A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyész
a)	magasabb beosztásba nem kerülhet,
b)	vezetői tisztségbe nem nevezhető ki,
c)	magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,
d)	részére e törvényben meghatározott cím nem adományozható.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a fegyelmi büntetést
minden nyilvántartásból törölni kell.
(4)	A fegyelmi büntetés hatálya alól az arra érdemes ügyészt kérelmére a fegyelmi
büntetés kiszabására jogosult fegyelmi jogkört gyakorló személy mentesítheti, ha a büntetés
időbeli hatályának fele eltelt, feltéve, hogy az ügyész újabb fegyelmi büntetésben nem
részesült.
(5)	A fegyelmi büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési fokozatba történő
előresorolás a mentesülés vagy a mentesítés időpontjában esedékes. A következő előresorolás
48
időpontját - a fegyelmi büntetés hatálya miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az
eredeti időponttól számítva kell megállapítani.
95.	§
(1)	A bíróság által el nem bírált jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont
ügyész és képviselője a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül új
eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra
hivatkozik, amelyet korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetén az reá nézve
kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2)	Az új eljárást a sérelmezett határozat meghozatalára jogosult fegyelmi jogkört
gyakorlónál kell kezdeményezni. A kérelmet elutasító határozat ellen a fegyelmi határozatra
vonatkozó szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. Az eljárásra a fegyelmi eljárás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Ha az ügyész az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat
hónap után szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást
kezdeményezzen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. A megtámadott határozat
jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető.
(4)	A magasabb vezető állású ügyész és a vezető állású ügyész, továbbá - az új
eljárásnak hat hónap utáni kezdeményezése esetén - a többi ügyész nem követelheti az eredeti
munkakörben vagy szolgálati helyen történő további foglalkoztatását, s hat hónapon túli időre
munkabér-követelést sem támaszthat.
(5)	Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyának helyreállítása helyett a felmentés
esetén egyébként járó végkielégítés kétszeres összegére tarthat igényt.
96.	§
A bíróság által fegyelmi ügyben hozott jogerős határozat elleni perújítás során a 95. §
(4)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezést is alkalmazni kell.
97.	§
A fegyelmi eljárás lefolytatásával kapcsolatos indokolt költségeket az ügyészség
viseli. Ha azonban az ügyész fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az ügyész
köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények költségeit, illetve a részéről
igénybe vett képviselő költségeit.
XI.	fejezet
A kártérítési felelősség
98.	§
(1)	Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes
megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
49
(2)	Az ügyész vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati
összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
99.	§
(1)	Gondatlan károkozás esetén - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a
kártérítés mértéke az ügyész egyhavi illetményének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(2)	Gondatlan károkozás esetén az ügyész háromhavi illetménye erejéig felel,
amennyiben
a)	a kárt súlyos gondatlanságával, illetve az ellenőrzési kötelezettség
elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta;
b)	a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett,
amelynek következményeire az utasított ügyész előzőleg a figyelmét felhívta.
100.	§
Szándékos károkozás esetén az ügyész a teljes kárt köteles megtéríteni.
101. §
A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
a)	a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban
bekövetkezett hiányért és a leltárhiányért való felelősségre;
b)	a megőrzésre átadott dolog megrongálódása folytán keletkezett kárért való
felelősségre;
c)	az együttesen okozott kárért való felelősségre;
d)	a kár összegének meghatározására.
102. §
(1)	A legfőbb ügyész helyettes kártérítési felelősségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész
kártérítési felelősségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési határozattal állapítja
meg.
(2)	A kártérítési felelősség megállapítására, a kártérítési határozat elleni jogorvoslatra
a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel
a)	a kártérítési határozat az elévülési időn belül hozható meg;
b)	a legfőbb ügyész helyettes a vele szemben hozott kártérítési határozat ellen
annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
(3)	Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési határozat közlése előtt
megszűnt, az általa okozott kár megtérítése iránti igényét a munkáltató a bíróság előtt
érvényesítheti.
50
103.	§
Az ügyészségnek az ügyésszel szemben az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő
kártérítési felelősségére és a kártérítés iránti igény érvényesítésének rendjére a Munka
Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
XII.	fejezet
A jogviták
104.	§
(1)	Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából keletkező igényének érvényesítése
érdekében, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése vagy az intézkedés
elmulasztása miatt jogvitát kezdeményezhet. A jogvitára az e törvényben meghatározott
eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének a munkaügyi jogvitákra vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
(2)	Nem kezdeményezhető jogvita
a)	az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész, illetve a köztársasági elnöknek a
legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszüntetésével kapcsolatos intézkedése miatt;
b)	a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntés
vagy annak elmulasztása miatt, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntésének
kialakítására irányadó szabályokat megsértette;
c)	ha azt e törvény kizárja.
XIII.	fejezet
A személyi nyilvántartás
105.	§
(1)	A munkáltató az ügyészről - az ügyészségi szolgálati viszonyból származó
jogosultságok és kötelezettségek megállapításához - az 3. mellékletben meghatározott,
valamint a (4) bekezdés szerinti iratokban szereplő adatokat kezelheti (személyi
nyilvántartás).
(2)	A munkáltató az ügyészre vonatkozó adatok közül az ügyész hozzájárulása nélkül -
közérdekből - adhat tájékoztatást az ügyész nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról,
valamint - ha törvény azt megengedi - egyéb adatairól.
(3)	A személyi nyilvántartás más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
(4)	Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok közül a személyi
adatlapot, a kinevezéshez szükséges iratokat, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítványt, a pályaalkalmassági vizsgálat alapján készített véleményt, az
önéletrajzot, a fényképet, a kinevezési (megbízási), kinevezés-módosító okiratot, az
esküokmányt, a besorolásról, az áthelyezésről, kirendelésről rendelkező és a kitüntetésről
51
(elismerésről) szóló iratokat, a szervezett kötelező és fakultatív képzésekre vonatkozó
adatokat, az azokon való részvételt igazoló okiratokat, a minősítést, a hatályban lévő fegyelmi
büntetést kiszabó határozatot, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt megszüntető iratot
együttesen kell tárolni.
(5)	A személyi adatlapon a 3. mellékletben meghatározott, valamint a (4) bekezdés
szerinti iratokban szereplő adatok rögzíthetők.
(6)	A személyi nyilvántartás központi feladatait a Legfőbb Ügyészség, helyi feladatait
az ügyész szolgálati helye szerinti fellebbviteli főügyészség illetve főügyészség látja el. A
minisztériumba beosztott ügyész adatait a minisztériumban kell nyilvántartani.
(7)	A személyi nyilvántartást - ideértve a (4) bekezdésben szereplő iratokat is - az
ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnését követően - a 49. § (4) bekezdésében
meghatározott kivétellel - ötven évig kell megőrizni.
106.	§
(1)	Az ügyészről készült személyi nyilvántartásba - ideértve a 105. § (4) bekezdésében
szereplő iratokat is - betekinthetnek
a)	az ügyész;
b)	az ügyész szolgálati felettesei;
c)	a személyügyi, a képzési feladatok intézésével megbízott ügyészségi
alkalmazott;
d)	e törvényben vagy az ügyész által erre felhatalmazott más személy.
(2)	Az ügyész jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen
nyilvántartott adat törlését kérni, továbbá a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A
munkáltató köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.
(3)	Az ügyész köteles a róla nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást
haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni.
XIV.	Fejezet
Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya
107. §
(1)	Ügyészségi fogalmazóvá azt a választójoggal rendelkező magyar állampolgárt
lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van. Katonai ügyészségi fogalmazóvá
történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség
hivatásos állományú tisztje legyen.
(2)	Az alügyész kinevezésének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további
feltétele, hogy a kinevezendő személy három év joggyakorlattal és külön jogszabály szerinti
jogi szakvizsgával rendelkezzék.
52
108. §
(1)	Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót határozatlan időre a legfőbb ügyész
nevezi ki és menti fel.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az ügyészségi szolgálati viszony helyettesítés, vagy
meghatározott feladat elvégzése céljából, vagy legfeljebb egy évi időtartamra más célból
határozott időre is létesíthető.
(3)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó az eskütételt követően kezdi meg
működését. Az eskü szövege a következő:
„Én........................................esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz hű leszek;
az Alaptörvényt, a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzőm; a hatáskörömbe
tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően
járok el; hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és a nemzet érdekeinek
szolgálatával teljesítem. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
109.	§
Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó kirendelésére az ügyész kirendelésére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kirendelésük
esetén a napidíj összegét a 111. § szerint kell megállapítani.
110.	§
(1)	Az ügyészségi fogalmazót alügyésszé kinevezését megelőzően kell minősíteni. Az
alügyészt a határozott időre szóló kinevezés időtartamának lejártáig, határozatlan időre szóló
kinevezés esetén a kinevezést követő három év letelte előtt, azt követően - az öregségi
nyugdíjra való jogosultságot megelőző hat év kivételével - nyolc évenként, valamint az
ügyészi tisztségre történő pályázatának benyújtását követő két héten belül minősíteni kell,
feltéve, hogy az előző minősítés ismertetése óta hat hónap eltelt.
(2)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó minősítésére egyebekben az 50. § (2)-(6)
bekezdését és az 51-52. §-t kell megfelelően alkalmazni.
111.	§
(1)	Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót hat órát meghaladó belföldi kiküldetés
esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az
illetményalap egy munkanapra eső részének a tíz százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben
töltött idő a hat órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár.
(2)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó belföldi kiküldetésére egyebekben az 57.
§ (2)-(4) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni.
112. §
(1)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó illetménye alapilletményből, továbbá e
törvényben meghatározott pótlékból tevődik össze. Az illetményük megállapítása alapjául a
53
mindenkori illetményalap szolgál. Az alapilletmény nem lehet kevesebb, mint a kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) összege.
(2)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét (havibért) a megfelelő
fizetési osztályba, ezen belül a megfelelő fizetési fokozatba való besorolással kell
megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési fokozatokhoz -az
illetményalap arányában - növekvő mértékű szorzószámok tartoznak.
(3)	A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat az alügyész és az ügyészségi
fogalmazó esetében a 4. melléklet tartalmazza.
(4)	Az alügyészt az I. fizetési osztályba kell besorolni.
(5)	Az ügyészségi fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül - az egyetemi jogi
végzettségét igazoló oklevél minősítésétől függően - az 1-3. fizetési fokozat valamelyikébe
kell besorolni.
113.	§
(1)	Az alügyész fizetési fokozatát a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint számított
szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(2)	A szolgálati időt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés
(alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell
figyelembe venni.
(3)	Szolgálati időként kell figyelembe venni a bírósági titkárként igazságügyi
szolgálati jogviszonyban eltöltött időt.
(4)	Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a kinevezés előtt
jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától eltöltött időt.
(5)	A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a beszámítandó
szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás a
naptári év első napjával történjék. A (4) bekezdés szerinti beszámításnál figyelemmel kell
lenni a helyes illetményarányokra is.
114.	§
A munkáltató az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét a munkavégzés
színvonalára figyelemmel határozott vagy határozatlan időre - az állami költségvetésről szóló
törvény személyi juttatások előirányzatán belül - legfeljebb harminc százalékkal
megemelheti, vagy legfeljebb húsz százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.
115.	§
(1)	Az ügyészségi fogalmazót legalább egy év joggyakorlat után - átlagon felüli
munkavégzése és joggyakorlati eredménye alapján - eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet
előresorolni.
54
(2)	Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén az alügyész egy alkalommal - soron
kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti előresorolást a naptári év első napjával kell
végrehajtani, ennek során a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt az új
fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.
116.	§
(1)	Az alügyész alapilletménye nem lehet kevesebb az ügyészségi szolgálati viszonya
kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Ktjv. 19. §
(1)	bekezdésében meghatározott szerveknél elért, illetménykiegészítéssel növelt
alapilletményénél. Ha alügyész az egyetemi jogi végzettség megszerzése előtt is ügyészségi
szolgálatban viszonyban állt, azt az időt az összehasonlításnál figyelmen kívül kell hagyni.
(2)	Az ügyészségi fogalmazó alapilletménye nem lehet kevesebb a fogalmazói
kinevezésétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a megyei
kormányhivatalnál elért, illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-
különbözetként kell kifizetni.
117.	§
Az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a 66-74. § rendelkezéseit is megfelelően
alkalmazni kell.
118.	§
(1)	Az alügyész alapszabadsága évi huszonnyolc munkanap, az ügyészségi fogalmazó
alapszabadsága pedig évi huszonhét munkanap.
(2)	Az alapszabadság a 2. fizetési fokozatba tartozó alügyésznél egy, majd a következő
fizetési fokozatok elérésekor további egy-egy munkanappal növekedik.
(3)	A magasabb fizetési fokozatba előresorolt ügyészségi fogalmazó alapszabadságát
egy munkanappal növelni kell.
(4)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó szabadságára és más pihenőidejére
egyebekben az ügyész szabadságára és más pihenőidejére vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni a 77. § (l)-(3) bekezdésében foglaltak kivételével.
