﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4857. számú
törvényjavaslat
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2011. november
2011. évi ... törvény
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a sérülések megelőzése céljából a jogszabályban
előírt munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kötelezettségei teljesítésével összhangban,
az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint biztosítja az
egészségügyi dolgozók védelmét az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges éles
vagy hegyes eszközök használatából eredő kockázatokkal szemben.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak betartását az egészségügyi államigazgatási szerv a 6. § (1)
bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében felügyeli és 10. § (1) bekezdésében foglalt
hatósági jogkörében ellenőrzi.
(3)	E törvény alkalmazásában éles vagy hegyes eszközök: a munkavédelemről szóló törvény
1993. évi XCIII. törvény 87. § 4. pontja értelmében munkaeszköznek minősülő, konkrét
egészségügyi tevékenységek végzéséhez használt olyan tárgyak vagy eszközök, amelyekkel
vágni és szúrni lehet, illetve amelyek sérülést vagy fertőzést okozhatnak.”
2. §
Az Ehi 10. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást -
ideértve az interneten történő vásárlást is - végezhet.
(7)	A próbavásárláshoz az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködő személyt vehet
igénybe.
(8)	A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő egészségügyi
államigazgatási szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy
nevét, továbbá azt, hogy mely közreműködő személy milyen típusú ellenőrzésben vehet
részt.
(9)	A közreműködő személyre az egészségügyi államigazgatási szerv ügyintézőjére
vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(10)	Próbavásárlás esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzési jogosultságát
a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg az ellenőrzött személy
képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni.
Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék véglegesen elvonásra
1
kerül, károsodik, illetve részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek
minősül.”
3.	§
Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)
„j) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök
által okozott sérülések megelőzésére”
(vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették,
egészségügyi bírságot szab ki.)
4.	§
(1)	Az Ehi. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségügyi
államigazgatási szervet vagy szerveket, valamint a 2. § (3) bekezdés szerinti szervet.”
(2)	Az Ehi. 15. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben)
„c) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál az éles vagy hegyes eszközök által
okozott sérülések megelőzésére, az éles vagy hegyes eszközök használatából eredő
kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek
tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
5.	§
Az Ehi. a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § Ez a törvény a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi
ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló
keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010. május 10-i 2010/32/EU tanácsi irányelv
melléklete 3. szakasz 4. pontjának való megfelelést szolgálja.”
2
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
6. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a következő v) ponttal
egészül ki:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -
törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]
„v) eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
eredményességének, támogatásának megállapításához, és ezen gyógyszerekkel kezelt
kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotásához.”
7.	§
Az Eüak. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és
személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására - a 4. § (1) és (3) bekezdésében
foglaltakon túl - a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor,
ha azok az egészségügyi- és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek.”
8.	§
Az Eüak. 14/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésére szolgáló vény
elektronikus kezelésű is lehet. Az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat az
egészségügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”
9. §
(1)	Az Eüak. 15. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek azon személyek
egészségügyi és személyazonosító adatait, akiknél a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati
eredmény az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek,
mérgezések fennállását valószínűsíti vagy igazolja. A betegellátó továbbítja az egészségügyi
államigazgatási szervnek az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses
eredetű betegségek, mérgezések közül a miniszteri rendeletben meghatározott betegségekre
vonatkozó azon vizsgálati eredményt is, amely a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolja
az adott betegség fennállását. Az egészségügyi államigazgatási szerv a 4. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott célból, a népegészségügyi, közegészségügyi vagy járványügyi
feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a személyazonosító és
egészségügyi adatokat.
3
(2b) Az 1. számú melléklet B) pontja szerinti betegségek előfordulása esetén a betegellátó az
egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon jelenti az egészségügyi
államigazgatási szervnek.
(2c) A betegellátó a miniszteri rendeletben meghatározott, felügyelet alá vont kórokozók
kimutatása esetén az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon
továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek.”
(2)	Az Eüak. 15. §-a a következő (3 a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A betegellátó a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, miniszteri
rendeletben meghatározott időszakonként, formában és tartalommal sürgősségi ellátás
a)	keretében a fekvőbeteg-gyógyintézetbe felvett betegekről,
b)	érdekében a mentés keretében történt ellátási eseményekről, amelyek esetében nem került
sor fekvőbeteg-gyógyintézet általi átvételre,
személyazonosításra alkalmatlan módon egészségügyi adatokat szolgáltat az egészségügyi
államigazgatási szervnek.
(3b) A jogszabályban meghatározott adatkezelő szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott célból továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogszabályban
meghatározott formában és tartalommal az anyakönyvi hivatalok elektronikus nyilvántartási
rendszerébe rögzített halálesetekre vonatkozó egészségügyi adatokat személyazonosításra
alkalmatlan módon.”
(3)	Az Eüak. 15. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség
gyanúja merül föl, és fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt
kontaktus révén jöhetett létre, az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul
továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye
(tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a szükséges
járványügyi intézkedések megtétele céljából:
a)	anthrax (lépfene)
b)	brucellosis
c)	lyssa (veszettség)
d)	lyssa fertőzésre gyanús sérülés
e)	madárinfluenza
f)	malleus (takonykór)
g)	nyugat-nílusi láz
h)	trichinellosis
i)	tuberkulozis
j) tularaemia.
(8)	A betegellátó a 4. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött
oltáshoz szükséges oltóanyag igénylése és elszámolása során továbbítja az oltandó
személyek nevét és társadalombiztosítási azonosító jelét az egészségügyi államigazgatási
szervnek.”
(4)	Az Eüak. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
4
„(9) A (3), (7) és (8) bekezdés szerinti szervek a részükre átadott, egészségügyi és
személyazonosító adatot az adatkezelés célját megvalósító feladatuk ellátásához szükséges
mértékben, az adatkezelés megkezdésétől számított 30 évig kezelhetik.”
10. §
(1)	Az Eüak. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes
anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a 4. § (2) bekezdés c) pontja
szerinti célból az élveszületett, illetve elhalálozott személy egészségügyi és személyazonosító
adatait át kell adni. A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése
céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során a betegellátó megismerheti és
továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs,
bejegyzett élettárs személyi azonosító adatait. A Központi Statisztikai Hivatal a
személyazonosító adatokat azok statisztikai célú feldolgozását és a (3a) bekezdés szerinti
adatátadást követően haladéktalanul törli, ezt követően az egészségügyi adatokat csak
személyazonosításra alkalmatlan módon kezelheti.”
(2)	Az Eüak. 20. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Központi Statisztikai Hivatal a (3) bekezdés szerinti adatok közül az elhalálozással
kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja
szerinti célból - átadja az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi
államigazgatási szerv a részére átadott, személyazonosításra alkalmas adatokat azok
statisztikai célú feldolgozását, illetve anonimizálását követően haladéktalanul törli.”
(3)	Az Eüak. 20. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségügyi ellátóhálózat a statisztikáról szóló törvényben meghatározott
adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás
körébe tartozó adatokat.”
11.	§
Az Eüak. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A 4. § (2) bekezdés v) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter
rendelete szerint vezetett Betegségregiszter működik.
(2)	A Betegségregisztert az egészségügyi államigazgatási szerv hozza létre, működteti és
értékeli a beérkezett adatokat.
(3)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 26. § (3a)
bekezdése szerinti, eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott
gyógyszerrel kezelt vagy támogatott gyógyászati segédeszközzel ellátott személyeknek az
eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszer vagy
támogatott gyógyászati segédeszköz eredményességének megítéléséhez szükséges egészségi
állapotával és az ezen készítmények és eszközök alkalmazását magában foglaló terápiával
5
összefüggő egészségügyi és személyazonosító adataiból előállított, személyazonosításra
alkalmatlan adatokat az egészségbiztosítási szerv kapcsolati kóddal ellátva továbbítja a
Betegségregiszterbe. Az egészségbiztosítási szerv a Betegségregiszterbe történő
adattovábbításhoz az egészségügyi szolgáltatók által az egészségügyi szolgáltatások
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint jelentett adatokat használja fel.
(4)	A Betegségregiszter a megküldött egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan
módon tartalmazza. A kapcsolati kód biztosítja az ellátott beteg, az egyes ellátási események,
ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelését és a (3) bekezdésben meghatározott
módon előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatok összefűzését. A kapcsolati kód
olyan módon kerül kialakításra, ami kizárja a személyes adatoknak a kódból való
visszafejtését. Az egészségbiztosítási szerv az adattovábbítást követően törli azokat az
adatokat, melyeket egyéb célból nem kezel.
(5)	A Betegségregiszterben gyűjtött személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat
aggregált módon az egészségügyi államigazgatási szerven keresztül megismerheti az adott
gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve statisztikai célú elemzés céljára -
az adatkezelési szabályzatában rögzített módon - kutatóintézmény.”
12.	§
(1)	Az Eüak. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10
évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.”
(2)	Az Eüak. 30. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén - az (5) bekezdés kivételével - ]
„b) az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek”
(kell átadni.)
13.	§
Az Eüak. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	az egészségügyi adatok kezelésének, valamint a 15-16/A. § és a 24. § szerinti
adattovábbítás részletes előírásait, továbbá a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások
vezetésének szabályait,
b)	a járványügyi érdekből felügyelet alá vont kórokozók, valamint a fertőző betegségek
bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeket,
c)	a halál tényének és okának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a veleszületett rendellenességek bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
e)	a 20. § (4) bekezdés szerinti adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására és
bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
6
f)	a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére vonatkozó
szabályokat, valamint az alkalmazandó nyomtatványok - e törvény keretei közötti -
adattartalmát,
g)	az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módját, valamint a bejelentési
kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtésének és kezelésének szabályait,
h)	az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat,
i)	a Betegségregiszterre vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
14.	§
Az Eüak. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
15.	§
Az Eüak.
a)	3. § i) pontjában az „az adatvédelmi felelős;” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi
felelős; a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv; az egészségügyi dokumentációt kezelő
szerv;” szöveg,
b)	15. § (3) bekezdésében az „(1) és (2)” szövegrész helyébe az „(1)-(2c)” szöveg,
c)	23. § (1) bekezdés a) pontjában a „polgári és közigazgatási hatósági ügyben az ügyészség”
szövegrész helyébe a „polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a
közigazgatási hatóság, az ügyészség” szöveg
lép.
16.	§
Hatályát veszti az Eüak.
a)	22. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész,
b)	38. § (3) bekezdésében az „a központi költségvetési szervnek minősülő egészségügyi
szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetére” szövegrész.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
17.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei
között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás
eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
szóló 2006. évi XCVm. törvényben foglalt kivételekkel - az egészségi állapot által indokolt
mértékben vehetők igénybe.”
18.	§
(1) Az Ebtv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
7
„(3) Amennyiben a biztosított a gyógyászati segédeszköz árához, kölcsönzési díjához
társadalombiztosítási támogatást vett igénybe, köteles az eszköz használata során a tőle
elvárható gondossággal eljárni, az eszközt rendeltetésszerűen használni, valamint az eszköz
állagának megóvására törekedni.”
(2) Az Ebtv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz
és gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során, illetve
gyógyászati segédeszköz javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási támogatással
történő rendelése során
a)	a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és
b)	a finanszírozási eljárásrendekben, ennek hiányában az érvényes szakmai protokollokban
foglaltaknak, vagy
c)	az a) és b) pontban foglaltak hiányában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
119.	§ (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak
megfelelően kell eljárni.”
19.	§
Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás]
„b) olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező
gyógyszerhez, amely esetén
ba)	a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző
tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel méltányosság alapján kezelt
betegek száma elérte az 50 főt, vagy
bb)	egy beteg tekintetében elérte az engedély időtartamára vonatkozóan a 8 millió Ft
támogatás összeget,
kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indikációs területre benyújtott
társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már
folyamatban van.”
20.	§
Az Ebtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való
igénybevételéhez a biztosítottaknak - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi
ellátásra jogosultakat - az E. Alap terhére támogatás nyújtható.
(2)	Az egészségbiztosító megtéríti
a)	a biztosított recipiensbe való átültetés céljából külföldön történő szerv- és
szöveteltávolításnak,
b)	az a) pont szerinti szerv és szövet magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő
szállításának, ideértve a külföldi donor külföldön történő kivizsgálásának, valamint
c)	a biztosított recipiens külföldi vagy nemzetközi várólistára helyezésének igazgatási
költségeit, amelyek máshonnan nem térülnek meg.
8
(3)	A külföldi donor külföldi ellátásával kapcsolatban az Eütv. 207. § (2) bekezdése nem
alkalmazható.
(4)	A támogatás és a megtérítés rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.”
21. §
(1)	Az Ebtv. 31. §-a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egészségügyi szakellátást nyújtó, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező
egészségügyi szolgáltató negyedévente, a tárgyidőszakot követő 30 napon belül köteles
a)	a bevételeire,
b)	a ráfordításaira,
c)	a követeléseire,
d)	a kötelezettségei állományára, azok korosítására,
e)	a pénzeszközállományára,
f)	a készletállományára és
g)	a beruházásaira
vonatkozó adatokat az egészségbiztosításért felelős miniszter számára megküldeni.
(10)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (9) bekezdés szerinti kötelezettségének
határidőn belül nem tesz eleget, az egészségbiztosító az egészségbiztosításért felelős miniszter
kezdeményezésére felmondja a szolgáltató finanszírozási szerződését.”
22. §
Az Ebtv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadság még hátralévő tartamára
a)	annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a
gondozásba vétel napjától,
b)	annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés
napjától,
c)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató
által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú
nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból,
ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot
fennállásáig,
d)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás
napjától,
e)	annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a
gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az
e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú
nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból,
ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot
fennállásáig,
f)	annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a
gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
9
g)	annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal
nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,
ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.”
23.	§
Az Ebtv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben meghatározott
adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében, statisztikai célból e törvény
felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pontja
szerinti adatok igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire
is - jogosult.”
24.	§
Az Ebtv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az
egészségbiztosító által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
25.	§
(1)	Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg)
„c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való
befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a
társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait és eljárási szabályait,”
(2)	Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg)
„g) az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körét, az
egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeit és a mérlegelés szempontjait, valamint az
ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat.”
26.	§
Az Ebtv. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
10
„83/A. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-
i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
27.	§
Az Ebtv.
a)	preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,
b)	80. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
c)	83. § (4) bekezdés t) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg
lép.
28.	§
Hatályát veszti az Ebtv. 42/B. § (3) bekezdése.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
29.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 24. §-a a következő
(13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az egészségügyi dokumentációt nyilvántartó szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.”
30.	§
Az Eütv. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során
akkor használható, ha
a)	az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott
aa)	megfelelőségi követelményeket kielégíti, és
ab)	tanúsítványokkal és jelöléssel rendelkezik, vagy
b)	az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv nyilvántartásba
vette.”
31.	§
Az Eütv. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101/A. § Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos
egyes eljárásokért - ideértve a szakhatósági eljárásokat is - az egészségügyért felelős
miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
11
32. §
Az Eütv. a következő 101/B. §-sal egészül ki:
„101/B. § (1) Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt
szerv (e § tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha az egészségügyért
felelős miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi
a)	az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatával,
b)	az orvostechnikai eszközök nyilvántartásba vételével,
c)	az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatával,
d)	az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos baleset, váratlan esemény bejelentéssel,
e)	az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos váratlan esemény kivizsgálásával,
f)	a balesetfelelős bejelentésével,
g)	az implantátum beültetése során előírt nyilvántartással
kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét,
vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.
(2) A bírság összegét a jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a
jogsértéssel okozott kár mértékére vagy az eset más, a kötelezettségszegés súlyát érintő
lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni, azzal, hogy a bírság összege
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetén 50.000 forinttól 400.000 forintig,
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén 10.000 forinttól 140.000 forintig,
c)	az (1) bekezdés c) pontja esetén 50.000 forinttól 150.000 forintig,
d)	az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén 15.000 forinttól 50.000 forintig
terjedhet.”
33.	§
Az Eütv. 110. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett - a (25)
bekezdésben foglalt eltéréssel - végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,]
„c) aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben
nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen
elutasították.”
34.	§
(1)	Az Eütv. 113/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján a működési nyilvántartásból törölt egészségügyi
dolgozó egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett sem végezhet.”
(2)	Az Eütv. 113/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészségügyi dolgozó egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztéséről,
valamint az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásáról szóló
jogerős határozatáról a bíróság - jogszabályban meghatározottak szerint - haladéktalanul
értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.”
12
35.	§
Az Eütv. 116/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ESZTT a (3) bekezdés szerinti szervezési feladatai ellátása érdekében jogosult
megismerni a 112. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat.”
36.	§
Az Eütv. új 146. és 146/A. §-sal, valamint a 146. §-t megelőző következő alcímmel egészül
ki:
„A térségi egészségfejlesztési program
146. § (1) A térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv elkészíti az adott
egészségügyi térség egészségfejlesztési programját.
(2)	A térségi egészségfejlesztési program tartalmazza
a)	az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi
állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, környezeti tényezőket, a lakosság
egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,
b)	az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a
gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait - beleértve a
népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is -, illetve ennek alapján a
szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,
c)	az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb
szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,
d)	a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és
fejlesztések terveit.
(3)	A térségi egészségfejlesztési program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási
kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve
tulajdonosai, valamint az önkormányzatok fejlesztési terveit.
(4)	A térségi egészségfejlesztési programot meg kell küldeni a térségben működő valamennyi
egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá a
miniszternek is.
146/A. § (1) Az egészségügyi térség területén működő gyógyintézet az általa nyújtott
szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a térségi
egészségfejlesztési program alapján, azzal összhangban.
(2)	A szakmai terv tartalmazza
a)	a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,
b)	a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,
c)	a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
d)	a humán erőforrások fejlesztésével, valamint
e)	a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel
összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.
13
(3)	A szakmai tervet - a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértése után - egyetemi
klinikánál az egyetem, más szervezet esetében a fenntartó fogadja el.
(4)	A szakmai tervet meg kell küldeni a térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási
szervnek.”
37.	§
Az Eütv. új 148. §-sal és az azt megelőző következő alcímmel egészül ki:
„Térségi Egészségügyi Tanács
148. § (1) A Térségi Egészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) az egészségügyi
szakellátás fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi térségben az
egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv.
(2)	A Tanács feladata a térségi egészségszervezési központ munkájának elősegítése, a területi
ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területei
egészségfejlesztési célok meghatározásához, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók
hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.
(3)	A Tanács tagja
a)	az adott térség megyei önkormányzatainak egy-egy képviselője, valamint a fővárosi térség
esetében a fővárosi önkormányzat egy képviselője,
b)	az adott térségben működő fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy képviselője,
valamint a térségben működő népegészségügyi szakigazgatási szervek egy közös képviselője,
c)	azon minisztériumok egy-egy képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén
működő egészségügyi szolgáltatónak,
d)	a térségben található kistérségekben levő önkormányzatok megyénként egy képviselője,
továbbá a fővárosban az egészségügyi térségben érintett fővárosi kerületek
önkormányzatainak egy közös képviselője,
e)	a térségben működő egyetemi centrumot és klinikát működtető egyetem képviselője,
f)	azon egyházak egy közös képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén
működő egészségügyi szolgáltatónak,
g)	az a)-f) pontban foglaltak alapján nem képviselt - a térségben működő - egészségügyi
szolgáltatók fenntartói közül azoknak az egy közös képviselője, akik gyógyintézetnek
minősülnek és közfinanszírozásban részesülnek,
h)	az egészségbiztosítási szerv térségben működő területi kihelyezett szervezeti egységeinek
kijelölt képviselője,
/) az egészségügyi államigazgatási szerv térségben működő területi szervezeti egységeinek
kijelölt képviselője,
j) a térségi egészségszervezési központ egy képviselője.
(4)	A Tanács működésének feltételeit az egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv
biztosítj a.
(5)	A Tanács szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart. A Tanács tagjai közül - a
tagok szótöbbséggel - elnököt választanak. A titkári feladatokat a térségi egészségszervezési
központ képviselője látja el.”
14
38. §
Az Eütv. 150. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek
megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. így különösen)
„h) meghatározza és összehangolja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök,
orvostechnikai eszközök előállításával, forgalmazásával és rendelésével kapcsolatos
tevékenységeket.”
39.	§
Az Eütv. a következő 151. §-sal egészül ki:
„151. § (1) A miniszter az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel a
Nemzeti Betegfórum útján is kapcsolatot tart.
(1)	A Nemzeti Betegfórumot az adott betegségben szenvedő személyeket képviselő
társadalmi szervezetek alkotják. A Nemzeti Betegfórum
a)	a miniszter részére javaslatot tesz, felkérésre véleményez, elemzést, értékelést készít,
b)	az adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet lát el,
c)	kapcsolatot tart az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, a társadalmi,
érdekképviseleti szervezetekkel, az egyházakkal, valamint az alapítványokkal.”
40.	§
Az Eütv. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete - a kormányrendelet szerinti praxiskezelő
javaslatában foglaltakkal megegyezően - megállapítja és kialakítja az egészségügyi
alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét.”
41.	§
Az Eütv. 154. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségbiztosítási szervek a külön törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek
biztosítani az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások
vonatkozásában)
„b) a teljesített szolgáltatás finanszírozását és ellenőrzését.”
42.	§
Az Eütv. 155. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
15
„(3) Az állam tulajdonában vagy fenntartásában lévő fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltatók esetében a miniszter irányítási jogkörébe tartozik a fenntartó
javaslatára
a)	az alapítói jogok - létesítés, átszervezés, megszüntetés - gyakorlása,
b)	a jogszabályban vagy az egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott
ba)	értékhatárt elérő, vagy
bb)	tárgykörben megvalósuló
beszerzésről vagy az egészségügyi szolgáltató rendes gazdálkodásának körét meghaladó
beruházásról hozott döntés jóváhagyása,
c)	az intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása.
(4)	A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében
a)	az intézmény költségvetésének meghatározásához, beszámolójának elfogadásához,
valamint
b)	az intézmény vezetőjének, gazdasági igazgatójának kinevezéséhez vagy megbízásához és
felmentéséhez vagy a megbízásának visszavonásához
a miniszter hozzájárulása szükséges.”
43.	§
(1)	Az Eütv. 159. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és
rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek
kóroktanának és patogenezisének jobb megértése, valamint az orvostechnikai eszközök
hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából, a kutatás
jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi
szolgáltatónál, a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:”
(2)	Az Eütv. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését - az ETT
bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján -
az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A
gyártó III. osztályba tartozó, valamint a II.a vagy II.b osztályba tartozó beültethető, tartós
használatú invazív orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a
hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követő naptól
számított hatvan napon belül a vizsgálatot nem tiltja meg.”
44.	§
(1)	Az Eütv. 164/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. és 158. §, a 159. § (2)
bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése
alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kutatási alany
tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős
miniszter eltérő szabályokat határozhat meg.”
(2)	Eütv. 164/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
16
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kizárólag Magyarországon lefolytatott beavatkozással nem
járó engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatok esetében az engedélyt a vizsgálati
terv tervezetének benyújtásától számított 60 napon belül kell megadni.”
45.	§
Az Eütv. a következő 164/C. §-sal egészül ki:
„164/C. § (1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat és engedélyezés utáni
gyógyszerbiztonsági vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt nem lehet megadni abban
az esetben sem, ha a vizsgálatról megállapítható, hogy a vizsgálat végzése a gyógyszer
alkalmazására ösztönöz.
(2)	Az egészségügyi szakembereknek a beavatkozással nem járó engedélyezés utáni
gyógyszerbiztonsági vizsgálatokban való részvételükért nyújtott kifizetéseket az idejük
ellentételezésére és a gyógyszerbiztonsági vizsgálatokkal kapcsolatosan felmerült, indokolt és
igazolt költségeik megtérítésére kell korlátozni.”
46.	§
Az Eütv. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„202. § (1) E fejezet alkalmazásában
a)	sejt: különálló emberi sejt vagy kötőszövet által össze nem kapcsolt emberi sejtek egy
csoportja;
b)	szövet: az emberi test sejtekből álló valamennyi alkotórésze, ide nem értve
ba)	az embriót és a magzatot,
bb)	a vért és a véralkotórészt;
c)	szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és
amely megtartja szerkezetét, erezettségét és azt a képességét, hogy jelentős önállósággal
élettani funkciókat tartson fenn, valamint a szerv egy része, amennyiben működése az emberi
szervezetben ugyanazt a célt szolgálja, mint az egész szerv, ideértve a szerkezet és erezettség
követelményét is;
d)	szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más
élő személy testébe történő beültetése az emberi test bizonyos funkcióinak helyreállítása
céljából;
e)	donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés
céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy
testébe történő átültetés céljából;
f)	recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet
ültetnek át gyógykezelés céljából;
g)	agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan
megszűnése;
h)	halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet
visszafordíthatatlan felbomlása megindul.
(2)	E fejezetnek a szövetre vonatkozó rendelkezéseit - a spermium és a petesejt kivételével -
a sejtre is alkalmazni kell.”
17
47.	§
Az Eütv. 203. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szervátültetés - az átültetendő szerv minőségének és biztonságának garantálása mellett
-	az élő donorok lehető legmagasabb szintű védelmének biztosításával történik.”
48.	§
Az Eütv. a következő 228/A. §-sal egészül ki:
„228/A. § A katasztrófa-egészségügyi ellátást a miniszter irányítja.”
49.	§
Az Eütv. a következő 244/B. §-sal egészül ki:
„244/B. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Módosító tv.) megállapított 146. § (1) bekezdésében
meghatározott térségi egészségfejlesztési programot 2012. május 1-jéig kell elkészíteni.
(2)	A Módosító tv.-nyel megállapított 148. § (1) bekezdés szerint létrehozásra kerülő Térségi
Egészségügyi Tanácsot 2012. május 1-jétől kell működtetni.”
50.	§
(1)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„k) a betegjogi képviselőt foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a
betegjogok érvényesülését elősegítő szervet kijelölje, valamint jogállását, feladat- és
hatáskörét”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„k) az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel
összefüggésben
ka) az orvostechnikai eszközök alapvető követelményeire,
kb) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos minőségi rendszer szakmai tartalmára,
kc) a megfelelőségértékelési eljárásokra,
kd) a megfelelőségi jelölésre,
ke) az osztályba sorolásra,
kf) a forgalomba hozatalra,
kg) a kijelölt szervezetekre és azok eljárására,
18
kh) a klinikai vizsgálatra, valamint az in vitro diagnosztika orvostechnikai eszközök esetén a
teljesítőképesség értékelésére,
ki) a nyilvántartásba vételre,
kj) az eszközkészletekre és a több eszközből álló rendszerekre vonatkozó eljárásra és
sterilizálási eljárásra,
kk) a forgalomba hozatalt követő váratlan események, balesetek bejelentésére, balesetfelelős
kijelölésére,
kl) a piacfelügyeleti eljárásokra, a közegészségügyi előírások betartása érdekében szükséges
intézkedésekre,
km) a gyártási, forgalomba hozatali, alkalmazási, klinikai vizsgálati, nyilvántartásba vételi,
időszakos felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének
jogkövetkezményeire,
kn) az EU-társhatóságokkal és a Bizottsággal való együttműködésre, időszakos
felülvizsgálatra, a személyazonosításra alkalmatlan módon történő adatkezelésre , valamint az
egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„l) a Nemzeti Betegfórum jogállásának, feladatkörének, valamint működésének részletes
szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	Az Eütv. 247. § (6) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi
szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére,
tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre
szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;
f)	az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról
szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. 107m. cikk (3)
és (4) bekezdések, 107n. cikk (2) bekezdés;”
51.	§
Az Eütv.
a)	4. § (1) bekezdésében, 110. § (10) bekezdés b) pontjában, 142. § (2) bekezdésében, 142. §
(3)	bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
b)	95. §-ában, 243. § (1), (5), (7) és (10) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész
helyébe a „Magyarország” szöveg,
19
c)	143. §-ában az „egészségbiztosítási szerveket” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási
szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet” szöveg,
d)	145. §-ában az „A Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „Az
Országgyűlés” szöveg,
e)	203. § (5) bekezdésében a „szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra” szövegrész helyébe a
„szerv- és szövet- valamint sejtátültetésre és -tárolásra” szöveg,
f)	243. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A
Magyarország” szöveg,
g)	243. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”
szöveg,
h)	243. § (6) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország” szöveg, a „szerv Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „szerv
Magyarország” szöveg
i)	243. § (7) bekezdésében az „érvényességének feltétele az egészségügyi államigazgatási
szerv egyetértése” szövegrész helyébe az „érvényességének feltétele - kivéve az állami
vérellátó szolgálat által megkötött egyezményt vagy megállapodást - az egészségügyi
államigazgatási szerv egyetértése” szöveg
lép.
