﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
OíoZ AGG YÜLÉS HIVATALA
Érkezeti: 2011 OKT 2 1.
T/4747. számú
törvényjavaslat
a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. október
2011. évi... törvény
a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről
l.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményhez fűzött, az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Közgyűlése által 2002. december 18-án elfogadott fakultatív jegyzőkönyv (a
továbbiakban: jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.§
Az Országgyűlés a jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a
következő:
„Optional Protocol to the Convention against Torture and other Cruel, Inhuman or
Degrading Treatment or Punishment
PREAMBLE
The States Parties to the present Protocol,
Reaffirming that torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment are
prohibited and constitute serious violations of humán rights,
Convinced that fiirther measures are necessary to achieve the purposes of the Convention against
Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment (hereinafter referred to as
the Convention) and to strengthen the protection of persons deprived of their liberty against torture
and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment,
Recalling that articles 2 and 16 of the Convention obiige each State Party to take effective measures
to prevent acts of torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment in any
territory imder its jurisdiction,
Recognizing that States have the primary responsibility fór implementing those articles, that
strengthening the protection of people deprived of their liberty and the full respect fór their humán
rights is a common responsibility shared by all and that intemational implementing bodies
complement and strengthen national measures,
Recalling that the effective prevention of torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or
punishment requires education and a combination of various legislative, administrative, judicial and
other measures,
Recalling alsó that the World Conference on Humán Rights firmly declared that efforts to eradicate
torture should first and foremost be concentrated on prevention and called fór the adoption of an
optional protocol to the Convention, intended to establish a preventive system of regular visits to
places of detention,
Convinced that the protection of persons deprived of their liberty against torture and other cruel,
inhuman or degrading treatment or punishment can be strengthened by non-judicial means of a
preventive natúré, based on regular visits to places of detention, Have agreed as follows:
PARTI
General principles
Article 1
The objective of the present Protocol is to establish a system of regular visits undertaken by
independent intemational and national bodies to places where people are deprived of their liberty, in
order to prevent torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment.
Article 2
1.	A Subcommittee on Prevention of Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or
Punishment of the Committee against Torture (hereinafter referred to as the Subcommittee on
Prevention) shall be established and shall carry out the functions laid down in the present Protocol.
2
2.	The Subcommittee on Prevention shall carry out its work within the framework of the Charter of
the United Nations and shall be guided by the purposes and principles thereof, as well as the norms
of the United Nations conceming the treatment of people deprived of their liberty.
3.	Equally, the Subcommittee on Prevention shall be guided by the principles of confidentiality,
impartiality, non-selectivity, universality and objectivity.
4.	The Subcommittee on Prevention and the States Parties shall cooperate in the implementation of
the present Protocol.
Article 3
Each State Party shall set up, designate or maintain at the domestic level one or several visiting
bodies for the prevention of torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment
(hereinafter referred to as the national preventive mechanism).
Article 4
1.	Each State Party shall allow visíts, in accordance with the present Protocol, by the mechanisms
referred to in articles 2 and 3 to any piacé under its jurisdiction and control where persons are or
may be deprived of their liberty, either by virtue of an order given by a public authority or at its
instigation or with its consent or acquiescence (hereinafter referred to as places of detention). These
visits shall be undertaken with a view to strengthening, if necessary, the protection of these persons
against torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment.
2.	For the purposes of the present Protocol, deprivation of liberty means any form of detention or
imprisonment or the piacement of a person in a public or priváté custodial setting which that person
is nőt permitted to leave at will by order of any judicial, administrative or other authority.
PART II
Subcommittee on Prevention
Article 5
1.	The Subcommittee on Prevention shall consist of ten members. After the fiftieth ratification of or
accession to the present Protocol, the number of the members of the Subcommittee on Prevention
shall increase to twenty-five.
3
2.	The members of the Subcommittee on Prevention shall be chosen from among persons of high
morál character, having proven professional experience in the field of the administration of justice,
in particular criminal law, prison or police administration, or in the various fields relevant to the
treatment of persons deprived of their liberty.
3.	In the composition of the Subcommittee on Prevention due consideration shall be given to
equitable geographic distribution and to the representation of different forms of civilization and
legal systems of the States Parties.
4.	In this composition consideration shall alsó be given to balanced gender representation on the
basis of the principles of equality and non-discrimination.
5.	No two members of the Subcommittee on Prevention may be nationals of the same State.
6.	The members of the Subcommittee on Prevention shall serve in their individual capacity, shall be
independent and impartial and shall be available to serve the Subcommittee on Prevention
efficiently.
Article 6
1.	Each State Party may nominate, in accordance with paragraph 2 of the present article, up to two
candidates possessing the qualifications and meeting the requirements set out in article 5, and in
doing so shall provide detailed information on the qualifications of the nominees.
2.
(a)	The nominees shall have the nationality of a State Party to the present Protocol;
(b)	At least one of the two candidates shall have the nationality of the nominating State Party;
(c)	No more than two nationals of a State Party shall be nominated;
(d)	Before a State Party nominates a national of another State Party, it shall seek and obtain the
consent of that State Party.
3.	At least five months before the date of the meeting of the States Parties during which the
elections will be held, the Secretary-General of the United Nations shall address a letter to the
States Parties inviting them to submit their nominations within three months. The Secretary-General
4
shall submit a list, in alphabetical order, of all persons thus nominated, indicating the States Parties
that have nominated them.
Article 7
1.	The members of the Subcommittee on Prevention shall be elected in the following manner:
(a)	Primary consideration shall be given to the fulfilment of the requirements and criteria of article 5
of the present Protocol;
(b)	The initial election shall be held no later than six months after the entry intő force of the present
Protocol;
(c)	The States Parties shall elect the members of the Subcommittee on Prevention by secret ballot;
(d)	Elections of the members of the Subcommittee on Prevention shall be held at biennial meetings
of the States Parties convened by the Secretary-General of the United Nations. At those meetings,
fór which two thirds of the States Parties shall constitute a quorum, the persons elected to the
Subcommittee on Prevention shall be those who obtain the largest number of votes and an absolute
majority of the votes of the representatives of the States Parties present and voting.
2.	If during the election process two nationals of a State Party have become eligible to serve as
members of the Subcommittee on Prevention, the candidate receiving the higher number of votes
shall serve as the member of the Subcommittee on Prevention. Where nationals have received the
same number of votes, the following procedure applies:
(a)	Where only one has been nominated by the State Party of which he or she is a national, that
national shall serve as the member of the Subcommittee on Prevention;
(b)	Where both candidates have been nominated by the State Party of which they are nationals, a
separate vote by secret ballot shall be held to determine which national shall become the member;
(c)	Where neither candidate has been nominated by the State Party of which he or she is a national,
a separate vote by secret ballot shall be held to determine which candidate shall be the member.
Article 8
If a member of the Subcommittee on Prevention dies or resigns, or fór any cause can no longer
perform his or her duties, the State Party that nominated the member shall nominate another eligible
person possessing the qualifications and raeeting the requirements set out in article 5, taking intő
account the need for a proper balance among the various fields of competence, to serve until the
next meeting of the States Parties, subject to the approval of the majority of the States Parties. The
approval shall be considered given unless half or more of the States Parties respond negatively
within six weeks after having been informed by the Secretary-General of the United Nations of the
proposed appointment.
Article 9
The members of the Subcommittee on Prevention shall be elected for a term of four years. They
shall be eligible for re-election once if renominated. The term of half the members elected at the
first election shall expire at the end of two years; immediately after the first election the names of
those members shall be chosen by lót by the Chairman of the meeting referred to in article 7,
paragraph 1 (d).
Article 10
1.	The Subcommittee on Prevention shall elect its officers for a term of two years. They may be re-
elected.
2.	The Subcommittee on Prevention shall establish its own rules of procedure. These rules shall
provide, inter alia, that:
(a)	Half the members plus one shall constitute a quorum;
(b)	Decisions of the Subcommittee on Prevention shall be made by a majority vote of the members
present;
(c)	The Subcommittee on Prevention shall meet in camera.
3.	The Secretary-General of the United Nations shall convene the initial meeting of the
Subcommittee on Prevention. After its initial meeting, the Subcommittee on Prevention shall meet
at such times as shall be provided by its rules of procedure. The Subcommittee on Prevention and
the Committee against Torture shall hold their sessions simultaneously at least once a year.
PART III
Mandate of the Subcommittee on Prevention
6
1.	The Subcommittee on Prevention shall:
Article 11
(a)	Visít the places referred to in article 4 and make recommendations to States Parties conceming
the protection of persons deprived of their liberty against torture and other cruel, inhuman or
degrading treatment or punishment;
(b)	In regard to the national preventive mechanisms:
(i)	Advise and assist States Parties, when necessary, in their establishment;
(ii)	Maintain direct, and if necessary confidential, contact with the national preventive
mechanisms and offer them training and technical assistance with a view to strengthening
their capacities;
(iü) Advise and assist them in the evaluation of the needs and the means necessary to
strengthen the protection of persons deprived of their liberty against torture and other cruel,
inhuman or degrading treatment or punishment;
(iv) Make recommendations and observations to the States Parties with a view to
strengthening the capacity and the mandate of the national preventive mechanisms fór the
prevention of torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment;
(c)	Cooperate, fór the prevention of torture in generál, with the relevant United Nations organs and
mechanisms as well as with the intemational, régiónál and national institutions or organizations
working towards the strengthening of the protection of all persons against torture and other cruel,
inhuman or degrading treatment or punishment.
Article 12
In order to enable the Subcommittee on Prevention to comply with its mandate as laid down in
article 11, the States Parties undertake:
(a)	To récéivé the Subcommittee on Prevention in their territory and grant it access to the places of
detention as defined in article 4 of the present Protocol;
7
(b)	To provide all relevant information the Subcommittee on Prevention may request to evaluate the
needs and measures that should be adopted to strengthen the protection of persons deprived of their
liberty against torture and other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment;
(c)	To encourage and facilitate contacts between the Subcommittee on Prevention and the national
preventive mechanisms;
(d)	To examine the recommendations of the Subcommittee on Prevention and enter intő dialogue
with it on possible implementation measures.