119. §
(1)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyára az e
fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel
-	e törvénynek a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
55
(2)	Nem alkalmazhatók az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati
viszonyára e törvénynek a következő rendelkezései: a 6-10. §, a 11. § (l)-(3) bekezdése, a 13-
14.	§, 17. §, a 28-32. §, a 34. § d) pontja, az 54. §, az 58. §, a 60-65. §, továbbá - az
ügyészségi fogalmazó esetében - a 12. §.
(3)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a
hetvenedik életévének betöltésével is megszűnik. A legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati
viszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az alügyész és az ügyészségi fogalmazó
nyugdíjasnak minősül.
(4)	A 36. § (6)-(7) bekezdésében foglaltak az öregségi nyugdíjra jogosult alügyész és
ügyészségi fogalmazó esetében is alkalmazandók.
(5)	Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonya a
határozott idő lejártával is megszűnik. A határozott időre létesített ügyészségi szolgálati
viszony felmentéssel a 36. § (l)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is
megszüntethető, ha a munkáltató a határozott időből még hátralévő időre jutó, de legfeljebb
egyévi átlagilletményét az alügyésznek és az ügyészségi fogalmazónak előre megfizeti.
XV.	fejezet
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya
120.	§
(1)	Tisztviselővé azt a választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni,
akinek legalább középfokú végzettsége van. Tisztviselő a szakirányú felsőfokú iskolai
végzettséggel rendelkező ügyészségi megbízott is, aki az ügyész irányítása és felügyelete
mellett, önálló felelősséggel ügyészi részjogosítványokat gyakorol.
(2)	írnokká, illetve fizikai alkalmazottá azt a személyt lehet kinevezni, aki
a)	magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy
b)	az a) pontban meghatározott személyeknek az Szmtv. szerinti családtagja,
ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel és legalább alapfokú
végzettséggel rendelkezik. Fontos és bizalmas ügyészségi munkakört csak magyar
állampolgár tölthet be.
(3)	Nem nevezhető ki tisztviselőnek, írnoknak, fizikai alkalmazottnak az a személy,
aki
a)	büntetett előéletű,
b)	a betöltendő munkakörnek megfelelő vagy a munkakör részét képező
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	külön törvényben szabályozott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét
megszegte.
56
(4)	Nem nevezhető ki ügyészségi megbízottnak a (3) bekezdésben említetteken túl, aki
a 11. § (4) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(5)	Jogszabály, illetve a legfőbb ügyész a kinevezést az (l)-(4) bekezdésben
foglaltakon túl meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz
kötheti.
(6)	A legfőbb ügyész a tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak részére
munkaköri elnevezést állapíthat meg, és a munkakör ellátásához szükséges - az ügyészségi
munka sajátos ismereteiről számot adó - vizsga letételének kötelezettségét is előírhatja.
121.	§
(1)	A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya
kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatlan időre
létesül.
(2)	Az (1) bekezdésben említettekkel ügyészségi szolgálati viszony helyettesítés,
illetve meghatározott feladat elvégzése céljából, vagy legfeljebb egy évi időtartamra más
célból határozott időre is létesíthető. Nyugdíjasnak minősülő személy kinevezése ettől eltérő
határozott időre is szólhat. Határozott időre kell kinevezni azt a személyt, aki a munkakörének
betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére halasztást kapott.
122. §
(1)	A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott kinevezésekor az ügyészségi
szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama
legfeljebb hat hónapig teijedhet, amely nem hosszabbítható meg.
(2)	A próbaidő alatt az ügyészségi szolgálati viszonyt bármelyik fél indoklás nélkül
azonnali hatállyal megszüntetheti.
(3)	Nem köthető ki próbaidő, ha az ügyészségi szolgálati viszony létesítésekor vezetői
kinevezésre is sor kerül.
123.	§
(1)	A tisztviselő és az írnok a kinevezésétől számított nyolc munkanapon belül a
munkáltatói jogkör gyakorlója előtt esküt tesz. Ha a tisztviselő vagy az írnok az eskütételben
akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a tisztviselő, az
írnok a kinevezésétől számított három hónap elteltével az esküt nem tette le, ügyészségi
szolgálati viszonya megszűnik.
(2)	Az eskü szövege a következő:
„Én........................................esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz hű leszek;
az Alaptörvényt, a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzőm; a hatáskörömbe
tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően
járok el; hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és a nemzet érdekeinek
szolgálatával teljesítem. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
57
(3)	A nem magyar állampolgár írnok a (2) bekezdésben írtaktól eltérően a hazára való
hivatkozás nélkül tesz esküt.
124.	§
A tisztviselői munkakör betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot írhat
ki. A pályázatra egyebekben e törvénynek az ügyészek pályázatára vonatkozó rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
125.	§
(1)	A tisztviselő - az alkalmazotti tanács véleményének kikérését követően - a
munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetőjévé is kinevezhető. A
vezetői kinevezés határozatlan időre szól.
(2)	Magasabb vezető állású tisztviselő: a gazdasági főigazgató, az OKRI igazgatója és
helyettese, a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, a legfőbb ügyészségi főosztályi
szervezetbe nem tartozó osztályvezető.
(3)	Vezető állású tisztviselő: az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes, a
csoportvezető és az irodavezető.
126. §
(1)	A tisztviselő vezetői kinevezése indokolás nélkül bármikor visszavonható.
(2)	A kinevezés visszavonásakor a vezetőt, ha ehhez hozzájárul - választása szerint a
szolgálati helyével vagy a vezetői kinevezését megelőző szolgálati helyével azonos
helységben, vezetői beosztásának megfelelő vagy annál alacsonyabb szintű ügyészségen -
más tisztviselői munkakörbe kell áthelyezni.
(3)	Az áthelyezéshez való hozzájárulás hiányában a 25. § (3) bekezdésében foglalt
rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.
(4)	A magasabb vezető állású tisztviselő három hónapos határidővel, a vezető állású
tisztviselő pedig két hónapos határidővel vezetői tisztségéről lemondhat; a felek ennél
rövidebb időben is megállapodhatnak. Lemondás esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a
vezetőt - ha ehhez hozzájárul - szolgálati helyével azonos helységben, illetve a vezetői
kinevezését megelőző szolgálati helyére és lehetőleg a korábbival legalább azonos vezetői
beosztásba más tisztviselői munkakörbe helyezi. Ha a vezető az áthelyezéséhez nem járul
hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának
napjával lemondással megszűnik.
127. §
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott kirendelésére az ügyész kirendelésére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kirendelésük
esetén a napidíj összegét a 132. § szerint kell megállapítani.
58
128. §
(1)	A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya
megszűnik
a)	a felek közös megegyezésével;
b)	felmentésével;
c)	lemondásával;
d)	azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e)	a határozott idő lejártával;
f)	rendkívüli lemondásával;
g)	összeférhetetlenségének megállapításával;
h)	elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
i)	a bíróságnak vele szemben végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó jogerős
határozatával, továbbá ha büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el;
j) a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező
foglalkozástól eltiltással;
k) halálával;
l)	eskütételi kötelezettség esetén, e törvényben előírt határidő eredménytelen
elteltével.
(2)	Az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya az (1)
bekezdésben említetteken kívül megszűnik, ha a 120. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételnek nem felel meg.
(3)	A tisztviselő ügyészségi szolgálati viszonya az (1) bekezdésben említetteken túl
megszűnik a választójogának elvesztésével.
(4)	Az ügyészségi megbízott ügyészségi szolgálati viszonya az (1), (3) bekezdésben
említetteken túl megszűnik a bíróságnak vele szemben szándékos bűncselekmény miatt
felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát kiszabó jogerős határozatával.
(5)	A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a
17.	§ kivételével a határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a
végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére e törvénynek
az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a)	a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott
aa)	ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel akkor is
megszüntethető, ha nyugdíjasnak minősül,
ab)	esetében a 36. § (6)-(7) bekezdésében foglaltak akkor is
alkalmazandók, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult;
b)	a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel a 36.
§ (l)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is megszüntethető, ha a
munkáltató a határozott időből még hátralévő időre jutó, de legfeljebb egyévi átlagilletményét
a tisztviselőnek, írnoknak, fizikai alkalmazottnak előre megfizeti;
c)	a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott lemondási ideje két hónap.
59
129.	§
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget nem viselhet, párt
nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve az önkormányzati
választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést nem vállalhat.
Összeférhetetlenségükre egyebekben a 45-47. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott
a)	pártban viselt tisztségét legkésőbb a kinevezésekor köteles megszüntetni;
b)	a 45. § (1) bekezdésében tiltott kereső tevékenységet is folytathat, továbbá
gazdasági társaságban, kooperációs társaságban, közhasznú társaságban, szövetkezetben
személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt létesíthet, valamint egyéni
cég tagja lehet, ha ahhoz a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen hozzájárult;
c)	összeférhetetlenségét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
130.	§
(1)	A magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőt a vezetői tisztségbe történt
kinevezését követő három év elteltével, majd azt követően - feltéve, hogy a minősítési
időszakban legalább egy évig a minősítő vagy helyettese irányítása alatt dolgozott - nyolc
évenként minősíteni kell. Nem kell minősíteni a tisztviselőt az öregségi nyugdíjra való
jogosultságát megelőző hat évben.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett tisztviselőt, továbbá az írnokot és a fizikai
alkalmazottat csak abban az esetben kell minősíteni, ha szakmai alkalmatlanságára utaló
körülmény merült fel.
(3)	A minősítésre egyebekben az ügyész minősítésére vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
131.	§
(1)	Az írnok és a fizikai alkalmazott esetében az 53. § (1), (3)-(4) és (6) bekezdésében,
a tisztviselő esetében ezeken túl az 53. § (2) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is
megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A tisztviselő részére a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül
végzett rendkívüli munka esetén azzal azonos tartamú szabadidő jár. A pihenőnapon vagy
munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - ide nem értve a
készenlét és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzést - kétszeres tartamú szabadidő jár. A
szabadidőt a rendkívüli munka teljesítését követően, de legfeljebb egy hónapon belül kell
kiadni. Ha a szabadidő egy hónapon belül nem adható ki, azt pénzben kell megváltani. A
megváltás mértéke a tisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre eső arányos
összege. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő tisztviselő részére a szabadidő
helyett legfeljebb évi tíz munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. A tisztviselő
rendkívüli munkavégzésére, az ügyeletre és a készenlétre egyebekben az 56. § rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Az írnok és a fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és készenlétre az 56. §-
nak, a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, továbbá a munkaidő-beosztástól eltérő, a
60
munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka ellenértékére pedig a Munka Törvénykönyve
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
132.	§
(1)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat hat órát meghaladó belföldi
kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az
illetményalap egy munkanapra eső részének a tíz százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben
töltött idő a hat órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár. A napidíjra való
jogosultságot nem érinti a szolgálati helyen kívül végzett munka gyakorisága.
(2)	A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott belföldi kiküldetésénél az 57. § (2)-
(4)	bekezdésében foglalt rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell.
133.	§
(1)	A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá
pótlékból tevődik össze. A tisztviselő és az írnok illetményének megállapítása alapjául az
illetményalap szolgál.
(2)	A beosztási pótlék, a vezetői pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az
alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.
134.	§
(1)	Az alapilletményt (havibért) a tisztviselő, az írnok munkaköre és az annak
ellátásához szükséges iskolai végzettsége (képzettség) alapján a megfelelő fizetési osztályba,
ezen belül - szolgálati ideje szerint - a megfelelő fizetési fokozatba való besorolással kell
megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési fokozatokhoz - az
illetményalap arányában - növekvő mértékű szorzószámok tartoznak.
(2)	A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat a tisztviselő és az írnok esetében az
5.	melléklet tartalmazza.
(3)	A III. fizetési osztályba a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, a IV. fizetési
osztályba a legalább középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők tartoznak. A nem
szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is
rendelkező tisztviselőt kivételesen a III. fizetési osztályba lehet besorolni. A besorolásnál a
képesítési követelmények meghatározásáról szóló jogszabályok és legfőbb ügyészi utasítások
rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(4)	Az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni.
(5)	A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka
Törvénykönyve alapján kell megállapítani.
61
135.	§
(1)	A tisztviselő és az írnok fizetési fokozatát a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint
számított szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(2)	A szolgálati időt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés
(alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell
figyelembe venni.
(3)	Szolgálati időként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati jogviszonyban
hasonló jellegű munkakörben eltöltött időt.
(4)	Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni
a)	a III. fizetési osztályba tartozó tisztviselő esetében a kinevezéséig a
szakirányú végzettségének megfelelő munkakörben vagy tevékenységgel eltöltött időt,
b)	az a) pontban nem említett tisztviselő és az írnok esetében pedig a 152. § (1)
és (3) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött időt.
(5)	A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásakor a beszámítandó
szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás a
naptári év első napjával történjék. A (4) bekezdés szerinti beszámításnál figyelemmel kell
lenni a helyes illetményarányokra is.
136.	§
Ha a tisztviselő, az írnok az 5. melléklet szerinti magasabb fizetési osztályba kerül, az
addig elért fizetési fokozatát az új fizetési osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni
lehet, az új alapilletményének azonban a korábbit meg kell haladnia.
137.	§
(1)	A IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselő, ha nem szakirányú felsőfokú iskolai
végzettséggel, vagy munkakörének betöltéséhez nem szükséges szakirányú felsőfokú iskolai
végzettséggel, illetve munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt
szintű szakképesítéssel rendelkezik, az illetményalap tizenöt százalékával növelt összegű
alapilletményre jogosult.