52.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	112. § (3) bekezdés j) pontja,
b)	113/A. § (1) bekezdés a) pontja,
c)	113/A. § (2) bekezdése,
d)	158. § (2) bekezdésében a „külön” szövegrész,
e)	158. § (3) bekezdés második mondata,
f)	159. § (6) bekezdésében a „ , valamint az ott meghatározott esetben a (7) bekezdés szerinti
szerv”,
g)	164/A. § (1) bekezdésében az „és az ETT engedélye” szövegrész.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
módosítása
53.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény melléklete a 2.
melléklet szerint módosul.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
54.	§
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pont szerinti orvos részére
adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján
20
önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben
végezhető.”
55.	§
Az Öotv. a következő 2/A-2/C. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot megszerezni
kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal
érintett települési önkormányzatnak.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat
a)	a praxisjogot megszerezni kívánó orvost - a praxisjog megszerzése esetén - az adott
körzetben foglalkoztatni kívánja, erről a felek előszerződést kötnek,
b)	nem kívánja a praxisjogot megszerezni kívánó orvost az adott körzetben háziorvosként
foglalkoztatni, erről nyilatkoznia kell.
(3)	Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a
praxisjogot folytató háziorvost az adott körzetben foglalkoztatni kívánja.
2/B. § (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési
önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés)
legalább az alábbiakat tartalmazza:
a)	a felek megnevezése,
b)	a praxisjoggal érintett körzet megnevezése,
c)	a felek kötelezettségeinek meghatározása jogszabályra történő hivatkozással,
d)	a rendelési idő meghatározása,
e)	az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,
f)	a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,
g)	az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,
h)	a szerződés időtartama,
i)	a felmondásra vonatkozó rendelkezések,
j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.
(2)	A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.
(3)	A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha
a)	a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem
teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó
előírásokat,
b)	a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból
elveszti,
c)	a háziorvosi szolgáltatóval az egészségbiztosítási szerv a finanszírozási szerződést
felmondja.
(4)	A feladat-ellátási szerződésben a háziorvos - ideértve a háziorvosi szolgáltatót is -
felmondása esetére egy évnél rövidebb felmondási idő nem határozható meg, kivéve, ha a
feladat-ellátási szerződés felmondása közös megegyezéssel történik.
21
(5)	A körzethatárok módosítása miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési
önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik.
(6)	A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.
(7)	A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1)
bekezdésben foglaltakat - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal
összhangban - megfelelően alkalmazni kell.
2/C. § A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő
a)	regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket,
b)	közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat,
c)	kormányrendeletben meghatározottak szerint kamatmentes kölcsönt nyújt a praxisjogot
megszerezni kívánó háziorvosoknak.”
56.	§
(1)	Az Öotv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga az egyes
egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény (a továbbiakban:
Módtv.) hatálybalépése napjával praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki,
ahol a háziorvos a Módtv. hatálybalépésének napján területi ellátási kötelezettséggel
háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal
rendelkező orvost is.
(6)	Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik a Módtv. hatálybalépése napján
nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal
rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi
ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek
betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési
joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével -
illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos
működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi
körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.”
(2)	Az Öotv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5) és (6) bekezdés alá nem tartozó háziorvosok működtetési joga a Módtv.
hatálybalépése napjával megszűnik.”
(3)	Az Öotv. 3. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Módtv.-nyel megállapított 2/B. §-ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől
kell megfelelni.
(9)	Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy
aa)	a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés
eseteit, valamint a praxisjog átengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa,
22
ab)	a praxiskezelőt kijelölje,
ac)	a praxiskezelő által nyújtott kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben
megállapítsa,
b)	az egészségügyért felelős miniszter, hogy a praxisjog alapján végzett tevékenység
gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a
tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó
szabályokat rendeletben meghatározza.”
57.	§
Az Öotv.
a)	1. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén az” szövegrész helyébe a
„Magyarország területén” szöveg,
b)	2. § (1) bekezdésében a „működtetési jogot” szövegrész helyébe a „praxisjogot” szöveg,
c)	2. § (2)-(9) bekezdésében a „működtetési jog” szövegrész helyébe a „praxisjog” szöveg,
d)	2. § (10) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg
lép.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
58.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (továbbiakban: Kbtv.) 6. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási,
forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, az egészségügyért felelős
miniszter 34. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében
foglaltak szerint, a biztonsági adatlap, vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával
köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a
veszélyes anyag az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes
keverék a termék-nyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett
veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás
megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.”
59.	§
(1)	A Kbtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok
hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyag
egészségügyi kockázataira vonatkozóan további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.”
(2)	A Kbtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi
követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus
úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes anyagot az egészségügyi államigazgatási szerv
felveszi az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékbe.”
23
60. §
(1)	A Kbtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a
bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverék egészségügyi
kockázataira vonatkozóan további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.”
(2)	A Kbtv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi
követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus
úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes keveréket az egészségügyi államigazgatási szerv
felveszi a 23. § szerinti terméknyilvántartásba.”
61. §
A Kbtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi
személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (3) és (4) bekezdésben
foglalt kivételekkel - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az
egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter
rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve
ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek.”
62. §
A Kbtv. 34. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek környezetkárosító és -szennyező hatásai
megelőzésének”
(részletes szabályait rendeletben meghatározza.)
63.	§
A Kbtv. 35. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak
való megfelelést szolgálja:)
„i) az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes
anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.”
64.	§
Hatályát veszti a Kbtv.
24
a)	7. § (1) és (2) bekezdése,
b)	8. § (1) bekezdése,
c)	34. § (4) bekezdés j) pont ja) alpontja.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
65.	§
(1)	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Eütev.) 12. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A munkáltató a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó
rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet is
elrendelhet. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó a rendes munkaidő
teljesítésére vonatkozó kötelezettségét az egészségügyi ügyelet ellátásával teljesíti. Az
alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet
minden órájára illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg. Az
ilyen módon elrendelt egészségügyi ügyelet
a)	a 13. § (1) bekezdése szerinti időkeretbe nem számítandó bele,
b)	tekintetében a 12/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt korlátozást nem kell alkalmazni,
azonban a heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet után az
alkalmazott egészségügyi dolgozót Mt. 147. § (3) bekezdése szerinti pótlék illeti meg.”
(2)	Az Eütev. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egészségügyi ügyelet - az (5a) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a rendes munkaidő
terhére abban az esetben is elrendelhető, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak.
Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére
vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi
ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére,
illetményére a megállapodásban ki kell térni. Eltérő megállapodás hiányában az alkalmazott
egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára
-	ha a 13/A. § alapján megállapított ügyeleti díj mértéke annál kevesebb - illetményének vagy
személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg.”
66.	§
Az Eütev. 12/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ügyelet esetében a minősítés során meg kell
jelölni, hogy annak mely része
a)	a munkáltató által a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt munkaidő,
b)	12. § (5a) bekezdése alapján a munkáltató által a rendes munkaidő terhére egyoldalúan
elrendelt egészségügyi ügyelet,
c)	a 12. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján rendes munkaidő terhére elrendelt
egészségügyi ügyelet.”
25
67.	§
Az Eütev. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj,
illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét - figyelemmel a 12. § (6) bekezdésében
foglaltakra - kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg, azzal, hogy az
ügyeleti díj mértéke kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján sem lehet az e
bekezdésben megállapítottnál alacsonyabb. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek
megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke:
a)	hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az
illetmény egy órára eső összegének 70%-a,
b)	heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér,
illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%- a,
c)	munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér,
illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%- a,
d)	a 12. § (11) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az
egészségügyi dolgozóra irányadó heti pihenőnapi ügyeleti díj 25%-kal emelt összege.”
68.	§
Az Eütev.
a)	2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
b)	3. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg
lép.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
69.§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 23.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23. különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek: akkor áll fenn, ha a Magyarországon
érvényes forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer orvosi kezelés során
történő alkalmazásával esélye lehet a kezelés sikerességének, és ez a Magyarországon már
forgalomban lévő gyógyszertől, vagy alkalmazott terápiás eljárástól nem várható;”
(2)	A Gytv. 1. §-a a következő 27. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„27. engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat: minden olyan forgalomba hozatali
engedéllyel rendelkező gyógyszerrel összefüggő vizsgálat, amelynek célja, hogy azonosítsa,
26
bemutassa vagy felmérje a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos biztonságossági kockázatot,
alátámasztva a gyógyszer alkalmazásának biztonságossági profilját vagy felbecsülje a
kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát.”
(3)	A Gytv. 1. §-a a következő 30-36. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„30. farmakovigilancia: a gyógyszerek biztonságossága érdekében a gyógyszer
előny/kockázat viszonyát nyomon követő, a kockázat csökkentésére és az előnyök növelésére
irányuló tevékenység,
31.	farmakovigilancia kockázatértékelési bizottság: az Európai Gyógyszerügynökség
tudományos bizottsága,
32.	kockázatkezelési rendszer: azon farmakovigilancia tevékenységek és - beavatkozások
összessége, amelyek célja az adott gyógyszerrel kapcsolatos kockázatok azonosítása,
jellemzése, megelőzése vagy csökkentése, beleértve az ilyen tevékenységek és beavatkozások
hatékonyságának értékelését is,
33.	kockázatkezelési terv: a kockázatkezelési rendszer részletes leírása,
34.	farmakovigilancia-rendszer: a farmakovigilanciai feladatok ellátásához alkalmazott
rendszer, amely a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek
biztonságosságának figyelemmel kísérésére és előny/kockázat viszonyában bekövetkező
változás felismerésére szolgál,
35.	farmakovigilanciarendszer-törzsdokumentáció: a forgalombahozatali engedély jogosultja
által egy vagy több forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer tekintetében
alkalmazott farmakovigilancia-rendszer részletes leírása,
36.	Koordinációs csoport: az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről
szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkében említett testület.”
70.	§
A Gytv. 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a gyógyszerek vagy azok kiindulási anyagaként felhasznált hatóanyagok és
segédanyagok gyártóhelyeinek vagy a gyógyszernagykereskedők létesítményeinek, valamint
a farmakovigilancia rendszer helyszíni ellenőrzése során, mintavétel, vagy ellenőrzés
tárgyával kapcsolatos dokumentumok megvizsgálása eredményeként megállapítást nyer, hogy
az ellenőrzött szerv nem tartja be a jogszabályi előírásokat vagy a helyes gyártási gyakorlat
vagy helyes gyógyszernagykereskedelmi gyakorlat uniós jogi aktusokban előírt elveit és
iránymutatásait, a szükséges intézkedések megtétele mellett a megállapításokat a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv megküldi az Európai Gyógyszerügynökségnek.”
71.	§
A Gytv. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv gyógyszer gyártására jogosító engedélye
(a továbbiakban: gyógyszergyártási engedély) szükséges a gyógyszernek nem az Európai
Gazdasági Térségből (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az Európai
Unióval megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást
27
élvező államból (a továbbiakban: harmadik ország) történő importjához, illetve kizárólag
exportra történő előállításához.
(2) Nem szükséges gyógyszergyártási engedély beszerzése abban az esetben, ha a gyógyszer
nem az EGT-ből történő importjára kutatási célból - ide nem értve az emberen végzett
kutatási célt - kerül sor, és ezt az importáló az egészségügyért felelős miniszter rendelete
szerint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére bejelentette.”
72.	§
(1)	A Gytv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a gyógyszer biztonságosságával kapcsolatos kockázatok azt indokolják, a
gyógyszer forgalomba hozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, az alábbiakban
felsorolt egy vagy több feltételhez kötve, határidők előírása mellet engedélyezheti:
a)	a kockázatkezelési rendszerben szereplő meghatározott intézkedések meghozatala a
gyógyszer biztonságos alkalmazása érdekében;
b)	engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat lefolytatása;
c)	a feltételezett mellékhatásoknak a külön jogszabályban meghatározottaknál szigorúbb
nyilvántartása vagy bejelentése;
d)	a gyógyszer biztonságos és hatásos használatára vonatkozó minden egyéb feltétel vagy
korlátozás;
e)	megfelelő farmakovigilancia-rendszer létezése;
f)	az Európai Gyógyszerügynökség által elkészített tudományos iránymutatásokat figyelembe
vevő engedélyezés utáni hatásossági vizsgálat lefolytatása abban az esetben, ha a gyógyszer
hatásosságának bizonyos szempontjai tekintetében aggályok merültek fel, amelyeket csak a
gyógyszer forgalomba hozatalát követően lehet megoldani.”
(2)	A Gytv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1)-(6) bekezdés szerint kiadott forgalomba hozatali engedély öt évig hatályos. Az
engedély - a hatályosság lejártát megelőzően legalább kilenc hónappal benyújtott kérelemre,
az előny/kockázat arány újraértékelése alapján - megújítható. A megújítást követően a
gyógyszer forgalomba hozatali engedélye korlátlan ideig hatályos, kivéve, ha a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv úgy dönt, hogy az e bekezdés alapján benyújtott
farmakovigilanciával kapcsolatos adatok alapján vagy az adott gyógyszerrel szembeni
betegexpozíció elégtelensége miatt öt évre újítja meg.”
73.	§
(1)	A Gytv.6.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdésre tekintettel
engedélyezi egy gyógyszer forgalomba hozatalát, az engedély megadása előtt:
a)	értesíti a forgalomba hozatali engedély jogosultját azon EGT-megállapodásban részes
államban, amelyben az érintett gyógyszert engedélyezték, az érintett termékre vonatkozó
forgalomba hozatali engedély e törvény alapján történő megadására vonatkozó szándékáról,
és
28
b)	felkéri az érintett állam illetékes hatóságát, hogy juttassa el számára a gyógyszerre
vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerinti értékelő jelentés és a gyógyszerre
vonatkozó hatályos forgalomba hozatali engedély másolatát.”
(2) A Gytv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben EGT-megállapodásban részes állam hatóságától érkezik a (2) bekezdés b)
pontja szerinti megkeresés a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez, úgy az a megkeresés
kézhezvételétől számított 30 napon belül az értékelő jelentés és az érintett gyógyszerre
vonatkozó hatályos forgalomba hozatali engedély egy példányának megküldésével köteles
annak eleget tenni.”
74.	§
A Gytv. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel és 7/A-7/B. §-sal egészül ki:
„Engedélyezést követő vizsgálatok eseti előírása
7/A. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalomba hozatali engedély megadását
követően írásban felhívhatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját arra, hogy végezzen
engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatot, amennyiben valamely engedélyezett
gyógyszerrel összefüggő új, vagy korábban csekélynek vélt, de valójában súlyosabb
biztonsági kockázat azt indokolja. Ha egynél több gyógyszer esetében ugyanazok az aggályok
merülnek fel, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a farmakovigilancia kockázatértékelési
bizottsággal való információcserét követően az érintett forgalomba hozatali engedély
jogosultjait közös engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat elvégzésére hívja fel.
(2)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalomba hozatali engedély megadását
követően írásban felszólíthatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját, hogy engedélyezés
utáni gyógyszer-hatásossági vizsgálatot végezzen, ha a betegségről szerzett - engedélyezéskor
nem ismert - információk, vagy a klinikai módszertan alapján feltételezhető, hogy a korábbi
hatásossági becslések felülvizsgálata szükséges.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv írásban
közli
a)	felszólítás indokát,
b)	az elvégzendő vizsgálat céljait,
c)	a vizsgálat eredményei benyújtásának határidejét, és
d)	azt, hogy a felhívással kapcsolatos észrevételeit a forgalomba hozatali engedély jogosultja
a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban megteheti.
(4)	Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (3) bekezdés d) pontjában említett észrevétel
ismeretében is szükségesnek tartja, elrendeli az a (1) vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat
elvégzését, és egyúttal módosítja a forgalomba hozatali engedélyt annak érdekében, hogy az
előírt vizsgálat elvégzését a forgalomba hozatali engedély feltételeként tartalmazza.
(5)	A forgalomba hozatali engedély jogosultja a határozatnak megfelelően módosítja a
kockázatkezelési rendszert.
29
Kockázatkezelési rendszer módosítása
7/B. § A forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles a gyógyszerészeti államigazgatási
szerv által az 5. § (2a) bekezdés, a 7.§ és a 7/A.§ alapján előírt tevékenységeket a
kockázatkezelési rendszerbe bevezetni.”
75.	§
A Gytv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a gyógyszert nem közvetlenül a betegnek való kiadásra szánják, vagy a
gyógyszer elérhetőségével kapcsolatban súlyos zavarok merültek fel, vagy a forgalomba
hozatali engedély kiadására a 6. § (1) bekezdése alapján került sor, a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv eltekinthet attól, hogy a csomagoláson és betegtájékoztatón minden
egyes adat feltüntetésre kerüljön, továbbá attól, hogy a betegtájékoztatón szereplő adatok
magyar nyelven kerüljenek feltüntetésre.”
76.	§
(1)	A Gytv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszert Magyarország területén nem
kívánja forgalmazni, ezt a tényt a forgalmazás várható megszüntetését megelőző legalább
három hónappal a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a
gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel tudatni köteles,
úgy hogy a forgalmazás várható idejének megszűnéséig a gyógyszer addigi felhasználásából
számított szükséges mennyiség rendelkezésre állását biztosítja. A forgalomba hozatali
engedély jogosultja által bejelentett és az ellátáshoz szükséges készlet rendelkezésre állását a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv vizsgálja.
(2)	Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a
folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a forgalomba hozatali engedély jogosultja ezt a
tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjét a
vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti
államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel haladéktalanul tudatni köteles.”
(2)	A Gytv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyártónak Magyarországon minimálisan az egészségügyért felelős miniszter
rendeletében meghatározott hatóanyagú gyógyszerekből az ott meghatározott mennyiségű
készlettel kell rendelkeznie. Az érintett hatóanyagok köre a gyógyszerészeti államigazgatási
szerv javaslata alapján kerül meghatározásra.”
77.	§
A Gytv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és azt megelőzően a következő
alcímmel egészül ki:
„Farmakovigilancia
30
18.	§ (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a jogszabályban foglaltak szerint
nyilvántartja és bejelenti az EGT államokban vagy harmadik országban bekövetkező
valamennyi, a betegek vagy egészségügyi dolgozók által bejelentett vagy engedélyezés utáni
vizsgálatok során észlelt feltételezett mellékhatást.
(2)	Az egészségügyi dolgozó köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott feltételezett
mellékhatást haladéktalanul a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek jelenteni. A
gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott módon nyilvántartásba
veszi és továbbítja az egészségügyi dolgozók és a betegek által a tudomására hozott,
Magyarországon bekövetkezett összes feltételezett mellékhatást.
(3)	Ha egy gyógyszer helytelen alkalmazásából eredő feltételezett mellékhatásról valamely
hatóság értesülést szerez, haladéktalanul tájékoztatnia kell a gyógyszerészeti államigazgatási
szervet.
(4)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tudomására jutott farmakovigilanciával
kapcsolatos adatokat értékeli, és amennyiben sürgős intézkedést tart szükségesnek, értesíti a
Európai Uniós tagállamokat és az Európai Gyógyszerügynökséget. Amennyiben az Európai
Gyógyszerügynökség nem folytat le sürgős uniós eljárást, a gyógyszerészeti államigazgatási
szerv megteszi a (7) és (8) bekezdés szerinti szükséges intézkedéseket. Az intézkedésekről, és
az azok alapját képező adatokról a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a bejelentőt, a
forgalomba hozatali engedély jogosultját, valamint hirdetmény útján az egészségügyi
szolgáltatókat is értesíti, és az intézkedéseiről szóló döntését honlapján is nyilvánosan
közzéteszi.
(5)	Ha sürgős intézkedést kívánó közegészségügyi érdek azt indokolja, a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv ideiglenes intézkedésként felfüggeszti a gyógyszer forgalomba hozatali
engedélyét és megtilthatja annak alkalmazását. Ebben az esetben az intézkedés foganatosítását
követő munkanapon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az intézkedésről és annak
okairól tájékoztatja a Bizottságot, az Európai Gyógyszerügynökséget és a többi tagállamot.
(6)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv, az Európai Bizottságtól érkező kérés teljesítése
érdekében az (5) bekezdésben foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
(7)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer forgalomba hozatalát a forgalmazás
feltételeinek az előírt határidőben történő teljesítéséig felfüggeszti, ha az (1) bekezdés szerinti
bejelentések alapján úgy ítéli meg, hogy
a)	a gyógyszer károsnak bizonyul,
b)	a gyógyszernek nincs terápiás hatása,
c)	a gyógyszerrel kapcsolatban felmerült kockázatok és a gyógyszertől várható előnyök
aránya oly módon változott meg, hogy kétségessé válik a biztonságos alkalmazhatóság, vagy
d)	a gyógyszer mennyiségi és minőségi összetétele nem felel meg a forgalomba hozatali
engedélyben meghatározott követelményeknek,
e)	a gyógyszer összetevőinek ellenőrzését, továbbá a gyártási folyamat közbenső fázisában
szükséges ellenőrzést nem végezték el, vagy ha nem felel meg az egyéb, a gyártási engedély
kiállításával kapcsolatos követelményeknek vagy kötelezettségeknek.
(8)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha
31
a)	úgy ítéli meg, hogy a (7) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak megfelelő határidő tűzésével
sem orvosolhatóak, vagy
b)	a (7) bekezdés szerinti határozatban kitűzött határidőre a hiányosságokat a forgalomba
hozatali engedély jogosultja nem szüntette meg.
(9)	A (7) és (8) bekezdéstől eltérően a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az Európai
Gyógyszerügynökség koordinációs csoportjában elfogadott egyhangú állásfoglalás vagy a
Bizottság határozata alapján is felfüggesztheti, visszavonhatja a forgalomba hozatali
engedélyt, továbbá elutasíthatja annak megújítását, vagy felszólíthatja a forgalomba hozatali
engedély jogosultját a forgalomba hozatali engedély megfelelő módosításának kérelmezésére.
(10)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezheti az e § alapján nem
forgalmazható gyógyszer kiszolgáltatását, amennyiben a betegség kezelésére helyettesítő
gyógyszer nem áll rendelkezésre.
(11)	A terápiás hatás akkor hiányzik, ha megállapítják, hogy a gyógyszerrel nem érhető el
terápiás eredmény.
(12)	A gyógyszer forgalmazását akkor is fel kell függeszteni, illetve az engedélyt vissza kell
vonni, ha a forgalomba hozatali engedély vagy annak megújítása iránti kérelem
alátámasztására benyújtott adatok pontatlanok, vagy nem módosították őket, illetve ha nem
teljesítették a forgalomba hozatali engedélyben előírt külön feltételeket, vagy nem végezték el
a gyártási folyamatra előírt ellenőrzést.”
78.	§
A Gytv. a következő 18/A-18/E. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv farmakovigilancia-rendszert működtet,
melyen keresztül információt gyűjt a gyógyszerek azon kockázatairól, melyek a betegek
egészségét vagy a közegészséget érinthetik. Az így gyűjtött információ vonatkozik a
gyógyszernek a forgalomba hozatali engedély feltételei szerinti vagy bármilyen más
alkalmazására, továbbá a foglalkozási expozícióval kapcsolatosan, emberekben fellépő
mellékhatásokra.
(2)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdésben említett farmakovigilancia-
rendszer segítségével összegyűjtött minden információt tudományosan kiértékel,
megvizsgálja a kockázat megelőzésére és minimalizálására rendelkezésre álló lehetőségeket,
és szükség szerint a forgalomba hozatalt érintő hatósági intézkedéseket hoz.
(3)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv legkésőbb 2013. szeptember 21-ig, azt követően
kétévente elvégzi az általa működtetett farmakovigilancia-rendszer ellenőrzését, és az
eredményekről beszámolót készít az Európai Bizottság részére.
(4)	A farmakovigilancia rendszer hatékony működése érdekében a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv
a)	felkéri az egészségügyi szolgáltatókat és a lakosságot, hogy jelentsék a gyógyszerek
feltételezett mellékhatásait, mely célból együttműködik az érintett szakmai és társadalmi
szervezetekkel;
32
b)	formanyomtatvány közzétételével az internetes felület mellett más írásos formában is
lehetővé teszi a betegek számára a feltételezett mellékhatások bejelentését;
c)	minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy pontos és ellenőrizhető
adatokhoz jusson a feltételezett mellékhatásokra vonatkozó bejelentések tudományos
értékeléséhez;
d)	biztosítja, hogy a nemzeti internetes portálon történő közzététel révén vagy szükség esetén
egyéb információs csatornákon keresztül a lakosság időben tájékoztatást kapjon valamely
gyógyszer alkalmazása kapcsán felmerülő farmakovigilanciát érintő aggályokról;
e)	adatgyűjtési módszerekkel és adott esetben a feltételezett mellékhatásokról szóló jelentések
utánkövetésével minden szükséges intézkedést megtesz a Magyarországon felírt, kiadott vagy
értékesített, valamennyi biológiai gyógyszer egyértelmű azonosítására, legalább annak 1. §
13.	pontja szerinti nevének és a gyártási tétel számának megjelölésével.
18/B. § A forgalomba hozatali engedély jogosultja a 18/A. § (1) bekezdésében említett
farmakovigilancia-rendszerrel egyenértékű farmakovigilancia-rendszert működtet a
farmakovigilancia végrehajtása céljából. A farmakovigilancia-rendszerrel kapcsolatos
feladatokat jogszabály tartalmazza.
18/C. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv létrehozza és fenntartja a nemzeti
internetes gyógyszerportált, amely kapcsolódik az emberi, illetve állatgyógyászati
felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi
eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 2004.
március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkével összhangban
kialakított, európai internetes gyógyszerportálhoz.
(2)	A nemzeti internetes gyógyszerportálon az alábbi adatokat kell közzétenni:
a)	a nyilvános értékelő jelentések és azok rövid összefoglalása;
b)	az alkalmazási előírások és a betegtájékoztatók;
c)	az engedélyezett gyógyszerek tekintetében létrehozott kockázatkezelési tervek
összefoglalása;
d)	az intenzív monitorozás alatt álló gyógyszereknek az emberi, illetve állatgyógyászati
felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi
eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 2004.
március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk szerinti jegyzéke;
e)	a gyógyszerek feltételezett mellékhatásainak az egészségügyi dolgozók és a betegek által
az illetékes nemzeti hatóságok felé történő bejelentésének különböző módjairól szóló
információ, ideértve az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek
engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az
Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 2004. március 31-i 726/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikkében említett internet alapú űrlapokat is.
18/D. § (1) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja egy gyógyszer alkalmazásával
összefüggésben farmakovigilanciával kapcsolatos aggályokra vonatkozó információt kíván
nyilvánosan bejelenteni, a jogszabályban meghatározott módon a bejelentés tartalmáról
tájékoztatja a gyógyszerészeti államigazgatási szervet, a Bizottságot és az Európai
Gyógyszerügynökséget.
(2)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv által közzétett farmakovigilanciával kapcsolatos
aggályokra vonatkozó tájékoztatás csak olyan üzleti titkot tartalmazhat, amely közzététele a
közegészség védelme szempontjából szükséges. A tájékoztatás a farmakovigilanciával érintett
33
személy személyes adatait csak abban az esetben tartalmazhatja, ha az az életveszély
elhárításához szükséges.
18/E. § A jogszabályban meghatározott feltételek szerint a forgalomba hozatali engedély
jogosultja időszakos gyógyszerbiztonsági jelentést nyújt be.”
79.	§
(1)	A Gytv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával,
farmakovigilanciájával és a gyógyszerellátási felelősséggel, valamint a vizsgálati
készítmények klinikai vizsgálatával, továbbá a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát
vizsgáló laboratórium tevékenységével kapcsolatos, az e törvényben, illetve az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek hatósági
ellenőrzése a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, a gyógyszertárak és egyéb egészségügyi
szolgáltatók esetén az egészségügyi államigazgatási szerv feladata. A gyógyszerek
ismertetésére, valamint a gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni egyes
kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó előírások ellenőrzésére, és az ezek megsértése esetén
irányadó eljárásra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.”
(2)	A Gytv. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a Magyarországon vagy harmadik országok
területén végzett ellenőrzések során együttműködik az Európai Gyógyszerügynökséggel,
amelynek keretében az Európai Gyógyszerügynökséggel megosztja a tervezett és lefolytatott
vizsgálatokkal kapcsolatos információkat.”
(3)	A Gytv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 18. § (2) bekezdésének végrehajtásával kapcsolatban az egészségügyi dolgozók
további kötelezettségeit jogszabály tartalmazza.”
