﻿2011. évi... törvény
Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításról
1. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény
módosításáról
1. § a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban
Khrtv.) 1. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott adatok kezelésének célja
1.	§ A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok
kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés
feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a
referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.”
2.	§ (1) A Khrtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában
a)	nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek,
vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli;
b)	befektetési hitel: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti hitel;
c)	pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)-c) és f-g) pontjában foglalt
tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést
és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is;
d)	értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)
5. § (1) bekezdés 44. pontjában foglalt tevékenység;
e)	referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító
adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet;
f)	referenciaadat-szolgáltató:
1.	a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár
2.	a Diákhitel Központ Zrt.,
3.	a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás,
4.	az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési
alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint
5.	a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező hitelező.
g)	vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az
európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni
vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.”
(2) A Khrtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában az írásban történő adatátadás, tájékoztatás és egyéb
kommunikáció alatt
a)	a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás között kizárólag az
elektronikus úton történő közlést;
b)	a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás és a nyilvántartott
természetes személy között a postai úton való közlést és - a nyilvántartott személy előzetes
hozzájárulása esetén - az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint
megvalósuló elektronikus kommunikációt;
c)	a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést, a Bszt. 4. § (2) bekezdés 65.
pontja szerinti tartós adathordozón való közlést és - a nyilvántartott vállalkozás előzetes
hozzájárulása esetén. - az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint
megvalósuló elektronikus kommunikációt és
d)	a referenciaadat-szolgáltató és a nyilvántartott személy közötti közvetlen, személyes
találkozásakor történő, írásos dokumentumátadást
kell érteni.”
3.	§ (1) A Khrtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha]
,,c) a pénzügyi vállalkozás nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak.”
(2) A Khrtv. 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt. 29. §-ában foglalt eseteken kívül
akkor is visszavonhatja, ha]
,,b) a pénzügyi vállalkozás - az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon -
súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait,”
4.	§ (1) A Khrtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési
hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó
szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban
együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a
KHR részére
a)	a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d)
alpontjai szerinti referenciaadatait,
b)	a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)-d) alpontja
szerinti referenciaadatait.”
(2)	A Khrtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(3) A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató
beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a (7) bekezdés
szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben
történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél
hozzájárulása a 11-13. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá
adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2
pont a)-d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza.”
(3)	A Khrtv. 5. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A természetes személy ügyfél (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a
természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az
ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti
írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja
vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett
írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.”
(4)	A Khrtv. 5. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által
megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a
referenciaadata-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók.
(7)	Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-
szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi:
a)	természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában
ahhoz hozzájárult - a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1 - 1.4 pontjai
szerinti referenciaadatokat,
b)	természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában
nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti,
továbbá a 11-13. §-ban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat
[melléklet II. fejezet 1.2 pont e)-g) alpont, 1.3-1.4 pont],
c)	vállalkozások esetén a melléklet II. fejezetének 2.1 -2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat.
(8)	A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a
KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező hitelező (a továbbiakban: más tagállambeli hitelező) számára, ha az
Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez.”
5.	§ A Khrtv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 6. § a
következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató - az
ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével - két munkanapon belül köteles az általa kezelt
referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidő
számításának kezdete
a)	az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szerződések megkötésének időpontja,
b)	a 11. § (1) bekezdésében és a 14. § és 14/B. §-ban meghatározott időtartam letelte,
c)	a 12. § a) pontjában meghatározott esetben az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának
időpontja,
d)	a 12. § b) pontjában és a 13.§-ban meghatározott esetekben a jogerős bírósági határozat
tartalmáról való tudomásszerzés időpontja,
e)	a 14/A. §-ban meghatározott esetben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására
irányuló szerződés felmondásának vagy felfüggesztésének időpontja.
(4)	A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok
módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról
való tudomásszerzést követő két munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozás részére.
(5)	A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) alpontja, illetve 2.2
pontjának k) alpontja szerinti adatot.
(6)	Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya
alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő két
munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet
1.2	pont i) alpontja, illetve 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot.
(7)	Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a
Felügyelet részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását
véglegesen lehetetlenné teszi.”