Article 13
1.	The Subcommittee on Prevention shall establish, at first by lot, a programme of regular visíts to
the States Parties in order to fulfil its mandate as established in article 11.
2.	After consultations, the Subcommittee on Prevention shall notify the States Parties of its
programme in order that they may, without delay, make the necessary practical arrangements for the
visíts to be conducted.
3.	The visits shall be conducted by at least two members of the Subcommittee on Prevention. These
members may be accompanied, if needed, by experts of demonstrated professional experience and
knowledge in the fields covered by the present Protocol who shall be selected írom a roster of
experts prepared on the basis of proposals made by the States Parties, the Office of the United
Nations High Commissioner for Humán Rights and the United Nations Centre for International
Crime Prevention. In preparing the roster, the States Parties concemed shall propose no more than
five national experts. The State Party concemed may oppose the inclusion of a specific expert in the
visit, whereupon the Subcommittee on Prevention shall propose another expert.
4.	If the Subcommittee on Prevention considers it appropriate, it may propose a short follow-up
visit after a regular visit.
Article 14
1.	In order to enable the Subcommittee on Prevention to fulfil its mandate, the States Parties to the
present Protocol undertake to grant it:
(a)	Unrestricted access to all information conceming the number of persons deprived of their liberty
in places of detention as defined in article 4, as well as the number of places and their location;
8
(b)	Unrestricted access to all information referring to the treatment of those persons as well as their
conditions of detention;
(c)	Subject to paragraph 2 below, unrestricted access to all places of detention and their installations
and facilities;
(d)	The opportunity to have priváté interviews with the persons deprived of their liberty without
witnesses, either personally or with a translator if deemed necessary, as well as with any other
person who the Subcommittee on Prevention believes may supply relevant information;
(e)	The liberty to choose the places it wants to visit and the persons it wants to interview.
2. Objection to a visit to a particular piacé of detention may be made only on urgent and compelling
grounds of national defence, public safety, natural disaster or serious disorder in the piacé to be
visited that temporarily prevent the carrying out of such a visit. The existence of a declared state of
emergency as such shall nőt be invoked by a State Party as a reason to object to a visit.
Article 15
No authority or official shall order, apply, permit or tolerate any sanction against any person or
organization fór having communicated to the Subcommittee on Prevention or to its delegates any
information, whether true or false, and no such person or organization shall be otherwise prejudiced
in any way.
Article 16
1.	The Subcommittee on Prevention shall communicate its recommendations and observations
confidentially to the State Party and, if relevant, to the national preventive mechanism.
2.	The Subcommittee on Prevention shall publish its report, together with any comments of the
State Party concemed, whenever requested to do so by that State Party. If the State Party makes part
of the report public, the Subcommittee on Prevention may publish the report in whole or in part.
However, no personal data shall be published without the express consent of the person concemed.
3.	The Subcommittee on Prevention shall present a public annual report on its activities to the
Committee against Torture.
9
4.	If the State Party refuses to cooperate with the Subcommittee on Prevention according to articles
12 and 14, or to take steps to improve the situation in the light of the recommendations of the
Subcommittee on Prevention, the Committee against Torture may, at the request of the
Subcommittee on Prevention, decide, by a majority of its members, after the State Party has had an
opportunity to make its views known, to make a public statement on the matter or to publish the
report of the Subcommittee on Prevention.
PART IV
National preventive mechanisms
Article 17
Each State Party shall maintain, designate or establish, at the latest one year after the entry intő
force of the present Protocol or of its ratification or accession, one or several independent national
preventive mechanisms for the prevention of torture at the domestic level. Mechanisms established
by decentralized units may be designated as national preventive mechanisms for the purposes of the
present Protocol if they are in conformity with its provisions.
Article 18
1.	The States Parties shall guarantee the functional independence of the national preventive
mechanisms as well as the independence of their personnel.
2.	The States Parties shall take the necessary measures to ensure that the experts of the national
preventive mechamsm have the required capabilities and professional knowledge. They shall strive
for a gender balance and the adequate representation of ethnic and minority groups in the country.
3.	The States Parties undertake to make available the necessary resources for the functioning of the
national preventive mechanisms.
4.	When establishing national preventive mechanisms, States Parties shall give due consideration to
the Principles relating to the status of national institutions for the promotion and protection of
humán rights.
Article 19
The national preventive mechanisms shall be granted at a minimum the power:
10
(a)	To regularly examine the treatment of the persons deprived of their liberty in places of detention
as defined in article 4, with a view to strengthening, if necessary, their protection against torture and
other cruel, inhuman or degrading treatment or punishment;
(b)	To make recommendations to the relevant authorities with the aim of improving the treatment
and the conditions of the persons deprived of their liberty and to prevent torture and other cruel,
inhuman or degrading treatment or punishment, taking intő consideration the relevant norms of the
United Nations;
(c)	To submit proposals and observations conceming existing or draft legislation.
Article 20
In order to enable the national preventive mechanisms to fulfil their mandate, the States Parties to
the present Protocol undertake to grant them:
(a)	Access to all information conceming the number of persons deprived of their liberty in places of
detention as defined in article 4, as well as the number of places and their location;
(b)	Access to all information referring to the treatment of those persons as well as their conditions
of detention;
(c)	Access to all places of detention and their installations and facilities;
(d)	The opportunity to have priváté interviews with the persons deprived of their liberty without
witnesses, either personally or with a translator if deemed necessary, as well as with any other
person who the national preventive mechanism believes may supply relevant information;
(e)	The liberty to choose the places they want to visit and the persons they want to interview;
(f)	The right to have contacts with the Subcommittee on Prevention, to send it information and to
meet with it.
Article 21
1.	No authority or official shall order, apply, permit or tolerate any sanction against any person or
organization for having communicated to the national preventive mechanism any information,
whether true or false, and no such person or organization shall be otherwise prejudiced in any way.
11
2.	Confidential information collected by the national preventive mechanism shall be privileged. No
personal data shall be published without the express consent of the person concemed.
Article 22
The competent authorities of the State Party concemed shall examine the recommendations of the
national preventive mechanism and enter intő a dialogue with it on possible implementation
measures.
Article 23
The States Parties to the present Protocol undertake to publish and disseminate the annual reports of
the national preventive mechanisms.
PART V
Declaration
Article 24
1.	Upon ratification, States Parties may make a declaration postponing the implementation of their
obligations under either part III or part IV of the present Protocol.
2.	This postponement shall be valid fór a maximum of three years. After due representations made
by the State Party and after consultation with the Subcommittee on Prevention, the Committee
against Torture may extend that period fór an additional two years.
PART VI
Financial provisions
Article 25
1.	The expenditure incurred by the Subcommittee on Prevention in the implementation of the
present Protocol shall be bome by the United Nations.
2.	The Secretary-General of the United Nations shall provide the necessary staff and facilities fór
the effective performance of the functions of the Subcommittee on Prevention under the present
Protocol.
Article 26
12
1.	A Special Fund shall be set up in accordance with the relevant procedures of the General
Assembly, to be administered in accordance with the financial regulations and rules of the United
Nations, to help fináncé the implementation of the recommendations made by the Subcommittee on
Prevention after a visit to a State Party, as well as education programmes of the national preventive
mechanisms.
2.	The Special Fund may be financed through voluntary contributions made by Govemments,
intergovemmental and non-govemmental organizations and other priváté or public entities.
PART VII
Final provisions
Article 27
1.	The present Protocol is open for signature by any State that has signed the Convention.
2.	The present Protocol is subject to ratification by any State that has ratified or acceded to the
Convention. Instruments of ratification shall be deposited with the Secretary-General of the United
Nations.
3.	The present Protocol shall be open to accession by any State that has ratified or acceded to the
Convention.
4.	Accession shall be effected by the deposit of an instrument of accession with the Secretary-
General of the United Nations.
5.	The Secretary-General of the United Nations shall inform all States that have signed the present
Protocol or acceded to it of the deposit of each instrument of ratification or accession.
Article 28
1.	The present Protocol shall enter intő force on the thirtieth day after the date of deposit with the
Secretary-General of the United Nations of the twentieth instrument of ratification or accession.
2.	For each State ratifying the present Protocol or acceding to it after the deposit with the Secretary-
General of the United Nations of the twentieth instrument of ratification or accession, the present
Protocol shall enter intő force on the thirtieth day after the date of deposit of its own instrument of
ratification or accession.
13
Article 29
The provisions of the present Protocol shall extend to all parts of federal States without any
limitations or exceptions.
Article 30
No reservations shall be made to the present Protocol.
Article 31
The provisions of the present Protocol shall nőt affect the obligations of States Parties under any
régiónál convention instituting a system of visíts to places of detention. The Subcommittee on
Prevention and the bodies established under such régiónál conventions are encouraged to consult
and cooperate with a view to avoiding duplication and promoting effectively the objectives of the
present Protocol.
Article 32
The provisions of the present Protocol shall nőt affect the obligations of States Parties to the four
Geneva Conventions of 12 August 1949 and the Additional Protocols thereto of 8 June 1977, nor
the opportunity available to any State Party to authorize the Intemational Committee of the Red
Cross to visit places of detention in situations nőt covered by intemational humanitarian law.
Article 33
1.	Any State Party may denounce the present Protocol at any time by written notification addressed
to the Secretary-General of the United Nations, who shall thereafter inform the other States Parties
to the present Protocol and the Convention. Denunciation shall take effect one year after the date of
receipt of the notification by the Secretary-General.
2.	Such a denunciation shall nőt have the effect of releasing the State Party from its obligations
under the present Protocol in regard to any act or situation that may occur prior to the date on which
the denunciation becomes effective, or to the actions that the Subcommittee on Prevention has
decided or may decide to take with respect to the State Party concemed, nor shall denunciation
prejudice in any way the continued consideration of any matter already under consideration by the
Subcommittee on Prevention prior to the date on which the denunciation becomes effective.