80.	§
A Gytv. 25. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Gyógyszert a (6) bekezdésben foglaltakon túl akkor is lehet indikáción túli
gyógyszerrendelés keretében rendelni, illetve alkalmazni, ha
a)	az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg
hozzájutása olyan aránytalanul nagymértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés
megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet,
b)	jogszabály szerinti bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával
esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy
stabilizálására, és
c)	a (6) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak teljesülnek.”
81. §
A Gytv. 32. § (5) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:
34
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)
„s) a 16. § (5) bekezdése szerinti, a folyamatos ellátás biztosításához szükséges készletek
mennyiségét, és hatóanyagok körét,
t) a gyógyszerek farmakovigilanciájával kapcsolatos szabályokat”
(rendeletben szabályozza.)
82 §
A Gytv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § Az 5. § az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ....
törvénnyel megállapított (7) bekezdését a 2012. július 21 -ét követően benyújtott kérelmek
vonatkozásában kell alkalmazni.”
83.	§
A Gytv. 33. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a törvény végrehajtására a 32. § (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján
megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:]
„h) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő
módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
84.	§
A Gytv. 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
85.	§
A Gytv.
a)	1. § 10. pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 32. §
(4)	bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
b)	1. § 23. pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrészek helyére a
„Magyarországon” szöveg,
c)	3. § (2) bekezdésében a „készítmények a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„készítmény Magyarország” szöveg,
d)	4. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
e)	5. § (3) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a
„Magyarországon” szöveg,
f)	25. § (8) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „(6)-(6a) bekezdés” szöveg,
g)	25. § (11) bekezdésében a „(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6)-(6a) bekezdésben”
szöveg,
35
h)	25. § (12) bekezdésében a „(6) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „(6)-(6a)
bekezdés” szöveg,
i)	26. § (3) és (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a
„Magyarországon” szöveg,
j) 27. §-ában a „25. § (1)-(6) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „25. § (1)-(6a)
bekezdésében” szöveg
lép.
86.	§
Hatályát veszti a Gytv.
a)	5. § (7) bekezdésében a „legfeljebb”,
b)	25. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén”
szövegrész.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosítása
87.	§
(1)	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) 14/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A Magyar Orvosi Kamara kérelemre az (1a) bekezdés szerinti szakképesítéssel
rendelkező személlyel - amennyiben a kamarai tagság e törvényben meghatározott további
feltételei fennállnak - abban az esetben is tagsági viszonyt létesít, ha a kérelmező nem
minősül egészségügyi dolgozónak.”
(2)	Az Ekt. 14/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi dolgozó az
egészségügyi tevékenység végzése során - ha ennek feltételei az Eütv., valamint az
egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján fennállnak -
kamarai tagság nélkül valamely egészségügyi szakképesítés megszerzéséig működhet közre a
szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.”
88.	§
Az Ekt. a következő 14/B. §-sal egészül ki:
„14/B. § (1) A területi szervezet a 14/A. §-ban foglalt eseteken túlmenően írásbeli kérelem
alapján határozattal szünetelteti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak, aki ezt kéri.
(2)	A szüneteltetés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség
szünetel. A kamarai tagságát szüneteltető egészségügyi dolgozó - a 14/A. § eltérő
rendelkezése hiányában - egészségügyi tevékenységet nem végezhet.
(3)	Az (1) bekezdés alapján szüneteltetett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag írásbeli
kérelmére határozattal helyreállítja.”
36
89.	§
Az Ekt. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagsági viszony (1) bekezdés alapján történő felfüggesztése a jogerős bírói ítéletben,
vagy az etikai határozatban megállapított idő lejártát követő napon hatályát veszti.”
90.	§
Az Ekt.
a)	14/A. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel” szövegrész
helyébe az „a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel” szöveg,
b)	19. §-ában a „felfüggesztéséről,” szövegrész helyébe a „felfüggesztéséről,
szüneteltetéséről,” szöveg,
c)	19/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „szüneteltetése” szövegrész helyébe a „szüneteltetése,
valamint a szüneteltetett tagsági viszony helyreállítása” szöveg
lép.
91.	§
Hatályát veszti az Ekt. 17. § (1) bekezdés a) pontja.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
92.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 3. § 11. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
11. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklám, azzal, hogy nem
reklám]
„d) a gyógyászati segédeszköz szaküzletekben, valamint a gyártók és forgalmazók honlapján
a betegek tárgyilagos tájékoztatására szolgáló, kizárólag a 21/A. § szerinti katalógusban
szereplő adattartalommal rendelkező eszközismertetés;”
(2)	A Gyftv. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. gyógyszer házhozszállítása: a gyógyszernek a megrendelő által megjelölt helyre történő
eljuttatása közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében;
(3)	A Gyftv. 3. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
37
„34. gyógyászati segédeszköz forgalmazó: a gyógyászati segédeszköznek a végső felhasználó
részére történő értékesítését, kölcsönzését, javítását végző természetes vagy jogi személy,
valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ide nem értve azokat az
egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő, gyógyászati segédeszközt egyedi méretvétel
alapján gyártókat, akik az eszköznek a biztosított részére történő kiszolgáltatását nem maguk
végzik;”
(4)	A Gyftv. 3. §-a a következő 38-42. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„38. beteg-együttműködés: a beteg egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak
megfelelő viselkedése a gyógyszerszedés, táplálkozás és az életvitel területén;
39.	preferált referencia ársávba tartozó biológia gyógyszer: az egészségbiztosításért felelős
miniszter rendelete alapján a biológiai gyógyszerekre vonatkozó eljárás során meghatározott
gyógyszerek közül az adott csoportba tartozó legkedvezőbb napi terápiás költségű, és azt
legfeljebb 5%-kal meghaladó napi terápiás költségű gyógyszer;
40.	folyamatos ellátás: a forgalomba hozatali engedély jogosultjával vagy abban az esetben,
ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval szerződött
gyógyszer-nagykereskedők megrendeléseinek szokásos üzletmenet szerinti kielégítése. A
közgyógyellátás terhére rendelhető, preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer vagy
preferált referencia ársávba tartozó biológiai gyógyszer, továbbá a szabadalmi oltalom alatt
álló és vele egyenértékű gyógyszerrel nem helyettesíthető, közfinanszírozásban részesülő
gyógyszerrel való folyamatos ellátásról a forgalomba hozatali engedély jogosultja ennek
hiányában a forgalmazó köteles gondoskodni;
41.	munkavégzésre irányuló jogviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony,
továbbá a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági tevékenységnek
a munkavégzésre irányuló elemei;
42.	gyógyászati segédeszköz házhozszállítása: a gyógyászati segédeszköznek - a forgalmazás
részeként - az eszköz megrendelését vagy megvásárlását követően a megrendelő által
megjelölt címre történő eljuttatása.”
93.	§
A Gyftv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatója - a fogyatékos személyek
számára is hozzáférhetően és értelmezhetően - dokumentált módon köteles tájékoztatni a
beteget az egészségbiztosítási szerv által támogatott azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású
alacsonyabb térítési díjú gyógyszerről, vagy azonos funkcionális csoportba tartozó
alacsonyabb térítési díjú gyógyászati segédeszközről, valamint az adott termékek áráról,
társadalombiztosítási támogatásáról és a térítési díjak közötti különbségekről.”
38
94.	§
A Gyftv. a következő 10/A-10/B. §-okkal egészül ki:
„10/A. § A beteg-együttműködés során vizsgált paraméterek magukban foglalják a beteg
életmódját és a gyógyszer alkalmazási gyakorlatát.
10/B. § Amennyiben a biológiai gyógyszerek esetén preferált referencia ársáv kialakításakor
az ársáv feltételének csak egy gyógyszer felel meg, az ársávba tartozó gyógyszerrel azonos
megítélés alá esik az ársávon kívül eső legkedvezőbb napi terápiás költségű gyógyszer.”
95.	§
A Gyftv. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Gyógyászati segédeszközt a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának,
kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott
feltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező forgalmazó
(gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet vagy gyógyszertár) - a miniszteri rendeletben
foglaltaknak megfelelően - szállíthat házhoz.”
96.	§
A Gyftv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az általa vezetett 13/A. § szerinti nyilvántartás és a
14.	§ (11) bekezdés szerint bejelentett adatok alapján honlapján, díjmentesen bárki számára
hozzáférhető módon, az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatása, továbbá az
adóhatóság felé teljesítendő, a 36. § (4) bekezdése szerinti díj befizetési kötelezettségének
ellenőrizhetősége érdekében naprakészen közzéteszi az alábbi adatokat:]
„e) a bejelentést követő egy évig a tervezett rendezvény nevét, helyszínét, időpontját és
programját, továbbá a rendezvény támogatójának nevét.”
97.	§
(1)	A Gyftv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti minta kivételével tilos a betegnek,
fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül,
akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása,
felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult
termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására,
használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási
támogatással rendelhető gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által
fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában
(ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtés alapú kedvezmény,
meghatározott gyógyszertárban történő kiváltásra ösztönzés útján, a beváltott vények
számához köthetően bármilyen anyagi előny, vagy természetbeni juttatás nyújtása, vagy más
hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése, vagy ahhoz bármilyen előnyök
39
kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása
esetén adott bármilyen kedvezmény - az árkedvezmény kivételével - kizárólag a
gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel. A
gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban
forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele
nem adhat alapot más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre,
ajándékozásra.”
(2)	A Gyftv. 17. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kereskedelmi gyakorlat tekintetében tilos a gyógyszertárat működtető vállalkozás által
társadalmi szervezet, egészségügyi, szociális és gyermekintézmény (a továbbiakban e §
tekintetében: intézmény) részére olyan adomány nyújtása, amely az intézmény, vagy azok
tagjai, illetve az intézmény által ellátottak részére történő gyógyszerbeszerzéshez köthető.”
98.	§
A Gyftv. 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A referenciagyógyszer, a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer és a preferált
referencia ársávba tartozó biológiai gyógyszer forgalmazása a gyógyszer nagy- és
kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.”
99.	§
A Gyftv. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyászati segédeszközöket rendelő orvosok,
valamint az ezeket használó betegek informáltságának erősítése érdekében honlapján
internetes gyógyászatisegédeszköz-katalógust működtet - az egészségügyért felelős miniszter
rendeletében meghatározott adattartalommal - a támogatott gyógyászati segédeszközökről.
(2)	A gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója az (1) bekezdés szerinti eszközkatalógusba
történő felvétel érdekében a kormány rendeletében foglaltak szerint az egészségbiztosítási
szerv rendelkezésére bocsátja az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott
dokumentációt és adatokat.
(3)	Amennyiben az eszköz forgalomba hozója az egészségbiztosítási szerv felhívására sem
teljesíti a (2) bekezdésben előírt kötelezettséget, az egészségbiztosítási szerv a forgalomba
hozóval szemben az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű
bírságot szab ki, azzal, hogy a bírság megfizetése nem mentesíti a forgalomba hozót a (2)
bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése alól.
(4)	Amennyiben a forgalomba hozó a (3) bekezdésben foglalt bírság kiszabását követő 15
napon belül sem tesz eleget a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének, az egészségbiztosítási
szerv az érintett eszközt kizárja a támogatásból, továbbá a forgalomba hozót - amennyiben
abban már szerepel - törli a 32/B. § (1) bekezdése szerinti szállítójegyzékből.”
40
100. §
(1)	A Gyftv. 23. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az egészségbiztosítási szerv a (3) bekezdéstől eltérően 60 napon belül dönt, ha]
„c) a kérelem tápszer vagy forgalomba hozatalra engedélyezett a Szabványos Vényminta
Gyűjteményben vagy a Gyógyszerkönyvben is szereplő gyógyszer támogatására, illetve
közfinanszírozása alapjául elfogadott árának emelésére érkezett.”
(2)	A Gyftv. 23. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az egészségbiztosítási szerv minden olyan hivatalból indított felülvizsgálati eljárásban,
amelynek eredményeképpen az eljárással érintett gyógyszer nem kerül kizárásra, az eljárással
érintett gyógyszerre vonatkozóan határozatot hoz, amelyet elektronikus úton közöl.”
101. §
(1)	A Gyftv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fix csoportok képzése folyamatosan történik, melynek során a termelői árra irányuló
ajánlatok nem vonhatók vissza. Az ajánlattételre, a nyilvánosságra, a százalékos, illetve a fix
összegű támogatás megállapítására, a csoportképzésre és befogadási eljárás rendjére
vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendelete állapítja
meg. Az egészségbiztosítási szerv a fix csoportok képzése során hozott döntéseit elektronikus
úton közli.”
(2)	A Gyftv. 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A biológiai gyógyszerek csoportjának képzése folyamatosan történik. Az ajánlattételre,
a nyilvánosságra, illetve a támogatás megállapítására, a csoportképzésre és a befogadási
eljárás rendjére vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter
rendelete állapítja meg.”
102. §
(1)	A Gyftv. 25. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Abban az esetben, ha az egészségbiztosítási szerv a 23. § (6) bekezdése szerinti eljárását
követően valamely gyógyszer, tápszer]
„a) támogatásának megszüntetéséről vagy nulla százalékra csökkentéséről dönt, a támogatás
megszüntetésének vagy nulla százalékra csökkentésének napját a határozat meghozatalának
napjától számított 90 napnál, biológiai gyógyszer esetén 180 napnál korábbi időpontban nem
lehet meghatározni,”
(2)	A Gyftv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségbiztosítási szerv a 23-25. §-okban szabályozott eljárására vonatkozó
nyilvánosság biztosítása érdekében az internetes honlapján elektronikus úton közzéteszi
41
a)	a beérkezését követő nyolc napon belül a formai szempontból megfelelő kérelemhez
kapcsolódóan
aa)	az ügy tárgyát,
ab)	az ügy iktatási számát,
ac)	az eljárás megindításának napját,
ad)	az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt,
ae)	az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok,
af)	az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
ag)	a kérelmező ügyfél nevét, és
b)	a kérelem elbírálását követő hónap 5. napjáig a kérelmezővel való közlésen túl -
tájékoztató jellegű közzététellel - az ügyben hozott jogerős határozat kivonatát, mely
tartalmazza
ba)	a közzététel napját,
bb)	az eljáró hatóság megnevezését,
bc)	az ügy számát és tárgyát,
bd)	a hatóság döntését,
be)	azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
bf)	a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a
jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem
lehetőségéről való tájékoztatást,
bg)	a döntéshozatal helyét és idejét,
bh)	a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, és
bi)	a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör
gyakorlójával.”
103.	§
(1)	A Gyftv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már
támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre, azok egyes támogatási kategóriáira,
indikációira, valamint a méltányosságból támogatott gyógyszerekre támogatásvolumen-
szerződést köthet.”
(2)	A Gyftv. 26. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogathatók
a)	az újonnan támogatásba kerülő gyógyszerek, melyeknél eredményesség alapú paraméter
állapítható meg és teljesítik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott
betegszámra és napi terápiás költségre vonatkozó paramétereket,
b)	a ritka betegségek kezelésére használt gyógyszerek,
c)	a méltányosságból támogatott gyógyszerek,
d)	a tételes elszámolás alá eső gyógyszerek, és
e)	az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kórképek kezelésére
használt, az ott meghatározott betegszámot és napi terápiás költség értéket elérő gyógyszerek.
(3b) Az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés kötésére vonatkozóan az
egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint az
egészségbiztosító évente felülvizsgálja a társadalombiztosítási támogatásban részesülő
gyógyszerek körét.”
42
104.	§
(1)	A Gyftv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer
támogatása iránt érkezik kérelem, amelynek ATC-csoportját, az ATC-csoporton belüli
támogatási kategóriáját, mértékét nem tartalmazza az egészségbiztosításért felelős miniszter
rendelete, az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való befogadásának eljárását
az egészségbiztosításért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével meghozott - rendeletének hatálybalépéséig, legfeljebb azonban kérelem
beérkezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 90 napig felfüggeszti és erről az
ügyfelet értesíti.”
(2)	A Gyftv. 27. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer
támogatása iránt érkezik kérelem
a)	amelynek befogadásához az egészségbiztosításért felelős miniszternek az egészségügyi
szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásával kapcsolatos - az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével meghozott - rendeletének módosítása szükséges, vagy
b)	amelyhez az egészségbiztosításért felelős miniszter rendelete szerinti finanszírozási
eljárásrend módosítása szükséges,
úgy az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való befogadásának eljárását a
módosítás hatálybalépéséig, legfeljebb azonban kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlás
teljesítésétől számított 90 napig felfüggeszti és erről az ügyfelet értesíti.”
105.	§
(1)	A Gyftv. 28. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségbiztosítási szerv a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek
támogatására az alábbi támogatási módszereket alkalmazhatja:)
„e) meghatározott összegben korlátozott, meghatározott összeggel vagy százalékosan
csökkentett támogatás.”
(2)	A Gyftv. 28. § (1) bekezdése a következőf-g) pontokkal egészül ki:
(Az egészségbiztosítási szerv a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek
támogatására az alábbi támogatási módszereket alkalmazhatja:)
,f eltérő százalékos vagy meghatározott összegben korlátozott támogatás a beteg-
együttműködés függvényében;
g)	meghatározott összegű támogatás, az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében
foglaltak szerint maximált térítési díjjal.”
106.	§
(1) A Gyftv. 31. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
43
(Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha:)
„k) a biológiai gyógyszer napi terápiás költsége legalább 30%-kal meghaladja a preferált
referencia ársávba tartozó legmagasabb árú biológiai gyógyszer napi terápiás költségét.”
(2)	A Gyftv. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 29. § (4) bekezdés b) pontja szerint induló eljárás keretében társadalombiztosítási
támogatásból törölt gyógyszer hat hónapon belül történő ismételt befogadásakor az
egészségbiztosító által az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint
megállapított, a preferált referencia ársávba nem tartozó gyógyszerre jellemző csökkentett
támogatásban részesül.”
107.	§
A Gyftv. 32. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A nyilvánosság biztosítása érdekében az egészségbiztosítási szerv internetes honlapján
közzéteszi:
a)	a beérkezését, illetve a hiánypótlás teljesítését követő huszonegy napon belül a formai
szempontból megfelelő kérelemhez kapcsolódóan
aa)	az ügy tárgyát,
ab)	az ügy iktatási számát,
ac)	az eljárás megindításának napját,
ad)	az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt,
ae)	az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok,
af)	az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
ag)	a kérelmező ügyfél nevét, és
b)	az ügy elbírálását követő tizenöt napon belül az ügyben hozott jogerős határozat kivonatát,
mely tartalmazza
ba)	a közzététel napját,
bb)	az eljáró hatóság megnevezését,
bc)	az ügy számát és tárgyát,
bd)	a hatóság döntését,
be)	azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
bf)	a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a
jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem
lehetőségéről való tájékoztatást,
bg)	a döntéshozatal helyét és idejét,
bh)	a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, és
bi)	a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör
gyakorlójával.”
108.	§
(1)	A Gyftv. 32/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Amennyiben az egészségbiztosítási szerv a (4) bekezdés alapján azért indít hivatalból
eljárást, mert új funkcionális csoport nem a 34. § (2) bekezdésében foglaltak szerint került
44
létrehozásra, és a (3) bekezdés szerinti módosítások mellett az új csoportba átsorolt termék
közfinanszírozás alapjául elfogadott árának módosítása is szükséges, arról az
egészségbiztosítási szerv az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint
dönt.”
(2)	A Gyftv. 32/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv minden olyan hivatalból indított felülvizsgálati eljárásban,
amelynek eredményeképpen az eljárással érintett gyógyászati segédeszköz nem kerül
kizárásra, az eljárással érintett gyógyászati segédeszközre vonatkozóan határozatot hoz,
amelyet elektronikus úton közöl.”
109.	§
(1)	A Gyftv. 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Közgyógyellátás jogcímen
a)	a hatóanyag alapú fix támogatású csoportból a preferált referencia ársávba tartozó,
b)	azokból a hatóanyag alapú fix támogatású csoportokból, ahol nem képződött preferált
referencia ársáv, a referencia vagy annál alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott
árú, vagy napi terápiás költségű és
c)	a hatóanyag alapú fix támogatású csoportba nem tartozó
gyógyszer rendelhető.”
(2)	A Gyftv. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben egy gyógyszer valamely támogatási jogcímen rendelhető közgyógyellátás
keretében, minden más társadalombiztosítási támogatási jogcímen is rendelhetővé válik.”
110.	§
(1)	A Gyftv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját a 36. § (1) bekezdése szerinti
befizetési kötelezettség nem terheli:
a)	a különkeretes gyógyszerekre kifizetett támogatási összeg után és
b)	az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszereknek az egészségbiztosítási szerv
által megállapított társadalombiztosítási támogatási összege után, ide nem értve azokat a
gyógyszereket, amelyek forgalomba hozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy
az Európai Bizottság engedélyezte.”
(2)	A Gyftv. 38. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.
„(2) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a gyógyszerenként
és jogcímenként történő számítás alapján adódó gyógyszerenkénti teljes befizetési
kötelezettsége erejéig kedvezményben részesül, amennyiben a 36. § (1) bekezdése szerinti,
társadalombiztosítási támogatásban részesülő egyes gyógyszerei termelői árát az
egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott fixesítési eljárás keretében
a naptári negyedév első napját megelőző második hónap 20. napjáig a referenciaár
csökkentése érdekében csökkenti. Ez esetben az árcsökkentés által érintett gyógyszerek utáni,
45
36.	§ (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség az árcsökkentés által érintett időszakra
vonatkozóan, de legfeljebb az árváltozás hatálybalépésének időpontjától számított egy évig
a)	az árcsökkentés mértékének arányában csökken, amennyiben az árcsökkentés mértéke nem
éri el az 50%-ot,
b)	teljes összegben csökken, amennyiben az árcsökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az
50%-ot.”
111.	§
A Gyftv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az azonos vállalkozási adószámú közforgalmú gyógyszertár működtetésére
jogosult negyedéves támogatott árréstömege
a)	10 000 001 és 11 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg a negyedéves árréstömeg
1,5%-a,
b)	11 000 001 és 12 500 000 forint között van, a befizetendő összeg 165 000 Ft és a 11 000
000 Ft feletti rész 2,5%-ának együttes összege,
c)	12 500 001 Ft és 15 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg 202 500 Ft és a 12 500
000 feletti rész 4%-ának együttes összege,
d)	15 000 000 Ft felett van, a befizetendő összeg 302 500 Ft és a 15 000 000 feletti összeg
8%-ának együttes összege.”
112. §
(1)	A Gyftv. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetett
társadalombiztosítási támogatás - a különkeretes gyógyszerekre és a különös méltánylást
érdemlő körülmények esetén gyógyszertámogatásra fordított összeget nem tartalmazó -
összege meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a
tárgyév január első napján hatályos előirányzatának összegét, akkor e kiadási többlet
finanszírozása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - az E. Alap kezelője és a forgalomba
hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége.
(2)	A kiadási többlet meghatározása során az (1) bekezdés szerint számított tárgyévi forgalom
után kifizetett társadalombiztosítási támogatásból le kell vonni a 36. § (1)-(2) és (4)
bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján teljesített összeget, valamint a
támogatásvolumen-szerződések alapján a tárgyévben teljesített összeget.”
(2)	A Gyftv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség a forgalomba hozatali engedélyek
jogosultjai között - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a tárgyévi
gyógyszertári vényforgalmi forgalmi adatok alapján a forgalomba hozatali engedély
jogosultjának támogatott gyógyszereire kifizetett - a támogatás-volumen szerződések alapján
teljesített befizetésekkel csökkentett - társadalombiztosítási támogatás arányában oszlik meg
az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.”
(3)	A Gyftv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
46
„(6) Ha a támogatott gyógyszerek után adott első negyedévre, félévre, háromnegyed évre
együttesen adódó támogatás összege - az (1)-(2) bekezdések megfelelő alkalmazásával -
meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadási jogcímének a tárgyév
január első napján hatályos előirányzata vizsgálat időszakára vonatkozó, azaz egynegyed, fél,
háromnegyed részét, a forgalombahozatali engedély jogosultja az E. Alap kezeléséért felelős
egészségbiztosítási szerv által a (2)-(5) bekezdések megfelelő alkalmazásával az első
negyedévet követően a május 10-ig közölt támogatási adatok alapján, tárgyév június 20-ig, az
első félévet követően az augusztus 10-ig közölt támogatási adatok alapján, tárgyév
szeptember 20-ig, az 1-9 hónapot követően november 10-ig közölt támogatási adatok alapján,
tárgyév december 20-ig az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon előleget vall
be és egyidejűleg fizeti meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra
megnyitott számlára.”
(4)	A Gyftv. 42. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az E. Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti
befizetésre kötelezettek ellenőrzéséhez szükséges első negyedévi adatokról május 10-éig, az
első féléves adatokról augusztus 10-éig, háromnegyedévi adatokról november 10-éig, a
tárgyévi adatokról a tárgyévet követő naptári év február 15-éig elektronikus úton
adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.”
(5)	A Gyftv. 42. §-a a következő (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) E § alkalmazásában a tárgyévre vonatkozó támogatás-volumen szerződések tervezett
bevételeit negyedévesen arányosítva kell figyelembe venni.
(12)	Az E. Alap kezelője hivatalos honlapján havi és az E. Alap költségvetésében feltüntetett
jogcímenkénti bontásban teszi közzé az (1) bekezdésben foglaltak számításához szükséges
bevételi adatokat.”
113. §
(1)	A Gyftv. 44. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszerész - ha a vényen az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget - a külön
jogszabályban előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével dokumentált módon
köteles a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni, hogy a gyógyszer más referencia vagy
annál kedvezőbb árú, vagy preferált referencia ársávba tartozó gyógyszerrel helyettesíthető.
(3)	A gyógyszerész a beteg egyetértése esetén köteles a rendelt gyógyszert a (2) bekezdésben
meghatározott - elsősorban a beteg számára legolcsóbb - referencia vagy annál kedvezőbb
árú, vagy preferált referencia ársávba tartozó gyógyszerrel helyettesíteni.”
(2)	A Gyftv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott új betegnek csak
preferált referencia ársávba tartozó biológiai gyógyszer és az azzal azonos megítélés alá eső
10/B. § szerinti gyógyszer rendelhető. Amennyiben a preferált referencia ársávba tartozó vagy
az azzal azonos megítélés alá eső biológiai gyógyszerrel a beteg kezelése nem lehetséges és a
beteg állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, az egészségbiztosító az
47
egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eljárásrend alapján más
gyógyszer támogatással történő rendelését engedélyezheti a kezelőorvos számára. A rendelt
biológiai gyógyszer a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyógyszertári kiadás során
nem helyettesíthető.”
114.	§
A Gyftv. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen
lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár kormányrendeletben foglaltak szerint
-	az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - juttatásban
részesülhet, amennyiben
a)	hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek
hiányában a referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével
megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert, vagy
b)	fix csoport még nem került megképezésre, a felírt gyógyszernél alacsonyabb napi terápiás
költségű, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által egyenértékűnek és helyettesíthetőnek
nyilvánított gyógyszert szolgáltat ki.”
115.	§
(1)	A Gyftv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendelő
szolgáltatók, orvosok e tevékenységüket olyan minősített számítógépes program
alkalmazásával végzik, amely - külön jogszabályban meghatározottak szerint, a (2)
bekezdésre is figyelemmel - a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való ellátás
alternatíváiról, az azonos hatóanyag-tartalmú, illetve azonos fix támogatási csoportba tartozó
és bioekvivalens gyógyszerek, továbbá azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati
segédeszközök beteget és az E. Alapot terhelő várható költségei közötti különbségekről
információt szolgáltat, és a beteg számára legalacsonyabb terhet jelentő gyógyszerre és
gyógyászati segédeszközre, a referenciagyógyszerre, a preferált referencia ársávba tartozó
gyógyszerre, a preferált referencia ársávba tartozó biológiai gyógyszerre és a referencia
gyógyászati segédeszközre ajánlatot tesz.”
(2)	A Gyftv. 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tételes elszámolás alá eső gyógyszereket és a jogszabályban meghatározott
nagyértékű gyógyszereket a szolgáltatók, illetve az orvosok - az (1) bekezdésben foglaltakon
túl - csak speciális minősített számítógépes program alkalmazásával rendelhetnek, melynek
adattartalmát j ogszabály tartalmazza.”
116.	§
A Gyftv. 49/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú
gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha
az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan
48
50 000 lélekszámot meghaladó településen és az 50 000 lélekszámot meghaladó fővárosi
kerületekben legalább 4000, egyéb településen és egyéb fővárosi kerületekben legalább 4500
lakos jut, és a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú
gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban és az 50 000
lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 250 méter, egyéb településeken és
egyéb fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van.”