6.	§ A Khrtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete:
a)	a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti
adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
b)	a 14. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 14. § szerinti adatátadás
időpontjától számított ötödik év vége,
c)	az adat átadásának időpontja al2. §,al3. § ésal4/A. § szerinti esetben,
d)	a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 14/B. § szerinti esetben,
e)	a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének
időpontja.”
7.	§ A Khrtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-
szolgáltató a természetes személlyel - a megalapozott döntés érdekében - megismerteti a
KHR-ből átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan
megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt
a hitelfelvétel kockázataira.”
8.	§ A Khrtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja
annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti
referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési
kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának
összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi
minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint
kilencven napon keresztül fennállt.”
9.	§ A Khrtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban
átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti
referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének
kezdeményezése során
a)	valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve
b)	hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 274-277. §
meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.”
10.	§ A Khrtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban
átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti
referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a
bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését
állapítja meg.”
11.	§ (1) A Khrtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban
átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1-2.2 pontja szerinti
referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési
kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több
mint harminc napon keresztül fennállt.”
(2) A Khrtv. a 14. §-t követően a következő 14/A. § és 14/B. §-sal egészül ki:
„14/A. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja
annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait,
amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt
kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására
irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
14/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja
annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait,
amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó
időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést
tartanak nyilván.
(2)	E § alkalmazásában referenciaadat-szolgáltató a 2. § (1) bekezdés f) pontjában
meghatározottakon túl a pénzforgalmi szolgáltatást [Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pont] nyújtó
pénzforgalmi intézmény vagy hitelintézet.”
12.	§ (1) A Khrtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-
szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a
KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető
jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet
felhasználni, arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11-
13.	§ szerint átadásra kerülhetnek.”
(2) A Khrtv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve,
valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő
adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott
személyt az adatátadás megtörténtéről.”
13.	§ A Khrtv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt
munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott
személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni,
amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.”
14.	§ A Khrtv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében
haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül
megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a
tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az
alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az
első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik
munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik
alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő
időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos
tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani.”
15.	§ (1) A Khrtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az e törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül a referenciaadat-
szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerződések
tartalmáról [melléklet II. fejezet 1.2 pont a)-d) és i)-j) alpont], az adatátadási
kötelezettségéről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet
megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben
meghatározott célra lehet felhasználni.
(2)	A referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon
belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a fennálló szerződéseinek
természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet II. fejezet 1.1-1.2 szerinti
referenciaadatokat. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e bekezdés alapján kapott
adatokat a 9. §-ban meghatározott időpontig kezeli.
(3)	A (2) bekezdés nem érinti a referenciaadat szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a 11-
14/B. § szerinti referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a törvény
hatálybalépésétől átadja.
(4)	A természetes személy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül kérheti adatainak pontosítását.
(5)	A referenciaadatok (2) bekezdés szerinti KHR-be történő átadásukat követően csak akkor
adhatók át a KHR-ből más referenciaadat-szolgáltatónak, ha a KHR-ből adatot kérő
referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél 5. § (3) bekezdés szerinti hozzájáruló
nyilatkozatát. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a
nyilatkozattal kapcsolatban a KHR a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti adatokat
tartalmazza, mely adat a referenciaadat-szolgáltató részére kiadható.
(6)	Az e törvény hatálybalépésekor a Hpt. szerinti Központi Hitelinformációs Rendszerben
kezelt, az e törvény alapján a KHR-ben nyilvántartandó adatokat a KHR-ben kell kezelni.”
16.	§ A Khrtv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jelzáloghitei nyújtására jogosult biztosító és a zálogkölcsönzéssel foglalkozó közraktár
esetében a 22. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott határidő a KHR-hez történő csatlakozás
napjától számítandó.”
17.	§ A Khrtv. 23. §-t követő címe az alábbiak szerint módosul,és a Khrtv. az alábbi 24. §-sal
egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
24. § A az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően a Khrtv. alapján
átadott és nyilvántartott, de a Módtv.-vel megállapított rendelkezések alapján átadásra nem
kerülő referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvény hatálybalépését
követő két munkanapon belül visszaállíthatatlanul törli.