14
3.	Following the date on which the denunciation of the State Party becomes effective, the
Subcommittee on Prevention shall nőt commence consideration of any new matter regarding that
State.
Article 34
1.	Any State Party to the present Protocol may propose an amendment and file it with the Secretary-
General of the United Nations. The Secretary-General shall thereupon communicate the proposed
amendment to the States Parties to the present Protocol with a request that they notify him whether
they favour a conference of States Parties for the purpose of considering and voting upon the
proposal. In the event that within four months from the date of such communication at least one
third of the States Parties favour such a conference, the Secretary-General shall convene the
conference under the auspices of the United Nations. Any amendment adopted by a majority of two
thirds of the States Parties present and voting at the conference shall be submitted by the Secretary-
General of the United Nations to all States Parties for acceptance.
2.	An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of the present article shall come intő
force when it has been accepted by a two-thirds majority of the States Parties to the present Protocol
in accordance with their respective constitutional processes.
3.	When amendments come intő force, they shall be binding on those States Parties that have
accepted them, other States Parties still being bound by the provisions of the present Protocol and
any earlier amendment that they have accepted.
Article 35
Members of the Subcommittee on Prevention and of the national preventive mechanisms shall be
accorded such privileges and immunities as are necessary for the independent exercise of their
functions. Members of the Subcommittee on Prevention shall be accorded the privileges and
immunities specified in section 22 of the Convention on the Privileges and Immunities of the
United Nations of 13 February 1946, subject to the provisions of section 23 of that Convention.
Article 36
When visiting a State Party, the members of the Subcommittee on Prevention shall, without
prejudice to the provisions and purposes of the present Protocol and such privileges and immunities
as they may enjoy:
15
(a) Respect the laws and regulations of the visited State;
(b)	Refrain from any action or activity incompatible with the impartial and intemational natúré of
their duties.
Article 37
1.	The present Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts
are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
2.	The Secretary-General of the United Nations shall transmit certified copies of the present
Protocol to all States.”
„Fakultatív jegyzőkönyv a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód
vagy büntetés elleni egyezményhez
PREAMBULUM
A jelen jegyzőkönyvet aláíró részes államok,
Megerősítve, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
tilos, és az emberi jogok súlyos megsértésének minősül;
Meggyőződve arról, hogy további intézkedések szükségesek a kínzás és más kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) céljainak
eléréséhez és a szabadságuktól megfosztott személyek védelmének megerősítéséhez a kínzással és
más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel szemben;
Felidézve, hogy az Egyezmény 2. és 16. cikke arra kötelez minden részes államot, hogy a
joghatósága alatt álló bármely területen tegyen hathatós intézkedéseket a kínzás és más kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés ellen;
Elismerve, hogy az említett cikkek megvalósításáért az államok viselik az elsődleges felelősséget;
hogy a szabadságuktól megfosztott személyek védelmének a megerősítése és emberi jogaik teljes
16
tiszteletben tartása mindenkinek a közös felelőssége; valamint azt, hogy a nemzetközi végrehajtó
szervek kiegészítik és megerősítik a nemzeti intézkedéseket;
Felidézve, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
hatékony megelőzéséhez oktatásra, valamint egyidejűleg különböző törvényhozói, közigazgatási,
bírósági és egyéb intézkedésekre van szükség;
Felidézve továbbá, hogy a Nemzetközi Emberi Jogi Konferencia határozottan kinyilvánította, hogy
a kínzás felszámolására irányuló törekvéseknek elsősorban és főként a megelőzést kell
megcélozniuk, és az Egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének elfogadását sürgette, amelynek a
rendeltetése létrehozni a fogvatartási helyek rendszeres látogatásának megelőző rendszerét;
Meggyőződve arról, hogy a szabadságuktól megfosztott személyeknek a kínzás és más kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni védelmét megelőző jellegű, nem bírósági
eszközökkel lehet megerősíteni, amelyek a fogvatartási helyek rendszeres látogatásán alapulnak;
Az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
Általános elvek
1.	cikk
A jegyzőkönyv célja egy olyan rendszer létrehozása, amelyben független nemzetközi és nemzeti
testületek - a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
megelőzése céljából - olyan helyszínekre látogatnak el rendszeresen, ahol embereket fosztanak meg
a szabadságuktól.
2.	cikk
1.	A Kínzás Elleni Bizottságon belül létrejön a Kínzás és Más Kegyetlen, Embertelen vagy
Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzési Albizottsága (a továbbiakban: Megelőzési
Albizottság), amely a jelen jegyzőkönyvben meghatározott feladatokat hajtja végre.
2.	A Megelőzési Albizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának keretei között
végzi tevékenységét, illetve annak céljai és alapelvei, valamint az Egyesült Nemzetek
17
Szervezetének azon normái szerint működik, amelyek a szabadságuktól megfosztott személyekkel
való bánásmódra vonatkoznak.
3.	A Megelőzési Albizottság ezenkívül a bizalmasság, a pártatlanság, a szelektivitásmentesség, az
univerzalitás és az objektivitás alapelve szerint működik.
4.	A Megelőzési Albizottság és a részes államok együttműködnek a jelen jegyzőkönyvben foglaltak
végrehajtása céljából.
3.	cikk
Minden részes állam belföldi szinten létrehoz, kijelöl vagy fenntart egy vagy több látogató testületet
(a továbbiakban: nemzeti megelőző mechanizmus) a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozása érdekében.
4.	cikk
1.	Minden részes állam köteles a jelen jegyzőkönyvnek megfelelően lehetővé tenni a látogatásokat a
2.	és 3. cikkben hivatkozott mechanizmus keretében, a joghatósága és ellenőrzése alatt álló bármely
helyen, ahol az embereket valamely állami hatóság utasítására, kezdeményezésére, hozzájárulásával
vagy elfogadásával megfosztják vagy megfoszthatják személyes szabadságuktól (a továbbiakban:
fogvatartási helyek). A látogatások célja az, hogy szükség esetén megerősítsék az említett
személyek védelmét a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy
büntetésekkel szemben.
2.	A jelen jegyzőkönyv alkalmazásában a szabadságelvonás mindennemű fogva tartást vagy
bebörtönzést jelent, valamint egy személy elhelyezését olyan állami vagy magántulajdonú, őrizetbe
vételi környezetben, amelyet az illető valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítására
önként nem hagyhat el.
II.	RÉSZ
A Megelőzési Albizottság
5.	cikk
1.	A Megelőzési Albizottság tíz tagból áll. Miután az ötvenedik részes állam is ratifikálta a jelen
jegyzőkönyvet, vagy csatlakozott ahhoz, a Megelőzési Albizottság tagjainak száma huszonötre nő.
18
2.	A Megelőzési Albizottság tagjait olyan személyek közül kell kiválasztani, akik erkölcsileg
feddhetetlenek, bizonyítottan sikeres szakmai tapasztalatokat szereztek az igazságszolgáltatás,
különösen a büntetőjog, a büntetés-végrehajtás vagy a rendőrségi igazgatás terén, illetve azokon a
területeken, amelyek a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódhoz kapcsolódnak.
3.	A Megelőzési Albizottság összeállítása során megfelelően figyelembe kell venni a kiegyenlített
földrajzi megoszlást, valamint a részes államok különböző civilizációinak és jogrendszereinek
képviseletét.
4.	Az összeállítás során figyelembe kell venni továbbá a két nem kiegyensúlyozott képviseletét az
egyenlőség és a diszkriminációmentesség alapelve szerint.
5.	A Megelőzési Albizottságnak nem lehet két olyan tagja, akik ugyanazon államnak a polgárai.
6.	A Megelőzési Albizottság tagjai saját minőségükben járnak el, függetlenek és pártatlanok, és
kötelesek a Megelőzési Albizottság rendelkezésére állni a hatékony munkavégzés érdekében.
6.	cikk
1.	Mindegyik részes állam jogosult arra, hogy a jelen cikk 2. bekezdése alapján legfeljebb két olyan
tagot jelöljön, akik rendelkeznek az 5. cikkben foglalt képesítéssel, és megfelelnek az abban foglalt
követelményeknek, valamint a jelölés során kötelesek részletes tájékoztatást adni a jelöltek
alkalmasságáról.
2.
(a)	kizárólag valamely részes állam polgára jelölhető;
(b)	a két jelölt közül legalább az egyiknek a jelölő részes állam polgárának kell lennie;
(c)	egy részes államnak legfeljebb két polgára jelölhető;
(d)	ha valamely részes állam egy másik részes állam polgárát kívánja jelölni, a jelölés előtt meg kell
szereznie az adott részes állam hozzájárulását.
3.	Legalább öt hónappal a részes államok azon ülése előtt, ahol sor kerül a választásra, az Egyesült
Nemzetek Szervezetének főtitkára levelet küld a részes államoknak, amelyben felkéri őket, hogy
19
jelöléseiket három hónapon belül nyújtsák be. A főtitkár előterjeszti az összes jelölt betűrendes
névsorát, az őket jelölő részes államok feltüntetésével.
7.	cikk
1.	A Megelőzési Albizottság tagjait az alábbiak szerint kell megválasztani:
(a)	elsődleges szempont a jelen jegyzőkönyv 5. cikkében felsorolt követelményeknek és
szempontoknak való megfelelés;
(b)	az első választást legkésőbb hat hónappal a jelen jegyzőkönyv hatálybalépése után kell
megtartani;
(c)	a részes államok titkos szavazással választják meg a Megelőzési Albizottság tagjait;
(d)	a Megelőzési Albizottság tagjait a részes államok kétévente megtartandó ülésén kell
megválasztani, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hív össze; ezeken az
üléseken, amelyek a részes államok kétharmadának a képviselete esetén határozatképesek, azokat a
személyeket kell a Megelőzési Albizottságba beválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot
kapták, feltéve, hogy a részes államok képviselőinek az abszolút többsége jelen volt és szavazott.