117.	§
(1)	A Gyftv. 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási
szerv - helyszíni szemle lefolytatásával, illetve amennyiben a bejelentés jellegéből adódóan
az nem szükséges, annak mellőzésével - az 53. § (6) bekezdésében foglalt adatok változása
esetén a működési engedélyt módosítja.
(2)	A Gyftv. 53/A. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egészségügyi államigazgatási szerv a létesítési engedélyt és a működési engedélyt
visszavonja, ha a személyi jogos személyében bekövetkező változás nem a 60/B.- 60/D. §-
okban, illetőleg a 65.§ b) pontja alapján következett be.”
118.	§
A Gyftv. 54. § (2) bekezdése a következő e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2)
bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély
visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
vissza kell vonni akkor is, ha)
„e) a személyi jog visszavonásra került az 58. § alapján, továbbá ha a személyi jog megszűnt
-	kivéve a 60/B. §, 60/C. §, 60/D. § és a 65. § b) pontjának alkalmazása esetén -,”
119.	§
A Gyftv. 59. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
(A személyi jog megszűnik, ha
a személyi jog jogosultja)
„ac) a személyi jogot a 60/B. § alapján átruházza;”
120.	§
A Gyftv. 59. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A személyi jog megszűnik, ha)
49
„c) a személyi jog alapján vezetett és működtetett közforgalmú gyógyszertár működési és
létesítési engedélye az 54. § alapján visszavonásra kerül.”
121.	§
A Gyftv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszertár vezetője - az általa vezetett közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó
fiókgyógyszertár kivételével - csak egy gyógyszertárat vezethet, más munkaviszonyt,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt - ide nem értve a tudományos, oktatói, illetve
szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet - nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn.”
122. §
A Gyftv. 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező személy gyógyszer készítésénél csak
gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhet. Házhozszállítás útján kiszolgált
gyógyszer esetén a gyógyszertár vezetője felelős a kiszolgálás szakszerűségéért és
pontosságáért. Gyógyszer házhozszállítását kizárólag a közvetlen lakossági
gyógyszerellátásra jogosult vállalkozás jogszabály szerint arra jogosult szakdolgozója
végezheti. Csomagküldés útján vényköteles gyógyszer nem szolgáltatható ki. Gyógyszert
gyógyszertárban csak gyógyszerész vagy - az egészségügyért felelős miniszter által kiadott
rendeletben meghatározott kivétellel - gyógyszertári szakasszisztens szolgáltathat ki. A
gyógyszerek kiadására vonatkozó jogosultságot, valamint a gyógyszertár
szaktevékenységének ellátásában részt vevő gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező
dolgozók képesítési feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg.”
123.	§
A Gyftv a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„(1) A 2012. január 1-jén személyi joggal rendelkező gyógyszerészeknek az egyes
egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 62.
§ (2) bekezdésben foglaltaknak 2013. január 1-jéig kell megfelelniük.
(2)	Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel
megállapított 62. § (2) bekezdésben foglaltakat a már folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell.”
124.	§
(1)	A Gyftv. 77. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászati segédeszköz
katalógussal kapcsolatos bírság összegét és befizetésének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
50
(2)	A Gyftv. 77. § (2) bekezdése a következő r)-w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„r) a közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében végzett gyógyszer kiszolgáltatásához és
beteg-együttműködéshez kapcsolódó szakmai eljárásrendeket,
s) a 26. § (3a) bekezdés a) pontja szerinti betegszámra és napi terápiás költségre vonatkozó
paramétereket,
t) a 26. § (3a) bekezdés e) pontja szerinti kórképeket,
u) az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés kötésével érintett gyógyszerek
körének felülvizsgálatára vonatkozó szempontokat,
v) a preferált referencia ársávba tartozó biológiai gyógyszertől való eltérés lehetőségének
eljárásrendjét,
w) a gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának feltételeit és szabályait.”
125.	§
A Gyftv. a következő 87/B. §-sal egészül ki:
„87/B. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel módosított 38. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a
befizetési kötelezettség számításánál a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének
jogosultja által 2011. augusztus 1-je után tett árcsökkentési ajánlatát is figyelembe kell venni
a 2012. január 1-je után teljesítendő fizetési kötelezettségre vonatkozóan.”
126.	§
A Gyftv.
a)	29. § (4) bekezdésében a „(2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „23. § (4) bekezdés és a
(3)	bekezdés” szöveg,
b)	31. § (1) bekezdés f) pontjában a „három” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,
c)	34. § (2) bekezdésében a „a kérelem benyújtását követő” szövegrész helyébe a „a kérelem
beérkezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított” szöveg,
d)	36. § (4) bekezdésében a „nyolszázharminckétezer” szövegrész helyébe a
„nyolcszázharminckétezer” szöveg,
e)	54. § (1) bekezdésében az „A működési engedélyt visszavonja” szövegrész helyébe a „A
működési engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg visszavonja” szöveg
lép.
127.	§
Hatályát veszti a Gyftv.
a)	26. § (5) bekezdés d) pontjában a „(compliance)” szövegrész,
b)	29. § (2) bekezdése,
c)	34. § (6) bekezdése.
51
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
128.	§
(1)	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„j) szakellátási kötelezettség: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. § (3)
bekezdése alapján a Magyar Államnak az a kötelezettsége, hogy biztosítsa az e törvény
szerint meghatározott ellátási területen a lekötött szakellátási kapacitások felhasználásával a
kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön
jogszabályban foglaltak szerinti járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásokat;”
(2)	Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„ l) egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség: a települési és megyei
önkormányzatoknak (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdése szerinti kötelezettsége;”
(3)	Az Eftv. 1. § (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„m) ellátási terület: az a földrajzi terület, amelyre kiterjed az egészségügyi szolgáltatónak az
n) pont szerinti kötelezettsége;”
(4)	Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„n) területi ellátási kötelezettség: a lekötött kapacitással rendelkező egészségügyi
szolgáltatónak az a kötelezettsége, hogy a kapacitásai felhasználásával az 5/A. § (7)
bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen élő, a kötelező
egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára külön jogszabályban
foglaltak szerinti járóbeteg- illetve fekvőbeteg-szakellátásokat nyújtson;
o)	szakellátási feladat: a nem állami és nem helyi önkormányzati tulajdonban/fenntartásban
lévő egészségügyi szolgáltató által az e törvény alapján lekötött kapacitásokon végzett,
ellátási érdekből közfinanszírozott feladat.”
129.	§
(1)	Az Eftv. 2. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
52
a)	a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét,
b)	a Magyar Állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,
c)	az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv a szakellátási feladatát
a 2010. december 31-én lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének
megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen
teljesíti.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szerv a szakellátási feladatát nem
teljesíti, a Magyar Állam köteles a külön törvény szerinti szakellátási kötelezettsége alapján
az adott szakellátási feladat ellátásáról gondoskodni, kivéve, ha a 8/A. § szerinti eljárás során
másik közszolgáltatásért felelős szervhez kerül a szakellátási feladat.
(3)	Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási
kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési
kötelezettségének, vagy a szakellátási feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási
kötelezettség) teljesítése érdekében
a)	más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási
kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b)	egészségügyi ellátási szerződést
köthet.
(4)	A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét
nem érinti, kivéve, ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatatásért
felelős szerv másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást.”
130.	§
Az Eftv. 2/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó, a szerződés tárgyát képező
ellátás tekintetében szakellátási kötelezettséggel nem rendelkező fenntartóhoz tartozó
egészségügyi szolgáltató köteles vagyoni biztosítékot adni. A vagyoni biztosíték módját és
mértékét az egészségügyi ellátási szerződés tartalmazza.”
131.	§
Az Eftv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szakellátásban rendelkezésre álló országos kapacitásmennyiség
a)	fekvőbeteg-szakellátások tekintetében az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban
szereplő,
b)	az a) pont alá nem tartozó kapacitások tekintetében a 2010. december 31-én lekötött, és
c)	az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelentve szüneteltetett
szakellátási kapacitások összessége.”
132.	§
Az Eftv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
53
„(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti javaslat és a 4/A. §-ban
meghatározott szempontok alapján - a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének
figyelembevételével - hatvan napon belül dönt a kapacitásfelosztás módosításáról.”
133.	§
(1)	Az Eftv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fenntartó - az érintett egészségügyi szolgáltató szakmai véleményének kikérését
követően - a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatónál jelentkező tartós ellátási
igény csökkenés esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettsége mértékének
csökkentését kezdeményezheti az átlagtól való eltérés mértékében, illetve szakmai
összetételének a 7. § (1)-(4) bekezdés szerinti eljárások során történő megváltoztatását
kezdeményezheti, amennyiben a döntést megelőző évben folyamatosan
a)	járóbeteg-szakellátás esetén az egy rendelési órára jutó esetek száma az adott szakma
vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott szakma országos átlagánál,
b)	fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén - a fertőző osztály kivételével - az
ágykihasználtság az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott
szakma országos átlagánál.
(2)	Az ellátási igény tartós csökkenése esetén a fenntartónak (1) bekezdés szerinti
kezdeményezése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a kapacitások
mértékének csökkentését, illetve a szakmai összetételének megváltoztatását.”
(2)	Az Eftv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv - az egészségbiztosítótól kapott tájékoztatás
alapján - ellátási érdekből, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a
Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével - hivatalból dönthet
a kapacitások csökkentéséről.”
134.	§
(1)	Az Eftv. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területek kivételével az
ellátási területeket az egészségügyi államigazgatási szerv a (2)-(6), (9) és (10) bekezdésben
foglaltak, valamint a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének
figyelembevételével, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint járóbeteg-
szakellátásban finanszírozható szakmánként állapítja meg.”
(2)	Az Eftv. 5/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátási területeket úgy kell meghatározni, hogy azok - a (9) bekezdésben foglalt
kivétellel - átfedés- és hézagmentesen megfeleljenek az adott egészségügyi térség területének,
azzal, hogy az (5) bekezdés és a (9) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ellátási terület az
egészségügyi térség határán túlterjedhet. Amennyiben az adott egészségügyi térségben
valamely szakmában ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató nincs, egy másik egészségügyi
térségben működő, a hiányzó szakma vonatkozásában megfelelő kapacitással rendelkező
szolgáltató ellátási területe a térséghatáron túlterjedhet.
54
(4)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató ellátási területe a nyújtott szolgáltatások
tekintetében nem egységes, az ellátási területet szakmánként, illetve a progresszivitási
szinteknek megfelelően kell megadni.
(5)	A progresszivitás magasabb szintjét képviselő, illetve speciális ellátásokat nyújtó
egészségügyi szolgáltatók esetében az ellátási terület meghatározása során figyelembe kell
venni a szolgáltató térséghatárokon túlnyúló ellátási területét.”
(3)	Az Eftv. 5/A. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területeket - a Kormány
által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével - az egészségügyi
államigazgatási szerv
a)	azoknak az eseteknek a kivételével, amikor szakmai szempontból indokolatlan az ellátási
területnek az adott szakmához tartozóan valamennyi progresszivitási szinten történő
megállapítása, az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti
progresszivitási szintenként külön-külön,
b)	az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti fekvőbeteg-szakellátásban
finanszírozható szakmánként,
c)	a (9) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével átfedésmentesen,
d)	hézagmentesen,
e)	a rehabilitációs szakellátások, valamint az egyes egészségügyi szolgáltatók által szakmai
specialitások alapján több térségre kiterjedően nyújtott, országosan kiemelt ellátások
kivételével, az 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak
figyelembevételével,
f)	aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a progresszivitás alapszintjén a 4/A. § (4) és (6)
bekezdésében foglalt elérési szabályok figyelembevételével,
g)	a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitás, valamint a szolgáltató által ellátott terület
közötti arányoknak az adott szakma országos átlagához viszonyított aránya
figyelembevételével,
h)	az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a magasabb progresszivitási szintű ellátást
nyújtó szolgáltatók esetén a progresszivitási szintekre jutó kapacitások arányainak és az egyes
progresszivitási szinteken végzett beavatkozások tárgyévet megelőző év betegforgalom
szerinti arányainak figyelembevételével, és
i)	a (2) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével
állapítja meg.”
135.	§
(1)	Az Eftv. 5/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5/A. § (7) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területet az érintett
egészségügyi szolgáltatók fenntartói megállapodásukban módosíthatják az 5/A. § (2)-(6), (9)
és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A megállapodást az azt aláíró fenntartók
az aláírástól számított 5 napon belül kötelesek jóváhagyás céljából megküldeni az
egészségügyi államigazgatási szervnek.”
(2)	Az Eftv. 5/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
55
„(1a) A fenntartó a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatóinak az 5/A. § (7)
bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területeit módosíthatja az 5/A. § (2)-(6),
(9)	és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, amennyiben a módosítás nem érinti a
más fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit. A fenntartó a
módosításról szóló döntését követő 5 napon belül kezdeményezi az egészségügyi
államigazgatási szervnél a jóváhagyást.
(1b) Az ellátási területnek az (1), illetve az (1a) bekezdés alapján történő módosítása akkor
érvényes, ha azt az egészségügyi államigazgatási szerv jóváhagyta. Az egészségügyi
államigazgatási szerv nem tagadhatja meg a jóváhagyást, amennyiben az ellátási terület
módosítása megfelel az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben foglalt feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a
jóváhagyás iránti kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül a Kormány által kijelölt
szerv szakértői véleményének figyelembevételével dönt a jóváhagyásról.”
(3)	Az Eftv. 5/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1), (1a), (3)-(5) bekezdés szerinti módosítás akkor eredményezheti az egészségügyi
szolgáltatók ellátási területének a régióhatáron történő túlterjeszkedését, ha azt ellátási érdek
indokolja. Az ellátási érdek fennállását az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg a
megállapodás jóváhagyása, illetve az ellátási terület módosítása során.”
(4)	Az Eftv. 5/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3)-(5) bekezdés szerinti eljárásban az 5/A. §
(1)-(6)	bekezdésében, illetve a (9)-(11) bekezdésében foglaltak és a Kormány által kijelölt
szerv szakértői véleményének figyelembevételével dönt.”
136.	§
Az Eftv. a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § (1) A kapacitásokat és az ellátási területet e törvény szerinti eljárásokban megállapító,
módosító határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, azok jogerőre emelkedésével, illetve
ha ettől eltérő teljesítési határidő kerül megállapításra, a teljesítési határidővel egyidejűleg az
adott szolgáltatók kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott határozatok
hatályukat vesztik.
(2)	A szakellátási kapacitást, illetve ellátási területet megállapító, illetve módosító határozattal
szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása
felfüggesztésének.
(3)	A szakellátási kapacitások, illetve az ellátási területek megállapítására, illetve
módosítására irányuló eljárásokban a Kormány által kijelölt szakértő szervet díjazás és
költségtérítés nem illeti meg.”
137.	§
(1) Az Eftv. 7. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
56
„(1) A fenntartó kezdeményezheti a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató e
törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott ellátási formában lekötött
kapacitásának az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, más
ellátási formába történő átcsoportosítását.
(2)	A fenntartó kezdeményezheti a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató lekötött
krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásainak a krónikus szakmák közötti átcsoportosítását.
(3)	A fenntartó - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, az ellátási forma
megváltoztatása nélkül - kezdeményezheti a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató
kapacitásainak más, a szolgáltató finanszírozási szerződésében szereplő, illetve abban nem
szereplő szakmákba - külön jogszabály szerinti mértékben - történő átcsoportosítását, azzal,
hogy az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátott kapacitásainak száma
összességében nem változhat.”
(2)	Az Eftv. 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fenntartó az (1)-(4) bekezdés szerinti kérelmek mindegyikét szolgáltatónként évente
csak két alkalommal nyújthatja be.
(7)	A kérelmet az egészségügyi államigazgatási szervhez kell benyújtani. Az egészségügyi
államigazgatási szerv a döntést megelőzően kikéri az egészségbiztosító és a Kormány által
kijelölt szerv véleményét. Az egészségügyi államigazgatási szerv hatvan napon belül dönt.”
138.	§
(1)	Az Eftv. 8. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségbiztosító felelős)
a)	a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kapacitások felhasználásával nyújtott
egészségügyi szakellátások,
(Egészségbiztosítási Alap terhére történő külön jogszabály szerinti finanszírozásáért.)
(2)	Az Eftv. 8. § (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségbiztosító felelős)
„f) az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján létrehozott, illetve
befogadott kapacitásokon nyújtott szakellátások”
(Egészségbiztosítási Alap terhére történő külön jogszabály szerinti finanszírozásáért.)
(3)	Az Eftv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi szolgáltatóval a (2) bekezdés alapján azt követően köthető
finanszírozási szerződés, hogy ellátási területe megállapításra került. A kapacitás, illetve az
ahhoz kapcsolódó ellátási terület megállapítása, illetve módosítása esetén a finanszírozási
szerződés megköthető, illetve módosítható a még nem jogerős határozat alapján is, azzal,
57
hogy a finanszírozási szerződés, illetve annak módosítása leghamarabb a határozat jogerőre
emelkedése napján válhat hatályossá.”
139.	§
Az Eftv. 14. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv - a Kormány által kijelölt szerv
szakvéleményének figyelembevételével - 2012. november 30-áig az e törvény végrehajtására
megállapított rendeletben foglaltak szerint megállapítja az egészségügyi szolgáltatók
járóbeteg-szakellátási kapacitásait és az azokhoz tartozó ellátási terültet. A megállapított
kapacitások és ellátási területek alapján az egészségbiztosító 2012. december 31-éig
módosítja, illetve megköti az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződéseit.
(5)	A járóbeteg-szakellátási kapacitások és a hozzá kapcsolódó ellátási területek
megállapítása, átcsoportosítása, módosítása során 2012. december 31-éig az egészségügyi
államigazgatási szerv nem hozhat elutasító döntést arra hivatkozással, hogy az egészségügyi
térséghatároknak nem felel meg a kapacitás, illetve az ellátási terület megállapítása,
átcsoportosítása, módosítása, azzal, hogy a térséghatárokat lehetőség szerint figyelembe kell
venni.”
140.	§
Az Eftv. 16. § (14) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„k) a szakellátási kapacitásokkal és az ellátási területekkel kapcsolatosan eljáró
államigazgatási szervet és az ezekben az eljárásokban véleményadásra jogosult szakértői
szervet.”
141.	§
Az Eftv.
a)	a 2. § (1) bekezdésében a „2010. december 31-én lekötött kapacitások mértékének és
szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban
meghatározott ellátási területen” szövegrész helyébe a „járóbeteg-szakellátások tekintetében a
tulajdonában vagy a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató által 2010. december
31-én lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7)
bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen, a fekvőbeteg-
szakellátások tekintetében a tulajdonában vagy a fenntartásában működő egészségügyi
szolgáltató vonatkozásában az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott
kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartás szerinti
ellátási területen” szöveg,
b)	3. § (5) bekezdésében az „A 2. § (1) bekezdés és az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az
„Az (1) bekezdés” szöveg,
c)	4. § (2) bekezdésében a „régiónként” szövegrész helyébe az „egészségügyi térségenként”
szöveg,
d)	az 5/A. § (5) bekezdésében a „régióhatárokon” szövegrész helyébe az „egészségügyi
térséghatárokon” szöveg,
58
e)	5/A. § (7) bekezdésében a „nyilvántartást” szövegrész helyébe „közhiteles nyilvántartást”
szöveg,
f)	az 5/B. § (1), (1a) és (7) bekezdésében az „az 5/A. § (2)-(6), (9) és (10) bekezdésben
foglaltak” szövegrész helyébe az „a járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási
területek esetében az 5/A. § (2)-(6), (9) és (10) bekezdésben, fekvőbeteg-szakellátási
kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területek esetében az 5/A. § (11) bekezdésében foglaltak”
szöveg,
g)	5/B. § (2) bekezdésében a „régióhatáron” szövegrész helyébe a „térséghatáron” szöveg,
h)	10. § (2) bekezdésében az „az egészségügyi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az
egészségügyi államigazgatási szerv, az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartója,” szöveg
lép.
142.	§
Hatályát veszti az Eftv.
a)	1. § (2) bekezdésf) pontja,
b)	4/A. § (2) bekezdése,
c)	5. § (3) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes” szövegrész,
d)	5/A. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdésének a) pontjában és az” szövegrész.
Egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása
143.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
57/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés
szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
144.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő
43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási
szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
(2)	A Tbj. a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-
i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
59
145. §
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 96. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
(2)	A Tny. a következő 104. §-sal egészül ki:
„104. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i
883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
146.	§
(1)	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/F. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, a kincstár által e
törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
(2)	A Fot. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i
883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
147.	§
(1)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a
következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igényelbíráló
szerv által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
(2)	A Cst. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
60
„53/A. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-
i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
148.	§
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) a
következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv és a rehabilitációs szakértői szerv által e törvény szerint kezelt személyes és
különleges adatokat.”
(2) Az Rjtv. a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i
883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
149.	§
(1)	Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Törvény) 128. § (2) bekezdésében a „2011.” szövegrész helyébe a „2012.”
szöveg, a „2012.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Törvény 128. § (1) bekezdése.
150.	§
(1)	A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény
a)	preambulumában az „A Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „Az
Országgyűlés” szöveg,
b)	3. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg
lép.
(2)	A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 1. § (2) bekezdésében a „Magyar
Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg lép.
(3)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény
a)	10. § (2) bekezdésében a „név, lakcím,” szövegrész helyébe a „név, lakcím,
társadalombiztosítási azonosító jel,” szöveg,
b)	10. § (3) bekezdésében az „a nevet és a lakcímet” szövegrész helyébe az „a nevet, a
lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet” szöveg
61
lép.
(4)	A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény
a)	2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
b)	28. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg
lép.
151.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az Eftv. 6. §-ának e törvénnyel megállapított (2) bekezdése 2012. február 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 65. és a 66. § 2012. március 1-jén lép hatályba.
(4)	A 131. §, a 134. §, a 138. § (1) bekezdése, a 139. §, a 141. § a), c), d), f) és g) pontja és a
142.	§ a) pontja 2012. május 1-jén lép hatályba.
(5)	a 44-45. §, a 69. § (2)-(3) bekezdése, a 70. §, a 72-79. §, a 82. §, és a 83. § 2012. július
21-én lép hatályba.
(6)	Az 1., 3 és 5. § 2013. május 1-jén lép hatályba.
152.	§
(1)	Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi
szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére,
tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;
b)	a Tanács 2010/32/EU irányelve (2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a
kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által
okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról (az irányelv
mellékletének 3. szakasz 4. pontja);
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre
szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes
anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról;
e)	az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról
szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(2)	Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i
883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
62
1. melléklet a 2011. évi
törvényhez
„1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint
az egészségügyi államigazgatási szerv részére történő kötelező adattovábbítás esetén
Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések
A)	Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:
1.	Acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)
2.	Amoebiasis
3.	Ancylostomiasis, uncinariasis
4.	Anthrax (lépfene), bacillus anthracis által okozott fertőzés
5.	Az új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések (az országos tiszti főorvos
által megadott időszakban)
6.	Botulizmus
7.	Brucellosis, máltai, mediterrán, unduláló láz
8.	B típusú Haemophilus influenzae által okozott invazív betegség
9.	Campylobacteriosis, campylobacter okozta bélhurut
10.	Chikungunya-láz
11.	Cholera (kolera)
12.	Congenitalis rubeola syndroma (CRS) (veleszületett rubeola megbetegedés)
13.	Cryptosporidiosis
14.	Diphtheria (torokgyík)
15.	Echinococcosis, hydatidosis
16.	Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
16.1	Clostridium difficile által okozott fertőzés
16.2	Intenzív osztályos ellátással összefüggő fertőzés
16.3	Multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés
16.4	Művesekezeléssel összefüggő fertőzés
16.5	Műtéti sebfertőzés
16.6	Véráramfertőzés
17.	Encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás)
18.	Ételfertőzés
19.	Ételmérgezés
20.	Febris flava (sárgaláz)
21.	Febris recurrens (visszatérő láz)
22.	Fertőző spongiform encephalopathiák
23.	Giardiasis
24.	Hantavírus okozta veseszindróma (nephropathia epidemica)
25.	HBV-fertőzés
26.	HCV-fertőzés
27.	Hepatitis infectiosa (heveny fertőző májgyulladás)
28.	Influenzával összefüggésbe hozható halálos kimenetelű megbetegedés
29.	Keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás)
30.	Korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség
31.	Legionellosis
32.	Lepra
33.	Leptospirosis
63
34.	Listeriosis
35.	Lyme-kór
36.	Lyssa (veszettség)
37.	Lyssa fertőzésre gyanús sérülés
38.	Madárinfluenza
39.	Malária
40.	Malleus (takonykór)
41.	Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás)
42.	Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)
43.	Morbilli (kanyaró), kivéve: subacut sclerotisalo panencephalitis
44.	Neisseria meningitidis által okozott invazív betegség (Meningococcus okozta
megbetegedés)
45.	Nyugat-nílusi láz
46.	Ornithosis (papagájkór)
47.	Paratyphus
48.	Parotitis epidemica (mumpsz)
49.	Patogén Escherichia coli által okozott megbetegedések
50.	Pertussis (szamárköhögés)
51.	Pestis
52.	Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)
53.	Q-láz
54.	Rotavírus-gastroenteritis
55.	Rubeola (rózsahimlő)
56.	Salmonellosis
57.	Shigellosis
58.	Scarlatina (vörheny)
59.	Schistosomiasis (bilharziasis)
60.	Súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS)
61.	Streptococcus pneumoniae által okozott invazív betegség (Pneumococcus okozta
megbetegedés)
62.	Strongyloidosis
63.	Taeniasis
64.	Tetanus (merevgörcs)
65.	Toxoplasmosis
66.	Trachoma (kivéve: trachoma következményei)
67.	Trichinellosis
68.	Tuberkulózis
69.	Tularemia
70.	Typhus abdominalis (hastífusz)
71.	Typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)
72.	Varicella (bárányhimlő)
73.	Variola (himlő)
74.	Vírusos haemorrhagias lázak
75.	Yersiniosis
B)	Személyazonosító adatok nélkül jelentendő:
1.	Acut urogenitalis chlamydiasis
2.	AIDS megbetegedés
3.	Gonorrhoea (kankó)
4.	HIV-fertőzés
64
5.	Lymphogranuloma venereum
6.	Syphilis (vérbaj)”
2. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény mellékletének
A) jegyzékében szereplő táblázat helyébe a következő táblázat lép:
	„A.	B.