18.	§ A Khrtv.
a)	3. § (1) bekezdésében az „az üzleti titok és banktitok” szövegrész helyébe az „az üzleti
titok, a banktitok és a fizetési titok” szöveg, az „a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az
„a Hpt.” szöveg,
b)	5. § (5) bekezdésében a „15. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „15. § (8)
bekezdésében” szöveg,
c)	7. § (1) bekezdésében az „A 11. § -bán foglalt” szövegrész helyébe az „A 11. és 14. §-ban
foglalt” szöveg,
d)	7. § (2) bekezdésében a „feladat” szövegrész helyébe a „referenciaadat-szolgáltatás”
szöveg,
e)	9. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „egy munkanapon belül”
szöveg,
f)	9. § (2) bekezdésében az „5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyében az „az
adatszolgáltatás tárgyát képező” szöveg, a „tájékoztatja” szövegrész helyébe az „írásban
tájékoztatja” szöveg,
g)	15. § (2) bekezdésében a „a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató kiadvány” szövegrész
helyébe az „a Felügyelet által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató” szöveg,
h)	15. § (5) bekezdésében a „14. §-ban” szövegrész helyébe a „14-14/B. §-ban” szöveg,
/) 15. § (8) bekezdésében az „a tájékoztatás iránti kérelmet” szövegrész helyébe az „a (7)
bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet” szöveg,
j) 15. § (9) bekezdésében a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(6)-(7) bekezdés” szöveg,k)
16.	§ (2) bekezdésében a „nyújthatja be” szövegrész helyébe az „írásban nyújthatja be”
szöveg,/) 16. § (3) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „annak
kézhezvételét követő két munkanapon belül” szöveg,
m) 16. § (4) bekezdésében a „három munkanapon belül” szövegrész helyébe az „öt
munkanapon belül” szöveg,
n) 18. § (2) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe a „két munkanapon belül”
szöveg,
o)	23. § (4) bekezdésében a „14. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „14-14/B. §-ban
meghatározott” szöveg
lép.
19.	§ A Khrtv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
20.	§ Hatályát veszti a Khrtv. 3. § (3) bekezdése.
2.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
21.	§ (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 200/B § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar
Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján
vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú
kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza
alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló teljes
finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a
kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt:
kölcsönszerződés) eredő pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingből eredő követeléssel
(a továbbiakban: kölcsön) rendelkező pénzügyi intézmény - amennyiben a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek teljesülnek - a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor
svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100
JPY árfolyamot alkalmaz.”
(2)	A Hpt. 200/B. §-a a (3) bekezdést követően a következő (3a)-(3c) bekezdésekkel egészül
ki:
„(3a) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, valamint a (2) bekezdés c) pontja
szerinti írásbeli igénybejelentést követő 3 munkanapon belül a pénzügyi intézmény köteles az
érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is
tájékoztatni - az (1) bekezdés szerinti végtörlesztés legvégső lehetséges időpontjának
figyelembevételével - a végtörlesztés várható összegéről devizanem és jogcím szerinti
bontásban.
(3b) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelme önmagában nem minősül a (2)
bekezdés c) pontja szerinti igénybejelentésnek.
(3c) A pénzügyi intézmény a tartozásigazolás kiállításáért és kiadásáért semmiféle díjat,
egyéb költséget nem számíthat fel.”
(3)	A Hpt.200/B. §-a a (4) bekezdést követően a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A hitelfelvevő - ha az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézménnyel szemben eleget tesz
a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének - a lakóingatlanát terhelő
(1)	bekezdés szerinti zálogjogról való lemondást követelheti a zálogjoggal rendelkező
pénzügyi intézménytől. A zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény a lemondást tartalmazó
jognyilatkozatát az erre irányuló követelés érvényesítése esetén a végtörlesztés teljesítésének
igazolását követő 8 napon belül kiadni köteles."
(4)	A Hpt. 200/B. §-a a (7) bekezdést követően a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált deviza
alapú kölcsön végtörlesztése esetén a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó
megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés
alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon
kell figyelembe venni.”