2.	Ha a választás során valamely részes államnak két polgára is jogosulttá vált arra, hogy a
Megelőzési Albizottság tagja legyen, a több szavazatot szerzett jelöltet kell a Megelőzési
Albizottság tagjának tekinteni. Ha azonos állampolgárságú személyek azonos számú szavazatot
kaptak, az alábbiak szerint kell eljárni:
(a)	ha csak az egyiket jelölte az a részes állam, amelynek az adott személy a polgára, ez az illető
lesz a Megelőzési Albizottság tagja;
(b)	ha mindkét jelöltet az a részes állam jelölte, amelynek mindketten az állampolgárai, külön titkos
szavazási fordulót kell tartani annak megállapítására, hogy melyik legyen tag;
(c)	ha egyik jelöltet sem az a részes állam jelölte, amelynek az állampolgárai, külön titkos szavazási
fordulót kell tartani annak megállapítására, hogy melyik legyen tag.
8.	cikk
Ha a Megelőzési Albizottság valamely tagja meghal, lemond, vagy bármilyen okból már nem tud
eleget tenni a kötelezettségeinek, az őt jelölő részes állam a részes államok többségi jóváhagyásával
egy másik alkalmas, szakképzett és az 5. cikkben foglalt követelményeknek megfelelő személyt
jelöl a helyére, figyelembe véve a különböző szakterületek megfelelő egyensúlyának
követelményét. Az illető a részes államok következő üléséig marad hivatalban. A jóváhagyást
megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a részes államoknak legalább a fele elutasító választ ad hat
héten belül azután, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárától tájékoztatást kaptak a
kinevezési j avaslatról.
9.	cikk
A Megelőzési Albizottság tagjait négy évre választják. Ismételt jelölés esetén egy alkalommal
választhatók újra. Az első választáson megválasztott tagok felének két év elteltével jár le a
megbízatásuk; ezeknek a személyeknek a nevét közvetlenül az első választás után a 7. cikk 1.
bekezdésének (d) pontjában hivatkozott ülés levezető elnöke választja ki sorsolással.
10.	cikk
1.	A Megelőzési Albizottság két évre választ tisztségviselőket, akik újraválaszthatók.
2.	A Megelőzési Albizottság maga alkotja meg az eljárásrendjét. Ez az eljárásrend többek között az
alábbiakról rendelkezik:
(a)	a határozatképességhez a tagok fele plusz egy tag szükséges;
(b)	a Megelőzési Albizottság a jelen lévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza meg döntéseit;
(c)	a Megelőzési Albizottság zárt üléseket tart.
3.	A Megelőzési Albizottság alakuló ülését az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hívja
össze. Az alakuló ülést követően a Megelőzési Albizottság a saját eljárásrendjében előírt
időpontokban ül össze. A Megelőzési Albizottság és a Kínzás Elleni Bizottság egyidejűleg, évente
legalább egyszer ülésezik.
III.	RÉSZ
A Megelőzési Albizottság megbízatása
11.	cikk
1. A Megelőzési Albizottság
21
(a)	ellátogat a 4. cikkben hivatkozott helyekre, és ajánlásokat fogalmaz meg a részes államok
számára a szabadságuktól megfosztott személyeknek a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés elleni védelméről;
(b)	a nemzeti megelőző mechanizmusokat illetően
(i)	szükség szerint tanácsot ad és segítséget nyújt a részes államoknak azok létrehozásában;
(ii)	közvetlen és szükség szerint bizalmas kapcsolatot tart fenn a nemzeti megelőző
mechanizmusokkal, és azoknak képzést és technikai segítséget kínál, hogy kapacitásukat
meg tudják erősíteni;
(üi) tanácsot ad és segítséget nyújt nekik azoknak az igényeknek és eszközöknek az
értékeléséhez, amelyek a szabadságuktól megfosztott személyeknek a kínzás és más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni védelméhez
szükségesek;
(iv) ajánlásokat fogalmaz meg és beszámol megfigyeléseiről a részes államok számára, hogy
megerősítse a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
elleni nemzeti megelőző mechanizmusok kapacitását és megbízatását;
(c)	a kínzás általános megakadályozása érdekében együttműködik az Egyesült Nemzetek
Szervezetének illetékes szerveivel és mechanizmusaival, valamint azokkal a nemzetközi, regionális
és nemzeti intézményekkel vagy szervezetekkel, amelyek célja megerősítem mindenkinek a
védelmét a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel
szemben.
12.	cikk
Annak érdekében, hogy a Megelőzési Albizottság eleget tehessen a 11. cikkben foglalt
megbízatásának, a részes államok vállalják, hogy:
(a)	saját területükön fogadják a Megelőzési Albizottságot, és lehetővé teszik, hogy annak tagjai
bejussanak a jelen jegyzőkönyv 4. cikkében meghatározott fogvatartási helyekre;
(b)	biztosítják a Megelőzési Albizottság által kért valamennyi érdemi tájékoztatást az igények és
azon intézkedések értékeléséhez, amelyek a szabadságuktól megfosztott személyek védelmének
22
megerősítéséhez szükségesek a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó
bánásmóddal vagy büntetéssel szemben;
(c)	ösztönzik és megkönnyítik a kapcsolattartást a Megelőzési Albizottság és a nemzeti megelőző
mechanizmusok között;
(d)	megvizsgálják a Megelőzési Albizottság ajánlásait, és párbeszédet folytatnak a lehetséges
megvalósítási intézkedésekről.
13.	cikk
1.	A Megelőzési Albizottság - első alkalommal sorsolással - összeállítja a részes államokba teendő
rendszeres látogatások programját, hogy eleget tegyen all. cikkben foglalt megbízatásának.
2.	A Megelőzési Albizottság egyeztetéseket folytat, majd tájékoztatja a részes államokat a
programjáról, hogy azok haladéktalanul megtehessék a szükséges gyakorlati intézkedéseket a
későbbi látogatások fogadására.
3.	A látogatásokon a Megelőzési Albizottság legalább két tagja vesz részt. Ezeket a tagokat szükség
szerint olyan szakértők is elkísérhetik, akik a jelen jegyzőkönyvben szereplő területeken
bizonyítottan szakmai tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkeznek, és akiket abból a szakértői
névjegyzékből kell kiválasztani, amelyet a részes államok, az Egyesült Nemzetek Szervezete
Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának és az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi
Bűnmegelőzési Központjának javaslatai alapján állítanak össze. A névjegyzék összeállítása során az
érintett részes államok legfeljebb öt nemzeti szakértőre tehetnek javaslatot. Az érintett részes állam
kifogást emelhet az ellen, hogy egy adott szakértő részt vegyen a látogatáson. Ebben az esetben a
Megelőzési Albizottság más szakértőt javasol.
4.	Ha a Megelőzési Albizottság célszerűnek tartja, a terv szerinti látogatás után rövid utólagos
látogatást is javasolhat.
14.	cikk
1.	Annak érdekében, hogy a Megelőzési Albizottság eleget tehessen a megbízatásának, a részes
államok az alábbiakat vállalják:
23
(a)	korlátlan hozzáférést biztosítanak minden információhoz a szabadságuktól megfosztott, a 4. cikk
szerinti fogvatartási helyeken őrzött személyek számáról, valamint a fogvatartási helyek számáról
és földrajzi helyéről;
(b)	korlátlan hozzáférést biztosítanak minden információhoz az említett személyekkel való
bánásmódról, valamint fogva tartásuk körülményeiről;
(c)	az alábbi 2. bekezdésnek megfelelően korlátlan hozzáférést biztosítanak minden fogvatartási
helyhez, azok létesítményeihez és helyiségeihez;
(d)	lehetővé teszik a tanúk nélküli, személyes vagy - szükség szerint - tolmácsolással biztosított
magánmeghallgatást a szabadságuktól megfosztott személyeknek és minden más olyan személynek,
aki a Megelőzési Albizottság véleménye szerint érdemi információval szolgálhat;
(e)	lehetővé teszik, hogy az Albizottság szabadon kiválassza a felkeresni kívánt helyeket és a
meghallgatni kívánt személyeket.
2.	Valamely meghatározott fogvatartási hely meglátogatása ellen kizárólag akkor lehet kifogást
emelni, ha azt olyan sürgős és elháríthatatlan nemzetvédelmi, közbiztonsági, elemi csapással vagy a
helyszínen folyó súlyos zavargásokkal kapcsolatos okok indokolják, amelyek ideiglenesen
megakadályozzák a látogatást. Valamely részes államban fennálló, kihirdetett szükségállapot nem
indokolja a látogatás elleni kifogást.
15.	cikk
Semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem
tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni szankciót, ha az illető a Megelőzési
Albizottsággal vagy annak küldötteivel akár valós, akár hamis információkat közölt, és az adott
személyt vagy szervezetet semmiféle más jellegű hátrány sem érheti.
16.	cikk
1.	A Megelőzési Albizottság bizalmasan közli ajánlásait és megfigyeléseit a részes állammal és -
adott esetben - a nemzeti megelőző mechanizmussal.
2.	A Megelőzési Albizottság akkor hozza nyilvánosságra jelentését az érintett részes állam
megjegyzéseivel együtt, ha azt az érintett részes állam kéri. Ha a részes állam a jelentés egy részét
nyilvánosságra hozza, a Megelőzési Albizottság részben vagy teljes egészében közzéteheti a
24
jelentést. Az érintett személy kifejezett hozzájárulása nélkül azonban semmiféle személyes adat
nem hozható nyilvánosságra.
3.	A Megelőzési Albizottság nyilvános éves jelentést tesz közzé tevékenységéről a Kínzás Elleni
Bizottság számára.