	Hivatalos elnevezés (illetve más név vagy rövidítés, illetve külföldön gyakran használt más írásmód)	Kémiai név
1.	1-PEA	1-amino-1-fenil-etán vagy 1-fenetil-amin°
2.	2C-I	EU 2, 5 -dimethoxy-4 -iodophenethylamine 4-Iod-2,5-dimethoxyphenethylazan°°
3.	2C-T-2	EU 2, 5 -dimethoxy-4 -ethylthiophenethylamine 4-Ethylsulfanyl-2,5-dimethoxy-phenethylazan°°
4.	2C-T-7	EU 2, 5 -dimetoxi-4 (n) -propil-tio -fenetil-amin 2,5-Dimethoxy-4-(propylsulfanyl)-phenethylazan°°
5.	4-FA (fluoramfetamin)	(RS)-1 -(4 -fluorfenil) -2-amino -propán)
6.	4-MEC (4-metiletkatinon)	(RS)-1-(4-metilfenil)-2-etilamino-propan-1-on
7.	BDB	1-(1,3-benzo-dioxol-5-il)-2-bután-amin° 1 -(1,3-benzodioxol-5-yl)butan-2-ylazan°°
8.	BZP	1 -benzilpiperazinEU
		1 -benzil-1,4-diaza-ciklohexán
		N-benzilpiperazin
9.	DOC	2,5-dimetoxi-4-klór-amfetamin ° 1-(4-Chlor-2,5-dimethoxyphenyl)propan-2-ylazan°°
10.	FLEA	N-hidroxi-N-metil-3,4 metilén-dioxi-amfetamin vagy N-hidroxi-3,4-metilén-dioxi-metamfetamin ° N- [1-(1,3 -benzodioxol-5 -yl)propan-2-yl] -N-methylhydroxylamin°°
11.	JWH-018	Naphthalen-1-yl( 1 -pentyl-1H-indol-3 -yl)methanone
12.	JWH-073	(1 -butyl-1H-indol-3 -yl)(naphthalen-1 -yl)methanone
13.	JWH-081	4-methoxynaphthalen- 1-yl- (1-pentylindol- 3-yl)methanone
14.	JWH-122	4-methylnaphthalen-1 -yl-(1 -pentylindol-3 -yl)methanone
15.	JWH-210	4-ethylnaphthalen-1-yl-(1 -pentylindol-3 -yl)methanone
16.	MAL	3.5-dimetoxi-4-metallil-oxi-fenetil-amin	° 3.5-dimethoxy-4-(2-methylallyloxy)-phenethylazan°°
17.	MBDB	2-(metil-amino)-1-(3,4-metilén-dioxi-fenil)-bután vagy N-metil-1-(1,3-benzo-dioxol-5-il)-2-bután-amin° [1 -(1,3-Benzodioxol-5-yl)butan-2-yl] (methyl)azan°°
18.	mCPP (meta- klorofenilpiperazin)	meta-chlorophenylpiperazine vagy [1-(3-chlorophenyl)piperazine]
19.	mephedrone** (mefedron)	(RS)-1-(4-methylphenyl)-2-methylaminopropan-1-one, 4- methylmethcathinone, 4-methylephedrone, 4-MMC
20.	metilon	(RS)-1-(1,3 -benzodioxol-5 -il)-2-metilamino -propán- 1-on
21.	N-Me-1-PEA	1-(N-metil-amino)-1-fenil-etán vagy N-metil-1-fenetil-amin°
22.	3,4- methylendioxypirov alerone (3,4-	(RS)-1 -(1,3-benzodioxol-5-il)-2-pirrolidinil-pentán-1 -on”
65
	metiléndioxipirovale ron) / MDPV **	
23.	PMMAEU1	EU1 ,Paramethoxymethylamphetamine vagy N-methyl-1-(4-methoxyphenyl)-2-aminopropane vagy p-methoxy-N, a-dimethylphenethylamine
24.	TMA-2 (2,4,5- trimetoxiamfetamin)	EU 2,4,5-trimethoxyamphetamine 1-(2,4,5-Trimethoxyphenyl)propan-2-ylazan°°”
3. melléklet a 2011. évi ... törvényhez
1. A Gytv 1. számú mellékletében szereplő táblázat az I.A.2.3. sort követően a következő
1.A.2.3.a	és I.A.2.3.b sorral egészül ki:
Az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerek	címkéjéről	és
„I.A.2.3.a.	betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII.100 000
2.) EüM rendelet 3. § (4) bekezdésnek
megfelelő beadványok
I.A.2.3.b.	Egyéb beadványok	20 000”
2.	A Gytv 1. számú mellékletében szereplő táblázat I.A.2.4. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
A forgalomba hozatali engedély jogosultság
„I.A.2.4.	, 1 r r f ' 11 ' \	180 000
átruházása (jogutódlás)
3.	A Gytv 1. számú mellékletében szereplő táblázat az I.B.2.3. sort követően a következő
I.B.2.3.a	és I.B.2.3.b sorral egészül ki:
Az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerek	címkéjéről	és
„I.B.2.3.a.	betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII.100 000
2.) EüM rendelet 3. § (4) bekezdésnek
megfelelő beadványok
I.B.2.3.b.	Egyéb beadványok	20 000”
4.	A Gytv 1. számú mellékletében szereplő táblázat I.B.2.4. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
A forgalomba hozatali engedély jogosultság
„I.B.2.4.	, 1 r r	/• 11 /• x	180 000
átruházása (jogutódlás)
5.	A Gytv 1. számú mellékletében szereplő táblázat az II.B.2.3. sort követően a következő
II.B.2.3	.a és II.B.2.3.b sorral egészül ki:
30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet 3. §
„..........(4) bekezdésnek megfelelő beadványok
II.B.2.3.b.	Egyéb beadványok	20 000”
66
6. A Gytv 1. számú mellékletében szereplő táblázat II.B.4. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
A forgalomba hozatali engedély jogosultság
„II.B.4.	, , , ,	, .., N	180 000
átruházása (jogutódlás)
67
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-
átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről
szóló 1208/2011. (VI. 28.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtása, az „Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gyors reagálási képességet növelő komplex
információs rendszerének fejlesztése a külső szolgáltatások és belső hatékonyság növelésének
támogatására” című kiemelt projekt végrehajtásához szükséges törvénymódosítások
megalkotása, valamint jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.
A javaslat a célok elérése érdekében az alábbi, egyes egészségügyi tárgyú törvények
módosítását tartalmazza.
-	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.)
-	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.)
-	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)
-	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.)
-	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
-	Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.)
-	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (továbbiakban: Kbtv.)
-	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (Eütev.)
-	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gytv.)
-	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (Ekt.)
-	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.)
-	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.)
-	Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény
A szociális biztonság területén az elektronikus adatcsere bevezetésével összefüggésben az
alábbi törvények kerülnek módosításra:
-	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
-	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
-	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
-	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény
-	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
-	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény
A javaslat - témánként - az alábbi módosításokat tartalmazza.
Egészségügyi államigazgatási szerv projektje
„Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gyors reagálási képességet növelő
komplex információs rendszerének fejlesztése a külső szolgáltatások és belső hatékonyság
növelésének támogatására” című kiemelt projekt célja olyan elektronikus szolgáltatás-együttes
és képesség kialakítása, amely
68
-	támogatja a sürgősségi ellátás feladatait;
-	kialakítja az ÁNTSZ és szakmai adatszolgáltatói között az elektronikus kapcsolatot,
(a járványügy és a kémiai biztonság területén);
-	kialakítja a 112-riasztási központ köré szervezett társhatóságokkal való elektronikus
kapcsolatot;
-	összehangolja az ágazat kormányzati szereplőinek együttműködését;
-	javítja a szakterületi - s ezzel közvetve az állami - szabályozás, tervezés - a
politikaformálást és a stratégiai tervezést is;
-	biztosítja az egészség-kockázati információ szabad áramlását, valamint az
egészségügyi tartalomszolgáltatás folyamatos fejlesztése révén hozzájárul a
szolgáltató és esélyteremtő állam létrehozásához;
-	képessé teszi az ÁNTSZ-t és rajta keresztül más kormányzati szervet, hogy az ország
egészségügyi Uniós kötelezettségeinknek megfeleljen, részt vegyen a nemzetközi
hálózati munkában.
A célok elérése érdekében a javaslat az Eüak. módosítását tartalmazza:
-	A személyes adatokkal kötelezően jelentendő aktualizált fertőző betegségek és az
egyedileg nem jelentendő fertőző betegségek által előidézett járványok surveillance-
ának támogatása.
-	A kórházak és mentők sürgősséggel végzett betegellátásáról szóló
adatszolgáltatásának elrendelése.
-	Az ország egészéről származó, standardizált, anonim, egyedi halálozási adatok napi
bontásban történő valósidejű (középtávú cél: max. 72 óra) gyűjtése.
-	Az STD megbetegedések trendjének, a fertőzések terjedési módjának, a
rizikócsoportoknak és a bekövetkezett változásoknak a nyomon követése. Az
aggregált jelentést az esetlapú jelentés váltja fel. A duplikátumok kiszűrésével valid
adatbázis létrehozása: a szexuális úton terjedő megbetegedések (fertőzések) az
adatbázisban egy anonim kód alapján kerülnek elkülönítésre egymástól. Az egyedi
azonosító kódot a beteg (fertőzött személy) TAJ számából generálja az OSZIR
rendszere, egy olyan algoritmus alapján, amelyet csak a kódot fejlesztő informatikus
ismer. A generált kód öt betűből és három számból áll.
-	A hazánkban kimutatott emberi kórokozók jellemzése előfordulási gyakoriságuk
elemzése alapján, azért, hogy intézkedések legyenek megalapozhatók felügyeletükre,
valamint megvalósítható legyen a kimutatásukat végző mikrobiológiai
laboratóriumok működésének szakmai felügyelete. Továbbá kiszolgálható legyen a
jelentendő fertőző betegségeket felügyelő más alrendszerek (fertőzőbeteg, STD/HIV-
AIDS, influenza, nosocomiális, védőoltási alrendszer) laboratóriumi információs
igénye.
Próbavásárlás
A próbavásárlás az illegális kereskedelmi tevékenység, a termékek hamisítása, valamint az
egyes termékek forgalmazási körülményeinek vizsgálata/feltárása területén válhat fontos
bizonyítási eszközzé (pl. szükséges tájékoztatások, címkék, biztonsági adatlapok meglétének
ellenőrzése). A próbavásárlás által lehetőség nyílik az így vásárolt termékek egészségügyi
kockázatának feltérképezésére is (pl. webshopokban forgalmazott betiltott étrend-kiegészítők,
kozmetikumok vizsgálata). A próbavásárlás bevezetésével erősödnek az egészségügyi
államigazgatási szerv hatósági jogosítványai, ezáltal a hatósági feladatok ellátása
hatékonyabbá válik. Amennyiben a próbavásárlást a megvásárolt termék laboratóriumi
vizsgálata követi, abban az esetben a próbavásárlás intézménye beilleszkedne a jelenlegi
mintavételi gyakorlatba. A két eljárás alapvetően nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.
A próbavásárlás bevezetésének elsősorban nem a hagyományos forgalmazási csatornákon
69
(nagykereskedelem, kiskereskedelem) keresztül történő értékesítés, hanem a multi-level
marketinges, internetes, csomagküldő szolgálaton keresztüli forgalmazás esetében van
jelentősége. A hagyományos (bolti) kereskedés esetében is jelentőséggel bír a próbavásárlás,
hiszen a keresett termékek gyakran csak kis üzletekben, továbbforgalmazóknál találhatók
meg. Ilyen esetben a szankció a továbbforgalmazót terheli, nem pedig az első forgalmazót. A
próbavásárlás szabályai az Ehi.-be kerülnek beépítésre.
Terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályozás
A hatályos rendelkezések alapján terhességi-gyermekágyi segélyre kizárólag a szülő nő,
illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő jogosult. Minden egyéb esetben a
csecsemőt gondozó személy terhességi-gyermekágyi segély helyett jelenleg csak
gyermekgondozási díjra lehet jogosult, amelynek összege maximálisan havonta a minimálbér
kétszeresének 70%-a lehet, míg a terhességi-gyermekágyi segély összege nincs
maximalizálva. Amennyiben a szülő nő egészségi állapota miatt a gyermekét nem tudja
gondozni, vagy meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám, vagy az
örökbefogadó férfi jelenleg nem lehet jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre. A javasolt
módosítás a diszkrimináció feloldását célozza azon néhány érintett számára, akik jelenleg
nem szerezhetnek jogosultságot a terhességi-gyermekágyi segélyre.
Az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) létrehozása
Az OBDK 2012. január 1-jei, kormányrendeletben történő létrehozása érdekében szükséges a
törvényi alapok megteremtése részben az Eütv.-ben, részben az Eüak.-ban. Az OBDK feladat
lesz a jövőben a betegjogi képviseleti rendszer működtetése, valamint az egészségügyi
dokumentáció megőrzése, archiválása.
Működési nyilvántartás (Eütv. módosítása)
1.	Az egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetés, valamint a foglalkozástól eltiltás
működési nyilvántartásból törlési ok, ilyen esetben a szükséges, hogy a működési
nyilvántartást vezető szerv minden esetben, haladéktalanul értesüljön ezen tények beálltáról,
figyelemmel a működési nyilvántartás közhiteles jellegére is.
2.	A jövőben nem lenne törlési ok az az esetkör, ha az egészségügyi dolgozó határidőben nem
újítja meg a nyilvántartását, illetve ha a meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,
ugyanakkor egyértelműen szabályozva lenne, hogy akinek lejárt a nyilvántartása és a kötelező
továbbképzését nem igazolja, az csak felügyelet mellett dolgozhat. Ezzel a működési
nyilvántartásban szereplő személyeknek érvényes, lejárt illetve törölt státusza lenne.
3.	Törvényi szinten történő rendezése szükséges annak, hogy mely törlési okok esetében lehet
felügyelet mellett dolgozni és melyek azok, amelyek esetében felügyelet mellett sem
4.	A szakorvosi szakvizsgák szervezésével kapcsolatos feladatokat az Egészségügyi
Szakképzési és Továbbképzési Tanács albizottságaként a Nemzeti Vizsgabizottság látja el. A
szakvizsga szervezéséhez és a szakorvosi bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatok
ellátásához nélkülözhetetlen a működési nyilvántartás adataihoz való folyamatos hozzáférés.
Transzplantáció
Tekintettel a hazai transzplantációs helyzetre, az Eurotransplant International Foundation
szervezetével folyamatban levő előzetes együttműködési megállapodás megkötésére irányuló
tárgyalásokra, valamint az Állami Számvevőszéknek a szervtranszplantáció, a donáció és az
alternatív kezelések ellenőrzéséről szóló jelentésében foglaltakra, a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium kiemelt célja a jogszerű, biztonságos, átlátható, megfelelően finanszírozott,
szakmailag megalapozott hazai transzplantációs tevékenység megteremtése és biztosítása. Az
Eurotransplant International Foundation szervezetével való előzetes együttműködési
70
megállapodás megkötése minőségbeli javulást eredményez a hazai szervátültetésben, illetve a
transzplantációra szoruló betegek gyorsabban jutnak majd megfelelő szervhez. Ugyanakkor
nagyon fontos eredménye lesz a megállapodásnak a szigorú, egységes szabályok között zajló,
átlátható és nyomon követhető nemzetközi szervcsere. A majd megkötendő szerződésben
olyan minőségi kritériumrendszer érvényesül, mely eleget tesz az átláthatóság,
nyomonkövethetőség, biztonság követelményeinek. Így azokban az esetekben, amikor az
állami vérellátó szolgálattal kötött egyezményen vagy megállapodáson alapul a külföldre
történő szervszállítás, nem kötelező kikérni az egészségügyi államigazgatási szerv
hozzájárulását. Egyéb esetekben az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése szükséges.
Egészségbiztosítási szervek feladatának pontosítása
Az Eütv.-ben pontosításra kerül az egészségbiztosítási szervek kötelességét szabályozó 154.
§, mivel a jelenleg hatályos szövegrész alapján félreérthető az egészségbiztosítási szervek
ellenőrzési és finanszírozási tevékenysége. A rendelkezés úgy is értelmezhető, hogy a
teljesített és jelentett szolgáltatások már ellenőrzés után kerülnek finanszírozásra. Ilyen
jogértelmezés az utólagos ellenőrzés és visszavonás jogszerűségét teszi kérdésessé. Az OEP
több különböző típusú (pl.: elszámolás folyamatába épített, illetve utólagos) ellenőrzést is
végez. Az OEP-nek a jelentett és teljesített szolgáltatások finanszírozását megelőzően az
elszámolás folyamatába épített ellenőrzés elvégzésére van lehetősége a rendelkezésre álló
rövid idő miatt. Az Ebtv. értelmében az egészségbiztosítónak lehetősége van a már kifizetett
szolgáltatások ellenőrzésére is, így ha az ellenőrzést követően megállapításra kerül, hogy nem
történt teljesítés, úgy lehetőség nyílik a finanszírozási összeg visszavonására. Ha az OEP
kizárólag azon szolgáltatásokat finanszírozná, melyek tekintetében az ellenőrzés már lezajlott,
az lényegesen megnehezítené és lelassítaná az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását és
igénybevételét.
A praxisjogra vonatkozó szabályozás megújítása
1.	A működtetési jog elnevezés helyett a továbbiakban a praxisjog kifejezést kívánjuk
használni, amely a konkrét területhez kötött praxisjogot jelentené, és ezzel kialakítanánk
annak egységes értelmezését. A praxisjog egy adott körzetben értelmezhető, attól el nem
választható vagyoni értékű jog, mely alapján területi ellátási kötelezettséggel, egy
meghatározott háziorvosi körzetben, egy adott háziorvos kizárólagos joga az egészségügyi
alapellátás nyújtása.
Mivel a praxisjog elválaszthatatlan a területi ellátási kötelezettségtől, az új szabályozás szerint
praxisjoga a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosoknak lesz, tehát azoknak, akik
behatárolható földrajzi területen, az önkormányzat által meghatározott körzetben végeznek
háziorvosi tevékenységet.
A működtetési jog praxisjoggá transzformálása következtében azoknak a háziorvosoknak,
akik ellenérték fejében szereztek működtetési jogot, azonban valamilyen okból nem
rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel, a törvény lehetőséget biztosít, hogy a tartósan
betöltetlen körzetekben helyezkedjenek el.
2.	Jelenleg a gyakorlatban az önkormányzat és a háziorvos közötti szerződések (a
közalkalmazotti jogviszony kivételével) megbízási szerződések, azonban e sajátos jogviszony
rendezéséhez a tartós megbízás szabályai nem bizonyulnak elegendőnek. Ezért szükséges az
alapellátási biztonság megőrzése, fokozása és az egységes jogértelmezés érdekében
törvényben meghatározni a feladat-ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit, amelynek
részét képezi az önkormányzat kártalanítási kötelezettsége is a törvényben meghatározott
esetekben. A már megkötött szerződések esetében legfeljebb 1 éven belül új szerződést kell
kötni a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően.
71
3.	Törvényben kívánjuk kimondani - az önkormányzati autonómiát is tiszteletben tartva - azt,
hogy a praxisjog megszerzéséhez szükséges az azt megszerezni kívánó orvos és az
önkormányzat között előszerződés kötése, valamint az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy
a praxisjogot megszerezni szándékozó orvossal kíván az adott körzetben a háziorvosi
feladatok ellátására szerződést kötni.
4.	A praxiskezelő
A praxiskezelő egyrészt segítené a gyakorlatilag forgalomképtelen praxisok piacának
fellendítését, másrészt lehetőséget adhatna az új belépők számára a praxisjog megszerzésére.
A praxiskezelő létrehozása, működtetése és jogi szabályozása szoros összefüggésben áll a
praxisjog szabályozásával. A praxiskezelő feladatait - kormányrendeletben meghatározottak
szerint - az Országos Alapellátási Intézet látja el.
A kitűzött célok megvalósulása érdekében nemcsak az Öotv., hanem az Eütv., valamint a
háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi
tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének
hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása is szükséges.
Ügyeletre vonatkozó szabályozás módosítása (Eütev. módosítása)
1.	Az Eütev. módosításának célja a munkaidő-szervezetésre, elsősorban az egészségügyi
ügyeletre vonatkozó rendelkezések rugalmasabbá tétele. A tervezet alapján a heti 40 órás
teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidő terhére
naptári heti 16 óra egészségügyi ügyeletet az egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is
elrendelhet. Erre jelenleg csak külön a felek között létrejött megállapodás esetén van
lehetőség. A rendes munkaidőként elszámolt egészségügyi ügyeletet nem ügyeleti díjjal,
hanem a személyi alapbérrel (illetménnyel) kell díjazni, és az ilyen módon ledolgoztatott
időszak teljes egészében az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő-alapjából
kerül elszámolásra. A megállapodás alapján rendes munkaidő terhére vállalt egészségügyi
ügyelettel szemben ez az ügyelettípus a heti pihenőnapon is elrendelhető, ebben az esetben
azonban a Munka Törvénykönyve szerinti 100 vagy 50 százalékos mértékű pótlék jár. A
törvény továbbá ezen ügyeletek esetében feloldja azt a korlátozást, hogy az ügyeletet csak az
intézményre irányadó ügyeleti időtartam alatt lehet elrendelni.
2.	A Javaslat az Eütev. ügyeleti díj mértékét megállapító rendelkezéseinek pontosítását is
tartalmazza.
A szabályozás a fentiek szerint a munkáltatók számára az eddig ledolgoztatni nem tudott
rendes munkaidő-órák ésszerű beosztásának lehetőségét teremti meg a folyamatos ellátás
biztonságát is támogató, továbbá a jogbiztonságot elősegítő megoldásokkal.
A kamarai törvény módosításai
A Javaslat az nem egészségügyi alapdiplomával rendelkező, egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek tekintetében biztosítja az önkéntes
kamarai tagság lehetőségét abban az esetben is, ha nem minősülnek egészségügyi dolgozónak.
A Javaslat egyben rendezi, hogy az egészségügyi szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkező,
kizárólag felügyelet mellett tevékenységet gyakorló közreműködők - első szakképesítésük
megszerzéséig - nem állnak a kötelező kamarai tagság hatálya alatt.
A tagsági jogviszony kérelemre történő felfüggesztésének lehetőségét indokolt megszüntetni,
egyben - az Ekt. 19/B. §-a alapján kamarai hatósági ügynek minősülő - a szüneteltetés
jogintézményének kiterjesztésével javasolt biztosítani a tagok számára, hogy ilyen irányú
kérelmük esetén a tagsági viszonyból eredő valamennyi joguk és kötelezettségük
szünetelhessen. A kérelemre megállapított szüneteltetés korlátlan időtartamú lehet, és szintén
kérelemre állítható vissza a teljes jogú kamarai tagság.
72
Struktúra-átalakítás (Eftv. módosítása)
A törvényjavaslat módosítja az egészségügyi rendszer működtetésében részt vevő szervezetek
feladatait, megerősíti az állami szerepvállalást a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi
szolgáltatók kapacitás-módosításának, illetve az ellátási területek módosításának eljárásában,
valamint a Semmelweis-tervben rögzített szakmai szempontok alapján újraszabályozza az
ellátási területek kialakításának és módosításának szabályait.
Gyógyszerellátás, orvostechnikai eszközök
1.	Az Eütv. módosításával cél az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos, nem az áruk
biztonságosságát érintő szabályok megsértése esetén a hatóság szankcionálási lehetőségének
megerősítése a jogkövető magatartás kikényszerítése annak érdekében is, hogy a hatóság az
Európai Unió felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon
tenni.
2.	Az utóbbi 1-2 évben ugrásszerű növekedést figyelhetünk meg a nagyrészt interneten
forgalmazott új típusú, úgynevezett „dizájner drogok” fogyasztásában. A dizájner drogokat
valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre
abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan
forgalmazható, használható legyen. Szükséges tehát a Magyarországon is gyakran előforduló
új pszichoaktív anyagok az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi
XXV. törvény mellékletében történő megjelenítése annak érdekében, hogy a rendőrség a
szükséges intézkedéseket megtehesse.
3.	A Gyftv. egyes rendelkezéseinek alkalmazása több esetben nehézséget okoz a hatósági
munka során. A módosítási javaslatok a jogalkalmazást segítik elő.
4.	A gyógyászati segédeszközök tárgyilagos bemutatásának a forgalmazás helyén, a
szaküzletben, illetőleg a forgalomba hozó és/vagy forgalmazó honlapján történő lehetővé
tétele segíti a betegek információhoz jutását az elérhető eszközökről.
Jogharmonizációs kötelezettségek
A javaslat az alábbi uniós joganyag átültetését tartalmazza, illetve végrehajtását szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az
emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására,
megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások
megállapításáról;
b)	a Tanács 2010/32/EU irányelve (2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a
kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által
okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre
szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2010. december 15-i 2010/84/EU IRÁNYELVE az
emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő
módosításáról;
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes
veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának
korlátozásáról;
f)	a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet;
73
g)	a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet
végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i
987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3., 4. és 5. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs célú rendelkezéseket tartalmaz a HOSPEEM és az EPSU
közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök
által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010.
május 10-i 2010/32/EU tanácsi irányelv átültetése érdekében.
A Javaslat az irányelv melléklete 3. szakasz 4. pontjának való megfelelés érdekében a
beülteti a hazai jogrendszerbe az éles vagy hegyes eszközök fogalmát, továbbá a rendelkezik
az egészségügyi szolgáltatók azon kötelezettségéről, hogy az egészségügyi dolgozók
védelmét az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges éles vagy hegyes eszközök
használatából eredő kockázatokkal szemben biztosítani kell.
A Javaslat az irányelv rendelkezéseinek betartatása érdekében kiegészíti az egészségügyi
bírság tényállását is, továbbá felhatalmazó rendelkezést tartalmaz az irányelv átültetéséhez
szükséges részletes szabályok miniszteri rendeletben történő megállapítása érdekében.
A § emellett pontosító rendelkezést tartalmaz a Magyar Honvédség közegészségügyi -
járványügyi feladatokat ellátó szervének kijelölésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezésben.
Ennek értelmében felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Magyar Honvédség
közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó szervét rendeletben kijelölje.
A 2. §-hoz
A jelenlegi gyakorlat szerinti helyszíni ellenőrzés során történő mintavétel elsősorban a
termékek minőségének, összetételének, biztonságosságának ellenőrzésére irányul, míg a
próbavásárlás alapvető célja, hogy a hatóság kétséget kizáróan meggyőződjön arról, hogy az
adott, esetleg korábban hatósági intézkedéssel forgalomból kivont termékeket továbbra is
forgalmazzák-e.
A próbavásárlás az illegális kereskedelmi tevékenység, a termékek hamisítása, valamint az
egyes termékek forgalmazási körülményeinek vizsgálata/feltárása területén válhat fontos
bizonyítási eszközzé (pl. szükséges tájékoztatások, címkék, biztonsági adatlapok meglétének
ellenőrzése).
A próbavásárlás által lehetőség nyílik az így vásárolt termékek egészségügyi kockázatának
feltérképezésére is (pl. a műanyag játékok veszélyes anyag- ftalát tartalmának meghatározása,
webshopokban forgalmazott betiltott étrend-kiegészítők, kozmetikumok vizsgálata). A
próbavásárlás bevezetésével erősödnek az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági
jogosítványai, ezáltal a hatósági feladatok ellátása hatékonyabbá válik. Amennyiben a
próbavásárlást a megvásárolt termék laboratóriumi vizsgálata követi, abban az esetben a
próbavásárlás intézménye beilleszkedne a jelenlegi mintavételi gyakorlatba. A két eljárás
alapvetően nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.
A próbavásárlás bevezetésének elsősorban nem a hagyományos forgalmazási csatornákon
(nagykereskedelem, kiskereskedelem) keresztül történő értékesítés, hanem a multi-level
74
marketinges, internetes, csomagküldő szolgálaton keresztüli forgalmazás esetében van
jelentősége.
A multi-level marketing-rendszer (továbbiakban: MLM) lényege, hogy a hálózat keretében
forgalmazott termékek értékesítése egy lépcsőzetesen kialakított ügynöki hálózaton keresztül,
személyes fogyasztás, illetve az ismerősök felé történő ajánlás által történik, így a termékek
közvetlenül, direkt módon jutnak el a fogyasztókhoz. Az MLM rendszer, az interneten és
csomagküldő szolgálaton keresztül történő értékesítés esetében jelenleg a hatóságnak
semmilyen bizonyítási eszköz nem áll rendelkezésére. A termékek ilyen formában történő
értékesítése során a hatóság kizárólag próbavásárlás útján juthat hozzá a kérdéses
termékekhez. A próbavásárlás során szerzett adatok a feltárt jogsértés miatt indított hatósági
eljárást megalapozó bizonyítási eszközül szolgálhatnak.
Az interneten sok esetben a fogyasztót megtévesztő, illetve félrevezető reklámok láthatóak.
Csupán az internetes reklámra hivatkozva nehéz intézkedni, amennyiben nincs a konkrét
termék a hatóság birtokában. Általános gyakorlat, hogy a forgalmazó elérhetősége nincs
feltüntetve, illetve a feltüntetett címen forgalmazó nem található, így helyszíni ellenőrzésre,
mintavételre nincs mód. Az interneten és csomagküldő szolgálaton keresztül ugyanakkor
megvásárolható mindenféle azonosítás nélküli, esetenként engedély nélküli, illetőleg be nem
jelentett, vagy akár hatóság által forgalomból kivont termék.
A hagyományos (bolti) kereskedés esetében is jelentőséggel bír a próbavásárlás, hiszen a
keresett termékek gyakran csak kis üzletekben, továbbforgalmazóknál találhatók meg. Ilyen
esetben a szankció a továbbforgalmazót terheli, nem pedig az első forgalmazót.
A 6. §-hoz
Az eredményesség alapú finanszírozási rend kialakításához, mely magában foglalja a
támogatáspolitikai elemeket szükséges, hogy ehhez kapcsolódóan az egészségügyi és a
személyazonosító adatot kezelni lehessen.
A 7. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 67/2011. (VIII. 31.) AB határozatával alkotmányos olvasatot adott az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény 10. § (1) bekezdésének alkalmazásához. Az Alkotmánybíróság által
megfogalmazott adatvédelmi követelményt a jogalkalmazás elősegítése érdekében célszerű
beépíteni a törvény szövegébe.
A 8. §-hoz
2012-ben az e-health stratégia keretében bevezetésre kerül az elektronikus recept, mely mind
adminisztratív tehercsökkenést jelent, mind pedig egyes a Széll Kálmán Tervben foglalt
támogatáspolitikai elemek megvalósulását szolgálja. A törvénymódosítás az ehhez szükséges
alapot teremti meg, a megfelelő felhatalmazás biztosításával.