(2)	A munkáltató a tisztviselő, az írnok alapilletményét a munkavégzés színvonalára
figyelemmel határozott vagy határozatlan időre - az állami költségvetésről szóló törvény
személyi juttatások előirányzatán belül - legfeljebb harminc százalékkal megemelheti, vagy
legfeljebb húsz százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.
138.	§
(1)	A tisztviselő, az írnok átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén két
alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható. Két soron kívüli
előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie.
62
(2)	A soron kívüli előresorolást a naptári év első napjával kell végrehajtani, ennek
során a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt az új fizetési fokozatban is
figyelembe kell venni.
139.	§
(1)	A Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű
tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.
(2)	A beosztási pótlék mértéke a Legfőbb Ügyészségen az illetményalap tíz-tizenöt
százaléka, az OKRI-nál öt-tíz százaléka.
(3)	A beosztási pótlék összegét a (2) bekezdésben meghatározott keretek között a
tisztviselő ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idejének a figyelembevételével kell
megállapítani.
(4)	Az ügyészségi megbízott - a szolgálati idejétől függően - az illetményalap tíz-
tizenöt százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.
(5)	Az OKRI-nál dolgozó kutatót - legfőbb ügyészi utasításban rögzített
követelmények teljesítésétől függően - az illetményalap tíztől ötven százalékáig terjedő
összegű kutatói pótlék illeti meg.
140.	§
(1)	A tisztviselő és az írnok beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet
kevesebb
a)	a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a Ktjv. 19. § (1)
bekezdésében említett szerveknél,
b)	az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei
kormányhivatalnál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő
illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A Ktv. szerinti I. besorolási osztály az e
törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a Ktv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e törvény
szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként
kell kifizetni.
141.	§
(1)	A vezetői tisztséget betöltő tisztviselőt havonta vezetői pótlék illeti meg.
(2)	Az irodavezető vezetői pótlékra csak akkor jogosult, ha legalább két beosztottja
van.
63
(3)	A vezetői pótlékot a 6. mellékletben meghatározottak szerint az illetményalap
százalékában - a szolgálati hely szintje, nagysága és a beosztottak létszáma alapján - kell
megállapítani.
142.	§
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakörének megfelelő, legalább ötéves
szakmai gyakorlattal rendelkező szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselőt szakmai
tanácsadónak, a tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakirányú felsőfokú iskolai
végzettségű tisztviselőt pedig szakmai főtanácsadónak nevezheti ki. A kinevezések együttes
száma nem haladhatja meg az ügyészség felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselői
létszámának egyharmadát.
(2)	A szakmai tanácsadó a 6. mellékletben az osztályvezetőre, a szakmai főtanácsadó a
főosztályvezetőre megállapított - a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott -
vezetői pótlékkal azonos összegű tanácsadó pótlékra jogosult. Ha a szakmai tanácsadót,
szakmai főtanácsadót vezetői pótlék is megilleti, részére a magasabb összegű pótlék jár.
(3)	A szakmai tanácsadói és főtanácsadói kinevezést vissza kell vonni, ha az érintett
azonos vagy magasabb pótlékkal járó vezetői kinevezést, megbízást kap, vagy az a
munkájának értékelése alapján indokolt. Visszavonás esetén a pótlék folyósítását meg kell
szüntetni, az érintett a besorolása szerinti illetményre jogosult.
143. §
(1)	Kiváló munkavégzés esetén és ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött legalább
tíz év után
a)	a III. fizetési osztályba sorolt tisztviselőnek „főtanácsos”,
b)	a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselőnek pedig „tanácsos”
cím adományozható.
(2)	A „főtanácsos” címmel az illetményalap tizenöt százalékának, a „tanácsos” címmel
pedig tíz százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta.
144.	§
(1)	A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott veszélyességi pótlékra jogosult, ha
foglalkoztatására munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor,
vagy a védelem csak egyéni védőeszköz tartós használatával valósítható meg.
(2)	A veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket a legfőbb ügyész határozza meg.
(3)	A veszélyességi pótlék mértéke az illetményalap öt-tíz százaléka havonta.
145.	§
(1)	Az ügyészségi megbízottat évi huszonhat munkanap, más tisztviselőt és az írnokot
évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.
64
(2)	Az alapszabadság a 2. fizetési fokozatba tartozó tisztviselőnél és írnoknál egy,
majd a következő fizetési fokozatok elérésekor további egy-egy munkanappal - legfeljebb
azonban tíz munkanappal - növekedik.
(3)	A fizikai alkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Az
alapszabadság az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött minden három év után egy-egy
munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik. A megnövekedett mértékű
alapszabadság annak az évnek az első napjától jár, amelyben a fizikai alkalmazott az ahhoz
szükséges ügyészségi szolgálati időt elérte.
(4)	A magasabb vezető állású tisztviselőt évi öt munkanap, a vezető állású tisztviselőt
évi három munkanap vezetői pótszabadság is megilleti az (l)-(2) bekezdésben említett
alapszabadságon felül.
(5)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat az (l)-(4) bekezdésben
meghatározott szabadságon felül megilleti a Munka Törvénykönyvében meghatározott
pótszabadság is.
(6)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat az (l)-(5) bekezdésben
meghatározott szabadság időtartamára a Munka Törvénykönyve szabályai szerinti díjazás
illeti meg.
(7)	A tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat megilleti - a Munka
Törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a
másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a
betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő-kedvezmény is.
(8)	A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet a tisztviselő, az
írnok és a fizikai alkalmazott számára fizetés nélküli szabadságot, amikor a Munka
Törvénykönyve azt kötelezően nem írja elő.
146.	§
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására e
törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő
eltérésekkel:
a)	az eljárás alá vont ügyészségi alkalmazottat az első meghallgatásakor ki kell
oktatni az eljárással kapcsolatos jogaira;
b)	a 94. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a fegyelmi büntetés hatálya alatt
álló tisztviselő, írnok magasabb fizetési osztályba nem sorolható és a fegyelmi büntetés
hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba történő besorolása a mentesülés vagy
mentesítés időpontjában esedékes, az előresorolás időpontját - a fegyelmi büntetés hatálya
miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell
megállapítani;
c)	a fizikai alkalmazott esetében az egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi
büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra alapilletmény csökkentés fegyelmi büntetést
kell kiszabni; a csökkentés mértéke az alapilletmény öt százalékáig terjedhet;
d)	az alacsonyabb munkakörbe helyezés a fegyelmi büntetés kiszabása előtti
munkakörére előírt szintű képesítésnek megfelelő munkakörbe, illetve - ha a kinevezési
65
követelmény alól korábban felmentést kapott - a tényleges képesítésének megfelelő
munkakörbe történhet;
e)	a hivatalvesztés fegyelmi büntetés helyett elbocsátás fegyelmi büntetést kell
kiszabni;
j) a fegyelmi felelősségre vonásra a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, ezt
a jogát a járási ügyészséget vezető ügyészre átruházhatja;
g)	a legfőbb ügyész által adományozott elismerés visszavonásához a legfőbb
ügyész előzetes egyetértése szükséges;
h)	az eljárás alá vont a fegyelmi határozat ellen annak közlését követő tizenöt
napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat;
i)	ha a tisztviselővel, az írnokkal vagy a fizikai alkalmazottal szemben
büntetőeljárás indult - ha a fegyelmi eljárás elrendelése egyéb okból nem szükséges -, a
fegyelmi eljárás elrendelése nem kötelező.
147.	§
E törvénynek az ügyész kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseit a
tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében is megfelelően alkalmazni kell, azzal az
eltéréssel, hogy
a)	a tisztviselővel, az írnokkal és a fizikai alkalmazottal szemben a munkáltatói
jogkör gyakorlója jogosult kártérítési határozatot hozni, és
b)	az eljárás alá vont a kártérítési határozat ellen, annak közlését követő tizenöt
napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
148.	§
(1)	A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára e
törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül
megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is
a)	a 11. § (6) bekezdését,
^al5.§-t,
c)	a 21. §-t,
d)	a 26. §-t,
e)	a kinevezési feltételeknek megfelelő körülmények igazolására a 49. §-t,
f)	az 55. §-t,
g)	a 66-74. §-t,
h)	a 78. §-t,
i)	a 103-106. §-t.
XVI.	Fejezet
Az ügyészségi szolgálati viszonyra vonatkozó egyéb rendelkezések
149.	§
(1)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Honvédség hivatásos
állományába is tartozó ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a honvédelemről és a
Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
66
2011.	évi CXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel,
hogy kizárólag e törvény alapján jogosultak javadalmazásra, azonban a tisztviselők, írnokok,
fizikai alkalmazotti beosztásban lévők jogosultak a honvédelmi pótlékra.
(2)	A katonai ügyésznek és más hivatásos állományba tartozó ügyészségi
alkalmazottnak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével -
akkor szüntethető meg, illetőleg az törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső
korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya
megszűnik.
(3)	A Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó ügyészségi alkalmazottak
részére rendszeresített rendfokozatokat e törvény 7. melléklete tartalmazza.
150.	§
(1)	A legfőbb ügyész részére az Országgyűlés elnöke, a legfőbb ügyész helyettes
részére pedig a köztársasági elnök igazolványt állít ki.
(2)	A volt legfőbb ügyész és legfőbb ügyész helyettes - ha ügyészségi szolgálati
viszonya már nem áll fenn és legfőbb ügyészi vagy legfőbb ügyész helyettesi megbízatása a
22.	§ (1) bekezdésének a)-d) pontjában, illetve a 24. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában
említett okból szűnt meg - jogosult a megbízatására utaló elnevezést a „volt” megjelöléssel,
nyugdíjasként pedig a „nyugalmazott” megjelöléssel használni.
(3)	A volt legfőbb ügyészre a Kúria volt elnökére vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
(4)	Az ügyészségi alkalmazott - ha az ügyészségi szolgálati viszonya már nem áll fenn
és az nem a 34. § f)-o) pontjában, 128. § (1) bekezdés d)-e), g)-j), l) pontjában, a 128. § (2)-
(4)	bekezdésében említett okból szűnt meg, illetve a felmentésére az egészségügyi okot
kivéve nem a 36. § (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján került sor - jogosult a
tisztségére utaló elnevezést nyugdíjasként a „nyugalmazott” megjelöléssel használni.
151.	§
(1)	Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára az Alaptörvényben,
az ügyészségéről szóló törvényben és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Munka Törvénykönyvét és törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb rendelkezést is
megfelelően alkalmazni kell a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.
(2)	Nem alkalmazhatók az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka
Törvénykönyvének a következő rendelkezései
a)	a bevezető rendelkezések közül: a 13. § (2)-(5) bekezdése;
b)	a munkaügyi kapcsolatok szabályai közül: a 17. § (4) bekezdése, a 20. §-a, a
30-41/A. §-a, a 43-45. §-a, az 53. § (3) bekezdése, az 57. § (2) és (4) bekezdése, a 62. § (2)
bekezdése, a 64. §-a, 65-70. §-a;
c)	a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül: a 72. §-ának (4)-(5) és (7)
bekezdése, a 76. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének g) pontja, a 78. §-ának (l)-(2)
bekezdése, a 79. § (3)-(5) bekezdése, a 80-81. §-a, a 84/A. §-a (1) bekezdés b) pontja, a 86-87.
67
§-a, 88-89. §-a, a 91-92. §-a, a 95-96. §-a, a 101. §-a, a 104. §-ának (l)-(3) bekezdése, a 105.
§ (1) bekezdésének utolsó mondata, (6)-(7) bekezdése, a 106-106/B. §-a, a 108-109. §-a, a
116. §-a, a 117/A. §-a, a 117/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése, a 129. §-
ának (1) bekezdése, a 148. §-a, a 150. §-ának (1) bekezdése, a 166-168. §-a, a 173. §-a, a 188-
193/Z. §-a;
d) a vegyes és átmeneti rendelkezések közül: a 209. §.
(3)	Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyve
a)	23. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdekképviseleti szerv
abban az esetben sem élhet a kifogás jogával, ha a jogvita lehetőségét e törvény kizárja;
b)	105. §-ának (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
gazdasági érdek alatt ügyészségi érdeket kell érteni;
c)	110. §-ának (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
tanulmányi szerződés más munkáltatóval csak az ügyészség előzetes engedélyével köthető;
d)	117. §-a (1) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a munkaközi szünetet munkaidőn belül kell kiadni;
e)	130. §-a (2) bekezdésének f) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
az állásból való felfüggesztés tartamára rendes szabadság nem jár,
f)	198. §-ának (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
egyeztetés során létrejött megállapodás, illetve a döntőbíró döntése a felekre kötelező;
g)	202. §-a (1) bekezdésének c) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a rendkívüli felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.
(4)	A Munka Törvénykönyve 147. §-át és a 149. §-át csak az írnok és a fizikai
alkalmazott esetében kell alkalmazni.