4.	Ha a részes állam megtagadja a 12. és 14. cikk szerinti együttműködést a Megelőzési
Albizottsággal, vagy a helyzet javítására szolgáló intézkedéseket a Megelőzési Albizottság
ajánlásainak fényében, a Kínzás Elleni Bizottság jogosult a Megelőzési Albizottság tagjainak
többségi szavazatával úgy határozni, miután a részes állam lehetőséget kapott állásfoglalásának
közzétételére, hogy nyilvános közleményt ad ki az ügyről, vagy nyilvánosságra hozza a Megelőzési
Albizottság jelentését.
IV.	RÉSZ
Nemzeti megelőző mechanizmusok
17.	cikk
Legkésőbb egy évvel a jelen jegyzőkönyv hatálybalépését, ratifikálását vagy a hozzá történő
csatlakozást követően minden részes állam köteles fenntartani, kijelölni vagy létrehozni egy vagy
több független nemzeti megelőző mechanizmust a kínzások belföldi megelőzésére. A decentralizált
egységek által létrehozott mechanizmusokat akkor lehet nemzeti megelőző mechanizmusnak
nevezni a jelen jegyzőkönyv alkalmazásában, ha megfelelnek a jelen jegyzőkönyv
rendelkezéseinek.
18.	cikk
1.	A részes államok szavatolják mind a nemzeti megelőző mechanizmusok működésének, mind az
azokban dolgozó személyeknek a függetlenségét.
2.	A részes államok a szükséges intézkedésekkel biztosítják, hogy a nemzeti megelőző
mechanizmus szakértői rendelkezzenek a szükséges képességekkel és szaktudással. Törekednek a
nemek egyensúlyára és az adott ország etnikai és kisebbségi csoportjainak megfelelő képviseletére.
3.	A részes államok vállalják, hogy biztosítják a nemzeti megelőző mechanizmusok működéséhez
szükséges erőforrásokat.
25
4.	A nemzeti megelőző mechanizmusok létrehozásakor a részes államok kellő figyelmet szentelnek
az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében létrehozott nemzeti intézmények jogállásával
kapcsolatos alapelveknek.
19.	cikk
A nemzeti megelőző mechanizmusokat legalább az alábbiakra kell felhatalmazni:
(a)	a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmód rendszeres vizsgálata a 4. cikk
szerinti fogvatartási helyeken, hogy szükség szerint megerősítsék a védelmüket a kínzással és más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel szemben;
(b)	ajánlások megfogalmazása az illetékes hatóságok számára, hogy javítsák a szabadságuktól
megfosztott személyek körülményeit és a velük való bánásmódot, és hogy megakadályozzák a
kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, figyelembe véve
az Egyesült Nemzetek Szervezetének vonatkozó normáit;
(c)	javaslatok és észrevételek benyújtása a hatályos vagy tervezett jogszabályokkal kapcsolatosan.
20.	cikk
Annak érdekében, hogy a nemzeti megelőző mechanizmusok eleget tehessenek megbízatásuknak, a
részes államok az alábbiakat vállalják:
(a)	hozzáférést biztosítanak valamennyi információhoz a szabadságuktól megfosztott személyek
számáról a 4. cikk szerinti fogvatartási helyeken, valamint a fogvatartási helyek számáról és
földrajzi helyéről;
(b)	hozzáférést biztosítanak valamennyi információhoz az említett személyekkel való bánásmódról,
valamint fogva tartásuk körülményeiről;
(c)	hozzáférést biztosítanak valamennyi fogvatartási helyhez, azok létesítményeihez és
helyiségeihez;
(d)	lehetővé teszik a szabadságuktól megfosztott személyek és minden más olyan személy tanúk
nélküli, személyes vagy - szükség szerint - tolmácsolással biztosított magánmeghallgatását, aki a
nemzeti megelőző mechanizmus véleménye szerint érdemi információval szolgálhat;
26
(e)	lehetővé teszik, hogy a mechanizmus szabadon kiválassza a felkeresni kívánt helyeket és a
meghallgatni kívánt személyeket;
(f)	biztosítják a jogot a Megelőzési Albizottsággal való kapcsolattartáshoz, annak tájékoztatásához
és az azzal való találkozáshoz.
21.	cikk
1.	Semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem
tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni szankciót, ha az illető a nemzeti megelőző
mechanizmussal akár valós, akár hamis információkat közölt, és az adott személyt vagy szervezetet
semmiféle más jellegű hátrány sem érheti.
2.	A nemzeti megelőző mechanizmus által gyűjtött bizalmas információkat titkosan kell kezelni. Az
érintett személy kifejezett hozzájárulása nélkül semmiféle személyes adat nem hozható
nyilvánosságra.
22.	cikk
A részes állam illetékes hatóságai megvizsgálják a nemzeti megelőző mechanizmus ajánlásait, és
párbeszédet folytatnak azzal a lehetséges megvalósítási intézkedésekről.
23.	cikk
A részes államok vállalják, hogy a nemzeti megelőző mechanizmusok éves jelentéseit közzéteszik
és teq'esztik.
V.	RÉSZ
Nyilatkozat
24.	cikk
1.	Ratifikáláskor a részes államok olyan nyilatkozatot tehetnek, amellyel elhalasztják a jelen
jegyzőkönyv III. vagy IV. részéből származó kötelezettségeik teljesítését.
2.	Ez a halasztás legfeljebb három évig érvényes. A részes állam megfelelő, a hosszabbítási igényt
kellően alátámasztó nyilatkozatainak megtétele, illetve a Megelőzési Albizottsággal folytatott
egyeztetés után a Kínzás Elleni Bizottság további két évvel meghosszabbíthatja az említett
időszakot.
27
VI. RÉSZ
Pénzügyi rendelkezések
25.	cikk
1.	A Megelőzési Albizottságnak a jelen jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban felmerülő
költségeit az Egyesült Nemzetek Szervezete viseli.
2.	Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára biztosítja annak személyi és tárgyi feltételeit,
hogy a Megelőzési Albizottság hatékonyan végre tudja hajtani a jelen jegyzőkönyvből származó
feladatait.
26.	cikk
1.	A Közgyűlés vonatkozó eljárási szabályai szerint egy külön alapot kell létrehozni, amelyet az
Egyesült Nemzetek Szervezetének pénzügyi szabályai és rendelkezései alapján kell kezelni, annak
érdekében, hogy egy-egy részes állam meglátogatása után elősegítse a Megelőzési Albizottság által
megfogalmazott ajánlások végrehajtásának és a nemzeti megelőző mechanizmusok oktatási
programjainak finanszírozását.
2.	A külön alap finanszírozása a kormányok, kormányközi és civil szervezetek, valamint más állami
vagy magánszervezetek önkéntes adományaival történik.
VII. RÉSZ
Záró rendelkezések
27.	cikk
1.	A j elen j egyzőkönyvet bármely állam aláírhatj a, amely aláírta az Egyezményt.
2.	A jegyzőkönyvet bármely állam ratifikálhatja, amely ratifikálta az Egyezményt vagy csatlakozott
ahhoz. A ratifikációs okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál kell letétbe
helyezni.
3.	A jegyzőkönyvhöz bármely állam csatlakozhat, amely ratifikálta az Egyezményt, vagy
csatlakozott ahhoz.
28
4.	A csatlakozás a csatlakozási okmányoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál
való letétbe helyezésével történik.
5.	Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára minden olyan államot tájékoztat az egyes
ratifikációs vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, amely aláírta a jelen jegyzőkönyvet,
vagy csatlakozott ahhoz.
28.	cikk
1.	A jelen jegyzőkönyv harminc nappal azután lép hatályba, hogy a huszadik ratifikációs vagy
csatlakozási okmányt letétbe helyezték az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál.
2.	A jelen jegyzőkönyv a saját ratifikációs vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezését követő
harmincadik napon lép hatályba minden olyan állam esetében, amely azt követően ratifikálja a jelen
jegyzőkönyvet, vagy azt követően csatlakozik ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének
főtitkáránál letétbe helyezték a huszadik ratifikációs vagy csatlakozási okmányt.
29.	cikk
A jelen jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések korlátozás vagy kivétel nélkül kiterjednek a
szövetségi államok minden részére.
30.	cikk
A jelen jegyzőkönyvhöz nem lehet fenntartásokat kapcsolni.
31.	cikk
A jelen jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések nem érintik a részes államok olyan regionális
egyezményekből származó kötelezettségeit, amelyek látogatási rendszert írnak elő a fogvatartási
helyeken. A Közgyűlés arra ösztönzi a Megelőzési Albizottságot és az említett regionális
egyezmények alapján létrehozott testületeket, hogy a párhuzamosságok elkerülése, valamint a jelen
jegyzőkönyv céljainak hatékony megvalósítása érdekében tanácskozzanak és működjenek együtt.
32.	cikk
A jelen jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések nem érintik a részes államoknak az 1949. augusztus
12-i négy genfi egyezményből és az azokhoz kapcsolódó 1977. június 8-i kiegészítő
jegyzőkönyvekből származó kötelezettségeit, sem azt a lehetőséget, hogy bármely részes állam
29
engedélyezze a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a fogvatartási helyek meglátogatását a
nemzetközi humanitárius jog hatálya alá nem tartozó helyzetekben.
33.	cikk
1.	Bármely részes állam bármikor felmondhatja a jelen jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek
Szervezetének főtitkárának címzett írásbeli értesítéssel, aki ezt követően tájékoztatja a jelen
jegyzőkönyvben és az Egyezményben részes államokat. A felmondás egy évvel azután lép hatályba,
hogy a főtitkár átvette az arról szóló értesítést.
2.	A felmondás nem mentesíti a részes államot a jelen jegyzőkönyvből származó azon
kötelezettségei alól, amelyek a felmondás hatálybalépését megelőző cselekményekre vagy
helyzetekre vonatkoznak, illetve azon intézkedések alól, amelyek megtételét a Megelőzési
Albizottság határozza el, vagy határozhatja el az érintett részes állammal szemben. Ezenkívül a
felmondás semmilyen módon nem érinti azon ügyek további vizsgálatát, amelyekkel a Megelőzési
Albizottság már a felmondás hatálybalépése előtt kezdett foglalkozni.