A 9-10. és 23. §-hoz
1.	A fertőző betegség gyanúja nem csak a beteg klinikai vizsgálata, hanem laboratóriumi
vizsgálata során is felmerülhet, tehát a bejelentőnek és a bejelentésre kötelezett adatok
75
fajtájának a korábban megcélzott körét bővíteni szükséges a meghatározott kórokozók
kimutatását bizonyító mikrobiológiai vizsgálati eredmények államigazgatási szerv számára
történő átadásával is. A kimutatott kórokozók négy csoportba lettek besorolva:
-	a személyazonosító adatokkal kötelezően bejelentendő fertőző betegségek kórokozói,
-	külön jogszabályban meghatározott veszélyes kórokozók (pl. B.anthracis), és
védőoltással megelőzhető fertőző betegségek kórokozói, melyek jelenlétét vagy
kizárását igazoló (pozitív és negatív) laboratóriumi leletek adatait személyazonosító
adatokkal kell jelenteni;
-	a személyazonosító adatok nélkül kötelezően bejelentendő fertőzések (HIV/STD)
kórokozói, melyek jelenlétét igazoló (pozitív) laboratóriumi leletek adatait
személyazonosításra alkalmatlan módon kell jelenteni;
-	a fenti csoportokba nem tartozó, felügyelet alá vont kórokozókra vonatkozó pozitív
laboratóriumi eredményeket személyazonosításra alkalmatlan módon kell jelenteni.
Ezen csoportoktól függetlenül a laboratóriumoknak minden (pozitív és negatív)
mikrobiológiai vizsgálati eredményt is jelenteniük kell az egészségügyi államigazgatási szerv
adatbázisába, mely vizsgálatokat jogszabályi kötelezettség alapján, nem diagnosztikus céllal
rendeltek el.
2.	Az EKOP kiemelt projekt révén a járványügyi szakrendszerek közé tartozó védőoltási
alrendszer újratervezése során a védőoltásokra vonatkozóan eddig működött aggregált
adatgyűjtés helyett áttérést tervezünk az oltandó személyek védőoltási nyilvántartásra. Ez
megalapozza az oltóanyag szoros elszámolását, az oltások teljesítésének és megfelelő
időzítésének folyamatos monitorozását. Ehhez pedig TAJ-alapon szükséges végezni nem csak
az oltóanyag-igénylést, hanem a beadott védőoltások elszámolását is.
3.	Az Eüak. 15. § (7) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy emberi nyugat-nílusi láz
megbetegedés észlelése esetén az állategészségügyi hatóságnak tudomása kell legyen a
vírusnak az expozíció helyén történt cirkulációjáról, hogy saját hatáskörében
állategészségügyi (lovak oltása) illetve állat- és közegészségügyi intézkedéseket
(szúnyogirtás) kezdeményezzen. Az állatcsoportok megnevezésének bővítését (vadon élő
állat) az a pontosítási igény indokolta, hogy a felsorolt betegségeket nem csak házi és
haszonállatok, hanem vadállatok is terjeszthetik, és ilyenkor nem minden esetben az állat
egyedi azonosítása a cél, hanem annak az információnak az állategészségügyi hatóság részére
történő átadása, hogy az adott területen a megnevezett, állategészségügyi szempontból is
fontos betegség kórokozóját hordozó/beteg állat előfordul.
4.	Az újonnan előírt adatgyűjtések célja az összhalálozás, illetve a mentőkivonulás/sürgősségi
betegellátás területén olyan adatok és jelentések biztosítása a döntéshozók, a szakemberek és
az egészségügyi dolgozók számára, ami segíti a cselekvést megalapozó tájékozott
döntéshozatalt, vagyis
Az összhalálozás, illetve a mentőkivonulás/sürgősségi betegellátás
-	trendjének valós idejű monitorozása,
-	térben és időben történő előfordulásában, a halálozás, illetve a sürgősségi ellátást
igénylő esetek okainak feltárása, a trendek környezeti tényezők alakulásával (pl.
hőhullámok, légszennyezés), fertőző betegségek (pl. influenza) előfordulásával történő
összevetése (pl. többlethalálozás becslése),
-	az előidéző okokban bekövetkezett változások valós időben történő észlelése,
-	időbeli-térbeli halmozódások előfordulásának valós idejű detektálása,
-	adatok szolgáltatása az összhalálozás és a sürgősségi ellátás társadalmi súlyának
megítéléséhez,
76
-	fokozott kockázatának kitett lakosságcsoportok azonosítása,
-	a halottvizsgálati bizonyítványok adatainak összevetése más egészségügyi
adatbázisokkal (pl. fertőzőbeteg-, influenza, HIV/AIDS alrendszer, rákregiszter)
-	a megelőző intézkedések (pl. környezeti tényezők előrejelzése) hatékonyságának
értékelése
azért, hogy ezen egészségügyi mutatók/jelenségek gyakorisága csökkenthető legyen, illetve a
megalapozott megelőző intézkedéseket időben meg lehessen hozni.
Ezen célok elérése érdekében a javaslat mentőkivonulási és sürgősségi betegfelvételi
adatgyűjtést, valamint a KSH rendelkezésére álló adatoknak az egészségügyi államigazgatási
szerv részére történő adattovábbítását írja elő. Ennek érdekében szükséges a KSH
felhatalmazása a TAJ kezelésére, valamint annak igénylésére az egészségbiztosítótól.
A 11. §-hoz
Az eredményesség alapú betegségregiszter olyan nyilvántartás, amely valamely kórkép vagy
egyes gyógyszeres terápia, gyógyászati segédeszköz alkalmazása esetén a beteg egészségügyi
és személyazonosító adataiból előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatokat tartalmaz
kapcsolati kóddal ellátva.
Minden olyan esetben, amikor egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre,
betegségekre vonatkozóan deperszonalizált aggregált adatkezelésre van szükség, a
Betegségregiszter működtetője a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és
Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). A regiszter működtetője végzi a regiszter
megtervezésével, felállításával, működtetésével és az abban gyűjtött adatok értékelésével
kapcsolatos feladatokat.
A deperszonalizált és összegzett adatokat a GYEMSZI-n keresztül - megfelelő adatkezelési
szabályzatában rögzített módon - megismerheti az adott gyógyszerkészítmény gyártója,
illetve statisztikai célú elemzés céljára a kutatóintézmény. Az Országos Egészségbiztosítási
Pénztártól (OEP) a hozzá befutó személyes és a betegségregiszter szempontjából releváns
egészségügyi adatok deperszonalizált formában kerülnek átadásra a GYEMSZI-nek. Az OEP
a továbbiakban ezen átadott adatokat törli.
A 12. §-hoz
A § a tárolási idő lecsökkentésére tesz javaslatot a képalkotó diagnosztikai eljárással készült
felvétel esetében, tekintettel arra, hogy az archivált képek 10 év után már nem igazán
értékelhetőek, mivel a minőségük csökken, valamint az archiválás nagy tárolási igénnyel jár,
amely nehéz feladatot jelent az egészségügyi intézményeknek.
A 13. §-hoz
Új felhatalmazásként a Betegségregiszter kialakítására és az elektronikus receptre vonatkozó
felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, ezen kívül újra szabályozza a meglevő
felhatalmazásokat, jogtechnikai okok miatt.
A 14. §-hoz és 1. melléklethez
Új betegségek, fertőzések bekerülése a mellékletbe:
77
Új fogalomként kerül be az „egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések” a listába, és ezzel
együtt törlésre kerül a „nosocomiális fertőzések” és a „multirezisztens kórokozók által
okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések” kifejezés. Ennek indoka az, hogy a
nosocomiális fertőzés fogalma csak a fekvőbeteg-ellátással összefüggő fertőzéseket fedi le,
míg az egészségügyi ellátás ennél jóval szélesebb, és az adatgyűjtések köre nem csak az aktív
fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hanem az egészségügyi ellátórendszer más területeit (pl.
járóbeteg-szakellátás) is magába foglalná a jövőben az egészségügyi ellátással összefüggő
fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről
miniszteri rendelet alapján. Ezek a területek ugyanis még feltáratlanok a fertőzések számát és
jellegét, valamint a legfontosabb terjedési módokat illetően, így a megelőzést szolgáló
intézkedések sem megalapozhatóak. A nemzetközi terminológia is ebben az irányban
változott az évek folyamán, ami szintén indokolja a megnevezés változtatását.
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatgyűjtés legfontosabb célja,
hogy azok előfordulási gyakoriságát, kórokozóit, az érintett betegek kockázati tényezőit
megismerhessük, ezek ismeretében intézkedések, megelőző ajánlások kerüljenek
kidolgozásra, így a fertőzések száma - különösen a multirezisztens kórokozók által okozott
fertőzések száma - csökkenjen és a betegbiztonság (biztonságos betegellátás) erősödjön.
Emellett megfelelően képzett minőségi indikátorok révén az egészségügyi szolgáltatók ezen a
területen összehasonlíthatóvá válnak.
A hazai járványügyi helyzet és az európai ajánlások alapján is szükségessé vált az újonnan
diagnosztizált HBV- és HCV-fertőzésekre vonatkozó felügyelet kialakítása, mely a heveny
tüneteket nem mutató, a kórokozót tünetmentesen hordozó személyek gyakoriságát, az e
fertőzések előfordulásának trendjét hivatott vizsgálni. Ennek az a célja, hogy felderíthetők
legyenek e fertőzések terjedési módjai, és intézkedéseket lehessen tervezni visszaszorításukra,
csökkentve ezáltal a társadalmi egészségterheket (terápiás költségek, halálozás, stb.) is.
Önálló néven kerül bejelentésre a rotavírus-gastroenteritis, mivel védőoltással megelőzhető
betegség, és ezért pontosabb adatgyűjtésre van szükség mind az egészségteher (kórházi
ápolási arány, stb.) mind a halálozás tekintetében. Eddig ugyanis a laboratóriumi vizsgálatok
pozitív eredményei alapján kerültek regisztrálásra az esetek rotavírus-gastroenteritis néven.
Ez összhangban áll az Európai Uniós elvárásokkal és EU határozatokkal, ECDC
esetdefinícióval is.
Új betegségként került fel a listára a nyugat-nílusi láz, mely EU által jelentendővé tett fertőző
betegség (2007/875/EC Bizottsági Határozat, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi
Központ hat prioritásának egyike), továbbá hazai előfordulása esetén egyrészt az egészségügy
területén, másrészt interszektoriálisan, humán és állategészségügyi járványügyi területen
összehangolt intézkedések válnak szükségessé (közösségi szúnyogirtás, lakossági
figyelemfelhívás, szúnyog elleni egyéni védekezés; vér, szövetdonáció esetén az expozíciónak
kitett vagy a beteg személy adományának kizárása a donációból; lovak oltása).
A vírusos haemorrhagiás lázak csoportja megbontásra került, külön nevesítve a hantavírus
okozta megbetegedéseket, melyek hazai eredetűek (Hantavírus okozta veseszindróma -
nephropathia epidemica), és nem igényelnek sürgős jelentést, valamint szigorú járványügyi
intézkedéseket, szemben pl. a trópusokon akvirált, emberről emberre terjedni képes vírusok
által okozott betegségekkel (krími-kongói haemorrhagiás láz, ebola, Lassa-láz, stb.).
Új bejelentendő diagnózis az influenzával összefüggésbe hozható halálos kimenetelű
megbetegedés, melyet azért szükséges itt, a személyes adatokkal jelentendő kórképek között
nevesíteni, mert az influenza egyébként aggreált adatokkal jelentendő. A halálos kimenetelű
influenza egyedi adatokkal történő jelentése azért fontos, mert csak ilyen módon gyűjthető és
kapcsolható össze a klinikai, a kórbonctani, a laboratóriumi és az egyéb járványügyi adat
(oltottsági állapot, kockázati tényezők) és elemezhető, hogy mely influenzavírus esetén mely
változók tekinthetők kockázati tényezőknek (pl. a pandémiás influenza A/H1N1 esetén a
78
terhesség és a túlsúly, míg a szezonális influenza A/H3N2/B vírus esetén a kor, és a krónikus
alapbetegség).
Törlendő betegségek a mellékletből:
Törlésre kerül az enteritis infectiosa tünetegyüttes (évente 25-40000 megbetegedés). Ennek az
az oka, hogy az 1998-ban történő bevezetés óta eltelt 13 év során kellő mennyiségű adat gyűlt
össze e szindróma járványügyi jellemzőire vonatkozóan. Ennek alapján látható, hogy a
megbetegedések zöme virális gastroenteritis. Közülük a tünetegyüttes előfordulását a
leginkább meghatározó norovírusok (calicivírus-család) változékonyságuk és igen kis infektív
dózisuk miatt járványpotenciáljuk igen jelentős, így a továbbiakban a norovírus
gastroenteritisek járványügyi helyzetének megítéléséhez elegendő az általuk okozott
járványokra vonatkozó adatgyűjtés, ezért az egyedi megbetegedések diagnosztikája,
azonosítása, regisztrálása nem szükséges. A virális gastroenteritis megbetegedések esetén
szükséges járványügyi intézkedések előírása a járványügyi szempontból kiemelt
munkakörökben	indokolt,	ott	kell	ezeket	megfogalmazni.
A másik fontos virális gastroenteritis, a rotavírus által okozott megbetegedések járványügyi
helyzete önálló néven történő bejelentésük révén monitorozható tovább, mivel a betegség
védőoltással megelőzhető. A többi, önálló néven jelenleg nem bejelentendő enteritis
infectiosa megbetegedés igen heterogén összetételű, közülük a legsúlyosabb és terápiás
következményei valamint megelőzésük fontossága miatt a Clostridium difficile által okozott
gastroenteritisek közül az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések körébe tartozók
kerülnek felügyelet alá.
A fakultatív kórokozók (C.perfringens, B.cereus, S.aureus) által előidézett gastroenteritisek
járványos formája (ételmérgezés/ételfertőzés járványok) továbbra is felügyelet alatt marad. A
többi, az EU számára is jelentendő fontos kórokozó által okozott betegség (salmonellosis,
campylobacteriosis, giardiasis, cryptospirodiosis, stb.) önálló néven bejelentendők mind a
klinikai gyanú, mind a laboratóriumi vizsgálattal megerősített esetük.
Törlésre került továbbá a mononucleosis infectiosa, mellyel kapcsolatosan jelenleg nem
tervezhető igazán hatékony járványügyi intézkedés (pl. védőoltás, aspecifikus megelőzés), így
nem szükséges a betegség felügyelet alatt tartása, bejelentése.
Törlésre került a staphylococcosis, mivel egyrészt a kórkép járványügyi jelentősége ma már
elenyésző, másrészt az ételmérgezés nem ezzel a diagnózissal bejelentendő, továbbá az
MRSA eseteket pedig az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések/ multirezisztens
kórokozók felügyeleti rendszere kezeli.
Az 1. számú melléklet B) pontjában, a személyazonosító adatok nélkül, anonim módon
jelentendő fertőző betegségek csoportjában a HIV/AIDS mellett csupán négy, nemi úton
terjedő fertőző betegség maradt, a condyloma acuminatum, a granuloma inguinale, a herpes
genitalis, az ulcus molle, és az urethritis nongonorrhoica törlésre került részben azért, mert
hazánkban nincs járványügyi jelentősége (granuloma inguinale, ulcus molle), részben pedig
azért, mert az esetdefiníciója nem pontosan meghatározható és az európai adatgyűjtési
rendszerben nem rendelkezik prioritással (condyloma acuminatum, herpes genitalis, urethritis
nongonorrhoica).
A fenti változások lehetővé teszik, hogy a jövőben nemcsak a bőr-és nemibeteg gondozó
hálózat, hanem minden olyan egészségügyi szolgáltató, amely szexuális úton terjedő
fertőzésben szenvedő beteget kezel vagy gondoz, illetve a törvényben meghatározott szexuális
úton terjedő kórokozók valamelyikét diagnosztizálja, jelentési kötelezettségének könnyebben
eleget tehessen.
79
A 15-16. §-hoz
A javaslat megteremti a jogalapját az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ
kormányrendeletben történő létrehozására, ezen túlmenően jogtechnikai módosításokat
tartalmaz.
A 17. §-hoz
Az Ebtv. 2.§-a a Gyftv. vonatkozó támogatáspolitikai elemeire való hivatkozással egészül ki.
A 18. §-hoz
Mind a biztosítottak, mind az Egészségbiztosítási Alap érdeke, hogy a biztosítottak a
társadalombiztosítási támogatással vásárolt vagy kölcsönzött gyógyászati segédeszközt a
kihordási időn belül végig a funkciójának megfelelő állapotban tudják használni, ezért
szükséges előírni az elvárható gondosság, a rendeltetésszerű használat, valamint az
állagmegóvás kötelezettségét az eszközt használó biztosítottak számára.
Tekintettel arra, hogy az Ebtv. jogkövetkezményeket rendel a szakmailag nem megfelelő
gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz rendeléshez, indokolt kötelezettségként előírni az
orvosok számára, hogy gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás
társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során, illetve gyógyászati segédeszköz
javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során a
rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a finanszírozási eljárásrendekben,
ennek hiányában az érvényes szakmai protokollokban foglaltaknak, vagy mindezek hiányában
az Eütv. 119. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak megfelelően kell
eljárni.
A 19. §-hoz
Jelenleg a jogszabály határt szab évi 50 fő beteg esetében alkalmazott azonos hatóanyaggal
végzett terápia egyedi méltányosság körében történő támogatására. Fontos, hogy nagyobb
betegszám esetén az érintett gyógyszerek támogatásba történő befogadását kezdeményezzék a
cégek. Figyelemmel arra, hogy az egyedi méltányossági támogatás megszerzésének feltételei
között a betegszám nagysága tekintetében van jogszabályi iránymutatás, javasolt ezt
kiegészíteni egy vagylagosan meghatározott értékhatárral is, melynek mértéke - az egy főre
eső GDP értékének négyszeresét figyelembe véve - az engedély időtartamára vonatkozóan
betegenként 8 millió Ft.
A 20. §-hoz
A javaslat indoka, hogy bár a gyakorlatban sor kerül a jelzett költségek megtérítésére is (az
eddigi gyakorlat szerint főként anonim őssejt-donáció esetén), azonban a jelenleg hatályos
jogi környezet alapján az egészségbiztosítónak a kérdésben mérlegelési joga van. Aktualitást
ad a kérdésnek a folyamatban lévő megállapodás az Eurotransplant International Foundation-
nel, amelyben a magyar fél kötelezettséget vállal a külföldi szervkivétel és a szervszállítás
finanszírozására. A javaslat megteremti a jogalapját annak, hogy a jelzett költségeket az
egészségbiztosító térítse meg, a részletes szabályokat kormányrendelet fogja meghatározni.
80
A 21. §-hoz
A Semmelweis Terv részét képező struktúraátalakítás folyamán, valamint azt követően a
szakellátórendszer működésének folyamatos figyelemmel kísérése és szükséges korrekciója
során az egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltatók adósságállományára vonatkozó adatok
döntési folyamatokat segítenek elő, támasztanak alá, ezért szükséges a szakellátást nyújtó,
érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók számára a
finanszírozási helyzetükre vonatkozó adatok negyedévenkénti megküldését kötelezettségként
előírni.
A 22. és 28. §-hoz
A hatályos rendelkezések alapján terhességi-gyermekágyi segélyre kizárólag a szülő nő,
illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő jogosult. Minden egyéb esetben a
csecsemőt gondozó személy terhességi-gyermekágyi segély helyett jelenleg csak
gyermekgondozási díjra lehet jogosult, amelynek összege maximálisan havonta a minimálbér
kétszeresének 70%-a lehet, míg a terhességi-gyermekágyi segély összege nincs
maximalizálva.
Amennyiben a szülő nő egészségi állapota miatt a gyermekét nem tudja gondozni, vagy
meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám, vagy az örökbefogadó férfi
jelenleg nem lehet jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre. Az Ebtv. mindezekért jelenleg
diszkriminatív ezen személyekkel szemben.
A javasolt módosítás a diszkrimináció feloldását célozza azon néhány érintett számára, akik
jelenleg nem szerezhetnek jogosultságot a terhességi-gyermekágyi segélyre.
A 24. §-hoz, valamint a 143-148. §-hoz
2010. május 1-én hatályba lépett, illetve alkalmazandóvá vált a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és az annak végrehajtásáról
rendelkező 987/2009/EK rendelet, amelyek a rendeletek végrehajtásával érintett tagállami
intézmények között - a korábbi papíralapú ügyintézés helyett - elektronikus úton történő
kapcsolattartást (a továbbiakban: elektronikus adatcsere) irányoznak elő. A jelenleg irányadó
uniós rendelkezések szerint 2014 májusától kerül bevezetésre az elektronikus adatcsere és a
tagállamoknak ezzel a határidővel kell felkészülniük arra, hogy a vonatkozó uniós jogi
kötelezettségeknek eleget téve felkészítsék intézményeiket az elektronikus adatcseréből eredő
feladatok ellátására.
Az elektronikus adatcserével összefüggő, uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítése és az
elektronikus adatcserére történő felkészülés érdekében szükséges kormányzati intézkedéseket
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet alapján
bevezetésre kerülő elektronikus adatcserével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló
1148/2011. (V. 18.) Korm.határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) rögzíti. A
Kormányhatározat alapján az elektronikus adatcserével összefüggő kormányzati feladatokat
elsődlegesen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium - mint ún. hozzáférési pont - és a rendeletek
alkalmazását végző központi hivatalok (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Államkincstár és Foglalkoztatási Hivatal) látják el.
81
Az uniós jogból eredő kötelezettségek adatvédelmi szabályozást is szükségessé tesznek.
Tekintettel arra, hogy a hozzáférési pontot befogadó NEFMI ezen feladatainak körében olyan
tevékenységet végez, amely az adatvédelmi törvény alapján adatkezelésnek minősül, az
elektronikus adatcserével érintett eljárásokat érintő törvények módosítása szükséges akként,
hogy a NEFMI az érintett tevékenységét az elektronikus adatcsere bevezetésének időpontjától
kezdve - törvényi felhatalmazás alapján - jogszerűen végezhesse.
A 25. §-hoz
Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter
eddig csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek esetében határozhatta
meg rendeletében a hivatalból történő felülvizsgálat szempontjait, ezt szükséges kiegészíteni
annak érdekében, hogy rendeletben lehessen szabályozni a gyógyászati segédeszközök
hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait és eljárását.
Az Ebtv. 83. §-a (6) bekezdésének g) pontjában megfogalmazott felhatalmazó rendelkezést
szükséges kiegészíteni annak érdekében, hogy az egészségbiztosításért felelős miniszter az
egészségbiztosító általi ellenjegyzéshez kötött gyógyászati segédeszközök ellenjegyzésével
kapcsolatos eljárási szabályokat is meghatározhassa.
A 26. §-hoz
A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
A 27. §-hoz
A javaslat Magyarország Alaptörvényévvel teremti meg az összhangot, tekintettel arra, hogy
2012. január 1-jétől hazánk neve Magyarország.
A 29. §-hoz és az 50. § (1) bekezdéséhez
A §-ok az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ létrehozása érdekében szükséges
felhatalmazásokat és kijelöléseket tartalmazza.
A 30. §-hoz
A gyógyászati segédeszközök közül a hatályos törvény csak azokra az eszközökre
értelmezhető, amelyek egyben orvostechnikai eszközök is, ezért szükséges a jelenlegi
szabályozás kiegészítése az erre történő utalással. A jelenlegi szabályozás alapján úgy tűnik,
mintha azokat az eszközöket, amelyek rendelkeznek a megfelelő tanúsítványokkal egyben
nyilvántartásba is kellene venni. Ezzel szemben a 93/42/EK irányelven alapuló, az
orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet rendelkezései szerint a
tanúsítvánnyal rendelkező eszközöket a Hivatal nem veszi nyilvántartásba, de az a) pont
megfelelőségi követelményei ezekre is vonatkoznak.
A 31. §-hoz
Az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelettel összhangban törölni
szükséges az egyszerhasználatos eszközök újrafelhasználhatóvá tételével kapcsolatos
rendelkezést.
82
A 32. §-hoz
Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos rendeletekben található, a gyártóval,
meghatalmazott képviselővel kapcsolatos rendelkezések közül azokhoz, amelyek nem
kifejezetten az áruk biztonságosságával kapcsolatosak (nem piacfelügyeleti eljárások), az áruk
és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásokról szóló
79/1998. (IV.29.) Korm. rendeletben nevesített jogkövetkezmények nem rendelhetőek.
Ezekben az esetekben a Ket. hatósági ellenőrzési eljárás szabályai alapján az Egészségügyi
Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) a gyártó/meghatalmazott képviselő
figyelmét felhívhatja a jogsértésre és kötelezheti annak megszüntetésére, de csak a
rendelkezést végre nem hajtó személlyel szemben szabhat ki végrehajtási bírságot. Az EEKH
tapasztalatai alapján a rendelésre gyártók/meghatalmazott képviselők szűk körben tesznek
eleget regisztrációs kötelezettségüknek, így az EEKH által a közös európai uniós adatbázisba
teljesítendő adatszolgáltatás sem pontos.
A 33. §-hoz
A jövőben nem lenne törlési ok az az esetkör, ha az egészségügyi dolgozó határidőben nem
újítja meg a nyilvántartását, illetve ha a meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,
ugyanakkor egyértelműen szabályozva lenne, hogy akinek lejárt a nyilvántartása és a kötelező
továbbképzését nem igazolja, az csak felügyelet mellett dolgozhat. Ezzel a működési
nyilvántartásban szereplő személyeknek érvényes, lejárt illetve törölt státusza lenne. A lejárt
státusz tehát a törvény erejénél fogva azt a jogkövetkezményt vonja maga után, hogy a
továbbképzési ciklusa lejártát követő naptól az egészségügyi dolgozó csak felügyelet mellett
dolgozhat a továbbképzési kötelezettsége teljesítésének az igazolásáig.
Ez a módosítás a jogkövetkezmény szempontjából nem jelent a korábbiakhoz képest
változást, hiszen a továbbképzési kötelezettségét nem teljesített személy, ha törlésre kerül a
nyilvántartásból, akkor is ugyanúgy dolgozhatna felügyelet mellett, viszont nem kötné egyedi
hatósági döntés meghozatalához a felügyelet melletti munkavégzést, ezzel a működési
nyilvántartást vezető szervre nehezedő adminisztratív terheket csökkentené.
A 34. §-hoz
Jelenleg az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési
nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek
tevékenységének engedélyezéséről szóló 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet 8/D. § -a az
alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) A működési nyilvántartásból történő törlésről rendelkező határozatban meg kell jelölni a
törlés okát. A határozatban - a törlés okára figyelemmel - az ügyfelet tájékoztatni kell arról,
hogy egészségügyi tevékenységet
a)	nem végezhet, vagy
b)	csak felügyelet mellett végezhet.”
Ugyanakkor nincs szabályozva, hogy mely törlési okok esetében lehet felügyelet mellett
dolgozni és melyek azok, amelyek esetében felügyelet mellett sem. Ennek rendezése törvényi
szinten szükséges.
83
A 35. §-hoz
A szakorvosi szakvizsgák szervezésével kapcsolatos feladatokat az Egészségügyi Szakképzési
és Továbbképzési Tanács albizottságaként a Nemzeti Vizsgabizottság látja el. A szakvizsga
szervezéséhez és a szakorvosi bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatok ellátásához
nélkülözhetetlen a működési nyilvántartás adataihoz való folyamatos hozzáférés.
A 36. §-hoz
A Javaslat szerint a térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv elkészíti az
adott egészségügyi térség egészségfejlesztési programját, amely figyelembe veszi az ellátandó
lakosság egészségi állapotát, az egészségi állapotot befolyásoló területi, települési, környezeti
tényezőket, a térségben működő egészségügyi szolgáltatókat, az általuk nyújtott egészségügyi
szolgáltatásokat, a népegészségügyi feladatokból adódó fejlesztési igényeket és az ellátási
struktúra változására, alakítására vonatkozó terveket. Az egészségfejlesztési program
elkészítésénél figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő
egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, valamint az
önkormányzatok fejlesztési terveit. A fejlesztési programot meg kell küldeni a térségben
működő valamennyi egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak,
továbbá a miniszternek is.
Az egészségügyi térség területén működő gyógyintézet a térségi egészségfejlesztési program
alapján, azzal összhangban szakmai tervet készít. A szakmai terv tartalmazza a gyógyító-
megelőző feladatok összetételének változtatásával, a belső szervezeti változásokkal, a
jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel, a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel
összefüggő koncepciókat, a működtetéshez szükséges humán erőforrások biztosításával és a
szolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos tervet. A Javaslat meghatározza a terv
elfogadásának menetét és a térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervnek való
továbbítási kötelezettséget.
A 37. §-hoz
A Javaslat Térségi Egészségügyi Tanács létrehozására tesz javaslatot, meghatározva a Tanács
tagjait, feladatait, működésének szabályait és feltételeit. A Tanács működésének feltételeit a
térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv biztosítja, ezzel is elősegítve a
fővárosi és megyei kormányhivatalokkal való stratégiai együttműködést, illetve a
területszervezésért és fejlesztésért felelős önkormányzatok, továbbá az egészségügyi
szolgáltatókat fenntartó szervezetek, valamint az egyetemi centrumot és klinikát működtető
egyetemek képviselőinek a bevonásával a felelős egészségpolitika térségi kialakítását.