(5)	Ahol a Munka Törvénykönyve
a)	munkavállalót említ, ott ügyészt, alügyészt, ügyészségi fogalmazót,
tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat,
b)	munkaszerződést (megállapodást) említ, ott kinevezést,
c)	munkaviszonyt említ, ott ügyészségi szolgálati viszonyt,
d)	munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ott az ügyészségi szolgálati
viszonyra alkalmazandó törvényt és az abban adott felhatalmazás alapján kiadott egyéb
jogszabályt, továbbá a legfőbb ügyész által - az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti
szervezetekkel egyetértésben - az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott utasítást,
e)	a szakszervezeti reprezentativitás meghatározása szempontjából üzemi
tanácsot említ, ott az alkalmazotti tanácsot,
f)	együttdöntési jogot említ, ott az alkalmazotti tanács (Országos Tanács)
határozatképessége szempontjából egyetértési jogot,
g)	rendes felmondást említ, ott a rendes felmondás alatt lemondást, illetve
felmentést,
h)	kivételesen fontos gazdasági érdeket említ, ott kivételesen fontos ügyészségi
érdeket
kell érteni.
(6)	Ahol e törvény a „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi
nyugdíjra való jogosultság”, „rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül”
68
kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a Munka Törvénykönyve 87/A.§-át kell
alkalmazni azzal, hogy a legfőbb ügyész helyettes és az ügyész esetében e fogalmakat a rá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyre kell alkalmazni. Nyugdíjasnak
minősül az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, továbbá a tisztviselő, írnok, fizikai
alkalmazott, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött ügyész abban az
esetben is, ha felmentését a Tny. 18.§ (2a) bekezdésére vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett
jogosultságára hivatkozással maga kéri.
152.	§
(1)	E törvény alkalmazásában - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - ügyészségi
szolgálati viszonyban töltött időnek kizárólag az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött
időt kell tekinteni.
(2)	A végkielégítés összegének megállapításakor - az (1) bekezdésben említetten kívül
-	ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni a bírói szolgálati viszonyban,
az igazságügyi szolgálati jogviszonyban megszakítás nélkül eltöltött időt, és a Ktv. 19. § (9)
bekezdés c) pontjában írt esetben, az ott meghatározott időt.
(3)	A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során és a fizikai alkalmazott
alapszabadságának a megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő
számításánál - az (1) bekezdésben említetten kívül - az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál
szolgálati viszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati
viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át követően szövetkezetnél
munkaviszony jellegű jogviszonyban [2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdés] időt is
figyelembe kell venni.
(4)	A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során ügyészségi szolgálati
viszonyban töltött időnek tekintendő az (1) és (3) bekezdésben írtakon túl az ügyvédi
tevékenység és a közjegyzői szolgálat tartama, ide nem értve a jogviszony szünetelését.
(5)	Ha az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött idő megállapításakor azonos
időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony
számítható be.
(6)	A társadalombiztosításra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az
ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
153.	§
(1)	E törvény alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek
házastársa, az örökbefogadó, a nevelő- és a mostohaszülő, az örökbefogadott, a nevelt és a
mostohagyermek, a testvér és ennek házastársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs,
valamint a házastárs és bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.
(2)	Ahol e törvény a „ténylegesen dolgozott”, „ténylegesen működött”, „ténylegesen
folytatott”, „ténylegesen szolgálati viszonyban töltött idő” kifejezéseket használja, azon olyan
időszakokat kell érteni, amely alatt az ügyészségi alkalmazott, a tisztségre jelölt személy
illetményre, teljes vagy részösszegű távolléti díjra vagy átlagilletményre volt jogosult.
69
(3)	E törvény alkalmazásában választójog alatt az országgyűlési képviselők
választásán való választhatóság jogát kell érteni.
154.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszony létesítéséhez, és a besoroláshoz szükséges, illetve
a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket az
ügyészségi szolgálati viszonyt létesítő személynek, illetve az ügyészségi alkalmazottnak
igazolnia kell.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot írásba
kell foglalni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kell írásba foglalni a munka
szervezésével, a napi munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.
155.	§
Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban a
legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben -
szabályokat állapíthat meg az olyan kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz, és a
Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés keretébe tartozhatnak.
XVII.	fejezet
Záró rendelkezések
156.	§
(1)	Ez a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az ügyészségi szolgálati
viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Üsztv.)
157.	§
(1)	E törvény a II., XIV-XV. fejezete és a 151. §-a kivételével az Alaptörvény 29. cikk
(7)	bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „Üjt.”.
158.§
(1)	E törvény rendelkezéseit a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-jét
megelőzően betöltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész (a továbbiakban e §-ban együtt:
ügyész) esetében a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	Ha az ügyész a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét
megelőzően betöltötte, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és
korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró
70
időpontja 2012. június 30., és az ügyész szolgálati viszonya 2012. június 30. napjával szűnik
meg.
(3)	Ha az ügyész a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012.
december 31. közötti időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés,
felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja
2012.	július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati viszonya 2012.
december 31. napjával szűnik meg.
(4)	Az e törvény 41. § (1) bekezdés második mondatában foglaltakat a (2)-(3)
bekezdésben szabályozott esetben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyészt
háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg.
159.	§
(1)	Az Üsztv. hatályon kívül helyezése az abban szabályozott választott testületek
működését a megbízatásuk lejártáig nem érinti.
(2)	Az e törvénnyel bevezetett összeférhetetlenségi okot az ügyészségi alkalmazott
köteles e törvény hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül megszüntetni. Ha az
ügyészségi alkalmazott e kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a munkáltatói
jogkör gyakorlója köteles megállapítani az összeférhetetlenséget.
(3)	Ha az ügyészt és a vezetői tisztséget betöltő tisztviselőt e törvény hatálybalépése
előtt az Üsztv. 41. §-ának (1) bekezdésében, 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
alkalommal már minősítették, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 15 év
vagy annál kevesebb van hátra, újabb minősítésüket csak az e törvény 50. §-ának (2)
bekezdésében említett okból kell elvégezni.
(4)	E törvény hatályba lépése előtt indított olyan fegyelmi eljárást, amelyben még nem
hoztak határozatot, e törvény rendelkezései szerint kell tovább folytatni.
160. §
(1)	E törvény hatályba lépése előtt a „Címzetes katonai fellebbviteli ügyészségi
ügyész” címben részesült katonai ügyészek a továbbiakban a „Címzetes fellebbviteli
főügyészségi ügyész”, a „Címzetes katonai főügyészségi ügyész” címben részesültek
„Címzetes legfőbb ügyészségi ügyész” cím viselésére, és az azzal járó pótlékra jogosultak e
törvény szabályai szerint.
(2)	E törvény nem érinti a volt honvédségi közalkalmazottak más, rájuk vonatkozó
külön jogszabályban foglalt jogait.
161. §
(1)	E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ügyésszel az Üsztv. 14. § (4)
bekezdés második mondata alapján határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony
érvényességét. Az ilyen ügyészségi szolgálati viszony megszűnésére a tisztviselővel
határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat
71
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ügyészségi szolgálati viszony - a határozott idő
lejárta jogcímén - legkésőbb 2012. június 30-án megszűnik.
(2)	E törvény hatályba lépésével az ügyészségi titkár kinevezése alügyészre változik.
Ahol jogszabály ügyészségi titkárt említ, azon alügyészt, alügyész alatt pedig a korábban
hatályos szabályok alapján kinevezett ügyészségi titkárt is érteni kell.
(3)	Az ügyészségi nyomozót - egyetértése esetén - e törvény hatályba lépésével
ügyészségi megbízottá kell kinevezni, ha szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel
rendelkezik. Amennyiben az ügyészségi nyomozó szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel
nem rendelkezik, tisztviselővé kell kinevezni. A kinevezéskor a fizetési osztályba és
fokozatba sorolás az ügyészségi alkalmazott hátrányára nem változhat. Amennyiben az
ügyészségi nyomozó ügyészségi megbízott vagy tisztviselő kinevezésével nem ért egyet,
ügyészségi szolgálati viszonyából e törvény hatályba lépésének napján kezdődő felmentési
idővel átszervezés jogcímén fel kell menteni. Ebben az esetben a felmondási tilalomra és
korlátra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(4)	E törvény hatályba lépésével az ügyészségi ügyintéző kinevezése ügyészségi
megbízottra változik.
(5)	E törvény hatályba lépésekor a „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos” címet
viselő ügyész a címét továbbra is használhatja, és e törvényben a „címzetes főügyész” címre
megállapított jogosultság illeti meg.
(6)	E törvény alkalmazásában tisztviselőnek kell tekinteni azt az érdemi feladatot
végző ügyintézőt is, akinek alapfokú végzettsége van, ha az Üsztv. hatálybalépése előtt
tisztviselőnek sorolták be.
162. §
(1)	Ahol jogszabály legalacsonyabb ügyészi alapilletményt említ, azon illetményalapot
kell érteni.
(2)	Ahol e törvény
a)	járási ügyészséget említ, helyi ügyészséget,
b)	járási ügyészségi ügyészt említ, helyi ügyészségi ügyészt,
c)	járási vezető ügyészt említ, helyi vezető ügyészt,
d)	járási vezetőhelyettes ügyészt említ, helyi vezetőhelyettes ügyészt,
eljárási ügyészségi csoportvezető ügyészt említ, helyi ügyészségi
csoportvezető ügyészt
kell érteni 2012. december 31. napjáig.
(3)	E törvény hatályba lépésével az ügyészségi alkalmazott illetménye - változatlan
beosztás esetén vagy végrehajtható fegyelmi büntetés hiányában - nem csökkenhet. Az
illetmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően, de legalább a megállapítás kori mértékben
jár.
72
163.	§
(1)	Az ügyészségi alkalmazott e törvény hatályba lépésétől számított harminc napon
belül kérheti a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából figyelembe vett szolgálati
viszonyban töltött idejének újbóli megállapítását. A kérelemhez az ügyészségi alkalmazottnak
csatolni kell a szolgálati viszonyban töltött idő megállapításához beszámítani kért
jogviszonyok fennállását igazoló okiratokat.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a kérelemről a benyújtástól számított
harminc napon belül dönteni, megalapozottság esetén a szolgálati viszonyban töltött időt
megfelelően módosítani, és erről az ügyészségi alkalmazottat értesíteni.
(3)	Ha az e törvény hatályba lépésekor ügyészségi szolgálati viszonyban álló
ügyészségi alkalmazott
a)	a (2) bekezdésben foglaltak szerint e törvény hatályba lépése előtt jubileumi
jutalomra lett volna jogosult, és
b)	a jubileum időpontjában ügyészségi szolgálati viszonyban állt, továbbá
c)	részére a jubileumi jutalmat - bármely jogviszonyt tekintve - nem
folyósították, azt számára e törvény hatályba lépését követő három hónapon belül kell
kifizetni.
(4)	Ha az ügyészségi alkalmazott a (3) bekezdés alapján több jubileumi jutalomra is
jogosulttá válik, úgy részére a legmagasabb összegűt kell kifizetni.
(5)	Ha az ügyészségi alkalmazott a (3)-(4) bekezdés alapján jubileumi jutalomra
jogosult, az azzal járó összegből le kell vonni a hatályba lépés előtt kifizetett jubileumi
jutalom összegét, ha ez utóbbira a jogosultság - az újból elismert szolgálati viszonyban töltött
idő alapján - nem állapítható meg.
164.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó
munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK
irányelvével, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,
b)	az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött
keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81 /EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről
szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.)
az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
73
1. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az ügyész alapilletmény táblázata
Az illetményalap = 1
Fizetési fokozatok	Szorzószámok
1.	1,00
2.	1,10
3.	1,20
4.	1,25
5.	1,30
6.	1,35
7.	1,40
8.	1,45
9.	1,50
10.	1,55
11.	1,60
12.	1,65
13.	1,70
14.	1,75
74
2. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az ügyész vezetői pótléka
A vezetői pótlék az illetményalap százalékában
A vezetői munkakörök	%
1.	A legfőbb ügyész	100
2.	A legfőbb ügyész helyettes	80
3.	A főosztályvezető ügyész A fellebbviteli főügyész A nagyobb főügyészségi főügyész Országos illetékességű főügyészség főügyésze	60
4.	A főosztályvezető-helyettes ügyész A fellebbviteli főügyészhelyettes A főügyész	50
5.	A legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész A nagyobb főügyészségi főügyészhelyettes Országos illetékességű főügyészség főügyészhelyettese	45
6.	A fellebbviteli osztályvezető ügyész	40
7.	A főügyészhelyettes A kiemelt helyi ügyészségi vezető ügyész	35
8.	A nagyobb főügyészségi osztályvezető ügyész Országos illetékességű főügyészség osztályvezető ügyésze A kiemelt helyi ügyészségi vezetőhelyettes ügyész A nagyobb helyi ügyészségi vezető ügyész	30
9.	A főügyészségi osztályvezető ügyész A nagyobb helyi ügyészségi vezetőhelyettes ügyész A kisebb helyi ügyészségi vezető ügyész	25
10.	A főügyészségi csoportvezető ügyész	20
11.	A kiemelt és a nagyobb helyi ügyészségi csoportvezető ügyész A kisebb helyi ügyészségi vezetőhelyettes ügyész	15
75
3. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
A személyi nyilvántartás adatköre
Az ügyészségi alkalmazott
I.