3.	A részes állam felmondásának hatálybalépése után a Megelőzési Albizottság már nem kezdheti
meg az adott állam újabb ügyeinek vizsgálatát.
34.	cikk
1.	Bármely részes állam javasolhatja a jelen jegyzőkönyv módosítását, amelyet az Egyesült
Nemzetek Szervezetének főtitkárához kell benyújtania. A főtitkár ezt követően közli a részes
államokkal a jelen jegyzőkönyvre vonatkozó módosító javaslatot, és felkéri őket annak közlésére,
hogy kívánják-e konferencia keretében megvitatni és megszavazni a javaslatot. Ha a tájékoztatástól
számított négy hónapon belül a részes államoknak legalább az egyharmada támogatja a konferencia
összehívását, a főtitkár összehívja a konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt.
Azon módosító javaslatokat, amelyeket a konferencián részt vevő és szavazó részes államok
kétharmados többséggel elfogadtak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára jóváhagyás
céljából beteljeszti a részes államoknak.
2.	A jelen cikk 1. bekezdése szerint jóváhagyott módosító javaslat akkor lép hatályba, amikor azt a
jelen jegyzőkönyv részes államai - saját alkotmányos eljárásaik szerint - kétharmados többséggel
elfogadták.
30
3.	A módosítások a hatálybalépésüket követően kötelező érvényűek az azokat elfogadó részes
államokra nézve, a többi részes államra nézve pedig továbbra is érvényesek a jelen jegyzőkönyv
rendelkezései és az általuk elfogadott korábbi módosítások.
35.	cikk
A Megelőzési Albizottság és a nemzeti megelőző mechanizmusok tagjait megilletik mindazok a
kiváltságok és mentességek, amelyek feladataik független ellátásához szükségesek. A Megelőzési
Albizottság tagjait megilletik mindazok a kiváltságok és mentességek, amelyeket az Egyesült
Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és mentességeiről szóló 1946. február 13-i egyezmény 22.
szakasza határoz meg, az említett egyezmény 23. szakaszában foglalt feltételek mellett.
36.	cikk
Egy-egy részes államban tett látogatás során a Megelőzési Albizottság tagjai a jelen
jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések és célok, valamint az általuk élvezett kiváltságok és
mentességek sérelme nélkül kötelesek:
(a)	tiszteletben tartani a meglátogatott állam törvényeit és jogszabályait;
(b)	tartózkodni minden olyan cselekménytől vagy tevékenységtől, amely összeférhetetlen feladataik
pártatlan és nemzetközi jellegével.
37.	cikk
1.	A jelen jegyzőkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű változatai
egyformán hitelesek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2.	Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára minden állam számára hiteles másolatot küld a
jelen jegyzőkönyvről.”
4-§
A jegyzőkönyv 24. cikke alapján a Magyar Köztársaság a jegyzőkönyv kötelező hatályának
elismerésekor a jegyzőkönyvhöz nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat hiteles angol nyelvű szövege és
annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„In accordance with Article 24 of the Optional Protocol to the Convention against Torture and
Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, the Republic of Hungary declares
31
the postponement for three years of the implementation of the obligations under Part IV of the
Optional Protocol, conceming national preventive mechanisms.”
„A Magyar Köztársaság a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének 24. cikkével összhangban kijelenti, hogy a
fakultatív jegyzőkönyv IV. részéből származó, a nemzeti megelőző mechanizmussal kapcsolatos
kötelezettségeinek teljesítését három évvel elhalasztja.”
5-§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a jegyzőkönyv 28. cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	E törvény 8-10. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 11. §-a 2012. j anuár 2-án lép hatályba.
(5)	A jegyzőkönyv, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
egyedi határozatával állapítja meg.
(6)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős
miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter és a rendészetért felelős
miniszter gondoskodik.
6-	§
(1)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (1) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(1) Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatásköre mellett -
az e törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorol.”
32
(2)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. §-a a következő (3) bekezdéssel
kiegészülve lép hatályba:
»(3) Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások
lefolytatásával — megkülönböztetett figyelmet fordít a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a
fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és
ellenőrzésére.”
7.§
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
a)	22. § (1) bekezdés b) pontja a „dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt
adatnyilvántartó rendszerek adatállományába” szövegrész helyett a „vizsgált üggyel összefüggésbe
hozható összes iratba”;
b)	40. § (2) bekezdés a) pontja a „külön fejezetben bemutatva az 1. § (2) bekezdésében” szövegrész
helyett a „külön fejezetekben bemutatva az 1. § (2) és (3) bekezdésében”
szöveggel lép hatályba.
B.§
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Az alapvető jogok biztosa ellátja a 2011. évi .... törvénnyel kihirdetett, a kínzás és más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív
jegyzőkönyve 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatait.”
9.	§
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
Az alapvető jogok biztosának eljárása és intézkedései a nemzeti megelőző mechanizmus
keretében
39/A. §
33
Ha az alapvető jogok biztosa a 2011. évi .... törvénnyel kihirdetett, a kínzás és más kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve (a
továbbiakban: Jegyzőkönyv) 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus (a továbbiakban:
nemzeti megelőző mechanizmus) feladatainak teljesítése körében jár el, eljárására a III. fejezet
rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
39/B. §
(1)	A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítése érdekében az alapvető jogok biztosa
a Jegyzőkönyv 4. cikke szerinti fogvatartási helyen (a továbbiakban: fogvatartási hely)
szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot - a 18. § (l)-(7) bekezdésére tekintet
nélkül - beadvány és felmerült visszásság hiányában is rendszeresen vizsgálja.
(2)	Az alapvető jogok biztosa a 21. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a vizsgálata során adatokat,
felvilágosítást és iratmásolatokat kérhet a vizsgált hatóságtól a fogvatartási helyek számáról és
földrajzi helyéről, valamint a fogvatartási helyeken lévő, szabadságuktól megfosztott személyek
számáról, a velük való bánásmódról és fogva tartásuk körülményeiről.
(3)	A helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa
a)	a fogvatartási helyekre és a vizsgált hatóság egyéb helyiségeibe korlátozás nélkül beléphet,
b)	a fogvatartási helyek számára és földrajzi helyére, valamint a fogvatartási helyeken lévő,
szabadságuktól megfosztott személyek számára, a velük való bánásmódra és fogva tartásuk
körülményeire vonatkozó összes iratba korlátozás nélkül betekinthet, azokról kivonatot és másolatot
készíthet,
c)	a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja, és
d)	a szabadságától megfosztott bármely személyt meghallgathat.
(4)	A (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti meghallgatáson az alapvető jogok biztosán és a
meghallgatott személyen kívül más csak akkor vehet részt, ha a részvételéhez az alapvető jogok
biztosa hozzájárult.
39/C. §
34
A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítéséről az alapvető jogok biztosa évente
átfogó jelentést készít, amelyet a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
39/D. §
(1)	A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítése körében az alapvető jogok biztosa
személyesen és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére általa felhatalmazott
munkatársai útján is eljárhat. A 21., 22. és a 26. §, valamint a 27. § (1) bekezdése és a 39/B. §
szerinti jogosultságok az alapvető jogok biztosának a felhatalmazása alapján eljáró munkatársait is
megilletik, illetve a 25. § szerinti együttműködési kötelezettség velük szemben is fennáll.
(2)	Az alapvető jogok biztosának a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére
felhatalmazott munkatársa e feladatok teljesítése körében - ha megfelelő szintű személyi biztonsági
tanúsítvánnyal rendelkezik - a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben
meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.
(3)	Az alapvető jogok biztosának a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére
legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia. A felhatalmazott munkatársak a szabadságuktól
megfosztott személyekkel való bánásmódot érintő szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy
legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakértők lehetnek.
(4)	A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársak között
kell lennie legalább egy, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes
biztos által javasolt személynek, és legalább két-két jogász, orvos, illetve pszichológus végzettségű
személynek. A felhatalmazott munkatársak között az egyik nem képviselőinek a száma legfeljebb
eggyel haladhatja meg a másik nem képviselőinek számát.
39/E. §
Az alapvető jogok biztosa részére és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére
általa felhatalmazott munkatársa részére történő információközlés miatt senkit sem érhet hátrány.”
10.	§
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban)
35
„a) tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetekben bemutatva az 1. § (2) és (3)
bekezdésében, illetve a 2. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti tevékenységét is,”
11.	§
Hatályát veszti e törvény 6. és 7. §-a.
36
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországgal szemben az utóbbi években számos hazai és nemzetközi emberi jogi fórumon
megfogalmazódott az Egyesült Nemzetek Szervezete kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvéhez (a
továbbiakban: Jegyzőkönyv) való csatlakozásra vonatkozó ajánlás. A Jegyzőkönyvnek jelenleg
hatvan állam a részese és az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége is már ratifikálta vagy
aláírta a Jegyzőkönyvet. Legutóbb az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanács
Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) Munkacsoportjának 11. ülésén tett számos állam
Magyarország felé a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra irányuló ajánlást. Az ajánlásokat
Magyarország elfogadta, és Magyarország nemzetközi emberi jogi hitelességének megőrzése
szempontjából szükséges a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése.
A Jegyzőkönyv célja a szabadságuktól megfosztott személyek jogvédelmének megerősítése a
kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal szemben. Ennek egyik
eszköze a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód elleni 1984. évi
egyezmény szerinti kínzás elleni bizottságon belül a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzési albizottságának (a továbbiakban: Megelőzési
Albizottság) a létrehozása. A nemzetközi szinten működő Megelőzési Albizottság mellett a
Jegyzőkönyv arról is rendelkezik, hogy minden részes államnak nemzeti szinten is létre kell hoznia,
ki kell jelölnie, vagy fenn kell tartania egy ún. nemzeti megelőző mechanizmust a kínzás és más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozása érdekében.