(5)	A Hpt. 200/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E § alkalmazásában
a)	deviza alapú kölcsönszerződésnek minősül az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában
történik azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti;
b)	lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület,
lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület,
továbbá építési engedéllyel épült, de még használatba vételi engedéllyel nem rendelkező
lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként,
tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.”
(6)	A Hpt. 200/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „folyósításánál” szövegrész helyébe a
„folyósításakor” szöveg lép.
22.	§ A Hpt 234/F. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
(1)	A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével, valamint az otthonvédelmi intézkedések
kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. és 2. §-
aival, valamint az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvény 21 §-ával megállapított 200/B. §-nak és az otthonvédelemmel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (3)
bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésének való megfelelés érdekében egyoldalúan
is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú
kölcsönszerződés, illetve deviza alapú pénzügyi lízingszerződés végtörlesztésre, valamint a
költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az
általános szerződési feltételek módosításával. Ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az
általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé."
3.	Az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény módosítása
23.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(32/C. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes:)
„a) a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből
származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt
jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló
eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó
természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján
aa)	a Magyar Állam javára történő lakásvásárlással megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog,
továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás,
ab)	a visszavásárlási jog bejegyzésére irányuló eljárás,
ac)	a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló
eljárás.”
4.	Záró rendelkezések
24.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon
hatályát veszti.
Melléklet a 2011. évi.............törvényhez
I. Az azonosító adatok
1.	Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve,
születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma,
egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.
2.	A referenciaadat-szolgáltatót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és
fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
II.	A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok
1.	Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:
1.1	azonosító adatok:
a)	név,
b)	születési név,
c)	születési idő, hely,
d)	anyja születési neve,
e)	személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
szerint alkalmas igazolvány száma,
f)	lakcím,
g)	levelezési cím,
h)	elektronikus levelezési cím.
1.2	az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:
a)	a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c)	ügyféli minőség (adós, adóstárs),
d)	a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme,
valamint a törlesztés módja és gyakorisága,
e)	a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f)	a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és
meg nem fizetett tartozás összege,
g)	a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
h)	a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló
megjegyzés
i)	előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege,
pénzneme,
j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.
1.3	az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:
a)	az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b)	okirati bizonyítékok,
c)	jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező
részének tartalma.
1.4	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:
a)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),
b)	a letiltás időpontja,
c)	a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja,
száma, összege,
d)	a jogosulatlan felhasználások száma,
e)	az okozott kár összege,
f)	a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,
g)	perre utaló megjegyzés.
1.5	a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:
a)	a nyilatkozat kelte (hely, dátum),
b)	a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,
c)	az ügyfél azonosító adatai,
d)	a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.
2.	Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:
2.1 azonosító adatok:
a)	cégnév, név,
b)	székhely,
c)	cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,
d)	adószám.
2.2	az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:
a)	a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c)	a szerződés megszűnésének módja,
d)	a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme,
valamint a törlesztés módja,
e)	a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f)	a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett
tartozás összege,
g)	a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
h)	a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,
/) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló
megjegyzés,
j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörleszteti összeg és a fennálló tőketartozás összege,
valamint pénzneme,
k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme
2.3	azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket
tartottak nyilván:
a)	a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma),
b)	a sorba állított követelések összege és devizaneme,
c)	a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,
d)	perre utaló megjegyzés.
2.4	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó
adatok:
a)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,
b)	perre utaló megjegyzés.
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
A Javaslat elsődleges célja, hogy pontosítsa a Központi Hitelinformációs Rendszerhez
kapcsolódó adatkezelési, tájékoztatási szabályokat, hosszabb időt biztosítson az adatok
feltöltésére, egyszerűsítse a nyilatkozattételi szabályokat, valamint a kedvezményes
végtörlesztés igénybevételének lehetőségét kiterjessze a deviza alapú lakóingatlanra
vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre. Ezen felül a gyakorlati tapasztalatok okán a Javaslat
egyértelműsíti a végtörlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, valamint zálogjog törlésére
vonatkozó szabályokat.