-	neve, születési neve,
-	igazolvány képe,
-	ügyviteli nyilvántartási sorszáma,
-	állampolgársága,
-	születési helye, ideje,
-	anyja neve,
-	lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, e-mail címe,
-	családi állapota,
-	házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa neve, foglalkozása, munkahelye,
-	gyermekeinek neve, születési ideje;
II.
-	legmagasabb iskolai végzettsége, az oklevél, diploma minősítése, a megszerzés
éve, az iskola, a kar, a tagozat, a szak, a képzés szintjének megnevezése,
-	a tanulmányok folytatására kötött szerződés ténye, a képző intézmény
megnevezése, a szerződéskötés dátuma, a támogatás típusa, a tanulmányok
tényleges befejezésének éve,
-	szakképzettsége, a megszerzés éve, jogi szakvizsga megszerzésének éve,
eredménye,
-	posztgraduális képzés keretében szerzett szakképesítése, a képző intézmény
megnevezése, a megszerzés éve,
-	szakmai tanfolyami végzettsége, a képző intézmény, a tanfolyam, a képzés
szintjének megnevezése, a megszerzés éve, eredménye,
-	belső tanfolyamon való részvétel éve, a tanfolyam megnevezése,
-	jelenlegi iskolai tanulmánya, a képző intézmény, a kar, a tagozat, a szak, a
képzés szintjének megnevezése, a kezdés éve,
-	képzési kötelezettség alá eső képzés adatai,
-	tudományos fokozata,
-	idegennyelv-ismerete;
III.
-	ügyészségi szolgálati viszonyának kezdete,
-	a besorolásnál beszámított szolgálati idő kezdete,
-	a szolgálati időbe, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyként beszámított
korábbi munka- (szolgálati) viszonyának adatai:
-	munkahely (munkakör) megnevezése,
-	belépés dátuma,
-	kilépés dátuma,
-	a jogviszony megszűnésének módja;
76
IV.
-	szolgálati helye, beosztása, a kinevezés (megbízás) időpontja, szakterülete, a
kinevezés (megbízás) egyéb adatai,
-	besorolása, kötelező előbbre sorolásának időpontja, alapilletménye,
illetménypótlékai, jutalma,
-	tartós (harminc napot meghaladó időtartamú, rendes szabadságon kívüli)
távollétének megnevezése, kezdete, befejezése,
-	munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, vizsgabizottsági tagsága (a tagság
kezdete, vége, a vizsga tárgya), oktatói címe, egyéb oktatási tevékenységének
megnevezése;
V.
-	kitüntetése, elismerése, tudományos pályázati díja,
-	hatályos fegyelmi büntetése,
-	az ügyészségi szolgálati viszonyból származó kártérítési kötelezettsége,
-	minősítésének időpontja,
-	külföldi ösztöndíja,
-	külföldi konferencián való részvétel éve, a konferencia szervezője, témája
-	lakásszerzésének munkáltatói támogatása,
-	letelepedésének támogatása;
VI.
-	az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének ideje, módja, a végkielégítés
adatai, új munkahelye;
VII.
-	fegyverviselési engedélyének kelte, száma,
-	szolgálati, önvédelmi, vadász lőfegyverének gyártási száma, típusa.
VIII.
Az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok
-	a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe;
-	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága;
-	a hitel lejáratának időpontja.
IX.
-	nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettsége, szintje,
-	utolsó nemzetbiztonsági ellenőrzésének időpontja és szintje.
X.
-	vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, esedékessége,
-	utolsó vagyonnyilatkozat tételének időpontja.
77
4. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletmény táblázata
Az illetményalap = 1
Fizetési osztály	_Fizetési fokozatok és szorzószámok
	1.	2.	3.	4.
I. osztály alügyész	0,70 0-3 év	0,75 4-6 év	0,80 7-9 év	0,90 10 évtől
II. osztály ügyészségi fogalmazó	0,38	0,41	0,44	0,47
78
5. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az ügyészségi tisztviselő és az írnok alapilletmény táblázata
Az illetményalap = 1
Fizetési fokozat	Szolgálati idő	Fizetési osztályok és szorzószámok	
		III. osztály	IV. osztály
1.	0-1	0,38	0,20
2.	2-4	0,45	0,24
3.	5-7	0,50	0,27
4.	8-10	0,55	0,30
5.	11-13	0,60	0,33
6.	14-16	0,65	0,36
7.	17-19	0,70	0,39
8.	20-22	0,75	0,42
9.	23-25	0,80	0,45
10.	26-28	0,85	0,48
11.	29-31	0,90	0,51
12.	32-34	0,95	0,54
13.	35-37	1,00	0,57
14.	37 évtől	1,05	0,60
79
6. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
A tisztviselő vezetői pótléka
A vezetői pótlék az illetményalap százalékában
A vezetői munkakörök	%
1.	A gazdasági főigazgató	70
2.	A főosztályvezető Az OKRI igazgatója	40-60
3.	A főosztályvezető-helyettes Az OKRI igazgatóhelyettese	35-45
4.	Az osztályvezető	25-40
5.	Az osztályvezető-helyettes	20-25
6.	A csoportvezető	15-20
7.	Az irodavezető	5-20
80
7. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
A Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó ügyészségi alkalmazottak
részére rendszeresített rendfokozatok
Rendfokozat	Beosztás megnevezése
Vezérőrnagy	főosztályvezető ügyész
Dandártábornok	főosztályvezető-helyettes ügyész fellebbviteli főügyész főügyész főügyészhelyettes
Ezredes	legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész legfőbb ügyészségi osztályvezető-helyettes ügyész legfőbb ügyészségi ügyész fellebbviteli főügyészhelyettes fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész főügyészségi osztályvezető ügyész legfőbb ügyészségi osztályvezető
Alezredes	főügyészségi csoportvezető ügyész fellebbviteli főügyészségi ügyész főügyészségi ügyész legfőbb ügyészségi szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő
Őrnagy	alügyész legfőbb ügyészségi csoportvezető legfőbb ügyészségi irodavezető
Százados	ügyészségi fogalmazó legfőbb ügyészségi tisztviselő
Törzszászlós	főügyészségi vezető állású tisztviselő
Zászlós	főügyészségi tisztviselő főügyészségi írnok
Főtörzsőrmester	gépjárművezető
81
Általános indokolás
Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (7) bekezdése szerint az „ügyészség
szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes
szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg”. Az új Munka
Törvénykönyve - az ügyészségre vonatkozó sajátos törvényi szabályozás nélkül, miként
1994-ben is - az ügyészségi alkalmazottak munkajogi helyzetének a rendezésére nem
alkalmas. Hasonlóképpen nem alkalmazhatók az ügyészségi szolgálati viszony szabályozására
a kormánytisztviselők, a köztisztviselők, illetőleg a közalkalmazottak jogállásáról rendelkező
törvények sem. A 18 éve megalkotott, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény hatálybalépése óta eltelt idő, a törvény eddigi -
az alkalmazás éveivel közel megegyező számú - módosítása, a bírósági szervezeti és
irányítási rendszer megváltozása, az új Munka Törvénykönyve párhuzamos megalkotása, s
nem utolsó sorban a katonai ügyészi szervezetnek az ügyészségbe történő teljes integrálása
azt indokolja, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak
jogállására vonatkozó szabályozás új jogállási törvény (a továbbiakban: Javaslat)
megalkotásával valósuljon meg, miközben az ügyészségi adatkezelés törvényi szintű
szabályozását az ügyészségről szóló törvény veszi át.
A 3/2004. (II. 17.) AB határozat az ügyészséget, mint állami szervezetet a szélesebb
értelemben vett igazságszolgáltatás rendszerében helyezte el, kimondva, hogy az ügyészség
az igazságszolgáltatás egyik önálló alkotmányos szervezete. Ezért változatlanul indokolt,
hogy a bírósági és ügyészségi dolgozók munkajogi helyzete lényegében (a munkavégzésre, a
rendkívüli munkavégzésre, az előmenetelre, a szabadságra, a jubileumi jutalomra és más
munkajogi kérdésekre vonatkozóan) azonos legyen.
Figyelemmel arra, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke közjogi helyzete azonos
[Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdés és 29. cikk (4) bekezdés], a Javaslat a legfőbb ügyész
jogállását és javadalmazását a Kúria elnökével közel azonos módon szabályozza.
A katonai ügyészek - e jogállásukat megtartva - tagozódnak be az ügyészi
szervezetbe, a Javaslat csak ott rendelkezik külön a katonai ügyészről, alügyészről és
fogalmazóról, ahol ez munkajogi szempontból indokolt.
A Javaslat részletesen tartalmazza az ügyészségi testületekre, az ügyészségi szolgálati
viszony létesítésére és a vezetői megbízásra, illetve megszűnésükre, az összeférhetetlenségre,
a minősítésre, a munkavégzésre és a javadalmazásra, a pihenőidőre, a fegyelmi és a kártérítési
felelősségre, a jogviták elintézésének rendjére vonatkozó szabályokat. Külön rendelkezik az
alügyészek és az ügyészségi fogalmazók, a tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak
szolgálati viszonyáról és a Magyar Honvédség állományába tartozó ügyészségi alkalmazottak
munkajogi kérdéseiről. Ki kell emelni, hogy a Javaslat megszünteti az ügyészségi nyomozói
munkakört, mert önálló nyomozási cselekményeket nem végezhetnek, az adminisztratív
feladatokat pedig szakszerűen és hatékonyan az ügyészségi megbízottak is elláthatják. Az
ügyészi kinevezés feltételeit a gyakorlat igényeihez és a bírák jogállási szabályaihoz igazítja
és lehetővé teszi az ügyész újabb határozott időre szóló kinevezését, ha az alkalmasság nem
egyértelmű. Ezen felül a Javaslat lehetővé teszi az alügyész és fogalmazó határozott idejű
82
kinevezését, valamint bevezeti a próbaidő intézményét a tisztviselő, az írnok és a fizikai
alkalmazott esetében.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat szerinti szabályozás hatálya kiteljed az ügyészség által foglalkoztatott
valamennyi ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára.
A Javaslat elsődlegesen az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó
szabályokat rögzíti. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyára
-	a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - az ügyészekre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. E szabályok a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében - a rájuk
megállapított sajátos rendelkezések mellett - pedig csak akkor alkalmazhatók, ha azt a
Javaslat kifejezetten így rendeli.
A 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlóját is. Lényeges garanciális
szabály, hogy az ügyész, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében nincs helye a
munkáltatói jogkör átruházásának az olyan jogkör tekintetében, amelynek gyakorlójaként
törvény a legfőbb ügyészt nevezi meg.
A 3-5. §-hoz
A Javaslat biztosítja az ügyészségi alkalmazottak részvételi jogát az ügyészség
vezetésében és meghatározza a részvétel formáit.
Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa a Legfőbb Ügyészségen, a fellebbviteli
főügyészségeken, a főügyészségeken és az Országos Kriminológiai Intézetnél működik; a
főügyészségeken létrehozott tanácsok hatásköre kiterjed az alájuk rendelt ügyészségi
szervekre is. Az ügyészség centralizált irányításából következően a Javaslat Országos Tanács
létrehozásáról is rendelkezik.
A Javaslat az alkalmazotti tanács számára egyetértési jogot állapít meg a jóléti célú
pénzeszközök felhasználásával, illetőleg az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok
hasznosításával kapcsolatos tervek elfogadása tekintetében. A munkáltató számára a Javaslat
véleményeztetési kötelezettséget is meghatároz olyan döntések előtt, amelyek az ügyészségi
szolgálati viszonyt alapjaiban érintik. A munkáltató kötelezettségszegése esetén az
alkalmazotti tanács az intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt munkaügyi jogvitát
kezdeményezhet.
A munkáltatói döntések jelentős része az ügyészi szervezet irányítási jellegéből
adódóan az ügyészségi alkalmazottak egészét vagy nagyobb részét érinti. Ezért rendelkezik
úgy a Javaslat, hogy az alkalmazotti tanácsok legalább kétharmadát érintő ügyekben, illetve
az alkalmazotti tanácsok közötti véleményeltérés esetén az Országos Tanács jár el.
83
A Javaslat a munkáltató számára kötelezővé teszi az alkalmazotti tanács és az
Országos Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosítását.
A Javaslatban nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra és az Országos
Tanácsra a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra)
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. így a Munka Törvénykönyve
szabályai alkalmazandók például az alkalmazotti tanács és az Országos Tanács tagjainak
jelölésére, választására, az alkalmazotti tanács, Országos Tanács, illetőleg a tanácstagság
megszűnésére. Nem alkalmazhatók viszont a Munka Törvénykönyve rendelkezései közül az
üzemi megbízottra és az elnök díjazására vonatkozó szabályok.
A 6. §-hoz
A Javaslat a vezetésben való részvétel jogát az ügyészek számára az összügyészi
értekezlet formájában is biztosítja. Az összügyészi értekezlet tanácsadó, véleményező és
javaslattételi joggal rendelkezik, továbbá megválasztja az ügyészi tanács tagjait és
tisztségviselőit.
Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét a legfőbb ügyész,
a fellebbviteli főügyész és a főügyész hívja össze. Kötelező az összehívás a Javaslatban
felsorolt esetekben, vagy ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada, illetőleg az
érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri. A legfőbb
ügyész egyéb esetekben is kötelezővé teheti az összügyészi értekezlet összehívását.