A Javaslat célja annak biztosítása, hogy Magyarország csatlakozhasson a Jegyzőkönyvhöz. A
Javaslat szerint az Országgyűlés ennek érdekében megadja a kötelező hatály elismeréséhez
szükséges felhatalmazást. A Javaslat tartalmazza a Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és
annak hivatalos magyar nyelvű fordítását, valamint rendelkezik a Jegyzőkönyv és a magyar jog
összhangját megteremtő jogszabály-módosításokról. Mivel a Javaslat szerint Magyarországon - a
hasonló feladatokkal egyébként is rendelkező - alapvető jogok biztosa látja el 2015. január 1-jétől a
nemzeti megelőző mechanizmus feladatait, az ezzel összefüggésben szükséges mértékben a Javaslat
módosítja az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. CXI. törvényt (a továbbiakban: Ajbtv).
37
Mindemellett az Ajbtv. az egyes nemzetközi szerződésekből fakadó feladatok ellátásáról
feltételesen szóló rendelkezésének módosításával összefüggésben a Javaslat egyúttal egyértelművé
teszi azt is, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a
2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény
végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §
(l)-(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a
Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.
A 2. és 3. §-hoz
A Javaslat 2. és 3. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának és (2) bekezdésének megfelelően rendelkezik a
Jegyzőkönyv kihirdetéséről, és tartalmazza a Jegyzőkönyvnek az Egyesült Nemzetek Szervezete
hat hivatalos nyelvén hiteles változata közül az angol nyelven hiteles szövegét és annak hivatalos
magyar nyelvű fordítását.
A Jegyzőkönyv célja a szabadságuktól megfosztott személyek fogvatartási körülményeinek a
javítása, e személyek védelme a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés
vagy bánásmód ellen. A Jegyzőkönyv a fogvatartott személyek védelmének megerősítését
megelőző jellegű eszközökkel kívánja biztosítani, amelyek a fogvatartási helyek rendszeres
látogatásán alapulnak.
A fogvatartási helyeknek a Jegyzőkönyv szerinti meghatározása magában foglal minden olyan
helyet, amely az állam joghatósága és ellenőrzése alatt áll, és ahol az embereket valamely állami
hatóság utasítására, kezdeményezésére, hozzájárulásával vagy elfogadásával megfosztják vagy
megfoszthatják személyes szabadságuktól. A szabadságtól való megfosztásnak minősül a
Jegyzőkönyv alkalmazásában mindennemű fogva tartás, bebörtönzés, illetve elhelyezés olyan
állami vagy magántulajdonú, őrizetbe vételi környezetben, amelyet az illető valamilyen bírói,
közigazgatási vagy más hatóság utasítására önként nem hagyhat el. A fogvatartási hely
38
Jegyzőkönyv szerinti fogalma ennek megfelelően kiterjed a szabadságelvonással járó büntetést,
illetve intézkedést, valamint szabadságelvonással járó büntetőeljárási kényszerintézkedést
végrehajtó, valamint foganatosító intézetekre (fegyház, börtön, fogház, javítóintézet, pszichiátriai
intézet, rendőrségi fogda, katonai fogda), az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet helyére
(őrzött szállás), valamint a veszélyeztető magatartást tanúsító pszichiátriai beteg - nem
büntetőeljárásban elrendelt - kötelező intézeti gyógykezelésének helyére (pszichiátriai intézet).
A Jegyzőkönyvben meghatározott feladatok végrehajtása, a fogvatartási helyek rendszeres
látogatása, a szabadságuktól megfosztott személyek fogvatartási körülményeinek a vizsgálata, a
kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni fellépés
érdekében a Jegyzőkönyv 2. cikke felállítja a Kínzás Elleni Bizottságon belül a Kínzás és Más
Kegyetlen, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzési Albizottságát (a
továbbiakban: Megelőzési Albizottság). Ugyanezen célok érdekében továbbá a Jegyzőkönyv 3.
cikke rendelkezik arról is, hogy minden részes államnak belföldi szinten is létre kell hoznia, ki kell
jelölnie, vagy fenn kell tartaniá egy vagy több látogató testületet, egy ún. nemzeti megelőző
mechanizmust.
A Jegyzőkönyv II. része a Megelőzési Albizottság jogállásáról, összetételéről, tagjai választásának
szabályairól és eljárásrendjéről rendelkezik, a Jegyzőkönyv III. része pedig az Albizottság
feladatait és jogosítványait rögzíti.
A Megelőzési Albizottság mandátuma a Jegyzőkönyv 11. cikke szerint magában foglalja a
fogvatartási helyekre történő rendszeres látogatások szervezését, ajánlások megfogalmazását a
részes államok felé, szükség esetére tanácsadást a részes államok részére a nemzeti megelőző
mechanizmus létrehozatalát és megerősítését érintően, a nemzeti megelőző mechanizmusokkal való
kapcsolattartást, és más nemzetközi, regionális és nemzeti szervezetekkel való együttműködést.
A Jegyzőkönyv 12. cikke értelmében a részes államok vállalják, hogy a Megelőzési Albizottság
feladatainak ellátása érdekében lehetővé teszik, hogy a Megelőzési Albizottság tagjai bejussanak a
fogvatartási helyekre, biztosítják számukra a teljes körű tájékoztatást, ösztönzik a Megelőző
Albizottság és a nemzeti megelőző mechanizmus közötti kapcsolattartást, és megvizsgálják a
Megelőző Albizottság ajánlásait.
A Jegyzőkönyv 14. cikke szerint továbbá a részes államok vállalják, hogy korlátlan hozzáférést
biztosítanak minden, a szabadságuktól megfosztott, a 4. cikk szerinti fogvatartási helyeken őrzött
39
személyek számáról, a fogvatartási helyek számáról és földrajzi helyéről, illetve a fogvatartottakkal
való bánásmódról, és fogva tartásuk körülményeiről szóló információhoz. Emellett a részes
államoknak fő szabály szerint korlátlan hozzáférést kell biztosítaniuk minden fogvatartási helyhez,
azok létesítményeihez és helyiségeihez, lehetővé kell tenniük a szabadságuktól megfosztott
személyek és a Megelőzési Albizottság tagjai közötti, tanúk nélküli személyes találkozót, illetve
minden más olyan személy meghallgatását, aki a Megelőzési Albizottság véleménye szerint érdemi
információval szolgálhat a fogvatartottakkal való bánásmódról.
A Jegyzőkönyv 15. cikke szerint semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem
alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni
szankciót, ha az illető a Megelőzési Albizottsággal vagy annak küldötteivel akár valós, akár hamis
információkat közölt, és az adott személyt vagy szervezetet semmiféle más jellegű hátrány sem
érheti.
A Jegyzőkönyv 13. cikke értelmében a Megelőzési Albizottság az érintett részes állammal
előzetesen egyeztetve szervezi meg a fogvatartási helyek látogatásait.
A Jegyzőkönyv IV. része a nemzeti megelőző mechanizmusokról szól, amelyek számára a részes
államoknak a Megelőzési Albizottságéhoz hasonló jogosultságokat kell biztosítaniuk a
fogvatartottakkal való bánásmód vizsgálata tekintetében (hozzáférés a fogvatartási helyekhez,
információkhoz, fogvatartottak négyszemközti meghallgatása). A Megelőzési Albizottsággal
ellentétben a nemzeti megelőző mechanizmusnak nincs előzetes egyeztetési kötelezettsége a részes
államok felé a fogvatartási helyek látogatását érintő programjáról.
A Jegyzőkönyv szerint a részes államoknak biztosítaniuk kell a nemzeti megelőző mechanizmus,
illetve a mechanizmus személyzetének függetlenségét, valamint biztosítaniuk kell azt is, hogy e
mechanizmus szakértői rendelkezzenek a szükséges képességekkel és szakmai tudással.
Törekedniük kell továbbá a nemek egyensúlyára és arra, hogy az ország etnikai és kisebbségi
csoportjai megfelelőn legyenek képviselve a szakértők között. A nemzeti megelőző mechanizmus
működését az állami költségvetésből kell finanszírozni.
A Jegyzőkönyv 17. cikke értelmében a nemzeti megelőző mechanizmust legkésőbb egy évvel a
jegyzőkönyv - adott részes állam tekintetében történő - hatálybalépését követően kell a részes
államnak létrehoznia, illetve kijelölnie, de a Jegyzőkönyv 24. cikke értelmében a Jegyzőkönyv
kötelező hatályának elismerésekor lehet olyan nyilatkozatot tenni, amellyel a részes állam e
40
kötelezettség teljesítését - legfeljebb három évvel, illetve a Kínzás Elleni Bizottság döntése alapján
még további két évvel - elhalaszthatja. A halasztás lehetősége a Megelőzési Albizottság
hatáskörének elismerésével kapcsolatban is fennáll.
A 4. §-hoz
A Javaslat a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok
elleni nemzetközi egyezmény fakultatív jegyzőkönyvéhez való csatlakozás előkészítéséhez
szükséges jogalkotási feladatok ütemezéséről szóló 1176/2011. (V. 31.) Korm. határozatban foglalt
kormánydöntés alapján arra tesz javaslatot, hogy Magyarország éljen a Jegyzőkönyv 24. cikkében
biztosított, a nemzeti megelőző mechanizmus létrehozatalára és működtetésére vonatkozó halasztás
lehetőségével. A javasolt nyilatkozat szerint Magyarország a Jegyzőkönyv IV. részéből fakadó
kötelezettségeinek teljesítését - az alapvető jogok biztosának a nemzeti megelőző mechanizmus
ellátásából adódó többletfeladatai teljesítéséhez szükséges finanszírozási források megteremtése
érdekében - három évvel halasztja el. A nyilatkozat szövegét a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel
tartalmazza a Javaslat.
Az 5. §-hoz	.
A Javaslat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. §-ának
megfelelő módon rendelkezik a hatálybalépésről és a végrehajtásért felelős szervek megjelöléséről.