A javaslat célja továbbá, hogy egyértelmű, egységes szabályozást teremtsen a végtörlesztés
tekintetében, kiküszöbölve a gyakorlatban előforduló visszaéléseket és félreértéseket. A
javaslat kiterjeszti a végtörlesztés lehetőségét a lízing-szerződéssel rendelkező fogyasztókra,
illetve egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés az úgynevezett kombinált szerződésekre is
alkalmazandó. A javaslat pontosítja továbbá a lakóingatlan fogalmát is a gyakorlati
problémák elkerülése céljából.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A javaslat pontosítja a Khrtv. alapján történő adatkezelés célját.
2.	§-hoz
A javaslat pontosítja az értelmező rendelkezéseket, az írásban történő kommunikáció
lehetséges módjait, illetve kivonja a referenciaadat-szolgáltatók közül a kereskedelmi
kölcsönt nyújtó hitelezőket, mert ezen vállalkozásokra nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének ellenőrzési jogköre.
3.	§-hoz
A javaslat egyértelművé teszi azt, hogy amennyiben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
nem felel meg az engedélyezési feltételeknek, a Felügyelet visszavonja a KHR kezelésére
vonatkozó engedélyt, illetve visszavonhatja azt, amennyiben a KHR-t kezelő pénzügyi
vállalkozás az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon súlyosan vagy ismételten
megszegi az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
4.	§-hoz
A javaslat pontosítja a referenciaadat-szolgáltatók által a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
számára átadandó adatok körét, egyértelművé téve, hogy kizárólag a hitelviszonnyal
kapcsolatos szerződések kerülnek be a KHR-be, azok a fizetési számlák, amelyekhez
hitelkeret nem kapcsolódik. Pontosítja továbbá az ügyfél negatív tartalmú nyilatkozata
kapcsán a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által kezelt referenciaadatokat, valamint a
KHR-ből a referenciaadat-szolgáltatók által átvehető adatok körét. Kimondja a javaslat, hogy
a természetes személy ügyfél nyilatkozata valamennyi hatályos szerződésére vonatkozik.
5. §-hoz
A javaslat pontosítja azokat az időpontokat, amelytől a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
számára történő átadási kötelezettséget számítani kell.
6.	§-hoz
A javaslat pontosítja a jogszabályhelyre történő hivatkozásokat, illetve azon időpontokat,
amelyektől az adatkezelési határidőt számítani kell.
7.	§-hoz
A javaslat pontosítja azt, hogy mikor kell az ügyfelet tájékoztatnia a referenciaadat-
szolgáltatónak a KHR-ből átvett adatairól és az azokból a természetes személy ügyfél
hitelképességére vonatkozó következtetéseiről.
8.	§-hoz
A javaslat az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések fogalmát használja, így pontosító
jellegű.
9.	§-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy kizárólag a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozó
hamis vagy hamisított okirat felhasználásával kapcsolatos tényállások bíróság által
megállapított eseteiben, illetve akkor kerül be „negatív adat” a KHR-be, ha okirattal
bizonyítható, hogy valótlan adatot közölt a természetes személy a szerződés
kezdeményezésekor.
10.	§-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy kizárólag jogerős bírósági határozatot követően kerülhet
be a természetes személy „negatív adata” a KHR-be készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
jogosulatlan használata miatt.
11.§-hoz
Kiegészíti a javaslat a Khrtv-t, megállapítva azokat az eseteket, amikor a vállalkozás
melléklet II. fejezet 2.2 szerinti adatai bekerülnek a KHR-be. Emellett pontosítja a javaslat a
vállalkozások negatív adatainak KHR-be történő további bekerülésének eseteit, valamint
meghatározza a referenciaadat-szolgáltatók speciális eseteit is (készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz elfogadására kötött szerződés vonatkozásában kiegészíti az általános szabályt).
12.§-hoz
A javaslat pontosítja a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség tartalmát, illetve
az adatátadást követő tájékoztatási kötelezettség szabályait.
13.§-hoz
A javaslat egyértelműen meghatározza az adat helyesbítésére rendelkezésre álló határidőt
mind a referenciaadat-szolgáltató, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás számára.
14.§-hoz
A javaslat pontosítja a bírósági eljárás szabályait.