A 7-10. §-hoz
A Javaslat az összügyészi értekezlet által választott ügyészi tanács számára az
ügyészek szolgálati viszonyát érintő alapvető kérdésekben biztosít véleménynyilvánítási
jogot.
Az ügyészi tanácsot a Legfőbb Ügyészségen, a fellebbviteli főügyészségeken és a
főügyészségeken kell létrehozni. A véleménynyilvánítás joga az ügyészi tanács tagjait
együttesen illeti meg.
Az ügyészi tanács tagjává ügyész választható. Kizárja a Javaslat a választhatók
köréből a legfőbb ügyészt és a magasabb vezető állású ügyészt, továbbá a fegyelmi büntetés
hatálya alatt álló ügyészt.
Meghatározza a Javaslat az ügyészi tanácstagság megszűnésének eseteit, és új
választást ír elő, ha a tagok száma három fő alá csökken, vagy az elnök és az elnökhelyettes
tagsága megszűnik.
A Javaslat az ügyészi tanács esetében is biztosítja a póttagok választásának
lehetőségét, mellyel elkerülhetők az időközi választások. A póttagokra - a Javaslatban nem
szabályozott kérdésekben - az Mt.-nek az üzemi tanács póttagjaira vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
Az ügyészi tanácsra a Javaslat által nem szabályozott egyéb kérdésekben is az
alkalmazotti tanácsra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből következően pl. a
munkáltatónak kell biztosítani az ügyészi tanács működéséhez szükséges feltételeket, az
84
ügyészi tanács tagjainak jelölésére pedig a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak.
Értelemszerűen az ügyészi tanács az alkalmazotti tanács számára biztosított egyetértési jogot
nem gyakorolhatja, és tájékoztatást a munkáltatótól is csak jogosítványai gyakorlásaihoz
szükséges mértékben kérhet.
A 11-17. §-hoz
Az ügyészségi szolgálati viszony sajátos, az általános munkaviszonytól eltérő jellege
nyilvánul meg a jogviszony keletkezésére vonatkozó szabályokban is.
Az ügyészségi szolgálati viszony kinevezéssel létesül. A Javaslat meghatározza az
alkalmazás feltételeit. A büntetőjogi értelemben vett büntetlen előéletű személy sem tölthet be
ügyészi tisztséget a Javaslat által meghatározott körben.
Nem tölthet be ügyészi tisztséget olyan személy sem, akit a Javaslatban meghatározott
jogviszonyokban vagy munkakörökben a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak,
mindaddig amíg e büntetés hatálya alatt áll.
A Javaslat kötelezővé teszi, hogy az ügyészi állásra pályázó személy
pályaalkalmassági vizsgálaton vegyen részt. A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai
és pszichikai vizsgálatból áll. A pályaalkalmassági vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági
vizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell általában elvégezni.
Az ügyész kinevezésére vonatkozó feltételek további szigorát jelenti, hogy az ügyész
első alkalommal pályázat alapján nevezhető ki.
Az ügyészi pályára való alkalmasság főként az ügyészi munka ellátása során
állapítható meg. Erre tekintettel az ügyészt a legfőbb ügyész első alkalommal általában
határozott időre, három évre nevezi ki.
A határozott időre szóló kinevezés lehetőséget ad arra, hogy az ügyész ügyészségi
szolgálati viszonya a határozott idő lejártával megszűnjék, ha a törvényben meghatározott
minősítési eljárás eredményét mérlegelve a legfőbb ügyész az ügyész alkalmatlanságát
állapította meg. A határozott idő lejártával megszűnik az ügyész ügyészségi szolgálati
viszonya abban az esetben is, ha határozatlan időre történő kinevezését nem kérte.
A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt az Országgyűlés
Házszabálya szerint, a többi ügyész pedig működésének megkezdése előtt esküt tesz.
A 18-21. §-hoz
Az ügyészeket vezetői munkakörbe - a legfőbb ügyész helyettes kivételével - a
legfőbb ügyész nevezi ki. A Javaslat magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi
munkaköröket különböztet meg.
A Javaslat a pályázat kiírását a legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb
vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügyészi munkakörökre kötelezővé teszi. Nem
mellőzhető a pályázat magasabb szintű ügyészségek ügyészi állásainál sem. Az előbbiekben
nem említett munkaköröknél a pályázat csak a kiválasztás egyik lehetséges eszköze.
85
A pályázatokat a legfőbb ügyész írja ki. A pályázati felhívás nyilvános; tartalmaznia
kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és az elbírálás határidejét. A
pályázók kiválasztásánál az ügyészi tanácsot véleménynyilvánítási jog illeti meg.
A Javaslat előírja, hogy a pályázatra kiírt munkakörbe csak azt lehet kinevezni, aki a
pályázaton részt vett és a feltételeknek megfelelt. A Javaslat kitér arra is, ha a pályázat
elkésett, hiányos vagy nem vezet eredményre.
A 22-24. §-hoz
A Javaslat a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes sajátos közjogi helyzetére
figyelemmel tételesen meghatározza a legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi
megbízatás megszűnésének eseteit és az ezekhez kapcsolódó részletes szabályokat. A két
megbízatás megszűnésének esetei, illetőleg az azokkal kapcsolatos szabályok - e két
ügyészségi vezető eltérő közjogi helyzetére tekintettel - nem azonosak és a többi ügyészségi
vezetői tisztség megszűnésének eseteitől, szabályaitól is különböznek.
Az ügyészség alaptörvényi feladatának folyamatos ellátása olyan követelmény, amely
nem teszi elfogadhatóvá, hogy az ügyészi szervezet hosszú ideig nélkülözze az elsőszámú
vezetőjét. Elengedhetetlen, hogy az ügyészség vezetése akkor is teljes felhatalmazáson
alapuljon és minden döntés meghozatalára kiterjedjen, ha a legfőbb ügyész megbízatása
megszűnik, de nem kerül sor időben új legfőbb ügyész megválasztására. Ezért a Javaslat a
hatályos szabályozással egyezően fenntartja, hogy a megbízatási idő letelte és a hetvenedik
életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig
gyakorolja, amíg az új legfőbb ügyész hivatalba nem lép. Ez azonban nem terjedhet ki más
megbízatás-megszűnési okokra, amelyek esetében a megbízatás lényegével összeférhetetlen
lenne a legfőbb ügyészi jogkörök további gyakorlása.
A legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi megbízatás megszűnésének jogcímei
közül a legfőbb ügyész megbízatási időtartamának letelte, a felmentés és a lemondás nem
érinti önmagában az ügyészségi szolgálati viszonyt. A Javaslat mind a három esetben lehetővé
teszi, hogy a korábbi legfőbb ügyészt, illetőleg legfőbb ügyész helyettest - hozzájárulásukkal -
más ügyészi munkakörbe helyezzék. A megbízatás más jogcímen történő megszűnése az
ügyészségi szolgálati viszony megszűnését is eredményezi.
A 25. §-hoz
A legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre
szól és az indokolás nélkül, bármikor visszavonható. Ez a megoldás is biztosítja a bizalmat
vesztett, illetőleg a vezetői tisztség betöltésére alkalmatlanná vált vezető más ügyészi
munkakörbe való áthelyezésének lehetőségét.
Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), amelynek
Magyarország is részese, a Magyarországról szóló 2003. évi ország-jelentésében - több más,
azóta teljesített mellett - ajánlást fogalmazott meg az ügyészségek, elsősorban a nyomozó
hivatalok vezetői elmozdíthatóságának további garanciákhoz kötése érdekében. A GRECO
ország-jelentésének ténymegállapító része az ügyészségi vezetők indokolás nélküli
leválthatóságát, illetve az ügyészségi szakmai testületek beleszólási jogának hiányát
kifogásolta. Erre tekintettel az ügyészségi vezetői kinevezés visszavonásának garanciájaként-
86
a hatályos szabályozással egyezően - a Javaslat továbbra is kötelezővé teszi az ügyészi tanács
véleményének kikérését.
A Javaslat következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a vezetői kinevezés
megszűnése általános szabályként nem érinti az ügyészségi szolgálati viszony létét. A vezetői
kinevezés visszavonásakor az ügyészi munkakörből eredő feladatainak ellátására egyébként
képes korábbi vezetőt - választása szerint - a Javaslat által meghatározott más ügyészi
munkakörbe kell áthelyezni.
A Javaslat biztosítja a vezető számára a vezetői munkaköréről való lemondás, és más
ügyészi munkakörbe való áthelyezés lehetőségét is.
A 26-27. §-hoz
Az ügyészségi szolgálati viszony létesítése a munkáltató és az ügyész egybehangzó
akaratnyilatkozata alapján történik, így módosítására is - a Javaslatban és a Munka
Törvénykönyvében meghatározott kivételekkel - csak ilyen módon, a felek közös
megegyezésével nyílik lehetőség. Ehhez kapcsolódóan külön rendelkezéseket tartalmaz a
Javaslat az ügyész kirendelésére.
A Javaslat az ügyész szolgálati helyével azonos megyére, a fővárosban vagy Pest
megyében szolgálatot teljesítő ügyész esetében pedig a főváros, illetőleg Pest megye
területére korlátozza a kirendelés lehetőségét az ügyész hozzájárulása nélkül.
A 28-32. §-hoz
A Javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy az ügyész az igazságügyért felelős
miniszter által vezetett minisztériumba beosztható legyen.
A Javaslat rendezi az Európai Uniós tagsággal szükségszerűen együtt járó uniós és
más nemzetközi ügyészi együttműködés szolgálati viszonyt érintő kérdéseit.
Az ügyészi szervezet működőképessége szükségessé teheti az ügyész munkakörének a
tartós külszolgálat, illetve a fizetés nélküli szabadság ideje alatti betöltését. Emiatt a Javaslat
meghatározza, hogy az ügyészt a tartós külszolgálat, illetve a fizetés nélküli szabadság
megszűntével mely szolgálati helyre és munkakörbe kell kinevezni. A Javaslat rendezi
továbbá a szolgálati viszony megszűnésének eseteként, ha az ügyész a felajánlott munkakört
nem fogadja el, valamint a tartós külszolgálattal együtt járó költségek kérdését és a
külszolgálat időtartamának a szolgálati viszonyba való beszámítását.
A 33-41. §-hoz
A Javaslat tételesen meghatározza az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének a
felek közös, illetőleg egyoldalú akaratán alapuló, valamint a felek akaratán kívüli okokból
bekövetkező eseteit.
A munkáltatónak az ügyészségi szolgálati viszony egyoldalú megszüntetésére irányuló
nyilatkozata a felmentés. E lehetőséggel a munkáltató az ügyészi pálya biztonsága érdekében
csak a Javaslatban felsorolt okok esetén élhet. Az okok egy része objektív, másik része az
87
ügyész személyében rejlik. Az okok meghatározásán túl a Javaslat a felmentésre tilalmakat és
további korlátokat is megállapít.
A rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő, rokkantsági (baleseti
rokkantsági) nyugdíjra jogosult és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a) bekezdésben írt öregségi nyugdíjra jogosult ügyész
kérelmére a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyt a legkedvezőbb módon,
felmentéssel szünteti meg a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt.
A katonai ügyésznek a többi ügyésztől eltérő sajátos helyzete miatt tartalmaz a
Javaslat rendelkezést arra az esetre, amikor a katonai ügyész hivatásos állományú katonai
szolgálati viszonya vagy ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.
A felmentést indokolni kell, és vita esetén bizonyítani a felmentési ok valósságát és
megalapozott voltát.
A Javaslat általában hat havi felmentési idő megállapításával teszi lehetővé, hogy az
ügyésznek kellő idő álljon rendelkezésére az új munkahely kereséséhez. A nem egészségügyi
okból alkalmatlanság miatt felmentett ügyész esetében ezt az időtartamot a Javaslat egy
hónapra csökkenti.
Kivételes megszüntetési lehetőség az ügyész számára a rendkívüli lemondás, amelyre
csak a Javaslat által meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Tekintettel arra,
hogy a rendkívüli lemondást a munkáltató súlyos kötelezettségszegése előzi meg, a Javaslat a
munkáltatót arra kötelezi, hogy az ügyésznek felmentése esetén járó átlagilletményt fizessen.
A 42, §-hoz
A Javaslat végkielégítés fizetését írja elő az állását elveszítő és így egzisztenciálisan
kiszolgáltatottá váló ügyész részére azokban az esetekben, amikor nem az ügyész magatartása
idézi elő az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését. A Javaslat kizárja a végkielégítésre
való alanyi jogosultságot az olyan ügyész tekintetében, akit - egészségügyi okot kivéve -
alkalmatlansága miatt mentettek fel. Nem jár végkielégítés, ha az ügyész legkésőbb a
jogviszony megszűnését követő napon nyugdíjasnak minősül, továbbá ha - a rendkívüli
lemondása kivételével - a határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg.
A végkielégítés összege az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő tartamától
függően egy-nyolc havi átlagilletmény. A Javaslat más foglalkoztatási jogviszonyokban
alkalmazott megoldást követve magasabb összegű végkielégítést biztosít a kedvezőtlen
munkaerő-piaci helyzetben lévő korosztálynak.
A 43. §-hoz
A Javaslat az ügyészségi szolgálati viszony munkáltató részéről történő jogellenes
megszüntetésére a Munka Törvénykönyve szabályait rendeli alkalmazni.