Az Ajbtv.-nek a nemzeti megelőző mechanizmussal összefüggő módosításai a Javaslat értelmében,
a Jegyzőkönyvhöz teendő nyilatkozattal összhangban 2015. január 1-jén lépnek hatályba.
A 6. §-hoz
Az Ajbtv. kihirdetett szövegének 1. § (1) bekezdésében foglalt, az alapvető jogok biztosának a
nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése érdekében ellátandó feladataira
feltételesen tett utalást a Javaslat módosítja, és általános jelleggel csupán arra utal, hogy az
Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön kívül az Ajbtv. egyéb feladat- és
hatásköröket is megállapít. Az Ajbtv. 2012. január 1-jén ezzel az új szöveggel lép hatályba. A
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feladatokra tett feltételes utalást szükségtelenné teszi a
Jegyzőkönyv szerinti feladatokra tett konkrét utalás, illetve az, hogy a Javaslat szerint az Ajbtv.
konkrétan hivatkozna egy másik nemzetközi szerződést, a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló
41
egyezményt érintő tevékenységre is. A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény 33.
cikk (2) bekezdése rendelkezik az egyezmény végrehajtását segítő, védő, ellenőrző mechanizmusok
működéséről. A Javaslat erre tekintettel írja elő, hogy az alapvető jogok biztosa a tevékenysége
során kiemelt figyelmet fordít az egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére, ellenőrzésére.
E tekintetben az alapvető jogok biztosának az általános feladat- és hatáskörei nem változnak, az
egyezményre az általános tevékenységének ellátása során, annak keretein belül kell figyelemmel
lennie.
A 7. §-hoz
A Javaslat értelmében az Ajbtv. 2012. január 1-jén e technikai jellegű pontosításokkal lép hatályba.
A 8. §-hoz
A Javaslat az Ajbtv. 2. §-ának kiegészítésével - a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére
tekintettel - a Jegyzőkönyv szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátását az
alapvető jogok biztosához telepíti. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátása az
Alaptörvény 30. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörök mellett annyiban
jelent más feladatot, amennyiben a Jegyzőkönyv szerinti fogvatartási helyeket az alapvető jogok
biztosának nem csak az eljárása kezdeményezése esetén, illetve valamely tudomására jutott
visszásság esetén kell vizsgálnia, hanem beadvány és felmerült visszásság hiányában is
rendszeresen látogatást kell tennie ezeken a helyszíneken.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint az Ajbtv. egy új fejezettel egészül ki. E fejezet az alapvető jogok biztosa
eljárásának általános szabályaihoz képest rögzíti azokat az eltéréseket, amelyeket a nemzeti
megelőző mechanizmus feladatainak teljesítése körében kell alkalmazni. A Javaslat nem tartalmaz a
nemzeti megelőző mechanizmusként való eljárásra vonatkozóan teljesen új eljárási szabályokat,
hanem abból kiindulva, hogy az alapvető jogok biztosának hatásköre és eljárása már az általános
szabályok szerint is jelentős részben megfelel a Jegyzőkönyv követelményeinek, csupán a
legszükségesebb körben rögzíti az eltéréseket. Az Ajbtv.-t az eltéréssel nem érintett részei
tekintetében változatlanul alkalmazni kell.
A Javaslat az általános szabályoktól eltérően lehetőséget és egyben kötelezettséget is teremt az
alapvető jogok biztosának arra, hogy beadvány és felmerült visszásság hiányában is rendszeresen
42
vizsgálja a Jegyzőkönyv 4. cikke szerinti fogvatartási helyeken a szabadságuktól megfosztott
személyekkel való bánásmódot. Mindemellett természetesen továbbra sem kizárt, hogy az általános
szabályok szerint a fogvatartással kapcsolatban adott esetben konkrét beadvány is érkezik az
alapvető jogok biztosához, és a biztos a beadványban jelzett visszásság kapcsán folytat vizsgálatot a
fogvatartási helyen. Mindez azt is jelenti, hogy a III/A. fejezetben foglalt eltérések valamennyi
olyan esetre irányadóak, amikor az alapvető jogok biztosa a Jegyzőkönyv szerinti fogvatartási
helyen a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot vizsgálja, függetlenül attól,
hogy milyen megfontolásból — a rendszeres vizsgálati kötelezettségre vagy egy egyedi beadványra
tekintettel - folytat vizsgálatot.
A Jegyzőkönyv szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátására vonatkozó
rendelkezésből értelemszerűen következik, hogy az alapvető jogok biztosa e feladat ellátása
keretében a Jegyzőkönyv 4. cikkében foglalt definíció szerinti fogvatartási helyeken folytat
vizsgálatot. A fogvatartási helyeket illetően a Javaslat külön meghatározást ezért nem tartalmaz. A
Jegyzőkönyv szerinti lehetséges fogvatartási helyek az Ajbtv. 18. § (1) bekezdése szerinti „hatóság”
fogalmába, a 18. § (1) bekezdés e), f), h) vagy 1) pontjába beletartoznak. A Jegyzőkönyv 4.
cikkének megfelelő fogvatartás állami feladat, amely az állam ellenőrzése alatt történik. Ebből
következően a fogvatartást végző szervek, intézetek legalább az Ajbtv. 18. § (1) bekezdés 1) pontja
és 18. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatást végző szerv (állami vagy önkormányzati feladatot
ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv) kategóriájába mindenképpen beletartoznak,
még akkor is, ha nem vagy nem teljes egészében állnak állami tulajdonban.
Az Ajbtv. - Javaslat szerinti - 39/B. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Jegyzőkönyv 20.
cikk a) és b) pontja szerinti információkat a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítése
körében akkor is kérheti az alapvető jogok biztosa, ha azok nem kötődnek a vizsgált hatóság által
lefolytatott vagy lefolytatni elmulasztott konkrét eljáráshoz.
Az Ajbtv. - Javaslat szerinti - 39/B. § (3) bekezdése a fogvatartási helyeken történő helyszíni
ellenőrzés során az alapvető jogok biztosát megillető jogosítványokat a Jegyzőkönyv 20. cikkével
összhangban határozza meg. Az általánoshoz képest speciális szabály a szabadságuktól megfosztott
személyek négyszemközti meghallgatására vonatkozó lehetőség, illetve a fogvatartást végző szerv
helyiségeibe való belépés és az eljárása szempontjából releváns iratokba való betekintés korlátozás
nélküli jellege. Ezzel és a Jegyzőkönyvvel összhangban értelmezve az Ajbtv. 22. § (3) bekezdését, a
vizsgált hatóság helyiségeibe való belépést szabályozó jogszabály a fogvatartási helyeken történő
helyszíni ellenőrzés korlátozás nélküli lefolytatását érdemben nem akadályozhatja, a
43
fogvatartottakkal való bánásmódot érintő iratokba való korlátozás nélküli betekintésre vonatkozó
speciális szabály pedig eltérést jelent az Ajbtv. 23. §-ában megfogalmazott korlátozási lehetőségtől.
Az Ajbtv. - Javaslat szerinti - 39/C. § bekezdése a Jegyzőkönyv 23. cikke szerinti éves jelentésnek
a Hivatal honlapján történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget rögzíti. Az éves jelentés
közzétételének kötelezettsége a Jegyzőkönyvből következik, és az nem függhet attól, hogy arról -
mint az éves beszámoló részéről - a 40. § (4) bekezdésének megfelelően az Országgyűlés hozott-e
határozatot. Az éves jelentésre vonatkozó kifejezett, a Jegyzőkönyvből következő szabály mellett az
Ajbtv. 28. §-a szerinti jelentéskészítési kötelezettség is változatlanul fennáll.
Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv logikája szerint a nemzeti megelőző mechanizmus nem egy
egyszemélyi intézmény, a nemzeti megelőző mechanizmus megfelelő működéséhez az is szükséges,
hogy e feladatok körében az alapvető jogok biztosa mellett más, e feladatellátásban résztvevő
személyek is rendelkezzenek bizonyos, az általános szabályok szerint csak az alapvető jogok
biztosát megillető eljárási jogosítványokkal. Az Ajbtv. - Javaslat szerinti - 39/D. §-a rendelkezik
arról, hogy a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítése körében az alapvető jogok
biztosa személyesen és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére általa
felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat, illetve meghatározza azokat a jogosítványokat, amelyek
a felhatalmazott munkatársakat is megilletik. Indokolt, hogy a felhatalmazott munkatársak
elsődlegesen a Hivatal köztisztviselői legyenek, a Javaslat megfogalmazása ugyanakkor nem zárja
ki azt sem, hogy e munkatársak adott esetben más jogviszonyban álljanak a Hivatallal.
A Jegyzőkönyv 18. cikkéből fakadó követelményeknek megfelelően rendelkezik a Javaslat arról is,
hogy a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársaknak
milyen feltételeknek kell megfelelniük, illetve a kiválasztásuk során milyen szempontokra kell
figyelemmel lenni.
Az Ajbtv. - Javaslat szerinti - 39/E. §-a a Jegyzőkönyv 21. cikkének megfelelően, és az Ajbtv. 18.
§ (8) bekezdésében is használt terminológiával összhangban kifejezetten rögzíti, hogy az alapvető
jogok biztosa részére és a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére általa
felhatalmazott munkatársa részére történő információközlés miatt senkit sem érhet hátrány.
A 10. §-hoz
44
A Javaslat az Ajbtv. 40. §-ának módosításával azt biztosítja, hogy nemzeti megelőző mechanizmus
keretében végzett tevékenységről szóló jelentést külön fejezetben az alapvető jogok biztosának éves
beszámolója is tartalmazza.
A 11. §-hoz
A Javaslat 2012. január 2-án hatályba lépő dereguláló rendelkezést tartalmaz az Ajbtv. eltérő
szöveggel történő hatálybalépésére vonatkozó 6. és 7. §-okat érintően.
45