A 38. §-hoz
Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos tevékenységek is az egészségügyért felelős
miniszter feladatkörébe tartoznak, ezt azonban a törvény jelenleg nem nevesíti.
A 39. §-hoz
A betegszervezetekkel való kapcsolattartás fórumaként létrejön a Nemzeti Betegfórum,
amelynek részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.
84
A 41. §-hoz
A módosítás az egészségbiztosítási szerv feladatának pontosítását tartalmazza.
A 42. §-hoz
2012. január 1-jétől a Fővárosi Önkormányzat, valamint a megyei önkormányzatok, 2013.
január 1-jétől valamennyi települési önkormányzat tulajdonában vagy fenntartásában lévő,
fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató állami tulajdonba kerül,
illetve a fenntartói jog az államra száll át. A tulajdonjog és a fenntartói jog átkerülésével a
szakellátási felelősség is az államra száll át. A Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat
és kötelezettségeket, továbbá a fenntartói jogot a miniszter gyakorolja. A fenntartói jogok
gyakorlását a miniszter az általa rendeletben kijelöl központi államigazgatási szerv útján látja
el. A tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, hogy a
legfontosabb irányítási jogok - alapítói jogok gyakorlása, a szervezeti és működési szabályzat
jóváhagyása - a miniszter hatáskörében maradjanak.
A 43. §-hoz
Az orvostechnikai eszközök fejlesztéséhez szükséges azok hatékonyságával,
teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adatok gyűjtése, amely orvostudományi kutatásnak
minősül, így nevesíteni kell e szakaszban.
Az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok esetében is szakhatósági
állásfoglalás ismeretében dönt a hatáskörrel rendelkező hatóság, ez azonban csak a
kormányrendeletben jelenik meg, a törvényben nem. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.
A 46-47. §-hoz
A módosítás a következő uniós jogi aktusoknak megfelelő fogalom-meghatározásokat
tartalmaz:
-	az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi
szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére,
tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról,
-	az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre szánt
emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról.
A 48. §-hoz
A módosítás a törvény szintjén is egyértelművé teszi, hogy a katasztrófa-egészségügyi ellátást
az egészségügyért felelős miniszter irányítja
A 49. §-hoz
A § átmenetei rendelkezéseket tartalmaz.
Az 50. §-hoz
A § Az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központra, a Nemzeti Betegfórumra
vonatkozó felhatalmazásokat tartalmazza.
85
Továbbá tekintettel arra, hogy az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai
eszközökre eltérő irányelvek vonatkoznak, szükséges nevesíteni az utóbbit is a felhatalmazó
rendelkezések sorában.
Az 51. §-hoz
A § alapvetően jogtechnikai módosításokat tartalmaz az Alaptörvénnyel történő összhang
megteremtése érdekében.
Ezen túlmenően előírásra kerül, hogy amennyiben az állami vérellátó szolgálat köt szervcsere
tárgyában egyezményt vagy megállapodást, az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése
ilyen esetben nem szükséges.
Az 52. §-hoz
A § az Eütv. módosításaihoz kapcsolódóan hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Az 53. §-hoz
Az utóbbi 1-2 évben ugrásszerű növekedést figyelhetünk meg a nagyrészt interneten
forgalmazott új típusú, úgynevezett „dizájner drogok” fogyasztásában. A dizájner drogokat
valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre
abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan
forgalmazható, használható legyen. Szükséges tehát a Magyarországon is gyakran előforduló
új pszichoaktív anyagok az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi
XXV. törvény mellékletében történő megjelenítése annak érdekében, hogy a rendőrség a
szükséges intézkedéseket megtehesse.
Az 54. §-hoz
A javaslat a háziorvosok működtetési joga helyett a praxisjog kifejezést vezeti be, egyúttal
egyértelművé teszi, hogy praxisjog körzethez kötött jog, amely alapján területi ellátási
kötelezettséggel végezhető háziorvosi tevékenység.
A 40. és 55. §-hoz
Garanciális szabályként a javaslat előírja, hogy a praxisjog megszerzéséhez szükséges, hogy
az önkormányzat és a praxisjogot megszerezni kívánó orvos előszerződést kössön, amely
alapján az önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy az orvost a praxisjog
megszerzése esetén foglalkoztatni kívánja. Amennyiben az orvost az önkormányzat nem
kívánja foglalkoztatni, erről nyilatkoznia kell.
A javaslat előírja továbbá a háziorvos és az önkormányzat között kötendő feladat-ellátási
szerződés kötelező tartalmi elemeit.
A javaslat megteremti a praxiskezelő létrehozásának alapjait, valamint előírja főbb feladatait.
86
Az 56. §-hoz
A § az Öotv. módosításához kapcsolódóan az alábbi átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga e törvény
hatálybalépése napjával praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a
háziorvos a törvény hatálybalépésének napján területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi
ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost
is.
Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik e törvény hatálybalépése napján nem
rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel, tartósan betöltetlen körzetben működtetési
joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan
betöltetlen körzetek betöltésénél ezen háziorvosok előnyt élveznek, és működtetési joguk a
tartósan betöltetlen körzet betöltésével - illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon
háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen
háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.
A javaslat előírja továbbá, hogy az Öotv. módosításával megállapított, a feladat-ellátási
szerződésre vonatkozó követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelniük az
érintetteknek.
A § egyebekben felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
Az 57. §-hoz
Az Alaptörvénnyel és az Öotv. módosításával összefüggő technikai módosítások.
A 44-45. §-hoz, a 69. § (2)-(3) bekezdéséhez, a 70. §-hoz, a 72-79. §-hoz, a 82. §-hoz
és a 83. §-hoz
2010. december 31-én jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában az Európai Parlament és
a Tanács 2010/84/EU irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi
kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia
tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban farmakovigilancia irányelv). A módosítás
egyrészt a rendeleti szintű átültetés alapjait hivatott megteremteni, illetve a hatósági
intézkedések keretében alkalmazott jogkövetkezményeket pontosítja. Ennek megfelelően a
törvényben megjelennek a farmakovigilancia irányelv által bevezetett új fogalmak, valamint a
feltételezett mellékhatás események nyilvántartásának és jelentésének szabályai mind a
forgalomba hozatali engedély jogosultja, mind pedig a hatóságok oldalán. Részletes
szabályok rendezik, hogy mely esetekben hozhat farmakovigilancia körébe tartozó okokból a
hatóság intézkedéseket a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyével kapcsolatban, és mikor
elengedhetetlen az uniós szintű koordináció igénybevétele annak érdekében, hogy az azonos
hatóanyagú gyógyszerek egyforma elbánásban részesüljenek. A módosítás mind a hatóság,
mind a forgalomba hozatali engedély jogosultjai számára előírja farmakovigilancia rendszer
létrehozásának és működtetésének kötelezettségét. A farmakovigilancia rendszer mindazon
intézkedéseket jelenti, amelyek lehetővé teszik a gyógyszerek által képviselt kockázatok
átfogó kezelését. A gyógyszerhatóság a lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében nemzeti
internetes gyógyszerportált köteles működtetni. Bevezetésre kerül az időszakos
87
gyógyszerbiztonsági jelentések készítésének kötelezettsége, valamint a farmakovigilancia
körébe tartozó rendelkezések megsértése esetén egy szélesebb körű szankcionálási lehetőség.
A farmakovigilancia irányelv külön eljárásrendet vezet be az engedélyezést követő
gyógyszerbiztonsági vizsgálatokra vonatkozóan. Az engedélyezés célja, hogy a
beavatkozással nem járó vizsgálatok ezen típusa ténylegesen a gyógyszerbiztonsággal
összefüggő kérdésekre (és ne pl. promócióra) irányuljon és eredményei megalapozzák a
gyógyszer biztonságos felhasználását szolgáló intézkedéseket.
Az 58-61. §-hoz, valamint a 64. § a) és b) pontjához
Az EKOP-projekt keretében a kémiai biztonság területén is szükséges az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gyors reagálási képességet növelő komplex
információs rendszerének fejlesztése.
Ennek érdekében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben a veszélyes
anyagok, a veszélyes keverékek, valamint az ezekkel végzett tevékenységek bejelentésére
vonatkozóan kötelezettséget a jövőben elektronikus úton kell teljesíteni.
Az új szabályozás alapján a már korábban bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági
adatlapjának változása és a forgalmazás megszüntetése is jelentésköteles lesz.
A 62. és 63. §-hoz, valamint a 64. § c) pontjához
A Javaslat az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való
alkalmazásának korlátozásáról szóló 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv átültetése érdekében a Kbtv. felhatalmazó rendelkezéseit módosítja. Az
irányelv végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság jogkörének meghagyása mellett
a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek környezetkárosító és -szennyező hatásai
megelőzésére vonatkozó felelősségi, ellenőrzési jogkört indokolt a fogyasztóvédelmi
hatóságra is kiterjeszteni. Ennek érdekében a felhatalmazó rendelkezés kormányrendeleti
szintre történő emelése indokolt. A hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról
szóló törvény tartalmazza a megfelelő szintű felhatalmazó rendelkezéseket, ezért az erre
vonatkozó szövegrész a Kbtv.-ből hatályon kívül helyezésre kerül.
A 65. §-hoz
A Javaslat alapján a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó
számára a rendes munkaidő terhére naptári heti 16 óra egészségügyi ügyeletet az
egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is elrendelhet.
A rendes munkaidőként elszámolt egészségügyi ügyeletet nem ügyeleti díjjal, hanem a
személyi alapbérrel (illetménnyel) kell díjazni, és az ilyen módon ledolgoztatott időszak teljes
egészében az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő-alapjából kerül
elszámolásra.
A megállapodás alapján rendes munkaidő terhére vállalt egészségügyi ügyelettel szemben ez
az ügyelettípus a heti pihenőnapon is elrendelhető, ebben az esetben azonban a Munka
Törvénykönyve szerinti 100 vagy 50 százalékos mértékű pótlék jár. A Jabaslat továbbá ezen
ügyeletek esetében feloldja azt a korlátozást, hogy az ügyeletet csak az intézményre irányadó
ügyeleti időtartam alatt lehet elrendelni.
88
A 66. §-hoz
A javaslat a rendes munkaidő terhére elrendelhető heti 16 óra egészségügyi ügyeletre
vonatkozó szabályokat a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó rendelkezésekkel
hozza összhangba.
A 67. §-hoz
Az Eütev. ügyeleti díj mértékét megállapító szabályozása két okból is pontosításra szorul.
a)	szükséges annak törvényi garantálása, hogy a felek a kollektív vagy egyéni
megállapodásokban a törvényesnél alacsonyabb mértékű ügyeleti díjban ne állapodhassanak
meg, azaz bérvédelmi célból tiltani szükséges az alkalmazott egészségügyi dolgozó
hátrányára történő megállapodás lehetőségét.
b)	A törvénynek az a jelenleg hatályos kitétele, amely szerint kollektív vagy egyéni
megállapodás hiányában az ügyeleti díj mértéke „nem lehet kevesebb” a törvényes mértékű
díjtételnél, értelmezhetetlen. Kollektív vagy egyéni megállapodás „hiányában” nincs ugyanis
olyan eszköz, amely ilyen esetben a törvényben meghatározottnál magasabb összegű ügyeleti
díjtételt biztosíthatna az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára. A felek között
alkalmazott munkabér mértékére a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül - a törvényen
kívül - csak a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés (kinevezés) tartalmazhat
rendelkezést. Erre tekintettel a „nem lehet kevesebb” kifejezés elhagyásával a bekezdés
pontosítása szükséges.
A heti pihenőnapon elrendelt ügyelet díjazására abban az esetben, ha azt pihenőidővel nem
kompenzálják, az Eütev. jelenleg 80% helyett 100%-os mértékű ügyeleti díjat ír elő. Bár a
bekezdés nyitó szövegrésze értelmében ez minimum összeg, jogértelmezési nehézségeket
jelent az ügyeleti díj megállapítása azokban az esetekben, amikor helyi megállapodás alapján
a heti pihenőnapon 80%-nál magasabb mértékű ügyeleti díj jár. Erre tekintettel a Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a pihenőnappal nem kompenzált, heti pihenőnapon elrendelt
ügyeleti díj mértéke az egészségügyi dolgozóra mindenkor irányadó pihenőnapi ügyeleti díj
25%-kal emelt összege.
A 68. §-hoz
A javaslat Magyarország Alaptörvényévvel teremti meg az összhangot, tekintettel arra, hogy
2012. január 1-jétől hazánk neve Magyarország.
A 71. §-hoz
A (nem emberen végzett) kutatási célú, harmadik országból történő gyógyszerbehozatal
esetén gyártási engedélyre az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről
szóló 2001/83/EK irányelv alapján nincs szükség, ezt a módosítással át kell vezetni a
törvényben. Egyúttal azonban elő kell írni a gyógyszerhatóság felé történő bejelentési
kötelezettséget.
A 72. §-hoz
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv
24. cikk 3. bekezdése nem ad lehetőséget arra, hogy amennyiben egy gyógyszer forgalomba
89
hozatali engedélyét nem korlátlan időre újítják meg, akkor 5 évtől eltérő időszakra is
megújítható legyen. A jelenleg hatályos rendelkezés az irányelvi szabályozással ellentétes, azt
korrigálni kell.
A 76. §-hoz
Az elmúlt időszak gyógyszerellátási problémái hívták fel arra a figyelmet, hogy a jelenlegi
gyógyszerellátási hiányra vonatkozó szabályozás nem kellően szigorú, és nem biztosítja az
ország lakosságának biztonságos ellátását. Ezért javasolt a Gytv. szigorítása, szankciók
bevezetése, valamint törzskönyvi törlés esetében az ellátási problémák vizsgálatának kötelező
bevezetése. Szigorítani szükséges, hogy a gyártónak a forgalmazás várható megszüntetését
olyan időben szükséges jeleznie, hogy még a várható felhasználás alapján saját készletben
megfelelő tartalékkal rendelkezzen, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a
folyamatos betegellátást nem tudja biztosítani arról a megfelelő hatóságokat azonnal
tájékoztatnia szükséges, továbbá a GYEMSZI meghatározhatja azon alapvető gyógyszerek
körét, melyből a gyártó magyarországi készletei nem csökkenhetnek meghatározott
mennyiség alá a folyamatos ellátás figyelembe vételével.
A 80. §-hoz
Előfordulhat, hogy egy már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer a betegen, illetve a
kezelőorvoson kívülálló ok miatt nem elérhető, és a gyógyszeres kezelés megkezdésének
késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodás következne be. Ebben az esetben is
szükséges, hogy rendelkezésre álljon olyan készítmény, amellyel kapcsolatban vannak olyan
bizonyítékok (pl. klinikai vizsgálatokról szóló közlemények, a gyógyszerrel történt kezeléssel
kapcsolatos szakmai folyóiratban közzétett közlemények, hazai, illetve nemzetközi
ajánlások), amelyek szerint az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a
beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, illetve a gyógyszeres kezelés sikerességére.
Szükséges továbbá, hogy az adott terápiás terület szakorvosi képesítéssel rendelkező
szakorvosa kérelmezze a gyógyszer indikáción túli alkalmazását az adott betegre nézve, és azt
a gyógyszerészeti államigazgatási szerv - a vonatkozó miniszteri rendeletben rögzített
szabályok szerint - egyedileg engedélyezze.
A 81. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés az ellátásbiztonságot garantáló hatóanyagkör, és készletszint
meghatározásának vonatkozásában.
A 84. §-hoz és a 3. melléklethez
A javaslat a GYEMSZI által szedhető igazgatási-szolgáltatási díjak módosítását tartalmazza.
A 87. §-hoz
A javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a nem orvos- és egészségtudomány képzési
területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú
szakképesítésű személyek (klinikai szakpszichológusok, klinikai sugárfizikusok, klinikai
biokémikusok, klinikai mikrobiológusok, valamint molekuláris biológiai diagnosztikusok) -
elsősorban működési nyilvántartásba vételük vagy annak megújíthatósága érdekében - abban
az esetben is önkéntesen kamarai tagságot létesíthessek, ha a tagfelvételi kérelem
90
időpontjában nem minősülnek egészségügyi dolgozónak, azaz egészségügyi szolgáltatóval
nem állnak egészségügyi tevékenység végzésére irányuló foglalkozatási jogviszonyban. A
módosítást indokolja az is, hogy az egyéb egészségügyi képesítésű személyek esetében
szintén fennáll az önkéntes tagság lehetősége abban az esetben, ha egészségügyi
tevékenységet már - pl. nyugállományban vonulás miatt - nem folytatnak.
A javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szakképesítéssel egyáltalán nem
rendelőző közreműködő egészségügyi dolgozók az első egészségügyi szakképesítésük
megszerzéséig nem állnak kötelező kamarai tagság alatt. Ennek indoka, hogy
tevékenységüket az Eütv. alapján kizárólag felügyelet alatt végezhetik, és az egészségügyi
alapnyilvántartásban sem szerepelnek.
A 88-91. §-hoz
Az Ekt. 19/B. §-a nem említi a közigazgatási hatósági ügyek között a kamarai tagság
felfüggesztésére irányuló, kérelemre indítható eljárásokat, holott az Ekt. 17. § (1) bekezdés a)
pontja értelmében a kamarai tagság felfüggesztéséről a kamarai tag kérelme esetén indokolt
határozatban kell dönteni. Erre tekintettel jelenleg nem világos, hogy a kérelemre indult
felfüggesztési eljárások illetékkötelesek-e, továbbá rendszertani problémát jelent, hogy a
tagság felfüggesztésének további esetkörei minden esetben szankciós jellegűek és hivatalbóli
eljárást feltételeznek.
Erre tekintettel a tagsági jogviszony kérelemre történő felfüggesztésének lehetőségét indokolt
megszüntetni, egyben - az Ekt. 19/B. §-a alapján kamarai hatósági ügynek minősülő -
szüneteltetés jogintézményének kiterjesztésével javasolt biztosítani a tagok számára, hogy
ilyen irányú kérelmük esetén a tagsági viszonyból eredő valamennyi joguk és kötelezettségük
szünetelhessen.
A kérelemre megállapított szüneteltetés korlátlan időtartamú lehet, és szintén kérelemre
állítható vissza a teljes jogú kamarai tagság.
A 92. §-hoz
Az új támogatáspolitikai elemek (beteg-együttműködésre vonatkozó támogatási rend,
biológiai, biohasonló gyógyszerek támogatása) megjelenésével szükséges definíciók
megalkotása, valamint a lakosság biztonságos gyógyszerellátását garantáló folyamatos ellátás
definíciójának kialakítása.
A beteg-együttműködés fogalma az Egészségügyi Világszervezet „adherence” fogalmából
indul ki. A preferált referencia ársávba tartozó gyógyszerekhez hasonlóan kerül bevezetésre a
preferált referencia ársávba tartozó biológiai gyógyszer, mely azonban figyelembe veszi a
biológiai gyógyszerek, és biohasonló gyógyszerek farmakológiai sajátságait.
A folyamatos ellátás definíciója kapcsolódik a Gytv.-ben megjelenő ellátásbiztonsági
garanciákhoz.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatott gyógyászati segédeszközök reklámozásának
tilalma folytán a betegek nem rendelkeznek a gyógyászati segédeszközök vásárlásánál a
döntéshozatalhoz szükséges információval. A javaslat szerint nem minősül reklámnak a
gyógyászati segédeszköz szaküzletben, valamint a gyártók/forgalmazók honlapján elhelyezett,
a támogatott gyógyászati segédeszközöket tárgyilagosan ismertető anyag, melynek
adattartalma azonos az OEP honlapján működtetett internetes gyógyászati segédeszköz
91
katalógus (SEJK) adattartalmával. A SEJK-ben az OEP közzéteszi az eszköz magyar nyelvű
használati útmutatóját, műszaki dokumentációját vagy ennek hiányában az eszköz műszaki
leírását, anyagösszetételét és főbb műszaki-technológiai jellemzőit, az eszköz azonosítására
alkalmas fényképét és az eszköz gyártójára, forgalomba hozójára vonatkozó információkat
(pl. cím, telefonszám, e-mail cím), a gyógyászati segédeszköz pontos megnevezését,
funkcionális csoportját és ISO-kódját, kiszerelését, közfinanszírozás alapjául elfogadott árát, a
támogatás mértékét és összegét, az eszköz térítési díját, kihordási idejét és a kihordási időre
felírható maximális mennyiségét, a konkrét rendelhetőségi feltételeket (indikáció,
szakképesítési követelmények, egyéb feltételek), tartós használati célú gyógyászati
segédeszköz esetében az adott funkcionális csoportra jellemző javításidíj -átalányt, valamint
azt, hogy az eszköz közgyógyellátás jogcímen kiszolgáltatható-e. Ezek olyan ismeretek,
melyekre a betegnek szüksége van előzetesen az eszköz pontos kiválasztásához,
megvásárlásához, használatához és javíttatásához, utólagosan pedig az eszköz minőségének és
tulajdonságainak ellenőrzéséhez. Az eszközkatalógussal azonos adattartalmú, kizárólag a
forgalmazás helyén a szaküzletben, illetőleg a gyártó/forgalmazó honlapján szereplő
eszközismertetés így elsődlegesen a beteg eszközválasztását segíti elő, melynek előnyéhez
képest az esetlegesen jelentkező jóval kisebb promóciós lehetőség vállalható kockázat.
A gyógyászati segédeszköz forgalmazó fogalom pontosítása a törvény és az egyéb
jogszabályok közötti koherenciát állítja helyre, biztosítva az egységes jogértelmezést.
Az egységes jogalkalmazás érdekében szükséges a munkavégzésre irányuló jogviszony
tartalmának meghatározása.
Jelenleg számos gyógyászati segédeszköz forgalmazó házhozszállítási tevékenység keretében
(saját maga végzi vagy csomagküldés útján) juttatja el a segédeszközt a beteghez. Ennek
során a beteg legtöbbször nem jut hozzá azokhoz az információkhoz, melyek számára
szükségesek az eszköz használathoz, még akkor sem, ha a kiszállítást a forgalmazó maga
végzi. A gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges a törvényben a házhozszállítás pontos
fogalmának meghatározása és a gyógyszer házhozszállítás fogalmától való elválasztása.
A 93. §-hoz
A Gyftv. 9. §-ának módosításával a jogszabályalkotó a betegek teljesebb tájékoztatását,
valamint a költségtakarékos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz választását elősegítendő a
továbbiakban a kiszolgáltatás során dokumentált módon szükséges a beteget tájékoztatni az
egészségbiztosítási szerv által támogatott azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású
alacsonyabb térítési díjú gyógyszerről, vagy azonos funkcionális csoportba tartozó
alacsonyabb térítési díjú gyógyászati segédeszközről, valamint az adott termékek áráról,
társadalombiztosítási támogatásáról és a térítési díjak közötti különbségekről.
A 94. §-hoz
A Széll Kálmán Tervben foglalt beteg-együttműködési támogatási rendhez kapcsolódóan meg
kell határozni azon területeket, mely a támogatás megállapítása vonatkozásában, könnyen és
objektíven mérhető paramétereket alkalmaz, és figyelembe veszi azt is, hogy a beteg esetében
csak az általa befolyásolható tényezőkért vállalhat felelősséget. Ilyen elemek a betegek
életmódja, gyógyszer-alkalmazási gyakorlata.
92
A biológiai gyógyszerekre vonatkozó preferált referencia ársáv kialakítása során az
ellátásbiztonság garantálása miatt szükséges, hogy a preferált feltételek szerint legalább két
készítmény legyen elérhető.
A 95. §-hoz
A Gyftv. 34. §-ának (6) bekezdése eddig csak a társadalombiztosítási támogatással rendelt
gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának feltételeiről rendelkezett, amit a betegek
érdekében szükséges kiterjeszteni valamennyi segédeszközzel kapcsolatos házhozszállításra,
függetlenül attól, hogy a rendelés társadalombiztosítási támogatással történt-e.
A 96. §-hoz
A Gyftv. 14. § (11) bekezdése határozza meg, hogy az egészségügyi vagy tudományos
tevékenységet folytató személy számára a szakmai rendezvényeken, tanfolyamokon történő
részvétellel összefüggésben nyújtott támogatással kapcsolatban a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv felé történő bejelentésnek mit kell tartalmaznia. Továbbá a Gyftv. 16. §
(2)	bekezdése meghatározza, hogy a bejelentés 14. § (11) bekezdése szerinti adatokat közzé
kell tenni a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján. Mivel a bekezdés a) pontjában a
támogatott rendezvény megnevezése, helyszíne, időpontja valamint programja van felsorolva,
mint kötelező tartalom, szükséges ezt a felsorolást a támogató nevével kiegészíteni. A
támogatás tényének, bejelentésének és közzétételének abban az esetben van értelme, ha a
támogató is megnevezésre kerül, ellenkező esetben csak egy rendezvényekről szóló felsorolás
közzététele jelenik meg.
A 97. §-hoz
A legutóbbi törvénymódosítás óta eltelt időben megjelent gyakorlat alapján szigorítani
szükséges a gyógyszertárak marketingtevékenységére vonatkozó szabályokat annak
érdekében, hogy annak révén erősödjön a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató szerepe, és
a betegellátás szempontjából fontos szerepet betöltő, de csekély marketing célú forrással
rendelkező gyógyszertárak esélyegyenlősége és fenntarthatósága biztosított legyen.
A 98. §-hoz
A folyamatos lakossági ellátás biztosítása érdekében lényeges annak kimondása, hogy a
referenciagyógyszer, preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer, biológia gyógyszer
forgalmazása a nagykereskedőknek, illetve a gyógyszertáraknak kötelező.
A 99. §-hoz
Az OEP honlapján az internetes gyógyászati segédeszköz katalógus (SEJK) működtetése
törvényben előírt kötelezettség a támogatott eszközök vonatkozásában. Bár a forgalomba
hozó számára a miniszteri rendelet eddig is előírta a SEJK feltöltéséhez szükséges adatoknak
az OEP rendelkezésére bocsátásának a kötelezettségét, az adatszolgáltatás - vélhetően a
szankció hiány miatt - az eszközök jelentős részénél nem történt meg. A SEJK emiatt nem
teljeskörű. Az eszközellátási garanciák és a minőségbiztosítás alapelvei magukban foglalják
azt, hogy az eszközválasztáshoz mind a beteg, mind az azt elrendelő orvos számára előzetesen
rendelkezésre álljanak a szükséges adatok, de ezek ugyanígy a hatékony fogyasztóvédelem
93
szempontjából is elengedhetetlenül fontosak. Mindezekre tekintettel, annak érdekében, hogy a
releváns információk az érintettek számára hozzáférhetővé váljanak, szükséges az
adatszolgáltatási kötelezettség és az ennek elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók
törvényi szinten történő előírása.
A 100. §-hoz
A törvény hatályos 23. § (3)-(4) bekezdései, valamint a 29. § (2)-(3) bekezdései egyaránt az
eljárási határidőket határozzák meg. A javasolt módosítás technikai jellegű a redundancia
megszüntetése érdekében.
A módosítással a már támogatásban részesülő gyógyszerek felülvizsgálatára irányuló
eljárásokban a Ket.-től eltérő új eljárási szabályok kerülnek meghatározásra, amelyek
figyelembe veszik ezen eljárások sajátosságait. Az egészségbiztosítási szerv több ezer
határozatot ad ki a fixesítési, valamint felülvizsgálati eljárások eredményeképpen. A javasolt
szabályozás - az ügyfelek jogainak és érdekeinek maximális figyelembe vétele mellett - az
eljárásokat a hatóság szempontjából teszi egyszerűbbé.
Az egészségbiztosítási szerv minden olyan hivatalból indított felülvizsgálati eljárásban,
amelynek eredményeképpen az eljárással érintett gyógyszer nem kerül kizárásra, az eljárással
érintett gyógyszerre vonatkozóan határozatot hoz, amelyet elektronikus úton közöl az
ügyféllel. A határozat tartalmát a (11) bekezdés tartalmazza. A felülvizsgálati eljárások
eredményeként kizárásra kerülő gyógyszerek tekintetében továbbra is a Ket. szerinti
határozatát hozza meg az egészségbiztosító, melyek közlése tekintetében is az általános
szabályok alkalmazandók.
A 101. §-hoz
A fixesítési gyakorlat pontosítása érdekében lényeges annak törvényi szintű megjelenítése,
hogy a fixesítés során adott árajánlatok nem vonhatóak vissza, valamint az adminisztrációs
terhelés mérséklése, valamint az ügyintézés gyorsítása érdekében az egészségbiztosítási szerv
döntéseit elektronikus úton közli. Továbbá a biológiai gyógyszertámogatási rend kialakítására
vonatkozó alapvető elvek, és a rendeleti szintű felhatalmazás biztosítása.