Amennyiben az ügyész szünteti meg jogellenesen ügyészségi szolgálati viszonyát,
ennek joghatásaként a Javaslat a hivatalvesztés fegyelmi büntetés jogkövetkezményeinek
alkalmazását írja elő. Az utóbbi következtében az ügyész kizárt a külön juttatásból és
88
meghatározott ideig újabb ügyészségi szolgálati viszony vele nem létesíthető. Ezen túl a
Munka Törvénykönyvével egyező joghátrány alkalmazandó.
A 44-49. §-hoz
Az ügyészségi szolgálati viszony egyik fontos garanciális intézménye az
összeférhetetlenség szabályozása. A Javaslat kiküszöböli a jelenlegi szabályozás
ellentmondásait, és az arányos korlátozás érdekében az összeférhetetlenséget a szövetkezetre,
a kooperációs társaságra, az egyéni cégre is kiterjeszti.
A Javaslat tartalmazza azt a klasszikus összeférhetetlenségi szabályt, amely szerint
nem létesíthető olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi alkalmazott
hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A
tilalom alól felmentés csak különösen indokolt esetben adható.
A Javaslat meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyek az ügyészségi
alkalmazottat az összeférhetetlenségi ok felmerültekor terhelik, és szabályozza az
összeférhetetlenség esetén követendő eljárást. .
Az összeférhetetlenség megállapításával - annak időpontjában - az ügyészségi
szolgálati viszony megszűnik. A Javaslat csupán lehetőségként írja elő a megállapítás
mellőzését, ha az ügyész az összeférhetetlenségi okot az eljárás ideje alatt megszünteti.
Mérlegelés körébe tartozik ugyanis annak eldöntése, hogy a már megszüntetett
összeférhetetlenségi ok mennyiben befolyásolhatja az ügyész további működését.
Az ügyész nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati
képviselő és polgármester. A megválasztást és a jelölést már aktív politizálás előzi meg,
amely magatartás az Alaptörvény tilalmába ütközik. Erre figyelemmel rendelkezik úgy a
Javaslat, hogy amennyiben az ügyész a választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e
szándékát bejelenteni, és a bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetve
megválasztása esetén mandátuma igazolásáig ügyészségi szolgálati viszonya szünetel. Ez alatt
az idő alatt az ügyész munkát nem végezhet. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati
viszonyban töltött időnek minősül. A választás eredményétől függően az ügyészségi szolgálati
viszony a megválasztás napjával megszűnik, vagy folytatódik.
Az 50-52. §-hoz
A minősítés az ügyész szakmai tevékenységének tényeken alapuló átfogó értékelése,
amely alapján lehetőség nyílhat az előmenetel gyorsítására, vezetői kinevezésre, de az
ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésére is. A minősítést
meghatározott időközönként, az ügyész kérésére, valamint szakmai alkalmatlanságra, illetve
az előző értékelés megváltoztatására utaló körülmények felmerültekor kell elkészíteni.
A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A Javaslat két új értékelési
kategóriát vezet be, ezek egyike az alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt. Ebben az
esetben az értékelő megállapítja a tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket és megjelöli a
kívánt változtatás fő szempontjait, ezeket a következő - 2 éven belül esedékes - minősítés
alkalmával meg kell vizsgálni; és ha az ügyész ekkor sem éri el a legalább alkalmas
értékelést, alkalmatlan minősítést kell kapnia.
89
Az ügyész az elkészített minősítésre észrevételt tehet, és részére a minősítés egy
példányát át kell adni. További lényeges garanciális szabály, hogy a minősítést az ügyész
beleegyezése nélkül csak a Javaslatban meghatározott személyek tekinthetik meg.
Az ügyész a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, illetőleg a
személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítését a bíróságtól kérheti.
Az 53-57. §-hoz
Az ügyész a munkáját a legfőbb ügyész és a felettese utasításának megfelelően köteles
végezni. Az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni.
A Javaslat rögzíti az ügyész jogait és kötelességeit a bűncselekményt, szabálysértést
megvalósító, az ügyész életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető,
továbbá a jogellenes kár okozásával járó vezetői utasítás teljesítésének megakadályozására.
A Javaslat lehetőséget biztosít az ügyész számára, hogy ha az utasítást jogszabállyal
vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól
mentesítését kérhesse. E jogát azonban csak írásban és jogi álláspontjának kifejtése mellett
gyakorolhatja.
A Javaslat a hatályos szabályozással egyezően lehetőséget teremt arra, hogy a fizetés
nélküli szabadság után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő egyoldalú döntése alapján a
gyermek hároméves kora előtt a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét választhassa.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazott a fizetés nélküli
szabadsága tartama alatt, annak lejáratát megelőzően legalább 60 nappal benyújtott kérelmére
a munkáltató a kinevezést köteles módosítani, s ennek során heti 20 óra részmunkaidőt
kikötni. Amennyiben a felek egymással meg tudnak állapodni, nincs akadálya, hogy a
részmunkaidő mértékét ettől eltérően állapítsák meg. A Javaslat csupán a kötelező módosítás
esetét kívánja szabályozni.
A munkáltató az ügyészségi alkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására
vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb
munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató az ügyészségi alkalmazott kérésére köteles
írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
Ehhez kapcsolódóan, a jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott
pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében a törvény erejénél fogva az időarányosság
elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével
összefügg.
A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás az ügyészségi alkalmazott kérelme szerinti
időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig tart. Ezt követően a kinevezésnek a
kérelem benyújtását megelőző időszakban irányadó feltételei az irányadóak. Ez azonban nem
jelenti egyben azt, hogy a felek közös megegyezéssel ne módosíthatnák a kinevezést, s a
kötelező részmunkaidős foglalkoztatást követő időszakra a továbbiakban is részmunkaidőt
kössenek ki.
90
Az ügyész kivételes esetben rendkívüli munkavégzésre is köteles. Általános
szabályként a Javaslat kizárja a rendkívüli munka díjazását, ugyanakkor a rendszeresen
teljesített túlmunkáért szabadidő átalányt, a pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett
munkáért - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint egyébként járó átlagkereseten felül - a
munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő szabadidőt állapít meg.
Az ügyészi munka sajátosságaiból adódóan a gyakori rendkívüli munkavégzés az
ügyelet és a készenlét. Az ügyeletért és a készenlétért díjazás jár.
A Javaslat szabályozza az ügyészt belföldi kiküldetés esetén megillető napidíjat és azt, hogy
milyen közlekedési eszközt vehet igénybe.
Az 58-59. §-hoz
Az ügyésszé válás szigorú feltételei az ügyész számára olyan előmenetelt és
javadalmazást tesznek szükségessé, amely képes fenntartani a pálya vonzerejét. A Javaslat
ennek az alapvető követelménynek eleget téve mondja ki azt, hogy az ügyészt hivatása
méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő - az igazságszolgáltatásban, a törvényesség
biztosításában betöltött szerepéhez méltó - javadalmazás illeti meg.
A magyar igazságszolgáltatás hagyományai megkívánják, hogy az ügyészek számára a
bírókéval azonos előmenetel és javadalmazás biztosított legyen. Ennek alapvető feltétele,
hogy az illetmény számításának alapjául szolgáló legalacsonyabb ügyészi alapilletmény
mindenkor a legalacsonyabb bírói alapilletménynek feleljen meg.
A 60-63. §-hoz
Az ügyész alapilletményének megállapítása fizetési fokozatba sorolásával történik. A
besorolás alapja a szolgálati idő.
Az ügyész szolgálati idejét az e munkakörbe történt kinevezése napjától kell
számítani. Kivételt tesz a Javaslat azokra nézve, akik ügyészi kinevezésükig jogi
szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy munkakörben dolgoztak, illetőleg
tevékenységet végeztek.
A Javaslat garantált előmenetelt biztosít azzal, hogy az ügyész minden három év
szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési
fokozatokhoz magasabb szorzószámok tartoznak.
Az ügyész fizetési fokozatait és az azokhoz tartozó szorzószámokat az 1. számú
melléklet tartalmazza.
A 64-66. §-hoz
Az előmenetel elismeréseként az ügyészt az ügyészség szintjétől függően emelkedő
mértékű beosztási pótlék illeti meg.
Az ügyész kiváló minősítés esetén soron kívül magasabb fizetési fokozatba sorolható,
illetőleg részére cím adományozható. A soron kívüli előresorolásra az ügyész pályája során
két alkalommal van lehetőség.
91
A vezetői pótlék a vezetői ügyészi tisztséggel járó többletfelelősség elismerésére
szolgál. A hatályos szabály kisebb és nagyobb helyi ügyészséget különböztet meg. A helyi
ügyészségek megnövekedett feladatai, létszáma, továbbá az ebből adódó eltérő vezetői
felelősség egy újabb kategória - a kiemelt helyi ügyészség - beiktatását teszi szükségessé,
minként elengedhetetlenné vált a főügyészségek mérete szerinti differenciálás is.
A 67-76. §-hoz:
A munkáltató anyagi elismerésben részesítheti a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó
munkát végző ügyészt. A jutalmazás a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedés.
Jubileumi jutalomra jogosult az ügyész, ha huszonöt, harminc, harmincöt, illetve
negyven évet ügyészségi szolgálati viszonyban töltött.
Az ügyészeket lakás építéséhez, vásárlásához igényelt pénzintézeti hitel felvétel esetén
állami kezességvállalás illeti meg. Törvényi szintű szabályozásban indokolt rögzíteni azokat
az eseteket, amikor a kezességvállalás ideje alatt az ügyész szolgálati viszonya neki felróható
okból szűnik meg, és a volt ügyészt egyszeri kezességvállalási díj terheli. Amennyiben az
adós ennek nem tesz eleget, úgy a pénzintézet értesíti az adóhatóságot a díj beszedése
céljából. Mind a beváltott állami kezesség, mind a meg nem fizetett egyszeri kezességvállalási
díj a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősül.
A 77-78. §-hoz
A Javaslat a szabadság mértékének megállapításánál a besorolást veszi alapul. Több
szabadságot biztosít az életkor előrehaladtával, de az emelkedés csak az ötvenedik életév
betöltésének évében következik be. Pótszabadság jár a vezetői munkakört betöltő ügyésznek,
és a Javaslat lehetővé teszi a Munka Törvénykönyvében biztosított egyes pótszabadságok
igénybevételét is.
Megilleti az ügyészt - a Munka Törvénykönyve szabályai szerint - a munkaközi
szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és
munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő kedvezmény is.
A munkáltatói jogkör gyakorlója fizetés nélküli szabadságot is engedélyezhet az
ügyész számára.
A 79-97. §-hoz
A Javaslat lehetőséget teremt a munkáltató számára, hogy szankcionálhassa a hivatali
kötelesség vétkes megszegését és a hivatás tekintélyét sértő életmódot, illetőleg magatartást.
A fegyelmi vétséget megvalósító egyes cselekmények tételes felsorolása nem lehetséges, ezért
a Javaslat a fegyelmi vétség fogalmát csak általánosan definiálja.
A Javaslat nem teszi minden esetben kötelezővé a fegyelmi eljárás megindítását.
Csekély súlyú fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója eltekinthet a fegyelmi
eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától.
A Javaslat meghatározza az eljárás megindításának objektív és szubjektív jogvesztő
határidejét.
92
A fegyelmi büntetések köre megfelelő arányosítási lehetőséget ad a fegyelmi vétség
súlyának és a büntetés kiszabásánál értékelendő egyéb körülményeknek a figyelembevételére.
A feddés kivételével valamennyi büntetés anyagi hátránnyal is jár. A legsúlyosabb büntetés a
hivatalvesztés, amely az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését eredményezi.
A Javaslat garanciális okokból meghatározza a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és a
tényállás gyors és objektív felderítése érdekében részletesen szabályozza a fegyelmi eljárás
rendjét.
A fegyelmi eljárás lefolytatására harminc nap áll rendelkezésre, amely egy ízben
további harminc nappal meghosszabbítható. A vizsgálatot a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy
az általa megbízott fegyelmi biztos folytatja. A Javaslat nem határozza meg az igénybe vehető
bizonyítási eszközök teljes körét, előírja azonban a tényállás tisztázásának és az eljárás alá
vont ügyész meghallgatásának kötelezettségét.
A Javaslat lehetőséget ad a legfőbb ügyésznek, illetve a fegyelmi jogkör
gyakorlójának arra, hogy az eljárás alá vont ügyészt az eljárás időtartama alatt szolgálati
helyén történő megjelenésétől eltiltsa. Kötelező az állásból való felfüggesztés, ha az ügyészt
például előzetes letartóztatásba helyezték. Amennyiben a felfüggesztés indoka megszűnt, az
ügyész számára lehetővé kell tenni, hogy újra munkát végezhessen.
A Javaslat meghatározza a felfüggesztés időtartamára eső munkabér visszatartására és
kifizetésére vonatkozó szabályokat.
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az eljárás alá vont ügyész más ügyészt
képviseletével megbízhasson, és kérelmére az eljárásban a munkavállalói érdekképviseleti
szerv részvételét, illetőleg képviseleti jogának gyakorlását is biztosítani kell. További
garanciális rendelkezése a Javaslatnak a meghallgatásában akadályozott ügyész védekezési
jogának biztosítása.