15.	§-hoz
A javaslat meghosszabbítja a referenciaadat-szolgáltatók számára rendelkezésre álló határidőt
mind az ügyfelek hatályos szerződésekről való tájékoztatása, mind az adatok KHR-be történő
feltöltése tekintetében, tekintettel arra, hogy a referenciaadat-szolgáltatóknak a Khrtv.
hatályba lépését követő harminc nap nem elegendő a törvényi kötelezettségeik (végtörlesztési
kérelmeket is figyelembe véve) teljesítésére. A javaslat nem követeli meg a tájékoztatással
egyidejű nyilatkoztatását az ügyfeleknek, figyelemmel arra, hogy az ügyfelek nyilatkozattételi
hajlandósága általában nem megfelelő, ha nem érzik annak közvetlen hatását. Ennek
érdekében a javaslat szerint a hatályos szerződések adatai bekerülnek a KHR-be, de más
referenciaadat-szolgáltató kizárólag az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat birtokában
juthat az adatokhoz, míg a Felügyelet és az MNB feladatai ellátására az adatok
felhasználhatóak. Mérsékli továbbá a javaslat a referenciaadat-szolgáltatók adminisztratív és
anyagi terheit.
A javaslat szerint az öt éven belül lezárt szerződések adatai nem kerülnek feltöltésre a KHR-
be, mert az ügyfelek a szerződések lezárását követően már nem kötelesen tájékoztatni a
referenciaadat-szolgáltatókat adataikban bekövetkezett változásokról, így kiértesítésük,
nyilatkoztatásuk sok esetben lehetetlen (elköltözött, meghalt az ügyfél, vagy egyszerűen nem
válaszol a megkeresésre), és valószínű, hogy az jogalkotói szándék a hiteltörténet felállítására
nem valósulna meg, ellenben jelentős adminisztratív és anyagi terhet róna a referenciaadat-
szolgáltatókra.
16.§-hoz
A javaslat pontosítja a jogszabályi hivatkozást.
17.	§-hoz
Átmeneti rendelkezések.
18.	§-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések.
19.§-hoz
A Khrtv. melléklete helyébe a javaslat melléklete lép. A mellékletbeli módosítások
pontosítják a hivatkozásokat, fogalmakat, leképezik a normaszövegbeli változásokat.
20.§-hoz
A Khrtv-re vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezések.
21.	§-hoz
Az (1) bekezdés szerinti módosítás célja, hogy valamennyi a lakáscélú devizahitelezés
hátrányos következményeit elszenvedő, kiszolgáltatott célcsoport élhessen a végtörlesztés
lehetőségével. Ennek megfelelően szükséges a végtörlesztésre vonatkozó jogi szabályozás
kiterjesztése a lakáscélú pénzügyi lízingügyietek esetére, amelyek lényegében a kölcsön
alternatívájaként kerültek alkalmazásra a piaci gyakorlatban, így az ilyen adósok a lakáscélú
deviza kölcsönszerződés alapján eladósodott végtörlesztőkkel azonos módon kezelendők.
A (2) bekezdésben szereplő módosítás célja, hogy az érintett hitelfelvevők a deviza alapú
kölcsön fennálló tartozásáról, valamint a végtörlesztés várható összegéről díjmentesen
tájékoztatást kaphassanak. A Javaslat egyben azt is rögzíti, hogy a tartozásigazolásra
vonatkozó kérelem önmagában még nem minősül a végtörlesztésre vonatkozó
igénybej elentésnek.
A (3) bekezdés egyértelműsíti, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési
kötelezettséget követően a zálogjog jogosultja köteles a zálogjogról való lemondását
tartalmazó jognyilatkozatát kiadni.
Szintén egyértelműsítő rendelkezést tartalmaz a (4) bekezdésben javasolt módosítás az ún.
kombinált termékek esetére.
Az (5) bekezdésben szereplő módosítás pedig a használatbavételi engedéllyel még nem
rendelkező lakóingatlanokra felvett deviza alapú kölcsönök körére is kiterjeszti a
végtörlesztés lehetőségét.
22.§-hoz
A módosítás pontosítást tartalmaz a törvény alkalmazására vonatkozóan, igazodva e
törvényben foglalt rendelkezésekhez.
23.§-hoz
A javaslat célja, hogy a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó tárgyi
illetékmentesség a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is kiterjedjen.
24.§-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az Országgyűlés
Gazdasági és informatikai bizottsága
Bizottsági önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága - a Házszabály 85. § (2)
bekezdése alapján - mellékelten benyújtja Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos
egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2011. november 2.
elnök