A 102. §-hoz
A biológiai gyógyszerek támogatási rendszerének kialakítása során a szakmai, farmakológiai
sajátságok miatt szükséges, hogy a támogatás megszűnéséről, vagy nulla százalékra való
csökkenéséről a többi gyógyszerrel ellentétben nem 90 nap, hanem 180 nap átmeneti időszak
biztosítása szükséges.
A módosítást követően továbbá az OEP honlapján nem a teljes beérkezett kérelmeket és
jogerőssé vált határozatokat, hanem csupán azok legfontosabb adatait kell közzétenni. Az
OEP-hez benyújtott kérelmek tekintetében eddig problémát jelentett, hogy a kérelmek
közzététele mellett az eljárás megindításáról is végzést kellett hozni, tekintve, hogy az
eljárásban ügyfélnek minősülhet a többi forgalomba hozó is. A javasolt módosítás arra
irányul, hogy ezt az eljárás megindításáról szóló végzést, valamint a kérelmek közzétételét
felváltsa egy olyan jogintézmény, amely adattartalmában megfelelő tájékoztatást nyújt, de az
OEP számára is reális mértékű terheléssel jár.
94
A 103. §-hoz
A támogatásvolumen szerződési kör bővítése segíti a gyógyszerkassza betarthatóságát.
Az eredményesség alapú támogatási rendszer bevezetéséhez szükséges azon gyógyszerkör
meghatározása, melyek esetében eredményesség alapú támogatásvolumen szerződés köthető.
Ezek az alábbi területek lesznek:
-	az újonnan támogatásba kerülő gyógyszerkészítmények, melyeknél meghatározott
eredményesség alapú paraméter megállapítható és teljesíti a külön jogszabályban
meghatározott betegszámra, és napi terápiás költségre vonatkozó paramétereket,
-	ritka betegségek kezelésére használt gyógyszerek,
-	méltányosságból támogatott gyógyszerek,
-	tételes elszámolás alá eső gyógyszerek, és
-	az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott kórképek
kezelésére használt a vonatkozó rendeletben szereplő betegszám és napi terápiás
költség értéket elérő gyógyszerek.
Lényeges annak kimondása is, hogy az egészségbiztosító évente felülvizsgálja az
eredményességalapú támogatásvolumen-szerződésben részesülő gyógyszerek körét.
A 104. §-hoz
A 27. §-ban foglalt szabályok szerint, amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan új
hatóanyagot tartalmazó gyógyszer támogatása, vagy új indikációs terület meghatározása iránt
érkezik kérelem, amelyek befogadásához az egészségügyért felelős miniszter rendeletének
módosítása szükséges, akkor az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való
befogadására irányuló eljárást az egészségügyért felelős miniszter - az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével meghozott - rendeletének hatálybalépéséig, legfeljebb
azonban a kérelem benyújtását követő 90 napig felfüggeszti és erről az ügyfelet értesíti. A
törvény ezen §-a kiegészül a gyógyszerek befogadásához szükséges valamennyi miniszteri
rendeletre való hivatkozással, amelyek módosítása szükséges ahhoz, hogy az egyes
gyógyszerek támogatásba történő befogadása lehetővé váljon. Továbbá az eljárási idő
tekintetében a felfüggesztés időtartama (legfeljebb 90 nap) a jövőben a kérelem hiánytalan
rendelkezésre állásától számítódik.
A 105. §-hoz
A jelenleg alkalmazott gyógyszer támogatási formák kiegészítése szükséges a meghatározott
összegben, valamint a betegek költségvédelme érdekében bevezetésre kerülő maximált térítési
díjban korlátozott formával. Továbbá a beteg-együttműködéssel összefüggő támogatási rend
esetében lehetőség biztosítása az eltérő százalékos, vagy meghatározott összegben korlátozott
támogatás biztosítására.
A 106. §-hoz
A biológiai gyógyszerek támogatási rendje során is biztosítani kell, hogy az árcsökkentések
elérése érdekében a delistázásra is lehetőség legyen. Azonban a szakmai szempontok
biztosítása érdekében más gyógyszereknél alkalmazott 90 napjával szemben itt 180 napos
átmenet áll rendelkezésre, valamint ellenjegyzés esetében megfelelő szakmai indokkal a
kezelés folytatható.
95
A preferált referencia ársáv képzése kapcsán szükséges annak kizárása, hogy a támogatásból
törölt gyógyszer fél éven belüli újonnan való befogadásakor ne kaphassa meg a preferált
ársávra vonatkozó támogatási összeget.
A 107. §-hoz
A módosítást követően az OEP honlapján nem a teljes beérkezett kérelmeket és jogerőssé vált
határozatokat, hanem csupán azok legfontosabb adatait kell közzétenni. Az OEP-hez
benyújtott kérelmek tekintetében eddig problémát jelentett, hogy a kérelmek közzététele
mellett az eljárás megindításáról is végzést kellett hozni, tekintve, hogy az eljárásban
ügyfélnek minősülhet a többi forgalomba hozó is. A javasolt módosítás arra irányul, hogy ezt
az eljárás megindításáról szóló végzést, valamint a kérelmek közzétételét felváltsa egy olyan
jogintézmény, amely adattartalmában megfelelő tájékoztatást nyújt, de az OEP számára is
reális mértékű terheléssel jár.
A 108. §-hoz
A Gyftv. az OEP részére csak a kérelemre vagy bejelentésre indult eljárások vonatkozásában
teszi lehetővé a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár meghatározását. A transzparens
gyógyászati segédeszköz befogadási rendszer bevezetése óta több esetben került sor régi
csoportok visszaállítására, illetőleg új csoportok megnyitására, nem befogadási kérelem
alapján. Ezekben az esetekben az OEP-nek árat kell meghatároznia a csoportba tartozó
(átsorolt) termékek vonatkozásában. A jelenleg hatályos jogszabályi környezet erről nem
rendelkezik. A javaslat tartalmazza, hogy az OEP a hivatalból folytatott eljárása során is
dönthessen a közfinanszírozás alapjául elfogadott árról, melynek részletszabályai miniszteri
rendeletben kerülnek meghatározásra.
A Gyftv. 32/A. §-a (6) bekezdésének módosításával a már támogatásban részesülő
gyógyászati segédeszközök felülvizsgálatára irányuló eljárásokban a Ket.-től eltérő új eljárási
szabályok kerülnek meghatározásra, amelyek figyelembe veszik ezen eljárások sajátosságait.
Az egészségbiztosítási szerv több ezer határozatot ad ki a fixesítési, valamint felülvizsgálati
eljárások eredményeképpen. A javasolt szabályozás - az ügyfelek jogainak és érdekeinek
maximális figyelembe vétele mellett - az eljárásokat a hatóság szempontjából teszi
egyszerűbbé. Az egészségbiztosítási szerv minden olyan hivatalból indított felülvizsgálati
eljárásban, amelynek eredményeképpen az eljárással érintett gyógyszer nem kerül kizárásra,
az eljárással érintett gyógyászati segédeszközre vonatkozóan hozott határozatot elektronikus
úton közli az ügyféllel. A felülvizsgálati eljárások eredményeként kizárásra kerülő
gyógyszerek tekintetében továbbra is a Ket. szerinti határozatát hozza meg az
egészségbiztosító, melyek közlése tekintetében is az általános szabályok alkalmazandóak.
A 109. §-hoz
A preferált referencia ársáv rendszer bevezetésével elindított szabályozási változásokkal
összhangban javasolt a Gyftv. további módosítása a tekintetben, hogy azon csoportokban,
ahol a preferált referencia ársáv nem került kialakításra, 2012. január 1-jétől csak a referencia
vagy annál kedvezőbb napi terápiás költségű készítmény legyen írható a közgyógyellátás
keretében.
Az új szabályozás mutatott rá arra, hogy szükséges azt is rögzíteni, hogy ha egy adott
gyógyszer valamely jogcímen preferált referencia ársávba tartozik, akkor a
96
közgyógyellátottak számára történő rendelés esetében ennek a gyógyszernek minden más
jogcímen történő rendelését is engedje meg a szabályozás.
A 110. §-hoz
A gyógyszergyártói befizetések alól javasolt mentesíteni a közbeszerzéssel beszerzett
különkeretes gyógyszerek mellett a Magyarországon nem befogadott készítményeket,
melyekhez az Egészségbiztosítási Szerv egyedi méltányosság keretében támogatást nyújt.
Továbbá meg kell határozni az új generikus program további élénkítése azon eseteket, mely
során ha a gyártó a fixesítési eljárás első körében - mely a referencia készítmény, vagy a
preferált referencia ársáv meghatározására szolgál - árat csökkent akkor mentesül a 20%-os
gyógyszergyártói befizetés alól arányosan 50%-ot meg nem haladó árcsökkentési mértékben,
vagy teljes mértékben mentesül ez alól az 50%-ot meghaladó árcsökkentés esetén.
A 111. §-hoz
A térben és időben folyamatos gyógyszerellátás biztosítás érdekében lényeges a kisforgalmú
gyógyszertárak rendelkezésre álló források bővítése. A módosítás a díjfizetési kötelezettséget
nem az egyes gyógyszertárak közfinanszírozott forgalma alapján állapítja meg, hanem a
vállalkozás adószáma alapján, ami a szolidaritási díjak növekedését eredményezheti, mert az
azonos tulajdonosi körhöz tartozó patikák forgalmát összegezve veszi figyelembe. A
megnövelt szolidaritási díj a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak támogatására fordítható.
A 112. §-hoz
Az ún. sávos visszafizetési rendszer módosítása lehetővé teszi, hogy a gyógyszerkassza
időszakos egyenlege alapján negyedévente válna lehetővé az egészségbiztosítási szerv és a
gyártók közötti kockázatvállalás megosztás.
A 113. §-hoz
A betegek teljesebb tájékoztatását, valamint a költségtakarékos gyógyszer választását
elősegítendő a továbbiakban a kiszolgáltatás során dokumentált módon szükséges tájékoztatni
a beteget a megfelelő helyettesíthetőségi feltételeket figyelembe véve elérhető referencia vagy
annál kedvezőbb árú készítményekről, vagy a preferált referencia ársávba tartozó
készítményről.
A biológiai gyógyszerekre vonatkozó új támogatási rend kialakítása során lényeges annak
kimondása, hogy új betegek beállítása csak preferált referencia ársávba tartozó biológiai
gyógyszerre, vagy azzal azonos elbírálásba eső biológiai gyógyszerre történhet meg. Ettől
eltérni csak speciális szakmailag indokolt esetben lehet. A szakmai szempontok alapján
szükséges annak kimondása is, hogy biológiai gyógyszer a gyógyszertárban nem
helyettesíthető.
A 114. §-hoz
Megfelelő gyógyszerészi ösztönző alkalmazásával a generikus rendszer folyamatos
fenntartása biztosítható, mely mind az Egészségbiztosítási Szervnek, mind pedig a betegeknek
jelentős megtakarítást jelent. Az ösztönző pontosítása szükséges a preferált referencia ársávba
97
tartozó gyógyszer expediálásának esetére, vagy a hatóanyagnéven történő rendelés esetén a
legkedvezőbb árú gyógyszer expediálására.
A 115. §-hoz
A tervezett jogszabály módosítás a vényíró szoftverek esetében kötelezővé teszi a
költségtakarékos gyógyszerfelírást támogató információk megjelenítését.
A tételes elszámolás alá tartozó gyógyszerkör rendelésére bevezeti a speciális minősített
szoftver alkalmazását, mely lehetővé teszi a felírás megfelelőségének ellenőrzését, valamint
az eredmény alapú támogatáshoz is alapadatot szolgáltat.
A 116. §-hoz
A gyógyszertár létesítésére vonatkozó szabályok Budapest esetén a korábbi időszakhoz
hasonlóan kerületekre vonatkoznak. Ezt szükséges kimondani az egységes jogalkalmazás és a
normavilágosság érdekében.
A 117. §-hoz
A gyógyszertár működtetője minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési
engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, köteles
előzetesen írásban bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. Amennyiben a
változás érinti a működési engedély előírt kötelező tartalmát, a bejelentéssel egyidejűleg kérni
kell a működési engedély módosítását. Ennek megfelelően az egészségügyi államigazgatási
szerv a működési engedélyt csak módosíthatja, azt vissza nem vonhatja. Az engedély
visszavonásának eseteit indokolt külön bekezdésben részletezni.
A 118. §-hoz
Az 56. § alapján a személyi jog adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére
jogosít, ebből következően a személyi jog visszavonása vagy megszűnése esetén a
gyógyszertár további működtetésére kizárólag a 60/B. és 60/C. §-okban szabályozott
átruházás és öröklés, illetve a 60/D. § és a 65. § b) pontjában foglaltak esetén van lehetőség,
minden más esetben a létesítési és működési engedély visszavonása indokolt.
A 119. §-hoz
A személyi jog megszűnésének esetei között meg kell említeni az átruházás folytán való
megszűnést is.
A 120. §-hoz
Az 56. § alapján a személyi jog adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére
jogosít, ebből következően a gyógyszertár megszűnését követően a személyi jog engedély
jogalapja is megszűnik, az önállóan másik gyógyszertár működtetésére nem alkalmas.
A 121. §-hoz
A Gyftv. előírja, hogy a közforgalmú gyógyszertárat a személyi jogos gyógyszerésznek
személyesen kell vezetnie. Erre tekintettel szükséges kimondani, hogy a személyi jogos
98
gyógyszerész nem csak gyógyszertárban vagy gyógyszertárat működtető gazdasági
társaságban, hanem egyéb helyen sem létesíthet munkaviszonyt a tudományos, oktatói és a
szerzői jogi védelem alá eső tevékenységek kivételével.
A 122. §-hoz
A házhoz szállítás definíciójának normatív tartalommal bíró rendelkezése került át az érintett
bekezdésbe.
A 123. §-hoz
A § a Gyftv. módosításaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 124. §-hoz
Tekintettel a 87. § és a 90. §-ban foglaltakra szükséges felhatalmazni a Kormányt arra, hogy
az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászati segédeszköz katalógussal
kapcsolatos bírság összegét és befizetését rendeletben szabályozza, valamint az
egészségügyért felelős minisztert arra, hogy a gyógyászati segédeszközök házhoz
szállításának feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.
A § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz továbbá a beteg-együttműködésre vonatkozó
támogatási rendhez, a gyógyszerkiszolgáláshoz kapcsolódó eljárásrendek, valamint az
eredmény alapú támogatás egyes elemeinek kialakításához.
A 125. §-hoz
A már 2011. augusztus 1-től indult eljárás során elért árcsökkentéseket is figyelembe veszi a
gyógyszergyártói befizetések során.
A 126. §-hoz
A működési engedély visszavonását a törvény az 54. § (2) bekezdésben a létesítési
engedéllyel egyidejűleg rendeli visszavonni, a szövegezésből az következik, hogy az 54. § (1)
bekezdésben foglalt esetekben is így kell eljárnia a hatóságnak. A módosítással egyértelművé
válik a szabályozás.
Egyebekben technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
A 127. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
A 128. §-hoz
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló T/4659. számú
törvényjavaslat (a továbbiakban: T/4659. számú törvényjavaslat) alapján 2012. január 1-jétől
egészségügyi szakellátási kötelezettsége (ideértve a fekvőbeteg-szakellátásokat, az integrált
járóbeteg-szakellátást és az önálló járóbeteg-szakellátást) csak az államnak lesz, a helyi
99
önkormányzatok a tulajdonukban, illetve a fenntartásukban lévő fekvőbeteg- és járóbeteg-
szakellátó intézmények működtetéséről lesznek kötelesek gondoskodni. Ennek megfelelően
szükséges az Eftv. szereplő fogalmakat felülvizsgálni és a törvényt új fogalom-
meghatározásokkal kiegészíteni, így definiálásra kerül az egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettség, a szakellátási kötelezettség és a szakellátási feladat,
módosításra kerül az ellátási terület és a területi ellátási kötelezettség fogalma.
A 129. és 131. §-hoz
Mivel a T/4659. számú törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzatoknak 2012. január 1-
jétől már nem lesz egészségügyi szakellátási kötelezettsége, szükséges az egészségügyi
szakellátásokért való felelősség rendszerét az Eftv-ben is átalakítani.
Az új rendszerben az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül a helyi
önkormányzatok az Eütv. 152. §-ban foglaltakon alapuló egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettségüknek, a Magyar Állam az Eütv. 141. §-ában foglaltakon
alapuló egészségügyi szakellátási kötelezettségének, az előzőekben nem említett szervek (pl.
egyházak) az Eftv-n alapuló szakellátási feladatuknak kell, hogy eleget tegyenek. Ezen
kötelezettség mértéke 2012. április 30-áig járó- és fekvőbeteg-szakellátások esetében egyaránt
a 2010. december 31-én lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének felel meg,
amit az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott ellátási területen
kell teljesíteni. Tekintettel azonban arra, hogy a T/4659. számú törvényjavaslat alapján 2012.
március 31-éig újra meg kell állapítani a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat és az azokhoz
tartozó ellátási területeket, 2012. május 1-jétől a fekvőbeteg-szakellátások estében már a
kapacitások és ellátási területek nyilvántartásának mindenkori állapota határozza meg a
szakellátási kötelezettség, intézményműködtetési kötelezettség és a szakellátási feladat
mértékét és szakmai összetételét. Járóbeteg-szakellátások vonatkozásában 2013. január 1-
jével lehet majd áttérni erre a rendszerre. Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az
egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettségének, vagy a szakellátási feladatának teljesítése
érdekében továbbra is köthet más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más
fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, illetve egészségügyi ellátási
szerződést.
A 130. §-hoz
Az Eftv. 2/D. §-ának (1) bekezdése alapján eddig minden, az egészségügyi ellátási szerződés
alapján feladatot átvállaló és ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles volt vagyoni
biztosítékot adni. Tekintettel arra, hogy a vagyoni biztosíték célja az egészségügyi
ellátórendszer folyamatos működésének biztosítása olyan helyzetben is, amikor a feladatot
átvállaló és ellátó szolgáltató gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, indokolt a vagyoni
biztosíték adási kötelezettség alól mentesíteni az ellátási szerződés tárgyát képező ellátás
tekintetében szakellátási kötelezettséggel rendelkező fenntartóhoz tartozó egészségügyi
szolgáltatót. Ha ugyanis egy ilyen szolgáltató nem tudja a továbbiakban folytatni a vállalt
szakellátási feladatot, helyette az államnak - a szakellátási kötelezettsége alapján - egyébként
is gondoskodnia kell a feladat ellátásának más módon történő megszervezéséről.
100
A 132. §-hoz
A szakellátási kapacitásokkal és az azokhoz tartozó ellátási területekkel kapcsolatos
döntéshozatal olyan szerteágazó ismereteket, heterogén adatokat igénylő feladat, amellyel
nem rendelkezhet egyetlen hatóság, ezért szükséges előírni, hogy az ilyen eljárásokban a
Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményét figyelembe kell venni.
A 133. §-hoz
Az Eftv. eddig hatályos szabályai szerint a fenntartó csökkenthette - az érintett egészségügyi
szolgáltató szakmai véleményének kikérését követően - a szakellátási kötelezettsége mértékét
az átlagtól való eltérés mértékével, illetve megváltoztathatta szakmai összetételét. Tekintettel
arra, hogy ezen döntések meghozatala során ütközhetett egymással a fenntartó érdeke és a
biztosítottak érdeke, indokolt ezt az eljárást a tőlük független egészségügyi államigazgatási
szervhez telepíteni.
A 134. §-hoz
Az Eftv. eddig hatályos szövege egységesen rendezte a fekvőbeteg-szakellátási és a járóbeteg-
szakellátási kapacitásokhoz tartozó ellátási területek megállapítása, módosítása során
figyelembe veendő szempontokat. Tekintettel azonban arra, hogy a T/4659. számú
törvényjavaslat a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokhoz tartozó ellátási területek - 2012.
március 31-éig történő megállapításához - új szempontrendszert határoz meg, amely a
járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz tartozó ellátási területekre nem alkalmazható, szükséges
az Eftv-ben az eddig hatályos szabályokat a járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó
ellátási területekre szűkíteni és a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási
területek vonatkozásában a T/4659. számú törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelő új
szabályokat megállapítani.
A 135. §-hoz
Az Eftv. eddig hatályos szabályai szerint az ellátási területet az érintett egészségügyi
szolgáltatók fenntartói megállapodásukban módosíthatták, amit tájékoztatásul meg kellett
küldeni a kapacitásokat és ellátási területeket tartalmazó nyilvántartást vezető egészségügyi
államigazgatási szerv részére. Mivel azonban az ellátási terület módosítása során is meg kell
felelni az ellátási területtel szemben támasztott törvényi feltételeknek, indokolt előírni, hogy a
módosítás csak abban az esetben válhat érvényessé, ha azt a feltételek teljesülésének
ellenőrzésére kompetens egészségügyi államigazgatási szerv jóváhagyja.
Eddig szabályozatlan volt az ellátási területek módosításának az az esete, amikor olyan
egészségügyi szolgáltatók közötti területátcsoportosításról van szó, akik egy és ugyanazon
fenntartóhoz tartoznak. Jelen módosítás eredményeként a fenntartó a fenntartásában működő
egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit a jövőben módosíthatja, amennyiben a módosítás
nem érinti a más fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit. A fentebb
írt okok miatt ez a módosítás csak abban az esetben érvényes, ha azt az egészségügyi
államigazgatási szerv jóváhagyja.
101
A 136. §-hoz
A szakellátási kapacitásokat és az azokhoz tartozó ellátási területeket megállapító, módosító
határozatok azonnali végrehajthatóságához alapvető társadalmi érdek fűződik, mivel egy adott
szolgáltató kapacitásainak és ellátási területeinek sorsa kihathat a környezetében működő -
azonos ellátást nyújtó - többi egészségügyi szolgáltató kapacitásaira és ellátási területeire,
ezért egy határozatnak - az annak helyébe lépő új határozatot megelőző - végre nem hajtása
veszélyeztetheti egy adott térség lakosságának egészségügyi ellátását. Mindezekre tekintettel
indokolt törvényben rögzíteni egyrészt azt, hogy az ilyen határozatokkal szemben
fellebbezésnek nincs helye, másrészt pedig azt, hogy a szakellátási kapacitást, illetve ellátási
területet megállapító, illetve módosító határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati
eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.
A 137. §-hoz
Az Eftv. eddig az egészségügyi szolgáltató számára biztosította annak lehetőségét, hogy - a
fenntartója egyetértésével - kezdeményezhesse a jogszabályban előírt feltételek fennállása
esetén a lekötött kapacitásának más ellátási formába történő átcsoportosítását, krónikus
fekvőbeteg-szakellátási kapacitásainak a krónikus szakmák közötti átcsoportosítását, egyéb
kapacitásainak más szakmákba történő átcsoportosítását. Tekintettel arra, hogy a kapacitások
mértéke és szakmai összetétele a fenntartó szakellátási kötelezettségének, egészségügyi
szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének, illetve szakellátási feladatának mértékét
és összetételét határozza meg, indokolt, hogy annak megváltoztatását az egészségügyi
szolgáltató helyett a fenntartó kezdeményezhesse, ezért módosítani szükséges az Eftv. 7. §-át.
A 138. §-hoz
Az Eftv. 8. §-ának módosítása egyrészt az Eftv. 3. §-a (1) bekezdésének módosítása miatt
szükséges, másrészt pontosítani szükséges a befogadott kapacitásokon nyújtott szakellátások
finanszírozására vonatkozó rendelkezést, mivel befogadásra vonatkozó szabályokat az Eftv.-n
kívül a végrehajtásáról szóló kormányrendelet is tartalmaz.
Az Eftv. hatályos szövege szerint az egészségügyi szolgáltatóval csak azt követően köthető
finanszírozási szerződés, hogy a szolgáltató ellátási területe megállapításra került. Tekintettel
arra, hogy bizonyos esetekben a finanszírozási szerződésnek egyidejűleg kell életbe lépnie a
az ellátási terület megállapításával, módosításával, szükséges lehetővé tenni, hogy a kapacitás,
illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási terület megállapítása, illetve módosítása esetén a
finanszírozási szerződés megköthető, illetve módosítható legyen a még nem jogerős határozat
alapján is, azzal, hogy a finanszírozási szerződés, illetve annak módosítása leghamarabb a
határozat jogerőre emelkedése napján válhat hatályossá.
A 139. §-hoz
A szakellátási felelősségi rendszernek a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a
megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi
intézményeinek átvételéről szóló T/4659. számú törvényjavaslat és ezen törvényjavaslat
szerinti átalakítására tekintettel szükséges az egészségügyi szolgáltatók járóbeteg-szakellátási
kapacitásait és az azokhoz tartozó ellátási területeket is újra megállapítani. A megállapított
kapacitások és ellátási területek alapján az egészségbiztosító 2012. december 31-éig
módosítja, illetve megköti az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződéseit.
102
Mivel az egészségügyi régiót - 2012. május 1-jei hatálybalépéssel - felváltja a térségi
rendszer, aminek a járóbeteg-szakellátásokhoz kapcsolódó ellátási területek a járóbeteg-
szakellátási kapacitások és ellátási területek újbóli megállapításáig nem feltétlenül fognak
megfelelni, szükséges előírni, hogy a járóbeteg-szakellátási kapacitások és a hozzá
kapcsolódó ellátási területek megállapítása, átcsoportosítása, módosítása során 2012.
december 31-éig az egészségügyi államigazgatási szerv nem hozhat elutasító döntést arra
hivatkozással, hogy az egészségügyi térséghatároknak nem felel meg a kapacitás, illetve az
ellátási terület megállapítása, átcsoportosítása, módosítása, azzal, hogy a térséghatárokat
lehetőség szerint figyelembe kell venni.
A 140. §-hoz
A szakellátási kapacitásokkal és az ellátási területekkel kapcsolatos eljárások vonatkozásában
szükséges kijelölni az eljáró államigazgatási szervet és az ezekben az eljárásokban
véleményadásra jogosult szakértői szervet, amire jelen törvényjavaslat a Kormánynak ad
felhatalmazást.
A 141. §-hoz
Az Eftv. egyes részeinek szövegcserés módosítása egyrészt az egészségügyi térségi rendszer -
2012. május 1-jével történő - bevezetése miatt, másrészt pedig amiatt szükséges, hogy a
fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és ellátási területek tekintetében 2012. május 1-jével a
szakellátási kötelezettség, intézményműködtetési kötelezettség és szakellátási feladat
mértékére és szakmai összetételére vonatkozó adatok hiteles forrása az egészségügyi
államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartás lesz.
A 142. §-hoz
Jelen szakasz az Eftv. javaslat szerinti módosításaival, valamint a megyei önkormányzatok
konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes
egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló T/4659. számú törvényjavaslattal
összefüggésben javasolja az Eftv. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését.
A 149. §-hoz
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 128. §-
ának (1) bekezdése alapján az Ebtv. 10-17. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásokra 2011.
december 31-ig - 2012. január 1-jei hatálybalépéssel - új finanszírozási szerződéseket kellene
kötni az általános szerződési feltételek bevezetése miatt. Az új finanszírozási szerződések
hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi finanszírozási szerződések a törvény erejénél
fogva megszűnnének. A megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat
egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló T/4659. számú törvényjavaslat 7. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint azonban 2012. március 31-éig 2012. május 1-jei
hatálybalépéssel újra meg kell határozni a finanszírozási szerződéssel rendelkező, fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait és az
azokhoz kapcsolódó ellátási területeket, amely alapján az egészségbiztosítási szervnek 2012.
május 1-jéig módosítania kell a finanszírozási szerződéseket. A járóbeteg-szakellátások
vonatkozásában ugyanez a folyamat jelen törvényjavaslat 118. §-a alapján 2012. december
31-éig fog lezajlani. Mindezekre tekintettel indokolt, hogy a 2009. évi CLIV. törvény 128. §-
103
ának (1) bekezdésében előírt szerződéskötési kötelezettség kerüljön hatályon kívül helyezésre.
Annak érdekében pedig, hogy az ellátórendszer részét képező gyógyszertárak, gyógyászati
segédeszközt forgalmazók és gyógyászati ellátás nyújtó szolgáltatók támogatási szerződései
az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződéseinek módosításával egyidejűleg
kerüljenek lecserélésre, szükséges a 2009. évi CLIV. törvény 128. §-ának (2) bekezdésében a
határidőket módosítani.
A 150. §-hoz
A javaslat Magyarország Alaptörvényévvel teremti meg az összhangot, tekintettel arra, hogy
2012. január 1-jétől hazánk neve Magyarország.
A 151. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 152. §-hoz
A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
104