A fegyelmi ügyek elfogulatlan tisztázása és elbírálása érdekében a Javaslat
megfogalmazza a fegyelmi eljárásban résztvevő személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályokat.
A jogorvoslat rendszere attól függően eltérő, hogy a fegyelmi határozatot a legfőbb
ügyész vagy a fegyelmi jogkör más gyakorlója hozta. Minden esetben biztosított azonban a
bíróság előtti jogorvoslat lehetősége.
A Javaslat általános szabályként csak a jogerős fegyelmi határozatot tekinti
végrehajthatónak. Kivétel ez alól, ha az ügyész a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt
megszünteti ügyészségi szolgálati viszonyát.
A jogerős fegyelmi határozat végrehajthatósága alól is kivételt fogalmaz meg a
Javaslat: a hivatalvesztést kiszabó fegyelmi határozat a szülési szabadságon lévő ügyész
esetében csak annak eltelte után hajtható végre.
A Javaslat meghatározza a bíróság által el nem bírált jogerős fegyelmi határozattal
szemben az új eljárás kezdeményezésének feltételeit és az eljárás rendjét.
93
A 98-103. §-hoz
A Javaslat csak az ügyész vétkes károkozására tartalmaz részletes anyagi jogi
rendelkezéseket. Az ügyész objektív kártérítési felelősségére és a munkáltató kártérítési
felelősségére a Javaslat a Munka Törvénykönyve szabályait rendeli alkalmazni.
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke az ügyész egyhavi illetményének
ötven százalékáig terjedhet. A Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor az ügyész
háromhavi illetménye erejéig köteles helytállni. Szándékos károkozás esetén az ügyész a
teljes kárt köteles megtéríteni.
A legfőbb ügyész helyettes kártérítési felelősségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész
kártérítési felelősségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési határozattal állapítja
meg. Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési határozat közlése előtt
megszűnt, az általa okozott kár megtérítése iránti igényét a munkáltató a bíróság előtt
érvényesítheti.
A kártérítési eljárásra és a jogorvoslatra - a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - a
fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A 104. §-hoz
A Javaslat általános szabályként mondja ki, hogy az ügyészségi szolgálati viszonyból
keletkező igények érvényesítése érdekében, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának
intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatt jogvita kezdeményezhető. Kivételt
képeznek ez alól az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész, illetőleg a köztársasági elnöknek a
legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszüntetésével kapcsolatos intézkedése, valamint a
munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedés vagy annak
elmulasztása miatt keletkező viták, továbbá azok az esetek, amikor a Javaslat a jogvita
lehetőségét kizárja.
A jogvitára a Javaslatban meghatározott eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének a
munkaügyi jogvitákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A 105-106. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyból
származó jogosultságok és kötelezettségek megállapításához az ügyészről milyen adatokat
gyűjthet, és kezelhet. A személyes adatok védelméhez fűződő jog a közérdekű adatok körében
korlátozott.
Garanciális okokból rögzíti a Javaslat a nyilvántartásba való betekintés rendjét, az
adatok helyesbítésére, a jogellenesen nyilvántartott adat törlésére vonatkozó kötelezettséget,
valamint a jogellenesen kért adatszolgáltatás megtagadásának lehetőségét.
A 107-119. §-hoz
Az ügyészi tevékenységet az ügyészek mellett nem teljes ügyészi jogokat gyakorló
alügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi megbízottak látják el. Ebből következően a
94
Javaslat az alügyész és az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati viszonyára alapvetően
az ügyészekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó illetménye az illetményalaphoz igazodik.
Illetményük tehát követi az ügyészek javadalmazásának változását.
Az alügyész alapilletményét szolgálati ideje alapján az I. fizetési osztály megfelelő
fizetési fokozatába történő besorolással kell megállapítani. Az ügyészségi fogalmazó
alapilletményét pedig a II. fizetési osztályba, ezen belül az egyetemi jogi végzettséget igazoló
oklevél minősítésétől függően - a „rite” fokozat esetén az 1., a „cum laude” fokozat esetén a
2., a „summa cum laude” fokozat esetén a 3. - fizetési fokozatba besorolva kell megállapítani.
Az I. és II. fizetési osztály fizetési fokozatait és az azokhoz tartozó szorzószámokat a
4.	számú melléklet tartalmazza.
Az alügyész besorolásának alapjául szolgáló szolgálati időt a kinevezés napjától kell
számítani. Az alügyész esetében részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe
venni a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének
napjától eltöltött időt. Kötelező beszámítani a szolgálati időbe az igazságügyi szolgálati
jogviszonyban hasonló jellegű munkakörben eltöltött időt.
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató az alapilletményben a munkavégzés
színvonalát is kifejezésre juttathassa. Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó alapilletményét
a munkáltató legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentheti.
Az átlagon felüli színvonalú teljesítményt a munkáltató az ügyészségi fogalmazó
magasabb fizetési fokozatba sorolásával, az alügyész esetében pedig soron kívüli magasabb
fizetési fokozatba sorolásával is elismerheti.
A 120-132. §-hoz
A Javaslat szerint az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok
közül a kinevezés módosítására, a kártérítési felelősségre, a jogvitákra és a személyi
nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket a tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak
ügyészségi szolgálati viszonyára is megfelelően alkalmazni kell. Az ügyészségi szolgálati
viszony létesítésénél eltérőek a kinevezési feltételekre, az eskü szövegére vonatkozó
szabályok, és a próbaidő kikötése, a határozott idejű kinevezés is megengedett.
A Javaslat a tisztviselők esetében is magasabb vezető állású és vezető állású
tisztviselői vezetői munkakört különböztet meg. Pályázat kiírását azonban e munkakörök
egyikénél sem teszi kötelezővé. A tisztviselő vezetői kinevezésére, a kinevezés
visszavonására és a tisztségről való lemondásra vonatkozó szabályok lényegében azonosak a
vezetői munkakört betöltő ügyészekre vonatkozó rendelkezésekkel.
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya közös
megegyezéssel, felmentéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, a legsúlyosabb fegyelmi
büntetés kiszabásával és a határozott idő lejártával az ügyészekre vonatkozó szabályok szerint
szűnik meg. Eltérés alapvetően a lemondási idő mértékében van, továbbá a tisztviselő, írnok,
fizikai alkalmazott abban az esetben is felmenthető, ha nyugdíjasnak minősül.
95
Az ügyészi szervezet pártatlanságának megőrzése a tisztviselő, az írnok és a fizikai
alkalmazott esetében is szigorú összeférhetetlenségi szabályokat követel meg. Pártnak
lehetnek tagjai, de pártbeli tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében - az
országgyűlési, európai parlamenti és az önkormányzati választásokon való részvételt kivéve -
közszereplést nem vállalhatnak. Olyan kereső foglalkozást is folytathatnak, amely az ügyész,
az alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében tiltott, továbbá gazdasági társaságban
személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt létesíthetnek, valamint
lehetnek egyéni cég tagjai is, de csak abban az esetben, ha ahhoz a munkáltatói jogkör
gyakorlója előzetesen hozzájárult.
A Javaslat meghatározza, hogy a vezetői tisztséget betöltő tisztviselőt milyen
időközönként kell minősíteni, és minősítési kötelezettséget ír elő a nem vezető beosztású
tisztviselő, továbbá az írnok és a fizikai alkalmazott esetében is, ha alkalmatlanságukra utaló
körülmény merült fel.
A tisztviselő és az írnok rendkívüli munkavégzésére, a fizikai alkalmazott által
teljesített ügyeletre és készenlétre az ügyészekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A
fizikai alkalmazott rendkívüli munkavégzésére egyebekben a Munka Törvénykönyve
szabályai vonatkoznak.
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott belföldi kiküldetésére az ügyészre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, napidíjuk összege azonban az ügyészekétől eltér.
A 133-144. §-hoz
A tisztviselő és az írnok illetménye is az illetményalaphoz igazodik.
A tisztviselő alapilletményét a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai
végzettségétől függően a III. vagy IV. fizetési osztályba, ezen belül szolgálati ideje alapján a
megfelelő fizetési fokozatba történő besorolással kell megállapítani. A III. fizetési osztályba
azt a tisztviselőt kell besorolni, aki a munkaköre betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú
iskolai végzettséggel rendelkezik. A III. fizetési osztályba sorolható be kivételesen az a
tisztviselő is, aki nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de szakirányú felsőfokú
szakképesítéssel rendelkezik. Az előbbiekben nem említett végzettségű tisztviselő kizárólag a
IV.	fizetési osztályba sorolható. A IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetében azonban a
Javaslat általában honorálja a középfokúnál magasabb végzettséget, képzettséget azáltal, hogy
alapilletményüket az illetményalap 10-15%-ával növeli meg.
Az írnok alapilletményét szolgálati ideje alapján ugyancsak a IV. fizetési osztály
megfelelő fizetési fokozatába való besorolással kell megállapítani. Az írnok esetében a
magasabb szintű végzettség, képzettség az alapilletmény összegét nem változtatja meg. Az
írnok továbbá több olyan illetményelemre sem jogosult, mint amely a tisztviselőt megilletheti.
A III. és a IV. fizetési osztály fizetési fokozatait és az azokhoz tartozó szorzószámokat
az 5. számú melléklet tartalmazza.
A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezéssel állapítják meg.
A tisztviselő és az írnok besorolásának alapjául szolgáló szolgálati időt a kinevezés
napjától kell számítani. A III. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetében részben vagy
96
egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a kinevezéséig a szakirányú felsőfokú
végzettségének megfelelő munkakörben, tevékenységgel töltött időt, a IV. fizetési osztályba
sorolt tisztviselő, valamint írnok esetében pedig a Javaslat 152. § (1), (3) bekezdésében
felsorolt jogviszonyokban eltöltött időt. Kötelező beszámítani a szolgálati időbe az
igazságügyi szolgálati jogviszonyban hasonló jellegű munkakörben eltöltött időt.
A Javaslat a garantált előmenetel mellett lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a
munkavégzés színvonalát az alapilletményben is kifejezésre juttathassa. A tisztviselő és az
írnok alapilletményét a munkáltató legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal
csökkentheti.
Az átlagon felüli színvonalú munkavégzést a munkáltató a tisztviselő és az írnok soron
kívüli magasabb fizetési fokozatba sorolásával is elismerheti. A tisztviselő esetében további
elismerési lehetőség a „főtanácsos”, illetőleg a „tanácsos” cím adományozása, a szakmai
főtanácsadó, szakmai tanácsadó kinevezés.
A beosztási pótlékot a Legfőbb Ügyészségen az ügyészi szervezet központi
feladatainak ellátása, az Országos Kriminológiai Intézet esetében a büntetőjogi tevékenység
tudományos megalapozása indokolja, a vezetői pótlék pedig a vezető tisztséggel járó
többletfelelősség elismerésére szolgál.
A 145-156. §-hoz
A Javaslat a tisztviselő és az írnok szabadságának megállapításánál a besorolást
ugyancsak figyelembe veszi.
A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségére az ügyészre
vonatkozó szabályokat kell a Javaslatban meghatározott eltérésekkel alkalmazni. A
tisztviselő, és az írnok azonban az ügyésztől eltérően nem csak magasabb fizetési fokozatba,
hanem magasabb fizetési osztályba is besorolható. Erre tekintettel a Javaslat a fegyelmi
büntetés hatálya alatt álló tisztviselő és írnok esetében megtiltja a magasabb fizetési osztályba
besorolást is.
A Javaslat meghatározza, hogy az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó
szabályok közül melyek azok, amelyeket a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott
esetében is alkalmazni kell.
A 149-155. §-hoz
A Javaslat rendelkezései meghatározott eltérésekkel terjednek ki a hivatásos
állományban is álló katona ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára. Az
eltérések a kettős jogviszonyból adódnak.
A Javaslat nem érinti az Alaptörvényben, az ügyészségről szóló törvényben az
ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseket. E
törvények és a Javaslat az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatban a sajátos,
munkaviszonytól eltérő rendelkezéseket tartalmazzák. Mindazon esetekben, amikor a
munkaviszony és az ügyészségi szolgálati viszony között nem indokolt különbséget tenni, a
Javaslat az ügyészségi szolgálati viszonyra a Munka Törvénykönyvének a szabályait és
törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb rendelkezést rendeli alkalmazni.
97
A Javaslat meghatározza az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számítására
vonatkozó szabályokat, és a 19/2006. (V. 31.) AB határozatra figyelemmel bővíti a jubileumi
jutalomra jogosító idők körét.
A Javaslat meghatározza, hogy rendelkezéseink alkalmazása során ki minősül
hozzátartozónak, hogyan kell számítani a tényleges jogviszonyban töltött időt.
Garanciális okokból a Javaslat az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő minden
lényeges jognyilatkozat írásba foglalását rendeli.
A Javaslat felhatalmazást ad a legfőbb ügyésznek, hogy az ügyészségi alkalmazottak
ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban az érintett munkavállalói érdekképviseleti
szervekkel egyetértésben szabályokat állapítson meg olyan kérdésekben, amelyeket a Javaslat
nem szabályoz és a Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés keretébe
tartozhatnak.
A 156-164. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az átmeneti időre vonatkozó részletes szabályokat.